Skip to main content

45. szám, 2015. november 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF): új pályázati lehetőségek nyílnak a digitális kormányzat és a művelődés területén

„Ajánlattételi felhívás a munkaprogram keretében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belül a transzeurópai távközlő hálózatok területén a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó támogatás nyújtása céljából
(A Bizottság C(2014) 9490 határozata)
Az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága öt ajánlattételi felhívást tesz közzé olyan projektek támogatása céljából, amelyek megfelelnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a transzeurópai távközlési hálózatok területén a 2015. évi munkaprogramban meghatározott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó prioritásoknak és célkitűzéseknek. [Figyelem! A pályázatok NEM távközlési természetűek. A távközlési hálózatok fizikai lehetőségeire építő digitális szolgáltatási infrastruktúráról van szó. Szerk.]
A pályázatokat az alábbi felhívások keretében várjuk:

Az e felhívás keretében kiválasztott pályázatokra rendelkezésére álló irányadó költségvetés 38,7 millió EUR.
A pályázatok benyújtási határideje: 2016. január 19.

A pályázatokat az Innovation and Networks Executive Agency (INEA) kezeli, kivéve az Europeana pályázatát.

2015. november 23-án virtuális információs nap lesz!

További pályázati felhívások megjelenése várható 2015. november 17-én, 2016. március 15-i beadási határidővel, 16,9 millió EUR értékben. Témák: e-közbeszerzés, e-egészségügy, e-azonosítás stb.

Forrás:
CEF Telecom calls for proposals 2015; Innovation and Networks Executive Agency (INEA); 2015. október 30.
Lásd még: Connecting Europe Facility (CEF) Telecom: €38.7 million to improve European digital services; Innovation and Networks Executive Agency (INEA); 2015. október 30. (sajtóanyag)
CEF Telecom (tájékoztatók)

Internetes alapcsomag – több új felhasználó

„Az InternetKon, annak érdekében, hogy a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjét bevonja az InternetKon20 eredményei alapján készülő kormány-előterjesztés kidolgozásába, konferenciasorozatot indított, melynek újabb eseményén a piaci egyenlőség, a netsemlegesség és a torrent témakörében egyeztettek a szakemberek.

Lengyel Márk, az InternetKon szakértője elmondta, hogy a globális internetes vállalkozások az utóbbi évtizedben az internetes szolgáltatások értékláncának meghatározó szereplőivé váltak. Ma már ezek a cégek a nemzeti piacokon – legyen szó a tartalompiacról, a reklámpiacokról vagy az adózásról – a helyi szereplőknél lényegesen előnyösebb pozíciókból vesznek részt a versenyben. Hozzátette: az tehát, hogy az InternetKon során véleményt nyilvánító polgárok szerint a piaci egyenlőséget biztosító intézkedésekre van szükség, a szakmai tapasztalatokkal is találkozik. A hálózati semlegesség kérdése esetében a vita az internet szabadsága mellett meghatározóan a digitális ökoszisztéma üzleti modelljeinek kialakításáról szól. A torrentezés tekintetében a konzultáció eredménye pedig azt jelzi, hogy a szerzői jog megőrzésére és továbbfejlesztésére van szükség, nem pedig a felszámolására.

Deutsch Tamás, az InternetKon vezetője úgy fogalmazott: egyértelmű volt a magyar emberek állásfoglalása abban a kérdésben is, hogy a multinacionális cégek vegyék ki részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből és a közteherviselésből is. Egyes multinacionális internetes vállalkozások ugyanis már hosszú ideje a magánfelhasználóknál és más vállalkozásoknál lényegesen nagyobb forgalmat generálva jelentős (hirdetési) bevételeket érnek el az interneten, de lényegében nem adóznak Magyarországon – és számos más európai országban sem –, valamint nem költenek sem az internetes infrastruktúra, sem a tartalmak fejlesztésére – mondta el az InternetKon vezetője. Majd hozzátette: olyan szakmai javaslatcsomagot fognak a kormány elé terjeszteni, amellyel a probléma átfogó, összeurópai rendezését megelőzően is eredményt lehet elérni. A javaslatok valamennyi adófajta esetében meg kívánják szüntetni az adóelkerülés lehetőségét – hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos. Az internetes alapcsomag kapcsán Deutsch Tamás világossá tette, hogy a szolgáltatókkal közös javaslat kerül a kormány asztalára, melynek alapvető szándéka, hogy minél több új internethasználó legyen.

A szakmai találkozó végén Deutsch Tamás emlékeztetett arra: a cél az, hogy a konferenciasorozat eredményeként olyan, a polgárok világos és egyértelmű akaratnyilvánításának megfelelő szakmai javaslatok kerüljenek a kormány elé november közepén, amelyekben a piaci szereplők, a nyilvánosság műhelyei, a nonprofit-, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek döntő része egyetért. Majd kiemelte: az InternetKon keretében kialakult álláspontok, az ott megfogalmazott szándékok megvalósítása céljából olyan kormány-előterjesztés kerül előkészítésre, amely meglévő törvények módosítására, új törvények megalkotására vonatkozó kormányzati döntésekre irányuló javaslatokat, kormány- valamint miniszteri rendeletek módosítására, már létező programok kiegészítésére, módosítására vonatkozó vagy új programok útjára indítását célzó döntési javaslatokat tartalmaz majd.”

Forrás:
Internetes alapcsomag – több új felhasználó; InternetKon; 2015. november 4.

2016 végére nem lesz internet nélküli iskola

„Nem lesz internet nélküli iskola Magyarországon 2016 végére – jelentette ki Kara Ákos infokommunikációért felelős államtitkár az Informatika a Társadalomért Egyesület balatonfüredi konferenciáján.

Kara Ákos szerint a digitális gazdaság fejlesztése alapvető versenyképességi kérdés Magyarország számára, mivel az informatikai fejlesztések nemcsak a hagyományos ágazatok növekedését segítik elő, hanem alapját képezik a jól működő államnak is.

Kara Ákos elmondta, hogy az iskolákban, az egyedi igényekhez igazodva, átlagosan legalább 50 megabites sávszélességet biztosít majd a kormányzat. Célul tűzték ki azt is, hogy 2018 végéig a szélessávú internet szolgáltatás újabb egymillió háztartásba eljusson. Ez európai szinten is komoly vállalás, amely részben piaci szolgáltatói vállalásként, részben állami támogatással valósul meg.

A elmérések szerint 2014-ben a 15 évesnél idősebb lakosság 40,2 százaléka nem rendelkezett megfelelő digitális képességekkel, az arány javításáért képzésekre is szükség van. Az államtitkár Magyarország nemzetközi szintű eredményei között említette, hogy október 12-15-én Budapest adott otthont a Nemzetközi Távközlési Egyesület világkonferenciájának, amelyen 129 országból több mint négyezren vettek részt, Debrecenben pedig bemutatták „Leót”, a szuperszámítógépet, amely a világ 500 legjobb számítógépe közé tartozik. Fontos momentumnak tartotta azt is, hogy novembertől teljes jogú tagságot kap az ország az Európai Űrügynökségben.

A felmérések szerint 2014-ben a 15 évesnél idősebb lakosság 40,2 százaléka nem rendelkezett megfelelő digitális képességekkel, az arány javításáért képzésekre is szükség van. Az államtitkár Magyarország nemzetközi szintű eredményei között említette, hogy október 12-15-én Budapest adott otthont a Nemzetközi Távközlési Egyesület világkonferenciájának, amelyen 129 országból több mint négyezren vettek részt, Debrecenben pedig bemutatták „Leót”, a szuperszámítógépet, amely a világ 500 legjobb számítógépe közé tartozik. Fontos momentumnak tartotta azt is, hogy novembertől teljes jogú tagságot kap az ország az Európai Űrügynökségben.

A jövő év kiemelt feladatai között említette a vállalati informatikai fejlesztések ösztönzését, valamint a munkahelyek megtartását és új munkahelyek létrehozását az informatikai szektorban, illetve a termelékenység növelését. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen lép fel a mérnökhiány csökkentéséért. Hozzátette: fontos, hogy támogatásra leljenek az informatika új magyar sikertörténetei, és sikerüljön minél több fiatal mérnököt, szakembert itthon tartani. Az infokommunikációs szektor a kiskereskedelem után a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Az IKT ágazatban 170 ezren dolgoznak, közvetve pedig a szektor 400 ezer embert foglalkoztat, a GDP-ből 12 százalékkal, áttételes hatásával együtt pedig 20 százalékkal részesedik.

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy 883 ezer háztartás nem rendelkezik szélessávú internet elérhetőséggel, ebből 500 ezret a szolgáltatók közreműködésével, 380 ezret állami támogatással terveznek ellátni 2018-ig. Ezt segíti az, hogy az új szakaszok kialakítására, valamint a meglévő szakaszok 100 megabites fejlesztésére 5 éves közműadó-mentességet biztosítanak. „Az elmúlt egy év legfontosabb eredménye a szupergyors internet program megtervezése volt, az országos pályázat 2015 augusztusától ismerhető meg a szolgáltatók számára. Országos motivációs, képzési programot indítunk el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a kis- és középvállalkozások számára, amely szilárd alapot ad a 2016-ban megjelenő vállalati pályázatoknak” – tette hozzá a helyettes államtitkár.”

Forrás:
2016 végére nem lesz internet nélküli iskola; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. november 5.

Közigazgatás, politika

Egy ideig még nem költözködnek a tárcák

„Több mint egy évvel ezelőtt arról szóltak a hírek, hogy vidékre költöznek egyes tárcák, és velük az alkalmazottak, akik ezt vállalják, akik pedig nem, azok helyére az adott régióból vesznek fel dolgozókat. Az akkori elképzelések szerint az agrárminisztérium Debrecenbe, a honvédelmi tárca Székesfehérvárra költözött volna. Az agrár-vidékfejlesztési államtitkárság Kecskeméten talált új otthonra, de ezzel valószínűleg még jó ideig egyedül lesz.

A minisztériumok költözése nem került le a napirendről, de újabb fejlemény nincs – nyilatkozta a Magyar Időknek július végén Krakkó Ákos, a Miniszterelnökség sajtófőnöke. Az Origó megerősítette lapunk korábbi értesülését: a szóba került minisztériumok alkalmazottai nem készülnek arra, hogy valaha is pakolniuk kell. Az esetleges költözés korábban megjelölt határideje 2016. március 15. volt. Az áttelepítés hatalmas logisztikai feladat lenne, igen magas költségekkel járna, s várhatóan a dolgozók több mint fele nem költözne a munkahelyével. Ennyi embert pedig nem lenne könnyű helyben találni. A honvédelmi tárcánál 480-an, az agrárminisztériumban pedig 554-en dolgoztak a tavalyi adatok szerint. A Kecskemétre települést már lebonyolító vidékfejlesztési államtitkárságon 100-ból 31-en vállalták a változást. Közülük 11-en költöztek a városba, a többiek naponta ingáznak.

A HM esetében van egy nagyon fontos stratégiai akadály is. A tárca Székesfehérvárra telepítése negyvenmilliárd forintba kerülne és ütközne a NATO elvárásával. A városban van a székhelye a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának, azonban katonai alapelv, hogy két ilyen fontos honvédelmi irányító központ nem lehet egy helyen, mert háború esetén egyetlen támadással meg lehet semmisíteni őket. A szakemberek pótlása sem lenne egyszerű, hiszen a fővárosban maradó munkaerő rövid időn belül találna állást akár a versenyszférában.

Egyes tárcák Budapesten belüli költözésének nagyobb a realitása. Jelen állás szerint a Miniszterelnökség új helye a Várban, a karmelita kolostorban lesz, amelynek az átalakításával kapcsolatos közbeszerzésre és tervezésre 1,4 milliárdot szánt a kormány. 2016-ban és 2017-ben összesen csaknem 14 milliárd forintba kerülhet a kolostor és környékének átépítése, rekonstrukciója.”

Forrás:
Egy ideig még nem költözködnek a tárcák; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2015. november 2.

Pest megyében is nyílnak a pályázatok

„Néhány héten belül az egyetlen fejlett magyarországi régióban is megjelennek az európai uniós felhívások. Nagyobb pályázatok a kutatás-fejlesztés területén várhatók.
Több milliárd forintnyi fejlesztési pályázat nyílik meg még az idén Pest megyében. A Versenyképes Közép-Magyarország operatív program idei éves fejlesztési kerete szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) a következő hetekben négy új pályázat megjelenésére számíthatnak. Ezen belül a kkv-k kapacitásbővíő beruházásainak támogatására mintegy 1,45 milliárd forintos kerettel hirdet pályázatot a kormány, az üzleti infrastruktúra fejlesztésre pedig további egymilliárd forint lesz elérhető. A Pest megyei cégek piaci megjelenését 0,55 milliárd forint támogatja. A turisztikai szervezetek is számíthatnak némi pluszpénzre, a fejlesztésükre 0,20 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

Nagyobb pályázatok a kutatás-fejlesztés területén várhatók, az év végéig összesen 13 milliárd forint értékben jelennek majd meg kiírások ebben a témakörben. Ezen belül a vállalati kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység támogatására ötmilliárdos kerettel hirdet pályázatot a kabinet. A felhívás várhatóan heteken belül megjelenik. Prototípus-fejlesztésre, valamint technológia- és szolgáltatásfejlesztésre külön lehet pályázni. Itt a keretösszeg az idén kétmilliárd forint lesz. A stratégiai K+F műhelyek létrehozását négymilliárd forint, míg a kutatás-fejlesztési infrastruktúra-hálózatok kialakítását további kétmilliárd forint támogatja.

A turizmusnak is jut a Pest megyei keretből: az aktív turisztikai hálózatok fejlesztésére 3,2 milliárd forintos keretből, a természetvédelmi projektekre pedig 2,7 milliárdos keretből nyerhető el támogatás. Az egyik legnagyobb tétel az idei fejlesztési keretben a budapesti fenntartható közlekedésfejlesztést érinti, erre összesen 8,39 milliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanerre a célra Pest megyében 1,8 milliárd forint fordítható.

Az uniós előírások miatt az egyetlen fejlett magyarországi régiónak nyilvánított Pest megye – Budapesttel együtt –egyébként a a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklus legnagyobb vesztese. Az évtized végéig ugyanis összességében kevesebb mint 300 milliárd forint áll a közép-magyarországi régió rendelkezésre. Mivel Pest megye önállóan az országos fejlettségi átlagot sem éri el, így vélhetően Budapestről leválva élhetne az uniós támogatásokkal is. Ezért a kormányzat kezdeményezi a megye leválasztását a fővárosról. Az erre irányuló szándékról korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Szavai szerint a kormány elszánt, hogy 2021-re az uniós pénzek felhasználása miatt leválassza Pest megyét Budapestről.”

Forrás:
Pest megyében is nyílnak a pályázatok; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. november 3.

Tavaszra kétszázhetven kormányablak lesz Magyarországon

„A következő év tavaszáig kétszázhetvenre nő a kormányablakok száma Magyarországon – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára pénteken Békéscsabán.
Kovács Zoltán elmondta: pénteken Tótkomlóson nyitják meg a kilencvenedik kormányablakot, és a tervek szerint az év végéig további ötvennel emelkedik az országban az integrált ügyfélszolgálati helyek száma.

Hozzátette: a most működő kormányablakokban mintegy 450 féle ügytípussal foglalkoznak a munkatársak, s a kormány tervei szerint további ezerrel kívánják növelni az ügytípusok számát. Mindehhez biztosítani fogják a szükséges informatikai hátteret is.

Az államtitkár – mielőtt átadta a Békés Megyei Kormányhivatalban megvalósult, energiahatékonyságot javító beruházást – szólt arról is, hogy napjainkban 17 megyében 41 ingatlanban valósult meg hasonló fejlesztés 10,7 milliárd forint értékben.

Jelezte: a kormányhivatalok felmérték, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyek energiahatékonyság javítása szempontjából szóba jöhetnek; 1600 ingatlant mértek fel, amiből 163 olyan van, amelynek már a tervei is elkészültek. Így a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban ezekkel az ingatlanokkal lehet pályázni.

Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízott elmondta, hogy a beruházás csaknem 600 millió forintból valósult meg, állami és uniós forrásból. A felújítás során egyebek mellett kicserélték a homlokzati nyílászárókat, az épületkomplexum majdnem egésze külső hőszigetelést kapott, és napelemeket is szereltek a tetőre. A kormánymegbízott számításai szerint a megújult épület energetikai korszerűsítésének eredményeképpen évente 10,5 millió forintot tud a hivatal megtakarítani.

Az állami szervek takarékosságának fontosságát hangsúlyozta Vantara Gyula (Fidesz), Békéscsaba országgyűlési képviselője is. Szerinte ugyanis Békés megyében átlagosan 15 százalékkal magasabbak az energiakiadások, mint az ország más térségeiben. Ezért fontos, hogy folytatódjanak az ilyen típusú beruházások – tette hozzá.”

Forrás:
Tavaszra kétszázhetven kormányablak lesz Magyarországon; Miniszterelnökség; 2015. november 6.

Jogszabályalkotás szükséges a drónok robbanásszerű terjedése miatt

„Magyarországon pillanatnyilag nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, de a törvényi szabályozás előkészítése már elkezdődött. A törvény hatálybalépéséig a drónok használata csak egyedi engedély alapján lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala ad ki. A közlekedési hatóság alapos, minden részletre kiterjedő szabályozást lát szükségesnek, hangzott el egy Budapesten rendezett nemzetközi konferencián.

A nyílt információgyűjtés fejlődő területei címmel szerveztek nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát a budapesti Duna Palotában: a felkért előadók az információs technológia robbanásszerű fejlődésének várható irányát, az exponenciálisan növekvő adatmennyiség kezelésének lehetséges módját, az információk beszerzésének, tárolásának, feldolgozásának jövőbeni stratégiáját igyekeztek felvázolni. Az információgyűjtés legfiatalabb területe a pilóta nélküli légi járművekkel, drónokkal szerzett adatok felhalmozása, amely számtalan, korábban nem ismert problémát vetett fel, erre kiemelt figyelmet fordítottak a szakemberek a konferencián.

A BM is használja a drónokat
Pintér Sándor belügyminiszter a drónokkal összefüggésben azt mondta: Magyarország eddig az illegális migráció során használta legeredményesebben a robotrepülőgépeket, azokkal is figyelték, merre haladnak az illegális bevándorlók. Több drónt is használtak, közvetítették a felvételüket a fővárosba, és minden percben látták azt is, hol próbálják bevándorlók áttörni a határt, hol lépik át a zöldhatárt. Mindemellett a robotrepülők arra is alkalmasak voltak, hogy dokumentálják a történteket, amelyek bármikor visszanézhetők, kiértékelhetők. De a robotrepülőgépeket a katasztrófavédelem is alkalmazza például tűzmagok feltérképezésére, ahogy a Dunai árvíznél is fontos feladatot kaptak, említette a belügyminiszter, aki leszögezte: a drónokat csak törvényes keretek között szabad használni. Tudomásuk szerint a bűnözői körök is felismerték ezeknek az eszközöknek a hasznát: alkalmazzák a terroristák és a csempészek is. Ezért is szükséges a megfelelő jogi keretek közé terelni a drónhasználatot, és akkor még nem is említettük a repülésbiztonság kérdését, illetve a magánélet védelmét – fogalmazott nyitóelőadásában Pintér Sándor belügyminiszter.

„A repülésbiztonság megteremtése, fenntartása és szavatolása”
„Nincs könnyű dolgunk a szabályozás kialakításakor, hiszen a globalizáció egyik legspeciálisabb kihívásával állunk szemben” – kezdte előadását Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, aki megemlítette: a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy egyelőre azt sem látni pontosan, hogy milyen irányban indul el a következő évtizedben. A törvényalkotás előtt először is azt kell tisztázni: mi is az a drón? A definíció megalkotásának nehézségét érzékeltetve megjegyezte, hogy szinte végtelen számú pontosítást lehet tenni, mert ilyen-olyan érvrendszer mellett mindegyik kiegészítés indokolt lehet. „Olyan szerteágazó technikai spektrumról beszélünk, hogy szinte lehetetlen mindent lefedő szabályozást alkotni” – fogalmazott Győri Gyula, aki megerősítette: a közlekedési hatóság évek óta igyekszik minden segítséget megadni a szabályos felhasználóknak, illetve a területet törvénnyel szabályozni kívánó törvényalkotónak.

A hobbi és hivatásos felhasználók közti különbségről szólva kijelentette, a katonai, ipari felhasználók szabályokhoz, parancsokhoz tartják magukat a feladat végrehajtásakor. Mindez a civil felhasználókra nem vonatkozik, hiszen a döntő többségnek semmilyen előképzettsége nincs a drónreptetéshez. A polgári felhasználás kérdések sorát veti fel, például egyelőre azt sem tudjuk pontosan, hogy egy civilnek vajon mennyi tanulási időre van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan tudjon irányítani egy ilyen szerkezetet. Mivel egyelőre a területnek nincs külön szabályozása, ezért az általános légtérhasználati szabályozás vonatkozik rá.

„A hatósági felügyelet célja a repülésbiztonság megteremtése, fenntartása és szavatolása” – foglalta össze az NKH elvárásait az elnök. Mint mondta, pillanatnyilag elkülönített légtérben repülhet a drón, de ez átmeneti állapot, a cél, hogy beillesszék a légiforgalomba. „Egyszerű eszközöket egyszerű szabályokkal kell koordinálni, különben a polgári felhasználók nem fogják betartani” – fogalmazott Győri Gyula, aki úgy tartotta: a hatóság a nehézségek ellenére is alapos, minden részletre kiterjedő szabályozást lát szükségesnek.

Megvolt az első légi incidens is
Hasonló érveket sorakoztatott fel Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója is, aki elmondta: a légtérirányítás tapasztalatai szerint a katonai, ipari felhasználók magatartása sokkal tudatosabb az egyszerű hobbi repülőknél. A civil drónok robbanásszerű elszaporodása már repülésbiztonsági kockázatokat vet fel. A hobbi drónkezelők igazán nem is tartják magukat a légiközlekedés szereplőinek, legtöbbjük meghosszabbított szelfibotként tekint a drónra. Mivel nincs világos szabályozás, ezért nem egyértelmű hogy hol repülhetnek, ráadásul az ismereteik a képzés hiánya miatt nem megalapozottak. „Azonnali szabályozás szükséges” – erősítette meg Szepessy Kornél, aki elmondta: a HungaroControl által felügyelt területen megtörtént az első légi incidens is, amikor a nyáron egy lengyel gép veszélyes közelségébe került egy drón. Javaslatai szerint a gyors szabályozás mellett a drónrepülés liberalizációja is elengedhetetlen, mert ha nem jelölnek ki „légi grundokat”, ahol szabadon repülhetnek a hobbisták, akkor nem lehet őket átterelni a tiltott területekről. Egyúttal egy területet szabályzó szövetség felállítását is szükségesnek látja.”

Forrás:
Jogszabályalkotás szükséges a drónok robbanásszerű terjedése miatt; Nemzeti Közlekedési Hatóság; 2015. november 4.

A cél az önkormányzatok finanszírozásának biztonságosabbá tétele – Készül az új kincstári koncepció

„A tavasszal kirobbant brókerbotrányok indokolttá tették, hogy a kormány lépjen az önkormányzatok biztonságos finanszírozásának megoldása érdekében.
Világossá vált, hogy egy magántulajdonban lévő pénzügyi szolgáltató bajba kerülése nehéz helyzetbe hozza az ott számlát vezető helyhatóságokat is: a számlák zárolása esetén az önkormányzatok nem tudták kifizetni a munkabéreket, szociális támogatásokat, súlyos zavarokat okozva az adott településen. A Kincstár szolgáltatásainak megújítására és kibővítésére többek között éppen azért van szükség, hogy az önkormányzatok számára biztonságosabb és kiszámíthatóbb pénzügyi szolgáltatásokat tudjon a kormány biztosítani.

A Magyar Államkincstár megújításáról szóló javaslat hamarosan az Államreform Bizottság elé kerül.”

Forrás:
A cél az önkormányzatok finanszírozásának biztonságosabbá tétele – Készül az új kincstári koncepció; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. november 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Weben követhető a H2020 Koordinátorok Napja

„A rendezvény célja, hogy ismertesse a Horizont 2020 program alá tartozó projektek menedzselésével kapcsolatos tudnivalókat: a projekt beszámolás, kifizetés igénylés és szerződésmódosítás szabályait, menetét, valamint ehhez kapcsolódóan a Participant Portal használatát.
A Koordinátorok Napját az Európai Bizottság a folyamatban levő projektek koordinátorai számára rendezi Brüsszelben, de az előadásokat weben bárki követheti.
A közvetítés időpontja 2015. november 26.

A közvetítés linkje: https://scic.ec.europa.eu/streaming/coordinators-day [Még nem működik! Szerk.] További részletek:
http://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/other/events/2015-11-26/h2020-coordinators-day-agenda_en.pdf”

Forrás:
Weben követhető a H2020 Koordinátorok Napja; 2015. november 06.

Megnyílt Prága nyíltadat-portálja

„Megnyílt a cseh főváros nyíltadat-portálja: opendata.praha.eu.

Idáig 95 adatkészletet tettek elérhetővé a portálon. Ezek zöme (90) a prágai önkormányzat városfejlesztési és tervezési intézetétől – Institut plánování a rozvoje hlavního města Prahy/Prague Institute for Planning and Development (IPR Prague) – származik. A városi önkormányzat a várakozások szerint a közeljövőben további adatkészleteket fog megjelentetni. Prága nyíltadat-portálját a The Open Knowledge Foundation nagyon elterjedt nyílt forráskódú szoftvere a CKAN működteti.
További részletek (csehül) itt találhatók.”

Forrás:
Prague launches its Open Data portal; ePSIplatform; 2015. október 26.
Szerk. megjegyzés: Érdekes lenne tudni, hogy ez a nyíltadat-portál hogyan viszonyul a cikkben említett intézet által működtetett Geoportal-hoz.

Közadatokról nyíltan

„Tervezett program: 2015. november 18., 19h-21h30
eGov Tanácsadó Kft., 1054 Budapest, V. kerület, Zoltán utca 8.

Sántha György (eGov Tanácsadó Kft.): Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról

A Fehér könyv olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy: miképpen definiálható a „nemzeti adatvagyon” vagy a „nemzeti adatpolitika” fogalma? Szabályozási és napi működési szempontból hol azonosíthatók problémák Magyarországon? Miért nincs mérhető adatipar Magyarországon? Mekkora hatása lenne az adat-újrahasznosításnak a GDP-re és a foglalkoztatásra? Miként lehetne megteremteni az adat-újrahasznosítás egységes intézményi kereteit Magyarországon?”

Forrás:
Közadatokról nyíltan; Budapest Open Knowledge Meetup

Lekérdezhetők lesznek a megbízható autószervizek

„Adatbázist hoz létre a megbízható autószervizekről a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Ezen kívül jövőre várhatóan tovább korszerűsítik a KRESZ vizsgán előforduló kérdéseket is. A részletekről Érsek István, a Közútigépjármű-közlekedési Hivatal hivatalvezetője számolt be az InfoRádiónak.

„A Nemzeti Közlekedési Hatóság közlekedésbiztonságot fejlesztő új intézkedéseinek egyikéről van szó, amelynek lényege, hogy a járműfenntartó tevékenységet végző szervezetek, vagyis a járműszervizek adatainak és engedélyének lekérdezésére lesz lehetőség az NKH honlapján” – mondta Érsek István, a Közútigépjármű-közlekedési Hivatal hivatalvezetője az InfoRádiónak.

Hozzátette: az intézkedés a járműtulajdonosok fogyasztói érdekeit támogatja, hiszen amikor el akarjuk vinni a járművet javításra, jó, ha tudjuk, melyek azok a szervizek, amelyek alkalmasak arra, hogy biztonságosan megjavítsák az autónkat.

„Azok a szervizek, amelyek a mi nyilvántartásunkban szerepelnek, vagyis engedéllyel rendelkeznek, birtokában vannak azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy ezt a javítást elvégezzék. A közlekedési hatóság egy honlapon keresztül nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat, térképes lekérdezési lehetőséggel” – fogalmazott a hivatalvezető.

Érsek István elmondta, hogy lesz egy másik fontos változás is, ami azokat érinti, akik jogosítványt akarnak szerezni.

„A járművezető-képzés és vizsgáztatás területén az egyik legjelentősebb változás a kérdésbankok továbbfejlesztése. A kérdésbankok viszonylag elavultak, mert azok a képi megjelenítések, amelyek a kérdésekben szerepeltek, olyan járművekre vonatkoznak, amelyek 20-30 évvel ezelőtt voltak divatban, tehát nem tekinthetők korszerűnek. Ezeket kezdtük el lecserélni, illetve módszertani tapasztalatok alapján a kérdéseket is átfogalmaztuk, hogy egyértelműbbek legyenek, a vizsgázók könnyebben értelmezni tudják őket” – mondta Érsek István.

Hozzáfűzte, hogy az úgynevezett statikus, vagy állóképeket szeretnék kiváltani és fejleszteni mozgóképekkel. Így olyan szituációkat láthatnak majd a vizsgázók, amibe bele tudják élni magukat, el tudják képzelni, hogyan történik a közlekedési folyamat, és ez alapján kell a kérdéseket helyesen megválaszolniuk.

„Most kísérleti stádiumban vagyunk, teszteljük a kérdéseket. A teszteket ki fogjuk értékelni és ez alapján fogunk végső döntést hozni a pontos bevezetésről” – tette hozzá a Közútigépjármű-közlekedési Hivatal hivatalvezetője.”

Forrás:
Lekérdezhetők lesznek a megbízható autószervizek; InfoRádió; 2015. november 7.

Egyszerűsödő ügyintézés a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál is

„Jelentősen csökkennek az ügyfelek adminisztratív terhei, számos új, ügyfélbarát megoldás szolgálja a fogyasztók érdekeit a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egyszerűsítési intézkedései nyomán. 2016 januárjától térképes lekérdező rendszerben kereshetővé válnak az állampolgárok számára a hivatalos engedéllyel rendelkező, megbízható járműfenntartók elérhetőségei. Az elméleti járművezetői vizsgán alkalmazott kérdésbank a jövő évtől teljes forgalmi szituációkat ábrázoló mozgóképes elemekkel bővül.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „A Nemzeti Közlekedési Hatóság egyszerűsítési intézkedései tökéletesen illeszkednek a kormányzati szándékokhoz. A közös cél az állampolgárok és vállalkozások állami ügyintézésből fakadó adminisztratív terheinek csökkentése. A parlamenti döntésre váró törvénymódosítások elfogadása esetén egyebek mellett az első jogosítvány kiadása illetékmentessé válhat. Megkezdődött a gépjárművek rendszámtábláján megjelenő környezetvédelmi plakett és az időszakos vizsgálathoz kapcsolódó jelzőcímke használatának megszüntetését célzó jogszabályi változtatások előkészítése is.”

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke kifejtette: „A szervezetében, munkastílusában és kultúrájában is megújult NKH az elmúlt három évben szolgáltató szemléletű, korszerű hatósággá vált. A bürokratikus terhek csökkentése érdekében a folyamatokat tovább egyszerűsítjük, gyorsítjuk, egyre több területen teremtjük meg a papíralapú helyett az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Számos, eddig engedélyköteles tevékenység bejelentési kötelezettség teljesítése mellett lesz végezhető a jövőben.”

A járműfenntartók térképes lekérdezője a fogyasztói érdekeket védi. A közel 13 ezer adattal rendelkező adatbázisban bárki könnyen és kényelmesen megtalálhatja a hivatalos engedéllyel rendelkező cégeket, elkerülheti a megbízhatatlan szolgáltatókat. A Hatóság a jövő évtől kétpéldányossá teszi a közúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatásához előírt minősítő lapot egyes szaktanfolyami vizsgák esetében is. A sikertelenül vizsgázók hazavihetik a hibáikat jelölő dokumentumot, hogy oktatójukkal elemezzék, átgondolják a konkrét helyzeteket, szituációkat. Az intézkedéssel az indokolatlan panaszbejelentések, az ügyfél és intézmény közötti konfliktusos események száma mérsékelhető. A 2016 januárjától továbbfejlesztett KRESZ kérdésbank kihasználja a komolyabb ábrázolástechnikai megoldások használatát is megengedő számítógépes elméleti vizsgarendszer adottságait. A korszerű ábrák, grafikák, fényképek mellett megjelennek a mozgóképes kérdések is, amelyek nemcsak egy kiragadott pillanatot, hanem egy forgalmi szituációt mutatnak be, ezzel támogatva a helyes válaszadást, a hatékonyabb tanulást.

A légügyi és hajózási szakterületen is több szerepet kap az E-hivatal elektronikus ügyintézési rendszer. Az ügyfelek interneten, az NKH honlapján jelentkezhetnek a vizsgákra. A felület legfontosabb előnye, hogy alkalmazásával megszüntethetőek a sok időt és energiát felemésztő hiánypótlások. A jelentkezéseket ugyanis csak minden szükséges melléklet maradéktalan feltöltése esetén fogadja el a rendszer. A kedvtelési célú hajóvezetői képzésben számítógépes elektronikus vizsgáztatást vezetnek be 2016 első felében. Ehhez a szakmai szervezetekkel és a képzőszervekkel is egyeztetve új vizsga-kérdés adatbankot hoznak létre, a kérdések a vizsgázók számára ingyenesen elérhetőek lesznek. A légügyi területen bővül az engedélyhez nem, csak bejelentési kötelezettséghez kötött tevékenységek köre. A kockázatok mértékéhez képest túlzott leterheltséget okozó, munka- és időigényes hatósági eljárásokat kockázatértékelés alapján végzett ellenőrzések váltják ki.”

Forrás:
Egyszerűsödő ügyintézés a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál is; Nemzeti Közlekedési Hatóság; 2015. november 5.

Pintér Sándor: Az információs társadalom korában kevesebb a titok

„Az információs társadalom korában kevesebb a titok – mondta a belügyminiszter A nyílt információgyűjtés fejlődő területei című nemzetközi tudományos-szakmai konferencián.
Pintér Sándor közölte: az információ hatalom, korábban a családok és a közösségek zárt életet éltek, az információszerzésre csak különféle rendőri eszközökkel nyílt lehetőség. Ma már nyílt életvitelt folytatunk, és a közösségi oldalakon az emberek maguk osztják meg életük örömeit, bánatait. Az üzleti élet is nyitott a reklámok révén, és jelentős a nyílt politikai tevékenység is – mondta. Utóbbi legismertebb példájának a nyílt kormányzás elvét nevezte, amely szerint kötelező például a kormányzati döntéseket megalapozó információk közzététele.

A nyílt információkat a miniszter két csoportba sorolta. Van, amit akarattal közölnek az emberek, mások esetében pedig nyomot hagynak maguk után például azzal, hogy megnyitnak egy internetes oldalt és „otthagyják ezzel a kézjegyüket”. Mindezek lehetnek állami és privát információk egyaránt.

Az információk egy elsőre végtelennek tűnő halmazt mutatnak, de szakavatottak szemében feldolgozható, értékes információkat jelentenek. A felhasználásukról azt mondta: a rendészeti politikai körön kívül kiemelkedik az üzleti felhasználási lehetőség, és a társadalomtudomány területén is egyre inkább használják ezeket a nyílt információkat.

A nyílt információszerzés (Open Source Intelligence) rendszeréről, az OSINT-ról azt mondta, hogy a lényege a nyílt információs halmazban történő céltudatos kutatás, amely kiegészíti, támogatja, megalapozza a rendészeti feladatoknál a megszerezhető információkat.

A rendszer hatékony és olcsó, az alkalmazói nincsenek veszélyben például akkor, ha egy bűnözői csoportot térképeznek fel. Hatékony viszont csak akkor, ha megfelelő kutatóprogramok léteznek és azokkal felkészült szakemberek dolgoznak. Előnyének a gyorsaságot nevezte, amelyet ha ki tudnak használni a rendészeti szervek, bűncselekményeket tudnak megelőzni.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem lehet minden esetben eredményes munkát végezni mások által előállított információk alapján, szükség van a közvetlen információszerzésre, illetve egy-egy, már rendelkezésre álló információ pontosítására, igazolására…”

Forrás:
Az információs társadalom korában kevesebb a titok; Belügyminisztérium; 2015. november 3.
Lásd még: Intelligence Collection Disciplines (INTs); FBI és INTellingence: Open Source Intelligence; CIA és Open-source intelligence; Wikipédia

A javaslat pontosítja az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perben

„Célunk az igazságszolgáltatás területén, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen – mutatott rá Völner Pál államtitkár a polgári perrendtartásról szóló, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosítását kezdeményező javaslat expozéjában 2015. november 5-én az Országgyűlésben.
Emlékeztetett arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás bevezetésének időpontját többször módosították, legutóbb 2016. január 1-jére.

Mint mondta, a javaslat a zökkenőmentes indulás érdekében pontosítja, egyértelművé teszi és bővíti az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perekben. Az előterjesztés pontosítja a polgári perrendtartás (pp) szabályait úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartás az ügyfél-, illetve a hivatali kapun át történhet.

Az államtitkár közlése szerint egyértelműen meghatározzák azt, hogy elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél számára, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kötelező.

Hozzátette: az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővítik. Elmondta azt is, hogy ezen kapcsolattartás során a kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, hogy ha a kézbesítési tárhelyhez a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá.

Völner Pál kitért arra, hogy ezt a kapcsolattartást felmenő rendszerben vezetik be a 2016 után indult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra.

Ismertette, hogy a polgári perben is lehetővé teszik a távmeghallgatást, amely jelentősen megkönnyíti azok meghallgatását, akiknek megjelenése a tárgyalás helyszínén jelentős nehézséggel vagy jelentős többletköltséggel járna. A törvényjavaslat rögzíti ezért a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait – jelezte, beszámolva arról is, hogy a menekültügyi eljárások esetén speciális szabályok lesznek.

Völner Pál közölte azt is, hogy alkotmányos mulasztást is orvosolnak, mert az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban is végzéssel kell döntenie és azt meg kell indokolnia.”

Forrás:
A javaslat pontosítja az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perben; Igazságügyi Minisztérium; 2015. november 5.

Informatika, távközlés, technika

Smart City, mint városfejlesztési modell a Felső-Dunántúl nagyvárosaiban (konferencia)

„Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából
a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei csoportja, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének Nyugat-magyarországi Tudományos Osztálya és a Veszprémi Akadémiai Bizottság Regionális és Területfejlesztési Munkabizottsága szervezésében

Dátum: 2015. november 10.
Helyszín: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10. (Konferencia terem)

Program:
9:30-10:00 Regisztráció

10:00-10:10 Köszöntők
Keresztes Sándor, elnök, MUT Győr-Moson-Sopron Megyei Csoport
Reisinger Adrienn, elnök, VEAB Regionális és Területfejlesztési Munkabizottság
Lados Mihály, osztályvezető, MTA KRTK RKI NYUTO

10:10-10:30 Smart Cities, a városkutatások egy új iránya
Előadó: Dr. Lados Mihály, osztályvezető, MTA KRTK RKI NYUTO

10:30-10:55 Okos városok lehetséges értékelési módszerei
Előadó: Horváthné Dr. Barsi Boglárka, tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI NYUTO

10:55-11:20 Intelligens városfejlesztés – Győr mint „smart city”
Előadó: Fekete Dávid, alpolgármester, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

11:20-11:40 Kérdések, hozzászólások
11:40-12:00 Kávészünet

12:00-12:20 Veszprém – Smart City koncepció
Előadó: Józsa Tamás, kabinetfőnök, Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

12:20-12:40 Dunaújváros fejlesztési lehetőségei, fejlesztési programja
Előadó: Szabó Imre, főépítész, Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

12:40-13:00 Sopron – Út a SMART CITY felé
Előadó: Papné Horváth Barbara, osztályvezető, Városgazdálkodási Osztály,
Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

13:00-13:20 Előadó egyeztetés alatt!
13:20-13:50 Kérdések, hozzászólások
13:50 Ebéd”

Forrás:
Smart City, mint városfejlesztési modell a Felső-Dunántúl nagyvárosaiban; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (pdf)

1. Európai Városi Zöld Infrastruktúra Konferencia

„2015.11.23 – 2015.11.24
Kedves európai városi zöld infrastruktúra iránt érdeklődő Barátaink,
Bécs városa, az osztrák Fejlesztési Minisztérium, a bécsi Környezetvédelmi Hivatal, a Green4Cities és a Livingroofs, valamint az Európai Zöldtetős Szövetség (EFB) szeretettel meghívja Önöket:
az 1. Európai Városi Zöld Infrastruktúra Konferenciára
Bécsi Városháza, 2015. november 23-24.

Az EUGIC 2015 nagyszabású konferenciaprogramot, megvalósult zöld infrastruktúra fejlesztési projekteket bemutató vezetett túrát, projektbemutatót kínál. Fő témák:

  • Városi zöld infrastruktúra és az Ember
  • Városi zöld infrastruktúra és az Üzlet
  • Városi zöld infrastruktúra és a Technika
  • Városi zöld infrastruktúra és a Finanszírozás

A konferencia lehetőséget nyújt a szakmai tudáscserére, kapcsolatépítésre. A konferencia nyelve: angol.
További információk a honlapon: www.urbangreeninfrastructure.org

Sok szeretettel várjuk a novemberi EUGIC 2015 rendezvényen!
AZ EUGIC Konferencia csapata

EUGIC Office: Westbahnstrasse 7 Top 6a, 1070 Bécs, Ausztria
info@eugic.org, telefon: +43 676 92 19 900 www.urbangreeninfrastructure.org”

Forrás:
1. Európai Városi Zöld Infrastruktúra Konferencia; Magyar Urbanisztikai Társaság

4. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet 2015. november 27. Budapest, BME

„BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3., K épület mf. 26.
REGISZTRÁCÓ
I. hírlevél
Térkép
A munkaértekezlet célja, hogy a magyarországi felhasználókat és fejlesztőket összehozza, a felhasználói kört bővítse, lehetőséget biztosítson az információk megosztására.
OSGeo magyar csoport, csatlakozzon a LinkedIn csoportunkhoz.

Várjuk előadók jelentkezését! (5/10/15/20 perces előadásokkal/vitaindítókkal és poszterrel)

A munkaértekezlet témakörei

  • FOSS4G szoftverek alkalmazási tapasztalatai magyarországi környezetben
  • FOSS4G szoftverek, új verziók bemutatása
  • FOSS4G szoftverek oktatási tapasztalatai
  • FOSS4G hazai fejlesztések
  • Nyílt adatok, közösségi térinformatikai adatgyűjtés
  • Beszámolók FOSS4G eseményekről

…
Előzetes a programból

  • 3D megjelenítés nyílt forráskódú szoftverekkel
  • Fotogrammetriai felületmodell készítés
  • Csempe szerver földhivatali adatokból
  • QGIS projekt publikálása Mapserver környezetbe – az RT MapServerExporter plugin továbbfejlesztése
  • LAS fájl feldolgozás, transzformálás
  • QGIS modul fejlesztés geodéziai számításokhoz
  • R a GRASS-ban vagy GRASS az R-ben?
  • Térinformatikai programozás Python-ban
  • Szabad szoftveres interaktív 3D homokozó a középiskolában
  • Magyarországi nyílt forráskódú közösségek
  • RTKLIB alapú monitorozó alkalmazások
  • OpenStreetMap
  • Beszámoló a NASA World Wind Europe Challenge 2015-ről
  • Beszámoló a FOSS4G Europe 2015 konferenciáról
  • ETRS89 – EOV 3D-s transzformáció (poszter)
  • Geo4All oktató és kutatóhálózat (poszter)
  • Ulyxes – szenzor vezérlő és adatgyűjtő rendszer helymeghatározási célokra (poszter)

OpenLayers 3 mogyoróhéjban, egy órás ismerkedés számítógép mellett az előadások után.”

Forrás:
4. Nyílt forráskódú munkaértekezlet 2015. november 27. Budapest, BME; Általános- és Felsőgeodézia tanszék

Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat (KKV_15)

„Program meghirdetése: 2015. november 6.
Végső beadási határidő: A keret kimerüléséig. Értékelési határnapok: 2015.12.4., 2016.2.28., 2016.5.31.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal több eszközzel segíti a kis- és középvállalkozások versenyképességének, nemzetközi forrásbevonási képességének javítását. Ez a felhívás azokat a kis és középvállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek az Európai Unió által meghirdetett Horizont 2020 program KKV fejlesztési eszköz pályázatának 1. fázisán a szakmai küszöböt elérő nemzetközi értékelést kaptak, de forrás hiányában nem nyertek támogatást. Ezeknek a cégeknek a 2. fázison történő sikeres szerepléséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás.

A pályázat benyújtásának határideje
Pályázatok a keret kimerüléséig – illetve a keret kimerüléséről szóló közleményt követő 3. napig – adhatók be. A beérkezett pályázatok értékelése szakaszos elbírálással, negyedévente történik, az adott értékelési határnapig benyújtásra került projektek együttesen kerülnek elbírálásra.

A pályázati felhívás célja
Jelen rásegítő pályázaton nyertes KKV-knak a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása után pályázatot kell benyújtaniuk a Horizont 2020 program KKV fejlesztési eszköz pályázatának 2. fázisára, amely az innovatív fejlesztés végrehajtását, tehát a már működőképes megoldásaik kész termékké, eljárássá, szolgáltatássá fejlesztését célozza. A támogatás révén felgyorsul a nemzetközi szinten piacképes termékek, szolgáltatások kifejlesztése és piacra juttatása, ezáltal nő a KKV-k nemzetközi versenyképessége, bevétele és nyereségessége.

A pályázók köre

Pályázhat egyénileg vagy konzorciumi formában:

  • magyarországi székhelyű mikro-, kis-, és középvállalkozás, amely kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaság
  • EGT székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozás magyarországi fióktelepe

További feltétel, hogy a pályázó a Horizont 2020 program KKV fejlesztési eszköz pályázat 1. fázisára beadott pályázata a nemzetközi értékelés során elérte a 13 pontos szakmai bejutási küszöböt, de nem kapott támogatást.

A támogatható célkitűzések köre
A Horizont 2020 program KKV fejlesztési eszköz pályázatának 2. fázisán való induláshoz szükséges, üzleti tervet is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése támogatható.

A támogatás egyéb fő feltételei

  • Kötelező vállalások: üzleti tervet is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, valamint a KKV fejlesztési eszköz pályázat 2. fázisára benyújtott pályázat
  • A projekt végrehajtására a kezdéstől számítva legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.
  • A projekt fizikai zárásának időpontja a Horizont 2020 program KKV fejlesztési eszköz pályázatának 2. fázisára készülő pályázat benyújtásának dátuma.

Az igényelhető támogatás mértéke
Az NKFI Hivatal a pályázat célkitűzéseihez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére összesen 60 millió forint keretösszeget biztosít. Pályázónként maximum 4 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető, a rendelkezésre álló forrás erejéig. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 100%-a, azaz a támogatás maximális intenzitása 100%.”

Forrás:
Horizont 2020 KKV fejlesztési eszköz rásegítő pályázat (KKV_15); Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2015. november 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális Kárpát-medence az ózdi Erőműben – interjú Képes Gáborral

„Interjú a MaNDA főosztályvezetőjével, Képes Gáborral, aki az ózdi Digitális Erőműben 2016-ban megnyíló Digitális Kárpát-medence anyagát gondozza.

Hogyan képzelje el a jövendőbeli látogató a Digitális Kárpát-medence kiállítást?
Képes Gábor: Leginkább úgy, mint egy olyan galériát, amely végtelenített, mozgó képsorokat mutat be. Vagy egy olyan mozit, amely egy ipari műemlék jellegű épületben izgalmas térélményt kínál, és a filmek közötti barangolásra hív. Nem egy egész estés filmet nézünk ülve, hanem különböző korokból származó filmrészletekből összefűzött, kortárs felfogású filmek között sétálhatunk, s ránk van bízva, mely témakörnél állunk meg, mi a fontos a számunkra.

Milyen technológiával valósul meg mindez?
Képes Gábor: A kiállítás domináns technikája a vetítés: elsősorban a falakra, részben pedig a padlóra vetítünk, összesen több mint negyven ponton. Ezek voltaképp filmetűdök, a magyar identitáshoz és a Kárpát-medence világához kapcsolódva, olyan témakörökben, mint a magyar tájak és állatvilág, népszokások és néptánc, az írott kultúra és a művészetek, a fürdők és a sport, vagy neves hazai termékek és feltalálók. Eredeti felvételeken láthatjuk Szent-Györgyi Albertet és Victor Vasarelyt éppúgy, mint régmúlt korok hétköznapi szereplőit.

Mindez egy különleges építészeti térben valósul meg – mit érdemes tudni az egykori gyárépület új funkcióiról és arculatáról?
Képes Gábor: Az épület komplex funkciót tölt be: oktatási, kutatási, módszertani központként működik majd, hozzájárulva Ózd felpezsdülő kulturális életéhez, és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) országos hatóerejű tevékenységének részeként. A jövő év elején nyíló kiállítás terét az épület régi arculata és funkciója is alakítja: formáját és útvonalát az eredeti alagsori falszerkezet, gépalapok is meghatározzák. Reményeim szerint izgalmas kontraszt jön létre a projektorok fénye és az épület nyújtotta térélmény között; a kiállítás alcíme – Magyar fénymúlt – is erre utal: a még jelenvaló múltunk fénnyel való megidézésére.

E kiállításhoz kapcsolódóan egy informatikatörténeti tárlatot is terveznek, itt mivel találkozhatnak majd a látogatók?
Képes Gábor: Egy Digitális Erőmű ideális hely a digitalizálás, az informatika történetének emblematikus tárgyai számára is. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közvetítésével, a szegedi Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gazdag tárgyanyagából választottunk ki főleg hazai gyártású tárgyakat: a hetvenes évek nagy számítóközpontjaiból és az első otthoni számítógépek közül is. A múlt szekrény méretű monstrumai és a ma a zsebünkben lapuló okostelefonok közötti kontraszt sokakat meglep majd.

A kiállításon látható dokumentumok egy nagyívű digitalizációs munka eredményei, mesélne erről?
Képes Gábor: Valóban, sok kiváló kollégám sok-sok hónapon át tartó munkája alapozta meg a tárlatot; a MaNDA kezelésében lévő, óriási filmállományból válogattunk, az 1896 és 1989 közötti, közel 100 év lenyomataiból. Huszadik századi nézőpontból és gyakran archív hatású filmrészleteken jelennek meg a korábbi korszakok, kulturális emlékek is. Eredeti celluloid szalagokról és modernebb hordozókból is válogattunk, főként filmhíradókat, de dokumentumfilmeket és játékfilmeket is. Ezek a digitalizált részletek kerültek aztán két tehetséges, fiatal vágó, Kővári Szabolcs és Dudás Balázs kezébe, de a filmrészleteket összefűző csapat tagja volt Pálfi György rendező is. A mi koncepciónk, javaslataink és az ő művészi szempontjaik eredményeként jöttek létre a kisfilmek, kronologikus sorvezető és a teljesség igénye nélkül, kis történetek és korokon átívelő hangulatok folyamaként.”

Forrás:
Digitális Kárpát-medence az ózdi Erőműben – interjú Képes Gáborral; kulturport.hu; 2015. november 2.
Digitális Erőmű
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA)

Az infokommunikációs szektor meghatározó a gazdaságban

„Az infokommunikációs szektor jövője meghatározó az egész gazdaság szempontjából, hiszen a magyar exportbevétel jelentős hányadát adja, a foglalkoztatottak számát tekintve pedig dobogós helyen áll az Európai Unión belül – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, az Informatika a Társadalomért Egyesület csütörtöki balatonfüredi konferenciáján.

Szabó László azt mondta, hogy a magyar infokommunikációs szektor a GDP 7 százalékát, és az export mintegy 20 százalékát adja, a foglalkoztatottak száma pedig 300 és 400 ezer fő között mozog az ágazatban, ami európai uniós viszonylatban a harmadik helyet jelenti. Hozzátette: a jelek szerint 3-5 év alatt meg fog duplázódni az exportbevétel, és 10-15 ezer új munkahely teremtődik a szektorban.

Szabó László hangsúlyozta: a kormányzat kiemelten kezeli a magyar kis- és középvállalatok támogatását, ebben pedig fontos szereplő a Magyar Kereskedőház. Az, hogy az Eximbank az állam tulajdonában van, jelentősen felgyorsítja azt a folyamatot, amelynek eredményeként a kormányzat valós pénzügyi segítséget nyújthat a magyar vállalkozásoknak – szögezte le.

Szabó László szerint Magyarország jó példája annak, hogy növekedhet úgy a gazdaság, hogy az unió fiskális elvárásainak betartása mellett még a foglalkoztatás is javuljon. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta, hogy Európa számos kihívással küzd, mind gazdasági, mind infokommunikációs téren. Világviszonylatban az európai cégek nem állnak jól, ezt a kihívást az Európai Uniónak kezelnie kell – szögezte le a vezérigazgató.

A megoldást a cégek konszolidációja jelentené és a tőkefelhalmozás, amely vonzza az innovációt és a további befektetéseket, valamint szükség lenne az egyensúly helyreállítására az állami- és a magánszektor között – jelentette ki. A Digitális Magyarország Programnak már ígéretes eredményei mutatkoznak, fontos azonban, hogy minél több uniós forrást lehívjon a szektor és emellett a kormányzati támogatást is igénybe tudja venni – fűzte hozzá.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta, hogy az EU 2020 stratégia célja a versenyképesség megteremtése. A cél az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát érje el az infokommunikációs szektorban kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, az ipari termelés GDP-hez hozzáadott értékét pedig 30 százalék fölé szeretnék emelni a jelenlegi 23 százalékról – mondta. Rákossy Balázs azt hangsúlyozta, hogy a jövő fontos feladata a szakemberképzés valamint a vállalkozások digitális eszközökkel való ellátásának ösztönzése.

2010-től több mint 1100 céget támogatott a kormány, az uniós forrásokból pedig a jövőben több mint 8 ezer cég kap majd segítséget – mondta. Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a konferencia szünetében az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a konferencia létjogosultságát az adja, hogy a digitális transzformáció korszakába léptünk, ami azt jelenti, hogy az informatika minden ágazatot, a gazdasági és társadalmi élet folyamatait is teljes mértékben áthatja. Az egyesület elképzeléseiről szólva kiemelte, hogy a közoktatás minden évfolyamán szeretnék kötelezővé tenni az informatika oktatását, a pedagógusoknak továbbképzési lehetőséget biztosítani, ennek érdekében az egyesület aktív munkacsoportjai folyamatosan egyeztetnek a kormányzattal.”

Forrás:
Az infokommunikációs szektor meghatározó a gazdaságban; Külgazdasági és Külügyminisztérium; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2015. november 5.

InternetKon – a digitális átalakulás fontos eleme

„Digitális fejlesztés és adócsökkentés az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció eredménye alapján készülő kormányhatározat tervezetének két vezérgondolata – jelentette ki a konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos az Informatika a Társadalomért Egyesület konferenciáján.

Deutsch Tamás kifejtette, a készülő kormányhatározat egyik fő célja a további erőforrások biztosítása a digitális fejlesztéseknek, valamint megteremteni a lehetőséget a digitális átalakulásban arra, hogy le lehessen bontani a fogyasztók bekapcsolódásának akadályait. A tervezet tartalmát november 11-én hozzák nyilvánosságra az InternetKon weboldalán, a döntés-előkészítő szakmai konzultációsorozatot pedig november 13-án, pénteken a Budapesti Műszaki Egyetemen tartandó konferencián összegzik – tette hozzá az InternetKon vezetője.

Kiemelte: a konzultáció, a magyar digitális ökoszisztéma közös vállalkozása sikeresnek bizonyult, újabb plusz lendítőerőt és energiát adhat a digitális átalakulásnak. Mint mondta, az InternetKon bebizonyította, hogy rendkívül összetett szakmai kérdésekről is lehet több százezer polgárral közérthetően eszmét cserélni.

Az innovációs területre 2020-ig 750 milliárd forintos fejlesztési forrás áll rendelkezésre – mondta előadásában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. Hangsúlyozta, az informatikai szektor és a mindenkori kormányok együttműködésében komoly lehetőség van, az innovációs potenciál pedig kitörési pontot jelenthet Magyarországnak. Az államtitkár a digitális fejlesztések egyik legfontosabbjaként említette, hogy 2018-ig az összes magyar háztartásba elviszik a szélessávú internet elérhetőségét. Hozzátette, az e-közigazgatás megteremtése a bürokráciacsökkentést szolgálja és a digitális fejlesztések az egészségügy, az oktatás, valamint a szociális ellátórendszer terén is minőségi javulást eredményezhetnek.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitkára az X és Y generáció közti nagy szakadékról beszélt. Azt mondta, újfajta tér alakult ki a digitális társadalomban, egyes kapcsolatok virtuálissá váltak és a társadalom szervezésének fontos eszközévé vált a digitalizáció. Az államtitkár úgy fogalmazott: aki ehhez nem tud alkalmazkodni, le fog maradni. Ezért arra kell törekedni, hogy az egyes fejlett technológiák képesek legyenek találkozni egymással. Párbeszédet kell folytatni, és kiemelten fontos, hogy a fiatalokban meglevő újfajta gondolkodásmódot beemeljük a közigazgatásba – tette hozzá.”

Forrás:
InternetKon – a digitális átalakulás fontos eleme; InternetKon; 2015. november 6.

Szakirodalom

Elkészült a Nyílt Adatok Kézikönyv 1.0, az Open Data Handbook 1.0 magyar fordítása

„Elkészült a Nyílt Adatok Kézikönyv 1.0, az Open Data Handbook 1.0 magyar fordítása. A könyv az alapfogalmak ismertetésén túl – mi a „nyílt adat” és hogyan tehető egy adat nyílttá, – leírja, a nyílt adatok miként képviselnek értéket, és miképp használhatók ki az állami és nem állami információkban rejlő lehetőségek, hogy olyan új szolgáltatások jöhessenek létre, amelyek megkönnyítik a lakosság életét, valamint jobbá teszik az állam és a társadalom működését. A könyvben szereplő információk többsége a közigazgatás birtokában álló adatokra fókuszál.”

Forrás:
Nyílt Adatok Kézikönyv 1.0; W3C Magyar Iroda; 2015. november 3.
Nyílt Adatok kézikönyv, 1.0.0 kiadás; Open Knowledge Foundation/W3C Magyar Iroda (pdf)

Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században

„Több mint száz éve született meg Henry Gantt (Gantt, 1910) sávos ütemterve, Kelley (Kelley, 1961) és Walker (Walker, 1959) is több mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás-tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? Az olvasó ebben a tanulmányban többéves kutatómunka gyümölcsét láthatja. A kutatás során az egyik legfontosabb cél annak vizsgálata volt, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásainak; hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására. Ebben a tanulmányban a szerző olyan módszereket mutat be, amelyek messze túlvezetnek bennünket a projekttervezés eddig elsősorban operatív feladatokra szorítkozó módszereitől, és olyan kérdések megválaszolására fordítja figyelmünket, mint pl. milyen tevékenységeket, projekteket valósítsunk meg; melyeket hagyjuk el vagy ütemezzük be egy későbbi projektbe; hogyan rangsoroljuk, priorizáljuk a projektek megvalósítását, fontosságát? ”

Forrás:
Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században ; Kosztyán Zsolt Tibor; Vezetéstudomány; XLIV. évfolyam; 2013/9. szám; 62-80. oldalak (pdf)

Megszabva : Városi kormányzás másutt és itthon

„A helyi önkormányzatokat szokásos megközelítés szerint az állami területbeosztáshoz kötik. A feladatok ellátása ugyanakkor a városiasság különböző fokait feltételezi, tekintet nélkül adott település és környezete közigazgatási besorolásának milyenségére. Az állami területbeosztáshoz nem kötött városi kormányzás kötetlen formái mindig is „körbelengik” a merevebb hivatalszervezési struktúrákat. A jelenség ebben az értelemben manapság reneszánszát éli Európában és a fejlett világ többi részén. A hálózatos formák tapinthatóak az urbanizált helyek között és közösségeikben, de ezek mindig együtt élnek merevebb struktúrákkal is. Ilyen a hierarchikus állami szerepek érvényesülése, ami egyben veszélyeket hordoz a hálózatosságra. De mind az államigazgatás szokásos struktúrája, mind a hálózati rendszer potenciálisan kikezdi magát a helyi demokráciát is. A probléma feltárása érdekében a tanulmány analitikus és empirikus módszert alkalmaz, az utóbbit összehasonlító kérdőíves felmérések adatainak elemzése útján”

Forrás:
Megszabva : Városi kormányzás másutt és itthon; Horváth M. Tamás; Tér és Társadalom; 29. évf., 2. szám, 2015; doi:10.17649/TET.29.2.2665; 43-66. oldalak (pdf)

A postai szolgáltatások biztonsága és a kritikusinfrastruktúra-védelem korszerű követelményei a postai liberalizáció tükrében

„…A kutatás alapjául szolgáló tudományos probléma lényegében két (általam tudatosan választott, de a kutatást jelentősen megnehezítő) témakör önálló vizsgálatából áll, célzott alapkutatás, illetve szakterületi alkalmazott kutatási keretben feldolgozva:
a) A célzott alapkutatásban (Lásd 1.-2. Fejezet) a következő tudományos problémákra keresem a válaszokat:

  • a szakterületi terminológiai viták rendezése érdekében új – a választott témakörhöz illeszkedő – új definíciós javaslatok előterjesztése,
  • a normál üzemmenettől a kritikus állapotig terjedő folyamatok analizálási lehetőségei, különös tekintettel a hálózati sajátosságokra,
  • az integrációelméletek és a kapcsolati összefüggések szerepének feltárása a KI védelemben, különös tekintettel a közszolgáltatások biztonságára,
  • a fenntartható védelem gazdasági elemeinek erősítése, különös tekintettel a nem piaci alapú, megoldatlan biztosítási háttérfeltételekre,
  • a hatósági-üzemeltetői gyakorlat új kihívásainak analizálása, különös tekintettel az alkalmazott kockázati, módszertani eljárásokra

b) Az alkalmazotti kutatási célnak megfelelően leszűkül a postai szolgáltatások védelmi biztonsági helyzetének általános, majd folyamati, szolgáltatás-fajtánkénti vizsgálatára. (Lásd 3.-4. Fejezet). A kutatást „a Posta, mint KI alágazat” szemléletben végeztem. Elemzésre kerül minden olyan indikátor, amely a postai szolgáltatások biztonságára érdemben kihatással van. Választ keresek a következő kutatási problémákra:

  • a hálózati, üzletági, technológiai, nemzetközi kapcsolatok befolyása a postai szolgáltatások biztonságára,
  • a Posta jogi determinációinak, piaci környezetének hatásmechanizmusa a KI védelemre, különös tekintettel a liberalizáció biztonságbefolyásoló szerepére,
  • a postai szolgáltatások védelmi/biztonsági rendszerének (KI szempontú) analizálása hálózati- és szakterületenkénti aspektusokból,
  • a postai szolgáltatások „horizontális”, illetve „vertikális/ágazati” kritériumainak konkretizálhatósága a leendő azonosítási-kijelölési folyamatban,
  • a postabiztonság fenntarthatósági, szervezeti, kockázatelemzési, -kezelési sajátosságainak azonosíthatósága.

…”

Forrás:
A postai szolgáltatások biztonsága és a kritikus infrastruktúra védelem korszerű követelményei a postai liberalizáció tükrében; Potóczki György; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; 2015. november 24. (pdf)

Törvények, rendeletek

A földművelésügyi miniszter 71/2015. (XI. 3.) FM rendelete a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

Forrás:
A földművelésügyi miniszter 71/2015. (XI. 3.) FM rendelete a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről; Magyar Közlöny; 2015. évi 166. szám; 2015. november 3.; 21400-oldalak (pdf)