Skip to main content

46. szám, 2015. november 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elindult a „Rendelkezési Nyilvántartás” webhelye (KEKKH)

„…Az új szabályozás az informatikai rendszerek helyett a jól használható szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, és ennek rendeli alá az informatikai rendszerek kialakítását és működtetését. Újdonságként került be a rendszerbe a „szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás” (szeüsz) fogalma; a szeüsz-ök voltaképpen az elektronikus közigazgatás kisebb-nagyobb építőkövei, olyan nélkülözhetetlen szolgáltatások és háttérrendszerek, amelyekből a legbonyolultabb ügytípusok elektronikus változata is kialakítható.

Az új megközelítés alapgondolata az ügyfél önrendelkezési jogának tiszteletben tartása; az új szemlélet lehetővé teszi, hogy az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) maguk határozzák meg, milyen mértékben élnek az elektronikus ügyintézés lehetőségével, és ehhez milyen adatokat, milyen hatóságnak milyen céllal bocsátanak a rendelkezésére (ez a „rendelkezési nyilvántartás” elnevezésű szeüsz). Az ügyfél „ügyintézési rendelkezés” keretében rendelkezhet arról, hogy a hatóságok milyen módon tartsanak vele kapcsolatot (papíron, elektronikusan, stb.). A hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük e rendelkezéseket és minden hatóságnak a nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell felvennie a kapcsolatot az adott ügyféllel….[Neten A Hivatal]”

—-

„MIT KELL TUDNI AZ RNY-RŐL?
A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok – és később fokozatosan a szervezetek – számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat-és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.

Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyesen tehető az okmányirodai és kormányablak ügyfélszolgálatokon, valamint a Magyar Posta Zrt. által Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltató helyeken, személyazonosításra alkalmas érvényes okmány bemutatásával, illetve ügyintézői közreműködéssel.

Abban az esetben nem szükséges személyes regisztráció, ha az ügyfél rendelkezik az ügyfélkapus regisztráció bármely típusával, vagy részleges kódú telefonos azonosítással. Ezek bármelyikének megléte esetén a Rendelkezési nyilvántartás felülete elérhető a fenti azonosítási módok használatát követően.

Minden esetben először egy alaprendelkezést kell készíteni, e nélkül további rendelkezés nem tehető.

Az alaprendelkezés nyilatkozatai:
* internetes ügyintézésre;
* telefonos ügyintézésre;
* elektronikus kapcsolattartásra;
* a postai úton történő kapcsolattartásra vonatkoznak.
/A fenti alaprendelkezés keretében Ön nyilatkozhat arról, hogy a hatóság milyen úton keresheti fel, érheti el./

Az alaprendelkezést követően személyesen, elektronikusan vagy telefonon további rendelkezések tehetők.

MIÉRT HASZNOS AZ RNY?
* gyorsabb és hatékonyabb lesz az ügyintézés;
* kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik a hivatalokkal való kapcsolattartás;
* a nyilvántartás tárolja az állandó meghatalmazásokra vonatkozó nyilatkozatokat, és azokról hitelesített információt szolgáltat papír alapú irat bemutatása nélkül.
…
ÁSZF
Az RNY szolgáltatás igénybevételéhez először el kell fogadnia az Általános Szerződési feltételeket!

KAPCSOLAT
Az RNY szolgáltatással kapcsolatos további kérdések esetén, kérjük tárcsázza a 0-24 órában hívható telefonos ügyfélszolgálatunkat! [E-mail: 1818@1818.hu] Kormányzati Ügyfélvonal – 1818…”

Forrás:
Neten A Hivatal; Belügyminisztérium
Rendelkezési Nyilvántartás; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Javaslatok az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján

„Fontos eredménynek tartjuk, hogy több tízezren vettek részt az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációban (InternetKon). Az InternetKon kérdéssorára a résztvevők az interneten válaszolhattak. Ezt számos szakmai egyeztetés és konferencia egészítette ki. Az InternetKon vezetője a konzultáció eredményei alapján, a szakértők javaslatait is figyelembe véve egy kormányhatározat elfogadására tesz javaslatot, amelynek legfontosabb pontjai az alábbiak.

  1. Az internetezés áfája csökkenjen 18%-ra.
  2. Az internetezés árának további csökkentése érdekében a kormány készítsen elő megállapodást a piaci szereplőkkel a távközlési különadó csökkentéséről.
  3. A kormány tegye lehetővé a kedvezményes internet-alapcsomag bevezetését.
  4. Épüljön minden településen ingyenes wifi-szolgáltatás.
  5. Készüljön törvényjavaslat a netsemlegességről.
  6. Készüljön átfogó digitális köznevelési stratégia.
  7. Induljon program az oktatási intézmények belső wifi-hálózatának fejlesztésére.
  8. Készüljön digitális gyermekvédelmi stratégia a gyermekek védelmének erősítése érdekében; valamint készüljön el a gyermekek védelmével összefüggő jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is.
  9. Az internetes zaklatás a jövőben minősüljön önálló bűncselekménynek.
  10. A magyar startup cégek befektetői részesüljenek adókedvezményben.
  11. Az internetes kereskedelem és az online fizetés biztonsága érdekében hozzák nyilvánosságra a jogszabálysértő vállalkozások listáját.
  12. Újuljon meg és váljon az elektronikus közigazgatási szolgáltatások központi portáljává a magyarorszag.hu honlap.
  13. Jöjjön létre egy folyamatosan (7/24) elérhető ügyfélszolgálat, amelynek segítségével minden polgár szakértő segítséget kaphat az online ügyintézéshez.
  14. Készüljön kormányrendelet a szabad szoftverek állami intézményekben történő használatának bővítéséről.
  15. A kormány kezdeményezzen közös európai fellépést és jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy megszüntesse a multinacionális internetes vállalkozások adóelkerülő gyakorlatait

”

Forrás:
Javaslatok az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján; InternetKon

Közigazgatás, politika

Feldolgozzák a Magyary-hagyatékot

„Magyary Zoltán tudós, köztisztviselő szakmai hagyatékának feldolgozásáról írt alá megállapodást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora szerdán Budapesten.

Patyi András, az NKE rektora elmondta: a közös munkával kutathatóvá szeretnék tenni Magyary Zoltán életművét, és ehhez szükség van a dokumentumok digitalizálására. Magyary Zoltánt méltatva úgy fogalmazott: a professzor a közigazgatás-tudomány megalapozója, „ikonja”.
Emlékeztetett arra, hogy „szerény első lépésként” elkészült a Magyary Zoltán munkásságát feldolgozó kritikai munka első kötete, amely a tudós pályáját 1922-ig, a habilitációs dolgozatát megelőző időszakban követi.

Mezey Barna, az ELTE rektora elmondta: Magyary Zoltán hagyatéka nagy becsben áll egyetemükön. A tudós neve fogalom az intézményben, a közigazgatási jogi (korábban államigazgatási) tanszék előadásain mindig Magyary Zoltánra hivatkoznak – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az egyetemükön őrzött hagyatékot és a tudós életművét egyaránt „igencsak megéri” feldolgozni.

A közreadott sajtóanyagban az áll: a hagyaték jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának közigazgatási jogi tanszékén található. A gyűjteményben a többi között megtalálhatók a tudós előmenetelével kapcsolatos iratok, előadásvázlatai, újságcikkek, levelek, valamint a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetre vonatkozó anyagok.

A munka jelenleg a felmérés fázisában tart: egyesével tekintik át a több ezer oldalnyi dokumentumot azért, hogy teljes körű katalógus készüljön a hagyatékról. A felmérés után döntenek arról, hogy mely dokumentumok kerüljenek be egy digitális archívumba. A cél az, hogy olyan gyűjtemény szülessen, amely hozzájárul ahhoz, hogy Magyary Zoltán életműve könnyebben és teljesebben megismerhető legyen.

Magyary Zoltán a modern magyar közigazgatás-tudomány legnagyobb alakja, nemzetközi hírű tudós 1888. június 10-én született Tatán. Tevékenysége 1910-1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, valamint a Klebelsberg Kunó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem közjogi és közigazgatásjogi tanszékének vezetője, később az egyetem dékánja lett. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. Nemzetközi hírű közigazgatási szakemberként angolul, franciául és németül is megjelentek tudományos művei. A második világháború legutolsó szakaszában, 1945 tavaszán Héregen az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására feleségével együtt az önkéntes halált választotta.”

Forrás:
Feldolgozzák a Magyary-hagyatékot; Magyar Hírlap; 2015. november 11.

Megjelent a Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítését támogató felhívás

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása” című (VP-19.1-15 kódszámú) felhívás.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 milliárd forint.
A támogatási kérelmek benyújtása 2015. december 10-től 2015. december 17-ig lehetséges.
A támogatási kérelem benyújtójának a benyújtás időpontjában rendelkeznie kell a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/B. § (1) bekezdésével összhangban a 2007. évi XVII. tv. 28.§-a szerinti MVH ügyfél azonosítóval.

A támogatás fő céljai:

  • helyi szintű kapacitásfejlesztés, bevonás, aktivizálás, képzések, szemléletformálás közösségi akciók szervezésén keresztül;
  • megalapozott, a partnerséget és a helyi sajátosságokat tükröző, helyi igényeken alapuló, innovatív és reálisan megvalósítható Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítésének elősegítése;
  • reálisan megvalósítható helyi fejlesztési stratégia kiválasztása és a megvalósításban részt vevő szervezet LEADER fejlesztési források helyi koordinálására és a működéshez szükséges kiadásokra vonatkozó támogatási jogosultságának megállapítása a 2014-2020 közötti tervezési időszakra végleges LEADER HACS elismeréssel.

A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak:
A Felhívás keretében a HFS elkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek támogathatók.
A HFS elkészítését támogató tevékenységek köre a 1303/2013/EU RENDELET (2013. december 17.) 35. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint a Vidékfejlesztési Program alapján:

  • Képzés szervezése, megtartása a helyiek számára;
  • HFS-t alátámasztó elemzések, tanulmányok készítése;
  • Konzultációs tevékenység, fórumok szervezése, lebonyolítása;
  • Adminisztrációs és Igazgatási tevékenység.

”

Forrás:
Megjelent a Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítését támogató felhívás; Széchenyi 2020; 2015. november 10.
Kapcsolódó pályázatok: VP-19.1-15 – Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása; Széchenyi 2020

Több mint 300 milliárd forint jut fejlesztésre a Balaton térségében

„Soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még a Balaton környéke, mint most – mondta Vitályos Eszter államtitkár abból az alkalomból, hogy bejelentették: a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére.

Történelmi jelentőségű pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke Balatonfüreden. A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót.

Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat – tette hozzá.

Manninger Jenő Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt, hogy a Balaton fejlesztése azért is szükséges, mert a második legnagyobb turisztikai célpont az országban a főváros után. Fontosnak ítélte, hogy a meghatározott célok megvalósítása lehetőséget teremt a minőségi turizmus feltételeinek megteremtésére, fizetőképes vendégkört vonzva a Balatonhoz.

Móring József Attila Somogy megye fejlesztési biztosa kiemelte a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon, a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon folytatódó 44 milliárd forintos felújítási munkát, valamint azt, hogy megújulhat a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonal is. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítése, tovább a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között. Kistelepüléseket összekötő utak épülhetnek meg, a munkahelyek és turisztikai attrakciók elérhetőségét jobbá téve – tette hozzá.

Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő közölte, a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája az volt a Balaton-régió számára, hogy hiányzott a célok komplexitása, ezért egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre. Az előző uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a fejlesztésekre. Ehhez képest nagy előrelépés a komplex stratégia, és a több mint 300 milliárd forintos keret. Hangsúlyozta, ebből 25 milliárd forintot a kormány biztosít. Kiemelte, hogy Siófok térségben is régóta várt fejlesztések valósulhatnak meg. A vasútfelújítás folytatása mellett megtörténhet Kereki vár teljes rekonstrukciója 375 millió forintból.

Kifejtette, a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz, amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25 milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2 milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2 milliárdot kikötőépítésre.

Kovács Zoltán, Veszprém megye fejlesztési biztosa emlékeztetett arra, hogy hosszas egyeztető munka előzte meg a kormánydöntést, amely meghatározza az üdülőrégió fejlesztési irányait, a tó körüli 3 megye beruházásait összehangolva. Beszámolt arról is, hogy a megyei kormányzatok által gondozott területi operatív programokból is jut a Balatonra. Veszprém megyében például a 45,1 milliárd forintos forrásból 13 milliárd fordítható a tó északi partjára.

Kontrát Károly (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, 180 település tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, amelynek életében új fejezet kezdődik. Kiemelten fontosnak ítélte a kikötő-, a kerékpárút fejlesztéseket, a kulturális és természeti értékek megóvását, a helyi piacok, a kézműves vállalkozások, a szőlő- és bortermelők támogatását, illetve egyes kistelepülések szennyvízkezelés programjainak megvalósítását. A cél az, hogy 2020-ra a balatoni legyen az unió legbiztonságosabb üdülőkörzete – fogalmazott.

Vitályos Eszter az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az országban más ilyen komplex nagy fejlesztés nincs egyelőre, mint a balatoni. A régiónak szánt keretet az érintett szaktárcák osztják majd, a munkát a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával. A cél a pályázatok mielőbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban már a jövő héten összeül egy munkaértekezlet.

Bóka István az MTI-nek azt nyilatkozta, a térség elképzeléseinek és a kormány céljainak összehangolásával alakította ki a BFT a régió fejlesztési stratégiáját. „Alapvetően minden terülten sikerült azokat az elképzeléseket keresztülvinni, amit fontosnak tartottunk” – fogalmazott. A konkrét projekttervek 80-90 százaléka valósulhat meg. Problémát az jelent, hogy az Új Széchenyi Tervben és az operatív programokban is a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés kap prioritást, miközben a balatoni önkormányzatok a turizmusfejlesztést határozták meg leginkább célként – tette hozzá.”

Forrás:
Több mint 300 milliárd forint jut fejlesztésre a Balaton térségében; Miniszterelnökség; 2015. november 12.

„Fókuszban a közbeszerzések” – ÁSZ konferencia november 19-én

„2015. november 19-én, „Jó gyakorlatok! Fókuszban a közbeszerzések és az uniós források felhasználása” címmel rendez szemináriumot az Állami Számvevőszék. A szakmai esemény a közbeszerzéseket érintő hazai és nemzetközi tapasztalatokba, valamint ezzel összefüggésben az európai uniós források felhasználásának jó gyakorlatiba enged betekintést.

Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát. Ennek érdekében 2010-ben létrehozta a „Jó gyakorlatok” szemináriumsorozatot. A szakmai események célja az ellenőrzési tapasztalatok megosztása, a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek működésének fejlesztése, ezáltal a jó kormányzás támogatása.

Az ÁSZ legutóbb október 16-án rendezett „Jó gyakorlatok” szemináriumot. A rendezvény az önkormányzati közszolgáltató cégek ellenőrzési tapasztalatairól nyújtott átfogó tájékoztatást. A szemináriumon előadást tartott Domokos László; Németh Lászlóné; Szita Károly; Dr. Horváth Margit; valamint Dr. Kovács Ferenc és több önkormányzati közszolgáltató társaság vezetője. Az esemény második feléről egy cikkben adtunk tájékoztatást, melyről ide kattintva bővebben is olvashat.

Fókuszban a közbeszerzések és az uniós források felhasználása
A november 19-i „Jó gyakorlatok” szeminárium tervezett előadói: Domokos László, az ÁSZ elnöke; Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter; Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke; Ramón J. Núnez Gamallo, a Galíciai regionális ellenőrző iroda munkatára; Anthony Barrett és David Rees, a Wales-i regionális ellenőrző iroda munkatársai; Dr. Gál Nóra jogi osztályvezető, valamint Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető.”

Forrás:
„Fókuszban a közbeszerzések” – ÁSZ konferencia november 19-én; Állami Számvevőszék; 2015. november 5.

Informatika, távközlés, technika

Drónok: könnyű lesz megvenni, de sokba kerülhet használni

„A jövőben nem kell engedélyt kérni a drónok használatához, de be kell jelenteni a legkisebb hobbi kopter birtoklását is a Légyügyi Hivatalnak. A kereskedők azt jósolják, hogy karácsonykor a legkeresettebb termék lesz a boltokban. Aki megvette, reptetni is akarja, amit minden alkalommal szabályosan jelezni kell a nem várt légi balesetek elkerülése érdekében.

A parlament a drónok, vagyis a pilóta nélküli, távirányított repülő eszközök használatát készül szabályozni. A mezőgazdaság, a filmipar már jó ideje dolgozik ilyen repülő eszközökkel, de várhatóan egyre több civil, hobbista is reptetni akar.

Szigorúan ellenőrzik majd a repüléseket
Farkas András a Légügyi Hivatal elnökhelyettese, hivatalvezető a Helyi Híradóknak elmondta, a szabályozás 2016-tól éles fordulatot vesz ezen a téren. Jövő évtől ugyanis nem kell engedélyt kérni a működtetésükhöz, de be kell jelenteni a használatukat. A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz tartozó Légyügyi Hivatal így az engedélyek kiadása helyett ellenőrizni fog, a bejelentések szabályosságát és a használatot.

Olyan internet alapú bejelentő rendszert készülnek létrehozni, amihez minden drón felhasználó hozzáférhet és onnan tájékozódhat arról, szabad-e az adott légtér, amit használni szeretne. „Nagyon sok felhasználási területe van a pilóta nélküli repülőszerkezeteknek, amelyekből egyre több van forgalomban. Ez indokolja, hogy keretszabályokat hozzunk. Az EU is nagyon lázasan dolgozik az alapszabályok meghatározásán. Nyilván mi igazodni fogunk azokhoz” – mondta Farkas András a Légügyi Hivatal vezetője a Helyi Híradóknak.

Látni és látszani
Számos felhasználási lehetősége van ezeknek a kis súlyú akár egyhelyben való lebegésre is képes szerkezeteknek. Elsősorban a mezőgazdaság, a filmipar, a térképészet használja ki a drónok adta lehetőségeket. „A drónok nagy része hobbi célú, amit tiltani nem szabad. Ha már létezik, akkor keretet kell adni neki. Mi is arra törekszünk, hogy nagy részük bejelentésre alapuljon. Azt szeretnénk, ha mindenki látná, hogy éppen hol repülnek drónok és éppen milyen feladatot hajtanak végre” – folytatta a hivatalvezető, aki hozzátette, az első lépés, hogy minden eszközről tudjanak.

Vannak olyan légterek, ahol kifejezetten engedélyt kell kérni, mert kényes tevékenység folyik ott. De lehetőség szerint szeretnék úgy felosztani Magyarország légterét, hogy legyenek benne olyan területek is, ahol nyugodtan használhatják a drónokat hobbi célból is.

„Gyorshajtási” bírságra számíthat, aki szabálytalanul használja
Ezek az eszközök nincsenek ellátva összeütközés gátló berendezésekkel, mint a nagyobb repülők, amelyik észlelik egymást és így automatikusan megakadályozzák a baleseteket. Egyes drónok olyan távolságra repülnek, hogy azokat csak monitoron tudja követni az irányítója, szabad szemmel nem. Ezért fontos, hogy tudjanak egymásról a különböző drónokat használók.

A bejelentés a leendő elektronikus hivatal oldalain kaphat helyet. Nagyon jó megjelenítői rendszerek vannak már, amik mutatják, hogy éppen hol számíthatunk valamilyen aktivitásra. Ehhez hozzá lehet rendelni a szükséges korlátozásokat is, amelyek például a repülési magasságot korlátozzák. „Amikor egyértelműen korlátozott, vagy elzárt légtérben reptet valaki, arról mindenképpen tudomást szerzünk. Minden ilyen esetben eljárunk, megkeressük a drón gazdáját, aki sajnos büntetésre számíthat. A bírság mértéke körülbelül a gyorshajtási bírságokhoz mérhető” – mondta végül Farkas András.”

Forrás:
Könnyű lesz megvenni, de sokba kerülhet használni; Híradó.hu; 2015. november 15.

A webhelyek egynegyede a WordPressre épül

„Mérföldkőhöz érkezett az ingyenes és nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer. A W3Techs nevű webelemző portál rámutatott, hogy immár az oldalak egynegyede a WordPress rendszerén alapul. Két évvel ezelőtt ez az arány még 20 százalék volt. Az októberben újonnan elérhetővé vált honlapok közel 30 százaléka épül a WordPressre. A tartalomkezelő rendszerek rangsorában a WordPress még jobban áll, hiszen a piaci részesedése 58,7 százalék. A vetélytársak közül a Joomla 6,6; a Drupal 5, a Magento 2,9, míg a Blogger 2,8 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. A mérésekhez az Alexa listáján szereplő első 10 millió portált vették alapul. A W3Techs közölte, hogy a felhasznált adatok annyira átfogóak, hogy túlzás nélkül állíthatják, hogy az egész webet lefedik.

A WordPress webes alkalmazásként eredetileg blogok létrehozására lett kifejlesztve, de napjainkban egyre gyakrabban oldalak elkészítésére is felhasználják a tartalomkezelő rendszert. A WordPress előnye, hogy a használatát akár a laikusok is rövid időn belül elsajátíthatják és részben ennek is köszönheti a nagy népszerűségét. Ugyanakkor a megoldás az elterjedsége miatt az egyik kedvenc célpontja a hackereknek. Ezek a támadások gyakran sikeresek is, mert a WordPress-használók sokszor elmulasztják frissíteni a tartalomkezelő rendszert.”

Forrás:
A honlapok egynegyede a WordPressre épül; SG.hu; 2015. november 12.
Seventy-Five to Go; Matt Mullenweg; 2015. november 8. [a WordPress fejlesztője] WordPress now powers 25% of the Web; Emil Protalinksi; 2015. november 8.

A pénzügyi világ óriásai fektetnek be a bitcoin virtuális pénz alapjául szolgáló blokklánc-technológiába

„Több lehet múló hóbortnál vagy a terroristák játékpénzénél a legismertebb virtuális valuta, a bitcoin, miután a világ legnagyobb bankjai kezdték el kutatni és tesztelni a mögötte álló titkosítási technológiát. A nemrégiben még lesajnált szuperpénz végül tényleg elsöpörheti a jelenlegi pénzügyi rendszert, csak éppen nem úgy, ahogyan azt kitalálója megálmodta.

Mi sem jelzi jobban a bűnszervezetek és spekulánsok által is kedvelt bitcoin megítélésének változását, mint hogy öltönyös úriemberek foglalták el a korábbi szakadt farmeros, önjelölt zsenik helyét a működésével foglalkozó konferenciákon. Ma már a pénzügyi világ legnagyobbjai fektetnek sok száz millió dollárt a virtuális valutával foglalkozó technológiai cégekbe. Nemrégiben kilenc bankóriás – köztük az amerikai JP Morgan, a brit Barclays és az RBS, a svájci UBS, valamint a Credit Suisse – állt össze az R3 startup vállalkozással, amely a bitcoin mögötti technológiát kutatja. A Citigroup kísérleti jelleggel létrehozta saját, Citicoin elnevezésű digitális valutáját. A MasterCard kártyatársaság bitcoinos startupokat támogató inkubátorházba szállt be. A Nasdaq amerikai tőzsde pedig a részvénykibocsátások gyorsabb lebonyolításánál használná ki a technológiát, egyelőre csak próbajelleggel. Mindezt azért teszik e nagy pénzügyi csoportok, mert elemzések szerint évi 15-20 milliárd dollárt takaríthatnak meg, ha az egymás közti elszámolásokba be tudják építeni a bitcoin titkosítási megoldásait.

Egy másodperc alatt érkezhetnek a milliárdok
Tehát nem maga a virtuális valuta, hanem annak működési elve és technikai kivitelezése érdekli igazán a pénzügyi világot. A jelenlegi hierarchikus felépítésű rendszerben napokba, olykor hetekbe telik, míg egy bankközi, például értékpapír-tranzakciót elszámolnak egymással a pénzintézetek. A bitcoint viszont arra tervezték, hogy interneten keresztül gyorsan és egyszerűen küldhessünk pénzt a világ bármely részére. Ezt két újítás, a megosztott könyvelés és az adatokat nyilvántartó blokklánc alkalmazása teszi lehetővé. Segítségükkel egy tranzakció átfutási ideje percekre, sőt másodpercekre rövidülhet, ráadásul biztonságos is, mert kívülről szinte lehetetlen belenyúlni. A hálózat valamennyi felhasználója rendelkezik ugyanis egy saját példánnyal abból a globális naplóból, amely az összes tranzakciót tartalmazza a rendszer 2009-es indulása óta. Miután mindenki lát minden műveletet, nincs szükség központi főkönyvre, elszámoló hatóságra ahhoz, hogy a könyvelés megbízható legyen. Az ügyfelek gépei a tranzakciókat egy megabyte-os blokkokban tárolják, amelyek egyetlen hosszú láncolatban kapcsolódnak össze, és a jelenleg ismert legfejlettebb kódolási eljárásokkal védik a benne mozgó adatokat. A blokkokat szinte lehetetlen utólag módosítani, mivel ehhez az azt követő összes többi blokkot is újra kellene generálni, vagyis a teljes hálózat nagyobbik részét kellene becsapni, ami irdatlan méretű számítógépes erőfeszítést követelne. Nem véletlen, hogy a bankokat leginkább a blokkláncok keletkezése és a bennük lévő adatok hitelesítésének folyamata érdekli. Számukra csak melléktermék a bitcoin, amelyet egyébként azok a számítógépes felhasználók teremtenek, akik hajlandók kifejezetten erre kiépített erős gépeikkel a nap 24 órájában előírt matematikai algoritmusokat megoldani – az így elvégzett munka jutalma a virtuális pénz. Jelenleg egy blokk létrehozásáért 25 bitcoin (most nagyjából 10 ezer dollárnak, azaz 2,8 millió forintnak felel meg) jár. Eddig már jóval több mint 10 millió bitcoint sikerült „előbányászni” a kibertérben, de a paramétereket úgy állították be, hogy összesen 21 millió kerülhet majd „forgalomba”, ami elejét veszi a digitális pénz inflálódásának.

A bankok elleni lázadás szülte
Hogy a bankok fokozott érdeklődése örömmel tölti-e el a rendszer titokzatos alapítóját vagy alapítóit, azt nem tudni. Az eredeti cél ugyanis nem az volt, hogy a globális pénzügyi hatalom húzzon hasznot belőle. Épp ellenkezőleg: a feltaláló Szatosi Nakamoto néven, a 2008-as gazdasági válságra adott válaszképpen rakta le a bitcoin alapjait. Az új fizetési rendszerrel kívánt lázadni a krízist előidéző pénzintézetek, kormányok és jegybankok ellen, amelyek hibáikkal sokakban megrendítették a bizalmat a fennálló pénzügyi világrendben. Ezért a bizalomra épülő rendszert egy matematikai háttérre épülőre kívánta felcserélni, ahol nem kell hinnünk a bankban vagy bármilyen központi kibocsátóban. A bitcoin birtokosai az interneten állami beavatkozástól és bankoktól függetlenül hajthatnak végre gyorsan és anonim módon különféle pénzügyi tranzakciókat.

Pénzmosás és drogok
Nakamoto valódi kiléte – vagy a mögötte álló személyeké, mert sokak szerint nem lehetett egyetlen ember műve az innováció – a mai napig ismeretlen, és 2011 óta hírt sem adott magáról, de szellemi terméke szédületes, botrányokkal tarkított pályát futott be. A 2013-as ciprusi bankpánik vagy a közelmúltbeli görög csődveszély idején sokan döbbentek rá arra, hogy milyen hasznos is lehet egy hatósági befolyástól teljesen mentes, mégis megbízható fizetőeszköz. A bankokat be lehet zárni, a betéteket be lehet fagyasztani vagy akár el is lehet venni, de a virtuális bitcoin pénztárcához nem tud semmilyen kormányzat vagy központi bank hozzáférni. Az ügyfeleknek teljes névtelenséget biztosít: mindenkihez csak egy hosszú szám- és betűsorozat tartozik, amelyből nem lehet megfejteni, hogy ki kitől kapott bitcoint. Emiatt használják előszeretettel pénzmosásra, drog- és fegyvereladások finanszírozására is, ami hozzájárul kétes hírnevéhez.

Ráadásul befektetésnek is roppant kockázatos a szuperpénz. A virtuális térben kibányászott bitcoin az erre szakosodott internetes fórumokon és tőzsdéken cserélhet gazdát, ahol akár valódi valutákra is át lehet váltani. Becslések szerint idehaza közel tízezren foglalkozhatnak vele, noha a Magyar Nemzeti Bank is figyelmeztetett a kockázatokra. Árfolyamát az elmúlt években extrém mozgások jellemezték, 10 dollárról fölment 1200-ra, majd lezuhant 300 dollár alá. Épp az utóbbi napokban indult el a kurzus újra 400 dollár fölé. A Financial Times szerint a mostani emelkedésben közrejátszik, hogy Kínában nagyon beindult egy orosz csaló által szervezett, MMM nevű piramisjáték, amelybe bitcoinban lehet beszállni. Zseniális újításai ellenére épp az pecsételheti meg a bitcoin sorsát, hogy túlságosan hasonlít egy pénzügyi lufira. Ám a mögötte álló technológiára vevők lennének a bankokon kívül más hatóságok is: a blokklánc lehet ugyanis az alapja a megbízható ingatlan- vagy cégnyilvántartásnak, elektronikus szavazási rendszereknek.”

Forrás:
Beszállnak a bitcoinsztoriba a bankok; Facsinay Kinga; mno.hu; 2015. november 9.
Lásd még: Hogyan működik a Bitcoin?; Bitcoin.org, valamint blokklánc és blokklánc-technológia

A Microsoft is csatlakozik a pénzügyi informatika forradalmához: blokkláncplatform Azure-ra alapozva

„Nem a bitcoin izgatta fel a Microsoftot, hanem a mögötte álló technológia, amely olyan ígéretesnek tűnik, különösen a pénzügyi szektorban való alkalmazása, hogy a redmondiak sem akarnak kimaradni belőle.

Az Azure-ban olyan játszóteret, lényegében egy blockchain platformot hoztak létre, amelyben a pénzügyi cégek kísérletezhetnek a technológiára épülő szolgáltatásokkal. A Microsoft azonban nem az eredeti bitcoinos alapokra építkezik. Az üzletbe ugyanis bevett egy brooklyni startupot is, a ConsenSyst, amely a blockchain egy továbbgondolását, az Ethereum Project eddigi eredményeit próbálja átültetni a gyakorlatba.

Az Ethereum lényegében általánosítani próbálja azt az elosztott főkönyvi rendszert, amely pontosan és meghamisíthatatlanul rögzíti a bitcoinnal történő peer-to-peer tranzakciókat. A 2009-ben elindított projekt mára olyan fázisba érkezett, hogy gyakorlatban is alkalmazható. Annyiban több, mint a blockchain, hogy az Ethereumban bárki létre hozhat ún. virtuális pénzt, pontosabban elszámolási egységet, és meghatározhatja azokat a szabályokat, hogy miként jön létre egy ilyen elszámolási egység, és azt is, hogy ezek miként cserélhetnek gazdát a rendszerben.

Ezek az Ethereum saját programozási nyelvén kódolt szerződések a rendszer építőkövei. Legnagyobb előnyének azt tartják, hogy ha egy ilyen szabályrendszert rögzítettek, abban utána senki, még a létrehozója sem tud belenyúlni, ami egyben kizárja a tranzakciók később megkérdőjelezhetőségét. A rendszer ugyanis onnantól, hogy elindult, teljesen automatikussá válik.

A rendszer betonbiztos módon rögzíti az elszámolási egységet, és biztosítja a felek megbízható azonosítását is anélkül, hogy bárkinek fel kellene adnia az anonimitását. Aki csatlakozik az Ethereumhoz, egyben része lesz az elosztott rendszernek is.

Kísérleti laboratórium
A Microsoft pénzügyi szolgáltatások üzletágának egyik igazgatója, Marley Gray azzal magyarázta a szolgáltatás bevezetését, hogy nehéz feladat a blockchainnel kísérletezni, és kellően költséges is ahhoz, hogy a pénzügyi cégek és a biztosítók csak úgy belefogjanak.

A Microsoft egyébként az Ethereum Blockchain as a Service-t – ami elsősorban fejlesztői és tesztkörnyezetet biztosít – összekapcsolhatóvá teszi más Azure-szolgáltatásokkal. A Cortana Analytics gépi tanulás rendszer, a Power BI, az Azure Active Directoryt, az Office 365 és a CRM Online egyaránt bekapcsolható a platformon létrehozott elosztott rendszerekbe.

A redmondi vállalatnak már ügyfeleket is sikerült találnia az új szolgáltatáshoz, állítólag négy globális pénzügyi szolgáltatóval állapodott meg.

Hatékonyabbá kell tenni a pénzpiac működését
A pénzügyi szektor szereplői egyre többet költenek új technológiákra, melyektől azt várják, hogy csökkennek a költségeik, miközben a hatékonyságuk nő. Az egyre kevésbé érdekel bárkit is, hogy hol és milyen cégek fogadják el a bitcoint fizetőeszközként (tavaly óta többek között a Dell, a PayPal és a Microsoft is elfogadja), bár kétségtelen, hogy egyre több jel – legutóbb például az Európai Bíróság egy döntése – mutat arra, hogy a virtuális fizetőeszköz teljes jogú szereplője lesz a világgazdaságnak. A kriptopénz mögötti technológia viszont komoly befektetéseket generált.

Az egyik leglátványosabban fejlődő cég, a 21 Inc., amely csak idén tavasszal 120 millió dollárt kapott kockázati befektetőktől. A 21 Inc. az egyik leginnovatívabb szereplője a bitcoinos világnak. Nem ragadtak le a fizetési szolgáltatásoknál, hanem elsősorban a mögöttes technológia minél szélesebb körű kiaknázására koncentrálnak. Ebbe persze belefér az is, hogy koncepciót dolgozzanak ki a dolgok internete és a bitcoinbányászat összekapcsolására. Legújabb projektjükkel, a Raspberry Pi 2 alapokra épített 21 Bitcoin Computerrel azonban sokkal nagyobb léptékben gondolkodnak: az internetes gazdaság átalakítása a cél, aminek része például a netre kapcsolódók megbízható azonosítása is. És erre mind próbál megoldást nyújtani a startup.

Szigorúan a pénzügyi szektort nézve a NASDAQ kísérletét érdemes megemlíteni. A NASDAQ Private Marketen folyó részvénytranzakciók kezelését biztonságosabbá tegye azzal, hogy a tranzakciók könyvelését automatizálja és valós idejűvé teszi a blockchain technológiával.

Mindezek alapján úgy tűnik, a pénzügyi szektor idegenkedése a bitcointól kezd alábbhagyni. Persze a kriptopénz terjedését nem nézik jó szemmel, hiszen az távlatilag komoly veszélyt jelent a hagyományos pénzre épülő szektorra. Azt azonban kezdik belátni, hogy a technológia olyan új üzleti lehetőségeket is ad, amikre korábban nem is gondolta”

Forrás:
A Microsoft is beszáll: jön a blockchain as a service; Bitport; 2015. november 12.

Világvároshoz méltó, intelligens töltőt kapott Budapest

„Átadták a főváros első intelligens közvilágítási oszlopát, amely elektromos autóknak töltőállomásként funkcionál, LED-es világítása révén villamos energiát takarít meg, infokommunikációs háttere pedig ingyenes vezeték nélküli internet (wifi) elérést biztosít – mondta el Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ társaságcsoport igazgatóságának elnöke a főváros első intelligens közvilágítási oszlopának átadásán csütörtökön Budapesten. Kiemelte: az oszlopra térfigyelő kamerát és segélyhívót is építettek, az információk a főváros II. kerületének rendőrkapitányságára futnak be.

Marie-Theres Thiell hozzátette: Budapest preferált helyszín az ehhez hasonló fejlesztésekhez, valódi világváros.

Az intelligens közvilágítási oszlop különféle többletszolgáltatásaival még újdonságnak számít Magyarországon, összeállításában közreműködött az Elmű-ÉMÁSZ, a T-Systems Magyarország Zrt., a BDK Kft. és a Hofeka Kft. – jegyezte meg az Elmű-ÉMÁSZ társaságcsoport igazgatóságának elnöke.

A közvilágítási oszlop prototípus, amely nemcsak a főváros, hanem az eszközt kifejlesztő cégek számára is új még, de a fejlesztés már a jövő városáról szól – közölte Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere.

Bejelentette, hogy az elektromos meghajtású autók a II. kerület minden parkolási övezetében ingyen parkolhatnak csütörtöktől, valamint azt is elmondta, hogy az intelligens közvilágítási oszlop révén ingyenesen elérhető wifit a T-Systems szolgáltatja.

Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója megjegyezte: az okosváros koncepciójának terjesztése jegyében fontos, hogy a fővárosban minél több helyen legyen intelligens közvilágítási oszlop. Kiemelte: az infokommunikációs jövő energiatakarékosan lesz igazán élhető.”

Forrás:
Világvároshoz méltó, intelligens töltőt kapott Budapest; Híradó.hu; 2015. november 12.

Az InternetKon következő lépései

„Az internetezés áfájának 18 százalékra csökkentését, minden magyarországi településen hozzáférhető ingyenes wifi-szolgáltatás kiépítését, valamint átfogó digitális köznevelési stratégia megalkotását javasolják egyebek mellett a kormánynak az internetről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) alapján – ismertette a konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos.

Deutsch Tamás az InternetKon záró szakmai konferenciáján elmondta: a konzultáció során a polgárok világossá tették, hogy az internet legyen biztonságos, hozzáférhető és megfizethető mindenki számára Magyarországon, nagyobb szerepet kapjon az oktatásban, valamint a kormányzat minél többet tegyen a digitális gazdaság és a közigazgatás fejlesztése érdekében. A magyar polgárok kiálltak a piaci egyenlőség, a netsemlegesség ügye mellett is – jelentette ki.

Az InternetKon vezetője a kormány-előterjesztés legfontosabb elemei között sorolta fel, hogy a biztonságos internethasználat érdekében a kormány rendelje el a gyermekek védelmével összefüggő jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, alkosson digitális gyermekvédelmi stratégiát, továbbá nyújtson be törvénymódosító javaslatot annak érdekében, hogy az internetes zaklatás a jövőben minősüljön önálló bűncselekménynek. Javasolja továbbá, hogy az e-kereskedelem biztonsága érdekében hozzák nyilvánosságra a jogszabálysértő vállalkozások listáját.

Az oktatás területét illetően azt indítványozzák, hogy a kormány alkosson meg egy átfogó digitális köznevelési stratégiát, valamint indítson programot az oktatási intézmények belső wifi-hálózatának fejlesztésére – mondta.

Deutsch Tamás a digitális gazdaság és közigazgatás fejlesztése kapcsán a startup befektetőknek nyújtandó adókedvezmény bevezetését, a magyarorszag.hu portál megújítását, a virtuális e-közigazgatási ügyfélszolgálat kialakítását és a szabad szoftverek használatának bővítését említette.

Közölte, a mindenki számára hozzáférhető internet témakörében azt javasolják, hogy 2017. január 1-jével csökkentsék az internetezés áfáját 18 százalékra, vezessék be a kedvezményes internet-alapcsomagot, épüljön ki minden településen ingyenes wifi-szolgáltatás, valamint a kormány a jövő év elejétől kezdjen tárgyalásokat a távközlési különadó csökkentésének kérdéséről.

A piaci egyenlőség, a netsemlegesség területét illetően javasolják: a kormány kezdeményezzen jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy a magyarországi piacokon jelentős bevételt elérő multinacionális cégek a hazai vállalkozásokkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a piaci versenyben, és a hazai vállalkozásokkal egyező mértékben vállaljanak részt a közteherviselésből. Továbbá a kormány vizsgálja felül a kettős adóztatást kizáró egyezmények alkalmazását, és kezdeményezzen nemzetközi együttműködést a multinacionális internetes vállalkozások európai jelenléte által okozott piactorzító hatások kiküszöbölésére.

Kezdeményezik, hogy a kormány nyújtson be törvényjavaslatot a netsemlegességről – mondta Deutsch Tamás. Közölte, az InternetKon eredményeit összegző előterjesztés november második felében kerül várhatóan a kormány elé.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az InternetKon egyedülálló európai kezdeményezéssé vált, több tízezren mondták el a véleményüket a konzultációban. A konzultáció eredményei világosak: a magyar emberek azt várják el a kormánytól, segítsék elő, hogy az internet érjen el mindenhova, lehetőleg legyen szupergyors, segítse a munkahelyteremtést, hozza helyzetbe a kisvállalkozásokat, és „építsen arra a magyar kreativitásra, amelyre méltán vagyunk büszkék” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a javaslatcsomag eleget tesz majd az előbb említett kívánságoknak.

Joachim Haas, a Deutsche Telekom nemzetközi szabályozási ügyekért felelős alelnöke üdvözölte, hogy Magyarországon konzultációt folytattak le, amely feltárta a felhasználók és a távközlési ipar szükségleteit és elvárásait.”

Forrás:
Az InternetKon következő lépései; InternetKon; 2015. november 13.

Új utakon – konferencia a közúti közlekedés elektromos megújulásáról

„Nemzetközi konferenciát szervez a Nemzetgazdasági Minisztérium az elektromobilitás jövőjéről, az állami szerepvállalás lehetőségeiről november 20-án, másnap, november 21-én szombaton az e-közlekedés jegyében családi napra várják az érdeklődőket a Millenárisba – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott: ha hazánk élére áll a közúti közlekedés elektromos megújulásának, azzal Magyarország komoly versenyelőnyre tehet szert.

„Kezdeményezői és aktív részesei kívánunk lenni azoknak a most induló nemzetközi folyamatoknak, amelyek a jövő húzóágazatainak kialakulását eredményezik majd” – fogalmazott a miniszter, miután a Hősök teréről indult elektromosautó-konvoj élén megérkezett rendhagyó sajtótájékoztatójára a tárca József nádor téri épülete elé.

Varga Mihály kezdeményezésére nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten „Új úton az elektromobilitás az Európai Unióban” címmel november 20-án. A szakmai találkozót, amelyen a V4 országok és Magyarország uniós szomszédainak magas rangú állami vezetői, szakpolitikusai, valamint a legnagyobb elektromos gépkocsigyártó-vállalatok vezető szakértői vesznek részt, Áder János köztársasági elnök nyitja meg.

A kormány már évek óta aktívan dolgozik azért, hogy Magyarország legyen az elektromos közlekedés fejlesztése és elterjesztése terén Közép-Európa vezető országa – mutatott rá Varga Mihály.

A Nemzetgazdasági Minisztérium – a kormány támogatásával – nemcsak környezetvédelmi szempontok miatt ösztönözi az elektromos közlekedés térnyerését Magyarországon, hanem azért is, mert hazánk gazdasági érdeke, hogy sikeresen vegyen részt a járműgyártás előtt álló fejlődésben – szögezte le szakminiszter.

Mint fogalmazott: ehhez minden adottságunk megvan, rendelkezésre áll a járműgyártásban felhalmozott szaktudás, a beszállítói hálózatban résztvevő magyar vállalkozások versenyképessége növekszik, és kiemelkedően jó a kutatás-fejlesztési háttér is.

A tárcavezető a kormány által nyáron elfogadott Jedlik Ányos Tervről szólva elmondta: hazánk az első a térség országai közül, amely minden részletre kiterjedő elektromobilitási koncepciót dolgozott ki. Az ebben megfogalmazott irányelvek alapján meghozott első intézkedések egyike volt a környezetbarát jármű fogalmának jogszabályi bevezetése és az első zöld rendszámok kiadása.

A szakmai konferencia mellett családi napot is szervez a tárca. A Millenárison november 21-én reggel 10 órától ingyenesen látogatható programok keretében találkozhatnak az érdeklődők a legmodernebb és a formatervezés élvonalát képviselő elektromos járművekkel, közöttük egy-két kuriózummal is.[Nemzetgazdasági Minisztérium]”

—-

„…Varga Mihály beszámolt arról, hogy elindult a zöld rendszámtáblák rendszere, már csaknem száz ilyen autó fut az utakon és további 50 rendszám előkészítése van folyamatban. Bejelentette: a jövőben a buszsávok használatával és az elektromos autók vásárlásához társuló kedvezményekkel (visszatérítés, adókedvezmény) is ösztönözni kívánják ennek a környezetbarát közlekedési módnak a terjedését.

A nemzetgazdasági miniszter bízik benne, hogy a most futó egyik pályázat, amely a töltőállomások létrehozását támogatja, lehetővé teszi, hogy az év végére országszerte 150 nyilvános elektromosautó-töltőállomás legyen…[Világgazdaság Online]”

Forrás:
Új utakon – konferencia és családi nap az e-mobilitásról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. november 14.
Varga Mihály: legyen reális alternatíva az elektromos autó; Világgazdaság Online; 2015. november 14.

Állami mobilhálózat és hálózatsemlegesség

„A menekülthullám befolyásolhatta az állami mobilszolgáltató terjeszkedését, elképzelhető, hogy még az idén kiépül a hálózata.

A 450 MHz-es frekcenciát megszerző, állami tulajdonú MVM Net hálózatépítését is befolyásolta a menekülthullám – értesült a Világgazdaság. A publikus hálózatok leterheltsége miatt ugyanis a cégnek a déli határszakaszra kellett koncentrálnia a fejlesztését, amit szakemberek szerint sikerrel oldott meg, ez a hálózati szakasz ugyanis jó minőségben működött a kritikus időszakban is. Amennyiben nem lesz nagy hideg a következő egy-két hónapban, akkor még akár időre ki is épülhet a teljes hálózat.

Az NMHH a most véget érő – négyéves – spektrumgazdálkodási időszakban 265 megahertznyi – például a 450, 800 MHz-es – frekvenciát értékesített, ebből 130 milliárd forint folyt be – mondta Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója. A hatóság a 3400-3800 megahertzes frekvenciákat várhatóan jövő év elején kínálja fel, az árverésre szóló felhívás hamarosan megjelenik. A 2020-ig tartó új spektrumstratégia szerint nem várható jelentős bevétel a frekvenciák eladásából – mondta a Világgazdaságnak a főigazgató.

Nem zárható ki, hogy az unió novemberben hatályba lépő romaingszabályozása miatt emelkednek majd a belföldi távközlési tarifák – mondta Kajzinger Ervin, a NMHH nemzetközi és stratégiai igazgatója. Jövő áprilistól a belföldi díjakon felül csak néhány eurócentes pluszdíjat számolhatnak fel a szolgáltatók roaminghívás esetén, 2017 június 15-től pedig megszűnnek a „felárak”. Az ügyfelek viszont várhatóan nem fogják azt érzékelni, hogy emiatt emelkednének a díjak, azok beépülhetnének a cégek belföldi üzletpolitikájába – vélik a szakértők. Azért sem lesz érezhető az áremelés, mert a szolgáltatók bevételeiben 2-3 százalékot képvisel a roaming. Arra viszont várhatóan csak korlátozottan nyílik lehetőség, hogy például egy magyar ügyfél külföldi társaság – például a Bécsben vásárolt – SIM-kártyáját idehaza használva folyamatosan roamingoljon.

Pluszpénzért gyorsabban megy majd a tartalom
Az új szabályozás szerint a hálózattulajdonosok nyújthatnak majd nagy sávszélességet igénylő, speciális, az interneten túlmutató szolgáltatásokat – mondta Beke Nándor, az MNHH szabályozási igazgatója. Ilyen termékeket csak akkor lehet kínálni, ha a cégnek erre van kapacitása, és ez nem befolyásolhatja az internetszolgáltatás minőségét. Ezekre a speciális szolgáltatásokra pedig várhatóan lesz igény, hiszen jönnek a vezető nélküli autók vagy a távolról irányított operációk, amelyek mind infrastruktúrát igényelnek – mondta Kajzinger Ervin. Ezeket a speciális szolgáltatásokat majd külön meg lehet vásárolni. Ennek a konstrukciónak a keretében elképzelhető, hogy a Google „kétsebességessé” teszi a Youtube-ot, vagyis lehet egy fizetős és egy ingyenes szolgáltatása.”

Forrás:
Az idén kész lehet az állami mobilhálózat; Diószegi József; Világgazdaság Online; 2015. november 13.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Internet menti meg a postát

„Nem rendíti meg a postát a levélforgalom folyamatos csökkenése, bár papírt egyre kevesebben vesznek elő, hogy üzeneteket írjanak, a webes vásárlás növekvő népszerűsége mindent jóvá tesz a cég számára.

Már csak félig igaz, hogy a Magyar Posta a levélszállításból él, a papírra írt üzenetek száma egyre csökken. Bár csaknem 700 millió levelet továbbított a cég, az európai tendenciával egyezően a magyar piacon is évente átlagosan 5 százalékkal csökken a levélforgalom, ami a bevételeknek már csak a felét hozza. A másik fele pedig a pénzügyi, pénzforgalmi, biztosításközvetítői, csomaglogisztikai, hírlap és kiskereskedelmi tevékenységből jön. A céget nem rendíti meg a levélforgalom csökkenése, tavaly több mint 190 milliárd forint volt a bevételük, az adózott nyereség pedig meghaladta a 2,7 milliárdot.

Mint a Magyar Posta közölte, a feladott levelek és csekkek számának, és ezzel az árbevétel visszaesését új szolgáltatásokkal próbálják ellensúlyozni. Új levélpostai kényelmi szolgáltatásokat, illetve online ügyintézést vezettek be. Az ügyfelek például kérhetik a küldemények ismételt kézbesítését általuk választott időpontban és helyen, lehetőségük van online időpontfoglalásra a küldemények postai átvételéhez, illetve ideiglenes távollét esetén kérhetik a címhelyre érkező küldeményeik megőrzését vagy továbbküldését is.

A levélforgalom csökkenését valamelyest kompenzálja, hogy egyre több címezetlen reklámkiadványt kézbesítenek, tavaly több mint 1 milliárdot, ami 25 százalékos növekedés.

Az állami cég azt is szeretné, ha komoly szerepe lenne a közigazgatás elektronikus ügyintézésre való áttérésében, ezért új szolgáltatásokat, például elektronikus levelezési szolgáltatásokat vezetett be.

A levélforgalom visszaesésének egyik legnagyobb ellenpontja a csomagkézbesítés felpörgése, ami az e-kereskedelem bővülésének köszönhető. A csomagpiacon évente 10 százalékos a forgalomnövekedés, a napi csomagmennyiség azonban nagy ingadozásokat mutat, míg nyár elején néhány tízezer, karácsony előtt meghaladja a százezret.

A gyors növekedésnek köszönhetően 2014-ben minden addigi rekordot megdöntve 13.5 millió csomagot kézbesített a posta, és a rekord idén biztosan megdől – közölte a cég, amely a hazai piacon elsőként állított üzembe csomagautomatákat. Ezekből az országban ötven működik, és a forgalomnövekedésük jóval meghaladja az átlagot, hónapról hónapra mintegy 15-20 százalék.

A cég szerint a levélforgalom csökkenésével átalakuló szolgáltatási struktúra természetesen hatással van arra, hány emberrel dolgoznak. Közlésükből az derül ki, nem a létszámbővítés a jellemzi a gazdálkodásukat. Mint fogalmaztak, a felszabaduló munkahelyek esetében a törekszenek a feladatköröket a meglévő erőforrásokból ellátni.”

Forrás:
Az internet menti meg a postát; Híradó.hu; 2015. november 10.

A kohászváros kulturális erőművet kap

„A MaNDA feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, valamint a már meglévő anyagok rendszerezése, majd közzététele. Ha nem szól közbe semmi, december végére elkészül, januárban megnyit az ózdi volt erőmű épületében a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet objektuma. Ötven, magasan kvalifikált, diplomás szakember találhat itt munkát. A 2011-ben létrejött intézmény egyik fő feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, a már meglévő anyagok rendszerezése.

Mi itt az ózdi Millenárist építjük – hangoztatta tegnap az egykori iparvárosban tartott sajtótájékoztatóján Lovas Lajos, a 2011-ben létrejött Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója. Lapunknak elmondta, ha nem jön közbe semmi, december végén új szakasz nyílik az ózdi erőmű történetében. Mint fogalmazott, a sokáig elhanyagolt épület egy országos jelentőségű kulturális bázisnak ad majd otthont.

A majd százéves csarnokba települ ugyanis a MaNDA új kutatási, fejlesztési és módszertani központja. Lovas Lajos aláhúzta, az intézmény feladata a nemzeti kultúrkincs digitalizálása, illetve a már meglévő anyagok alapos és szakmai szempontok szerinti rendszerezése, majd közzététele. Igaz ugyan, hogy a világhálón ma már seregnyi archívum elérhető, ám sajnos sok esetben maguk a közzétevők sem tudják, ismerik, hogy pontosan mi is van a birtokukban, ennek hiányában pedig az egész halmaz nem kutatható – fogalmazott.

A MaNDA-ban ötven, magasan kvalifikált, javarészt diplomás szakember találhat munkára biztos fizetésért – húzta alá Lovas Lajos. A főigazgató utalt arra, hogy a projekt értéke kevés híján 1,6 milliárd forint, s a Digitális Erőmű nem csak az ipari építészet egyik szép kincsét menti meg a pusztulástól, hanem egy hosszabb távú városfejlesztési koncepció része is. Kiderült, a filmarchívumban az úgynevezett „green box” technikának köszönhetően a látogató az általa kiszemelt mozinak akár a saját verzióját is eljátszhatja. „Lesz benne” egy T-34-es harckocsi, apró romvárossal, ahol 1956-os jelenetek vagy akár a legendás lengyel sorozat, a Négy páncélos és a kutya epizódjai is újrajátszhatók, s ezen túl a Közlekedési Múzeum harmincas években gyártott autóit is lehet majd virtuálisan „használni” – mondta Lovas Lajos. Beszélt arról továbbá, a turistákra is számítanak – egyrészt közel van a Felvidék, másrészt a térségbe évenként nem kevesebb, mint százezer lengyel utas érkezik, akiknek a MaNDA régi-új létesítménye kiváló célpont lehet. Hozzátette, a digitális kommunikációt biztosító mikrohullámú hálózat már elkészült.

A Digitális Erőmű névre keresztelt gyárépület felső részén kap majd helyet a módszertani központ, ahol irodák és korszerű eszközökkel felszerelt tanulmányi stúdiók, valamint egy konferenciaterem létesül – mondta a tájékoztatón Nyalka Antal szakmai vezető. A földszinten közösségi teret hoznak létre, de meghagyják, és díszítőelemként beépítik a az enteriőrbe az eredeti, ipari hangulatot árasztó óriási vezérlőtermet, a negyvenöt tonnás futómacskát, az azon lógó tekintélyes emelőket és az emberes méretű trafókat is.

Nyalka Antal hozzátette, a többszintes épület alagsorában pedig a Digitális Kárpát-medence nevű interaktív tárlat mutatja majd be Magyarország történelmét a honfoglalástól napjainkig.

Nagyon fontos eredmény, hogy az itt tárolt, nemzetünk számára felbecsülhetetlen értéket képviselő archivált anyagok beépülnek a digitális oktatásba, s azok az ország bármely tantermének okostáblájáról, diákjának számítógépéről elérhetők lesznek – hangoztatta Riz Gábor. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. számú választókörzetének kormánypárti országgyűlési képviselője kifejtette, sajnos Ózd nevéhez hozzátapadt a kilátástalanság és a nincstelenség – holott ez méltatlan az itt élőkhöz, s a MaNDA most kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a település végre visszakerüljön méltó, őt megillető helyére. Riz Gábor hozzátette, a szerződések révén a Miskolci Egyetem és az egri főiskola, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ózdi részlegének hallgatói is sokat profitálnak majd az intézményből.

Szegedről érkeznek a számítástechnikai relikviák, köztük seregnyi olyan eszköz, amelyet mi, magyarok gyártottunk – mondta a találkozón Képes Gábor. A szakember szerint a sorból kiemelkedik a PRIMO nevű szerkezet, amelyet a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tervei alapján a sárisápi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet melléküzemága gyártott. A MaNDA főosztályvezetője utalt rá, a létrejövő „mozilabirintusban” látható, egymással párhuzamosan futó ötven kisfilm a magyarság életéből mesél majd el egyéni látásmódú történeteket a látogatóknak.”

Forrás:
A kohászváros kulturális erőművet kap; Lázin Miklós András; Magyar Hírlap; 2015. november 13.

Szakirodalom

Európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezői

„Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek jelentősen hozzájárulnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez, ezáltal az itt élő emberek általános elégedettségi szintjéhez. A sikeres uniós forráslehívás és projektmegvalósítás közvetlenül hat a magyar gazdaság és társadalom összes szereplőjére, ezért annak vizsgálata, hogy mely tényezők teszik hatékonyabbá az uniós finanszírozású közszféra projektek végrehajtását kiemelt jelentőségű Európai Uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Doktori értekezésemben célul tűztem ki a projekthatékonyságot jelző tényezők felmérését, rendszerezését és meghatározását az európai uniós finanszírozású közszféra projektekre általánosságban és a különböző projektciklusok során. Az adatgyűjtés eszközeként a projektmegvalósításban közreműködő projektgazda, projektmenedzsment, támogató és monitorozó csoport tagjainak megküldött nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet választottam.

Megállapítottam, hogy a legfontosabb hatékonysági tényezők általánosságban a költséghatékonyság, a tervezett eredmény megvalósulása és a projekt eredmény fenntartása voltak. A projektciklus elején a megfelelő tervezés, a projekt megvalósítási szakaszában az ütemterv tartása, a projektciklus végén a sikeres záró elszámolás és a fenntartási időszakban a projekteredmény fenntartása hatékonyságot jelző tényezők bírnak döntő befolyással a hatékonyság megítélésében.

A projekthatékonyságot jelző tényezők alapján input-és output indikátorokat határoztam meg. Az így képzett indikátorok alkalmazásával méréseket végeztem a Data Envelopment Analysis módszerrel. A projekteket a számítások alapján hatékony és nem hatékony csoportokba soroltam. A mérésekkel matematikailag igazoltam az uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonyságának megítélését.

Öt új hatékonyságot jelző tényezőt határoztam meg az európai uniós finanszírozású közszféra projektek mérésére; piaci szempontok szerinti forrásfelhasználás, hatékony projektszereplők, hatékony közbeszerzések, sikeres záró beszámoló és elszámolás és a horizontális vállalások teljesülése.
A kutatás eredményeképpen megállapítottam, hogy a hatékonyság megítélése viszonylagos, függ a hatékonyságot megítélő személyétől, munkakörétől és projektben végzett tevékenységétől és a projektciklusok a hatékonyság megítélése szempontjából jól elkülöníthetők és külön mérhetők.

Megállapítottam, hogy egy projekt relatív szinten hatékony, amennyiben egy bizonyos mutató tekintetében hatékonynak bizonyul és abszolút hatékonynak tekinthető adott vizsgálatban, ha valamennyi mutató tekintetében egyidejűleg a hatékony projektek csoportjába tartozik. A kutatásba bevont projektszereplők indirekt módon egymás felé is megfogalmaztak elvárásokat, melyek így a csoport hatékonysági tényezőjévé is váltak egyúttal.

Kutatási eredményeim gyakorlatban hasznosítható új eredménye, hogy az európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezőit általában és a projektek különböző szakaszaira meghatároztam és a hatékonyság mérésére indikátorokat alkottam, majd az indikátorokat teszteltem a Data Envelopment Analysis modellel történő méréshez.”

Forrás:
Európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezői; Siposné Sinóros-Szabó Laura; Debreceni Egyetem, Kerpely Károly Doktori Iskola; 2015 (pdf)

Adalékok a kreatív gazdaság elméletéhez

„A posztindusztriális forradalommal, amelyet az információ forradalmának is nevezhetünk, kezdetét vette egy új korszak, amely új társadalmi és gazdasági világrendet teremtett, és
átalakította a versenyképességről alkotott elképzeléseket. A versenyképesség a közgazdaság-tudomány több részterületén az elmúlt két évtizedben az egyik kulcsfogalommá vált (Horváth Gy. 2001). Az Európai Unió országainak, köztük hazánknak is szembe kellett nézniük a tudás, az innováció és a kreativitás felértékelődésével, amely egyben a humán erőforrás jelentőségének erősödését is jelentette. Az új gazdasági erőt napjainkban azok az iparágak képviselik, amelyekben a fő értéket a tudás által hozzáadott érték adja. Éppen ezért a versenyképesség erősítésében kulcsfontosságúvá vált a tudás és kreativitás vonzása…Tanulmányunkban interdiszciplináris módon kívánjuk bemutatni a kreativitás értelmezésének változását és a kreatív gazdaság fogalomkörét mai ismereteink szerint. Külön foglalkozunk a kreatív gazdaság megtelepedését befolyásoló tényezőkkel is, terjedelmi okokból viszont nem tárgyaljuk a kreatív osztály elméletének kérdéskörét.”

Forrás:
Adalékok a kreatív gazdaság elméletéhez; Keresnyei Krisztina, Egedy Tamás; Földrajzi Közlemények; 2015, 139. évf. 1. szám; 30-42. oldalak (pdf)

Az infokommunikációs rendszerek nemzetbiztonsági kihívásai

„…Napjaink két, az infokommunikációt jelentősen meghatározó trendje a felhő alapú rendszerek előretörése, valamint a mobil eszközök és az azokon futó alkalmazások piaci részesedésének a növekedése. Ez a kettő egymásra épülve folyamatosan növekvő szerepet tölt be mindennapjainkban, hiszen az egyre gyorsabb, egyre nagyobb számítási teljesítményű mobil eszközökkel és az azokra írt egyre fejlettebb alkalmazásokkal mind gyakrabban éppen felhő alapú rendszereket veszünk igénybe, akár munkánkhoz, akár magánéletünk elintézendő dolgaihoz.
…
A felvázolt trendek a nemzetbiztonsági és a rendvédelmi szerveket kettős kihívás elé állítják. Egyrészről az új technológiák egy részét felhasználóként igénybe fogják venni (akárcsak az általuk védett állami, kormányzati szervek és azok vezetői), hiszen így vagy már meglévő feladataikat tudják hatékonyabban (olcsóbban, gyorsabban, kiterjesztett képességekkel) ellátni, vagy adott esetben újakat képesek megoldani. Másrészről ezeknek a szerveknek az új technológiák esetében is meg kell oldani a hatáskörükbe tartozó törvényes ellenőrzést.
…
Jelenleg azonban nem létezik olyan egységes ajánlás, amely megmutatja, hogy milyen kritériumokat kell vagy célszerű megvizsgálni egy teljes körű biztonsági elemzéshez felhő alapú rendszer szervezeti szintű felhasználása esetén, mint ahogy nincs egységes ajánlás arra nézve sem, hogy mit kell vagy célszerű oktatni a kiemelt, védett vezetőknek egy információbiztonság-tudatossági felkészítés keretében.
…
Jelenleg azonban nem található olyan összehasonlító elemzés, amely a szolgálatokat segítendő bemutatná az új technológiák törvényes ellenőrzésére jelenleg alkalmas technikai módszereket, összehasonlítaná azokat előnyeikkel, hátrányaikkal együtt, mint ahogy nem található olyan egységes szempontrendszer sem, amellyel akár egy már meglévő, akár egy új módszer adott feladatra alkalmassága megvizsgálható. Hiányként merül fel továbbá, hogy jogszabályba illeszthető fogalmi meghatározása csupán a hagyományos hírközlési szolgáltatóknak van, az új típusú, újonnan megjelent szolgáltatóknak viszont nincs, és ez ma már jelentősen akadályozza a hatékony törvényes ellenőrzést…”

Forrás:
Az infokommunikációs rendszerek nemzetbiztonsági kihívásai; Kovács Zoltán; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola; 2015. december 1. (pdf)

Osztogatnak vagy fosztogatnak? – A sharing economy térnyerése

„A fogyasztói szokások jelentős megváltozása által létrejött „sharing economy” cégek – Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik – úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat néhány év leforgása alatt. Számos ilyen vállalat mára világméretű céggé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan nemcsak iparágakat, de milliók mindennapi életét is átalakítja az új trend: közösségi irodaházakban ad hoc lehet irodát „bérelni” akár pár órára, bepattanhatunk mások autójába egy rövid fuvarra vagy Bubit bérelhetünk két kattintással, ahogy már lakáséttermi vacsorával zárni a napot is teljesen természetes esemény. A PwC Magyarország szakértői tanulmányukban azt vizsgálják, milyen hatással lehet ez a globális trend az üzleti és a hétköznapi életre, illetve milyen szabályozói és működési problémák várnak megoldásra.

A PwC Magyarország Osztogatnak vagy fosztogatnak? – A sharing economy térnyerése című tanulmánya hét kiemelt iparágat vizsgál, – mobilitási iparág, kiskereskedelem és fogyasztói javak, turisztika és szállodaipar, szórakozás, multimédia és telekommunikáció, pénzügyi szektor, energetikai szektor, valamint emberi erőforrások szektor, – ahol a sharing economy már most jelentős, vagy nagy növekedési potenciállal rendelkezik. ”

Forrás:
Osztogatnak vagy fosztogatnak? – A sharing economy térnyerése; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2015. november 9.
Tanulmány (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a Balatonnal kapcsolatos területfejlesztési programokról

„A Kormány
1. elfogadja a részére bemutatott
a) Balaton Területfejlesztési Koncepciót (2014–2030) és
b) a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programot,
amelyek célja a Balaton térségének természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális környezetet egyaránt érintő, az ökológiai egyensúly fenntartásával történő komplex fejlesztése, a hosszú távú térségfejlesztés feltételeinek megteremtése, és elrendeli azoknak a http://regionalispolitika.kormany.hu honlapon való közzétételét;…”

Forrás:
A Kormány 1821/2015. (XI. 12.) Korm. határozata a Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014–2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014–2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról; Magyar Közlöny; 2015. évi 171. szám, 2015. november 12.; 21597-21602. oldalak (pdf)

A Kormány 332/2015. (XI. 10.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Forrás:
A Kormány 332/2015. (XI. 10.) Korm. rendelete a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 169. szám; 2015. november 10.; 21499-21502. oldalak (pdf)