Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Nyilvános fejlesztéspolitikai konferenciát szervez a Miniszterelnökség
Tárgyszavak: 2014-2020, átláthatóság, Baksay Gergely, Chikán Attila, Csepreghy Nándor, Európai Unió, fejlesztéspolitika, forráslehívás, gazdaságpolitika, Jaksa János, kis- és középvállalkozások, KKV, konferencia, Krisán László, Lázár János, Magyarország, Martin József Péter, Matolcsy György, Pálinkás József, Parragh László, pénzügyek, Rákossy Balázs, versenyképesség, Zupkó Gábor
69. Kormányinfó: kohéziós források felhasználása, építésügyi szabályozás, e-közbeszerzések, háttérintézmények megszüntetése, közszolgálati fizetések
Tárgyszavak: 2014-2020, bürokratikus terhek csökkentése, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális közbeszerzés, e-közbeszerzés, építési szabályozás, építésigazgatás, fejlesztéspolitika, kistelepülések, kohéziós források, közszolgálati bérezés, Lázár János, Magyarország, polgármesteri fizetések, szabályozás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Pálinkás József: az okos város feltételezi a az egész város működésének átgondolását ( Smart City Hungary 2016 konferencia)
Tárgyszavak: konferencia, Kulcsár Sándor, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), okos város, Pálinkás József, smart city, urbanisztika, városfejlesztés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nyilvános fejlesztéspolitikai konferenciát szervez a Miniszterelnökség

„2016. november 24-re egész napos fejlesztéspolitikai konferenciát szervez a Miniszterelnökség a budapesti Premier Kultcaféban. A konferencia során előadást tart Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, valamint Jaksa János, az MKB elnöke.
A délutáni blokkban panelbeszélgetések hangzanak el, melyek során a versenyképesség és az átláthatóság témakörében ismerteti álláspontját Csepreghy Nándor, dr. Rákossy Balázs, Zupkó Gábor, Baksay Gergely, Chikán Attila, dr. Pálinkás József, Krisán László, valamint Martin József Péter.

A konferencia célja a magyar fejlesztéspolitikai aktualitások első kézből történő bemutatása, a különböző szempontok és vélemények felsorakoztatása. A Miniszterelnökség azzal a szándékkal szervezi meg az eseményt, hogy a mindennapi életünket is meghatározó fejlesztésekről és uniós pénzekről ne csak a sajtó hasábjain keresztül értesüljenek az érdeklődők, hanem részesévé válhassanak egy nyilvános szakmai vitának is.

Az esemény minden érdeklődő számára nyilvános és előzetes regisztrációhoz kötött, amely ezen az oldalon érhető el.[Miniszterelnökség]”

—–

„PROGRAM
EU fejlesztési források felhasználása konferencia
időpont: 2016. november 24. (csütörtök)
Helyszín: Premier Kultcafé, 1085 Budapest, Baross utca 1.

8:00-9:00 Regisztráció
9:00–11:30 Előadások
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter
– Fejlesztéspolitika
– célok és eszközök

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
– Forráslehívás és gazdasági stabilitás
– középtávú kitekintés

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
– Az uniós források szerepe a magyar gazdaságban a kamarai oldal szemszögéből

Jaksa János, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnöke
– Kitekintés
– a bankszektor kiegészítő finanszírozási lehetősége

11:30-13:00 Állófogadás

13:00-14:00 Panelbeszélgetés I. – Nagyterem Hogyan javíthatják az uniós források Magyarország és a hazai KKV-k versenyképességét
Moderál: Kamasz Melinda (Figyelő)
– dr. Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára
– Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank üzletági igazgatója
– Chikán Attila, a Corvinus Egyetem oktatója
– dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke
– Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója

Panelbeszélgetés II. – Kisterem Transzparencia az uniós források felhasználásánál
Moderál: Jegyes-Tóth Krisztina
– Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese
– Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója
– Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője

14.00-14:30 Összefoglaló

Regisztráció: regisztráció [Széchenyi 2020]”

Forrás:
Nyilvános fejlesztéspolitikai konferenciát szervez a Miniszterelnökség; Miniszterelnökség; 2016. november 10.
EU fejlesztési források felhasználása konferencia; Széchenyi 2020; 2016. november 9.

69. Kormányinfó: kohéziós források felhasználása, építésügyi szabályozás, e-közbeszerzések, háttérintézmények megszüntetése, közszolgálati fizetések

„…A kohéziós forrásokat Magyarország használja fel a legjobban
Lázár János az uniós pénzfelhasználást ért kritikákkal kapcsolatban hangot adott annak az álláspontnak, miszerint a kohéziós források és a bevándorlással kapcsolatos szolidaritás egymással nem függ össze.

Szerinte a kohéziós forrásokat Magyarország használja fel a legjobban és a leggyorsabban, a vitákat rendezendő azonban – ahogy korábban is többször – , szerdán egyeztetett a kormány és az Európai Bizottság (EB). Kijelentette: az EB konstruktívan viszonyult a kérdéshez. Úgy fogalmazott: a kritikák általában Magyarországról érkező feljelentésen alapulnak, és megjegyezte azt is: a legtöbb feljelentés Magyarországról érkezik Brüsszelbe.
…
Változás várható az építési szabályozásban
A közbeszerzési törvény parlament előtt lévő módosításáról azt mondta: nyitottak a civil, akár a nemzetközi civil szervezetek véleményére is azzal kapcsolatban. A szigorítást, az egyszerűsítést és a beruházások gyorsítását nevezte a változtatás céljának, valamint azt, hogy a közpénzeket a lehető legszigorúbb szabályok szerint, pontos elszámolás mellett használják fel. Lényege, hogy 1 millió forint felett csak verseny mellett használhassák fel a forrásokat, hogy nagyobb versenyt teremtsenek és kiküszöböljék a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásokat. Megjegyezte: a javaslat parlamenti vitájában szerinte az ellenzék szakmai észrevételeket nem tudott tenni.

Változás várható az építési szabályozásban – ismertette, miután számos építésszel tárgyalt a bevezetett új jogszabályokról. Mint mondta, mind a tervezőknek, mint a kivitelezőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük a jövőben a tervek szerint.

Azok a városok részesülhetnek a Modern Városok Program megemelt 30 milliárd forintos támogatásából, amelyek programját már jóváhagyta a kormány – ismertette, hozzátéve: Orbán Viktor miniszterelnök eddig 18 városban járt.

Beszámolt arról, hogy a kormány mérlegelni fogja Grezsa István kormánybiztost javaslatait egy Kárpát-medencei óvodafejlesztési program indításáról, illetve bérkiegészítés bevezetéséről Kárpátalján a közművelődésben, a könyvtárakban, a színházakban, a szerkesztőségekben dolgozóknak. Hozzátette: magyar házakat építenek Kárpátalján.

Elmondta, végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiát hagy jóvá majd a kormány a stratégiai kabinet előterjesztésére. Ismertetése szerint jövőre újabb díjak és illetékek csökkennek és új statisztikai törvényjavaslatot is benyújtanak…

Kitért arra, hogy a stratégiai kabinet tárgyalt a Liszt Ferenc-repülőtér kötöttpályás összeköttetéséről. A cél az – mondta -, hogy belátható időn belül megvalósuljon a vasúti összeköttetés. Két lehetőséget ismertetett: a ceglédi vonal áthelyezését és egy ingajárat kialakítását. Közölte: az első javaslathoz uniós támogatást is igénybe lehetne venni, a két megoldás mindegyike 110-150 milliárd forintba kerülne.
…
[E-közbeszerzés] Lázár János elmondta, az e-közbeszerzéshez hárommilliárd forintot, Makovecz Imre építész életművének gondozásához pedig hétmilliárd forintot biztosít a kormány 2016 és 2017-ben. Hozzátette: Sopron történelmi belvárosának rekonstrukciójára kétszer másfélmilliárd forintot és egy 1,8 milliárd forintos azonnali támogatást hagytak jóvá.
[Háttérintézmények]
Közölte, gőzerővel zajlik a háttérintézmények megszüntetésével kapcsolatos munka; a kormány dönt majd a szövetkezeti hitelintézeti integráció hosszú távú stabil működéséről.
…
[Közszolgálati fizetések]
Szólt arról is, hogy nem tudnak több fizetést adni a közszolgálatban, de a szociális ágazat, illetve az önkormányzati tisztségviselők képviselőivel készek tárgyalni.
…
A kistelepülési polgármesterek fizetésének duplájára emelésével kapcsolatban született ötpárti megegyezésről közölte, a kormány még nem tárgyalta a javaslatot, de szerintük az összeférhetetlenségi szabályokat kellene először módosítani.
[3-as metró]
A 3-as metró felújításáról azt mondta: a 137 milliárd forintos támogatásról van kormányhatározat, a hatvanmilliárd forintnyi kezességvállalásról még nincs.”

Forrás:
Egy jobb világ közeledik az új elnökkel; Miniszterelnökség; 2016. november 10.

Közigazgatás, politika

Nem alakítják át a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás jelenlegi szervezetét – Interjú dr. Handó Tündével

„Nem alakítják át a közigazgatási bíróságokat Magyarországon – jelentette be az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Handó Tünde hozzátette: önálló közigazgatási perrendtartás lesz, amely az új büntető és polgári eljárási szabályokkal együtt nagy kihívást jelent a bíróknak. A teljes beszélgetést este 6 órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.

A közigazgatási bíráskodás szervezeti átalakításáról az Országos Bíróság Hivatal elnöke azt mondta, lekerült a napirendről, de ez nem jelenti azt, hogy a szakmaiságát ne kellene tovább erősíteni.

„Nem lesz új közigazgatási bírósági rendszer, azt azonban remélem, hogy lesz a közigazgatási pereknek egy önálló rendtartása. Ennek a bírói kar is az egyik kezdeményezője volt. Ez, az új perrendek megtanulása, értelmezése lesz a legnagyobb kihívás 2017-2018-ban. Éppen elég lesz ezzel megküzdenie a bírói karnak, ezért megnyugvással fogadtam azt a hírt, hogy szervezeti átalakítás nem lesz” – fogalmazott Handó Tünde.

A munkaügy is marad ugyanabban a kollégiumok és a bíróságok rendszerében. A többes tanácsokra vonatkozó kérdésre Handó Tünde azt válaszolta: „most is van lehetőség a közigazgatási ügyekben arra, ha az ügy súlya vagy bonyolultsága indokolttá teszi, hogy a bírók kezdeményezzék a hármas tanácsban való eljárást. Itt egy olyanfajta változást tervez a közigazgatási perrendtartás, hogy a főszabállyá váljon a hármas tanácsok kialakítása. Ez jelenthet problémát, hiszen már a startvonalnál a vezetőknek biztosítania kell, hogy a csapatok hármasával induljanak el.”

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke hozzátette, nehéz számolni, ehhez mennyivel több bíróra lenne szükség, mert ez azzal is járna, hogy újfajta ügyek is megjelennének a bíróság előtt.
„A közigazgatás is átalakítás alatt van. Legkorábban 2017 tavaszára, amikor azok a változások is megtörténnek, elkészülnek az ágazati törvények, jogszabályok is, lehet majd látni tisztán, hogy mennyi ügy érkezik, mire számíthatunk. Reményeink szerint 2018-ban elérünk oda, hogy kellően felkészültek legyünk” – hangsúlyozta Handó Tünde.”

Forrás:
Nem nyúlnak hozzá a közigazgatási bíróságokhoz; Exterde Tibor; InfoRádió; 2016. november 10.

Januártól 30%-os Óbudai Pótlékot kapnak a szociális ágazatban dolgozók

„A Szociális Munka Napján a kiemelkedő munkát végző szociális munkások, kisgyermeknevelők, családsegítők és hivatali dolgozók áldozatos helytállását köszönte meg Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere. Az ünnepségen a városrész vezetője bejelentette, hogy januártól Óbudai Pótlék néven, 30%-os ágazati kiegészítést kapnak a szociális szférában dolgozók a kerületben.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, illetve Bús Balázs polgármester a Szociális Munka Napja rendezvényen évről évre köszönti az ágazat dolgozóit. Az idei évben is kiosztásra kerültek azok a díjak és elismerések, amelyekkel az önkormányzat vezetősége elismerését és köszönetét fejezi ki a területen dolgozók áldozatos munkájáért.

Bús Balázs polgármester ünnepi beszédében emlékeztetett arra, az ágazat alulfinanszírozottsága miatt a szociális intézmények olyan létszámhiánnyal küzdenek, hogy ez gyakran a kötelező ellátás biztosítását veszélyezteti, ezért bejelentette, hogy az önkormányzat vezetése a január 1-jétől Óbudai Pótlék néven bevezetésre kerülő 30%-os bérkiegészítéssel kíván javítani a kerületben segítő szociális dolgozók helyzetén.
A bejelentést követően a díjak kiosztása következett…”

Forrás:
Januártól 30%-os Óbudai Pótlékot kapnak a szociális ágazatban dolgozók; Óbuda.hu; 2016. november 11.

Lepsényi István: át kell állni az innovációvezérelt gazdaságra

„Célunk, hogy 2020-ra a GDP harminc százalékát az ipar adja – jelentette ki Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, aki ismertette: az Ipar 4.0 program nem pusztán egy új projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről, hanem egyfajta új termelési filozófia is.

– Míg a fejlett gazdaságokban a szolgáltatásokra helyeződik a hangsúly, nálunk a kormány az iparosítást „erőlteti”. Miért?
– A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gazdaságok képesek túllendülni a válságokon, amelyekben az ipar dominál. A kormány célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP harminc százalékát az ipar adja, ennek érdekében a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban és nagyobb mértékben kell az ipar szolgálatába állítani. A magyar GDP-n belül jelenleg 22-23 százalék az ipari termelés aránya.

– Miközben globálisan is versenyképes a hazai járműgyártás, addig pont ez a neuralgikus pontja is a gazdaságnak, miszerint egy szektorra épül. Nem tartanak a kitettségtől?
– A járműgyártás ténylegesen versenyképes, emellett több területet is fejlesztünk. Az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs szektort és a védelmi ipart. S természetesen a járműipar is fókuszban marad. Túl azon, hogy tovább erősítjük a nemzeti ipart, építünk az innováció erejére, a kutatásra-fejlesztésre. A felsőoktatásban meglévő tudásra és a szakoktatásra. Eközben a globális trendekről sem maradunk le, hiszen az iparnak át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra. Különösen fontos ez, miután digitális ipari forradalom előtt állunk.

– Utóbbira készít fel az Ipar 4.0 programja?
– Az Irinyi-terv kidolgozása során merült fel az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, mint egyfajta új termelési filozófia szerepe és jelentősége. Az Irinyi-tervvel a kormány azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az ipart, az innovációt, egyúttal segítse az új munkahelyek létrejöttét, és támogassa a hazai vállalatok verseny- és exportképességét.

– Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium égiszén belül zajlik?
– Partnerünk ebben a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá mintegy ötven vállalat és oktatási intézmény írta alá az alapító dokumentumot, tagként csatlakozva az Ipar 4.0 platformjához. Egyfelől célunk, hogy feltárjuk a nemzetközi ipari kapcsolatokat, másfelől meg is kell ismertetni a cégekkel az új termelési filozófia előnyeit.

– Korábban a járműiparban tevékenykedett, evidens tehát a feldolgozóipari cégek bevonása. Nem?
– Számos, külföldi tulajdonosi háttérrel bíró nagyvállalat belépett a programba. Tervünk, hogy a jelentős tőkeerővel és termelési tapasztalattal rendelkező cégek a későbbiekben megosszák a fejlődni vágyó vállalkozásokkal a gyártásdigitalizálásban szerzett gyakorlataikat. A hazai tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások időt, pénzt és energiát tudnának spórolni ezzel a szaktudással, valamint hatékonyabban képesek gazdálkodni a munkaerővel. Tervezzük, hogy mintagyárakat építünk fel a termelési filozófia elvei mentén, ahol mindezeket az előnyöket be is tudjuk mutatni.

– Mintagyárakat?
– Igen, öt-hat speciális gyár működését tervezzük, azért, hogy a hazai, kisebb cégek könnyebben tudjanak kapcsolódni a termelési folyamathoz.

– Ez mind szép, de a fejlődéshez pénz is kell. A kis- és közepes vállalkozások fejlődését hogyan segítik?
– Pénzügyi segítségek eddig is voltak, és lesznek fejlődést elősegítő pályázatok. Kiemelném a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, azaz a GINOP-ot. Módosul a jövőben a pályázati rendszer: megkövetelünk egyfajta fejlettségi szintet is például eszközbeszerzés esetén.

– Eközben a digitális ipari forradalom új típusú tudást is megkövetel. Hogyan alakul át a szakoktatás?
– Az Ipar 4.0 az oktatás minden területét átalakítja. Digitális tudás nélkül már egy esztergályos sem tudna dolgozni. Azon dolgozunk, hogy biztosítani tudjuk azokat a szakembereket, akiket a hazai ipar igényel. Például már most biztosnak látszik, hogy sok robotprogamozóra van szükség.

– Sok cégvezető panaszkodik a piacképes tudás hiányára: milyen lépéseket tesznek ezen a téren?
– A versenyképes gazdasághoz szakemberek kellenek, a képzési rendszert úgy alakítjuk át, hogy a duális képzésen keresztül minél több fiatal úgy kerüljön ki a munka világába, hogy azonnal alkalmazni tudják őket a vállalatok. Ezen a téren bőven lehet még fejlődni, növekedni. Egyébként a szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, ezért fontos a képzés.

– Munkaerőhiányra is panaszkodnak a cégvezetők. Van azonnali receptjük?
– A kormány intézkedéseivel határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy a munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Jelenleg 4,9 százalékos a munkanélküliség, tehát az állástalanok közül lehet még válogatni a cégeknek. A közfoglalkoztatottakat is szeretnénk piaci állásokban látni, és az inaktívak tábora is belső tartalékot jelent. De ha az iparstratégia révén sikerül elérni, hogy hatékonyságot növeljenek a hazai vállalkozások, akkor abban az esetben a munkaerőpiacon is felszabadul munkaerő.”

Forrás:
Ipar 4.0: ágazatok új kezdeményezése; Szajlai Csaba; Magyar Hírlap; 2016. november 8.

Az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket

„Az önkormányzatok gazdasági önállósága nemcsak a települések fejlődésének egyik garanciáját jelenti, hanem a helyi közösség mindennapjait szolgáló közfeladat-ellátás felelősségét is takarja. Ehhez a kormány minden évben biztosítja a szükséges költségvetési forrásokat – hangsúlyozta Dr. Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára a XVII. Önkormányzati Költségvetési- és Adókonferencia sajtótájékoztatóján, Egerben.

A helyi önkormányzati rendszer átfogó reformja a 2010-es évek elejére már nem tűrt halasztást. Miután a kormány megteremtette ennek jogszabályi feltételeit, véghez is vitte az átalakítást. Ennek részeként újragondolta az állami és önkormányzati feladatok körét, illetve ehhez kapcsolódóan a településen ellátandó közszolgáltatások központi finanszírozási rendszerét – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Korábban a legnagyobb probléma kétségkívül az volt, hogy önkormányzatok hatalmas mennyiségű adósságot halmoztak fel, ami komoly terhet jelentett a településeknek: számos esetben gyakorlatilag ellehetetlenítette a működésüket, további fejlődésüket. A kormány ezért a finanszírozási rendszer átalakítása mellett a felelősségteljes önkormányzati gazdálkodás megvalósítását tűzte ki célul. Az utóbbi években az önkormányzatok már nem tervezhetnek működési hiányt a költségvetésükben (ezt az elvet tükrözi a 2017. évi központi költségvetés is), az egyes adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó ügyleteikhez pedig előzetes kormányzati hozzájárulás szükséges. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az önkormányzatok adósságkonszolidációja, melynek eredményeként 2011 és 2014 között 1.370 milliárd forintos adósságot vállalt át az állam – emlékeztetett Berczik Ábel.

Az eddig tapasztalatok egyértelműen az igazolják, hogy sikeres volt az önkormányzati feladatellátás finanszírozási rendszerének átalakítása. A települések és a lakosság érdekeit szem előtt tartva finomította a kormány a helyi adóztatás jogszabályi feltételeit. Ezen túlmenően továbbra is kiemelten kezeli az önkormányzatok különféle fejlesztési beruházásaihoz kapcsolódó állami támogatások lehetőségét.”

Forrás:
Az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. november 8.

Tállai András: módosulnak az adótörvények

„A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az adótörvények módosítása köztehercsökkentési, egyszerűsítési intézkedéseket tartalmaz és a versenyképesség növelését célozza, a változtatások elfogadásával Magyarország tovább erősödik.
Tállai András az egyes adótörvények és más kapcsolódó jogszabályok módosítására tett kormányzati javaslat parlamenti vitájában pénteken azt mondta, az adócsomag egyaránt szolgálja a vállalkozások előremenetelét, a családok jobb megélhetését, mivel elfogadásával csökkennek a közterhek, mérséklődik a bürokrácia, növekedhet Magyarország versenyképessége.

A fontosabb intézkedések közül kiemelte: jövő évtől a magányszemélyek személyi jövedelemadó-bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el, ha az adózó nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta.

Kedvezményben részesülnek az élőzenei szolgáltatást igénybe vevő vendéglátóhelyek, illetve azok a vállalkozások, amelyek energiafelhasználásuk hatékonyabbá tétele érdekében beruházást valósítanak meg – mondta.

Ugyancsak kedvezményben részesülhetnek – ismertette – az innovatív vállalkozásokat támogató befektetők: a társaságiadó-kötelezettség csökkentésén keresztül befektetésük akár 25 százaléka is megtérülhet, függetlenül a befektetés későbbi nyereségességétől.

Tállai András elmondta, a kisvállalati adóban azt javasolják, hogy ezen adóalanyiság alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá való átlépéskor is még 5 évig fel lehessen használni. Hozzátette: egymilliárd forintra emelik az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárát.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) érintő változásokról közölte, hatmillió forintról 12 millió forintra nő a bevételi összeg határa, ennek elérésig kizárólag tételes adót kell megfizetni. Hozzátette: az értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan hatmillió forintról nyolcmillió forintra emelkedik az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az eho – az adminisztráció csökkentése érdekében – az eddigi öt helyett kétkulcsos lesz. Megszűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésekből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő hatszázalékos eho – mutatott rá.

Kitért arra, hogy fizető-vendéglátók jövőre egy csatornán fizethetik a közterheiket: megszűnik a tevékenységet terhelő eho, de a szobánként fizetendő, tételes személyi jövedelemadó a megszűnő ehóval azonos mértékű.

Tállai András a személyi jövedelemadót érintő változások közé sorolta: a jövőben az első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény megnyílása esetén is, 24 hónapon át érvényesíthető. A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse – részletezte.

A helyi adótörvényekre vonatkozó változásokról elmondta, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők, családi gazdasághoz tartozók az iparűzési adókötelezettségüket teljesíthetik közösen, az adószámmal rendelkező őstermelő, családi gazdálkodó nevén, az általa benyújtott adóbevallásban.

Az illetéktörvényről szólva közölte, az ingatlanforgalmazónak vagy ingatlanos lízingcégnek továbbra két éven belül el kell adnia a vásárolt ingatlant; ha vállalják, hogy a továbbértékesítési szerződés „teljesedésbe megy”, azaz az ingatlant tulajdonba adják, akkor az illeték 2 százalék, ha nem vállalják, 3 százalék.

Az államtitkár közlése szerint az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének, vagyis a reklámadó alanyának a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. A reklámadó esetén nem lesz szükség a reklámközzétevő kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására – jegyezte meg.

Szólt arról, hogy január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át.

Kitért arra, hogy a cigaretta adómértékek emelésének ellenére a jövedéki adó tartalom súlyozott kiskereskedelmi átlagárhoz vett aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb lesz az uniós tagállamokkal összehasonlítva.

Gazdaságfehérítő intézkedésként említette, hogy az autóeladásokkal elkövetett áfacsalások visszaszorítása érdekében a jövőben az áfaalanyok kötelesek adatot szolgáltatni azon személygépkocsik alvázszámát illetően, amelyek után fizetendő adót vallottak be az áfabevallásukban.

A megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény – magyarázta.

Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) esetén biztosítékadási kötelezettség lesz azon új kötelezettek részére, akik még nem tettek ekáer-bejelentést, vagy az első bejelentésüktől számított 180 nap alatt a bejelentéseik száma nem érte el a tízet – mondta.

Elmondta, az étel- vagy italautomaták automata felügyeleti egység nélkül legfeljebb 2017. június 29-ig üzemeltethetőek, kivéve azon gépeket, amelyeket – műszaki, technikai okok miatt – nem lehet automata felügyeleti egységgel ellátni. Ezek az automaták 2017. december 31-éig üzemeltethetőek – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (IFRS) esetén változnak egyes határidők és a könyvvizsgálók minősítései.

Közölte, a helyszíni szerencsejáték-ellenőrzéskor az adóhatóság ellenőre jogosult bármely olyan helyiségbe belépni, amelyben valószínűsíthető, hogy tiltott szerencsejáték-szervezés zajlik.”

Forrás:
Magyarország tovább erősödik az adótörvények módosításával; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. november 11.

Közigazgatási, politikai informatika

2014-2020: Mi várható a közigazgatási informatikában?

„Már javában benne vagyunk az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában, amely számos változást hozott az előző hét éves fejlesztési ciklushoz képest a közigazgatási projektek terén is. A támogatási rendszer átalakulása komoly kihívás elé állította a NISZ Zrt.-t, a legnagyobb állami infokommunikációs szolgáltató csapatát is. Ádám Csongort, a kiemelt fejlesztések ágazatának igazgatóját a 2014-2020-as ciklus legfontosabb informatikai fejlesztési projektjeiről kérdeztük.

Miben változott meg az európai uniós támogatási rendszer a 2007-2013-as ciklus óta?
A közigazgatás-fejlesztés, mint célterület Magyarországon először a 2007-ben kezdődött programozási időszakban került be az uniós támogatási rendszerbe, ezek voltak a már ismert ÁROP (Államreform Operatív Program) és EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) programok. A legfontosabb változás, hogy a két program célrendszere a 2014-2020-as ciklusban egységesítésre került, és KÖFOP (Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program) néven szolgálja tovább a megfogalmazott célokat.

Előtérbe került az az elvárás, hogy a lebonyolított projektek azonnali gyakorlati hasznot hozzanak az ügyeiket intéző állampolgárok életébe, így ebben az időszakban a kisebb, sok esetben back-office jellegű fejlesztések helyébe olyan nagy, átfogó projektek léptek, amelyek akár egy egész ágazat működését átformálhatják.

Jó irányba mozdult el az uniós fejlesztéspolitika ezekkel a változásokkal?
Meggyőződésem, hogy igen, noha ennek a megközelítésnek is megvannak a maga kihívásai. Azzal a célrendszerrel minden érintett egyetérthet, hogy a projektek eredményeit közvetlenül lehessen a közigazgatás jobb működésén keresztül állampolgári szinten érzékelni, azonban egy egész ágazat működését, folyamatait nem könnyű projektszerűen átalakítani. Egy ilyen reformnál számos olyan körülmény alakítja a sikerességet, mely messze túlmutat az adott projekt által befolyásolható körön.

A NISZ küldetése a jelenlegi fejlesztési időszakban is az, hogy olyan központi platformokat, megoldásokat dolgozzunk vagy terjesszünk ki infrastruktúrában, hálózatban, vagy az e-ügyintézésben, amelyeket konszolidált platformként használhat a teljes közigazgatás a jövőben (ilyenek például a Kormányzati Adatközpont vagy a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások köre). Ezek olyan alapot adnak az e-közigazgatásnak, amelyet az aktuális projektek szervezetfejlesztési és folyamatfejlesztési céljaitól függetlenül is lehet használni.

Konkrétan milyen fejlesztéseket végez a NISZ 2014 és 2020 között?
Jelenleg összesen kilenc projektben dolgozunk konzorciumvezetőként, konzorciumi tagként pedig a projektek száma meghaladja a húszat. Ezek alapvetően három területre koncentrálnak: az IT platform, a hálózati infrastruktúra, valamint az alkalmazás szint fejlesztésére.

Az IT infrastruktúra területén meg kell említenünk a Kormányzati Adatközpont (KAK) kialakítását , a több mint 200 végpontot tartalmazó állami videokonferencia- és távtanúzási hálózat kiépítését vagy a KKIR3 kódnevű projekten keresztül az állami intézmények informatikai eszközparkjának és ügyviteli alkalmazásainak fejlesztését .

A hálózati infrastruktúra esetében fő szerepünk konzorcium vezetőként, hogy a felhasználói igények feldolgozásával és koordinációjával biztosítsuk a fizikai hálózatfejlesztést végző partnereink terveinek megfelelő összhangját.

Az alkalmazások tekintetében is igen jelentős fejlesztési terveket alkottunk meg. Ide tartozik az e-közigazgatás területén a személyre szabott ügyintézési felület kialakítása a jelenlegi kormányzati portál alapjain, a különböző közigazgatási szakrendszerek közötti átjárhatóságot biztosító platform, a Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz megalkotása, az e-ügyintézés további elterjesztését szolgáló azonosítási és hitelesítési módok kialakítása (GOV CA projekt) vagy a különböző állami alkalmazások beköltöztetése az adatközpontba.

Nem jelentett akadályt, hogy az EU ebben a ciklusban már kevesebb támogatást nyújt infrastruktúra-fejlesztésre?
Nem, sőt, úgy gondolom, hogy ez szinte kikényszeríti a konvergenciát, hiszen így nem kell minden intézménynek önállóan fenntartania egy adatközpontot. Előnyösebb, ha az egyes hivatalok a saját szakmai feladatukra, és az azt támogató szakalkalmazások fejlesztésére tudnak koncentrálni, ezt pedig mi a NISZ részéről azzal támogatjuk, hogy biztosítjuk hozzá a megfelelő infrastruktúrát és egyéb igényelt szolgáltatásokat. A 2014-2020-as ciklusban az egyes KÖFOP projektekben a költségek legfeljebb 25 százalékát fordíthatjuk infrastruktúra-fejlesztésre. A gyakorlatban ez a legtöbb esetben úgy működik, hogy a különálló projektek költségeinek IT infrastruktúra fejlesztéseire szánt összegeket konszolidáljuk, és ezt fordítjuk a KAK fejlesztésére.

A KAK előzménye egyébként az EKOP keretében megvalósult Kormányzati Felhő projekt, amely megmutatta, hogy az irány jó, a célok helyesek és a felhő-alapú megoldások kockázatok nélkül alkalmazhatók a közigazgatásban is. A Kormányzati Felhő kihasználtsága igen magas, így nem volt meglepetés, hogy a kormányzat támogatta a fejlesztés továbbvitelét a KÖFOP keretében is.

A NISZ másik nagy közigazgatási projektjét, az Önkormányzati ASP-t kezdetben fenntartásokkal fogadták a helyhatóságok. Mi a helyzet most, miután az ASP pilot programja is lezajlott 11 önkormányzat részvételével?
A folyamat nem állt meg, hiszen azóta több, mint 100 önkormányzat csatlakozott az ASP-hez. Az önkormányzatok korábban a gazdasági önrendelkezésük elvesztésétől tartottak, azonban az, hogy ilyen szép számmal kapcsolódtak be a programba, számunkra azt jelzi, hogy a projekt hasznos és életképes. Az ASP azonban nem kizárólag informatikai, hanem közigazgatás fejlesztési projekt, amelynek a sikere a megfelelő alkalmazások és infrastruktúra biztosításán túl azon is múlik, hogy a hivatalok mennyire tudják majd magukévá tenni azt a működési módot, amit ezek az alkalmazások feltételeznek.

A sajtó többször írt arról, hogy az Európai Unió jelenleg is vizsgálja a magyar támogatási rendszert, ez hogyan befolyásolta a projektek tervezését, előkészítését?
A projektgazdák szintjén ezek a vizsgálatok nem hoztak semmilyen változást, nem jelentettek fennakadást. Az EU és a tagállamok között rendszeresen zajlanak viták és egyeztetések a támogatásokról, de Magyarország eddig mindig sikeresen zárta ezeket a megbeszéléseket. A projektek finanszírozása jelenleg is folyamatos.

Mi a NISZ legfontosabb üzenete az Infotér előadói és látogatói számára?
A NISZ csoport egy olyan szereplő az államigazgatásban, amely hivatalokon átívelő nagy informatikai és távközlési projekteket kezel, mi tudunk központi platformokat építeni. A KÖFOP követelményrendszere viszont feltételezi az infokommunikációs fejlesztések mellett a közigazgatási működés átalakítását is, melyet a NISZ önállóan nem tud megvalósítani, így minden korábbinál nagyobb szükség van a jogalkotók, az intézmények és a projektek lebonyolítói közötti együttműködésre.

Mai világunkban az infokommunikációs megoldások szerepe egyre nő, azonban ez konszolidáció nélkül folyamatosan emelkedő IT üzemeltetési költségeket is jelent. Amennyiben magas színvonalú, de költséghatékony e-közigazgatást akarunk megvalósítani, akkor világosan megfogalmazott célok és stratégiák alapján végig kell vinni az állami informatika konszolidációját ide értve az infrastruktúra, az alkalmazások, a licenszek szintjét is, és biztosan van még tartalék az állam működését, az ügyintézést meghatározó jogszabályi környezetben is. Az eredeti célokat (a hatékonyság növelését, az ügyintézés teljes elektronizálását, az állam és az állampolgár költségeinek csökkentését) csak akkor tudjuk sikerre vinni, ha az egyes részterületeket átfogó, minden aspektusra kiterjedő stratégiák alapján formáljuk át.

Ádám Csongor, a NISZ Zrt. kiemelt fejlesztések ágazatának igazgatója részt vesz az Infotér idei balatonfüredi konferenciáján. A csütörtöki napon, 13 órától a KÖFOP projektek című kerekasztal beszélgetésen mondja el a legfontosabb információkat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programokról a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium képviselőivel együtt.”

Forrás:
2014-2020: Mi várható a közigazgatási informatikában?; Infotér; 2016. november 6.

Egykapus ügyintézés az építésügyben: átalakult az e-epites.hu weboldal

„Átalakult az e-epites.hu weboldal. Az építtetők, tervezők, kivitelezők és az építésügyi hatóságok számára nélkülözhetetlen portálon minden építésügyi alkalmazás egyetlen belépéssel elérhetővé válik, megteremtve ezzel az egykapus ügyintézés lehetőségét – jelentette be Füleky Zsolt Miskolcon, a regionális építész kamarai rendezvényen. A megújult honlap november 9-én állt munkába.
November 9-én megújult az e-epites.hu portál, mely egykapus e-építésügyi ügyintézésre nyújt lehetőséget az eddigi széttagolt weboldalak helyett. Az egykapus építésügy most élesített felülete minden építésügyi alkalmazás közös belépési pontjaként funkcionál. A megújult portál közel 30 eddig működő felület feladatát látja el – mondta el Füleky Zsolt építészetért és építésügyért felelős helyettes államtitkár szerdán Miskolcon, a regionális építész kamarai rendezvényén.

Elegendő egy alkalommal, ezen az oldalon beírni az ügyfélkapus jelszót, majd az integrált belépésnek köszönhetően a továbbiakban minden egyedi felület és alkalmazás innen nyitható meg. Az építésügy jól ismert alkalmazásai, mint például az ÉTDR, E-építési napló, E-közmű, stb. mind megtalálhatóak a megújult felületen.

Az elektronikus építésügy honlapja asztali gépen kívül tabletre és mobilra is optimalizált, megkönnyítve a havi 130 ezer látogató feladatát. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó tartalmak és funkciók látványosan és könnyen megtalálhatók, az oldal könnyen navigálható és jól áttekinthető. Az egykapus rendszerben ezek a felhasználók novembertől az új, könnyen kezelhető felületen intézhetik építésüggyel kapcsolatos ügyeiket. Az új weboldal a megszokott www.e-epites.hu címen érhető el.”

Forrás:
Egykapus ügyintézés az építésügyben; Miniszterelnökség; 2016. november 10.

Egy kis lökés a magyar adatiparnak

„Közadat-újrahasznosítási pilot-projektet indított november elején az elektronikus építési naplót (e-naplót) is nyilvántartó Lechner Tudásközpont. A cél megmutatni a kormányzati döntéshozóknak, hogy az adathasznosítás valóban serkenti a gazdaságot, nem érdemes halasztani a projektet.

Nem véletlen a novemberi időzítés: a Tudásközpont munkatársai az Infotér Konferencián mutatják be a náluk is keletkező rengeteg közadat másodlagos hasznosítási lehetőségeit. Az sem véletlen, hogy a nonprofit társaság mozgolódik ezen a téren: a kormány nyári határozatában a tudásközpontot nevezte meg annak a szervezetnek, amely a közadatok másodlagos felhasználását elősegítő központi intézmény lenne (ebben a témában az ITBUSINESS 2016. október 4. számában, Bénult a magyar adatipar címmel írtunk – a szerk.). Feladata a következő: felkutatni és egy helyen elérhetővé tenni a közadatokat másodlagos felhasználás céljából.

Both András, a központ infokommunikációs igazgatója arról nem tudott tájékoztatást adni, hogy pontosan milyen projekttel indítanak, de van honnan válogatniuk. A Lechner Tudásközpont a GDP 20 százalékát adó, építőiparral kapcsolatos adatok gyűjtőhelye, ennek megfelelően például náluk fut össze az összes energetikai tanúsítvány, melyet az ingatlanok eladásakor kötelező elkészíteni. Az ingatlanok energetikai tanúsítványai most is lekérdezhetők az e-epites.hu oldalon – pontos cím esetén meg lehet nézni, hogy az adott ház rendelkezik-e tanúsítvánnyal, és ha igen, milyen besorolású. Az adatokat automatikusan átvehetnék az ingatlanközvetítő irodák vagy az ingatlan-apróhirdetéssel foglalkozó oldalak, így független forrásból győződhetne meg az érdeklődő a ház minősítéséről.

Egy másik lehetséges terület az új telek vásárlásához kapcsolódó információszolgáltatás lenne. A központba már most is nagyon sok hasonló kérés érkezik, többek között sokan kíváncsiak arra, hogy a kiszemelt területtel kapcsolatban honnan kérdezhetnének le adatokat, vagy milyen hatósághoz, hivatalhoz fordulhatnak a különböző ügyek intézése esetén. Telekvásárláskor fontos információ, hogy milyen speciális előírások, szabályok érvényesek az adott területre. Egy ezzel kapcsolatos webes szolgáltatásnál például elegendő lenne megadni a beépítendő terület címét vagy helyrajzi számát, és a központba beérkező adatok alapján máris meg tudják mondani az érdeklődőnek, hogy belterületről vagy külterületről van szó, és milyen ügyben melyik hatósághoz kell fordulni.

A november elejére tervezett pilot-projekt nem titkolt célja, hogy felhívja a kormányzati döntéshozók figyelmét a közadatok hasznosításának fontosságára. Az adatipar Fehér Könyve nagyon sok jó, előremutató elképzelést tartalmaz – most a jogszabályalkotókon a sor, hogy cselekedjenek ezen a területen. Adjunk hát egy kis lökést a magyar adatiparnak, hogy az végre beinduljon!”

Forrás:
Egy kis lökés a magyar adatiparnak; Vass Enikő; IT Business (a Lechner Tudásközpont közlése alapján); 2016. november 7.

Elindult az NHIT Online Akadémia!

„2016. november 10-én, közel egyéves fejlesztést követően elindult az NHIT Online Akadémia, amely 24 edutainment tananyaggal – elsősorban a Digitális Jólét Program által lefedett területekre, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács profiljába illeszkedő tudástárral – várja hallgatóit. Az egyes kurzusok áttekintik az e-közigazgatás, a digitális gazdaság, az adatvédelem aktuális kérdéseit, a digitális írástudás alapjait, valamint a programozás alapjaiba is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. A tananyagok közben és végén a hallgatók interaktív kvízkérdések segítségével tesztelhetik megszerzett tudásukat. Az egyes tananyagok bővíthetőek, a hallgatók önállóan válogathatják össze az őket érdeklő modulokat. A tananyagok a www.nhit.hu/onlineakademia oldalon érhetőek el.

Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke az Infotér konferencián elhangzott előadásában hangsúlyozta: a Tanács – mint a kormány infokommunikációs ügyekben véleményező és javaslattevő szerve – kiemelten fontosnak tartja, hogy a Digitális Jólét Program keretében megvalósuló fejlesztések és szolgáltatások minél több állampolgárhoz érjenek el. Ehhez elengedhetetlen az infokommunikációs tudás, amely a mai világban konkrét boldogulást, munkaerő-piaci versenyelőnyt jelent. Ezért fontos, hogy mind a kormányzati, mind a piaci szereplők olyan digitális tartalmakat hozzanak létre, amelyek illeszkednek a fiatalok tanulási szokásaihoz, és interaktív módon, érdekes és izgalmas információkkal szolgálnak egy-egy tudományterületről. Ennek egyik első lépése az NHIT Online Akadémia elindulása, amely mindenki számára lehetőséget biztosít egy újfajta tanulási mód kipróbálására.

A tananyagok a www.nhit.hu/onlineakademia oldalon érhetőek el, ahol egyszerű regisztrációt követően az egyes kurzusok testre szabhatóak, és kitölthetőek a megszerezett tudás felmérésére szolgáló kvízek is.”

Forrás:
Elindult az NHIT Online Akadémia!; Sajtóközlemény; NHIT Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. november 10.

Megújul a Céginformációs Szolgálat

„Az IM Céginformációs Szolgálata 2016. december 1-jét követően az Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül fogadja a letétbehelyezés, illetve közzététel céljából benyújtott beszámolókat.
Az elmúlt 7 év tapasztalataira építve a Céginformációs Szolgálat a korszerű informatikai eszközök, illetve megoldások alkalmazása révén megvalósította, hogy ne csupán a beszámolók beküldése, hanem már azok összeállítása is elektronikusan, online alkalmazás segítségével történhessen, amely a hatályos számviteli jogszabályoknak maradéktalanul megfelelve képes a cégek, illetve könyvelőik munkáját megkönnyíteni.

A benyújtás folyamata lényegében nem változik meg, mivel továbbra is a kormányzati portálon keresztül történik a beszámolók befogadása. Lényeges újítása a rendszernek, hogy az informatikai ellenőrzés már a beszámolók összeállításakor megtörténik, így a könyvelő „valós időben” értesül az esetleges problémákról. Az új beküldés jellegéből kifolyólag gyakorlatilag minimálisra csökkenhet a hibásan beküldött beszámolók száma, így elkerülhetővé válik a rosszul összeállított beszámolók okozta felesleges többletügyintézés, illetve végső soron a mulasztási bírság.

Az IM Céginformációs Szolgálata a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. §-ában szabályozott számviteli törvény szerinti beszámolók letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettség teljesítéséhez Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszert fejlesztett. Az elmúlt időszakban a Céginformációs Szolgálat számos szakmai konzultációt folytatott az új beküldési mód bevezetése kapcsán a szakma különböző szintű képviselőivel. A rendszer immár egy éves működése lehetőséget biztosított az új felület éles üzemi tesztjére, illetve a beérkezett észrevételek feldolgozására. Az észrevételek megvalósíthatósági és jogszerűségi kontrollját követően sor került a rendszer továbbfejlesztésére is.

Az OBR a beszámolók kitöltésén túl a beküldött beszámolók elérését, megtekintését és letöltését egy könnyen áttekinthető felületen biztosítja a beküldő számára – CAPTCHA kód használata nélkül – (Személyes tárhely), ahol a beszámolókkal kapcsolatos, a Céginformációs Szolgálat által megküldött értesítések, dokumentumok folyamatosan megőrzésre kerülnek. A Személyes tárhely, az Ügyfélkapu Értesítési tárhely/Beérkezett dokumentumaival szemben itt kizárólag a beszámolókkal kapcsolatos releváns információk jelennek meg egy jól áttekinthető felületen.

Az Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszer, illetve bővebb tájékoztatás innen érhető el.”

Forrás:
Fejlődik a számviteli törvény szerinti beszámolók letétbehelyezésének, illetve közzétételének módja; Igazságügyi Minisztérium; 2016. november 10.

Felkészült-e a CIA a kiberháborúk korára?

„Az Atlantic hasábjain David Rohde nemzetbiztonsági szakértő a CIA történetének legradikálisabb reformjának hátterét és a törekvések korlátait elemzi. Az Egyesült Államokat egyre intenzívebben érő kibertámadások ugyanis arra ösztönözték John Brennan CIA-igazgatót, hogy 18 hónappal ezelőtt az ügynökség 69 éves történetének legátfogóbb átalakításába kezdjen.

A reformok során gyengült annak a Műveleti Igazgatóságnak a súlya, amely hagyományosan dominálta a szervezetet mind a titkos információszerzés, mind a fedett operatív akciók irányításában. Ehelyett létrehozott 10 misszióközpontot (’mission centers’), ahol hírszerzők, elemzők és hackerek működnek együtt meghatározott ügyekben. Szintén létrehozta a Digitális Innováció Igazgatóságát abból a célból, hogy maximalizálják a technológiák, az adatelemzések és az online kémkedés használatát az ügynökségen belül.

Brennan interjúk sorozatában mondta el: „az információs korszak totálisan átalakította azt, ahogy lehet és kell működnünk”. Hozzátéve: mivel az emberi interakciók jelentős része a digitális térbe helyeződött át, a hírszerzésnek is virágoznia kell ezen a téren. (Napjaink katonai szemlélete a digitális teret már az ötödik lehetséges hadszíntérnek tekinti, a szárazföldi, a vízi, a légi és az űrbéli mellett – szerk.) Ezen a színtéren persze a másik oldal is aktív. Manapság, ha egy amerikai diplomatát kineveznek Moszkvába vagy Pekingbe, az orosz vagy a kínai titkosszolgálat digitális adatelemző programot indít rá, hogy felderítsék: mekkora az illető körül a „digitális por” (ami a közösségi médiahasználat, mobiltelefonhívások, hitelkártyahasználat gyakoriságától függ), ami a nevével összeköthető. Ha ez csekély, akkor fedett CIA-ügynöknek tekintik.

Az átfogó reformot ugyanakkor kritikák is érik. Ezek szerint a Brennan-féle szervezet túlbiztosított, fejnehéz „űr-ügynökségként működik, háttérbe szorítva a humán hírszerzést, gyengítve az operatív igazgatóság abbéli képességét, hogy megfelelő mértékben képezze ki az új kém-generáció elitjét. Mint kiemelik: a technológia nem helyettesítheti a penetrációt – vagyis az ellenség hatalmi központjaiba küldött kémeket, a helyszíni kockázatvállalást. Két példát is említve rá, amikor a helyszínen végzett humán hírszerzés hiánya vezetett rossz helyzetmegítéléshez és döntéshez. Az egyik az, amikor 2003-ban rosszul mérték fel Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverkapacitásait, a másik, amikor nem látták előre India 1998-as kísérleti atomrobbantását. Annak, hogy a hírszerzés túlzottan technológiafüggővé válik, megvannak tehát a maga kockázatai is. Különösen úgy, hogy nagyhatalmú elnökök, uralkodók vagy diktátorok jellemzően nem osztják meg gondolataikat, szándékukat a digitális térben.

Brennan ugyanakkor cáfolja, hogy lebecsülné a humán hírszerzés jelentőségét. Mint elmondta: az Egyesült Államok 36 év óta most van kitéve a fenyegetések legszélesebb skálájának. 1989 előtt a hidegháborús szembenállás, utána adott államok szétesése, 2001 óta a globális terrorizmus, majd a kibertámadások jelentkeztek új fenyegetésként. Napjainkban pedig ezek dinamikája egyetlen folyamattá egyesül. A legnagyobb állami szembenálló felek Oroszország és Kína, de a nem-állami szereplőkkel is komolyan számolni kell.

Donald Trump, aki a tanulmány írásakor még csak elnökjelölt volt, ma már az Egyesült Államok megválasztott elnöke, a kampánya során ígéretet tett rá, hogy a kiberbiztonságot kormánya kiemelt prioritásának tekinti. Mint elmondta: a nem-állami szereplőkkel szemben is ki kell fejleszteni azt a képességet, hogy az elkövetőket le tudják követni és ártalmatlanná tudják tenni. Mi több: a kiberhadviselést az egyik legerősebb fegyverré kell tenni a terrorizmus elleni harcban.”

Forrás:
Is the CIA Ready for the Age of Cyberwar?; David Rohde; The Atlantic; 2016. november 2.

Informatika, távközlés, technika

Az okosrobogó

„Az elektromos és hibrid járművek manapság már az utcakép szerves részét képezik, ráadásul a zöld rendszámtábla miatt messziről felismerni azokat. Viszont szembetűnő, hogy amíg a személygépjárművek piaca növekszik, egyelőre kevés innovatív megoldás létezik motorkerékpárokra.
Ennek egyik fő oka, hogy a személygépjárművek esetében a folyamatosan szigorodó károsanyag- és széndioxid-kibocsátási feltételek rákényszerítik a gyártókat az elektromos hajtásláncok fejlesztésére. A motorkerékpárok esetében a kibocsátási követelmények kevésbé szigorúak, így ezek a gyártók nem kényszerülnek drasztikus lépésekre. Legalábbis egyelőre.

A környezetvédelmi előírásoktól függetlenül ugyanakkor a motorkerékpár-gyártók számára is elérhetővé válnak olyan új technológiák, amelyeket bár nem volna kötelező alkalmazni, mégis új piacot nyithatnak a motorkerékpároknak. Ezt a piacot eddig kevés gyártó célozta meg, aki azonban az eddigi leglátványosabb koncepcióval állt elő az nem is klasszikus motorkerékpár-gyártó.

A Gogoro egy olyan megoldással állt elő, amely nem csak a motorkerékpárt foglalja magába, hanem a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát is.

A motor egyébként egy futurisztikus külsejű robogó, amely tisztán elektromos meghajtású. Műszaki adatait tekintve nagyon hasonló menettulajdonságokkal bír, mint a hasonló méretű 50-125 cm3-es, belső égésű motoros társai. 0-ról 50 km/h-s sebességre 4,2 másodperc alatt gyorsul fel, és 95 km/h a legnagyobb sebessége. A robogót leginkább korlátozó tényező a hatótáv, de a beszámolók szerint ez körülbelül 100 km a legjobb esetben.

A Gogoro lényege azonban éppen az, hogy a gyártó kivehető akkumulátort tervezett a robogóba, amelyet nyilvános töltőállomásokon lehet feltöltöttre cserélni. A töltéshez így nem kell különleges gyorstöltőt alkalmazni, a töltőállomás folyamatosan biztosít akkumulátorokat. A töltőállomások hálózatát a gyártó üzemelteti, és a robogó tulajdonosai előfizetés fejében annyiszor „tankolhatnak”, ahányszor kedvük tartja.

A motorkerékpár és a töltőhálózat fejlesztésében a HTC és a Microsoft is közreműködött, így nem meglepő, hogy okosrobogóként fejlesztették. Ez pedig azt jelenti, hogy a robogó fejlett elektronikus rendszerén keresztül, akár a saját műszerfalon, akár mobiltelefon, alkalmazással, okosórával kísérhetjük figyelemmel a robogó műszaki jellemzőit. Alkalmazással figyelhetjük például az akkumulátor töltöttségét, megkereshetjük a legközelebbi töltőállomást, de az alkalmazás figyelmeztet a rendszeres karbantartásra, vagy olyan műszaki hibára, ami miatt szervizhez kell fordulni. Figyelemmel kísérhetjük a megtett útjainkat térképen, visszanézhetjük, hogy hol mekkora sebességgel haladtunk. És még sorolhatnánk az egyes funkciókat.

A Gogoro egyelőre egy városban, Tajvan szigetén Tajpejben érhető el, viszont a hivatalos honlap információi szerint a 2,7 milliós városban máris 220 töltőállomás használható, és naponta 7000 akkumulátor-csere történik. 2016 augusztusára pedig eladtak 10.000 robogót.

A Gogoro szeretne Európában is megjelenni, és a tervek szerint az első város, ahol elérhető lesz, az éppen a nem benzinmotoros kétkerekűek európai fővárosa, Amszterdam. ”

Forrás:
Az okosrobogó; Ávár Gergő; Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal; 2016. november 9.

Infotér 2016: Deutsch Tamás eredményekről adott számot és nem kímélte az uniós vezetést a reklámadó ügyében

„Néhány éve annak, hogy Deutsch Tamás e konferencián először szerepelt előadóként, akkor egy hangulatos pincében kevesebb mint 20 hallgató előtt szólalt meg, idén pedig ő lépett előadóként először a pulpitushoz.
A fideszes politikus, európai parlamenti képviselő, az internetadó bevezetése elleni tiltakozásokra reagáló miniszterelnöktől kapta azt a feladatot 2014 végén, hogy indítson nemzeti konzultációt az internetes fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekről, arról, hogy mit várnak el a magyar polgárok e fejlesztésektől. Tavaly lezajlott az InternetKon, amelynek következtetéseire alapozva elindult a Digitális Jólét Program (DJP) – ennek ugyancsak Deutsch lett a miniszterelnöki biztosa.

Nyitóelőadásában, mint ahogyan szinte minden alkalommal, amikor e tárgyban nyilvánosan előad, a biztos hangsúlyozta, hogy a DJP fókuszában is a magyar polgárok, a fogyasztók, a felhasználók állnak, és az az elsődleges cél, hogy ők váljanak e program haszonélvezőivé, mindenki léphessen egyet előre e téren is.

A biztos elmondta, hogy Európában a 17-74 éves korcsoport 17 százaléka sohasem internetezett még, hazánkban ez az arány 21%, ami másfél millió ember. A DJP célja, hogy a magyarországi internetezők száma érje el az európai átlagot, majd haladja meg azt, például úgy, hogy az eddig még soha nem internetezőket érzékenyítik a téma iránt.

Jövő év elejétől az internetezés áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken és a szolgáltatók garantálják, hogy e csökkenés az utolsó fillérig megjelenik a fogyasztói árakban – mondta Deutsch, aki megköszönte a szolgáltatóknak az áfacsökkentés ügyében tanúsított partnerséget és együttműködést. Elmondta, hogy a fogyasztókat 2016 végéig szolgáltatójuk levélben tájékoztatja az áfácsökkentés tényéről és az internetelérés fogyasztói árának csökkenéséről. Ugyancsak 2017. január 1-től lesz elérhető a Digitális Jólét Alapcsomag, amely az eddig nem internetezők számára hivatott kedvet csinálni a belépésre a digitális világba.

Élesen fogalmazott Deutsch, amikor kommentálta az Európai Bizottság reakcióját a magyar reklámtörvény legutóbbi módosítására. Deustch szerint a bizottság idióta döntést hozott, amikor megtámadja a magyar kormány és parlament azon jogi szabályozását, hogy a közös adójogi normákat nem sértő módon vonja be a közteherviselésbe a globális cégeket.

A közeljövő tennivalói között említette Deutsch, hogy az 5G-s technológia tömeges bevezetést hazánkban el kell kezdeni, ezért a DJP keretében munkacsoportot hoznak létre. A tervek szerint egy pilot már 2017-ben működni fog, így a szabályozás kérdésekről szóló uniós szintű egyeztetéseken már saját tapasztalatok birtokában vehet részt hazánk. Az emlegetett pilot az önvezető autók zalaegerszegi tanpályájához kapcsolódóan jön majd széleskörű szakmai összefogással létre.”

Forrás:
Infotér 2016: Deutsch szerint Brüsszel idióta döntést hozott; Mester Sándor; Computerworld; 2016. november 9.

Őkopark, okospultok, valóban Smart City lesz Kaposvár

„Szita Károly korábban is többször hangsúlyozta, hogy Kaposvár szeretne minél zöldebb, okosabb város lenni, amely a környezettudatosság mellett fontosnak tartja azt is, hogy minél önellátóbbak legyenek az intézményei, parkjai, közművei, hogy minél energiafüggetlenebb legyen a város.

A szerdai Budapesten rendezett Smart City Hungary 2016 konferencián Szita Károly két fő elemet emelt ki beszédében

Az egyik a kórház déli tömbjénél megvalósuló okospark volt, amiről már korábban is beszámoltunk. 1,4 milliárdot nyert a város többek között arra, hogy a park teljesen önellátó legyen. Ezt napelemes fákkal oldják meg, amelyek mindamellett, hogy funkcionális, környezetbarátok, még esztétikusak is. A szökőkút, a közvilágítás, a locsolórendszer és minden, ami elektromos árammal működik, ezek fogják ellátni energiával. Itt lesznek okos padok is, amelyekkel okostelefonokat, de akár az elektromos kerekesszékeket is lehet majd tölteni. Az egész park le lesz fedve wifivel is.

A másik fejlesztés a Virágfürdőnél fog megvalósulni. Ennek lényege, hogy amikor egyszerre sokan mennének a városi fürdőbe, ne kelljen a hosszú sorokat megvárni a jegyváltáshoz, ezért olyan okos pultok lesznek, amelyekkel gyorsan és egyszerűen lehet majd megvásárolni a belépőket.”

Forrás:
Őkopark, okospultok, valóban Smart City lesz Kaposvár; Kaposvár Most.hu; 2016. november 9.

Végleges: új spektrum nyílt meg az EU-ban az internetezésre

„Nagy a technológiai és a felhasználói nyomás: így a továbbfejlődés érdekében helyet kellett biztosítani az új vezeték nélküli eszközök kommunikációjának is.

Májusban számoltunk be arról, hogy az Európai Unió képviselői szabad utat adtak annak a tervezetnek, melynek célja, hogy az unió területén újabb frekvenciasávot használhassanak a mobilszolgáltatók annak érdekében, hogy a vezeték nélküli széles sávú internetezés minősége javulhasson.

Az Európai Bizottság szakemberek által kidolgozott javaslatát akkor gyakorlatilag egyöntetű támogatás fogadta, és nem volt kérdéses, hogy a formális eljárás során – amikor az Európai Parlament (EP) elé kerül a javaslat – nem lesz akadálya az elfogadásnak.

Ma ez meg is történt, az EP jóváhagyta azt a tervezetet, mely szerint a kiváló lehetőségeket adó (az épületekben könnyen fogható, illetve ritkán lakott területek lefedésére alkalmas), jelenleg főképp a digitális televíziózásban és a vezeték nélküli mikrofonoknál használt 700 MHz-es tartományhoz a mobilinternet-szolgáltatók hozzáférhessenek, és ezt a bevezetést összehangoltan lehessen levezényelni.

E lépésnek azért is van nagy súlya, mivel a szakértők azt remélik, hogy a jelen élenjáró (hamarosan mindennaposnak számító) technológiái, mint a hamarosan megjelenő új mobilos adatátvitel, az 5G, valamint az IoT, az autonóm járművek, az egészségügyi távfelügyelet stb. bevezetése elől így nagy akadály hárul el.

A 700 MHz-es spektrum hozzáférhetővé tételének jogi hátterét a tagállamok 2020. június 30-ig kötelesek biztosítani, de indokolt esetben az államok kérhetnek két év türelmi időt.”

Forrás:
Végleges: új spektrum nyílt meg az EU-ban az internetezésre; Dajkó Pál; IT café; 2016. november 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Pálinkás József: az okos város feltételezi a az egész város működésének átgondolását ( Smart City Hungary 2016 konferencia)

„Az okosvároshoz kellenek okos lakók is – hangzott el a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Smart City Hungary 2016 elnevezésű konferenciáján. Jelenleg a nemzetállamok korát éljük, de hamarosan a városok kora jön.

Ha arra kérnének, hogy adjak egy pontos definíciót, akkor is nehezen lehetne definiálni, hogy mit értünk az okos városon – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint a smart jelző divatjelzővé vált. Így azt gondoljuk, hogy ha hozzátesszük valamihez, akkor az már olyanná is válik.

Ilyen divatszó még a startup is, az ipar területén pedig az ipar 4.0, így az NKFIH pályázatértékelői gyakran szomorúan látják, hogy egyre több ilyen divatszó köszön vissza a tenderekben, akkor is ha ott éppen nincs annak megfelelő helye.

Szervezni kell
Mitől lesz egy város élhető? Mitől lesznek benne olyan megoldások, melyek könnyebbé teszik az életet? – tette fel a kérdést Pálinkás, aki szerint az utóbbi időben nagyon sokféle program indult el. Az elnök szerint ezeket a fejlesztéseket egyetlen szerves fejlesztéssé kellene összefogni. Ha létrehozunk 50-60 különböző informatikai megoldást, az nem biztos, hogy a pénzfelhasználás leghasznosabb módja – hangsúlyozta Pálinkás.

Az okosváros nem attól okos, hogy megold egy problémát, az egész város működésének az átgondolására van szükség – véli az NKFIH vezetője. És hogy akkor mi az okosváros? „Átgondolt egységes, gazdasági, környezeti, társadalmi szemléletben érlelt távlati célokra épülő szerves fejlesztés eredménye” – emelte ki Pálinkás, aki szerint ehhez fenntartható, felelős programok kellenek.

Lépésenként kell megvalósítani a jobb, adott esetben akár olcsóbb, vagy kevésbé pazarló működést – foglalta össze a lényeget az innovációs hivatal első embere, aki szerint ki fogják szűrni azokat a pályázatokat, amelyek célja csak a pénzszerzés.

A lakókon sok múlik
Az okosvároshoz kellenek okos lakók is – vélte Pálinkás, aki szerint addig, amíg a szemetelési szokásaink olyanok, amilyenek, addig kicsit kételkedve tekint azokra az informatikai megoldásokra, amelyek például a parkolást könnyítik a városokban. A smart city-nek tehát kell, hogy legyen egy attitűdváltoztató hatása is, anélkül az egész program nem sokat ér. A rendszernek ugyanakkor sok-sok szereplője van, a legfontosabb gazdaság és a társadalom, de a finanszírozó és a tudományos szféra is ide kapcsolódik. A finanszírozó, azaz például az NKFIH feladata az is, hogy ne hetente változzanak a pályázati előírások – mondta Pálinkás.

Jó pályázat is kell
A sok szereplő közül a hivatalvezető kiemelte az intézményvezetőket, akiknek fontos meghatározniuk az intézmények céljait, de ott vannak a projektgazdák is, akiknek fenntartható és fókuszált terveket kell készíteniük. Vége annak az időszaknak, amikor a k+f+i pénzek „puha pénzek” voltak, azaz egy könnyű plusz finanszírozási módot jelentettek – emelte ki Pálinkás. A felelős pályázat szükséges ahhoz, hogy kialakuljon az a bizalom a pályázatot írók és az azt elbírálók között, mivel korábban gyakran előfordult, hogy nem jól kidolgozott, vagy túlárazott pályázatok érkeztek a hivatalhoz. Ezeknek a finanszírozására nem lesz lehetősége az NKFIH-nak – hangsúlyozta Pálinkás, aki szerint a források tekintetében ma egy komplex portfólió áll rendelkezésre, ami által a legkülönbözőbb célokra is támogatást lehet nyerni.

Fenntarthatóság, világos projektcélok, felelős intézményvezetői döntés a megcélzott irányokról – adott pár jó tanácsot Pálinkás. Mint mondta, ők kutatási programokat akarnak finanszírozni, amihez megalapozott a költségvetési tervek kellenek, ne a forráshoz keressék a tartalmat. Állandó gond még, hogy a pályázatíró cégek abba az irányba lökik a pályázókat, hogy minél nagyobb összegeket írjanak, mivel így nagyobb az ő díjuk – mondta az NKFIH vezetője. Szerinte ha nincs innovációs tartalom a pályázatban, akkor azzal nem tudunk mit kezdeni, inkább más forrásra nyújtsák be pályázatukat.

Teljesen átalakulhat a világunk
Rengeteg az olyan innováció, ami öncélú, amikor a gombhoz varrják a kabátot – vélte Kulcsár Sándor, a Smart City programot koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója, aki szerint ezután gyakran csodálkozunk, hogy az innováció nem hatékony.

Az innovációnak egy városban akkor van értelme, ha azután az összes létező szereplő élhetőbbnek érzi a települést, a fejlesztés tud adni nekik valami pluszt. A lényeg, hogy a megfelelő igényekre kínáljanak megoldást, ami egy város esetében nagyon nehéz, hiszen sok a kimondatlan igény is. A városvezetésnek tehát értelmeznie kell az igényeket és lefordítania azt a fejlesztők számára – vélte Kulcsár. Éppen ezért szerinte négy fontos szereplő munkáját kell összehangolni: államigazgatás, helyi szereplők, technológiai szállítók és az önkormányzat.

Minden városnak egyedi megoldás kell
Nem egy újabb stratégia kell, hanem a mostaniakra kell ráépíteni egy ernyőstratégiát, ami a város teljes spektrumára kihathat. A célokat úgy kell összerakni, hogy a saját adottságokat erősítse, tehát mindenekelőtt egy rendes felmérés kell erről – mondta Kulcsár. Minden városnak egyedi megoldás kell tehát, de fontos az is, hogy egy országos, vagy nemzetközi rendszer biztosítsa az átjárhatóságot a különböző rendszerek között.

A városnak így paradigmaváltás kell: úgy nem lehet projekteket keresztül vinni, hogy nem látni, hogy lesz fenntartható. Az uniós források az üzemeltetésre egy fillért nem adnak – emelte ki ezzel kapcsolatban Kulcsár, aki szerint a jelenleginél jobban kell figyelni erre a kérdésre.

A városok kora jön, egyre nagyobb a szerepük, még a nemzetállamokkal szemben is. Egyre nagyobb a gazdasági hatalmuk, egyre több a lakosuk, idővel pedig még erősebbek lesznek – mondta Kulcsár. Ez komoly változást hozhat akár a közeljövőben is”

Forrás:
Lesz-e valaha okos Budapest?; Dzindzisz Sztefan; Napi.hu; 2016. november 9.
Összefoglaló videó a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli szervezésében 2016. november 9-én megrendezett okosváros-konferenciáról: Smart City Hungary 2016 – konferencia

Szakirodalom

Jó Állam Jelentés 2016

„A Bevezetés szerzője és a kiadvány szerkesztője: Dr. Kaiser Tamás

A Jó Állam Jelentés 2016 hatásterületei és a munkacsoportok vezetői:

Biztonság és bizalom a kormányzatban: Dr. Kis Norbert

Közösségi jóllét: Prof. Dr. Báger Gusztáv

Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség: Prof. Dr. Csath Magdolna

Fenntarthatóság: Besenyei Mónika

Demokrácia: Dr. Cservák Csaba

Hatékony közigazgatás: dr. Kádár Krisztián

…
A kiadvány összeállításában közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal szakértői, valamint az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetében működő Mérési és Módszertani Labor szakértői és munkatársai.
Kiadó: Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó, ISSN 2498-7476”

Forrás:
Jó Állam Jelentés 2016; Kaiser Tamás (szerk.); 2016 (pdf)

Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016

„A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját.
…
A lakosság véleményének feltárása, elsősorban a közigazgatási területi munkacsoport által már korábban megfogalmazott elégedettségméréseknek és lakossági véleményeknek a Jó Állam tematikájába történő beemelése kapcsán volt kiemelten fontos. A Jó Állam Jelentés 2015 kötetében már a hatékony közigazgatás hatásterület esetében megjelentek igények olyan elégedettségi mutatókra, amelyek egyaránt fontosak lettek volna a közigazgatás minőségének és működésének megismerése, lakossági – felhasználói oldali – megítélése szempontjából, viszont ezekhez a mutatókhoz kapcsolódóan hosszú évekre visszamenően nem álltak rendelkezésre elérhető statisztikák. Mindez láthatóvá tette a Jó Állam Jelentéshez kapcsolódóan önálló lakossági véleményfelmérés szükségességét.

A felmérés 2015 során a közigazgatás területénél szélesebb kérdéskörben valósult meg, és (bár a közigazgatás kérdésköre így jóval szűkebb lehetett) ez lehetőséget teremtett arra, hogy a többi hatásterület esetében is bekerüljenek olyan véleménymutatók, amelyek a Jó Állam Jelentés adott hatásterületi fejezetét tovább gazdagíthatják, árnyaltabbá tehetik. Az itt bemutatott kutatási eredmények ezeknek a törekvésnek az első gyakorlati megvalósulását jelentik. Ennek megfelelően a felmérés sok tekintetben kísérleti jellegű, és a későbbiekben továbbfejleszteni tervezett lakossági felvétel alapja, amely fontos kiegészítője a Jó Állam Jelentés tényadatokra alapozott mutatóinak.

Tehát a Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját. A pilot adatfelvétel célja nemcsak az indikátorokhoz szorosan kapcsolódó lakossági véleménymutatók előállítása volt, hanem teret engedett a kutatás hatásterületi munkacsoportjainak, közvetettebb kutatási kérdéseinek is. A felmérés eredményeit így nemcsak a jelentésbe emelt néhány percepciós mutatóban, hanem – a Jó Állam Jelentéshez közvetlenül kapcsolódó, támogató szakértői anyagként – egy önálló kiadványban is érdemesnek tartjuk bemutatni.”

Forrás:
Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 34. szám; 2016. október 28. (pdf)

Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről

„…arra érdemes összpontosítani, hogy mivel hazánkban nincs – az egy főre jutó jó minőségű termőföldön kívül más – jelentős természeti erőforrás, ezért versenyképességünket azokra a képességekre kell építenünk, amelyekkel rendelkezünk. Ezek pedig a humán vagyon képességei, így a szakembergárda tudása, elkötelezettsége, továbbá a vállalkozókészség és-kedv, valamint az innovativitás. Ezen előnyeink lehető leghatékonyabb hasznosításával tudunk jelentősen javítani versenyképességünkön. Ennek alapján esetünkben az állam versenyképességet befolyásoló szerepét a következőképpen határozhatjuk meg: olyan állami magatartás, amely olyan környezetet képes teremteni, amelyben a nemzet képességei jól hasznosulnak és hosszabb távon folyamatosan erősödnek, a cégek nagy hozzáadott értéket termelnek, és mindezek következtében az emberek életszínvonala és életminősége folyamatosan javul. A tanulmányban azon állami, kormányzati képességekkel foglalkozunk, amelyek az üzleti és társadalmi környezet alakításával hatással vannak a nemzeti képességek hatékony hasznosíthatóságára, és ezzel a versenyképesség javíthatóságára. Nem foglalkozunk a cégek saját stratégiájuktól függő versenyképességével, és nem vizsgáljuk általában a gazdaságpolitika hatását a versenyképességre. Figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy mit tud tenni a kormányzás azért, hogy az üzleti környezet vállalkozásbarátabb legyen, az állam és intézményei partnerként kezeljék a vállalkozásokat, és ennek kapcsán optimálisan hasznosuljanak képességeink. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az állami, kormányzati magatartást elsősorban mint a nemzetgazdaság versenyképességét befolyásoló tényezőt vizsgáljuk az üzleti környezet alakításának területén. Elemezzük a nemzetközi és hazai véleményeket, hiszen ismert, hogy hazánkat sok kritika éri az üzleti környezet jellemzői miatt.

Jelen tanulmány célja a helyzet feltérképezése, a nemzetközi tapasztalatok vázolása, az azokból leszűrhető tanulságok összefoglalása és javaslatok felvetése a döntéshozók számára egy olyan indikátorrendszer kidolgozására, amely szemlélteti az üzleti környezet barátságosabbá tételének lehetőségeit. A tanulmány javaslatot tesz továbbá az indikátorok értékének kiszámítására és a közöttük lévő összefüggések bemutatására azzal a céllal, hogy a versenyképesség-növelés kormányzati lehetőségeinek egy adott szegmense, az üzleti környezet alakítása terén javítható legyen az állami beavatkozások hatékonysága és hatásossága…”

Forrás:
Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről; Csath Magdolna, Györpál Tünde, Nagy Balázs, Taksás Balázs; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 33. szám; 2016. november 10. (pdf)

A jó állam mérhetősége II: Hatékony közigazgatás

„…Jelen tanulmánykötettel egy időben jelenik meg a JÁJ 2016. évi kiadása, gyakorlatilag azonos formában, képviselve azt a– külföldön is közkedvelt–közpolitikai- szakmai műfajt, amely bizonyos tudományos-kutatási eredmények némileg egyszerűsített, a tudományos közlésre vonatkozó szabályoktól mentes, közérthető disszeminációját célozza.5 Hasonlóan jelen kötet többi fejezetéhez, ehelyütt – egyfajta háttértanulmányként – a Hatékony közigazgatás hatásterületre vonatkozó mérési adatok éseredmények tudományos igényű narratívájával szeretnénk szolgálni. A tanulmány célja tehát, hogy megossza azokat a kutatási kérdéseket, ésazezekre adott válaszokat (téziskezdeményeket), amelyek akutatás során megfogalmazódtak, teret adjanak a módszertani kihívások bemutatásának, valamint azoknak a megfontolásoknak (kötöttségeknek, lehetőségeknek), amelyek mentén az operacionalizálás megvalósult. Végül fontos hangsúlyozni, hogy a kutatási projekt nem zárult le – ennek két fontos implikációja van az Olvasó számára. Egyrészt – kvázi kutatási előrehaladási jelentésként – nem kívánja újfent megfogalmazni a korábban tett megállapításokat, viszont határozottan épít a korábbi hipotézisekre, bizonyos esetekben tovább konkretizálva vagy éppen ellenpontozva azokat, másrészt – interim jellegéből fakadóan – újabb kérdések kerülnek terítékre a közigazgatás teljesítményével, kapacitásával kapcsolatban, amelyek megválaszolása majd a soron következő mérföldkövek feladata lehet.

Az utóbbi figyelmeztetést ugyanakkor máris oldani kívánjuk azzal, hogy – mint önálló közlemény – természetesen a bevezetésben visszautalunk azokra a legfontosabb alapvetésekre, amelyekből a mérési program is elindult. Míg a korábbi tanulmányban még empíria híján fektettük le az indikátorképzés elveit, immár a mérési tapasztalatok birtokában újra foglalkozunk a metodológiai kihívásokkal, és ezzel szoros összefüggésben ismét érdemes kinyitni akonceptuális kereteket, azaz megvizsgálni, hogy mit is érthetünk a közigazgatás jó volta alatt. A tanulmány további fejezetei a konkrét mérési eredmények kontextusát ismertetik (ugyanakkor jelen keretek között nem elemzik sem az értékeket, sem azok tendenciáit), külön kitérve a – 2016. évi JÁJ-ban nóvumként szereplő – nemzetközi komparáció és a társadalmi percepciós vizsgálatok lehetőségeire és korlátaira…”

Forrás:
Hatékony közigazgatás; Csuhai Sándor, Fekete Letícia, Kádár Krisztián; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 28. szám; 2016. november 10. (pdf)

A jó állam mérhetősége II: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai

„A tanulmány négy fő részre tagolódik. Az elméleti keretek kialakítása után a kormányzás államközpontú megközelítését, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb irányzatokat (összkormányzati kormányzat, metakormányzás) kerül bemutatásra. Ezt követi az állami kapacitás fogalmi kereteinek, a mérhetőséget alátámasztó megközelítések irányzatainak ismertetése, továbbá az országspecifikus teljesítményértékelések és nemzeti indikátorok áttekintése. Végül néhány következtetést kerül megfogalmazásra a kormányzás államközpontú megközelítése, valamint a kormányzati kapacitásokat és képességeket középpontba állító nemzeti teljesítménymérések kapcsolódási pontjairól és perspektíváiról.”

Forrás:
Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai; Kaiser Tamás, Bozsó Gábor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 22. szám; 2016. október 28. (pdf)

A magyar adóbürokrácia-jelentés – módszertani összefoglaló

„A tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen az adóbürokrácia-jelentés koncepciójára. A jelentés célja, hogy rendszeres, átfogó, normatív elemzést adjon az adóbürokrácia különböző kiemelt területeiről, illetve javaslatokat fogalmazzon meg a normatív célok mentén. Tanulmányunkban adóbürokrácia alatt a közterhek gyűjtését végrehajtó és alakító szereplők, intézmények és folyamatok összességét értjük. Ez a definíció magában hordozza a végrehajtásban érdekelt szervezeteket, az adórendszer működését garantáló szabályozói eszközöket (törvények, rendeletek, szabályzatok) és az adórendszer működtetésének folyamatait. A jelentés az egész rendszer működését vizsgálja és értékeli, de nem feladata a különböző adónemek és adókulcsok egyenkénti vagy rendszerszintű elemzése.”

Forrás:
A magyar adóbürokrácia-jelentés – módszertani összefoglaló; Szepesi Balázs, Verebes-Szász Edit, Főző Zsolt; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 29. szám; 2016. október 28. (pdf)

A jó állam mérhetősége II: a demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései

„A tanulmány a megfogalmazott tulajdonságok és elvárások mérésére tesz javaslatot olyan indikátorrendszeren keresztül, amely lefedi a demokráciához, illetve a demokratikus jogállamisághoz kapcsolódó egyes területeket. Természetéből adódóan a hatásterületi vizsgálat – az előzetes elvárásoknak is megfelelve – alapjaiban támaszkodik a 2015. évi Jó Állam Jelentésre, hiszen azzal egyfajta kontinuitást fenntartva igyekszik megfogalmazni a megjelenést követően felmerült újdonságokat. A hatásterületi vizsgálat egyaránt alkalmaz objektív, de kis érvényességű, valamint szubjektív, de széles érvényességű indikátorokat.”

Forrás:
A demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései; Farkas György Tamás, Rimaszécsi János; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 27. szám; 2016. október 28. (pdf)

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a zárt forráskódú szoftverek arányának nagyon jelentős csökkentésére a közigazgatásban

„A Kormány 1.
a) felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által nyújtott, kötelezően biztosítandó központosított informatikai ellátásban részesülő közigazgatási szervek (a továbbiakban: NISZ Zrt. ellátotti körébe tartozó szervek) vonatkozásában arról, hogy a felhasznált zárt forráskódú irodai szoftverlicencek aránya 2017. év végéig legalább 20%-kal, 2018. év végéig legalább 30%-kal, 2019. év végéig legalább 45%-kal, 2020. év végéig legalább 60%-kal csökkenjen a 2016. december 31-i arányokhoz képest;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: adott év végéig
…
d) felhívja a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos közreműködésével folyamatosan kísérje figyelemmel a b) alpontban foglaltak teljesülését és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az egyes érintett minisztériumokban az a) alpontban foglalt arányok teljesüljenek;
Felelős: miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: folyamatos

2. felhívja a belügyminisztert, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács bevonásával a NISZ Zrt. útján az 1. pont b) alpontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében készítsen módszertant az érintett szervezetek számára, amely az egyes munkafolyamatok esetében segít annak megítélésében, hogy szükséges-e zárt forráskódú irodai szoftver az adott feladatok ellátásához;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2017. január 31.

3. felhívja a belügyminisztert, hogy az informatikai eszközök és szolgáltatások beszerzésének jogszabályban előírt jóváhagyása, valamint az állami szervek informatikai fejlesztéseinek véleményezése kapcsán az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz való illeszkedés vizsgálata körében a szoftverfejlesztések platformfüggetlen, de legalább multiplatform megvalósítását vizsgálati szempontként vegye figyelembe és minden esetben intézkedjen az erről szóló nyilatkozat beszerzéséről;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter közreműködésével készítsen javaslatot a Kormány számára egy térítésmentes – legalább operációs rendszert, irodai szoftvercsomagot, valamint böngésző szoftvert tartalmazó – nyílt forráskódú lakossági alap szoftvercsomag kialakítására és folyamatos karbantartására, illetve támogatására vonatkozóan, továbbá tegyen javaslatot a szoftvercsomag részeként egy nyílt forráskódú levelezőszoftverre is;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter belügyminiszter
Határidő: 2017. március 31.

5. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az érintett miniszterek, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács bevonásával készítsen egy kormányzati dokumentumformátum tárat, amelynek egységesen tartalmaznia kell a közigazgatásban tipikusan használt és megfelelő formázással ellátott dokumentumokat, amelynek köszönhetően az eltérő irodai szoftverek által felmerülő kompatibilitási problémák csökkenthetőek;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter érintett miniszterek
Határidő: 2016. december 31.
…
7.
a) felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával a közbeszerzések jogi és technikai szempontjai figyelembevételével – a piaci verseny követelményeinek tükrében – vizsgálja meg és készítsen előterjesztést a Kormány számára arról, hogy miként lehet létrehozni és üzemeltetni olyan – standardizált, költséghatékony, magas minőségű és biztonsági szinttel rendelkező – elektronikus beszerzői felületet, amelyen keresztül egyszerűen biztosítható a kormányzati szoftverfejlesztési, szoftverbeszerzési igények teljesítése és amely egyúttal lehetőséget teremt a hazai mikro- és kisvállalkozások bevonására, továbbá az előterjesztés térjen ki a koncepció forrásigényére és annak európai uniós forrásból történő finanszírozási lehetőségére;
Felelős: belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. március 15.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával a NISZ Zrt. vagy annak tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság útján készítsen koncepciót a Kormány számára egy olyan egységes fejlesztői környezet létrehozására és működtetésére, amely az a) pontban meghatározott szempontok mentén platformot biztosít a kormányzati szoftverfejlesztések megvalósítására;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. március 15…”

Forrás:
A Kormány 1604/2016. (XI. 8.) Korm. határozata a nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséről, valamint a nyílt szabványokra épülő, illetve nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1236/2016. (V. 13.) Korm. határozat végrehajtásából adódó egyes feladatokról; Magyar Közlöny; 2016. évi 172. szám; 2016. november 8.; 76322-76324. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy az állam nevében a Miniszterelnökséget vezető miniszter az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer fejlesztéséhez, továbbá egyéb kiegészítő feladatokhoz kapcsolódó szerződést – a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezete és XI. Miniszterelnökség fejezete az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer fejlesztésének kiadásait tartalmazó költségvetési kiadási előirányzatai terhére – megkösse, azzal, hogy a kötelezettségvállalás összege a 2016–2023. években nem haladhatja meg a 876 610 453 forintot,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

2. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 153. §-ában biztosított jogkörében eljárva engedélyezi a 2015. évi kötelezettségvállalással terhelt, de meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványokból a XIX. Uniós fejlesztések fejezetnél keletkezett 102 694 000 forint felhasználását,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3. hozzájárul ahhoz, hogy az 1. pont végrehajtása érdekében a nemzetgazdasági miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt fejezetek közti megállapodásban gondoskodjon 79 754 823 forint éves ütemezésben történő átadásáról a Kvtv. 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 1. Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása cím terhére a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1607/2016. (XI. 8.) Korm. határozata az IMIR 2014–2020 informatikai rendszer finanszírozásához szükséges intézkedésekről és a 2015. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 172. szám; 2016. november 8.; 76326-76327. oldalak (pdf)

A Kormány 1612/2016. (XI. 8.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról

„. A Kormány jóváhagyja
1.1. Bács-Kiskun megye,
1.2. Baranya megye,
1.3. Békés megye,
1.4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
1.5. Csongrád megye,
1.6. Fejér megye,
1.7. Győr-Moson-Sopron megye,
1.8. Hajdú-Bihar megye,
1.9. Heves megye,
1.10. Jász-Nagykun-Szolnok megye,
1.11. Komárom-Esztergom megye,
1.12. Nógrád megye,
1.13. Somogy megye,
1.14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
1.15. Tolna megye,
1.16. Vas megye,
1.17. Veszprém megye és
1.18. Zala megye
integrált területi programját az 1. melléklet szerint.

2. A Kormány jóváhagyja
2.1. Békéscsaba,
2.2. Debrecen,
2.3. Dunaújváros,
2.4. Eger,
2.5. Győr,
2.6. Hódmezővásárhely,
2.7. Kaposvár,
2.8. Kecskemét,
2.9. Miskolc,
2.10. Nagykanizsa,
2.11. Nyíregyháza,
2.12. Pécs,
2.13. Salgótarján,
2.14. Sopron,
2.15. Szeged,
2.16. Székesfehérvár,
2.17. Szekszárd,
2.18. Szolnok,
2.19. Szombathely,
2.20. Tatabánya,
2.21. Veszprém és
2.22. Zalaegerszeg
integrált területi programját a 2. melléklet szerint.

3. A Kormány egyetért azzal, hogy a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a fejlesztés a megyei jogú város közigazgatási területén is megvalósulhat.

4. A 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat 5. pont b) alpontjában a „vonatkozóan,” szövegrész helyébe az „– a megyei jogú város önkormányzatának egyetértése esetén a megyei jogú város közigazgatási területére is – vonatkozóan,” szöveg lép…”

Forrás:
A Kormány 1612/2016. (XI. 8.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 172. szám; 2016. november 8.; 76355-76382. oldalak (pdf)

46. szám, 2016. november 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek