Skip to main content

4. szám, 2017. január 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor: elektronikus közbeszerzés, Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), pályázatértékelés

„Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a 4-es metró miatt 76,6 milliárd forintot követelhet vissza Magyarországtól az Európai Bizottság. A feltételes mód mikor válhat kijelentővé?
– Amikor megérkezik a hivatalos, magyar nyelvű bizottsági jelentés. De egyelőre csak a 2012 februárja és 2016 novembere közt folytatott OLAF-nyomozás százoldalas angol nyelvű összefoglalója van a birtokunkban. Ezt december közepén kaptuk kézhez. Amint befut a brüsszeli jelentés, lesz két hónapunk megválaszolni az uniós testület által feltett kérdéseket. Utána ismét az EU térfelén pattog a labda, négy hónapon belül dönthet arról, hogy alkalmaz-e bármilyen bírságot Magyarországgal szemben.

Azt már tudjuk, hogy a 452 milliárd forintos metróberuházáson belül 272 milliárdnyi szerződésállomány érintett korrupcióval, melyből 167 milliárd lehet a tényleges károkozás. Az e mögött álló 76,6 milliárd forintnyi uniós forrást venné vissza Brüsszel. Maradt egyáltalán mozgástér az alkudozásra?
– Megalapozottak azok a bűncselekményekre utaló vádak, melyeket az OLAF-jelentés tartalmaz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ez nem egy szakmai vita az Európai Bizottsággal, hanem tényállításokkal állunk szemben. Feketén-fehéren le van írva, kik milyen cégeken keresztül, hogyan loptak el közpénzeket. Ez jelentős különbség azokhoz az ügyekhez képest, amelyekben szakmai érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Ilyen volt például az aszfaltügy, amelyben végül jelentősen megváltozott a brüsszeli álláspont, Magyarország pedig megkapott korábban visszatartott több mint 170 milliárd forintot. Az aszfaltkeverő telepek kapcsán az volt a vita alapja, helyesen alkalmazták-e az uniós szabályokat a magyar végrehajtók. A 4-es metrónál viszont arról van szó, hogy uniós és állami fejlesztési pénzeket felhasználó szervezetek a rájuk bízott munkát a közcél helyett a magáncél érdekében végezték el.

A költségvetésben terveztek ilyen jellegű kiadásokkal?
– A magyar költségvetés likviditási helyzete évek óta stabil. Ezt a tételt tudja finanszírozni, ha az említett forgatókönyv úgy hat hónap múlva életbe lép. A terv az, hogy az adófizetői forintokból csak az előfinanszírozás hárul a büdzsére, ezt a pénzt majd be kell hajtani azokon, akik a bűncselekményeket elkövették. Mivel az OLAF-jelentés több tucat magánszemélyt és vállalatot ténylegesen megnevez, világosan körvonalazódik ez a kör.

Az OLAF látómezőjéről 2010 után sem tűnt el Magyarország. A korrupciógyanús gócpontokat tekintve Romániánál és Bulgáriánál jobban állunk, de zajlott és zajlik jó néhány vizsgálat a hazai közúti, vasúti vagy éppen mezőgazdasági fejlesztések körül.
– Valóban vannak lezárt és folyamatban lévő további ügyek. Ugyanakkor a vizsgálatok magas száma abból is adódik, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, amelyek nem kaptak akkora társadalmi felhatalmazást a legutóbbi választásokon, mint amekkorát szerettek volna, Brüsszelben keresnek maguknak politikai legitimációt. Az OLAF-nyomozások jelentős része mögött ezek a feljelentések állnak, ez pedig kárt okoz Magyarországnak. Már csak azért is, mert amíg egy-egy ilyen vizsgálat folyik, addig megállíthatnak vagy felfüggeszthetnek hazánknak járó uniós kifizetéseket. Később rendszerint ezeket szintén folyósítják, de a köztes időben az így keletkező réseket csak a magyar költségvetésen belüli átcsoportosítással lehet betömni, amit adott esetben másra is lehetne fordítani. Ahol viszont ténylegesen visszaélések történtek, ilyen volt például a szociális szövetkezetek ügye, ott a magyar kormány a bűnüldöző szerveknek minden kért dokumentumot átadott. Nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy nincsenek szabálytalanságok az uniós források felhasználása körül, de ezek egyedi ügyek, nem pedig rendszerszintű problémák.

A visszaélések mellett az is nehezítheti a hatékony uniós pénzfelhasználást, ha nem elég gördülékeny a pályázatértékelés. Mennyire elégedett a tavaly tavasszal történt átalakítás óta a rendszerrel?
– Okozott lassulást a megújulás, még mindig vannak olyan részei a rendszernek, amelyeket javítani kell, és a nyilvános pályázatértékelői szaknévsor felállítása is időigényes folyamat volt. De ezt fel kellett vállalni, hogy kihúzhassuk azoknak a brüsszeli és a hazai kritikusoknak a méregfogát, akik szerint bennfentes módon történik a beadványok értékelése. Ma már tisztán nyomon követhető, szakmai alapú a bírálat. Az átalakítás célja az volt, hogy minden kételyt eloszlassunk, a győztes pályázatok a tartalmuk miatt nyertek, nem pedig a mögöttük álló cégekből vagy személyekből fakadóan. Komoly kihívásokkal néztünk szembe, de az értékelés és a pályázati források lekötése terén a visegrádi négyek közt így is az elsők vagyunk, az összes EU-tagállamot figyelembe véve pedig az első hat között.

Ha már a méregfog: az egyajánlat-tevős felhívások visszaszorítása is lendíthetne a transzparencián, akárcsak az elektronikus közbeszerzés kiterjesztése, mellyel papírmentessé válhatna a pályázás folyamata.
– Mielőtt ítélkezünk Magyarország felett, előbb nézzük meg, mi zajlik a térségünkben, ezek a gondok ugyanis a Balti-tengertől az Adriáig minden 2004 után csatlakozott tagállamban fennállnak. A felvetés így is jogos, de az új közbeszerzési törvény például kimondja, hogy érvénytelennek lehet minősíteni beszerzéseket, ha csak egy ajánlattevő marad, a részvétel feltételrendszerének megkönnyítése is abba az irányba mutat, hogy minél többen állhassanak rajthoz a tendereknél. Az elektronikus közbeszerzést már idén február 1-jén bevezetjük a központi beszerző szervezeteknél, így a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál. Minden más szervezetnek december 31-ig kell átállnia.

Nagy Márton MNB-alelnök hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar kkv-k egészségtelenül függnek az uniós támogatástól. A vizsgált cégek hetven százaléka kizárólag EU-s forráshoz jut, más programban vagy hiteltermékben nem gondolkodik, miközben 35 százalékuk veszteséges. Innen hogy lehet elmozdulni?
– Ez az állapot egyrészt visszavezethető a rendszerváltás előtti bizalomhiányra, amikor nem is igazán léteztek a szabad piacgazdaság keretei közt értelmezhető gazdasági szereplők. Másrészt pedig a 2008–2009-es gazdasági világválságra, amely után az akkori kormány nem mérte fel az elrugaszkodás lehetőségét az előremenekülés útján, inkább hagyta a magyar kisvállalkozókat a mocsárban. Akik ha nem akartak csődbe menni, végül megtalálták a módját, hogy EU-s forráshoz jussanak, így aztán különösebb kontroll nélkül ömlöttek a milliárdok veszteséges cégek eleve halálra ítélt projektjeibe. Kihasználták egy rossz rendszer előnyeit a 2007–2013-as ciklusban, ami lényegében az elején betonba lett öntve, menet közben nem lehetett érdemben átalakítani. A tanulságokat levonva fogalmaztuk meg a 2014–2020-as időszakra, hogy olyan típusú gazdasági szereplőkre van szükség, amelyek hozzá tudnak járulni az ország foglalkoztatási vagy növekedési ambícióihoz. Éppen ezért az uniós támogatásnak nem az a célja, hogy minél több céget életben tartson, hanem olyanoknak kell még jobban megerősödniük, amelyek támogatás nélkül is kiforrott ötlettel és üzleti tervvel rendelkeznek.

Elegendő ez a paradigmaváltás ahhoz, hogy 2020 után, amikor el is zárulhatnak az ingyenpénzcsapok, ezek a magyar cégek érettek legyenek a nemzetközi piacokon való helytállásra?
– Ez az egyetlen járható út. Létezik olyan teória, mely szerint a kelet-közép-európai fejlesztéspolitika eleve arról szól, hogy kényelmesítsék el a régióbéli vállalkozásokat, majd húzzák ki a talpuk alól a szőnyeget a támogatások megvonásával, s ekkor felzabálják őket a tőkeerős, technológiailag fejlett nyugat-európai vállalatok. Egy önmagát komolyan vevő nemzeti kormányzatnak az a feladata, hogy felkészítse erre a hazai cégeket. Ehhez a fejlesztéspolitikai eszközrendszer mellett a pénzügyi és szabályozó környezet is rendelkezésre áll. Ezért toljuk át egyre inkább a hangsúlyt a visszatérítendő források felé, és építünk fel olyan konstrukciókat, amelyek hasonlók a jegybank korábbi növekedési hitelprogramjához, de ez egy lassú folyamat. A hitelezés megoldott, most már a tőkeoldali és a technológiai problémákat kell kezelni.”

Forrás:
Csepreghy Nándor szerint fél éven belül eldől, mekkora büntetést kell fizetni a metróügyben; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság Online; 2017. január 19.

Közigazgatás, politika

2017. január 31-től összesen 54 milliárd forint pályázható a kis- és középvállalkozások digitalizációjára

„A jövő a digitalizáció, ezért összesen 54 milliárd forint igénybe vehető támogatással segítjük a hazai vállalkozások digitalizációját, legyen szó az ipari termelésről, a kereskedelemről vagy a szolgáltató ágazatokról.
Támogatjuk azokat, akik vállalati folyamataikat digitalizálják, és azokat a hazai cégeket is, akik az ehhez szükséges informatikai szolgáltatásokat alakítják ki.” – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A három pályázati felhívás közül az elsőre már 2017. január 31-étől beadhatók a pályázatok. A pályázatok keretében összesen 54 milliárd forintot nyerhetnek el hazai kis- és középvállalkozások a digitális gazdaság fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért felelős Államtitkársága ezúton szeretné felhívni a figyelmet a pályázat megnyílásának közelgő időpontjára, és ösztönözni az érintett magyar vállalkozókat arra, hogy éljenek a lehetőséggel, és minél nagyobb számban nyújtsák be pályázataikat.

A mintegy 40 milliárd Ft-os forráskeretű GINOP 3.2.2-8.2.4 vállalati informatikai pályázat („Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása”) vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes kölcsön biztosításával nagy lendületet adhat mintegy 4000 hazai vállalkozásnak, hogy megtegyék az első lépést működésük digitalizációjában. Az agrárágazat kivételével bármely szektorban tevékenykedő vállalkozás pályázhat, amely a közép-magyarországi régión kívül működik.

A pályázat standard elbírálású, beérkezési sorrendben kapnak támogatást a követelményeknek megfelelő pályázatok a keret kimerüléséig.

„A hagyományos iparágak digitalizációjának támogatása mellett a kormány fokozott figyelmet fordít a digitális ipar, a hazai infokommunikációs kkv-k fejlesztésére is. Fontos, hogy minél több hazai vállalkozás legyen nemcsak az informatika igénybe vevői, hanem szolgáltatói oldalán is, itthon és a külpiacokon is” – tette hozzá Kara Ákos.

A GINOP 3.2.2-8.2.4 vállalati informatikai kiírásra („Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása”) 2017. január 31-étől lehet benyújtani a pályázatokat.

A GINOP 3.2.4-8.2.4 („Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása”) pályázat vállalati felhőszolgáltatások elindítását támogatja, melyre 2017. február 8-ától lehet pályázni.

Az érdeklődők számára 2017. február 2-ával nyílik meg a GINOP 3.1.2-8.2.4 kódszámú pályázat az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások nemzetközi piacra juttatásához nyújt segítséget.

Az érdeklődők bővebb információkat a www.palyazat.gov.hu hivatalos weboldalon találnak.”

Forrás:
Digitalizáció a kis- és középvállalkozásoknál – január 31-étől pályázhatnak a hazai cégek; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. január 17.

Budapesten megvan a harmadik „szuperkórház” terve is

„Az észak-pesti és a dél-pesti „szuperkórházak” kialakításának előkészülete után megegyezés lehet a napokban a harmadik, a dél-budai sürgősségi centrum tervéről is – értesült az InfoRádió. Úgy tudjuk, a Semmelweis Egyetemnek és a miniszteri biztosnak sikerült összehangolni a fejlesztési elképzeléseiket. Információnk szerint 2023-ra mindhárom centrum működhet. A terveket március végéig kell a kormányhoz eljuttatni.

Az InfoRádió úgy tudja: jó halad a budapesti „szuperkórházak” kialakításának tervezése. Az észak-pesti centrum esetében a legtisztább a kép. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában a volt MÁV Kórház osztályainak beköltöztetésével és a Honvédkórház területén egy új épület létesítésével indulhat meg a sürgősségi centrum működése 2021-22-ben. Értesüléseink szerint 1800 ággyal számolnak a szakemberek.

A dél-pesti „szuperkórház” üzemeltetésének előkészületei is megvannak: az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, és a szomszédos Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet összevonásával alakul ki egy új tömb, amelyhez egyéb ellátást végző osztályokat is csatolnának, így például a Péterfy Kórház baleseti sebészeti részlegét. Úgy tudjuk, az István Kórház területén néhány pavilonépületet lebontanak, helyükre pedig új, korszerűek épülnek. A komplexum része lesz a Haller utcában egy országos centrum, amelyhez a Heim Pál Kórház is tartozna. A dél-pesti sürgősségi centrumban az északihoz hasonlóan 1800 ágynak lesz hely.

Kompromisszum Dél-Budán
Az InfoRádió úgy tudja, kompromisszumra jutott Cserháti Péter miniszteri biztos és a Semmelweis Egyetem a harmadik, dél-budai centrum kialakításának lehetőségeiről, összehangolták az Egészséges Budapest program és az intézmény fejlesztési elképzeléseit. A napokon belül rögzítendő megegyezés alapján hamarosan elkészülhet ezen „szuperkórház” kialakításának terve is.
Értesüléseink szerint az egyetem korábban azt szerette volna, ha az egységes budapesti egészségügyi ellátás érdekében az országos egészségügyi intézmények és a fővárosi kórházak irányítása is hozzá kerül, de végül az a megoldás született, hogy az intézménynek az oktatásban lesz kiemelkedő szerepe, vagyis jelentősen növelheti a külföldi hallgatóinak számát, a nemzetközi egyetemi rangsorban pedig presztízsét.

Ehhez megkapja az M1-es, M7-es bevezető szakaszánál kijelölt területen, a Dobogón majdan épülő egészségügyi komplexumot, amelyet saját osztályaival tölthet fel, így például odaviheti a belgyógyászatot, sebészetet, kardiológiát, és mivel traumatológiája nincs, kiegészítésképpen megkapja a Merényi kórház traumatológiai kapacitását.
A tervek szerint a dél-budai centrumban nem lesz hely ezer ágynak, ahogy korábban arról szó volt, csak 600-700-nak. Az egyetem az átalakításokhoz kormányzati forrást kap egy belső átcsoportosítás révén, a 150 milliárd forintos oktatási intézményi fejlesztés és a 350 milliárd forintos Egészséges Budapest program összesimításával.

Mindenkinek jó
Az InfoRádiónak nyilatkozó kórházvezető szerint mindkét fél jól jár: a budapesti kórházak nem kapnak a fejük fölé egy újabb irányítót, az egyetem pedig végre egy sokszakmás sürgősségi ellátást nyújtó korszerű, modern épülethez jut, amelyben az egészségügyi ellátás mellett az oktatásnak lesz fontos terepe.

A dél-budai centrumban koncentrálódnának a Kútvölgyi és a Szent János kórház aktív kapacitásai is. Az InfoRádió úgy tudja: tárgyalás indult amiatt, hogy bevonják a Pető Intézetet, amelynek a területén egy idegsebészet vagy ideggyógyászati részleget is kiépítenének. A számítások szerint 2023-ra lesz működőképes a centrum.

A dél-budai „szuperkórházhoz” kapcsolódó szakmai javaslat kidolgozását hátráltatja a közlekedési kérdések megoldása. Az intézmény jobb megközelíthetőségének elérése már tárcaközi együttműködést igényel – tudtuk meg. Ha ez is megoldódik, március 31-ig kell a tervet eljuttatni a kormányhoz.

Lesz negyedik centrum is
Az egyeztetések alatt arról is megállapodás született, hogy a sürgősségi centrumokat társkórházak segítik, ahol a nem életveszélyes betegek gyors és szakszerű ellátása történhet meg. A hosszútávú tervek pedig arról szólnak, hogy a három sürgősségi központ után létre kell hozni egy negyediket, egy nyugat- vagy észak-budait 1500 ággyal, de csak akkor, ha teljesen elkészült az M0-ás körgyűrű.”

Forrás:
Megvan a harmadik „szuperkórház” terve is; Gál Ildikó; InfoRádió; 2017. január 20.

A mezőgazdaság digitalizációjáról írt alá megállapodást Fazekas Sándor

„Megnyitotta kapuit a látogatók előtt Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét, Európa legnagyobb mezőgazdasági kiállítása, egyben az agrárdiplomácia legfontosabb fóruma is, ahol Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter már az első napon több társminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélést.
Emellett Christian Schmidt német szövetségi miniszterrel megállapodást írtak alá az agrárdigitalizációs együttműködésről.

A társminiszterekkel való találkozás megerősített abban – fogalmazott Fazekas Sándor –, hogy a KAP (Közös Agrárpolitika) 2020 utáni fenntartása, a jelenlegi helyzet fennmaradása az érdekünk. Jelenleg a 2020 utáni támogatási rendszer előkészítése zajlik. Nagyon fontos, hogy támogató társakat találjunk ahhoz, hogy a gazdáknak jutó támogatások összege ne csökkenjen a következő költségvetési ciklusban. Tárgyalópartnereimmel egyetértettünk abban, hogy a jelenleginél egyszerűbb, a gazdákat támogató agrárpolitikára van szükség – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor bejelentette: Christian Schmidt német szövetségi miniszterrel megállapodást írtak alá az agrárdigitalizációs együttműködésről. Az agrárdigitalizáció adta lehetőségeket kihasználva a gazdák eredményesebben, gazdaságosabban, jövedelmezőbben termelhetnek. A precíziós gazdálkodás figyelembe veszi a termelés eltérő körülményeit, és ahhoz igazítja a teendőket. A mezőgazdaság digitalizációja feltartóztathatatlan folyamat, annak alkalmazása komoly versenyelőnyt jelent azokkal szemben, akik még nem alkalmazzák. Magyarországon jelenleg 40 ezer hektáron folyik komplex precíziós gazdálkodás – tette hozzá a miniszter.”

Forrás:
A mezőgazdaság digitalizációjáról írt alá megállapodást Fazekas Sándor; Földművelésügyi Minisztérium; 2017. január 20.

Nem zárult még le a GINOP uniós auditja

„Jóllehet, az Európai Bizottság december végén kifizetett Magyarországnak 590 millió euró összegű költségszámlát, ez még nem jelenti azt, hogy a júniusban a gazdaságfejlesztési operatív program ellenőrzési és irányítási rendszerév el kapcsolatban elindított audit befejeződött volna – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo.

A regionális politikai főigazgatóság még tavaly júniusban vette górcső alá a 2014-2020 közötti magyar gazdaságfejlesztési operatív program (GINOP) irányító és ellenőrző rendszerét, miután aggályai támadtak annak több elemét illetően. A Portfoliónak a Miniszterelnökség néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy létrejött a megállapodás, vagyis sikerült tisztázni a nyitott kérdéseket.

Az információt brüsszeli forrásaink is megerősítették, hangsúlyozva, hogy a Bizottság azt követően intézkedett 590 millió euró átutalásáról, hogy a magyar hatóságoknak decemberre sikerült tisztázniuk bizonyos kérdéseket és eloszlatniuk bizonyos aggodalmakat.

Ez azonban még nem jelenti a júniusban elindított audit lezárását, ez az eljárás továbbra is folyamatban van. Brüsszel már a következő (második) auditjelentésen dolgozik, és annak eredményétől függően folytatódhat a gazdaságfejlesztési területen benyújtott, vagy csak ezután benyújtandó költségszámlák kifizetése – közölték nevük mellőzését kérő brüsszeli források.

A Bizottságnál eddig nem árulták el, hogy konkrétan milyen ügyekben sikerült eloszlatni a felmerült kételyeket, illetve milyen nyitott kérdések vannak még.

A Portfolio két kérdéskört emelt ki. Az egyik az állami pályázatértékelői törvény módosítása, a másik pedig a cégeknek kifizetett szállítói előlegek ügye.

Utóbbi esetben akörül zajlott a vita, hogy a hazai költségvetésből a közbeszerzési pályázatokon győztes cégeknek kifizetett 50 százalékos szállítási előleg bekerülhet-e a Bizottságnak benyújtott kifizetési igénylésekbe.

A Bizottságnak több fenntartása is volt a magyar gyakorlattal szemben. Először is kockázatot lát az uniós költségvetés számára amiatt, hogy egy adott projekt értékének 50 százalékát „vakon”, tényleges teljesítés nélkül térítenék meg. A bizottsági értelmezés szerint ugyanis az a kifizetés előfeltétele, hogy fel kell merülniük tényleges költségeknek.

További aggodalom tárgyát képezi az, hogy eltérést látnak a hazai és az EU-pénzből fizethető előleg mértéke között. Miközben a magyar költségvetésből 30 százalék szállítási előleg fizethető ki, addig az EU-támogatások esetében ez az arány 50 százalék lehet. Egyébként más országok is alkalmaznak hasonló módszert, de az 50 százaléknál jóval alacsonyabb aránnyal.

Források szerint, amennyiben nem sikerül véglegesen tisztázni ezt a vitát, akkor előbb-utóbb felmerülhet annak a kockázata, hogy Brüsszel végül saját értelmezéséhez ragaszkodva nem fizeti ki a szállítási előleggel terhelt kérelmeket.

Ugyanakkor a kifizetés megtagadása esetén sem veszne el a pénz Magyarország számára. Az összeget ugyanis nem szállítói előleg formájában, hanem később, a projektek végrehajtása, a teljesítés után térítené meg az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek. Feltéve, hogy mindent rendben találnak.

A Portfolio információi szerint 2016-ban összesen 1739 milliárd forintnyi, a 2014-2020-as ciklushoz kapcsolódó uniós támogatást fizettek ki a hatóságok itthon.”

Forrás:
Nem zárult még le az operatív program auditja; BruxInfo; 2017. január 20.
Lásd még: Bréking: megvan a kormány brüsszeli megállapodása!; Weinhardt Attila; Portfolio; 2017. január 19.

Ónodi-Szűcs: ellátásszervezés nélkül nem megy, a kancellári rendszert meghekkelték

„Hiába tesznek óriási pénzeket az egészségügybe, ellátásszervezés nélkül nem lehet megoldani a problémákat – jelentette ki az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten, az önkormányzati egészségügyi napok szimpóziumán.

Ónodi-Szűcs Zoltán annak kapcsán, hogy lekerült a napirendről az egészségügyben az úgynevezett kancellári rendszer, úgy fogalmazott: az “meg lett hekkelve”. Hozzátette: személyes kudarcként élte meg, hogy nem tudta megfelelően elmagyarázni, miért is lenne fontos.

Az államtitkár ugyanakkor jelezte, a kabinet úgy döntött, hogy 2018 áprilisáig “a kancellária mint modell” lekerül a napirendről, viszont minden olyan törekvést, amely a háttértámogatói tevékenységek centralizációjáról szól, támogat a Miniszterelnökség.

Az Egészségügy 5 dimenzióban című konferencián a szakápolási ágyak kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy most alakítják ki a “minimumfeltételeket”, a tartós szakápolási rendszer átadása 2018-ban válik esedékessé.

A Patika-program kapcsán azt közölte, összesen négy patika van, amelyik még nem bizonyította január elseje után, hogy több mint ötven százalékban patikus kezébe került a tulajdon. Egyetlen gyógyszertárban kellett felfüggeszteni a forgalmazást, mert a másik háromban egyébként sem volt – fűzte hozzá.

Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentette: minden korábbi hírrel ellentétben a programot időben, kellő hatékonysággal sikerült végrehajtani, és a patikák gazdasági helyzete is meg tudott erősödni. Szólt arról is, hogy 2016-ban 92,5 milliárd forinttal sikerült megemelni a büdzsét.

Az intézményi lejárt adósságállományról szólva Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, hogy 2012 márciusában még 32,6 milliárd forint volt ez az összeg, s 2016 végére 13,4 milliárd forintra csökkent. Az adósságállomány soha nem volt ilyen “kicsi” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy jó pozícióból tudnak nekivágni a 2017-es évnek.

A bérfejlesztés, valamint a garantált bérminimum és a minimálbér növekedése kapcsán arról beszélt: megpróbálnak az irányba elmozdulni, hogy a járulékcsökkentésből származó “pozitívumokat” esetleg újra tudnák alakítani, úgy, hogy álljanak helyre “valamilyen mértékben” a tapasztalattal és a képzettséggel korábban létrejött különbségek a bértáblában.

Számításaik szerint a járulékcsökkentés miatt az intézményeknél több mint 8 milliárd forint megtakarítás jelentkezik a béremelések ellenére – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Közölte azt is, hogy az idén több mint 150 milliárd forinttal több forrásuk van, mint 2016-ban, ebből több mint 81 milliárdot visz majd el a bérfejlesztés.

Ónodi-Szűcs Zoltán az alapellátás kapcsán elmondta azt is, meg kell vizsgálnia a tartósan betöltetlen praxisok valóságos okát. Az államtitkár szólt arról is, hogy a népegészségügyi stratégia megújításra van szükség, azt meg kellene próbálni “szinkronba hozni” az európai uniós stratégiával. Közölte, húsz szűrőbusz beszerzése hamarosan megindul, Magyarországon jelenleg három ilyen busznak van működési engedélye.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az alapellátásról szólva arról beszélt, nagy problémát jelent az, hogy évente 80 rezidens kíván háziorvosként belépni a rendszerbe, ezzel szemben mintegy 2200 orvos dolgozik nyugdíjkorhatáron túl. Már egy 2008-as tanulmányban megállapították, hogy a rendszerváltás óta a 60 éven felüli orvosok aránya 10,3 százalékról 27,4 százalékra, az 50 éven felüliek aránya 37-ről 66 százalékra növekedett – mondta, hozzátéve, azóta sem történt sok minden olyan, ami ezen segített volna, a késedelem mára katasztrofális.

A kamara elnöke a kialakult helyzet okai között említette a praxisjog alkotmányos problémáját. Szerinte amíg a megvásárolt praxisjog vagyonjellegű alapjogi védelmét nem biztosítják, és amíg azt 6, 12 vagy 24 hónap alatt el lehet “konfiskálni valakitől”, addig ne várják azt, hogy “épeszű ember ilyet vásárolni fog”. ”Amíg nem lehet ezt az egzisztenciális kisvállalkozást gazdaságossá, financiális szempontból (…) nyereségessé tenni, (…) addig ez nem lesz vonzó” – fogalmazott Éger István.

További okként említette, hogy “jogalkotási késedelem van”, ugyanis alapellátási törvény van, de a végrehajtási rendeletek második éve “várólistán vannak”. Nagy problémának nevezte a számviteli szabályozás hiányait is.

Éger István az úgynevezett törzskartonokról szólva megjegyezte, az akár jó is lehetne, de egyebek mellett nincs válasz arra, hogy ki, mikor, hol és milyen célból készítené el ezeket.

Lehoczky Péter, a Medicina 2000, Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke előadásában szólt arról, több mint 300 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, és szerinte a járóbeteg szakellátás mint különálló közfinanszírozott ellátási szint, háttérbe szorulni látszik. Közölte azt is, hogy helyenként vidéken 6-8 hetes, vagy hosszabb várólisták alakultak ki, és ennek csökkentéséhez a finanszírozás, a szakorvosi óraszám rendezése és a szakemberszám növelésére lenne szükség.

Rácz Jenő egészségügyi szakértő, volt szakminiszter az egészségügy több kritikus területét emelte ki: az ágazati stratégia hiányát, az ellátórendszer strukturális problémáit, a humánerőforrás-krízist, a forráshiányt, az intézményi adósságokat, valamint a bizalmi válságot. Mint mondta, az ágazati béremelés “nagyon jó” irány, azt tovább kell folytatni, valamint az inaktívvá válás kényszerét meg kell szüntetni, ágazati mentesítést kellene adni.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs: ellátásszervezés nélkül nem megy; Híradó.hu/MTI; 2017. január 17.

Romlik a betegbiztonság a kórházakban

„Szélsőséges helyzeteket generál az egészségügyi humánerőforrás-krízis – derült ki egy szerdai egészségügyi konferencián a Magyar Rezidensszövetség elnökének előadásából. A szövetség felmérése szerint a belgyógyászati, neurológiai és fül-orr-gégészeti osztályok ügyeletein a rezidensek [azaz a szakorvosi gyakornokok. Szerk.] 2016-ban már szinte teljes mértékben személyes szakorvosi felügyelet nélkül ügyeltek.

Noha már régóta jósolják a jelen humán erőforrás és finanszírozási feltételek mellett az egészségügy összeomlását, az mégsem következett be eddig, mert az orvosok megtanultak kesztyű nélkül vizsgálni, tompa ollóval vágni és fapados körülmények között működni, azaz a mennyiségi romlásból elindultunk a minőségi romlás felé – mondta az Egészségügy öt dimenzióban című szerdai konferencián tartott előadásában Sipka Balázs, a Magyar Rezidensszövetség elnöke.

Ki mondaná, hogy az elvárható legnagyobb biztonsággal, magas szinten és motiváltan lát el egyetlen ápoló 30 beteget? – tette fel a kérdést a szövetség országos felméréseire hivatkozva Sipka Balázs. Adataik szerint a kórházak harmadában éjszakánként egy ápolóra átlagosan 30 ágy jut, ilyen terhelés mellett a betegek gyógyszerelése, kezelése, tisztán tartása, étkeztetése lehetetlen feladat.

A rezidensek kiégésének okait is vizsgálták a felmérésben, melyből kiderült, rohamosan terjed a kórházakban az a gyakorlat, hogy a szakorvosjelöltek személyes szakorvosi felügyelet nélkül ügyelnek. 2011-es és 2016-os adatokat hasonlítottak össze, 200 osztályon vizsgálták az ügyeleti sor kiállítását. Ugyan már 2011-ben is gyakran fordult elő a személyes kontroll hiánya, a jelenség 2016-ra oda fejlődött, hogy egyes osztályokon, közte fül-orr-gégészeten, sebészeten, sürgősségi osztályokon, belgyógyászati osztályokon, ahol éjszakai ügyelet van és aktív kórházi felvételekre kerül sor, csak elvétve fordul személyes szakorvosi kontroll, ami nagyban rontja a betegbiztonságot, és a szakmai fejlődést is akadályozza. Sipka szerint nem véletlen, hogy ma az idősebb szakorvosok nem cserélnének a rezidensekkel.

A tavaly végzett rezidensek közel fele Budapesten kívánt elhelyezkedni, mert vidéken olyan terhelést kap a betegellátásban, hogy a képzésére nem marad idő, és nincs is, aki ezt bevállalja – tette hozzá Sipka Balázs, aki szerint mielőbb át kell alakítani az orvosképzést.

Nem lesz aki ápol, ha a nővérekből kis orvosokat csinálunk
A minimumrendelet teljesítéséhez megközelítőleg 4000 ápoló hiányzott a kórházakból 2016-ban – fejtegette előadásában Mészáros Magdolna, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja is. A hiány nagy területi eltéréseket mutat, Észak-Alföldön minden negyedik ápoló hiányzik, itt a legkritikusabb a helyzet, míg Közép-Magyarországon 12 százalékos a létszámhiány.

Ha az ápolószemélyzet minden tagjára eggyel több beteg jut, a betegek halálozási aránya 7 százalékkal emelkedik, ha 10 százalékkal nő a képzett ápolók száma, 7 százalékkal csökken a halálozási ráta – hívta fel a figyelmet a létszámhiány drámai következményeire Mészáros Magdolna. Egyes kutatások szerint a kórházi fertőzések száma 50-70 százalékkal is csökkenhet megfelelő számú ápolószemélyzet esetén.

Éppen ezért bár jó lenne, ha megfelelő képzéssel kiszélesítenék az ápolók a kompetenciáját és magasabb szintű feladatokkal bíznák meg őket, csakhogy akkor ki marad az ágyak mellett beteget ápolni. Ha nincs elég ápoló, a kompetencia növeléssel azt az időt vesszük el a betegektől, amit most az ápolásukra fordítanak – figyelmeztetett a szakember.

Mára tragikussá vált az ápolói utánpótlás, valamit tenni a szakma vonzóbbá tétele érdekében – hangsúlyozta Mészáros Magdolna.”

Forrás:
Egyre nagyobb a baj a magyar kórházakban – Nagyot romlott a betegbiztonság; Szepesi Anita; Napi.hu; 2017. január 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Több mint 17 milliárd forintból fejleszti a Lechner Tudásközpont az építésügyi informatikát

„Csaknem 17,5 milliárd forintos támogatást kapott informatikai fejlesztésekre a Lechner Tudásközpont, a programok megvalósításával az e-közigazgatás néhány éven belül kiterjedhet az építési-beruházási folyamatokra is.

A Lechner Tudásközpont keddi közleménye szerint az e-építés program 7,762 milliárd, a 3D alapú adatinfrastruktúra-projekt 9,75 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Unió Európai Szociális Alapjától, illetve magyar költségvetési forrásból. A tudásközpont konzorciumvezetőként pályázott a Közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztés operatív program (Köfop) felhívására, a szerződéseket december 21-én írták alá.

A közlemény szerint a két projekt az építésügyi és térségi tervezési folyamatokat elektronizálja, valamint olyan informatikai rendszereket hoznak létre, amelyek az előkészítésétől a kivitelezés lezárásáig lefedik az építési folyamatokat.

Az e-építés projektben megvalósul a hatósági eljárások elektronizálása az Országos Építésügyi Nyilvántartás továbbfejlesztésével, a 3D alapú adatinfrastruktúra-projektben pedig egyablakos elektronikus felület jön létre: a kérelmezők ezen keresztül érhetik el a közműszolgáltatókat, ami által egyszerűsödik a közműegyeztetés. A projekt másik eredménye a területi és települési tervezést támogató rendszer, amely az építési lehetőségeket meghatározó területi és települési tervezési szabályokat, építési előírásokat, helyi védettségeket tartalmazza majd – írták.

A Lechner Tudásközpont szerint a projekteknek köszönhetően néhány éven belül csökkennek az ügyfelek adminisztrációs terhei, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés, rövidülnek és olcsóbbá válnak az építésügyi hatósági eljárások. A fejlesztések a magyar gazdaság versenyképességét is javítják – áll a közleményben.”

Forrás:
Több mint 17 milliárd forintból fejleszti a Lechner Tudásközpont az építésügyi informatikát; Lechner Tudásközpont; 2017. január 17.

Januárban 1673 önkormányzatnál indul az ASP rendszer

„1673 önkormányzat kezdi meg az ASP (Application Service Provider – alkalmazás szolgáltatási modell) gazdálkodási és adó szakrendszer használatát januártól. A jogszabályi feltételek lehetővé teszik, hogy 2018-ig, három ütemben, az ország összes önkormányzata csatlakozzon az országosan egységes ügymenetet biztosító szakrendszerhez. Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztésére és országos kiterjesztésére irányuló projekt, európai uniós forrásból, 15 milliárd forint támogatási összegből valósul meg.

Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016 (VIII.31.) Korm. rendeletben szabályozott módon és ütemezéssel indul az éles üzemi szolgáltatás, az első körben csatlakozó önkormányzatoknál a gazdálkodási és adó szakrendszerek bevezetésével. Megtörtént a csatlakozó önkormányzatok ügyintézőinek oktatása, valamint rendelkezésre áll az ügyfélszolgálati és hibabejelentő rendszer is.

A helyi önkormányzatok feladatellátását támogató rendszer, tartalmazza az önkormányzati gazdálkodást, az ingatlanvagyon-nyilvántartást, a helyi adóztatást, az ipari és kereskedelmi feladatokat, az iratkezelést támogató integrált szakrendszereket, a szakrendszeri szolgáltatásokat összefogó és azok menedzsmentjét biztosító keretrendszert, valamint az ügyfélszolgálati és csatlakoztatási koordinációs feladatokat támogató rendszereket. Ezek együtt biztosítják az elektronikus ügyintézéshez szükséges technológiákat.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben az ügyintézők könnyebben tehetnek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, továbbá hozzáférhetnek a központi nyilvántartások adataihoz is. A szakrendszerek integrációjával megszüntethetőek az ügyviteli és az adminisztrációs párhuzamosságok, csökkenthetőek az eljárási költségek, lerövidülhet az ügyintézési idő.

Az ASP rendszer önkormányzatok részére történő bevezetésére – a központi fejlesztési költségeken túl – 8,5 milliárd forintos pályázati forrás áll rendelkezésre. Az összeget a települések felkészülésük biztosítására, a szakrendszerek optimális működtetése érdekében eszközbeszerzésre, működésfejlesztésre, belső szabályzataik kialakítására, az adatminőség javítására és a kezdeti adatbevitel előkészítésére fordíthatják.

Az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztése három ütemben valósul meg. Elsőként 2017. január 1-ig, az ötezer fő lakosság alatti, önálló vagy közös hivatalt fenntartó települések csatlakoznak. A második ütemben, 2017. október 1-ig, valamennyi önkormányzat csatlakozik az adó szakrendszerhez. A harmadik ütemben, 2018. január 1-ig, valamennyi szakrendszerhez csatlakozik az összes önkormányzat. Az önkormányzatokat az ASP-hez történő csatlakozást követően további költség nem terheli, mivel az állam a központi költségvetésből finanszírozza a szolgáltatás folyamatos biztosításához kapcsolódó tevékenységeket.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével megvalósuló projektben konzorciumi tagként vesz részt a Belügyminisztérium, amely a rendszer jogszabályi feltételeinek megvalósításán túl az önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartást és a politikai egyeztetést is végzi.

A Magyar Államkincstár végzi az egyes szakrendszerek fejlesztését, továbbá gondoskodik a csatlakoztatásról. Ennek keretében speciálisan az önkormányzati ASP oktatására kiképzett, a területen szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező oktatók vezetésével biztosítja az önkormányzati felhasználók felkészítését, valamint az ügyfélszolgálatok működtetését.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) biztosítja a rendszer működéséhez szükséges központi infrastruktúrát és látja el annak üzemeltetési feladatait, fokozatosan csatlakoztatja az önkormányzati hivatalokat a Nemzeti Távközlési Gerinchálózathoz, valamint alkalmazásfejlesztési feladatokat is végez.”

Forrás:
Januárban 1673 önkormányzatnál indul az ASP rendszer; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt; 2016. január 6.
Lásd még: Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0); Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Távközlési szolgáltatót alapított az agrárkamara

„Telekommunikációs szolgáltatást indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK): a BirtOkos névre keresztelt szolgáltatás különlegessége, hogy nem egy piaci távközlési társaság flottacsomagjáról van szó, hanem egy önálló távközlési társaság üzemeltetéséről. A szolgáltatás infrastrukturális alapjait egy a területen korábban már ténykedő társaság, a Magofon Kft. tavaly júniusi felvásárlása után a NAK Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. biztosítja. A társaság a Netfone Telecom Kft.-vel áll szerződésben, amely egyébként 2014 óta biztosít Magyarországon teljes körűen mobiltelefon-, valamint mobilinternet-szolgáltatást lakossági és üzleti előfizetőknek. Természetesen nem maradnak szolgáltató nélkül azok sem, akik a Magofonnal kötöttek szerződést az akvizíció előtt, őket ugyanis a Netfone veszi át.

Lapunk információi szerint az agrárkamara tagjai a piacinál jóval kedvezőbb díjcsomagok közül választhatnak, ráadásul a szolgáltatási díj egy részét le lehet majd írni az éves kamarai tagdíjból. A tarifák közös jellemzője, hogy csoporton belül díjmentes hívást tesz lehetővé, valamint az előfizetők a NAK 650 fős falugazdász-hálózatával is ingyenesen beszélhetnek. Az agrárkamarai tagok előfizetésenként legfeljebb öt sim kártyára jogosultak. A NAK várakozásai szerint 2017 végéig több ezer új ügyfél csatlakozhat a BirtOkos szolgáltatáshoz.

Az agrárkamara a távközlési szolgáltatást kizárólag saját tagjai számára kívánja elérhetővé tenni, így elképzelhető, hogy a szervezethez több egyéb tevékenységű vállalkozás csatlakozni próbál majd. Ebből a szempontból is figyelemre méltó, hogy nemrég a NAK egy pontatlan levele miatt több ezer olyan vállalkozás is a szervezet tagjává válhatott, amelynek főtevékenysége nem mezőgazdasági jellegű. A helyzet rendezésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ugyan kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az agrárkamarai tagság feltétele továbbra is a mezőgazdasági főtevékenység, de nem kizárt, hogy lesznek, akik éppen erre alapozva változtatnak majd a cégbejegyzésen.”

Forrás:
Telefoncéget alapított az agrárkamara; Tóth László Levente; mno.hu; 2017. január 21.,

A közösségi internet pontok fejlesztésére, szolgáltatási lehetőségeik bővítésére irányuló projekt indul

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által vezetett konzorcium sikeresen megkötötte a Támogatási Szerződést a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül meghirdetésre kerülő „Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése” című kiemelt projekt megvalósítására.

A kormány célja a közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése, annak érdekében, hogy a digitális készségekkel nem rendelkező lakosság lehetőséget kapjon az elektronikus szolgáltatások megismerésére.

Az 5 milliárd forint támogatási összegű projekt keretében 1500 közösségi internet hozzáférési pont infrastruktúrájának megújítása valósul meg. Az internet hozzáférési pontok lehetőséget biztosítanak a digitális készségekkel nem, vagy csak csekély mértékben rendelkezőknek, hogy elsajátítsák a szükséges infokommunikációs ismereteket szakképzett támogatók segítségével.

A 2018 végéig megvalósuló komplex program részeként azon munkatársak kompetenciáinak bővítésére is sor kerül, akik helyi szinten képesek támogatni a lakosság digitális készségeinek fejlesztését, erősítve az esélyegyenlőséget, valamint az állampolgárok foglalkoztathatóságát.”

Forrás:
A közösségi internet pontok fejlesztésére, szolgáltatási lehetőségeik bővítésére irányuló projekt indul; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2017. január 11.
Lásd még: GINOP-3.3.1-16 Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése; Széchenyi 2020

Alkalmazásfejlesztői felületek (API): kinyílnak a nagyvállalatok, nagy szervezetek rendszerei

„Új eszköz segít majd a nagyvállalati rendszerek kinyitásában, az Oracle egy cseh startuppal erősít ezen a téren. Jön a digitalizáció, helyezkedik az Oracle is.
A nagy tech-cégek körében régóta népszerű, hogy online platformjaikhoz (korlátozott) hozzáférést biztosítanak a külső fejlesztőknek, programozási felületeken, API-kon keresztül. Ezek kidolgozása, implementálása, karbantartása és folyamatos fejlesztése azonban elképesztően nehéz feladat, gondoskodni kell az API biztonságáról (hogy kívülről csak az férhessen hozzá, akinek szabad, és csak ahhoz, amihez szabad), a megbízhatóságról és skálázhatóságról. És akkor még nem beszéltük a lényeges pontról: rávenni a megcélzott fejlesztőket, hogy használják is az API-t és megkönnyíteni munkájukat abban, hogy azt beépítsék saját megoldásaikba, alkalmazásaikba.

Ennek a hegynek pedig hamarosan nem csak a tech cégeknek kell nekifutni, hanem a digitalizációban érdekelt cégeknek is, a kkv-tól a nagyvállalatig. Az már most látszik, hogy az egyik első „áldozat” a bankszektor lesz, ezt az iparágat ugyanis szabályozói akarat kényszeríti a rendszerek kinyitására: ez lesz az „Open API” néven is ismert, forradalminak ígérkező lépés, amely kötelezővé teszi, hogy a banki rendszerekhez külső fejlesztők is hozzáférést kapjanak. A PSD2 (Payment Services Directive 2) céljairól és hatásairól korábban itt írtunk részletesen.

Igény az lesz rá
Jönnek tehát az API-k, bizonyos szektorokat törvény, másokat a verseny kényszerít ezek bevezetésére. Ezt érzékeli az Oracle is, legalábbis erre utal, hogy a cég felvásárolta a cseh Apiary nevű startupot – ez a cég a nyílt API-k tervezéséhez, implementációjához és karbantartásához kínál fejlett eszköztárat, pont azt a piaci igényt fedi tehát le, ami hamarosan széles körben megjelenhet…”

Forrás:
API-készítésben erősít az Oracle; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2017. január 20.
Lásd még: Apiary

GINOP-2.1.6-16 Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés érdekében

„A felhívás célja hazai vállalkozások támogatása exportképes új termékek, szolgáltatások és technológiák házon belüli kifejlesztésének ösztönzésével. A támogatott projektekkel szemben elvárás, hogy a kutatásfejlesztési eredmények révén gyorsan piacra jutó, valódi újdonságtartalommal rendelkező termékek, szolgáltatások és technológiák szülessenek, ezáltal a cég exportján belül nőjön a magas hozzáadott értékkel rendelkező, korszerű, versenyképes tudást tartalmazó termékek, szolgáltatások részaránya és az eredmények fenntartható módon (üzletileg) hasznosuljanak.

A felhívásra a Közép-Magyarország régió kivételével az egész országból lehet pályázni. A rendelkezésre álló keretösszeg 5 milliárd forint.

A pályázat benyújtása

A pályázatok benyújtása elektronikus kitöltőprogramon keresztül, 2017. június 1-től a keret kimerüléséig folyamatosan, de legkésőbb 2019. június 1-ig lehetséges. Az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek együttesen kerülnek elbírálásra:

2017. július 4.
2017. szeptember 20.
2018. november 5.
2019. február 28.
2019. június 1.

Támogatható célkitűzések, tevékenységek

Támogatás az alábbi tevékenységtípusokra kérhető (önállóan kizárólag a kutatás-fejlesztési jogcím támogatható):
K+F projekthez nyújtott támogatás keretében alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés (a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50%-a);
csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímen a projekt előkészítésével, projektmenedzsmenttel, vásárokon való részvétellel, kötelező nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység;
kutatási infrastruktúra beruházása jogcímen épület építése, korszerűsítése, eszközök beszerzése, átalakítása, továbbfejlesztése, immateriális javak beszerzése ill. ezekkel kapcsolatos szolgáltatások (a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 45%-a)…
A felhívás keretében olyan projektek nyerhetnek támogatást, amelyek a pályázat benyújtásakor rendelkeznek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KFI szempontú szakpolitikai támogató véleményével, valamint illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában meghatározott nemzeti horizontális ágazati prioritások vagy intelligens technológiák valamelyikéhez.

Kötelező vállalások
Üzleti hasznosíthatóság terén a támogatást igénylő vállalja, hogy a KFI tevékenység eredményéből származó árbevétele a projekt pénzügyi befejezési évét követően a fenntartási időszak utolsó két évéig bármely 2 egymást követő üzleti évben eléri a támogatási összeg legalább 30%-át. Ezen kívül választandó vállalás a K+F munkahelyteremtés (kutató-fejlesztői helyeken foglalkoztatottak létszámának növelése) vagy legalább két külföldi kiállításon, vásáron való részvétel.

Az igényelhető támogatás mértéke
Pályázónként 200-450 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a benyújtást megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételét. Kísérleti fejlesztés és ipari kutatás és esetén a támogatási intenzitás legfeljebb 25 ill. 50%, amely a felhívásban részletezett feltételek mellett legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető. Csekély összegű támogatás és kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás legfeljebb 50%.

A projekt futamideje
A projekt végrehajtására a kezdéstől számítva legfeljebb 30 hónap áll rendelkezésre. A pályázat benyújtása előtt megkezdett projekt nem támogatható.”

Forrás:
GINOP-2.1.6-16 Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés érdekében; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
GINOP-2.1.6-16 Exportképes innovatív termékek fejlesztésének támogatása az innováció vezérelt exportbővítés érdekében; Széchenyi 2020; 2017. január 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális Jólét Nonprofit Kft. segíti a Digitális Jólét Program megvalósítását

„A Digitális Jólét Nonprofit Kft. – közfeladat ellátásában közreműködő szervezetként – 2017. január 1-től vesz részt a Digitális Jólét Programról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban foglalt feladatok végrehajtásában.
A nonprofit társaság Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájához, Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájához, Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájához és Magyarország Digitális Startup Stratégiájához kapcsolódó feladatok ellátásában is részt vesz. A Digitális Jólét Nonprofit Kft. látja el a Digitális Jólét Alapcsomag védjegyéhez kapcsolódó valamennyi tevékenységet.

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. száz százalékban állami tulajdonú társaság. 2017. január 1-től – a korábbi HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. – új megnevezéssel, Digitális Jólét Nonprofit Kft. név alatt folytatja tevékenységét.”

Forrás:
Digitális Jólét Nonprofit Kft. segíti a Digitális Jólét Program megvalósítását; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. január 16.

Kínai állami befektetési alap jön létre az internetes vállalkozások támogatására

„A kínai állami hírügynökség, a Xinhua közölte ma, hogy a kormány egy százmilliárd jüanos (14,5 milliárd US dolláros – azaz több mint négyezer milliárd forintnak megfelelő értékű) alapot hozott létre, melynek célja, hogy megalapítsa és támogassa a hazai internetes vállalkozásokat, illetve szerepet vállaljon abban, hogy elérjék az „Internet Plus” néven emlegetett állapotot, korszakot, mely elsősorban élenjáró technológiai fejlesztéseket, valamint a gazdaság digitális alapokra helyezését jelenti.

Az állami tulajdonú bankok és nagyvállalatok közreműködésével létrehozott alapot felügyeli a kibertechnológiákért felelős állami hivatal mellett a gazdasági minisztérium is. Indulásként egy 30 milliárd jüanos keretfeltöltéssel kezdenek, ezeket az összegeket a mezőgazdasági, a fejlesztési, valamint a kereskedelmi és ipari állami bankok biztosítják – ez utóbbi bank stratégiai partnerei között többek között ott vannak a nagy kínai távközlési vállalatok is.

A alap támogatásait arra kell felhasználni, hogy az ígéretes kínai internetes vállalkozásokat „még nagyobbá és erősebbé” tegyék. Ez már akkor is hatalmas és eredményekkel kecsegtető vállalkozás, ha csak magát a kínai piacot nézzük: a mobiltelefonos eladások és az e-kereskedelem szegmensében a legnagyobbak a világon, az online árueladások értéke tavaly átlépte a 3,8 billió jüant az iResearch jelentése szerint. A kormányzati terv szerint az alap segítséget nyújthat abban, hogy az e-kereskedelmi piacot 2020-ra 40 billió jüanosra emeljék, ez a szegmens 50 millió embert foglalkoztasson az országban, és ezen alkalmazottak negyede közvetlenül az online értékesítésben dolgozzon.

A hírügynökség tudósítása nem tér ki arra, hogy az alap támogatásaiból részesülhetnek-e olyan, nem (közvetlenül) állami tulajdonú óriásvállalatok, mint pl. az egyre erősebb, globális terjeszkedésbe kezdett, internetes tevékenységet folytató Alibaba, a Baidu vagy a Tencent.”

Forrás:
IT café; Dajkó Pál; 2017. január 22.

Modern Vállalkozások Programja: „a kockás füzet ideje lejárt”

„Várakozáson felül teljesít a Modern Vállalkozások Programja.
Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere nyitóbeszédében elmondta, büszkeséggel és örömmel tölti el az, hogy településükre is eljutott a tudás és a szándék a vállalkozások informatikai felkészültségének javítására, ezzel üzleti sikereik fellendítésére.

Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vette át a szót: „Az informatika mindennapjaink része. Elért a világ oda, hogy készségszinten kötelező használni az informatikai megoldásokat. Ugyanakkor tény, a mikro-, kis- és középvállalkozások nincsenek a kellő informatikai tudás birtokában. A digitális technológiákat nem használják kellő mértékben, ami versenyhátrányt eredményez. A cél ezért az, hogy a digitális alkalmazásokat használók száma nőjön. Ezért mind a kormányzat, mind a területi kamarák arra törekednek, hogy a kkv-kat ezen a területen is támogassák, segítsék.”

Dr. Parragh László nyitóbeszédében ismertette az eddig elért eredményeket. „A félidőn túl járunk a Modern Vállalkozások Programjával, ami meglepetésünkre minden várakozásunkat felülmúlja. 3000 hazai mikro-, kis- és középvállalkozást szerettünk volna elérni, ez volt a kezdeti cél, amit már most, a program felénél túlszárnyaltunk. Több, mint 6000 cégvezető vett részt eddigi vidéki Információs Nap rendezvényeinken, 3000 vállalkozás informatikai felkészültségét megvizsgáltuk, és 2000 kkv megkapta a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést is. Ez bizonyítja, hogy fogékonyság, érzékenység van a digitális fejlődés iránt, ami egyben a versenyképesség növelésének egyik alapvető feltétele.”

A reálérdeklődés nagyságát bizonyítja az is, hogy több, mint 600 auditált informatikai termék került már be a programba, ezzel versenyt generálva a szállítók között, akik extra kedvezményt adnak eszközeik és szolgáltatásaik árából a piaci árakhoz képest.

Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezető IKT tanácsadója gyakorlati példák sorával bizonyította, hogy akár csak egyetlen digitális eszköz is milyen pozitív változásokat hozhat a cégek mindennapjaiban, legyen szó autószerelőről, tetőfedéssel vagy éppen szállásszolgáltatással foglalkozó vállalkozásról.

„Egy friss kutatás szerint évi 152 óra, azaz 19 munkanapnyi kiesést is okozhatnak a lassú, elavult, korszerűtlen informatikai eszközök. Ez is alátámasztja, hogy az infokommunikációs eszközök korszerűsége nagyban befolyásolja egy vállalkozás hatékonyságát. A Modern Vállalkozások Programjának egyik fő pillére a 27 fős IKT tanácsadói hálózat, mely olyan szakmailag képzett, tapasztalt kollégákból áll, akik díjmentesen auditálják, felmérik a vállalkozásokat, segítenek abban, milyen módszerekkel érhetik el a legnagyobb hatékonyságot, milyen fejlesztési irányokban érdemes gondolkodni, s ehhez milyen pályázati források állnak rendelkezésre.”

A kkv-k a program során megkaphatják a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést, amely 5 százalékos többlettámogatást jelent a további informatikai pályázatokon, így a közelmúltban megjelent GINOP 3.2.2-n is…

A délutáni rendezvény az „Ipar 4.0 – fejlesztési lehetőségek és pályázati támogatás” kerekasztal beszélgetéssel zárult, melyen Pócza Zsolt, az Uniriv Kft. igazgatója így fogalmazott: „A kockás füzet ideje lejárt. A fejlődés egyik alapvető lépése, hogy minden dokumentálva legyen, és ezt digitális platformon elérhetővé tegyük cégünk számára.”

Kövesdi Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási tanácsadója és Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának GINOP projektmenedzsere szerint fontos üzenet, hogy az IKT tanácsadók olyan vállalkozásokhoz jutottak és jutnak el, akiknek eddig a 3. ipari forradalom küszöbét sem sikerült átlépniük. Ezért olyan jól megfogalmazott pályázatokra van szükség, melyek segítik az elmozdulást, a digitális előrelépést.”

Forrás:
„A kockás füzet ideje lejárt”; Kamara Online; 2017. január 22.

Szakirodalom

KET „francia módra” – az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex

„Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a „Code des relations entre le public et l’administration” (a továbbiakban: CRPA). Habár a francia szakirodalomban e Törvénykönyv elfogadásának indokoltsága évtizedek óta fennálló kérdés, mégis megalkotását számos tényező hátráltatta. A CRPA hatályba lépésével azonban Franciaország is csatlakozott azon országok csoportjához, melyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében.”

Forrás:
KET. „francia módra” – Az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex; Pollák Kitti; Eljárásjogi Szemle; 2016/3; 2016. október 10.

Reuters Intézet: az újságírás, a média és a technológia trendjei, előrejelzések 2017-re

„Az Oxfordi Egyetem részeként működő Reuters Intézet közzétette éves jelentését az újságírás, a média és a technológiák terén várható folyamatokról. Az elemzéshez 24 ország 150 vállalatvezetőt, szerkesztőt és a digitális ipar élenjáróit kérdezték meg.

Az elmúlt év egyik slágertémája volt a közösségi oldalakon terjedő kamuhírek (fake news) előretörése, ami – elemzők jelentős része szerint – immár a politikát is képes volt befolyásolni, leggyakrabban Donald Trump győzelmét hozva fel példaként. A megkérdezettek természetesen osztották az ezzel kapcsolatos aggodalmakat, ugyanakkor 70%-uk úgy látja: a hamis hírek miatti aggodalmak erősíthetik a hagyományos médiák és a minőségi újságírás iránti igényt. Mindemellett továbbra is tartanak a nagy technológiai platformok növekvő hatalmától és azok várható kereskedelmi előretörésétől. Ugyanakkor lehetőséget is látnak a videószolgáltatások, a csevegő robotok (chat bots) és a hangvezérelt asszisztensek növekvő súlyában.

A „legforróbb téma” szerepét idén alighanem az okostelefonoktól a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) veszi át, az ezzel kapcsolatos gyakorlati és etikai dilemmákkal együtt. Növekvő figyelem fogja övezni az algoritmusok megbízhatóságát, a célzott üzenetekhez szükséges adatfelhasználást és a technológiai vállalatok növekvő hatalmát. Tovább nő a szerepe a virtuális valóságnak (VR) és a kiterjesztett valóságnak (AR) is. A kiberháborús kihívások növekedése miatt pedig erősödő vitákra lehet számítani a kormányok és állampolgárok között abban, hogy ki és milyen korlátokkal gyakorolhat felügyeletet a személyes adatok felett.

A kiadók többsége a hamis vagy silány hírek terjedése ellen a legjobb ellenszert saját újságírói tevékenységük színvonalának javításában látják. Ugyanakkor keresik a lehetőséget a tények ellenőrzését lehetővé tevő megoldásokra is. Várakozások szerint év végéig böngésző-bővítmények és üzenetkezelő robotok (message bots) százai fognak tény-ellenőrző szolgáltatást kínálni a piacon.

2017-ben a kulcskérdés az lesz, hogy hogyan fog alakulni a kiadók és a kommunikációs platformok közötti, jelenleg erősen feszült kapcsolat. A relatív többség (46%) szerint az elmúlt évhez képest több ok van az aggodalomra a platformok növekvő szerepe és befolyása miatt. Egy jelentős kisebbségi vélemény szerint viszont itt az ideje, hogy a kiadók rendezzék kapcsolatukat a Facebookkal és más platformokkal.

A kiadók legnagyobb gondja az, hogy hogyan biztosíthatnának megfelelő díjazást a tartalmak előállítóinak. Miközben a hírügynökségek és hírszolgáltatók sorra bocsátják el munkatársaikat, a Facebook és a Google virágzik a reklámbevételeknek köszönhetően. Várakozások szerint a kiadók növelni fogják a nyomást a hirdetési bevételek számukra kedvezőbb megosztása, adott esetben megfelelő törvényi szabályozás érdekében.

A legsürgősebb kihívást a nyomdai termékeket kiadók számára az, hogy új digitális bevételeket szerezzenek a zuhanó nyomtatott hirdetési bevételek pótlására. A megkérdezettek egyharmada aggasztóbbnak látja pénzügyileg a helyzetét, mint egy évvel korábban, és csak 8% látja a tavalyinál bizakodóbban a helyzetet. A kiadók megpróbálják kidolgozni annak módját, hogy miképpen csináljanak pénzt aközben, hogy az olvasók a weboldalakról egyre inkább okostelefonjukra és a közösségi oldalakra „költöznek”. A megkérdezések alapján várható, hogy nőni fog – legalábbis a szándékok és tervek szerint – a közvetlenül fizetett tartalmak és előfizetési díjak súlya, a megjelenített hirdetések és szponzorált tartalmak csökkenése mellett. A kiadók a regisztrált felhasználói igények felé igyekeznek terelni az igényeket, komoly pénzeket fektetve az adatgazdálkodásba, a jelenleginél jobban személyre szabott tartalmak és üzenetek érdekében.”

Forrás:
Journalism, Media and Technology Trends and Predictions 2017; Nic Newman; Reuters Institute for the study of Journalism; 2017. január 10. (a jelentésnek szentelt webhely)
Sajtóközlemény (pdf)
Journalism, Media and Technology Trends and Predictions 2017 (a jelentés PDF-ben)

Körkörös gazdaság – újabb divatszó vagy a városok jövője?

„…A lineáris gazdaságtól a cirkuláris gazdaság felé
A gazdasági tevékenység hagyományos modellje a lineáris modell. A természeti erőforrások kiaknázása – átalakítása termékké – a terméket a fogyasztók megvásárolják és felhasználják, és amikor a termékek már nem töltik be funkciójukat, eldobják. Ez a modell nem veszi figyelembe az erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának magas gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és ezért hosszú távon nem fenntartható.

A cirkuláris gazdaság alternatív modellt kínál, melyben a termékek, az anyagok és az erőforrások fennmaradnak addig, ameddig csak lehetséges, és a hulladék mennyisége jelentősen csökken vagy el is fogy. A cirkuláris (körkörös) gazdaság a „hurkok lezárására” törekszik, és így gyakorlati megoldást ad arra, hogy a bolygónk korlátai között éljünk. A cirkuláris gazdaság felé való átmenet befolyásolja a különféle fejlesztéspolitikai területeket, így a közlekedést, a mezőgazdaságot, a területhasználatot, a hulladékkezelést, az üzleti irányítást, a fogyasztók oktatását, és így az irányítás minden szakterületén és szintjén dolgozó tisztviselőket. A cirkuláris gazdaság nem egyetlen intézmény vagy cég hatáskörébe tartozik. Jellegéből adódóan ösztönzi a kapcsolatot az egyedi érintettek és a szektorok, szakterületek között.

Mik az előnyök?
A fogyatkozó természeti erőforrások miatti kihívások közepette gondolnunk kell arra, hogy az eddigi rendszer folytatása nem lehetséges, és a lineáris modellre épülő gazdaság egyszerűen nem életképes. A cirkuláris gazdaság felé átmenet ezért szükséges, de mint minden válság esetén, ennek is vannak az átmenethez kapcsolódó lehetőségei, amelyek hosszú távon gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket hordoznak.

A Cirkuláris gazdaságról szóló 2016.évi EEA tanulmány a körkörös gazdaság alábbi előnyeit sorolja fel:
* Az import igény csökkenése és az elsődleges nyersanyagok iránti kereslet csökkenése miatt javuló erőforrás-biztonság.
* Csökkenő környezeti ártalom, ezen belül az üvegház gáz emisszió jelentős csökkenése.
* Gazdasági előnyök: a növekedés és innováció új lehetőségei, valamint megtakarítások a jobb erőforrás-hatékonyság miatt.
* Társadalmi előnyök: új foglalkoztatási lehetőségek minden szakképzettségi szinten, a fogyasztói magatartás változása, amely jobb egészségi és biztonsági eredményekkel jár.

Körkörös gazdaság az Európai Agendában
A körkörös gazdaság előnyeit egyre több európai ország, térség és európai intézmény elismeri. 2015 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a Cirkuláris Gazdasági Csomagot azzal a céllal, hogy ösztönözze a globális versenyképességet, fokozza a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyeket létesítsen. A csomag új és módosított szabályokat tartalmaz, fókuszálva a hulladék kezelésére, illetve keletkezésének megelőzésére, valamint az akciók és pénzügyi elköteleződések időrendjének meghatározására. A Cirkuláris Gazdaság Csomag öt prioritási területe célirányosan: műanyag, élelmiszer hulladék, kritikus nyersanyagok, építés és bontás, valamint biomassza és bio-alapú termékek.

A cirkuláris gazdaság adja egy EU Városi Agenda partnerség tématerületét is, amely egyike annak a négy partnerségnek, amelyeket a Városi Ügyekért felelős Főigazgatóság 2016 októberében hagyott jóvá. A koordinátor Oslo (Norvégia), tagjai a tagállamok, városok, civil szervezetek és más érintettek. A partnerség tevékenysége 2017. januárban kezdődik. Ez az egyik téma, amely szerepel az Amszterdami Paktumban. A cirkuláris gazdaság összefügg a hulladékkezeléssel, a megosztó gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal. A partnerség akciótervet készít a jobb szabályozás, jobb pénzügyi támogatás, jobb ismeretanyag biztosítására az újra-hasznosítás, javítás, helyreállítás és a meglevő anyagok és termékek újrahasznosítása és ezzel új-típusú növekedés és munkahely-teremtési lehetőségek érdekében.

Társadalmi innováció a körkörös gazdaság elősegítésére
A körkörös gazdaság felé való átmenet kapcsán gyakran elfeledkeznek arról, hogy a társadalmi innováció éppen olyan szükséges, ha nem éppen még szükségesebb, mint a technológiai innováció. Az URBACT Társadalmi innováció a városokban című jelentése szerint a társadalmi innováció meghatározása a következő: „innovatív megoldások, a szervezetek és az interakciók új formái a társadalmi problémák kezelése érdekében”. Előterében vannak „a városirányítás, kormányzás innovatív megoldásai: a városi közigazgatás, a polgárok és a helyi érdekeltek közötti együttműködés új formái, amelyek révén városi (helyi) szinten fenntarthatóbb, reziliensebb és nyitottabb rendszerek jönnek létre.”

Ha a cirkuláris gazdaság együttműködő és befogadó módon valósul meg, akkor hozzájárul a társadalmi kohézió erősödéséhez, a hatékony, szolidaritásra épülő térségi gazdaság kialakulásához. Egy jó példa arra, hogy mindez hogyan valósul meg, a Párizsi Régió cirkuláris gazdaságáról szóló határozat és az abban foglalt célok és projektek. Párizs törekszik társadalmi innovációs rendszerének kiterjesztésére az URBACT BoostInno hálózat keretében.
…
További feladatok
A városi és térségi kormányzatok kiemelkedő szerepet töltenek be a cirkuláris gazdaság európai előmozdításában és az átmenet gazdasági, környezeti és társadalmi előnyeinek kihasználásában. Az ESPON, az Interact, az Interreg Európa és az URBACT felhívást intéz a városi és regionális kormányzatok felé, hogy lépjenek már ma, és vegyék figyelembe az alábbi néhány egyszerű tanulságot.

1. Mindenki megteheti
Lehet, hogy a körkörös gazdaság bonyolultnak tűnik, és a technikai zsargon valamint a sokféle változtatási igény elbátortalaníthat. De minden utazás, még a leghosszabb is az első lépéssel kezdődik. Európa minden városa és régiója elmozdulhat a cirkuláris gazdaság felé, ha együttműködik az érdekeltekkel és tanul mások tapasztalataiból. A városi és térségi kormányzatok a leghaladóbb technikai megoldásokért való versengés helyett inkább azon gondolkodhatnának, hogy hogyan lehet új szemlélettel közelíteni a nyersanyagok kérdését, hogy lehet újra meghatározni, hogy mi az érték, mi értékes.

2. Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt
A körkörös gazdaságot a helyi vagy térségi feltételekhez kell igazítani, de van már számos alkalmazható jó gyakorlat. Ezeket alakítani lehet a helyi feltételekhez és igényekhez, és ezzel a város vagy a régió gyorsan haladhat előre.

3. Együttműködés verseny helyett
A cirkuláris gazdaság a kapcsolatokra épül, legyenek ezek olyan vállalkozások közötti kapcsolatok, amelyek ipari szimbiózissá alakulhatnak, vagy a tapasztalatcserét folytató városok közöttiek. A cirkuláris gazdaság felé vezető úton a legjobb első lépés kapcsolódni azokhoz, akik ugyanabba az irányba tartanak, vagy még jobb olyanokhoz kapcsolódni, akik már pár lépéssel előbbre járnak.

4. Az Európai Területi Együttműködési Programok készek segíteni
Az Európai Területi Együttműködési programok a körkörös gazdasággal többféle dimenzióban foglalkoznak, úgy mint a kutatás és innováció, a térségi és vállalati fejlesztés, a közösségi részvétel és társadalmi innováció. A különböző programok dokumentumaiból az érdeklődő városok és térségek megismerhetik az addigi tapasztalatokat, ismereteket, finanszírozási és kapcsolatépítési lehetőségeket…”

Forrás:
Körkörös gazdaság – újabb divatszó vagy a városok jövője?; Ania Rok; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország; 2017. január 12.
Pathways to a circular economy in cities and regions. A policy brief addressed to policy makers from European cities and regions (városi és térségi példák és a cirkuláris gazdaság előmozdítására szolgáló finanszírozási lehetőségek áttekintése – pdf)

Magyarország Nemzeti Atlasza 1989

„Az MTA Szentágothai János elnöksége idején, 1983-ban – az 1967-es atlaszhoz hasonlóan kormányzati támogatással, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való összefogásban – határozta el az MNA újabb kiadását. Az atlasz 6 éves munka eredményeként az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet irányításával, Pécsi Márton igazgató, szerkesztőbizottsági elnök vezetésével, 87 (túlnyomórészt) állami intézmény, szervezet és 183 szerző, szerkesztő közreműködésével a rendszerváltozás előtti pillanatban, 1989-ben jelent meg. A korábbihoz képest terjedelmében közel négyszeresére nőtt, 395 oldalas, 29 x 43 cm-es méretű, egyetlen kötetben megjelent atlasz a külvilág felé való nyitás érdekében kétnyelvűvé (magyar és angol) vált. Az 1967-es kiadáshoz képest a magyarázó szövegek terjedelme a nemzetközi trendnek megfelelően jelentősen (8 oldalról 100-ra) nőtt. Az ország méretéből eredően a térképek túlnyomó többségének méretaránya (1:1–2 millió) és a változatlanul a szocialista területi tervezést segítő alapvető funkciója miatt a tematikai szerkezete lényegében nem változott. Az immár 763 térképének kb. 60% -a továbbra is a népgazdaság állapotával foglalkozott ugyan, de a természetföldrajzi térképek (21%) rovására a társadalmi témakörökkel foglalkozó és a bevezető jellegű térképek némileg teret nyertek (12% ill. 8%). Az 1980-as évek második felében kibontakozó enyhülő politikai légkör hatására nem csupán az adatbeszerzés vált könnyebbé, hanem megjelenhetett a szocialista iparosítással, mezőgazdasági és településfejlesztési politikával kapcsolatos kritika is, ami helyenként tükröződött is az atlasz tartalmában.”

Forrás:
Magyarország Nemzeti Atlasza 1989; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet
293 térkép, online

Törvények, rendeletek

Tervezet az adó- és jövedéki ügyek állami adó- és vámhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és ezzel összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról

„A tervezet 2017. január 25-én 16.30 óráig véleményezhető a janka.zeke@ngm.gov.hu; eva.anita.hollo@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.”

Forrás:
Tervezet az adó- és jövedéki ügyek állami adó- és vámhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és ezzel összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. január 19. (Zip-fájl)

A Közbeszerzési Hatóság elnökének új tájékoztatói: eredménytelenségi ok, értékhatárok

„A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 15. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott feladatkörében eljárva a 19. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Az elnöki tájékoztató elérhető itt.”

———

„A Közbeszerzési Hatóság célja a jogalkalmazók munkájának elősegítése. Ennek érdekében a Hatóság elnöki tájékoztató útján nyújt támogatást az érdekeltek részére a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról. A Közbeszerzési Hatóság elnöke új tájékoztatót bocsátott ki a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt eredménytelenségi ok alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

A Közbeszerzési Értesítő itt, az Elnöki Tájékoztató itt érhető el.”

Forrás:
Új elnöki tájékoztató jelent meg; Közbeszerzési Hatóság; 2017. január 18.
A Közbeszerzési Hatóság elnökének új tájékoztatója; Közbeszerzési Hatóság; 2017. január 20.