Skip to main content

31. szám, 2017. július 31.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az államnak jelentős szerepe van a digitalizációban (Digitális Jólét Program 2.0)

„A digitalizációval kapcsolatos, a közszolgálat modernizálását is érintő kérdésekben indult el szakmai együttműködés a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértői között. Erről is beszélt a Bonum Publicumnak adott interjújában Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Az Európai Parlamenti képviselőként is dolgozó politikus szerint mindenki számára lehetővé kell tenni a szélessávú internethasználatot, amelynek érdekében jövőre már csak 5 százalékos ÁFA terheli majd a szolgáltatást.

Úgy tűnik, hogy a Digitális Jólét Program kezd egyre összetettebbé válni. Milyen eredményeket sikerült eddig elérniük?
Deutsch Tamás: A digitális fejlesztések alapvetően három nagy területre fókuszálnak: az infrastruktúra kialakításán túl, a gazdaság digitalizálására, az állam által nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésére és a digitális kompetenciák fejlesztésére. A fizikai feltételek megteremtése mellett fontos szempont a megfizethető szolgáltatás és a digitális kompetenciák megfelelő ismerete is. Ezek ma már a gazdaság fejlesztésében is nélkülözhetetlenek és fontos feltételek egy ország versenyképességének növelésében. De nem szabad megfeledkeznünk az állam által nyújtott szolgáltatások digitális alapokra helyezéséről sem. Így alakul ki egy olyan rendszer, amelyben az egyes tényezők szorosan kapcsolódnak egymáshoz és együttesen tudnak igazán nagy lendületet adni a változásokhoz. Ma már nem kell külön hangsúlyozni azt, hogy az internethasználat milyen előnyökkel jár az átlagfelhasználó számára és mennyire alakítja át mindennapjainkat. Ezért is fontos, hogy lehetőleg mindenki számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy elérhetővé váljon számára az online világ. A kormány azt vállalta, hogy 2018 végéig minden településen elérhetővé teszi a szupergyors internethasználatot.

Mennyire tartható ez a vállalás?
D. T. Egy katonabölcsesség szerint az a biztos kimenő, amiről visszajött az ember. De ha időarányosan nézzük, akkor kifejezetten jól állunk ezen a téren. Az Európai Unió 2020 végére tűzte ki azt a célt, hogy minden európai polgár számára elérhetővé váljon a szélessávú, legalább 30Mb/sec sebességű internet. Ha minden jól alakul, ezt mi két évvel hamarabb teljesíteni fogjuk. A vezetékes mellett, jelentős fejlődést tapasztalhatunk a mobilinternettel kapcsolatban is. Évek óta a világ egyik legfejlettebb 4G-s szolgáltatása érhető el hazánkban. De nemsokára megérkezhet a nagyon jelentős előrelépést jelentő 5G-hálózat is, amely az adatátvitel gyorsaságát, mintegy 100 szorosára bővíti majd. De jelentősen fejlődik az állam működéshez szükséges online rendszer is. Itt kapacitásbővítésről, a sebesség növeléséről és a megfelelő biztonság megteremtéséről beszélhetünk.

Ha már felmerült a biztonság kérdése, az államnak milyen szerepe van a kibervédelemben? Azt láthatjuk, hogy manapság akár napi szinten követnek el „merényleteket” az online térben is.
D. T. Számtalan kibertámadást láthatunk és tapasztalhatunk az utóbbi években, tehát érdemes nagyon komolyan venni a témát. Ez nem egy csillagháborús vízió, hanem maga a napi valóság. Ennek a kiépítésében az államnak különösen nagy szerepe van, hiszen saját információit is védeni kell. Elmondhatjuk, hogy nálunk, az állami digitális hálózatfejlesztés a világon az egyik legmagasabb biztonsági szintű fizikai és informatikai biztonsági rendszerrel van védve. Tehát hazánkban nem történhetne meg az például, mint ami Észtországban előfordult, hogy egy vélhetően orosz kibertámadás következtében szinte teljesen lebénult az állami szolgáltatások rendszere és szinte minden állami-közigazgatási adatot elloptak. Amit emellett az állam tehet és tesz is, az a témával kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás és képzés.

Utóbbiban pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek is szerepe lehet, hiszen alapfeladata mellett a közszolgálatban dolgozók továbbképzését is végzi az intézmény.
D. T. Ez is egy kiemelt feladat, hiszen a tapasztalatok alapján a közszolgálatban dolgozóknak sincsenek meg azok az alapismeretek, amelyek például szükségesek a már előbb említett kibertámadások kivédéséhez vagy megelőzéséhez. Olyan elemi információkról is szó van, mint például hogy kapcsoljuk ki a számítógépünket, ha befejeztük a munkát. A megfelelő képzésre és az ehhez szükséges kutatói munkára tehát ezen a területen is szükség van, Ezt segíti az az együttműködés, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kezdtünk el és manapság a KÖFOP-projekt keretében is vannak közös feladataink. Öt témában zajlik a szakmai együttműködés, amelyek a már említett kibervédelem mellett olyan területekkel kapcsolatos kutatásokra is fókuszálnak, mint például az okos város programok, a digitális ökoszisztémában zajló közteherviselés, az e-kereskedelem és a közigazgatási stratégiaalkotás digitális szempontjai. Ezekkel a kutatásokkal már a jövőre is gondolunk.

Milyen területeken érdemes egy kicsit előre gondolkoznunk?
D. T. Itt van például a közlekedés várható átalakulásának kérdése. Azt látjuk, hogy akár már néhány éven belül tömegesen is megjelenhetnek az önvezető járművek a közlekedésben, vagy például az áruszállításban. Felmerül a kérdés, hogy a közlekedési jogszabályokat hogyan kell majd „átírnunk” ahhoz, hogy ne legyen jogbizonytalanság ezen a területen. Például ki lesz majd a felelős, ha egy önvezető járművel történik baleset? De maga a digitalizált közigazgatás működése is számos kérdést vet fel szabályozási és szervezetirányítási szempontból. Például itt van a távmunka kérdése, ami előbb-utóbb valószínűleg a közszférában is elterjed majd. Egy klasszikus hatósági ügyintézés esetében szükséges-e, hogy egy kormánytisztviselő a munkahelyén lássa el a feladatát, vagy ezt otthonról is megteheti a megfelelően kiépített és biztonságos informatikai rendszer segítségével? Ez például számos munkajogi kérdést is felvet, amire majd válaszokat kell találnunk. Ilyen kérdésekkel is foglalkozunk majd az egyetemmel való együttműködésben.

A Digitális Jólét Programban megvalósuló infrastrukturális fejlesztés a vezetékes hálózatokra fókuszál. Közben azonban egyre elterjedtebbeké váltak a mobiltechnológiák is. Kérdés, hogy ezek után szükség lesz-e a hagyományosabb megoldásra?
D. T. Korábban úgy tűnt, hogy teljesen átvehetik a vezetékes hálózatok szerepét, de ma a szakemberek inkább azt mondják, hogy mindkettőre szükség lesz a jövőben is. Már csak azért is, mert a mobilrendszerek is vezetékes technológiára épülnek. A két rendszer adatátvitel szempontjából úgymond egymásra van utalva. A dolgok internete is arról szól, hogy a gépek hogyan kommunikálnak egymással, és ez már a mai napok valósága is. Eszközeink, adataink és az internet kapcsolódik össze, amely forradalmi változást hoz hamarosan. Jó példa erre a távdiagnosztika, ami már ma is működik.

Kétségtelenül nagyok a lehetőségek az internet használatával, ugyanakkor az is fontos, hogy megfizethető legyen a szolgáltatás. Ma állítólag 1.5 millió ember van Magyarországon, akik eddig még egyáltalán nem használták a világhálót. Nekik bizonyára az ár meghatározó szempont lehet.
D. T. Ez így van és éppen emiatt döntött a kormány az internet áfacsökkentése mellett, aminek első lépése már idén megtörtént, 27-ről 18 százalékra mérséklődésével. Jövő év elejétől pedig már csak 5 százalék lesz az internethasználat áfatartalma. Emellett hamarosan, várhatóan már júniusban elindul a szolgáltatóknál a Digitális Jólét Alapcsomag is, ami azoknak szól, akik még eddig egyáltalán nem használták a netet, főleg az ára miatt. Ez a jelenlegi legolcsóbb előfizetéshez képest is legalább 15 százalékos csökkenést jelent majd. Ezekkel az intézkedésekkel összesen 30-40 százalékkal lesz olcsóbb a világháló használata a jövő évtől Magyarországon. Az a tendencia érzékelhető, hogy a szolgáltatókat is „felbátorították” a digitalizációval kapcsolatos állami intézkedések és ez további versenyre késztette vagy majd készteti őket. Mind a három nagy szolgáltató vadonatúj csomagokkal állt elő a napokban, tehát ők maguk is igyekeznek csökkenteni a szolgáltatások árát. Ma már 4-5 ezer forintért is lehet egy komolyabb előfizetést vásárolni, ez a kormányzati intézkedések miatt jövőre tovább csökken majd.

Öntől az utóbbi időben sokszor idéztek a sajtóban, elsősorban a twitteren tett bejegyzései miatt. De gondolom már csak a munkája miatt is sokat használja az internetet.
D. T. Mondhatjuk, hogy az életem a nap minden szakában az internethez kapcsolódik. Európai parlamenti képviselőként és miniszterelnöki biztosként nem is nagyon tehetnék mást, hiszen például az Európai Parlamentben a módosító javaslatokat elektronikusan kell beadni. Egyre inkább mobileszközöket használok a munkahelyemen és otthon egyaránt. Én mindig a hírek szerelmese voltam, így nem csoda hogy erre is használom az internetet és egyre kevesebbet tájékozódom a nyomtatott sajtóból. Már régóta nincsenek előfizetéseim napi, heti vagy havilapokra, de néha repülés előtt megveszek egy-egy újságot. Ugyanakkor, ha előadást vagy beszédet tartok, akkor az előre megírt szöveget vagy annak vázlatát mindig kinyomtatom, mert abban utólag még mindig könnyebb belejavítani, mint a mobileszközökön található szövegbe. De így vagyok sokszor a különböző jegyzetekkel és előterjesztésekkel is. A digitalizáció nem vet véget a Gutenberg-galaxisnak.”

Forrás:
Az államnak jelentős szerepe van a digitalizációban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. július 26.

Közigazgatás, politika

Egymilliárd forint támogatás a kkv-k tőzsdei bevezetéséhez (GINOP-1.1.7-17)

„1 milliárd forintos keretösszeggel megjelent a „KKV szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
Hozzátette: Magyarország Kormányának célja a Budapesti Értéktőzsde Zrt. együttműködésével a kis- és középvállalkozások pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelése, nemzetközi hálózatosodásuk elősegítése, nemzetközi piacokon történő megjelenése, továbbá tőzsdei jelenlétének erősítése.

A fejlett tőkepiac és tőzsde az egyik alappillére a versenyképes, innovatív gazdaságnak. Egy jól működő tőzsde elősegíti a részvény- és kötvényági finanszírozást, ami különösen a hitelezés lassulása idején, a banki hitelezésből kiszoruló vállalatok számára nagy jelentőségű. – hangsúlyozta az államtitkár.

Az állam számos formában tud hozzájárulni a tőzsde fejlesztéséhez, különösen fontos ezek közül a piacbarát szabályozói környezet kialakítása, és az európai uniós források tőzsdefejlesztési felhasználása is.

A most meghirdetett program keretében a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által végzendő fejlesztés célja – a nemzetközi gyakorlat alapján – egy európai képzési, mentoring szolgáltatásokat nyújtó együttműködés elindítása és közvetítése a célcsoport vállalkozások számára.

A nemzetközi együttműködésben résztvevő cégek olyan komplex képzési/mentor programban vehetnek részt, melynek keretében a legfelkészültebb tanácsadóktól szerezhetnek új ismereteket és bővíthetik a kapcsolati hálójukat.

A program lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a legkedvezőbb finanszírozási formát megtalálják: legyen az hitel- vagy tőkeági forrásbevonás, akár a BÉT-en keresztüli forrásbevonás.

A pénzügyi válságot követően a magyar részvénypiac nem tudott még új erőre kapni, régiós szinten a legnagyobb mértékben, közel 70%-kal esett vissza a forgalom, emellett a magyar lakosság és a hazai intézményi befektetők előtt is kevésbé ismert, így alacsony a BÉT-re bevezetett részvények aránya, ezért fontos a tőzsdei piac megerősítése.

A most megjelent felhívás része annak az átfogó tőzsdefejlesztési programnak, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést.

A hazai tőzsde fejlesztése fontos nemzetgazdasági cél, ezért támogatandó egy Tőzsdefejlesztési Alap elindítása. Kormányhatározat alapján az alap 20 Mrd Ft-os keretösszeggel jön létre a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) pénzügyi eszközök visszaforgó forrásaiból. Célcsoportként tőzsdei bevezetés előtt álló vállalkozások fejlesztését határozza meg. Az alapkezelő által biztosított klasszikus támogató, tanácsadó szerepkört jól kiegészíti a BÉT stratégiai céljaihoz illeszkedő ELITE program, mely egy speciális, magas szakmai színvonalon működő tanácsadói hálózat bevonásával nyújt célzott képzéseket nem csak a növekedési szakaszban lévő vállalkozásoknak. – mondta Rákossy Balázs.

Az államtitkár emlékeztetett: A kis- és középvállalatok forráshoz segítése a tőkepiacokon keresztül európai és globális szinten is a gazdaságpolitika középpontjában van. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2015-ben megalkotta a Tőkepiaci Unió koncepcióját, melynek fő célkitűzése a foglalkoztatottság és az innováció támogatása a tőkepiac fejlesztésén keresztül. A tőkepiacok továbbá támogathatják a 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak hatékony elosztását. A GINOP forrásaival a hazai tőzsde gazdasági szerepe megerősíthető, így 2020-ra reális esély van egy hatékonyan működő, fejlett magyar tőkepiac felépítésére.

A sikeres részvénybevezetésekhez fontos olyan vállalatok tőzsdére lépése, melyek megfelelnek a befektetői bizalom erősítését célzó magas minőségi követelményeknek, stabil teljesítményt nyújtanak, jelentős növekedési potenciált biztosító üzleti stratégiával rendelkeznek és ezáltal komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számot.

A kiemelt program két részből áll, amelyek eljárásrendjükben és az alkalmazott támogatási jogcím alapján különböznek egymástól. Az első projektelem révén a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló képzési programban résztvevő kkv-k támogatása, a második projektelem keretében a kkv-k tőzsdei felkészülését, bevezetését támogató program jön létre.”

Forrás:
Egymilliárd forint támogatás a kkv-k tőzsdei bevezetéséhez; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 25.
Lásd még: GINOP-1.1.7-17 KKV szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén; Széchenyi 2020; 2017. július 25.

10 milliárd forintos munkahelyteremtő program indul a kkv-knak

„Augusztus elsejétől 10 milliárd forint összegű nyílt pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek.
A pénzből 1100-1200 kkv-nál több mint 5 ezer új munkahely jöhet létre és további mintegy 10 ezer már meglévő megőrzését is támogatják.

Varga Mihály elmondta, a pályázattal a kkv-szektor megerősítésén túl a területi különbségek is csökkennek, a hátrányos térségek felzárkóznak és a helyi gazdaságok is megerősödnek.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a teljes foglalkoztatás eléréséhez a kkv-szektor érdemi támogatása szükséges, hiszen az Európában is nagyon alacsonynak számító magyar munkanélküliségi rátával még nem lehetnek teljesen elégedettek. Mint mondta: fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, mert ők teszik ki az országban működő vállalkozások 99 százalékát, emellett a magyar foglalkoztatotti létszám több mint 70 százaléka náluk dolgozik. A kormány ezért kiemelten kezeli a kkv-k helyzetét, hiszen a technológiai fejlesztésekkel, uniós és belföldi támogatásokkal ezek a cégek tovább erősödhetnek, amivel a versenyképességük, ezáltal az ország versenyképessége is tovább javulhat – tette hozzá.

A központi program segítségével a kkv-k többek között új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, a támogatási összeget ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják – közölte a tárcavezető. A munkahelyteremtő támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen vagy csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható, amelynek mértéke nem regisztrált álláskereső esetén új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet. Ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 500 ezer forint, 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél új munkahelyenként 800 ezer forint, kedvezményezett járásban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak – ismertette a miniszter.

Varga Mihály hangsúlyozta: a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti a térségben. A munkáltatónak köteleznie kell magát, hogy a beruházási telephelyén a pályázat benyújtása előtti 12 hónapban meglévő átlagos létszámot fenntartja, és a létszámbővítésre legalább 2 éves folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal – tette hozzá.

A munkaerő-piaci program pályázati időszaka 2017. augusztus 1-jétől nyílik meg, és a 2017. szeptember 15-én zárul le. A támogatott beruházást legkésőbb 2018. szeptember 30-ig kell a kedvezményezetteknek befejezniük. A pályázaton való részvételről, a pályázat feltételeiről és elkészítéséről a beruházás helye szerinti kormányhivatal foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad tájékoztatást.”

Forrás:
10 milliárd forintos munkahelyteremtő program indul a kkv-knak; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 28.
Kapcsolódó anyagok
ÁÚF – KKV munkahelyteremtő pályázat_2017 Pdf – 552,38 KB
KKV munkahelyteremtő pályázati felhívás_ 2017_mellékletek Zip – 721 KB
KKV munkahelyteremtő pályázati felhívás_2017 Pdf – 566,28 KB

Több mint kétmilliárd forintnyi fejlesztési forrást nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a gyulai önkormányzat

„Több mint kétmilliárd forintnyi fejlesztési forrást nyert el az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatai révén a gyulai önkormányzat – közölte a város polgármestere sajtótájékoztatón.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) kifejtette: 253 millió forintból bölcsődéket, 167 millióból egy óvodát újítanak fel. Két épület – egy egészségügyi intézmény és a városi közüzemi vállalat – energetikai korszerűsítésére 221 millió forint jut, 125 millióból egy szociális otthont alakítanak át és bővítenek.

A belvíz és a csapadékvíz elvezetésére 400 millió forint jut, ugyanennyiből építenek, illetve újítanak fel kerékpárutakat, 212 millió forintból pedig a Gyula és Dénesmajor közötti út 1600 méteres szakaszát korszerűsítik. A munkanélküliség csökkentését célzó programokra 300 milliót nyertek el – sorolta. A pályázatokat 2015 végén, 2016 elején adták be, ezek voltak a TOP úgynevezett elsőkörös pályázatai – közölte a városvezető.

Valamennyi pályázatot kiírnak szeptember végéig
Kónya István (Fidesz-KDNP) alpolgármester, a Békés Megyei Önkormányzat tanácsnoka elmondta: az elsőkörös pályázatokból megyei szinten 1,8 milliárd forintnyi maradvány keletkezett, amelyből körülbelül egymilliárd forintra ismét pályázhatnak a megyei szereplők, a maradék összegre csak a két leghátrányosabb helyzetű járás, a mezőkovácsházi és a sarkadi jogosult.

Szeptember végéig kiírják valamennyi, második körös TOP-pályázatot, összesen 21 milliárd 794 millió forint értékben, ebből 7,3 milliárd forintra csak a gyulai, a békéscsabai – Békéscsaba megyei jogú város kivételével -, a békési, a szeghalmi és a gyomaendrődi járás önkormányzatai pályázhatnak – tette hozzá.

Jelentős pluszforrás
Kónya István elmondta: az építőanyag és a munkaerő árának emelkedése miatt az önkormányzatoknak jelentős pluszforrást kell egy-egy beruházáshoz hozzátenniük, hogy az elnyert pályázatokat megvalósíthassák. A gyulai önkormányzat a napokban szavazott meg 15 millió forint pluszt a házi felnőtt- és gyermekorvosi intézet felújítására, az elnyert 60 millió forint ugyanis nem elég a kivitelezésre – közölte.

Már látszik, hogy néhány önkormányzat – elegendő saját forrás híján – visszaad néhány elnyert támogatást, így az alpolgármester valószínűsíti, hogy lesz még a TOP-os pályázatoknak egy harmadik köre is.

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, Békés megye számára 57,94 milliárd forint áll rendelkezésre a TOP-ból. A képviselő megjegyezte: a megyei önkormányzat által eredetileg kigondolt, pontozásos módszer alapján Gyula nem lett volna jogosult TOP-forrásra, ám sikerült elérni, hogy ezen változtassanak.

A gyulai képviselő-testület a napokban határozott arról, hogy csaknem egymilliárd forint értékben nyújt be második körös TOP-os pályázatokat a könyvtár és a polgármesteri hivatal épületének energetikai korszerűsítésére, a vízi turizmus és a közétkeztetés fejlesztésére, a volt relégyár rehabilitációjára, valamint körforgalom létesítésére.”

Forrás:
Több mint kétmilliárd forint fejlesztési forrást nyert el Gyula; Híradó.hu/MTI; 2017. július 28.

Szabadon választhatóvá válnak az áram- és víziközmű-csatlakozási munkák kivitelezői

„A kormány a Miniszterelnökség kezdeményezésére szeptembertől a gázcsatlakozásokhoz hasonlóan az áram- és víziközmű-szektorban is lehetővé teszi a családoknak és a kisvállalkozásoknak, hogy maguk válasszák ki a közműcsatlakozási munkák kivitelezőit.

Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára pénteken, az érintett vállalkozói érdekképviseletek képviselőivel folytatott tárgyalást követően, az Országház épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta, az elosztótársaság a közműkivitelezésekben monopolhelyzetet tartanak fenn, a kormány ezen kíván változtatni.

Kiemelte, a kabinet július 1-jétől korlátozta az elosztótársaságok hatósági jogköreit, radikálisan csökkentette a határidőket, mivel sok panasz érkezett arról, hogy az építkezéseknél, átalakításoknál a körülményes engedélyezés és kivitelezés sokszor hónapokkal meghosszabbítja a munkát.

A kormány ezért szeptembertől a vállalkozások széles körét engedi be erre a piacra, amitől a szolgáltatások színvonalának emelkedését és a kivitelezői árak csökkenését várja – fejtette ki Bartal Tamás, aki közölte azt is, hogy a kabinet a családok és vállalkozások döntésének segítése érdekében létrehozza a villanyszerelők és vízszerelők központi nyilvántartását, amelybe szeptembertől várják az érintett szakmák képviselőinek jelentkezését. A helyettes államtitkár megjegyezte, ez a lista nem kizárólagos érvényű lesz, hanem egy lehetőség a kivitelezőt keresőknek, az ingyenes nyilvántartásba kerülés szakmai és képzési kritériumait pedig kormányrendelet szabályozza majd.

A helyettes államtitkár emlékeztetett, a kabinet július 1-jétől díjmentessé tette a közműcsatlakozásokat, amivel a lakossági felhasználók egy átlagos méretű lakást vagy családi házat feltételezve legalább 450 ezer, legfeljebb pedig 1,9 millió forintot takaríthatnak meg, míg a kis- és középvállalkozások költségcsökkentése elérheti a 2,8 millió forintot is.

Nemesi Pál, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építőipari és közbeszerzési ügyekért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, támogatják a kormány azon intézkedéseit, amelyek jelentős anyagi megtakarítást és gyorsítást eredményeztek a beruházásokban. Hangsúlyozta továbbá, hogy szervezetük minden támogatást megad, hogy a legfelkészültebb és legkorszerűbb technológiát használó vállalkozások kerülhessenek a központi nyilvántartásba.”

Forrás:
Szabadon választhatóvá válnak az áram- és víziközmű-csatlakozási munkák kivitelezői; Miniszterelnökség; 2017. július 28.
Kapcsolódó anyag:
Tájékoztató az ingyenes közműcsatlakozásról Pdf – 189,14 KB

26 milliárdból fejleszt Érd a Modern Városok Program keretében

„Az érdi szolgáltatások színvonalát szeretnék emelni abból a 26 milliárd forintos fejlesztési támogatásból, amelyet a Pest megyei város a Modern városok program keretében odaítélt 64 milliárdból eddig megkapott – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Csepreghy Nándor Érden, sajtótájékoztatón elmondta: erre az évre csaknem 18 milliárdos támogatást, 2018-ra pedig 8 milliárdot ítélt meg a kormány a város egészségügyi és oktatási intézményeinek fejlesztésére.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az említett fejlesztéseken túl az ipari park kialakítása lesz még fontosabb beruházás, erről a kormány az augusztus végi ülésén hoz végleges támogatói döntést. Közölte: a kormány tervei szerint Érd 2022-re akár 130 milliárdnyi fejlesztési támogatással lehet gazdagabb.

T. Mészáros András, Érd polgármestere ismertette azokat a városi egészségügyi és oktatási intézményeket, amelyek a most megítélt támogatásból megújulnak vagy újonnan épülnek. Közöttük szerepel a Fenyves Parkvárosi Köznevelési Centrum és a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukciója, a Teleki Sándor Általános Iskola fejlesztése, parkvárosi óvoda építése és szakképzési centrum kialakítása.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: minden érdi polgárhoz el fog érni ezeknek a beruházásoknak a haszna.”

Forrás:
Fejlesztik az érdi egészségügyi és oktatási intézményeket; Miniszterelnökség; 2017. július 25.

Lezárult az állami vagyon ellenőrzése

„Az Állami Számvevőszék a jogszabályi előírásnak megfelelően évente ellenőrzi az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységeket. Az ÁSZ 2015-re vonatkozó ellenőrzése megállapította, hogy az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeinek teljesülését a legjelentősebb, kiemelt vagyoni kör feletti tulajdonosi joggyakorlók tevékenysége összességében támogatta. A vagyonhasznosítással összefüggő feladatellátás az állami vagyon meghatározó hányada fölött megfelelő volt, a földrészletek értékesítése szabályszerűen történt. Több tulajdonosi joggyakorlónál a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartás ugyanakkor nem volt szabályszerű. A vagyon-nyilvántartási rendszerhez adatszolgáltatási kötelezettségeiket teljesítették, a kialakított és működtetett belső kontrollrendszer összességében hozzájárult az Alaptörvényben és az állami vagyonról szóló törvényben előírtak teljesítéséhez.
Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás alapvető feltétele az állami feladatok ellátásának és ezáltal a társadalmi szükségletek kielégítésének. Az ÁSZ ezért a közvagyonnal való felelős gazdálkodás elősegítése érdekében és egyben jogszabályi kötelezettségének is megfelelve, évente ellenőrzi az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorló szervezetek feladatellátását.

Az ellenőrzés nyolc, a legjelentősebb, kiemelt vagyoni kör feletti tulajdonosi joggyakorló szervezetet érintett; a Miniszterelnökség (ME), a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.), illetve az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015-ös tevékenységét ellenőrizte az ÁSZ.

Az ÁSZ az állami vagyon hasznosítása tekintetében megállapította, hogy az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésbe adása az állami vagyon meghatározó hányada felett tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-nél szabályszerű volt. Az NFA által az egyes állami tulajdonú földrészletek értékesítése összességében a jogszabályok és a belső szabályzatok betartásával történt. Az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésbe adása során az ÁEEK és az NFA esetében tárt fel hiányosságot az ellenőrzés, mivel a vagyonkezelési szerződésekben a jogszabályokban előírtakat nem teljes körűen rögzítették.

A vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségét az MFB Zrt. és az MNV Zrt. a jogszabályi előírásokkal és a vagyon változásával összhangban összességében teljesítette. Az ÁEEK és az NFA esetében a rábízott vagyonról vezetett nyilvántartás nem volt szabályszerű, az ellenőrzés e területen az EMMI-nél, a ME-nél és az NFM-nél is tárt fel hiányosságokat. Az ÁEEK és az NFA az államháztartáson belüli szervezeteknek vagyonkezelésbe adott ingatlanokat nem a vagyonkezelésbe adáskor vezette ki a könyveiből, így a szervezetek rábízott vagyonról készített nyilvántartása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az NFA további vagyonváltozások során sem tartotta be a számviteli törvény előírásait.

A tulajdonosi joggyakorlók az egységes állami vagyon-nyilvántartás felé adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek. Az ÁEEK által szolgáltatott adatok ugyanakkor nem voltak megalapozottak, a rábízott vagyonába tartozó részesedések között kimutatott olyan részesedéseket is, amelyek kényszertörlés alatt álló, valamint negatív saját tőkéjű társaságokban álltak fenn. Az adatszolgáltatásban szerepeltetett közvetlen kezelésű rábízott vagyonának értéke, valamint a vagyonkezelésbe adott rábízott vagyon értéke a nyilvántartásaiban kimutatott értékkel nem egyezett meg.

A tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatok szabályszerű ellátását támogató belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében az MNV Zrt.-nél, az NFM-nél, a ME-nél megfelelő volt, az FM-nél a kockázatkezelési rendszer, a nyomon követési rendszer és az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű.

Az ÁSZ a közvagyonnal való felelős gazdálkodás további javulása érdekében hat szervezet, az MNV Zrt., az NFA, az ÁEEK, a ME, az NFM és az FM vezetőjének fogalmazott meg javaslatokat, melyre az érintetteknek a jelentés kézhezvételét követően 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Lezárult az állami vagyon ellenőrzése; Holman Magdolna, Czinder Enikő; Állami Számvevőszék; 2017. július 27.
Jelentés – Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése; 17123 (a jelentés sorszáma); 2017. július 27. (pdf)

Eltörlik a 180 napos elszámolási korlátot a visszatérítendő támogatásoknál

„Több lépést is tesz a kormány annak érdekében, hogy keresettebbé váljanak a visszatérítendő támogatások: nemcsak az elszámolható költségek köre bővül, hanem az MFB Pontok értékesítési hálózata is.
A kis- és középvállalkozások visszajelzései egybecsengenek a fejlesztéspolitikai szakértők véleményével: a kombinált termékek, azaz a (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n keresztül igényelhető) kölcsönnel együtt kínált uniós támogatások többségénél túl szigorúak a követelmények, át kell alakítani a pályázati feltételeket – jelezte a Világgazdaság kérdéseire a Miniszterelnökség. Tájékoztatásuk szerint a fentiek alól legfeljebb a vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések képeztek eddig kivételt, és az év végéig jó eséllyel elfogy a 48,2 milliárd forintos keretük. Ezzel kapcsolatban a kormány abban bízik, hogy a jelentős műszaki, szakmai engedmények után a 91,53 milliárdos épületenergetikai forrást is sikerül kihelyezni a cégeknek. A visszatérítendő támogatások terén várhatóan rövidesen érdemben változnak a 120 milliárd forintos kutatás-fejlesztési, a 100 milliárdos élelmiszeripari és a 10,1 milliárdos, a kkv-k piacra jutását segítő pályázat feltételei is.

A kombinált termékek népszerűségnövelése fontos szempont a kormány számára – szögezte le érdeklődésünkre a Miniszterelnökség, kiemelve, hogy ennek érdekében módosították az eljárásrendet, melyet az MFB Zrt. Termék és Értékesítési Bizottsága elfogadott. A változások több szempontból is érintik a korábbi szabályozást, például az idegen tulajdonú ingatlanon való beruházások finanszírozhatóságának feltételeit. Bővítik az ingatlanon elfogadható terhek körét, a 180 napos határ eltörlésével időkorlátozás nélkül számolhatók el a projekthez igazoltan felhasznált, pénzügyileg teljesített számlák.

Emellett ugyanakkor a hitelintézet által vállalt garancia esetén a végső kedvezményezettnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a garancia érvényességét a kölcsön teljes futamideje alatt biztosítja – közölte a tárca.

A Miniszterelnökség arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvetítői szerződések aláírásával lezárult a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. közbeszerzési eljárása a visszatérítendő támogatások értékesítési hálózatának bővítésére. Az új közvetítői partnerek közül az OTP Bank Nyrt. 163, az MKB Bank Zrt. 35, míg a Gránit Bank Zrt. és az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. egy-egy fiókkal növeli az MFB Pontok számát. Az új MFB Pontok a jövő héttől kezdik meg működésüket. Velük együtt összesen 642 MFB Pont várja az ügyfeleket országszerte.

Négy és félszeresére pörgött a kifizetés
A 2007–13-as európai uniós fejlesztési ciklus során 4,3 milliárd forint volt az átlagos heti kifizetés, ami a 2014–20-as időszakra ennek a négy és félszeresére, 19,3 milliárdra ugrott – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség. Hazánk változatlanul az élen jár a visegrádi országokkal való összevetésben: valamennyi fő mutató, így a meghirdetett forráskeret, az igényelt, leszerződött és kifizetett támogatás terén is jobb adatokkal rendelkezünk, mint Lengyelország, Csehország és Szlovákia.”

Forrás:
Eltörlik a 180 napos elszámolási korlátot; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2017. július 27.

Határ menti kapcsolat az ügyfélbarátabb közigazgatásért

„A magyar és a horvát állampolgárok, vállalkozások mindennapjait segíti majd az az uniós program, amelynek megnyitó eseményét csütörtökön tartották Kaposváron. Az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 projektje hozzájárul a Somogy Megyei Kormányhivatal és a határ menti területek közigazgatási szervei közötti kapcsolat fejlődéséhez. A cél a kölcsönös tapasztalatcsere mellett az is, hogy a közigazgatási eljárások, folyamatok hatékonyabbá, egyszerűbbé váljanak minden fél számára.
Az Európai Unió Európai Területi Együttműködési Programján belül megvalósuló projekt fő kezdeményezettje a Somogy Megyei Kormányhivatal, partnerei horvát részről Muraköz megye és Eszék-Baranya megye hivatalai. A projektet támogató partner a magyar fél oldaláról a Miniszterelnökség, horvát részről pedig a Közigazgatási Minisztérium. A program időtartama 16 hónap, ezalatt munkacsoportok dolgoznak azon, hogy mindkét országban mind az ügyintézők, mind az ügyfelek igényét felmérjék, véleményüket kikérjék, valamint a közigazgatási rendszer tapasztalatait összegezzék, s ebből egy együttműködési keretmegállapodás készüljön.

Mint azt a program nyitóeseményén dr. Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: 2010-2014 között hozzá tartozott a határ menti kapcsolatok koordinálása, így különösen öröm számára, hogy az akkori tervezési időszak eredményeként ennek a projektnek az indulásán is részt vehet. Kiemelte: a kormányhivatalok közül úttörőként a Somogy Megyei Kormányhivatal kezdeményezte ezt az együttműködést, amely mind a magyar, mind a horvát fél számára hasznos lehet. A szolgáltató állam filozófiájának megfelelve a magyar kormányzat célja is az, hogy minél inkább megfeleljen a közigazgatás, az ügyintézés az állampolgárok igényeinek, elvárásainak. A helyettes államtitkár hozzátette: a partnerek olyan tapasztalatokkal és elképzelésekkel rendelkeznek, amelyek az eredményes munkát segíthetik.

Darko Nekic, a horvát Közigazgatási Minisztérium államtitkára a projektnyitó eseményen arról beszélt, hogy szeretnék jobban megismerni a magyar kormányhivatalok működését, mivel hasonló elképzeléseket szeretnének Horvátországban is megvalósítani. Amiben ők segíteni tudnak, az az e-állampolgár rendszerük bemutatása. Ezt 2014-ben vezették be, azóta már 45 szolgáltatást kínálnak, ezeket pedig folyamatosan bővítik. Az internetes ügyintézésnek köszönhetően könnyebbé vált az ügyintézés a horvát állampolgárok számára, akik akár otthonról is lekérhetik például a születési anyakönyvi kivonatukat vagy éppen házassági okiratukat. Mint azt az államtitkár elmondta: ennek a rendszernek a bevezetésével a cél az volt, hogy költséghatékonyabbá, korszerűbbé és gyorsabbá váljon a közigazgatási szolgáltatás, valamint az iratok, dokumentumok elérése. Darko Nekic kiemelte: a horvát Közigazgatási Minisztérium minden segítséget megad, hogy ez a projekt minél eredményesebben valósuljon meg.

– Magyarország sok szállal, így gazdasági és turisztikai téren is kötődik Horvátországhoz, Somogyra pedig kiváltképpen igaz ez. Jelenleg 4 horvát testvérmegyéje van Somogynak, eddig a projektig azonban sem Muraköz-, sem Eszék-Baranya megyével nem volt kapcsolata. Ennek a programnak köszönhetően viszont egy új területen, a közigazgatás kapcsán találkoznak és dolgoznak együtt a partner megyék – mondta köszöntőjében dr. Neszményi Zsolt. A Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kiemelte: az egyablakos ügyintézés tapasztalataival tudják segíteni a horvát hivatalokat annak érdekében, hogy az állampolgárok adminisztratív ügyei egyszerűsödjenek.

A jelenlegi horvát közigazgatási rendszer 2001-ben jött létre. A megyei közigazgatási hivatalok számos funkciót ellátnak, így többek között ellenőrzési feladatokat is a megyei önkormányzatoknál – erről már Branimir Posevac, Csáktornya Kormányhivatalának hivatalvezetője beszélt a rendezvényen. Mint elmondta: a megyei közigazgatási hivatalok javaslataikat is megfogalmazhatják végrehajtás tekintetében, így például a törvényi rendelkezések hogyan valósulnak meg a közigazgatásban, jelezhetik tapasztalataikat a minisztérium, a döntéshozók felé annak érdekében, hogy egyszerűbben működjön a közigazgatás. A hivatalvezető hozzátette, hogy a magyar kormányablak működésének megismerése nagy segítség lehet a horvát fél számára, az e-állampolgár rendszer erre építkezve még hatékonyabbá teheti a közigazgatást.

A projektnyitón jelen volt Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Mario Burek, az Eszéki Kormányhivatal hivatalvezetőjének megbízottja is.

Darko Nekic az eseményt követően ellátogatott Kaposváron a Nagy Imre téren található Kormányablakba. A horvát Közigazgatási Minisztérium államtitkárát ott dr. Boldog-Ellenberger Szilvia, a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatalának hivatalvezető-helyettese tájékoztatta a kormányablakban folyó munkáról.”

Forrás:
Határ menti kapcsolat az ügyfélbarátabb közigazgatásért; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2017. július 27.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) összefoglalója a bértárgyalásról

„Önkormányzati tisztviselői fizetése,; második bértárgyalási forduló a BM-ben

Az önkormányzati tisztviselők és munkatársaik béremeléséért tavaly kettő, idén július 17-én pedig ismét országos kihatású sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) tárgyalódelegációja július 27-én, csütörtökön folytathatta a 14-én megkezdett bértárgyalásokat.
…
Időközben a BM apparátusa az általuk ismert létszám és költségvetési adatok alapján előzetes kalkulációkat végzett a követelt béremelési változatok költségigényéről és ezt megküldte az MKKSZ vezetésének.Ezek a táblázatok nem nyilvánosak, de így lehetővé vált, hogy csütörtökön, 27-én 10.00 órakor megkezdődhetett a tárgyalások második fordulója.

A Belügyminisztériumot Pogácsás Tibor államtitkár, az MKKSZ-t Boros Péterné elnök vezette delegáció képviselte. Részt vettek még: dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, dr.Lóczy Péter BM szakmai főtanácsadó, valamint Árva János MKKSZ alelnök, dr. Téglási László MKKSZ ÖDOSZT alelnök, és dr. Marosi János, MKKSZ SZÜB elnök.

Az első egyeztetéshez képest jelentősen kibővült és megerősödött az önkormányzati érdekszövetségek képviselete, szakmai szereplőkén megjelent a Tóth János elnök képviselte Jegyzők Országos Szövetsége.

Az önkormányzatokat képviselték:
Schmidt Jenő elnök; TÖOSZ, Szabó Gellért elnök, Faluszövetség, Csomor László elnök és Acsay Ákos alelnök, KÖSZ, Ambrus Györgyi vezetőségi tag, MÖSZ, Fehérvári Tamás elnök és Nagy Timea, MÖOSZ, valamint dr. Szegvári Péter, BÖSZ.

A tanácskozást Pogácsás Tibor államtitkár nyitotta meg, utalva az átadott költségszámítási adatokra, valamint arra a lehetőségre és szabadságra, ami egy éve lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok szabadon emeljék a tisztviselőik illetményét.

Boros Péterné azonnal utalt arra a 17 282 főre, akik a 900 hivatalban kilenc éve nem kaptak semmit, nem érintette őket bérintézkedés.

Meglepetést okozott Fehérvári Tamás elnök (MÖOSZ, Tolna) aki bizonyos – bővebben nem bemutatott – közvetlen háttértárgyalásokra hivatkozva üdvözölte a Kormány bérajánlatát.

Boros Péterné azonnal kérte ismertetni ezt a szakszervezetek által nem ismert, nem nyilvános ajánlatot, de Pogácsás Tibor megerősítette; a Kormány még semmiféle ajánlatot nem tett, szerinte Fehérváry Tamás valószínűleg félreértett valamit, és tévedett, amikor a költségkalkulációt ajánlatnak vélte.

Boros Péterné erre ismételten megerősítette a már átadott sztrájkkövetelésekbe foglalt számokat és százalékokat, és ismét kérte a Kormány ajánlatát.

Schmidt Jenő elnök (TÖOSZ) alternatívákban ragadta meg a helyzetet és álláspontja szerint nem a jelenlegi 38 650,- Ft értékű illetményalapot kell emelni – ez minden érintettre személyesen hatna – hanem inkább a hivatali dolgozókra jutó, ma 4 570 000,– Ft költségvetési fejpénzt (feladatfinanszírozást) kellene növelni. Ennek ma 70%-a a bér és közteher – az arány megtartását ki lehet kötni – a többi az irodarezsi.

Az önkormányzati szervezetek többségétől támogatott javaslat szerint a munkáltató önkormányzatoknak jobb mozgásteret adna ez a megoldás. Tehát 2017-ben az éves ellátást – időarányosan – október elsejétől 5 380 000,- Ft-ra emelni, mert ez még költségvetési törvény módosítást sem igényel, bár ugyanez már elkerülhetetlen lehet 2018-ra, s végül 2019-re ezt a számot 6 millióra kellene emelni.

Volt olyan szervezet, amely szerint jobb lenne az illetményalap 25%-os emelése, mert az így kiforgó 48 313 Ft olyan előrelépés lenne, ami a 17 282 fő mellet legalább további 10 000 hivatali dolgozót érinthetne, mert bár ők kaptak valamit, de nem ennyit. Az érintettek száma így 28 300 főt adna ki.

A kistelepülések több képviselője is felhívta a figyelmet az ASP rendszer bevezetésének kínjaira, a hibák, késedelmek miatt fizetett milliós bírságokra, és arra, hogy szakemberek nélkül a helyzetet megváltoztatni nem lehet. A Kormány felelőssége, hogy a dolgozók megtartását az emelés módja segítse, ne akadályozza. És gyorsan! –tették hozzá.

A megyék képviselete minderre ráerősített; kiálltak Boros Péterné álláspontja mellett, követelték a járási hivatali és önkormányzati hivatalok dolgozóinak egységes bérezését, mert utóbbiak is állami feladatokat valósítanak meg. Az ASP nehézségeket is visszaigazolták, rámutattak a szakemberhiányból adódó késedelmekre, és működési összeomlás jövendöltek, ha nem lesz érdemi változás.

Pogácsás Tibor válaszában felidézte az önkormányzati adósságok állami átvállalását, szerinte a járási hivatali hatáskörök bővülése csökkentette az önkormányzatok terheit, és az intézmények, iskolák korábbi működtetési plusz támogatása is az önkormányzatoknál maradt – állította. Ellentmondásos, hogy szegény települések emeltek a tisztviselőik bérein, míg gazdag városok ezt nem tették meg! Állítása szerint van az önkormányzatoknak mozgástere, de mégis az államra várnak.

Boros Péterné kérte rögzíteni, az a jogszabályi lehetőség, hogy az önkormányzatok szabadon emeljenek tisztviselőik bérein, ha van miből, akkor született, amikor az MKKSZ az első sztrájkját megszervezte. De a Kormány ezzel nem oldotta meg a problémát – tette hozzá.

Emlékeztetett: Tavaly, még a második sztrájk előtt átadtunk egy javaslatot – teljes kidolgozott jogszabályt az önkormányzati köztisztviselők életpályájára,– ami az állami tisztviselők törvényének analógiáját követte, nos abban 600 %-ig terjedő lehetőségek vannak a bérezésre. Lám, nem is fogadta el a Kormány, még csak nem is reagált, sőt máig van olyan állami vezető, aki az átvételét sem ismeri el.

A tárgyalás ezen pontján az érdekképviseletek egyeztetési szünetet kértek, aminek során egyértelmű lett, az MKKSZ az illetményalap emelésében garanciát lát – mindenki kap emelést – és keretként előkerült a kollektív szerződések bevezetése is. A kialakult álláspontot Boros Péterné képviselete a szünet után.

Boros Péterné azzal kezdte, hogy kormányzati ajánlat hiányában különösen nehéz az egyeztetési munkája.

Sztrájkköveteléseinket fenntartjuk! – tette egyértelművé. Álláspontunk változatlan, az önkormányzati tisztviselők – az Alaptörvény szerint is – részei az egységes magyar közigazgatásnak. Ezt képviseljük évek óta az OKÉT és a KÉF fórumain is. Mindez a Kormánynak nem ismeretlen. Ezért is követeltünk és követelünk képviseletet a minimálbér és bérminimum tárgyalásokon is.

Álláspontunk – ajánlat hiányában – arra épül, hogy az állam felől nézzük a helyzetet. A megoldás „egyik lába” a Schmidt Jenő által megfogalmazott megoldás, amely mellé „második lábként” oda kerül számos garancia a szakszervezet igényei szerint, miszerint a meghatározó mértékben a béremelés mindenkit érinteni fog.

Valahogy rögzíteni kell, a lehetséges finanszírozási növekmény 70 %-a bér kell legyen! Várjuk erre a megoldást, a kormányzati javaslatot. Keressük a garanciát a 48 000,– Ft körüli értékben érvényesülő illetményalapra – akkor is, ha a technika egyébként más, például kormányrendelet, mint a minimálbérnél volt.

Tudatosítani szeretnénk; speciális munkeerőpiaci helyzet jött létre az önkormányzati igazgatásban. Ez az utolsó előtti pillanat, az október elsejei intézkedési határidővel játszani már nem lehet!

Végtelenül sajnáljuk, hogy a Kormány nem tett javaslatot, reméljük legközelebb már azt tudjuk megvitatni. E nélkül a tárgyalás meddő, mert nincs mit egyeztetni.

Pogácsás Tibor államtitkár válaszában kijelentette; a Kormány érzékeli, hogy az önkormányzati dolgozók helyzetén javítani kell!

A Kormány folytatni kívánja az egyeztetést, és a BM képviselői remélik, hogy augusztus 24-ig, az első kormányülésig lehet eredményre jutni. A maga részéről jónak véli a Schmidt Jenő (TÖOSZ) javaslatát, különösen, hogy számszerűen lett megfogalmazva. Megvizsgáljuk, javaslatot készítünk, amit tárgyalhat a Kormány.

A tárgyalás végén Boros Péterné három mozzanatot ismét megerősítve felidézett az elhangzottakból és a sztrájkkövetelésekből. A megoldásnak el kell érnie az átlagosan 48 ezer forintos nagyságrendű illetményalap mértékét, és garanciálisnak kell lennie minden dolgozóra nézve, előrébb kell lépni a kollektív szerződéses rendszer felé, és a követelések 5. pontját felidézve követelte a Közigazgatás Napja törvénybe foglalását.”

Forrás:
A kormány erősen vonakodik emelni, de már nyitottabb; Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ); Boros Péterné; 2017. július 27.

Több uniós pályázat is átalakul az épületenergetikai fejlesztések területén

„Többféle műszaki, szakmai kedvezményt ad a cégeknek a kormány, hogy vonzóbbá váljanak az épületenergetikai fejlesztésekhez igénybe vehető visszatérítendő támogatások. Erre a célra ugyanis hiába különítettek el előzetesen két felhívásban több mint 100 milliárd forintot, vidéken 10 százalék alatti volt a kereslet.

A pályázati konstrukciók sikere érdekében javaslat készült a felhívások módosítására, a változtatások a műszaki és a szakmai elvárásokra, a projekt során megvalósítandó tevékenységekre, valamint az igényelhető támogatás összegére vonatkoznak a Miniszterelnökségtől kért tájékoztatás szerint. Mint kiemelték, a feltételek újragondolása után jelentősen megnőhet a támogatást igénylők száma, így jobban hasznosulhatnak a költséghatékony energiatermelésre és energiafelhasználásra elkülönített források.

A Világgazdaság azután fordult a tárcához, hogy megjelent: átmenetileg szüneteltetik a pályázatok beadását a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a kombinált hiteltermékes, megújuló energiát igénybe vevő épületenergetikai fejlesztéseknél, ahogyan ennek a felhívásnak a – központi régióra szabott – Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) található tükörpályázatában is.

A feltételek átszabásának szükségét a Miniszterelnökség sem vitatta, egyúttal elismerte lapunknak, hogy a július eleji adatok szerint a Ginop-felhívásra mindössze 204 hitelkérelem futott be 4,07 milliárd forint értékben, a Vekop-változatnál pedig 60 kérelmet regisztráltak 2,78 milliárddal. Holott előbbinél a támogatással és a kölcsönnel együtt 91,53, utóbbinál pedig 11,76 milliárd forint áll rendelkezésre.

Érdeklődésünkre a tárca hat olyan pontot emelt ki a módosítástervezetből, amelyet érinthetnek a folyamatban lévő egyeztetések. Eszerint a feltételeknek megfelelő projektek 1,5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, illetve ugyanekkora összeghatárokkal kedvezményes kamatozású éven túli kölcsönt. Az eredeti kiírásban mindkét esetben 3 millió forint volt a belépési szint, ezt tehát megfelezik. További változás, hogy a műszaki és a szakmai elvárások között a fajlagos költségeknél a nettó beruházási költség helyett csak az elszámolható költség lehet ezentúl a vetítési alap.

A napelemes rendszer telepítésénél törlik azt a kitételt, amely szerint technológiai célú energiafelhasználás csökkentésére nem igényelhető támogatás. További változás lenne, hogy az előkészítés mérnök-szakértői költségeinek piaci áras ellenőrzésére a Magyar Mérnöki Kamara díjszabása lesz a mérvadó a három árajánlat helyett. Szintén módosítás, hogy ezentúl a kötelező nyilvánosságra hozatalra költséget kell tervezni. A továbbiakban az elvárt fedezettség mértéke függhet az egyes hitelcéloktól. Fontos tudni, hogy a felhívás jelenleg is véleményezés alatt áll.

Közel 80 ezer kifizetett nyertes
A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban 525 felhívás jelent meg Magyarországon 9353 milliárd forint értékben – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség. A július 24-i statisztikai adatok szerint eddig összesen 77 096 nyertes pályázót fizettek ki mintegy 2701 milliárd forint értékben, ebből közel 1000 milliárd forintot idén folyósítottak. A támogatott projektek száma az elmúlt héten hétszázzal emelkedett, szinte teljes egészében a Vidékfejlesztési programnak köszönhetően. Így már 60 292 támogatói döntés született a ciklusban, ami 6355 milliárd forint odaítélését jelenti.”

Forrás:
Több uniós pályázat is átalakul; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2017. július 27.

Majdnem száz helyen költözik be a NAV a kormányablakokba

„Nyáron tucatnyi város kormányablakában nyitott ügyfélszolgálatot az adóhivatal, az egységek számának bővítése azonban a következő hónapokban is folytatódik. – Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek a hatóság vezetője. Tállai András azt várja, hogy a fejlesztéssel pénzt és időt spórolhat a szervezet az adófizetőknek azzal, hogy a lakosság és a vállalkozók minden hivatalos jellegű ügyüket egy helyen intézhetik majd el.

Idén is gőzerővel folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítása – nyilatkozta lapunknak a szervezet vezetője, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Tállai András a mostani időszak újdonságai közül azt emelte ki, hogy a hatóság több tucat településen beköltözik a kormányablakokba. Mint az államtitkártól megtudtuk, az úgynevezett NAV-ablak program három fázisból áll. Az első idén július elsejével kezdődött, akkor 12 helyszínen nyílt a helyi kormányablakban adóhivatali egység. Mások mellett Paks, Siklós, Mohács, Komló, Szigetvár, Csorna, Lenti és Nyírbátor adófizetői jutottak hozzá a legújabb adminisztrációs lehetőséghez.

– A NAV-ablakokban elintézhető ügyek listája meglehetősen hosszú – hívta fel a figyelmet Tállai András. Az adóazonosító jellel, az adókártyával és az adószámmal összefüggő teendők elvégzése mellett mód van bankkártyás befizetésre, kérhető jövedelemigazolás, miként az ügyfélkapuhoz is bárki hozzáférést szerezhet. Ezeken túl általános szóbeli tájékoztatáshoz juthatnak a magánszemélyek és a vállalkozások képviselői, de leadhatók a különféle iratok, így a bevallások, a kérelmek és az adatlapok is.

– Az, hogy a NAV a kormányablakokba költözik, érdemben segítheti az adófizetők dolgát – vélekedett Tállai András. Az államtitkár szerint pénzt, időt, energiát spórolhatnak az érintettek, hiszen akár más hivatalos ügyük elrendezésével is egybeköthetik az adóügyi feladataikat. A NAV vezetője szerint sok esetben az is fontos lehet, hogy akinek szüksége van rá, szakképzett személyzettől kaphat segítséget.

Mint az államtitkártól megtudtuk, a program második szakasza a következő hónapokban kezdődik: a júliusban megnyitott egy tucat NAV-ablak mellett az év végéig újabb 15 helyszínen költözik be az adóhatóság a kormányhivatalokba. A szükséges átalakítások után például Tamásiban, Orosházán, Keszthelyen és Kiskőrösön is megkezdik a munkát az új kirendeltségek.

– A jövő év elejétől indul a harmadik fázis újabb 64 helyszínnel – mondta Tállai András. Akkor – sok más helyszín mellett – Bonyhád, Tolna, Pécsvárad, Kiskunfélegyháza, Barcs, Csurgó és Fonyód kap majd NAV-ablakot.

– A fejlesztés nyomán a NAV ügyfélszolgálati hálózata jelentősen kibővül – tette hozzá Tállai András –, a jövőben 22 központi ügyfélszolgálat, 91 kormányablakban működő egység, 52 kirendeltség és 16 ügyfélszolgálati hely, vagyis összesen 181 helyszín várja majd az adófizetőket. A változás érdemleges, a bővítés előtt 117 NAV-egységet kereshettek fel az érdeklődők. – A hivatali helyszínek számának növelésével a hatóság 64 olyan településen is megjelenik, ahol a korábbiakban nem volt lehetőség a személyes ügyintézésre – mondta az államtitkár, majd hozzáfűzte: a kormányablakokban megnyíló ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejét meghosszabbították azért, hogy még könnyebben elérhető legyen a NAV bármely szolgáltatása.”

Forrás:
Majdnem száz helyen költözik be a NAV a kormányablakokba; Magyar Idők; Jakubász Tamás; 2017. július 25.

Hamarosan megnyílik a kormányablak a Nyugati Pályaudvarnál

„A VI. kerület második kormányablaka 14 munkaállomással várja majd az ügyeiket intézni akaró állampolgárokat – mondta a Rádió Orientnek Ficher Tamás hivatalvezető, aki éves szinten legalább 160 ezres ügyfélforgalomra számít az új integrált ügyfélszolgálati irodában.

A VI. kerületben 2014-ben nyitotta meg kapuit az első kormányablak az Andrássy út 55 szám alatt, ahol azóta folyamatos ügyfélszám-emelkedés tapasztalható. Az idei első fél évben mintegy 40 ezer állampolgár fordult meg a hivatalban. Mint azt Fischer Tamás elmondta, több mint 4 ezer új típusú személyi igazolványt állítottak ki, és ennél valamivel több ügyfélkaput regisztráltak a kormányablakban. Hozzátette: ez utóbbi oka, hogy a közigazgatásban dolgozóknál bevezették a munkáltatói okiratok elektronikus előállítását, amelyhez valamennyi munkatársnak szüksége van elektronikus ügyintézési felületre.

Az Andrássy úton található kormányablak 9 front office állomással várja az állampolgárokat, de ennél többre lenne szükség a hivatalvezető szerint. Az itteni ügyfélforgalmat és az amúgy sem hosszú várakozási időt fogja majd csökkenteni a Nyugati Pályaudvarnál megnyíló kormányablak, amely némileg nagyobb, 14 munkaállomással várja majd az ügyfeleket.

A kormányablakba még várják a jelentkező munkatársakat – hívta fel a figyelmet Fischer Tamás.”

Forrás:
Hamarosan megnyílik a kormányablak a Nyugati Pályaudvarnál; OrientPress; 2017. július 26.

Közigazgatási, politikai informatika

NAIH: nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda felelős a Yandex orosz IT-cég forgalomfigyelő, adatgyűjtő mérőkódja miatt

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a 444.hu internetes hírlapon megjelent cikkekből értesült arról, hogy a Nemzeti Konzultáció honlapján, a www.nemzetikonzultacio.kormany.hu oldalon a Yandex.Metrica analitikai szolgáltatásának használata sértheti az adatvédelmi követelményeket. A Hatósághoz ezt követően több
állampolgári beadvány is érkezett, amelyekben – a sajtóban megjelent cikkek állításait megismételve – a Hatóság vizsgálatát kezdeményezték az ügyben…[NAIH] ”

„A NAIH szerint nem a Miniszterelnöki Kabinetiroda felelős azért, hogy a nemzeti konzultáció honlapján az orosz Yandex cég adatgyűjtő mérőkódja futott.

A nemzeti konzultáció honlapját készítő cég munkatársának szakmai hibája, gondatlansága miatt futott orosz analitikai kód a nemzeti konzultáció honlapján, de az elküldött adatokat az orosz szerver nem fogadta – ezt állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata, amelyet csütörtökön ismertetett Péterfalvi Attila elnök.

A hatóság azután vizsgálta meg a nemzeti konzultáció honlapját, hogy sajtóhírek szerint a honlap kódjában szerepel a Yandex nevű orosz IT-cég forgalomfigyelő, adatgyűjtő mérőkódja, amely állítólag orosz szervereknek küldte el magyar állampolgárok adatait. A Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor azzal érvelt, hogy a honlapon szereplő analitikai eszközök a honlap hatékonyságát szolgálják.

A hatóság megállapította: a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem a vállalkozót, sem az alvállalkozót nem utasította a Yandex igénybevételére, és sem a vállalkozó, sem az alvállalkozó nem tájékoztatta a kabinetirodát, hogy a Yandex szolgáltatását veszik igénybe.

Péterfalvi Attila azt mondta: az alvállalkozó szerint a honlap indulása előtt 1-3 nappal állították be az analitikát azzal, hogy a fejlesztő beépítette a honlap html-kódjába a Yandex mérőkódra utaló hivatkozást, és a Yandex szerverén beállította az adatok feldolgozását.

Az alvállalkozó projektmenedzsere jelezte azonban, hogy nem lesz szükség a funkcióra, így az informatikus kikapcsolta a Yandex szerverén a funkció működését. A honlap html-kódjából nem törölte viszont manuálisan, holott ezt kellett volna tennie ahhoz, hogy az adatokat ne küldje el a felhasználó számítógépe a Yandex számára.

A Yandex az eljárásban arról tájékoztatta a hatóságot, hogy decentralizált adatközpont-rendszere van, a magyarországi adatokat a legtöbb esetben a hollandiai szerverre továbbítja. Közölték azt is, hogy mivel a Yandex-fiók ki volt kapcsolva, nem fogadták, és így nem is tárolták az adatokat.

A hatóság megállapítása szerint a Yandex kód használatával kapcsolatos adatkezelési kérdésekről az alvállalkozó döntött, ezért a Yandex Metrica szolgáltatás igénybevételével összefüggésben indult vizsgálat nem érintette a kabinetirodát.

A hatóság szerint az alvállalkozó adatkezelése jogellenes volt. A vállalkozó is hibázott, amikor nem ellenőrizte a Yandex analitikai beállításait. A vizsgálat eredményeként felhívták a vállalkozót és az alvállalkozót figyelmét arra, hogy legközelebb egyértelműen jelöljék meg, melyik analitikai szolgáltatót fogják igénybe venni, és olyan megoldást válasszanak, amely nem jár együtt személyes adatok kezelésével – zárul a tájékoztatás.”

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése. A Nemzeti Konzultáció honlapján a Yandex.Metrica analitikai szolgáltatás igénybevételével összefüggésben indított vizsgálatáról, a Liberálisok honlapján alkalmazott űrlap-kitöltő szolgáltatás miatt indított vizsgálatról, valamint az LMP honlapján alkalmazott űrlap-kitöltő szolgáltatás miatt indított vizsgálatról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2017. július 27. (pdf)
Lásd még: Yandex-botrány az nem volt; IT café; 2017. július 27.

A hatóság szerint nem probléma, hogy nem akadálymentesítettek az online pénztárgépek

„Azt tanácsolták, hogy nyugtaadás helyett a vakok inkább írjanak számlát.

Történt ugyanis, hogy a masszőröket is bevonta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online pénztárgépet használni köteles körbe. Mint az közismert, a területen jelentős számban dolgoznak vakok és gyengénlátók is. Az ágazatban ráadásul általánosságban is meglehetősen komoly ellenérzéssel fogadták a változásokat, a Magyar Nemzet cikke szerint a masszőrök mindössze 10-15 százaléka vásárolja majd meg az online pénztárgépet, a többiek külföldre, vagy a feketegazdaságba „menekülnek.” Azonban az új szabályok főként a fogyatékkal élőknek okoztak nehézséget.

Már tavaly megjelentek olyan aggódó hangok a hírekre reagáló hozzászólások között, melyek szerint nincs a forgalomban sem nagy kijelzős pénztárgép a gyengénlátóknak, sem braille feliratos, kijelzős, vagy beszélő pénztárgép a vakoknak. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) is felismerte, hogy a területen ez problémát okozhat, ezért Dr. Nagy Sándor elnök állásfoglalást kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A hivatal válasza szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon.

Ebben az esetben az adóalany mentesül a jogszabályban előírt gépi nyugtakibocsátási kötelezettség, vagyis az online pénztárgép használat alól is. Így abban az esetben, ha egy gyógymasszőr esetleg eddig is számla kibocsátásával teljesítette a bizonylatadási kötelezettségét, akár változatlan formában folytathatja a korábbi erre vonatkozó gyakorlatát.

Tehát a javaslat szerint egyáltalán nem probléma, hogy egyes fogyatékkal élők nem tudnak nyugtát adni, mivel ettől még számlát írhatnak. Mindez azonban első ránézésre is visszás, hiszen egy számla kiállítása nagyságrendekkel nehezebb, adott esetben lehetetlen feladat egy vak, vagy gyengénlátó számára, mint amilyen egy nyugta kitöltése. Ráadásul egyértelmű, hogy a helyzet sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Időközben egy látássérült panaszos az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult beadvánnyal az online pénztárgépek látássérültek számára megoldhatatlan használatával kapcsolatban. A beadvány nyomán Székely László, az AJBH elnöke eljárást is indított, melynek kapcsán megkereste a parlamenti és adóügyekért felelős államtitkárt, három kérdésben várva a válaszát.
Az első kérdése arra vonatkozott, hogy miként tervezik egyenlő eséllyel hozzáférhetővé tenni a vak, illetve látássérült masszőrök számára az online pénztárgépek használatát? A válasz szerint az egyenlő esély most is megvan, mivel a jogszabályi környezet „jelenleg sem zárja ki, hogy olyan, a Pénztárgéprendelet műszaki követelményekre vonatkozó előírásainak egyébként megfelelő pénztárgép kerüljön forgalomba, amely alkalmazkodik a vakok és gyengén látók igényeihez is.”

„Ebből következően a pénztárgép forgalmazóknak lehetőségük van arra, hogy a vakok és gyengén látók részére online pénztárgépet fejlesszenek ki” – olvasható a reakcióban. Lényegében tehát az egyenlő bánásmódot a piacgazdaság biztosítja, hiszen semmilyen jogi szabályozó nem akadályozza abban az online pénztárgépek gyártóit, hogy megfelelő eszközöket fejlesszenek ki.

Megkérdezte az AJBH elnöke azt is, hogy elérhető-e a kereskedelmi forgalomban olyan pénztárgép, amelyet a látássérült személyek is tudnak használni? A válaszból kiderül, hogy „a tárca tudomása szerint jelenleg nincs a piacon a látássérült személyek speciális igényeinek (is) megfelelő, akadálymentesített online pénztárgép.”

Végül a harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy az online pénztárgép helyett milyen jogtechnikai megoldás lenne alkalmas a nyugtaadási kötelezettségük teljesítésére a panaszoshoz hasonló helyzetben lévő adózók számára? A válasz megismétli a MVGYOSZ elnökének adott korábbi választ, miszerint úgy tudnak eleget tenni az ilyen adózók a nyugtaadási jogszabályban előírt kötelezettségeiknek, hogy helyette inkább számlát állítanak ki.

A biztos szerint azonban a CRPD rendelkezései alapján az online pénztárgépek akadálymentessége garantálná a vak és gyengénlátó személyek munkához való jogának érvényesülését. A jelentés rögzíti, hogy az ésszerű alkalmazkodásnak, az egyenlő esélyű hozzáférésnek fokozottan érvényesülnie kell, és mindezek elválaszthatatlanok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adózási tevékenység feltételeitől.

A biztos felhívta a figyelmet, hogy az akadálymentesség biztosításának hiányában az online pénztárgép használatának előírása nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, illetőleg a CRPD, vagyis a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseivel.

Az ügyben végül az ombudsman előremutatónak nevezte azt a jelentésében, hogy a megkeresett Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában előzetes együttműködési szándékáról tájékoztatta, sőt, az online pénztárgépek akadálymentesítését garantáló követelmények meghatározásakor a minisztérium számít az MVGYOSZ fejlesztési javaslataira.

Székely László a nemzetgazdasági minisztertől pedig azt kérte, hogy – az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával, az általuk tett javaslatok és a rendelkezésre álló lehetőségek egyidejű figyelembevételével – kezdeményezze az online pénztárgépek használatát előíró rendelet módosítását, hogy a vak, gyengénlátó emberek számára is biztosítsák az egyenlő esélyű alkalmazás lehetőségét.”

Forrás:
A hatóság szerint nem probléma, hogy nem akadálymentesítettek az online pénztárgépek; Gyömbér Béla; Jog a lappal; 2017. július 25.

Véget ért a fentrol.hu pontgyűjtő játéka

„Nagy sikerrel és rekordszámú közreműködővel zárult Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályunk (BFKH FTFF) 2017. május 1. és június 30. között, a fentrol.hu felhasználói számára megrendezett pontgyűjtő játéka. A játék során a Digitális Légifelvétel Archívum (DLA) projekt keretében megvalósult online felületen a légifelvételek georeferálásáért, azaz helyzetük pontosításáért lehetett pontokat gyűjteni.

A fentrol.hu oldalon jelenleg 115 457 db légifelvétel érhető el, amelyek közül eddig – az oldal indulása óta a játék végéig – összesen 32 125 db kép helyzetét pontosították a felhasználók, amely a teljes digitális állomány közel 30%-a. Ennek ötödét, 5255 db-ot az idei, negyedik pontgyűjtő játék alatt igazították helyre. Összesen 91 játékos vett részt a pontgyűjtésben, a regisztrált felhasználók száma ez időszak alatt 40 új belépővel gyarapodott. Az első 15 legmagasabb pontszámot elérő játékos ajándékcsomagot kapott, a legalább 100 képet georeferálók pedig az ajándékcsomag mellett műhelylátogatáson vehettek részt a BFKH FTFF székházában, ahol szakmai vezetés mellett megtekinthették a Légifilmtárban őrzött archív analóg felvételeket tartalmazó mappákat, tekercseket és repülési vázlatokat. Mivel az archív légifelvételek digitalizálása jelenleg is folyik, a vendégek bepillantást nyerhettek a filmtisztítás és szkennelés munkafolyamataiba is.

Végezetül, elismerve és megköszönve szorgalmukat a georeferálások terén, Braunmüller Péter, a BFKH FTFF szolgáltatás koordinációs felelőse adta át az ajándékcsomagokat. Reméljük, játékosaink továbbra is aktív közreműködők maradnak a fentrol.hu archív légifelvételeinek pontos helyreigazításában és lelkes résztvevői lesznek későbbi pontgyűjtőjátékainknak.”

Forrás:
Véget ért a fentrol.hu pontgyűjtő játéka; Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH FTFF); 2017. július 25.

Chicago városa közadatokra épített téradatplatformot fejlesztett az életminőség javítására

„A közadat-állományok szaporodása és terjedése közepette továbbra is gyakori jelenség, hogy az ezekben rejlő erő kiaknázatlan marad az elszigetelt adatraktárakban. A Computerworld UK beszámolója szerint Chicago városának vezetése hatalmas potenciált szabadított fel azzal, hogy egy nyílt forráskódú alkalmazásra, a MongoDB-re saját fejlesztéssel ráépítve egy egyszerű térképes interfészen tett elérhetővé nagymennyiségű közadatot, a sürgősségi hívásoktól kezdve a felügyeleti eredményekig. A WindyGrid olyan valós idejű alkalmazás, amely megmutatja, hol és mi történik, történt a városban, és lehetővé teszi ezáltal a gyors válaszadást, összességében pedig a városban élők életminőségének javulását. (A névválasztást magyarázhatja, hogy Chicago-t gyakran említik ’windy city’ ragadványnéven – szerk.)

Az ötlet még 2012-ben merült fel, amikor Chicago egy éven belül otthont adott a NATO és a G8 csúcstalálkozóinak, és Rahm Emanuel polgármester a magasrangú vendégek biztonságát és ellátását egy olyan rendszerrel akarta támogatni, amely egyetlen helyre összpontosított, valós idejű tájékoztatást ad a város eseményeiről. Az ehhez szükséges adatbáziskezelőt a MongoDB ajánlotta fel nyílt forráskódú megoldásként, ami lehetővé tette az új adatok felvitelét anélkül, hogy túl sok időt kellett volna tölteni az adatmodellezéssel vagy a GPS-koordináták biztosításával. A megvalósítás első iteratív köre hat hónapig tartott, és immár a második verziót fejlesztették ki azóta.

A WindyGrid kifejlesztése során 36 adatbázist integráltak a MongoDB adatbáziskezelőjébe – sürgősségi hívásokat, közérdekű bejelentéseket, üzleti engedélyeket, építészeti szabálysértéseket, közlekedési és időjárási információkat, környezetvédelmi panaszbejelentéseket vagy a sürgősségi ellátással kapcsolatos tudnivalókat. Olyan speciális információkat is meg lehet a térképes alkalmazáson keresztül tudni, mint az aktuális városi maratonfutások útvonala, közlekedési balesetek, bűncselekmények, fertőző betegségek vagy éppen ópium-túladagolások, idő és hely szerinti azonosítva.

A város saját tevékenységének támogatására is felhasználja a WindyGridet. Jó példa erre az élelmiszerbiztonság javítása. Chicago 16 ezer éttermére összesen 36 helyszíni ellenőr jut, ami önmagában nem biztosít túl feszes felügyeletet a hatóságok részéről. A WindyGrid azonban alkalmas előrejelző elemzések (prediktív analízis) elvégzésére, a kockázati tényezők összegyűjtésével és értékelésével. Ebben nem csak a legutóbbi szabálysértések szerepelnek, hanem a környék olyan jellemzői is, mint az időjárás, a betörések, közegészségügyi problémák, bejelentett panaszok vagy a kiadott dohányforgalmazási engedélyek. Egy egyszerű gépi tanulóprogram segít abban, hogy előre jelezze: mely éttermekben fordulhatnak elő nagyobb eséllyel szabálysértések. A közegészségügyi vezető ezeknek a feldolgozott információknak a birtokában tudja priorizálni az ellenőrizendő létesítmények listáját és az ellenőrzés ütemtervét. A kimutatások szerint mintegy 25 százalékkal rövidült az az idő, ami alatt a hatóságok fel tudnak deríteni egy kritikus szabálysértést, ami azt mutatja, hogy a WindyGrid előrejelző elemzése hatékonyan működik a gyakorlatban.

A járványok megelőzésében is fontos szerepe lehet a rendszernek. Az egyik évben olyan moszkitófaj jelent meg a városban, amely súlyos betegséget okozó vírusokat hordozott és terjesztett a csípésével. A rendszer segítségével meg lehetett állapítani, hogy mely felállított moszkitó-csapda fogta be a legtöbb szúnyogot, jelezve, hogy hol a legnagyobb a populáció sűrűsége és mi a vonulás útvonala. Ennek révén hatékonyan tudtak lépni a moszkitók és a járvány lokalizálása, megfékezése érdekében.

A városban élők utazási kényelmét szolgálja az a megoldás, amely az összes taxi, Uber és Lyft járat indulási és érkezési helyét rögzíti és ábrázolja, anélkül, hogy a személyes adatok azonosíthatók lennének. Ilyen módon az adatbiztonsági szempontok betartása mellett is segítséget ad a személyfuvarozó hálózat optimális működéséhez.

A WindyGrid sikerét mutatja, hogy élelmiszerbiztonsági rendszerét már öt további amerikai város vette át, és Chicago Londonnal is „adat-szövetségi” megállapodást kötött. A fejlesztők fontosnak tartják kiemelni, hogy az adaptációt és a továbbfejlesztést nagymértékben könnyíti a nyílt forráskódú modell alkalmazása.”

Forrás:
City of Chicago develops big data platform to improve the lives of citizens; Tom Macaulay; Computerworld UK; 2017. június 22.
Lásd még:
Chicago’s WindyGrid Puts Open Data to Work; Susan Hall; The New Stack; 2017. július 12.
Chicago Uses MongoDB to Create a Smarter and Safer City; MongoDB
OpenGrid (webhely) és OpenGrid. An open-source geospatial situational awareness platform (használati kézikönyv) – az OpenGrid a WindyGrid nyíltforráskódú változata
Chicago/opengrid: A user-friendly, map-based tool to combine and explore real-time or historical data; GitHub (az OpenGrid szoftver)
OpenGrid & WindyGrid; Chicago Tech; YouTube (4 videó)
Situation awareness; Wikipédia

Informatika, távközlés, technika

A Magyar Telekom átadta az első, európai uniós forrásból fejlesztett újgenerációs szélessávú hálózatát

„Baranya megyében, a Hegyháti Járásban található, 400 háztartást számláló Gödrén adta át a Magyar Telekom az első olyan szélessávú vezetékes hálózatot, amelyet tavaly elnyert európai uniós forrás felhasználásával épített ki a vállalat. A településen ezt megelőzően csak rézhálózat állt rendelkezésre, a fejlesztésnek köszönhetően most a település egészén elérhetővé vált a legkorszerűbb Gigabit-képes optikai hálózat…

Mint ismeretes, a Magyar Telekom és konszolidált leányvállalatai a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 2016 őszén 46 járásra vonatkozóan 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyertek el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Ebből az összegből, és a hozzá kapcsolódó jelentős mértékű saját forrásból nagyjából 111 ezer új háztartásban válhat elérhetővé 2018 végéig a legalább 30 Mbps sebességű hozzáférés (ebből 2400 háztartás lefedését konzorciumban nyerte el a vállalat). Ezek a háztartások ún. fehér területeken fekszenek, ahol eddig még egyik szolgáltató sem volt jelen vezetékes internet szolgáltatással, vagy nem biztosított legalább 30 Mbps sebességű vezetékes internet elérhetőséget.

Az elnyert források felhasználásával a Telekom közel 600 településen épít hozzáférési hálózatot, és több mint 800 km körzethálózati optikai hálózatot is lefektet 2018 végéig. Az első félévben ezeknek a projekteknek elsősorban a tervezési, előkészítési, valamint kezdeti beruházási feladatai zajlottak. Több mint 120 projekt esetében már elkészültek az engedélyezési tervek, és elindult vagy a közeljövőben elindul a kivitelezés. Jelenleg 11 járásban folyik közterületet is érintő hálózatépítési tevékenység, ez a szám várhatóan megduplázódik a nyár folyamán. Őszig várhatóan egy tucatnyi vidéki kistelepülésen helyezi üzembe új, szupergyors vezetékes hálózatát a Telekom.

A fejlesztések révén javulni fog a vidéki régiók szélessávú szolgáltatásokkal való ellátottsága, ezáltal tovább csökken a digitális szakadék az elmaradottabb és a fejlettebb területek között. Az újonnan bekötött háztartások is élhetnek majd a szélessávú internet kínálta előnyökkel, ezáltal javulhat az adott településen élők életminősége és a vállalkozások versenyképessége is.

A Magyar Telekom folytatja emellett tavaly megkezdett, önerős fejlesztéseit is. A vállalat intenzív hálózatfejlesztésének köszönhetően két év alatt (2015-16) további egymillió háztartásban tette elérhetővé saját költségén a legalább 30 Mbps sebességű hozzáférést. Idén további 270 ezer háztartás szélessávú lefedése a cél, amelynek időarányos teljesítésével jól áll a vállalat: június végéig több mint 150 ezer új háztartást ért el újgenerációs hálózatával, ezek harmada Gigabit-képes optikai hozzáférés. Az év első felében fejlesztéseket valósított meg a Telekom többek között Törökbálinton, Érsekvadkerten, Kiskunmajsán, Hajdúnánáson, valamint Budapest több kerületében. Folytatódik a fejlesztés a XII. kerületben (mintegy 20 ezer új háztartás lefedése a cél), valamint a II. kerületben is elkezdődtek a munkálatok (15 ezer háztartás lefedése a cél).”

Forrás:
A Magyar Telekom átadta az első, európai uniós forrásból fejlesztett új generációs szélessávú hálózatát; Magyar Telekom; 2017. július 25.

A BKK-botrány és az érintettek felelőssége

„…Rég nem látott vitát váltott ki a magyar ICT szakmában a T-Systems által fejlesztett BKK digitális bérlete körül kialakult helyzet. A saját állítása szerint a rendszer biztonsági hiányosságaira jóindulatúan figyelmet felhívó fiatalembert a T-Systems feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozóiroda kihallgatta, most szabadlábon védekezik a gyanúsítással szemben. A rendszert feltörő fiatalt sokan, beleértve a hazai és nemzetközi médiát is „etikus hekkernek” nevezik, elítélik az érintett vállalatok reakcióját az ügyben, általános vélekedés az, hogy nem büntetni, hanem inkább jutalmazni kellene a tevékenységét.

Szakmai és jogi szempontból azonban semmiképp nem tekinthető etikusnak az, ha valaki felhatalmazás nélkül felkutat és ki is használ egy információs rendszerben megbúvó sérülékenységet, és az így megszerzett információt felelőtlenül megosztja mindenkivel. Nem tekinthető etikusnak az a magatartás sem, hogy az illegális tevékenység során tesztelt rendszerhiányosságok, feltörési módszerekre vonatkozó információk megosztását a rendszert fejlesztő, azt üzemeltető vállalatokkal az elkövető feltételekhez köti, kvázi megzsarolva ezzel a szolgáltatókat.

Sokan emlegetnek bizonyos „bug bounty” programokat, amelyek keretében a vállalatok hozzájárulnak, sőt kifejezetten kérik a közösséget, hogy vadásszanak biztonsági hibákra rendszereikben. Mások a felelősségteljes megosztás (responsible disclosure) elveit emlegetik, amelynek mentén a hekkerek bejelenthetik az üzemeltetők felé a hiányosságokat, biztonsági réseket, úgy, hogy időt hagynak a rendszerhibák kijavítására, és csak az így letelt idő után osztják meg a közösséggel az információt.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a „bug bounty” program, mint azt a nevében is láthatjuk, bizonyos keretek között meghirdetett program, van eleje és vége, vannak bizony szabályai. A programban résztvevő hekkerek azzal, hogy regisztrálnak a programba, szerződést kötnek a programot meghirdető vállalattal, így kötelező betartaniuk az ott kikötött szabályokat. Saját szakállukra ekkor sem tevékenykedhetnek.

Hatalmas félreértés, hogy a felelősségteljes megosztás kimerül abban, hogy egy hekker figyelmezteti a vállalatot egy biztonsági hibára, és ha a vállalat nem reagál, akkor fordulhat a közösséghez, sajtóhoz.

A felelősségteljes, etikus viselkedési szabályok nem engedik meg a biztonsági hibák egyoldalú publikálását.

Ilyen esetekben a hibát feltáró felhasználó fordulhat az adatvédelmi, hírközlési hatóságokhoz, fenntartó szervezetekhez, eseménykezelő központokhoz (CERT), ezek a szervek jó esetben kikényszerítik a vállalat együttműködését. Természetesen a jogszabályi megfelelőség, a törvények betartása ezekben az esetekben is kötelező, azaz, függetlenül attól, hogy a szándék jóindulatú vagy sem, minden esetben fennáll az esélye annak, hogy a szolgáltató, vagy bármelyik hatóság feljelenti a hekkert, tekintve, hogy nem volt felkérve, megbízva a rendszer biztonsági vizsgálatával. Az pedig már a nyomozóhatóságok feladata eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény, károkozás.

A hazai jogszabályok egyértelműen szabályozzák ezeket a kérdéseket, a szervezeti háttér adott azok kezelésére, nemzetközi viszonylatban is elöl járunk ezen a téren.

Azonban az is egyértelmű, hogy egy vállalat vagy intézmény sem bújhat el a törvény betűje mögé, hiszen attól még, hogy ma már egy hekkertámadás előkészítése is büntethető, például a hatályos információbiztonsági jogszabályok miatt senki nem fejleszthet és üzemeltethet biztonsági hiányosságoktól hemzsegő, ordító szarvashibákat tartalmazó információs rendszereket. A mindenkori vezetés teljes felelőssége az, hogy a rendszerben tárolt céges és magánjellegű információ védve legyen, különös tekintettel a személyes adatokra. A jogszabályi háttér itt is egyértelmű, aki nem így tesz, nem jár el körültekintően, nem tesz meg mindent a védelemért, felelősségre vonható.

Mára teljesen kialakult módszertana van annak, hogyan lehet „security by design” és „privacy by design” alapokon információs rendszereket, internetes szolgáltatásokat fejleszteni és üzemeltetni. Amellett, hogy a tervezők már a tervezéskor figyelembe veszik a biztonsági alapelveket, a rendszer éles indulása előtt sérülékenységvizsgálati módszerekkel, etikus hekkerek segítségével, szerződéses alapon felkutatják az esetleges biztonsági réseket, mert ezek felszámolása után szabad csak üzembe helyezni egy-egy megoldást. Az üzemeltetés során időközönként célszerű megismételni az ilyen vizsgálatokat és a biztonsági auditokat, hogy a rendszerek biztonságos működtetése lehetővé váljon. Ez a biztonságiszolgáltatás-halmaz mára általánosan elérhetővé vált, számos információbiztonsággal foglalkozó vállalat nyújt ilyen szolgáltatásokat.

A konkrét eset kapcsán a jövőben számíthatunk arra, hogy Magyarországon is megjelennek a „bug bounty” programok, ebben az esetben hirdet is ilyet a T-Systems és a BKK is, de nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a hibavadász programok nem helyettesíthetik a biztonságtudatos fejlesztést, ahogy nem helyettesíthetnek egy átfogó sérülékenységvizsgálatot sem. Értelme és hasznosulása ezeknek a programoknak akkor lehet, ha amúgy egy biztonságosan fejlesztett és üzemeltetett rendszer nem ismert hibáinak, nehezen feltárható, speciális tudással kiaknázható biztonsági hiányosságainak felkutatását célozzák, nem pedig a mindenki által letölthető szoftvereket speciális tudás nélkül futtatgató önjelölt hekkerek karrierépítését.

A tét nem az, hogy egy-egy ilyen esetben az illegális tevékenységet folytató, a vállalatokat, intézményeket megzsaroló elkövetőket elítélik-e, vagy nem. Aki kárt okozott a tevékenységével, annak megállapítása mellett vonják is felelősségre, ez mindannyiunk érdeke. A tét ennél sokkal nagyobb.

Ha a vállalatok, intézmények tovább folytatják azt a kibervédelmi értelemben ámokfutásnak nevezhető gyakorlatot, hogy azonnal feltörhető, kompromittálható rendszereket fejlesztenek és üzemeltetnek, ha teret engedünk az illegális hekkertevékenységnek azzal, hogy szemet hunyunk az ilyen tevékenység felett, politikai vitába kezdünk egy-egy információs rendszerrel szemben elkövetett bűncselekmény megítélésében, Magyarország digitális jövőjét kockáztatjuk.

Nem relativizálható a vállalatvezetők, döntéshozók felelőssége, mint ahogy nem relativizálható a károkozás szándékával folytatott hekkertevékenység sem.

A felelősségteljes megosztás intézményét, a „bug bounty” programok elterjedését ösztönözni szükséges, de ahhoz, hogy ez ne „szellemi önkielégítés”, önámítás maradjon, ahhoz az információs rendszereink biztonsági szintjének javítása elengedhetetlen.

Ma az információs rendszereink 60%-a azonnal feltörhető, jól ismert biztonsági hibákat tartalmaz, Magyarország a zombihálózatok területén Európa legfertőzöttebb országa, a döntéshozók, felhasználók biztonsági tudatossága kritikán aluli szinten van. Amennyiben ebben a helyzetben mindenkinek engedjük a rendszerek minden kontroll nélküli vizsgálatát, abból komoly baj lesz. A végső cél az, hogy mindenki a saját felelősségének tudatában tegye, amit tesz a személyes adatok, pénzügyi tranzakciók elektronikus kezelésében, feldolgozásában, valamint az információs rendszerek védelmében. [A szerző a Cyber Services Zrt. tulajdonos-ügyvezetője.]”

Forrás:
A BKK-botránnyal Magyarország digitális jövőjét kockáztatjuk; Frész Ferenc; Forbes.hu; 2017. július 28.

Az elektromobilitásba fektet az MVM Csoport

„Ahhoz, hogy komoly piaci szereplővé váljunk, már most be kell lépni az elektromobilitás területére – mondta az NRGreportnak Bujáki Zsolt, az MVM Partner Zrt. Értéknövelt Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője. A cég szálloda- és élelmiszerláncokkal együttműködve telepít elektromos töltőket, de szeretne integrált szolgáltatásokat is nyújtani a villanyautó vezetőknek – az ehhez kapcsolódó fejlesztéseken már dolgozik a cég.

Miért szállodákkal működik együtt az MVM Partner?
Nemcsak szállodákat, hanem meghatározott számú parkolóhellyel rendelkező napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteket is törvény kötelez arra, hogy elektromos töltőket telepítsenek. Ebben az esetben a kereslet és a kínálat is „találkozott”: a Danubius Hotels Group is szeretett volna töltőket telepíteni. Úgy gondolják, hogy a szolgáltatásnak van hozzáadott értéke számukra. Mi is úgy véljük, a szállodák számára fontos, releváns szolgáltatásról van szó. Ahhoz, hogy a szolgáltatás integráltan működjön, további fejlesztések szükségesek – ezen már dolgozunk.

Mi magyarázza az időzítést?
A Danubius Hotels csoport három szállodájában körülbelül egy időben épültek meg az elektromos töltők. A csoport kérése az volt, hogy a vizes vébé kezdetére készüljenek el a töltők. Ekkor ugyanis teltház van, s így a vendégek láthatják, milyen irányba mozdult, mit képvisel a cég.

Miért lépett be az elektromobilitás területére az MVM Partner?
Értünk az energiához – ezt senki sem kérdőjelezi meg. Mi is keressük azokat a lehetőségeket, amelyek hozzáadott értéket jelentenek ügyfeleinknek. Az elektromobilitás ilyen szolgáltatási csomaggá nőhet a jövőben. Az elektromos autók száma itthon ma még alacsony, ezért nem lehet kijelenteni, hogy eredményeinkhez jelenleg jelentősen hozzájárulna ez a tevékenység. De most kell erre a piacra belépni, fejleszteni, és bizonyos szolgáltatásokat bevezetni, ahhoz, hogy komoly piaci szerepre tehessünk szert.

Milyen szerepre gondol? Mivé fejlődhet majd?
A szálloda segítségére voltunk például abban, hogy tudjuk, milyen töltőt érdemes telepíteni. Ezen a téren már van tapasztalatunk, több mint ötven töltőállomást telepítettünk Magyarországon. Persze vannak mások is a piacon, de számos pályázatot megnyertünk, például ezt is.

A cél, hogy valódi elektromobilitás-szolgáltatást nyújtsunk. Ebben az esetben úgy, hogy a szállodamenedzsment és a töltőállomás integrálva legyenek, és ne egy kártyával kelljen a személyzetnek a töltőt bekapcsolnia, hanem egy informatikai rendszer segítségével, akár automata módon működjön. Lehet ez egy mobilalkalmazás, amelyen keresztül a töltőállomást el lehet indítani, amely méri a töltést, és melyen keresztül intézhető a számlázás is.

Van a fentiek mellett egyéb tevékenység, amelyet az elektromobilitáshoz kapcsolódóan végeznének? Mi a helyzet az elektromos töltőpontot üzemeltetésével, áramkereskedelemmel?
Az energiakereskedelemben is látjuk a szerepünket, már csak az alaptevékenységünkből fakadóan is. A szabályozás ezekben a kérdésekben még nem teljes. Részletes és végleges szabályozás híján pedig nem tudom megmondani ma, hogyan alakul az elektromobilitás piaca, de igyekezünk alkalmazkodni hozzá. Mindenképpen integrált szolgáltatásokat kívánunk nyújtani, a töltéshez kell, hogy kapcsolódjon információtechnológiai háttér is.

Az elektromobilitás olyan terület, Magyarországon is, ahol a beruházások rövid távon nem hoznak profitot. Hogy számolnak: az elektromobilitásba invesztált összegek mikor térülnek meg?
Azok, akik most lépnek be a piacra, a jövőbe fektetnek be. Vannak projektek, mint például a Danubius Hotelekkel történő együttműködésünk, melyek mellett nem szabad elmenni, s melyek azonnali megtérülést hoznak. Töltőket értékesítünk – bizonyos gyártók képviselői/viszonteladói vagyunk. Ezzel a tevékenységgel tudunk profitot realizálni. A telepítés, üzembe helyezés, szolgáltatások szintén hoznak hasznot. Azt, hogy az elektromos áram értékesítése mekkora hasznot hozhat, attól is függ, milyen mértékben terjednek el az elektromos járművek. Ma megjósolni sem tudjuk, egy ilyen szállodai töltőnél hány autót fognak tankolni. Gyakran beszélünk külföldi szolgáltatókkal, akik többéves tapasztalattal bírnak – amikor belevágtak, ők sem tudták. Léteznek becslések arról, hová fog felfutni a piac: ezek szerint 2024-ig lesz ötvenezer autó – pontosan nem lehet megmondani.

A vendéglátóipar mellett milyen ágazatokban, milyen szolgáltatókkal kívánnak még együttműködni elektromobiltiás terén?
A kiskereskedelemre és a kereskedelmi láncokra fókuszálunk. Együttműködünk a CBA-val, több töltőpontot telepítettünk üzleteikbe, és más hálózatokkal is tárgyalunk.”

Forrás:
Az elektromobilitásba fektet az MVM Csoport; Végh Zsófia; NRGreport; 2017. július 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Növekszik a kereslet a határon átnyúló online vásárlás iránt az uniós fogyasztók körében

„A fogyasztói körülmények eredménytáblájának 2017. évi kiadása szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlás esetében.
…
Nőtt az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom, de a kiskereskedők továbbra is akadályokba ütköznek
Az eredménytábla szerint az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt. Tíz év alatt csaknem megkettőződött az interneten vásárló európaiak aránya (a 2007. évi 29,7%-ról 2017-ben 55%-ra). A legutóbbi eredménytábla óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett.

Jóllehet ezen a területen jelentős előrelépés történt, az eredménytábla azt mutatja, hogy a fogyasztók még mindig gyakran ütköznek akadályba a másik uniós országban működő internetes kiskereskedőtől való vásárlás során. Például a válaszadók 13%-a számolt be arról, hogy fizetését elutasították, és 10%-uk esetében nem vállalta a kereskedő az adott országba történő termékszállítást.
Tíz, jelenleg is az interneten értékesítő kiskereskedőből csak négy állította azt, hogy a következő évben megfontolja a belföldi és a határon túli értékesítést. A más országokba történő internetes értékesítést továbbra is aggályosnak tartják, mégpedig azért, mert nagyobb a csalás kockázata, eltérnek a nemzeti adószabályok vagy a nemzeti szerződési jogi szabályok és a fogyasztóvédelmi szabályok.

Ezért a Bizottság javaslatot terjesztett elő a modern digitális szerződési szabályokra vonatkozóan, amelynek célja az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok harmonizálása, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférés és az internetes értékesítések előmozdítása Unió-szerte.

A fogyasztók jogainak ismerete javul, de még mindig alacsony, és nem mindenhol egyforma szintű az EU-ban
Az eredménytábla 2015. évi kiadásához képest a fogyasztók jobban tisztában vannak a jogaikkal. Átlagosan a fogyasztók 13%-a ismeri teljes mértékben az alapvető jogait (ez 2014-hez képest 3,6 százalékpontos emelkedést jelent).

A fogyasztói körülmények azonban általában az északi és nyugati uniós országokban jobbak, mint keleten és délen.
A finneknek például 94,5%-a tesz panaszt, amikor problémával szembesül, miközben a bolgároknak csak az 55,6%-a. Nagyban különbözik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak való kitettség is: a horvátok 40,9%-a, míg az osztrákoknak csupán 3,4%-a szembesül ilyen helyzetekkel.

E kérdések kezelése érdekében a Bizottság jelenleg dolgozik a fogyasztói szabályok korszerűsítésére irányuló javaslaton. Ennek célja, hogy minden európai fogyasztó tisztában legyen a jogaival, és ezeket a jogokat az EU minden pontján megfelelően érvényesítsék.

A kiskereskedők kevéssé ismerik a fogyasztói jogokat
A 2017. évi eredménytábla szerint a kiskereskedők fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozó ismeretei nem javultak az előző kiadás óta. Az alapvető fogyasztói jogokról feltett kérdésekre csak 53,5%-ban adtak helyes választ. Az ismeretek szintje országonként ugyancsak változó: a horvát kiskereskedőknek mindössze 36,2%-a ismeri ezeket a jogokat, míg a német kiskereskedők 62,3%-a tisztában van velük.

Javításra szorul a panaszkezelés gyorsasága
Miközben a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra, azok, akik panaszt tesznek valamiért, elégedettebbek a panaszkezelés módjával.
Ugyanakkor a fogyasztók csaknem egyharmada nem kíván panaszt emelni, mivel megítélésük szerint az érintett összeg túl csekély (34,6%) vagy az eljárás túlságosan elhúzódna (32,5%).
Ezért a Bizottság tökéletesítette a kis értékű követelések eljárását (2017. július 14. óta), amely most már lehetővé teszi, hogy a fogyasztók 5 000 EUR-nál kisebb értékű követelések esetében gyorsított internetes eljáráshoz folyamodjanak. A Bizottság emellett az online vitarendezési platformmal (OVR-platform) ösztönzi az alternatív vitarendezést, amely könnyű internetes hozzáférést biztosít az online ügyletekkel foglalkozó alternatív vitarendezési szervezetekhez.

Háttér-információk
A fogyasztói eredménytáblák áttekintést nyújtanak arról, hogy a fogyasztók miként értékelik az egységes piac működését. A 2008 óta rendszeresen közzétett eredménytábla célja, hogy biztosítsa a fogyasztói vélemények hatékonyabb nyomon követését, valamint tényadatokkal szolgáljon a politikai döntéshozók számára.

Kétfajta eredménytábla létezik, amelyek évente felváltva jelennek meg, és széleskörű felméréseken alapulnak:

  • A fogyasztói körülmények eredménytáblája a nemzeti fogyasztói körülményeket követi nyomon a következő három területen: 1. ismeretek és bizalom, 2. megfelelés és jogérvényesítés, 3. panaszok és vitarendezés. Vizsgálja továbbá az uniós kiskereskedelmi piac integrációja és az elektronikus kereskedelem terén elért haladást is.
  • A fogyasztói piacok eredménytáblája több mint 40 fogyasztói piac teljesítményét követi nyomon olyan kulcsfontosságú mutatók alapján, mint a fogyasztóvédelmi szabályok eladók általi betartásába vetett bizalom, az ajánlatok összehasonlíthatósága, a rendelkezésre álló piaci kínálat, a fogyasztói várakozások teljesülésének mértéke, illetve a fogyasztók által tapasztalt problémák által okozott károk. Az eredménytábla más mutatókat is nyomon követ és elemez, például a szolgáltatóváltásra és az árakra vonatkozóan (2016. évi kiadás).

További információk
Jelentés
Tájékoztató
Infografika
A fogyasztói piacok eredménytáblája
Digitális egységes piac”

Forrás:
A legújabb felmérés szerint növekszik a kereslet a határon átnyúló online vásárlás iránt az uniós fogyasztók körében; Európai Bizottság; 2017. július 25.

Közel másfélszeresére nőtt a mobil banki applikációt használók köre

„A GfK Digital Connected Consumer (DCC) kutatásának legfrissebb, 2017. évi számai a mobil banki applikációk használatának számottevő növekedését mutatják. A klasszikus tájékozódási funkciók mellett a nagytöbbség átutalásra is használja az okostelefonon elérhető lehetőséget.

A GfK digitális fogyasztót és digitális adaptációt elemző kutatása, a Digital Connected Consumer (DCC) 2017. évi legfrissebb adatai is azt igazolják, amit a hétköznapokban egyre többen emlegetnek: az okostelefon az elmúlt néhány évben a papírzsebkendőhöz hasonlóan elemi tartozékká vált a magyarok táskájában, zsebében. A 15 és 59 év közötti internetezők körében tízből nyolc-kilenc honfitársunknak (85 százalék) van okostelefonja, és ez a szám fiatalabbak esetén még ennél is magasabb: a 15-29 éves korosztályban egyenesen megközelíti a 100 százalékot.

A DCC 2017-ben a legdinamikusabb változást a pénzügyi alkalmazásoknál jelezte: a banki applikációt használók létszáma bővült legnagyobb arányban az elmúlt év során. A 2016-ban mért érték szinte másfélszeresére nőtt, ma már a 15-59 éves korosztály 18 százaléka használ banki ügyek intézésére mobiltelefonos alkalmazást.

A banki alkalmazásokban leggyakrabban használt funkciók az egyenleglekérés, a számlatörténet áttekintése, és az átutalás indítása. A használók nagy többsége aktív pénzügyi művelet végzésére is használja a mobiltelefonos lehetőséget, a számok rámutatnak, hogy tízből heten okos mobileszközön is szoktak átutalást kezdeményezni.

“A banki mobil appok használata legdinamikusabban a 40-49 éves korosztályban fejlődött, ahol is az okostelefonnal rendelkezők 27 százaléka használ ilyet” – jelzi Ertl András, a GfK Senior Product Consultant-je. „Ez az arány a 2016-os adathoz képest 79 százalékos ugrás eredménye, ami mögött ugyan elmarad, mégis impresszív a 30-39 éves korosztályban mért 48 százalékos pozitív irányú elmozdulás. Ezzel a fejlődés nagy lökést kapott, és ígéretes a mobilfizetés jövője is. Jelenleg sokféle megoldást értünk ez alatt, egyszerűbbet s fejlettebbet, de szép jövőt jósol, hogy valamilyen mobiltelefonhoz kötődő fizetést már az okostelefonnal rendelkezőknek egyharmada használ” – tette hozzá a szakember.”

Forrás:
Közel másfélszeresére nőtt a mobil banki applikációt használók köre; GfK Hungária; 2017. július 28.

Szakirodalom

Elemzés a középirányító szervek működésének ellenőrzési tapasztalatairól

„…Az elmúlt években az Országgyűlés több olyan döntést is hozott, amely a közszolgáltatások struktúrájának átláthatóbbá tételét, az ellátási színvonal emelését, egységességét, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartást célozta. Ennek következtében 2012. évtől jelentős számú közfeladat és költségvetési szerv került át az államháztartás
önkormányzati alrendszeréből a központi alrendszerbe. Ez is erősítette a számvevőszéki ellenőrzések indokoltságát.

A jelentős számú, közfeladatot ellátó szerv központi alrendszerbe kerülésével a középirányító szervek szerepe is előtérbe került. Az irányíthatóság biztosítása érdekében a kormányzati irányítási feladatok ellátására középirányító szerveket jelöltek ki.
…
A jogszabályok rögzítették a középirányítók feladatellátásának kereteit, de a középirányító és az irányított szervek közötti világos, egyértelmű feladatmegosztást és részletszabályokat
biztosító megállapodások és belső szabályozások kialakítását a középirányító szervekre bízták. A munkamegosztási megállapodások és a belső szabályozások azonban sok esetben egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tartalmazták a felelősségvállalás rendjét és a feladatok megosztását.

Az ellenőrzéseink több esetben tártak fel hiányosságot a középirányító szervek irányítói hatáskörének gyakorlásában. Az irányítási mulasztások veszélyeztették az irányított intézményeknél a szabályszerű és eredményes működéshez szükséges feltételek kialakítását. A szabályok betartásának és betartatásának leghatékonyabb eszköze a következményekkel járó rendszeres ellenőrzés. Az irányítói ellenőrzés sok esetben nem töltötte be a szabályszerű közpénzfelhasználás védelmének funkcióját, nem támogatta a szabálytalanságok feltárását és kezelését, ezáltal a szabályoknak megfelelő működés biztosítását. Az átszervezések során az ellenőrzött középirányító szervek többsége jogszabály alapján az irányított intézmények nyilvántartásaiban szereplő nemzeti vagyon kezelőjévé, vagy tulajdonosi jogainak gyakorlójává vált. Az ellenőrzéseink számos hiányosságot tártak fel a középirányító szervek vagyonkezelési tevékenységéhez, a vagyon átvételéhez és átadásához, továbbá számviteli nyilvántartásához kapcsolódóan.

Ezekben az esetekben a vagyonkezelésért felelős középirányító szervek nem gondoskodtak a vagyonkezelésükbe került állami vagyon átlátható működtetéséről, és nem biztosították az intézmények részére a feladatellátásukat szolgáló vagyon jogszerű használatát. A munkamegosztási megállapodásokban és az irányítói feladatellátásban tapasztalt hiányosságokat visszaigazolva az irányított intézményektől kijelölés alapján átvett gazdálkodási, valamint belső ellenőrzési feladatok ellátása sok esetben nem felelt meg a jogszabályoknak és a belső szabályoknak.
Gyakori hiányosságként merült fel az ellenőrzött intézményeknél, hogy a középirányító szerv jogszabály és megállapodás ellenére a gazdálkodási feladatok ellátásához szükséges alapvető szabályozási környezetet nem alakította ki. A számvevőszéki ellenőrzések az intézményi gazdálkodással összefüggésben a gazdálkodási jogkörök kijelölése során is számos hiányosságot tártak fel. Ezekben az esetekben a középirányító nem teremtette meg a szabályszerű, átlátható közpénzfelhasználás feltételeit.
Emellett több esetben a költségvetési szervek gazdálkodási feladatainak ellátása, könyvvezetésük szabályszerűsége sem volt biztosított a középirányító szerv részéről. Jogszabályban előírt esetekben a középirányító szerv feladata volt az irányított szerv feladatainak ellátásához szükséges eszközök közbeszerzési szabályoknak megfelelő beszerzése.
Ezen a területen az ellenőrzéseink gyakran tártak fel hiányosságot, amelyek kockázatot jelentettek a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásában…”

Forrás:
Elemzés a középirányító szervek működésének ellenőrzési tapasztalatairól; Nagy Imre (szerkesztő); Állami Számvevőszék; 2017. július (pdf)

Állásfoglalás a blokklánc („blockchain”) technológia adatvédelmi összefüggéseivel kapcsolatban

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) eljuttatott konzultációs beadványában egy magyar állampolgár állásfoglalást kért a Bitcoin virtuális fizetőeszköz és az alapját képező blokklánc technológia („blockchain”) használatával kapcsolatban felmerülő adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. A Hatóság a technológia használata kapcsán kifejtett véleményét a honlapján is nyilvánosságra hozza, mivel általános jellege és a technológia újszerűsége miatt a téma közérdeklődésre is számot tarthat…”

Forrás:
Állásfoglalás a blokklánc („blockchain”) technológia adatvédelmi összefüggéseivel kapcsolatban; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2017. július 24. (pdf)

Győr fenntartható közlekedése a következő 20 évben: ötletek és realitások

„A Győr város fenntartható közlekedésének következő 20 évével foglalkozó előadás elején Dr. Winkler Ágoston ismertette, hogy nagyjából 350 személygépkocsi jut 1000 lakosra Győrben, az autóbuszok pedig gyakran több mint 20 percet késnek csúcsidőben. A PWC előrebecslése alapján Győr népessége 2041-ben 144 ezer fő lesz, a személygépkocsi-használat pedig 20%-kal fog nőni 2040-ig. A keleti elkerülő út az előrejelzések szerint mintegy 9000 járművet fog elvenni a város forgalmából. Ugyanakkor mivel a város belső területein épülnek az új társasházak, az elkerülő út nem fogja teljesen megszüntetni ezen a területen a torlódást. Ez a torlódás pedig az autóbuszokat is érinteni fogja, mivel nincs buszsáv, illetve nem részesülnek előnyben a buszok a személygépjárművekkel szemben. Erre jelenthetne megoldást a buszsáv, a kizárólag autóbuszok által használható utak, a jelzőlámpa-befolyásolás, a negatív buszöböl, és az autóbusz-zsilip.

Győrre már 1895-ben készítettek villamoshálózati tervet, Újváros, Rába kettős híd, Belváros nyomvonalon. A legutóbbi ilyen terv 2005-ben készült el, amely Marcal- és Adyvárost kötötte össze a belvárossal és az egyetemmel. A villamos megvalósítása nem lehetetlen Győr városában, ugyanakkor nagyon költséges lenne a kivitelezése, és a fenntartása, illetve csak a belső városrészek közlekedési problémáira nyújtana megoldást. Az elővárosi körvasútra legutóbb a VEKE tett javaslatot Gyárváros, Győr, Marcalváros, Adyváros nyomvonalon. Így a Hegyeshalom-Csorna felől érkezőket az elővárosi vasút körbevinné a városon majd haladna tovább Komárom irányába. Az elővárosi vasúthoz mindenképpen szükség lenne egy vasúti megállóhelyre az ipari parkban is. Az intermodális csomópontok célja a módváltás miatt szükségszerű átszállások körülményeinek javítása, az átszálló utasok számára hasznos kereskedelmi, közigazgatási stb. funkciókkal. (Ideális esetben a szükséges mennyiségű kereskedelmi funkció a csomópont kulturált körülményeinek fenntartási költségeit is fedezi.) További, kisebb intermodális csomópontok (decentrumok) kialakítására Adyvárosban, Marcalvárosban, és Ménfőcsanakon lenne lehetőség. A város közlekedési adottságait és lehetőségeit megvizsgálva elmondható, hogy az optimális egyensúly megteremtése kell, hogy legyen az elérendő cél. Vagyis a megcélzott úti célhoz a megfelelő közlekedési módot lehessen választani (gyalog, kerékpár (GyőrBike), személygépkocsi, autóbusz).

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy Győr közlekedés-fejlesztésével kapcsolatban a külföldi városok esetében a Győr léptékű városok példáját kell megvizsgálni, azt, hogy ott milyen közösségi közlekedési megoldások találhatók. De a külföldi városokkal is vigyázni kell, mert sok város hiába Győr méretű, ha ott sokkal magasabb a laksűrűség, így a közösségi közlekedésre jutó kritikus tömeg is (pl. Tour).(De hasonló okból nem jó példa Budapest sem.) Ugyanakkor Győrben az egyetlen reális közösségi közlekedési megoldás jelenleg az autóbusz.

A P+R parkolók kapcsán említésre került, hogy az ETO Park és a Duna Center között járhatna egy City busz jellegű járat, melyet a város a bevásárlóközpontokkal közösen finanszírozhatna. A városban azonban nincs politikai akarat a közösségi közlekedés tervszerű fejlesztésére, aminek az egyik jele, hogy a város nem rendelkezik hosszú távú komplex közlekedésfejlesztési koncepcióval. Különböző részterületekre, mint pl. az elővárosi vasútra ismétlődően készülnek tervek, de átfogó, a városban lehetséges valamennyi közlekedési módot figyelembe vevő tervvel a város nem rendelkezik.

A kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban elhangzott, hogy szükséges a kerékpárút-hálózat folyamatos megújítása, valamint a közösségi kerékpárrendszer (GyőrBike) koncepciójának újragondolása. Ez utóbbi esetében a jónak mondható nyitó évet egyelőre erős visszaesés követte, aminek okait érdemes megvizsgálni. Ennek egyik összetevője minden bizonnyal a lejárt éves bérletek megújításának elmaradása.

A beszélgetés során említésre került az önvezető jármű is, mint alternatív lehetőség. Az önvezető jármű önmagában szintén növeli a forgalmat. Az egyensúly a lényeg, hogy mindenki megtalálja a helyét a közlekedésben. Ehhez azonban pontosan tudni kellene, hogy a lakosok honnan hova akarnak eljutni a városban, és milyen célból. Így Győr valamennyi lakosát meg kellene kérdezni a közlekedési szokásairól, és nem csak azokat, akik már jelenleg is közösségi közlekedéssel utaznak. Ezzel kiderülne, hogy akik nem használják a közösségi közlekedést, mivel lehetne motiválni arra, hogy mégis áttérjenek rá. Ezt a vizsgálatot egyszer kellene csak elkészíteni az egész városra, utána elegendő lenne a frissítése. Az ilyen típusú kutatásra már léteznek módszerek és eszközök, melynél nemcsak a számlálásra van módszertan, hanem a forgalomelőrebecslésre is.

Problémaként jelezhető, hogy a városházán közel két évtizede nincsen a közösségi közlekedés tervezésében jártas és felelős közlekedésmérnök szakember, aki például meg tudná mondani, hogy hány buszra lenne szükség a városban. A város, a szolgáltató(k) és a lakosság közötti mobilitási kérdésekhez kapcsolódó kommunikációhoz, a közlekedés komplex tervezéshez szükséges közlekedési szakember alkalmazása a polgármesteri hivatalban.

Érzékennyé kell tenni a lakosságot a közösségi közlekedésre, és mindezt most kell megtenni (megtervezni) a jövő számára. Mindehhez azonban politikai akarat, és egy egységes közlekedésfejlesztési koncepció vagy a világban az elmúlt két évtizedben jellemzővé vált Fenntartható Városi Mobilitási Terv (Sustainable Urban Mobility Plan – SUMP) készítése szükséges. A SUMP-nak napjainkra kiforrott módszertana van. Ez számos, a közlekedéshez kapcsolódó szervezet honlapján elérhető angolul (pl. http://www.eltis.org/mobility-plans) és magyarul is (pl. http://www.bump-mobility.eu/hu/news/sump-guidlines-hu-published.aspx).

MUT Győr-Moson-Sopron megyei Területi Csoport Facebook oldala
Kapcsolódó dokumentumok:
Prezentáció
Összefoglaló”

Forrás:
ÖSSZEFOGLALÓ – Dr. Winkler Ágoston – Győr fenntartható közlekedése a következő 20 évben: ötletek és realitások; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2017. június