Skip to main content

21. szám, 2018. május 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, az új kormánystruktúráról és az e-közigazgatásról

„…– A nemzetközi kihívásoknak szerepük van abban, hogy változtatnak a kormány „agyközpontjának” szerkezetén?
– A kormány szervezeti felépítésének mindig az aktuális feladatokhoz kell igazodnia. Az új szerkezet tükrözi a fő célokat, amelyek közül a legfontosabb a biztonság és a nemzeti identitás megerősítése, a versenyképesség növelése és a teljes foglalkoztatottság. A kabinetrendszer átalakítása is ezeket a célokat szolgálja. Abban azonban nincs semmilyen változás, hogy a miniszterelnöknek van kormánya, vagyis ő határozza meg a fő politikai irányvonalakat.

– A Miniszterelnöki Kabinetirodának milyen feladatai lesznek az új felállásban?
– A mi minisztériumunk – ez a nevéből is egyértelmű – a miniszterelnök munkáját segíti. Ezen túl van egy speciális feladatunk, az, hogy egyetértési pontokat keressünk a kormány és az állampolgárok között. Több ilyen is létrejött az elmúlt időszakban. Ma egyetértés van a „segély helyett munka” elvében és abban is, hogy a gyermeket nevelő családokat minden eszközzel támogatni kell. Emellett több konzultáció és egy népszavazás is megerősítette a kormányt abban, hogy fellépjen az illegális bevándorlás ellen.

– A következő időszakban milyen témakörökben keresik majd az emberek egyetértését?
– Erről az új kormánynak kell majd döntenie. Amint arról Rogán Antal miniszter a bizottsági meghallgatásán már beszélt, a demográfia és a családpolitika egy lehetséges témája a megerősített párbeszédnek.

– Új szakterületekkel is bővül a kabinetiroda feladatköre. Miért éppen a turizmus és az e-közigazgatás került a tárcához?
– A turizmusra nem csak gazdasági sikerágazatként tekintünk – 2010 óta közel ötven százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma –, hanem a hazaszeretet egyik fő terepének is tartjuk. Magyarország egy jó hely, büszkeségre okot adó kulturális értékekkel és természeti kincsekkel. Szeretnénk, ha ezt minél többen tudnák a világban. Ehhez több minisztérium összehangolt munkájára lesz szükség. Ugyanez érvényes az e-közigazgatásra is. Itt az a cél, hogy minél több ügyet lehessen interneten intézni. A belügyminisztérium rengeteg informatikai fejlesztést hajtott végre az elmúlt években, most az a cél, hogy ennek hasznát minél több magyar ember érezze. Tehát az e-ügyintézés felhasználóbarát oldalát szeretnénk erősíteni. Nem kevesebb az ambíciónk, mint hogy Európa első öt országa közt legyünk a digitális szolgáltatások terén…”

Forrás:
Magyarország szintet léphet; Baranyai Gábor, Kis Ferenc; Magyar Idők; 2018. május 19.

Az Európai Bizottság közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit

„Az Európai Bizottság ma közzéteszi a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-as értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, valamint a vállalkozások és a digitális közszolgáltatások tekintetében. A mutató szerint az EU előrehalad a digitalizáció útján, de a fejlődés továbbra sem elegendő ahhoz, hogy Európa utolérje a világelsőket és csökkentse a tagállamok közötti különbségeket. Ez indokolttá teszi a digitális egységes piac gyors megvalósítását és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok tanúsága szerint jó irányban haladunk, ám az előrelépés csekély mértékű. Egészében véve az EU haladást tud felmutatni, de még mindig nem megfelelő ütemben. Időközben a világ más országai és régiói gyorsabban fejlődnek. Ezért többet kell beruháznunk a digitalizációba, és mihamarabb be kell fejeznünk a digitális egységes piac kialakítását is, hogy lökést adjunk Európa digitális teljesítményének, első osztályú konnektivitást és online közszolgáltatásokat alakítsunk ki, és biztosítsuk az elektronikus kereskedelem fejlődését.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Azt várjuk, hogy gyors előrehaladás történik a nagyszabású reformok tekintetében, így például a beruházások fellendítésére és a konnektivitás erősítésére irányuló Európai Elektronikus Kódex esetében. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő idei mutató azt tanúsítja, hogy további erőket kell latba vetnünk polgáraink digitális készségekkel kapcsolatos hiányosságainak megszüntetéséhez. A digitális technológiák szélesebb körű alkalmazásának és a megfelelő készségek megszerzésének ösztönzése révén megerősítjük a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek helyzetét. Ez a sikerre vezető út társadalmaink digitális átalakulása tekintetében.”

A tavalyi év során az EU tovább javította digitális teljesítményét, és a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti különbség kismértékben (36 pontról 34 pontra) szűkült. A 2018. évi DESI-ben Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok globálisan is élen járnak a digitalizáció terén. Ezeket az országokat Luxemburg, Írország, az Egyesült Királyság, Belgium és Észtország követi. Írország, Ciprus és Spanyolország lépett a legnagyobbat előre (több mint 15 ponttal) az elmúlt négy év folyamán. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javulnia kell ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen.

A 2018. évi DESI az alábbiakat tanúsítja:

Az internetkapcsolat javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kezeléséhez

  • A háztartások 58%-a számára érhető el legalább 100 Mbs-os, szupergyors hálózati összekapcsoltság, és az előfizetések száma gyorsan növekszik. A háztartások 15%-a használ szupergyors széles sávú hálózatot: ez kétszerese a mindössze két évvel korábbinak és ötszöröse a 2013-asnak.
  • Az európai háztartások 80%-a széles sávú, legalább másodpercenként 30 megabites (Mbps) internetkapcsolattal rendelkezik (tavaly 76%), és az európai háztartások harmadának (33%) van előfizetése (23%-os növekedés tavalyhoz, és 166%-os 2013-hoz képest).

A mobiladat-előfizetések száma 57%-kal nőtt 2013 óta, és jelenleg száz uniós lakosból már 90 rendelkezik előfizetéssel. A 4G-s mobilhálózatok átlagosan az uniós népesség 91%-ának áll rendelkezésre (tavaly 84%-ának).

A mutatók azt tanúsítják, hogy gyorsan nő a piaci kereslet a gyors és szupergyors széles sávú rendszer iránt, és ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább folytatódik. A Bizottság javaslatot tett az uniós távközlési szabályok reformjára, hogy lépést tartsanak az európai lakosság növekvő konnektivitási igényével és ösztönözzék a beruházásokat.

Egyre több európai lakos használja az internetet kommunikáció céljára

A telefon- és videohívásokkal kapcsolatos internetszolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben: az európai lakosok csaknem fele (46%) használja az internetet hívásokra, ez majdnem 20%-os növekedés tavalyhoz, és több mint 40%-os 2013-hoz képest. A többi mutató azt jelzi, hogy jelenleg az európaiak 81%-a legalább hetente egyszer internetezik (tavaly 79%).

Az online környezet iránti bizalom erősítése érdekében 2018. május 25-én hatályba lépnek az új uniós adatvédelmi szabályok.

EU-szerte több a digitális szakértő, de bizonyos készséghiányok fennmaradtak

  • Az EU-ban igen csekély mértékben nőtt a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén végzett hallgatók száma (2015-ben ezer 20–29 éves személyre 19,1 végzett hallgató jutott, szemben a 2013-as 18,4-el).
  • Az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel (tavaly 44%).

A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció mellett a Bizottság elindította a „digitális lehetőségek” elnevezésű gyakornoki programot, hogy megszüntesse a digitális készségek terén tapasztalható lemaradást Európában. A kísérleti kezdeményezés 2020-ig 6 000 diáknak és friss diplomásnak nyújt digitális képzést másik uniós országban.

A vállalkozások digitalizálódása folytatódik, az e-kereskedelem lassan növekszik
Bár egyre több vállalkozás küld elektronikus számlákat (18% a 2013-as 10%-hoz képest) vagy használja a közösségi médiát a vevőkkel és a partnerekkel való kapcsolattartásra (21% a 2013-as 15%-hoz képest), az interneten értékesítő kkv-k száma nem változott az elmúlt években (17%).

Az EU-n belüli elektronikus kereskedelem élénkítése érdekében a Bizottság előterjesztett egy sor intézkedést az átláthatóbb csomagkézbesítési díjaktól az egyszerűbb hozzáadottérték-adó és digitális szerződési szabályokig. 2018. december 3-tól a fogyasztók és a vállalkozások állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés nélkül hozzájuthatnak az interneten elérhető legjobb ajánlatokhoz.

Az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat
Az internetfelhasználók 58%-a az online csatornát használja a közszolgáltatások formanyomtatványainak benyújtására (2013-ban 52%).

  • A lakosság 18%-a használ webes egészségügyi szolgáltatásokat.

2018 áprilisában a Bizottság a közszféra információinak újrafelhasználására és az e-egészségügyre vonatkozó kezdeményezéseket fogadott el, amelyek jelentős mértékben javítani fogják az EU-n belüli, határokon átnyúló közszolgáltatásokat.

Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő éves mutató (DESI) célja, hogy megmérje az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a kiemelt beruházásokat és intézkedéseket igénylő területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköz, amelynek segítségével az uniós országok megvitathatják gazdasági és költségvetési terveiket, és az egész év során konkrét időpontokban nyomon követhetik az előrehaladást.

A Bizottság idén DESI név alatt egyidejűleg teszi közzé a DESI-t, valamint a nemzeti digitális politikák részletesebb elemzését, amely áttekintést ad a tagállamok előrehaladásáról és szakpolitikai végrehajtásáról (korábbi nevén Európa digitális fejlődéséről szóló jelentés). A Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó részletesebb távközlési fejezetet csatolt a jelentésekhez. A tagállamok közötti jobb összehasonlíthatóság érdekében, a DESI országok közötti elemzést is nyújt a konnektivitás, a készségek, az internethasználat, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, a digitális közszolgáltatások, az IKT K+F és innovációs beruházások, valamint a Horizont 2020 kutatási és innovációs program forrásainak tagállami felhasználása tekintetében.

A Bizottság 29 jogalkotási javaslatot terjesztett elő a digitális egységes piaci stratégiája keretében, és egy közelmúltbeli közleményben felszólította az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2018 végéig fogadják el ezeket a javaslatokat.

További információk

”

Forrás:
Mennyire digitális országban él Ön? Európának digitális egységes piacra van szüksége digitális teljesítményének fellendítéséhez; Európai Bizottság; IP/18/3742; 2018. május 18.
Szerkesztői megjegyzés:
Ha figyelmes olvasó megnézi a 2. ábrát (iDESI evolutiom over time), mely az Európai Unió teljesítményét nemzetközi összehasonlításban méri, akkor azt a meglepő tényt kénytelen konstatálni, hogy az uniós mérési módszertan alapján Kína digitális teljesítménye (hogy a felmérés szóhasználatánál maradjunk) kisebb mint az Unió 4 legkevésbé teljesítő tagjáé (például Románia, Bulgária). Ennek alapján ennek a felmérésnek, dacára a hivatalos uniós pecsétnek, az értéke erősen megkérdőjelezhető. Legjobb esetben annyit lehet mondani, hogy az elmúlt évtizedben divatos „digitális felkészültség mérése (digital readiness)” nevű műfaj késői leszármazottja, erősen korlátozott használhatósággal. Alapvető jellemzők mérése marad ki belőle. Jól láthatóan a jövőt nem kis részben Kínában írják. Mesterséges intelligencia, robotika, elektromos autók, mobiltelefonokra épülő komplett digitális gazdasági ökoszisztéma (kb. 3 év alatt megszűnt gyakorlatilag a készpénz használata) és még lehetne sorolni. A DESI hány jellemzője képes ezt mérni?

Gulyás Gergely és Tarlós István közösen tartott sajtótájékoztatót: Szorosabb együttműködésre készül a kormány és a főváros

„ A főváros és a kormány közötti szorosabb együttműködési szándékot jelentett be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester pénteken Budapesten, közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Gulyás Gergely tárcavezetői eskütétele utáni első nyilvános szereplésén úgy fogalmazott, látogatása is azt szimbolizálja, hogy a kormány a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik Budapest sikeressége, nagyobb arányú, gyorsabb fejlesztése érdekében.

Kiemelte, a korábban megjelent híresztelésekkel ellentétben az új kabinet nem csökkenti a főváros hatásköreit, hanem éppen ellenkezőleg, a tisztán állami hatáskörbe tartozó fejlesztéseket is a főpolgármester együttműködéséhez kötik a tárcák közötti hatáskörök megosztását tartalmazó rendeletben.

A Miniszterelnökség vezetője az együttműködésről szólva elmondta, amennyiben indokolt, a miniszterelnök és a főpolgármester között történik majd egyeztetés, más esetekben pedig ő, illetve Fürjes Balázs, a főváros és agglomerációja állami fejlesztéseiért felelős államtitkár áll majd a főváros rendelkezésére.

Emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, Budapest a nemzet fővárosa is egyben, a város sikeréhez pedig elengedhetetlen a kabinet és a városvezetés közötti jó együttműködés.

Budapest mindig akkor fejlődött látványosan, amikor polgári kormánya volt Magyarországnak, illetve a polgári pártok irányították a fővárost – hangoztatta. Gulyás Gergely a 2010 óta eltelt időszak kormány által támogatott komoly előrelépései között említette a 4-es metró befejezését, a közösségi közlekedés járműparkjának cseréjét, a főváros adósságának állami átvállalását, a Margitsziget megújítását és a vizes világbajnokságot.

A miniszter megerősítette, Fürjes Balázs feladata lesz egy 21. századi követelményeknek megfelelő, tíz évre szóló fejlesztési terv kidolgozása, amelynek megvalósítása után Budapest a kiegyezés és az első világháború közötti időszakhoz hasonló második aranykort élhet meg. Megjegyezte, Fürjes Balázs kormánybiztosi feladatai mellett vállalta el az államtitkári felkérést, személyével pedig Tarlós István is egyetért.

Gulyás Gergely tájékoztatóját azzal zárta, hogy reményei szerint a kormánynak sikerül olyan stratégiát készítenie, amely kedvet csinál Tarlós Istvánnak ahhoz, hogy újra induljon a főpolgármesteri címért.

Tarlós István úgy fogalmazott: „nemhogy romlana, hanem jelentősen tovább javul a kormány és a városvezetés együttműködése”. A fővárosi állami fejlesztésekről történő együttműködésbe az eddiginél nagyobb mértékben be kívánják vonni a városvezetést – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy ennek a lehetőségét és a hitelességét tovább javítja az új kormány összetétele.

Fürjes Balázs kiemelte: a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budapestre vonatkozó hatásköreit a főpolgármesterrel együtt gyakorolja majd.

Az államtitkár közölte, egy 2030-ig szóló városfejlesztési stratégiát kell a főpolgármesterrel közösen kidolgozni, és a Fővárosi Közgyűlés által korábban elfogadott fejlesztési tervből kell kiindulni.

„Találjuk ki Budapestet!” – mondta Fürjes Balázs, hozzáfűzve, várják a fővárosi szakmai és civil közösségek részvételét a terv elkészítésében. Kitért arra is, hogy a tervek között szerepel a családbarát Budapest erősítése, a közterek és parkok fejlesztése, továbbá kiemelt kérdés lesz a közlekedés ügye.

Tarlós István az újraindulását firtató kérdésekre válaszolva elmondta: ötnél több, de tíznél kevesebb pontot írt össze, amelyekről egyeztet Orbán Viktorral és Gulyás Gergellyel.”

Forrás:
Szorosabb együttműködésre készül a kormány és a főváros; Magyar Idők/MTI; 2018. május 18.

Közigazgatás, politika

Pintér Sándor tervei a Belügyminisztérium élén, nem dolgozzák át az önkormányzati rendszert

„Pintér Sándor változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát, amelyben továbbra is Magyarország kultúrájának, nemzeti szuverenitásának megvédésére törekedne a rend és a biztonság megtartása mellett. A jelenlegi tárcavezető erről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságainak összevont miniszter-jelölti meghallgatásán beszélt hétfőn, Budapesten.

Két és fél órás meghallgatásán kiemelte, a rendfenntartás szempontjából az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat pedig az ország határainak megvédése. Aláhúzta, a jövőben is minden parlamenti párttal egyeztetni kíván a kétharmados, illetve kiemelt törvényjavaslatok benyújtása előtt.

„Mindent lehet egy picivel jobban csinálni” – fogalmazott.

Ugyanakkor hozzátette, Magyarországot a világ tizenötödik legbiztonságosabb országaként tartják számon, ami azt bizonyítja, nem voltak hiábavalóak a Belügyminisztérium elmúlt években tett erőfeszítései.

Közmunka: tovább!
Pintér Sándor úgy nyilatkozott, sem közvetlen munkatársai között, sem a tárcája struktúrájában sem tervez jelentős változásokat.

– Az önkormányzatok területén az állami feladatok további csökkentésére, az önkormányzatiság kiterjesztésére lehet számítani, és továbbra is gátolni fogják a települések túlzott eladósodását – említette. Hangsúlyozta, fenn kívánják tartani a közfoglalkoztatás rendszerét, hogy a munka a családi szocializáció része legyen, segélyt pedig csak azok kaphassanak, akik például egészségügyi helyzetük miatt nem vállalhatnak munkát.

Tájékoztatása szerint több uniós tagország is érdeklődik a magyar közfoglalkoztatási modell iránt, részben összefüggésben az illegális bevándorlással.
Pintér Sándor aláhúzta, a rendőrség feladata a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes közbiztonság garantálása az ország minden területén. Emlékeztetett, a hivatásos állomány életpálya-modelljének befejezése 2019 elején történik egy újabb 5 százalékos béremeléssel.

Távmeghallgatás a bíróknak
Pintér Sándor a katasztrófavédelem területén azt ígérte, hogy valamennyi település tűzbiztonságát azonos szintre hozzák, a büntetés-végrehajtásban pedig meg kívánják valósítani a fogvatartotti foglalkoztatást a későbbi társadalmi visszailleszkedés segítése érdekében. Közölte, a bíróságoknak lehetővé kívánják tenni a távmeghallgatások lehetőségét, emellett folytatják a korrupcióellenes küzdelmet.

Pintér Sándor hibátlannak értékelte a Terrorelhárítási Központ (TEK) tevékenységét, amit szerinte az is mutat, hogy a szervezet évente mintegy 200 elfogást hajt végre sérülések nélkül. Később, ellenzéki kérdésre megjegyezte, átalakul a TEK vezetése, a szervezet korábbi gazdasági ügyeit pedig büntetőeljárásban vizsgálják. A miniszterjelölt jelezte, a titkosszolgálatokat érintő átalakításokról zárt ülésen számol majd be, elmondta azonban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új épületbe költözik ebben a parlamenti ciklusban, és folytatódik a nemzetbiztonsági szakszolgálat technikai fejlesztése.

Nem érzékel „vízumbotrányt”
Ellenzéki politikusok arról is kérdezték Pintér Sándort, hogy az új kormányzati struktúrában a miniszterelnöknek a kinevezések útján lehetősége lesz-e közvetlenül is átvennie az irányítást egyes minisztériumok irányításában. Válaszában azt mondta, eddig is a kormányfő tett javaslatot például az országos rendőrfőkapitány, vagy a katasztrófavédelem vezetőjének személyére, ez mégsem jelentette azt, hogy ezeket a területeket magához vonta volna.

Ugyancsak ellenzéki felvetésekre kijelentette, nem érzékeli, hogy Magyarország vízumbotrányba keveredett volna az Egyesült Államokkal. Kiemelte, jelenleg egy 2016-ban kedvezményesen kialakított kétévenkénti felülvizsgálat zajlik, ennek részeként pedig egy küldöttség érkezett a tengerentúlról, amelynek teljes átvilágító munkája még nem ért véget.

Szintén kérdésekre közölte, tárcája nem dolgozott ki az önkormányzati rendszert, illetve a nemzetbiztonsági törvényt érintő változtatásokat.

Pintér Sándor ismételt miniszteri kinevezését a honvédelmi bizottság 6 igen szavazattal (Fidesz-KDNP), 2 nem nem (Jobbik és LMP), valamint 1 tartózkodás (MSZP) mellett hagyta jóvá, míg a nemzetbiztonsági bizottságban 4 kormánypárti támogatás mellett 2 ellenzéki nem és 1 tartózkodás érkezett ugyanazoktól a pártoktól.”

Forrás:
Pintér Sándorék nem dolgozzák át az önkormányzati rendszert; Cívishír; 2018. május 14.

Amin a szomszéd kiakadhat – az építésügyi hatósági egyszerűsítés hátulütői

„A településkép teljes felborulásával riogató főcímek lepték el a sajtót 2016 elején. Az egyszerű bejelentési eljárás hatálybalépésével elültették számos magyar fejében, hogy „azt építhet, amit akar”.

Hatósági szakértők panaszkodnak, hogy rendszeresen találkoznak olyan építtetővel, aki nem tudja, hogy be kell tartania az országos és a helyi szabályokat, komplett kivitelezési tervdokumentációt kell feltöltenie az elektronikus építési naplóba, továbbá nyilatkoznia arról, hogy természetes személyként saját részre építkezik. Az építési felügyelet pedig mindezt ellenőrzi.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) és az önkormányzatok által kiadott helyi építési szabályzat (HÉSZ) továbbra is egyfajta „zsinórmértéknek” tekintendő az építtetők számára.

Való igaz, hogy a 300 négyzetméter alapterületű új ház építésekor, illetve bővítésekor, ha az a bővítés után sem haladja meg a 300 négyzetmétert, továbbá a 300 négyzetmétert meghaladó, csak lakásként funkcionáló, saját részre készült építmények esetén nagy százalékban nem szükséges előzetes építési engedélyt beszerezni. Ám a járási építésfelügyeleti hatóságok ellenőrzik az e-naplót, és csak akkor adnak használatbavételi engedélyt, ha az építkezés megfelelt a jogszabályoknak.

Az ügyeskedők úgy próbálják áthágni a szabályokat, hogy bíznak a fennmaradási engedély lehetőségében. Azonban ez nemcsak komoly bírásággal jár, de csak akkor adható ki, ha az építmény már a kezdetekkor is megkaphatta volna a hatóság jóváhagyását. Szó sincs tehát csillagvizsgáló építéséről egy családi ház tetején, mert még egy plusz sor tégla is büntetést, illetve bontást vonhat maga után.

Ha ugyanis a plusz sor tégla nem felel meg az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott építménymagassági, ereszmagassági, beépítési korlátnak, a szintterületi, a zöldterületi vagy egyéb mutatóknak, a tulajdonost a hatóság bontásra kötelezheti. Ezt fedezi elvileg a tervezők kötelező felelősségbiztosítása, azonban az építtető nem kapja vissza az elveszett sok-sok millióját.

Az egyszerű bejelentési eljárás mellett szólnak pozitív érvek is. Legfontosabb a hazai gazdaságot élénkítő építkezési láz, a rövidebb ügyintézési határidő, illetve az, hogy korábban a mindenre kiterjedő építési engedélyezési eljárás korrupciós lehetőségeket teremtett, és ez most kisebb körben lehetséges.

Az építési engedély ugyanis védi az épületet, hiába nem vett észre (rosszabb esetben nem akart észrevenni) rajta a hatóság bizonyos szabálytalanságokat. Így később feleslegesen ágál például a szomszéd, a tulajdonos zsebében ott az engedély, amely minden ellenvetést jogszerűen felülír.

Az egyszerű bejelentés nyomán éppen a szomszédjogi viszonyok mérgesednek el sokszor. Az egyszerű bejelentési kötelezettség ugyanis nem követeli meg, hogy az építtető beszerezze szomszédai hozzájárulását házának átépítéséhez, bővítéséhez. A szomszéd csak a munkagépek megjelenésekor értesül az új helyzetről, majd aggódva szemléli, vajon az építtető mennyit vesz el például a kilátásából.

Az OTÉK ugyan tiltja, hogy az új építkezés túlzott értékcsökkenést okozzon a szomszédnak a kilátás romlása, az „intim zóna” megsértése vagy a természetes megvilágítottság és benapozottság leárnyékolása miatt, szakjogászok szerint az elmúlt időszakban mégis nőtt az úgynevezett panorámaperek száma, amelyekben a szomszédok kártérítéssel hoznák vissza az elvesztett kilátás okozta értékcsökkenést.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a járási hatóságok sokszor nagyon különbözően értelmezik, mit jelent a használatbavételi engedély kiadása. Az egyik pesti kerületben például, ha esetleg nem maradna pénz a terasz burkolására, a tulajdonos addig nem kaphat használatbavételi engedélyt, amíg a tervben szereplő csempeburkolatot betonra nem változtatja.

Pest másik kerületében ugyanakkor előfordul, hogy a hatóság be sem megy a házba, mindössze az utcáról fényképezi le azt. De öt hétbe is telhet, mire megérkezik az engedély. Budapest környékén egyes járásokban pedig kimegy az építésfelügyelet, mér egy-két dolgot, majd két napon belül küldi a hatósági bizonyítványt.

Szakértők szerint az anomáliákon segíthetne, ha az egyszerű bejelentéssel dolgozó építtető és építész a kezdetektől együttműködne a hatósággal, és főépítészi szakmai konzultáció alapján kiadott szakmai állásfoglalással készítené el a terveket. Sajnos azonban az egyszerű bejelentési eljárást sokan így már túl bonyolultnak tartják, és nem akarnak még főépítészi véleményre is várni.”

Forrás:
Amin a szomszéd kiakadhat. Miért bonyolult, ha egyszerűbb?; Jancsó Orsolya; Magyar Idők; 2018. május 16.
Lásd még:
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről; Nemzeti Jogszabálytár

Az Európai Bizottság az unió egységes digitális piacának megvalósításáról

„Tíz nappal az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépése előtt az Európai Bizottság a mai napon egy olyan konkrét intézkedéseket tartalmazó csomagot terjeszt elő, amelyek végrehajtásával az európai vezetők biztosíthatják a polgárok magánéletének védelmét és 2018 végéig megvalósíthatják az EU digitális egységes piacát.

A ma előterjesztett közlemény képezi a Bizottság hozzájárulását az uniós vezetők holnap Szófiában tartandó nem hivatalos üléséhez.

A Bizottság úgy véli, valamennyi tagállam közös érdeke, hogy a digitális transzformációt az európai megközelítést követve hajtsák végre, amely a digitális innovációba való beruházást szigorú adatvédelmi szabályokkal köti össze. Ez lehetővé teszi, hogy az EU hatékonyan kezelje az egyre inkább adat alapú világgazdaság jelentette kiívásokat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Az adatok gazdaságunk és társadalmaink középpontjában állnak. Biztosítanunk kell, hogy szabadon áramolhassanak, valamint biztonságosak és védettek legyenek. Az Európai Bizottság előterjesztette a digitális egységes piacra irányuló valamennyi javaslatot; immár az uniós vezetők kezében van a digitális lehetőségek kiaknázásának kulcsa. Ehhez az új szabályozási környezethez jelentős beruházásoknak kell társulniuk többek között a kiberbiztonság, az 5G, a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű számítástechnika területén.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A Facebook–Cambridge Analytica ügyben a közelmúltban napvilágra került tények újfent igazolják, hogy az EU jól döntött, amikor szigorú adatvédelmi szabályokat vezetett be. A közvélemény manipulálásának céljával végzett adatgyűjtés elfogadhatatlan. Büszkék vagyunk arra, hogy mi állapítottuk meg a személyes adatok védelmének új globális normáját. Ez alapvető fontosságú a fogyasztói bizalom biztosításához az egyre digitálisabbá váló gazdaságban és társadalomban.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A bizalom kiépítéséhez és a vállalkozások online fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő szabályozási kerettel rendelkezzünk. Az általános adatvédelmi rendelet mellett az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet is biztosítja majd a polgáraink elektronikus kommunikációjának védelmét. Az uniós vezetőknek Szófiában egyedülálló alkalmuk nyílik arra, hogy döntő fontosságú ösztönzőket kínáljanak a digitalizációval kapcsolatos, még tárgyalás alatt álló kulcsfontosságú javaslatok számára.”

Három évvel a digitális egységes piaci stratégia elfogadása után komoly előrelépés könyvelhető el a digitális egységes piac terén: a Bizottság által 2015 májusa óta előterjesztett 29 javaslatból az Európai Parlament és a Tanács 12 jogalkotási javaslatot fogadott el. Már jelentős új jogszabályokat vezettek be, illetve fognak bevezetni napokon, heteken belül az adatvédelemre és kiberbiztonságra vonatkozóan, és sor került a barangolási díjak eltörlésére is. Most a tagállamokon a sor, hogy biztosítsák az elfogadott szabályok gyakorlati működését.

A személyes adatok védelmének megerősítése az EU-ban

Általános adatvédelmi rendelet: Az európaiak kétharmadát aggodalommal tölti el, hogy semmilyen ellenőrzéssel nem rendelkezik az interneten megadott információi felett, a polgárok fele pedig attól tart, hogy csalás áldozatává válik. A közelmúltbeli Facebook/Cambridge Analytica botrány tudatosította bennünk, hogy a nem megfelelően védett adatok adott esetben visszaélés tárgyát képezhetik.

Az általános adatvédelmi rendeletnek köszönhetően a polgárok személyei adatai ezentúl erősebb védelemben részesülhetnek az alábbiak révén:

  • javul annak az ellenőrzése, hogy a vállalkozások és közigazgatósági szervek hogyan kezelik a személyes adatokat, ideértve azt a követelményt, miszerint a felhasználónak egyértelműen hozzá kell járulnia a személyes adatai feldolgozásához;
  • átláthatóbbá válnak a vállalkozások adatvédelmi politikái;
  • az ártalmas adatvédelmi incidensekről haladéktalanul értesítést kell küldeni.

Következő lépések: A Bizottság felkéri az uniós vezetőket annak biztosítására, hogy nemzeti hatóságaik sürgősen bevezetik az új szabályok alkalmazásának előkészítéséhez szükséges összes hátralévő intézkedést valamennyi tagállamban.

Elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet: Az általános adatvédelmi rendelettel együtt a 2017 januárjában javasolt és jelenleg az Európai Parlamenten és a Tanácson belül tárgyalás alatt álló elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet is igen lényeges ahhoz, hogy ne sérüljön az európai polgárok online kommunikációjának bizalmas jellege. Az új szabályok a hagyományos távközlési szolgáltatókra és az online szolgáltatásokra – például az e-mailekre, az azonnali üzenetküldésre vagy az online beszédalapú szolgáltatásokra – egyaránt alkalmazandók lesznek. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók hozzájárulása nélkül egyetlen szolgáltató sem férhet hozzá az általuk használt eszközökhöz.

Következő lépések: A Bizottság arra buzdítja a Tanácsot, hogy mielőbb alakítsa ki az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletre vonatkozó tárgyalási álláspontját, hogy ezáltal a tárgyalások 2018 júniusáig megkezdődhessenek az Európai Parlamenttel, és 2018 végéig sor kerülhessen a rendelet elfogadására.

A jól működő digitális egységes piac megvalósításához szükséges lépések:
A digitális egységes piaci stratégia 2015. májusi bevezetése óta a Bizottság javaslatot terjesztett elő mind a 29 olyan kezdeményezésre vonatkozóan, amelyet a digitális egységes piac hatékony működése szempontjából lényegesnek talált. A polgárok máris élvezik ennek előnyeit: például a barangolási díjak eltörlésének köszönhetően megnégyszereződött az adatfelhasználás a más tagállamokba való utazások során. Mindent összevéve a digitális egységes piac évente 415 milliárd euróval járulhat hozzá gazdaságunkhoz, és több százezer munkahelyet teremtene.

A Bizottság felhívja az uniós vezetőket, hogy folytassanak vitát és nyújtsanak stratégiai iránymutatást különösen az alábbiak tekintetében:

  • A mesterséges intelligencia, az 5G hálózatok, a nagy teljesítményű számítástechnika kiterjesztéséhez szükséges állami és magánberuházások mozgósítása.
  • Annak biztosítása, hogy a társjogalkotók 2018 júniusáig elfogadják az európai adatgazdaság további fejlesztését szolgáló, a nem személyes adatok áramlásáról szóló rendeletet.
  • Ehhez hasonlóan az Elektronikus Hírközlési Kódex véglegesítése 2018 júniusáig, amelynek célja a nagy sebességű és kiváló minőségű hálózatokba való beruházások ösztönzése Unió-szerte.
  • A tagállamok támogatása abban, hogy felvértezzék az európai polgárokat azokkal a digitális készségekkel, amelyekre a jelen és a jövő digitális gazdaságában és társadalmában szükségük lesz.

Általánosabban, 2018 végéig a digitális egységes piacra vonatkozó összes folyamatban lévő javaslat elfogadása, az Európai Tanács 2017. októberi felhívásával összhangban. Ezek közé tartozik például az uniós szerzői jogi szabályok korszerűsítése, hogy ezáltal javuljon a szerzők online védelme, valamint az európaiak könnyebben hozzáférhessenek a művekhez a határokon keresztül.

Háttér-információk
Az EU már megszüntette a mobiltelefonos barangolási díjakat az Unió területén, és lehetővé tette az európai polgárok számára, hogy a filmekre, televíziós sorozatokra, videojátékokra, zenére, sportprogramokra vagy elektronikus könyvekre vonatkozó online előfizetéseiket Unió-szerte élvezzék.

2018. május 9-e óta a tagállamoknak alkalmazniuk kell a kiberbiztonságról szóló első uniós szintű jogszabályt – a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló irányelvet (kiberbiztonsági irányelv) –, amelyet az Unión belüli kiberbiztonság erősítését célzó átfogó intézkedéscsomag egészít majd ki. Ezek közé tartozik a tagállamokat a számítógépes támadások kezelésében segítő Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségre és a digitális világ termékeinek és szolgáltatásainak biztonságos használatát garantáló új európai tanúsítási rendszerre irányuló javaslat. 2018 decemberétől az indokolatlan területi alapú korlátozásokkal szembeni új szabályoknak köszönhetően a fogyasztók immár nem ütköznek akadályba, amikor online termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolnak az EU-n belül. A vállalkozásokat érintő előny pedig az lesz, hogy növekszik a jogbiztonság a határokon átnyúló működés tekintetében.

A Bizottság 2018 áprilisában elvégezte a digitális egységes piachoz kapcsolódó összes hátralévő intézkedést, nevezetesen előterjesztette a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló európai megközelítést, az online félretájékoztatás elleni küzdelmet célzó intézkedéseket – köztük a félretájékoztatásról szóló uniós szintű gyakorlati kódexet –, valamint a tisztességes és átlátható feltételeket az online platformok gazdaságában, amelyek célja egy, az uniós vállalkozások számára innovációbarátabb környezet kialakítása.

Ezzel párhuzamosan 2015 decemberében elfogadták az általános adatvédelmi rendeletet, amely kétéves átmeneti időszakot biztosított a tagállamok és hatóságaik számára, hogy azok a rendelet 2018. május 25-i hatálybalépésekor teljes mértékben készen álljanak annak alkalmazására. Emellett a Bizottság 2018 januárjában iránymutatást tett közzé az új adatvédelmi szabályok Unió-szerte történő alkalmazásának megkönnyítése céljából.

További információk

”

Forrás:
Az európai vezetők szófiai találkozója: Egy mindenki javát szolgáló, elfogadott digitális egységes piac megvalósítása; Európai Bizottság; IP/18/3740; 2018. május 15.

Az Európai Unió megújítja, megerősíti kutatási és innovációs programját az európai innovációs képesség javítására

„A Bizottság a mai napon előterjeszti észrevételeit és javaslatait, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában tartandó informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A bulgáriai találkozón az EU-országok vezetői azt fogják megvitatni, hogyan lehet kiaknázni a kutatás és az innováció terén kínálkozó lehetőségeket, és mit kell tenni ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni globális versenyképességét.

Beruházni a kutatásba és az innovációba nem jelent mást, mint beruházni Európa jövőjébe. A kutatás és az innováció lehetővé teszi, hogy az EU-országok meg tudják állni a helyüket a globális versenyben úgy, hogy közben megőrizhessék egyedülálló társadalmi modelljüket. Emberek millióinak életét teszi jobbá a kontinensünkön és világszerte, továbbá segít megoldani korunk legégetőbb társadalmi és gazdasági kihívásait. A kutatás és innováció megújult európai programja egy sor konkrét intézkedést vázol fel az európai innovációs képesség javítására és a tartós prosperitás megalapozására.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „Európa világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és erős iparral rendelkezik. De többet – sokkal többet – kell tennünk azért, hogy ezt a kiválóságot maradéktalanul ki tudjuk aknázni. Az új megatrendek – így például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság – gyökeres változásokat fognak eredményezni társadalmainkban és a gazdaságban. Gyorsan kell cselekednünk, ha meg akarjuk lovagolni az innováció legújabb hullámát, és élen járni a globális versenyben.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „A növekvő nemzetközi versenyben Európának sürgősen magasabb sebességre kell kapcsolnia, ami a kutatást és az innovációt illeti. A következő kutatási és innovációs program céljaira szándékaink szerint fordítandó 100 milliárd euró óriási lökést jelentene, de önmagában nem elég. Európának meg kell reformálnia az áttörést hozó innovációt támogató intézkedéseit is, mégpedig egy új Európai Innovációs Tanács létrehozása révén, és új, a polgárokhoz is közeli célorientált közelítésmódot kell meghonosítania a kutatás és az innováció területén. Naprakésszé kell tennünk és a jövő szükségleteihez kell igazítanunk a szabályozást, és gondoskodnunk kell a magánberuházás – kiváltképp a kockázatitőke-beruházás – szintjének növeléséről.”

Itt az ideje, hogy magasabbra emeljük a lécet. Tennünk kell azért, hogy Európa, potenciálját kiaknázva az innováció globális motorja legyen. A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére a kutatás és innováció vezető szereplői vitafórumot fognak tartani. Felkéri őket, hogy vitassák meg a Bizottság által javasolt alábbi intézkedéseket, és szabjanak stratégiai irányt azoknak:

  • Gondoskodni arról, hogy a jogszabályok és a finanszírozás keretfeltételei kellően ösztönözzék az innovációt – A javasolt intézkedések értelmében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről szóló irányelv átültetésére; Növelni kell az innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzését a Bizottság ma közzétett iránymutatásai alkalmazásával; Késedelem nélkül el kell fogadni a 2021–2027-es időszakra szóló következő uniós költségvetést, melyből a jelenlegi javaslat szerint 100 milliárd euró jut majd a Horizont Európa programra, az Euratom kutatási és képzési programra, valamint más olyan fontos finanszírozási programokra, amelyek jelentősen előrelendítik az innovációt. Meg kell valósítani a VentureEU kezdeményezést a magánberuházások és a kockázatitőke-beruházások növeléséért. Még egyszerűbbé kell tenni az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, hogy könnyebb legyen közfinanszírozást nyújtani uniós és tagállami pénzforrásokból megvalósuló innovatív projektekhez.
  • Vezető szerepet játszani a piacteremtő innováció területén – A Bizottság javasolja egy Európai Innovációs Tanács létrehozását, amely közös platformot kínál a nagy potenciállal rendelkező és áttörést jelentő technológiák, valamint a terjeszkedési potenciállal bíró innovatív vállalkozások számára. A 2018 és 2020 közötti kísérleti szakaszban – melynek céljaira 2,7 milliárd eurót különítettek el az EU-költségvetésből – az Európai Innovációs Tanács fontos szerepet fog játszani azoknak a dinamikusan fejlődő, magas kockázatú újító ötletek felkutatásában, amelyek egészen új piaci szegmenseket hozhatnak létre.
  • Létre kell hozni olyan nagyszabású páneurópai kutatási és innovációs projekteket, amelyek a jövőbe mutató, ambiciózus célok elérésére irányulnak és jelentős uniós hozzáadott értéket képviselnek a tagállamok, az érdekeltek és a polgárok által meghatározandó konkrét területeken; így például a rák elleni küzdelem, a környezetkímélőbb közlekedés vagy az óceánok műanyag hulladéktól való megtisztítása terén. Ezek a célkitűzések ösztönözni fogják a befektetéseket, valamint a gazdasági és a tudományos élet szereplőinek közreműködését annak érdekében, hogy közösen megoldást találjanak korunk sürgető kihívásaira. Továbbá várhatóan szinergiákat fognak létrehozni a tagállami, regionális és helyi szintű kutatási és innovációs stratégiákkal.

Háttér-információk
Az Európai Unió lakossága a világ népességének mindössze 7%-át teszi ki, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20%, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmadát is az EU-ban állítják elő. Az Európai Unió ezenfelül világvezető számos kulcsfontosságú iparágban, így a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a gépiparban és a divatszektorban.

Európa viszonylag erős az ún. fokozatos innovációban is, ami azt jelenti, hogy növeli vagy megtartja meglévő termékek, szolgáltatások és folyamatok értékét. Ennek tanúi lehetünk számos gazdasági ágazatban, kezdve az űripartól és a repüléstechnikától a gyógyszergyártáson és az elektronikán át a megújuló energia és a bioalapú termékek előállításával foglalkozó iparágakig és a korszerű gyártásig bezárólag. Komoly lépéseket tettünk továbbá az innováció elősegítéséért a kulcsfontosságú alaptechnológiák, köztük a robotika, a fotonika és a biotechnológia bevetése révén. Ezek a technológiák a gazdaság legkülönbözőbb területein alkalmazhatók, és kulcsszerepük van a fő társadalmi kihívások kezelésében.

Ugyanakkor Európa számos területen elmaradásban van. Az EU-beli vállalatok kevesebbet költenek innovációra mint versenytársaik – összesen a GDP 1,3%-át, szemben Kínával (1,6%), az Egyesült Államokkal (2%), Japánnal (2,6%), illetve Dél-Koreával (3,3%). A kockázati tőke viszonylag alulfejlett Európában. 2016-ban a kockázatitőke-befektetők összesen mintegy 6,5 milliárd euró összegű beruházást eszközöltek az EU-ban, míg az USA-ban 39,4 milliárd eurót, és az európai kockázatitőke-alapok túl kicsik – átlagosan 56 millió euró a költségvetésük, szemben az Egyesült Államokkal, ahol az ilyen tevékenységeket finanszírozó alapok átlagban 156 millió euróból gazdálkodhatnak. Következésképpen az érintett vállalatok olyan ökoszisztémákba helyezik át tevékenységüket, ahol jobb esélyeik vannak a gyors növekedésre. Az EU-ban mindössze 26 unikornis (legalább egymilliárd dolláros piaci értékkel rendelkező) startup cég működik. Ezzel szemben az USA-ban 109, Kínában pedig 59. A közberuházások összege EU-szerte elmarad a GDP 3%-ában meghatározott célértéktől, a K+F-intenzitás pedig még mindig egyenlőtlenül oszlik meg az uniós térségek között. A befektetések és a kutatások túlnyomórészt Nyugat-Európára összpontosulnak. Az európai munkavállalók 40%-a nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel.

A technológiaalapú innováció, a digitalizáció és a globális megatrendek – mint például a mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság – térnyerése óriási lehetőségeket rejt magában, ám új kihívások elé is állít bennünket. Globális versenytársaink egyre magasabb sebességbe kapcsolnak, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy Európa elveszti versenyelőnyét a fő iparágakban. Ezért sürgősen növelnünk kell innovációs képességünket annak érdekében, hogy megőrizhessük vívmányainkat és az európai életstílust.

További információk

”

Forrás:
A kutatás és az innováció megújult programja: Európa jövője a kezünkben van; Európai Bizottság; IP/18/3736; 2018. május 15.

Adatvédelmi anomáliák: az újonnan felálló kormány további egyeztetéseket tervez a céges érdekképviseletekkel az új uniós adatvédelmi rendelet átültetése előtt

„ Az újonnan felálló kormány további egyeztetéseket tervez a céges érdekképviseletekkel az új uniós adatvédelmi rendelet átültetése előtt. Az átgondolatlan bevezetés ugyanis komoly többletterhelést jelenthet a hazai vállalatoknak – tudta meg a Magyar Idők. Ám mindez azt is valószínűsíti, hogy a hazai rendszer még nem lesz teljesen készen a rendelet május 25-i hatálybalépésére.

Egyre közelebb van május 25-e, amikor hatályba lép a GDPR, az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, ami feladatokat jelent a kormányzatnak, csakúgy, mint a vállalatoknak, lévén az új előírás minden személyes adatot kezelő céget érint. – Az új kormány csak felállása után foglalkozik ezzel a kérdéssel – közölte lapunk megkeresésére a Kormányszóvivői Iroda.

Mivel az új kabinet ma teszi le parlamenti esküjét, azt követően pedig egy hosszú hétvége következik, aligha készülhet el minden a hivatalos határidőig. A kormányzat szerint azonban sokkal fontosabb, hogy induláskor megfelelőek legyenek a feltételek.

– E témában a kamara és a vállalkozói érdekképviseletek véleménye az irányadó, mert az irányelv átgondolatlan átültetése olyan többletterheket okozhat a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeket Magyarországon jó lenne elkerülni. Ezért a parlamenti döntés előtt a kormány kikéri majd a vállalkozói érdekképviseletek véleményét – közölték a Kormányszóvivői Irodánál.

Ugyan jövő péntektől a cégeknek már be kell tartaniuk a GDPR előírásait, várhatóan sokan örülnek, hogy a hazai átültetést még további egyeztetések előzik meg, éppen az ismeretek hiánya és a sok a bizonytalanság miatt. Az EY pénzügyi tanácsadó cég tegnap megjelent felméréséből az derül ki, hogy a magyar vezetők mindössze 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van az uniós rendelet elvárásaival.

Csak csekély vigasz, hogy más régióbeli tagországokban sem sokkal jobb a helyzet, így a hazai válaszadók kétségtelenül tájékozottabbak, mint kelet-közép-európai társaik. A nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban le vagyunk maradva: az Egyesült Királyságban 92 százalék, Németországban és Hollandiában a válaszadók egyaránt 82 százaléka érzi magát felkészültnek.

– A tapasztalatok is azt mutatják, itthon sokan nem tudják pontosan, hogyan is érinti őket a rendelet. Ugyanakkor veszélyes lehet, ha a döntéshozók a hátralévő rövid határidő miatt kapkodni kezdenének. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve ezáltal a fölösleges költségeket – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere.

A GDPR szabályai a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzítik, ezzel egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése a cél. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság elérheti akár a 20 millió eurót, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát.

Itthon várhatóan az is okoz majd némi bizonytalanságot, hogy jelenleg még nincs kijelölve a GDPR betartásának felügyeletét ellátó szerv, amelyhez a parlamenti szavazatok kétharmada szükséges. Az újonnan felálló kormánynak ehhez ugyan megvan a támogatása, azonban a hatálybalépés küszöbönállása, illetve a kabinet további egyeztetési szándékát figyelembe véve csekély a valószínűsége annak, hogy jövő péntekig megváltozzon a jelenlegi helyzet.”

Forrás:
Adatvédelmi anomáliák; Rácz Gergő; Magyar Idők; 2018. május 18.

A kormány és Budapest kapcsolatában új fejezet kezdődhet

„ A főváros javát szolgálja, és eredményesebb, hatékonyabb együttműködést vetít előre a negyedik Orbán-kormány Tarlós István szerint. A főpolgármester a Magyar Időknek adott interjúban költői túlzásnak nevezi az ellenzék optimizmusát a jövő év őszi önkormányzati választás kapcsán…

– Hol tart a tárgyalás a 2019-es főpolgármester-jelöltségéről?
– Azt hiszem, ma már nem szorul bizonyításra, hogy 2010 és 2018 között a kormány és a jelenlegi városvezetés együttműködve lényegesen több eredményt mutat fel Budapesten, mint amire az azt megelőző évtizedekben mások képesek voltak. Ami a folytatást illeti, miniszterelnök úr a közelmúltban egyértelmű beszélgetést kezdeményezett a kérdésről.

Úgy tudom, a főpolgármestert 2019-ben is közvetlenül fogják választani, és az új kormány összetétele is kedvező változásokat mutat a főváros szempontjából. Még pontosan nem tudom, hogy az újabb ötéves főpolgármesteri ciklus vállalásához az általam szükségesnek tartott egyéb feltételekről a kormányfő mikor és hogyan foglal állást, így ennek részleteiről nem kívánok beszélni.

– Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség élére jelölt miniszter tíz évre szóló Budapest-stratégiáról beszélt bizottsági meghallgatásán. Lehet ennek a főbb pontjai­ról tudni valamit?
– Gulyás Gergellyel régóta jó a munkakapcsolata a főváros vezetésének. Az elmúlt napokban járt a Főpolgármesteri Hivatalban, és beszéltünk erről a stratégiáról. Az együttműködés a Miniszterelnökség és a főváros vezetése között jelentősen tovább javul. Készült egy statútum, amelyet majd a kormányrendeletben fognak megfogalmazni, és amelynek a pontos tartalmát nem tisztem most közreadni.

Annyi elmondható, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a főpolgármester együttműködnek a jövőben a Budapestet érintő kiemelt fejlesztésekben, és a miniszter összehangolja majd a főváros és a kormány közös munkáját ezekben a kérdésekben. Kijelenthetem, hogy ez egy lényegesen jobb helyzet a gyakorlatban, mint ami eddig volt. Az együttműködés – ahogy azt Gulyás Gergely is megerősítette – az önkormányzati kompetenciákat nem érinti.

– A Fürjes Balázs által vezetett, a Budapest és az agglomeráció állami fejlesztéseiért felelős államtitkárság is a fenti célt szolgálja?
– Fürjes Balázzsal már évek óta bizonyítottuk és bizonyítjuk, hogy jól együtt tudunk dolgozni. Ennek az egyik, de nem egyetlen példája a tavalyi vizes vb megszervezése. Fürjes Balázs már eddig is a kiemelt állami beruházások lebonyolításáért volt felelős. Ugyanezt a munkát fogja végezni Gulyás Gergely miniszter vezetése alatt államtitkárként. Ez a hármas: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fürjes Balázs államtitkár és a főpolgármester mindenféle feszültség és akadály nélkül képes és akar együttműködni, ami feltétlenül Budapest javát szolgálja.
…
– Említette korábban, hogy a Miniszterelnökség leköszönő vezetőjével az elmúlt négy évben számos politikai vitája volt. Beszélt a közelmúltban Lázár Jánossal?
– Bejelentkezett, talán egyszer el is jön. Nem akarok Lázár Jánosról semmi rosszat mondani, ő most kikerült a döntéshozó gépezetből, nehezebben is tudna védekezni a vele kapcsolatos kijelentések ellen. Annyit azonban hozzáteszek, hogy a mi ellentétünk alapvetően nem eleve elrendelt volt, egyszerűen más volt a dolgunk. Ez a történet most lezárult, nem kívánom utólag kommentálni. Az azonban biztos, hogy a jelenlegi kijelölt kancelláriaminiszterrel sokkal természetesebbnek, együttműködőbbnek látszik a kapcsolat.

– A főpolgármester közvetlen választásához ragaszkodik, de mi a véleménye a budapesti közigazgatásról? Maradjon így vagy szükség lenne változtatásokra?
– Aki nem képmutató ebben a kérdésben, az tudja, hogy a budapesti kétszintű közigazgatási rendszer 1994 óta vitatott. Ettől függetlenül nem tudok arról, hogy konkrét elképzelése lenne a kormánynak vagy a miniszterelnöknek a közigazgatás megváltoztatására, a főpolgármester és a kerületi polgármesterek közvetlen választásának eltörlésére. Orbán Viktor korrektségéhez nem fér kétség, egy ilyen változtatást nem hallgatna el előlem. A közigazgatás átalakításával kapcsolatos találgatások csak bizonytalanság keltésére jók. Láthatóan az ellenzék számottevő része nem képes egy egyértelmű választási eredménybe belenyugodni, mindenáron feszültséget akar.
…
– Az önkormányzati választásig hátralévő kevesebb mint másfél évben melyek a fővárosra háruló legfontosabb feladatok?
– Fontos a M3-as metróvonal felújításának befejezése, a BKV járműállományának további cseréje. Ugyancsak befejezés előtt áll a jelenleg majdnem százszázalékos csatornázottságot eredményező fővárosi program, ezzel párhuzamosan fontos cél a Fővárosi Csatornázási Művek városi tulajdonba való visszahelyezése. A következő ciklusra is áthúzódik Budapest komplex árvízvédelmének a megvalósítása. Ez nemcsak a Csillaghegyi-öblözet példátlanul átpolitizált beruházását jelenti, hanem sok más, az elmúlt száz évben elmaradt fejlesztést is. Gondolok itt Újpestre, Angyalföldre, a Batthyány tér–Bem tér környékére, Nagytétényre és a Margitszigetre. Ezeken a helyeken az éghajlatváltozással járó egyre magasabb áradások gondot jelenthetnek. A Csillaghegyi-öblözetben a védmű négy eleméből három biztosan meg fog épülni.

A fejlesztések sorában kiemelt helyet foglal el a Lánchíd és környékének rekonstrukciója, amelyet a közeljövőben megkezdünk. Történelmi, műemlék hidunkat utoljára több mint száz éve, 1913-ban újították fel mindenre kiterjedően. A teljesség igénye nélkül még megemlíthető kiemelt program a Blaha Lujza tér, a Széna tér felújítása, a Fővárosi Állat- és Növénykert felújítása és bővítése, a gyógyfürdőink fejlesztése, a P+R parkolók számának növelése. Számos olyan program fut, amelyre korábban nem volt példa.

– Hétről hétre különböző nemzetközi értékelések jönnek ki, amelyek a magyar fővárost előkelő helyen mérik. Budapest jól csengő márkanév lett nyolc év alatt?
– Remélem, hogy igen. Aligha vitatható, hogy Budapest hazai és nemzetközi megítélése jóval előrébb tart, mint nyolc évvel ezelőtt. Senki nem állítja, hogy ez egyedül a kormány és a főváros érdeme, ahogy az sem jelenthető ki, hogy ezek a pozitív változások e két fontos szereplőtől függetlenek lennének…”

Forrás:
Budapesten új fejezet kezdődik; Baranyai Gábor; Magyar Idők; 2018. május 18.

Önálló államtitkárságot kap a környezetügy

„ Az újonnan létrejövő agrártárcánál visszaadnák a környezetügy megfelelő súlyát, ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoznak létre a szakterületnek – mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

Nagy István hozzátette, hogy az államtitkárságon belül önálló helyettes államtitkárságot alakítanak ki a természetvédelemnek és a környezetvédelemnek.

A tárca tervezi a nemzeti park igazgatóságok tízéves vagyonkezelési és fejlesztési terveinek elkészítését, amelyek középtávon hatékony természetvédelmet tesznek lehetővé a védett területeken.

A nemzeti parki igazgatóságokról elmondta, hogy Európában nincs máshol ilyen erős állami természetvédelmi szervezetrendszer. Kiemelte, sok térségben ma már a nemzeti park igazgatóságok a legnagyobb munkáltatók az uniós források felhasználásával kivitelezett pályázatokon keresztül, és jelentős megbízói potenciált jelentenek a helyi vállalkozásoknak is.

A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban több mint 60 milliárd forintot költ a tárca természetvédelmi fejlesztésekre, amelyeknek köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javul a természet környezeti állapota – tette hozzá. Ezen belül többek között az elmúlt időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekor) 92 egyedi projektet tartalmazó, mintegy 38 milliárd forint értékű természetvédelmi fejlesztési csomagot indítottak el. Emellett biztosított a környezet- és természetvédelmi Life-pályázatok (az unió környezetvédelmi és éghajlatpolitikai programja) önerejének támogatása, a kormány 2018-2024-es időszakra mintegy 5 milliárd forintos hozzájárulásával.

A miniszterjelölt kiemelt nemzetgazdasági és környezetvédelmi feladatnak tartja a többi között az építési-bontási hulladékra vonatkozó szabály megalkotását, a levegőtisztaság-védelmi szabályozás fejlesztését, illetve emellett például tervezik a zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek szabályozásának megújítását, a génmegőrző intézmények fejlesztését, valamint az elképzelések szerint megalkotják a tájvédelmet szabályozó első magyarországi jogszabályt is – sorolta. Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság elnökének kérdésére Nagy István elmondta, fontosnak tartja a települési zöld területek védelmét, ami azonban önkormányzati kérdéskör. Ugyanakkor a tárcához tartoznak azok a szervezetek, amelyek aktívak lehetnek ezen a területen – tette hozzá. Az erdőtörvény módosításáról megjegyezte, hogy az erdőnek továbbra is közösségi célokat kell szolgálnia, az erdőterületek nagyságát 21 százalékról 27 százalékra emelnék.

Kiemelte, hogy napirenden van a magyar élelmiszerbiztonság is, amely nemzetbiztonsági kérdés. Fontos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerepének a megerősítése, illetve a központi laboratóriumának fejlesztése elengedhetetlen – tette hozzá. A miniszterjelölt egyetértett Bencsik János (Fidesz), a bizottság egyik alelnökének azon felvetésével, miszerint szükség van a családi gazdaságok erősödésére és támogatására. Egyetértett azzal is, hogy az agrárszakképzés vonzóvá tételéhez nélkülözhetetlen az infrastrukturális fejlesztés. A tárcavezető-jelölt Kepli Lajos (Jobbik), a bizottság egyik alelnökének kérdésére elmondta, hogy a környezeti kármentesítés nehéz feladat. Nagy István a veszélyforrások felmérésére egy sorrend felállítását javasolta, hozzátéve, hogy 2010-2017 között összesen 110,9 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre.

A bizottsági ülésen hét igen és két tartózkodás mellett támogatták a miniszterjelölt kinevezését.

A fenntartható fejlődés bizottságnak hat fideszes, valamint egy-egy KDNP-s, DK-s, jobbikos és LMP-s tagja van.”

Forrás:
Önálló államtitkárságot kap a környezetügy; Agrárminisztérium; 2018. május 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Kísérlet New Yorkban a digitális közigazgatásban használt algoritmusok ellenőrzésére, az algoritmikus elszámoltathatóság kialakítására

„A nagyváros munkacsoportot állított fel a közigazgatásban működő algoritmusok társadalmi hatásainak vizsgálatára.

Az algoritmizált döntések egyre több fronton befolyásolják az emberek életét, ami alól a kormányzati rendszerek sem jelentenek kivételt. Ez a helyzet New Yorkban is, ahol a rendőrségtől és a tűzoltóságtól kezdve a lakhatási és iskoláztatási ügyeken át az élelmiszerbiztonságig egy csomó automatizált rendszer dolgozik. Az automatizálás előnyei nyilvánvalók, az elfogulatlanság kérdése és a rendszerek transzparens működése azonban minimum aggályos lehet egy olyan környezetben, ahol éppen ez a két szempont osztályozható a legnehezebben.

A New York-i városi tanácsban hétfőn ment át egyhangú támogatással az az augusztusban benyújtott javaslat, amely munkacsoport felállítását írná elő az „automatizált döntéshozó rendszerek” átvilágítására. (A feltételes mód csak amiatt indokolt, hogy a rendelet életbe léptetéséhez szükség lesz a polgármester aláírására is.) A munkacsoport a tervek szerint a jövő év, 2019 végéig működik majd, akkor teszi közzé jelentését a számítási algoritmusok kiegyensúlyozottságáról és egyáltalán a beható vizsgálatokra való alkalmasságáról.

Utóbbi azért lényeges kérdés, mert a rendszerek működésével, annak hatásaival vagy pontos költségeivel maga a városvezetés sincs teljesen tisztában – nem beszélve a város polgárairól, akiknek még ennyi betekintésük sincs azokba a folyamatokba, amelyek a velük kapcsolatos döntéseket hozzák.

A vizsgálatokhoz eszközökre is szükség lenne
A javaslat egyébként a mostani formájában a legelső elképzelések kilúgozott változata. Tavaly májusban még egy olyan tervezetet vázoltak, amely szerint ha egy városi ellenőrzés alatt álló szervezet a szabályozásokat, büntetéseket vagy szolgáltatásokat automatizált rendszerek bevonásával akarja kezelni, akkor a vonatkozó szoftverek forráskódját mindenki által elérhetővé kell tennie, ezen felül a New York-i polgárok által szolgáltatott (tehát valódi) adatokkal kell modellezniük az algoritmusok későbbi működését.

Ebből mostanra annyi maradt, hogy a technikai információt „indokolt esetekben” kell közzétenni, és a munkacsoportnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen típusú algoritmusok szorulnak szabályozásra, illetve a polgárok milyen módon nyerhetnek betekintést azok működésébe, hogyan kaphatnak tájékoztatást az őket érintő döntések hátteréről, és mi a teendő, ha valaki „algoritmikus elfogultság” áldozatává válik. Bár a kezdeményezés a maga nemében a városban, az Egyesült Államokban, és talán az egész világon úttörő dolognak számít, a kritikusok szerint nagyon nehéz lesz érdemi eredményeket felmutatni.

A kritikusok szerint a fokozott nyitottság egyben biztonsági kockázatokat is jelent, amennyiben a rosszhiszemű felek hatékonyabban trükközhetik meg a közjóléti szolgáltatásokat; a szállítók ugyanakkor nehezen mennének bele, hogy közszemlére kell tenniük a tulajdonosi technológiákat, ezen keresztül pedig versenyhátrányba kerüljenek a konkurenciával szemben.

A The New Yorker beszámolója azt az (ál)naiv kérdést is felveti, hogy ha a város eddig képtelen volt megbízható módon visszamérni az automatizált rendszerek hatásait, akkor a város által felállított munkacsoport vajon milyen eredményeket szállít majd. Különösen akkor, ha a vizsgálat alá vont szereplőktől jórészt csak önkéntes adatszolgáltatásra számíthat a rendszerek tervezésével, beszerzésével vagy auditálásával kapcsolatban.

Bemondásra már nehezen lehet bizalmat építeni
A tervezet ugyanis ebben a formában nem tartalmaz semmiféle ajánlást vagy stratégiát az érdekérvényesítésre: egy New York méretű, ilyen forrásokkal és demográfiai adatállománnyal rendelkező város simán tárgyalhatna erőpozícióból a beszállítókkal, felrúgva az eddigi gyakorlatot, és a titkosítástól remélt apró eredmények helyett rámehetne a legitimitás és a közbizalom eróziójának megállítására.

Az első lépést mindenesetre a város vezetése megtette, és a munkacsoport működése precedenst jelenthet más helyi kormányzatok számára is. A bejelentésekkel kapcsolatban megszólaló szakértők mindenesetre azt várják, hogy a mostani kísérlet nyomán New York egyre inkább latba veti majd saját súlyát a beszállítókkal való tárgyalásoknál, akár a meglévő szerződések felülvizsgálatával.

A publikus elszámoltathatóság hiányában nem marad más, mint elhinni, hogy az algoritmusok nem egyoldalúak vagy diszkriminatívak. Erre pedig a big data korszakban (akár csak a Facebook milliókat érintő algoritmikus manipulációinak felszínre kerülésével) már nem érdemes apellálni.”

Forrás:
New York-i kísérlet az automatizált rendszerek elszámoltatására; Bitport.hu; 2018. május 20.
Lásd még:
Mayor de Blasio Announces First-In-Nation Task Force To Examine Automated Decision Systems Used By The City; City of New York; 2018. május 16.
To be fair, New York City assembles algorithm task force. The panel will look at whether the city’s automated decision systems are racially biased; Benjamin Freed; statescoop; 2018. május 17.
Korábban
The first bill to examine ‘algorithmic bias’ in government agencies has just passed in New York City; Zoë Bernard; Business Insider; 2017. december 19.
New York City’s Bold, Flawed Attempt to Make Algorithms Accountable ; Julia Powles; The New Yorker; 2017. december 20.
Háttér
Algorithmic Accountability: A Primer; Robyn Caplan, Lauren Hanson, Joan Donovan, Jeanna Matthews; Data & Society; 2018. április 18. (PDF)
(Prepared for the Congressional Progressive Caucus: Tech Algorithm Briefing: How Algorithms Perpetuate Racial Bias and Inequality)
Rövid kivonat: Understanding Algorithms (PDF)

Rogán Antal az e-közigazgatásról

„Nem vagyok az az ember, aki óriási apparátust és túl sok feladatot akar grundolni maga alá” – mondta Rogán, akinek a minisztériumához több feladatkör fog tartozni, mint az előző ciklusban. Két új területet kell vinnie a Kabinetirodának: turizmus és e-közigazgatás.
…
Az e-közigazgatásról szóló részeknél Rogán köszönetet mondott Navracsics Tibornak és Lázár Jánosnak, mert szerinte sikeres közigazgatási átalakítást vittek véghez. A jövő feladatai között említette, hogy minden magyar állampolgár digitális személyazonosítóval rendelkezhessen. ”
Index.hu, 2018. május 14.

„Rogán Antal beszámolója szerint az e-közigazgatási átalakítások felügyelete is átkerül a kabinetirodához, ezt szintén versenyképességi kérdésnek nevezte, ezért – mint mondta – minőségi szintugrást tervez a területen. „Az infrastruktúra kialakítása sikeres, sok digitális szolgáltatást már ma is biztosít az állam, de ezek felhasználóbarát voltán van még mit javítani” – fejtegette a miniszterjelölt, a terveit kicsit részletesebben is kifejtve pedig arról beszélt, hogy platformfüggetlen bizalmi szolgáltatások széles körének kiépítésére lenne szükség.

„Az e-személyi jó, de nem lehet elég dologra használni, főleg nem a fiatalok és üzletemberek számára”

– folytatta az eddig a Miniszterelnökség által felügyelt terület finom kritikáját Rogán, hangsúlyozva, hogy az azonosításban vagy az ügyek nyomon követésében is van még hová fejlődni, például, hogy látható legyen, foglalkozott-e már valaki egy benyújtott panasszal vagy kéréssel.”
HVG.hu, 2018. május 14.

„Rogán Antal a tárcához tartozó feladatok közül versenyképességi tényezőnek nevezte a korszerű elektronikus közigazgatást is, ezért a felhasználóbarát keretek kialakítását szorgalmazta. Kiemelte többek között a bizalmi szolgáltatások jelentőségét és közölte, hogy az államnak biztosítania kell a platformfüggetlen digitális személyazonosítás lehetőségét. Hozzátette, hogy a versenyképes és ügyfélbarát szolgáltatások kialakításában a kabinetiroda együttműködik más minisztériumokkal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a belügyi, valamint az innovációs és technológiai tárcával.”
Magyar Hírlap, 2018. május 15.

Informatika, távközlés, technika

Az Antenna Hungária fejlesztők részére megnyitotta országos IoT hálózatát

„Az Antenna Hungária, hazánk vezető állami tulajdonban lévő távközlési szolgáltatója tavaly év végén elindította a LoRaWAN (Long range Radio) technológiára épülő IoT (Internet of Things, azaz a Dolgok Internete) hálózatát, mellyel Magyarországon és a régióban is az elsők között épített ki országos jelenlétet biztosító lefedettséget. A fejlesztések eredményeképpen a több mint száz bázisállomással üzemelő országos hálózat Budapesten, a megyeszékhelyeken és több nagyobb városban érhető el, az ország lakosságának közel felét lefedve. A legújabb IoT megoldásokat támogató távközlési hálózat sikerét jól mutatja, hogy az indulás óta a regisztrált szenzorok száma már az első negyedévben meghaladta az ezer darabot.

A LoRaWAN kommunikációs platformot használó szenzorok és szolgáltatások piacra jutásának elősegítésére az Antenna Hungária fejlesztői programot hirdet. A program keretében a cég megnyitja hálózatát a hazai hardver- és szoftverfejlesztő cégek, felsőoktatási intézmények előtt. A programra jelentkezők meghatározott feltételek mellett bizonyos szenzorszámig díjmentesen kipróbálhatják az AH országos, LoRaWAN hálózatát. Ezzel az ingyenesen elérhető lehetőséggel a cég támogatni kívánja a hazai kkv-k fejlesztési és innovációs tevékenységét, a program részletei és a regisztrációs felület a következő linken érhető el: www.ahrt.hu/hu/fejlesztoknek

Az Antenna Hungária stratégiájának fontos elemét képezi az új országos IoT hálózatra épülő értéknövelt szolgáltatások elindítása és felfuttatása, ezért a cég AHa! Brain Store elnevezésű startup akcelerátor programjában az egyedi infrastruktúra használatán és tesztelési lehetőségen kívül a magasan képzett szakembergárda stratégiai, műszaki és üzleti tudásával is támogatni fogja az induló vállalkozásokat. További részletek a startup inkubációs programról: www.ahabrainstore.hu

A LoRaWAN technológia nagy előnye, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez a szenzoroldalon nincs szükség sem internet előfizetésre, sem SIM kártyára, de még vezetékes áramellátásra sem – a telepítés és a hálózati kommunikáció ezáltal rendkívül költséghatékony módon valósulhat meg. Az AH az elmúlt hónapokban számos üzleti megállapodást kötött meg IoT-hálózatára alapozva, például a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt-vel, melynek keretében Győr városában 730 db hőfogadóban elhelyezett hőmennyiségmérő adatait fogja az AH automatikusan távkiolvasni a LoraWAN hálózat segítségével. Tamásiban pedig sikeresen zárult az idősgondozást támogató pilot, melynek keretében az AH LoRaWAN szenzorok segítségével monitorozta a legrászorultabb gondozottak környezetét, valamint az önkormányzat értékes tapasztalatokat szerzett a gondozottak fűtési szokásairól, mely a téli szociális tűzifa biztosításának tervezéséhez nyújt segítséget.

A LoRa alapú IoT technológiáról
A vezeték nélküli LoRaWAN technológia gépek, eszközök, szenzorok által küldött kisméretű adatcsomagok kommunikációját teszi lehetővé. A végponti kommunikációs berendezések, szenzorok minimális energiaigénye rendkívül alacsony energiafelhasználást jelent, ezáltal hosszú élettartamot garantál az eszközök számára, és akár több tíz kilométeres távolságban is lehetővé válik a vezeték nélküli átvitel az eszközök között. A LoRaWAN technológiára épülő IoT megoldások ezáltal alacsony beruházási költséget, illetve egyszerű telepítést és bővítést tesz lehetővé, ami konkrét költségcsökkenést eredményezhet az üzleti ügyfelek számára.”

Forrás:
Az Antenna Hungária fejlesztők részére megnyitotta országos IoT hálózatát; Antenna Hungária; 2018. május 18.

Hiába a nagy távközlési változások, nem érdemes olcsóbb netben vagy tévében reménykedni

„Vezetékes irányba terjeszkednek a mobilszolgáltatók: a Vodafone a UPC több európai leányvállalatát felvásárolja, a magyar piacon pedig a Digié lett az Invitel. Kivonul viszont a Telenor, amely iránt Mészáros Lőrinc is érdeklődik.

A vezető szerepre törő vagy annak megőrzéséért küzdő mobilcégek harcba indultak a vezetékes infrastruktúrák megkaparintásáért – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában. Ugyanis felértékelődnek az óriási adatátvitelt igénylő, optikai kábelen futó szolgáltatások, így a tévé, illetve az internet is. Annak a szolgáltatónak, amelyik Európában mind a lakossági, mind a céges, mind a több ezer intézményt és milliós számú egyéni felhasználót jelentő állami szektorban meghatározó szereplő akar lenni, mindkét szegmensben jelentős kapacitásokat kell birtokolnia, lehetőleg minél több nemzeti piacon. Ráadásul a több lábon álló távközlési multik brüsszeli lobbiereje is nagyobb.

A befektetők a mobil és kábeles infrastruktúra kombinálására összpontosítanak. Ez történik napjainkban, és Magyarország e folyamatok epicentrumába csöppent.

Miután a Vodafone nagy üzlete megkapja a hatóságok engedélyét és a cég megveszi a UPC Magyarországot, kihívót kap a Telekom-csoport, amely ma még egyedüliként kínál a mobil mellett vezetékes internetet, telefont és televíziót is. Ám attól nem kell tartania, hogy piacvezető helyét elveszíti.

A helyzetet a Digi és a Invitel fúziója árnyalja. A román hátterű Digi Communications N.V. 43 milliárd forintért vásárolta fel tavaly nyáron az Invitelt, ezt éppen a napokban hagyta jóvá a Gazdasági Versenyhivatal.

De a Vodafone–UPC- és a Digi–Invitel-fúziókkal sem változik az az alapvető helyzet, hogy vezetékes infrastruktúrával a legtöbb településen csak egyetlen szolgáltató van jelen, még a jól ellátott fővárosi kerületekben is jellemzően csupán két társaság ajánlatai közül lehet választani.”

Forrás:
Hiába a nagy változások, nem érdemes olcsóbb netben vagy tévében reménykedni; HVG.hu; 2018. május 17.

A zalaegerszegi járműipari tesztpályának csaknem egyharmada elkészült

„ A tavalyi alapkőletétel után egy évvel 25-30 százalékban elkészült a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, ahol ősszel egy német autógyár lesz az első ügyfél – közölte Vígh László a létesítmény miniszteri biztosa.

A miniszteri biztos a pálya első nyílt napján felidézte, hogy napra pontosan két évvel ezelőtt jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a zalaegerszegi tesztpálya építésének szándékát, éppen egy éve pedig letették az alapkövet is.

A több elemében egyedülálló létesítmény mintegy 250 hektáros területen épül, a pályán önvezető járműveket is lehet majd tesztelni.

Vígh László úgy fogalmazott: Zalaegerszeg jövője ezzel az építkezéssel hosszú időre eldőlt. A tesztpálya 2020-ra tervezett befejezéséig várhatóan több tucatnyi cég települ ide, de a pálya valójában „soha nem készül el”, mert folyamatos fejlesztésekkel hozzáigazítják az autóipari igényekhez.

Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője azt mondta: egyszerre akár 70 jármű tesztelését is végezhetik a komplex pályán. A speciális ügyfélkör miatt a város és a térség gazdaságát kedvezően alakítja majd át a létesítmény működése.

Hamar Zoltán, a tesztpálya műszaki vezetője az egyes elemeket bemutatva arról beszélt, hogy Európában Németországban és Spanyolországban van csak ehhez hasonló pálya, de azok az önvezető járművek vizsgálatára még nincsenek felkészítve. A zalaegerszegi pályán realisztikus városi környezetet is kialakítanak, ilyesfajta tesztkörnyezet jelenleg csak egy egyesült államokbeli létesítményben van.

A zalaegerszegi tesztpályán egy akár 250 kilométeres folyamatos sebességre alkalmas ovális pálya készül, de országúti és autópálya-szakasz is épül, összesen mintegy öt kilométeren. A járművek kezelhetőségét kanyargós, változatos domborzatú szakaszon vizsgálhatják, de többféle útállapotot és útviszonyt imitáló fékpálya is épül, illetve már elkészült az Európában legnagyobb, 300 méter átmérőjű, menetdinamikai vizsgálatokra alkalmas aszfaltfelület.

A teljes tesztpályán olyan kommunikációs hálózatot alakítanak ki, hogy a járművek egymás közötti, illetve a táblák, jelzések és más eszközök közötti kommunikációját is vizsgálni lehet – mondta a műszaki vezető a tesztpálya első lakossági nyílt napján.”

Forrás:
A zalaegerszegi járműipari tesztpályának csaknem egyharmada elkészült; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. május 19.

Harmadik magyar Instagram-körkép: átalakulóban van az Instagram

„ Egyre kevesebb tartalmat tölt fel az egyre több felhasználó az Instagramra – derült ki a harmadik magyar Instagram-körképből, melyet a Crane ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója részletezett az InfoRádió Okosvilág című műsorában.

Lassan a kétmilliót is eléri a magyar Instagram használók száma, és azt látjuk, hogy a hölgyek használják előszeretettel többségben – mondta Boroznaki Gergő, a Crane ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója.

„Az Instagram saját adatai szerint 940 ezer a nők és 800 ezer a férfiak száma.”

Kevesebb, de szép tartalom
Hozzátette azt is, hogy az Instagramot kezdetben a korai újítók, a tartalmi kreátorok használták, akkor még nagyobb arányban voltak azok, akik tartalmat hoztak létre, de most hogy ez a mainstream részévé vált, megnőtt a felhasználói bázis, sokkal többen csatlakoznak az Instagramhoz.

„Nem mindenki akar állandóan tartalmat létrehozni, megnő azoknak az aránya, akik csak nézelődnek vagy kevesebb tartalmat töltenek fel”
– emelte ki Boroznaki Gergő. Az embereket leginkább a szép dolgok érdeklik – tette hozzá, az Instán ezeket teszik leginkább közszemlére, és ezeket szeretik nézni is. „Városok, tájak, természet, utazás közben lefotózzuk amit látunk, vagy a saját lakókörnyezetünkben, és feltöltjük.

Videót a hírfolyamba jóval ritkábban töltenek fel, viszont az Insta story-ban a képi és videós tartalom aránya szinte megegyezik” – summázta az igazgató.”

Forrás:
Átalakulóban van az Instagram; InfoRádió; 2018. május 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Rohamosan emelkedik az online vásárolt vasúti jegyek száma

„Brutális számokat hozott a 2017 végén bejelentett vasúti rezsicsökkentés a MÁV-nak. Az automatás jegyeladások március végéig közel a negyedükkel ugrottak meg, az online értékesítés pedig kis híján megduplázódott éves alapon.
Az idei első negyedévben 34,6 millió belföldi útra váltottak jegyet a MÁV-START-nál, ez 1,3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest – erről a Világgazdaság érdeklődésére adott tájékoztatást a társaság. Az igazi nagy eredmény nem is itt, hanem az automatás és az online vásárlások alakulásában látszik. Előzménye, hogy az állami vasút személyszállítással foglalkozó leánya a tavaly december 10-i menetrendváltástól újabb ked­vezményeket vezetett be az önkiszolgáló csatornákon történő jegyvásárlásokhoz.

Az akciót a fejlesztési minisztérium is támogatta, így a jegyautomatás tranzakciókra 5 százalékos, az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyekre 10 százalékos engedményt állapítottak meg.
A statisztika azt mutatja, hogy a vasúti rezsicsökkentés néhány hónap leforgása alatt is kiugró eredményeket produkált. A jegykiadó automatákon 2018 első három hónapjában mintegy 1,5 millió vásárlást bonyolítottak le, ez 22 százalékkal haladja meg a 2017-es év hasonló adatait. Az online értékesítés még látványosabban lőtt ki: januártól márciusig 740 ezernél is több ilyen vásárlást regisztráltak, ez 76 százalékos növekedés éves alapon. A papírspórolás szempontjából külön jó hír, hogy 660 ezer vásárlásnál e-vonatjegyet választott az utazóközönség, vagyis nem történt nyomtatás. Ez a szám az előző évinek több mint a duplája, a növekedés mértéke 120 százalékos. „Nemcsak azok váltottak e-vonatjegyre, akik eddig is online vásároltak, hanem olyanok is, akik eddig nem interneten intézték a vonatjegyüket” – jegyezte meg a társaság.”

Forrás:
Nincs fék az online vonatjegyvásárlásban; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2018. május 14.

Tartós lesz az e-kereskedelem növekedése Magyarországon

„ Tartós lesz a digitális kereskedelem bővülése, a kereskedőket fel kell készíteni a további növekedésre, a szabályozásnak pedig követnie kell a fejlődést – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára egy szerdai budapesti szakmai konferencián.

Hangsúlyozta, a 2017-es adatok szerint már csaknem 4 százalékos az internetes kiskereskedelem forgalmának aránya a kiskereskedelmi forgalomban. Hozzátette, az e-kereskedelem növekedése rendkívül gyors, 18-20 százalékos bővülést mérnek havi szinten.

A helyettes államtitkár előadásában egyebek mellett felidézte, a tavaly elfogadott digitális kereskedelem-fejlesztési stratégia célja a digitális kereskedelem erősítése és akadálymentesítése, az ezzel foglalkozó vállalkozások versenyképességének növelése. Ehhez szükség van a többi között új támogatások kialakítására, a digitális kereskedőkre vonatkozó szabályozás fejlesztésére, az oktatás, a képzési programok digitális tartalmakkal történő kibővítésére – mondta.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára kiemelte, 10-12 százalékos a kereskedelem részesedése a GDP-ből, és a további növekedéshez szükség van a kereskedelem fejlesztésére.

A napi fogyasztási cikkek (fmcg) szektorában stagnál a koncentráció, ami jó hír a kereskedelem kisebb hazai szereplőinek – fejtette ki a főtitkár a 2014-es és a 2016-os adatok összehasonlítása alapján. A három nagy magyar üzletlánc forgalmi részaránya csökkent, viszont a többi magyar tulajdonú üzleté 2 százalékkal nőtt, ami mintegy 600 milliárd forintos forgalombővülést jelent – ismertette.

Az MNKSZ főtitkára hangsúlyozta, a magyar kereskedők jelentősége, fejlődése a nemzetgazdaság szempontjából megkérdőjelezhetetlen. Fontos szerepük van a foglalkoztatásban is, a 2016-os adatok szerint 82 600 magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozás működött Magyarországon 117 100 egységgel. Ezek a vállalkozások a magyar termelők és feldolgozók hosszú távú partnerei, az együttműködéssel a kisebb termelők is a piacon tudnak maradni – tette hozzá.

Az eseményt szervező Laurel Kft. vezetője, Bessenyei István elmondta: hetedszer rendezik meg a konferenciát, a kiskereskedelemmel foglalkozó szakemberek technológiai seregszemléjét. A bemutatott újdonságaik közül kiemelte az engedélyeztetés előtt álló, első hazai fejlesztésű önkiszolgáló kasszát, a szintén újdonságnak számító e-blokk rendszert, valamint a TE-FOOD élelmiszerlánc-felügyeleti rendszert.”

Forrás:
Tartós lesz az e-kereskedelem növekedése; Pénzügyminisztérium; 2018. május 16.

A hazai cégek közel fele még nem áll készen az új adatvédelmi rendelet alkalmazására

„ A magyarországi cégek közel fele még nem áll készen arra, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig 2018. május 25-től erre kötelezi őket az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) – derül ki az EY globális felméréséből.

A GDPR a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ – ismerteti csütörtöki közleményében a könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.

Az 55 ország 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja: a magyarok saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak. Csupán a hazai válaszadók 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka. A legóvatosabbak Franciaországban (30 százalék), Lengyelországban (26 százalék) és Németországban (22 százalék) a döntéshozók.

A felmérésből az is kiderül, a magyar vezetők 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék), a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vannak maradva, ahol az Egyesült Királyság (92 százalék), Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere szerint azonban nem szabad kapkodni a hátralévő rövid határidő miatt. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve a fölösleges költségeket.”

Forrás:
A hazai cégek közel fele még nem áll készen az új adatvédelmi rendelet alkalmazására; Magyar Idők/MTI; 2018. május 17.

Az azonnali fizetési rendszer önálló fizetési márkává fejlesztését is latolgatja a Magyar Nemzeti Bank

„ Az azonnali fizetési rendszer önálló fizetési márkává fejlesztését is latolgatja a Magyar Nemzeti Bank. A fő kérdés a költségeken van – az AFR elterjedését nagyban segítheti, ha a megoldást az igénybe vevők ingyenesnek érzik.

Az átutalások meggyorsításán dolgozunk, de ez átalakítja a fizetési ökoszisztémát, amelynek keretében sokkal több történik majd annál, mint amit két éve gondoltunk, és még annál is, amit most gondolunk az azonnali fizetésről (AFR) – vélekedett Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu konferenciáján tartott előadásában.
A jegybank stratégiai célja a hatékonyabb pénzforgalom, mely azon túl, hogy jelentősen csökkenti a fizetési forgalom társadalmi költségét, ügyfélélményt is nyújt.

Bartha Lajos szerint nem lehet pusztán informatikai kérdés az új rendszerre való átállás a bankok számára, mert az AFR versenyképességi szempontból lesz fontos a pénzintézeti körnek. A szakember példaként Kínát említette, ahol már bankfüggetlen szolgáltatók uralják az elektronikus pénzforgalom nagy részét, az ügyfelek nem a bankokon, hanem például az Alipay segítségével utalnak egymásnak.

Ha a bankok felismerik az AFR-ben rejlő lehetőségeket, s a felhasználóknak ők nyújtanak gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb fizetési lehetőséget, akkor hosszú távon is ők határozzák meg a hazai pénzforgalmat.

A bővülés a felhasználók mellett a szolgáltatást nyújtók körében is számottevő lehet, mert az, hogy egy másodlagos azonosító – például mobilszám – megadásával lehet majd azonnal, készpénzmentesen fizetni, a kereskedőknek is új lehetőségeket kínál.

Kulcskérdés lehet a költségek viselése, hisz az AFR – szemben az ügyfélnek ingyenes bankkártyás fizetéssel – utalásnak minősül, aminek az átlagos költsége most 100-150 forint. Bartha Lajos ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nettó árbevétele annak ellenére is 320 milliárd forint volt tavaly az elektronikus fizetési tranzakciók után a jegybank számításai szerint, hogy a pénzforgalomnak csak 15-20 százaléka volt készpénzmentes. Az elektronikus fizetés arányának megduplázásával számottevő költségcsökkentés mellett is jelentősen nőhet a szektor bevétele – feltételezte a szakember.”

Forrás:
Bolti logót kaphat az azonnali fizetés; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2018. május 18.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. május 22.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Állj Mellénk! Hirdeti az Izrael állam közdiplomáciai offenzívájának támogatására alakult nemzetközi civil szervezet szlogenje.
Az elmúlt héten egyre véresebb konfliktussá fajult a szembenállás a Gázai-övezet határainál. A helyzet súlyos kihívást jelent a külpropagandát, a nemzetközi országimázs építést roppant komolyan vevő izraeli közdiplomáciának is. Ha a kicsit talán túlságosan is bulvárízű szalagcímet idézzük az európai értékre amúgy kényes Euronews hírszolgáltatótól, az azért van, mert jól tükrözi a forduló nemzetközi közhangulatot: „Izrael most tényleg a fél világnál kihúzta a gyufát.”
Az immár egyértelműen kedvezőtlenné, sőt ellenségessé váló nemzetközi megítélés módosítására átfogó (bár nem feltétlenül összehangolt) akcióba kezdtek az Izrael ügyét képviselő és szolgáló civil aktorok szerte a világban. A tájékoztatási-propaganda ellenoffenzíva döntően a kibertérben, egészen pontosan a közösségi média platformjain folyik.
A témára azért is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, mert jól példázza a „digitális diplomácia” sokat emlegetett „paradigma-váltó” jellegét. A korszerű IT-eszközök és alkalmazások használata, az online terek „belakása” korántsem szorítkozott a hagyományos diplomáciai folyamatok puszta modernizálására. Szembeötlő újdonság, hogy a Facebookon, Instagramon, Twitteren zajló „népi diplomáciának” jóval szélesebb a szereplőgárdája. A hivatásos diplomaták szűk kasztja mellett civil szervezetek, vállalatok, sőt egyszerű magánemberek is aktív formálói lettek országaik külpolitikájának. Ennek megfelelően bővül, változott a diplomáciai „tranzakciók” tartalma, stílusa is.
Egy ilyen amatőrnek látszó, de nagyon is befolyásos új diplomáciai szereplőt mutatunk be ezen a héten: az Izrael Állam hivatalos közdiplomáciáját, annak mostani szorongatott helyzetében intenzív online kampánnyal segítő StandWithUs nevű civil szervezetet. A szervezetet eredetileg 2001-ben alapította egy Los Angeles-i családterapeuta, maga is holokauszt-túlélők leszármazottja. Célkitűzésük az volt, hogy erőteljes média kampányokkal, változatos tájékoztatási eszközöket mozgósítva segítsék az antiszemitizmus elleni küzdelmet, illetve segítsék Izrael Állam ügyét a nagyvilágban. Különösen fontos szerepet játszottak az (Egyesült Államokban és Nyugat-Európa egyes államaiban meglehetősen aktív) Izrael-ellenes társadalmi bojkott szervezetek elleni kommunikációs kampányokban. Ez utóbbiakat egyébként éppen a Közel-Kelet palesztin népességeivel szembeni kíméletlen izraeli politika ellenhatásaként hozták létre Amerikában és számos Európai országban.
A StandWith Us, jóllehet civil szervezet, rövid idő alatt jelentős hálózattá nőtte ki magát: ma már 18 irodát üzemeltet Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, s mintegy félszáz alkalmazottja, és több ezer önkéntes támogatója segíti akcióit. A szervezet kezdettől szoros együttműködést épített ki az Izraeli Külügyminisztériummal, és ma már egyértelműen az Izraelt támogató sokrétű közdiplomáciai ökoszisztéma fontos szereplőjének számít. Ez tükröződik évről évre növekedő költségvetésében is, amely 2014-ben már csaknem 10 millió dollárra rúgott.
A szervezet Facebook oldala a mostani krízis napjaiban nyilvánvalóan a gázai zavargásokra összpontosít. A közzétett posztok jól láthatóan két stratégiai irányba mutatnak: egyfelől igyekeznek bemutatni az Izrael melletti nemzetközi kiállást, szolidaritást (például a diplomáciai képviseletüket szintén Jeruzsálembe áthelyezni szándékozó további országokkal), másfelől a Hamasznak a gázai összecsapásokban játszott háttérszerepének bemutatásával igyekeznek hitelteleníteni az Izrael elleni tüntetőket. Az oldal kiemelkedően aktív, sok a közzétett video anyag, infografika jellegű tényközlés. Ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy a hozzászólásokban nem alakul ki semmiféle párbeszéd, netán vita. Ami a Facebook-világra jellemző „véleményburok” érvényesülésére utal itt is, megnehezítve a közösségi média offenzíva hatékonyságának reális értékelését.
StandWithUs

Netanyahu fia az Instagramon robbantott diplomáciai botrányt
Ha még nem volna elég nehéz az Izrael Államot körülvevő nemzetközi közdiplomáciai és közkommunikációs helyzet, nos, akkor a miniszterelnök fia, Yair Netanyahu a jelek szerint minden héten gondoskodik még valami plusz munícióról.
Az előző héten még „csupán” szokatlan üzleti-szakmai megbízatásával került a címlapokra. Mint emlékezetes: kiderült, hogy a közel-keleti országot vezető politikus gyermeke – zsenge kora és tapasztalatlansága ellenére – az idegenforgalomban érdekelt komoly izraeli cégeknek tart „geopolitikai tréningeket”, természetesen üzleti alapon.
Most azonban jelentősen túllőtt a célon: a héten Instagram fiókján tett közzé egy grafikát, amely a török lobogót ábrázolta, rajta obszcén módon gyalázkodó felirattal. A digitális diplomáciai magánakció nem is jöhetett volna rosszabbul az izraeli külpolitikának. Az Izrael és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok ugyanis rekord sebességgel zuhantak eddigi mélypontjukra: a gázai övezet határán kirobbant vérfürdőre válaszul (amelyben az izraeli határőrizeti alakulatok több mint félszáz palesztin tüntetőt lőttek agyon) Törökország azonnali hatállyal kiutasította Eitan Naeh izraeli nagykövetet, és a maga képviselőjét is visszarendelte a zsidó államból (és egyben az USÁ-ból is). Izrael Állam hasonló lépésekkel válaszolt, és a politikai vezetők közötti éles szópárbaj tette fel a pontot az i-re.
A pattanásig feszült helyzetbe robbant be a Netanyahu fiú nem különösebben ízléses, de semmiképpen sem diplomatikus online akciója. Az inkriminált posztot azóta már eltávolították az Instagram fiókjáról, de mint jól tudjuk: az Interneten mindennek megmarad a nyoma. Egy izraeli kormányszóvivő pedig azzal mentegette az esetet, hogy a Netanyahu gyerek magánszemély, és közösségi média fiókjai sem közügy. Amiből az derül ki, hogy még a témában úttörő szerepet játszó Izraelben sem érti mindenki: ezek a hajdani határok a digitális diplomácia világában már régen nem léteznek.
Fck Turkey. Netanyahu’s Son Posts Controversial Instagram Image; RT.com; 2018. május 16.

Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet Twitter-fiókjával rúgja fel a digitális diplomácia szabályait
Az Egyesült Államok külpolitikai vezetőinek, a jelek szerint, menetrendszerűen támad valamiféle botrányuk az online ügykezelésből. Ugye még emlékszünk: Hillary Clinton, külügyminiszterként magán e-mail címéről forgalmazott tömegesen hivatali dokumentumokat, leveleket, súlyosan megsértve ezzel a hivatali szabályokat, és vélhetően hazája érdekeit is.
Most az ország ENSZ-nagykövete (és sokak szerint afféle egyszemélyes, önjáró külpolitikai központja) Nikki Haley sajátos ügykezelési gyakorlatára derült fény. A Politico magazin kiderítette, hogy Haley – noha az amerikai Külügyminisztérium szabályzata ezt egyértelműen előírja – nem hivatali címről forgalmazza közösségi média üzeneteit. A helyzet persze az, hogy, hogy a saját személyes fiókján közreadott Twitter posztjainak egy része valóban magántermészetű. Egy része azonban nem. Hivatalával, pozíciójával, illetve aktuális hivatali feladataival összefüggő bejegyzéseket is gyakorta oszt meg a Twitterén, márpedig ez egyértelműen az ország hivatali eljárásait szabályozó rendelkezésekkel ellentétes.
A szövetségi alkalmazottak hivatali munkavégzésének szabályszerűségét ellenőrizni hivatott állami testület, az US Office of Special Counsel már tavaly felhívta Haley figyelmét arra, hogy „hivatali személyisége” és magánemberi ügyei túlságosan is összekapcsolódnak az általa használt közösségi médiumban. Ezzel azt a benyomást kelti, hogy magántermészetű (például pártpolitikai) ügyeiben is hivatalos minőségében jár el. Akkor ugyanis Haley egy dél-karolinai képviselőjelölt ügyében posztolt, megosztva Trump elnök egy erre vonatkozó bejegyzését. Az amerikai törvények az elnök (és alelnöke) számára ugyanis engedélyezik, hogy hivatalos minőségben szólaljanak meg akár párpolitikai témákban is – más hivatalnokoknak azonban ez szigorúan törvénybe ütköző.
A meglehetősen öntörvényű amerikai ENSZ-nagykövet a hírek szerint továbbra sem kíván hivatali Twitter-fiókot nyitni. Ugyanakkor szóvivője leszögezte. Haley teljes mértékben be fogja tartani a Külügyminisztérium közösségi média használati szabályozásait.
Nikki Haley’s Twitter Account Raises Protocol Concerns; Nahal Toosi; Politico; 2018. május 20.

Kissinger jóslata: a Felvilágosodás korának befellegzett – köszönhetően az Internetnek
Az amerikai külpolitikai gondolkodás „nagy öregje”, hajdani nemzetbiztonsági főtanácsadó, külügyminiszter, és a XX. századi amerikai diplomácia néhány legjelentősebb fejleményének szerzője most megkongatta a vészharangot.
Henry A. Kissinger papírra vetette a hét, de talán az egész mostani időszak egyik legfontosabb elméleti cikkét. Az amerikai külpolitika veteránja, ma is a legmagasabb politikai körök tanácsadója azonban nem a külkapcsolatokról, de még csak nem is a nemzetközi viszonyokról merengett. Témája az információ technológia, és specifikusan a Mesterséges Intelligencia várható társadalmi hatása. Kissinger – aki a rá jellemző alapossággal és sebességgel gyűjtötte be a szükséges tudást az érdeklődését felkeltő tématerületről – nem túlságosan bizakodó a közelgő hatalomátvételtől. Mert, véleménye szerint, kerek perec arról van szó. A forradalom, aminek éppen most vagyunk tanúi, a történész professzor szerint legfeljebb a könyvnyomtatás feltalálásához, és az értelem annak nyomán kibontakozó hatalomszerzéséhez fogható. Jó esetben. Ám a valóságban ez a mostani fordulat minőségileg más lesz.
A Felvilágosodás törekvése az volt, hogy a felszabadult emberi értelemnek rendelje alá a hagyományos igazságokat – vallja a szerző. Az Internet célja azonban az, hogy az egyre növekvő mennyiségű adat akkumulálása és manipulálása révén szentesítse az emberi tudást. Ebben a folyamatban elvész az emberi jelleg. Az Internet használatának fókuszában az információ megszerzése és kezelése áll; az információ összefüggésekbe ágyazása, konceptualizálása viszont teljességgel háttérbe szorul. A felhasználót nem érdeklik a történelmi, vagy filozófiai aspektusok: csakis az azonnali, gyakorlati haszonnal bíró információkban érdekeltek. E közben a keresőmotor algoritmusok „megtanulják” az egyedi felhasználók preferenciáit előre jelezni. Az igazság viszonylagossá válik. Az információ megsemmisítéssel fenyegeti a bölcsességet.
Kissinger, aki – ahogy feljebb említettük – bár nem számítástechnikai, informatikai szakember, de komolyan vette az őt érdeklő kihívást, és a legjobb szakembereknél tájékozódott a témában, a Mesterséges Intelligencia alkalmazásának, térhódításának három különösen fontos aspektusára hívja fel a figyelmet:
Nyugtalanító körülmény elsősorban az, hogy az MI térhódítása előre nem látott következményekkel járhat. A Mesterséges Intelligencia (a hátterében működő algoritmusok) nem képesek a „kontextualizációra”. Arra, hogy az egyes információkat, dolgokat, cselekedeteket a tágabb összefüggésekben tudják elhelyezni. Az ember képes erre. A gép azonban legfeljebb korlátozottan képes értelmezni azokat az összefüggéseket, körülményeket, amelyek a számára adott utasításokat helyesen értelmezhetővé teszik.

Hasonlóan nyugtalanító körülmény ugyanakkor az is, hogy a Mesterséges Intelligencia változásra bírhat egyes emberi gondolkodási folyamatokat, illetve emberi értékeket. Ugyanakkor az MI azon képessége, hogy próba-szerencse alapon iszonyatos gyorsasággal tanuljon, óhatatlanul megnöveli az elkövethető hibák gyakoriságát és nagyságát.

A Mesterséges Intelligencia elsajátíthatja (megtanulhatja) ugyan a kitűzött célok elérésének módját, ám nem lesz képes magyarázatot találni a feladatok elvégzésének miértjére.

Mi lesz velünk, emberekkel – teszi fel a legfontosabbnak szánt kérdést Kissinger – ha a Mesterséges Intelligencia tanuló- problémamegoldó képessége által messze túlszárnyalt emberi értelem nem lesz többé képes elfogadható módon magyarázni a minket körülvevő világegyetemet?
How the Enlightenment Ends; Henry A. Kissinger; The Atlantic Magazine; 2018. június

A folytatólagos TV szappanoperába csomagolt geopolitika
Jennifer Hewett, a kitűnő The Australian Financial Review című hírmagazin politikai szakírója egészen figyelemre méltó írásban mutatott rá napjaink geopolitikai történéseinek lényegére. Mondhatnánk persze azt is: nincsen ebben semmi újdonság, hiszen minden hírfogyasztó, online-, vagy valóságos tévénéző jó ideje tudja, hogy valójában „miről szól” ez az egész világ itt körülöttünk. Tudjuk jól, hogy cirkusz ez, még ha a különösen veszélyes, sokszor gyomorforgató, és túlságosan is gyakran véres fajtából is. Aminek a jó része ma már online csatornákon, sőt egyenesen a kibertérben zajlik, mint valami lövöldözős videójáték, vagy talán már az is a valóságban.
Brit hercegi esküvő, aztán majd hamarosan izgalmas színjáték a showman Trump, és a nem kevésbé excentrikus észak-koreai Kim Dzsongun között. Geopolitika? Igen. De, ugyanakkor folyamatosan zajló szappanopera show-műsor, amiben mi nézők és statiszták vagyunk egyszerre.
A kulcsszavak: a celebritás és a dráma. E két dramaturgiai tényező körül forog ma már minden e nagypolitika színpadán, de főleg annak online elérési csatornáin. Trump, akinek feltűnésén, majd győzelmén sokan megrökönyödtek, nem a kivétel, nem a disszonáns elem, hanem maga a lényeg: személye tökéletesen tükrözi azt a (nagy)politikai teret, amiben a komolyság átadta helyét a cirkusznak.
A geopolitika új nagyszínpadán változnak a színek, és persze jönnek-mennek a szereplők is, de a lényeg változatlan: az emberi érzelmek folytonos és mindent elborító jelenléte, ez adja a mediatizált nagypolitika állandó hátterét.
A brit királyi család legújabb házasodási ceremóniája, színjátéka, előadása tökéletesen „hozta” ennek a színjáték-politikának, politikai színjátszásnak a drámai magját. Csupa emóció, csupa drámai helyzet, megannyi szívet szorító helyzet és életút: a magányos anyós, az ara zárkózott és különös apja, a pompás ruhaköltemények, lágy mosolyok. Tökéletes rendezés, tökéletes szereposztás.
Aztán majd hamarosan jön a koreai atomalku előadása. Ott persze sokkal izgalmasabb lesz a dramaturgia – nem is beszélve a tétekről és lehetséges kimenetelekről. De, a lényeg változatlan marad: csak a címe lesz más, és kicsit talán a műfaja is. Igazi tévés-online túlélőshow, afféle valóságos Survivors.
Geopolitics packeged up as reality TV series; Jennifer Hewett; The Australian Financial Review; 2018. május 20.

HETI GAMING – FÉRFIAS JÁTÉKOK
Marcus Aurelius háborúi. Róma i.sz. 170-180.
Ha már a valóság olyan, mint valami valós időben követett online showműsor, akkor legalább a játékban őrizzük meg a komolyságot! A stratégiai társasjátékok egyik legnagyobb presztízsű kiadója, a nagynevű Hollandspiele kiadó a napokban rukkolt elő egy különösen izgalmas új játékkal.
A Marcus Aurelius háborúi egy úgynevezett szoliter, tehát akár egyedül is játszható, stratégiai „társasjáték”, és így különösen alkalmas az elmélyedt elemzésre, valósághoz közelítő történeti-diplomáciai szimulációra.
Krisztus után 170-ben vagyunk. A nem régiben még impozáns Római Birodalmat járványok dúlják. A betegség tizedelte légiók kétségbeesetten próbálják tartani a határokat, a szinte végtelenségig elnyúlt limes mentén. Vad germán törzsek, zsákmányra éhes szarmata portyázók csapnak át a Duna menti erődvonalon. Ebben a kritikus órában egy fiatal császár, a filozófusként kitűnni tudó, ám csatatéren még sohasem bizonyított Marcus Aurelius próbálja megfordítani az eseményeket. Sikerül neki? Ez rajtunk, otthoni stratégákon is múlhat.
A számtalan díjat nyert, jól játszható, izgalmas, eredeti játékmenetű társas szépsége is említést érdemel. Ami persze nem is olyan meglepő, ha tudjuk: a tervező a filmrendezőként karriert befutott Robert DeLeskie volt.
Wars of Marcus Aurelius. Rome 170-180 CE; Board Game Geek; 2018. május 20.
Wars of Marcus Aurelius. Rome 170-180 CE

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Schindler, Caitlin E. (2018): The Origins of Public Diplomacy in US Statecraft. Uncovering a Forgotten Tradition. Palgrave Macmillan
Ezen a héten megint egy könyvcsemegét ajánlok. A The Origins of Public Diplomacy in US Statecraft azon nélkülözhetetlen alapmunkák közé tartozik, amelyek történelmi beágyazottságban keresik (és aztán persze magyarázzák is) a minket ma körülvevő külkapcsolati, diplomáciai intézményrendszerek gyökereit, lényegét, működését és értelmét.
A napokban megjelent tanulmánykötet hat történeti esettanulmányon keresztül mutatja be az Amerikai Egyesült Államok közdiplomáciájának alakulását, és az abban kulcsszerepet játszó intézményeke, és sok esetben magánszereplőket.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. május 14-május 18.

Ajánlati/Részvételi felhívás

IT-biztonsági szaktanácsadás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/91
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.05.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.11.
Rövid meghatározás:
* IT biztonsági szaktanácsadási feladatok:
A Megrendelő által megjelölt információbiztonsági témában átfogó, kockázatelemzéssel egybekötött, független szakértők által végrehajtott vizsgálatok végrehajtása eseti megrendelések alapján.
* Etikus hackelési feladatok:
A Megrendelő kritikus vagy bizalmas adatokat tároló rendszereire vonatkozó, független szakértők által végrehajtott információbiztonsági sérülékenységi vizsgálatok végrehajtása eseti megrendelések alapján.
Lásd bővebben

RSA gyártói támogatás és fejlesztési támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.05.18.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.18.
Lásd bővebben

Előzetes tájékoztató

TSM rendszer-szakértői támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Előzetes tájékoztató
Közzététel dátuma: 2018.05.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Rövid meghatározás:
A nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat támogatására kialakított hatósági informatikai rendszer üzemeltetés támogatása
Lásd bővebben

Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
Hirdetmény típusa: Előzetes tájékoztató/2015
Közzététel dátuma: 2018.05.16.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Rövid meghatározás:
„KÖFOP – Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása” projekthez kapcsolódóan „Rendszerek információbiztonsági megfeleltetése”
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

MSLIC18 (Microsoft) KM, eljárás eredménye
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/91
Közzététel dátuma: 2018.05.14.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.; SMP Solutions Kft.; S&T Consulting Hungary Kft.; Enterprise Services Magyarország Kft.; SoftwareONE Hungary Kft.; SeE Enterprise Kft.; IMG Solution Kft.; Softline Services Kft., Grepton Informatikai Zrt., Invitech Megoldások Zrt., M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft., Rufusz Computer Informatika Zrt.; ALOHA Informatika Kft., Poli Computer PC Kft.; Duna Elektronika Kft.; SYSInfo Kft.; BIT SERVICE Kft.; Sysman Informatikai Zrt.
Rövid meghatározás:
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézmények részére Microsoft szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése tárgyban.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 40.000.000.000,- [Ez nyilván elírás. Szerk.] Lásd bővebben

Az egységes integrált állami vagyonnyilvántartás közhitelességének és adatkonzisztenciájának ellenőrzéséhez szükséges további fejlesztési feladatok ellátása az MNV Zrt. részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/91
Közzététel dátuma: 2018.05.14.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt. (Symmetria Magyarország Zrt., Kermann Műszaki Fejlesztő Kft. közös ajánlattevők)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.584.261.000,- Ft
Lásd bővebben

Az állami vagyonnyilvántartás (Országleltár) program részeként megvalósításra kerülő projektekhez kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: ÁVNY – Állami Vagyonnyilvántartási Kft.
Nyertes ajánlattevő: Clarity Consulting Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató a „A megemelkedő számú elektronikus iratok tárolásának megoldására szolgáló háttértár és archiválóhardverelemek, további alapinfrastruktúra-licencek beszerzése – 100117.” tárgyú eljárásban
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 417.597.158,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató „MIR/Mirtusz rendszer üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatai” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GEOMETRIA Kft.
A közbeszerzés ismertetése:
MIR/Mirtusz rendszer üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatai.
(MIR rövidítés alatt Műszaki Információs Rendszer értendő. Mirtusz rövidítés alatt a Központi Munkairányító Modul értendő.)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az MNB IDM rendszer BIR rendszert kiváltó moduljának megvalósítása – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/92
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Noreg Információvédelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.230.000,- Ft
Lásd bővebben
[Megjegyzés: IDM=Identity Management. Szerk.]

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/92
Ajánlatkérő: Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg
Nyertes ajánlattevő: ProComp Számítástechnikai és Elektronikai Kft.
Meghatározás: IKT eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.194.730,- Ft
Lásd bővebben

Szerverek garancia kiterjesztése-2/2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Aquincum Informatika Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 600.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató_Központi Microsoft licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.818.800,- Ft
Lásd bővebben

Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szoftverre vonatkozó szoftverkövetési, üzemeltetéstámogatási, fejlesztési és konzultációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 69.750.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – „Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések elnevezésű EFOP-1.9.6-16 projektben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megnevezésű rendszer bővítése és továbbfejlesztése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.789.919.700,- Ft
Lásd bővebben

Készpénzmentes elszámolási rendszer bevezetése a BGYH Zrt. üzemeltetésében lévő fürdők kereskedelmi egységeiben-Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Festipay Készpénzmentes Fizetési Szolgáltatások Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás egyedi fejlesztésű rendszerek fejlesztésére és meglévő rendszerek továbbfejlesztésére a BM VTTF részére – tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: AQUIS Innovo Kft.; SBP Systems Kft.; WSH Kft. közös ajánlattevő; ASH Szoftverház Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.000.000,- Ft
Lásd bővebben
[BM VTTF=Belügyminisztérium Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály]

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Violin Storage eszközökhöz szoftver, hardver terméktámogatási szolgáltatások beszerzése – Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: Invigor Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül) 3.495.000,- Ft
Lásd bővebben

Grafikus monitorok és PC kiegészítők beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Kft;
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú projekt keretében OKIRkapu alprojekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: Csongrád Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: HUMANsoft Kft.
Rövid meghatározás:
A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító számú projekt keretében OKIRkapu alprojekt, egyszerűsített integrációs platform OKIR és EKEIDR rendszerek együttműködésének, valamint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetésének kialakításához.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 778.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Hardvereszközök és szoftver licencek beszerzése-2017
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: Apertus Közszolgálati Oktatás-fejlesztési Központ Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Korlátolt Felelősségű Társaság; EXICOM RENDSZERHÁZ Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; R+R Periféria Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; EVOLUTION CONSULTING Képzési és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 17.571.324,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése és teljes körű támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/94
Közzététel dátuma: 2018.05.17.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.900.000,- FT
Lásd bővebben

Informatikai rendszerek zártságát tanúsító audit szolgáltatás 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/95
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.862.500,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Tájékoztató az eljárás eredményéről – BIR-O rendszer komponenseinek fejlesztése, frissítése, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítása 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/93
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
A befejezetlen eljárás oka: A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Lásd bővebben

Szakirodalom

Társadalmi kreditrendszer Kínában: orwelli rémálom vagy fejlődő irányítási gyakorlat?

„A nemzetközi sajtóban komoly visszhangot keltett a Kínában bevezetni tervezett társadalmi kreditrendszer (TKR), ami gyakran az orwelli negatív utópiák megfelelőjeként jelenik meg a híradásokban és az olvasók szeme előtt. A China Digital Times egyik bejegyzése felhívja a figyelmet Rogier Creemers, a Leideni Egyetem kutatójának tanulmányára (Social Credit: Orwellian Nightmare, or “Crude Tool”?), amelyben nagyszámú kínai nyelvű forrást is felhasználva bemutatja a TKR előzményeit, társadalmi-politikai környezetét, mozgatórugóit, kialakulásának lépcsőit, működését és lehetséges további fejlődését. Az elemzés jól illusztrálja az abból adódó félreértelmezéseket, amikor egy adott civilizáció jellemzőit egy másik civilizáció szemszögéből próbáljuk csupán látni és láttatni – ez esetben tovább súlyosbítva azokkal a nyelvi akadályokkal, ami szelektív forrásfeldolgozáshoz vezet. Bemutatásával természetesen nem szándékunk átesni a ló túloldalára, a kínai gyakorlatot helyesnek vagy pláne követendőnek beállítva – csupán a rendszer sajátosságainak értelmezéséhez kívánunk hozzájárulni.

A sajtóban megjelent hírekből arra következtethetnénk, hogy a TKR egy újonnan felállítandó rendszer lenne. Creemers tanulmánya ugyanakkor rámutat arra, hogy annak előzményei messzire vezetnek vissza a kínai történelemben, és azok sok szempontból a császárság államigazgatási hagyományában és társadalomfelfogásában gyökereznek. A hagyományos kínai felfogásban, amelyben az egyén és társadalom szerves egységet alkot, az állam feladata nem kizárólag a jogszabályok, a törvényesség betartatása, hanem az erényekre és harmóniára törekvés, annak ösztönzése is. (Vagyis ami európai jogfelfogás szerint az állam túlterjeszkedésének számítana, az Kínában többezer éves hagyomány része, ennek megfelelő elfogadottsággal.) Ehhez a hagyományhoz jól illeszkedik a Kínai Kommunista Párt gyakorlata a társadalmi mérnökséghez és a tudományos alapúnak ítélt társadalmi beavatkozáshoz való ragaszkodásával.

A TKR kialakításának közvetlen előzménye, az igény megfogalmazása a gazdasági reformokkal kapcsolatban merült fel, válaszkísérletként arra, hogy hiányzott és nagyrészt ma is hiányzik a piaci mechanizmusokhoz elengedhetetlen bizalom és hitelesség az üzleti élet szereplői között. A korai kreditrendszerek ennek orvoslására próbáltak eszközt megfogalmazni – a motiváció tehát elsősorban üzleti volt. Ezt mutatja, hogy a TKR legfontosabb vezető intézménye is – az Állami Fejlesztési és Reformbizottság mellett – a jegybank szerepét betöltő Kínai Népi Bank. Az üzleti élet szereplőinek megbízhatósági vizsgálata a bankrendszerből indult ki tehát, és később szélesedett ki a vizsgált szempontok köre.

A politikai felsővezetés szintjén a társadalmi kreditrendszer első említése a 2002-es pártkongresszuson történt. A jegybank 2006-ban hozta létre Kreditreferencia Központját, amely az emberekről már nem csak pénzügyi adatokat gyűjtött és értékelt. Az Államtanács 2007-ben hozta létre azt a tárcaközi egyeztető fórumot, amelynek célja a TKR kialakítása, konkrét célok megfogalmazásával. Az átfogó rendszer kialakításának legrészletesebb iránymutató dokumentumát 2014-ben fogadták el („Planning Outline for the Construction of a Social Credit System”), többek közt a társadalmi harmónia és a tudományos kormányzás erősítésének meghirdetett céljával. A programban megjelent a jutalmazás és büntetés rendszere is – utóbbit a feketelistára, előbbit a „vörös listára” kerülés jelenti. A szankciók kiterjesztő jellegűek: a „bizalomvesztés” bármely területen is történik, a korlátozás minden más területre is kihat. A rendszer a tervek szerint 2020-ra fog kiépülni, amely már figyelembe fogja venni az online pénzköltéseket, a közösségi médiában közzétett bejegyzéseket, sőt, az ismerettségi kört is. Az értékelés nagy hatással lesz az emberek életére, döntő mértékben munkavállalási és hitelfelvételi lehetőségeikre, de kapcsolataikra vagy utazási szabadságukra nézve is.

A szerző egy másik fontos jellemzőre is felhívja a figyelmet. A TKR előzményei – beleértve a hitelképességi és a társadalmi megbízhatóság összekapcsolását is – nem központi, hanem helyi szinteken jelentek meg, és eleinte még komoly kritikával is kellett időnként szembesülniük az országos politikai vezetés részéről (mint ahogy arra a Szecsuán tartománybeli Szujning részletesen bemutatott esete is mutatja). Miután azonban a központi vezetés szintjén is elfogadott, sőt, szorgalmazott lett a megközelítés, országos szinten is nagyban építettek a helyi tapasztalatokra.

Kreditrendszerekkel – beleértve azok kibővített formáit is – nem csak a központi és helyi államigazgatási szervek foglalkoznak, hanem a kínai nagyvállalatok is, elsősorban az info-technológiai és e-kereskedelmi óriáscégek. A tanulmány részletesen bemutatja az Alibaba egyik leányvállalata által kifejlesztett és működtetett Sesam Credit rendszert, ismertetve azt a vitát is, amely arról szól, hogy a Sesam mennyiben kapcsolódik össze a kormányzat által működtetett társadalmi kreditrendszerrel. (Az Alibaba ezt cáfolja, ugyanakkor az összefonódás gyanúját erősíti, hogy a cég közreműködőként hivatalosan is részt vesz a TKR fejlesztésében.) Mindenesetre a szerző értékelése szerint a társadalmi kreditrendszerek nagymértékben elmossák a határokat a központi és a helyi szint, az állami és a piaci működés, a közélet és a magánszféra között.

A szerző szerint a kínai államvezetés erősen törekszik arra, hogy polgárait ellenőrzés alatt tartsa. Ehhez azonban megvoltak korábban is az eszközei, és arra sem szorul rá az állam, hogy az ellenőrzést rejtve, a „big data” mögé bújva tegye, így a TKR kialakításának elsődleges oka nem ez volt. Ugyanakkor „faltörő kosként” működhet a központi hatalom kezében az államigazgatás alsóbb szintjein, ami – jóhiszemű olvasatban – segíthet a helyi szintű korrupció és visszaélések, vagy egyszerűen a rossz működés feltárásában. A szerző szerint a TKR-nek inkább ez, mint a nyilvánosság és a polgárok ellenőrzése a célja, mindamellett, hogy – a meghirdetett szándék szerint – helyes magatartásra ösztönözné az embereket. Másik fontos deklarált célja a jogszolgáltatás hatékonyságának javítása az ítélethozatalban, azok alkalmazásában és a jogszabályoknak való megfelelőségben, amely területeken jelenleg komoly elmaradások vannak Kínában.

A TKR-t tehát nem lehet egyetlen, az állam kezében összpontosuló megfigyelőrendszernek tekinteni. Valójában több olyan kezdeményezés összefoglaló neve, amelyek hasonló módon működnek, működtetői között az országos és helyi államigazgatással, valamint a vállalati szféra prominenseivel. Ahhoz, hogy milyen irányba fejlődhet a továbbiakban, valóban orwelli rémálomként vagy inkább korszerű államigazgatási eszközként fog-e működni, a szerző a következő szempontok nyomon követését javasolja:

  1. Mi a rendszerbe kerülő információk forrása? Jelenleg főleg közadatokkal dolgozik, de fontos mérföldkő lesz, ha magánúton gyűjtött adatok is bekerülnek (pl. kereskedelmi cégektől vagy bankoktól; a szerző itt nem következetes, mivel máshol adottnak tekinti, hogy így lesz, illetve részben ez már el is kezdődött).
  2. Az értékelő rendszer jellege. Jelenleg elsősorban kétváltozós az értékelés: feketelistára vagy vörös listára kerül-e az egyén vagy a vállalkozás, vagy sem. Kérdés, hogy bevezetnek-e állami szinten olyan pontrendszert, amely az állampolgárokat számszerűleg is kategorizálja (pl. a lojalitás alapján).
  3. A döntéshozatal természete. Egyrészt fontos szempont, hogy a döntések alapjául szolgáló értékelések alapját emberi mérlegelés, algoritmusok alkalmazása vagy öntanuló mesterséges intelligencia jelenti-e. Másrészt a döntések csak a jogszabályok betartását vagy be nem tartását jutalmazzák, illetve szankcionálják, vagy a helyesnek vagy helytelennek ítélt magatartást is.
  4. Az értékelés idősíkja. A jelenlegi rendszer a múltbeli cselekmények alapján értékel. Kérdés, hogy képes lesz-e arra, hogy statisztikai és más módszerekkel előrejelző funkcióra is alkalmassá váljon.
  5. Egyéni vagy kollektív felelősség? A TKR jelenleg kizárólag egyének, magánszemélyek vagy vállalkozások viselkedését értékeli. Kérdés, hogy lesznek-e olyan algoritmusok, amelyekkel kollektív magatartást is értékelni – és ebből következően jutalmazni vagy büntetni – tudnak.

Mindent összevetve a szerző szerint a TKR – dacára a „big data” és a mesterséges intelligencia, mint korszerű megoldások alkalmazásának – jelen formájában egy nyers eszköz. Azt, hogy milyen irányba fejlődik a jövőben, a fenti kérdésekre adott válaszok jól fogják jelezni.”

Forrás:
Social Credit: Orwellian Nightmare, or “Crude Tool”?; Samuel Wade; China Digital Times; 2018. május 15.
China’s Social Credit System: An Evolving Practice of Control; Rogier Creemers; Leiden University, Van Vollenhoven Institute; 2018. május 9.
Kitekintés:
Az egyéni hitelképesség meghatározásának rendszere, nem politikai célból, másutt is létezik, és ez is meglehetősen orwelli lehet. Lásd: Credit score; Wikipédia

Nem önmagában a technológia okozza a problémákat, de felerősítheti azokat

„Egy amerikai médiaszociológus arra mutatott rá, hogy az algoritmusok csupán eszközök, amelyeket gyakran rosszul használnak a szakemberek.

Danah Boyd amerikai médiaszociológus a Republica 2018 nevű rendezvényen feltette a kérdést, hogy vajon ki a felelős azért, ha a Google keresője rasszista és ha valóban veszélyes hely az internet, akkor ki teszi azzá? Kik felelősek a hazugságokért és a diszkriminációért – a felhasználók, a trollok vagy a rendkívül nagy hatalommal rendelkező tech- cégek? Kellene-e szabályozni a világhálót és ha igen, hogyan?

A szakember a beszédében mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia az elmúlt években gyakorlatilag az IT-világban egy általános varázsszó lett, amelyet már szinte minden rendszerre alkalmaznak, akkor is, ha nem kellene. Ennek oka az, hogy már senki sem akart a „butaságba”, a buta dolgokba befektetni, s ezáltal a technológia az életünk még inkább befolyásoló tényezőjévé vált.

Az álhírek elterjedése miatt felmerült az a kérdés is, hogy voltaképpen ki uralja a tudást napjainkban. A keresők, elsősorban a Google, mostanra a legfontosabb információbeszerzési forrásokká váltak. Ezeket a szolgáltatásokat részben a programozók által fejlesztett algoritmusok irányítják, részben pedig a felhasználók kereséseiből tanulnak. Boyd példaként említette a befolyásolhatóság kapcsán, hogy amikor valaki olyan nevekre keresett rá, amelyek az afroamerikaiak körében népszerűek, akkor a Google főleg olyan találatokat mutatott, amelyekben bűnözők szerepeltek. A fehérek körében gyakori nevek esetében viszont nem ez volt a helyzet. A szakember ezt úgy kommentálta, hogy a kereső megtanulta az amerikai társadalom rasszista dinamikáját. (Az algoritmusok előítéletesek, sőt, bizonyos esetekben a képfelismerő algoritmusok szexisták.)

A médiaszociológus szerint a felelősség nem az algoritmusoké vagy a technológiáé, hanem az azokat beprogramozó embereké és a felhasználóké. A technikai megoldások csupán a meglévő dolgokat erősítik fel. Miután a technológiák és az elemzőrendszerek az élet egyre több területén vannak jelen, így meg kell tanulnunk kezelni azokat. Az egyik megoldás a platformok szabályozása lehet, de az tisztázásra szorul és további egyeztetéseket tesz szükségessé, hogy ez miként valósulhat meg.

A szerzőröl:
Boyd a Microsoft Research vezető kutatója. Eddig elsősorban azzal foglalkozott, hogy miként valósul meg a fiatalok magánéletének védelme a közösségi médiában. A New York University oktatója, a New York-i Data & Society Institute alapítója, mostanában azonban a figyelme a világháló rossz célokra való használata felé fordult.”

Forrás:
Nem a technika a gonosz ; SG.hu; 2018. május 19.
re:publica 2018: Danah Boyd, die Algorithmen und die Macht ; Torsten Kleinz; heise online; 2018. május 2.
re:publica 2018 – danah boyd: Opening Keynote: How an Algorithmic World Can Be Undermined; YouTube; 2018. május 2.
re:publica 2018; 2018. május 2-4.
Data & Society

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI – 2018) szerint Magyarország a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik

„…A 28 uniós tagállam között Magyarország a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben összességében átlagos ütemben fejlődött.

Magyarország jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető. A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a természettudományokat, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát (STEM) tanuló diplomások száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a vállalkozások által és az e-kereskedelemben javult, a magyar vállalkozások még nagyon távolnak állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális technológia által kínált lehetőségeket. A digitális készségek javítása létfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások fokozott mértékben integrálják a digitális technológiákat. A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatások terén, beleértve az e-egészségügyet, azonban Magyarország továbbra is a 27. helyezett és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel.
…
1. Hálózati összekapcsoltság
A hálózati összekapcsoltság tekintetében Magyarország az előző évhez hasonlóan a 18. helyet foglalja el, kissé elmaradva az uniós átlagtól (a DESI 2018 módszertan szerinti mérés alapján). Bár a vezetékes széles sávú lefedettség változatlanul a háztartások 95 %-ára terjed ki, a nagy sebességű széles sávú lefedettség mérsékelt ütemben, a 2016-ban mért 81 %-ról 82 %-ra nőtt 2017-ben. Magyarországon nagyon éles platform-alapú verseny áll fenn, amelyet leginkább az szemléltet, hogy a helyi három meglévő telefonszolgáltató közül kettő kábelhálózat-üzemeltető tulajdonában áll. Jelentős előrehaladás történt a vezetékes széles sáv igénybevétele tekintetében (72 %-ról 78 %-ra történő növekedés), amely meghaladja a 75 %-os uniós átlagot. A háztartások majdnem fele (49 %) legalább 30 Mbps sebességű szolgáltatásra fizet elő, szemben a 33 %-os uniós átlaggal. Ezenkívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének tulajdonítható: a lefedettség 74 % (az Unióban 58 %), míg az igénybevétel 29,8 % (az Unióban 15,4 %). Ezzel szemben a mobil széles sáv lefedettség nem növekszik és a mobil széles sáv igénybevétele a legalacsonyabb (100 főre jutó 49 előfizetés) az EU egészére mért 90 előfizetéshez képest. Ez talán azzal magyarázható, hogy a mobiltelefon-használók által fizetett díjak tartósan a legmagasabbak közé tartoznak Európában. Ugyanakkor a vezetékes széles sáv árindex megközelíti az uniós átlagot.
…
2. Humán tőke
A humán tőke tekintetében Magyarország 21. helyen áll az uniós országok között, elmaradva az uniós átlagtól, és tavaly viszonylag lassú előrehaladást ért el. Az internetfelhasználók aránya 76 % az uniós 81 %-hoz képest. Csupán a lakosság 50 %-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és ez az arány nem javul. A készségek jelentős mértékben hiányosak: az 55 évesek és annál idősebbek csupán 21 %-a (az Unióban 34 %) és az alacsony iskolai végzettségűek csupán 25 %-a (az Unióban 30 %) rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel. A fejlett készségeket illetően az IKT-szakemberek aránya Magyarországon alig marad el az uniós átlagtól, illetve a STEM végzettségűek aránya a mérsékelt növekedés ellenére viszonylag alacsony maradt.
…
3. Internetes szolgáltatások használata
A magyar internetfelhasználók általában sokféle online tevékenységet végeznek. A DESI internetes szolgáltatások használatával kapcsolatos vetületét illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A magyar internetfelhasználók 84 %-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, 85 %-uk olvas híreket (az EU-ban 72 %) és 59 %-uk bonyolít videohívásokat (az EU-ban 46 %). A közösségi média használatának tekintetében Magyarország az első helyen áll.
Az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele azonban továbbra is alacsony mértékű: az internetfelhasználók csak 49 %-a használ e-bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61 %-os, illetve 68 %-os aránnyal szemben.

4. A digitális technológiák integráltsága
A digitális technológiák vállalkozások általi integrálása tekintetében Magyarország a 25. helyen áll, jelentősen elmaradva az uniós átlagtól. Magyarországon a vállalkozások riasztóan alacsony aránya oszt meg információkat elektronikus formában (14 % szemben az uniós 34 %-kal). Bár a közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az EU-val szemben. Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre, mivel a kkv-k csupán 12,5 %-a végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 %-os uniós átlagot.
…
5. Digitális közszolgáltatások
Magyarországon a digitális közszolgáltatások továbbra is a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé tartoznak. Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználása (Űrlapok automatikus kitöltése) terén, és 25. a szolgáltatások kiépítettsége (Teljes körű online ügyintézés) tekintetében. 2017-ben az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya 45 %-on állt (uniós átlag: 58 %). A nyílt hozzáférésű adatok tekintetében Magyarország 5 százalékponttal javította eredményét, azonban nem tudta felszámolni lemaradását az EU-val szemben. 2017 márciusában az elektronikus egészségügyi szolgáltatások használata is alacsony szinten volt….”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentés; Európai Bizottság; 2019. május 17. (PDF)
DESI Report 2018 – Telecoms Chapters. Hungary; Európai bizottság; 2018. május 8. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A gyengén teljesítő országok csoportja: Románia, Görögország, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Ciprus és Szlovákia.