Skip to main content

23. szám, 2018. június 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nyilvános a miniszterelnöki megbízottak listája

„Egyelőre 11 miniszterelnöki megbízott neve szerepel a Kormany.hu oldalon, valamennyiük megbízatása május 18-tól érvényes. A miniszterelnöki biztosok személyéről ugyanakkor még nincs információ.

Miniszterelnöki megbízottként dolgozik az új ciklusban:

  • Bakondi György, feladata: belbiztonsági kérdésekben történő személyes szaktanácsadás nyújtása.
  • Félegyházy-Megyesy, feladata: a nyugati magyarság, NGO/jótékonysági szervezetek nemzetközi kapcsolatai és működései, az észak-amerikai kapcsolatok és az ezekre vonatkozó média/PR kérdések körében szaktanácsadás nyújtása.
  • Klinghammer István, feladata: a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetése.
  • Szili Katalin, feladata: személyes közreműködés a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban.
  • Hegedüs Zsuzsanna Gabriella, feladata: a társadalmi felzárkóztatást, a társadalmi konfliktusok kezelését és megoldását szolgáló jelen- és jövőbeli stratégiák kidolgozásával kapcsolatos kérdéskörökben szaktanácsadás nyújtása.
  • Kerényi Imre, feladata: a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok elvégzése.
  • Kovács Miklós, feladata: az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintő kérdéskörben személyes tanácsadás nyújtása.
  • Nagy István, feladata: a hazai gazdaság mozgásterének bővítése és versenyképességének erősítése témakörben szaktanácsadás.
  • Nyitrai Zsolt, feladata: stratégiai társadalmi kapcsolatok összehangolása érdekében nyújtandó személyes szaktanácsadás.
  • Szőcs Géza, feladata: személyes szaktanácsadás kulturális kérdések körében.
  • Tellér Gyula, feladata: szaktanácsadás a kormánypolitika társadalomelméleti hátterével, valamint a hazai és nemzetközi politikai folyamatok történeti és aktuálpolitikai vetületével kapcsolatos kérdéskörökben.

A kormánybiztosoknál egyelőre öt név szerepel a kormányzati portálon:

  • Andy Vajna filmügyi biztosé,
  • a Budapestért és az agglomerációért felelős Fürjes Balázsé,
  • a modern falvak programot koordináló Gyopáros Alpáré,
  • az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjával Seszták Miklósé,
  • valamint az aktív Magyarországért felelős Révész Máriuszé.

”

Forrás:
Nyilvános a miniszterelnöki megbízottak listája; Infostart; 2018. június 1.
Miniszterelnöki megbízottak; Miniszterelnöki Kabinetiroda

Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon

„Az automatizálás alapjaiban fogja átalakítani a világgazdaságot és a munkaerőpiacokat, mivel a munkafeladatok közel 49 százaléka már jelenleg is automatizálható technikailag
A hagyományosan emberek által végzett feladatokat automatizáló új technológiák már az ipari forradalom óta folyamatosan alakítják át a munkahelyeket és javítják az emberek életkörülményeit. Az automatizációs technológia mostani fejlődése új korszakot nyit a globális munkaerőpiacon, hiszen az automatizálás ma már széles körben és folyamatosan csökkenő költség mellett alkalmazható bonyolultabb, gondolkodást is igénylő feladatok elvégzésére. Miközben az automatizációs technológiák már jelenleg is átformálják a munkaerőpiacokat az egész világon, a McKinsey Global Institute (MGI) előrejelzése szerint az automatizáció valószínűleg inkább átalakítja, mintsem felváltja az emberi munkavégzést. Miközben a ma létező automatizálási technológiákkal az összes szakma csak kevesebb mint 3 százalékát lehetne teljes körűen kiváltani, 10-ből 6 munkahely esetében a munkafeladatok legalább harmadát érinti az automatizálás.

Az automatizálás úgy járulhat hozzá a magyar GDP növeléséhez, hogy egyidejűleg növeli a termelékenységet és jelent megoldást a munkaerőhiányra
Az automatizálás megfelelő időben érkezik Magyarországra ahhoz, hogy meg lehessen valósítani azokat a hosszú távú hatékonyságjavító intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez és a növekedés fenntartásához. Az automatizálás azonnali előnye, hogy választ jelenthet az egyre erősödő munkaerőhiányra, amely ma gátolja a gazdaság további növekedését. Miközben az 1989-es rendszerváltozást követően a GDP visszaesett, és több mint egymillió ember veszítette el a munkahelyét, az 1995-től 2009-ig tartó időszakban a gazdasági növekedés alapja a tőkeberuházások és a termelékenység évente mintegy 2,3 százalékos növekedése volt. 2010 óta a foglalkoztatottság emelkedése vált a gazdasági növekedés legfőbb hajtóerejévé. A munkavállalók száma 3,73 millióról 4,35 millióra nőtt az elmúlt hét évben, köszönhetően az aktivitási ráta és a foglalkoztatottság növekedésének. A foglalkoztatottság gyarapodása fokozatosan közelíti felső határát, miközben a termelékenység egyes iparágakban csökkent. A megfelelő intézkedések segítségével az automatizáció lehetőséget teremt a magasabb hozzáadott értékű munkák felé való elmozdulásra és a termelékenység növelésére.

Az automatizálás bevezetésének üteme lehetővé teszi az alkalmazkodást a vállalatok, a munkaerőpiac és a politikai döntéshozók számára, hogy felkészüljenek a változásokra
A lehetőségek mellett az automatizáció társadalmi és gazdasági kihívásokat is jelent, amelyek közül nem elhanyagolható tényező a széles körű elutasítás a magyar társadalomban. Egy 2017-es Eurobarometer-kutatásból kiderült, hogy a magyarok 38 százaléka negatívan értékeli az automatizálást. Ez az értékelés az egyik leginkább elutasító az Európai Unióban, feltehetőleg a 90-es évek gazdasági átalakulásáról megmaradt rossz emlékek miatt. Elemzésünk szerint az automatizáció két okból sem hoz majd olyan negatív változást, mint amitől sokan félnek. Először is az automatizálás nem azonnal fog bekövetkezni, mivel az átállás ütemét egyszerre határozza meg a technikai megvalósíthatóság, a társadalmi és az infrastrukturális felkészültség, valamint az automatizálás gazdasági előnyei. A vállalatok számára időbe telik, hogy először a betöltetlen álláshelyeket részben emberi munkaerővel, részben automatizált gépekkel töltsék be, ez pedig kellő időt biztosít a vállalkozásoknak, a munkaerőpiacnak és a politikai döntéshozóknak, hogy felkészüljenek az átállásra. Másodszor, az automatizálás a gazdasági fejlődéssel együtt új szakmákat fog létrehozni, és növelni fogja a magas hozzáadott értékű munkahelyek számát, ezáltal generálva magasabb jövedelmeket, ami pedig további keresletet és újabb munkahelyeket teremt.

2030-ig az automatizálás Magyarországon 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást kifejteni a mérsékelt ütemezési forgatókönyv alapján
Fő megállapításunk az, hogy az automatizálás a termelékenység növelésén keresztül évi 0,8 százalék és 1,4 százalék közötti arányban gyorsíthatja a gazdasági növekedés ütemét Magyarországon. Becsléseink szerint a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal a magyar munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni, ami összhangban van a globális átlaggal. Az automatizálás hatása úgy jelentkezik, hogy az adott munkahely feladatainak egy bizonyos részét váltja ki, a teljes körű automatizáció nem jellemző.
A többi országhoz hasonlóan az automatizálásban rejlő potenciál Magyarországon is a közepes jövedelmű munkahelyeknél a legnagyobb, amelyeknél magasabb a kiszámítható és ismétlődő feladatok aránya. Számos alacsony képzettséget igénylő tevékenységet is automatizálni lehet, a rendelkezésre álló technológiáktól és a gazdasági megtérüléstől függően.
Az automatizálás jelentősen növelheti a magas színvonalú szolgáltatások iránti keresletet – például az oktatásban, a pénzintézeteknél, az egészségügyben vagy a vendéglátóiparban. A magas minőségű szolgáltatásokban jól képzett szakemberekre és vezetőkre van szükség, valamint olyan munkaerőre, amely magas szintű kreativitással, komplex problémamegoldó, társadalmi és interperszonális készségekkel rendelkezik. Ezen technológiák elterjedése új foglalkozásokat is fog teremteni, különösen olyanokat, amelyek az automatizált technológiák alkalmazásával, fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatosak.

Miközben az automatizálás széles körben reáljövedelem-növekedéshez fog vezetni, egyben felgyorsíthatja jövedelemkülönbségek növekedését is. Mivel az automatizálás tőkeigényes, a tőke szerepe is növekedhet az értékteremtésben. A politikai döntéshozóknak a fenti kockázatok kezelése érdekében együtt kell működniük a vállalkozásokkal és az oktatási intézményekkel..:”

Forrás:
Átalakuló munkahelyek: az automatizálás hatása Magyarországon; David Fine, Havas András, Solveigh Hieronimus, Jánoskuti Levente, Kadocsa András, Puskás Péter; McKinsey & Company; 2018. május (PDF)

Közigazgatás, politika

Fürjes Balázs és Tarlós István Budapest tízéves stratégiai fejlesztési tervéről

„Budapest tízéves stratégiai fejlesztési tervéről és, egyebek mellett, a Déli pályaudvar jövőjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Fürjes Balázs, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár és Tarlós István főpolgármester.
A főpolgármester azt szeretné, hogy a jövőbeni szorosabb együttműködés során a kormány jelentősebb mértékben vonja be a fővárost az állami nagyprojektek lebonyolításába. Tarlós István az InfoRádió Aréna című műsorában hozzátette: a meglévő fővárosi koncepció alapján alakítja ki Budapest tízéves stratégiai fejlesztési tervét a főváros és az állam.

A közös tervről közvetlen megállapodást szeretne a miniszterelnökkel.

A főpolgármester kiemelte: a mostani személyi feltételek is javítják a főváros és az állam szorosabb együttműködésének feltételeit.

Fürjes Balázs, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár arról beszélt: az átszervezésnek, a többi között a Budapestért felelős miniszterelnökségi államtitkárság létrehozásának az a célja, hogy a kormány legyen jobb partnere a fővárosnak. A 10 éves fejlesztési tervről azt mondta: érdemes közösen megkérdeznie a fővárosnak és a kormánynak az érintett szervezeteket a tervről.

A főpolgármester szerint az államnak – főként funkcionális szempontból – meghatározó szerepe van a Déli pályaudvar jövőjének kérdésében. Tarlós István az InfoRádió Aréna című műsorában arra is felhívta a figyelmet, hogy több kerületet is érint a létesítmény jövője. Hozzátette: bizonyos városrendezési, felújítási kérdésekben ugyanakkor a fővárosnak kell vállalnia az irányító szerepet.

A Déli pályaudvar jövőjéről Fürjes Balázs, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár szintén azt hangsúlyozta: a fővárosnak és államnak fellelős döntést kell hoznia és kellő időt kell rászánnia a végleges koncepció kialakítására.

Szólt arról is, hogy a nagy fejlesztéseket a kormány és a főváros együttműködésében tervezik.”

Forrás:
Fürjes Balázs és Tarlós István Budapest tízéves stratégiai fejlesztési tervéről; Infostart 2018. május 30. 19:36

GDPR: komoly jogsértés esetén a kkv-ket is fenyegeti a bírság

„Május 29-én a kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint a NAIH fog a GDPR-ban meghatározott közigazgatási bírságok kiszabása esetén intézkedni, elsősorban az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó figyelmeztetésével.
A Deloitte szakértői szerint a NAIH várhatóan a nagyvállalatok körében fog élni a bírságolás jogával, de a kkv-k sem mentesülnek a GDPR megfelelés alól, súlyos jogsértés esetén akár ők is birságolhatóak lesznek, ezért nekik is javasolt az új adatvédelmi rendeletben előírtaknak való megfelelés.

A törvényjavaslat alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lesz felelős a GDPR-ban meghatározott felügyeleti feladatok ellátására.

„Az előterjesztésben foglaltak és a kapcsolódó kommunikációk arra engednek következtetni, hogy a nagyvállalatok esetében a NAIH nem feltétlenül fogja követni ezt a gyakorlatot, így vélhetően a NAIH a nagyvállalatok körében fog élni a bírságolás jogával. Hangsúlyoznánk, hogy az előterjesztésben foglaltak nem úgy értelmezendők, hogy a kkv-k mentesülnek a GDPR megfelelés alól, ugyanis súlyos jogsértés esetén nem zárható ki a bírság alkalmazása velük szemben sem. Erre figyelemmel javasolt a KKV-nak is megtenni a GDPR megfeleléshez szükséges lépéseket” – mondta el dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere és a Deloitte GDPR csoportjának vezetője.

Példák súlyos esetekre
Zempléni Kinga ügyvéd egyetért ezzel az értelmezéssel: „első, súlyos jogsértés (például nagyszámú fogyasztókat érintő, folyamatos és szándékos adatvédelmi előírások megszegése) esetén minden vállalkozás– kkv-k és multinacionálisok egyaránt – bírságot kockáztathat” – olvasható a közleményében.

Súlyos jogsértésnek minősülhetnek az alábbi, nagy számú magánszemélyt érintő, hosszú időtartamú esetek; ilyenkor a NAIH feltehetően az első alkalommal is bírságot szabhat ki, még kkv-knak is. (A felsorolás nem teljeskörű.)

  • Ha egy webáruház semmilyen adatvédelmi tájékoztatás nem nyújt a fogyasztóknak,
  • Ha egy társaság felelőtlenül nyilvánosságra hoz érzékeny adatokat,
  • Ha egy vállalat kamerákat helyez el öltözőkben,
  • Ha egy társaság nem tartja be az alapvető adatbiztonsági követelményeket,
  • Ha egy vállalat jogellenesen harmadik félnek értékesít személyes adatokat,
  • Ha egy online portál úgy kezeli a fizetési adatokat, hogy ahhoz bárki könnyen hozzáférhet.

”

Forrás:
GDPR: komoly jogsértés esetén a kkv-ket is fenyegeti a bírság; Infostart; 2018. június 1.

Kásler Miklós interjúja terveiről

„– A legnagyobb minisztérium vezetését vállalta el. Elődje, Balog Zoltán ellátta tanácsokkal a jövőt illetően?
– Igen, felkerestem a volt tárcavezetőt, és bizalmas beszélgetést folytattunk. Sok jó tanácsot adott, megosztotta velem a tapasztalatait, s ezért nagyon hálás vagyok.

– A tervei között említette, hogy az Emmin belül hangsúlyeltolásokat tervez. Mit ért ez alatt?
– Az a feladatom, hogy értékorientált viszonyokat alakítsak ki a magyar nemzet fennmaradása, szellemi, fizikai gyarapodása érdekében. Ezt a célt kell, hogy szolgálja az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális terület is. Az, hogy az alapértékek mentén végzem a munkámat, abban különbözik az előző miniszter tevékenységétől, hogy ő az alapokat rakta le. Nekem már van mire építkeznem, ehhez biztosítom az eszközöket. Ez minden területen mást jelent, ám a minisztérium tevékenysége az emberről szól, ez közös pont az államtitkárságok között. Igyekeztem minden államtitkári posztra a legkiválóbb kollégákat kiválasztani, úgy érzem, sikerült.

– Az Országos Onkológiai Intézetben végzett munkájáról Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, szervezeti működése nemzetközi hírű. Miért volt unikális a vezetői munkája, s ebből mit ültet át a minisztérium irányításába?
– A kormányfő nyilván arra utalt, hogy az OOI Közép- és Kelet-Európában az egyetlen, legmagasabb szinten akkreditált onkológiai központ, úgynevezett komprehenzív rákcentrum. A titka nagyon egyszerű: mindenkinek lehetőséget adtam arra, hogy tehetsége, szorgalma alapján azt a pályát fussa be, amire képes. Semmi mást nem vártam el, csak annyit, hogy aki velem dolgozik, legyen kiváló szakember és kiváló ember. E tekintetben az elvárásaim nem változtak. Ugyanakkor nem feltétel, hogy mindenki közeli barátságban legyen a többiekkel, de ahhoz ragaszkodom, hogy egymást segítve, korrekt munkaviszonyban legyenek a minisztériumban dolgozók.

– A szakma és az ellenzék egyik fő kritikája a humántárcával szemben, hogy az azon belül helyet kapó egészségügy és oktatás külön-külön minisztériumot igényelne. Mit gondol erről?
– Mivel összefonódik az Emmi alá tartozó többi államtitkárság tevékenységével mindkét terület, szerencsésebbnek tartom, ha egy tető alatt vannak. Hogy hány minisztérium van, a meglévő kicsi-e vagy túl nagy – ezek elég relatív megközelítések. Az első felelős magyar kormány 1848-ban például a mostaninál lényegesen kevesebb miniszterből állt, pedig akkor is ugyanennyi területet kellett lefedni. Mindig is szerencsésnek tartottam a mostani humántárca struktúráját.

– Miniszteri meghallgatásán említette, azt szeretné, ha az iskolapadból kikerülő fiatalok megfelelően tudnák kezelni a modern kor kihívásait. Mit jelent ez a gyakorlatban? Min változtatna?
– Ez elsősorban módszertani átalakításokat jelent. Minden életkorban más-más tanulási, tanítási módszert kellene alkalmazni a diákoknál, s ennek meg is vannak a szép magyar hagyományai. Többek között ezt alátámasztja Karácsony Sándor munkássága, aki a Debreceni Egyetem professzora volt, de visszamehetünk Klebelsberg Kunóig, Eötvös Józsefig vagy a Kodály-módszerig. És legalább ennyire fontosak az életkortól független tevékenységek az ember életében, például a napi mozgás az óvodától egészen életünk végéig. Ennek számtalan előnye van. Így hosszabb ideig lehetünk egészségesek, a sporttól az ember kitartóbb lesz, fejlődik a jelleme és még lehetne hosszasan sorolni. Rosszul állunk e tekintetben, mert nagyon magas Magyarországon a túlsúlyosok száma. Éppen ezért nem elfogadható, hogy egy gyermek ne sportoljon. Valamilyen testhezálló mozgásformát mindenkinek lehet és kell találnia. Már önmagában az is rákkeltő, ha valaki túlsúlyos, de ez kiváltó oka lehet a cukorbetegségnek, magas vérnyomásnak is, emellett befolyásolja a közérzetet és a mentális állapotot.

– Mostanra bevezették a mindennapos testnevelést, tanuszodák, sportcsarnokok épülnek. Ennél többre lenne szükség?
– Ezt értettem az alatt, hogy az alapok megvannak. Fontos, hogy az ország minden részén, minden földrajzi egységen belül legyen uszoda, megfelelően kialakított tornaterem és szabadtéri sportpálya. Zajlanak az iskolai, óvodai fejlesztések, közel százötven településen épül tanterem, tornaterem vagy tanuszoda. Nem arról van szó, hogy mondjuk minden gyerek fusson. A lényeg az, hogy mozogjanak, kinek mihez van tehetsége, kedve. Az iskolai és tömegsportokat az élsport szempontjából is fontosnak tartom, komoly merítési bázist jelent a gyerekek köréből.

– Az oktatásról szóló társadalmi vitákban évről évre előkerül a Nemzeti Alaptanterv kérdése. Elégedett az aktuális NAT-tal?
– A felkészülés során végigolvastam, és az írott anyagot kiválónak tartom. A gond a kivitelezéssel van, például az ismeretanyag átadásának tempója lehetne gyorsabb. Többször át fogom nézni abból a szempontból is, hogy mennyire szerveződik a dokumentum azon alapelvek köré, amelyekről a bizottsági meghallgatásomon is beszéltem. Annyi biztos, magyar hagyományokra épülő, korszerű oktatás a célunk, amely felkészíti a fiatalokat a munkaerőpiaci kihívásokra, és egész életre szóló értéket ad számukra. A NAT esetében sok új kutatási eredményt kell beilleszteni, illetve más megközelítéseket. A tanítás menetének felgyorsításához újra kell gondolni a tartalmi részeket, hogy mit milyen arányban hallanak a diákok az iskolában, például a mi magyar örökségünkről, vagy milyen felosztásban szerepel a tankönyvekben a nyugati és a keleti történelem, irodalom. Tudják-e a gyerekek az iskolapadból kikerülve, milyen a globális, milyen az európai és milyen a jellegzetesen magyar kultúra. Utóbbira jellemző, hogy bár minden benne van, ami bárhol a világkultúrában megjelenik, de sok olyan eleme is van, ami csak a miénk. Ezt tudatosítani kell, mert egy gyermek felnőttként csak így tud a közegében majd helyesen viszonyítani.

– Az utóbbi években az oktatás és az egészségügy miatt is az ellenzék rendszeresen az utcán tiltakozott. A demonstrálók azt is nehezményezték, hogy nem vonják be a szakmát a döntésekbe.
– Ez a vád egyszerűen nem igaz. A pedagógusok véleményét, javaslatait eddig is meghallgattuk, és ezután is számítunk rájuk. Létrehoztuk a köznevelési kerekasztalt, és a kormány tavalyi döntésének megfelelően, a testület létszámát és a delegálási joggal rendelkezők körét is bővítettük. A szakmai szervezetekkel, pedagógusszervezetekkel együtt zajlik az új NAT előkészítése is. Néhány napja volt egyébként az ötvenedik érettségi találkozóm. Az osztályban harmincegyen voltunk, közülük sokan választották a tanári pályát. Tőlük is megkérdeztem, hogyan látják a dolgokat. Hajlamos vagyok rá, hogy mindenkit meghallgassak, sőt, nagyon szívesen beszélgetek bárkivel. Ha valaki elmondja a véleményét vagy a javaslatát, át fogom gondolni. – Mind az egészségügy, mind az oktatás területén lezajlott a központosítás a kórházak és az iskolák esetében. Míg előbbinél a többség pozitívan értékeli a folyamatot, utóbbinál időről időre felmerül: az iskolák inkább tudnak az önkormányzatokkal együttműködve megoldani problémákat. Egyetért ezzel?

– Az egészségügyben úgy érdemes gondolkodni, hogy miként lehet biztosítani adott intézményben a megfelelő dolgozói létszámot, infrastruktúrát és a szükséges pénzügyi forrást. Ugyanez vonatkozik az iskolákra is. Helyeslem, hogy azzal kapcsolatban, mit tanuljon a magyar ifjúság, a társadalom minden szereplője megfogalmazza a maga véleményét. Viszont az álláspontoknak elképesztő szóródásuk van, ezért a döntést rá kell bízni a szakemberekre. De hangsúlyozni kell, hogy az alapvető értékek minden esetben meghatározzák a tartalmat. Ezek közé sorolom a nemzet megmaradását is, és ha csak ezt az egy fogalmat elemezzük, benne van az élet minden területe. A nemzet megmaradásának alapja a demográfia, amivel kapcsolatban fontos szerepet kap az oktatás, mert az iskola képes arra, hogy a hátrányos helyzetű térségekben a gyermekeken keresztül közvetítse a követendő mintákat a családnak. A kérdésére visszatérve, az alapelveken változtatnék, a struktúrán viszont nem, habár azzal egyetértek, hogy a különböző geográfiai és szociális adottságok differenciált megközelítést igényelnek.

– Szóba hozta a demográfiát, így adja magát a kérdés: mennyire tartja reálisnak azt az Orbán Viktor által is kitűzött célt, hogy 2030-ig két egész egy tizedre emelkedjen a teljes termékenységi arányszám?
– Nem tartom kizártnak, inkább így fogalmaznék. Magyarországon a gyermekvállalási kedv igen magas. Ha végignézünk ezeregyszáz éves történelmünkön, a magyarság megharmincszorozta magát. Tatárok ide, törökök oda. Ezt nem tudta utánunk csinálni egy nép sem a környezetünkben, ami annyit jelent, hogy életképesek vagyunk. Jelenleg azonban demográfiai hullámvölgyben vagyunk, a szülőképes nők számát illetően, ami egyre csökken. Ennek ellenére, a meglévő gyermekvállalási kedvet meg kell próbálni olyan materiális viszonyokkal alátámasztani, amelyek lehetővé teszik a gyermekvállalást. A kormány célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ehhez demográfiai fordulat szükséges, ezt pedig a családok támogatásával szeretnénk elérni. Lényeges, hogy növekedjen a családok és házasságkötések száma. Ahol azonban a gyermekek élettársi kapcsolatban születnek, a materiális viszonyokat ott is biztosítani kell. A hátrányos helyzetben élőkről nem is beszélve. A központ mégis a család. Tulajdonképpen önálló személyiségként is felfogható, ezért úgy is mondhatnánk, hogy a Kárpát-medencében nem tizenhárom-tizenötmillió magyar ember, hanem négy-ötmillió magyar család él.

– Ma pusztán anyagi ösztönzőkön múlna a családalapítás?
– Biztos vagyok benne, hogy nem. Három generációval ezelőtt nagyon gyakoriak voltak a nyolc-tíz gyermekes családok. A családfő dolgozott a földeken, a feleség ellátta a háztartást és gyermeket nevelt, mindezt általában nagy szegénységben. Ez évszázadokon át így volt. Az életszemlélet azóta sokat változott, és sokan egyre inkább azt várták, főleg a kilencvenes évek elején, hogy eljön a jólét, az egyéni szemléletben pedig a pénz és a hatalom, illetve a különböző örömök hajhászása kapott prioritást, a családi, nemzeti, közösségi értékek háttérbe szorultak. Ezért már az óvodától kezdve abban kell segíteni és példát mutatni a gyermekeknek, hogy szép párkapcsolatra törekedjenek, amiből házasság lehet.

– Ahhoz, hogy jó családpolitikát alakítson ki egy kormány, ismernie kell a tizen-, huszonéves fiatalok gondolkodását is. Mennyire tud rugalmas lenni és a mai kor igényeihez is igazodni amellett, hogy egyértelműen a konzervatív családpolitikát tartja megfelelőnek?
– Olyan értelemben konzervatív, hogy értékőrző. Életkorom ellenére ismerem a fiatalságot, egyrészt nagy a családom, másrészt életem során rengeteg beteggel találkoztam, köztük fiatalokkal, középkorúakkal is. Messzemenőkig híve vagyok tehát annak, hogy a nevelésben alkalmazzuk a civilizáció eszközeit. De a tartalom igenis legyen értékalapú.

– Ha már szóba hozta a betegeit, térjünk át az egészségügyre. Hogyan értékeli az ágazat általános állapotát?
– A legakutabb pont, amiben azonnal lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése, ami ugyan világszintű jelenség, de amit csak lehet, meg kell tenni ellene. Már elkészült egy részletes cselekvési terv. A következő fontos terület az alapellátás, ahol erősen támogatnám a csoportpraxis elterjesztését. Gyors beavatkozást igényel a sürgősségi ellátás is, ugyanis torlódnak a betegek az osztályokon, ami önmagában azt a látszatot kelti, hogy a magyar egészségügy gyengén teljesít. A látszat és a valóság azonban nem mindig ugyanaz. Erre is van már elképzelésünk.

– Mondana egy példát?
– Ha lenne egy orvos-diszpécser, el tudná irányítani a beteget, amelyik nem sürgősségi eset a szemészetre, neurológiára, belgyógyászatra, s máris megötödölnénk a várakozási időt. Nagy terület a népegészségügy kérdése is, vagyis, azoknak a betegségeknek a köre, amelyekben az emberek meghalnak vagy megnyomorodnak. A keringési betegségek az összhalálozás ötven-, a daganatos megbetegedések huszonhat százalékát adják. A demográfia szempontjából is a gyermekgyógyászat kiemelten fontos terület, amit szükséges fejleszteni, támogatni. Az emberek mentálhigiénés állapotával is foglalkozni kell. Amióta Gyurcsány Ferenc bezáratta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, óriási vákuum keletkezett, és sok ellátatlan beteg maradt. Minden betegségcsoport esetében egyébként, amelyek népegészségügyi jelentőségűek, vannak országos intézetek, több közülük nemzetközi színvonalú. Érdemes lenne köréjük kiépíteni az országos hálózatokat, hasonlóan az onkológiához, ahol ez már lezajlott. Rájuk lehetne bízni a megbetegedési, halálozási adatok gyűjtését, elemzését, aminek alapján az országos struktúrát ki lehetne alakítani, illetve meghatározni a különböző szinteken a tevékenységet. Amikorra ez adott lesz, meghatározható, hová hány orvos és nővér kell, milyen felszereltség és körülmények. Ez nem kis munka, de így lehetőség nyílik bizonyos átcsoportosításokra.

– Az alapellátás területén már korábban elindult az a törekvés, hogy tehermentesítve a legdrágább, kórházi ellátási formát, nagyobb kompetenciát kapnának a háziorvosok, illetve több betegnek kellene már a szakrendeléseken kilépnie gyógyultan az ellátási láncból. Hogyan érné ezt el?
– Olyan eszközöket kell az alapellátásban biztosítani, amelyekkel a mostaninál szélesebb spektrumon tudnak vizsgálatokat végezni. Így, még ha a körzeti orvos nem is tud minden diagnózist felállítani, az Egészségügyi Elektronikus Térhez kapcsolódva tovább tudja közvetíteni a vizsgálatok eredményeit a megfelelő szintre, ahol ezeket már nem kell elvégezni. Ez a betegnek is jobb. Fontos a csoportpraxis kialakítása is. Az orvosok legtöbbje két-három szakvizsgával rendelkezik, így egy háziorvos amellett, hogy végzi a körzeti ellátást, rendelkezik valamilyen egyéb diszciplína szakképesítésével. Így el tudja végezni a saját egyéb szakterületéhez tartozó vizsgálatokat is.

– A sürgősségi ellátás viszonylag fiatal szakma Magyarországon, tíz-tizenkét éve létezik. A problémák egy részét az okozza, hogy sem a beteg és sokszor az ellátás többi szintjén dolgozó orvos sincs tisztában azzal, hogy mi a valódi sürgősségi eset. Hogyan változtatna ezen?
– A háziorvosok tevékenységi körét mindenképpen érdemes újragondolni az említett jelenség miatt is. Ugyanis, ha az alapellátó orvosok megfelelő háttérrel dolgoznak, a kompetenciáik bővíthetők. Erős alapellátással el tudjuk érni azt is, hogy mielőbb elkezdődjön a kezelés, és kevesebben kerüljenek kórházba.

– Emelné a kórházak finanszírozását?
– Munkacsoport dolgozik ezen, a szándék megvan rá.

– Többször hangsúlyozta, hogy emberközpontú a gondolkodásmódja. Szintén általános probléma az egészségügyben, hogy rossz az orvos-beteg kommunikáció. Megoldható ez?
– Csak a saját tapasztalatomat tudom példaként felhozni. Az onkológiai intézetben huszonhat év óta az volt a szabály, hogy mindig a betegnek van igaza, még akkor is, ha nem, ugyanis, vele közölték azt, hogy rákos. Ez olyan lelkiállapot, amikor megváltoznak a reakciók. Ha ezt egy orvos nem tudja elviselni, akkor nem alkalmas a munkára. Az OOI-ben nem csak az orvosok, a nővérek is tudnak jól kommunikálni. Aki egészségügyi pályára megy, azért teszi, mert segíteni akar az embertársain. Amikor belép a rendszerbe, még tele van lelkesedéssel és jó szándékkal, de idővel a körülmények megváltoztathatják. Vagyis, a körülményeket kell korrigálni. Azért, hogy a dolgozó tudjon normális helyen élni, tudjon pihenni, kikapcsolódni. Ez elsősorban pénzkérdés, ám nem kizárólag az. Ezt a kormány eddig is felismerte, az egészségügyi dolgozók voltak az elsők, akiknél átfogó béremelés indult. Azon fogunk dolgozni, hogy ezt ezután is minél több egészségügyi dolgozó érezhesse.

– A fekvőbeteg-ellátás kapcsán nem is olyan régi bejelentés, hogy az egészségügyből viszonylag magas ágyszámot átadnak a szociális területnek. Hol tart ez a folyamat?
– Régóta napirenden van. Amikor egy beteg, idős ember már gondozásra szorul, egy pontig az ápolást optimális esetben meg tudja oldani a család. Ezt akár anyagilag is támogatnám. Amint azonban eljön a pillanat, hogy a család nem képes az ellátásra, be kell lépnie a szakellátásnak a folyamatba.

– Egy korábbi interjúban arról beszélt, sok mindent átszervezne a kulturális ágazatban. Tudna ezekre példát mondani?
– Sok nemzeti intézet áll félig kihasználatlanul, például a Nemzeti Színház, a Széchényi Könyvtár, a nagy közgyűjtemények, az országos levéltár és még lehetne folytatni a sort. Ezeket újraéleszteném, például az oktatásba is bevonnám. Mi a kizáró oka annak, hogy például a Nemzeti Színház részt vegyen a színészképzésben? Jó lenne, ha az egészségügyhöz hasonlóan, az emberek kultúrával való ellátását is hálózatba lehetne szervezni, egy csúcsintézménnyel az élen.

– Milyennek képzeli el a jó minisztert?
– A miniszter szó latin eredetű, azt jelenti, hogy szolga. Tehát a miniszter szolgál.

– Ilyennek tartja magát?
– Legalább harminc-harmincöt éve daganatos betegekkel foglalkozom, emellett hívő ember vagyok. Úgy érzem, ez a pár évtized még nagyobb alázatra nevelt. Sokat láttam életről, halálról, szenvedésről, nyomorúságról, megtérésekről. Ezért nem hiszem, hogy ne lehetnék a szó eredeti értelmében miniszter…”

Forrás:
„Aki velem dolgozik, az legyen kiváló szakember és kiváló ember”; Jobbágyi Zsófia; Magyar Hírlap; 2018. június 1.

Egészségügy 2018 – A Magyar Orvosi Kamara elvárásai az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben

„Üdvözölve a Kormánnyal az előző két esztendő során folytatott eredményes sztrájktárgyalást, emlékeztetünk a 2016-ban aláírt, a feleket egyaránt változatlanul kötő megállapodásra. Ehhez tartva magunkat vettük fel stratégiai partnereinkkel a kapcsolatot, hogy a korábban egyeztetett célkitűzéseink közös megvalósításának folytatásáról egyeztessünk. Magyarország, a nemzet fennmaradásának és felemelkedésének első számú záloga az egészséges ember. A magyar polgárok egészségben maradása, egészségük helyreállítása pedig a teljes körű, társadalmi szolidaritáson alapuló, mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, állami fenntartású, közfinanszírozott ellátórendszer és az 1992-ben bevezetett – és jelenleg is működő – egészségügyi alapellátás garantált fenntartása és megerősítése mentén lehetséges. Ezen első számú prioritású közcél érdekében a következők haladéktalan megvalósítása elengedhetetlen:

  1. Alaptörvényben rögzítendő a közösségi egészségügyi ráfordítások GDP arányában mért minimálisan 6,5%-os kötelező szintje – és ennek az európai átlaggal rendszeresen összevetve szükséges korrekciója – csakúgy, mint a kornak mindenkor megfelelő szakmai színvonalú és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog alkotmányos védelme.
  2. Az 1. pontban definiált ráfordítást már az idei esztendőtől, azaz 2018-ban is biztosítani szükséges. Haladéktalanul, és a korábbit meghaladó ütemben kell folytatni az orvosok és szakdolgozók béremelését úgy, hogy a paraszolvencia mielőbb, egyszer és mindenkorra kivezethető és szankcionálható legyen. Erre most, 70 évvel a szégyenletes politikai beavatkozással kreált rendszer születése után történelmi esély kínálkozik. Fennmaradása ugyanis a legközelebbi jövőben is a szakorvosképzés legnagyobb akadálya és minőségének jóvátehetetlen lerontója lesz. Ennek pedig legfőbb vesztese, veszélyeztetettje a beteg, ami nemcsak morálisan de gazdasági érdekből is megengedhetetlen. A paraszolvencia megszüntetése érdekében a béremelés végrehajtása mellett széleskörű lakossági kampány is nélkülözhetetlen.
  3. Az intézmények működtetésére azok biztonságos és szakszerű működéséhez valós mértékű, az eszközpark amortizációjának fedezetét is garantáló költségkeretet kell biztosítani, mert ez jelentené a tényleges konszolidációt, szemben az évről-évre újratermelődő adósságok utólagos kifizetgetésével, ideértve a biztonságos működéshez nélkülözhetetlen gazdasági-műszaki személyzet hosszú ideje késlekedő bérrendezését is.
  4. A lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező. Ezért haladéktalanul be kell vezetni a kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan oktatást, kifejezetten e célra képzett tanárok bevonásával. E lépés eredménye évtizedes távon, de garantáltan milliárdokra tehető anyagiakban és az egészségügyi ellátórendszerre háruló teher csökkenésében mérhető.
  5. Világos, áttekinthető szabályozással kell tisztázni és rendezni az állami és magánegészségügyi ellátás jól elkülönített rendszereinek kapcsolódási pontjait, beleértve a magánellátásban felmerülő szövődmények állami intézményben történő elhárításának felelősségi viszonyait is. A szakképzett orvosok migrációja a magán ellátás irányába lassan meghaladja a külföldre távozás mértékét. A nagy magánellátó cégek propagandája megtévesztő lehet a betegek és az orvosok számára egyaránt, azt a látszatot keltve, mintha a magán ellátás bővítése – közellátás helyébe is léptetve – a Kormány határozott szándéka lenne.
  6. Egyértelmű, korszerű szakmai protokollokra, az alapellátásban jól definiált hatásköri listára van szükség. Ehhez elkerülhetetlen a valódi jogokkal és felelősséggel felruházott szakmai kollégiumok újra alkotása csakúgy, mint a szakfelügyelet és a releváns ellenőrzésre alkalmas független tisztiorvosi rendszer helyreállítása. Mindez alapvető közérdek!

Fentiek tételes kiemelése mellett és azon túl utalunk mindarra, amit az egy esztendeje közzétett Deklarációban, mint köztestületünk alapdokumentumában megfogalmaztunk és közkinccsé tettünk.

(Az állásfoglalást a MOK Területi Szervezetek Tanácsa határozatban fogadta el és teszi közzé)
Tiszakécske, 2018. május 26.”

Forrás:
Egészségügy 2018; Magyar Orvosi Kamara; 2018. május 29.

Pogácsás Tibor: az állam lezártnak tekinti az önkormányzati rendszer átalakítását

„Az állam lezártnak tekinti az önkormányzati rendszer átalakítását, nincs tervben további nagy szerkezeti változtatás, és marad az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere, amelyben ugyanakkor „finomhangolások” szükségesek – mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének éves küldöttgyűlésén, kedden, Budapesten.

Az államtitkár hangsúlyozta: lezártnak tekintik az önkormányzat és állam közötti hatásköri megosztást, amelyet az önkormányzatok eladósodottsága és a feladataik alulfinanszírozottsága miatt, illetve azért változtattak meg, mert a kormányzat mást gondolt egyes feladatok – például az oktatás és egészségügy – ellátásáról.

Azt mondta: lehetnek még anomáliák a rendszerben, amelyeket kezelni kell, de összességében működőképesnek tartja a közös hivatali modellt és a feladatfinanszírozásra történő áttérést. Szükség van arra, hogy minden település megválassza saját képviselőit, polgármestereit – tette hozzá.

Pogácsás Tibor kitért arra: a technológiai fejlődés az önkormányzatoknak is kihívást jelent, a Belügyminisztérium pedig ajánlást, sztenderdet szeretne kidolgozni, amelyek alapján az önkormányzatok a helyi önkormányzati igazgatásban, a szociális ellátásban és a teljes állami feladatellátásban hasznos „okos” megoldásokat tudnak választani.

A Modern falvak programot tartalommal megtöltendő, izgalmas kérdésnek nevezte, jelezve: a jelenleg is folyó kutatások sok segítséget adhatnak ahhoz, hogy meghatározzák, mit lehet, kell modern falun érteni.

Az államtitkár azt mondta: marad az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere, bár indokolt annak finomhangolása. A cél, hogy mérni tudják a feladatokat és az azokhoz szükséges forrásokat, ennek eszköze pedig az integrált közszolgáltatási információs rendszer, amely lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy működésüket összehasonlíthassák más településekkel. Pogácsás Tibor jelezte: az adatokból mind a fejlesztési források, mind pedig a finanszírozás átalakításához tisztább képet kaphatnak.

Elmondta, a pályázati rendszer is a megszokottnak megfelelően működik a jövőben is, ugyanakkor – mivel az uniós pályázatok lassan kifutnak -, szeretnék 2019-2020-ra belföldi forrásokkal helyettesíteni az uniós támogatásokat.

A téli rezsicsökkentéssel kapcsolatban közölte: jelenleg is dolgozik azon a kormányzat, hogy a nem vezetékes energiával (tűzifával) fűtők is megkaphassák a támogatást.

Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabilizálódott 2011 óta, ennek fő oka az átállás a feladatfinanszírozási rendszerre, illetve az, hogy a hiányt okozó feladatok jelentős részét (például az oktatás, egészségügy) az állam átvette. Fontos szerepe volt az önkormányzatok gazdálkodásának stabilizálódásában az 1300 milliárd forintos adósságkonszolidációnak is.

Hangsúlyozta: az utóbbi években jelentősen nőtt az önkormányzatok számláin lévő pénz, mintegy 670 milliárd forint látra szóló és lekötött betét van az önkormányzatok tulajdonában. Ennek egyik oka, hogy a kormány jelentős fejlesztési forrásokat helyezett ki az önkormányzatokhoz, és ennek jelentős része még felhasználásra vár.

A helyettes államtitkár elmondta: a 2019. évi költségvetés önkormányzatokat érintő számairól – tekintettel arra, hogy még a tervezésnél tartanak – nem tud beszámolni, de nem számolnak komoly változásokkal a rendszerben, legfeljebb „finomhangolás” várható a finanszírozásban.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke örvendetesnek nevezte, hogy az önkormányzatok is részesülhetnek a gazdasági növekedésből.

Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere köszöntőjében arról beszélt, ahhoz, hogy egy nemzet eredményesen vehesse fel a küzdelmet a globalista erőkkel, szükség van az önkormányzatok megerősítésére, a települések „védőbástyák” ebben a küzdelemben. Hozzátette: rendkívül fontosnak tartja a települések közötti kapcsolatokat, mert erősítik a nemzetet, az államot, a demokráciát.”

Forrás:
Pogácsás Tibor: az állam lezártnak tekinti az önkormányzati rendszer átalakítását; Magyar Idők/MTI; 2018. május 29.

TÖOSZ: folytassuk tovább az önkormányzati rendszer átalakítását!

„Rendszerátalakítás utáni finomhangolás a következő négy év feladata, a beszámítás rendszere, vagy a szolidaritási hozzájárulás az önkormányzatok kisebb részét érinti – áll a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Küldöttgyűlése által május 29-én elfogadott TÖOSZ elvárások és kezdeményezések című dokumentumban.

A TÖOSZ – mint a legtöbb magyar önkormányzatot tömörítő országos érdekvédelmi szövetség – legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott dokumentum szerint az oktatási és az egészségügyi rendszer átalakításával, valamit az államigazgatási feladatok járási hivatalokba szervezésével az önkormányzati és az állami hatáskörök túlnyomó részének elkülönítése megtörtént. Néhány tisztázatlan kérdés maradt (anyakönyvi és építésügyi igazgatás, önkormányzati közszolgáltatások működtetése), azok azonban már az önkormányzati gazdálkodást érdemben nem érinthetik. Ugyanakkor az önkormányzati feladatok strukturális átalakítását az önkormányzatok finanszírozásának megváltoztatása nem kísérte; a beszámítás rendszere vagy a szolidaritási hozzájárulás az önkormányzatok kisebb részét érinti, átfogó reformnak nem nevezhető.

A Küldöttgyűlés által elfogadott előterjesztés főbb megállapításai:

1. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER ALULFINANSZÍROZOTTSÁGA
Az önkormányzati-finanszírozási rendszer egyes támogatási pontjaiban rögzített támogatás jogosultsági feladatmutatók évről-évre változatlanok. Az utóbbi három évben jelentősen megváltozott gazdasági és piaci környezet jó példája annak, hogy a finanszírozási rendszer hatékonysága megkívánja, hogy a támogatási mutatók minden évben – akár módosítva – az aktuális gazdasági környezethez igazodjon, így biztosítva a finanszírozott önkormányzatok kitettségének csökkentését és kifejezésre juttatva a valódi kiadások mértékét.

2. KIEGYENLÍTŐ TÁMOGATÁSI FORMA
Javasolt és indokolt lenne a korábban megszüntetett SZJA meghatározott részének önkormányzatoknak való átengedése, mint támogatási forma visszaállítása. Ezen támogatási forma megszüntetése óta igazolta, hogy a jövedelemkiegyenlítés, jövedelemdifferenciálódás mechanizmusának leghatékonyabb formája lehet a beszámítással szemben az önkormányzatok között.

3. BESZÁMÍTÁS
A jelenleg alkalmazott kiegyenlítési eszköz a beszámítás, amely a nagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkezőktől a támogatások terhére elvon, míg a kisebb bevétellel rendelkezőket kompenzálja. Javasolt lenne a beszámítás mechanizmusában jelen lévő torzító tényezők utólagos korrekcióját végrehajtani és annak eredményétől függően az önkormányzatokat utólag kompenzálni.

4. JAVASLATOK A HELYI ADÓ-RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁRA
Ne fordulhasson a Kormányhoz rendkívüli működési támogatásért olyan település, amelyik nem vonta be a településen élő magánszemélyeket és vállalkozásokat a helyi adózásba. A gépjárműadó minden forintja maradjon az azt beszedő településen és az önkormányzatnak kötelezően települési közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kelljen azt fordítania. Javasoljuk a földadó-kérdés felülvizsgálatát a települések nagyobb adóbevétele érdekében, továbbá a Földforgalmi törvény alapján a települési önkormányzat ne legyen részvevője az adásvételi folyamatnak.

5. AZ ÁLLAM ÁLTAL KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSBÓL NEM VAGY NEM ELEGENDŐ MÉRTÉKBEN FINANSZÍROZOTT FELADATOK
Háziorvosi központi ügyelet (30.000 fő ellátotti lakosságszám alatt), gyepmesteri feladatok, szociális és gyermekjóléti feladatok (társulásban ellátott), közös önkormányzati hivatali finanszírozás. Újragondolandó a szociális ellátásokra átadott forrás. Könyvtár és kulturális tevékenységek finanszírozása.

6. ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI FORRÁSOK:
Üdvözöljük a Belügyminisztérium által kiírt és pályázható forrást az önkormányzati utakra és járdákra vonatkozóan! Kérjük az összeg jelentős megemelését 20 Mrd Ft-ra. Az uniós források elnyerése komoly lehetőség az önkormányzatok számára, ez elsősorban a nagyobb önkormányzatoknak jelent fejlődési lehetőséget, mint a kicsiknek.

7. NORMATÍVA:
Több önkormányzat tart fenn kötelező vagy önként vállalt feladatként intézményeket, melyek normatívája különbözik az Egyház által fenntartottakétól. Az önkormányzatok is el tudják olyan magas színvonalon látni a feladatot, mint az egyházak, és anyagi lehetőségeik sem jobbak az egyházakéinál. Az egyházi normatívának megfelelő nagyságú normatívát kellene, hogy az önkormányzatok kapjanak.

A falugondnoki rendszer nagy vívmány a kistelepülések életében, azonban tevékenységhez rendelt normatíva nem fedezi a fenntartás költségének 50 %-át sem, jó volna a tényleges költségekhez igazítani a normatívát. Az önkormányzatok általános normatívája 1990-ben 2 MFt volt, ma ez már 3 MFt, az eltelt időszak, közel 28 év alatt annyi változás történt az országban, hogy szükséges lenne ezt a normatíva összeget is felülvizsgálni.

Üdvözöljük, hogy Kormány szándékozik meghirdetni a Modern Falvak Programot. Ez „életmentő” lehet a 3.000 lélekszám alatti településeknek. A TÖOSZ, mint a legnagyobb taglétszámú képviseleti szövetség felajánlja, hogy információival, és szakembereivel támogatja a program kidolgozását.

Indokolt lenne a közszolgálati járadék intézményének újra bevezetése, mely szükség esetén ellátást biztosítana a volt tisztségviselőnek az öregségi nyugdíj igénybevételéig. Nagyon fontos, hogy az önkormányzati tisztviselők bérezése azonos mértékű legyen a kormánytisztviselők bérezésével.

Javasoljuk továbbá, hogy az iskolák üzemeltetése kerüljön vissza az önkormányzatokhoz, természetesen finanszírozással együtt, így hatékonyabb és olcsóbb lesz az oktatás.”

Forrás:
TÖOSZ: folytassuk tovább az önkormányzati rendszer átalakítását!; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2018. május 29.

Közigazgatási, politikai informatika

Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: lezárult a felkészülési időszak

„2018. június 1-jétől a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM Rendszer) az eddigi figyelmeztetések helyett bírsághatározatokat kézbesít az objektív felelősség elve alapján a jogszabálysértő módon túlterhelt járművek üzembentartói számára.
A TSM Rendszer a jogszabályellenesen túlterhelt, így a közlekedésbiztonságra fokozott veszélyt jelentő, az utak állapotromlását felgyorsító tehergépjárműveket a korábbinál jelentősen hatékonyabban szűri ki a forgalomból. Az országszerte 89 mérőhelyen telepített 107 mérőállomáson az útburkolatba süllyesztett érzékelők forgalomlassítás nélkül határozzák meg az áthaladó járművek tengelyterhelését és össztömegét.

A TSM előszűrő funkcionalitással 2017. március 31. óta működik, tavaly szeptemberben pedig elindult a rendszer objektív felelősség elve alapján működő ága is. Utóbbi a jármű megállítása és kiterelése nélkül is lehetővé teszi olyan hiteles mérési eredmény rögzítését, amely alapján automatikusan kézbesíthető a bírsághatározat. A megbízható működés érdekében az elmúlt hónapokban folyamatosan zajlott a mérési eredmények kiértékelése. A közúti közlekedési ellenőrök mobil mérleggel kontrollméréseket is végeztek az adatok ellenőrzése érdekében. A TSM Rendszer szeptember óta nem bírsághatározatot, hanem figyelmeztetést küldött az üzembentartóknak. A felkészülési időszak lehetőséget biztosított a fuvarozók számára a közlekedési-áruszállítási tevékenységük ellenőrzésére a visszajelzések alapján.

A tapasztalatok megerősítették, hogy a rendszer alkalmas az objektív felelősség elvén alapuló automatikus szankció meghozatalára. 2018 januárja óta több mint 13 ezer figyelmeztető határozatot kézbesítettek a szabálysértőknek. A rendszer bevezetésével a fuvarozóknak új kötelezettsége nem keletkezik, csak az eddig is érvényben volt szabályozás betartásának ellenőrzése válik hatékonyabbá.

A közlekedésért felelős tárca a továbbiakban is kész folyamatos tájékoztatást adni a fuvarozói szervezeteknek a rendszer működéséről, nyitott a jobbító szándékú javaslatok egyeztetésére.

A lényegesen megnövekedett ellenőrzési hatékonyság a jogkövető magatartás általánossá válásához vezethet. A TSM Rendszernek köszönhetően várhatóan jelentősen lelassul az utak állapotromlása, csökken a súlyos balesetek bekövetkezésének kockázata, és javul a szabályosan közlekedő fuvarozók versenyhelyzete.”

Forrás:
Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: lezárult a felkészülési időszak; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. május 31.

Szinte mindenben duplázott az e-szja

„Szinte mindenben duplázott az e-szja, a tavalyi duplájára, majd 1,5 millióra nőtt az szja-bevallásukat interneten beküldők száma, kétszer annyian, több mint 800 ezren fogadták el a bevallási tervezetet módosítás nélkül, miközben az e-szja felületet az idén 3,3 milliószor keresték fel, ami ugyancsak duplája a tavalyinak – tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t pénteken.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) saját fejlesztésű e-szja felülete a látogatottsági adatok alapján a bevallási időszak egyik legnépszerűbb hazai honlapja lehet. Az adatok duplázása igazolja, hogy egyre elterjedtebbek a hatóság elektronikus szolgáltatásai, vagyis az adózók partnerek abban, hogy néhány éven belül teljesen papírmentes hivatallá váljék a NAV – mondta a pénzügyminiszter.

A kormány egyik legnagyobb bürokráciacsökkentése, az e-szja idén mintegy ötmillió magánszemélyt mentesített a legbonyolultabb adminisztrációs terhétől, a bevallás kitöltésének kötelezettségétől – emelte ki a tárcavezető. Az eredmény önmagáért beszél: több mint hárommillió magánszemélynek érdemi lépés nélkül lett érvényes bevallása – tette hozzá.

Felidézte, hogy az idén a NAV több mint ötmillió adózónak készített bevallási tervezetet. Ebben az évben ugyanis az őstermelők, az áfafizetésre kötelezettek tervezete is elkészült, és azok helyett is a NAV dolgozott, akiknek egy éve még munkáltatójuk állapította meg az éves személyi jövedelemadót. Az adóbevallási tervezetek – az őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek készítetteken kívül – május 23-tól hivatalos bevallássá váltak.

A tárcavezető emlékeztettet arra, hogy a NAV bevallás-kitöltési repertoárja 2018-ban tovább bővült, idén már ötödször, májusban is elkészítette mintegy 700 vállalkozásnak a jövedékiadó-bevallás tervezetét. A cél az, hogy 2021-ben a vállalkozások csaknem minden bevallás-tervezetét már az adóhivatal készítse el – hangsúlyozta Varga Mihály.”

Forrás:
Szinte mindenben duplázott az e-szja; Pénzügyminisztérium; 2018. június 1.

Országos defibrillátor-adatbázist készít a mentőszolgálat

„Országos defibrillátor-adatbázist készít a mentőszolgálat. Győrfi Pál, a szervezet szóvivője az InfoRádiónak elmondta: az adatbázis mobiltelefonos applikáción érhető el.
A mentőszolgálatnak évente nagyjából hatezer esetben kell közterületen újraélesztést végeznie, amiből ezer sikeres, de a mentők kiérkezéséig a laikus újraélesztésben jártas emberek is sokat tudnak segíteni bajba jutott társaikon.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfoRádiónak elmondta, két dologtól függ az újraélesztés esélyének a sikere:

Legyen ott valaki a környéken aki azonnal megkezdi az újraélesztés alapmozdulatait, a mellkasnyomásokat.
Lehetőleg perceken belül érkezzen oda egy defibrillátor készülék, hiszen minél előbb odaérkezik, annál nagyobb az esélye, hogy sikerül beindítani a beteg szívműködését.
Győrfi Pál elmondta azt is, hogy ennek elősegítésére szolgál a most induló kampány, amelynek keretében a már meglévő 1500-as adatbázisba szeretnék felvenni azokat a defibrillátorokat, amelyekről még nincs tudomásuk.

Most abban kérik a lakosság segítségét, hogy a SzívCity telefonos applikáción keresztül jelezzék, ha tudomásuk van újraélesztést segítő készülékről.

„Ez azért lesz hasznos, mert segélyhívás esetén megmondhatjuk, hogy kétszáz méterre van egy defibrillátor a portán, és amíg a mentő megérkezik, azzal lehet hogy sikerül újraéleszteni a beteget” – emelte ki Győrfi Pál.

A szóvivő elmondta azt is, hogy jelenleg is használják az adatbázist az ingyenesen letölthető mobiltelefonos applikáción, a SzívCity nevű rendszerben.

„A mentők mentésirányítója segélyhívás esetén riasztja a SzívCity legközelebbi elsősegélynyújtóját, aki megkapja a címet, a GPS jel pedig odavezeti a beteghez.
A SzívCity rendszerében már a legközelebbi defibrillátor helyzete is látható” – emelte ki Győrfi Pál.”

Forrás:
Országos defibrillátor-adatbázist készít a mentőszolgálat; Dzsubák Tamás; Infostart/InfoRádió; 2018. június 1.

Az adat a városok hajtóereje

„Ismét összeültek az okos város vonatkozásban érintett piaci és állami szereplők az IDC Smart City Forum keretein belül. A két leghangsúlyosabb témakör az adatok gazdasági újrahasznosítása és a lakossági igények megismerése volt.

A májusi IDC Okos Város Fórum a megfelelően kialakított digitális és okos infrastruktúrák mellett az új lehetőségek elfogadásának növelésére és a hatékony kommunikációra fókuszált. Hiába ugyanis a legújabb technológia, az okos megoldások gyakran azért nem tudnak megfelelően működni, mert az érintettek nem kommunikálnak a lakosokkal, nem ismerik a jövendőbeli felhasználók igényeit és szokásait. Az egész napos szakmai fórumon a kormányzati szereplők, az önkormányzatok képviselői és piaci cégek is bemutatták gondolataikat. Az előadások között két nemzetközi példa is helyet kapott, Jan Alexa a cseh városok okossági értékelésének módszertanát mutatta be, a Belgiumban található Gentet pedig Karl-Filip Coenegrachts képviselte.

Gál András Levente a Digitális Jólét Program állandó szakértőjeként a kormányzati összehangoló szerepükről és saját feladataikról beszélt, illetve hangsúlyozta, hogy az állampolgárok aktív bevonása és részvétele nélkül nem beszélhetünk okos városokról. A parkolás problémájának megoldásába Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese vezette be az érdeklődőket, melynek egyik alternatívája a szenzorokkal ellátott parkolóhelyek biztosítása, és ezek térképes megjelenítése. Vámos Zoltán a Tungsram Group fényforrás ágazati igazgatója a San Diegoban bevezetett okos világítást, és az egymással kommunikáló lámpákat mutatta be. Ám nem kell jó gyakorlatokért ennyire messzire utazni, ugyanis már a XII. kerületben is zajlik egy pilot program, melynek keretein belül a lámpatestek egyben mérőként is funkcionálnak, adatokat gyűjtve ezzel a forgalomról, az autók sebességéről, a hőmérsékletekről, az UV sugárzás mértékéről, a városi zajról vagy akár a légszennyezettségről is.

Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont térbeli szolgáltatások igazgatója előadásában az épített környezetről és annak rendelkezésre álló adatbázisairól beszélt, melyhez nagy segítséget nyújtanak az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) alkalmazásai. Kiemelte az ÉTDR-t, az e-naplót és az e-közmű rendszert, melynek adatai kivétel nélkül hozzájárulnak településeink megismeréséhez, valamint támogatják az önkormányzatok munkáját is. A jogszabályi környezet egyelőre nem minden szakrendszer esetében engedélyezi az adatok elérhetőségét, azonban léteznek jelenleg is bárki számára elérhető adatbázisok, ilyen például a Helyi Művi Értékvédelmi Kataszter, az idén 20 éves TeIR, vagy akár az Okos város online példatár, amely térképen ismerteti a hazai és nemzetközi példa értékű gyakorlatokat. A Lechner Tudásközpont a már létező szakrendszerek mellett új nyilvántartások létrehozásán is dolgozik, amelyek közül a Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszert (4TR) mutatta be részletesebben. Ez a területi és településtervezés lépéseinek biztosít egységes webes platformot, valamint az egyeztető felület mellett térképes megjelenítésre is lehetőséget ad.

A fenntartható várostervezés kortárs kérdéseiről és a városfejlesztésben szerepet játszó adatokról szóló műhelybeszélgetésen Szemerey Samu vezető településügyi szakértő képviselte a Lechner Tudásközpontot. A workshop során fény derült arra, hogy a legtöbb szervezet rendelkezik valamilyen térinformatikai rendszerrel, azonban a létrejövő adatokat kizárólag a legszűkebb belsős feladatoknál használják fel. További témaként merült fel a vezetői elköteleződés és a kompetencia kiépítése is.”

Forrás:
Az adat a városok hajtóereje; Fenyővári Bernadett; Lechner Tudásközpont; 2018. június 1.
Dr. Sik András (Lechner Tudásközpont): Az építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései; 2018. május 30. (PDF)

Digitalizációs forradalom az ingatlanpiacon

„Okostelefonnal és hanggal irányítható otthon- és irodaház-funkciók, szenzorok, virtualizált épületek és egyéb új technológiák törnek be fénysebességgel az ingatlanpiacra.
Feltörekvőben a property technology, röviden proptech, az ingatlanpiac digitális transzformációja. A rohamosan fejlődő területről már konferenciát is rendeztek május 30-án.

Az ingatlanpiaci digitalizációval kapcsolatban tartottak konferenciát Proptech Hungary címmel május 30-án, Budapesten. A konferenciát szervező techmagazin a HWSW.hu és az ingatlanokkal foglalkozó iroda.hu előremutató összefogással igyekezett a két alapvetően különböző szektort, az ingatlanok és a technológia piacát közelíteni egymáshoz.

A résztvevők, trendekkel lépést tartó tervezők, kivitelezők, property és facility menedzserek, startupperek, IT-vállalatok, ingatlanügynökségek és ingatlanfejlesztők képviselői a plenáris és szekcióülésekre bontott programon a fintech, az állami-önkormányzati, az ingatlan és technológiai szféra szervezeteinek vezetőitől hallhattak előadásokat.

A Lechner Tudásközpont képviseletében Deák Márton ÁKÉK projektvezető arról beszélt, hogy az állami ingatlan-adatvagyon is kaput nyitott a digitalizáció előtt és a Tudásközpontban jelenleg is zajló fejlesztések éppen ezeket a kapuszárnyakat tárják szélesre.

– Továbbfejlesztés alatt állnak a már létező Országos Építésügyi Nyilvántartás rendszerei- mondta el Deák Márton. – Az építés- és földügyi digitalizációt is célzó KÖFOP programok keretében megújul többek között az elektronikus építési napló, az építéshatósági engedélyek ügyintézésében nélkülözhetetlen ÉTDR alkalmazás, vagy az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer, vagyis e-közmű is, amelyen belül hamarosan már három dimenzióban is szerezhetünk információkat az épített környezetről. A fejlesztőcsapat dolgozik az augmented reality funkción, amelynek segítségével egy mobiltelefon, vagy tablet kamerájával szétnézve a valós környezetbe virtuális elemeket vetíthetünk. Megújul a 20 éves TeIR, amellyel gazdasági és társadalmi adatok térbeli vizualizációjára már 3D-ben is lesz lehetőség. Készülnek a jövő építészeti és épületüzemeltetési irányvonalát mutató BIM irányelvek, és az Állami Középület Kataszter (ÁKÉK) nevű webalapú alkalmazás is, amely az állami kezelésben álló épületek property és facility-menedzsereinek is segítséget nyújt majd helyiség szintű nyilvántartási rendszerével. Szintén a Lechner nagyszabású digitalizációs projektjéhez tartozik az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer kidolgozása is. A cél a földügyi adatbázisok és eljárások racionalizálása, amely az ingatlan-nyilvántartáson kívül a termőföldvédelmet, földforgalmat és a földmérést is magába foglalja – fejtette ki a projektvezető.”

Forrás:
Digitalizációs forradalom az ingatlanpiacon; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. május 31.

Geodesign és távérzékelés a közigazgatásban

„Városi térinformatika, a pontfelhő-alapú adatok, vizualizáció, távérzékelés, smart city, azaz a térbeli adatok felhasználásának legmodernebb trendjei és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok voltak a Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás témái Debrecenben, május 24-25-én.

Idén kilencedik alkalommal került sor Debrecenben a Térinformatikai Konferencia és Szakkiállításra május 24-25-én. A plenáris ülést Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára nyitotta meg. Az eseményen a Lechner Tudásközpontot szekcióvezetőként dr. Sik András a térbeli szolgáltatások igazgatója, előadóként pedig Devecseri Anikó vezető térségi tervező és Weszelovits Gergő távérzékelési és földmérési szakértő képviselte. A plenáris előadások mellett a két napos rendezvényen 12 szekcióban folyt a tapasztalatcsere a térinformatika hazai alkalmazásáról, a legújabb módszerek gyakorlati hasznosításáról.

A második szekcióban – amelynek a városok térinformatika trendjei és gyakorlatai volt a témája – lépett a résztvevők elé Devecseri Anikó is Geodesign a közigazgatásban című előadásával, mely a készülő 4TR-t, vagyis Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszert mutatta be. A 2019-ben elkészülő 4TR alapvető célja olyan webes felület létrehozása lesz, ami a területi és települési tervekkel kapcsolatba lépő különböző célcsoportoknak a szerepüknek megfelelő lehető legtöbb információt nyújtja, továbbá az egymásra ható területi és települési tervek teljes életciklusának támogatását biztosítja. – tudtuk meg Devecseri Anikótól. A térségi tervezés négy típusának (területfejlesztés és -rendezés, valamint településfejlesztés és -rendezés) számos aspektusa ugyan eltér egymástól, azonban a tervek életciklusa alapvetően megegyezik, így célszerű volt a tervezés kezdetétől az egyeztetés folyamatán át, egészen a kész tervek elérhetőségének biztosításáig egy közös folyamattámogató webes rendszer létrehozása. Az alkalmazás a folyamatot többek között a tervek térinformatikai állományainak megjelenítésével, a tervdokumentumok, valamint a tervezéshez szükséges numerikus és térképi adatok hozzáférésének biztosításával támogatja – mondta el a szakértő.

A péntek délelőtti szekciók egyik legnépszerűbbike a dr. Sik András által moderált Smart city volt, ahol a hat, okos város megoldásokat és korszerű helymeghatározási-távérzékelési témákat érintő rövid, interaktív előadás között Weszelovits Gergő is beszélt a Lechner Tudásközpont UAV-s felméréseiről, a LOD-ok és az épületmodellezés érdekességeiről.

– A Lechner különböző távérzékelési technológiákkal, például UAV-vel is végez 3D adatgyűjtést, majd az így előálló pontfelhő alapú adatokat háromdimenziós modellekké alakítja és teszi elérhetővé a tervezésben résztvevők számára. – mondta el Weszelovits Gergő. – Az UAV felmérés képeinek kiértékeléséből nagy részletességű épületmodellek alkothatók. A térinformatikai rendszerben megjelenítendő modellek hatékony elemzéséhez elengedhetetlen a modellek LOD, azaz Level Of Development szintjének megfelelő definiálása, amely tartalmazza azok grafikai megjelenésének tulajdonságait, valamint információtartalmának részletességét – fejtette ki a távérzékelési szakember. – A grafikus megjelenésre vonatkozó geometriai szint a modellelemek részletezettségét definiálja. A térinformatikai felhasználásra tervezett modelleknél a LOD2.1 szintű modelleket alkalmazzák, amely a kidolgozott tetősíkokat és a kiegészítő épületrészeket tartalmazza.

Az esemény komoly múltra tekint vissza: az Országos Térinformatikai Konferenciák 16 évig tartó sorozata 2006-ban szakadt meg, ezt a hagyományos éves összejövetelt élesztette újjá a Debreceni Egyetem 2010-ben. Az idei alkalom szervezői a Debreceni Egyetem és az MTA mellett szakmai intézmények, a Magyar Földrajzi Társaság, a MAGISZ, a HUNAGI és az eKÖZIG Zrt voltak, a rangos eseményen az ország térinformatikával foglalkozó cégei mintegy 180 fővel képviseltették magukat.”

Forrás:
Geodesign és távérzékelés; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. május 31.
IX. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás; Debreceni Egyetem

Itt az új törzskarton: nem minden kérdésre kötelező válaszolni az orvosnál

„Július 1-jétől a háziorvosok által kitöltött törzskartonokat vezető informatikai rendszer kapcsolódik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, azaz a betegek adatai is felkerülnek a „felhőbe”, akiknek érdemes átgondolniuk, milyen személyes információkat osztanak meg orvosukkal.

Magyarország új e-egészségügyi rendszere az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, melyhez 2017 novemberében a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, és az összes gyógyszertár csatlakozott. Azaz orvosok és a patikusok által használt számítógépes rendszerben kezelt egészségügyi adataink felkerülnek a „felhőbe”, azaz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, ahol minden olyan ellátás megjelenik, amit járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményekben vagy a háziorvosi szolgálatoknál, illetve a patikában kiváltott recept kapcsán igénybe vettek a betegek. Ezeket az adatokat láthatják – az ellátásban részesülőn túl – egyebek között azok az ellátó patikusok és kezelő orvosok is.

A háziorvos a hozzá bejelentkezettekről törzskartont köteles vezetni. Július 1-jétől a törzskartont vezető informatikai rendszer kapcsolódik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, azaz a törzskartonok adatai is felkerülnek a „felhőbe”. A háziorvosoknak július 1-jétől számított 3 éven belül kell feltölteniük az adatokat az informatikai rendszerbe (évente legalább a bejelentkezett biztosítottak 30 százalékának adatait kell ily módon megjeleníteni).”

Forrás:
Figyeljen, milyen adatot közöl a háziorvossal! Változás július 1-jétől; Radics Zsuzsanna; Adózóna.hu; 2018. május 30.

Informatika, távközlés, technika

Digitális Egységes Piac: a Digitális Innovációs Központok Munkacsoportjának harmadik találkozója az európai ipar digitális átalakításáért

„Az Európai Unió országai ipari versenyképességének megőrzése és fejlesztése a célja a Digitising European Industry Strategy-nak, amely az uniós „Digitális Egységes Piac” stratégia kiemelkedően fontos része. A stratégia sikere megköveteli a digitális innováció integrálását a gazdaság teljes keresztmetszetében. A siker biztosítására egy uniós együttműködési keretet is létrehoztak, amely az uniós, tagállami és regionális digitális ipari kezdeményezések, valamint az összes lehetséges érintett összefogására, együttműködésére törekszik.
A nemzeti törekvések részesei a nemzeti ipari platformok, az őket összefogó uniós digitális ipari platform, és a digitális innovációs központok (hub). Az uniós koordináció biztosítására 2017. novemberében megbeszélést tartottak a kezdeményezés megvalósításáért dolgozó legfontosabb szervezetek. Ennek nyomán három munkacsoportot hoztak létre:

  1. munkacsoport: digitális innovációs központok, befektetések és (szak)képzettség
  2. munkacsoport: köz-magán együttműködés
  3. munkacsoport: digitális ipari platformok és szabványosítás

2018. május 25-én tartotta az 1. munkacsoport a harmadik ülését, melynek témái a következők voltak:

  • A kapcsolatépítés javítása.
  • Tagállamok és régiók szerepe a digitális innovációs központok tevékenységében.
  • A digitális innovációs központoknak van egy európai katalógusa. Áttekintették, hogy hogyan lehetne ezt a legjobban hasznosítani, továbbfejleszteni.

A konferencia anyagai

I. rész: Digitális innovációs központok: Kapcsolatok és együttműködés

II. rész: Digitális innovációs központok katalógusa és a hatásmérés

III. rész: Tagállamok és régiók szerepe a digitális innovációs központok fejlesztésében

Háttéranyagok

Háttér
Digitális Innovációs Központok
A Digitális Innovációs Központok célja a digitális technológiák elterjesztése, az ipar digitális átalakításának támogatása. Ehhez kínálnak egyközpontú megoldást. Egyetlen intézményi keretben adnak támogatást ehhez.
Működésük elemei:

  • műszaki infrastruktúra (kompeteneciaközpont): a legfrissebb műszaki ismereteket és eljárásokat, berendezéseket nyújtják a digitalizáció útjára lépni szándékozóknak üzemi próbák, kísérletek megvalósításához
  • üzleti tanácsadás, pénzügyi tanácsadás – ha szükséges, akkor az értéklánc teljes hosszában
  • az innovációs ökoszisztéma első, és legközelebbi, belépési pontjaként működnek

A Digitális Innovációs Központ regionális, sokszereplős együttműködés keretében valósul meg. Tagjai rendszerint szervezetek, például kutatási és technológiai szervezetek (Research and Technology Organizations – RTOs), egyetemek, iparági egyesületek, kamarák, inkubátorházak/akcelerátorok, regionális fejlesztési ügynökségek és akár közigazgatási szervezetek. Gyakran komoly kapcsolataik vannak a régión kívüli szolgáltatókkal, amelyek szolgáltatásait a régió cégei használják.”

Forrás:
Report of the third meeting of the Working Group on Digital Innovation Hubs; Európai Bizottság; 2018. május 31.
Lásd még:
Pillars of the Digitising European Industry initiative; Európai Bizottság
What are RTOs? Research and Technology Organisations (RTOs) ; Smart Specialisation Plaform
Digital Innovation Hubs; Smart Specialisation Plaform
New working groups to advance in the digitisation of European industry; Európai Bizottság; 2017. december 14.
High-level governance meeting of the European platform of national initiatives on digitising industry; Európai Bizottság; 2017. november 21.
European countries join forces to digitise industry; Európai Bizottság; 2017. március 23.
Digital Innovation Hubs; Smart Specialisation Platform
Digitising European Industry; Európai Bizottság
Ipar 4.0 Program; Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt kis- és középvállalkozások számára, Magyarország

Társadalom, gazdaság, művelődés

Semmit sem kapunk az adatainkért cserébe, míg mások szépen keresnek rajtuk, mondta Angela Merkel

„Az adat vált a 21. század nyersanyagává, ami nagy kihívás a szociális piacgazdaság fenntartásában és a társadalmi igazságosság biztosításában Angela Merkel német kancellár szerint. Senki sem válaszolta meg azt a kérdést, hogy az új helyzetben miként lehet fenntartani egy méltányos, szociális piacgazdaságot.

A politikus a G20 csoport argentin soros elnökségének idején a Global Solutions Summit címmel Berlinben rendezett konferencián kiemelte, hogy a 21. században már nem a szén és az acél vagy az alumínium és a réz, hanem az adat a legfőbb nyersanyag, és még senki sem válaszolta meg azt a kérdést, hogy ebben a helyzetben miként lehet fenntartani egy méltányos, szociális piacgazdaságot.

Mint mondta, „mindannyian adatbeszállítók vagyunk”, de az adatokért „eddig nem kaptunk semmit, míg mások szépen keresnek rajtuk”, így egy nagy igazságtalanság fenyeget.

Hozzátette, hogy a reális javaknak van ára és adózni kell utánuk, ezért az adatok árát is meg kell határozni, és az adatokon alapuló gazdasági tevékenységnek is megfelelő adórendszert kell kidolgozni.

Az adatok, különösen a fogyasztók adatainak beárazása lesz a jövőben a központi kérdés a társadalmi igazságosságot tekintve – húzta alá a német kancellár a kedden véget ért konferencián.

Az ügy jelentőségét mutatja a nagy amerikai informatikai vállalatok, az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google európai adófizetési kötelezettsége körüli vita is, vagy az autóipar fejlődése – mondta Angela Merkel, megjegyezve, hogy az iparágat átformáló digitalizáció révén „végül már nem is fogjuk tudni, hogy az autó egy guruló számítógép-e, vagy egy régi termék az elmúlt időkből”.

Kiemelte, hogy ezekről a kérdésekről egyelőre a tudósoknak kell gondolkodni és javaslatokat tenni. Ez „szép feladat” a tudomány embereinek, a politikusok dolga pedig az, hogy nagy figyelemmel meghallgassák a refomjavaslatokat – mondta a német kancellár.”

Forrás:
Semmit sem kapunk az adatainkért cserébe, míg mások szépen keresnek rajtuk; Makronóm.Mandiner/MTI; 2018. május 31.

Innovációra és technológiaváltásra van szükség

„A magyar gazdaság egyre növekvő munkaerőigényét a cégek hatékonyabb működésével, innovációval és technológiaváltással lehet kezelni – fogalmazta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a General Electric (GE) nyugat-magyarországi beszállítói fórumán azt mondta: a válság leküzdése után a magyar gazdaság az Európai Unió egyik legnagyobb növekedését tudta felmutatni.

Ma már nem válságkezeléssel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként tudunk komolyabban előrelépni, az utóbbi években jelentkező egyre jelentősebb munkaerőigényt kielégíteni. Máshogy kell dolgoznia a cégeknek, újításokra, hatékonyabb működésre, innovációra és a technológia fejlesztésére, váltására ösztönzi őket a magyar kormány – fejtette ki az államtitkár.

Meglátása szerint az új technológiák bevezetése a munkaerőpiac átalakulásához vezet, megjelenik az automatizáció, a robotika, de ez félelmet is kelt a dolgozókban, hogy megmaradnak-e a munkahelyeik. Egyes felmérések szerint a foglalkoztatottak 60 százalékánál és az általuk végzett tevékenység 30 százalékában automatizálható a munka, a cégek ennek ellenére többségükben nem terveznek elbocsátásokat.

Rámutatott: a robotizációval az iparban a monoton tevékenységekben lehet helyettesíteni az embert, de például az egészségügy, a szociális munka és az oktatás területén nem lehet automatizálni az emberi tevékenységet. A robotok, az új technológiák részben valóban „elveszik” az ember munkáját, de új munkakörök is létrejönnek, például a robotok előállítására, programozására. Magyarországon ugyanakkor még óriási növekedési lehetőségek vannak az élelmiszeriparban vagy a vízzel kapcsolatos technológiák területén – jelezte Cseresnyés Péter.

A Magyar Befektetési Ügynökséggel (HIPA) közösen szervezett fórumon Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi nagyvállalat egyre inkább számít a kelet-európai, ezen belül is a magyarországi beszállítókra. Az április elején kivált és ma már Tungsram néven működő egykori GE-egységek számítanak a legnagyobb beszállítónak.

A GE magyarországi termelésének 99,9 százalékát exportálja, évente több milliárd dollárt költ vásárlásokra, de ennek egyelőre csak a töredékéből részesülnek a kelet- és közép-európai beszállítók.

A vállalat nemcsak lámpagyártással, hanem repülőgépmotorok és alkatrészeik, erőművi technológiák, olaj- és gázipari, illetve egészségügyi termékek gyártásával foglalkozik. A paksi atomerőmű bővítéséhez 810 millió eurós közbeszerzési tendert nyert a cég erőművi berendezésekre, Lengyelországban pedig egymilliárd eurós tenderrel szenes erőmű megvalósításába kezd, és mindkettő esetében magyar beszállítókra is számítanak.

Jörg Bauer, a Tungsram Group elnök-vezérigazgatója elmondta: a jelenleg Magyarországon több mint 4000 munkavállalót foglalkoztató cég a GE legnagyobb közép-európai beszállítójának számít. A Tungsramnak ugyanakkor több mint 500 magyar alapanyag- és csomagolóanyag-beszállítója van, több mint 700 magyar vállalkozástól pedig elsősorban szolgáltatásokat vásárol.”

Forrás:
Innovációra és technológiaváltásra van szükség; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. május 31.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. június 4.

A HÉT NEMZETKÖZI ÁLHÍRE – Színlelt újságíró-gyilkosság, visszafelé elsült fegyver. Íme, az új Ukrajna!
Az elmúlt héten a közdiplomácia, a digitális információs világ „csúcstörténete”, ehhez kétség sem férhet, a Babcsenkó-ügy lett. Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU akciója, a Kijevben időző orosz újságíró színlelt meggyilkolása jelentős hullámokat keltett – fogalmazott a hétvégén a rejtélyes szerző, aki éppen a térség titkosszolgálati-geopolitikai akcióiról vázol fel – képzelt, de nagyon is elképzelhető – forgatókönyveket most megjelent sikerkönyvében. Nem véletlenül indítjuk témaismertetésünket éppen ezzel a hivatkozással, hiszen a megszólaló tulajdonképpen remek képviselője a „digitális diplomáciának”. Könyve abszolút 21. századi műfaj: „geopolitikai thriller”. Az író egyébként, aki vasárnap, váratlanul a nyilvánosság elé lépett, tudhat egy-két dolgot a nagypolitika világáról: a magyar honvédelmi tárca stratégiai elemző részlegét irányította évtizedeken át, közvetlen részeseként a NATO, illetve az EU terveinek és hadműveleteinek.
Ami pedig az ukrán államhatalom nagy port kavart „hadműveletét” illeti, Demkó Attila, a HM Védelempolitikai Főosztályának hajdani vezetője nem kertel: „ekkora veszteséget az ukrán hitelesség még nem szenvedett el. Véleményével koránt sincs egyedül. Az oroszbarátsággal aligha vádolható, viszont a hatalmat 2014-ben megragadó ukrán rezsimmel szemben mindig megengedő nyugati véleményformálók döbbenetét jól tükrözi a The Guardian egyik véleménycikke. „Ez a felelőtlen, piszkos trükk nem csupán Ukrajna szavahihetőségét ássa alá, hanem a tisztességes újságírás hitelességét is.” – vélik a piszkos hadműveletek világát elég jól ismerő britek.
Maga a történet „csupán”b ennyi: az ukrán államhatalom intézményei, jelesül a törvényességen őrködni hivatott ügyészség, valamint a biztonságért, békéért felelni hivatott állambiztonsági szolgálat zavaros, primitív akciót kovácsolt, amelyben „eljátszották” egy Kijevben élő orosz újságíró meggyilkolását. Azt volt a cél, hogy „bizonyítékot” szolgáltassanak arra, hogy milyen könyörtelen eszközökkel számol le ellenfeleivel Putyin elnök Oroszországa. Majd váratlanul, alig másfél nappal később, jó hangulatú sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy az egész csak kitaláció volt, ahogy manapság mondanánk: fake. Ettől kezdve az ukrán rezsim számára az ég világon semmi féle haszon, hozadék nem származhat ebből a rosszízű manipulációból, kár viszont annál több, ahogy azt a nyugati világ egyöntetű reakcióinak felvillantásával érzékeltettük az elején. Egyfelől tehát szimplán értelmetlen. És az még hagyján.
A megrökönyödött politikusok, véleményvezérek azonban rögvest vázolták a lehetséges – igencsak súlyos – következményt. Hogy tudniillik ettől kezdve hiába vádolják meg az oroszokat, azok majd egy legyintéssel intézik el a dolgot – és a nyugati közvélemény sem igen ad hitelt többé a vádaknak.
Van azonban az ügynek egy további, országhatárokon átívelő hozadéka. A primitív hatósági összeesküvésben ugyanis aktív közreműködői szerepet vállalt az állítólagos célpontként ügyködő orosz zsurnaliszta. Akit ellenzékiként tartanak számon, mivel gyakorta kritizálta írásaiban Putyint, és az orosz elitet. Hazájában azonban nem csak erről volt ismert. Mint a The Guardian cikkírója emlékeztet rá, ő az a publicista, aki szenvtelenül, részvétlenül kommentálta honfitársai halálát, ha azok, mint például a repülőszerencsétlenségben elpusztult katonazenekar tagjai, „a rezsimet szolgálták”. Kijevbe sem annyira Putyin haragja, mintsem hazája közvéleményének elemi felháborodása űzte őt. Most ezzel az akcióval vélhetően tovább csökkenti a liberális ellenzék, és „tényfeltáró” újságíróinak oroszországi népszerűségét. Amely, mondjuk talán így, már eddig sem verdeste az eget.
By Faking babchenko’s Murder, Ukraine has Smeared Itself; Sophie Pinkham; The Guardian; 2018. május 31.
Mi is az új Ukrajna?; Davis Authere (Demkó Attila); Mandiner; 2018. június 1.

Észak-Korea-USA, visszatérés egy hajdanvolt világ jól bevált diplomáciai eszközeihez
A fél világ külpolitikai elemzői, és főleg persze a digitális diplomácia lelkes tanulmányozói csóválták hitetlenkedve a fejüket a minap, amikor híre kelt, hogy Kim Jong Csol, volt hírszerzőfőnök, az észak-koreai Párt Központi Bizottságának alelnöke Washingtonba tart. A befolyásos politikus, akit az észak-koreai vezető „jobb kezének” is szoktak titulálni, afféle hamisítatlan, ódivatú követként érkezett az amerikai fővárosba, a hóna alatt egy hatalmas, lepecsételt borítékkal, benne a Kim Dzsong un által személyesen Trump elnöknek írt levéllel.
Egyszóval, mint a régi korok rejtelmes és sejtelmes diplomáciai világában, amikor a külpolitika aktív formálása még egy egészen szűk, kiválasztott kaszt felségterületének számított, és a dolgok intézése, mi több, elintézése kizárólag a személyes találkozókon és tanácskozásokon állt, vagy bukott. Hová lett a Twitter, az e-mail? Hová tűnt a 21. század villámgyors és nyílt színen zajló diplomáciájának szinte már megszokott eszköztára?
Azt gondolom, hogy a két Korea, és persze az újraegyesítés témájára súlyos árnyékként telepedő Egyesült Államok közeledésének folyamata a nagy geopolitikai színpad legérdekesebb és legtanulságosabb idei előadása lesz! Már eddig is számtalan bölcsességet juttatott az ember eszébe a történések sodra. Például, amit a múlt héten említettünk, hogy tudniillik az ember okosabban teszi, ha nem dől be a saját maga által gyártott sztereotípiáknak. Tehát: az, aki a világpolitika grundján nem hajlandó a mi térfelünkön játszani, az attól még nem feltétlenül bolond, még kevésbé dühöngő őrült. És még csak véletlenül sem ügyetlen.
Ez a hét újabb tanulsággal szolgál, most éppen nekünk, a külkapcsolatok digitalizálását, facebookosodását és twitteresedését kutató és tanulmányozó szakembereknek. Tehát: a világ az maradt, ami mindig is volt. A technika, az eszközök beépülnek ugyan a mindennapjaink folyton változó gyakorlatába, de nem teszik mintegy zárójelbe a lényeget. A digitalizáció révén nyílhatnak új csatornák a külkapcsolatok számára; új „köznépi” szereplők tömegei kapcsolódhatnak be a technicizált „népi diplomáciába”. Változhat a stílus is, gyorsulhat a tempó is. De, ott ahol szüksége, és akkor, amikor arra valós igény támad – akkor továbbra is felkerekednek, személyesen a követek, a zsebükben lepecsételt borítékba zárt, írott üzenetekkel.
A két Korea közeledése tényleg iskolapéldaként mutatja, hogy a nemzetközi kapcsolatok formálása egy olyan, többnyire hihetetlenül összetett folyamat, amelyben az eszközök és csatornák egész palettáját használják a szereplők. Néha a modern világ harsogó, magamutogató nyíltságával. Ilyen volt például az olimpiára átvezényelt, gyönyörű lányokból álló észak-koreai szurkolócsapat „mosolyoffenzívája”. Néha pedig régmúlt korok diszkrét félhomályát idézve. Ahogyan most beszélget az észak-koreai személyes megbízott, csendes amerikai éttermek sarokasztalánál, az USA külügyminiszterével. Ha a helyzet, a koreográfia úgy diktálja, akkor a világ színe előtt, Twitteren üzengetnek egymásnak néhány szavas trágárságokat a politikusok. Amikor azonban azt követeli meg a lépések súlya, tétje, akkor szépen megfogalmazott, higgadt levélben vándorolnak az információk.
Egy szó, mint száz: ne dőljünk be senkinek! A kibertér, Twitter, Internet, okostelefon hozzáépül a diplomácia fél évezredes gyakorlatához, átalakítja azt, segíti, néhol felgyorsítja – de nem küldi azt a történelem süllyesztőjébe.
US-North Korea Letter Diplomacy is a Throwback to a Different Era; Calvin Woodward; NBC; 2018. június 1.

A digitális diplomácia kérészéletű fellángolásai
Kedvelt és becsült szerzőnk, a digitális diplomáciai témájának egyik leg figyelemre méltóbb kutatója, az izraeli Ilan Manor visszatért! Mármint hasábjainkra. Legfrissebb tanulmánya, amelyet most szemlézhetünk, különösen érdekes témát feszeget: mi az oka annak, hogy a digitális diplomácia világának megannyi kezdeményezése – a lelkes, hurrá optimista rajtot követően – hamarosan csendben elporlad? Mert az szinte minden szemlélőnek szemet szúrt már: a külügyi apparátusok lelkes e-diplomáciai kezdeményezéseinek egy jó része nem éli túl a néhány hónapos időtartamot sem. Az okok feltárása persze koránt sem könnyű, hiszen jó néhány szempont játszhat közre a projektek gyors kimúlásában, de feltétlenül szükséges. Nézzük hát, mire hívja fel a figyelmet a siker- (vagy kudarc-) tényezők tekintetében Manor:

* A digitális diplomáciai projektek nem működhetnek a megfelelő erőforrás-ráfordítás nélkül.
A kutató az Izraeli Külügyminisztérium, a téma közismert úttörője egyik projektjét említette példájában. Az Öböl-menti országok – tehát az Izraellel hivatalos diplomáciai kapcsolatban nem álló, sokszor ellenséges média-közeggel jellemzett arab régió – közvéleményét közvetlenül elérni célzó „Digitális Nagykövetség” a Twitterre települve kívánta megszólítani az arab közösségeket. A tudomány és a kultúra közérdeklődésre számot tartó témáival olyan „semleges” területet építettek volna a virtuális világban, ami ténylegesen egyfajta hídként köthette volna össze az egymáshoz hagyományosan nem túl barátságos civilizációkat.

A 2015-ben indított program mára érezhetően visszaesett: alapvetően a tájékoztatást megcélzó, egyoldalú csatornaként üzemelő, tehát mintegy „21. századi csatornán, de 20. századi módszerekkel operáló” vállalkozássá szerényedett. Manor alapvetően abban látja a részleges kudarc okát, hogy az izraeliek nem szántak elég erőforrást a Twitter Nagykövetség folyamatos üzemeltetésére. Márpedig, az eredményes online jelenléthez gyártani kell a tartalmakat, nem kis részben infografikákat, videoanyagokat. Különösen fontos a digitális világban: a hozzászólókat nem lehet – megfelelő erőforrás híján – válasz nélkül hagyni.

* Az üzemeltetők személyében bekövetkező cserék visszavethetik a projektet.
Nem tesz jót egy digitális projekt sikerének, kiegyensúlyozott működésének az üzemeltető „személyében” bekövetkezett változás. Márpedig, a demokratikus államokban ez cseppet sem szokatlan fejlemény. Manor a kanadai külügyi szervezet digitális projektjének alakulását idézi. A korábban nagy lendülettel meginduló programot erősen visszavetette a kormányváltás, mikor a konzervatív Stephen Harper miniszterelnöksége idején bevezették azt az eljárási szabályt, hogy minden online kommunikációt a miniszterelnöki hivatalnak kellett jóváhagyni. Justin Trudeau megválasztása gyökeres fordulatot hozott e téren: az előzetes jóváhagyás eltörlése alaposan fellendítette a kanadai diplomaták digitális tevékenységét. Érdekes ellentmondás, hogy ugyanakkor ez a szabadabb eljárási légkör elsorvasztotta az (iráni közvéleményt megcélzó) Digitális Köztér projektet! A külügyi szakemberek úgy vélhették: minek erőt, időt pazarolni valami új digitális csatornára, mikor végre kötöttségek nélkül használhatják a „hagyományos” Facebookot, Twittert!

* A célközönség megértésének hiánya végzetes lehet.
A 2015-ös év másról is nevezetes. Ekkor határozta el a Hamasz, hogy Twitteren nyílt kérdés-válasz lehetőséget szervez annak érdekében, hogy szélesebb körben kiterjessze elérését. A hozzászólók valóban szabadon kérdezhettek a szélsőséges szervezet politikai hitvallásáról, ám a beszélgetést hamarosan eltérítették az erőszakos hozzászólók (magyarul trollok). Ebben izraeliek épp úgy jeleskedtek, mint arab posztolók. A kétoldalú párbeszédcsatornát lényegében eltömítette a gyűlölet. Ez jól mutatja, hogy a Hamasz, miközben kommunikációs nyitást tervezett, nem számolt az online közvélemény gyúlékony, nem ritkán erőszakos jellegével.

* A digitalizációban rejlő lehetőségek túlbecsülése rövid úton vezethet kudarchoz.
A túlzott elvárások egyik példájaként hozta fel Ilan Manor az USA Külügyminisztériumának egy korábbi kezdeményezését. A szervezet Twitter-csatornáján indított „Think Again Turn Away” elnevezésű programja az ISIS terrorszervezet által elkövetett erőszakos cselekmények bemutatásával szerette volna leleplezni az Iszlám Állam toborzó-törekvéseinek mögöttes világát. A program tervezői arra számítottak, hogy a Twitteren közvetített üzenetek megváltoztatják majd az emberek világképét, és egyben befolyásolják viselkedésüket is (nem állnak be az ISIS-hez). A terv gyakorlatilag kudarcba fulladt, jól mutatva, hogy a közösségi média, önmagában, aligha alkalmas az emberi viselkedés befolyásolására.

* A közönség gyorsan változó igényeihez való igazodás elmulasztása nem sok jóval kecsegtet.
A közösségi médiumok népszerűségének rohamos növekedésével, a fiatalabb korosztályok egyre inkább online kezdték beszerezni az őket érdeklő információkat. Az amerikai diplomáciai testület tagjai erre rászoktak a közösségi médiumokon való publikálásra. A nyomtatott sajtó helyett az internetes csatornákon tették közzé véleményüket. Aztán a tavalyi év megváltoztatta a hírfogyasztási szokásokat: az álhír hisztéria kirobbanásával és elharapózásával éppen a fiatal korosztályok kezdtek kételkedni a közösségi médián terjedő információk hitelességében (és áramlottak vissza a hagyományos sajtótermékek táborába). Másrészt a fiatal felhasználókat a platformok gyakori váltogatása is jellemzi. Ezeket a gyorsan változó online divatokat a külügyi szervezetek csak nehézkesen tudják követni.

Összességében elmondható: a digitális diplomácia csatornái és gyakorlatai különösen érzékenyek a változásra. Ez a nehezen kiszámíthatóság pedig gyakran fordítja a kísérletező diplomatákat abba az irányba, hogy felhagyjanak modernizációs kísérleteikkel.
Why Are Digital Diplomacy Initiatives Short-Lived?; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. május 28.

Közdiplomáciai programok optimalizálása. Hogyan csinálják a legjobbak?
Az ACPD, az USA Közdiplomáciai Tanácsadó Bizottsága az észak-amerikai külpolitikai gondolkodás egyik legjelentősebb háttérintézménye. A nagy múltú és megkérdőjelezhetetlen szalmai tekintélyű kongresszusi testület a közelmúltban átfogó felmérést végeztetett a tanácsadói szakma egy hasonlóan nagy presztízsű szervezetével. Az M&C Saatchi World Services 17 ország diplomatáit, külügyi szakértőit megszólaltató tanulmányában arra kereste a választ: milyen kutatási módszerek, milyen hatásvizsgálati eljárások segíthetnek a nemzetközi kapcsolatokban mind nagyobb szerepet játszó közdiplomáciai-, illetve kulturális diplomáciai kezdeményezések optimalizálásában, sikerre vitelében.
A tanulmány főbb megállapításai a következők:

  • A közdiplomáciai szereplőkről:
    • erős rivalizálás a témával foglalkozó szereplők között;
    • a különböző szereplők eltérő programjaik és kezdeményezéseik hatásvizsgálatára jelentősen eltérő mérőrendszereket használnak;
    • rövidtávú politikai célok és motivációk hátráltatják az értékelési folyamatok megalapozottságát;
    • a digitális adattömegek használata különböző platformokon használható mérőrendszerek alkalmazását teszi lehetővé;
    • a szereplők zöme megelégszik a „digitális hiúságmérő” eszközök, azaz a felszínes „eredményességi-hatásossági” visszajelző rendszerek alkalmazásával;
    • a szereplők előszeretettel használnak fel globális (ill. ország-szintű) mérőszámokat, miközben ezek módszertani és mintavételi alapjai sokszor kétségeket vetnek fel;
    • a közdiplomáciai szektor szereplői ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a programokra vonatkozó értékelési adatok növeli a programok célzottságát és eredményességét.
  • A közdiplomáciai témájú kutatásokról:
    • az egyes országok egyre változatosabb célközönségeket igyekeznek elérni közdiplomáciai programjaikkal;
    • szinte áttekinthetetlenül változatos kutatási- és mérési eszköz-paletta használatos a különböző közdiplomáciai kezdeményezések értékelésére;
    • az adatok arra utalnak, hogy a legtöbb program-értékelési mérési tevékenység a felszínes „hiúsági adatok” gyűjtésére koncentrál.
  • A közdiplomáciai programok értékeléséről:
    • a közdiplomáciai programok mérését egyelőre erősen hátráltatja több általánosan érvényesülő tényező: a.) hiányzik a világos kapcsolódás a közdiplomáciai programok és a nemzeti érdeket szolgáló politikai-gazdasági lépések között; b.) túlságosan erős a rövidtávú, közvetlen eredményekben érdekelt mérési rendszerek vonzereje; c.) különböző szereplők eltérő értékelési rendszereket alkalmaznak.
    • a kutatási adatgyűjtés elterjedt és széleskörű, de ritkán végzik stratégiai tervezettséggel;
    • az eredményesség mérésére szinte kizárólag elégedettség mérési-, illetve részvételi adatok szolgálnak;
    • ritka az az eset, amikor az értékelések a célcsoportok hosszú távú vizsgálatához kapcsolódnak;
    • az értékelések rendszeressége nélkülözi a szisztematikusságot.
  • A közdiplomáciai szektor szervezeti tanulásáról:
    • a közdiplomáciai szektoron belüli szervezeti tanulás többnyire esetleges, ill. közvetlen érdekek által motivált;
    • néhány példa azonban akad kiemelkedő, stratégiai szemlélettel felépített tanulási rendszerekre is.

Optimizing Engamement. Research, Evaluation and Learning in Public Diplomacy;
Gerry Power,M&C Saatchi World Services Research; US Department of State; 2018. május 1.
A tanulmány teljes terjedelemben letölthető az alábbi címen: https://www.state.gov/documents/organization/281616.pdf (PDF)

Felbélyegzett képes levelezőlap: a digitális világban sem veszett ki az élő kapcsolatok varázsa
Egy kicsit feljebb elgondolkodtató tanulságként idéztük: a levél, ez a lassú, ódivatú, kézzel írott üzenetközvetítési forma a jelek szerint korántsem ment ki a divatból, még napjaink elektronikus játékszerek köré épülő e-diplomáciájában sem. Most egy további példával szeretnénk bizonyítani: nem csupán funkcionalitása változatlan, de a jelek szerint emberi vonzerejét is sikerrel őrzi az írott, postán szerteküldött üzenet. És a hagyomány prímán felhasználja a 21. század technikai lehetőségeit, a maga komótos, jól bevált eszközei kiegészítésére!
A 21. századi, szinte népi diplomáciává szélesedő külkapcsolatok szakemberei rögtön felkapják a fejüket, ha rábukkannak a Postcrossing webhelyre. Pedig, sok látnivaló, mármint vizuális értelemben, nem nagyon akad itt. Mondhatnánk úgy is, jóindulattal: erősen letisztult formavilág jellemzi az oldalt. Hanem a tartalma, az felpezsdíti a szemlélőt, amennyiben a világban szerteszét élő emberek közötti kapcsolatépítés az érdeklődési területe!
A Postrcrossing ugyanis egy képes levelezőlap-csereberélő webhely. Pontosabban: a weboldal csak összehozza a világ távoli pontjain lakó embereket, potenciális partnereket, levélcímeket, érdeklődési témákat biztosítva nekik. Akik aztán elballagnak a sarki trafikba, képeslapot vesznek, azt kézzel megírják, bélyeget ragasztanak rá – és feladják személyesen sohasem látott levelező partnerüknek.
A kezdeményezés – egy portugál férfi tíz évvel ezelőtti ötlete – frenetikus sikerré nőtte ki magát. Mára a regisztrált felhasználók száma bőven meghaladja a 725 ezret. A szakértők állítják: ez az egyik legsikeresebb kulturális diplomáciai program, ráadásul olyan, amelyik tényleg a hétköznapok részévé teszi a nemzeteken átívelő kapcsolatépítést. Amelynek főszereplői, nagykövetei egyszerű közemberek.
Putting Your Stamp on International Exchange; Alison DeGulde; US Center on Public Diplomacy; 2018. május 24.
Postcrossing

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉSEK
Noble, Safiya Umoja. (2018): Algorithms of Oppression. How Search Engines Reinforce Racism. New York, New York University Press.
Az utóbbi időben egyértelműen erősödni látszik a közbeszédben a „nyelvi kultúrharc”, az amerikai szóval „PC”-nek, azaz „politikailag korrektnek” tekintett kifejezések terjedése és terjesztése. Az elmúlt évek egyértelmű ilyen fejleménye – természetesen a legalább ennyire divatos, nemmel, nemiséggel, szexualitással kapcsolatos szavakhoz kapcsolódó ádáz, néha egyenesen hisztérikus beszédharcok mellett – az emberi fajokhoz, fajtákhoz, rasszokhoz köthető kifejezések megkérdőjelezése, tiltása. A „szavak harca” ma már elsősorban a kibertér csatornáin zajlik, nem csoda hát, ha a közösségi média platformokra költöző digitális diplomácia is mind gyakrabban szembesül ezzel a technikainak látszó, de valójában egyre lényegibb problémával.
Az ezen a héten olvasásra ajánlott könyv – egyébként éppen, hogy kikerült a nyomdából – ezt a ma már megkerülhetetlen, sok szempontból nyugtalanító nyelvi küzdelmet prezentálja, ráadásul egy igazán érdekes összefüggésben.
A fiatal szerző, Safiya Umoja Noble, a Dél-Kaliforniai Egyetem világhírű Annenberg Kommunikációs Központjának oktatója új könyvében megkérdőjelezi azt a közkeletű feltételezést, hogy az olyan széles körben használt internetes keresőmotorok, mint például a Google, tárgyilagos és semleges módon jelenítenék meg a felhasználók számára oly fontos eszméket, önazonosságokat. Sőt, éppen ellenkezőleg! Noble egyenesen „adat diszkriminációról” beszél, vagy más megfogalmazásban adatalapú faji diszkriminációról. Úgy véli: a közkeletű internetes keresőmotorok, a működésüket vezérlő algoritmusok következtében egyoldalúan „privilegizálják” a „fehérséget”, fajilag elnyomják a színes embereket, különösen pedig a színes nőket.
A felvetés távol áll attól, hogy meggyőzőnek találjuk, ám érdemes megismerkedni a gondolattal, mert a nyelvi kultúrharc nem fog csitulni a jövőben sem.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. május 28-június 1.

Eljárást megindító felhívás

„EFOP pályázatokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/102
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás
Közzététel dátuma: 2018.05.30.
Ajánlatkérő: Sellye Város Önkormányzat
A közbeszerzés: Sellye Város Önkormányzata részére különféle irodatechnikai és egyéb eszközök beszerzése a közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező specifikációs táblázatban rögzítettek szerint.
Lásd bővebben

Az ELHISZ és (al)rendszerei támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.06.12.
A közbeszerzés tárgya és mennyisége: az ELHISZ és kapcsolódó (al)rendszerei támogatása
Az Ajánlatkérő telephelyén üzemelő, harmadik fél alrendszereivel integráltan működő elektronikus aláíró és aláírás-hitelesítő ELHISZ (Elektronikus Hitelesítési Infrastruktúra Szolgáltatásokat nyújtó rendszer) és HALK (Hitelesítéskezelő Alkalmazás) alkalmazások, valamint űrlappublikációra alkalmas E-NMHH rendszer (a továbbiakban: Rendszer) éles, teszt és dev környezetének alkalmazástámogatása, karbantartása, üzemeltetésének támogatása, hibáinak elhárítása, az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadása érdekében ügyeleti rendszer biztosítása. A fentieken túlmenően nyertes Ajánlattevő köteles EKK (Elektronikuskormányzat-központ) műszaki támogatást biztosítani az EKK által üzemeltetett teszt és éles ügyfélkapu/hivatali kapu rendszer hibáinak azonosítására, elhárítás kezdeményezésére az EKK helpdesknél.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Nem adatátviteli célú távközlési szolgáltatások (2018-2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/101
Közzététel dátuma: 2018.05.29.
Ajánlatkérő: HM Védelemgazdasági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Nyrt.; Invitech Megoldások Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 108.661.415,- Ft
Lásd bővebben

FT-1134/KECSKEMÉT/2017-„Betegbiztonságot növelő egységes betegazonosító rendszer bevezetése, és MedWorkS medikai rendszerhez való integrálása, éles üzembe történő átadással – EFOP-2.2.18-17 – eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/101
Közzététel dátuma: 2018.05.29.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 52.450.000,- Ft
Lásd bővebben

„Leletező munkaállomáshoz szükséges eszközbeszerzés” eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/101
Közzététel dátuma: 2018.05.29.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház
Nyertes ajánlattevő: Siemens Healthcare Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.790.800,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről-„KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00011 projekt keretében- „MNL megyei tagintézményi informatikai hálózati infrastruktúra KÖFOP eszközeinek beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/102
Közzététel dátuma: 2018.05.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül):146.005.556.- Ft
Lásd bővebben

Általános fejlesztői keretmegállapodás (KBE/093/2016) – eredmény tájékoztató 2017. II. n.év
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/102
Közzététel dátuma: 2018.05.30.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Argonsoft Informatikai Szolgáltató Kft.
Rövid meghatározás: Általános fejlesztői keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető, illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása 100 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 66.561.600,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/102
Közzététel dátuma: 2018.05.30.
Ajánlatkérő: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 36.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„Elektronikus Házi Őrizeti Rendszerhez eszközök szállítása” Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: Communication Technologies Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.397.816.500,- Ft
Lásd bővebben

RSOE – HIR – Szoftverfejlesztés – Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Nyertes ajánlattevő: GAMAX Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft.; Neumann Technology Kft.
Rövid meghatározás: A Hajózási Információs Rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó szoftverfejlesztési feladatok ellátása
Vállalkozási szerződés a Hajózási Információs Rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó szoftverfejlesztési feladatok ellátására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 245.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Műszaki és igazgatásszervezői szakértői feladatok ellátása – eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: MultiContact Consulting Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés ismertetése: Az elektronikus útdíj-fizetési rendszer működtetéséhez (beleértve fejlesztéséhez és tervezéséhez) kapcsolódó műszaki és igazgatásszervezői szakértői feladatok ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 429.910.000,- FT
Lásd bővebben

„Elektronikus Aukciós Rendszer szoftvere továbbfejlesztése, a továbbfejlesztett Elektronikus Aukciós Rendszer szoftver vagyoni jogainak megszerzése az MNV Zrt. részére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zrt.
Rövid meghatározás: „Elektronikus Aukciós Rendszer szoftvere továbbfejlesztése, a továbbfejlesztett Elektronikus Aukciós Rendszer szoftver vagyoni jogainak megszerzése az MNV Zrt. részére”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 75.000.000,- Ft
Lásd bővebben

„A NAV általános közigazgatási végrehajtó szervvé válásához szükséges hardvereszközök beszerzése” – Eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Nyertes ajánlattevő: HumanoiT Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.396.727.000,- Ft
Lásd bővebben

Légifényképezés és ortofotó készítése – 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Kormányhivatala
Nyertes ajánlattevő: Eurosense Légi Térképészeti Kft.
Rövid meghatározás: Vállalkozási szerződés légi fényképezésre Magyarország 31478 km2 nagyságú területén és 1405 db ortofotó készítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 91.325.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről – GINOP-3.4.5-VEKOP-16 támogatás terhére optikai hálózatok tervezési feladatainak ellátása Magyarország területén
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: MVM NET Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Pro-Montel Zrt.; Mátra-Phone Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.; Generál-Telecom Mérnöki Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 97.421.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató „Fürdőirányítási rendszer üzemeltetése és a távfelügyeleti rendszer szükséges fejlesztése” tárgyú nemzeti nyílt eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NAVIAX Informatikai és Szolgáltató Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Fürdőirányítási rendszer üzemeltetése és a távfelügyeleti rendszer szükséges fejlesztése a BGYH Zrt. 11 db gyógy és strandfürdőiben,a beléptető rendszerek és pénztárrendszerek működési területén.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 182.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Egységes HR és bérszámfejtési szoftverrendszer beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tárgyú eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Nyertes ajánlattevő: Nexon Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.964.400,- Ft
Lásd bővebben

LIBRA6i szolgáltatás megrendelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zrt.
Nyertes ajánlattevő: LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Rövid meghatározás: MVMI Zrt. villamosenergia és földgáz számlázási rendszereivel (LIBRA6i) kapcsolatosan felmerülő NAV online adatszolgáltatás célú fejlesztési feladat megvalósítása” tárgyban
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21 [Így szerepel aúz online elérhető dokumentumban! Szerk.] Pénznem: HUF
Lásd bővebben

DWDM eszközök kapacitás bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Netvisor Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A közbeszerzés tárgya: A beszerzés célja az Ajánlatkérő hálózatában jelenleg is üzemelő Alcatel-Lucent 1830 PSS DWDM berendezés bővítése a következő alfejezetben részletezett transponder kártyákkal, az azokba illeszthető interfész modulokkal, valamint szükséges licencekkel.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.887.552,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: Baranya Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.893.664,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

„Mérlegelemző és Adósminősítő Rendszer (MAR) fejlesztése és működtetésének támogatása 2018 – 2019.”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/101
Közzététel dátuma: 2018.05.29.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zrt. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Atoll Developers Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. részére orvosi eszközök, PACS-rendszer és informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgálató Közhasznú Nonprofit Kft.
További információk:
Ajánlatkérő mind a 4 rész vonatkozásában az eljárást megindító felhívást a Kbt. 53. § (1) bekezdése alapján visszavonja.
Lásd bővebben

„Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/104
Közzététel dátuma: 2018.06.01.
Ajánlatkérő: Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Eljárás tárgya: „Microsoft vagy azzal egyenértékű szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése” a „Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése” (EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-00001) megnevezésű kiemelt projekt, a „Kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” (EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001) megnevezésű kiemelt projekt és a „Családbarát Ország” (EFOP-1.2.6-VEKOP-17-2017-00001)” megnevezésű kiemelt projekt keretében Eljárás során megkötött szerződés: Adásvételi szerződés
További információk:
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés alapján az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül hozta meg az eljárás eredménytelenségéről szóló döntését, figyelemmel arra, hogy adott eljárásban a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a – Kbt. 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
Lásd bővebben

Tájékoztatás az eljárás eredményéről- Igazgatásszervezési tanácsadói tevékenység – a bírósági igazgatás további elektronizálása 100417
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/103
Közzététel dátuma: 2018.05.31.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Rövid meghatározás:
„Igazgatásszervezési tanácsadói tevékenység – a bírósági igazgatás további elektronizálása-100417” keretében az anonimizált bírósági határozatok kereshetősége és a bírósági eljárások periratai elektronikus betekintésének biztosítása, valamint a bírósági eljárásokban használat közhiteles nyilvántartások használatának felmérése, az adminisztratív terhek azonosítása, a folyamatok optimalizálása és az érintett eljárások új szakmai tartalmának kidolgozása, továbbá a folyamatokat támogató informatikai rendszer tervezéséhez kapcsolódó rendszertervezési feladatok ellátása.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ:
Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Lásd bővebben

Szakirodalom

A robotok az inflációt is legyőzik?

„Az inflációs folyamatok alapvető változásaival foglalkozó cikksorozatunk harmadik része a digitalizáció, és a digitális technológiák elterjedésének inflációra gyakorolt hatását, annak főbb csatornáit mutatja be. A technológiai haladással az infokommunikációs eszközök egyre olcsóbbá váltak, emellett a robotizáció, automatizáció (Ipar 4.0) a termelés költségeit is mérsékeli. Az információhoz való könnyebb hozzáférés, illetve a nemzetközi e-kereskedelem jelentősen növeli a vállalatok közötti versenyt, ami szintén fegyelmezőleg hat az árazásra. A hazai adatokat vizsgálva azt találjuk, hogy a digitalizáció által leginkább érintett termékkörök esetén az elmúlt évtizedben gyakoribbá váltak az árcsökkentések, melyben részben a digitalizáció elterjedése is szerepet játszhatott.”

Forrás:
Az infláció változó természete III. – A robotok az inflációt is legyőzik?; Hajnal Mihály, Tengely Veronika; Magyar Nemzeti Bank; 2018. május 29. (PDF)

Okos állam: egy londoni agytröszt szerint egységes közigazgatási fiókkal kellene decentralizálni az elektronikus közszolgáltatásokat

„A Government Computing radikális javaslatot mutat be a kormányzati digitális szolgáltatások rendszerének újratervezésére. A londoni Policy Exchange agytröszt ismertetett tanulmánya egységes digitális kormányzati felhasználói fiók (single Digital Government Account) kialakítására hívta fel a Kormányzati Digitális Szolgálatot (Government Digital Service, GDS – az angol digitális kormányzati központ. Szerk.), ami erőteljes eszköz lenne a kormányzat monopolhelyzetének megtörésére az elektronikus közszolgáltatások – jelenleg kizárólag felülről lefelé történő – irányításban. A szerzők deklarált alapelve szerint ugyanis (minimum túlzó és erősen szubjektív véleményként. Szerk.) a digitális közszolgáltatások irányítása bárhol jobb helyen lenne, mint a kormányzatban.

A GDS irányítását jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal (Cabinet Office) végzi, a kormányzat középpontjában. A szerzők szerint első lépésként ezt kellene áthelyezni a digitális, kulturális, média és sport ügyekért felelős minisztériumba (DCMS), amelynek – mint az Egyesült Királyság digitális stratégiáért felelős kormányzati szervnek – elsődleges felelősséget kellene vállalnia a kormányzat digitális átalakításáért is. Ennek egyik okaként megnevezve azt, hogy a kabinetirodán a szerteágazó tevékenységek gyakran háttérbe szorítják azt a hosszútávú munkát, amit a digitális átalakítás igényelne. Javaslatuk szerint szintén a DCMS-be kerülnének olyan területek felügyelete is, amelyek jelenleg a gazdasági, energetikai és ipari stratégiai minisztériumhoz (BEIS) tartoznak, kiemelten a mesterséges intelligencia vagy az iparági egyeztetések.

A tanulmány előszavát a Miniszterelnöki Hivatal korábbi vezetője írta, aki szerint a kormányzati közigazgatásnak egyfajta platformként kell működnie, amelyhez a kormányzat szabványosítana és szabadítana fel még több adatot, nagyobb mértékben támaszkodva az általános standardokra, mint a kormányzaton belül fejlesztett saját megoldásokra, amelyek egyszerűbbé tennék az iskolákat, orvosi rendelőket vagy települési önkormányzatokat is magába foglaló rendszer használatát. [Ez a volt a korábbi konzervatív kormány programja. Szerk.] A kormánynak platformtulajdonosként elsődleges felelőssége lenne az alapvető szabványok meghatározásában, a személyes adatok védelmében és a biztonságban, de nem maga biztosítana minden funkciót. Az egységes kormányzati fiókon (DGA) keresztül ilyen módon nem csak e-közigazgatási szolgáltatások lennének elérhetők, hanem új szolgáltatások kapcsolódására is alkalmas lenne, terepet biztosítva az együttműködésre. Olyan területeket említve példaképpen, mint az orvosi telemedicina szolgáltatások igénybe vétele, az alkalmi munkát végzők és szerződéses alvállalkozók (a „haknigazdaságnak” vagy „gig economy”-nak nevezett foglalkoztatási forma alanyai) adózásának könnyítését vagy az élethosszig tartó tanulásban fontos szerepet játszó tömeges nyílt online kurzusok igénybe vételét. A DGA transzparens módon adna áttekintést a polgárok számára az elérhető és igénybe vett digitális szolgáltatásokról, és koherens alkalmazás-programozási interfészt (API) biztosítana külső szereplőknek is szolgáltatásuk integrálására, nagyobb felhasználói élményt biztosítva. A tanulmány szerint javaslatuk megvalósítása radikálisan átszabná az állam jellegét: sokkal rugalmasabb, testreszabottabb és automatizáltabb szolgáltatásokat nyújtana, lehetőséget adva új innovációk bekapcsolására, akár a kormányzat, akár harmadik szereplők részéről.

A szerzők szerint a DGA nem hozza el önmagában a teljes digitális átalakítást, de kulcsfontosságú átjárót jelentene afelé. A kabinetiroda szóvivője kifejezte eltökéltségüket az innovatív megoldások iránt, hozzátéve, hogy digitális minisztériummal együtt készek a közös munkára az adatgazdálkodás hatékonyságának javítására. Terveik szerint 2020-ra közel 90 digitális szolgáltatást vezetnének be, köztük olyat is, mint a digitális jelzálogbejegyzés.”

Forrás:
Think tank wants GDS to take on creation of single Digital Government Account; David Bicknell; Government Computing; 2018 május 29.
The Smart State. Redesigning government in the era of intelligent services; Jonathan Dupont; Policy Exchange; 2018. május 29. (PDF)

A felvilágosodás vége? Henry Kissinger a mesterséges intelligenciáról

„Az Atlantic júniusi kiadásában Henry Kissinger, a veterán külpolitikus és külügyi stratéga a mesterséges intelligencia terjedésének lehetséges árnyoldalára hívja fel a figyelmet. A terjedelmes, példákat is soroló átfogó tanulmány apropóját egy öntanulásra képes, Go-játékot játszó gép adta, aminek megdöbbentő hatására Kissinger konzultációkba kezdett a terület szakértőivel, majd megfogalmazta aggódást kifejező konklúzióit.

Mint rámutat, a történelemben eddig a legnagyobb hatású technológiai vívmány a könyvnyomtatás volt, mint ami segített előtérbe kerülni az empirikus tudást, és így a Vallás Korát (nagy kezdőbetűs írásmód az eredetiben. Szerk.) az Értelem Kora váltotta fel, ahol az egyéni belátás és a tudományos ismeret helyettesítette a hitet, az emberi tudat legfontosabb ismérveként. Az Értelem Korából erednek mindazok a gondolatok és cselekedetek, amelyek a ma ismert világrendet is jellemzik. Ennek vethet véget az új, még inkább elsöprő erejű technológiai forradalom, ahol a gépeket vezérlő adatok és algoritmusok nincsenek etikai vagy filozófiai normák alá vetve.

Kissinger szerint az internet kora már sok tekintetben előre jelezte azokat a kérdéseket és kihívásokat, amelyeket a mesterséges intelligencia terjedése hoz magával. Az internet ugyanakkor bár megsokszorozta a hozzáférhető információkat, a mérlegelés szerepét nem vette át az embertől. Az egyre terjedő algoritmusok miatt azonban az egyének egyre inkább adatokká váltak, az adatok pedig uralkodni kezdtek. A keresőmotorok lehetővé tették a preferenciák előre meghatározását, és elérhetővé tette azokat az üzleti élet és a politika számára. A digitális világban a sebesség gyakran a megfontolás gátja lett, mély gondolatok helyett a radikális nézetekre ösztönöz, az értékeket pedig az egyéni megfontolás helyett a részcsoportok konszenzusa határozza meg. (Nyersebben fogalmazva a szerző helyett: a csordaszellemet erősíti. Szerk.)

A szerző felhívja rá a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia (MI) messze túlmutat az automatizáláson. Utóbbinál mi határozzuk meg a célokat, amelyek jól indokoltak kell, hogy legyenek, míg a mesterséges intelligencia a célokat is maga határozza meg. Stratégiai döntéseket hoz a jövőre nézve, amihez az adatokat részben kódolva kapja, részben saját maga gyűjt be. Miközben hatalmas hasznot hajt több alkalmazásban, három területen különösen aggasztó kérdéseket vet fel.

Az első az MI szándékolatlan hatása. Még ha nem is arról van szó, hogy a gép szembefordulna alkotójával, az emberi szándékot bőven félreértelmezheti. A másik az hatás, amellyel a cél elérése érdekében visszahathat az emberi gondolkodásra és az emberi értékekre, megváltoztatva azokat. Az MI ugyanis csak egy célt ismer: a győzelmet. Miközben az ember a győzelmen kívül sok más értéket is megfogalmazhat célként, ezek háttérbe szorulhatnak, ha lépést akar tartani az MI gyorsaságával. Harmadszor, az MI képes elérni a kitűzött célt, de nem képes rá magyarázatot adni. Márpedig az MI hamarosan képes lesz arra, hogy másképpen értékelje a helyzetet és másképpen optimalizáljon, mint ahogy az emberi ésszel várható lenne. Hogyan leszünk képesek megérteni, milyen szempontok alapján döntött az MI, ha az meghaladja felfogó képességünket? Kissinger rámutat, hogy az emberi történelem során minden kor igyekezett magyarázatot találni a körülöttünk lévő világra: a vallás, a tudomány, az ész, a történelem, az ideológia mind ezt a célt szolgálta. Mivé fog válni az emberi tudatosság, ha az MI meghaladja ezt a magyarázó erőt? (A szerző ugyan ezt nem írja, de a logikáját követve egyfajta „hit” övezheti majd az MI döntéseit is – felfogni ugyan nem tudjuk, de „biztosan” az volt a helyes döntés. Ez valóban a felvilágosodástól való visszakanyarodást jelentené. Szerk.)

Végül a szerző felhívja rá a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia kifejezés már önmagában is félrevezető. Ami az MI-t jellemzi, az nem az eddigi fogalmaink szerinti gondolkodás, hanem korábban példa nélküli mértékű memorizáló és számítási képesség. Mivel ezeken a területeken természetéből fakadóan behozhatatlan fölénye van, az MI várhatóan minden játszmát meg fog nyerni, amivel csak megbízzák. De nekünk, embereknek, a győzelem nem lehet az egyetlen célunk. Kissinger szerint az MI játékszabályainak elfogadásával éppen az a képességünk kerül veszélybe, amit az emberi megismerés lényegének tekintünk. Kissinger szerint a Felvilágosodás egy technológiai vívmánnyal, a könyvnyomtatással kezdődött. Most egy másik technológiai vívmány, a mesterséges intelligencia éppen ezzel ellentétes változást eredményezhet.”

Forrás:
How the Enlightenment Ends; Henry A. Kissinger; The Atlantic; 2018. június

Törvények, rendeletek

Megjelent az online számlázás végrehajtási szabályait tartalmazó rendeletmódosítás

„2018. július 1-jétől kötelező a számlázó-programok online bekötése az adóhivatalhoz. A számlát kiállító vállalkozónál az adatszolgáltatást a program automatikusan végzi el, ez a vállalkozónak semmilyen plusz munkát nem jelent. Az online számlázás a csalárd cégek kiszűrésével nemcsak a tisztességes vállalkozókat és az államkassza bevételét védi, hanem jelentősen csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit is.
Július 1-jétől a legalább 100 ezer forintot elérő áfa összeget tartalmazó számlákról adatot kell szolgáltatni az adóhivatal felé. Az ennek részleteit szabályozó rendeletmódosítás – az Európai Bizottság jóváhagyását követően – ma jelent meg a Magyar Közlönyben. Az ún. műszaki notifikációs eljárás keretében kiadott engedélyre azért volt szükség, mert a Bizottság felügyeli, illetve hagyja jóvá a műszaki tartalmú nemzeti jogszabálytervezeteket.

Az online számlázás a számlázó programot használó vállalkozásoknak semmilyen terhet nem jelent, hiszen a program automatikusan küldi az adatokat a NAV-ba. A számlázóprogramok informatikai átalakítását fejlesztők végzik el, amelyhez az adóhivatal minden segítséget megad: tavaly óta rendszeresek az egyeztetések a NAV szakemberei és a fejlesztéssel érintett piaci szereplők között.

Az online számlázás bevezetése a bürokrácia-csökkentésben is jelentős előrelépést jelent. A számla kiállítójánál ugyanis kiváltja a belföldi összesítő jelentést, sőt a vállalkozások adatszolgáltatással érintett számlái is lekérdezhetőek lesznek. Az online számlázás teremti meg az áfabevallások adóhivatali kiajánlásának a jövőbeni lehetőségét.

A kézi számlák adatait is továbbítani kell, de mivel ezt a műveletet értelemszerűen nem egy program végzi el, érdemes az érintetteknek átállni a kézzel kiállított számla helyett a számlázó program használatára. Ha a kézi számlában szereplő áfa összege legalább félmillió forint, akkor legkésőbb a kiállítás utáni napon, ha ennél kevesebb az áfa összege, akkor pedig a számla kiállításától számított öt napon belül kell az adatokat rögzíteni az adózónak egy erre a célra létrehozott weboldalon.

Százmilliárdos bevételt hoztak eddig az utóbbi időszak feketegazdaság elleni intézkedései. A magyar megoldások jelentőségét pontosan megmutatja, hogy több állam is tanulmányozta, és át is vette a hazai online pénztárgép, illetve a közúti elektronikus ellenőrzés rendszerét. A július 1-jén debütáló online számlázás pedig egy következő lépés a gazdaság fehérítése érdekében.”

Forrás:
Megjelent az online számlázás végrehajtási szabályait tartalmazó rendeletmódosítás; Pénzügyminisztérium; 2018. június 1.
A pénzügyminiszter 2/2018. (VI. 1.) PM rendelete a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 77. szám; 2018. június 1.; 3968-3969. oldalak (PDF)

Itt a törvénymódosítás: elsőre akár meg is úszható a hatalmas GDPR-bírság

„Kedd este nyújtotta be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Info. törvény módosításáról szóló javaslatát, amely a május 25-i GDPR-rendeletet vezeti át a jogszabályokon. Ez alapján úgy tűnik, előfordulhat, hogy első alkalommal az uniós adatvédelmi szabályok be nem tartása után csak figyelmeztetést kaphat a vállalkozás.
A választások utáni első Kormányinfón, a múlt héten Gulyás Gergely beszélt arról, hogy a kormányzat szándéka szerint első alkalommal csak figyelmeztetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat az uniós GDPR-szabályok be nem tartása esetén.

Kedd este megjelent egy törvénymódosítási javaslat a parlament oldalán, a benyújtója Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ebben többek között az szerepel, hogy „A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik”.
Ezek alapján úgy tűnik, a könnyítés minden érintettre vonatkozni fog, ám a módosító indoklásában az áll, hogy „a Rendelet közvetlenül hatályosuló szabályait eredeti rendeltetésüknek megfelelően, vagyis elsősorban a tagállami jogrendszerek közötti különbséget kihasználó multinacionális gazdasági társaságok ellen fellépve szükséges alkalmazni, míg a többi gazdasági szereplő – elsősorban és kiemelten a kis- és középvállalkozások – tekintetében az arányosság elvét figyelembe véve a figyelmeztetés jogkövetkezményét indokolt alkalmazni.

Magyarországon ugyanis igen nagyszámú kis- és középvállalkozás működik, amely vállalkozásokra jelentős terheket ró a Rendeletnek való megfelelés biztosítása. E vállalkozások és érdekképviseleti szerveik által jelzett aggályokra is tekintettel, a Javaslat figyelemmel van arra, hogy a kis- és középvállalkozások tekintetében a hatályos jog is tartalmaz ehhez hasonló – a hatósági jogalkalmazást orientáló – rendelkezéseket”.”

Forrás:
Itt a törvénymódosítás: elsőre akár meg is úszható a hatalmas GDPR-bírság; Itt a törvénymódosítás: elsőre akár meg is úszható a hatalmas GDPR-bírság; Infostart; 2018. május 30.