Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. április 20-április 24.
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• 163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról
  Tárgyszavak: biztonságpolitika, digitális gazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, hálózat- és információbiztonság, kiberbiztonság, kiberhadviselés, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI), Nemzeti Biztonsági Stratégia, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika

• Varga Judit: jöhet az utánpótlás! – az induló Nemzetek Európája Karrierprogramról
  Tárgyszavak: Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO), Európai Unió, Koltay András, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország, Nemzetek Európája Karrierprogram, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Prőhle Gergely, Varga Judit
• A legalább ezermilliárdos uniós újjáépítési alapot a többéves EU-keretköltségvetés felhasználásával hoznák létre
  Tárgyszavak: európai gazdasági újjáépítési alap, Európai Tanács, Európai Unió, hétéves keretköltségvetés, koronavírus-járvány, von der Leyen Ursula
• Gyorsabban utalja ki az áfát az adóhivatal
  Tárgyszavak: adóügyi informatika, áfa, digitális kormányzati szolgáltatások, Izer Norbert, kis- és középvállalkozások, koronavírus-járvány, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Pénzügyminisztérium
• Újabb két pályázati lehetőség nyílt meg a Magyar Falu Program keretében
  Tárgyszavak: állami forrású pályázatok, kistelepülések, Magyar Falu Program, Miniszterelnökség
• Rugalmas előlegkifizetés és adminisztrációs könnyítések segítik a teljes hazai innovációs környezetet
  Tárgyszavak: adminisztratív terhek csökkentése, Birkner Zoltán, digitális kormányzati szolgáltatások, koronavírus-járvány, közigazgatási egyszerűsítés, központi közigazgatási webhelyek, Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), Schanda Tamás János, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Egyes agrár-környezetgazdálkodáshoz és ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások meghosszabbítását tervezi az Agrárminisztérium
  Tárgyszavak: 2014-2020, agrár-környezetgazdálkodás, Agrárminisztérium (AM), fejlesztéspolitika, Közös Agrárpolitika (KAP), Magyarország, mezőgazdasági támogatáspolitika, ökológiai gazdálkodás, uniós társfinanszírozású projektek, Vidékfejlesztési Program (VP), VP-10.1.1, VP-11.1.

Közigazgatási, politikai informatika

• Adattudományi platform segítségével naprakész információk a koronavírus élelmiszer-biztonságra és ellátási láncra gyakorolt hatásáról
  Tárgyszavak: adatelemző platform, agrárgazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, élelmiszer-értéklánc, élelmiszerbiztonság, FAO, koronavírus-járvány, közösségi média
• Ha mindenképpen a tömeges megfigyelés korszakába kell lépni, legalább tegyük ezt megfelelően
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, Dél-Korea, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, járványügyi informatika, Kína, koronavírus-járvány, Németország, szabadságjogok, szoftverfejlesztés, Tajvan, technológiai fejlődés társadalmi-gazdasági hatásai, tömeges megfigyelés
• Házirend karantén idején – családi alkalmazást fejlesztettek a diákok ( „Kódolj határok nélkül!”)
  Tárgyszavak: Bancsics Ferenc, Belügyminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, Hajzer Károly, informatika oktatása, közoktatás, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, programozói verseny, szabad és nyílt forráskódú szoftverek, szoftverfejlesztés

Informatika, távközlés, technika

• A Debreceni Egyetem kutatói a koronavírus-járvány várható alakulását modellezik a mesterséges intelligencia (MI) eszközeivel
  Tárgyszavak: Debrecen, Debreceni Egyetem, epidemiológia, gépi tanulás, Hajdú-Bihar megye, járványtani modellezés, koronavírus-járvány, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — adattudomány
• Több mint 150 magyar résztvevővel indult az „EUvsVirus” páneurópai hackathonon
  Tárgyszavak: Design Terminal, Digitális Jólét Program, Európai Bizottság, Európai Innovációs Tanács (EIC), Gulyás Tibor, hackathon, innovációs ötletverseny, koronavírus-járvány, Magyarország, programozói verseny, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Társadalom, gazdaság, művelődés

• COVIDEA online startup pályázat a koronavírus okozta társadalmi, gazdasági kihívások enyhítésére
  Tárgyszavak: COVIDEA startup- és ötletverseny, digitális egészségügy, egészségügyi informatika, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), koronavírus-járvány, Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), ötletverseny, Schanda Tamás János, Sebők Katalin, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 27.
  Tárgyszavak: adatpolitika, Breton Thierry, digitális diplomácia, digitális geopolitika, digitális szuverenitás, Európai Bizottság, Facebook, koronavírus-járvány, közösségi média, Németország, Pakisztán, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), videokonferencia alkalmazások, Vietnam, von der Leyen Ursula, Zoom
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 20-április 24.
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális kormányzati közbeszerzések, digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Az Európai Bizottság módszertani kézikönyve az intelligens szakosodás (S3) tematikus interregionális partnerségeinek fejlesztéséhez
  Tárgyszavak: Európai Unió, intelligens szakosodási stratégiák (S3), interregionális együttműködés, módszertan, regionális innovációs stratégiák (RIS3), regionális növekedési modellek, regionális területfejlesztés, regionális tudományok, RIS3, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Megjelent a DJP online hetilapja, a Digitális Krónika első és második száma
  Tárgyszavak: Digitális Jólét Program, Digitális Krónika, járványügyi informatika, koronavírus-járvány, Magyarország

Törvények, rendeletek

• 27/2020. (IV. 21.) ME határozat az Országos Statisztikai Tanács tagjainak megbízásáról
  Tárgyszavak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, Országos Statisztikai Tanács, statisztika — közigazgatás, statisztikai adatszolgáltatás
• 147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról (EESZT)
  Tárgyszavak: digitális egészségügy, egészségügyi szolgáltatók, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Magyarország, szabályozás
• 1174/2020. (IV. 22.) Korm. határozat a központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és az ezekhez szükséges források biztosításáról
  Tárgyszavak: 2014-2020, Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), digitális kormányzati háttérszolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, kórházi informatika, Kormányzati Adatközpont (KAK), központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer, Magyarország, uniós társfinanszírozású projektek
• A Kormány 1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozata a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Egységes Központi Elektronikus Irat- és Dokumentumkezelési Rendszer (EKEIDR), EKEIDR-Poszeidon iratkezelő rendszer, hiteles elektronikus dokumentumok, kormányhivatali informatika, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), Magyarország
• Válogatás a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben megjelent jogszabályokból – 2020. április 20-24.
  Tárgyszavak: adatpolitika, Agrárminisztérium (AM), Honvédelmi Minisztérium, Közbeszerzési Hatóság, Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), Magyarország, Nemzeti Földügyi Központ (NFK), Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), Országos Rendőr-főkapitányság
• A belügyminiszter közleménye a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján
  Tárgyszavak: Belügyminisztérium, digitális iratkezelés, digitális kormányzati háttérszolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, iratkezelési szoftverek, Magyarország

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. április 20-április 24.

137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 80. szám; 2020. április 20.; o. (PDF)

140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 82. szám; 2020. április 21.; 2136-2141. o. (PDF)

141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 82. szám; 2020. április 21.; 2141-2144. o. (PDF)

3/2020. (IV. 21.) IM rendelet egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 82. szám; 2020. április 21.; 2145-2147. o. (PDF)

170/2020. (IV. 21.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megvalósítandó garanciakonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 82. szám; 2020. április 21.; 2148-2150. o. (PDF)

1171/2020. (IV. 21.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által megvalósításra kerülő hitelkonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 82. szám; 2020. április 21.; 2151-2152. o. (PDF)

142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó egyes munkajogi szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2154. o. (PDF)

143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2155-2156. o. (PDF)

144/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv Család- és nyugdíjasvédelmi programja keretében a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében szükséges egyes rendelkezésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2157-2162. o. (PDF)

145/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel a pénzügyi ágazat rugalmas működése érdekében szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2162-2163. o. (PDF)

146/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az első sikeres nyelvvizsga, az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga, továbbá a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásra való jogosultság családok védelme érdekében történő kiterjesztéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2163-2165. o. (PDF)

1172/2020. (IV. 22.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a gazdaságfejlesztési célokhoz kapcsolódó közútfejlesztések megvalósításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2165. o. (PDF)

1173/2020. (IV. 22.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a gödi ipari-innovációs fejlesztési terület infrastruktúra-fejlesztéseiről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 83. szám; 2020. április 22.; 2166-2168. o. (PDF)

148/2020. (IV. 23.) Korm. rendelet a kijárási korlátozással összefüggésben hétvégére meghozható önkormányzati intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 85. szám; 2020. április 23.; 2190. o. (PDF)

A külgazdasági és külügyminiszter 11/2020. (IV. 24.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztériumban az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről és a követendő eljárásrendről szóló 10/2020. (III. 27.) KKM utasítás módosításáról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2091- 2092. o. (PDF)

163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról

„[Szerkesztői megjegyzés: A terjedelmes, és sok területet érintő dokumentumból, azokat a részeket válogattuk ki, amelyek a digitális átalakulásban lévő világ kihívásaival foglalkoznak ]…31. Hibrid támadással szembeni ellenálló képességünket növeli a nemzet egysége, demokráciánk szilárdsága, a közös nyelv, a felgyorsított döntéshozatali képesség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi erők szoros együttműködése egymással és a releváns polgári infrastruktúrával. Az új biztonsági kihívások miatt azonban folyamatosan szükséges fejleszteni az információs és kiberhadviselés elleni védekezés rendszerét.

32. Magyarország Kormánya mindent megtesz hazánk kiberbiztonsága érdekében, kapacitásainkat e területen is folyamatosan fejlesztjük. Tekintettel arra, hogy a kormányzati és más kulcsfontosságú infokommunikációs rendszerek elleni támadások száma növekszik és kifinomultságuk erősödik, folyamatos erőfeszítés szükséges az infokommunikációs rendszerek védelmének erősítése érdekében. Általános jelenség továbbá a felhasználók információbiztonsági tudatosságának alacsony szintje, holott a felhasználók megfelelő információbiztonsági tudatossága a kiberincidensek megelőzésének egyik kulcseleme.
…
69. A technikai fejlődéssel és vívmányainak elterjedésével folytatódik a biztonságot veszélyeztető, nehezen kontrollálható nem állami szereplők – például szervezett bűnözői körök, nemzetközi terrorszervezetek, kiberbűnözői csoportok, szélsőséges vallási közösségek, magán biztonsági cégek, egyes nem kormányzati szervezetek és egyéb transznacionális hálózatok – súlyának növekedése a nemzetközi biztonságpolitikában. Ezek mögött sokszor nehezen azonosítható érdekek és csoportok húzódnak meg, és könnyen szolgálhatnak rejtett állami szándékokat. Mindez átrendezi és áttekinthetetlenebbé teszi egyes térségek biztonsági helyzetét, ami hazánk számára is kihívást jelent.

70. Az információs technológia rohamos fejlődéséből és terjedéséből kifolyólag az állam és a társadalom működése egyre inkább a digitalizációra épül. Az elektronikus információs rendszerek sérülékenységei ezért biztonsági kockázatot hordoznak magukban. Világméretű tendencia, hogy a kibertérben végzett, ártó szándékú tevékenységek egyre gyakoribbak, egyre kifinomultabbak és egyre nagyobb kárral járnak.

71. Növekvőben van azoknak az államoknak és nem állami szereplőknek a száma, amelyek a kiberteret kritikus adatok illegális megszerzésére, valamint az elektronikus információs rendszerekben vagy azokon keresztül történő – akár fizikai – károkozásra használják. Ezért a kibertér ma már a szárazföld, a tengerek, a levegő és a világűr mellett külön műveleti térnek számít. A jövőbeli konfliktusok nagy valószínűséggel még inkább ki fognak terjedni a kibertérre.

72. Napjaink legfontosabb információtechnológiai kihívását az jelenti, hogy az információk tömegesen állnak rendelkezésre, ugyanakkor az adatokhoz történő hozzáférés integrált rendszere csak részlegesen biztosítható. Az információbőségből adódó lehetőségek hazai kihasználása terén még jelentős a kiaknázatlan potenciál. A gépi tanulás által támogatott folyamatok alkalmazása egyidejűleg rejt magában komoly lehetőségeket és kockázatokat, ugyanakkor az adatmennyiség exponenciális növekedése miatt bevezetése a közeljövőben elkerülhetetlen.
…
101. Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges. A kiberműveletek sokszor nehezen bizonyítható attribúciójára, az elkövető azonosítására, megnevezésére való tekintettel a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával.
…
106. A forradalmi technológiák fejlesztése stratégiai fontosságú kérdés. Hazánk biztonsága megkívánja, hogy a kulcsfontosságú területeken – mint például a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek, a biotechnológia – kiemelt figyelmet fordítsunk a kutatás-fejlesztésre és annak védelmi összetevőjére.

107. Versenyképességünk növelése érdekében, a nemzetbiztonsági aspektusok figyelembevételével, a lehető leghamarabb hozzáférést kell biztosítanunk a legfejlettebb technológiákhoz a hazai piaci szereplők, többek között a kis- és középvállalkozások részére.
…
119. A Kínai Népköztársaság a világ második legnagyobb nemzetgazdasága, egyúttal civilizációs központ is. Kína gazdasági súlyának megfelelően politikai és katonai szempontból is mind határozottabban lép fel, és egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi rendszerben. Kína katonai és biztonságpolitikai törekvéseit hosszabb távon is figyelemmel kell követni. A magyar–kínai kapcsolatok pragmatikus alapokon történő intenzív erősítése, és kiváltképpen az európai, afrikai és ázsiai kontinenseket összekötő kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzését célzó „modern selyemút” („Övezet és Út Kezdeményezés”) programba történő, kölcsönös előnyökkel járó bekapcsolódás Magyarország érdeke. Ugyanakkor a gazdasági együttműködés lehetőségeinek kiaknázása során tekintettel kell lenni azokra a kitettségből adódó tényezőkre is, amelyek a feltörekvő Kína a kritikus infrastruktúrába történő beruházásai, a legfejlettebb infokommunikációs technológia esetleges szállítójaként való megjelenése és általában a regionális befolyásának megerősödése révén keletkeznek.
…
121. Hazánk érdeke, hogy tudományos és technológiai téren tovább javítsa pozícióit, és minél több szegmensben a fejlett országok közé, esetenként a világ élvonalába tartozzon. A nemzetközi munkamegosztásban törekedni kell a globális értékláncok minél nagyobb hozzáadott értéket előállító pontjaiba és munkafolyamataiba történő bekapcsolódásra, mivel ez a magyar gazdaság hosszútávon fenntartható növekedésének záloga. Az erőforrásokat ezért a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokba célszerű összpontosítani.

122. Mindebben kulcsszerepet játszik a magas szintű kutatás-fejlesztés, innováció, illetve az információs és tudásalapú társadalom fokozódó igényeinek kielégítésére képes korszerű köznevelés, szakképzés és felsőoktatás. Prioritásként kell kezelni a hazai kutatás-fejlesztés és innovatív eljárásrendek intézményi kereteinek további fejlesztését. Biztonságunk szempontjából kiemelt figyelmet igényel a katonai, a rendészeti és a közigazgatási felsőoktatás, valamint az információs technológiai szakterület. Az oktatási rendszer kiemelkedően fontos feladata továbbá a nemzeti kultúránk, történelmünk és identitásunk ismeretére, tiszteletére és a haza szeretetére való nevelés, ami a társadalmi kohéziót is erősíti.
…
[VII. Kiemelt biztonsági kockázatok] 124. A változékony globális környezetben számos kihívás, kockázat és fenyegetés irányulhat hazánk vagy szövetségi rendszereink ellen. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában meghatározott értékeink és adottságaink alapján, az elemzett biztonsági környezetben a következő kihívások nemzeti érdekeinkre gyakorolt hatása a leginkább jelentős:
…
d) jelentős károkat okozó kibertámadások a kormányzati informatikai rendszerek, az E-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen;
…
[IX. Átfogó feladatok és eszközök] …
139. A nők és gyermekek védelme a nemzetközi válságkezelés egyik legfontosabb vezérelve és szempontja. Kiemelt cél a köznevelési és felsőoktatási intézmények, az ott levő személyek – különös tekintettel a gyermekekre/tanulókra – védelmének biztosítása. A köznevelési és felsőoktatási intézmények elsődleges feladata a gyermekek/tanulók védelmének biztosítása, az egészségük megőrzése érdekében az elhelyezésükről, ellátásukról való gondoskodás megfelelő, célzottan felkészített szakemberek által, az oktatási objektumok, infrastruktúrák védelme mellett. Az oktatás rendszerében alkalmazott informatikai nyilvántartási és adatrendszerek megóvása, védelme és rendelkezésre állása elengedhetetlen feltétel a megfelelő feladatellátáshoz.
…
152. A gyorsan változó biztonsági környezet a korábbiaknál hangsúlyosabban követeli meg, hogy továbbra is a döntéshozók rendelkezésére álljanak azok az információk, amelyek a Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők időbeni felismeréséhez és kivédéséhez, a kormányzati döntések megalapozásához szükségesek. Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők – különös tekintettel a terrorizmus, illetve a jelentős erőszakkészséggel rendelkező súlyos és szervezett bűnözés – elleni eredményes fellépés érdekében tovább kell erősíteni a rendvédelmi szervek közötti együttműködést. Hatékonyan kell működtetni a rendvédelmi szervek aktuális és releváns értesüléseinek koordinált felhasználása, valamint a kormányzati hírigények célirányos összehangolása érdekében kiépített információfúziós rendszert.
…
154. Hazánk gazdasági és társadalmi stabilitásával, ezáltal biztonságpolitikai érdekérvényesítő képességével is szorosan összefüggő célunk a költségvetési egyensúlyt biztosító, egyúttal növekedés- és exportorientált gazdaságpolitika folytatása…Kiemelt figyelmet kell fordítani a hatékony magyar kriptovaluta-szabályozás megalkotására.
…
157. A demográfiai gondokra részmegoldást jelenthet bizonyos termelési folyamatok gépesítése, illetve azok mesterséges intelligenciával való megerősítése már a kis- és középvállalkozások szintjén is, valamint a (köz)szolgáltatások automatizációja, amelyek egy átfogó gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai stratégia részét kell, hogy képezzék annak érdekében, hogy időben és megfelelően felkészülhessünk a technológia adta lehetőségek minél teljesebb kiaknázására.
…
159. A kibertérben jelentkező kihívások, kockázatok és fenyegetések kezelésére, a megfelelő szintű kiberbiztonság garantálására, a kibervédelmi feladatok ellátására, a nemzeti létfontosságú információs infrastruktúra zavartalan működésének biztosítására Magyarországnak készen kell állnia. Elsődleges feladat a kibertérben ténylegesen jelentkező vagy potenciális kihívások, kockázatok és fenyegetések azonosítása és nyomon követése, a kormányzati koordináció erősítése, a kibertér jogi szabályozásának fejlesztése, a felhasználók biztonságtudatos viselkedésének elősegítése, a kormányzati infokommunikációs rendszerek, a nemzeti létfontosságú információs infrastruktúra, a minősített információk és a nemzeti adatvagyon védelmének erősítése, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködés bővítése. A katonai kibervédelmet növekvő mértékben alkalmassá kell tenni a haderő kinetikus műveleteinek kibertérbeli támogatására, ki kell alakítani a kiberműveletekben alkalmazható offenzív képességeket. Ennek érdekében fejleszteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmi és kiberműveleti erőit.

160. Elengedhetetlen a nemzeti kibervédelmi képességek hazai bázisú kutatás-fejlesztéssel megalapozott erősítése, a korszerű technikai eszközök biztosítása. A kibervédelmi feladatok összetettsége miatt partnerséget kell kialakítani az állami és a magánszektor szereplői, az oktatási és a tudományos intézmények és az egyéni felhasználók között.

161. A mesterséges intelligencia szerepe a jelen és a jövő fejlesztései szempontjából rendkívüli jelentőségű, ezért ki kell terjeszteni alkalmazását. Koncentrálni kell azokat az infrastrukturális és humán erőforrásokat, amelyek megfelelő jogi és felelősségi környezet kialakításával lehetővé teszik a mesterséges intelligencia-alapú rendszerek fejlesztését és biztonságos üzemeltetését.

162. A kibertérrel kapcsolatos kihívások hatékony kezelése nemzetközi együttműködés nélkül elképzelhetetlen. Aktívan részt veszünk a globális kibertérben való felelős viselkedést szabályozó normák és a globális kiberbiztonság fokozására szolgáló bizalomerősítő intézkedések kidolgozására és végrehajtására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben.

163. A közrendet és a közbiztonságot fenyegető műveletekkel szembeni fellépés részeként azonosítani kell az álhíreket és azok forrásait, terjesztőit, továbbá fokozni kell a hazai stratégiai kommunikáció hatékonyságát. A stratégiai szemléletű, jól felépített kormányzati kommunikáció, a belföldi és a külföldi közvélemény megfelelő, időbeni és hiteles tájékoztatása központi szerepet játszhat bármely Magyarország biztonságát veszélyeztető esemény megelőzésében, illetve következményeinek elhárításában.

164. A hibrid támadások leleplezése és elhárítása céljából a megelőzés, a felderítés, a hírszerzés, az elhárítás, az információfúziós tevékenység és a kárenyhítés eszközeit és módszereit kell koordináltan, az állami szervek szoros együttműködésére építve alkalmazni.

165. Hazánk biztonsági környezetének romlása miatt szükséges a nemzetbiztonsági szolgálatok képességeinek továbbfejlesztése, különös tekintettel a titkos információgyűjtés koncentrált eszközrendszerére. A Magyarországot érintő biztonsági veszélytényezőknek megfelelően szorosabb együttműködést kell kialakítani a szövetséges és az európai uniós államok hírszerző és elhárító szervezeteivel.
…
167. A magas hozzáadott értékű, magas technológiai know-how-t biztosító, innováción alapuló űrszektorban való megjelenés rendkívül fontos, ami feltétele a világűr gazdasági, nemzetbiztonsági és védelmi területeihez történő hozzáférésnek. Célunk egy teljes mértékben XXI. századi, a világ élvonalbeli technológiáit – ráadásul jelentős magyar ipari hozzájárulással – felvonultató rendszer felállítása, amely akár a NATO-n belül, akár világviszonylatban is rendkívüli súlyt ad hazánknak…”

Forrás:
163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 81. szám; 2020. április 21.; o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Varga Judit: jöhet az utánpótlás! – az induló Nemzetek Európája Karrierprogramról

„Varga Judit igazságügyi miniszter és Zupkó Gábor nagykövet, az Európai Bizottság budapesti képviseletvezetője találkozott pénteken az NKE Ludovika főépülete előtt, ahol Koltay András rektor és Prőhle Gergely, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója fogadta a vendégeket. A megbeszélés egyik témája az egyetemen hamarosan induló Nemzetek Európája Karrierprogram volt, amelyet az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közösen indít, idén szeptemberben. A képzésre június elsejéig még lehet jelentkezni.

„Hazaszeretet, stabil szakmai alapok, nemzetközi kitekintés, elkötelezettség, nagy munkabírás. Ezek a hívószavaink a jövendő magyar diplomaták, uniós szakemberek képzése során. Büszke vagyok rá, hogy közösen létrehoztuk a Nemzetek Európája Karrierprogramot. Jöhet az utánpótlás, hogy friss tudással építsük együtt tovább az erős Magyarországot, az erős nemzetek Európájában”- írja friss Facebook bejegyzésében Varga Judit miniszter, aki videóüzenetben is támogatja a program elindítását.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve érdekes, izgalmas karrierlehetőséget kínál mindazoknak, akik szeretnének nemzetközi környezetben dolgozni, érdeklődnek az európai uniós döntéshozatal műhelytitkai iránt. Ezért létrehozta a „Nemzetek Európája Programot” aminek fő célja, hogy Magyarország növelje az európai uniós intézményeknél dolgozó, megfelelő szakpolitikai ismeretekkel rendelkező, a hazai körülményeket, szempontrendszert jól ismerő szakemberek számát. A program az elméleti ismeretek felfrissítése mellett a gyakorlati szempontok alaposabb megismerésével és főleg az Európai Személyzeti Hivatal (EPSO) vizsgájára történő felkészítés támogatásával, valamint a szaknyelv-tudás fejlesztésével javítani kívánja az uniós intézményekbe pályázók esélyeit.

A program díjmentes, nyitva áll a 8 szemesztert már elvégzett egyetemisták és 35 évesnél nem idősebb, jogi, államigazgatási területen dolgozók számára. A program előadói között olyan, az Európai Unió működési gyakorlatát, ugyanakkor elméleti alapvetését is jól ismerő szakemberek vannak, mint például Varga Judit, Gazdag Ferenc, Győri Enikő, Navracsics Tibor, Trócsányi László, vagy Zupkó Gábor.

Az EPSO vizsgára történő felkészítés a legkorszerűbb módszertannal történik. A képzés 2020. szeptemberétől hat hónapon át tart, órarendje alkalmazkodik mind az egyetemisták, mind a már munkaviszonyban állók időbeosztásához, ugyanakkor nagy odafigyelést és intenzív munkát igényel, ami előfeltétele a program sikeres elvégzésének. A program kis csoportokban, széles körben elismert, sok tapasztalatot szerzett szakemberek és állami tisztviselők személyes mentorálása mellett korszerű tudást nyújt, a Ludovika Campus nagy múltú, igényesen felújított tereiben.

Hasznos linkek:
* Részletes információ a képzésről
* Pályázati felhívás, jelentkezés”

Forrás:
Varga Judit: jöhet az utánpótlás!; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. április 25.

„Június 1-g lehet jelentkezni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Igazságügyi Minisztérium közös karrierprogramjára, amelynek célja, hogy növelje az európai uniós intézményeknél sikeresen pályázó és elhelyezkedő, megfelelő szakpolitikai ismeretekkel rendelkező magyar szakemberek számát.

A karrierprogram információnyújtással és szakmai képzéssel segíti és támogatja, hogy minél többen tudjanak megfelelni az Európai Személyzeti Hivatal nyílt versenyvizsga követelményeinek. A résztvevők számára a sikeres versenyvizsga egy élethosszig tartó, biztos karrierutat jelenthet az Európai Unió intézményeiben. A program igazi mérföldkő az európai uniós karrierre készülők támogatásában, hiszen egyszerre kínálja az elméleti ismeretek elmélyítését és a gyakorlat első kézből, szakemberek útján történő átadását. A programban a szakismereti tárgyak mellett a készségfejlesztés és a szakirányú nyelvismeret fejlesztése áll a középpontban. A képzés időtartama 6 hónap, az órarend figyelembe veszi a munka mellett tanulni vágyók lehetőségeit.

További információ a videóban!”

Forrás:
Felhívás EU tisztviselői karrierprogramra – ÚJ HATÁRIDŐ:JÚNIUS 1.; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. április 22.
Lásd még:
Nemzetek Európája Karrierprogram; Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

A legalább ezermilliárdos uniós újjáépítési alapot a többéves EU-keretköltségvetés felhasználásával hoznák létre

„Az EU27-ek vezetői csütörtöki videokonferenciájukon felkérték az Európai Bizottságot egy gazdasági újjáépítést szolgáló program sürgős előterjesztésére. A von der Leyen szerint legalább ezermilliárdos újjáépítési alapot a többéves EU-keretköltségvetés felhasználásával hoznák létre és azon keresztül juttatnák el a tagállamokhoz is.

Az Európai Tanács csütörtök délután megadta a kezdőlökést annak a nagy tűzerővel rendelkező pénzügyi alapnak a létrehozásához, amely az európai gazdaság gyors növekedési pályára állítására lesz hivatott a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldása után.

Az EU27-ek vezetői a körülbelül háromórás tanácskozás után felkérték az Európai Bizottságot a csomag kidolgozására, ami magába foglalja majd a hétéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslat módosítását és egy azt megfejelő újjáépítési alapra vonatkozó javaslatot. Eredetileg úgy volt, hogy a testület már a jövő héten bemutatja a tervet, de von der Leyen most azt mondta, hogy május 2-ik-3-ik hetében terjesztik majd elő miután folyamatosan konzultáltak a tagállamokkal.

De a keretköltségvetés (MFF) és az újjáépítési alap egymásraépülése miatt nem kizárt, hogy az utóbbi csak 2021-ben léphet működésbe, amiért is több aggódó tagállam egy áthidaló megoldás kidolgozását is kérte a Bizottságtól.

A tagállamok vezetői – akik nem adtak ki közös nyilatkozatot – leszögezték, hogy az alapnak “elégséges volumenűnek kell lennie, a válság által legjobban sújtott szektorokat és földrajzi helyeket kell megcéloznia, és ezzel a példa nélkül álló krízissel kell foglalkoznia”.

“Egy ígéretes Európai Tanácson vagyunk túl. Egy nagyon világos keretről állapodtunk meg” – jelentette ki Charles Michel, a grémium elnöke a csúcs után.

Ami a majdani újjáépítési alap nagyságát illeti, Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján megismételte, hogy “nem milliárdokról, hanem billióról beszélünk”.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a GDP mindenhol vissza fog esni, de egyes országokban meredekebb lesz a visszaesés, mint máshol, és a válság több kárt fog okozni egyes szektoroknak, például a turizmusnak, mint másoknak” – állapította meg az Európai Bizottság elnöke.

Von der Leyen hozzátette, hogy a válság költségvetési hatásai jelentős eltérést mutatnak majd, mivel egyes tagállamok jóval több közvetlen költségvetési támogatást képesek nyújtani a gazdaságuknak, mint mások.

Példaként hozta fel a kormányok által nyújtott állami támogatásokat, amelyek mostanáig majdnem elérték az 1800 milliárd eurót. De az egyes országok költségvetési mozgástere között óriási különbségek vannak, ami számottevő torzulásokhoz vezethet az egyenlő versenyfeltételeknél, ha csak nem ellensúlyozzák azokat – mutatott rá.

A bizottsági elnök szerint először ki kell javítani a válság által okozott károkat és utána beindítani a kilábalást, növelni az ellenállóképességet, és a zöld és a digitális átállás útjára kell bocsátani a gazdaságokat tisztességes módon.

Von der Leyen úgy vélte, hogy ezt a nagy kihívást kizárólag egy eszköz képes kezelni, az európai büdzsé, amit egyértelműen összekötnek az újjáépítési alappal. Elégedettnek mondta magát, hogy a tagállamok zöld jelzést adtak a Bizottságnak arra, hogy az MFF-fel összefüggő innovatív pénzügyi eszközök alkalmazásának lehetőségét mérlegelje.

„A következő hétéves büdzsét a koronaválság utáni új körülményekhez kell hozzáigazítani. Meg kell növelnünk a tűzerejét annak érdekében, hogy EU-szerte képes legyen a szükséges beruházások generálására” – mondta.

Brüsszel ezért annak a mozgástérnek a megnövelését készül javasolni, ami az MFF-ben meglévő plafon és a saját források felső plafonja között húzódik. Von der Leyenék becslései szerint a saját források felső határát két-három évre a jelenlegi GNI 1,2%-ról nagyjából 2 százalékára kellene felemelni. A tagállamok által biztosított jogi garancia birtokában az Európai Bizottság a piacokon kölcsönöket vehet majd fel, majd a felvett pénzt – a bizottsági elnök szavai szerint – egy újjáépítési programon keresztül visszacsatornázza majd az MFF-be, azon belül is néhány olyan programra, amelyek hozzájárulnak majd a válság kezeléséhez.

Von der Leyen négy területet nevezett meg.
1. A pénz legnagyobb részét a tagállami reformokra és a tagállamokban végrehajtandó beruházások megnövelt pénzügyi támogatására és a kohézióra fordítanák.
2. Több beruházás menne a modern politikákra, mint amilyen az európai zöld megállapodás, a digitális átállás és az EU stratégiai autonómiájának megerősítése (például a gyógyszergyártás saját forrásból történő biztosítása).
3. Egy kisebb rész jutna a közös válságkezelési eszközök ellenállóképességének javítására (magyarán a koronavírus-járvány tanulságainak levonása).
4. És a szomszédok és a partnerek támogatásáról sem feledkeznek meg.
A Bizottság feje hozzátette, hogy a beruházást a keretköltségvetés első éveire koncentrálnák, és szükségesnek nevezte a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök közötti megfelelő egyensúly megtalálását. ”

Forrás:
A koronaválság írja az EU új hétéves büdzséjét; Bruxinfo; Brüsszel, 2020. április 23.

Gyorsabban utalja ki az áfát az adóhivatal

„ A koronavírus-járvány miatt egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülő kis- és közepes vállalkozások újabb adóügyi könnyítést kapnak. A Pénzügyminisztérium arra kéri az adóhivatalt, hogy segítse a cégek likviditását azzal, hogy a visszajáró áfát rövidebb idő alatt utalja ki. Az intézkedés már a ma benyújtott áfabevallásokban visszakért összegre is érvényes.

Az adóhivatal több módon is segíti a vállalkozások tevékenységét, ám határozattan fellép a veszélyhelyzettel visszaélő csalókkal szemben – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert hétfőn.

Az újabb gazdaságvédelmi intézkedés a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) támogatja – jelentette ki az adóügyekért felelős államtitkár. Az érintett kkv-ék az eddigi 75 nap helyett akár 30 nap alatt kaphatják meg a nekik visszajáró pénzt. Az adózási előéletük alapján megbízható cégek pedig még korábban a pénzükhöz juthatnak, esetükben 30 napról 20 napra is rövidülhet a kiutalás időtartama.

A cégek több mint 45 százaléka megbízható, ezért sok kis- és középvállalkozásnak jelenthet érdemi pénzügyi segítséget az, ha 20 napon belül a bankszámlájára kerül a jogosan visszaigényelt áfa összege – ismertette az újabb adóügyi könnyítés részleteit Izer Norbert, megjegyezve, hogy a 20 nap az egyik legrövidebb áfakiutalási határidő az Európai Unióban.

A könnyítés nem érinti azt a mintegy 30 ezer kockázatos adózót, akik a veszélyhelyzetet megelőzően is többször durván – és jellemzően a tisztességes adófizetők, és a költségvetés kárára – sértették meg az adószabályokat. Ők továbbra is 75 napon belül kaphatják csak vissza az áfát – tette hozzá. Mintegy 360 ezer vállalkozást érint a mai áfabevallási határidő, és azok a kkv-ék, akiknek visszajár az áfa, már a rövidebb kiutalási határidővel számolhatnak – szögezte le az államtitkár.

Izer Norbert elmondta, hogy jelentős összegről van szó. Egy évvel ezelőtt az április 20-ai bevallásban összességében 414 milliárd forintot igényeltek vissza a vállalkozások – ismertette az adatokat az államtitkár. A tárca hasonló nagyságrenddel számol az idén is, ami azt jelenti, hogy az új intézkedés több százmilliárd forint gyors kifizetésével segíti a vállalkozások likviditását. A cégek így könnyebben intézhetik pénzügyeiket, kerülhetik el az anyagi nehézségeket, és aktívabban tudnak részt venni a gazdasági forgalomban is – sorolta az új adóügyi könnyítés előnyeit Izer Norbert.

A járvány elleni védekezés időszakában különösen fontos az, hogy az áfacsalók az államkassza bevételét ne károsítsák – szögezte le az áfa kiutalások jogosságának az ellenőrzése kapcsán az államtitkár. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonnal kiszűri azokat, akik a veszélyhelyzettel visszaélve, jogosulatlanul igényelnék vissza az áfát – hangsúlyozta Izer Norbert.

Az újabb adóügyi könnyítés jelentős és gyors pénzügyi segítséget hoz az érintetteknek, az adóhivatal online eszközei, illetve a nagy szakértelemmel és tapasztalattal bíró ellenőrei pedig biztosítják a költségvetési bevételek védelmét – összegezte az intézkedés lényegét az államtitkár.”

Forrás:
Gyorsabban utalja ki az áfát az adóhivatal; Pénzügyminisztérium; 2020. április 20.

Újabb két pályázati lehetőség nyílt meg a Magyar Falu Program keretében

„A Magyar Falu Program keretében közösségi terek fejlesztésére és közösségszervezők foglalkoztatásának támogatására pályázhatnak mától a kistelepülések önkormányzatai és a történelmi egyházak. A pályázat keretösszege 10 milliárd forint.

A Magyar Falu Program forrásaiból egyházi és önkormányzati közösségi terek építését, felújítását, valamint közösségi programszervező foglalkoztatását finanszírozhatja a nyertes pályázó. Mind az önkormányzati pályázati kiírás, mind az egyházi felhívás esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető a támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forint fordítható.

A közösségi élet fejlesztése hozzájárul a helyi kultúra és az összetartozás erősítéséhez, támogatja a hagyományok megőrzését és azok továbbvitelét, megszilárdítva ezzel a nemzeti és helyi identitástudatot.

A Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül mától nyújthatják be pályázatukat az 5000 fő, és ez alatti állandó lakosságszámmal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások és a történelmi egyházak.”

Forrás:
Benyújthatók a Magyar Falu Program újabb pályázatai; Miniszterelnökség; 2020. április 22.

Rugalmas előlegkifizetés és adminisztrációs könnyítések segítik a teljes hazai innovációs környezetet

„ A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal könnyített előlegkifizetési szabályokkal enyhíti a folyamatban lévő projektek likviditási nehézségeit, egyszerűbb eljárási szabályokkal, meghosszabbított határidőkkel segíti a pályázatok kedvezményezettjeit. Az érintettekben felmerülő kérdések hatékony kezelésére új kommunikációs csatorna is indul KFI Hotline néven.

„A koronavírus-járvány és az általa okozott társadalmi és gazdasági nehézségek is rámutatnak arra, hogy az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek kiemelkedően fontos szerepe van Magyarország életében. Éppen ezért a kormány most egy komplex csomaggal támogatja azokat a kutatókat, vállalkozókat, akik ilyen jellegű projekteket megvalósításán dolgoznak” – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára. Hozzátette: erre azért van szükség, hogy a pályázók minél több időt és figyelmet fordíthassanak a fejlesztésekre, ne az adminisztratív feladatokkal kelljen foglalkozniuk ebben az egyébként is nehézségekkel terhelt időszakban, és abban is segítik őket, hogy likviditási problémákat elkerüljék. Schanda Tamás kifejtette, az innovatív ötletek most is nagy segítséget jelenthetnek egy-egy területen, és mindenképpen szükség lesz rájuk a gazdaság újraindításában is.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kiemelt szerepet játszik a kormányzat KFI stratégiájának és innovációs törekvéseinek megvalósításában. A koronavírus által előidézett veszélyhelyzet azonban új megközelítéseket és célzott eszközök bevezetését kívánja meg az NKFIH-tól.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke elmondta: „Áttekintettük a teljes pályázati portfóliót, választ kerestünk a támogatott projektek jelenlegi nehézségeire. Azonnali lépésként már március közepén módosítottuk a veszélyhelyzet által érintett költségek elszámolását és a beszámolók leadásának szabályait, ideiglenesen felfüggesztettük a helyszíni ellenőrzéseket. Legújabb intézkedésünkkel könnyített előlegkifizetést teszünk lehetővé a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap minden kedvezményezettje számára, ami a következő hónapokban akár 340 innovációs projekt és 450 OTKA alapkutatási projekt finanszírozását gyorsíthatja meg mintegy 28 milliárd forint folyósításával. Emellett meghosszabbítottuk az innovációs támogatások felhasználását, kitoltuk az esedékes hiánypótlások, számlák és bizonylatok benyújtási határidőit, az új helyzethez igazítottuk a támogatási szerződésekben rögzített kötelező vállalások és indikátorok teljesítésének követelményeit is. Ez a folyamatban lévő innovációs projektek esetében közel 950 kedvezményezett – köztük mintegy 600 vállalkozás és 330 állami kutatószervezet – 180 milliárd forintnyi támogatását érinti. A Tématerületi Kiválósági Program és a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében több mint 90 kiemelt tématerületére megítélt közel 30 milliárd forint felhasználási lehetőségét is meghosszabbítottuk, és ugyanígy jártunk el az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasainak folyamatban lévő 1600 projektjével kapcsolatban is, amelyet több mint 2,9 milliárd forinttal támogatunk.”

Az NKFIH folyamatosan vizsgálja a további lépések szükségességét. A Hivatal vezetője kiemelte: „Új intézkedéseink kapcsán a most létrehozott KFI Hotline kommunikációs felületünkön várjuk a felmerülő kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat, amelyekre a lehető leggyorsabban reagálunk.”

Az NKFIH tematikus aloldala – https://nkfih.gov.hu/koronavirus – kifejezetten a koronavírus okozta helyzettel összefüggő aktuális információkra fókuszál: megismerhetők a rendkívüli helyzet miatt hozott új pályázati szabályok, rendszeresen frissülnek a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési hírek. Az újonnan indított KFI Hotline információs csatorna – https://nkfih.gov.hu/koronavirus/kfi-hotline – elsősorban a megnövekedett ügyfél- és partnermegkeresések hatékony kezelésére, a továbbra is működő telefonos és e-mailes ügyfélszolgálat tehermentesítésére szolgál. Az új felületen a kapcsolatfelvétel felhasználóbarát módon, szabadszöveges és legördülő-menüs mezők könnyű kitöltésével indítható, és téma szerint csatornázható. Az új rendszer segít a kérdések gyorsabb feldolgozásában és megválaszolásában, a folyamatos monitoring pedig támogatja a veszélyhelyzet kezelésére megtett intézkedések értékelését, és a további lépések megtervezését is.”

Forrás:
Rugalmas előlegkifizetés és adminisztrációs könnyítések segítik a teljes hazai innovációs környezetet; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. április 21.

Egyes agrár-környezetgazdálkodáshoz és ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások meghosszabbítását tervezi az Agrárminisztérium

„ A 2020 utáni európai uniós költségvetés és a Közös Agrárpolitika reformjának elhúzódó tárgyalásai miatt a mezőgazdasági támogatáspolitikában átmeneti időszakra kell készülni, amely a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatos döntések megszületéséig biztosítja majd az agrártámogatások jelenlegi keretek közötti igénylését és a kifizetések folytonosságát.

Az Agrárminisztérium a VP4-10.1.1-15 kódszámú, „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című és a VP4-11.1-11.2-15 kódszámú, „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című, 2015-ben meghirdetett pályázati felhívások 2020. december 31-én véget érő kötelezettségvállalási időszakának egy évvel történő meghosszabbítását tervezi. A döntés csak az Európai Parlament és Tanács átmeneti időszakra vonatkozó rendeletének hatálybalépése után válhat véglegessé. A hosszabbításhoz szükséges előkészítő munkálatokat már megkezdte a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága. A tervezett hosszabbítás a támogatások folyamatosságának biztosításán túl, a környezeti és fenntarthatósági célok megvalósulását is szolgálja. A módosítás elfogadását követően a két pályázati felhívás kedvezményezettjei számára a hosszabbítás lehetősége önkéntes lesz, amelyről az érintett gazdálkodók a pályázati felhívás megjelenése után nyilatkozhatnak majd.

A kötelezettségvállalási időszakok tervezett hosszabbítása az agrár-környezetgazdálkodási támogatásnál hozzávetőlegesen 470 ezer hektár terület és közel 9.500 gazdálkodó, az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatásnál pedig mintegy 134 ezer hektár terület és 2.100 gazdálkodó további támogatására biztosít lehetőséget.”

Forrás:
Egyes agrár-környezetgazdálkodáshoz és ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások meghosszabbítását tervezi az Agrárminisztérium; Agrárminisztérium; 2020. április 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Adattudományi platform segítségével naprakész információk a koronavírus élelmiszer-biztonságra és ellátási láncra gyakorolt hatásáról

„ A FAO Data Lab által fejlesztett nyílt forráskódú program naponta gyűjti és elemzi a koronavírus-járvány élelmiszerre és mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, az élelmiszerárakról, az értékláncról, az élelmezésbiztonságról és a meghozott intézkedésekről szóló adatokat.

A rendszer fő célja, hogy megfelelő információval és tényekkel lássa el a döntéshozókat annak érdekében, hogy a válság hatásai mérsékelhetőek legyenek. A platformot a lehető leghamarabb a felhasználók rendelkezésére akarták bocsátani, ezért még a rajta szereplő információk és a gyűjtött adatok bővítés előtt állnak. Az adatbázis releváns és naprakész információkkal kíván szolgálni a koronavírus élelmiszer-biztonságra és ellátási láncra gyakorolt hatásáról.

Mit kínál a platform?

* COVID-19 hatáselemző rendszert: Véleményelemzést végez 270-nél is több médium koronavírussal kapcsolatos tweetjeinek követésével. Ennek fő célja, hogy megfigyelje, egyes országoknál hogyan változnak gazdasági és élelmiszerügyi témák. Az elemzés arra fókuszál, hogy mely szavak vagy szókapcsolatok előfordulása növekedett meg az idő előrehaladtával, ezáltal kiemelve a legfontosabb kérdéseket világ- vagy országszinten.

* Élelmiszerár-figyelő: Az eszköz naponta figyeli az élelmiszerárakat és tendenciáikat világszerte. Az élelmiszer ára a legérzékenyebb mutatók egyike, amivel képes figyelmeztetést küldeni az élelmiszerek valódi hozzáférhetőségéről vagy annak romlásáról. A napi árak oldalon 14 élelmiszeráru globális átlagos áremelkedése látható február 14. óta a mai napig. Minden árut összekapcsolnak az egyes országok napi áraival, az árváltozás nagysága szerint rangsorolva.

* Twitter szisztematikus átvizsgálása: Több mint 270 médium twitteroldalának naponta kétszer való átvizsgálása, új témák, trendek, kapcsolódó kifejezések keresése céljából. Az adatbázis tartalmazza az összes (#COVID-19) tweetet januártól. (Az oldal e funkciójának használatához regisztrációra van szükség)

* Hírkeresés: A COVID-19 élelmiszer-értékláncokra gyakorolt hatásainak hírei a világ minden tájáról, az elemzők és az érdekelt felek számára releváns hírek kiemelésével. A híreket nyelv, ország, árucikk, téma, forrás és dátum szerint szűrheti. (Az oldal e funkciójának használatához regisztrációra van szükség)

* Módszertani megjegyzések az alkalmazott megközelítésről, módszerekről és forrásokról.”

Forrás:
Itt érhetők el naprakész információk a vírus élelmiszer-biztonságra és ellátási láncra gyakorolt hatásáról; Agroinform.hu/NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2020. április 25.
FAO’s Big Data tool on food chains under the COVID-19 pandemic; FAO Datalab

Ha mindenképpen a tömeges megfigyelés korszakába kell lépni, legalább tegyük ezt megfelelően

„ Egyre több applikáció születik a koronavírus terjedésének nyomon követésére, s ha már így van, akkor ne az Egyesült Államok, Kína, Németország vagy Dél-Korea megoldását kövessük.

„Hanem Tajvanét.

A koronavírus okozta válság sok tekintetben információs probléma: Ki fertőzött? Ki találkozhatott fertőzöttel? Ki esett túl rajta? Ha valakinek a tesztje pozitív, hogyan értesíthet erről másokat?

Az információ tehát kulcstényező a járványügyi védekezés során. Ez tulajdonképpen jó hír, mivel olyan világot élünk, amelyben az információszerzés és a szerzett információ felhasználása korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket rejt.

Csakhogy azokhoz a digitális megoldásokhoz, amelyek mindezt lehetővé tennék, az szükséges, hogy az emberek ezeket ténylegesen letöltsék okoseszközeikre, és használják is azokat – ez pedig azt jelenti, hogy az embereknek meg is kell bízniuk ezekben az applikációkban. Ebből pedig az következik, hogy a tömeges megfigyelés – lényegében ugyanis erről beszélünk – módszereinek összhangban kell lenniük a közösségi értékrendszerünkkel.

Ez azonban világszerte különbözik.

Az egyik végletet az Amerikai Egyesült Államok képviseli, jóllehet, az ország ebből a szempontból a tech-utópia és a libertarianizmus sajátos egyvelegének is tekinthető: itt ugyanis a személyes adat korlátlanul felhasználható a privát szektor számára. A Facebook, a Google és az Amazon szabadon gyűjti az adatainkat abból a célból, hogy optimalizált keresési és marketing szolgáltatást nyújthasson. A kormány ugyanakkor csak akkor férhet hozzá ezekhez az adatokhoz, ha ezt bűnüldözési vagy terrorelhárítási érdekek diktálják – illetve, ha erről külön jogszabály rendelkezik (s például egy a mostanihoz hasonló járvány kapcsán miért ne rendelkezne).

A másik véglet Kína. Itt az adatvagyon akkor is az államot (pártot) illeti, ha az információhoz olyan „magántulajdonban” lévő társaság jutott hozzá, mint például az Alibaba Group vagy a Tencent Holdings. Az információ pedig lehet bármi egészen a tartózkodási helytől kezdve az online pénztárca-adatokon át, egészen a testhőig vagy az arcberendezkedésig. Ez az adattömeg természetesen az állam szolgálatába állítható a nép rendszabályozása céljából, de kétségkívül hatékony fegyver a járvány elleni védekezés során.

További végletet képvisel a „német út”, amit akár „poszttraumás technofóbiának” is nevezhetünk. Itt a személyes adat alapvetően vörös posztónak számít, és különleges védelmet igényel (végtére is, képzeljük el, hogy mit tehetett volna a Gestapo vagy a Stasi, ha egy ilyen adatvagyon birtokába jut). Németországban tehát a személyes adat az érintett kizárólagos tulajdona, aki a saját adatai felett szabadon, de kizárólagosan rendelkezhet.

A koronavírus-járvány elleni védekezésben Dél-Korea és Szingapúr (legalábbis kezdetben) sikertörténetnek számít – mindkét állam a fent ismertetett kínai és az amerikai modell egyvelegét alkalmazták. Dél-Koreában például programozócégek hoztak létre alkalmazásokat a kontaktkutatáshoz. A hatóságok emellett a térfigyelő kamerák és a banki tranzakciókon keresztül követték nyomon a polgárok mozgását, és a potenciális fertőzöttek találkozásait. A karanténban lévő személyeket a mobiltelefonjuk helyadatait figyelve késztették otthonmaradásra. A dél-koreai közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy a koreaiakat mindez nem zavarta.

Nyugaton ugyanakkor ezek a megoldások biztos nem mennének át. Pontosan emiatt nem tekinthető a nyugati országok számára követendő példaként a dél-koreai megoldás.

Tajvan esetében azonban más a helyzet. Itt Dél-Koreához hasonlóan Tajvan a helyadatokat felhasználva kényszerítette ki a karantén betartását, és a hatóságok ugyanúgy bátran alkalmazták a rendelkezésre álló adatbázisokat a védekezés során. Csakhogy a kormány tett egy csavart a dologba: Tajvanban a vezetés egyfajta „online brainstorming”-felületet – ha úgy vesszük, egy demokratikus agórát – hozott létre az interneten, ahol az állampolgárok, a programozók közösen dolgozhattak a járványügyi védekezés online és offline módszereinek kidolgozásán.

Az egyelőre nem látható, hogy a tajvani modell exportálható-e Nyugatra. Tajvan társadalma ugyanis nem oly megosztott, mint mondjuk az Egyesült Államoké, és az állam működése sem oly túlbürokratizált és merev, mint mondjuk az Európai Unióé (itt a tajvanihoz legközelebb álló megoldás talán Izlandé, ahol – nem véletlenül – a járványügyi védekezést egy önkéntes adatszolgáltatáson alapuló mobilapplikáció segíti a hatóságokat).

A hozzám hasonló régivágású liberális világnézetű embereknek is be kell látniuk, hogy a technológiai szintlépést nem utasíthatjuk el pusztán azon az alapon, hogy ez megfosztana bennünket a szabadságunktól. Pontosan azért, mert egy járvány idején a másik megoldás a végeláthatatlan hatósági zár, ami még nagyobb szabadságelvonással jár. Ahhoz azonban továbbra is ragaszkodnunk kell, hogy pontosan tudjuk, hogy mi történik az általunk szolgáltatott adatokkal, és hogy az adatkezelés mennyi időre szól.” ”

Forrás:
Ha mindenképpen a tömeges megfigyelés korszakába kell lépni, legalább tegyük ezt megfelelően; Precedens Mandiner; 2020. március 22.
Eredetileg: If We Must Build a Surveillance State, Let’s Do It Properly. As we develop new apps to track the coronavirus, the best model isn’t the U.S., China, Germany or South Korea. It’s Taiwan; Andreas Kluth; Bloomberg; 2020. április 22.

Házirend karantén idején – családi alkalmazást fejlesztettek a diákok ( „Kódolj határok nélkül!”)

„Véget ért a „Kódolj határok nélkül!” országos nyílt forráskódú középiskolai programozó verseny. A döntőbe került 10 csapat feladata egy olyan alkalmazás fejlesztése volt, amely segítséget nyújt a családoknak abban, hogy rendszerbe foglalják a napi feladatokat, illetve beosszák egymás között a számítógép használatot és a házimunkát, így kevesebb vitával és több szabadidővel telhetnek az otthon töltött napok.

A Belügyminisztérium és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által meghirdetett programozói verseny célja, hogy népszerűsítse a nyílt forráskódú technológiák használatát és a nagyközönség is megismerkedhessen az „utánpótlással”. A verseny első díját a „CBT” csapat (Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája) alkalmazása nyerte el. A dobogó második fokára a „Mi csak enni jöttünk” csapat (Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma) állhatott fel, míg a harmadik helyért járó trófeát az „Npm install all” csapat tagjai (Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma) vehették át.

„Kreatív és igényesen kidolgozott megoldások születtek. Jó volt látni, hogy valamennyi döntőbe jutott csapat újszerű módon használt fel és integrált nyílt forráskódú alkalmazásokat, például fejlesztéseikbe integrálták a koronavirus.gov.hu oldal adatait, vagy beépítettek nyílt forráskódú videókonferencia rendszereket, amelyek segítségével olyan termékeket hoztak létre, amelyek teljesen új dimenziót képviselnek” – fogalmazott Hajzer Károly, a Belügymisztérium informatikai helyettes államtitkára. „Nagyon örültünk annak, hogy a diákok a verseny végén jelezték, szeretnék továbbfejleszteni alkalmazásaikat és többek között a jelenlegi közigazgatási rendszerek időpontfoglalási rendszereivel vonnák össze saját fejlesztésüket” – tette hozzá Hajzer Károly.

„Óriási eredményként értékeljük, hogy a versenyző csapatok többsége a felkészülési időszakban ismerkedett meg a nyílt forráskódú technológiákkal, mégis magas színvonalú fejlesztésekkel zárták a döntő 24. óráját” – nyilatkozta Bancsics Ferenc, a NISZ Zrt. vezérigazgatója. „Köszönjük minden nevező csapatnak a lelkesedést és a pozitív visszajelzéseket, melyek meggyőztek minket arról, hogy a nyílt forráskódú technológiák területén a középiskolások körében is van igény a verseny megszervezésére” – fűzte hozzá a vezérigazgató.

A diákok elmondták, hogy nagyon sokat tanultak a verseny során és már a felkészülési időszak is motiváló volt számukra, az online döntő 24 óráját pedig új, izgalmas élményként élték meg. Leginkább azt találták lelkesítőnek, hogy megoldásuk a valós életben is használható lehet. Éppen ezért többen várják a folytatást és szívesen vennének részt a jövőben, akár egyetemistaként is a versenyen.

Az első három helyezett csapat tagjai és felkészítő tanáraik értékes tárgynyereményekben részesülnek, a végzős diákok pedig gyakornoki programban is részt vehetnek. A döntőbe jutott valamennyi csapat ajándékokat nyer. Az ünnepélyes díjátadóra a járványidőszak után kerül sor.

A nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványokon alapuló megoldások fontos szerepet töltenek be a magyar közigazgatásban és a kormányzati informatikában. A NISZ Zrt. többek között ezért is hozta létre 2016-ban a nyílt forráskódú szoftvereket támogató szervezetét, amely mára már nemzetközi szinten is kiemelkedő sikereket ért el a LibreOffice fejlesztésben és hibafeltárásban.

A verseny szervezői bíznak abban, hogy hamarosan minél szélesebb körben elterjedhetnek a nyílt szabványokon alapuló informatikai megoldások – tekintettel arra, hogy ezek az ismeretek kevésbé hangsúlyosan jelennek meg a középiskolai tanulmányokban – és a közigazgatási informatikához is közelebb kerülhetnek a diákok.

Az idei verseny tapasztalatait felhasználva előreláthatóan a következő évben is megrendezésre kerül a verseny, amely remélhetően egyre népszerűbbé válik a jövőben.

További részletek a verseny.nisz.hu oldalon találhatók.”

Forrás:
Házirend karantén idején – családi alkalmazást fejlesztettek a diákok; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2020. április 22.

Informatika, távközlés, technika

A Debreceni Egyetem kutatói a koronavírus-járvány várható alakulását modellezik a mesterséges intelligencia (MI) eszközeivel

„A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás módszereivel jelzik előre a koronavírus-járvány terjedését a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kutatói. A több kar közreműködésével készült speciális szoftver folyamatosan modellezi a várható esetszámot és a járvány alakulását.

A Népegészségügyi Kar kutatócsoportja által használt módszer jelentette a kiindulási alapot az Informatikai Kar előrejelző szoftveréhez, melynek fejlesztésében az Általános Orvostudományi Kar és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház szakemberei is közreműködtek. A program az informatika legmodernebb módszereivel, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszközeinek felhasználásával jósolja meg a koronavírus-járvány alakulását.

– Az időben egymást követő adatokat megjelenítő problémák megoldására vannak klasszikus matematikai modellek, amelyeknél differenciálegyenletek révén kapjuk meg például a görbe várható kifutásának irányát. Ezeknél a matematikusoknak kell meghatározniuk azt az egyenletet, ami leírja a vírus terjedését. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás esetében nekünk az adathalmazt kell betáplálni a programban, s ő állapítja meg a járvány viselkedését, majd ez alapján kiszámolja a várható esetszámot – tájékoztatott a módszerről Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja, a Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék vezetője.

A tanszékvezető kifejtette, hogy a szekvenciális adatok feldolgozásához rekurrens neurális háló architektúrát használnak, amelyet a WHO hivatalos adataival töltenek fel.

– Ebben az esetben az optimalizáció jelenti a legnagyobb kihívást, hogy minél pontosabb predikciót nyújtsunk az esetszámról. A kutatás következő fázisában további metaadatokat táplálunk a rendszerbe: az adott térségek regionális sajátosságairól, a meghozott egészségügyi intézkedésekről, korlátozásokról, a karanténok számáról, a népességről, a lakosság egészségügyi állapotáról, hogy még pontosabb legyen az előrejelzés – sorolta Hajdu András.

Az Informatikai Kar kutatói kétféle predikciót készítenek: az egyik a járvány tekintetében előrébb járó kínai adatok alapján számolják ki a vírus terjedését, míg a másik típusban a kínai adatokon kívül, az országspecikfikus jellemzőket is figyelembe veszik. A kutatás eredményeként az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, valamint Magyarország területén modellezik a járvány viselkedését.

– Az már világosan látszik, hogy helytálló a népegészségügyi kutatók hipotézise, miszerint több csúcsra lehet számítani a görbén, ezt erősíti meg a már előrébb járó kínai modell is – jelentette ki Hajdu András tanszékvezető.

A munkában az Informatikai Kar hallgatói is közreműködnek. A publikáció a tervek szerint valamelyik multidiszciplináris tudományos szaklapban jelenik meg, a preprint már elérhető az Informatikai Kar weboldalán, ahol az adott előrejelzések folyamatosan frissítve is megtekinthetőek.”

Forrás:
IK: a járvány terjedését modellezik; Debreceni Egyetem; 2020. április 24.

Több mint 150 magyar résztvevővel indult az „EUvsVirus” páneurópai hackathonon

„Az Európai Bizottság és az Európai Innovációs Tanács a tagországok együttműködésével a mai naptól a Digitális Jólét Program (DJP) szakemberinek mentori és szakértői részvételével rendezi meg online versenyét a koronavírussal kapcsolatos társadalmi kihívások leküzdésére alkalmas innovatív megoldások megtalálása érdekében. A DJP tulajdonosi jogait gyakorló Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Design Terminállal együttműködve nemzeti kurátorként támogatja a több mint 150 magyar jelentkező részvételét.

Az “EuvsVirus” versengés fő célja az innovátorok, befektetők és a társadalmi partnerek összekapcsolása a koronavírus járványhoz kapcsolódó kihívások kezelése céljából. Számos témában várják a rövid távon megvalósítható, innovatív megoldásokat olyan területeken, mint például az egészségügy, a távmunka és távoktatás, a társadalmi és politikai kohézió, az üzleti tevékenységek folyamatosságának biztosítása, vagy a digitális pénzügyek.

A páneurópai hackathonra közel 12 ezer jelentkező regisztrált a 27 uniós tagállam mellett az Egyesült Királyságból, Svájcból, Izraelből, Törökországból, Indiából és az Egyesült Államokból is. A kezdeményezéshez Magyarországról eddig több mint 150 résztvevő csatlakozott. Az uniós országokból érkező résztvevők saját nyelvükön is benyújthatják ötleteiket és javaslataikat. A nyertes csapatokat felkérik arra, hogy csatlakozzanak az Európai Innovációs Tanács platformjához, amely hozzáférést biztosít egészségügyi szolgáltatókhoz, alapítványokhoz, befektetőkhöz és más uniós finanszírozási lehetőségekhez.

„A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági nehézségek kezelésében az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek kiemelkedően fontos szerepe van. Magyarországon a kormány minden kezdeményezést támogat, amely megfelelő válaszokat találhat napjaink legfontosabb kihívásaira” – hívta fel a figyelmet az esemény kapcsán Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár.

A páneurópai hackathon a már megrendezett tagállami hackathonok legjobb gyakorlataira és megoldásaira épül. Magyarországon a 2020. április 3. és 5. között megrendezett „Hack the Crisis – Hungary” nemzeti versenyhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Digitális Jólét Program védnökként, a Design Terminal pedig szakmai partnerként csatlakozott. A zsűritagok összesen 134 pályamunkát bíráltak el, négy fejlesztőcsapat kapott Digitális Összefogás különdíjat az ITM támogatásával.

Az “EUvsVirus” páneurópai hackathon további részleteiről a https://euvsvirus.org honlapon található tájékoztatás.”

Forrás:
Több mint 150 magyar résztvevővel ma indul a páneurópai hackathonon; Digitális Jólét Program; 2020. április 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

COVIDEA online startup pályázat a koronavírus okozta társadalmi, gazdasági kihívások enyhítésére

„ A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával innovatív ötletversenyt hirdet olyan megoldások megvalósítására, amelyek bármely területen segíthetik a jelenlegi egészségügyi, társadalmi helyzetben újonnan felmerülő problémák enyhítését. A nyertes pályázók összesen közel 60 millió forintnyi támogatást is kaphatnak kreatív ötleteik kivitelezésére. Az ITM és az NKFIH közreműködik a megvalósítást elősegítő partnerszervezetek (egyetemek, inkubátorok, vállalkozásokat segítő szervezetek) közvetlen megszólításában és bevonásában is.

„A koronavírus-járvány rengeteg nehézséget okoz a mindennapokban, de arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a magyar emberekből egyáltalán nem veszett ki a jó szándék és a segítőkészség. Híradások sora szól arról, hogy magánszemélyek, szervezetek és vállalkozások hogyan segítenek önzetlenül másokon. Ráadásul gyakran kreatív megoldásokat, innovatív ötleteket vetnek be – ezt szeretnénk mi is támogatni ezzel a pályázattal” – mondta Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára hozzátette: az innováció ösztönzése fontosabb, mint valaha, hiszen a gazdaság újraindításához is elengedhetetlen.

Az online COVIDEA startup- és ötletversenyre 2020. május 7-ig lehet jelentkezni, a megmérettetés minden vállalkozót és ötletgazdát arra bátorít, hogy olyan javaslatokat valósítsanak meg, amelyek megoldással szolgálhatnak a koronavírus okozta világjárvány következményeire. A pályázók lehetőséget kapnak javaslataik online bemutatására a szakmai döntéshozók, befektetők, inkubátorok és az innovációs ökoszisztéma szereplői előtt, hogy elnyerjék a kiírt támogatást ötleteik megvalósításához.

„Amikor a világ szinte összes országát súlyos válság sújtja, az innovatív megoldások, új utak keresése járhat csak sikerrel. A koronavírus globális terjedése olyan kihívásokat állít elénk, amelyeket csak nemzeti összefogással és innovatív megközelítéssel, magas hozzáadott értékű fejlesztésekkel lehet megoldani. A hazai startup ökoszisztéma lelkes csapatai e törekvésünkhöz járulhatnak hozzá újító gondolataikkal, ötleteikkel!” – hangsúlyozta Sebők Katalin az NKFIH elnökhelyettese.

A most megjelenő online pályázati felhívásra egyszerűsített formában lehet jelentkezni egy rövid projektbemutató dokumentum beküldésével. Az ötletgazdáknak lehetőségük van fotók, videók vagy prezentációk beküldésére is. Az értékelés két fázisban történik. Az előszűrés során a szakmai partnerek és az NKFIH kijelölt bírálói online formában értékelik a beérkezett pályaműveket, az így kiválogatott ötletek és projektek jutnak tovább a döntőbe, ahol 5 fős szakértői zsűri értékeli és választja ki a támogatásra javasolt projekteket.

Az NKFI Hivatal az alábbi társadalmi kihívásokra várja a pályázók javaslatait, ötleteit:

* fertőzések lassítását szolgáló megoldások,
* egészségügyi ellátás szervezését támogató megoldások,
* rizikócsoportokba tartozó polgártársaink helyzetének könnyítését szolgáló megoldások,
* lakosság ellátását könnyítő megoldások,
* társadalmi érintkezés hiányából és bezártságból eredő problémákon enyhítő megoldások,
* innovatív javaslatok az állami erőforrások, szolgáltatások hatékonyabb igénybevételére,
* minden olyan egyéb megoldás, amely a jelenlegi helyzetben jelentős társadalmi hasznossággal bír….”

Forrás:
COVIDEA online startup pályázat a koronavírus okozta társadalmi, gazdasági kihívások enyhítésére; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. április 24.

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával ötlet- és startup versenyt hirdet minden olyan ötletre, megoldásra, ami a jelenlegi nehéz járványügyi, egészségügyi és társadalmi helyzetben szakterülettől függetlenül segíthet a felmerülő új kihívások enyhítésében.
A versenyre érkező jelentkezéseket két kategóriában várjuk:

ÖTLET
Magánszemélyek, akik nem kívánják, vagy nem tudják megvalósítani ötletüket és azt felajánlják megvalósításra,
PROJEKT
non-profit szervezetek, startupok és KKV-k, akik az ötlet megvalósítását is vállalják, és pályázatukban a megvalósítási projektet is ismertetik.

Az NKFI Hivatal támogatást nyújt a megvalósítást elősegítő partnerszervezetek (egyetemek, inkubátorok, vállalkozásokat segítő szervezetek) közvetlen megszólításában és bevonásában.
…
Pénzbeli támogatások kategóriánként (keretösszeg: 59,5 millió Ft)

ÖTLET
támogatott ötletek száma: maximum 5
keretösszeg: 2,5 millió Ft

PROJEKT
támogatott projektek száma: maximum 15
keretösszeg: 57 millió Ft

Jelentkezés

A jelentkezés egyszerűsített formában, egy rövid bemutatkozóval (2000-6000 karakter) történik, egységesített űrlap kitöltésével, a https://kfivelemeny.nkfih.gov.hu/ felületen. A jelentkezőknek a felületen való regisztrációt követően lehetőségük van vizuális elemek mellékelésére is.

Jelentkezés határideje: 2020. május 7. 24:00 óra

Résztvevők köre
* magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyek
* magyarországi székhellyel rendelkező egyéni vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozások, költségvetési szervek, ill. azok jogi személyiséggel rendelkező intézményei, jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezetek
* az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások

E versenyre konzorciumi formában jelentkezni nincs lehetőség.”

Forrás:
COVIDEA ötlet- és startup verseny; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2020. április 23.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. április 27.

Digitális szuverenitás járványos időkben: az EU is gyorsítana

A koronavírus járvány egyik legnyilvánvalóbb következménye a társadalmi érintkezés digitalizálódásának felgyorsulása volt. A magánélet helyzeteiben is jól érzékelhető váltás – elég, ha a távoktatásra, vagy a bevásárlások online intézésének gyakorlatára gondolunk – mellett természetesen a közigazgatás jó néhány szeletét is elérte ez a gyors transzformálódás. Fontos persze látnunk: sehol nem egyik napról a másokra bújtak ki az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés, munkavégzés gyakorlatai, hanem évtizedek óta formálódó technológiák tömeges használatba állításának lehettünk szemtanúi. A járványhoz kapcsolódó, és globálisan megfigyelhető digitális transzformáció éppen ezért sokkal inkább kulturális váltást jelent, semmint technológiai nóvumok sorát. Láttuk azt is: a nemzetközi kapcsolatok intézésében, a diplomácia napi gyakorlatában is szinte magától értetődő természetességgel kezdték alkalmazni a már bő évtizede próbálgatott digitális technológiákat. Fontos azonban ráirányítani a figyelmet egy mozzanatra: a külkapcsolatok területén – legalábbis Európában – nem csak az operatív szinteken erősödött az IKT-eszközökre fókuszáló figyelem. A járvány stratégiai szinten is komoly lendületet adott a digitalizációnak.

A tavaly hivatalba lépő új EU Bizottság vezetőjének néhány markáns gondolata élénk vitákat váltott ki a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakmai körökben. Emlékszünk, ugye: von der Leyen asszony „geopolitikai Bizottság” koncepciója merőben új politikát ígért a közös biztonság- és külpolitika terén, még ha sokan kicsit túlságosan is ambiciózusnak tartották ezt a törekvést. A valóban drámai külpolitikai váltás ígérete (és a sok szempontból kicsit diszkreditált „geopolitika” fogalomkör körül zajló viták) mellett némileg háttérbe szorult talán a von der Leyen-féle EU-vezetés egy másik jelentős elképzelése. A 2019 őszén hivatalba lépő új Bizottság ugyanis mandátuma egyik stratégiai ambíciójaként hirdette meg a digitális szuverenitás kialakítását. Az új bizottsági elnök, az elkövetkező öt év prioritásait megfogalmazó Politikai Irányelveiben leszögezte: még mindig nem késő, hogy Európa egy „technológiai szuverenitást” vívjon ki magának olyan kulcsterületeken, mint a Mesterséges Intelligencia, a blokklánc technológia, vagy a kvantum számítástechnika. Később aztán a belső piaccal foglalkozó biztos Thierry Breton is megerősítette: alapvető fontosságú, hogy európai technológiai alternatívákat dolgozzunk ki olyan területeken, ahol jelenleg a kontinens erősen másokra van utalva. Alig néhány hónappal e koncepcionális elvek meghirdetése után, a koronavírus járvány globális terjedésével jelentős lendületet kapott ez a politika. Mindenekelőtt a globális ellátási láncok sérülékenysége, a külföldi beszállítóktól való technológiai függés váltott ki élénk vitákat Európában is. Érdekes és fontos elmozdulást jelentett ugyanakkor az is, hogy a jelenleg még vakcina, vagy klinikai gyógyszer nélküli védekezés, amely így alapvetően a megelőzésre, visszaszorításra összpontosít, gyorsan csatasorba állította ehhez a modern IKT-technológiákat is. Elsősorban a fertőzöttek kiszűrésére, nyomon követésére, az ún. kontakt kutatásra alkalmazott digitális technológiák használatával párhuzamosan egy sokkal rugalmasabb adatkezelési koncepció nyert polgárjogot az EU tagállamainak e téren legendásan merev hatóságai körében. Ugyanakkor a hivatali, oktatási kapcsolattartásban egyik napról a másikra meghatározóvá váló elektronikus technológiák, köztük különösen a videokonferencia megoldások ugyancsak ráébresztették az európai döntéshozókat arra, hogy ezeknek a kulcsfontosságú technológiáknak a terén mennyire kiszolgáltatottak más (ebben az esetben konkrétan amerikai) technológiai szolgáltatóknak. Összességében ezek a járványidőszakhoz köthető új fejlemények várhatóan erőteljesen lendítenek az EU-térség technológiai függetlenedése irányába mutató politikán. Az egyik első konkrét lépés az egységes európai adattér megteremtését célzó politika meghirdetése volt, az idén februárban nyilvánosságra hozott Európai Adat Stratégia keretében. Kézzel fogható eszközei között szerepel egy közös felhő architektúra kiépítése, az Unió területén elszórt szolgáltatók összefogására. Ugyanakkor a Bizottság új, és hasonlóan ambiciózus Mesterséges Intelligencia fejlesztési koncepciója is komoly lépést tehet majd a technológiai szuverenitás megteremtése felé. Ráadásul ezek az intézményi fejlesztések – az EU erősségét jelentő szabályozó rendszereken keresztül – közvetlenül kihatnak majd a szélesebb nemzetközi technológiai környezet működésére is. Itt érdemes bezárni a kört, és hangsúlyozni: a technológiai „szuverenitás” politikája valójában szerves egységet alkot a Von der Leyen vezetés másik koncepciójával, a „geopolitikai Bizottság” elvével. A kontinens technológiai függetlenedése ugyanis a többpólusúvá váló világ, és különösen az abban meghatározó Kína és Egyesült Államok rivalizációs játszmájához kapcsolódva zajlik majd. Olyan szembenállásban, amit egyébként szintén jelentősen felerősíteni látszik a koronajárvány okozta globális krízishelyzet.
Coronavirus spurs Europe’s quest for digital sovereignty; Kenneth Propp; Atlantic Council; 2020. április 22.

Video diplomácia: a német külügyminisztérium letiltotta a Zoom használatát

A járvány lassítását, kordába szorítását célzó elzárkózás, társadalmi távolságtartás pillanatok alatt egekbe röpítette a videokonferencia alkalmazások népszerűségét. Az egyik leggyakrabban erre a célra igénybe vett szoftver, az amerikai fejlesztésű Zoom hamar népszerű lett a távmunka különböző módozataira áttérő közigazgatásokban is. Ám nagyon hamar felszínre kerültek a rendszer sérülékenységei is, ami komoly aggályokat vetett fel a használat biztonságosságát illetően. A német közigazgatás számos egységénél adtak ki figyelmeztetést a használatot fenyegető veszélyekről (amiben a végpontok közötti teljes titkosítás hiánya mellett szerepelt az is, hogy a szolgáltató a forgalom egy részét kínai szervereken keresztül bonyolította). Ennek következtében a Német Külügyminisztérium – amelynek szervezeti egységeiben is széles körben használták már az alkalmazást – memorandumban tiltotta el munkatársait a Zoom szoftver használatától. A Zoom cég egyébként (amely egyetlen hónap alatt 200 millióval növelte felhasználói számát, és így érthetően érdekelt az ügyfelek bizalmának elnyerésében) a felmerült személyiségi jogi és biztonsági problémák haladéktalan orvoslására tett ígéretet. Addig is a Google és Microsoft hasonló (és ingyenesen használható) alkalmazásaira tér át jó néhány közigazgatás, beleértve diplomáciai szervezeteket is.
Germany bans Zoom for official use; Jitendra Soni, Mike Moore; Techradar; 2020. április 8.

A Facebook beadta a derekát: Vietnamban (is) „szűrni” fogják a kormánykritikus tartalmakat

Az elmúlt két évben többször is hírt adtunk a nagy technológiai szolgáltató cégek körül sűrűsödő (egyik) problémáról: az IKT-ökoszisztéma óriásai, és különösen a közösségi médiaszolgáltatók egész egyszerűen olyan hatalom birtokosaivá kezdenek válni ebben a mind inkább az online közösségi terekbe költöző társadalmakban, ami kvázi egyenrangú partnerekké teszi őket a világpolitika „szokványos” szereplőivel, azaz az államokkal. Ehhez a jelenséghez kapcsolódva nagyjából két mozgást lehetett kitapintani az utóbbi időben. Egy felől az államok külpolitikai szervezetei, mintegy de facto partnernek elismerve ezeket a technológiai cégeket, diplomáciai képviselőket (techno nagyköveteket) kezdtek delegálni az IKT-ipar nagy központjaiba. Ez jellemzően a kis államok taktikája, nem véletlen, hogy Dánia nyitotta meg a sort ilyen diplomata kiküldésével. A másik trend azonban: a nagyhatalmak sokszor a nyomásgyakorlás eszközével igyekeznek befolyásolni ezeket a cégeket, aminek egyre fontosabb terepe egyébként az egyre terebélyesedő információs hadviselés, a dezinformáció, az „álhírek” világa. Az USA többnyire „hazafias” alapon vonja be az állami szervezetek (a biztonságpolitikai és hírszerző struktúrák) munkájába a Google, a Facebook, vagy a Twitter cégek döntéshozóit. Oroszország, és különösen Kína viszont hatóságainak sokszor ultimátumszerű akcióival igyekszik rákényszeríteni ezeket a cégeket arra, hogy az információs tartalmakkal kapcsolatos specifikus elvárásaikat figyelembe vegyék. Ez nyilvánvalóan a nagyhatalmak (és hatalmas piacok) privilégiuma. Ezért érdekes egy mostani hír, ami arról tudósít: a vietnami hatóságok sikerrel vették rá a Facebookot, hogy a jövőben jelentősen megszűrje a helyi használók által kihelyezett, és a vietnámi állam által sérelmezett tartalmakat. A megegyezés előzménye az, hogy a vietnami állami szervek az év elején, több alkalommal is lekapcsolták a Facebook helyi szervereit, ami gyakorlatilag használhatatlanná lassította a szolgáltatást. A lépés úgy is értelmezhető, hogy az egyes szuverén állami érdekeknek való megfelelés tovább szélesedik, a helyi hatóságokhoz való igazodásra késztetve a technológiai vállalatokat.
Exclusive: Facebook agreed to censor posts after Vietnam slowed traffic – sources; James Pearson; Reuters; 2020. április 21.

Diplomácia a koronavírus utáni időkben – webinárium a pakisztáni külügy digitalizációjáról

Heti hírfolyamunk elején említettük, hogy a koronavírus járvány okozta rendkívüli állapotok egyes nagy szereplők (konkrétan az EU) esetében stratégiai szinteken is előmozdítják a digitalizáció felgyorsulását. A kisebb szereplőknél természetesen mások a dimenziók, ám ezek az átalakulások sem lebecsülendők. A nemzetközi élet kisebb szereplői közül soknál a fizikai kapcsolattartás korlátozásai jelentős lendületet adnak a diplomáciai munka digitalizálásához, vagy, ahogy Pakisztánban fogalmaznak, a nemzetközi kapcsolati munka virtualizálásához. A héten az ázsiai diplomáciában hagyományosan aktív ország diplomatái számára – stílszerűen – egy webinárium keretében tartottak továbbképzést arról, hogyan segítheti a külpolitikai munka termelékenységét a korszerű technológia. Az online technológiák alkalmazása a szervezeten belüli egyeztetések (értekezletek, felsőbb szintű tárgyalások) területén nyilvánvalóan továbbvihető majd a járvány után időszakokra is. A nagyobb kihívást a nemzetközi diplomáciai folyamatokba való – virtuális csatornákon és eszközökkel történő – bekapcsolódás jelenti majd Pakisztánnak. A tét ugyanakkor nagy, mert a térségre (is) jellemző, erős geopolitikai átrendeződések nyilvánvalóan felerősödnek a járvány nyomán, és ez egy Pakisztán méretű hatalom számára is új lehetőségeket nyithat meg.
Virtual diplomacy key to tackling Covid-19; The Express Tribune; 2020. április 22.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. április 20-április 24.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

IT hálózat aktív rendszereinek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/76
Közzététel dátuma: 2020.04.20.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.28.
Ajánlattevő feladata az MTVA CISCO típusú hálózati és határvédelmi eszközeiből épült komplex hálózati rendszereinek, továbbá kapcsolódó vezeték nélküli hálózatának, illetve hálózathoz integrált rendszerek integrációjának 18 hónapon keresztül havidíjas támogatása (15 000 aktív végpont, 535 db eszköz, 748 db alhálózat), fejlesztési órakeret biztosítása, reaktív garantált hibaelhárítási szolgáltatás, továbbá a támogatás időtartama alatt a meghatározott CISCO eszközökre gyártói CISCO SmartNet Total Care Service (továbbiakban SMARTNET) alapú szerviz szolgáltatás nyújtása, tartalék eszköz biztosítása.
Lásd bővebben

C-Roads elektr. berendezések beszerzés, telepítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.18.
Jelen részfeladatban a 2015-ben telepített kooperatív rendszer továbbfejlesztése a cél elsődlegesen az új használati esetek bevezetése, ill. a kétirányú (I2V és V2I/V2X) és a hibrid (ETSI ITS-G5 és celluláris mobil) kommunikáció megvalósítása érdekében. A hibrid kommunikáció támogatásához megfelelő back-office és celluláris interfészek támogatása vagy jövőbeli támogatásuknak biztosítása követelmény. Feladat továbbá az időközben megváltozott szabványokkal történő kompatibilitás biztosítása-, ill. a járművek felől érkező ún. CAM üzenetek fogadása. Tekintettel a technológia rohamos fejlődésére, a ,meglévő R-ITS-S egységek felújítása helyett új, jelen dokumentáció előírásainak, és a benne hivatkozott külső feltételeknek megfelelő egységek szállítása és üzembe helyezése szükséges.
Lásd bővebben

Workstation beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.20.
Nyertes ajánlattevő feladata 10 db Workstation PC – 3D workflow ajánlatkérő részére történő leszállítása adásvételi szerződés keretében
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projekthez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Békés Megyei Könyvtár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.04.
Informatikai eszközök beszerzése a műszaki leírásban meghatározott paraméterekkel, digitális labor kialakításához.
Lásd bővebben

Elektronikus ügyintézés biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/78
Közzététel dátuma: 2020.04.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.19.
Vállalkozási szerződés az NMHH elektronikus kapcsolattartást megvalósító informatikai rendszerének továbbfejlesztése céljából az alábbi részteljesítések szerint:
I. részteljesítés – BKSZ interfész specifikáció követése
II. részteljesítés – Elektronikus aláírás vizuális kijelzése
III. részteljesítés – ELHISZ-KAÜ SSO
IV. részteljesítés – E-papír fogadás fejlesztése
Lásd bővebben

AS6 upgrade fejlesztés támogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.18.
A jelen közbeszerzési eljárás célja az MVMI, mint informatikai szolgáltató által az MVM PA Zrt., mint ügyfél számára szolgáltatott AS 6.0.2 integrált műszaki, vállalatirányítási rendszer verzióváltásához kapcsolódóan, a műszaki leírás 2. fejezetben meghatározott rendszerekkel való integrált működés megvalósítása érdekében projekt működést támogató feladatok, illetve fejlesztési szolgáltatások biztosítása, többek között „webMethods”, „Oracle BI”, „SAP ERP rendszer fejlesztés” vonatkozásában.
Lásd bővebben

MonSearch9 rendszer üzemeltetése és fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/80
Közzététel dátuma: 2020.04.24.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.07.
MonSearch9 rendszer üzemeltetése, terméktámogatása és fejlesztése (1000 keretóra) az OBH részére. Az üzemeltetés, terméktámogatás és fejlesztési feladatokat a szerződés megkötésétől számított 12 hónap időtartamban kell ellátni.
Lásd bővebben

ZTV HD eszközfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/80
Közzététel dátuma: 2020.04.24.
Ajánlatkérő: Zalaegerszegi Televízió és Rádió Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.04.
A Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. HD technikára történő átállásához szükséges eszközök szállítása és helyszíni telepítése
Lásd bővebben

Komplex telekommunikációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/80
Közzététel dátuma: 2020.04.24.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.25.
Lásd bővebben

DEK-854 Nyomtatók beszerzése pályázati forrásból
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/80
Közzététel dátuma: 2020.04.24.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.22.
A Debreceni Egyetem európai uniós forrásból származó különböző pályázatai számára nyomtató berendezések beszerzését kívánja lebonyolítani.
A pályázatok keretében beszerzendő egyéb eszközök között az alábbiak beszerzésére vállalkoztunk:
1. rész: A3-as eszközök. A tárgyi eljárásban összesen 5 db berendezés kerül beszerzésre
2. rész: A4-as eszközök. A tárgyi eljárásban összesen 23 db berendezés kerül beszerzésre
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Ügyfélszolgálati feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.30.
Ajánlattevő (továbbiakban: AT) feladata a Közbeszerzési Dokumentáció (továbbiakban: KD) V. fejezet Műszaki Dokumentációjában meghatározottaknak megfelelően Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának illetékességi területén a parkolás üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó személyes („front office”) és háttér („back office”) ügyfélszolgálati feladatok, valamint telefonos ügyfélszolgálat („call center”) és panaszkezelési feladatok ellátása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató eljárás eredményéről – 5G hálózatok kiberbiztonsági vizsgálatához kapcsolódó műszaki paraméterek értékelése és ellenőrzése céljából szakértői támogatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/76
Közzététel dátuma: 2020.04.20.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.
Ajánlatkérő szakértői kompetenciát kíván igénybe venni, annak érdekében, hogy az 5G mobil adatátviteli technológiával kapcsolatos kiberbiztonsági vizsgálat elvégzéséhez szükséges műszaki paraméterek, továbbá a jelenlegi hálózatok műszaki tulajdonságának, technológia képességének, lefedettségének, és az építendőinfrastruktúra állami fejlesztési szempontú vizsgálata, ellenőrzése és értékelése megtörténjen.
Az Ajánlatkérő kifejezett célja, hogy az 5G hálózatok kiberbiztonsági vizsgálata során a technológiai-műszaki információk olyan mélységben kerüljenek validálásra, amelyek egy későbbi megvalósítást is hatékonyan támogatnak.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.910.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató Audioviz.eszköz. beszerz. III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/76
Közzététel dátuma: 2020.04.20.
Ajánlatkérő: Eszterházy Károly Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Panaudio Elektronikai Kereskedő és Szolgáltató Kft.;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Audiovizuális eszközök beszerzése (adásvételi szerződés keretében) az Eszterházy Károly Egyetem Európai Uniós projektjeiben III. 4 részajánlattételi körben:1. rész: Fotó és videóeszközök , 2. rész: Videokonferencia egység, 3. rész: Időjárásálló kiszolgáló konténer, 4. rész: 3D nyomtató
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 16.250.170,- Ft
Lásd bővebben

Általános fejlesztési keretmegállapodás (377/2017) – eredmény tájékoztató – 2020. I. negyedév
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/76
Közzététel dátuma: 2020.04.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: ArgonSoft Informatikai Szolgáltató Kft.
Általános fejlesztési keretmegállapodás.
Microsoft termékekhez köthető, Windows Phone, Apple iOS és Android operációs rendszerekhez köthető,illetve Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokhoz (Red Hat Enterprise, CentOS) kapcsolódó fejlesztési kompetencia biztosítása ajánlatkérőnél felmerülő igények szerinti mennyiségben és összetétel szerint.
500 000 000 HUF keretösszeg kimerüléséig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 15.981.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredeti nyomtatótonerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/76
Közzététel dátuma: 2020.04.20.
Ajánlatkérő: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság
6000 db eredeti nyomtatótonerek beszerzése az alábbiak szerint:
– Canon CLI 551C cián (6509B001) – 1000 db
– Canon CLI 551M magenta (6510B001) – 1000 db
– Canon CLI 551Y sárga (6511B001) – 1000 db
– Canon CLI 551BK fekete (6508B001) – 1000 db
– Canon PGI 550PGBK fekete 6496B001) – 2000 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.140.000,- Ft
Lásd bővebben

Térinformatikai és infrastruktúra tervező szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/76
Közzététel dátuma: 2020.04.20.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HungaroCAD Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Desktopoldali Autodesk térinformatikai és infrastruktúra tervező szoftver előfizetések eseti jellegű beszerzése, valamint szoftverkövetés és előfizetés megújítások biztosítása a Budapest Közút részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.000.000,- Ft
Lásd bővebben

e-learning tananyagok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E- Educatio Információtechnológia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közúti közlekedési szakemberek továbbképzésében, zárt rendszerű elektronikus elméleti képzésre alkalmazható e-learning tananyagok beszerzése összesen nettó 93.860.000 Ft keretösszegben.
A tananyagoknak azok teljes használati idejük alatt a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 16. melléklete szerint érvényes hatósági akkreditációval kell rendelkezniük. Az e-learning tananyagoknak alkalmasnak kell lenniük SCORM kompatibilis lejátszó környezetben (LMS) történő megjelenítésre.
Tananyagok listája (tananyag kódja)
Iskolavezetői továbbképzés 2020 IVT_2020
Szakoktatói továbbképzés 2020 SZO_2020
Vizsgabiztosi továbbképzés 2020 KVBT_2020
Iskolavezetői továbbképzés 2021 IVT_2021
Szakoktatói továbbképzés 2021 SZO_2021
Vizsgabiztosi továbbképzés 2021 KVBT_2021
Alapszintű műszaki vizsgabiztosi továbbképzés MAT_5
Kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi továbbképzés MKT_5
Az egyes tananyagokhoz való hozzáférők száma meghaladja a 35000 főt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 93.860.000,- Ft
Lásd bővebben

ELTE_IT_DBR 1. számú lehívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Flaxcom Holding Zrt.;Freedom-Tech Informatika Kft.;Szintézis Informatikai Zrt.
„Informatikai termékek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem részére”
Asztali Számítógépek és tartozékaik termékkategóriában i7 Desktop PC megnevezésű termék esetében 20 db mennyiségben.
Hordozható számítógépek és tartozékaik termékkategóriában Ultrabook megnevezésű termék esetében 3 db mennyiségben.
Asztali brand számítógépek és tartozékaik termékkategóriában iMac Pro megnevezésű termék esetében 1 db mennyiségben.
Egyéb informatikai eszközök termékkategóriában Ipad Pro 11” (2018) tablet + Gyári Toll + Smart Gyári Tok megnevezésű termék esetében 2 db mennyiségben.
Projektorok és tartozékaik, alkatrészek, kiegészítők termékkategóriában Projektor megnevezésű termék esetében 1 db mennyiségben
Audio eszközök termékkategóriában Zárt, dinamikus vezeték nélküli fejhallgató megnevezésű termék esetében 7 db mennyiségben.
Hálózati aktív és passzív eszközök termékkategóriában Nagy mennyiségű adat biztonságos tárolásra, titkosításra, és hálózati megosztásra alkalmas hálózati háttértár megnevezésű termék esetében 1 db mennyiségben, valamint Nagy kapacitású és sávszélességű merevlemez megnevezésű termék esetében 2 db mennyiségben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 12.337.355,- Ft
Lásd bővebben

MedSolution licencek és szolg._eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Jelen közbeszerzési eljárás tárgya a Semmelweis Egyetemen a MedSolution/e-MedSolution medikai rendszer, a Gyógyszertári rendszer és a hozzá tartozó illesztések, valamint a GLIMS rendszer és a hozzá tartozó illesztések alkalmazás üzemeltetés támogatására és fejlesztésére irányuló szolgáltatás megrendelése keretszerződéses konstrukcióban legfeljebb a nettó 816.636.406 Ft keretösszeg erejéig.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 816.636.406,- Ft
Lásd bővebben

Autodesk szoftverkövetés -eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: VARINEX Informatikai Zrt.
199 db Autodesk szoftverkövetés beszerzése 2020. november 24. napjáig tartó időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 136.040.800,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eredményről – Interaktív táblák
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Ózdi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: Interaktív táblák beszerzése
A beszerzés a GINOP 6.1.3-17-2018-00024 számú „Idegen nyelvi készségek fejlesztése Ózdon” megnevezésű projektben valósul meg.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.519.500,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök – Táj. eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Levéltár
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;InnoTeq Informatikai, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvételi szerződés „Informatikai eszközök beszerzése EFOP finanszírozás” tárgyban, nyolc részajánlatra bontva: 1. rész: Digitalizáló eszközök beszerzése, 2. rész: All in one számítógép és egyéb informatikai termékek beszerzése, 3. rész: Térkép szoftver beszerzése, 4. rész: Vizuáltechnikai eszközök beszerzése, 5. rész: Irodai programcsomag beszerzése Győr-Moson-Sopron, 6. rész: Irodai programcsomag beszerzése Hajdú-Bihar, 7. rész: Irodai programcsomag beszerzése Heves, 8. rész: Irodai programcsomag beszerzése Csongrád.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.949.436,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Karcagi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Balázs-Diák Kft.
„EFOP-3.2.3-17-2017-00012 azonosító számú projekt keretében digitális pedagógiai-módszertani csomag beszerzése a kreativitás/problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének támogatására”:
A beszerzés tárgya 6 db digitális pedagógiai módszertani csomag beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.598.378,- Ft
Lásd bővebben

MS szoftver-licenszek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.709.556,- Ft
Lásd bővebben

Pályázatértékelő program fejlesztés tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/78
Közzététel dátuma: 2020.04.22.
Ajánlatkérő: CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: Source Lab Korlátolt Felelősségű Társaság
Magyarország határain átnyúló projektek eredményeinek feldolgozására képes Pályázatkezelő informatikai rendszer fejlesztési feladatai:
I. Kis- és közepes pályázatok lebonyolítási rendszerének kialakítása a közbeszerzési dokumentációban írtak szerint
II. További fejlesztési feladatok (programozási feladatok) a közbeszerzési dokumentációban írtak szerint
III. Szoftvertámogatás, support, karbantartás
Az eljárásban szereplő informatikai megoldás Ajánlatkérő gazdasági területe által működtetett üzleti folyamatokat támogatja. Az újonnan létrehozott fejlesztéseknek a meglévő kódrendszerhez kell illeszkedniük. A jelenlegi struktúra egy Drupal 8 alapú PHP struktúra, melyhez kapcsolódnak az egyedi fejlesztésű modulok. Az új fejlesztéseknek kompatibilisan kell működniük a meglévő program struktúrával.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

ANS III CWP recording rendszerbővítés rTWR TEE
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/78
Közzététel dátuma: 2020.04.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Frequentis AG
13 darab 2K Display grabber az A-SMGCS, MATIAS és a 4K-s SV monitor rögzítéséhez, 5 darab 2K DVI grabber az AWOS meteorológiai rendszer rögzítéséhez, továbbá 11 darab 2K és 4 darab 1K grabber tartaléknak. Továbbá a grabberekhez tartozó 5 m hosszú, műszakilag megfelelő kábelek.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 299.421,- EUR
Lásd bővebben

Tájékoztató – SZKT optikai hálózat fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/78
Közzététel dátuma: 2020.04.22.
Ajánlatkérő: Szegedi Közlekedési Kft.
Nyertes ajánlattevő: SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs zártkörűen működő Részvénytársaság
Mennyiség:
26 db megállóhelyi ipari switch (minimum 8 db 10/100/1000 Mbit/s ethernet port)
63 db megállóhelyi ipari switch (minimum 4 db 10/100/1000 Mbit/s ethernet port)
2 db központi switch
Az eszközök beállításához, beüzemeléséhez kapcsolódó szerelési munkák.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.399.936,- Ft
Lásd bővebben

Telemedicina szolgáltatás/monitoring beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: PSO Group Zártkörűen Működő Társaság;JUNIMED Egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az ÁEEK felügyelete alatt a Telemedicina rendszerben dolgozó orvosok által telemedicina szolgáltatásra, ill. monitoring tevékenységre vonatkozó beszerzés.
Egészségügyi szolgáltatás
Adatgyűjtés és elemzés
Management szolgáltatás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 317.295.250,- Ft
I. A telemedicina szolgáltatások nyújtásába bevonandó – AEEK által kijelölt – intézményekkel/orvosokkal (háziorvosok és szakorvosok) kapcsolat felvétel és mint legfontosabb indikátor, min. 300 orvos (min. 250 háziorvos, min. 50 szakorvos) bevonása
II. A min. 300 orvossal szerződések megkötése (delegálásukat biztosító intézményekkel történő szerződéskötés teljesítése).
III. 2500 páciens bevonásának megkezdése, dokumentálása, egyéni teljesítmények nyomon követése, adminisztrálása. Eszközlogisztikai feladatok ellátása és részvétel azok számviteli nyilvántartásának elősegítésében, legalább 1000 sikeres lezárt telemedicinális folyamat feldolgozása, illetve
IV. Összesen 15.000 páciens bevonásával legalább 6000 sikeres lezárt telemedicinális folyamat dokumentálása.
V. Nyertes Ajánlattevőnek 5 terápiás terület telemedicina pilot folyamatainak lefutását kell támogatnia.
Lásd bővebben

ANS III hangkommunikációs- és hangrögzítő rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Frequentis AG
Új digitális hangkommunikációs rendszer az alábbiak szerint:
(a) Az új duplikált fő VCS-nek minden ATS egység számára fő VCS-ként kell szolgáljon, a jelenlegi rendszer bővítéseként.
(b) Az Ajánlattevőnek a jelen, telefonra és rádió kommunikációra alkalmas VCS-t (6.0 kiadás) integrálnia kell az újonnan telepített rendszer backup hangkommunikációs rendszereként, a 6.0 VCS-t, mint korábban telepített és üzemelő rendszert integrálva.
(c) Az a) és b) pontban szereplő rendszereket csatolni kell a hang és képernyőrögzítő rendszerhez
(d) Hangrögzítő rendszer az a) és b) pontban szereplő rendszerkhez.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.994.409,- EUR
Lásd bővebben

Vállalkozási interjúra épülő vállalkozásértékelés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Ex Ante Tanácsadó Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő a jelen beszerzés keretében vállalkozási interjúra épülő vállalkozásértékelési kapacitás beszerzését kívánja megvalósítani a GINOP-1.1.4-16 program keretében. A nagy növekedési potenciállal rendelkező, erős magyar vállalkozások partnerség alapú fejlesztésére irányuló GINOP-1.1.4-16-2017-0000 kiemelt projekt megvalósítója az Ajánlatkérő. A fenti projekt részeként a kiemelt növekedési és innovációs potenciállal bíró KKV-k azonosítását, felmérését követően 2019-ben első körben kiválasztásra, majd felmérésre kerültek azok a vállalkozások, amelyek részletes vállalkozási diagnosztikai tevékenységen estek át, és annak eredményeként előálló fejlesztési irányokat és fejlesztendő területeket kijelölő dokumentum birtokában, a programra ráépülő felhívások keretében, magas minőségű, a vállalkozások egyedi fejlesztési igényeinek megfelelő üzletfejlesztési szolgáltatásra irányuló támogatásban részesülhettek. Az első körös kiválasztást követő felmérés része volt több vállalkozási interjú lefolytatása, valamint az arra épülő vállalkozásértékelés elkészítése. Az így elkészülő értékelés a programba bevonandó vállalkozói kör kiválasztására vonatkozó szakmai döntést alapozta meg. A program második kiválasztási körében külső vállalkozó bevonásával valósul meg ez a feladat, amely jelen közbeszerzési eljárás megindítását indokolja. Ajánlatkérő ennek érdekében megbízási keretszerződést kíván kötni, és nettó 19,5 millió Ft keretösszeget határoz meg a teljes körű vállalkozásértékelés elkészítésére és az annak eredményeit bemutató összefoglalók, stratégiai tervdokumentum vállalkozásonkénti összeállítására. A meghatározott keretösszeg előre láthatóan összesen 50-80 darab interjú lefolytatását teszi lehetővé.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.500.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ONLINE OFFICE Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés „KOTOR alkalmazás fejlesztése, változáskezelése” tárgyban
Keretösszeg: nettó 30 millió Ft, melyből Ajánlatkérő nettó 20 millió Ft elköltésére vállal kötelezettséget.
Elvégzendő feladatok megjelölése:
Kotor alkalmazás fejlesztése, változáskezelése
A Kotor rendszer jelenleg 6 telephelyen fut, 230 felhasználót szolgál ki.
Technikailag a következő komponensekből áll: adatbázis, webalkalmazás, reporting, adatintegráció, adatkarbantartás.
Az adatbázis Microsoft SQL Standard 2014 verzióra épül.
Lásd bővebben

VÁB rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/80
Közzététel dátuma:2020.04.24.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: PEGACONSULT Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Veszélyes áru bejelentéseket kezelő rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése vállalkozási keretszerződés alapján a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. részére:
A veszélyes áru bejelentéseket kezelő rendszer továbbfejlesztése és üzemeltetése (továbbiakban VÁB), amely a VPE Kft. KAPELLA2 (továbbiakban K2) kapacitás-elosztó informatikai rendszerekben (bővebb információ a rendszerről: https://www2.vpe.hu/kapella2) kezelt menetvonalak alapján közlekedő vonatok által továbbított veszélyes árukra vonatkozó, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § szerinti bejelentéseket fogadja, kezeli és továbbítja informatikai felületen és interfészen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF).
Lásd bővebben

Microsoft szoftverlicencek és szoftverkövetések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/80
Közzététel dátuma: 2020.04.24.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Softline Services Kft.
Szállítási (felhasználási) szerződés keretében nagyvállalati Microsoft licencek szállítására és az ahhoz kapcsolódó licenckövetés biztosítására 2022. december 31-ig
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 3.240.716,- EUR
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Egyszerűsített MATIAS rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Thales LAS France SAS
1 db egyszerűsített, 19 MATIAS pozícióból álló rendszer tervezése, gyártása, szállítása, telepítése és üzembehelyezése. Kapcsolódó harvder elemek szállítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 714.999,- EUR
Lásd bővebben

Pedagógus Monitoring Rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Pedagógus Monitoring rendszer, Szakképzési, Felnőttképzési és Felnőttoktatási Jelentkezési rendszer, valamint Intézményi Monitoring rendszer kialakítása, bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása a GINOP-6.2.4-VEKOP-16-2017-00001 azonosító számú, „A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének valamint tartalmának fejlesztése” című kiemelt projekt keretében
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 680.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

POS terminálok és VPOS szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.
Ajánlatkérő jelenleg 30 helyszínen 45db pénzkezelő helyet (munkaállomás) működtet, melyeken személyes ügyfélkiszolgálás folyik szakrendszerek alkalmazásával, az azokon keresztül történő számlázással. Szükséges, hogy valamennyi munkaállomáson lehetőség legyen bankkártyás fizetésre, Ajánlatkérő munkatársainak közreműködésével, hagyományos POS terminálokkal, melyet Ajánlattevő biztosít. Egy munkaállomáshoz 1db POS terminál tartozhat. A bankkártya-elfogadó szolgáltatás keretein belül beszedett bevételek az Ajánlattevő által Ajánlatkérő felé elszámolásra kerülnek.
POS terminálok száma: 45 db (szükséges, hogy valamennyi munkaállomáson lehetőség legyen bankkártyás fizetésre)
Az on-line bankkártyás fizetés (VPOS) esetén a becsült tranzakciók száma a szerződés tervezett időtartama alatt: 64.000 db + 30% tranzakció
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd bővebben

Tájékoztató – ORFK – Mobilokmány
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Adásvételi szerződés alapján mobil okmány- és ujjlenyomat olvasó készülék beszerzése kiegészítőkkel a BBA-2.6.3/3-2017-00001 ”Infrastruktúrafejlesztés a szisztematikus határellenőrzés bevezetésére” című projekt keretében.
Alapmennyiség: 173 db mobil okmány- és ujjlenyomat olvasó készülék beszerzése kiegészítőkkel a BBA-2.6.3/3-2017-00001 „Infrastruktúrafejlesztés a szisztematikus határellenőrzés bevezetésére” című projekt keretében
Opció: 51 db mobil okmány- és ujjlenyomat olvasó készülék beszerzése kiegészítőkkel saját forrásból
Kiegészítők: Övre csíptethető hord táska szíjjal és csuklópánt a kényelmes tartásért, kiegészítő védőtokkal, Autós töltőkészlet
Jótállás: 60 hónap (12+48 hónap bontásban), a 12 hónapon felüli rész finanszírozása saját forrásból történik
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Az eredménytelenség indoka: A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja (kizárólag érvénytelen ajánlat került benyújtásra)
Lásd bővebben

Meglévő Oracle licencek terméktámogatása (OSUP20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/77
Közzététel dátuma: 2020.04.21.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő Oracle szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói – vagy azzal egyenértékű – terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 3542 db árlista sor képezi. A KM megkötését követően megvalósításra kerülő egyedi beszerzések konkrét mennyisége és – a KM részét képező elemekből összeállított – konkrét tárgya a KM megkötését követően, verseny újranyitás [Kbt.105.§ (2) bek. c) pont] során kerül meghatározásra.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Az eredménytelenség indoka: Az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, erre tekintettel az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Táj.elj.eredm.: Lechner – SZASZER
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/79
Közzététel dátuma: 2020.04.23.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
A közbeszerzés rövid ismertetése:
„Építési hibák (SZASZER) adatbázisának kidolgozása a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 – E-Építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt projekt keretében” Az Építési Hibákat tartalmazó dokumentum és kataszter létrehozásának célja, hogy az tájékozódási lehetőséget teremtsen a saját tulajdonú vagy megvásárolni kívánt lakóingatlanok gyakori építési hibáival kapcsolatban elsősorban az építészeti tudással nem rendelkező, átlagos építtetők, ingatlantulajdonosok, vásárlók részére. Az Építési Hibáknak nem célja a szakértői és igazságügyi szakértői tevékenység kiváltása. Ezért a dokumentumnak célja, hogy az igazságügyi szakértők és építészek szakértelmével, de szakképzettséggel nem rendelkező állampolgárnak szóló módon lírásra kerüljenek a gyakori építési hibák. Az adatbázis elsősorban szemléletformálási, ismeretterjesztő célzattal készül, kerülni kell a bonyolult, szakmai kifejezéseket – a célcsoportnak megfelelően közérthető nyelvezet, hétköznapi fogalmak használata javasolt. Az előforduló szakmai fogalmak pontos definícióját a teljesítéshez mellékelni szükséges. Az átadandó állományok tartalmi követelményei: Az Építési Hibák kidolgozása során az alábbi állományoknak kell előállni: 100 db építési hibát tartalmazó dokumentum, építési hibánként 5-15 fotó és 1- 5 digitálisan rajzolt ábra, a 2. sz. mellékletként csatolt táblázat kitöltött változa
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A szerződés megkötését megtagadták
Az eljárás eredménye
A Lechner Nonprofit Kft. tárgyi közbeszerzési eljárását 2019.12.06. napján indította, az ajánlatok bontására 2019.12.17. napján került sor. Az ajánlati kötöttség még az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése érdekében hozott 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet, 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet és 73/2020. (III. 31.) Korm. rendeletek kihirdetését megelőzően jött létre. Ennek megfelelően a 2020.03.11. napját követően a magyar kormány által hozott intézkedésekről az ajánlat megtételekor még nem tudhattak az ajánlattevők.
A tárgyi eljárásban az összegezés megküldésére 2020.03.10. napján került sor. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 131. § (9) bekezdése alapján „a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.” A magyar kormány által a veszélyhelyzetre tekintettel hozott rendeletei az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldését követően kerültek kihirdetésre.
A jelenleg hatályban lévő kijárási korlátozásokra tekintettel, valamint tekintettel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés olyan feladatokat (pl. építési hibánként 5-10 értelmezést segítő fotó szükséges) is tartalmaz, amik teljesítése otthoni munkavégzéssel nem teljesíthetők és jelen helyzetben az építési területekre vagy felmérési helyszínekre bejutni nem lehetséges, ennek megfelelően a szerződés teljesítésére a nyertes ajánlattevő nem lenne képes a közbeszerzési dokumentumokban rögzített határidőre. Továbbá a munka megkezdésének lehetséges időpontja sem ismert jelen helyzetben, ezért az „Építési hibák (SZASZER) adatbázisának kidolgozása a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00038 – E-Építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában kiemelt projekt keretében” tárgyú közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől a nyertes ajánlattevő el kívánt állni, amit ajánlatkérő 2020.04.09. napján elfogadott.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az Európai Bizottság módszertani kézikönyve az intelligens szakosodás (S3) tematikus interregionális partnerségeinek fejlesztéséhez

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán módszertani kézikönyv jelent meg az egyes régiók intelligens szakosodási stratégiáihoz (S3) kapcsolódó tematikus interregionális partnerségek fejlesztéséhez. Az S3 definíciója (hivatkozás innen) szerint az intelligens specializációt szolgáló nemzeti vagy regionális innovációs stratégiák (RIS3 stratégiák) integrált, helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási stratégiák, öt fő hatásterülettel:

• A politika által nyújtott támogatást és ráfordításokat kulcsfontosságú nemzeti vagy regionális prioritásokra, kihívásokra és igényekre koncentrálják a tudásalapú fejlesztés érdekében.
• Az egyes országok vagy régiók erősségeire, versenyelőnyeire és kiválósági potenciáljára építenek.
• A technológiai és a gyakorlaton alapuló innovációt egyaránt elősegítik, és törekednek élénkíteni a magántőke beruházásait.
• Az érdekeltek teljes bevonását teremtik meg, ösztönzik az innovációt és a kísérletező kedvet.
• Konkrét tényekre támaszkodnak, és megbízható monitorozási és értékelési rendszereket tartalmaznak.

A Bizottság 2015 óta dolgozik intenzíven a tematikus interregionális S3 partnerségek fejlesztésén, amit most a megjelent módszertani kézikönyvvel is segíteni akar, alapozva a meglévő partnerségek módszertani tapasztalataira, a megfigyelt jó gyakorlatokra és a tematikus platformok eddig tapasztalataira. A kézikönyv a partnerségekben résztvevőknek annak a munkafolyamatnak (workflow) a követését ajánlja, amit a kézikönyv szerzői az EU 2013-ban bevezetett, az intelligens szakosodásban hasonló prioritásterületeket megfogalmazó és közös célokat megfogalmazó régiók közötti stratégiai együttműködését támogató „élcsapat megközelítés” (Vanguard Initiative, VI) munkafolyamatának továbbfejlesztésével dolgoztak ki. Ebben a VI módszertani megközelítésének négy fő fázisát: a tanulás, a kapcsolódás, a demonstrálás és a kereskedelmiesítés (Learn, Connect, Demonstrate, Commercialise) egy ötödik kulcslépéssel, a fellendítéssel (Scale-Up) egészítik ki. (A kézikönyv ugyanakkor jelen formájában csak az első két fázishoz fogalmaz meg módszertani útmutatást.)

A szerzők kiemelik, hogy nem szabálykönyvet, hanem kézikönyvet tettek közzé, amelynek nem lehet minden elemét minden partnerségre alkalmazni, ugyanakkor hasznos alapelveket fogalmaz meg a részletes regionális gyakorlatok kidolgozásához, kiemelt szerepet biztosítva a megbízható nyomonkövetési és értékelési mechanizmusnak (MEM).

A kézikönyv azon az Európai Bizottság által is támogatott megközelítésből indul ki, amely a tematikus partnerségeket az intelligens szakosodás hatékony eszközének tekinti (thematic partnerships for smart specialisation, TSSP). A 2014-2020-as tervezési időszakra meghirdetett S3-alapelvek mentén 2018-ra már 120, regionális vagy országos intelligens szakosodási stratégiát dolgoztak ki az EU-n belül, amelyek tervezésébe és megvalósításába a fejlesztésért és innovációért felelős állami szereplők mellett más releváns szereplők – vállalatok, tudományos műhelyek, civil szervezetek – is bekapcsolódtak, annak érdekében, hogy fejlesszék az innovációs erősségeket és összekapcsolják azokat az üzleti lehetőségekkel, szükségletekkel. A célok elérése érdekében az intelligens szakosodás fontos eleme a régiók közötti együttműködés, országhatárokon átívelő módon is, aminek egyik eredménye és célja az, hogy a szereplők előnyösebb feltételekkel tudjanak bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba. A Bizottság álláspontja szerint az EU versenyelőnye nagymértékben függ attól, hogy képes lesz-e új regionális növekedési modelleket kifejleszteni az innovatív területek fejlesztésének megcélzásával. A Bizottság apparátusa 2015-ben három tematikus S3-platformot hozott létre a tagországok prioritásainak figyelembe vételével, az interregionális együttműködés támogatására a mezőgazdasági és élelmiszeripari, az energetikai és az ipari modernizációs területeken. Ez a tematikus megközelítés a tárgyalt kézikönyvben is stratégiai keretként szolgál annak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz a regionális politikákat. A platformok a „lentről felfelé” megközelítés jegyében iparági fejlesztési projekteknek biztosít terepet az interregionális együttműködés, a klaszterbe szerveződés és az iparági szereplők bevonásával.

A 2016-ban indított mezőgazdasági és élelmiszeripari platform keretében a Bizottság 2018 novemberétől öt partnerséget támogatott, amelyekben a résztvevő régiók száma 4 és 25 között mozog. A résztvevők döntő többsége a régi tagállamokból kerül ki: a régióknak csak 10%-a tartozik az EU-13-akhoz. Az energetikai platform keretében hat partnerséget támogat a Bizottság, egyenként 10-45 partner régió bevonásával. Ezekben a később csatlakozott 13 tagállam régiói 20%-os súllyal vesznek részt. A szintén 2016-ban indult ipari modernizációs platform 21 támogatott partnerséget foglal magába, kiemelten fókuszálva az új technológiák alkalmazására. 2019 januárjában 106 európai régió vett részt ezek munkájában. A tematikus S3-platformok folyamatosan szállították a tapasztalatokat új módszertani eszközök fejlesztéséről és teszteléséről, amit a szerzők a módszertani kézikönyv kidolgozásakor is felhasználtak.”

Forrás:
Methodological Manual Developing Thematic Interregional Partnerships for Smart Specialisation. A practical guide to building and managing interregional smart specialisation partnerships; Ruslan Rakhmatullin, Fatime Barbara Hegyi, Katerina Ciampi Stancova, Javier Gomez, Krzysztof Mieszkowski; Publications Office of the European Union, Joint Research Center; ISBN 978-92-76-17907-8, ISSN 1831-9424, doi:10.2760/564759; 2020

Megjelent a DJP online hetilapja, a Digitális Krónika első és második száma

„Megjelent a Digitális Jólét Program online magazinja, a Digitális Krónika, amely hétről-hétre bemutatja a koronavírus-járványra adott aktuális nemzetközi digitális válaszokat.

A KÖRKÉP rovat egy-egy égető témát jár körbe a világ legfontosabb jó gyakorlatainak összehasonlításával,a FÓKUSZ rovat pedig egy-egy jelentős beavatkozást elemez részletesen, melyek Magyarország számára adaptálhatóak vagy tanulságosak lehetnek.

A hetilap első számából kiderül például, hogy milyen digitális megoldásokat „vetett be” India, az Egyesült Királyság, Portugália vagy éppen Németország a járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítésére. Az egyik cikk szerint a francia kormány WhatsApp chatboton keresztül biztosítja az állampolgárok számára a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő kérdések megválaszolását. Hasonló megoldást alkalmaz már sikerrel Szingapúr, Ausztrália, az Egyesült Királyság, valamint Németország is.

A KÖRKÉP rovat az egyéni adatok elemzésére világít rá, megjegyezve, hogy ezen megoldások nem csupán a kormányzati döntéshozatal támogatásában, hanem az egészségügyi ellátórendszerek működésében is teret nyertek az elmúlt hetekben. Ugyanakkor az ilyen technológiák számos problémát is felvetnek például a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciák, valamint a vírussal szembeni védekezés társadalmi igényének összeegyeztethetősége, szükségessége és arányossága terén. A kérdést ázsiai országok gyakorlatainak bemutatásával járják körbe, így kiderül, hogy milyen az állami hozzáállás az adatok védelméhez Tajvanon, Szingapúrban vagy Dél-Koreában.

A kitekintés mellett a Digitális Krónikában regionális példák is terítékre kerülnek. Szlovákiában például az állami egészségügyi hatóság a mobiltelefon helymeghatározási adatait felhasználhatja annak nyomon követésére, hogy a koronavírussal fertőzött polgárok hol tartózkodnak és kivel találkoztak. Csehországban pedig adatvédelmi és információ-elemzési oldalról is kiegyensúlyozott megoldást alkalmazva, április 6-án kezdték meg az intelligens karantén rendszer tesztelését, amely a megfertőzött emberek beleegyezésével a mobiltelefonjaik és bankkártyáik elektronikus nyomai alapján állapítja meg, hogy kivel találkozott az illető az utolsó öt napban.

A Digitális Krónika első lapszáma itt olvasható teljes terjedelmében.”

Forrás:
Megjelent a Digitális Krónika első száma; Digitális Jólét Program; 2020. április 21.

„Megjelent a Digitális Jólét Program (DJP) online magazinja, a Digitális Krónika második száma, amely a különböző államok által a koronavírus-járványra adott válaszokat elemzi.

A magazin 7 nap – 7 digitális válasz rovatában ezúttal Lengyelország, Portugália, Ausztria, Szlovénia, Kanada, Bulgária és Észtország szerepelnek. Míg a Körkép rovat a közösségi összefogás szervezésével, az ezt segítő digitális megoldásokkal és a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági kihívásainak kezelésével foglalkozik. A Fókuszban a járvány agráriumra és technológiára gyakorolt hatását járják körbe. A Krónika pedig izgalmas és innovatív kezdeményezésekről ad hírt.

A DJP Observatory Team által készített hetilap második számából többek között az is megtudható, hogy milyen, a távoktatást segítő programokat használnak, illetve vezetnek be a tervek szerint a jövőben Lengyelországban, Portugáliában vagy Ausztriában.”

Forrás:
Megjelent a DJP online hetilapja, a Digitális Krónika második száma; Digitális Jólét Program; 2020. április 23.

Törvények, rendeletek

27/2020. (IV. 21.) ME határozat az Országos Statisztikai Tanács tagjainak megbízásáról

„A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 21. § (6) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – a Központi Statisztikai Hivatal elnökének javaslatára –

Bognár Andreát, a Nemzeti Adó és Vámhivatal jelöltjét,
dr. Fadgyas-Freyler Petrát, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jelöltjét,
Gonda Bencét, a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelöltjét,
dr. Gyergyák Ferencet, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége jelöltjét,
Győri Péter Pált, a Honvédelmi Minisztérium jelöltjét,
Hajdu Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia jelöltjét,
Horn Dánielt, a Magyar Tudományos Akadémia jelöltjét,
Joó Istvánt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelöltjét,
dr. Kincses Áront, a Központi Statisztikai Hivatal jelöltjét,
dr. Papp Attilát, a Magyar Tudományos Akadémia jelöltjét,
dr. Regős Ferencet, a Belügyminisztérium jelöltjét,
Szabó Andreát, a Magyar Tudományos Akadémia jelöltjét,
Szabó Istvánt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége jelöltjét,
Szük Krisztinát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelöltjét,
Tavaszi Zsoltot, a Magyar Államkincstár jelöltjét,
dr. Tóth Gergelyt, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács jelöltjét és
dr. Várpalotai Viktort, a Pénzügyminisztérium jelöltjét

– a 2020. május 1-jétől 2023. április 30-áig terjedő időtartamra –

az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendőinek ellátásával megbízom…”

Forrás:
27/2020. (IV. 21.) ME határozat az Országos Statisztikai Tanács tagjainak megbízásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A miniszterelnök 27/2020. (IV. 21.) ME határozata az Országos Statisztikai Tanács tagjainak megbízásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 81. szám; 2020. április 21.; 2134. o. (PDF)

147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról (EESZT)

„… 1. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kérelemhez mellékelni kell)

„j) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerinti Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (a továbbiakban: EESZT) történő csatlakozási kötelezettségét a működési engedély véglegessé válását követő 8 napon belül, majd adatszolgáltatási kötelezettségét ezt követően folyamatosan teljesíti.”

2. § Az R. a 11. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának informatikai alapfeltételei

11/A. § (1) Az EESZT csatlakozásra köteles egészségügyi szolgáltató e kötelezettségének a működési engedélye véglegessé válását követő 8 napon belül tesz eleget.

(2) Az EESZT útján adatszolgáltatásra köteles egészségügyi szolgáltató e kötelezettségének jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a csatlakozás napjától tesz eleget.”

3. § Az R. 12. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A közreműködői szerződés kötelezően tartalmazza:)

„j) a közreműködő egészségügyi szolgáltató feladatait a közreműködés keretében végzett tevékenységgel összefüggő EESZT adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében.”

4. § Az R. 12/B. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A személyes közreműködői szerződés tartalmazza:)

„j) a személyes közreműködő feladatait a személyes közreműködés keretében végzett tevékenységgel összefüggő EESZT adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében.”

5. § Az R. 17. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az EESZT működtetője tájékoztatást nyújt az adatszolgáltatást ellenőrző egészségügyi államigazgatási szervnek az EESZT csatlakozási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről. Az egészségügyi államigazgatási szerv az EESZT működtetőjének adatszolgáltatása, illetve megkeresése alapján ellenőrzi a 11/A. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítését.”

6. § Az R. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 11/A. §-ban foglaltak teljesítését a Módr. hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tekintetében a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv 2020. július 1-jétől ellenőrzi.

(2) A Módr. hatálybalépésekor hatályos közreműködői szerződések és személyes közreműködői szerződések tekintetében a Módr.-rel megállapított 12. § (3) bekezdés j) pontjának, valamint 12/B. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést 2020. szeptember 1-jéig kell biztosítani.”…”

Forrás:
147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 147/2020. (IV. 22.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 84. szám; 2020. április 22.; 2170-2171. o. (PDF)

1174/2020. (IV. 22.) Korm. határozat a központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és az ezekhez szükséges források biztosításáról

„A Kormány

1. egyetért azzal, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által fenntartott kórházakban egy egységes, modern technológiai alapon nyugvó, központi integrált gazdálkodási rendszer kerüljön megvalósításra a Kormányzati Adatközpont felhőtechnológiáján alapuló informatikai környezetben;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a pénzügyminiszter bevonásával készítsen jelentést a Kormány részére az 1. pont szerinti feladat állásáról és az elért eredményekről;

Felelős: belügyminiszter, emberi erőforrások minisztere, pénzügyminiszter
Határidő: 2020. október 31.

3. egyetért azzal, hogy az 1. pontban meghatározott cél megvalósításához összesen 8 000 000 000 forint forrás biztosítása szükséges;

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon az 1. pontban meghatározott informatikai szakrendszer Kormányzati Adatközpontban történő működtetéséhez szükséges infrastruktúra-környezet kialakítása érdekében 2 967 000 000 forint forrás egyszeri jellegű biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára;

Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: a felmerülés ütemében

5. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg, és annak lehetősége tekintetében intézkedjen az 1. pont szerinti feladat végrehajtásához szükséges további 5 033 000 000 forint forrás – 2014–20-as tervezési időszak európai uniós forrásainak bevonásával – történő biztosításáról;

Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. június 30.

6. felhívja a pénzügyminisztert, hogy amennyiben az 5. pont szerinti európai uniós forrás nem áll rendelkezésre,

a) – az emberi erőforrások miniszterének bevonásával – gondoskodjon az 1. pontban meghatározott informatikai szakrendszer alkalmazásfejlesztési feladatainak megvalósításához szükséges 1 333 000 000 forint forrás egyszeri jellegű biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 10. Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei cím, 1. Állami Egészségügyi Ellátó Központ alcím javára;

b) – a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon az 1. pontban meghatározott informatikai szakrendszer Kormányzati Adatközpontban történő működtetéséhez szükséges infrastruktúra-környezet kialakítása érdekében 3 700 000 000 forint forrás egyszeri jellegű biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára.

Felelős: pénzügyminiszter, emberi erőforrások minisztere, belügyminiszter
Határidő: ha az 5. pont szerinti európai uniós forrás nem áll rendelkezésre: a felmerülés ütemében…”

Forrás:
1174/2020. (IV. 22.) Korm. határozat a központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és az ezekhez szükséges források biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1174/2020. (IV. 22.) Korm. határozata a központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és az ezekhez szükséges források biztosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 84. szám; 2020. április 22.; 2184. o. (PDF)

A Kormány 1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozata a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a központi közigazgatási szervek iratanyagának digitalizálással történő hosszú távú megőrzéséről szóló 1342/2019. (VI. 11.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 7. pontjában foglalt feladatszabás alapján a kormányhivatalok hiteles elektronikus dokumentumainak egy közös digitális átmeneti dokumentumtárban történő tárolása az EKEIDR-Poszeidon iratkezelő rendszer mint átmeneti digitális dokumentumtár továbbfejlesztésével tud megvalósulni;

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pontban rögzítettek teljesítése érdekében vizsgálja meg az EKEIDR fejlesztésére 3 500 000 000 forint biztosítását a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Programból;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2020. április 30.

3. felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy azon kormányhivatali szervezeti egységek, amelyek iratkezelő rendszerei jelenleg nem képesek a hiteles elektronikus másolat készítésére és tárolásra, 2021. január 1-jéig kapjanak felmentést a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 61. § (7) bekezdése szerinti előírás alól, szükség szerint a rendelet módosításával;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2020. május 31.

4. egyetért azzal, hogy a kormányhivatalok a Korm. rendelet szerinti iratmegőrzési kötelezettségüknek 2020. január 1-jétől felmenő rendszerben feleljenek meg, egyetért továbbá azzal, hogy a Korm. határozat 7. pontjában meghatározott központi irattári digitalizálási feladatai megvalósítására ütemterv, valamint a várható kiadások meghatározására pilot program alapján kerüljön sor, az 1. pontban rögzítettek keretében;

5. felhívja az EKEIDR-Poszeidon iratkezelő rendszerrel kapcsolatban nem lévő iratkezelő rendszert használó szervezeti egységek felett szakmai irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló minisztert, hogy a rendelkezésére álló költségvetési forrás terhére – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel folyatott egyeztetés szerint – gondoskodjon a vezetése, irányítása vagy felügyelete alatt álló, nem közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszert használó szervezeti egység
a) által használt elektronikus iratkezelő rendszer és az 1. pont szerinti EKEIDR átmeneti dokumentumtár rendszer közötti adatkapcsolat létrehozásához szükséges fejlesztési feladatok végrehajtásáról, vagy
b) a közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszer igénybevételére való áttérésről.
Felelős: a szervezet felett szakmai irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter
Határidő: 2021. január 1.”

Forrás:
A Kormány 1181/2020. (IV. 24.) Korm. határozata a fővárosi és megyei kormányhivatalok iratanyagainak központosított tárolása és megőrzése forrásigényének meghatározása érdekében szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2020. évi 87. szám; 2020. április 24.; 2223. o. (PDF)

Válogatás a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben megjelent jogszabályokból – 2020. április 20-24.

A Kormány 138/2020. (IV. 21.) Korm. Rendelete a központi költségvetési szervek által használt ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség előírásáról, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 81. szám; 2020. április 21.; (PDF)

dr. Horváth Tamást, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesét az ITM helyettes államtitkárává nevezték ki
25/2020. (IV. 21.) ME határozat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesének felmentéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 81. szám; 2020. április 21.; 2133. o. (PDF)
26/2020. (IV. 21.) ME határozat helyettes államtitkár kinevezéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 81. szám; 2020. április 21.; 2133. o. (PDF)

1/2020. (IV. 20.) NFK utasítás a Nemzeti Földügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Nemzeti Földügyi Központ elnökének 1/2020. (IV. 20.) NFK utasítása a Nemzeti Földügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Nemzeti Földügyi Központ alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)
Nemzeti Jogszabálytár / Hivatalos Értesítő; 2020. évi 21. szám; 2020. április 20.; 2032-2070. o.
és
A Nemzeti Földügyi Központ alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 21. szám; 2020. április 20.; 2078-2080. o. (PDF)

A Kormány 1179/2020. (IV. 24.) Korm. Határozata a közfoglalkoztatással összefüggő egyes kérdésekről
Magyar Közlöny; 2020. évi 87. szám; 2020. április 24.; 2221-2222. o. (PDF)

Az igazságügyi miniszter 4/2020. (IV. 24.) IM rendelete a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról
Magyar Közlöny; 2020. évi 87. szám; 2020. április 24.; 2215-2216. o. (PDF)
(„A Büsz. az „A Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer” című alcímet követően a következő, az „Az iratokhoz való elektronikus hozzáférés” című alcímmel egészül ki”)

Az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkárának 1/2020. (IV. 24.) AM KÁT utasítása az Agrárminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2094-2129. o. (PDF)

A Közbeszerzési Hatóság elnökének 1/2020. (IV. 24.) KH utasítása a Közbeszerzési Hatóság szervezeti és működési szabályzatáról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2140-2169. o. (PDF)

A honvédelmi miniszter 23/2020. (IV. 24.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek 2020. évi kiemelt feladatainak, valamint a 2021–2022. évi fő célkitűzéseinek meghatározásáról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2088-2091. o. (PDF)

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének 5/2020. (IV. 24.) NKFIH utasítása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal bizonylati szabályzatáról
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2170-2178. o. (PDF)

Az országos rendőrfőkapitány 9/2020. (IV. 24.) ORFK utasítása a pályázat- és projektkezelés rendjéről
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2180-2185. o. (PDF)

A külgazdasági és külügyminiszter 12/2020. (IV. 24.) KKM utasítása a külgazdasági és külügyminiszter hivatalos leveleinek előkészítéséről és kézbesítésének rendjéről
Hivatalos Értesítő; 2020. évi 22. szám; 2020. április 24.; 2093. o. (PDF)

A belügyminiszter közleménye a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján

„A belügyminiszter – a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében megállapított hatáskörben eljárva – a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségének tanúsítására
BM/2903-8/2020. számú határozatával
2020. március 04. napjától 2023. március 04. napjáig terjedő időszakra a VERITAN Hírközlési és Informatikai Tanúsító Kft.-t
(1043 Budapest, Lórántffy Zsuzsanna utca 15/b)
kijelölte…”

Forrás:
A belügyminiszter közleménye a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 21. szám; 2020. április 20.; 2071. o. (PDF)