Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. július 19.
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
• A kormány újabb hét javaslatát fogadta el a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek
  Tárgyszavak: Gazdasági Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs, koronavírus-járvány — helyreállítás, Magyarország, Szijjártó Péter
• 1456/2021. (VII. 13.) Korm. határozat Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának (2021–2030) elfogadásáról
  Tárgyszavak: Magyarország, Magyarország Kutatási Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Közigazgatás, politika

• Európai zöld megállapodás: az Európai Bizottság az EU gazdaságának és társadalmának átalakítását javasolja az éghajlatváltozás miatt
  Tárgyszavak: éghajlat-politika, éghajlatvédelem, Európai Unió, európai zöld megállapodás, Fit for 55, klímavédelem, zöld átállás
• Gulyás Gergely elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság friss klímacsomagját
  Tárgyszavak: éghajlatvédelem, európai zöld megállapodás, Fit for 55, Gulyás Gergely, Magyarország
• Állásfoglalás – Az Európai Bizottság „Fit for 55” klímavédelmi javaslatcsomagjáról (Századvég)
  Tárgyszavak: éghajlatvédelem, európai zöld megállapodás, Fit for 55, Magyarország
• A zöldszervezetek elégedetlenek az EU klímavédelmi csomagjával
  Tárgyszavak: éghajlatpolitika, éghajlatvédelem, európai zöld megállapodás, Fit for 55, társadalmi szervezetek

Közigazgatási, politikai informatika

• Intelligens város lesz München
  Tárgyszavak: intelligens város, klímavédelem, München, Németország, okos város, smart city, Új Európai Bauhaus
• Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső térinformatikai rendszer
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt., Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., Magyarország, Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső térinformatikai rendszer, térinformatika
• Elindult a Főépítészi Képzési Felület. A Lechner új felülete a főépítészi vizsgák lebonyolítását támogatja
  Tárgyszavak: digitális építésügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Főépítészi Képzési Felület, Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., Magyarország
• Még idén bevezethetik a digitális fuvarlevelet Magyarországon
  Tárgyszavak: digitális áruszállítási információk, digitális fuvarlevél, digitális ügyintézés, e-CMR, e-fuvarlevél, logisztika, Magyarország

Informatika, távközlés, technika

• Az Európai Központi Bank megtette az első lépéseket, közeledik a digitális euró
  Tárgyszavak: digitális euró, digitális pénzügyek, Európai Központi Bank (EKB), Európai Unió, kriptopénz
• „A kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya” – 1. rész
  Tárgyszavak: kiberbiztonság, kiberbűnözés, kiberhírszerzés, kibervédelem
• Az Európai Unió Tanácsa rendelete nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös európai vállalkozás létesítéséről
  Tárgyszavak: Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás („EuroHPC”), Európai Unió, Európai Unió Tanácsa, szuperszámítógépes infrastruktúra

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. július 19.
  Tárgyszavak: digitális diplomácia, diplomáciai webhelyek
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. július 19.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

• Két új közigazgatás-tudományi szakkiadvány indul az NMHH támogatásával
  Tárgyszavak: közigazgatás-tudomány, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
• Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül
  Tárgyszavak: koronavírus-járvány — hatásai, Magyarország, nemzetközi kapcsolatok
• Nagyvárosok Magyarországon
  Tárgyszavak: Magyarország, regionális tudományok, társadalomtudomány, településhálózat, urbanisztika, városfejlesztés, városföldrajz
• Nyílt közigazgatási adatok a téradat-infrastruktúrában – lengyel tapasztalatok és gyakorlatok
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Lengyelország, nyílt adatok, nyílt téradat-infrastruktúra, nyílt téradatok, téradat-infrastruktúra

Törvények, rendeletek

• A Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. feladatairól
  Tárgyszavak: Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., digitális kormányzati fejlesztések, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország
• A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke társadalmi megbízatás keretében is elláthatja feladatát
  Tárgyszavak: Magyarország, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)
• 1455/2021. (VII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiáról
  Tárgyszavak: digitális egészségügy, Magyarország, Nemzeti Egészséginformatikai Stratégia, Nemzeti Egészséginformatikai Testület
• A Kormány 1488/2021. (VII. 16.) Korm. határozata az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésének egyszerűsítését szolgáló egyes intézkedésekről
  Tárgyszavak: közbeszerzések, közigazgatási egyszerűsítés, Magyarországok, uniós társfinanszírozású pályázatok
• 413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről
  Tárgyszavak: európai uniós források, Magyarország, Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve
• 1457/2021. (VII. 13.) Korm. határozat az okos város központi platformszolgáltatás és helyi eredménytermékek üzemeltetéséhez kapcsolódó forrás biztosításáról
  Tárgyszavak: Magyarország, Monor, nemzeti smart city technológiai platform, okos város, Pest megye, smart city

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. július 19.

• A Kormány 429/2021. (VII. 16.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő eltérő szabályok megállapításáról
  Magyar Közlöny; 2021. évi 135. szám; 2021. július 16.; 6345. o. (PDF)
• A Kormány 1481/2021. (VII. 16.) Korm. határozata egészségügyi eszközök Mongólia számára történő biztosításáról
  Magyar Közlöny; 2021. évi 135. szám; 2021. július 16.; 6395-6396. o. (PDF)
• 1461/2021. (VII. 15.) Korm. határozat COVID–19 vakcina Cseh Köztársaság részére történő kölcsönbe adásáról (III. ütem)
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 133. szám; 2021. július 14.; 6317. o. (PDF)
• A Kormány 416/2021. (VII. 14.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 133. szám; 2021. július 14.; 6150. o. (PDF)
• 417/2021. (VII. 14.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 133. szám; 2021. július 14.; 6151. o. (PDF)
• 418/2021. (VII. 14.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási megfelelőségi véleményezési eljárásnak a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó egyes szabályairól
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 133. szám; 2021. július 14.; 6152. o. (PDF)
• 412/2021. (VII. 12.) Korm. rendelet a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 131. szám; 2021. július 12.; 6085. o. (PDF)
• 27/2021. (VII. 12.) KKM rendelet a védettségi igazolások kölcsönös elfogadásának megállapításáról szóló 7/2021. (IV. 29.) KKM rendelet San Marino Köztársasággal összefüggő módosításáról
  Nemzeti Jogszabálytár
  Magyar Közlöny; 2021. évi 131. szám; 2021. július 12.; 6086-6087. o. (PDF)

A kormány újabb hét javaslatát fogadta el a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek

„A kormány szerdán újabb hét javaslatát fogadta el a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek, ezek közül hat alapvetően a beruházási versenyek megnyerésében segíti Magyarországot majd a jövőben – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében a közmédiának nyilatkozva.

Szijjártó Péter azt mondta, a kormány eddig az operatív törzs húsz javaslatát támogatta, és ezek a döntések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon. Közölte, a kormány egyik döntése a magyar építő alapanyagipar fejlesztésére vonatkozik. Az építőipari alapanyagok árai elszabadultak, és akkor lehet hatékonyan fellépni az árcsökkentések érdekében és ebből fakadóan az építőipar további növekedése érdekében, hogy ha minél több magyar piaci szereplő tud belépni a versenybe – mutatott rá a miniszter. Mint elmondta, egy magyar cég, Innoscitech Biharkeresztesen hajt végre beruházást: 12 ezer négyzetméteres gyárat építenek egy speciális technológiával előállított építőipari alapanyagok gyártása érdekében. A 14 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 5,5 milliárd forintos támogatással járul hozzá, hogy a magyar piaci szereplők pozícióját erősítse ezen a piacon – tette hozzá Szijjártó Péter.

Elmondta, a kormány másik döntése is kifejezetten a magyarországi beruházásokat ösztönzi. Az Exim Bank újabb 100 milliárd forintos keretösszegben ad a magyar kis-, közepes- és nagyvállalatoknak kedvezményes beruházási hitelt. A hitel kifejezetten jól használható a kis- és közepes vállalkozások szempontjából is, hiszen számukra ennek a hitelnek a kamata 0,1 százalékos – tette hozzá a miniszter, Szijjártó Péter megjegyezte azt is, hogy eddig 500 milliárdot adtak 1000 magyar cégnek. Közölte, a kormány döntése értelmében egy fejlesztési beruházási hitelprogram indul a mikrovállalkozások számára.

A Széchenyi Kártya Programon belül egy Széchenyi Mikrohitel programot indítanak, amelyre 10 év alatt 50 milliárd forintnyi forrást szánnak. A mikrovállalkozások számára 10 éves lejáratú hitel nyújtanak, és az ügyleti kamat 0,5 százalékos lesz – mondta a miniszter. Kitért arra, ezeknek a vállalkozások a száma több mint 4000, és a bankszektor nem szívesen foglalkozik velük, mert ahhoz képest, hogy mekkora hitelt tudnak nekik adni, túl sok banki munkával jár a folyamat, és ezért fontos, hogy az állam itt segítséget nyújtson.

Szijjártó Péter elmondta, a kormány döntött a beruházások könnyen ütemezhetősége és gyors lebonyolítása érdekében a közbeszerzések felgyorsításáról is. Innentől kezdve az állam egységes kiírásokat fog alkalmazni, ezt blanketta kiírásnak is nevezhetjük – közölte. Mint kifejtette, a lényeg az, hogy ezeknek az egységes, sematikus kiírások használatával az úgynevezett előzetes vizsgálatnak az időpontja több mint egy hónapról 5 napra csökkenhet. Ezáltal megnő annak az esélye, hogy a beruházásokat határidőben, kiszámítható módon be lehessen fejezni – mutatott rá Szijjártó Péter.

Közölte, a kabinet döntött arról is, hogy létrejön egy nemzeti beruházási helyszínkereső szolgáltatás, amely gyakorlatilag a Lechner Tudásközpont technológiai fejlesztését és a Nemzeti Befektetési Ügynökség lévő adatbázis bevezetését jelenti. Ez segítséget nyújt abban, hogy a Magyarországra beruházást hozni szándékozó vállalatok számára a lehető leggyorsabban, a leginkább kedvező helyszínekre tudjanak javaslatot tenni – magyarázta Szijjártó Péter.

Elmondta, a kormány úgy döntött, hogy a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett. Ha nem adják meg ezt a lehetőséget, akkor ezek a vállalatok nem fognak itt bővíteni, és a döntéssel a magyar emberek munkahelyeit is be tudják biztosítani – fűzte hozzá. Szijjártó Péter közölte, a kormány döntött arról is, hogy létrejön egy termőföld tőkealap, amelyet az Exim Banknál hoznak létre 400 millió eurós értékben. Ez abban segíti majd a magyar élelmiszeripar szereplőit, hogy a stabil alapanyagellátáshoz szükséges földterületek rendelkezésre álljanak – mondta. ”

Forrás:
A kormány újabb hét javaslatát fogadta el a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. július 14.

1456/2021. (VII. 13.) Korm. határozat Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának (2021–2030) elfogadásáról

„A Kormány

1. célul tűzte ki a kutatási, fejlesztési és innovációs források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, a rendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek fókuszálását és ezáltal Magyarország versenyképességének növelését;

2. az 1. pont szerinti cél érdekében elfogadja a Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája (2021–2030) című dokumentumot, és elrendeli annak a kormányzati portálon való közzétételét, valamint felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert az abban foglalt intézkedések megvalósítására.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 132. szám; 2021. július 13.; 6146. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Európai zöld megállapodás: az Európai Bizottság az EU gazdaságának és társadalmának átalakítását javasolja az éghajlatváltozás miatt

„A mai napon az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére. Ennek a kibocsátáscsökkentésnek a következő évtizedben történő teljesítése alapvető ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze tudjon lenni, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A mai javaslatokkal a Bizottság előterjeszti azokat a jogalkotási eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai klímarendeletben megfogalmazott célkitűzések elérését, valamint gazdaságunk és társadalmunk gyökeres átalakítását egy méltányos, zöld és virágzó jövő megteremtése érdekében.

A mai javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyarányú csökkentését a következő évtizedben. A javaslatok a következőket kombinálják: a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása; a megújuló energia használatának fokozása; nagyobb fokú energiahatékonyság; az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése; az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása; a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések; valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

• Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A mai napon a Bizottság a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. A Bizottság javasolja továbbá a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe. Annak kezelése érdekében, hogy a közúti szállítással és az épületekkel összefüggésben nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznak létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság javasolja továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését.
• Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.
• A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság érdekében végzett kiigazításokkal.
• A tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak célul kellene kitűznie, hogy 2035-ig elérje a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek. Az uniós erdészeti stratégia célja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. Támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, valamint 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.
• Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk. Valamennyi tagállam hozzá fog járulni ehhez a célhoz, valamint konkrét célértékek ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan. Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.
• A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.
• Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.
• A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, és célzott intézkedéseket követelnek meg a kibocsátáskereskedelem kiegészítése érdekében. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba. Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.
• Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése, segítve a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeinek megszilárdítását, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.
• Végezetül pedig az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.

Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Szükségünk van erre a kiegyensúlyozott javaslatcsomagra és a belőle származó bevételekre egy olyan átállást szeretnénk megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

Társadalmi szempontból igazságos átállás

Míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A mai csomagban szereplő szakpolitikák ezért úgy lettek kialakítva, hogy méltányosan kerüljenek megosztásra a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a költségei.

Továbbá a szén-dioxid-árazási eszközök olyan bevételeket is generálnak, amelyek újra befektethetők az innováció, a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházások ösztönzése céljából. A Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, hogy segítse a polgárok energiahatékonysági, új fűtő- és hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitással kapcsolatos beruházásait. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 %-ának megfelelő összeg felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

Az emberek és a bolygó védelme érdekében tett azonnali lépések előnyei kézzelfoghatók: tisztább levegő, kellemesebb klímájú és zöldebb városok, egészségesebb polgárok, alacsonyabb energiafelhasználás és számlák, európai munkahelyteremtési, technológiai és ipari lehetőségek Európa-szerte, több tér a természetnek, valamint egészségesebb bolygó a jövő nemzedékei számára. Európa zöld átállásának fő kihívása, hogy az abból származó előnyök és lehetőségek mindenki számára a lehető leggyorsabb és legigazságosabb módon elérhetőek legyenek. Az uniós szinten rendelkezésre álló különböző szakpolitikai eszközök felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a változás üteme megfelelő, de ne túl zavaró legyen.

Háttér-információk

A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az ebben a hónapban hatályba lépő európai klímarendelet kötelező erejű jogszabályban rögzíti az EU elkötelezettségét a klímasemlegesség felé és lefekteti azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az EU azon elkötelezettségét, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2020 decemberében jelentették az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) felé, mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

A meglévő uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályoknak köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest már 24%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 %-kal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól. Ez a kipróbált és bevált jogszabályi keret képezi e jogszabálycsomag alapját.

A Bizottság kiterjedt hatásvizsgálatokat végzett e javaslatok előterjesztése előtt a zöld átállás lehetőségeinek és költségeinek felmérése céljából. 2020 szeptemberében egy átfogó hatásvizsgálat támasztotta alá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-ra emelkedjen a 2030-ra vonatkozó uniós nettó kibocsátáscsökkentési célérték. A hatásvizsgálat azt mutatta, hogy ez a cél megvalósítható és előnyös is egyben. A mai jogalkotási javaslatok alapjául részletes hatásvizsgálatok szolgálnak, figyelembe véve a csomag más részeivel való összefüggést.

Az EU következő 7 évre vonatkozó, hosszú távú költségvetése támogatás nyújt a zöld átálláshoz. A 2 billió euró összköltségvetésű, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és az Európai Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) programjainak 30%-a az éghajlat-politikai fellépés támogatását célozza. A 723,8 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – amely a tagállamok nemzeti helyreállítási programjait fogja finanszírozni a Next Generation EU keretében – 37%-át az éghajlat-politikai fellépésre különítik el.

További információk

Közlemény: „Irány az 55%!” intézkedéscsomag: az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéseinek végrehajtása

Az európai zöld megállapodás végrehajtásával kapcsolatos weboldal (amely tartalmazza a jogalkotási javaslatokat is)

A javaslatokról szóló, audiovizuális anyagokat tartalmazó weboldal

Kérdések és válaszok az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről

Kérdések és válaszok a közös kötelezettségvállalásról, a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendeletről

Kérdések és válaszok az energiarendszereink éghajlat-politikai célkitűzéseinkre való alkalmassá tételéről

Kérdések és válaszok az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról

Kérdések és válaszok az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról

Kérdések és válaszok a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó keretről

A csomag felépítéséről szóló tájékoztató

A társadalmi szempontból igazságos átállásról szóló tájékoztató

A természetről és az erdőkről szóló tájékoztató

A közlekedésről szóló tájékoztató

Az energiáról szóló tájékoztató

Az épületekről szóló tájékoztató

Az iparról szóló tájékoztató

A hidrogénről szóló tájékoztató

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló tájékoztató

Az energiaadózás zöldebbé tételéről szóló tájékoztató

Az európai zöld megállapodás végrehajtását bemutató brosúra”

Forrás:
Európai zöld megállapodás: a Bizottság az EU gazdaságának és társadalmának átalakítását javasolja az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések sikere érdekében; Európa Bizottság; 2021. július 14.

Gulyás Gergely elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság friss klímacsomagját

„ Elfogadhatatlannak nevezte jelenlegi formájában az Európai Bizottság Fit for 55 elnevezésű, a többi közt az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó javaslatcsomagját csütörtökön a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely fontosnak ítélte ugyanakkor, hogy a klímavédelem és a kibocsátás-csökkentés globális kérdésként jelenjen meg. Magyarország célkitűzésként szívesen támogat a jelenleginél ambiciózusabb célokat, de látni kell, hogy a tagállamok többsége az eddigi vállalásokat sem tartotta be – mondta.

A miniszter közölte: az Európai Bizottság olyan eszközöket választ, amelyek Magyarország számára elfogadhatatlanok, mivel a végén nem a szennyezők fizetnének, hanem a lakások és az autók után kellene adót fizetni. Ráadásul a rezsicsökkentés eredményeit a terv szétrombolja – tette hozzá.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Facebook posztban részletezte a magyar kormány kifogásait.

„A Bizottság klímavédelmi tervének alacsony a környezetvédelmi hatása, hiszen egy, a háztartásokra kivetett karbonadó okozta áremelés tehát csak minimális mértékben eredményezné a fogyasztás (és így a károsanyag-kibocsátás) csökkenését, a hatása sokkal inkább a családok terheinek drasztikus növekedése lenne” – írta a posztban Szentkirályi Alexandra.
A kormányszóvivő szerint az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt is méltánytalan lenne a javaslat, és ezért elfogadhatatlan, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag kibocsátásai után.

A magyar kormány álláspontja szerint az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra. „Nem illeszkedne a tagállami szabályokhoz, hiszen az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi-, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében. Nincs társadalmi támogatottsága, hiszen az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését” – áll a posztban. ”

Forrás:
Gulyás: Elfogadhatatlan az Európai Bizottság friss klímacsomagja; Mandiner; 2021. július 15.
„Kitért arra, hogy a tervről a tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük.”
Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa; kormany.hu; 2021. július 15.

Állásfoglalás – Az Európai Bizottság „Fit for 55” klímavédelmi javaslatcsomagjáról (Századvég)

„Az Európai Bizottság július 14-én előterjesztette a közösség megemelt klímaambícióinak elérését célzó jogszabályalkotási javaslatcsomagját. A dokumentumegyüttes egyik fő ajánlása egy, a háztartások épületeit és közlekedését sújtó új, központi karbonárazási rendszer bevezetése. Az előterjesztett jogszabály várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezet, súlyos terhet ró a családokra, nem veszi figyelembe a tagállami különbségeket és társadalmi támogatottsága alacsony, ezért a Századvég nem javasolja bevezetését.

Ursula von der Leyen, az intézmény több vezetőjével közösen, július 14-én mutatta be az Európai Bizottság fél éve várt klímavédelmi javaslatcsomagját. A dokumentumok elkészítése mögötti elsődleges motiváció a Tanács által tavaly decemberben elfogadott, 40-ről 55 százalékra megnövelt 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés volt. A kiadott csomag a megemelt klímavédelmi ambíció gyakorlati megvalósítását elősegítő, bizottsági ajánlásokat mutatja be, amelyek elfogadásáról a Parlament és a Tanács dönt majd.

A csomag kritikus eleme egy új, központi szén-dioxid-kereskedelmi rendszer bevezetése, ami a lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat terhelné.

A módosítással a kis szennyezők szabályozása tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe kerülne, ami jövedelmi helyzettől, földrajzi adottságoktól és egyéb különbségektől független, egységes karbonárakat eredményezne.

A javaslat a háztartások számára megfeleltethető egy új karbonadó bevezetésével, ami valamennyi tagállamban azonos mértékben emelné meg a rezsidíjakat és az üzemanyagárakat. A jogszabálytervezettel kapcsolatban az alábbi négy fő aggály azonosítható.

I. Alacsony környezetvédelmi hatás

Míg a vállalatok számára elegendő erőforrás áll rendelkezésre egy bevezetett környezetvédelmi adó miatti áremeléshez történő rugalmas alkalmazkodásra, a háztartások mozgástere jóval szűkebb. A lakossági fogyasztók épületeinek és közlekedési eszközeinek energiahatékonysága, valamint az azokban felhasznált tüzelőanyag típusa olyan adottságok, amelyeket anyagi és egyéb okból nehezen tudnak megváltoztatni.
…
II. Méltánytalanság

Az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt elfogadhatatlan, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag kibocsátásai után.

Az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra, ami csökkentené a tagállamok közötti kohéziót, így ellentétesen hatna az Európai Unió alapértékeivel.

III. Tagállami szabályokhoz való illeszkedés hiánya

Az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi-, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében. Ezek a szabályrendszerek többnyire többdimenziós, tagállamonként eltérő súlyú célokat szolgálnak, az elérésükhöz szükséges komplex szabályozási eszközrendszerrel. A Bizottság javaslata erősen sértené az egyes tagállamok társadalmi elvárásaihoz illesztett szakpolitikai céljainak teljesülését, ráadásul jelentős adminisztratív, gazdasági és szuverenitási problémákat generálna.

III. Tagállami szabályokhoz való illeszkedés hiánya

Az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi-, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében. Ezek a szabályrendszerek többnyire többdimenziós, tagállamonként eltérő súlyú célokat szolgálnak, az elérésükhöz szükséges komplex szabályozási eszközrendszerrel. A Bizottság javaslata erősen sértené az egyes tagállamok társadalmi elvárásaihoz illesztett szakpolitikai céljainak teljesülését, ráadásul jelentős adminisztratív, gazdasági és szuverenitási problémákat generálna. Például mivel napjainkban Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak, egy egységes központi adó bevezetése arányaiban a hazai háztartások energiaköltségeit növelné meg a legnagyobb mértékben.

IV. Társadalmi támogatottság hiánya

A Századvég korábban készített hazai és európai közvélemény-kutatási eredményei alapján az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését.
…
Súlyos negatív társadalmi hatásai és elhanyagolható környezetvédelmi haszna miatt a Századvég a jogszabályjavaslatot– jelenlegi formájában – nem tartja elfogadhatónak.”

Forrás:
Állásfoglalás – Az Európai Bizottság „Fit for 55” klímavédelmi javaslatcsomagjáról; Századvég; 2021. július 15.

A zöldszervezetek elégedetlenek az EU klímavédelmi csomagjával

„Szerdán hozták nyilvánosságra az Európai Unió Fit for 55 csomagját, ami a 2030-ig meghatározott, 1990-es bázisévtől számított 55 százalékos uniós üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés eléréséhez szükséges gyakorlati lépéseket taglalja.
…
Nyilvánosságra hozatala után beigazolódni látszanak a környezetvédő szervezetek félelmei, miszerint nem nyújt megfelelő megoldást a klímaváltozás elleni küzdelemben, miközben szociális szempontból is felvet problémákat.
Noha a tervezet kitér a kibocsátáscsökkentés szociális aspektusaira, látványosan nem fordít elegendő energiát – akár a szó szoros értelmében – arra, hogy a benne foglalt intézkedések ne sújtsák aránytalanul az alsó társadalmi rétegeket.
…
Ahogy a Föld Barátai európai szervezete (FOEE) és a Jogot az Energiához Koalíció (REC) felhívják rá a figyelmet, a csomagban foglalt intézkedések nyomán sok szegény háztartásnak tovább fog növekedni az energiaszámlája, amennyiben nem finomítanak a javaslatokon. Miközben méltányolandó és fontos cél, hogy csökkentsék az épületek energiafelhasználását, és a jövőben csak magas energiahatékonyságú épületekre adjanak engedélyt, a házak károsanyag-kibocsátására kivetett díjakból hiányzik a szociális érzékenység.
…
A szervezetek úgy látják, hogy – amellett, hogy tagállami szinten nem várhatók kikényszeríthető lépések – a szegények támogatására előirányzott eszközök nincsenek megfelelően meghatározva, és várhatóan a támogatások mértéke sem lesz elégséges a rohamosan növekvő energiaszámlák kompenzálására.
Azzal ugyanis, hogy az Európai Bizottság bevonná a lakossági energiafelhasználást, valamint a közlekedést az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS), jelentősen nőnének a társadalom terhei.
…a lakossági gázszolgáltató, vagy az üzemanyag-kereskedő az eladott tüzelőanyag után meg kellene hogy vásárolja az európai ÜHG-kibocsátási kvóta megfelelő részét. Erre eddig a polgári légi közlekedés, energiatermelők, valamint a nagyipar volt köteles.

Vagyis előreláthatóan a lakossági fogyasztásra terhelnék rá a cégek a pluszköltségeket, melyekkel a Bizottság a károsanyag-kibocsátást fogná vissza, ami a fent említett okokból igazságtalan: nem nézi, hogy kinek milyen az anyagi helyzete, csupán azt, hogy mekkora a kibocsátása…A kimutatások szerint az európai háztartások rezsije évi 429 euróval fog nőni átlagosan. Ráadásul a lakossági terhek növelésével párhuzamosan a kibocsátás várhatóan alig fog csökkenni ezen rendszer bevezetése nyomán; míg az ipari termelés területén a karbonkvóták ösztönözhetik a termelőket a kibocsátáscsökkentésre, technológiaváltásra vagy a termelés felhagyására, a lakossági fogyasztókra nem lehet ilyen egyszerűen átültetni a piaci logikát. ”

Forrás:
A zöldszervezetek elégedetlenek az EU klímavédelmi csomagjával; Kiss Soma Ábrahám; Mérce; 2021. július 14

Közigazgatási, politikai informatika

Intelligens város lesz München

„A metropolisz gyakorlatilag egy valós idejű laboratóriummá válik.

A bajor főváros vezetői, hivatalai és intézményei, a helyi egyetemek és az UnternehmerTUM nevű cégalapító központ közösen akarják okostelepüléssé alakítani Münchent. Mindez a Munich Urban Colab nevű kezdeményezés keretében valósul meg.

Az elképzelések alapján a bajor metropolisz a jövőben olvasztótégely lesz a startupok, a különböző vállalatok, a tudomány, illetve a kreatív szakemberek, koncepciók, műhelyek és vállalkozások számára. A program elindítói számítanak a helyi közigazgatási intézményekre és a lakosságra is. Többek között ezért hoztak létre két esztendő alatt egy 11 000 négyzetméter hasznos területet kínáló átlátszó épületet a város központjában. A 30 millió eurós építési költséget az UnternehmerTUM állta, míg a telket a város biztosította.

A projekt a hangsúlyt az építészetre, a klímavédelemre, a fenntarthatóságra és a közlekedésre helyezi, s olyan megoldásokat akar találni, amelyek könnyebbé tehetik a 21. században a városi életet, valamint hasznosíthatóvá teszik a köztereket és középületeket. A Munich Urban Colab egyúttal hozzá akar járulni az Új Európai Bauhaus nevű európai uniós kezdeményezéshez, s ezáltal a fenntartható és innovációkra építő Zöld Európa megteremtéséhez.

A támogatók és résztvevők között van a Susanne Klatten BMW-örökös által alapított UnternehmerTUM, a Müncheni Műszaki Egyetem, a Lajos-Miksa Egyetem, a Müncheni Főiskola, valamint a BMW, az Infineon, az SAP és a Siemens. ”

Forrás:
Intelligens város lesz München; SG.hu; 2021. július 13.
Lásd még: Munich Urban Colab. One Space. Many Minds. Infinite Ideas
Az új európai Bauhaus: szép, fenntartható, közös; Európai Bizottság

Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső térinformatikai rendszer

„A Kormány a Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső térinformatikai rendszer alkalmazása kiterjesztése, integrálása érdekében felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, valamint a külgazdasági és külügyminisztert, hogy gondoskodjanak a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság között kötendő együttműködési megállapodás aláírásáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1487/2021. (VII. 16.) Korm. határozata a Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső térinformatikai rendszer alkalmazása kiterjesztése, integrálása érdekében szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről; Magyar Közlöny; 2021. évi 135. szám; 2021. július 16.; 6400. o. (PDF)

Elindult a Főépítészi Képzési Felület. A Lechner új felülete a főépítészi vizsgák lebonyolítását támogatja

„A főépítészi vizsgák szervezői számára a vizsgaidőpontok elektronikus meghirdetésére, a jelentkezés koordinálására, valamint a vizsgák eredményeinek elektronikus kezelésére nyújt lehetőséget a Lechner Tudásközpont Főépítészi Képzési Felülete. Az új digitális portálon a jelentkezők jogszabálygyűjteményekhez és kidolgozott tananyagokhoz egyaránt hozzáférhetnek, sikeres vizsga esetén pedig a bizonyítványukat is innen tölthetik le.

A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2021. május 13-án hatályba lépett módosításával megújult a főépítészi vizsgáztatás rendszere is. A jogszabály a főépítészi feladatok és foglalkoztatási feltételek mellett a főépítészi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatokat és felelősöket is meghatározza.

Az állami főépítészek számára a főépítészi vizsga időpontjainak elektronikus meghirdetésére, a jelentkezés koordinálására, valamint a vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus kezelésére a Lechner Tudásközpont biztosítja a lehetőséget a továbbiakban, a Főépítészi Képzési Felületen keresztül. A felület a vizsgázókat is támogatja, akik itt választhatják ki a megfelelő helyszínt és időpontot, tájékozódhatnak többek között a jelentkezési határidőről, a vizsgát megelőző szakmai konzultációs időpontokról, ezenkívül jogszabálygyűjteményekhez és kidolgozott tananyagokhoz is hozzáférhetnek.

Tájékoztató a Főépítészi Képzési Felületről itt érhető el.”

Forrás:
Elindult a Főépítészi Képzési Felület; Lechner Tudásközpont; 2021. július 12.

Még idén bevezethetik a digitális fuvarlevelet Magyarországon

„Projekttársaságot alapítottak, mérföldkőhöz érkezett az e-CMR hazai bevezetése

Hamarosan elindulhat egy új, hazai fuvarozókat és logisztikai szereplőket kiszolgáló digitális platform, amely lehetővé teszi a szállítmányozás papírmentessé tételét. Ennek fontos mérföldköve, hogy a logisztikai és fuvarozói ágazat meghatározó érdekképviseleteinek közreműködésével megalakult az e-CMR Europe Kft., amelynek célja az elektronikus belföldi és nemzetközi fuvarlevél gyors hazai bevezetése. A projekttársaság alapítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elismeréssel szólt a célkitűzésekről dr. Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy ezúttal egy teljes ágazat csatlakozott a magyar Kormány által is prioritásként kezelt digitalizációs törekvésekhez.

Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelenlétben írta alá 2021. július 15-én a hazai közúti fuvarozói és a szállítmányozói oldal három meghatározó szakmai szervezete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ), valamint a közúti szállításhoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésében élenjáró i-Cell Mobilsoft Zrt. azt az együttműködési megállapodást, amelynek célja, hogy már ebben az évben elinduljon Magyarországon a digitális fuvarkísérő okmány szolgáltatás, az e-CMR platform.

A négy szervezet deklarált célja, hogy a hazai fuvarozók és logisztikai szereplők egy kizárólag magyar tulajdonosi hátterű és kiemelkedő szakmai tudással rendelkező szolgáltatón keresztül férjenek hozzá az e-CMR szolgáltatáshoz, amelynek általános elterjedését gyorsíthatja az EU eFTI, azaz elektronikus áruszállítási információs rendszerének 2024-ig történő bevezetése is. Az eFTI alkalmazásával minden, a fuvarozást kísérő dokumentum digitalizálttá válik, ami nemcsak a logisztikai ágazat működését gyorsítja és teszi versenyképesebbé, hanem hazánk és az unió zöld törekvéseinek is megfelel.

„A magyar Kormány és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott törekvés, hogy a gazdaság működtetésében minél nagyobb hangsúlyt kapjon a digitalizáció – jelentette ki dr. Mosóczi László az eseményt követő sajtótájékoztatón. – Örvendetes, hogy ezúttal gyorsan egymásra találtak a kormányzat és egy teljes gazdasági ágazat érdekei, s ennek köszönhetően korszakváltó, valóban innovatív jövő körvonalazódik a logisztikai, közúti árufuvarozási ágazatban. Az elmúlt másfél év rámutatott arra, hogy a személyes térben intézett ügyeink jó része áthelyezhető a virtuális valóságba, a papír alapú adminisztrációt pedig kiválthatja az elektronikus dokumentum.”

A CMR fuvarokmány és a belföldi fuvarlevél a közúti árufuvarozás összetett funkciós árukísérő dokumentumai, amelyek a szállított áru, feladó és címzett, illetve a fuvarozó adatain felül a szállítási szerződés létrejöttének, a felelősségi köröknek, illetve az áru átadásának és átvételének igazolására is szolgálnak. Egészen biztos, hogy rövidesen forradalmi változás történik, és robbanásszerűen terjed el az e-dokumentumok használata.

Eddig papír alapon, postán küldték a dokumentációkat

„A CMR a fuvarozó által elvégzett munka számlázásának alapja, és ameddig e dokumentum papír alapon, és gyakran postai úton jut el az érintettekhez, addig nehézkes, hosszadalmas és számos, ráadásul lassan korrigálható hibalehetőségre ad alkalmat a rendszer – mondta Ignácz József Péter, az MKFE elnöke. – Az e-CMR nemcsak felgyorsítja, de teljesen biztonságossá teszi a megbízók és szolgáltatók közötti elszámolást, ami közös érdekünk, hiszen tovább növelheti az alágazat hatékonyságát, versenyképességét.”

Az e-CMR és a belföldi e-fuvarlevél bevezetése jelentősen növelheti a fuvarozók versenyképességét azzal, hogy felgyorsul a számlázási folyamat, és a fuvarozó hamarabb hozzájuthat a megszolgált fuvardíjához.

„A NiT Hungary által jelentős számban képviselt fuvarozó mikro- és kisvállalkozások versenyképessége és piaci helyzetének erősítése szempontjából jelentős előrelépés lesz a fuvarokmányok digitalizációja – erősítette meg Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára. – Az e-CMR forradalmasíthatja a jelenlegi elavult, lassú rendszert, amely mindeddig akadálya volt a megszolgált fuvardíjakhoz való gyors hozzájutásnak, így képviselt vállalkozásaink likviditási problémáit is enyhíteni fogja.”

Magyarország nemzetközi viszonylatban is innovatív megoldást vezethet be; mivel a rögzítendő adatok nagy része azonos, így az e-CMR akár összekapcsolható a már működő, az érzékeny termékek szállításának regisztrációjára szolgáló, a NAV által üzemeltetett EKÁER rendszerrel is.

„A fejlesztésnél maradéktalanul figyelembe vesszük a hazai gazdasági szereplők érdekeit. A két platform összehangolásával jelentős adminisztrációs költségmegtakarítást érhetnének el a fuvarozók és a megbízó vállalkozások is” – emelte ki Garai Géza, az i-Cell Mobilsoft Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.

Valós időben lehet majd követni az áruk mozgását

„Az e-CMR bevezetésének a megbízói oldalon is számos előnye lesz – mondta Dr. Lányi Márton, az MSZSZ elnöke. – Azonnali és valós adatok nyerhetők a szállított áruk helyzetéről, felgyorsulhat a panaszkezelés folyamata. Nemcsak a feladók, de a címzettek is egyszerűbben kísérhetik majd figyelemmel az áruk mozgását, és módjukban áll majd akár azonnal beavatkozni azokban a helyzetekben, amikor valamilyen változtatásra van szükség a logisztikai folyamat során.”

Az e-CMR Europe Kft. megalakulása és az elektronikus fuvarlevél szolgáltatás bevezetése újabb mérföldkő a logisztikai folyamatok digitalizációjában, a fuvarozók versenyképességének növelésében, amely jelentősen hozzájárulhat az ellátási lánc hatékonyabb működéséhez és átláthatóságához. Minél előbb indul el és minél többen csatlakoznak a magyarországi rendszerhez a kiélezett nemzetközi piaci versenykörnyezetben, annál nagyobb haszonélvezője lehet a hazai logisztika, a szállítmányozás, a közúti árufuvarozás és közvetetten a magyar költségvetés is e rendszer használatának.”

Forrás:
Még idén bevezethetik az elektronikus fuvarlevelet Magyarországon; Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE); 2021. július 16.
Lásd még: e-CMR; IRU (International Road Transport Union)

Informatika, távközlés, technika

Az Európai Központi Bank megtette az első lépéseket, közeledik a digitális euró

„Az euró digitális verziójának piacra dobása érdekében megtette az első szükséges lépéseket az Európai Központi Bank, derült ki a tájékoztatóból, amely szerint az elektronikus fizetési megoldások iránt globálisan is egyre nő a kereslet. Ezzel párhuzamosan válaszolnának a kriptoszektor robbanására.

Az eddigi információk alapján a digitális eurót az Európai Központi Banknál (ECB) lehet majd tartani egy fiókban, nem pedig kereskedelmi bankban. Bár nem sokban különbözik majd bármelyik online bankfióktól vagy digitális tárcától, de sokkal biztonságosabb lesz, mint amit bármelyik privát cég nyújthat.

A digitális euró projektje jelenleg a vizsgálati fázisban tart, erre 24 hónapot szánnak, utána 3 éves megvalósítási időszak következik. A kezdeményezés célja, hogy a digitális fizetés ne teljesen a privát szektor kezében legyen, főleg akkor, ha visszaesik a készpénzhasználat. Az ECB szerint a lényeg az, hogy a digitális kor állampolgárai és cégei továbbra is a pénz legbiztonságosabb formájához, a jegybanki pénzhez férjenek hozzá. A fejlesztéseket egyébként azután gyorsították fel, hogy a Facebook 2019-ben saját pénz bevezetéséről beszélt (ez szakértők szerint fenyegetést jelentett volna a jegybankokra is).

A digitális euró mögött azonban egy jegybank állna, az ECB pedig állítólag gondoskodna róla, hogy amennyiben a kriptopénzeket a való világban is elfogadnák vásárlásra, az euró készpénz ne váljon haszontalanná.

Az ECB szerint az elmúlt években több kísérletet is folytattak, és kiderült, nincsenek technikai akadályok a digitális euró bevezetése előtt. A digitális euró tervezésekor bankok és kereskedők részvényeseivel is egyeztetnek. Meghatározzák majd a bankok és fintech cégek szerepkörét is, ezek valószínűleg az ECB nevében kínálhatnak majd digitális eurós tárcákat. Elindulnak az egyeztetések az EU-ban is a szükséges jogi változtatások érdekében.”

Forrás:
Közeledik a digitális euró; Harangi László; IT café; 2021. július 15.

„A kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya” – 1. rész

„A nemrégiben nagy visszhangot kiváltó SolarWinds-ügy után az elmúlt hetekben ismét arról szóltak a hírek, hogy feltehetőleg Oroszországhoz kötődő hackercsoportok hajtottak végre támadásokat amerikai és német célpontok ellen. Nem láthatunk a színfalak mögé – maguk az érintettek sem mindig –, de azért próbáljunk meg azok számára is érthetően összefoglalni pár ezzel kapcsolatos kérdést, akik a saját számítógépes jelszavukon túlmenően nincsenek különösebben otthon a kiberbiztonság területén. Ebben lesz segítségünkre Nyáry Gábor, a Nemzeti Közsszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének kutatója. Interjúnk első része.

A hackerekről a laikusnak a filmes élményei jutnak eszébe, amelyek ritkán tükrözik a valóságot. Indulásként próbáljuk meg nagy vonalakban elválasztani a hackert a hackertől, célokat a céloktól, az állami csoportokat a privát szereplőktől. Felvázolható a főbb csoportokat illetően valamiféle egyszerűsített „taxonómia” – cél, eszköz, munkamódszer vagy bármely egyéb jellegzetességek alapján –, ami segíthet a hírek értelmezésében?

Természetesen nagymértékben leegyszerűsítő az, amikor – persze inkább a közbeszédben – „hackerekről” beszélünk. A kibertér sok szempontból éppen olyan, mint a mi valóságos, fizikai értelemben is létező tereink: sokféle ember mozog benne, változatos célokkal, nagyon különböző szándékokkal. A kibervilágban ártó szándékkal, illegális módon fellépő személyek osztályozására természetesen több séma is létezik: ezek hellyel-közzel eltérnek ugyan, de nagy vonalakban hasonló kategóriákba sorolják a kibertér „szereplőit” (ez ugyanis a hivatalos elnevezésük). A különféle elkövetőkhöz más és más indítékot is szokás hozzárendelni. Természetesen a „kedvelt” bűncselekménytípusok is változnak: más módon jár el egy zsaroló, és megint másként okoz kárt egy unatkozó siheder. Mások a módszerek is, és a szakértelem is eltér.
Nyáry Gábor

Melyek a főbb kategóriák?

Az állami szereplők állnak az első helyen, noha nem feltétlenül ők okozzák a legtöbb problémát. Általában egy-egy állam külpolitikai céljai érdekében tevékenykednek. A közvetlen állami szereplők – hírszerzők, katonák – ellenséges rendszerekbe törnek be, hogy adatokat szerezzenek, vagy pusztítsanak el. Többnyire ők a kibertér legszervezettebb, legmagasabban képzett szereplői. A kiberbűnözőket a személyes haszonszerzés vágya mozgatja, és hosszú távú, egyre növekvő súlyú fenyegetést jelentenek. Az utóbbi időszakban főleg a zsarolásra specializálódott csoportjaik váltak különösen aktívvá, immár nemzetbiztonsági fenyegetést jelentve még a nagyhatalmaknak is. A hacktivisták ideológiailag motivált kiberbűnözők. Hajlamosak lehetünk lebecsülni az általuk jelentett fenyegetést, pedig elszánt, látványos akciókban gondolkodó fanatikusok. Online akcióikat politikai célkitűzéseik mozgatják. A kiberterroristák célja a zavarkeltés, a zaklatás. Módszereik nem túl kifinomultak. A digitális tereket inkább a szervezeti kommunikációra, toborzásra, illetve a propagandaakcióikhoz használják. Az általuk jelentett fenyegetés ezért kicsi, ám ez a helyzet gyökeresen megváltozhat. A szórakozásból támadók motivációja személyes, és ez a „cél nélküliség” bizonyos fokig kiszámíthatatlanná teszi őket. Cseppet sem veszélytelen csoport, noha a szakmai hozzáértésük, felkészültségük általában a legalacsonyabb. A végére maradt a bennfentesek csoportja. Ez a sorrendiség ne tévesszen meg senkit: ők a kibertér különösen veszélyes károkozói. Volt vagy jelenlegi alkalmazottak, beszállítók, alvállalkozók, esetleg partnerek. Erejük (és veszélyességük) elsősorban abban áll, hogy olyan belső információkkal rendelkeznek egy szervezetről, cégről, ami hallatlan helyzeti előnyt jelent.

Nézzük meg az állami szereplőket. Tudjuk, hogy évezredek óta léteznek titkosszolgálati műveletek, melyeknek az információszerzés – baráttól és ellenségtől – éppúgy részét képezi, mint olykor a károkozás is. Mondhatjuk-e azt, hogy a kibertérben zajló műveletek is ugyanezt viszik tovább más eszközökkel, vagy itt már valami minőségileg új kategóriáról kell beszélnünk?

Válasszuk külön az állami szereplők esetében is a két nagy csoportot: vannak, akik információkat gyűjtenek a kibertérben mozogva, és vannak, akik kárt okoznak, digitális, sőt akár valóságos fizikai (szakszóval: kinetikus) csapást mérnek az ellenségre. Itt valójában a feladat a fontos, nem pedig a szervezet, amelyhez tartoznak. Polgári hírszerző szervezetek hackeregységei is indíthatnak károkozó akciót. Az eddig ismert egyetlen olyan támadás, ami nem is csupán szoftverekben, vagy számítógépes rendszerekben okozott problémát, hanem gyáripari berendezések tényleges pusztulását idézte elő – polgári hírszerző szervezet kiberszakembereinek a számlájára írható. Ugyanakkor a katonai kötelékben szolgáló kiberharcosok is gyakran indítanak olyan műveleteket, amelyeknek az elsődleges célja a felderítés. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a kibertérben zajló műveleteknek fontos kiegészítője a közösségi terekben zajló diskurzusok befolyásolása, irányítása, és ha kell, meghamisítása. Azaz a fedés, az álhírgyártás, a dezinformáció. Azt gondolom egyébként, hogy bár a „harctér” új, és persze az eszközök is mások, az alapvető koncepciók, szervezési elvek, valamint maguk a célok nem sokat változtak.

Még mindig az állami hackereknél maradva, arra kérem, segítsen elképzelni ennek a tevékenységnek a mindennapjait. Hogy zajlik ez a gyakorlatban? Fiatal, jó programozói vénával rendelkező férfiak és nők – ing-nyakkendő, kiskosztüm –, reggel bemennek egy semleges nevű munkahelyre, leülnek a számítógép elé, és… „hackelnek”? Netán a vírusos időkben távmunkában is dolgozhatnak?

Egyet észben kell tartanunk: a kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya, ahol a legények rajtaütnek az ellenségen, levágnak mindenkit, majd estére már vissza is térnek a táborukba. Egy összetett, bonyolult kiberműveletnél az ötlet megfoganásától az akció lezárásáig hónapok, de inkább évek telnek el. Az első fázis a tervezés: még egy apró feladat sem képzelhető el alapos projektterv nélkül. Ezt követi a felderítés szakasza, ami minden hadműveletnél létfontosságú. Többnyire ezen áll vagy bukik a siker. Rengeteg fontos információ szerezhető be nyílt forrásokból, ez az alap. Fontos tudások gyűjthetők be az ellenfél emailforgalmán, illetve ma már az alkalmazottak közösségimédia-posztjain keresztül. Természetesen nem maradhat ki a megtámadni kívánt hálózat hosszadalmas megfigyelése sem. Ezután jön a „fegyvergyártás” fázisa. Ebbe beletartozhat adathalász emailek gyártása, álwebhelyek fabrikálása, és természetesen a támadáshoz használt kártevőszoftver megírása, vagy beszerzése. Ez utóbbiakból ugyanis komoly választék kapható az internet eldugott zugaiban, az úgynevezett sötét weben. Ezek aztán személyre szabhatók, az adott támadás profiljához igazíthatók. Nem ismeretlen a támadó kártevők ellopása sem: ezzel nemcsak fejlesztői munkát és költséget spórol meg egy akcióra készülő hackercsoport, de kitűnő módszer a nyomai elfedésére is. Hiszen leleplezés esetén valamelyik másik állam hackereinek „szokványos” fegyverére bukkannak a felfedezők. A tulajdonképpeni támadás szakasza a behatolás: a megtámadott rendszer védelmi vonalainak kijátszása, bejutás a számítógépes rendszer belsejébe. Ezt többnyire, immár „házon belül” egy kevéssé feltűnő „oldalirányú” kutatás követi. Olyan ez, mint amikor egy irodaházba behatoló betörő nem az igazgató páncélszekrényéhez lép azonnal, hanem először végiglopakodik a folyosókon, megpróbál benyitni a sötét irodákba. Ottfelejtett kulcsokat, jelszavakat keresgél és gyűjt be. Bármit, ami a tényleges akcióhoz hasznos lehet.

Melyik a fő fázis?

Az akció végrehajtása: adatok ellopása, vagy a rendszerek pusztítása, rombolása. Végül ne feledkezzünk meg az utolsó fontos lépésről: ez az „exfiltráció”, azaz a rendezett visszavonulás. Ezalatt sok eltérő munkafázison megy keresztül a folyamat, sokféle ember dolgozik a tervezésen, szervezésen, kivitelezésen. Olyan ez, mint egy modern multinál folyó projektmunka. Az akción dolgoznak olyanok, akik szinte hivatalnokként járnak be a munkahelyükre, hónapokon keresztül szervezik és kivitelezik például a szükséges eszközbeszerzéseket, projektnaplót írnak, jelentéseket gyártanak. (Akár öltönyben-kosztümben is járhatnak, bár ez ma már nem igazán divat.) A nagyobb műveleteken dolgozóknak csak egy része az, akire a „hacker” szót meghallva gondolni szoktunk: a támadáshoz használt szoftvereket fejlesztő, megíró „kódolók”, azaz programozók persze általában „kreatív munkatársak”, és ők többnyire nem hivatali munkaidőben dolgoznak.

És a távmunka lehetősége?

Azt azért erősen valószínűtlennek tartom: ezekben a szakmákban az „operatív biztonság” kiemelt kérdés. Egyetlen komoly szervezet sem tolerálja, hogy a munkatársai hónuk alá csapjanak egy köteg titkos printoutot, vagy átküldjenek az otthoni gépükre néhány titkos ügykezelésű dokumentumot, hogy majd hazulról folytathassák a munkát. A katonai hackereket egyébként a munkavégzés rendje, fegyelme szempontjából is szigorúbb szabályok kötik, ők többnyire szabályos szolgálati rend szerint dolgoznak a kiberműveletek részmunkáin is. Különösen igaz ez az izraeli hadsereg kiberkatonáira, akik 18-20 esztendős sorkatonák. Az ugyanakkor magától értetődő, hogy akár szerződéses alkalmazottakról, akár sorozott katonákról van szó, a kiválasztás alapos és sokoldalú: természetesen a legtehetségesebb matematikusokat, kriptológusokat, adattudósokat, programozókat keresik ezekre a munkakörökre. Van, ahol a képzés stratégiai távon átgondolt; éveken át különböző szinteken és intézményekben zajlik az ígéretes fiatalok válogatása, felkészítése. Többnyire Észak-Koreát szokták említeni ebben az összefüggésben, pedig az izraeli hadsereg különösen kiemelkedik ebben. Talpiot nevű természettudományos programjuk egyfajta fiatalkorú zseniképző hírében áll.

Számtalanszor előfordult már a „fizikai térben”, hogy bizonyos kényes műveletekhez az állami szereplők tőlük függetlennek látszó csoportok segítségét vették igénybe –gondoljunk például a nicaraguai kontrák CIA általi támogatására a ’80-as években. Vajon ez a gyakorlat a kibertérben is előfordul?

Szinte bizonyos, hogy igen. Szilárd az a szakmai vélekedés, hogy egyes országok állami szervezetei előszeretettel veszik igénybe civilek segítségét is a kibertérben folytatott műveleteik támogatására. Egy feltételezés szerint előfordul, hogy állami szolgálatban álló kiberharcosok néha-néha a saját szakállukra is folytatnak műveleteket. Itt többnyire észak-koreai hackereket emlegetnek. Én a magam részéről ezt elég nehezen tudom valóságnak venni. Ahogy fentebb is utaltam rá, egy kiberhadművelet nem valamiféle apró fusimunka, amit munkaidő után, a konyhaasztalnál ülve (persze szigorúan kapucnis pulóverben, ahogy a filmekben látható), „maszekba” is lehet csinálni. Mostanában – az idei nagy zsarolóvírusos támadások kapcsán – inkább arról szól a szakmai fáma, hogy egyes országokban a hatóságok cinkosságot vállalnak hackercsoportokkal, civil kiberbűnözőkkel. Ez már sokkal valószerűbb feltételezés, és valóban hosszú történelmi előzményekre is tekint vissza az ilyen kooperáció. Van azonban az állami szervezetek és a magánszektor együttműködésének egy sokkal gyakoribb és tulajdonképpen teljesen „polgárinak” tekintett esete. A nyugati világ (és ebben az USA élen jár, bár a britek is szívesen folyamodnak ilyesmihez) előszeretettel von be alvállalkozóként polgári vállalatokat a legszigorúbban minősített – magyarul titkos – nemzetbiztonsági munkák elvégzésébe. A kiberakciók felderítésére, felgöngyölítésére, az elkövetők megnevezésére például előszeretettel vonnak be kívülálló civil cégeket, szakértőket. Így ugyanis titokban maradhat az állami szervezetek felderítő módszertana, tényleges helyzetismerete. Sokat tudunk, és még többet sejtünk arról is, hogy az Egyesült Államok (minthogy a digitális világ leghatalmasabb cégóriásai is többnyire amerikai tulajdonúak) előszeretettel használja az iparági monopolhelyzetét adatok megszerzésére. A nagy digitális szolgáltatóknál felgyülemlő adattömeghez egyébként a legtöbb országban hozzáférnek a rendvédelmi és a titkosszolgálatok – ráadásul teljesen törvényes módon.

A törvényes hozzáférés mellett egyre több a törvényellenes „hozzáférés” is. Az Európai Bizottság adatai szerint Európában 2019-ben 432 komolyabb kibertámadás vált ismertté. Ez a szám 2020-ban felugrott 756-ra. Mi állhat a jelenség mögött?

A szomorú helyzet az, hogy ezeknél az adatoknál én nagyságrendekkel sokkolóbb híreket is tudnék említeni. 2017-ben a Yahoo cég nyilvánosságra hozta, hogy 3 milliárd felhasználói adatelem jutott egy évekkel korábbi hackerakció nyomán illetéktelenekhez. 2018-ban az Equifax nevű amerikai hitelinformációs cég vallotta be töredelmesen, hogy hálózatai támadás áldozatává váltak, és mintegy 143 millió amerikai polgár érzékeny személyes adatai jutottak ki a rendszerből. Még ugyanabban az évben jelentette a Marriott szállodalánc, hogy 383 millió szállóvendégük személyes adataihoz fértek hozzá illetéktelenek. Az okok összetettek lehetnek, de kettőt biztosan kiemelhetek. Megváltozott, illetve rohamosan átalakul a világ. Ahogy mondani szokták: a geopolitika, a hatalmi viszonyok. A világrend. A világ szabályok nélkülivé, a könyörtelen rivalizálások, eszközökben nem válogató küzdelmek terepévé vált. A jogérvényesülés gyengülése, illetve egyáltalán maga a „felfordulás” is óhatatlanul kedvez a bűnözés fellendülésének. Ami a korszerű digitális technológiák fejlődésével karöltve szinte kínálja a kiberteret a különböző motivációjú illegális akciókra.

Mi ebben a technológia szerepe?

Az roppant nagy lehet. Itt nem csupán arról van szó, hogy ügyesebb programozók fejlettebb kém-, vagy zsaroló szoftvereket készítenek. Bizonyos korszerű technológiák a szó szoros értelmében forradalmasíthatják a hackelést. A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás lehetőségeire gondolok, amelyek nemcsak a támadások erejét, hatékonyságát növelik meg, hanem – folyamatok automatizálása révén – az illegális kibertevékenységeket gyorsabbá, olcsóbbá is tehetik. Azaz sokkal többen, sokkal kevesebb szaktudással is nekifoghatnak a kiberkártevésnek. Megemlítenék még egy érdekes összefüggést. Szakemberek egyértelműen kimutatták, hogy a koronavírus-járvány kibontakozásával párhuzamosan lendült fel a kiberbűnözés is. Ennek okai között említik azt, hogy egyfelől megnőtt a bűnözők lehetősége, a támadható felület. Emberek hatalmas tömegei kezdtek otthonról dolgozni, többnyire a legelemibb kiberbiztonsági szabályok betartása nélkül. Tíz és tízmilliók kezdték mindennapos vásárlásaikat online intézni. Emellett a digitális kommunikáció forgalma is a sokszorosára növekedett. A személyes adatokat, jelszavakat – sőt, bankszámla-információkat – megszerezni akaró hackerek számára szinte egy új adat-aranybánya nyílt meg egyik napról a másikra. Érdekes és nem várt következményekkel járt az országhatárok lezárása, a személy- és áruforgalom drasztikus korlátozása is. A szervezett bűnözői körök a bezárkózás miatt óriási hagyományos bevételi forrásoktól estek el; részben ezek ellensúlyozására fordultak az online bűnözés terei és csatornái felé.

Kiemelhető valamilyen divatos elkövetési mód?

Az elmúlt másfél évben szédületes növekedésnek indult (az esetszámokat és az eltulajdonított összegeket tekintve egyaránt) a zsarolóvírusos támadások „divatja”. Itt a bűnözök olyan kártevő kóddal fertőzik meg a célpont rendszerét, amely zárolja a gépeken, illetve hálózaton tárolt adatokat. A kárvallott csak akkor fér megint hozzá a saját adatbázisaihoz, ha fizet a zsarolóknak. A kiberbűnözés esetszámai, a támadások súlya, a károkozás mértéke egyértelműen növekvő tendenciát mutat.

Az ember azt gondolná, hogy a stratégiai fontosságú intézményeket a virtuális térben is kiemelten védik. Ennek ellenére az az érzésünk támadhat, mintha csak kétféle intézmény létezne: amelyikbe már behatoltak, és amelyikbe még ezután fognak. Valóban lehetetlen küldetés lenne a tökéletes védelem kiépítése? Vajon a technika vagy az ember a gyengébb láncszem?

Az elmúlt év végén felfedezett óriási volumenű kiberhírszerzési akció, amelynek során fontos amerikai kormányhivatalok rendszerei mellett a világban több százezer intézmény és vállalat hálózataiba férkőztek be az akciójukat óriási profizmussal tervező és kivitelező – a feltételezések szerint az orosz külső hírszerzének, az SzVR-nek dolgozó hackercsoportok – szabályosan sokkolta az Egyesült Államok politikai és szakmai közegeit. A károk elhárítására, hasonló akciók megelőzésére intézkedések egész sorát jelentették be. Az ügy utóhatásaként azonban változni látszik a kibervédelem egész koncepciója. A lényeget a hadügyminisztérium informatikai vezetője fogalmazta meg: a rendszer külső határain felsorakozó védelem hatástalan. Abból kell kiindulnunk, hogy az ellenfél hackerei már bent vannak a „falak mögött”. A követendő védelmi eljárás ezért az ún. „zéró bizalom” elvére épül: nincs sérthetetlen rendszer, mindegyikben már ott lehetnek a potenciális támadók. Ezért olyan védelmi technológiákra kell támaszkodni, amelyek folyamatosan monitorozzák (például mesterségesintelligencia-technológiákkal), hogy az adott eszköz, felhasználó vagy szoftver az elvárásoknak megfelelően működik-e, azaz nem került-e illetéktelenek ellenőrzése alá. Egy másik közelmúltbeli súlyos eset, amikor rendbontó tömeg hatolt be az amerikai Capitolium épületébe, és ott hivatali számítógépekhez is hozzáférhettek, rávilágít a kiberbiztonság alaptézisére: az ember mindig a leggyengébb láncszem. Mint a vizsgálat során kiderült, a törvényhozás bizalmas anyagokat is kezelő munkaállomásainak többségére a használók kis cédulán ragasztották ki a belépési jelszavukat.”

Forrás:
„A kibertámadás nem olyan, mint egy kuruc portya” – 1. rész; Békefi Miklós; Ludovika.hu; 2021. július 16.

Az Európai Unió Tanácsa rendelete nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös európai vállalkozás létesítéséről

„A Tanács a mai napon rendeletet fogadott el az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) létrehozásáról. A rendelet megnyitja az utat Európában a szuperszámítógépek következő generációjának kifejlesztése előtt.

A mai döntés erősíti az EU stratégiai autonómiáját, és hozzájárul az Európai Kutatási Térség megvalósításához. A cél egyértelmű: azt szeretnénk, hogy Európa világvezetővé váljon a szuper-számítástechnika területén. Ez segít majd abban, hogy megbirkózzunk a globális kihívásokkal, és biztosítani tudjuk az uniós zöld és digitális átállás sikerét. – mondta Simona Kustec, Szlovénia oktatási, tudományügyi és sportminisztere

A rendelet megerősíti a kutatási és innovációs képességeket, a szuperszámítógépes infrastruktúra-ökoszisztéma fejlesztését és a világszínvonalú szuperszámítógépek közös vállalkozás révén történő beszerzését. Ez lehetővé teszi, hogy a szuperszámítógépes infrastruktúrát nagy számú köz- és magánszférabeli felhasználó is igénybe vehesse. Támogatja továbbá a zöld és digitális átállást, valamint az európai tudomány és ipar számára alapvető készségek fejlesztését.

Az új rendeletet hozzáigazították a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós többéves pénzügyi kerethez, így a közös vállalkozásnak módjában áll majd felhasználni a különböző uniós programokból, például a Horizont Európa programból, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó finanszírozást. A rendelet figyelembe veszi továbbá a legújabb technológiai fejleményeket, például a kvantum-számítástechnikát.

Háttér

Az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás célja egy világszínvonalú, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása az EU-ban. A rendelet lehetővé teszi a 2018 októberében létrehozott EuroHPC közös vállalkozás tevékenységeinek folytatását. A közös vállalkozás az EU, a 27 uniós tagállam, 6 egyéb ország és 2 magánszektorbeli tag – a HPC európai technológiai platformja és a Big Data Value Association – erőforrásait vonja össze.

A nagy teljesítményű számítástechnika alatt olyan rendkívül nagy számítási teljesítményű számítástechnikai rendszereket (azaz „szuperszámítógépeket”) értünk, amelyek képesek rendkívül összetett és erőforrás-igényes problémákat megoldani. Segítségével az olyan kulcsfontosságú technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a kiberbiztonság kihasználhatják a nagy adathalmazokra épülő gazdaságban rejlő óriási potenciált.

A Bizottság 2020 szeptemberében terjesztette elő javaslatát, a Tanács pedig 2021 májusában általános megközelítést fogadott el.

A Tanács rendelete az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Tanács általános megközelítése az EuroHPC közös vállalkozásról szóló rendelettel kapcsolatban…”

Forrás:
Európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás: a Tanács rendeletet fogadott el ; Európai Unió Tanácsa; 2021. július 13.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. július 19.
Nagykövetségek webhelyei: színpompás kavalkád, egyenlőtlen színvonal, bőséges tartalékok

Amennyire magától értetődő ma már, hogy egy-egy külképviselet jól felépített, informatív, könnyen navigálható – és természetesen folyamatosan karbantartott, azaz rendszeresen frissülő tartalmú webes jelenlétet tartson fenn, annyira nem kényeztetik el a diplomácia és a közkommunikáció szakembereit az ezzel kapcsolatos felmérések, vizsgálatok. A napokban vehettünk kézbe egy ilyen ritka dokumentumot: az amerikai Signal Communications vállalat jelentését, amelyben 30 kiválasztott ország nagykövetségének webes jelenlétét vették vizsgálat alá. Elgondolkodtató olvasmány.

Természetesen, ami a módszertant illeti, ott bőségesen nyílik tere a szakmai prioritások, tapasztalatok érvényesítésének. Mindazonáltal érdemes leszögezni: a Signal megközelítésmódja, kategóriarendszere, amellyel igyekszik összevethető módon feltérképezni a követségi weboldalak erősségeit és gyengeségeit, alapvetően használhatónak értékelhető. Négy fő kategóriacsoportba sorolták azokat a minőségi jegyeket, amelyek jó eséllyel határozhatják meg egy követségi internetes oldal (illetve portál) használhatóságát, az ún. közdiplomácia szemszögéből. Ezek a következők:
– dizájn és márka
– az oldalak minősége
– a tartalmak minősége
– technikai kifinomultság

Az ember talán maga sem szívesen vallja be, de az igazság az, hogy a vizsgálati kategóriák sorrendisége is egy értékszemléletet tükröz, és a Signal kutatása vélhetően jól érez rá (ilyen tekintetben is) a korszellemre. Ez önmagában is újdonság lehet a gyakorló külügyi szakembereknek, digitális nyilvános kommunikációval foglalkozó diplomatáknak, pedig ez az élet rideg valósága. A külképviseletek felületes vizsgálata (és itt nem csupán az eleve statikusabbnak számító webhelyek, de a kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát követségi közösségi média jelenlétek is tekintetbe veendők) erőteljesen sugallja azt a képet, hogy az online jelenlétért felelős külügyi szakemberek (döntéshozók, tervezők és működtetők) egyértelműen a közzétett tartalmak elsőbbségében hisznek, sokszor az online megjelenés, sőt a tényleges használhatóság rovására. Pedig a külcsín fontos, sőt egyre fontosabb a digitális diplomáciai párbeszédben is. Nem véletlen, hogy a területen igazán jónak számítók (izraeliek, oroszok) a képi világra, megjelenítésre nagy hangsúlyt fektetnek. A Signal elemzői azt vizsgálták ebben a témakörben, hogy az adott külképviselet webhelye megfelel-e annak a külalakbeli követelményrendszernek, ami egy korszerű diplomáciai oldaltól elvárható. Hogyan fogalmazták meg ezeket a formai követelményeket? Világos és tiszta összkép; a modernség érzete; a jól tájékozottságot sugalló jelleg; egyértelmű és jellegzetes országkép-hangulat.

A második vizsgálati szempont az oldalak minőségét ölelte fel. A kérdés itt az volt: milyen a webhely (illetve oldalainak, aloldalainak) a struktúrája? Milyen az egyes részek (rovatok stb.) elrendezése? Áttekinthető-e a portál, illetve oldal? Jól érzékelhető, hogy ebben a szintén fontos helyre (másodiknak) sorolt témakörben a követség webes jelenlétének felhasználó-barátságát igyekeztek felmérni, illetve mérlegre tenni.

Ezután kerül csak előtérbe a tulajdonképpeni tartalmak vizsgálata, ám a gyakorló PR-szakemberekből verbuválódott Signal-csapat itt sem pontosan azt érti, amit a nemzetközi kapcsolatokban, a tárgyalástechnika témáiban járatos, de a modern online kommunikációban kevesebb gyakorlattal rendelkező külügyminisztériumi, nagykövetségi tartalom-gondozók többnyire gondolnak. A tartalmak színessége, olvasmányossága számít ugyanis leginkább. Csupán ezután következik az alaposság, a tartalom hagyományos értelemben vett „értékessége”.

Végezetül külön szempont, és ennek megfelelően külön értékelési kategória a nagykövetségi webhelyek technikai kifinomultsága. A kissé talán félrevezető elnevezés két szempont vizsgálatát (illetve érvényesülését) takarja. Elsőként az számít, hogy mobil eszközre optimalizált-e a webhely? Még ma sem feltétlenül magától értetődő ez a hagyományosan konzervatívnak számító külügyi szakmában, de a fiatalabb generációk egész sora használ szinte kizárólagosan mobil technológiát (döntően okostelefont) az online terekben történő böngészésre is. Az ő eszközhasználatukhoz igazított megjelenítés, szerkezet és kezelhetőség kulcsfontosságú. A technológia kategóriáján belül a másik vizsgált szempont pedig hovatovább alapkövetelmény: ez ugyanis a biztonságos hozzáférés és biztonságos használat garantálására vonatkozik.

A Signal felmérése azzal a lesújtó átfogó megállapítással prezentálja az eredményeket, ami így összegezhető: a vizsgált külképviseletek többsége (még mindig) messzemenően elhanyagolja „digitális kapuját”. Az online tudatosságban élen járó nagykövetségekre is jó esetben az volt a jellemző, hogy legalább a vizsgálati kategóriák egyikében, vagy másikában viszonylag jó minőséget tudtak felmutatni. A dizájn és az országimázs képviselete szempontjából például egyértelműen Svédország és az Egyesült Arab Emírségek webportálját emelték ki a kutatók.

A webhelyek többsége univerzálisan szenved az egyik általános problémától: túlzsúfoltak, tervezőik és működtetőik a lehető legtöbb információt szeretnék a portálon keresztül elérhetővé tenni. A felmérés szerint üdítő színfolt ezen a téren Panama nagykövetségi portálja, áttekinthetőségével, jó elrendezésével, megfelelő hierarchizáltságával. Portugália (nyilván a történelmi hagyományok is erre kötelezik) kiemelkedő teljesítményt mutat a követségi webhely navigációja terén. Ezen a téren Új-Zéland weboldala is példa értékű. Az elrendezés tisztasága, eleganciája szempontjából Szaúd-Arábia külképviseletének weboldalát tartották kiemelkedően jónak a vizsgálók.
Külön szemügyre vették a nagykövetek személyes bemutatkozó oldalait; itt az USA és Ecuador bizonyult kiemelkedőnek, míg a dedikált konzuli oldalak tekintetében egyértelműen az olyan globális déli országok képviseletei emelkedtek ki, mint Tunézia, Mali, vagy Ghána.
Signal Communications ranks UAE, Sweden best in embassy websites; Mark Duffy, Robert Dole; The Washinton Diplomat; 2021. július 12.
Signal Embassy Website Review Report

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. július 19.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

„Az INPUT program értékelése és kiterjesztése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/132
Közzététel dátuma: 2021.07.12.
Ajánlatkérő: Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Jelen beszerzés célja megbízási szerződés megkötése „Az INPUT program értékelése és kiterjesztése: a vállalkozói tudatosság és kompetenciák felmérése a középiskolások körében és fejlesztési javaslatok megfogalmazása” tárgyú kutatás és szakértői tanulmány elkészítésére vonatkozóan.
Nyertes ajánlattevő a 2 fő feladata:
a) az INPUT program időközi értékelésének elkészítése, és
b) meg kell terveznie, le kell bonyolítania és ki kell elemeznie egy nagymintás attitűd-kutatást a középiskolás diákok és közvetlen környezetük körében.
Lásd bővebben

Tanulmánykészítési szolgáltatások a KBKA részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/132
Közzététel dátuma: 2021.07.12.
Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.16.
Keretszerződés alapján „Tanulmánykészítési szolgáltatások beszerzése a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány számára”
A közbeszerzés ismertetése: ágazatszakmai tanulmányok készítése a közbeszerzési dokumentumok műszaki leírása szerinti ágazatokban, a megjelölt témákkal és tartalommal, valamint ezzel kapcsolatos kutatások végzése.
Az ajánlatkérővel egyeztetett témában ágazatszakmai tanulmányok készítése, 1000 fő kérdőíves és/vagy személyes országos szintű megkérdezésén és/vagy közösségi média kutatáson alapuló, klímavédelmi témakörben tanulmányok készítése, amely a társadalom különböző csoportjai számára fontos fenntarthatósági/körkörös gazdasággal kapcsolatos problémák, tematikák feltárásáról
Becsült teljes érték (áfa nélkül): 150.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Kragujevac megvalósíthatósági tanulmány-2/2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/132
Közzététel dátuma: 2021.07.12.
Ajánlatkérő: Toll Service Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.20.
„Kragujevac településen Smart City megoldások városi és közúti közlekedésben történő alkalmazása” tárgyú projekthez kapcsolódó Megvalósíthatósági Tanulmány és változatelemzés elkészítése szolgáltatás a Műszaki leírásban meghatározottaknak megfelelően. A megoldások alkalmazhatóságánál az egyik fő szempont a klímavédelem.
Lásd bővebben

Felhívás – Dig.Tudásközpontok szakmai felkészítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.10.
Vállalkozási szerződés keretében “Digitális Tudásközpontok felkészítése a szakmai feladatellátásra, az üzemszerű működtetés szakmai támogatása a GINOP-3.1.6-20-2021-00001 Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” című projekt keretében”
Lásd bővebben

DTO kutatás 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/134
Közzététel dátuma: 2021.07.14.
Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
A Digitális Távolléti Oktatás kutatás és a kutatás tapasztalataiból levonható következtetéseket összefoglaló szakmai tanulmány megrendelése vállalkozási szerződés keretében
Lásd bővebben

EKR000415192021 hirdetmény ellenőrzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/134
Közzététel dátuma: 2021.07.14.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.27.
Online jelentkezési, felvételi és beiskolázási szolgáltatási rendszer beszerzése – 36 hónapra
Lásd bővebben

Nyilvántartó célalkalmazás fejlesztése, beüzemelés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/134
Közzététel dátuma: 2021.07.14.
Ajánlatkérő: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.26.
TOP–6.3.2-15-DE1-2017-00003 azonosítószámú, „A Petőfi tér rekonstrukciója” című projekt keretén belül városüzemeltetési szabadtéri és zöldfelületi elemeket nyilvántartó célalkalmazás fejlesztése és beüzemelése
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése -DBR felállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/135
Közzététel dátuma: 2021.07.15.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.24.
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása, amelynek tárgya „Informatikai eszközök beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében a Széchenyi István Egyetem részére”
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (érték áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Táj.eljárás eredményéről K55 internet szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/132
Közzététel dátuma: 2021.07.12.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Üzleti internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása az MNB Krisztina körúti épület (1013 Budapest, Krisztina körút 55.) kommunikációs helyiségébe. A szolgáltatást a szükséges kiépítés (implementáció) és beüzemelés megtörténte után 2021.augusztus 13-tól számítva 36 hónapon A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.833.784,- Ft
Lásd bővebben

Multifunkciós nyomtatók beszerzése (787/2021)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/132
Közzététel dátuma: 2021.07.12.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Összesen 39 db asztali multifunkciós nyomtató és asztali közepes teljesítményű multifunkciós nyomtató beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.562.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0101SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Microsoft Kft.
Microsoft vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 241.069.500,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0301SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Novell PSH Professzionális Szolgáltatások Magyarország Kft.
„Novell vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások.”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 61.584.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM0401SUPP16 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SAP Hungary Kft.
„SAP vagy azzal egyenértékű fejlesztői platformú szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói emelt szintű konzultációs és gyártói terméktámogatási szolgáltatások.”
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 895.562.930,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM04SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: WSH Kft.-4ig Nyrt (volt Axis Rendszerház Kft.)-LicensePort Zrt.-ViVeTech Zrt.
Novell szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, valamint újszoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 50.983.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM02SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: AB Consulting Group Zrt.;BCS Business Consulting Services Kft.;T-Systems Magyarország Zrt.-itelligence Hungary Kft.
SAP szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 185.272.476,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM03SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/133
Közzététel dátuma: 2021.07.13.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: 4ig Nyrt (volt Axis Rendszerház Kft.);Sagemcom Magyarország Kft.;WSH Kft.;Szinva Net Zrt.;VIR Vezetői Információs Rendszerek Zrt.;T-Systems Magyarország Zrt.;NETvisor Zrt.;Intalion Kft.;CNW Zrt.;i-Cell Mobilsoft Zrt.;Professzionál Zrt.;USER RENDSZERHÁZ Kft.;Invitech ICT Services Kft.;VERI2 Magyarország.
IBM szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 217.044.240,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01FMNY18. számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/134
Közzététel dátuma: 2021.07.14.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Homogén Multifunkciós eszközök és eredeti kellékanyagok.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.279.189.957,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM04FMNY18. számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/134
Közzététel dátuma: 2021.07.14.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Kellékanyag (kizárólag után gyártott és újra gyártott kellékanyagok)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 79.755.157,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a KM01SLIC17 számú keretmegállapodás alapján 2021.01.01. és 2021.06.01. közötti időszakban megvalósított közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/135
Közzététel dátuma: 2021.07.15.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos vállalkozás
Oracle szoftverlicencek, adatbáziskezelők, VIR rendszerek, ezek fejlesztőeszközei, bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, és új szoftverlicencek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 199.008.816,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató: NAVASZ minőségbiztosítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/135
Közzététel dátuma: 2021.07.15.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő „zártkörű” Részvénytársaság
A nyertes ajánlattevő feladata a NAVASZ projekt eredménytermékeinek minőségbiztosítása.
A Belügyminisztérium konzorciumi partnerként vesz részt a KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00030 azonosító jelű, „A Belügyminisztérium által kezelt nemzeti adatvagyon nyilvántartások továbbfejlesztése, magas szintű szolgáltató képesség megteremtése a KÖFOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.2.3. intézkedések támogatása érdekében, a nemzeti adatvagyon nyilvántartások Kormányzati Adatközpontba történő integrálásával” elnevezésű európai uniós támogatással megvalósuló kiemelt projekt (a továbbiakban: NAVASZ projekt vagy Projekt) megvalósításában.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.959.247,- Ft
Lásd bővebben

KIFÜ motivációs pillér eredménytájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/135
Közzététel dátuma: 2021.07.15.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Brightly Kommunikációs Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási keretszerződés „A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére az „Oktatási Intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” elnevezésű projekt motivációs rendezvényszervezési és videogyártási feladatainak ellátására”
A nettó keretösszeg: 366.665.000,- Ft. A KIFÜ a keretösszeg 70 %-ára vállal lehívási kötelezettséget.
Lásd bővebben

Táj. elj. eredm.- IKK- Vizsgáztatást tám. rendsz.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/135
Közzététel dátuma: 2021.07.15.
Ajánlatkérő: IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Vizsgáztatást támogató rendszerek. Jelen közbeszerzés tárgyát képezi a vizsgaközpontok akkreditációját, nyilvántartását, valamint az ágazati alapvizsgák és szakmai vizsgák lebonyolítását támogató informatikai rendszerek megvalósítása, a rendszerek feladatbankjának pilot feltöltése, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.679.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Két új közigazgatás-tudományi szakkiadvány indul az NMHH támogatásával

„Egy magyar és egy nemzetközi, elsősorban a visegrádi országok szerzőinek munkájából merítő digitális folyóirat is elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. Mindkét lap a közigazgatásról szóló színvonalas szakmai párbeszédet tűzte ki céljául.

A KözigazgatásTudomány (KT) és az Institutiones Administrationis (IA) folyóiratok évente kétszer jelennek majd meg, júniusban és novemberben. Mindkét tudományos periodikát a győri Széchenyi István Egyetem adja ki, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával. A két folyóirat főszerkesztője, dr. Lapsánszky András a hatóság jogi igazgatója.

KözigazgatásTudomány: a hazai közigazgatás tudományos fóruma

A KözigazgatásTudomány című periodika borítója„Elsődleges célom, hogy virágzó, tartalmas és országos együttműködés keretében teremtsünk meghatározó szakmai fórumot hazánk közigazgatástudománya, közigazgatási jogtudósai, oktatói és jeles szakemberei számára” – írja a főszerkesztői előszóban Lapsánszky.

Az országos együttműködés valóban széles körű: valamennyi hazai egyetem jogi kara és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási elméleti szakembereinek közös munkájából jött létre a KözigazgatásTudomány. A szakterületen már elismeréssel bíró szerzők mellett a folyóirat felvállalt célja, hogy az új, a tudományos közbeszédbe most belépő nemzedéknek is publikációs fórumot biztosítson. Ezért az egyetemi oktatók, szakemberek mellett doktoranduszhallgatók írásait is közlik, ha azok teljesítik a lap által támasztott szigorú követelményeket. Minden megjelenő írást ugyanis kettős-vak szakértői bírálatnak vetnek alá: azaz a téma két elismert kutatója a szerző nevének ismerete nélkül olvassa el megjelenés előtt a közlésre váró szövegeket.

Institutiones Administrationis: a visegrádi országok közigazgatási kérdéseiről

A lap angol nyelvű társa, az Institutiones Administrationis szélesebb merítésből dolgozik: a folyóirat szerzői a négy visegrádi országból kerülnek ki, azaz a magyar mellett rangos cseh, szlovák és lengyel szerzők tudományos publikációit közlik. Nem a magyar lap angol nyelvű mutációjáról van tehát szó, hanem két rokon, de eltérő tartalmú folyóirat alakult meg egy időben. Az IA főszerkesztője Lapsánszky András mellett Hulkó Gábor, a Széchenyi Egyetem docense. A magyar laphoz hasonló lektorálási elvekkel működő kiadvány a négy ország közigazgatási területen dolgozó tudósainak és szakembereinek teremt egy olyan fórumot, ahol a már virágzó együttműködés eredményei egy nemzetközi felületen, de sajátos, közép-európai nézőpontból jeleníthetik meg a szakterület legújabb eredményeit

Mindkét periodika lektorált, első közlésben megjelenő írásokat tartalmaz azzal a céllal, hogy teret adjon a közigazgatás kihívásairól szóló színvonalas szakmai diskurzusnak. A KözigazgatásTudomány a kozigazgatastudomany.hu linken, az Institutiones Administrationis pedig az administrativescience.com címen érhető el. Bár a honlapok még fejlesztés alatt állnak, az első szám már mindkét címen olvasható. A weboldalak a novemberi, második számok megjelenéséig nyerik el végleges formájukat.

Az NMHH hosszú ideje elkötelezett a működéséhez kapcsolódó tudomány támogatásában. Az egyetemeknek és oktatási intézményeknek adományozott hírközlési és médialaborok mellett az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézete ösztöndíjjal támogatja a médiajoghoz kapcsolódó Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készült dolgozatokat, emellett pedig a hatóság a leendő hírközlési szakembereknek is rendszeresen ír ki ösztöndíjprogramot. A közigazgatástudományi folyóiratok támogatása ebben a folyamatban egy újabb lépés, amely az NMHH munkájával összhangban a megújuló közigazgatásról szóló tudományos párbeszédet kívánja erősíteni.”

Forrás:
Két új közigazgatási szaklap indul az NMHH támogatásával; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2021. július 12.

Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül

„A járvány társadalomtudományi vizsgálata többszörösen is összetett feladat. Egyrészt mivel a koronavírus társadalmi életünk minden szegmensében érezteti hatását, valamennyi tudományterület szakértelmére és szempontjaira szükségünk van a hatások azonosításához és a következtetések levonásához. Másrészt a világjárvány terjedése, a leküzdéséért vívott küzdelem és következményeinek kezelése globális szinten zajlik, ezért a nemzetállami folyamatok értékelését regionális és nemzetközi kitekintéssel kell teljessé tennünk.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és kutatóinak szerzői közreműködésével készült kötet ebben az összetettségben elemzi a járvánnyal összefüggő társadalmi folyamatokat. A könyv tükrözi és visszaigazolja az egyetem közszolgálati életpályákra integráns módon tekintő filozófiáját: a koronavírus szerteágazó hatásait együtt elemzik az állam-, a politika-, a rendészet-, a hadtudomány és a katasztrófavédelem szakemberei. Mindemellett e rendkívüli időszak magyar tapasztalatain túl számba veszi a számunkra releváns európai és nemzetközi következményeket is. Ma már azt is tudjuk, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos tapasztalatainkat a második és a harmadik hullám is elmélyítette. A kötetben közölt tanulmányok kéziratai az első hullám után készültek, de következtetéseik érvényét a későbbi történések csak erősítették.

Szerzők: Balla József, Christián László, Háda Béla, Hautzinger Zoltán, Kolozsi Pál Péter, Kutasi Gábor, Lukács B. György, Pap Milán, Petruska Ferenc, Tálas Péter, Pénzváltó Nikolett, Egeresi Zoltán, Krasznay Csaba, Sándor Lénárd, Navracsics Tibor, Till Szabolcs, Varga Csilla, Marton Ádám, Nyáry Gábor, Stumpf István, Csiki Varga Tamás, Deák András György, Ambrus Éva, Balogh András József, Balogh Róbert, Bonnyai Tünde, Czeczeli Vivien, Gát Ákos Bence, Gulyásné Gyurka Tímea, Hegedüs Csilla, Hörcher Ferenc, Kalas Vivien, Karácsony András, Kiss Adrienn, Koczka Ferenc, Kovács Eszter, Kozma Klementina, Margitics József, Máthé Réka Zsuzsánna, Megyeri Lajos, Mógor-Krózser Renáta, Nádori Péter, Nagy Dénes András, Nagypál Szabolcs, Pásztor Szabolcs, Petri Bernadett, Smrcz Ádám, Tárnok Balázs, Tóth Kálmán, Várpalotai Viktor, Vass Gyula, Zahorán Csaba”

Forrás:
Járvány sújtotta társadalom. A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül; Török Bernát, Koltay András (szerk.); ISBN 9789635314775; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2021.
Lásd még: Elemi változások a pandémiás társadalmakban; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2021. május 11. (recenzió)

Nagyvárosok Magyarországon

„A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Erre nyílt módunk a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű program keretében lefolytatott kutatásoknak köszönhetően. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtunk a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmi szerkezet-változási trendjeikről, a kulturális miliőről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglaljuk fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a nyolc nagyváros (Debrecen, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár) elemző-értékelő tanulmánya.A kötetet ajánljuk a nagyvárosok vezetőinek, politikusainak, tervezőinek, közösségeinek, felelős polgárainak. Továbbá mindazoknak, akik érdeklődnek a hazai településhálózat fejlődése iránt, kiváltképpen a befektetőknek és gazdasági szereplőiknek, akik szakszerű és tudományos információkat nyerhetnek belőle döntéseik megalapozásához.

Szerzők: Fekete Dávid, Kozma Gábor, Lengyel Imre, Molnár Ernő, Rechnitzer János, Józsa Viktória, Szirmai Viktória, Baranyai Nóra, Filepné Nagy Éva, Kanalas Imre, Berkes Judit, Csapó Tamás, Horeczki Réka, Kovács Sándor Zsolt, Rácz Szilárd, Rechnitzer Zsófia, Schuchmann Júlia, Vida György”

Forrás:
Nagyvárosok Magyarországon; Rechnitzer János, Berkes Judit (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN 9789635313433; 2021

Nyílt közigazgatási adatok a téradat-infrastruktúrában – lengyel tapasztalatok és gyakorlatok

„A digitális kormányzat, és általában a társadalom, fontos segítője a nyílt téradat-infrastruktúra (Open SDI – Open Spatial Data Infrastructure), ezért fontos, hogy jellemzőit értékeljük és fejlődését nyomon kövessük. A tanulmány célja, hogy az adatok nyitottságának értékelésére kialakított eljárások alapján kidolgozzák a téradat-infrastruktúrák nyitottságának értékelését, valamint javaslatot dolgozzanak ki a lengyel téradat-infrastruktúra (PSDI) nyitottságának fejlesztésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a lengyel téradat-infrastruktúra (PSDI) részét képező tíz geodéziai és térképészeti adatbázis a nyitottság mérésére használt tizenegy kritérium közül tíznek megfelel. Továbbá a Tim Berners-Lee által kialakított öt csillagos mérési skálán elérték a három csillagos szintet. Szükséges az infrastruktúra további fejlesztése, valamint a nyíltsági kritériumokat kielégítő nem-közigazgatási adatok beemelése a téradat-infrastruktúra keretei közé. A szerzők által javasolt mérési eljárás, amely egy öt fokozatú nyitottsági skálára támaszkodik, alkalmas lehet különböző országok teljesítményének összevetésére, beleértve azon uniós tagállamokat is, amelyek az INSPIRE irányelv tapasztalataira támaszkodnak.”

Forrás:
Open data in spatial data infrastructure: the practices and experiences of Poland; Waldemar Izdebski, Agnieszka Zwirowicz-Rutkowska, Joanna Nowak da Costa; International Journal of Digital Earth; 2021. július 13.
(A folyóirat a magyarországi egyetemi, kutatói hálózatokról elérhető.)
Lásd még: 5 Star Linked Data; W3C

Törvények, rendeletek

A Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. feladatairól

„…1. § Az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről szóló 684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A miniszter a Statútumból fakadó e rendelet szerinti feladatait a Digitális Kormányzati Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (a továbbiakban: Társaság) bevonásával látja el.

(2) A Társaság
a) a 2. § a) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektekben konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként részt vesz, és
aa) a c) pont szerinti módon közreműködik a projektek végrehajtásában,
ab) a Kormány egyedi döntése esetén, a Kormány által meghatározott módon közreműködik egyes projektek végrehajtásában, vagy
ac) a Kormány egyedi döntése esetén felel egyes projektek végrehajtásáért,
b) a 2. § b) pontja szerinti fejlesztési programok keretében megvalósuló projektekben
ba) az érintett szervezet és a Társaság megállapodásban meghatározott módon közreműködhet egyes projektek végrehajtásában,
bb) a Kormány egyedi döntése esetén, a Kormány által meghatározott módon közreműködik egyes projektek végrehajtásában, vagy
bc) a Kormány egyedi döntése esetén felel egyes projektek végrehajtásáért,
c) az a) pont aa) alpontja szerinti esetben
ca) felméri az érintett szervezetek projektmegvalósítási képességét,
cb) projektmegvalósítási módszereket, ajánlásokat, követelményeket dolgoz ki, illetve határoz meg,
cc) minőségbiztosítási tevékenységet lát el, és
cd) nyomon követi a projektek megvalósítását,
d) az a) pont aa) alpontjába nem tartozó esetben a c) pont szerinti és egyéb, így különösen, projektmenedzsment-, tanácsadási, szakértői és képzési tevékenységeket láthat el,
e) a feladatai ellátása érdekében együttműködik a minisztériumokkal és a feladatellátásban érintett egyéb szervezetekkel, intézményekkel, valamint
f ) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Kormány egyedi döntése részére meghatároz.
(3) A Társaság az e rendelet szerinti kapcsolattartás, valamint az e rendelet szerinti folyamatok
nyomonkövethetősége céljából, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére is alkalmas informatikai rendszert alakíthat ki és működtethet.
(4) A Társaság rendelkezhet úgy, hogy az érintett szervezetek, valamint a (2) bekezdés e) pontja szerinti más szervezetek részére kizárólag a (3) bekezdés szerinti informatikai rendszeren keresztül biztosítja a kapcsolattartást.
(5) Az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében a Társasággal az érintett szervezet fokozottan együttműködni,
a Társaság megkeresésére a kért tájékoztatást soron kívül, de legfeljebb a megkeresés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül megadni köteles.”
…
A Korm. rendelet 4. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Társaság – ha a közreműködése kizárólag a 3. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti –
a) az e-közigazgatási, az informatikai vagy a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésre irányuló projekt esetében, a projekt mindösszesen támogatási összege 2%-ának megfelelő összegű támogatásban részesül,
b) az e-közigazgatási, az informatikai vagy a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési területet is érintő projekt esetében, a projekt mindösszesen támogatási összege 1%-ának, továbbá az e-közigazgatási, az informatikai, valamint a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési projektelemekre eső támogatási összeg 1%-ának megfelelő összegű támogatásban részesül.
(1b) A Társaság – az (1a) bekezdésbe nem tartozó esetben – a projekt mindösszesen támogatási összegéből a Kormány egyedi döntése, ennek hiányában az érintett szervezet és a Társaság megállapodása szerinti közreműködése mértékének megfelelő összegű támogatásban részesül.”…”

Forrás:
415/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről szóló 684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 132. szám; 2021. július 13.; 6096-6116. o. (PDF)
Lásd még: 684/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek megvalósításáról és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. kijelöléséről
Nemzeti Jogszabálytár

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke társadalmi megbízatás keretében is elláthatja feladatát

„1. § A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elnöki feladatkör társadalmi megbízatás keretében is ellátható, azzal, hogy ebben az esetben az elnök tiszteletdíjra nem jogosult.”…”

Forrás:
428/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 134. szám; 2021. július 15.; 6304. o. (PDF)

1455/2021. (VII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiáról

„”A Kormány annak érdekében, hogy a magyar egészségügy az informatika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia eszközeit hatékonyan alkalmazza, az ellátás eredményességének növelése és az állampolgárok egészsége fejlődése érdekében

1. elfogadja a Nemzeti Egészséginformatikai Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia);

2. a Stratégiában foglalt fejlesztési feladatok megvalósításának szakmai koordinációjára kijelöli a Nemzeti Egészséginformatikai Testületet és felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a belügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, valamint a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy a meglévő intézményrendszer keretei között gondoskodjon a Nemzeti Egészséginformatikai Testület koordinatív feladatainak ellátásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere, belügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: folyamatos

3. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Nemzeti Egészséginformatikai Testület bevonásával a Stratégia megvalósítása érdekében szükséges fejlesztések végrehajtásában működjenek közre;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy

a) vizsgálja meg a Stratégiában foglalt fejlesztési programok európai uniós forrásból való megvalósításának lehetőségeit, és gondoskodjon azok előkészítéséről,

b) készítsen jelentést a Kormány részére minden év szeptember 30-ig a Stratégia végrehajtásának állásáról.
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: az a) pont tekintetében folyamatos, a b) pont tekintetében minden év szeptember 30-ig

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 132. szám; 2021. július 13.; 6146. o. (PDF)

A Kormány 1488/2021. (VII. 16.) Korm. határozata az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésének egyszerűsítését szolgáló egyes intézkedésekről

„A Kormány – összhangban a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1027/2021. (II. 5.) Korm. határozatban megfogalmazott célokkal –
1. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy dolgozzon ki és tegyen közzé az uniós alapokból származó támogatások felhasználásával megvalósuló közbeszerzésekre alkalmazható olyan útmutatásokat, amelyek elősegítik e beszerzések előkészítésének és ellenőrzésének egyszerűsítését;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. augusztus 31.

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. pont szerinti útmutatások alkalmazásával előkészített közbeszerzési dokumentumok esetén biztosítsa a feladatkörébe tartozó közbeszerzési ellenőrzések soron kívüli lefolytatását.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2021. augusztus 31-ét követően folyamatos”

Forrás:
A Kormány 1488/2021. (VII. 16.) Korm. határozata az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésének egyszerűsítését szolgáló egyes intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2021. évi 135. szám; 2021. július 16.; 6401. o. (PDF)

413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

„1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i 2021/241/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2021/241/EU rendelet) hatálya alatt a Tanács végrehajtási határozatával jóváhagyott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv megvalósításakor a Magyarország részére nyújtott források felhasználására.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 132. szám; 2021. július 13.; 6096-6116. o. (PDF)

1457/2021. (VII. 13.) Korm. határozat az okos város központi platformszolgáltatás és helyi eredménytermékek üzemeltetéséhez kapcsolódó forrás biztosításáról

„A Kormány

1. egyetért az okos város funkcionalitás Magyarországon történő elterjedését szolgáló központi platformszolgáltatás és a Monor Város Önkormányzata pilot projektje keretében elkészült helyi eredménytermékek további üzemeltetésével;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – gondoskodjon az 1. pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében

b) a 2022. évben a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet javára 189 699 519 forint többletforrás rendelkezésre állásáról;
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: az a) alpont tekintetében azonnal, a b) alpont tekintetében a 2022. évi központi költségvetés végrehajtása során, a felmerülés ütemében

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről szóló 252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § 1. pontja szerinti központi alapinfrastruktúra, valamint a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti központosított közszolgáltatások eredménytermékei fenntartásával összefüggésben felmerülő feladatok megvalósítása érdekében

a) 107 978 364 forint többletforrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára,

b) a 2022. évben a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára 129 409 462 forint többletforrás rendelkezésre állásáról.
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: az a) alpont tekintetében azonnal, a b) alpont tekintetében a 2022. évi központi költségvetés végrehajtása során, a felmerülés ütemében…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 132. szám; 2021. július 13.; 6147. o. (PDF)