Skip to main content

40. szám, 2011. október 3.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Állami konszolidáció mentheti meg Pest megyét

„Pest megye csődjét is az önkormányzati rendszer átalakítása akadályozhatja meg; a megyei önkormányzat elnöke szerint heteken belül megszülethetnek a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodások – írja hétfői számában a Népszabadság.

Pest megye totális csődjét is az önkormányzati rendszer átalakítása akadályozhatja meg, amely szerint az önkormányzati intézményeket az állam tartja fenn 2012 januárjától – írja a Népszabadság hétfői száma.

Pest megye idei 8,1 milliárd forintos költségvetési hiánya önmagában nem vezetne a megye fizetésképtelenségéhez, de a felhalmozott 16 milliárdos adósság mostanra kezelhetetlenné vált – írja a napilap.

Szűcs Lajostól, a Pest Megyei Önkormányzat fideszes elnökétől, aki a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is, a Népszabadság megtudta: az önkormányzati törvénytervezet szerint a jövő év januárjától a megyei intézmények állami fenntartásba kerülnek, ezért a hitelezők megenyhültek. Szűcs szerint heteken belül megszülethetnek a megyei önkormányzatok és a kormány közötti megállapodások.

Ha a kormány valóban szanálja a megyéket, akkor – becslések szerint – nagyjából 120-120 milliárd forint összegű adósságállományt vesz át.”

Forrás:
Állami konszolidáció mentheti meg Pest megyét, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

Megoldatlan ügyek irodája nyílt Pécsen

„Országosan is egyedülálló kísérletbe kezdett hétfőn a Pécs önkormányzata azzal, hogy megnyitották a Megoldatlan ügyek irodáját a városházi főbejárat melletti, jobboldali mellékbejáraton. Itt lehet ezután újraéleszteni mindent, amit az önkormányzat sarának gondol a polgár, vagy amiben a betérő szerint csak a polgármesteri hivatal segíthet. Olyan ügy is lehet közte, amit elvileg már reménytelennek hittek.

Páva Zsolt polgármester a nyitás előtti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy olyan problémák rendezéséhez szeretnének hatékony fórumot biztosítani a pécsi polgárok számára, amelyek esetenként több éve húzódnak. Az új jegyzővel ugyanis átvizsgálták az ügyintézés hatékonyságát és gyakorlatát, ez alapján pedig feltételezik, hogy számos olyan polgár lehet, akikkel szemben a hivataloknak elmaradása van. Köztük olyan, melyekkel kapcsolatban a panaszos fél már rég lemondott arról, hogy bárhol is szóba állnának vele. Most ezt megteheti.”

Forrás:
Megoldatlan ügyek irodája nyílt Pécsen, Dunántúli Napló, 2011. szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

A hivatal, ahová két hónapig érkezik egy levél

„Több az Indexnek nyilatkozó pályázó szerint az EU-s pénzek magyarországi kifizetései nagyon lelassultak. Pedig éppen az idén született kormányhatározat a gyorsításról. A kormány szándéka azonban visszájára fordult, és a rendszer szétesőben van.

„Teljes a káosz” – panaszkodott lapunknak egy régóta a szakmában lévő pályázatíró a magyarországi EU-s pénzek kifizetéséről. Véletlenszerűen megkerestünk az ország több pontjáról pályázatírókat, és mindannyian megerősítették: a pályáztatás és pénzkiosztás mostanában erősen akadozik….
…
Idén március elején lépett hatályba a 4/2011-es kormányrendelet, ami egészen részletesen, és a korábbiaknál sokkal szigorúbb határidőkkel szabályozza az EU-s támogatások felhasználását.
…
„Nem sikerült betartani az ígéretet, nem lett hatékonyabb a rendszer. Az általam ismert vállalkozóknak még rosszabb is a véleménye, mint a korábbi, szintén nem problémamentes időszakról. Generálisan nem lettek gyorsabbak” – vélekedett egy dunántúli nagyvárosban dolgozó kollégája. „Nem gyorsabbak, hanem lassabbak lettek” – hallottuk az ország keleti feléből a határozott véleményt. „A legegyszerűbb szerződésmódosítás is fél év” – reagált egy pályázatíró, amikor arról kérdeztük, hogy az új határidőkkel hogyan állnak az illetékes állami hivatalok.

A panaszok mind kisebb ügyekkel kapcsolatosak. Nem milliárdos, inkább néhány milliós projekteken dolgozó forrásokat kerestünk meg. A legtöbb panaszt a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) és a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) pályázatokkal foglalkozóktól hallottunk.

„Eleve reménytelen volt teljesíteni ezt a rendeletet” – vélekedett egy, az NFÜ működését jól ismerő szakmabeli. „Ez eleve irracionális elvárás volt. Folyamatosan dolgoznak szerintem most is, de kétszer ennyi emberrel lehetne csak tartani a tempót” – tette hozzá…”

Forrás:
A hivatal, ahová két hónapig érkezik egy levél, Magyari Péter, Index.hu, 2011. szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

Két és félszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta az NFÜ-nél

„70%-kal több szerződést köt hetente az NFÜ, mint a kormányváltás előtt és 150%-kal nőtt a kifizetések volumene is. A szervezet rövidebb határidőkkel dolgozik, mint amekkorát a vonatkozó szabályok lehetővé tesznek.
Az ÚSZT-s projektek esetében valamennyi eljárásrendi kategóriában (könnyített pályázat, egyéb pályázat, kiemelt projekt) átlagosan sikerült tartani mind a döntési, mind a szerződéskötési határidőket…

Az egyes közreműködő szervezetek tekintetében azonban jelentős különbségek figyelhetők meg (a döntésnél néhány esetben csúszás is előfordul). A döntési határidőket megnöveli a hiánypótlás ideje, valamint a konstrukció szintű hosszabbítás +30 napja.

Az elmúlt egy évben dinamikusan emelkedett a szerződött projektek száma. 2007 januárja és 2010. május vége között hetente átlagosan 103 támogatói szerződés megkötésére került sor, amely az elmúlt egy évben 174,2-re emelkedett, ami közel 70%-os növekedésnek felel meg.

Jelentősen felgyorsultak a kifizetések is. A heti átlagos kifizetések értéke 5,5 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra emelkedett. Azaz tavaly június eleje óta hetente átlagosan mintegy 2,5-szer több kifizetés történt, mint az azt megelőző időszakban.
…
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több gyorsítási lépést is bevezetett az elmúlt időszakban. Nem csak egységesebb lett a szabályozás, hanem átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a végrehajtás a jogszabályi környezet átalakításával. Ehhez kapcsolódóan az intézmény bevezetett több elektronikus pályázati alkalmazást, valamint ezzel egy időben a gyorsabb ügyintézést elősegítő eszközöket is.

Az elektronikus kommunikáció általánossá tétele, kiváltotta a papír-alapú időigényes adminisztrációs folyamatot. A folyamatok elektronizálásának négy fontos gyorsítási követelménynek kellett megfelelnie:

  • Azonnali értesítés (pályázói „láb”) küldése a támogatási igénnyel kapcsolatos döntésekről, fenntartási időszak adminisztrációs teendőiről.
  • Projektfelelősi rendszer (intézményi „láb”), amely átláthatóbbá tette az intézmény rendszeren belüli ügyintézői felelősség kötelezettségét a projektkezelési határidőkről.
  • E-aláírás, amely lehetővé teszi a digitalizált ügymenetet a kifizetési folyamatban.
  • Online projekt előrehaladási jelentés bevezetése.

…”

Forrás:
Két és félszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta az NFÜ-nél, Nemzeti fejlesztési Ügynökség, 2011, szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

Tállai: elkészült az önkormányzati törvény nulladik változata

„A megyei önkormányzati rendszer konszolidációja 2012. január 1-jéig megtörténik, 2013. január 1-jével pedig feladatfinanszírozásra fog áttérni a teljes önkormányzati rendszer – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár. Az önkormányzati törvény várhatóan októberben kerül a kormány elé és reményeik szerint az Országgyűlés még ebben az évben elfogadja.

Az idén elfogadandó új önkormányzati törvényben (Ötv.) megmaradnak, sőt kibővülnek és garanciákkal erősödnek az önkormányzati alapértékek – mondta Tállai András önkormányzati államtitkár a helyi önkormányzatok napja alkalmából tartott belügyminisztériumi ünnepségen csütörtökön. Az államtitkár azt hangoztatta, hogy az új jogszabály elfogadásának napja a magyar közjogi rendszer megújulásának kitüntetett pillanata, az önkormányzati szféra megújulásának napja lesz.

Tállai András a rendezvény után újságírói kérdésekre a törvénytervezetről elmondta: az alapvető politikai döntések már megszülettek, ennek alapján készült el a javaslat nulladik változata, amely várhatóan októberben kerül a kormány elé és reményeik szerint az Országgyűlés még ebben az évben elfogadja a kétharmados támogatást igénylő törvényt. Arra a felvetésre, hogy változhat-e még a jogszabálytervezet, elmondta: az állam és az önkormányzatok közötti, valamint a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás néhány kérdése még nyitva maradt. Ilyen nyitott kérdésként említette, hogy az oktatás területén az önkormányzatoknak milyen feladataik maradnak, valamint, hogy az egészségügyben a járóbeteg-ellátásban kapnak-e szerepet az önkormányzatok.

A teljes önkormányzati rendszer adósságállománya jelenleg mintegy 1300 milliárd forint; a szállítói tartozásokkal és egyéb lejárt kötelezettségekkel együtt azonban ez az összeg már 1500 milliárd forint lehet – mondta Tállai. Ha az Országgyűlés elfogadja az új Ötv.-t, akkor 2013. január 1-jével feladatfinanszírozásra fog áttérni a teljes rendszer. Ez azt jelenti, hogy csak olyan feladatot vállalhat az önkormányzat, amelyhez van forrása, így a jövőben már „nem lehet hiányból finanszírozni” – mondta. A megyei önkormányzati rendszer konszolidációja 2012. január 1-jéig megtörténik – tette hozzá.

A kormány által augusztusban elfogadott tervek szerint az állam számos feladatot, s ezzel együtt pénzt elvenne ugyan az önkormányzatoktól, ám utóbbiak annyi helyi adót találhatnak ki és szedhetnek be, amennyit csak akarnak. A polgármestereket pedig további jogosítványokkal ruháznák fel: ők meneszthetnék a fő ellenőrüket, a jegyzőt. A Belügyminisztérium reformterveit egy hajdószoboszlói frakcióülésen több fideszes polgármester is támadta, az erről szóló írásunkat itt olvashatja el.

Az önkormányzati törvényről nemrég Lázár János beszélt a hvg.hu-nak egy interjúban. A Fidesz-frakcióvezető azt mondta, nagy vitákra már nem számít, amit felvázolt eddig a kormány, azt az önkormányzati szféra tudja támogatni. Az állam törvénybe foglalt szempontjait minden helyhatóságnak be kell tartania: az Országgyűlés költségvetési törvényben határozza meg, hogy az önkormányzatoknál mekkora hiány engedhető meg, mert az állami büdzsének az önkormányzati alrendszer is része – fogalmazott Lázár.”

Forrás:
Tállai: elkészült az önkormányzati törvény nulladik változata, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 29.

Vissza az oldal tetejére

Népszámlás: még mindig nem tudni, ki és hogyan összesíti adatainkat

„Továbbra sem lehet tudni arról, hogy milyen cég, milyen módon fogja összesíteni a szombaton kezdődő népszámlálás adatait, pedig – ha az eredeti adatközlési határidőt tartani akarják – már ki kellett volna, vagy napokon belül ki kellene írni.

Úgy indul el a népszámlálás szombaton, hogy egyelőre senki nem tudja, ki és milyen módszerrel végzi majd a negyvenezer kérdezőbiztos által összegyűjtött adatok feldolgozását. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis máig nem írta ki az erről szóló közbeszerzést. Az ügyben nem a KSH a „hunyó”: mint azt korábban megírtuk, a népszámlálás 19 milliárdos költségéből egy kormányrendelet különített el 2,5 milliárd forintot kifejezetten az adatfeldolgozás költségeire, ez volt a jogi alapja a közbeszerzés kiírásának. Orbán Viktor azonban június 18-án visszavonta a rendeletet.

Azóta „csend” van az ügyben, augusztus elején azt írtuk, egyelőre a KSH-ban sem tudják, mi lesz az adatfeldolgozással. Akkor úgy számoltunk, hogy legkésőbb szeptemberben ki kellene írni a tendert, különben nem lehet tartani a határidőket. Ezek szerint az október 31-ig tartó adatgyűjtés után a KSH 2012 márciusában közöl néhány előzetes eredményt, például a népesség és a lakások számát. Ezt követően 2012 decemberében kezdik meg a részletes adatközlést. (Mivel egy 2008-as uniós rendelet alapján mind a 27 tagállamban kötelező idén népszámlálást végezni, a KSH-nak később az Eurostat felé is részletes adatközlési kötelezettsége lesz.)

Egyre valószínűbb, hogy e határidők csúszni fognak. A közbeszerzési eljárás szabályai szerint ugyanis az ajánlattételi idő 45 nap a kiírástól számítva, 30 nap van az eredményhirdetéshez, míg a szerződéskötésre a nyertes kihirdetésétől számított 10-30 nap áll rendelkezésre. Ez azonban ebben az esetben csak a folyamat egyszerűbb és rövidebb szakasza – feltéve, hogy a vesztes fél nem támadja meg az eredményt –, a nyertes cég részéről ugyanis nagyon komoly felkészülést igényel a feladat.

Szakmabeli információink szerint maga az elektronikus adatbevitel is legalább 4-5 hónapot vesz majd igénybe, és a rendszer felállítása és beüzemelése, a nagyon szigorú biztonsági előírások miatt szintén nagyjából két hónapba telik majd. Ehhez még hozzá kell számolni az adatbevitelt végzők kiképzését is.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ez csak az egyik lehetséges szcenárió. Információink szerint könnyen előfordulhat, hogy a KSH-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban úgy döntenek: legyen inkább manuális az adatbevitel. Ezzel ugyanis hónapokra munkahelyeket lehetne teremteni. (Információink szerint az is felmerült korábban, hogy közmunkásokkal végeztessék az adatbevitelt, de ezt a KSH nem tartotta valószínűnek.) A folyamat viszont ezzel sem lenne gyorsabb.

A KSH a határidőre vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta: a szeptemberi határidő a közbeszerzési eljárás optimális időszükségletére vonatkozott, amelyben „voltak minimum és maximum időintervallumok is. Minél később születik meg a döntés, annál inkább kénytelenek leszünk a minimális időigényeket alkalmazni, de a mai napig még így is tarthatónak látszanak a vállalt publikálási határidők”. Minél nagyobb a késés ugyanakkor, annál nagyobb apparátust kell majd a nyertesnek beállítania, ha tartani akarja a határidőket (ebből a szempontból mindegy, hogy elektronikus vagy manuális adatbevitel történik), ami értelemszerűen csökkenti majd a folyamat költséghatékonyságát.

A kézi adatbevitellel kapcsolatban egyébként azt írta lapunknak a KSH: „az optikai adatbeolvasás mellett a kézi adatrögzítés is elképzelhető, amelynek lebonyolításához szintén pályázat kiírására lesz szükség, hiszen ekkora munkaerő-kapacitással nem rendelkezik a hivatal. A munkaerőt a pályázó cégnek kellene biztosítania. Az adatrögzítéshez olyan munkaerőre van szükség, amely számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, és rövid idő alatt el tudja sajátítani a népszámlálási adatbevitel technikáját. A kérdezőbiztosok adatbeviteli tevékenységével mi nem kalkulálunk, hiszen az adatbevitel más jellegű munka, és az adatgyűjtésnek is egyfajta kontrollját biztosítja”.

A két eljárás közül egyébként egyértelműen a digitális az olcsóbb, ezt a KSH is megerősítette. Mint írták, előbbi „alkalmazása valamivel kevesebb költséggel jár, mint a kézi adatrögzítés, mivel ez utóbbi esetében szükség van a kérdőívek kettős rögzítésére a minőség ellenőrzése céljából”.”

Forrás:
Népszámlás: még mindig nem tudni, ki és hogyan összesíti adatainkat, Kósa András, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 29.

Vissza az oldal tetejére

Növekszik a közigazgatás adóssága

„Augusztusban tovább nőtt a költségvetési szervek lejárt tartozásállománya, a 41,3 milliárd forintos követelésállomány csak 300 millió forinttal marad el minden idők rekordjától. Mivel a kormány az elmúlt hónapokban több a költségvetési szervekre vonatkozó megszorító intézkedést fogadott el, borítékolható, hogy a tartozásállomány növekszik majd.

A központi költségvetési szervek lejárt adóssága tovább növekedett augusztusban, így az elérte a 41,3 milliárd forintot. Egyetlen hónap alatt 1,1 milliárd forinttal nőtt a tartozásállomány – derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból. A 41,3 milliárd forintból a költségvetési intézmények az államnak 1,9 milliárd forinttal tartoznak – vagyis ez a követelés „házon belül” marad. Ugyanakkor a külső szállítók felé a lejárt számlák 39,4 milliárd forintra rúgnak, ami 600 millió forinttal nőtt az utolsó nyári hónapban. A költségvetés szervek tartozása ennél egy nagyságrenddel magasabb – hisz a kincstár felé az intézményeknek csak lejárt tartozásaikat kell jelenteniük.

Augusztusban a tartozás 1,9 milliárd forinttal nőtt a 60 napon túli tartományban, jelenleg 14,4 milliárd forint. Nőtt a minősített adósság is 2,1 milliárddal, jelenleg 13,4 milliárd forint . A minősített adós intézetek száma is emelkedett, jelenleg 36-on áll. Az összes adósság 44 százaléka, a minősített tartozás 33 százaléka a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetnél, ezen belül nagyrészt az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél keletkezett. Ezen intézmények együttes adóssága 11,55 milliárd forint. Ebből a Pécsi Tudományegyetemen tartozása 6,9 , a Honvéd Kórháznak (Állami Egészségügyi Központ), 7 milliárd forintos adósságállománnyal küzd immár évek óta.

A rendőrök 6,3 milliárddal tartoznak
A tartozással küzdő intézmények jellege kis mértékben változik, de az említett kórházak mellett stabilan megtalálhatóak a rendőri szervek és a büntetés-végrehajtási intézetek. A rendőrségi szerveknél az elmúlt hónapokban eldurvult a helyzet, ugyanis csak a BRFK tartozásállománya közel megduplázódott néhány hónap alatt. A budapesti rendőrök tartozása augusztus végén mér megközelítette a 1,9 milliárd forintot, holott az év első hónapjaiban egy milliárd forint alá is sikerült szorítani a legnagyobb költségvetésű rendőrség adósságát. De megjelent a nemfizető rendőrök listáján a „magyar FBI”: A Nemzeti Nyomozó Iroda 141 millió forintos tartozás eltörpül a BRFK, de még az megyei rendőrkapitányságok 300-400 millió forintos adóssága mellett, de tény, hogy az NNI ott van a listán. A rendőrség összesen 6,34 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak: a BRFK után a legnagyobb kifizetetlen számlája a készenléti rendőröknek (586 millió forint), illetve a Pest megyei rendőrségnek volt 546 millió forinttal.

Romlik a helyzet a egyetemeknél, kulturális intézményeknél is. A Corvinus Egyetem néhány hónapja iratkozott fel a kincstár listájára, ám a helyzet nemhogy javulna romlik: a közgáz lejárt tartozásállománya immár 690 millió forint, ami nem túl jelentős az intézmény éves 17 milliárdos költségvetéséhez mérten, ám a beszállítóknál hiányzik a pénz. Az Operaház kifizetetlen számlaállománya 449 millió forint, ebből 60 napon túli tartozás 155 millió forintra rúg.

A kormányhivatalok sem fizetnek
A különböző kormányhivatalok összevonásától elvileg azok működésének hatékonysága volt várható, ennek ellenére három megyei kormányhivatal is komoly adósságokkal küzd. Az államkincstár adatai szerint a Hajdú-Bihar megyei 225 millió forinttal, a Szabolcs megyeik 195 millió forinttal tartozik, ám a Somogy Megyei Kormányhivatal már 324 millió forintos lejárt adósságról adott jelentést. Ugyanakkor 2,1 milliárd forintos lejárt adóssággal a költségvetési szervek központosított beszerzéseiért felelős Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A KEKKH tartósan a nem fizető költségvetési szervek között szerepel, a beszállítói általában nagy multinacionális cégek. Ez a hivatal intézi például a költségvetési intézmények autó- és szoftverbeszerzéseit.

A következő hónapokban várhatóan költségvetési intézmények tartozásállománya számottevően emelkedni fog, hisz a kormány, több az intézményeket érintő megszorításról döntött. Egyrészt teljes beszerezési stopot rendeltek el a költségvetési intézményeknél, ennek érdekében 37 milliárd forintot zárolt a kormány az idei kiadási előirányzatokból. Ugyanakkor a kormány ugyanekkor arról is döntött, hogy zárolják a költségvetési intézmények előző évi maradványait – így azokat sem tudják beszerzésekre fordítani. Egyetlen útként – a spórolás mellett – a nem fizetés marad.”

Forrás:
Elképesztő tartozást halmoztak fel a rendőrök – itt a nemfizető intézmények listája, Papp Zsolt, Napi Gazdaság, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

A KIM stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Doktoranduszok Országos Szövetségével

„Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Doktoranduszok Országos Szövetségével (DOSZ) kedden Budapesten; ennek értelmében a tárca számít a fiatal szakemberek tudására a jogalkotási folyamatban.

A megállapodás értelmében a magyar doktoranduszok közösségének tagjai doktori tanulmányaik alatt a magyar közigazgatás és közszolgálat tudásbázisának kialakításában és erősítésében vállalnak részt.

A dokumentum szerint Navracsics Tibor miniszter azt vállalta, hogy a fiatal kutatókkal olyan hálózati munkakapcsolatot alakít ki, amely az Európai Unió teremtette körülmények között, határok nélkül biztosítja az eszmecsere és közös fejlesztő munka feltételeit.

A megállapodás aláírásánál Navracsics Tibor utalt arra, hogy az új jogalkotási törvény lehetővé teszi a tárcák számára, hogy szakpolitikai tevékenységüket összehangolják külső szereplőkkel is. Közölte, a mostani és a hasonló megállapodásokat „erőnek, lehetőségnek, és a jövőre vonatkozóan újabb jó megoldások megtalálásának” tartja.

Elmondta, a DOSZ-szal kötött megállapodás a KIM számára különös haszonnal járhat, hiszen az érintettek olyan tudással rendelkeznek, amire a tárcának szüksége van. Arról beszélt: olyan tehetséges fiatalemberekre számítanak, akik a saját szakterületükön már bizonyítottak, és a jövőben is komoly tudományos teljesítmények előtt állnak.

Utalt arra, hogy számos olyan technikai és szakpolitikai kérdés van, amelyet a KIM csak rendkívül magas áron tudna megvásárolni a piacon.

Közölte, a doktoranduszok tudását szeretnénk becsatolni a jogalkotási folyamatba. Mint mondta, igyekeznek majd minden döntéshozatali, jogalkotási anyagot megismertetni a szövetséggel, melyekhez várják majd a magas színvonalú szakmai, konstruktív észrevételeiket.

Navracsics Tibor ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a doktoranduszok számára is hasznos az együttműködés, mert annak keretében elméleti tudásukat, kutatásaikat a gyakorlatban hasznosíthatják.”

Forrás:
Navracsicsék számítanak a doktoranduszokra, Ma.hu/MTI, 2011. szeptember 27.

Vissza az oldal tetejére

Közbeszerzési Konferencia

„Tisztelettel meghívjuk a kormányhivatalok, a közigazgatási hivatalok és a minisztériumok kormánytisztviselőit a Közbeszerzési Konferenciára!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Közigazgatási Intézet – a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Közbeszerzések Tanácsával együttműködve – az új közbeszerzési törvényről konferenciát szervez.

A konferencia célja, hogy a köz-és kormánytisztviselőket megismertesse az új közbeszerzési törvénnyel.

Időpont: 2011. október 20. csütörtök (08:30–16:30)

Helyszín: A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara, 1118 Budapest Ménei út 5.

Előadók (az előadói sor nem tekinthető véglegesnek):

Dr. Boros Anita PhD, főosztályvezető, Közbeszerzések Tanácsa
Dr. Tátrai Tünde, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Várhomoki-Molnár Mária, főosztályvezető helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A konferencián való részvétel ingyenes. A részletes forgatókönyvet várhatóan 2011. szeptember utolsó hetében küldjük elektronikus formában.

Az Intézet a Kormány központi hivatalaként jogszabályban kijelölt feladatként látja el a tisztviselői állomány felkészítését a szabályozási környezetre. Januárban az új közbeszerzési rendszert feldolgozó továbbképzési program megszervezésére is sor kerül.”

Forrás:
Közbeszerzési Konferencia, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. szeptember 21.

Vissza az oldal tetejére

A jövő év a nagy ellátórendszerek átalakításáról szól

„A következő év a nagy ellátórendszerek átalakításáról szól, a 2012-es költségvetés a világ helyzetét tükrözi – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Heti Válasz című közéleti hetilap által szervezett fórumon péntek este Veszprémben.

Hangsúlyozta: a költségvetés a következő három hónapban biztosan módosulni fog, mert a feladatok felosztása nem tisztázott teljesen, ami a finanszírozást is érinti. Példaként említette, hogy az egészségügyi intézmények a jelenlegi tervezetben még a megyei önkormányzatoknál várnak a módosító indítványra, amely áthelyezi őket a megfelelő helyükre.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az uniós források bevonásával úgy igyekeztek „összehozni” a fő számokat, hogy egyetlen ágazatnak se kelljen az ideinél kevesebb pénzből gazdálkodnia. Mint megjegyezte, ehhez az Európai Uniós pályázati források elérésének hatékonyságát is növelni kell.

A költségvetés alapvető jellemzőjének a nagy ellátórendszerek átalakítását nevezte, ahol az egészségügyben a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények szakmai irányítása átkerül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), az oktatási intézmények állami kezelésbe kerülnek, (vagy a „tehetősebb” nagyvárosok önkormányzatai szerződéssel tovább működtethetik), és elkezdődött a közigazgatás reformja is. Ezekre a főbb irányokra a költségvetésben is többletforrásokat biztosítanak – tette hozzá.”

Forrás:
Navracsics: a jövő év a nagy ellátórendszerek átalakításáról szól, Webrádió.hu/MTI, 2011. október 1.

Vissza az oldal tetejére

A Minőségügyi Szervezetek Világkongresszusa

„…2011-ben Budapesten rendezték meg a Minőségügyi Szervezetek Világkongresszusát.
…
A rendezvény fontos tanulsága, hogy az innováció és minőség kapcsolatában, amelyben sokáig ellentétet láttak, a kongresszuson sikerült egy szintre hozni – mondta az elnök. Molnár Pál kiemelte a vállalatok, szervezetek társadalmi felelősségének fontosságát, s ennek előfeltételeként a minőségfejlesztést, amely nélkül az előbbi nem működik.

Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB) a minőségi oktatás terén kialakította harmonizált követelményrendszerét, így az Európában mindenhol megegyezik. „Ez egy nagyon sikeres project, összesen 32 fajta oklevél megszerzésére ad lehetőséget, amelynek keretében el lehet sajátítani, hogyan lehet egy szervezeten belül minőségirányítási rendszert bevezetni és működtetni. Hazánk a kiadott oklevelek számában is élen, jelenleg az ötödik helyen áll. Egy minőségügyi vezető nem lehet EOQ oklevél nélkül” – mondta az elnök. Hozzátette: a nemzetközi nagyvállalatoknál az a tapasztalat, hogy bár a tudás megfelelő, a rendszeren még sokat kell javítani.

A közigazgatás és a minőségellenőrzés kapcsolatáról a szakember elmondta, Magyarországon van a közigazgatásnak egy minőségügyi metodikája, amely egy alapos és jól átgondolt önértékelési modell és Európa már több országában bevezették. Mindennek célja az ügyfél-elégedettség növelése a közigazgatásban. Molnár Pál hozzátette: a rendszert nagyon rugalmasan kell alkalmazni, rá kell vezetni a közigazgatási szerveket annak alkalmazására, mert az abban dolgozók minőségügyi képzésén, elismertségükön és lehetőségeiken lehetne vele javítani. Tehát érdemes a közigazgatás minőségéért áldozatokat vállalni, mert ezzel lehetne növelni annak versenyképességét, ami a nemzetgazdaság szempontjából is fontos előrelépés lenne.”

Forrás:
Tégy másként, ha mást akarsz – minőségügyi világkongresszus tartottak Budapesten, OrientPress, 2011. szeptember 30.

Vissza az oldal tetejére

Dr. Gál András Levente előadása

„A KIM államtitkára röviden beszámolt a közigazgatás eddigi újjászervezése érdekében tett intézkedések eredményeiről és a jövőbeni tervekről. Kiemelte, hogy míg az Új Széchenyi Terv hazánk fejlesztéséhez nyújt stratégiát és biztosít anyagi forrásokat, a Széll Kálmán Terv pedig az adósságnövelő és fenntarthatatlan ágazati rendszereket formálja át, a Magyary Zoltán Program fő célja a közigazgatás megújításának keretet és célokat adni, és az e célok eléréséhez szükséges beavatkozási területeket és intézkedéseket kijelölni. Gál András Levente hangsúlyozta, hogy a Magyary Program célja, hogy mind nyelvezetében, mind grafikus megjelenítésének köszönhetően mindenki számára érthető legyen, így az állampolgárok érezhetik, hogy minden, a közigazgatást érintő újjászervezést, egyszerűsítést és átalakítást elsősorban az ő érdekükben tervez a Kormány.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállításával kapcsolatban előadta, hogy régi űrt szándékoznak kitölteni, hiszen a 2012. január 1-től működő egyetem által nyújtott szakmai képzés keretében a rendszerváltozás óta először nyílik lehetőség a jelen és jövő tisztviselőinek következetes, sokoldalú képzésére és fejlesztésére, mely nélkülözhetetlen eleme egy hazánkat elhivatottan szolgáló közigazgatás megteremtésének.”

Forrás:
Dr. Gál András Levente államtitkár volt a Jogi Kabinet vendége, Fidelitas, 2011. szeptember 30.

Vissza az oldal tetejére

1,4 milliárdos hitelbe ugrik bele Jászberény

„Éles viták után 1,4 milliárd forint hitel felvételéről döntött Jászberény képviselő-testülete, hogy ebből finanszírozza a város idei, 860 millió forintos forráshiányát, illetve a jövő évre tervezett fejlesztések költségeinek önkormányzati részét – írta szombati számában az Új Néplap.

Az előző napi soron kívüli ülésen a Fidesz-KDNP pártszövetség képviselői által megszavazott határozat szerint a hitelt forint alapon, húsz éves futamidőre vennék fel, a tranzakciót még 2011-ben szeretnék tető alá hozni a pénzintézetek számára kiírt közbeszerzési eljárás keretében – olvasható a Szolnok megyei napilapban.

Korábban arról volt szó, hogy a jelenleg 1,6 milliárd forint adóssággal küzdő Jászberény 2,8 milliárd forint értékben kötvényt bocsát ki, de az előzetes tárgyalásokon kialakított szerződéses feltételek írásba foglalására már nem került sor a legkedvezőbb ajánlatot tevő pénzintézet részéről – írta az Új Néplap.”

Forrás:
1,4 milliárdos hitelbe ugrik bele Jászberény, HVG.hu/MTI, 2011. október 1.

Vissza az oldal tetejére

Nyolcszázmilliós hitelt venne fel Nagykanizsa

„Közbeszerzési eljárással 800 millió forint működési hitelt venne fel vagy kötvényt bocsátana ki Nagykanizsa önkormányzata. Az indoklás szerint elkerülhetetlen a külső forrás bevonása.

A város közgyűlésének csütörtöki ülésén született döntés értelmében az önkormányzat a 2011-es költségvetésben szereplő, 747,6 millió forintra csökkentett működési hiányának fedezésére közbeszerzési eljárást hirdet. A maximum 800 millió forint keretösszegű, négyéves futamidejű hitelre vonatkozó eljárással párhuzamosan ugyanerre az összegre és futamidőre működési kötvény kibocsátására is ajánlatokat kérnek.

A témáról szóló előterjesztés szerint elkerülhetetlenné vált a működési hiány külső forrásból történő finanszírozása, így azt hitelből vagy kötvénykibocsátásból fedeznék. A legutóbb módosított, még 914,4 millió forintot meghaladó működési hiányt 747,6 millióra sikerült lefaragni, de Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester a közgyűlési vitában azt is jelezte: év végére várhatóan ez az összeg tovább is csökkenthető.”

Forrás:
Nyolcszázmilliós hitelt venne fel Nagykanizsa, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Egy hatóság Budapest szolgálatában

„ Hivatásos rendőrként kezdett dolgozni, mára pedig a Budapest Főváros Kormányhivatalának Hatósági Főosztályát irányítja Rostás Ilona: a Rádió Orient szakértője pályafutásáról, a főosztály napi tevékenységéről és új feladatairól mesélt az érdeklődőknek – válaszolva a hallgatóság kérdéseire is.
…
Munkaköréről szólva Rostás Ilona elmondta, olyan mindenkit érintő témákkal foglalkoznak, mint az anyakönyvi felügyelet, közlekedésigazgatás, állatvédelmi vagy településrendészeti ügyek. Ez az osztály fogadja a jegyzői határozatok miatti panaszokat, és a jogtalanságokról szóló bejelentéseket is – ha ilyen jelzés érkezik hozzájuk, annak gyorsan utána járnak, mesélte Rostás. A szakértő hozzátette, főként az okmányiroda kapcsán kapnak sérelmeket, de kifogás merül fel néha a hatósági ügyintézés során is. Az ilyen eseteket nehéz kezelni: az ügyfél ilyenkor eleve negatív tapasztalattal fordul a hatósághoz – ugyanakkor sikerélmény, ha a panaszost meg tudjuk békíteni, és ügyében valódi eredményt érhetünk el. A lakossági panaszok esetében a főosztály munkatársának egyszerre kell empatikusnak és távolságtartónak lennie, hogy az ügyfél és hatósági személy kapcsolata ne váljon bizalmassá, mert az a munka rovására mehet – mutatott rá a főosztályvezető.
…
Horváth Csaba László, a műsor vezetőjeként arról is kérdezte Rostás Ilonát, hogy mi változik 2013-tól hivatalának működésében: a főosztályvezető elmondta, hogy jegyzői hatáskörök ezután a járási hivatalokhoz kerülnek át.
…
Végül, Rostás Ilona a hatóság nemrég kibővített feladatköreire utalva megemlítette: ezek között sok minden akad, a fás szárú növények kivágásától egészen a hadigondozottak ügyéig. Bár a témák egy része a hivatal egyébként felkészült munkatársainak is újszerűen hat, de a főosztály egyelőre nem keres új alkalmazottakat, a jelenlegi állomány képes lesz megbirkózni ezekkel a témákkal is és az új feladatokkal szintén -tette hozzá a főosztályvezető.”

Forrás:
Egy hatóság Budapest szolgálatában: Rostás Ilona a fővárosi kormányhivatalról, OrientPress, 2011. szeptember 29.

Vissza az oldal tetejére

Naponta tíz panasz érkezik – Népszámlálás 2011

„Naponta mintegy tíz panasz érkezik az idei népszámlálás kapcsán Jóri András, volt adatvédelmi biztoshoz. A legtöbben az anonimitás ügyét firtatják – mondta el a Megbeszéljükben a szakember. Jóri András elmondása szerint bár nincs név a kérdőíveken, sokan felvetik, hogy a lakással illetve a születési év, nap, hónappal bárki beazonosítható, vagy mondjuk egy település polgármestere is könnyen nem lesz anonim, hiszen abból csak egy van.

Az, hogy nem szerepel név a kérdőíveken, ez Európában egyébként ritkaság – mondta Jóri András. még abban a Németországban, ahol az adatvédelem igen erős, vagy Nagy-Britanniában és Franciaországban is szerepel a név a kérdőíveken sőt még alá is kell írni, hogy igazolják az adtok valódiságát.

A kérdőíveken szereplő adatok bekerülnek egy adatbázisba, a kérdőíveket ezután megsemmisítik, és még a lakcímeket is külön tárolják a statisztikai adatoktól. A kutatók csak olyan adatokat kaphatnak meg, amelyekből nem lehet egyedi személyekre visszakövetkeztetni, sőt, ha három személy jön ki egy lekérdezésre, már akkor sem adják ki az eredményt – mondta Jóri András.”

Forrás:
Naponta tíz panasz érkezik – Népszámlálás 2011, Klubrádió, 2011. szeptember 30.

Vissza az oldal tetejére

Egy év alatt lezajlik a közoktatási intézmények átadás-átvétele

„Egy év alatt lezajlik a közoktatási intézmények októberben kezdődő, az önkormányzatoktól az államnak történő átadása és átvétele – közölte Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke pénteken az Oktatási törvények célegyenesben című konferencián Budapesten.

A HunDidac 2011 – A tanév itt kezdődik! című, pénteken és szombaton rendezett oktatási szakkiállítás keretében tartott rendezvényen a hivatal elnöke rámutatott arra: a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója szerint a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a fenntartójának az államnak kell lennie, és az állam a kormányhivatalokon keresztül látja majd el feladatait.

Princzinger Péter a HunDidac Szövetség szakmai támogatásával a Modern Iskola című magazin által rendezett eseményen közölte: elképzeléseik szerint december végére befejeződik majd a fenntartói jog és vagyon átadása, ehhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az OH, a Magyar Államkincstár, a kormányhivatalok, az önkormányzatok és az egyes intézmények közreműködése egyaránt fontos.

Az OH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magán- és az egyházi iskolákon kívül az önkormányzatok egy része is lehet majd fenntartó pontosan meghatározandó jogszabályok alapján. Meglátása szerint „az intézményátvétel nem cél, hanem eszköz”, az átadás-átvételi procedúra pedig „nem ér semmit”, ha a régi problémák megmaradnak. A struktúra átalakítását egységes szempontrendszer szerint hajtják végre, és ennek alapján meg lehet ítélni azt is, hogy az adott önkormányzat alkalmas lesz-e továbbra is egy iskola fenntartására – mondta.

Közölte, hogy az intézmény- és feladatátadás során először az intézményfenntartói jogot és a vagyont veszi át az állam december végéig, ez a lépés azonban a pedagógiai munkát nem zavarja. Ezután a közoktatási feladatokat tekintik át megyei és alsóbb szinten, ezzel párhuzamosan pedig az állam átvilágítja az intézményeket, majd az újratervezés következik, majd el kell dönteni, hogy az adott intézmény szervezetét kell-e korrigálni.

Ezután megvizsgálják, melyik önkormányzat alkalmas közoktatási intézmény fenntartására. Ezzel együtt az egyházi és magániskolák működését is kontrollálják majd – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy jelenleg „külső szakmai kontroll nélkül működnek” a közoktatási intézmények. A mostani koncepció azonban az, hogy „legyen jelentősebb az állam irányító, tanácsadó és kontrollszerepe”, s egyebek mellett a nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsgák útján „lehessen definiálni, mi tartozik az alapműveltséghez Magyarországon”.”

Forrás:
Egy év alatt lezajlik a közoktatási intézmények átadás-átvétele, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 30.

Vissza az oldal tetejére

Elsőként Somogy adja át kórházát az államnak

„Somogy megye közgyűlése szerdai ülésén kinyilvánította azt a szándékát, hogy átadja az államnak a Kaposi Mór Oktató Kórházat – tájékoztatta Veres Zoltán, a megyei önkormányzat sajtószóvivője az MTI-t. Ezzel Somogy megye az első, amely az átadás mellett döntött.

Az elfogadott határozat indoklása szerint a közgyűlés ezt a kórház jövőbeni biztos működtetése, az ellátás színvonalának emelése és a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében teszi, miután megszülettek az átadással kapcsolatos jogszabályi rendelkezések. Kitérnek arra, hogy a Kaposi Mór Oktató Kórház tömbfejlesztése első ütemének építési munkái a tervezettnél gyorsabban haladnak, ez nélkülözhetetlenné teszi, hogy a pályázati önerőt előbb biztosítsa a megye. A megyei önkormányzat jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a beruházás második ütemének előkészítését – teszik hozzá.

Határozatával a közgyűlés felhatalmazta Gelencsér Attilát (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnökét, hogy megkezdje a tárgyalásokat az ügyben.”

Forrás:
Elsőként Somogy adja át kórházát az államnak, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Megalakult az intézmény átadást koordináló bizottság Somogyban

„A mai alakuló üléssel kezdte meg működését a megyei intézmény átadást koordináló bizottság, mely az eddig a Somogy Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi, szociális ellátó hálózati,középfokú oktatási valamint a közművelődési intézmények állami fenntartásba történő átadását segíti.

A 12 tagú bizottságot a Somogy Megyei Kormányhivatal, a Somogy Megyei Önkormányzat valamint a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságának tisztségviselői alkotják, melynek elnöke Juhász Tibor Somogy megyei kormánymegbízott. Az alakuló ülésen a felek egyhangúan megállapodtak abban, hogy a 2012. január elsejei határidőig történő intézményátadás megnyugtató módon, a megyei intézményhálózatban dolgozók érdekeinek figyelembevételével történik majd, tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhivatal.”

Forrás:
Megalakult az intézmény átadást koordináló bizottság, KaposPont, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Új elektronikus ügyféltájékoztatás az MVH-nál

„Percnyi vagy órányi pontossággal megjelennek majd az agrárgazdasági ügyfeleket érintő adatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) új elektronikus nyilvántartási rendszerében, amelyet az MVH legkésőbb a jövő év elejére tesz teljessé. Először az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) beruházási támogatási adatai válnak elérhetővé, majd a fejlesztés az egységes kérelemmel érintett, összes területalapú kifizetési információk feltöltésével fejeződik be. Az ügyfelek vagy meghatalmazottaik az elektronikus rendszert az MVH honlapján, ügyfélkapus bejelentkezés után használhatják. A hivatal ezentúl mindenki számára elérhető, nyilvános statisztikai adatokat is közöl a kérelmek számáról, a kifizetett összegekről, illetve azok területi megoszlásáról. Az MVH az elektronikus tájékoztatáshoz 40 millió forintos szerverfejlesztést hajt végre, amelyet uniós forrásokból finanszíroz. A működtetést ugyanakkor alaptevékenységnek tekinti, így ahhoz pluszpénzeket nem használ fel. A teljes rendszer 250 ezer ügyfél aktuális adatait tartalmazza majd, amelyek száma éves szinten több milliós nagyságrendűre tehető.

Az új elektronikus tájékoztatási rendszer – az adatvédelmi előírások betartása mellett – aktuális információkat nyújt majd a benyújtott kérelmek elbírálásának állásról, az egyes projektek előrehaladásáról és a nyilvántartott regisztrációs adatokról. A megújult elektronikus felületen az ügyfelek összes beadott kérelme – így például támogatási vagy kifizetési igénylése – megjelenik, így bármelyik ügy részleteibe betekintést nyerhetnek. Az elektronikus tájékoztatási rendszer az MVH honlapjának jobb oldalán, az „Alkalmazások” menüpont alatt elhelyezett új nyomógombbal érhető majd el.

Az ügyfelek az új tájékozódási lehetőséget a nyomógombra kattintva, ügyfélkapus bejelentkezés után vehetik majd igénybe. A rendszer lehetőséget nyújt arra is, hogy az adatokhoz meghatalmazottak is hozzáférhessenek. Az MVH az elektronikus tájékoztatást más rendszereivel integrált módon működteti, így például a fejlesztések révén lehetővé válik, hogy az ügyfelek regisztrációs adataikat innen is módosíthassák.

Az elektronikus rendszer a hivatali munkának megfelelően működik, így az aktuális információkat percnyi vagy órányi pontossággal tartalmazza majd – közölte Palkovics Péter, az MVH elnöke. Ezzel – tette hozzá – az ügyintézés gyorsabb és operatívabb lesz, emellett pedig csökkenti a gazdálkodók adminisztratív terheit. Első lépésként a regisztrációs adatok áttekintése és módosítása válik lehetővé, illetve az EMVA beruházási támogatási adatai érhetők majd el, és ez körülbelül 37 ezer ügyfelet érinthet. A rendszer az idén kiterjed az egyéb EMVA-igénylésekre, végül pedig az egységes kérelemmel érintett, összes területalapú támogatási információ feltöltésével fejeződik be. A fejlesztések a jövő év elején, legkésőbb az egységes kérelmek benyújtási időszakára zárulnak le.
Az MVH az elektronikus tájékoztatás kiépítéséhez 40 millió forintos szerverfejlesztést hajt végre, amelyhez Európai Uniós forrásokat használ fel. Az egyéb előkészületeket a hivatal saját büdzséjéből, illetve a meglévő szolgáltatási szerződések terhére finanszírozta. Palkovics Péter szerint a működtetéshez sem kellenek külön források, mert az üzemeltetést az MVH alaptevékenységnek tekinti.

A hivatal az új rendszerben a személyre szóló, egyéni információk mellett nyilvános statisztikai adatokat is közzétesz majd, amelyekhez bejelentkezés nélkül bárki hozzáférhet. A kimutatásokat a szervezet honlapjának bal oldalán, az újonnan kialakított „Eredmények” menüpont alatt lehet majd megtekinteni. A statisztikai információk a támogatási kérelmek számára és a kifizetett összegekre terjednek ki, amelyeket az MVH földrajzi – megyénkénti – eloszlásban is megjelenít.
Palkovics Péter közlése szerint a hivatal már az év elején megkezdte tájékoztatási rendszerének átalakítását, amelynek során előbb kibővített létszámú, telefonos ügyfélszolgálatot állított fel, majd saját hírlevelet indított. Az MVH egyébként az első félévben 140 ezer megkeresést kapott, amelyből 96 ezer telefonos, 37 ezer személyes és 7 ezer írásos érdeklődés volt. Az elektronikus rendszer mostantól ahhoz járulhat hozzá, hogy a kérelem-elbírálás nyomon követhetőbbé és áttekinthetőbbé váljon – tette hozzá az elnök.

Az új rendszer a teljes kifejlesztés után csaknem 250 ezer gazdálkodó ügyféladatait tartalmazza majd. Az MVH tavaly 700 ezer döntést, határozatot és végzést hozott, így az elektronikus tájékoztatás legalább ennyi információt érinthet. Ezek száma azonban végeredményben éves szinten ennek többszöröse – akár több milliós nagyságrendű – lehet, mivel a hivatal több más – például ellenőrzési – adatot is közzétesz. A szervezet az új rendszert először a 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK), szeptember 28.-október 2. között mutatja be hivatalosan a gazdálkodóknak.”

Forrás:
Új elektronikus ügyféltájékoztatás az MVH-nál, Agromonitor, 2011. szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

Az elektronikus közigazgatás új irányvonalai

„Többek között ez elektronikus ügyintézés bevezetéséről és működéséről is szó lesz az IIR októberi e-közigazgatás témájú konferenciáján.
Idén október 18-19-én rendezi meg az IIR Magyarország az elektronikus közigazgatással foglalkozó konferenciáját. A rendezvény aktualitását a kormányváltással bekövetkezett új stratégiai irányvonalak adják.

Minden, ami e-vel kezdődik ■ A program sarkalatos kérdéskörei között említhető a közigazgatás átszervezése, a feladatok újraosztása, és ennek mentén az új államigazgatási infrastruktúrához kapcsolódó elektronikus ügyintézés, az elektronikus közigazgatás újraszabályozása. A rendezvény alkalmával lehetőség nyílik az elektronikus ügyintézés bevezetése és működése során felmerülő problémák, lehetőségek, megoldások és tapasztalatok megvitatására.

A konferencián szó lesz továbbá a készülő e-közigazgatási keretstratégiáról, a Nemzeti Egységes Kártyarendszerről, az elektronikus fizetés használatának tapasztalatairól, az e-aláírás használatának elterjesztésére irányuló törekvésekről, elektronikus iratkezelés tapasztalatairól, ügykezelésről, valamint az egységes elektronikus közműnyilvántartás létrehozásáról (Digitális Megújulás Cselekvési Terv).

Ezen felül bemutatnak több nyílt forráskódú szoftvert és megoldást, illetve best practice keretében részletesen tájékozódhatnak a résztvevők az e-közigazgatásban hasznosítható, korszerű technológiákról, mint például a mobil adatgyűjtés, cloud computing és a térinformatika.

Előzetes az előadókból ■ Az előadók közül a teljesség igénye nélkül említhető Csapody Dániel, az NFÜ főosztályvezetője, aki az E-ügyintézés fejlesztését támogató uniós EKOP és ÁROP operatív programokról tájékoztat előadásában, Vetési Iván a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnökeként a Nemzeti Egységes Kártyarendszer-t (NEK) ismerteti a résztvevőkkel, Rab Árpád Szörény, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kutatási igazgatója a mobil eszközök szerepéről a közigazgatásban és a mobil adatgyűjtésről beszél, míg Kópiás Bence főosztályvezető a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség képviseletében az egyablakos ügyintézési pontok kialakításának tapasztalatairól számol be.

A részletes programról és a regisztráció feltételeiről a szervezők honlapján lehet tájékozódni.”

Forrás:
Az elektronikus közigazgatás új irányvonalai, Bitport.hu, 2011. szeptember 26.

Vissza az oldal tetejére

Csúszik a másfél milliárdos e-levéltár projekt

„Pár hónapot csúszhat a levéltári rendszer megaprojektje, miután érvénytelen lett az Elektronikus Levéltári rendszer létrehozására kiírt 1,6 milliárd forintos tender.

Érvénytelennek minősítették a Kopint-Datorg Infokommunikációs Kft. Elektronikus Levéltár projektjére kiírt közbeszerzést. A tender eredményhirdetése már június 20-án megvolt, ám négy pályázó is megtámadta a döntést.

A Közbeszerzési Döntőbizottság mostanra döntött úgy, hogy megsemmisíti az eredményt és új tendert ír ki. A közbeszerzést a nevét hamarosan Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-re változtató Kopint-Datorg hirdette meg, 1,6 milliárd forint értékben.

A kormány 2007-ben hozott határozatot az összevont Elektronikus Levéltár létrehozásáról, a projekt határidejét pedig 2011. szeptember 30-ára tűzte ki. Az NFÜ honlapjára már felkerült a közlemény, amely 2012. február 29-éra tolja ki a határidőt.”

Forrás:
Csúszik a másfél milliárdos e-levéltár projekt, Stop.hu, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Új távlatok az e-közigazgatás oktatásban

„A magyar közigazgatás előtt álló kihívások megkövetelik a korszerű informatikai technikák használatát. A kormányhivatalok elektronikus ügyintézése, a kormányablakok összetett rendszerei informatikai intelligenciát igényelnek a tisztviselőktől, amelyet már felsőfokú tanulmányaik során el kell sajátítaniuk, majd továbbképzésük során fejleszteniük kell.

Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséért felelős miniszteri biztos Dr. Imre Miklóssal, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar dékánjával és Poros Gáborral, a Fujitsu Technology Solutions Kft. ügyvezető igazgatójával közösen avatta fel Magyarország első Multi Workplace Computing (MWP) laboratóriumát a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán 2011. szeptember 28-án.

A fejlesztés célja, hogy a leendő tisztviselők megismerjék a legmodernebb szoftver és hardver technológiákat, egyúttal gyakorlatot szerezzenek azok alkalmazásában is. A tervek szerint az e-közigazgatási oktatás fejlesztésének következő lépése egy virtuális ügyintézési rendszer felállítása lesz. A laboratórium eszközeit a Fujitsu Technology Solutions Kft. adományozta és telepítette a Karon, valamint a cég szakemberei az oktatásban is aktívan részt vállalnak.”

Forrás:
Új távlatok az e-közigazgatás oktatásban, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. szeptember 29.

Vissza az oldal tetejére

Ausztrál szövetségi kormányzati kezdeményezés az informatikai felhő használatára

2011. áprilisában jelent meg az a stratégiai dokumentum, amely stratégiai iránymutatást jelent a kormányzati szervezetek informatikai vezetői számára. Alapvető megállapítása szerint a nem-érzékeny információ alkalmas arra, hogy nyilvános informatikai felhőbe helyezzék át – feltéve, hogy ez kézzelfogható előnyökkel jár és megfelelőképpen biztonságos.

Jelenleg azon dolgoznak, hogy kijelöljék azokat kormányzati információs területeket és szolgáltatásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a következő év folyamán a nyilvános (vagy másmilyen) felhőbe helyezzék át őket.

Megítélésük szerint ez körültekintő megközelítése a problémának, lehetővé teszi a kormányzati szervezetek számára, hogy megismerkedjenek az informatikai felhő használatának előnyeivel és kockázataival. Arra is lehetőséget teremt, hogy későbbi közbeszerzések számára felmérhetővé válik a potenciális kereslet.

Tartalom:
1. Bevezetés
1.1 Miért szükséges, hogy az informatikai felhő használatához kormányzati stratégia szülessen?
1.2. Célok
1.3 Kikhez szól a stratégia?
2. Mi az informatikai felhő?
2.1 Az informatikai felhő típusai
2.2 Felhőszolgáltatási típusok
3. Az informatikai felhő potenciális kockázatai és problémái
4. Az informatikai felhő használata esetén a kormányzati szervezetek által elérhető potenciális előnyök
5. Milyen lehetőségek vannak a felhőszolgáltatások kormányzati használatára?
6. Kormányzati politika az informatikai felhő használata területén
6.1 A stratégia lényege
6.2 A stratégia átfogó meghatározása
6.3 Az alkalmazást elősegítő legfontosabb tényezők
6.4 A stratégia áttekintése
6.5 Elérendő eredmények
1. Melléklet: Kormányzati dokumentumok (e-kormányzat, infokommunikáció, stratégiai dokumentumok, szabványok)
2. Melléklet: Szakpolitikai környezet (az informatikai felhő kormányzati alkalmazásának példái az egyes országokban)
3. Melléklet: Jelentősebb szolgáltatásnyújtó cégek
4. Melléklet: A használt fogalmak meghatározásai

Forrás:
Cloud Computing Strategic Direction Paper – Version 1.0 – April 2011, Australian Government Information Management Office, 2011. április-szeptember (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Augusztusban is csökkent a hazai mobil-előfizetők száma

„Augusztusban közel 26 ezerrel 11,676 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizető-száma, de a forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 10 ezerrel lett több, így ez az érték közel 10,994 millió volt a vizsgált hónapban.

Az NMHH gyorsjelentése szerint 2011 augusztusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 117,1 SIM-kártya jutott.

Augusztus végére a teljes ügyfélszám alapján számolva a T-Mobile részesedése az előző havi 44,52 százalékról 44,71 százalékra, a Vodafone-é 22,66 százalékról 22,73 százalékra nőtt, míg a Telenoré 32,82 százalékról 32,56 százalékra csökkent.

A vizsgált hónap végére a forgalmazásban résztvevők, azaz a havi díjas (számlás) előfizetéssel rendelkezők és az előre fizetett (kártyás) előfizetések közül az utolsó három hónapban hívást indítók vagy fogadók száma alapján a Vodafone piaci része 22,68 százalékról 22,66 százalékra, a Telenoré 32,20 százalékról 32,10 százalékra csökkent, míg a T-Mobile-é 45,12 százalékról 45,23 százalékra emelkedett.”

Forrás:
Augusztusban is csökkent a hazai mobil-előfizetők száma, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2011. szeptember 23.

Vissza az oldal tetejére

Fénysebesség a sztrádán: informatika milliárdokért

„Múzeumi tárgy a segélykérő telefon a magyar autópályákon: a korábban a modern sztráda elmaradhatatlan tartozékának tartott berendezéseket a mobiltelefonok korában egyre ritkábban használják. Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. informatikai rendszereiben kamerák százai kísérik figyelemmel a forgalmat. Az elhaladó gépkocsik számáról, a burkolat hőmérsékletéről, a szél irányáról érzékelők tucatjai „jelentenek”. A diszpécserek nem maguknak gyűjtögetik a közlekedést befolyásoló információkat – amit tudnak, cégük Forgalomirányító Rendszerén (FIR) megosztanak az utazókkal is. Mindez azonban gyakran nem elég.

Torlódás, stau, queue – olvashatják nap mint nap az autósok az autópályák fővárosi bevezető szakaszai felett elhelyezett világító mátrixtáblákon. Az M1-M7 közös szakaszán azonban a háromnyelvű figyelmeztetés elkésett, a közlekedő itt már, ha próbálja sem tudja elkerülni az idegőrlő reggeli, vagy délutáni araszolást. Azt, hogy merre menekülhetne, a változó jelzésképű táblák, rövid nevükön VJT-k nem „mondják meg” – egyetlen néhány ezer forintért kapható GPS alapú fedélzeti navigáció nagyobb segítség. Az ÁAK-nál úgy tartják: változást idővel a sztrádák informatikai rendszereinek teljessé válása hozhatja majd el. Ehhez azonban még fejlesztésék sorára lesz szükség.

A magyarországi gyorsforgalmi utak informatikai rendszereire az elmúlt években forint milliárdokat költöttek. Zömében az autópályák nyomvonalával párhuzamosan kiépült az ÁAK adatátviteli gerinchálózata, amelyen másodpercenként 1,5 gigabites sebességgel száguldanak a különféle információk. Köztük azok is, amelyeket a diszpécser központok a FIR segítségével küldenek az autópálya társaság 160 helyszínen felszerelt VJT tábláira. De ezen a rendszeren állítják be a szakemberek azt is, milyen jelzések jelenjenek meg az útpadkán, vagy az elválasztó sáv oldalán elhelyezett mátrix táblákon, a Kőröshegyi Völgyhíd közelében az útirányt jelző táblákba integrált prizmás kijelzőkön, illetve az M0-s déli szektorának eljutási időt jelző optikáin.

A fejlesztések a jövőben sem állnak le: a terv az, hogy a Közlekedési Operatív Program (KözOp) támogatásával az ÁAK 2013 végéig mintegy 780 millió forintot költene elektronikai beruházásaira. Az EasyWay2 néven jegyzett program forrásainak nagyobb hányadát a gyorsforgalmi úthálózat monitoring rendszereinek fejlesztésére fordítanák. Az állami sztrádákat üzemeltető társaság azonban évről-évre bővíti a közlekedők tájékoztatását szolgáló rendszereket is.

Uniós támogatással megvalósítható fejlesztési terveiben az ÁAK negyven új VJT portál kialakításával számol. A társaság azonban az elmúlt két évben nyolc új VJT-t már felszerelt az M31-esen, a következő hónapokban pedig az M0-s déli szektorának bővítése kapcsán újabb nyolc helyen kapcsolják be a mátrixtáblákat. Öt új portál áll szolgálatba az M0-on, három pedig az M7-es autópályán. De 2012 végéig két új VJT-t kap az M2-es, és kettőt az M4-es is az EasyWay projekt keretében.”

Forrás:
Fénysebesség a sztrádán: informatika milliárdokért, Népszabadság, 2011. szeptember 29.

Vissza az oldal tetejére

Már néhány vonatjegyből kijön a vonatos wifi havi díja

„Javítja a biztonságot, és több csatornán többletbevételt hoz a vasútnak a széles sávú internetszolgáltatás, amelyet nemcsak az utasok használnak, hanem a szolgáltató is – hangzott el egy kerekasztal-beszélgetésen szerdán Budapesten.

A Nokia Siemens Networks által a vasúti hálózati megoldásokról rendezett konferencia keretében tartott beszélgetésen Ungvári Csaba, a GYSEV vezérigazgató-helyettese elmondta: Magyarországon eddig a GYSEV Zrt. a teljes vonalán, míg a MÁV Zrt. az Intercity vonalakon vezette be a szolgáltatást, amely praktikusan azt jelenti, hogy internetezhetnek az utasok a vonaton.

A szolgáltatás havi díja már néhány utas jegyének az árából finanszírozható – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért ingyenes Magyarországon ez a szolgáltatás, szemben Nyugat-Európával, ahol általában fizetős. Tömpe István, a MÁV fejlesztési igazgatója ehhez azt fűzte hozzá, hogy egy évtized múlva valószínűleg az alapszolgáltatás része lesz a vasúti internet.

A vasúti szolgáltató a rendszert használhatja biztonsági célra, például a vonat diagnosztikájának adatai beküldhetők egy központba, és folyamatosan nyomon követhető a vonat. A széles sávú neten lehet mobilon jegyet rendelni és helyet foglalni, illetve hirdetést küldeni a vasúti kocsi információs táblájára. Ez direktben is bevételt hoz a vasútnak – mondta Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks ügyvezető igazgatója.”

Forrás:
Már néhány vonatjegyből kijön a vonatos wifi havi díja, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Alkalmazásboltok vetélkedése

Forrás:
A History of App Stores: Apple, Google, and Everyone Else, WebPageFX Weekly, 2011. augusztus 15.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

142 kistelepülésen a közösségi házban működhet a posta

„Közel százötven kistelepülésen az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terekbe (IKSZT) költözik a posta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Magyar Posta Zrt. megállapodásának köszönhetően – jelentette be sajtótájékoztatóján V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Geszti László, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

V. Németh Zsolt elmondta: az IKSZT-program Magyarország talán legnagyobb kulturális intézményhálózat-fejlesztési programja, melynek keretében 635 település régi művelődési házában vagy elhanyagolt épületében nyílhat korszerű közösségi és szolgáltató tér. Az IKSZT-k olyan fontos szolgáltatásoknak is helyet adnak, mint az e-Magyarország pont vagy az állami szervek tájékoztatási pontja, és ebbe a sorba illik a posta is. A nyertes települések közül mindössze 29 jelezte, hogy postai szolgáltatásokat is indítana a közösségi házban, ezért bővíteni kellett a programot. A Magyar Posta erre nyitott volt, így hamarosan 142 településen költözhet be a vállalat az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térbe.

Geszti László vezérigazgató kifejtette: az együttműködés révén szebb, kulturáltabb környezetben működhetnek majd a posták, és a jövőben szélesítenék a portfóliót is. Pénzforgalmi és kereskedelmi szolgáltatásokat indítanának, valamint bővítenék a termékpalettát. A Magyar Posta így a maga eszközeivel tud hozzájárulni a helyi közösségek életéhez és a vidékfejlesztéshez.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) írt ki pályázatot IKSZT-k kialakítására, melyen 635 önkormányzat és civil szervezet kapott összesen 25,4 milliárd forintot.

Az IKSZT a művelődési ház korszerű változata, és feladata, hogy változatos információs és közösségi szolgáltatásokat nyújtson az alacsony lélekszámú településeken élőknek. A postai feladatok ellátásával a közösségi terek még jobban teljesíteni tudják céljukat.”

Forrás:
142 kistelepülésen a közösségi házban működhet a posta, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. szeptember 22.

Vissza az oldal tetejére

Mit tud rólunk a Facebook?

„A tengeren túl régóta a köztudatban lebeg a Facebook és az FBI között húzódó párhuzam. Mindkét szervezet előszeretettel tárol információkat az egyes személyekről, de a meglepő az az, hogy a facebook számos esetben jelentősen részletesebb adathalmazzal szolgál. Azt gondolhatnánk, hogy mindez egy paranoid elme szüleménye, de valójában ez a valóság. Az európai adatvédelmi törvények következtében a Facebook köteles kiadni adatlapjaink kivonatát, ugyan azt a kartotékot, melyet bírósági végzésen keresztül a hivatalos szervek is kérvényezhetnek.

Ez a kivonat pedig igen csak vaskos is lehet. Egy 2007 óta aktív átlag felhasználó dossziéja 780 A4-es oldal környékén mozog. Ez a mennyiség a felhasználó közösségi hálójának méretétől, saját és barátai aktivitásától függően jelentősen bővülhet. Miután némileg képet formálhattunk saját dokumentumunk méretéről nézzük meg mégis mit tudhat rólunk a Facebook.

Ismerkedjünk meg titkos dossziénkkal
Ahogy az amerikai rendőr műsorokban hallani lehet, a bíróságon minden a Facebook dossziénkban található információ felhasználható ellenünk. Nos mégis mit tartalmaz ez a rólunk gyűjtött adatkupac? Többet mint gondolnánk. Publikus adatainkkal egyetemben 57 kategória alá kerülnek részletes feljegyzések. Legutóbbi tevékenységeinktől elkezdve minden korábbi csevegésünk, elküldött levelünk lejegyzésre kerül. Megtalálható itt a bejelentkezéskor használt gépünk azonosítója, IP címe, tartózkodási helyünk, annak pénzneme, barátaink részletes listája, bankkártya információink (ha váltottunk Facebook kreditet), névváltoztatásaink, a számítógépünkön elhelyezett cookie azonosítók és még számos aprólékos rekord, amit a Facebook adatbányászata kitermel. A részletes kivonat az alábbi oldalon lelhető fel: europe-v-facebook.org …
az oldal nem csak azt figyeli, hogy kikkel milyen viszonyban állunk, de azt is rögzíti, hogy mely felkérésekre hogyan reagálunk. Tudja, hogy kiket utasítottunk el és azt is hogy mikor. Tudja, hogy milyen eseményeken szerettünk volna részt venni. Az elmentett IP címek és az IPS táblázatok alapján percre pontosan kiderül, hogy honnan jelentkeztünk be. Ráadásul törölt üzeneteink a dossziénkban még mindig léteznek.”

Forrás:
Vissza az oldal tetejére

Milliárdos piac lett a közösségi vásárlás

„Amíg bő egy évvel ezelőtt még jószerével ismeretlen fogalom volt Magyarországon a közösségi vásárlás, addig mostanra több mint hatvan különböző hazai cég bombázza jobbnál jobbnak ígért ajánlatokkal a hazai vásárlóközönséget. Az egyre csökkenő hazai fogyasztási adatok mellett meglepő a főleg szolgáltatásokat kínáló és gombamód szaporodó közösségi vásárlói oldalak ténye, azonban már most látszik, hogy középtávon ezen cégek töredéke lesz csak képes komoly forgalmat és ezzel együtt érdemi nyereséget produkálni.

Idő kérdése volt, hogy a jelentős akciókat ígérő közösségi vásárlás divatja Magyarországra is megérkezzen. Az úttörőnek számító Groupon 2008. novemberben indult, mostanra pedig világszerte 43 országban van jelen és több mint 35 millió regisztrált felhasználóval büszkélkedhet. A Groupon üzleti koncepciójának sikerét jellemzi, hogy a Forbes magazin a valaha volt leggyorsabban növekvő vállalatnak nevezte.

A Groupon-sztori egy klasszikus webkettes sikertörténet. A közösségi vásárlás, így a Groupon lényege, hogy sokan egyszerre veszik meg egy cég egy bizonyos szolgáltatását, illetve termékét, amelyre az adott vállalat egy komolyabb kedvezményt ad. Utóbbi alapfeltétele a vásárlói érdeklődés felkeltésének, és éppen ebben rejlik a legnagyobb különbség közösségi vásárlói oldal és közösségi vásárlói oldal között. A kedvezmény mértéke ugyanis fontos, azonban messze nem mindegy, milyen szolgáltatásra, illetve termékre vonatkozik. A közvetítő cég haszna a jutalék, amit nem a vásárlón, hanem a kedvezményt adó cégen érvényesítenek, mértéke általában 30−50 százalék között mozog.

A sikeres közösségi vásárlói oldal kulcsa a közösségépítés, ehhez pedig a minőségi szolgáltatásokon keresztül vezet az út − állítják a Bónusz Brigád alapítói. Heller Gábor és Kaprinay Zoltán tavaly szeptember elsején indították útjára saját vállalkozásukat, amely mára több mint 300 ezer fős Facebook-közösséget épített. A megfelelőnek vélt szolgáltatási színvonal eléréséhez ugyanakkor szigorú szűrőre van szükség, hiszen amíg egy évvel ezelőtt a potenciális partnerek csak egy kis része tudta, mi fán terem a közösségi vásárlás, addig mostanra ők keresik fel a legnagyobb ilyen oldalakat. „Az általános tapasztalat szerint tíz megkeresésből nyolc nem kerül fel végül ajánlatként az oldalra” − árulta el Kaprinay Zoltán. Hozzátette: nem minden esetben az adott szolgáltatás színvonalával lehet a baj, hanem például azzal is, ha az adott hely nem tudja kielégíteni a várható keresletet. Akadnak persze elképesztő megkeresések is, így például befutott már hozzájuk egy aurafotózó cég kérelme.
…
A legnépszerűbbnek persze továbbra is az éttermi kedvezmények tűnnek, derül ki az NRC és a Kupon Világ áprilisi felméréséből. Eszerint a hazai vásárlók 56 százaléka éttermi kedvezményt vásárolt ezen a csatornán keresztül, ezt követi a szépségápolás, a sport és a szállás a népszerűségi sorrendben. A GKIeNET júniusban publikált felmérése szerint a legtöbb eladott kupont a szórakozás tette ki és csak ezt követi kicsivel lemaradva az étel/ital, míg árbevétel szempontjából az utazás volt a legjelentősebb a maga 94 millió forintra becsült forgalmával.

A megspórolt összeg tekintetében viszonylag nehéz összehasonlítani a közösségi vásárlói oldalakat, hiszen többségük kizárólagosságot kér az általa értékesített szolgáltatásra. A kedvezmény átlagos mértéke a májusi adatok alapján a Napi Tippnél 79 százalék (ez több mint 200 millió forintot jelent), a Kupon Világnál 69 százalék (216 millió forint), míg a Bónusz Brigádnál 56 százalék (143 millió forint). A kedvezmény mértéke tehát semmilyen összefüggést nem mutat sem az árbevétellel, sem az eladott bónusz-, illetve kuponszámmal, sem pedig az ajánlatok számával. A szintén tavaly ősszel indult, jelenleg 140 ezer tagot számláló Facebook-oldallal rendelkező Kupon Világ volt az, ami idén áprilisban elsőként átlépte a 100 millió forintos forgalmat, fennállásának első hat hónapjában pedig saját számításai szerint mintegy 300 millió forintot spórolt meg tagjainak.
… Becslések szerint év végére akár száz közösségi vásárlói oldal is lehet Magyarországon, amelyek nagyságrendileg három-négymilliárd forintos piacon osztozhatnak. Ebből Kapitányék számításai szerint durván 1,5 milliárd lesz a Bónusz Brigádé, míg a Kupon Világ reményei szerint egymilliárd közeli forgalmat tudhat majd magáénak.”

Forrás:
Milliárdos piac lett a közösségi vásárlás, SG.hu/Napi Online, 2011. szeptember 28.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában

„A LEADER-megközelítés vidékfejlesztési politika megvalósításában játszott növekvő szerepének köszönhetően a Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) a vidékfejlesztés intézményrendszerének fontos szereplőivé váltak. A helyi fejlődést segítő, előmozdító tevékenységük révén térszervező erőt jelentenek a vidéki térségekben. Működésük hathatósan hozzájárul az európai vidékfejlesztési politika helyi szintű megvalósításához, térségük versenyképes és fenntartható fejlődéséhez. E szerepnek való megfelelés áldozatos és aktív munkát követel az Akciócsoportoktól a programozás és a megvalósítás folyamatában egyaránt. A tanulmányban foglalkozunk az életminőség, a versenyképesség és a fenntarthatóság kérdéseivel, bemutatjuk a HACS-ok megalakulásának folyamatát, értékeljük a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának eddigi eredményeit a Hódmezővásárhelyi kistérségben, valamint vizsgáljuk a HACS-ok, mint belső fejlesztési tényezők szerepét és feladatait a versenyképességi és fenntarthatósági célokat kitűző vidékfejlesztési politika helyi szintű megvalósításának folyamatában. A tanulmány elkészítése során támaszkodtunk a Magyarországon megalakult helyi akciócsoportok körében 2010 márciusában végzett, csaknem teljes körű, az akciócsoportok 94%-ára kiterjedő kérdőíves felmérésünk részeredményeire. Esettanulmányként a Hódmezővásárhelyi kistérségben működő LEADER HACS példáján bemutatjuk, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák megvalósításában az Akciócsoportok szerepe nem szűkülhet be csupán az általuk koordinált fejlesztési források elosztására. A stratégia hatékony végrehajtásához ugyanis szükség van a helyi szereplők cselekvőkészségének és együttműködésének fokozására, amely többféle feladat ellátását teszi szükségessé.”

Forrás:
A helyi akciócsoportok szerepe a versenyképes és fenntartható vidékfejlesztés megvalósításában, Kis Krisztián, Szekeresné Köteles Rita, Tér és Társadalom, XXIV. évf., 2010/3., 119-135. oldalak (pdf)


Vissza az oldal tetejére

Társulási vagy megszűnési kényszer: Közoktatás-szervezés a többcélú kistérségi társulásokban

„A tanulmány első része összegzi azokat a körülményeket, amelyek az ezredfordulót követő években lépéskényszert teremtettek az önkormányzati intézményfenntartásban, azon belül is a közoktatásban és különösen a kistelepülések körében (demográfiai erózió, forráskivonás). A második rész a kistérségi szintű közfeladat-ellátás néhány sajátosságát és a különböző településszerkezetű régiók eltérő érintettségét mutatja be. Az elemzés hangsúlya a kistelepülésekre, aprófalvas régiókra esik, ahol az önálló intézményfenntartás, köztük az iskolák fenntartása a legnagyobb vérveszteséget szenvedte el a községek körében. A folyamat nyertesei a hagyományos intézményfenntartó és az újsütetű többcélú kistérségi társulások, de az alapítványok, egyházak fenntartói szerepe is szignifikánsan erősödött. A szerző az önkormányzatok közös intézményfenntartását elkerülhetetlennek tartja a kistelepülések világában, ugyanakkor a túl gyorsan kikényszerített iskolabezárások és a túl nagy területet átfogó társulások veszélyeire is felhívja a figyelmet.”

Forrás:
Társulási vagy megszűnési kényszer: Közoktatás-szervezés a többcélú kistérségi társulásokban, Kovács Katalin, Tér és Társadalom, XXIV. évf., 2010/4., 103-124. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Tájékozódási lehetőségek és politikai tartalmak megosztása az interneten

„A közelmúltban egyre több és alaposabb empirikus kutatás foglalkozott azzal, hogy az internet térnyerése révén milyen módon alakulhatnak át a politikai információkeresés és tartalommegosztás mintázatai. E kutatások értékes adatokat eredményeztek arról, kik és milyen politikai tartalmakat keresnek, fogyasztanak, illetve állítanak elő az új médium se-gítségével. Azonban annak a pontos mértéke, hogy bizonyos jelenségek, például a politikai blogok és a közösségi oldalak milyen mértékben segítenek az átlagembereknek releváns politikai információkhoz jutni, illetve mondanivalójukat szélesebb közönségek számára is elérhetővé tenni, továbbra is szakmai vita tárgya.

Jelen tanulmányban a politikai információkeresési szokások és lehetőségek aktuális tendenciái mellett a népszerű információforrások sajátosságait és az online tartalommegosztás egyes nehézségeit tekintem át. Kifejtésre kerül, hogy habár az információterjesztés költségei radikálisan lecsökkentek, maga a releváns politikai tartalom előállítása a legtöbb polgár számára továbbra is túlságosan erőforrás-igényes lehet, ami az olcsóbbá vált terjesztéssel párosulva elősegítheti a piac monopolizálódását a hírportálok, sőt, akár a hét- köznapi politikai blogok között is.”

Forrás:
Tájékozódási lehetőségek és politikai tartalmak megosztása az interneten, Papp Dénes, Politikatudományi Szemle, XX. évf., 2011/2., 106-127. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

KIM rendelet a céginformációval kapcsolatos rendelkezések módosításáról

„…3.§ A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítésérõl szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céginformáció iránti kérelmet papír alapú vagy elektronikus nyomtatványon kell benyújtani a céginformációs szolgálathoz. A nyomtatvány a céginformációs szolgálat honlapján, illetve papír alapú formában a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati irodájában (Budapest V., Báthory u. 12.) áll rendelkezésre. A céginformáció iránti kérelem elektronikus úton a kormányzati portál útján is benyújtható.”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 29/2011. (IX. 29.) KIM rendelete a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet és a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet módosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 111. szám, 2011. szeptember 29., 28786. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére

ORFK utasítás a Robotzsaru integrált rendszerről

Forrás:
Az Országos Rendőr-főkapitányság 18/2011. (IX. 23.) ORFK utasítása a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer egységes és kötelező használatáról, jogosultsági rendjéről, az adatvédelem, valamint a rendszerfejlesztés előírásairól, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 50. szám, 2011. szeptember 23., 9687-9708. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

KIM utasítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás módosításáról

„…8.§ A Szabályzat 28–29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár felelős a Statútum 5. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, amelynek keretében
…
c) koordinálja az összkormányzati portál tartalmának előállításával kapcsolatos feladatokat,”
d) összehangolja az egyes minisztériumok közérdekű online adatszolgáltatását,
…
j) az a)–i) pontokban meghatározott feladatai ellátása körében együttműködik az egyes minisztériumokkal, a minisztériumok által kijelölt szervezetekkel, egyéb intézményekkel,
…
10. § A Szabályzat 39–41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „39. § A miniszter kabinetfőnöke
…
p) dönt a minisztériumokkal történt egyeztetést követően a kormányzaton belül kezdeményezett új webes kommunikációs eszközök (ilyenek különösen a weboldalak, portálok, internetes naplók) indításáról; irányítja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakítását és felügyeli annak működését, valamint koordinálja ezek fejlesztését, és biztosítja a fejlesztések közti összhangot.
…
22. § A Szabályzat 2. függelékének (továbbiakban: 2. függelék) „1.0.1. A MINISZTER KABINETFŐNÖKÉNEK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” címet követő és az „1.1.1. A KORMÁNYIRODÁT IRÁNYÍTÓ HELYETTES ÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK” címet megelőző pontok helyébe a következő rendelkezések lépnek:
…
2. A Miniszteri Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében:
a) irányítja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakítását, összefogja a kormányzat online kommunikáció- és médiafejlesztési tevékenységét, koordinálja a fejlesztéseket, és biztosítja a fejlesztések közti összhangot;
b) online stratégiai fejlesztési célokat fogalmaz meg a döntéshozók számára;
c) döntés-előkészítő és -támogató ellenőrző mechanizmusokat épít ki a használt eszközök folyamatos és magas színvonalú működtetésének biztosítására, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kommunikációs eszközök használatát;
d) támogatja az elektronikus közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos fejlesztéseket, részt vesz az ezekkel kapcsolatos egyeztetésekben;
e) döntésre előkészíti – a minisztériumokkal történt egyeztetést követően – a kormányzaton belül kezdeményezett új webes kommunikációs eszközök (ilyenek különösen a weboldalak, portálok, internetes naplók) indítására irányuló kezdeményezéseket;
f) ellátja az egységes kormányzati honlaprendszer kialakításának irányításával, valamint működésének felügyeletével, a fejlesztések koordinációjával kapcsolatos feladatokat.
…
25. § (1) A 2. függelék 1.1.1.5. pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet koordinációs feladatai körében:
…b) ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként egyedi vagy általános ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat kialakítása érdekében, illetve kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát;
c) az információbiztonsággal összefüggő tevékenysége során ellátja az információ bizalmasságának, sérthetetlenségének és rendelkezésre állásának felügyeletével, ellenőrzésével, illetve tudatosításával, valamint az információs rendszerek sérülékenységeinek feltárásával és elhárításával kapcsolatos feladatokat;
d) végzi az elektronikus adatkezelő rendszerek, vagy azok elemeinek, továbbá helyiségek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának védelmével összefüggő méréseit, és ezek alapján – hatósági eljárás keretében – zónabesorolást hajt végre;
e) ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat kezelésének hatósági felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartását;
…
(2) A Szabályzat 2. függelék 1.1.1.5. pont 4. alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai keretében)
„d) a minősített adatot kezelő rendszerek elemeire vonatkozóan követelményeket határoz meg, és megfelelőségükről – vizsgálatok, megfelelőségi igazolások alapján – tanúsítványt, illetve ajánlást ad ki;”
…
27. § A 2. függelék 1.1.3.3. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály funkcionális feladatai körében:
…
p) ellátja a feladatkörével összefüggésben általa kezelt közérdekű adatok, valamint a politikai vezetők javadalmazására vonatkozó adatok közzétételével kapcsolatos műveleteket;
…
28. § A 2. függelék 1.1.3.4. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. A Jogi Szolgáltatási Főosztály funkcionális feladatai körében:
…
h) jogi támogatást biztosít a minisztérium honlapjának működésével összefüggő műveletek ellátásában a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság részére;
…
29. § A 2. függelék 1.1.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.1.4.2. Kormányzati Humánpolitikai Főosztály
…
2. A Kormányzati Humánpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében
…
i) ellátja a kormányzati személyügyi szolgáltató rendszer (a továbbiakban: KSzSzR) bevezetésével és a központi közigazgatásra történő kiterjesztésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, ennek keretében gondoskodik a miniszter hatáskörébe tartozó, a KSzSzR-rel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáról;
j) közreműködik a Nemzeti Közigazgatási Intézet irányításával kapcsolatos műveletek ellátásában;
…
30. § A 2. függelék 1.1.4.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.1.4.3. A Személyügyi és Biztonsági Főosztály
…
t) kidolgozza, és döntésre előterjeszti az informatikai biztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó irányelveket, terveket és szabályokat;
u) gondoskodik a minisztérium informatikai biztonsági irányítási rendszere kialakításáról és működtetéséről;
v) ellátja a minisztérium által üzemeltetett, illetve a minisztérium adatait feldolgozó informatikai és távközlési rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását;
…
37. § A 2. függelék 1.3.2.4. pont 3. alpont j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Igazságügyi Szolgáltatási Főosztály egyéb feladatai körében)
„j) ellátja céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatait;”
…
42. § A 2. függelék 1.5.0.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.5.0.2. Sajtó Főosztály
…
l) szervezi és koordinálja a tárcahonlapok és az összkormányzati portál tartalmának előállítását, előállít ilyen tartalmakat, illetve – a Kormányzati Web- és Médiafejlesztési Stratégiai Osztállyal együttműködve – gondoskodik az összkormányzati portál egységes arculatának kialakításáról;

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 60/2011. (IX. 30.) KIM utasítása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (VIII. 31.) KIM utasítás módosításáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 51. szám, 2011. szeptember 30., 9754-9792. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére