Skip to main content

38. szám, 2011. szeptember 19.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Átalakítások a fejlesztési tárcánál

„Fellegi Tamás miniszter…szeptember 12-től átalakítja a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot
…
Az eddigi hat helyett négy szakmai-politikai államtitkárságra tagolódik a tárca: a Vagyonpolitikáért felelős, a Fejlesztéspolitikai Koordinációért felelős, az Energetikáért és Klímapolitikáért felelős és az Infrastruktúráért felelős Államtitkárságokra.
…
Az eddigi két helyettes államtitkárság mellett egy újabbal bővül a Fejlesztéspolitikai Koordinációért felelős Államtitkárság.
…
Az egységes és koncentrált fejlesztéspolitikai koncepció jegyében a fejlesztési miniszter által újonnan felállított Tudásalapú Gazdaságfejlesztéséért felelős Helyettes Államtitkárság is a Fejlesztéspolitikai Koordinációért felelős Államtitkárság alatt működik. Az új helyettes államtitkárság az információs társadalom fejlesztéséért, a tudás- és innováció alapú fejlesztések összességéért felel az infokommunikáció területén, és ellátja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felügyeletét. Az Államtitkársághoz csoportosulnak át a zöldgazdasággal kapcsolatos feladatok is az energetikai területről. A minisztérium a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakra készülve, az Európa 2020 stratégiával összhangban tehát egységben kezeli a gazdaságfejlesztési, zöldgazdasági és infokommunikációs területeket. A helyettes államtitkár személyéről később születik döntés.

Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság megszűnik, távozik a tárcától Nyitrai Zsolt államtitkár. A Kormányzati Informatikáért felelős Helyettes Államtitkárság – változatlanul Vályi-Nagy Vilmos irányítása mellett – közvetlen miniszteri felügyelet alá kerül. ”

Forrás:
Átalakítások a fejlesztési tárcánál, Inforádió/MTI, 2011. szeptember 12.

Vissza az oldal tetejére

Tolna járásközpont lehet

„Tolna megye hatodik járásközpontjává válna Tolna városa, az erről szóló javaslatot határozatban erősítette meg a tolnai képviselő-testület, és továbbították a közigazgatási miniszternek.

A dokumentumban Sümegi Zoltán, a város fideszes polgármestere emlékeztet arra, hogy a kormány májusban közzétett közigazgatási koncepciója szerint várhatóan kétszáz járási jogú város lesz, ami több, mint a jelenlegi 169 kistérség, illetve 176 egyéni választókerület.

A tolnai önkormányzat a javaslatban amellett érvel, hogy bár elméletileg Tolna megyében Dunaföldvár és Bátaszék is alkalmas lehetne körzetközponti szerepre, fekvésük és az, hogy körülöttük kis lélekszámú települések vannak, ezt nem indokolja. A tolnai elképzelés szerint a 12 500 fős városhoz tíz település tartozna 30 ezres lélekszámmal.

Sümegi Zoltán az MTI-nek elmondta: Tóth Ferenc Tolna megyei kormánymegbízott szakmailag támogathatónak ítélte a koncepciót; a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem reagált a javaslatra.

Tolna megyében 1983-ig öt járás működött Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd és Tamási központtal; jelenleg ugyanennyi egyéni választókörzet van a megyében. ”

Forrás:
Tolna járásközpont lehet, Magyar Nemzet/MTI, 2011. szeptember 14.

Vissza az oldal tetejére

A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő

„„A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő”- mondta a változások szükségességével kapcsolatban Horváth László a Heves Megyei Kormányhivatal, kormánymegbízottja a Rádió Orient Közigazgatási Extra című műsorában. A világ változás előtt van, s ennek érdekében a gondolkodás minőségét kell megváltoztatni. A kormányhivatalok létrejöttével a személyes felelősség a kormánymegbízotté, ugyanakkor a sikeres munka egy egész csapaton múlik – tett hozzá.

Horváth László a Rádió Orientnek elmondta, szerencsésnek érzi magát, mert az ő kormányhivatali csapatában mind a tapasztalt, mind pedig az ambiciózus fiatal munkaerő megtalálható. A kormánymegbízott elmondta, amikor a pozíciót felkínálták neki, nem is volt kérdés, hogy alapos átgondolás után azt elvállalja.

„Nem pozíciót, hanem feladatot kaptam”- hangsúlyozta, hiszen állami szerep helyi szinten eddig nem igazán volt, ami volt, azt pedig az önkormányzatok látták el, amelyek viszont egyre kevesebb forrást kaptak. Mindeközben a fő probléma az volt, hogy minden minisztérium létrehozta a saját szerveit, így közel 40 intézmény működött helyi szinten, amelyek nem voltak egymással kapcsolatban. „Egyszerre volt jellemző a pazarlás és a filléreskedés” – tette hozzá Horváth László.

A hivatalok átalakítása tehát alapvető fontosságú, hiszen eddig azok útvesztőjében nem lehetett tájékozódni. Az átalakítás folyamatban van annak érdekében, hogy a hivatalos ügyeket könnyebben, egyszerűbben tudják az ügyfelek elintézni, vagyis az érhetőbbé váljon számukra. A hivatal mostantól az ügyfélért van és tényleges segítséget nyújt, nem pedig elvárja a felhasználótól, hogy ismerje a rendszert, mint korábban – tette hozzá a kormánymegbízott.

A kormányablakok látogatottsága is egyre nő, bár az elején még szokatlan, új dolognak számított, eddig a megyének mintegy 2500 látogatója volt. Horváth László szerint érezhető egyfajta szemléletváltás, bővülnek azok az ügykörök, amelyekkel segítséget, információt lehet kérni. Heves Megyében a kormányablak a munkaügyi központtal egy helyszínen található, így azoktól az ügyfelektől is sok kérdés érkezik, akik annak a szolgáltatására várnak.

Átalakítás alatt van a védelmi igazgatás, és ezzel együtt az önkormányzat és az önkormányzati vezetők felelőssége is. „Itt is arról van szó, hogy meg kell nevezni, hogy mi az állam feladata és felelőssége és azt finanszírozza is.” A kormánymegbízott hozzátette, helyesebbnek tartja, ha a katasztrófa-védekezés állami szinten kerül megszervezésre, és ezáltal a felelősség is az államé lesz. Ennek élére is kormánymegbízott fog kerülni, aki veszély esetén a belügyminiszter irányítása alá tartozik, így egyértelműbb, számon kérhetőbb lesz a katasztrófavédelem is.

Az oktatás és az egészségügy területén is változásokat hoz az ősz. Ezzel kapcsolatban elmondta, a héten lesz a Fidesz-KDNP frakció háromnapos ülése, amely pontot tesz a viták végére. Abban egyetértés van, hogy az oktatás és az egészségügy állami feladat, ezért kerüljön állami kézbe. Ha ez megtörténik ezeket a feladatokat is a kormányhivatalok fogják átvenni.”

Forrás:
Horváth László: Vége a kőkorszaknak, OrientPress, 2011. szeptember 6.

Vissza az oldal tetejére

Ötezredik ügyfelét szolgálta ki a szegedi kormányablak

„Ötezredik ügyfelét fogadta ma a szegedi kormányablak. Az egyszerűsített honosítási eljárásban állampolgárságot kérelmező házaspár Aradról érkezett a Megyeházára. …
A Megyeházán 2011.január 3-a óta működő ügyfélszolgálat egyike annak az országban működő 29-nek, amelyet azért hozott létre a kormány, hogy az állampolgárok hivatali ügyeiket egyszerűen, gyorsan intézhessék. Csongrád megyében Szegeden és Hódmezővásárhelyen működnek kormányablakok, ahol több mint nyolc és félezer állampolgárt szolgáltak ki eddig, és tízezernél is több ügyben jártak el. Állampolgársági kérelemből a szegedi kormányablakban ez volt a 647.”

Forrás:
Ötezredik ügyfelét szolgálta ki a szegedi kormányablak, Szeged Ma, 2011. szeptember 14.

Vissza az oldal tetejére

Veszprém: megszűnik a megye intézményfenntartó szerepe

„A közigazgatás átalakításával összhangban a megyei önkormányzatoknál is meghatározó jelentőségű változások várhatóak a jövőben; megszűnik például az intézményfenntartó szerepük és csak területfejlesztési feladatokkal foglalkoznak majd – mondta Lasztovicza Jenő (Fidesz-KDNP), a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón szerdán Veszprémben.

Rámutatott: 2006-tól kezdődően négy éven át rendkívüli elvonásokkal sújtotta az akkori kormányzat a megyéket, ennek következtében például Veszprém megyében meg kellett szüntetni a turisztikai, majd a sporthivatalt, továbbá a közművelődési intézetet. A megyei kórházat gazdasági társaságba „szervezték ki”, néhány intézményt összevontak, egyes középiskolákat pedig átadtak a városi önkormányzatoknak – mondta az elnök.

Utalt arra, hogy a korábbi ötven intézmény helyett már csak harminckettőt tart fenn. Lasztovicza Jenő közlése szerint ezek többsége „várhatóan január elsejétől a megyei kormányhivatalhoz kerül át”. Ismertetése szerint a veszprémi városi önkormányzat fenntartásba kerül viszont az új évtől a Petőfi Színház, a megyei könyvtár, a levéltár és a múzeum.

A megyei kórház várhatóan az egészségügyet felügyelő tárcához tartozik majd – jegyezte meg az elnök. A változások levezénylésére egy előkészítő bizottságot hoztak létre, amely intézményi- és vagyonfelmérést végez, áttekinti a szerződéseket, a folyamatban lévő pályázatokat, a megye gazdasági társaságait és alapítványait – mondta, hozzátéve: a dolgozók „nem éreznek meg semmit” az átalakításból. Mindenki ugyanannál az íróasztalnál dolgozik majd, legfeljebb az irányítás „jön” máshonnan és mással kell megbeszélniük a feladatokat. A megye a jövőben a területfejlesztésekre és azok előkészítésére koncentrál – mondta.
Különösen a 2014-2020. közötti uniós fejlesztési ciklusra dolgoz ki koncepciót, illetve készít elő pályázatokat – tette hozzá. Kovács Zoltán, Veszprém megye kormánymegbízottja azt hangsúlyozta, hogy a kormány és a megyei önkormányzatok között megállapodás született már az állami feladatellátás új rendjéről, az intézményrendszer konszolidációjáról.

Rámutatott: ma a megyék többsége jelentős adóssággal küzd, ám a jövőben az állam átvállal feladatokat az adósságállománnyal együtt. A végrehajtáshoz szükséges jogszabályokat a parlament módosítani fogja – jegyezte meg. Párhuzamosan halad az előkészítés és a törvényhozás – mutatott rá. Az átszervezés nem veszélyezteti a munkavállalók állását és az ellátás biztonságát sem – hangsúlyozta. Kovács Zoltán utalt arra is, hogy „az új állami rendszer végleges struktúrája” 2013-ra alakul ki, ekkor jönnek majd létre a járási kormányhivatalok.
A többszintű és átfedésekkel terhelt közigazgatásban egyszerűbb és „kristálytiszta viszonyok” lesznek; „az állami feladatokat az állam, az önkormányzatiakat az önkormányzatok látják el, de mindegyiket az állam finanszírozza” – fogalmazott a megyei kormánymegbízott.”

Forrás:
Veszprém: megszűnik a megye intézményfenntartó szerepe, ÖNkorNet/MTI, 2011. szeptember 15.

Vissza az oldal tetejére

Az LMP önkormányzati koncepciója

„A helyi népszavazások lehetőségének kibővítését, közvetlen állampolgári részvételt és a zárt önkormányzati ülések számának drasztikus csökkentését is tartalmazza az LMP önkormányzati koncepciója, amelyet Szilágyi Péter parlamenti képviselő és Kaltenbach Jenő, a párt budapesti frakcióvezetője mutatott be szerdán.

Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságában dolgozó Szilágyi Péter elképzeléseiket kifejtve arról beszélt, hogy több tárgyban, például a törzsvagyon elidegenítése vagy a közszolgáltatások kiszervezése esetén kötelező lenne helyi népszavazási kiírni. Ki kellene kérni a helyben élők véleményét a költségvetés meghatározott százalékát elérő projektek indításáról is.Az LMP – a személyi döntéseket leszámítva – semmilyen esetben nem engedélyezné zárt ülés elrendelését, mert azok “a mutyik melegágyai” – mondta.

Fontos lenne a részvételi költségvetés bevezetése: ki kell dolgozni azt a mechanizmust, amelynek során az állampolgárok beleszólhatnak abba, hogy a következő évben az önkormányzat hogyan gazdálkodjon a bevételekkel. Egy másfél milliós brazil városban, Porto Allegrében már működik a részvételi költségvetés. Ezt egy olyan tervezési folyamatként írta le, amelynek során különböző területi fórumokon határoznák meg azokat a prioritásokat, amelyeket a település költségvetésének követnie kell. Hozzátette, hogy ez egy nagyon összetett folyamat, amelyik még kidolgozásra vár.

Szilágyi elmondta azt is, hogy az önkormányzati képviselők feladatkörét úgy bővítenék, hogy ők ne csak a döntéshozatalban, de az előkészítésben, illetve a végrehajtás ellenőrzésében is részt vehessenek. A javaslat a polgármesterek jogállását is megváltoztatná, mert a tízezer főnél nagyobb települések vezetői maximum két cikluson keresztül tölthetnék be ezt a posztot.

Az LMP szeretné megteremteni az önkormányzatok gazdasági autonómiáját is, mert nem tartják megengedhetőnek, hogy iskolákat kelljen bezárni, “a központi kormányzati felelőtlen gazdálkodás miatt”. Szilágyi Péter szerint az iskolák tervezett államosítása nem oldja meg a problémát, mert az intézmények fenntartása semmivel sem fog kevesebbe kerülni.

Kitért arra is, hogy lehetőséget adnának az önkormányzatoknak új, helyi adók kivetésére, de miután el akarják kerülni, hogy ezekkel a szegényeket sújtsák, ezért az ingatlanátsorolásból származó értéknövekedést, illetve a környezetterhelését adóztatnák.”

Forrás:
Az LMP önkormányzati koncepciója, LMP, 2011. szeptember 14.
A teljes koncepció (pdf)

Vissza az oldal tetejére

1960-as, 70-es évekbeli határozatokat vonnak vissza

„A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint a dereguláció nem értelmezhető csak a törvények vagy miniszteri rendeletek felülvizsgálataként, annak a tágabb értelemben vett jogalkotás teljes spektrumára ki kell terjednie.

Rétvári Bence kedden a parlamentben, az egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat expozéjában beszélt erről, rámutatva: ezért kéri fel a kormány az Országgyűlést saját határozatainak áttekintésére is.

Rétvári Bence felidézte, hogy a közigazgatás megújítását célzó Magyary-program részeként megkezdődött a 2011. január 1-jét megelőző időszakban kihirdetett jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata. A program keretében különös hangsúlyt kap azoknak a szabályoknak a jogrendből való kiemelése, melyek a kormány programjával nem összeegyeztethető feladatokat állapítanak meg – mondta. Kifejtette: a javaslat az Országgyűlés korábbi, még hatályban lévő döntései áttekintésének eredményeként közel 900 határozat hatályon kívül helyezésére, visszavonására tesz javaslatot, melyek között nem egy még az 1960-as, 1970-es években született, jobbára akkori személyügyi döntés.

Példaként említette azt az országgyűlési határozatot, amely felhatalmazást adott a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására, illetve azt, amelyet még 1962-ben hoztak a II. Havannai Kiáltvány kiadása alkalmából, valamint azt az 1957-ben hozott országgyűlési határozatot, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ dolgozóihoz, politikusaihoz és közéleti személyiségeihez, a tudomány és kultúra képviselőihez, valamennyi ország parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban hoztak.

A hatályon kívül helyezés, illetve visszavonás – az Országgyűlés ilyen tartalmú döntése esetén – azokat a 2010. május 14-e, vagyis a jelenlegi Országgyűlés megalakulása előtt hozott, és a „gondos mérlegelés eredményeként kiválasztott határozatokat érintené”, amelyek az előzetes elemzés alapján már betöltötték a rendeltetésüket, így időközben feleslegessé, sokszor meghaladottá váltak. Az államtitkár szerint különösen igaz ez az 1990. május 2-a előtt hozott, még hatályban lévő összesen 171 döntésre, ezek összességét hatályon kívül helyezni, illetve visszavonni indítványozza a határozati javaslat – ismertette.

Rétvári Bence ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés döntéseinek hatályon kívül helyezése nem érinti a hatályon kívül helyezést megelőzően keletkeztetett, megszüntetett vagy módosított jogokat és kötelezettségeket. Hozzátette: a deregulációs program nem áll meg az országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésénél, ez annak csak első üteme. Második lépésként a kormány- és minisztertanácsi határozatok kerülnek sorra, melynek keretében a felülvizsgálatra váró határozatok száma mintegy háromezer.

A határozatok deregulációs szempontú felülvizsgálatát követően lehet elvégezni a jogszabályok, azaz a törvények és törvényerejű rendeletek, kormány- és minisztertanácsi rendeletek felülvizsgálatát is. Erre részben az alaptörvénnyel kapcsolatos jogalkotási munkák keretében, részben azt követően fog a kormány sort keríteni – jelezte az államtitkár.”

Forrás:
1960-as, 70-es évekbeli határozatokat vonnak vissza, Magyar Nemzet, 2011. szeptember 13.

Vissza az oldal tetejére

Schmidt Jenő: vissza kellene adni a közműveket az önkormányzatoknak

„Célszerű lenne, ha a jövőben a közszolgáltatásokat az önkormányzatok végeznék, azaz visszavennék a feladatokat a magáncégektől – így kordában lehet tartani az árakat is -mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az ATV Start című műsorában.

Nem lepte meg a településeket, hogy a kormány gyakorlatilag hatósági árakat szab a közmű cégeknek, hiszen a miniszterelnök már fél éve beharangozta, hogy kormányzati szinten próbálják megállítani a rezsiköltségeket, noha a víz-, a csatorna és a szennyvíz-díj kiszabása eddig önkormányzati hatáskör volt, magyarázta az ATV Start című műsorában Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Tab fideszes polgármestere szerint a 3200 település 75 százaléka 1000 fő alatti, ezekben a falvakban minden év végén megjelentek a közműszolgáltatók, és jelezték, hogy akkor mennyi is lenne a szolgáltatás díja. Ami vagy valós összeg volt Schmidt szerint, vagy nem.

A Magyar Vízközmű szövetség elnöke a hatósági árat úgy értelmezi, hogy a vonatkozó, készülő jogszabály majd részletesen taglalja, milyen elemekből, költségekből áll össze a díj, és lesz egy hatóság, ami ellenőrzi, hogy a vízművek tartják-e magukat a jogszabályi előírásokhoz az árképzés során. Kurdi György mindenesetre reméli, hogy ebben a díjba a karbantartási és fejlesztési kiadásokat is belekalkulálja majd a díjba az illetékes hatóság. Egyszóval a szakmai szervezet a hatósági árat úgy érti, hogy az adott településre-térségre érvényes tarifát szabja majd meg a kormányzat, nem pedig egységár lesz Győrtől Nyíregyházáig.

Schmidt Jenő egyébként nem tart attól, hogy a hatósági díjak miatt veszteségessé válnak a közmű-szolgáltatások, így nem akad cég, amelyik működtetné azokat – a TÖOSZ elnök azért bizakodik, mert a csatorna- és szemétszolgáltatást például mindenkinek kötelezően igénybe kell vennie, így mindig lesz kereslet. Továbbá Schmidt szerint célszerű lenne, ha a jövőben a közszolgáltatásokat az önkormányzatok végeznék, azaz visszavennék a feladatokat a magáncégektől – így kordában lehet tartani az árakat is. És nem biztos, hogy ebbe a cégek nem mennek bele, hiszen Schmidt szerint a hatósági árat úgy kell kialakítani, hogy az elfogadhatónál ne lehessen nagyobb profitot kaszálni.”

Forrás:
Schmidt Jenő: vissza kellene adni a közműveket az önkormányzatoknak, ÖNkorNET, 2011. szeptember 15.

Vissza az oldal tetejére

Kósa Lajos: az önkormányzatoknál marad a színházak fenntartása

„Kósa Lajos szerint a kulturális intézmények, köztük a színházak fenntartása az önkormányzatoknál marad.

Az önkormányzati rendszer átalakítása során például az oktatási, az egészségügyi intézmények állami fenntartás alá kerülnek, de egészen bizonyos, hogy a kulturális intézmények, köztük a színházak az önkormányzatok fennhatósága alatt fognak maradni – jelentette ki Debrecen polgármestere csütörtökön, a Csokonai Színház évadnyitó társulati ülésén.

Elmondta azt is: ahol közös, városi és megyei fenntartású színházak működnek, ott a jövőben a városok veszik át a működtetést; ez a színház státusát nem érinti Debrecenben. Annak kapcsán, hogy a színháznak közvetlen kapcsolata van a helyi Ady Gimnázium drámatagozatával, Kósa Lajos kifejtette: szerinte ebben sem lesz változás a jövőben. Ugyanis az állami fenntartású oktatási intézményeket visszaszerződheti az önkormányzat, és Debrecennek ez a szándéka.”

Forrás:
Kósa Lajos: az önkormányzatoknál marad a színházak fenntartása, ÖNkorNET, 2011. szeptember 15.

Vissza az oldal tetejére

Az e-közigazgatás bevezetése nem technikai, hanem generációs problémákba ütközik

„A területi közigazgatás jelenleg zajló átalakításának egyik legfőbb célja a bürokrácia kordában tartása. Az értelmetlen feladatok megszüntetése érdekében össze kell hangolni a különböző szakigazgatási szervek működését biztosító jogszabályokat – emelte ki a Rádió Orient műsorában B. Nagy László. A Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja továbbá az önkormányzati törvénymódosítás lehetséges elemeit is értékelte.

A területi közigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia megfogása és kordában tartása – hangsúlyozta a Rádió Orient műsorában B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Mint mondta, ’A kormányhivatalok jelenleg is sok olyan feladatot látnak el, amelyekre nincsen szükség. A jövőben meg kell teremteni a különböző szakigazgatási szervek működését biztosító jogszabályok összhangját. Az élhetőbb és olcsóbb közigazgatás eléréséhez a fölösleges szabályokat ki kell gyomlálni a rendszerből. Ebben van a legnagyobb tartalék’ – emelte ki a kormánymegbízott.

Az e-közigazgatás bevezetése nem technikai, hanem generációs problémákba ütközik – hangsúlyozta B. Nagy László. Technológiai szinten nem lenne nehéz a feladat, azonban a tanyás és kistelepüléses megyékben a technikai ellátás, a felkészítés számos gondot okozna – fejtette ki a kormánymegbízott.

A városi polgármesterek számára létkérdés, hogy járási központtá váljanak a 2013-tól felálló struktúrában. A település jövőjére pozitívan hat egy nagy hivatal jelenléte – tért ki később az önkormányzatok lobbi tevékenységére.

Az önkormányzatok feladatai az elmúlt időszakban alul voltak finanszírozva, így a helyiek más forrásokból pótolták a hiányzó összegeket. A gazdasági válság miatt a jövőben már nem számíthatnak ezekre a forrásokra, így újra kell gondolniuk feladatköreiket. Az oktatás legjobb gazdája ma az állam, mivel ő a legerősebb tényező. A diákok és a pedagógusok érdekében pozitív, biztonságos és logikus lépésnek tűnik a rendszer egységes kezelése – írta le B. Nagy László a közoktatás helyzetét, majd hozzátette: ősszel úgy kell módosítani az oktatási törvényt, hogy az intézményeket finanszírozni képtelen települések és az iskoláikhoz, kórházaikhoz ragaszkodók is elégedettek legyenek.

Az önkormányzati törvény módosítása során a szociális segély kifizetésének járási hivatalokba integrálása is felmerült. ’2013 után a járásokban lehet leginkább megközelíteni az állampolgárokat. Mivel a rászorulók állami forrásból részesülnek, az állam számára a szorosabb kapcsolat az elfogadható’ –emelte ki a kormánymegbízott.

Az önkormányzati rendszer legnagyobb problémája az eladósodottság, melyet az állam már nem tud tovább finanszírozni. A tarthatatlan államadósság miatt nem engedhető meg, hogy az összes településen fizetést kapó polgármester dolgozzon – utalt a racionalizáló lépések ésszerűségére a rádió vendége.”

Forrás:
Az állam funkciói – Nyilatkozott a kormánymegbízott, Vásárhelyi hírek, 2011. szeptember 6.

Vissza az oldal tetejére

Újabb komoly létszámcsökkentés jöhet a központi közigazgatásban

„Közel harmincezer fővel kell csökkenteni a központi közigazgatási intézmények dolgozói létszámát – erről hozott informális döntést a kormány az [origo] információi szerint. Az adóhatóság és néhány más intézmény felmentést kaphat az elbocsátások alól.

Várhatóan minden hatodik-hetedik ember munkahelye megszűnik a kormányhivatalokban, minisztériumokban, azok háttérintézményeiben – értesült az [origo] több kormányzati forrásból, akik között vannak a döntéshozatalra rálátó személyek, és olyanok is, akik minisztériumokban dolgoznak, és értesültek a kormány elhatározásáról. Információink szerint közel 15 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani a központi költségvetési intézményeknél, erről hozott a múlt hét vasárnapján informális döntést a kormány. (Háttérintézmény például a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt álló Országos Meteorológiai Szolgálat vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.)

Most mintegy kétszázötvenezren dolgoznak a központi államigazgatásban, közülük közel harmincezernek szűnhet meg az állása a következő fél évben. Ehhez harmincezernél kevesebb dolgozót kell ténylegesen elküldeni, ha az éppen nyugdíjba menő állami alkalmazottak helyére nem vesznek fel újakat. (Évente néhány ezren hagyják el a közszférát, mert nyugdíjba vonulnak – mondta az [origo]-nak egy, a költségvetési folyamatokra rálátó, névtelenséget kérő szakember.)

A NAV megúszhatja
A minisztériumok vezetői és a költségvetési koordinációt végző Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban egyeztetnek arról, hogy a 15 százalékos létszámcsökkentés melyik intézményt hogyan terheli. Információink szerint a 15 százalékos leépítés egyenlőtlenül oszlik majd meg a különböző szinteken, az a törekvés, hogy a minisztériumokban arányaiban kevesebb, a háttérintézményekben nagyobb legyen a vágás.

Úgy tudjuk azonban, hogy az elbocsátás nem érint minden szervezetet. A néhány kivételezett intézmény között ott lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóságtól kettőzött munkát vár a kormány az adóbeszedés felgyorsítása, hatékonyabbá tétele érdekében, ezért tehetnek itt kivételt.”

„…A központi közigazgatási tömeges leépítéséről azt mondta Orbán Viktor: az a döntés született, hogy a közigazgatásban annyi embernek kell dolgoznia, amennyire az országnak szüksége van. A lap információi szerint 30 ezres leépítés jöhet. A miniszterelnök erre azt mondta, erről majd a parlament fog dönteni, hogy mekkora lesz. Akiknek a munkájára nem lesz szükség, azok bekerülnek egy nyilvántartásba. Innen a magánszektor kiválaszthatja, kit kíván alkalmazni, ezt járulékkedvezménnyel támogatják.”

Forrás:
Újabb komoly létszámcsökkentés jöhet a központi közigazgatásban, Baksa Roland, Joó Hajnalka, [origo], 2011. szeptember 15.
OrientPress, 2011. szeptember 17.

Vissza az oldal tetejére

Tarnai: legalább annyi kormányablak lesz az országban, mint amennyi okmányiroda

„Véget kell vetni annak, hogy az ügyintézők „szórakoznak” az ügyfelekkel, illetve különböző magánéleti problémájukat oldják meg munkahelyükön – mondta a közigazgatás rádiójában Tarnai Richárd. A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője kiemelte: ha valaki adót fizet, akkor joggal elvárhatja, hogy megfelelő szolgáltatást és bánásmódot kapjon, elvégre ‘ezért hoztuk létre és ezért fejlesztjük folyamatosan a kormányhivatalokat, a kormányablakokat.’

Tarnai Richárd a Pest Megyei Kormányhivatal első embere a Rádió Orientben elmondta: egyszerűbbé, olcsóbbá és átláthatóbbá tesszük a közigazgatást.

Ennek egyik alapja a megfelelő személyzet megtalálása. A hivatalban elengedhetetlen a tapasztalat, s az újra való fogékonyság. Ez adja meg a kiszámíthatóságot, a biztos alapot, amire építkezni lehet. Így tudunk évtizedek óta fennálló rendszereken változtatni, mint például a fogadóórák szisztémáján. A kormányhivatalokban a háttér-, ill. papírmunkát végzőknél nem elvárás, hogy jókedvűek vagy kedvesek legyenek, mert nem találkoznak az ügyféllel. A kormányablakban dolgozók esetében azonban ez elengedhetetlen feltétel – tájékoztatott a hivatal vezetője.

Tarnai az e-közigazgatással kapcsolatban annyit mondott: a lehetőséget kell csak megteremteni, kényszeríteni nem lehet senkit, hogy online intézze az ügyeit. „A döntés mindig az egyéné.” A kormánymegbízott úgy gondolja: ami a magánéletben működik és beválik az a közéletben is, így mindenki véleményét meghallgatják és úgy hoznak döntést. Azt is elmondta: jónak tartja, ha egy politikus irányítja a kormányhivatalt, hiszen az ő esetében országgyűlési képviselő révén az eddig lassú, nehezen mozgó közigazgatás dinamizmust kapott, mégpedig azért, mert egy probléma felmerülése esetén rögtön javaslatot tud előterjeszteni, ami akár pár héten belül érvénybe is léphet és gyorsabban megoldódhat az adott ügy.

Tarnai a hivatal fejlődése kapcsán kiemelte a kormányablakok munkáját: januárban Vác, Érd és Cegléd voltak azok a városok, ahol kormányablakok működtek, 2013-ra pedig a 30-at is meghaladja majd. Hozzátette: „az országban a második megye vagyunk, ahol elértük a 10 ezres látogatói számot.”

A kormányhivatal vezetője kifejtette: a tervek szerint minimálisan annyi kormányablak lesz az országban mint amennyi okmányiroda. „Az önkormányzatoknak az ügyintézés egyébként is egy púp volt a hátukon. Elvégezték mert a törvény erre kötelezte őket, de igazából nem az ő feladatuknak kellet volna lennie – tette hozzá. A kormánymegbízott szerint a kormányhivatalok létrejöttének további nagy előnye, hogy a korábbi röghöz kötöttség megszűnik. Ez annyit tesz, hogy bárhol leadhatom igényemet, „megrendelésemet”, például jogosítvány igénylést, és nem kell ugyanoda visszamennem, ahol beadtam kérvényem – tájékoztatott Tarnai.

A vezető korábbi ígéretérével kapcsolatban, miszerint az égisze alá tartozó 186 település polgármesteréhez ellátogat és megkérdezi véleményüket, elmondta: már a vége felé jár a látogatásoknak, tapasztalatai szerint a megyébe szükséges 15-16 járási székhely kialakulása jó úton jár.”

Forrás:
Tarnai: legalább annyi kormányablak lesz az országban, mint amennyi okmányiroda, OrientPress, 2011. szeptember 16.

Vissza az oldal tetejére

Zala Megyei Kormányhivatal: célok, tervek, eredmények

„Bemutatkozott az új hivatal Nagykanizsán. A centralizált rendszer létrejöttével a feladatok egy kézbe kerülnek, ezzel könnyebbé válhat a városunkban élők munkája. Erről és a kormányhivatal felépítéséről, céljáról beszélt Rigó Csaba kormánymegbízott és Dr. Sifter Rózsa főigazgató a Vasemberház Dísztermében megrendezett vállalkozói fórummal egybekötött konzultáción.

A közigazgatásban elsőként indult el a változás, a végcélja pedig az, hogy olcsóbb és hatékonyabb legyen az ügyek intézése, az állampolgároknak kevesebbet kelljen utazni és idegeskedni, megkönnyítse az eligazodást a hatósági ügyekben. A program teljes kiépítése 2013 őszéig fog tartani. A fő értékek, amelyeket szem előtt tartanak az ésszerűség, a hatékonyság, a pontosság, az átlátható közigazgatás, amely egyértelmű, precíz és barátságos. A kormányablakok (Integrált Ügyfélszolgálati Irodák) eddigi munkájáról jó véleménnyel vannak a választópolgárok. A hatékonyságot a számok tanúsítják, melyek a jövőbeni sikerességet is előfeltételezik, ugyanis több mint tizenegyezer ügyfél vette eddig igénybe a rendszer szolgáltatásait a januári nyitás óta, több mint tizenkétezer-ötszáz ügyük volt, amiből huszonhat volt sikertelen. Ezen sikertelenségek oka a technikai problémáknak tudhatók be.

A folyamat 2010. augusztus végén indult, a kormány megyei és fővárosi közigazgatási helyeket állított fel. Az országban huszonkilenc kormányablak nyílt, ebből Zala megyében kettő található, egy Zalaegerszegen és egy Nagykanizsán. Továbbá elkezdődött a megyei önkormányzatok intézmény fenntartási feladatainak az átvétele, mely január elsejétől lép majd életbe. 2013 januárjában állítják fel a járási hivatalokat. 2012. június 30-ra eldől az is, hogy hol lesznek a járáshatárok, melyik település hova tartozik, ez le fogja fedni az egész megyét. A kormányablak munkája pedig 2013. december 31-re ki kell, hogy bővüljön.
A kormányhivatal önálló költségvetési szerv, nem azonos a kormányablakkal. Utóbbi az ügyfélszolgálat előbbi pedig a szervezet. Kormányhivatalból húsz jött létre (a fővárosi + a tizenkilenc megyei). A kormányhivatal feladata a kormányzati célok maximális képviselete. Feladatkörükbe tartozik még a koordináció minden területi államigazgatási szerv felett. Kötelessége az önkormányzatokkal való együttműködés. Véleményezési joguk is van a létszámot és a költségvetést illetően. A felépítését tekintve, háromszintű vezetés van. A kormánymegbízott feladata, a kormányzati célokat képviselni és megvalósítani. A vezetés körül a százötven fős törzshivatal található, melynek főosztályai a volt közigazgatási hivatalok főosztályai.”

Forrás:
Zala Megyei Kormányhivatal: célok, tervek, eredmények, Varga Mónika, Kanizsa Újság, 2011. szeptember 15.

Vissza az oldal tetejére

Szabó Erika: világos szervezeti struktúra, egyszerű ügyintézés

„Az év elején létrehozott megyei kormányhivatalok kemény munkával, de eredményesen dolgoztak az elmúlt több mint nyolc hónapban – mondta Dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára a Rádió Orient műsorában. A kormánynak célja a közigazgatás ezen fejlesztésével az állampolgárok ügyintézésének egyszerűsítése, gyorsítása, melyhez a kormányablakok eddigi tevékenysége jelentősen hozzájárult.

„Olyan nagy rendszer átalakító munka kezdődött meg a kormányhivatalok létrehozásával, hogy sokan esélytelennek ítélték a tervet, de sikeresen megvalósult és minden felmerülő probléma ellenére a szakigazgatási szervek az ágazatnak megfelelő szakmai színvonalon működnek”- mondta Szabó Erika.

Az átalakítással a kormány legfőbb célja az egyablakos ügyintézésre való áttérés annak érdekében, hogy az állampolgárok számára könnyebb és gyorsabb legyen az ügyintézés. „A fejlesztés egésze, amely 2013 végére fejeződik be, azt a célt szolgálja, hogy egy helyen adjunk lehetőséget a magyar állampolgárok számára hatósági ügyeik intézésére”- fejtette ki Szabó Erika. Az államtitkár elmondta, eddig 29 helyen nyílt meg a kormányablak, ami azonban még nem a jövőbeni teljes egyablakos ügyintézést jelenti. Egyelőre kísérleti jelleggel működik, és még csak egy szűkebb kör számára érhető el – tette hozzá az államtitkár.

A kialakítandó járási központok lesznek azok az államigazgatási helyek, ahol minden székhelyen lesz kormányablak. A tervezésnél figyelembe veszik, hogy bármely településről maximum 30 km-es távolságból elérhető, és a közlekedés szempontjából könnyen megközelíthető legyen a járási székhely – tájékoztatta a Rádió Orientet Szabó Erika. Azokon a helyeken, ahol nem lesznek kormányablakok, a rendszert úgy alakítják ki, hogy a járási székhelyekről kimegy az ügyintéző, vagy az ügyfélszolgálati rendszerben lehetőség lesz, hogy minden településen benyújthatóak legyenek az intézendő kérelmek, ne kelljen a járási székhelyre utazniuk a lakosoknak. Ezzel egy időben előkészítik az e-ügyintézésre való átállás lehetőségét is.

A kormánymegbízotti tisztség idén január elsejétől jött létre. A felkészülésről, az átalakítással kapcsolatos teendőkről az államtitkár elmondta, hetente tartanak értekezletet, hogy minden felmerülő kérdést azonnal megoldhassanak. „Kiváló kormánymegbízottaink vannak, eddig több mint tíz kormányhivatalba látogattam el. Berendezkedtek és jól működnek, hiszen a szakigazgatási szervek vezetőit is úgy választottuk ki, hogy azok a szakmájukat kiválóan ismerő és a rendszer átalakításáért dolgozó emberek legyenek.” A kormányhivatalok működésének elmúlt közel kilenc hónapja bizonyította, hogy a kormány elképzelése jó irányba fejleszti a közigazgatás ezen ágazatát.”

Forrás:
Szabó Erika: világos szervezeti struktúra, egyszerű ügyintézés, OrientPress, 2011. szeptember 14.

Vissza az oldal tetejére

A 2011-2012. tanév feladatai, aktuális kérdések (az Oktatási Hivatal szemszögéből)

„A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet 2011. augusztus 25-én 10 órától tartotta meg Regionális Tanévnyitó Konferenciáját Tatabányán a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján.
Megtisztelte konferenciánkat részvételével és előadásával Dr. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára, valamint Marekné Dr. Pintér Aranka, az Oktatási Hivatal általános elnökhelyettese.”

Forrás:
Marekné Dr. Pintér Aranka – A 2011-2012. tanév feladatai, aktuális kérdések (az Oktatási Hivatal szemszögéből), Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, 2011. augusztus 25. (bemutató pdf-ben)

Vissza az oldal tetejére

Egységes kormányzati sajtófigyelő rendszeren dolgoznak

„Egységesítené a kormányzati médiafigyelést és -elemzést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amelynek álláspontja szerint a jelenlegi rendszer „átláthatatlan, találomra működő, amatőr és szétszórt”.
A kormányzati honlapon elérhető közbeszerzési dokumentációban az olvasható, hogy a kormány jelenleg nem végez egységes módszerű médiafigyelést, a sajtófigyelésekből hiányoznak a kereszthivatkozások és az archívum, a médiatartalmakat nem értékelik, elemzik azonos szemléletmóddal, a hírek közvéleményt befolyásoló hatásának elemzésére pedig nem található példa a kormányzaton belül.

Ez azt jelenti – folytatják –, hogy a kormány különböző szintjein általában a médiafelelős kapcsolataitól, felkészültségétől függ, hogyan oldják meg a médiafigyelést, -elemzést és a hatásvizsgálatot.

A kormányzati médiamonitor-rendszer célja ezzel szemben a jelenleg „átláthatatlan, találomra működő, amatőr és szétszórt” médiafigyelési rendszer egységesítése, a médiahatás-vizsgálat meghonosítása, valamint az, hogy elősegítse a hatékonyabb kommunikációt – derül ki a közbeszerzési dokumentációból. Az új szisztéma szolgáltatásait nemcsak a Miniszterelnökség és a minisztériumok, hanem a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a külképviseletek is igénybe vehetnék.

Az ajánlatok elbírálásakor fontos szempontként értékelik, hogy a nyertes ajánlattevő ne a saját márkaneve alatt működtesse majd a kormányzati médiamonitort, hanem a kabinet arculatával.

A nyertes által elvégzendő feladatok között említik a médiafigyelést – így például a reggeli sajtószemlét, reggeli belpolitikai hírösszefoglaló és heti nemzetközi hírösszefoglaló készítését –, a médiaelemzést, a médiahatás-elemzést, így a többi között online médiahatás- és médiafogyasztás-kutatást.

A megbízás idén novembertől 2014 végéig szól majd.

A Közbeszerzési Értesítőben megjelent ajánlati felhívás szerint az ajánlattevők árbevételének a legutóbbi két lezárt üzleti évben összességében el kellett érnie a 400 millió forintot, illetve a médiafigyelési és -elemzési szolgáltatásokból származó árbevételének a 40 millió forintot. Feltételként szabták továbbá, hogy az ajánlattevő az előző három évben legalább egy, minimum három hónapos időszakra kiterjedő, 1,5 millió forint értékű, a kormány számára végzett referenciamunkát tudjon felmutatni.”

Forrás:
Egységes kormányzati sajtófigyelő rendszeren dolgoznak, e-MaSa/MTI, 2011. szeptember 16.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium : Ajánlati felhívás

Vissza az oldal tetejére

Nem lesz, aki a munkaügyi szabályok betartását felügyelje?

„ Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón a jövő évi költségvetés kiadáscsökkentési oldalát firtató újságírói kérdésre válaszolva közölte: ezt egyebek között a központi költségvetésben végrehajtani tervezett átszervezések, leépítésekkel oldják majd meg. Példaként említette, hogy tárcája átszervezte a foglalkoztatási intézményrendszert, és megszüntette az OMMF-et számos dolgozót elbocsátva.

Az OMMF további átszervezéséről, esetleges megszűnéséről azonban már korábban is röppentek fel hírek, igaz, ezek legfeljebb a munkaügyi, munkavédelmi blogokban jelentek meg. A szerzők vélekedése szerint megvan az esélye annak, hogy a megszűnő OMMF hatásköreit szétosztják más állami hatóságok, hivatalok között.

A munkaügyi terület továbbvitelére például a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak van esélye, mivel a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárásában már eddig is együttműködtek a társhatóságok. Ugyanakkor e területen túl teljesen idegen a munkajogi szabályok betartatásának ellenőrzése az adóhatóságtól.

Az elmélet szerint az OMMF másik jelentős feladatköre, a munkavédelem ellenőrzése, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz kerülhet, mivel annak az ÁNTSZ korábbi munkaegészségügyhöz kötődő feladatai révén van is némi kötődése a területhez. Ezzel csak az a probléma, hogy épp az ottani feladatellátás hatékonysága kritikájaként vonták el korábban a foglalkozás-egészségügy ellenőrzését az ÁNTSZ-től, és adták az OMMF hatáskörébe. Ráadásul az utóbbi az integráció óta eltelt két-három évben, valóban ellenőrizni kezdte és számon kérte ezen szabályok betartását a munkaadóktól.

Gyengítették a felügyeletet
Az viszont gyengítette az OMMF hatósági jogköreit és a feladatellátás hatékonyságát, hogy tavaly ismét a szervezet átszervezéséről döntött a kormány. Így a korábban egyszer már regionálissá alakított hatóság első fokon eljáró felügyelői a megyei kormányhivatalok alkalmazottai lettek, míg a szakmai irányításért a budapesti központ felelt.

Utóbbi létszámát is folyamatosan csökkentették, legutóbb 40 dolgozó került át a Nemzeti Államigazgatási Központhoz, és 100 fősre olvadt az alkalmazottak köre. Bár a feladatellátás kötelező, a jövőben azon múlik majd a hatékonyság, hogy az egyes megyei kormányhivatalok vezetői mennyire vélik fontosnak a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéseket – vagyis, hogy a hivatalon belül mekkora forrást, milyen eszközöket biztosítanak majd a felügyelőknek a munka elvégzéséhez.”

Forrás:
Nem lesz, aki a munkaügyi szabályok betartását felügyelje?, Kiss Melinda, Napi Gazdaság, 2011. szeptember 18.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Könyvelők: a tételes áfa-bevallás helyettesítheti az áfaemelést

„A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a tételes áfa-bevallás bevezetése kiválthatná a tervezett áfa-emelést – közölte a szervezet szombaton.

Az egyesület által javasolt rendszerben az 1.643.869 áfa-alany elektronikus módon minden számlát feltüntetne a bevallásban, azok fő adataival, ami egyszerűbbé és jóval hatékonyabbá tehetné az ellenőrzést. Ez elősegíthetné a gazdaság kifehérítését és ezen keresztül az áfabevételek növelését – írták.

A szervezet honlapján közölt javaslatban az áll, hogy a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzését a kis- és közepes vállalkozásoknál az állam támogatná, a rendszer bevezetésére az adóhatóság technikailag fel van készülve, és átállási időt hagyva fel tudnak rá készülni az adózók is.

Az egyesület közleménye szerint még februárban eljuttatták a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az adóhatóság vezetőségéhez előterjesztésüket, amely a tételes áfa-bevallás teljes koncepcióját tartalmazza. Az előterjesztésben az összes jogszabályi szöveg részletes kimunkálásával kész kormányzati munkaanyagot tettek le az asztalra – közölte az MKOE.”

Forrás:
Könyvelők: a tételes áfa-bevallás helyettesítheti az áfaemelést, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 17.

Vissza az oldal tetejére

Lezárult az integrált kormányzati ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi régióban

„2011. január 3-án indult meg az integrált ügyfélszolgálati rendszer, a Közép-magyarországi Kormányablakok kiépítése az EKOP-3.2.1-10-2010-0001 pályázat keretében.
Olyan rendszer jött létre a modern technológiák biztosította lehetőségeket kihasználva, amely a hagyományos ügyfélszolgálaton túl a kiemelt ügyek tekintetében teljes körű irányított tájékoztatást nyújt az államigazgatási ügyintézés lehetőségeiről. Emellett a szolgáltatásait egységes színvonalon, egyenlő hozzáférést biztosítva nyújtja.

A projekt eredményeként Pest megyében és a fővárosban 7 ügyfélszolgálat jött létre, ahol – egységes arculat mellett – a megyei kormányhivatalok állományába tartozó ügyintézők látják el a feladatokat. Az e projekttel induló egységes kormányzati ügyfélszolgálati rendszer kiépítése hosszú távon lehetővé teszi az ügyintézési kompetenciák teljes integrálását.

Ezzel ügyfélbaráttá teszi a szolgáltatást, és a rendelkezésre álló szűkös anyagi erőforrások takarékosabb és eredményesebb felhasználását teszi lehetővé. A támogatás összege: 151.300.000 Ft, a megvalósítás ideje: 2010.október 1-2011.augusztus 19. volt.”

Forrás:
Lezárult az integrált kormányzati ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi régióban, kormany.hu, 2011. szeptember 14.
Az EKOP-3.2.1 jelű kiemelt projekt tervezési felhívás és útmutatója, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Vissza az oldal tetejére

Népszámlálás: internetes kitöltés és zöld szám a csalók ellen

„Két hét múlva indul a népszámlálás. Az előkészületek lassan befejeződnek, a számítógépes hátteret kiépítették, és már tesztelték. Ezúttal az interneten is válaszolhatunk a kérdésekre.

Az interneten akár 20-30 perc alatt végezhetünk a népszámlálási kérdőív kitöltésével. A kérdezőbiztosok szeptember utolsó napjaiban juttatják el a lakcímekre az egyedi azonosítószámot is tartalmazó borítékot. A kapott kóddal a www.enepszamlalas.hu oldalon bejelentkezve, regisztrálva október 1–16. között lehet megválaszolni a feltett kérdéseket.

Aki nem ezt választja, azt a kérdezőbiztosok keresik majd fel. Mintegy negyvenezer önkéntes végzi ezt a munkát. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a Krónikának elmondta: több módon is igyekeznek elejét venni a bűncselekményeknek, visszaéléseknek. Az ORFK-val bűnmegelőzési megállapodást kötöttek, és két ingyenesen hívható, zöldszámot is működtetnek. Azonnal meg tudják mondani az bármilyen lakcím esetén, hogy az ember, aki az ajtóban áll számlálóbiztos, vagy sem – jelentette ki az elnökhelyettes.”

Forrás:
Népszámlálás: internetes kitöltés és zöld szám a csalók ellen, Hirado.hu, 2011. szeptember 18.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

A robotok használatának terjedése: infografika

Forrás:
Robotic Labor Taking Over the World? You Bet – Here Are the Details, Aaron Saenz, Singularity Hub, 2011. szeptember 12.

Vissza az oldal tetejére

Az európaiak az internet+telefon+TV-csomagokat szeretik

„Egy nemrég készült Eurobarometer felmérés szerint tíz európai háztartásból négy ugyanazon szolgáltatónál, csomag formájában fizeti elő az internet-, telefon- és TV-szolgáltatást.A felmérésből az is kiderül, hogy a mobiltelefonálók 65%-a a költségek miatt meggondolja, hogy mennyit telefonáljon, valamint hogy egyre népszerűbb az internetes telefonálás.2011. február 9. és március 8. között került sor az Európai Unió 27 000 háztartását tartalmazó reprezentatív minta alapján készült legutóbbi felmérésre a háztartásokban használt elektronikus hírközlési szolgáltatásokról (E-Communications Household Survey).

Minden negyedik válaszadó úgy ítélte meg, hogy internetkapcsolatának letöltési/feltöltési sebessége nem felel meg az aláírt szerződésben szereplő feltételeknek (ezt a problémát a Bizottság hálózatsemlegességről szóló közleménye is említi, lásd IP/11/486), és minden harmadik válaszadó jelezte, hogy tapasztalt már üzemzavart az internetes kapcsolatban.A 2011. május 25-től alkalmazandó új uniós szabályozás előírja, hogy a szolgáltatóknak előre – még a szerződés aláírását megelőzően – átfogó és pontos információkkal kell ellátniuk a fogyasztókat a szolgáltatások minimálisan elvárható minőségi szintjeit, így többek között az internet-hozzáférés tényleges sebességét és annak lehetséges korlátozásait illetően (lásd MEMO/11/319).A Bizottság jelenleg foglalkozik a széles sávú átviteli sebességgel, valamint az átláthatóság és a szolgáltatás minőségének egyéb kérdéseivel (lásd IP/11/486).

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott:„A fogyasztók határozottan és egyértelműen hangot adtak azzal kapcsolatos aggodalmuknak, hogy nem valósul meg a szolgáltató által ígért internet-hozzáférési sebesség és szolgáltatásminőség.A nemzeti hatóságoknak megfelelő intézkedésekkel gondoskodniuk kell arról, hogy a szolgáltatók betartsák azon új uniós szabályokat, amelyek az internetkapcsolat sebességére és a szolgáltatás minőségére vonatkozó átláthatóságot írnak elő a számukra.Amennyiben ez nem bizonyul elégségesnek, normatívabb útmutatás, szükség esetén pedig akár jogszabály formájában további lépéseket fogok tenni.”

A felmérésből az is kiderül, hogy az uniós polgárokat aggasztja az adatvédelem kérdése. A válaszadók 88 %-a szeretne értesülni arról, ha a távközlési szolgáltató által összegyűjtött személyes adatai elvesznek, azokat ellopják vagy valamilyen módon megváltoztatják. A 2011. május 25-től alkalmazandó új uniós szabályok értelmében (lásd MEMO/11/320) a távközlési és az internetes szolgáltatóknak szigorú biztonsági intézkedéseket kell hozniuk ügyfeleik adatainak – név, e-mail cím és bankszámla-információk – valamint az ügyfelek által lebonyolított minden egyes telefonhívásra és internetes hozzáférésre vonatkozó információknak a védelme érdekében. Az új szabályok azt is előírják, hogy a biztonság megsértése és/vagy a személyes adatok elveszítése, illetve ellopása esetén a szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell ügyfeleiket és az adatvédelmi hatóságokat.
…

  • A válaszadók 65%-a költségokokból kevesebbet telefonál mobilján (ez 4%-os emelkedés a 2009. november-decemberi legutóbbi felméréshez képest).
  • Az internetkapcsolattal rendelkező okostelefonok tulajdonosainak fele a magas díjak miatt korlátozott mértékben internetezik a telefonjával.
  • Növekedik a számítógéppel, illetve WiFi-összeköttetéssel rendelkező eszközzel lebonyolított – ingyenes vagy olcsóbb – internetes hívások népszerűsége: az internetkapcsolattal rendelkező háztartások 28%-a telefonál ilyen módon, ami 6%-kal több mint a legutóbbi felméréskor.

Csak mobil
A háztartások 27%-a csak mobiltelefonnal csatlakozik a nyilvános telefonhálózathoz: ez az arány a legutóbbi felmérés óta 17 tagállamban növekedett, öt országban (Cseh Köztársaság, Finnország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) pedig már meghaladja az 50%-ot.

Mit tesz az ügyben a Bizottság?
A Bizottság felkérte az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy végezzen alapos tényfeltárást a szolgáltatóváltás akadályaival, az internetes forgalom blokkolásával és a sávszélesség szabályozásával (például az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítás tekintetében), valamint az átláthatósággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban.A Bizottság 2011 végéig közzéteszi a BEREC által végzett vizsgálatok megállapításait, beleértve az adatforgalom bizonyos típusainak blokkolására vagy sávszélesség-szabályozására vonatkozó eseteket.Amennyiben a BEREC megállapításai vagy más visszajelzések megoldatlanul maradt problémákra derítenek fényt, a Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e szigorúbb intézkedésekre (IP/11/486).

A Bizottság továbbá összehasonlító tanulmány formájában vizsgálja az internet-hozzáférés reklámokban szereplő és tényleges sebességét. Az adatok 2011 végén lesznek elérhetőek”

Forrás:
Az európaiak az internet+telefon+TV-csomagokat szeretik, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, 2011. szeptember 12.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nem teljesen üres a pohár

„ Az év eddig eltelt része nem hozta ugyan az infokom ágazat várakozásait, de a szakma meghatározó képviseletének elnöke szerint vannak pozitív jelek, jó irányok. Az informatika itthon is vonzó pályát kínál, számos betöltetlen állás várja ma is az ilyen jellegű munkát keresőket.

Ez az esztendő egyelőre nem hozta azokat a várakozásokat, amelyeket a szakma egy éve kitűzött magának – mondja Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke. Az ágazatban tevékenykedő cégek, amelyek összlétszáma meghaladja a százezer főt, évről évre a GDP 15 százalékát termelik meg, ezzel a magyar gazdaság legnagyobb egyedi iparágának minősülnek. Idesorolható ma már az informatika és a távközlés mellett az elektronikai ipar is.

A szakmai szervezet vezetősége egy éve egyebek mellett a következőket fogalmazta meg elvárásként: legyenek hatékony ösztönző elemek, beleértve a kutatás-fejlesztési és innovációs programokat, a valós kockázati tőkét és a mérnökképzés támogatását. Hozzátették: először itthon kell erősnek lennie egy vállalkozásnak, hogy sikeresen vegye az akadályokat a határokon túl. Lehetőség van, hiszen ha az országos szintű programok – mint a Nemzeti Hálózat – beindulnak, akkor a vállalatokat, civileket, államigazgatást kiszolgáló alkalmazások és tartalmak fejlesztése újabb lökést adhat az ágazatnak.

Mi történt az elmúlt egy évben? A gazdaság fellendülése elmaradt, a szakmában tevékenykedő kis- és középvállalkozások továbbra is forráshiányosak – sorolja Laufer Tamás. A nagy állami projektek sorában nemhogy újak jöttek volna, hanem még a korábbiak is leálltak; ezt az IVSZ elnöke részben azzal magyarázza, hogy jelentős átszervezésen megy keresztül az államigazgatás.

Megjegyzi ugyanakkor, hogy összességében azonban nem teljesen üres a pohár, vannak pozitív jelek, jó irányok. Ilyenek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatai, mindegyikben fellelhető valahol az informatika. A mikrovállalkozások által elérhető pályázatokat is egyszerűbben pályázhatóvá tették. Haladás, hogy a dokumentumokat szeptembertől elektronikusan is be lehet adni. Az önerős rész azonban továbbra is gondot jelent. A bankok hozzáállása a vállalkozások finanszírozásához nagyon konzervatív maradt – húzza alá a szakember.

Szeptembertől jön a törvénykezési szezon, rengeteg sarkalatos törvénnyel, amelyeknek komoly kihatásuk lesz az infokom szektorra is. Jó hírnek minősíti, hogy központi forrásokból az IVSZ közreműködésével sikerült 30 milliárd forintot átcsoportosítani. Ezt az összeget az ígéretek szerint az állam alapvető informatikai fejlesztésekre költi el, idesorolható az egészségügy, a közigazgatás, az adózás, a posta, a kincstár.

„Ezt az évet, remélem, erős hajrával zárhatjuk, vagyis talán nem lesz rosszabb, mint a tavalyi volt” – összegzi a várakozásokat Laufer Tamás. Hozzáteszi: nem könnyű a helyzet, már csak azért sem, mert a versenypiacon is patthelyzet van most.
…
Sok még a tennivaló a szakember-utánpótlás terén – mondja Laufer Tamás. Nem jó jel, hogy a legkevésbé a természettudományos tárgyak népszerűek, nincsenek összehangolva a különböző képzési formák, beleértve a felnőttképzést is. Márpedig az informatika az egyik legjobban fizetett és jelenleg is hiányszakma, több száz állás betöltetlen – teszi hozzá.”

Forrás:
Nem teljesen üres a pohár, Világgazdaság, 2011. szeptember 12.

Vissza az oldal tetejére

Digitális menetrend: további intézkedések szükségesek a gyermekek védelméhez

„Brüsszel, 2011. szeptember 13. – Az Európai Bizottság mai napon közzétett jelentése ismerteti, hogy a tagállamok miként hajtják végre az európai uniós ajánlásokat annak biztosítására, hogy a gyermekek magabiztosan és biztonságos körülmények között élvezhessék a digitális világ nyújtotta előnyöket. A tagállamok és a digitális iparág is fokozott erőfeszítéseket tesz az audiovizuális és online szolgáltatásokat igénybe vevő kiskorúak online védelméről szóló, 1998. és 2006. évi EU-ajánlás végrehajtására. Az eddig meghozott intézkedések azonban mindent összevetve nem bizonyultak elegendőnek.

A jelentés konkrétan rámutat, hogy az EU-országok a következő jelenségeket nem megfelelő módon kezelik, illetve különböző megközelítéseket alkalmaznak velük kapcsolatban: az illegális és káros tartalmak visszaszorítása és bejelentése, annak biztosítása, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá, a közösségi oldalak biztonságosabbá tétele a gyermekek számára, valamint a gyermekek káros videojátékoktól való védelme. Például nagy különbségek tapasztalhatók a tagállamok között a tekintetben, hogy a forróvonalak miként ellenőrzik a hozzájuk bejelentett tartalmak illegális jellegét vagy káros hatását, hogyan kutatják fel az ilyen tartalmak forrását és hogyan jelentik be őket az illetékes hatóságoknak. További probléma, hogy az uniós országok különféle korhatár-besorolási rendszereket használnak, illetve eltérő műszaki megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a weboldalak és a játékok megfeleljenek a célközönség életkorának. A jelentés szerint e területeken még bőven lehet javítani a gyermekek védelmén. A Bizottság ezekkel a kérdésekkel még az idei év során foglalkozik egy átfogó kezdeményezés keretében, amely az új technológiákat használó gyermekek védelmét célozza, illetve azt, hogy tudatosabb felhasználókká váljanak.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A gyermekek egyre többet és egyre fiatalabb kortól használják az internetet, hogy felfedezzék maguknak a digitális világban rejlő izgalmas lehetőségeket. Azonban sürgősen fokoznunk kell arra irányuló erőfeszítéseinket és együttműködésünket, hogy az állandóan változó digitális világban védjük gyermekeinket és tudatosabb felhasználókká tegyük őket. A szülőknek és a tanároknak önbizalmat kell adnunk ahhoz, hogy ebben szerepet vállaljanak. Az a stratégia, amelyet még az idei évben előterjesztek, közvetlenül foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.”

A jelentés több intézkedést javasol:

Káros és illegális tartalmak: a forródrótok ismertebbé tétele és a támogató infrastruktúrák javítása azért, hogy az illegális tartalmak eltávolítása hatékonyabbá váljon.

Közösségi hálózatépítés és a magánélet: a kockázatok fokozottabb tudatosítása és enyhítése.

Korhatár-besorolási és osztályozási rendszerek: a korhatár-besorolási rendszerek (mint például a PEGI) szélesebb körű alkalmazása az online videojátékok területén; magatartási kódexek és más módszerek kifejlesztése azért, hogy a kiskereskedők tudatosabban kezeljék a korhatár-besorolásokat, és a játékokat ne lehessen túl fiatal gyermekeknek értékesíteni.”

Forrás:
Digitális menetrend: további intézkedések szükségesek a gyermekek védelméhez – áll a Bizottság jelentésében, Európai Bizottság, sajtójelentés, 2011. szeptember 13. (HTML), (pdf)
bizottsági jelentés: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 1998. szeptember 24-i tanácsi ajánlás, valamint az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás alkalmazásáról – A GYERMEKEK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN – (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Független Magyar Tudásközpont KÖZ/MŰ/HELY

„A Független Magyar Tudásközpont (avagy H.A.C.K. – Hungarian Autonomous Center for Knowledge) egy budapesti hackerspace, melynek célja, hogy közösségi teret és infrastruktúrát biztosítson az alkotni vágyók számára ötleteik megvalósításához. 2009 végén a Fogasházban rendeztük be műhelyünket, ahol most már rendszeres, aktív közösségi élet zajlik.

Hackerspace
A hackerspace koncepció alapján több száz kreatív műhely működik sikeresen a világban. Bár a hacker kifejezés használata azt sugallhatja, hogy ezekben a műhelyekben fókusz az informatikai biztonságon van, azonban legtöbb hasonló intézményben a biokutatásokon át egészen a rakétakísérletekig minden bütykölhető dolgot megpiszkálnak. A koncepció merít az elmúlt évek szabad szoftveres fejlesztő-közösségek működési mintáiból. Ezek az online fejleszői csoportok önkéntesen szerveződtek és dolgoztak olyan célokért mint a Linux, az Apache webszerver és több tízezer egyéb szoftveres megoldás. A sikeres külföldi példák azt mutatják, hogy ezen alapelvek mentén a hús-vér világban is müködő, produktív és kreatív munka tud folyni.
…
A legfontosabb alapelvek:

  • függetlenség
  • fentarthatóság
  • önkéntesség
  • meritokrácia
  • innováció
  • transzparencia
  • nyitottság

Egy hackerspacenek két fontos szereplője van: az állandó hely és a közösség. A közösség fenntartja és használja a helyet. A közösség a hely fenntartásán túl további közös és megosztott erőforrásokra is szert tehet, ilyenek a közös szerszámok, eszközök, tudás, infrastruktúra, szolgáltatások. Jó példa erre egy drágább Rapid Prototyping eszköz, mint pl. egy 3d nyomtató. Egyedül nehezen tudunk egy ilyet megfinanszírozni magunknak. Ha mégis, a kihasználtsága valószínűleg nem hozná meg a beruházást. Nem így, ha többen állunk össze egy ilyen eszközre.

Ezek alapján a Független Magyar Tudásközpont:

  • non-profit innovációs közösség
  • a szabad és hatékony információáramlásnak
  • online és lehetőség szerint offline infrastruktúrát (helyszínt és eszközöket) biztosít
  • az alapítók, más tagok valamint innovatív és rokonszenves alkotások, projektek számára

”

Forrás:
Független Magyar Tudásközpont

Vissza az oldal tetejére

MENTA 11: recesszióban is van élet

„…Húszéves születésnapját ünnepelte idei menedzsertalálkozóján az IVSZ. A MENTA-n a tagvállalatok mintegy 300 vezetője és munkatársa vett részt. A kétnapos konferencián előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és kötetlen eszmecseréken vitatták meg a piac, a technológia és az emberi erőforrás-menedzsment legfontosabb kérdéseit, kiemelt helyet kaptak a közigazgatási informatika aktualitásai.

Nem költenek IT-ra a KKV-k
Egy, az IVSZ tagvállalatok körében végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a cégek árbevételüket tekintve az elmúlt évhez képest rosszabb esetben stagnálásról számoltak be, de az innovatív megoldásokat kínáló – szinte kizárólag hazai tulajdonú – cégek 6-7 százalékos növekedést is elértek. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke ezt pozitív jelként emelte ki nyitóbeszédében, és hangsúlyozta azt is, a kockázati tőke számára ma is fontos terület az informatika, a jó ötlettel rendelkező cégeknek nem kell pénzhiány miatt lemondani fejlesztésekről, terjeszkedésről.
Laufer Tamás megemlítette ugyanakkor, hogy az IKT-iparágban a keresletet visszafogó fontos tényező, hogy a hazai kkv-k erőteljes költségcsökkentésekre kényszerülnek, és így többek között az informatikai beszerzéseiket is elhalasztják – ebben nincs változás az elmúlt két év piaci tendenciáihoz képest. Ugyanakkor az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP) még mindig nem indultak el az ígért informatikai projektek. Ugyanakkor átcsoportosítások révén 30 milliárd forintot visszakapott a szakma, így összesen több mint 80 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen célokra. Várhatóan ösztönző hatású lesz a digitális készségek elterjedésére az ősszel tárgyalásra kerülő elektronikus ügyintézésekről szóló törvény is, és ez újabb lendületet ad az iparágnak.

IKT magasabb szinten
Laufer Tamás elmondta, az infokommunikációs államtitkárság megszűnését a szakma visszalépésnek ítéli meg – ugyanakkor a változás pozitívuma, hogy mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban magas szinten foglalkoznak informatikai kérdésekkel. Ez év augusztusától pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot – melynek az IVSZ tanácsadó szervezete – az informatika és a hírközlés területén meghozandó stratégiai döntésekben véleményalkotó és javaslattevő szereppel ruházták fel, ez is biztosítéka az IKT kérdések hatékony kormányzati képviseletének.

Az IVSZ elnöke kiemelte a szervezet természettudományi oktatás és mérnökképzés erősítése terén tett lépéseit, és biztató jelként említette meg, hogy az oktatási tárcához eljuttatott javaslatuk pozitív fogadtatásra talált, és a műszaki képzés arányának növekedésére tett ígéretet a minisztérium.

Lesz e-kormányzati fejlesztés
A konferencia második napján Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára előadásában többek között éppen arról beszélt – mintegy reflektálva az IVSZ elnökének gondolataira –, hogy egy olyan e-kormányzati koncepciót dolgoztak ki, amely a belső folyamatokat teljes mértékben elektronikusan kívánja megoldani, de úgy, hogy az állampolgárok (jogi és természetes személyek) bármilyen csatornán elérjék a rendszert. Ehhez várhatóan szeptember végéig benyújtják az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, amely így 2012. január 1-től életbe is léphet. A szükséges fejlesztéseket pedig új ÁROP és EKOP forrásokat kell teremteni. Fekete Gábor előadásában felsorolta több tervezett projektet is. Például forrásokat kell teremteni a megfelelő kormányhivatalok kialakítására, az integrált pénzügyi működés megteremtésére (melynek elő lépése például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) létrejötte). EKOP forrásokból finanszírozzák majd a szakrendszeri fejlesztéseket, melyek például a rendőrséget és a katasztrófavédelmet érint, sőt a helyettes államtitkár szerint elképzelhető, hogy létrejön a tervezett önkormányzati ASP is. Ennek keretében kívánják megvalósítani az elektronikus iratkezelést és az egységes kártyarendszert is – ez utóbbihoz már elindult egy pilot projekt is.”

Forrás:
MENTA 11: recesszióban is van élet, Computerworld, 2011. szeptember 16.

Vissza az oldal tetejére

IVSZ-védjegyesek

„A MENTA-n jelentették be azokat a cégeket, melyek először kapták meg az IVSZ Védjegyet. Az IVSZ célja a védjegy bevezetésével az volt, hogy az a magas minőséget és a megbízhatóságot jelentse a megbízók, partnerek számára, és az arra érdemes cégek pozitív megkülönböztetésben részesüljenek különböző tendereken, pályázatokon. A védjegy megszerzéséhez az IVSZ tagvállalatoknak szigorú szakmai és etikai normáknak kell megfelelniük, vevői és versenytársi ajánlások is szükségesek ennek alátámasztására. Az első IVSZ Védjegy tulajdonosok a 4D Soft Kft., a Sense/Net Zrt., az eGov Kft. és a netTeam Zrt.”

Forrás:
MENTA 11: recesszióban is van élet, Computerworld, 2011. szeptember 16.

Vissza az oldal tetejére

Kell-e adózni a munkahelyi internetezés után?

„Az adóhatóság tájékoztatója abban nyújt eligazítást, hogy a munkáltató által a munkavégzéshez nyújtott munkahelyi vagy otthoni internet-elérés magáncélra történő használata von-e maga után adófizetési kötelezettséget.

Az alábbiakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatóját idézzük.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.

A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétben lévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosított internethasználat, valamint a meghatározott munkakörben vagy beosztásban dolgozó munkavállalók részére a munkavégzés helyéhez nem kötötten biztosított internethasználat munkáltató általi akár ingyenes, akár kedvezményes biztosítása megfelel az Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésnek, így nem minősül a magánszemély bevételének és nem eredményez adófizetési kötelezettséget.

Az Szja tv. 71.§-a (1) bekezdésének f) pontja béren kívüli juttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közötti munkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélú használata lesz az, ami a magáncélú használatot megalapozza.”

Forrás:
Kell-e adózni a munkahelyi internetezés után?, Napi Gazdaság, 2011. szeptember 16.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Az információs társadalom állapota 2011-ben, I. rész

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) most megjelent jelentése szerint világszerte folytatódik az infokommunikációs technológia térnyerése. A folyamatot a távközlési szolgáltatások (telefon, széles sávú Internet) árának folyamatos csökkenése serkenti. Az újonnan nyilvánosságra hozott adatok szerint Korea vezeti az infokommunikációs fejlettségi rangsort. Svédország, Izland, Dánia és Finnország következik Korea után.

A jelentés az infokommunikációs fejlettség mérésre kialakított IKT Fejlettségi Index (ICT Development Index – IDI) használatával készült. Az index 11 mutatója egyetlen összesített mérőszámban egyesíti az IKT-hozzáférés szintjét, az infokommunikációs eszközök használatát és a kapcsolódó készségeket, továbbá olyan jellemzőket, mint a mobil előfizetések száma, a számítógéppel rendelkező háztartások száma, a vezetékes és vezeték nélküli internet-előfizetések, és az alapvető műveltségi adatok (írástudás). Ebben az évben fordult elő először, hogy az „IKT-használat” alindex gyorsabban nőtt, mint az „IKT-hozzáférés” alindex, ami azt a tényt tükrözi, hogy számos ország fejlettségi szintje a hozzáférés tekintetében elérte a lehetséges határokat, a további fejlődés a használat területén várható. Összevetve a 2008-as és 2010-es értékeket az derül ki, hogy a lista élén álló országok zöme Európából és Ázsia csendes-óceáni térségéből kerül ki. Térségükön belül kiemelkedik az Egyesült Emirátusok és Oroszország vezető szerepe. Dél-Amerikában Uruguay vezeti a rangsort. Szaúd-Arábia, Marokkó, Vietnam, Oroszország a legdinamikusabban fejlődő országok közé tartoztak a 2008 és 2010 közötti időszakban. Az ITU vezetője szerint a „mobil csoda” a legszegényebb országokban is a szegények számára elérhetővé teszi az infokommunikációs szolgáltatásokat. Ez tükröződik abban is, hogy minden országban javultak a mért mutatók. A feladat az, hogy a mobil eszközök elterjedésében és használatában elért sikert most megismételjék a széles sávú összeköttetés területén. A jelentés adatai alapján bár az infokommunikációs fejlettség és a jövedelmi szintek szoros kapcsolatban vannak, de a megfelelően kialakított közpolitika az adott jövedelmi viszonyokhoz tartozó átlagos infokommunikációs fejlettségnél magasabb szintek elérését is lehetővé teszi. Így történt ez például Ausztráliában, Japánban, Új- Zélandon és Koreában is.

A mobil kommunikáció terjedése a fejlődő országokban továbbra is élénk, tavaly az előfizetések száma 20 százalékkal nőtt, és nincs jele a lassulásnak. Ugyanakkor a fejlett országokban a mobil telefonok elterjedése elérte a telítettség szintjét. 2010 végére ez az érték több mint 100 százalék volt (70 százalék a fejlődő országokban). Több mint öt milliárd előfizetéssel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a mobil telefonok ma már mindenütt jelenlévőek.

Forrás:
Measuring the Information Society 2011, International Telecommunication Union, 2011. szeptember (pdf)
A távközlési költségek összehasonlító adatait nem tartalmazza, az csak a nyomtatott változatban található meg. Megrendelés: itt

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Határozat az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerhez (ESR) kapcsolódó feladatokról

„A Kormány – figyelembe véve az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évi akciótervének módosításáról szóló 1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozatot, amely az „ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer” kiemelt projektet 5 milliárd forint keretösszeggel nevesíti – az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) kialakításának érdekében a korábbi célkitűzéseket módosítva az ütemezést és a feladatmegosztást az alábbiak szerint határozza meg:
…
1. A Kormány felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzeti erőforrás miniszter, a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter részvételével hozzon létre egy szakmai munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport), amely kidolgozza az Egységes Segélyhívó Rendszer szakmai specifikációját, és előkészíti a szükséges jogszabály-módosításokat.
…
2. A Kormány kijelöli az Egységes Segélyhívó Rendszer fejlesztési projekt megvalósítására létrehozandó konzorcium tagjaként a Belügyminisztériumot, az Országos Rendőr-fõkapitányságot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, az Országos Mentőszolgálatot és a Kopint Datorg Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, a konzorcium vezetőjének és projektgazdának a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget.
A Kormány felkéri a projekt megvalósítására kijelölt konzorciumot, hogy készítse elő a konzorciumi megállapodást és készítse el a projekt megvalósításához szükséges Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt, valamint készítse elő az európai uniós támogatás elnyeréséhez szükség pályázatot.
…
4. Az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszert a készenléti szervek egységei
pozícióadatainak meghatározását biztosító egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR), valamint a hívó fél helyének meghatározására szolgáló – a telekommunikációs szolgáltatók által működtetett földi és rádiótelefon rendszerekből származó, az 1. pontban meghatározott munkacsoport által kidolgozott műszaki tartalom szerinti – adatok felhasználásával kell működtetni. A rendszert automatikus – a gazdasági lehetőségekhez képest lehető legpontosabb – helymeghatározással és térinformatikai ábrázolásokkal kibővítve kell létrehozni, amely valamennyi készenléti szervezet tevékenység-irányítását megfelelően elő-feldolgozott adatokkal, információkkal szolgálja ki.”

Forrás:
A Kormány 1312/2011. (IX. 12.) Korm. határozata az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerhez (ESR) kapcsolódó feladatokról, Magyar Közlöny, 2011. évi 105. szám, 2011. szeptember 12., 28256-28257. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére