Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A kormány átvállalja az önkormányzatok hátramaradt adósságát is

„kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben – jelentette be hétfőn a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Lázár János sajtótájékoztatón közölte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök november 19-én Kaposváron egy gazdasági konzultációt kezdeményez az érintett településekkel. Azt várja tőlük, hogy az átvállalt hitelekért cserébe szervezőként kapcsolódjanak be a helyi gazdaság élénkítésébe.

Gazdaságfejlesztési és -növekedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a települési önkormányzatok szervező és támogató szerepét a helyi kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása érdekében – fűzte hozzá.

Lázár János hozzátette: a kormány tagjai január 15-ig felkeresik a nagyobb önkormányzatokat, a tárgyalásaikat pedig a helyi kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák is “inspirálni fogják”.

Az államtitkár a kabinet múlt szerdai döntéséről szólva közölte: az adósságátvállalás február 28-ig technikailag is lezárul, így a 2014-es költségvetési évet minden magyar önkormányzat adósságmentesen kezdheti meg. A kabinet arra számít, hogy ezt követően a helyhatóságok az ott élők életkörülményeinek javításával és a települések fejlesztésével foglalkoznak.

Reményét fejezte ki: mindez segítséget nyújt ahhoz, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló, 7 ezer milliárd forintos európai uniós forrás 60 százaléka a magyar kis- és közepes vállalkozásokat segíti.

Beszámolt arról is: az önkormányzatok kormányváltáskori mintegy 1200 milliárd forintos adósságából mostanáig 685 milliárdnyit konszolidált a kabinet.

Szólt arról is: rövid időn belül megállapodnak a jövőben leginkább fejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatokkal a számukra a következő uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felosztásáról. Hozzátette: a megyei jogú városok közvetlenül is részesülhetnek majd fejlesztési forrásokban.

Felidézte, hogy korábban a kormány adóssággátat vezetett be a településekre vonatkozóban, vagyis ma már csak kivételes esetben vehetnek fel hitelt, fejlesztési céllal és a kormány engedélyével. Kormányülésenként egy-egy fejlesztési hiteltámogatást hagy jóvá a kabinet – közölte.

Giró-Szász András kormányszóvivő a tájékoztatón arra emlékeztetett: előbb a megyei önkormányzatokét vette át 2012 januárjában, majd tavaly az 5 ezer fő alatti településekét vállalta át teljes egészében, idén pedig az 5 ezer lakos felettiekét 40-70 százalékban.”

Forrás:
A kormány átvállalja az önkormányzatok hátramaradt adósságát is; Miniszterelnökség; 2013. november 4.

Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében konferencia

„Ezúton tisztelettel meghívjuk Önt a „Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében – az ún. »pilot projektek« határai elméletben és gyakorlatban” című konferenciára és könyvbemutatóra.

INFORMÁCIÓK
Időpont:
2013. november 12. kedd 9.30-16.00 óra
Helyszín:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, II. János Pál Díszterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:
Regisztráció (a konferencia ingyenes, kérjük részvételi szándékát szíveskedjen előre jelezni)
Konferencia-füzet (pdf, 510 kb) Az egyes előadások rezüméi és a kutatás eredményeinek összefoglalása itt tölthető le.

KONFERENCIA-PROGRAM
09.30–10.00 regisztráció
10.00–10.15 Dr. Bíró Marcell, a KIM közigazgatási államtitkára: A közigazgatás fejlesztése, tervezése (nyitó előadás)
10.15–10.25 Prof. Tamás András: Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében (könyvbemutató)
10.25–10.40 Gerencsér Balázs Szabolcs: A pilot-kutatásról és az elért eredményekről

1. szekció: Modellkísérletek elméleti modellje
10.40–11.00 Prof. Varga Zs. András: A közigazgatási modellkísérletek korlátai
11.00–11.20 Csink Lóránt – Kurunczi Gábor – Varga Ádám: A modellkísérlet szerepe a jogi szabályozásban
11.20–11.40 Patyi Gergely: Modellkísérletek ellenőrzésének és értékelésének lehetséges megoldásai
11.40–12.00 Sántha György: „Kép a képben” – avagy a pilot mint tervezés-módszertani eszköz
12.00–13.00 ebédszünet

2. szekció: Nemzetközi pilot-minták
13.00–13.15 Ádány Tamás: Nemzetközi jog, közigazgatás, modellkísérletek
13.15–13.30 Christián László: Finn és magyar rendészeti modellkísérletek
13.30–13.45 Berkes Lilla: A kanadai bevándorlási integrációs projekt
13.45–14.00 Farkas Vajk: Távmunka Pilot-programok a spanyol közigazgatásban
14.00–14.15 Sabjanics István: Adatvédelem és terrorellenes intézkedések az Egyesült Államokban – A MATRIX modellkísérlet története és visszhangjai
14.15–14.30 kávészünet

3. szekció: Hazai pilot-minták
14.30–14.45 Jakab Hajnalka: A „Biztos Kezdet” program és a Gyerekházak modellkísérlete
14.45–15.00 Aczél-Partos Adrienn: A hazai irányított betegellátási modell
15.00–15.15 Előházi Zsófia: Elektronikus közbeszerzési rendszer: modelltől a megvalósulásig
15.15–15.30 Delbó Márta: A kistérségi modellkísérletek tapasztalatai
15.30–15.45 Kurunczi Gábor – Varga Ádám: A Dél-Dunántúli mintarégió – Egy rossz kérdésre adott egyetlen lehetséges válasz?
15.45–16.00 Vita, zárszó

A kutatás a „A tudományos kutatás kibontakoztatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen” című TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0002 azonosítószámú projekt kereteiben valósul meg.”

Forrás:
Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében konferencia; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék

Nemzetpolitikai alapmű készült

„A világon Magyarországon jelent meg elsőként a nemzetpolitika témáját feldolgozó tankönyv – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitikai Alapismeretek című tankönyv november 4-i bemutatóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A kiadványt nemcsak a magyar közigazgatásban dolgozóknak szánják, a határon túliak is megismerhetik belőle a nemzetpolitika alapvetéseit. A külhoni magyarok a könyv segítségével érvényre juttathatják jogaikat a mindenkori kormánnyal szemben – emelte ki a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: a könyv anyagának egy rövidített változata része lesz a közigazgatási alapvizsgának is, így a jövőben senki nem válhat köz- vagy kormánytisztviselővé anélkül, hogy a nemzetpolitika alapjaival meg ne ismerkedne. A “fegyelmezett” tankönyv az alaptörvényen, a hazai és nemzetközi jogszabályokon alapszik, nem politikai kiadvány. Tárgyilagos elemzés, dacára az utóbbi három évben, a területen megfigyelhető viharos jogalkotásnak.

A nyolc fejezetből álló, teljességre törekvő mű olyan alapfogalmak tisztázásával indul, mint a nemzet, az állam vagy éppen a nemzeti kisebbség.

A könyv a többi között végigtekint a szomszédos országok politikatörténetén, elemzi az ottani magyar nemzeti kisebbségek helyzetét. A kiadványban ismertetés található mindazokról az intézményekről, melyek a nemzetpolitikához köthetők – hangzott el.

Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese szerint többről van szó, mint könyvbemutatóról, mivel a nemzetpolitika és a közszolgálati képzés talált egymásra. Az alapképzésben fél éven át egységes modul van minden terület számára az egyetemen, amelynek részét képezi a nemzetpolitikai ismeretanyag is – mondta, fontosnak nevezve, hogy a nemzetpolitika, nemzettudat a köztisztviselők, közigazgatásban dolgozók képzésének alapköve legyen. Az NKE végzi Magyarországon a közel 100 ezer tisztviselő továbbképzését, valamint a tisztviselői és a tiszti hivatásrend utánpótlásának képzéséért felelős.

A tankönyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet összefogásában jött létre – tekintett vissza a mű születésére a rektorhelyettes, aki szerint az összefogás itt nem érhet véget, fontos lenne, hogy a tankönyv idegen nyelven is megjelenhessen, ez segítene tisztázni a magyar nemzetpolitikával kapcsolatos esetleges félreértéseket nemzetközi szinten is.

A Nemzetpolitikai Alapismeretek című tankönyv része annak a három és fél éve kezdődött reformnak, melynek során megújult a közigazgatás és a nemzetpolitika Magyarországon – mondta a könyvbemutatón Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A nemzetpolitika nyitott a határon túl élő magyarok felé, a közigazgatásban pedig gondolkodásbeli változás játszódott le. Répási Zsuzsanna úgy látja, fokozott érdeklődés van az államigazgatásban a nemzetpolitika kérdései iránt.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, a könyv viszonylag szerény terjedelmű, ám a végén kimerítő bibliográfia található azok számára, akik valamelyik tárgyalt terület ismeretei iránt bővebben is érdeklődnek. A könyv fejezeteit az adott terület legjobb szakértői írták – hangzott el. ”

Forrás:
Nemzetpolitikai alapmű készült; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2013. november 4.

Gál András Levente: van még mit csiszolni a közigazgatáson

„Bár közigazgatás rendszere az elmúlt években sokat egyszerűsödött, még mindig van mit csiszolni rajta – véli Gál András Levente, volt államtitkár, kormánybiztos. A szervezetfejlesztési alapítványt vezető Gál szerint az ügyintézést nagyban segítő feladatkataszter a közvetkező kormányzati ciklusban áll majd fel, a kormányhivatalnokok caffeteria-kártyája azonban előbbi is elkészülhet.

Gál András Levente a második Orbán-kormány első felében először közigazgatási államtitkárként, majd a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztosként igyekezett megvalósítani a magyar közigazgatás megreformáló Magyary Programot (MP) – jelenleg pedig mint a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumi elnöke foglalkozik a témával.

A Magyary-féle reformtervezet évről-évre megújuló program és jelentés; minden évben elemzi az előző év eredményeit, lefekteti és megvalósítja a következő év feladatait. Négy fő beavatkozási pontja van, melyek meghatározzák a hatékonyságjavító intézkedéseket: szervezet, feladat, eljárás, személyzet. Laikusként gondolhatnánk, hogy a közigazgatás olyan a terület, ahol a hosszú évek tapasztalata ténylegesen megtérül, tehát egyfajta állandóság jellemző az intézményekben – Gál azonban cáfol: “Nem minden szakterületen érték az állandóság. Ezt jelzi, hogy a Magyary Programban a magyar kormánytisztviselőnek négy archetípusa is van.” Ez lényegében munkaköri csoportosítást jelent: vezetői, végrehajtói, tervezői és tárgyalói munkakörök.

Az MP elmúlt három évében sok tervezett feladat megvalósult, azonban a válságnak és egyéb tényezőknek betudhatóan, van még miben fejlődni. Gál András Levente a négy beavatkozási terület mentén mutatta be, hogy hol tart a folyamat. Bár szervezeti szempontból a tervezett változások jó része megvalósult, forráshiány miatt az eszközrendszerek teljes beszerzése nem történt meg, de az intézményrendszer racionalizálása érdemben végbement. “Törzsig visszametszettük a háttérintézményi kört: egy év alatt feleannyi kormányzati szerv lett, mint egy évvel korábban.” A feladatkataszter végső megvalósítása már egy újabb ciklus feladata lesz, a tervezett kormánytisztviselői kártya várhatóan azonban még a mostani kormányzat alatt megvalósul.

Az eljárások területe a szakértő szerint a legfontosabb. “Komoly deregulációk és egyszerűsítések voltak, mégis nagyon sok ésszerűtlenség van még mindig. Sokszor félnek felelősséget felvállalni a tisztviselők.” – mondja. A közigazgatási ügyek intézése sokszor túlzott szakmaiaskodás, kényeskedés vagy éppen buta dogmatikai okfejtések miatt nem jut egyről a kettőre. Ígéretesen hangzik ugyanakkor a negyedik téma, a személyzet területe, ahol létrejött a közszolgálati egyetem, valamint év végére elkészül a munkakör alapú értékelés rendszere. E mellett a kormány három kitörési pontot lát: lakhatási támogatás, biztosítási formák lehetőségei a nem létező tartalékok orvoslására, és az említett kártya révén egyfajta cafeteria-rendszer.

A közigazgatásban dolgozók identitását erősítendő hozta létre az államtitkárság 2010-ben a Közszolgálat című magazint. Gál András Levente azon a nyáron a Magyar Honvéd mintájára egy olyan lapot képzelt el, amely megpróbálja visszaállítani a magyar közigazgatás régi presztízsét. Legyen büszke a kormánytisztviselő saját hivatására! – hangzik a gondolat. A közigazgatás megújulásának része volt a különböző díjak racionalizálása is: magas presztízsű a Magyary Zoltán-díj, amelynek jelentőségét egy bronz szobrocska átadása is kiemeli. Dr. Gál András Levente államalapításunk ünnepén, 2013. augusztus 20-án vehette át az elismerést.”

Forrás:
Gál András Levente: van még mit csiszolni a közigazgatáson; OrientPress; 2013. november 5.

Kormányablak-tisztítás

„A kormányablakok a területi közigazgatás gerincét alkotó megyei kormányhivatalok, illetve járási hivatalok ügyfélszolgálati irodái. A 2011. januári induláskor a megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban összesen 20 kormányablak kezdte meg működését. Jelenleg az állampolgárok már az ország 29 pontján, a kezdeti 30 helyett immár 150 ügyben kérhetnek segítséget.

A kormányablakok egy része az okmányirodák bázisán jön létre, de tevékenységük további funkciókkal bővül: fokozatosan átveszik majd a szakigazgatási szervekhez tartozó ügyek intézését is. Hosszabb távon az egyablakos ügyintézés mind teljesebb körű bevezetése a cél. A kormányablakok számát a 2013. év végétől fokozatosan tovább növelik. A folyamat végére számuk összesen mintegy 360 lesz, és azokban 3000 ügyfélszolgálati munkaállomás áll majd az ügyfelek szolgálatára. Számottevően, azaz százötvenről több mint kétezerre bővül az intézhető, indítható ügyek száma is.

Mindez komoly, egységes informatikai rendszereket, illetve zökkenőmentes kapcsolatot feltételez az ügyfélkiszolgálást végző kormányablak-ügyintézők számítógépei és a back-office alkalmazások, valamint a szakigazgatási rendszerek között – mondja Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányablakok kialakításáért felelős miniszteri biztosa.

Három pillér, harmincmilliárd
A teljes kormányablak-rendszer kiépítésére mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből kell finanszírozni a fejlesztés három, fizikai, szellemi és informatikai pilléréhez kapcsolódó mintegy tíz projektet.

A fizikai pillér keretében több mint 300 helyszínen zajlanak az építési beruházások, illetve a bútorbeszerzések.

A szellemi pillér keretében egy új, moduláris ügyintézői felületet fejlesztenek ki a kormányablakokban dolgozó munkatársak számára. Ennek alapeleme egy központi tudástár a több mint kétezer ügytípus közötti eligazodáshoz. Ez egyrészt megkönnyíti az ügyintézők, illetve telefonos és online ügyfélszolgálati munkatársak számára az ügyfelek kiszolgálását, másrészt az ügyfelek számára is közérthető formában teszi hozzáférhetővé az ügyleírásokat. Az ügyintézői felületbe integrálódik majd az ügyfél-azonosítás, illetve a fizetés is. A szellemi pillér fontos része az érintett ügyintézők és ügyfélszolgálati munkatársak képzése is; jelenleg 6800 kormányablak-ügyintéző képzése folyik.

Az informatikai pillér egyik eleme az egységes infrastruktúra kialakítása. Ennek keretében nagy léptékű hardverbeszerzés is elindult két projektben, összesen hárommilliárd forint értékben. Erre már csak azért is szükség van, mert a 20 megyei kormányhivatal, a mintegy 200 járási hivatal és a több mint 300 okmányiroda összesen mintegy 32 ezer munkaállomása rendkívül eltérő műszaki tartalmat testesít meg, ami lehetetlenné tenné az egységes színvonalú működést.

Az új beszerzések keretében a meglévő 37 ezer számítógép felét tudják majd lecserélni a járási és a megyei front-office és back-office infrastruktúra korszerűsítéseként. Ha pedig létrejön az egységes it-infrastruktúra, a jelenlegi szétaprózott, heterogén, kézi vezérlésű üzemeltetést egységes menedzsment válthatja fel.

Még egy kis informatika
Az informatikai pillér másik eleme a szolgáltatások fejlesztése. Ennek során komoly kihívást jelent a szakigazgatási rendszerek integrációja, itt még sok a tennivaló. Például nem tisztázott, hogyan érkeznek majd meg a dokumentumok az országos illetékességű kormányablakokból a szakigazgatási rendszerekhez, tekintve, hogy ez utóbbiakat még nem integrálták, ráadásul nincs egységes dokumentumkezelő rendszerük sem. Így a szakigazgatási szervekhez tartozó ügyköröknél a kezdeti időszakban elsősorban az ügyindítás válik lehetővé, a teljes körű integrált ügyintézés csak a későbbi fejlesztések függvényében lesz elérhető.

Megoldás lehet elektronikusan hitelesített dokumentumok küldése, ám ehhez minden kétséget kizáró módon kell azonosítani az ügyfelet. Ügyfélkapu-regisztráció birtokában ez történhet tisztán elektronikus úton. Abban az esetben viszont, ha az állampolgárnak nincs ügyfélkapus hozzáférése, az általa aláírt fizikai dokumentum beszkennelésével válik az ügyirat elektronikussá.

Rendelkezzünk!
Fontos fejlemény lesz a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szeüsz) körébe tartozó rendelkezési nyilvántartás létrejötte is.
E szolgáltatás keretében az állampolgár nyilatkozatot tehet arról, hogy milyen módon akar kommunikálni a közigazgatással, és ennek során hogyan akarja magát azonosítani. Az interakcióra négy csatorna állna rendelkezésre: fizikai ügyfélszolgálat a kormányablakoknál, a telefonos és elektronikus kapcsolattartás, valamint az utóbbi támogatására létrejön az interaktív virtuális ügyintézési szolgáltatás (IVÜSZ). A cél természetesen az, hogy az ügyfelek minél nagyobb arányban vegyék igénybe az elektronikus csatornákat, hiszen a modern közigazgatás megteremtésének egyik központi eleme az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kialakítása, majd használatuk ösztönzése.

Gyerekjáték az ügyintézés
Két fontos újdonság is vidítja majd az állampolgárt a készülő, új ügyintézési rendszerben. Az egyik a tablet, amely a kormányablakban az ügyfél kommunikációs eszköze lesz: ezen adhatja meg ügyfélkapus belépőjét, fizethet bankkártyával, kitölthet, jóváhagyhat és elküldhet dokumentumokat. A papírtakarékosság és a gyorsaság mellett a tablet alkalmazása a kormányablakoknál a digitális írástudás terjesztését is támogatja.

A másik látványos újdonság az „ivüsz”: az állampolgár távolról, az interneten léphet valós idejű, interaktív videokapcsolatba az ügyintézőkkel, például egy formanyomtatvány közös kitöltésekor.

Kormányablak-ügyek
A kormányablakok jelenleg négy szolgáltatástípust nyújtanak:
– kérelmek terjeszthetők elő és bejelentések tehetők meg,
– tájékoztatás igényelhető egy adott ügy várható ügymenetéről, valamint az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről,
– szakmai, informatikai támogatás az egyedi ügyek intézéséhez,
– iratbetekintési és iratmásolati szolgáltatás a szakhatósági eljárásokkal összefüggésben.

Témakörök:
– egészségügyi vonatkozású folyamatok,
– szociális és családtámogatási témák,
– kereskedelmi és szolgáltatási ügyek,
– építésügyi, vállalkozási ügyek.

Állampolgárként igen hasznos például tudni, hogy taj-kártyát, illetve Európai Egészségbiztosítási Kártyát jelenleg is igényelhetünk a Kormányablakokban, s akár családipótlék-igénylésünket is benyújthatjuk egy helyen.”

Forrás:
Kormányablak-tisztítás; IT Business; 2013. november 5.

Az NFÜ jogutódlással szűnik meg január elsejei hatállyal

„A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogutódlással szűnik meg január elsejei hatállyal, az ügynökség horizontális feladatai a Miniszterelnökséghez kerülnek, míg az irányítóhatóságok az illetékes szaktárcákhoz – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az MTI-nek kedden.

A fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás folyamata augusztus 1-jén kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a miniszterelnökséghez került, most “második lépcsőben” alakul át végső formájára a rendszer január elsejével. Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007–13-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014–20-as időszak tervezése és végrehajtása – mondta a helyettes államtitkár.

Az átalakítás legfontosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős minisztériumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatóságok.

Így például az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem csak az oktatási egészségügyi és más stratégiai programok elkészítéséért lesz felelős, de oda kerülnek a megvalósítást szolgáló források is – mondta. Ez természetesen megjelenik a Nemzetgazdasági Minisztériumnál például a gazdaságfejlesztés és területfejlesztés, a vidékfejlesztési tárcánál a vidékfejlesztés, vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a közlekedésfejlesztés, energetika vonatkozásában – tette hozzá.

A Miniszterelnökségbe olvadó horizontális szervezeti egységekkel, oda kerülnek a Nemzeti Fejélesztési Kabinet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgálata és jóváhagyása, a kommunikáció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humán kérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja. Ugyancsak a Miniszterelnökségnek jut a költségvetési fejezet kezelése – a XIX. fejezet kezeli az európai uniós forrásokat – és a közbeszerzés felügyelete is – mondta Csepreghy Nándor.

A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok, ott is főosztályok maradnak. Arról, hogy a területet a Miniszterelnökségben helyettes államtitkárság, vagy államtitkárság fogja össze, még nem született döntés – mondta a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Az NFÜ jogutódlással szűnik meg január elsejei hatállyal; Miniszterelnökség; 2013. november 5.

Egyszerűbbé vált a jogszabály-előkészítés folyamata

„Lezárult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) „A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása című (ÁROP 1.1.10.) kiemelt projektje.

A minisztérium a projekt első szakaszában számos lépést tett a hazai hatásvizsgálati rendszer megújítása és nemzetközi szintre történő emelése terén. A második szakaszban a minőségi jogalkotás megalapozásához áttekintették a hatályos központi joganyag meghatározott részét, mely lehetővé tette a kirívó belső ellentmondások kiküszöbölését, az adminisztratív terhek csökkentését, és az egyéb tartalmi jogtisztítást.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként a KIM megalkotta a hatásvizsgálati rendszer jogszabályi hátterét, ezen belül a jogalkotási törvény előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit, a hatásvizsgálati rendeletet és bevezette az utólagos hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettségét. A hatásvizsgálati rendelet tartalmazza a központi közigazgatás által előkészített hatásvizsgálatra vonatkozó elvárásokat, részletszabályokat, kötelezettségeket. Emellett a 2011. szeptember 30-át követően előkészített előterjesztésekre és miniszteri rendelettervezetekre vonatkozóan tartalmában és formájában is új hatásvizsgálati lapot vezetett be, mely kiemelt fontossággal kezeli a költségvetési stabilitás, a versenyképesség, az adminisztratív tehercsökkentés, a foglalkoztatás, a társadalmi felzárkózás és a fenntartható fejlődés kérdéseit. Az új hatásvizsgálati rendszerhez kapcsolódóan 2011. szeptemberében, közel félezer kormánytisztviselő részvételével lezajlott az alapképzés.

A közigazgatásban egyedülálló módon három tárca (KIM, NGM, VM) és két háttérintézmény (Ecostat, OEFI), összesen hét szakterület együttműködésének keretében, a KIM koordinálásával elkészült az új hatásvizsgálati lap kitöltését támogató komplex, interdiszciplináris, európai uniós követelményeknek is megfelelő módszertan.

2012 januárjától a hatásvizsgálati rendszer részét képezi az előterjesztésekhez készített hatásvizsgálati lapok folyamatos monitoringja, és 2012 márciusában elindult a kormany.hu különálló, kifejezetten hatásvizsgálati aloldala, amely a http://hatasvizsgalat.kormany.hu címen érhető el.

A joganyagok áttekintése során elsőbbséget élveztek az ügyintézés egyszerűsítését és az ügyfelek tömegét érintő jogterületek. Ennek érdekében meghatározott területek tekintetében jogszabály-alkotási modelleket, jogalkotási hatásokat vizsgáló tanulmányokat, valamint jogszabálytervezeteket dolgoztak ki és konferenciasorozat keretében megvitatták az egyes területekre vonatkozó javaslatokat.

Az Új Széchenyi terv keretein belül az ÁROP-1.1.10-2011-2011-0001 jelű, „A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása” című kiemelt projekt támogatási keretösszege 749.565.000.- Ft volt, melyből a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 385.285.000.- Ft, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 364.280.000.- Ft támogatási összeg felhasználásával valósította meg tevékenységeit.”

Forrás:
Egyszerűbbé vált a jogszabály-előkészítés folyamata; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. november 7.

‘Ha kell, házhoz megyünk’ – alkalmazkodik ügyfeleihez a kormányhivatal

„ Tedd azt másokkal, ami neked is jól esne – a mi munkánkat is ez a hozzáállás kell jellemezze, véli Kovács Miklósné Molnár Ilona területi közigazgatásért felelős helyettes államtitkár. A szakpolitikus a gyógyításhoz hasonlítja a közigazgatás átalakítását, s felhívja a figyelmet az ügyfelek jogaira is: a hallássérült jeltolmácsot kérhet, a súlyos beteghez pedig házhoz megy a kormányhivatalnok.

“Amikor azon dolgozunk, hogy jó államot teremtsünk, hogy az emberek jól érezzék magukat ebben az országban, akkor az bizony a legmagasabb szintű gyógyítás.” – hasonlítja az orvosláshoz a közigazgatás átalakítását a helyettes államtitkár asszony, aki pályája első felében gyermekorvosként dolgozott. ‘Mindaz, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik!’ – hangzik az evangéliumi aranyszabály, amely lehetne ezentúl a közigazgatásban dolgozók mottója is. Molnár Ilona azt hangsúlyozza, hogy szeretni kell az embereket, meg kell próbálni átélni az ő problémájukat, hogy megvalósulhasson az empatikus ügyintézés. Erről szól a hivatal mostani képzési rendszere is, a tapasztalat ugyanis az, hogy ezt lehet tanítani.

Az ügyfélszolgálat munkatársainak komplex képzése alapvetően generalista szemléletű, tehát nem specialistákat képez, hanem olyan ügyintézőket, akik minden ügytípusban tudnak segítséget nyújtani. Nagy hangsúlyt fektetnek olyan készségek fejlesztésére, mint a kapcsolatteremtő vagy konfliktuskezelő képesség, külön program van a fogyatékkal élők iránti elköteleződés mélyítésére, valamint saját mentorképzésük is indult, amely a saját alkalmazottak kiégés elleni küzdelmét hivatott támogatni. “Ha valaki napi nyolc órában folyamatosan az ügyfelekkel foglalkozik, fokozott pszichés megterhelésnek van kitéve.” – figyelmeztet a szakértő. “Arra törekszünk, hogy a meglévő és a leendő ügyintézőinknek megpróbáljuk rendszerszerűen biztosítani a folyamatos támogatást.”

Az önkormányzati igazgatás rendszerének hatékony működéséhez is szükség van törvényességi, tehát külső felügyeletre, valamint belső ellenőrzésre is. “Ha maga a beteg nem akar meggyógyulni, akkor nem lehet meggyógyítani!” – világít rá Molnár Ilona. Olyan rendszer létrehozásán munkálkodnak, amelynek része a hibák előrejelzése és megelőzése, amelyhez mindenképpen a helyi szintű együttműködés és hozzáállás szükséges – így számolható fel a közigazgatás egyik legkomolyabb veszélyforrása, a korrupció. Az állami ellenőrző szervek célja elsősorban nem a felelősségre vonás, hanem a rendszerben található anomáliák kiszűrése, megoldások kidolgozása. Fontos a szemléletmódváltás, hogy bizony az egyéni érdekeket vissza kell szorítani. “Most azon dolgozunk, hogy minden szereplő elfogadja ezt a módszert, ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Állami Számvevőszék közös szervezésében megy körbe egy előadássorozat minden megyeszékhelyen.”

“A lényeg, hogy az emberek számára is könnyebbé váljon az ügyintézés.” – foglalja össze a jogszabályi változásokat a helyettes államtitkár asszony. Külön felhívja a figyelmet az ügyfelek jogaira, amikről érdemes tájékozódni. Hallássérült ügyfél például jogosult jeltolmácsra az ügyintézéshez, ágyban fekvő beteg esetén pedig házhoz kell mennie a hivatalnak. És sokan, nem tudják, de nagyon fontos, hogy sok ügy intézéséhez nem is szükséges a személyes jelenlét, elég az írásos kommunikáció. “Azon dolgozunk, hogy az emberek jól érezzék magukat ebben a rendszerben.””

Forrás:
‘Ha kell, házhoz megyünk’ – alkalmazkodik ügyfeleihez a kormányhivatal; OrientPress; 2013. november 8.

„Közigazgatás – Büntetőjog – Igazságszolgáltatás” című konferencia

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara és Rendészettudományi Kara „Közigazgatás – Büntetőjog – Igazságszolgáltatás” címmel tudományos konferenciát szervez november 14-én, csütörtökön. A rendezvényen a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer elmúlt években lezajlott megújításáról, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról lesz szó.

Időpont: 2013. november 14. (csütörtök) 10 óra
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar (1118 Budapest, Ménesi u 5. Magyary Zoltán I – II. Előadó)

9.30-10.00 REGISZTRÁCIÓ

10.00-10.15 KÖSZÖNTŐ
Prof. Dr. Patyi Andás, rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

10.15-10.30 MEGNYITÓ
Dr. Rétvári Bence, parlamenti államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

ELŐADÁSOK:
10.30-10.50 Alkotmányos alapértékek a magyar alkotmányosság történeti folytonossága szemszögéből
Dr. habil Horváth Attila, intézetvezető egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

10.50-11.10 A közigazgatási jog és a szabálysértési jog alapkérdései
Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

11.10-11.30 Büntetőjogi kerettényállások és a közigazgatási jog
Dr. Hollán Miklós, egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar

11.30-11.45 KÁVÉSZÜNET
11.45-12.05 Az új Büntető Törvénykönyvről – új kihívások, új válaszok
Dr. Székely Ákos, bíró, Kúria

12.05-12.25 Változások és állandóság az ügyészi feladatokban – új ügyészi törvény, új szervezeti rendelkezések
Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész, Legfőbb Ügyészség

12.25-12.45 Bírósági szervezet – régi szerepek, új kihívások
Dr. Balogh Zsolt, bíró, Kúria, címzetes egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

12.45-13.00 KÁVÉSZÜNET
13.00-13.20 A készülő büntetés-végrehajtási törvényről – a kriminálpedagógus szemével
Prof. Dr. Ruzsonyi Péter, dékán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar

13.20-13.40 Adatvédelem változó igazságszolgáltatásunkban
Dr. Péterfalvi Attila, elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság címzetes egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar

13.40-13.55 Kérdések, hozzászólások

13.55 ZÁRSZÓ

14.00 BÜFÉEBÉD

A konferenciára tisztelettel meghívjuk, részvételi szándékát a konferencia@uni-nke.hu e-mail címre szíveskedjen jelezni.”

Forrás:
„Közigazgatás – Büntetőjog – Igazságszolgáltatás” című konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kara; 2013. november 3.

Közigazgatási, politikai informatika

2. Nyílt forráskódú térinformatika munkaértekezlet

„BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék
Budapest Műegyetem rkp. 3., K épület mf. 26., 2013. november 22., 10-15 óra

Előzetes program
A munkaértekezlet célja, hogy a magyarországi felhasználókat összehozza, a felhasználói kört bővítse, lehetőséget biztosítson az információk megosztására. A munkaértekezleten a részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a http://www.agt.bme.hu/gis/workshop2 oldalon lehet. A részvételi díj 2000 Ft/fő, a felsőoktatásban nappali tagozatos BSc/MSc hallgatóknak ingyenes. Szponzorok jelentkezését is várjuk!

Beszámoló nemzetközi konferenciákról

  • FOSS4G Nottingham 2013. szeptember 17-21.(Szekeres Tamás, Márta Gergely)
  • FOSS4G CEE Bukarest 2013. június 16-20. (Samu Imre, Siki Zoltán)

Oktatási tapasztalatok nyílt forráskódú térinformatikai szoftverekkel

  • OSGeo Live DVD bemutatása, alkalmazása az oktatásban (Siki Zoltán)
  • Oktatási anyagok, tematikák bemutatása (Nagy Gábor, Pödör Andrea, Molnár Bence, …)

Nyílt forráskódú szoftverek, új verziók bemutatása

  • QGIS 2.1 (Padányi Gulyás Gergely)
  • GRASS 7.0 (Bugya Titusz)
  • WPS szabvány bemutatása GRASS 7.0 és az 52North WPS implementációján keresztül (Juhász
  • Levente)
  • Geopaparazzi (Pataki Zsolt)

Legjobb gyakorlatok

  • nyílt forráskódú térinformatikai szoftverek alkalmazási példái (ipar, kutatás, közigazgatás) (Sándor Csaba, Kristóf Dániel, …)
  • OpenStreetMap, Szabad felhasználású geoinformációs adatok (Samu Imre)

A fenti témakörökben várjuk előadók jelentkezését!
Fórum, kötetlen beszélgetés, tapasztalatcsere.

Ismerkedés a szoftverekkel számítógéplaborban (kb. 2 x 16 fő)

  • OSGeo Live DVD
  • QGIS2
  • GRASS 6.4.3

Az első munkaértekezletről a http://www.agt.bme.hu/gis/workshop oldalon olvashat.”

Forrás:
2. Nyílt forráskódú térinformatika munkaértekezlet; BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék; 2013. november

Módosítás a központosított kormányzati informatikai rendszer kialakítását támogató kiemelt felhívásban

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Központosított kormányzati informatikai rendszer kialakítása”című (EKOP-1.2.10 kódszámú) kiemelt projekt tervezési felhívás és útmutatójának C.7. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje pontja az alábbiak szerint módosult:
A projekt megvalósulásának (az utolsó projekttevékenység) legkésőbbi időpontja 2013. november 20. A kifizetési igénylés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósulását (utolsó projekttevékenységet) követő 30. nap, de legkésőbb 2013. december 20.

A módosított megvalósítási határidőhöz igazodva módosult továbbá az E.1. Monitoring mutatók pontban az indikátorok célérték elérésének időpontja is.”

Forrás:
Módosítás a központosított kormányzati informatikai rendszer kialakítását támogató kiemelt felhívásban; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. november 5.
Kapcsolódó dokumentumtárak

Az e-Egészségügy új projektjével nő az ellátás színvonala

„Az e-Egészségügy új projektjének, a Nemzeti egészségügyi informatikai rendszernek a megvalósításával nő majd az ellátás színvonala, az emberek pedig egészségesebbekké és egészségtudatosabbakká válhatnak – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A mintegy kétmilliárd forintos uniós támogatással megvalósuló projektről – amelynek támogatási szerződését nemrégiben írták alá – az államtitkár elmondta, az egészségügyben hatalmas adatvagyon található, amelynek megfelelő használatával egyebek mellett el lehet érni, hogy a mentőszolgálat munkatársai már a helyszínre érkezés előtt megkapják a szükséges adatokat a páciens esetleges speciális betegségeiről.

Szócska Miklós közölte, az elektronikus receptek bevezetésével egyszerűbb lesz a háziorvosok és a betegek kapcsolata, és a majdani nagy és naprakész adatbázis segítségével a háziorvosok arról is tudhatnak, hogy a körzetükben lévő betegek jártak-e kötelező szűrésekre, sőt még az egyes emberek egészségére vonatkozó bizonyos előrejelzéseket is lehet adni állapotuk alapján.

Beszélt arról, hogy az egészségügyi adathalmaz “kivételes kincs”, és a tervek szerint a jövő év végére befejeződő projekt megvalósításával elérhetik, hogy a betegek a lakhelyük szerinti térségen belül megkaphassanak mindenfajta egészségügyi ellátást, továbbá a személyre szabott információkat el tudják juttatni az erre alkalmas mobiltelefonokra.

A nagy egészségügyi adatbázissal feltérképezhetik az emberek genetikai tulajdonságait, és felhasználhatják például a daganatos betegségek gyógyításában is, és “személyre szabott terápia mentheti meg az életet”. Ezzel az adatbázissal minden vezető kutatóintézmény együtt akar majd működni – tette hozzá.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke arról szólt, hogy a szükséges információhalmaz, valamint a költségvetés összeállt, a megvalósításban részt vevők pedig konzorciumot alkotnak. Az együttműködését és “a projektszerű működést folyamatosan ki kell terjeszteni”, ami nagyon sok erőforrást igényel – tette hozzá.”

Forrás:
Az e-Egészségügy új projektjével nő az ellátás színvonala; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2013. november 5.

Megújul a 112

„Az Európai Unió területén 1991 óta működik a díjmentesen hívható 112-es segélyhívószám. Magyarországon is működött, de a rendőrségen csörgött, telefonos szolgáltatásként állt a hívók rendelkezésére, korszerű informatikai háttér nélkül. Jövőre megváltozik a helyzet.

Hazánkban a 112-es segélyhívószámmal párhuzamosan mindegyik készenléti szerv saját nemzeti segélyhívó számot is üzemeltetett nagyon kevés és nem egységes informatikai támogatással – vázolja fel a múltat Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnökhelyettese.

Több kommunikációs csatornán
Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) kiépítésével a magyar állam célja olyan korszerű szervezet, együttműködési rend és informatikai rendszer kialakítása, amely a telefonon érkező segélykérések mellett más kommunikációs csatornák (sms, e-mail, internetes portál, okostelefon, illetve a gépjárművekbe épített e-call automata vészhívó rendszer) használatát is biztosítani fogja. Egységes eljárás szerint fogadja a bejelentéseket, előszűri, minősíti és eljuttatja azokat a készenléti szervekhez, ezzel is csökkentve a bejelentéstől a helyszíni intézkedések megindításáig eltelt időt…

A polgárok elsősorban a segélykérések hatékonyabb fogadását, a gyorsabb segítségnyújtást érzékelik majd. Képzett hívásfogadó operátorok fogadják a segélykéréseket. Helyszíneik azonosításában a távközlési szolgáltatókkal közösen kifejlesztett, nagy pontosságú, automatikus helymeghatározás segít, így a hívó földrajzi helye megjelenik a hívásfogadó központok digitális térképein.

Fogadás az ország két végén
A miskolci és a szombathelyi hívásfogadás révén központilag, megosztva állnak rendelkezésre a készenlétiek irányításához szükséges információk. Így az esetek többségében nem lesz szükség arra, hogy például a kiérkező mentő értesítse a katasztrófavédelmet egy közlekedési baleset sérültjének kiszabadításához, hiszen a megfelelő eszközökkel felszerelt tűzoltóautó a mentővel egy időben, ugyanazon információk alapján indul útnak.

Az ESR-112 projekt 2012 márciusában indult az EKOP keretében, hivatalos véghatárideje jelenleg 2013. december 31. A projekt költségvetése 5,071 milliárd forint. Ezt az összeget teljes egészében az Európai Unió biztosítja, de a magyar állam építészeti beruházásokkal 1,4 milliárddal kiegészíti. Most folyik egy keretemelési eljárás is: még 380 millió forintot szeretnének hozzátenni a projekthez.

A projekt kivitelezése konzorciális keretek között zajlik. A konzorcium tagjai: a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó Rendőrség és Katasztrófavédelem, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az irányítása alá tartozó Országos Mentőszolgálat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.), valamint a KIFÜ mint projektgazda. Szállítói oldalról több mint húsz vállalkozás vett, vesz részt a megvalósításban.

Fajsúlyos nehézségek
A konzorcium tekintélyes tagjai más és más megközelítéssel, más munkarendben dolgoznak. A koordinálás, az egymás közti kommunikáció, a döntéshozatali mechanizmusok egyeztetése során is keletkeztek problémák, amelyeket jól körülhatárolt feladatmegosztással, szigorú projektvezetéssel sikerül kezelni.

Szakmai szempontból nagy kihívást jelent a különböző eszközök és szolgáltatások beszerzéseinek előkészítése, tartalmi és időbeli koordinálása, a leszállított elemek integrációja. Számolni kell azzal is, hogy a sikeres közbeszerzést a vesztes menetrendszerűen megtámadja.”

Forrás:
Megújul a 112; IT Business; 2013. november 5.

Költséghatékonyabb lesz az állami informatika

„ Elindult a ’Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer Kiterjesztése (KKIR2)’ elnevezésű projekt, melynek megvalósításért a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezette konzorcium felel.

Az összesen 7.660.000.000 Ft uniós támogatásból az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekt eredményeként 2014 végéig lezajlik a központosított kormányzati informatikai ellátás infrastrukturális feltételeinek korszerűsítése, az alkalmazások konszolidációja, a, valamint az ellátási folyamatokat támogató rendszerek fejlesztése. A kormányablakok és okmányirodák integrációja, korszerű hálózati és informatikai infrastruktúra átadása az ügyfélkiszolgálás sebességének növelését eredményezi. Az újonnan kialakítandó szolgáltatások az infrastruktúrán túl az ügyfelek kiszolgálásának színvonalát nagymértékben emelik.

A 2013 márciusában megvalósítási szakaszába lépett, eredetileg kizárólag a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) részvételével zajló projekt kiterjedése indokolttá tette a fejlesztés konzorciumi szerkezetben való folytatását. A napokban véglegesített szerződés értelmében a konzorcium vezetését és a projekt irányítását a NISZ Zrt. végzi, míg a társulás további tagságát az IdomSoft Zrt., a Kopint-Datorg Kft., a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) alkotják.

Az infrastrukturális feltételek korszerűsítésének célja a központi közigazgatásban használt végfelhasználói eszközök már megkezdett modernizációjának kiterjesztése valamennyi felhasználóra, az egységes nyomtatás-menedzsment rendszer és a központosított kormányzati informatikai rendszer működési környezetének kiépítése, továbbá az Egységes Infrastruktúra (EI) háttéreszközeinek korszerűsítése és a szerverek modern környezetben való elhelyezése. Az alkalmazások konszolidációja nemcsak a jelenleg még használatban lévő alkalmazások darabszámának csökkentéséről, hanem a közigazgatási eljárásokat támogató rendszerek jelentős fejlesztéséről is gondoskodni fog. A teljes infokommunikációs spektrumot lefedő, a központi kormányzati ellátás folyamatait támogató rendszerek fejlesztése pedig a helpdesk- és ügyfélszolgálati rendszerek modernizálásán túl a hibajegykezelés, valamint az eszköz- és ügyfélnyilvántartások korszerűsítését is jelenti.

A KKIR2 projektben megvalósuló fejlesztések nyomán jelentősen javul a központi közigazgatás munkafolyamatainak hatékonysága, csökkennek a működési költségek, valamint nő az egységnyi idő alatt elvégezhető feladatok száma.

Az újonnan nyíló kormányablakok infrastruktúrájának korszerűsítése során új munkaállomások, nyomtatók kerülnek telepítésre. A meglévő okmányirodák számítógép, biztonsági nyomtató, és irodai nyomtató cseréjét 2014. január végéig tervezi a projekt végrehajtani. Országos szinten, 364 helyszínen, 5400 db. munkaállomás, közel 1000 db. multifunkciós nyomtató, 1000 db. irodai lézernyomtató, közel 1700 db. okmány készítésére alkalmas biztonsági nyomtató és 3000 db. IP telefon modernizációját jelenti. A hálózat korszerűsítése során a meglévő hálózatot a korszerű, biztonságos NTG (Nemzeti Távközlési Gerinchálózat) hálózat váltja fel, a jelenlegi sávszélesség többszörösét biztosítva az adatforgalom számára.

A projekt a megnyíló kormányablakok részére a következő évben tervezi az új alkalmazások bevezetését. Ezek egy része a meglévő „magyarország.hu” szolgáltatások korszerűsítésével, kiterjesztésével, valamint új SZEÜSZ-ök (Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások) fejlesztésével valósul meg. Ilyen szolgáltatás például a biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás, vagy az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás. Ezen fejlesztések az ügyfélkiszolgálás szintjének emelése érdekében jelentős lépések.

A közigazgatási rendszer megújításának informatikai alapjait a NISZ Zrt. a projekt során rakja le, majd az üzemeltetését is ellátja.”

Forrás:
Költséghatékonyabb lesz az állami informatika; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság; 2013. november 6.

Koncentrálódik a kormányzati informatika

„Soltész Attila, a digitális társadalom megvalósítását zászlójára tűző Infotér Egyesület elnöke arról beszélt, hogy ma már a kormányzati szervek rendelkezésére áll az a hatékony és modern technológia, amire az alkalmazás-szolgáltatás alapú, hatékony működés építhető. Kiemelte: a 2010–2012-es időszak emellett az új fejlesztések tekintetében nagyon traumatikus időszak volt. A folyamatosan változó súlypontok a közigazgatás vezetésében elodázták a projektek indulását, és csak 2012 közepére került nyugvópontra az infokommunikáció kormányzatban elfoglalt helye. Az ezt követő időszak a 2013-as európai uniós tervezési ciklus végének közeledése miatt erőltetett menetté vált, de végre elindultak a szükséges fejlesztések.

Baja Ferenc szocialista politikus mindezek után arról beszélt, hogy kiemelten fontos, hogy a mintegy háromezer milliárd forintos uniós forrást, amely a következő költségvetési időszakban rendelkezésre áll majd, önálló informatikai operatív program keretében osszák szét, s az informatikát ne darabolják szét mindenféle olyan operatív programba, amelyek a nap végén alapvetően infrastruktúrákat fognak építeni. – Már van infrastruktúra, eljött az alkalmazás-fejlesztés, a logisztikai fejlesztés és a rugalmas szemlélet ideje – mondta hangsúlyozta Baja.

Erre rímelve tegnap az Informatikai Vállalkozások Szövetsége nyílt levélben kérte a Kormányt, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy vizsgálja felül a 2014-2020-as tervezési időszak tervezési logikáját annak érdekében, hogy az IKT ágazat az Európai Tanács által támogatott és a közösségi gazdaságélénkítési terveknek megfelelő helyre kerüljön.

A fejlődést kivétel nélkül mindenki elismeri, s a vélemények alapján ebben komoly szerepe van a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. új szemléletének és annak, hogy a korábbi széttagolt, átláthatatlan beszállítói kapcsolatokon alapuló kormányzati informatikai rendszer egységesítését sikerült hatékonyan véghez vinni. – Ma a NISZ kilépett a kormányzati informatikai szolgáltató szerepkörből. Egyrészt nyit a lakosság felé, másrészt az alkalmazás-fejlesztésre koncentrál. Levesszük az üzemeltetés terhét a kormányzati szervekről, biztosítjuk nekik, hogy a projektjeikre koncentrálhassanak – mondta Szabó Zoltán Attila, aki számokkal is illusztrálta, mekkora céggé fejlődött a Pro-M Zrt.-t és ma már az Idomsoftot is magába integráló NISZ. A magyarorszag.hu oldalletöltéseinek száma például évente 25 millió, évi 7,7 millió elektronikus űrlapot töltenek itt ki, 10 ezer kormányzati munkavállalót szolgálnak, ki 61500 telefon-előfizetést regisztrálnak, mindezt 700 emberrel.

A jövő a kormányzati felhőé, hangsúlyozta Szabó Zoltán Attila, aki szerint a közelmúlt lehallgatási botrányai is bizonyítják: a kormányzati munkára a publikus felhő csak korlátozottan alkalmas, mert az érzékeny adatok nem feltétlenül vannak biztonságban. Ezért a NISZ már eddig is komoly forrásokat biztosított a kormányzati felhő kifejlesztésére, amely egyelőre infrastruktúra alapú, de hamarosan az alkalmazás-fejlesztés is elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy jelenleg még csak az infrastruktúra-üzemeltetés terhét veszik le a csatlakozott intézmények válláról, de azoknak saját alkalmazásokról kell gondoskodniuk, amelyekkel sikeresen végrehajthatják projektjeiket. Hamarosan azonban már az alkalmazás-központú felhőszolgáltatásra térnek át.

Szabó kitért arra is, hogy az árvizek, valamint a március 15-i havazás idején voltak olyan időszakok, amikor csak a Pro-M Zrt. mobil kommunikációs rendszere működött az országban – ez biztosítja a készenléti szervek titkosított biztonságos kommunikációját. (A Pro-M korábban a Magyar Telekom tulajdona volt, a kormány 2012-ben vásárolta meg húszmilliárd forintért.)

A kormány továbbra is a versenyélénkítésre koncentrál a távközlési piacon, annál is inkább, mert a 3G mobil szélessávú lefedettség jó, de a használat nem elég elterjedt – ezt már Both Zoltán, az NMHH másfél hónapja kinevezett igazgatója mondta, de arra nem tért ki, ezt milyen eszközökkel kívánják elérni. Both korábban a NISZ-ben volt igazgatósági tag. A médiahatóság a jövőben nagyobb energiát szán a fogyasztói jogok védelmére, amely a szakember saját bevallása szerint nem elégséges, valamint az NMHH készíti majd a nemzeti infokommunikációs stratégiát is. (Korábban az a Nemzeti Hírközlési- és Informatikai Tanács feladata volt, amely csak részben működött az NMHH berkein belül.)”

Forrás:
Koncentrálódik a kormányzati informatika; nol.hu; 2013. november 7.
Infotér Konferencia 2013

Fejlesztik a rendőrség informatikai rendszereit

„Mintegy kétmilliárd forintból fejlesztik a Robotzsaru rendszert és új informatikai eszközöket szereznek be a közép-magyarországi régióban, emellett megújítják a Rendőrségi Igazgatási Központ ügyfél-irányítási és biztonsági rendszerét.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés megteremtését nevezte a legfőbb célkitűzésnek Tóth László, a Belügyminisztérium gazdasági és informatikai helyettes államtitkára a projekt szerdai nyitó sajtótájékoztatóján.

Közlése szerint három fő területe van a fejlesztésnek: az egyik az infrastruktúra fejlesztése, ami egyebek mellett 4000 számítógép beszerzését jelenti. A projekt része a bűnügyi és közbiztonsági tevékenységeket rögzítő, úgynevezett Robotzsaru rendszer fejlesztése, amely a közlekedésbiztonsági és igazgatásrendészeti elemekkel bővül. Ugyancsak a beruházás eleme a rendőrség Teve utcai központja beléptetési és biztonsági rendszerének megújítása, az épületet évente több mint százezren keresik fel – ismertette a helyettes államtitkár.

Az ügyfélkapun keresztül jelenleg mintegy 150 féle nyomtatványt biztosít a rendőrség, közülük számos megújul. Tóth László ezek között említette fegyver-nyilvántartási, sportrendészeti ügyeket, panaszokat. Ezekben az érintettek elektronikusan intézhetik ügyeiket, s azok állását folyamatosan nyomon követhetik.

A beruházás kétmilliárd forint uniós forrásból valósul meg.

Meichl Géza, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatója, rendőrfőkapitány-helyettes arról beszélt: az elavult géppark lassan nem felel meg a biztonsági követelményeknek, az alapszoftverek pedig heterogének. Kitért arra is, hogy a közlekedésrendészeti és az igazgatásrendészeti alrendszer fejlesztése növeli a Robotzsaru program hatékonyságát, a Teve utcai központ pedig ügyfélbarát és biztonságos lesz.

Lakatos Attila, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatóságának főosztályvezetője elmondta, hogy a Robotzsaru programnak 35 ezer rendőrségi felhasználója van, ebből a közép-magyarországi régióban 11 ezer. Utóbbiak 5800 munkaállomást használnak, ezeket egészítik ki és korszerűsítik. Hozzátette: a programot társszervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészségek és a bíróságok is használják.”

Forrás:
Fejlesztik a rendőrség informatikai rendszereit; Belügyminisztérium; 2013. november 6.

Uniós Térbeli Keretrendszer (European Union Location Framework) Műhely Budapesten 2013. december 11-én

„Regisztrálni lehet a részvételi szándékot az European Union Location Framework (EULF) budapesti Műhelyére. A rendezők a regisztráltak köréből kiválasztottak számára küldenek meghívót. A rendezvény ingyenes, de az a la carte ebédet mindenki maga fizeti. Munkanyelve az angol, tolmácsolás nélkül. Helyszín a Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác terme. Részvétel csak meghívóval! Itt lehet on-line regisztrálni

Időráfordítás mindössze egy perc. Kérjük a kötelezően kért adatokat hiánytalanul megadni szíveskedjenek.

Az European Union Location Framework (EULF) vagyis a Térbeli Keretrendszer célja, hogy javítsa a térbeli információk integrációját az e-kormányzaton belül…A térbeli információ integrálása a már létező alkalmazásokba számos problémát vet fel. A Műhely célja, hogy megértse ezeket, továbbá tanuljon a sikeres megvalósításokból. Kifejezetten az e-kormányzattal foglalkozókat várják…[angol nyelvű program a webhelyen]”

Forrás:
Már regisztrálni lehet a részvételi szándékot az e-Gov – INSPIRE témakörű budapesti nemzetközi EULF Műhelyre; 2013. november 4.
European Location Framework

Okostelefonra hangolnák a közigazgatást

„Okostelefon és integráció – ez volt a két hívószó az október végén megrendezett kínai-európai uniós e-közigazgatási konferencián, melyre mintegy 300 szakértőt hívtak meg, köztük magyar delegáltat is. A programon résztvevő Virág Rudolf miniszteri biztos a Rádió Orient műsorában elmondta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közelmúltban megállapodott a kínai féllel közigazgatási tapasztalatok, illetve szakemberek cseréjéről.

Az ’Államigazgatás a digitális korban’ című, e-közigazgatási témákkal foglalkozó konferencia az Európai Unió és a Kínai Kormányzati Akadémia közös rendezvénye volt október végén, amelynek célja a tapasztalatcsere, a fejlődési tendenciák megvitatása és a problémamegoldás iránya volt. “A résztvevők száma meghaladta a 300-at, akik zömében kínai szakértők voltak” – emlékszik vissza a magyar küldöttség egyetlen tagja. Az uniós tagállamok egy-egy delegáltat küldtek, nem mindenkit hívtak meg az eseményre, csak a motivált, megfelelő tapasztalatokkal és jó kapcsolatokkal rendelkező nemzeteket.

Virág Rudolf hozzátette, a konferencia előtt pár héttel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is Kínában vendégeskedett, méghozzá egy hosszútávú együttműködés létrehozása érdekében: “Patyi András rektor két héttel a konferencia előtt volt kint, és kötötte meg az Akadémiával a megállapodást, ami a további együttműködési kereteket megadta” – mondja a miniszteri biztos. Az együttműködés munkaanyagok, tanulmányok és nem utolsó sorban, szakemberek cseréjét teszi majd lehetővé a két állam közt.

A kínai-magyar kapcsolatok megerősödése egy folyamat: az együttműködés egészen 2007-ig vezethető vissza, amikor – az első testvérvárosi konferencia eredményeként – testvérvárosi kapcsolatok megerősödtek a két ország között. Majd 2008-ban a Kínai Baráti Társaságok Szövetsége rendezett egy konferenciát Pekingben. Idén Gödöllőn már a második testvérvárosi konferenciára került sor, több mint 100 prominens vendég részvételével. “Igyekeztünk úgy felépíteni ezt a kapcsolatot, hogy ne pusztán közigazgatási szakmai legyen, hanem szolgáljon egy jóval tágabb, kulturális, intézményi és gazdasági területen bővülő pályát“ – ismertette a két ország közötti kapcsolatok hátterét Virág.

A mostani rendezvény főként az Európában és Kínában egyaránt érzékelhető tendenciákra mutatott rá. “Közös tapasztalat volt, hogy a nagy e-közigazgatási rendszerek töredezettek, mozaikszerűek, nem álltak még össze igazán egységes rendszerré. Így mindenki abban gondolkozik, hogy integrálja ezeket” – mondja a szakértő. Ehhez viszont sztenderdizálásra van szükség, amely európai viszonylatban az egyes nemzetek különbözőségei miatt nem egyszerű feladat.

Általános tapasztalat volt, hogy a probléma jellege sokszor nem az ország méretétől függ; ami különösen fontos, hiszen mi, európai nemzetek komoly aránytévesztésekkel tudunk élni egy olyan másfél milliárdos ország esetén, mint Kína. E mellett rendkívüli figyelem irányult a rendezvényen az okostelefonokra, olyannyira, hogy végletes véleményként még az is felmerült: érdemes azon elgondolkodni, hogy van-e értelme más fejlesztési irányoknak. Ezt két remek európai példa is erősítette, ahol már nagyon előrehaladtak ebben a fejlődésben: Frankfurt és Manchester. “A fő tapasztalatom lényegében ez volt: általános vélemény, hogy irány az okostelefon és a háttérrendszere!” – mondja Virág Rudolf.

A konferencia elsősorban a technika oldaláról közelített az e-közigazgatáshoz, ezért kevéssé esett szó például adatvédelmi szempontokról. “Azt gondolom, hogy a konyhakésnek is van kockázata, hiszen meg tudom vele támadni a szomszédot, mégsem ez a rendeltetése. Az igazán jó e-közigazgatás meg tudja oldani ezeket a problémákat, ezt mutatják a frankfurti és manchesteri példák is” – véli a szakértő.

Magyarország számára is megfontolandó tanulsága a konferenciának az okostelefon technológia fejlesztése, valamint hogy tényleg a teljes integráció a megfelelő irány; fenti példák azt is mutatják, hogy települési szinten nagyobb hatékonyság is elérhető. A konferencia tanulságai így egyaránt jótékony hatással lehetnek a hazai e-közigazgatásra, másrészt élénkíthetnek olyan kulturális, gazdasági kapcsolatokat, amelyek illeszkednek az unió törekvéseihez és a világgazdasági tendenciákhoz is.”

Forrás:
Okostelefonra hangolnák a közigazgatást; OrientPress; 2013. november 9.

Miért nem képes sohasem arra a kormányzat, hogy jól valósítsa meg az informatikai fejlesztéseket?

„Az amerikai egészségügyi rendszer használói mindnyájan jól ismerik a várakozást az orvosi rendelőkben. A HealthCare.gov portálnak köszönhetően most megismerkedhettek a „virtuális várakozással”. Megnyitása óta csaknem 20 millió amerikai kereste fel a webhelyet, de csak körülbelül 500 ezer embernek sikerült az egészségbiztosításhoz szükséges kérelmek és űrlapok teljes kitöltése. Ennél is kisebb azoknak a száma, akiknek ténylegesen sikerült biztosítást szerezniük.

A történelem folyamán először kellett egy elnöknek elnézést kérnie egy rosszul működő webhely miatt. De a HealthCare.gov csak az utolsó példája a szövetségi kormányzat számos informatikai kudarcának. A Standish Group szerint az utóbbi tíz évben a nagyméretű szövetségi információtechnológiai projektumok 94 százaléka sikertelen volt – több mint az 50 százalékuk késve valósult meg, túllépte a költségvetést, vagy nem felelt meg a felhasználói elvárásoknak. 41,4 százalékuk pedig teljes kudarcot vallott. Például a Sam.gov, amelyet a kormányzati szállítók számára fejlesztett ki az IBM 2012-től kezdve, csak most kezd a várakozásoknak megfelelően működni, 181 millió dollár elköltése után. Az USAJobs.gov új változata is számos problémával terhelten készült el. 2001-ben kezdte el az FBI egy virtuális ügyirat-rendszer kialakítását, majd felhagyott vele, majd átnevezte és új szállítót keresett, végül a Sentinel-re nevezett projektum tavaly készült el.

Nyilvánvaló, hogy ezek a kudarcok nemcsak Barack Obama elnökségére jellemzőek. De a HealthCare.gov kudarca fájdalmasabb a többinél. Talán azért, mert az elnök legfontosabb intézkedését [tudniillik az egészségbiztosítási törvényt] a rosszul működő információtechnológia nem engedi kibontakozni.

Miért van az, hogy a számítástechnikát elnökválasztási küzdelmében újítóan és hatásosan használó Obama elnökként ilyen problémákkal kénytelen szembenézni? A probléma zömét a közbeszerzés szabályozásának módja okozza. A szabályozás (Federal Acquisition Regulation), amely 1800 oldal tele jogi zsargonnal, következményeként azok a cégek nyerik a közbeszerzéseket, amelyek a legjobban kiismerik magukat a szabályozás útvesztőiben, de ebből egyáltalán nem következik, hogy a feladatra is a legalkalmasabbak. Például a HealthCare.gov esete is ilyen. Ezt jól példázza a HealthCare.gov problémáival kapcsolatos képviselőházi meghallgatás, amikor a fejlesztésért felelős legnagyobb szállító, a CGI Federal, mindenkit hibáztatott a problémákért, saját magát kivéve. De, talán van remény. 2004-ben az elnökjelölti kampány fejlesztéseit nagyjából úgy intézték, mint a kormányzati fejlesztéseket. A megbízásokat nagy, megfelelően beágyazott szállítók kapták, amelyek nem megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtottak. Ezt akkor Howard Dean megváltoztatta azzal, hogy korszerű, internetes tudással felvértezett vállalatokat és fejlesztőket vont be (köztük e sorok íróinak egyikét). 2012-ben Barack Obama részben annak köszönhetően nyert, hogy a magánszektorban kiképzett fejlesztőkre és az egymással versengő tanácsadó cégek által kidolgozott technológiai ökoszisztémákra támaszkodott.

Csalódottan figyeltük ezt az utolsó kudarcot. Pályafutásunk zömében olyan fejlesztéseken dolgoztunk, amelyek lehetővé teszik, hogy minél többen vegyenek részt a köztisztségekért versenyzők finanszírozásában, támogatásában és kiválasztásában. Együtt elértük, hogy átalakuljanak a választások, de most arra van szükség, hogy ezt a munkát a kormányzat átalakításáért folytassuk.

A kormányzatnak működésében éppen annyira participatórikusnak és interaktívnak kell lennie a polgáraival, mint a politikai folyamat során. Egy digitális elnökjelölt sohasem lesz képes digitális elnökké válni, ha nem tudja a megválasztását segítő innovációt a kormányzás részévé tenni.

A HealthCare.gov-ot rendbe kell hozni. Hisszük, hogy néhány nap alatt ez meg fog történni. Nincs jó oka annak, hogy nem tudunk felelősen fejleszteni. Ki kell javítani a szövetségi közbeszerzési rendszert, hogy megóvjuk a kormányzati informatikai projektumokat az ismételten és látványosan kudarcos nagy szerződésektől.

A jó hír az, hogy ezek a problémák nem korlátozódnak az Egyesült Államokra, mások már megtalálták a megoldást. 2011-ben a brit kormányzat egy új szervezeti egységet hozott létre a Miniszterelnöki Hivatalon belül, a Kormányzati Digitális Szolgálatot (Government Digital Service). Ez kormányzati informatikai szakemberek csoportja, akiknek az a feladata, hogy az egész kormányzatok belül a felmerült igényekre vagy kifejlesszék a megoldást, vagy megtalálják a megfelelő külső szállítót.

Az Egyesült Államok is tett lépéseket ebbe az irányba. Tavaly a szövetségi kormányzat Műszaki Főigazgatója (Chief Technology Officer) Todd Park, elindította az Elnöki Innovátorok programját, melyben az egész országból toborzott innovátorok dolgoznak a kormányzaton belül felmerülő komoly technikai problémák megoldásán. De szükségünk van a saját Digitális Kormányzati Szolgálatunk létrehozására.

Az elnöknek, elnöki hatalmára támaszkodva, véget kell vetnie minden nagy információtechnológiai beszerzésnek. Ezek helyett meg kell adni a lehetőséget a kormányzat bizonyított műszaki szakembereinek, hogy a kormányzati szervezetekkel dolgozva helyes döntéseket hozzanak, növeljék a modern, inkrementális szoftverfejlesztési technológiák alkalmazását, mint például a népszerű agilis fejlesztés, amelyeket már a magánszektorban használnak. Továbbá, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és a közbeszerzések lebonyolításért felelős szervezetekkel együtt elérjék, hogy a kis- és középvállalkozások könnyen lehessenek kormányzati szállítók.

A nagy, szövetségi információtechnológiai beszerzéseket meg kell szüntetni. Bármely módszertan, amely 94 százalékos kudarccal dolgozik, amely adódollárok milliárdjainak elvesztésével jár, nem része egy XXI. századi kormányzatnak.”

Forrás:
Why the Government Never Gets Tech Right : Getting to the Bottom of HealthCare.gov’s Flop; Clay Johnson, Harper Reed; The New York Times; 2013. október 24.
A szerzőkről:
Clay Johnson, korábban Elnöki Innovációs Innovátor és Hard Dean 2004-es kampányának vezető programozója, egy kormányzati informatikai megoldásokat fejlesztő non-profit cég vezetője. Harper Reed Obama elnökválasztási kampányszervezetének az Obama for America-nak a korábbi műszaki vezetője.

Informatika, távközlés, technika

Németország euromilliárdokat szán hálózatbővítésre

„Az európai uniós tagállamban a CDU és az SPD alakíthat nagykoalíciót, a két párt vezetői komolyan gondolják, hogy jelentős mértékben fejleszteni kell a szélessávú infrastruktúrát.

A CDU és az SPD képviselői a közös koalíciós gazdasági munkacsoportban egyetértettek abban, hogy minél előbb meg kell valósítani a vidéki régiókban is a nagy sávszélességű internetelérések kiépítését. Erre a célra az állam évente az eddigi összegnél egymilliárd euróval többet biztosítana. Mike Mohring, a CDU thüringiai tartományi parlamenti frakcióvezetője megerősítette az egyezség tényét. A munkacsoport által kidolgozott, illetve tárgyalt javaslatok kedden a koalíciós egyeztetéseken is szóba kerülnek. Az elképzelések alapján a létrejövő nagykoalíció garantálni akarja azt, hogy 2014-ig legalább a német háztartások 75 százalékában minimum 50 megabites szélessávú hozzáférés legyen. A nagy sávszélességű lefedettség kiépítése 2018-ig fejeződne be teljesen, így nem lenne többé digitális szakadék a városok és a vidék között.

A beruházások magánbefektetők, a megnövelt szövetségi és az egyszerűsített európai uniós támogatások, valamint a KfW állami fejlesztési bank által életre hívott külön finanszírozási program segítségével valósulnának meg. Az internetsemlegességet mindenképpen – törvényileg – biztosítanák és a szabályok betartását a Szövetségi Hálózatfelügyelet ellenőrizné. A CDU és az SPD a fejlesztések mellett szeretné internetes törvénnyé formálni a jelenlegi távközlési jogszabályt, ebben szabályoznák többek között a fogyasztóvédelmi és az online biztonsággal kapcsolatos kérdéseket is.”

Forrás:
Németország eurómilliárdokat szán hálózatbővítésre; SG.hu; 2013. november 5.

Nyílt levélben kéri 2014-2020-as tervezési időszak újragondolására a kormányt az IVSZ

„Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége üdvözli az Európai Tanács (European Council) október 25-i állásfoglalását, amelyben kiáll a Digitális Ütemterv felgyorsítása mellett.

A Tanács állásfoglalása kiemeli, hogy az előző 5 év makrogazdasági adatai alapján világos az összefüggés az IKT ágazatba történő befektetések nagysága és az egyes tagországok gazdasági versenyképessége között.

Az IVSZ hangsúlyozza, hogy a hazai IKT szektor a 2008-as gazdasági válság ellenére is az előző 5 évben folyamatosan növekszik. Mind a foglalkoztatottsági adatok, mind pedig a jövedelemtermelés tekintetében jóval a nemzetgazdasági átlag felett teljesít. A KSH idősoros adatai alapján az ágazati átlagjövedelmek mértéke 2015-re meghaladja a bankszektorét. A technológia befektetések indikatív gazdaságélénkítő hatása, az ágazat jövedelemtermelő és foglalkoztatási adatai hazánkban kimagaslóak. Az IVSZ számításai szerint a szoftverexportba befektetett minden 1 forint 4 export forintot eredményez.

A fenti tényekre hivatkozva valamint a brüsszeli elvárásokkal szinkronban, az IVSZ a mai napon nyílt levélben kéri Magyarország Kormányát, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy vizsgálja felül a 2014-2020-as tervezési időszak tervezési logikáját annak érdekében, hogy az IKT ágazat az Európai Tanács által támogatott és a közösségi gazdaságélénkítési terveknek megfelelő helyre kerüljön.

A társadalmi egyeztetés keretében az IVSZ azt javasolja, hogy – preferáltan egységes tervezési rendben- az IKT szektor önálló, GDP-arányos súlyának megfelelően legalább 600 milliárd forintos közvetlen támogatásban részesüljön az EU-s társfinanszírozás keretében. A sikeres végrehajtás szempontjából fontosnak tartjuk ezen források egy végrehajtási szervezeten belüli felügyeletét. Ez biztosíthatja a hivatkozott közösségi munkaterv (Digital Agenda) teljesülését és Magyarország hosszú távú versenyképességét.

Budapest, 2013. november 6.

Laufer Tamás
elnök, IVSZ”

Forrás:
Iparági Kiáltvány; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. november 6.

Megszüntették az állami mobilcéget

„Mégsem lép ki a kormány a távközlési piacra. A kabinet megszüntette az eredetileg a jelenlegi szolgáltatók új versenytársának szánt állami mobilcéget – értesült a Magyar Nemzet.

Biztosan nem lép állami szereplő a mobilpiacra, egy nemrégiben született kormánydöntés szerint ugyanis a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Villamos Művek (MVM) által létrehozott MPVI Mobil Zrt. megszűnik. Pontosabban a cég beolvad az intézményi hátteret eredetileg biztosítani hivatott postába, míg az MFB és az MVM visszakapja az eredetileg rendelkezésre bocsátott, összesen félmilliárd forintos alaptőkét. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy a mobil távközlési piac bővítése továbbra is napirenden van – azaz a még várhatóan az idén kiírandó mobiltender lehetőséget biztosít a Telekom, a Telenor és a Vodafone sávtartomány-bővítése mellett egy újabb szereplő megjelenésére is –, de az állam semmilyen más felállásban nem áll a rajtvonalhoz.

Az állami mobilcéget azzal a céllal hozta létre a konzorcium, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es frekvenciaaukcióján elegendő sávtartományt szerezzen meg ahhoz, hogy negyedikként megjelenjen a verseny jeleit csak mérsékelten mutató hazai mobilpiacon. Bár a cég e tekintetben sikerrel járt, a Kúria idén februárban jogerősen eredménytelennek minősítette a tendert. Az MPVI áprilisi közgyűlése döntött a költségek visszafogásáról, ami a dolgozók jelentős részének elbocsátását jelentette. A fejlesztési tárca akkor azt közölte, hogy a társaság csak addig nem végez szolgáltatást, amíg ténylegesen meg nem nyílik a lehetőség arra, hogy mobilszolgáltatóként léphessen a piacra. E tervek ellenére a konkurens távközlési cégek tényként kezelték, hogy az állam visszavonulót fúj majd ebben a kérdésben – mint mostanra kiderült, helyesen.

Az elemzők korábban számos alkalommal felhívták már arra a figyelmet, hogy a jövő évi országgyűlési választások közeledtével a kabinet várhatóan nem törekszik majd az eddigi tapasztalatok alapján bizonytalan kimenetelű mobilpiaci megjelenésre. Ehelyett a soron következő mobiltender lehetőség szerint zökkenőmentes lebonyolítására és az ebből befolyó költségvetési bevételre koncentrál, ami a jövő évi büdzsé tervezete szerint 120 milliárd forint. Legalább ennyire fontos, hogy a visszavonulással az állam további komoly, jó esetben is csak hosszú távon megtérülő kiadásoktól kíméli meg magát: a finn Rewhell által még az MPVI számára készített tanulmány szerint az indulás utáni években 350-380 milliárd forintos infrastrukturális és marketingberuházást kellett volna kifizetnie a piacra lépő állami cégnek.”

Forrás:
Megszüntették az állami mobilcéget; Bodacz Péter; mno.hu; 2013. november 6.

Los Angelesben ingyenes lesz a Wi-Fi

„Igazán grandiózus tervet fogadott el Los Angeles városvezetése.

Az biztos, hogy jól járnak majd a Los Angeles-iek, a városvezetés ugyanis rábólintott arra a tervre, amely ingyen wifit épít ki szerte a nagyvárosban.

Az persze nyilvánvaló, hogy ez nem tartozik sem az egyszerű, sem a gyors projektek közé. Hiszen biztosítani kell a kábelezést és a megfelelő infrastruktúrát. A költségeket 3 milliárd és 5 milliárd dollár közé becsülik, és most bírálják el a pályázatokat, most derül fény arra, ki vehet majd részt a nem mindennapi projektbe.

Az elképzelés hátterében az áll, hogy Los Angeles 3,5 millió lakója közül azok is elérhessék – ingyen – a netet, akiknek erre eddig nem volt lehetőségük. Az ingyen wifi sebessége 2 Mpbs és 5 Mpbs között lesz (és valószínűleg némi reklámot is el kell majd viselni az ingyenesség fejében), de persze lehet majd nagyobb csomagokat is vásárolni, akár 1 Gbps sebességűt is.

Ingyen wifi persze már most is több amerikai városban elérhető, de Los Angeles lesz az első olyan közülük, ahol városszerte rendelkezésre áll majd ez a lehetőség.”

Forrás:
Az egész városban ingyenes lesz a wifi; HVG.hu; 2013. november 9.
Bigger than Google Fiber : LA plans citywide gigabit for homes and businesses. Free broadband for all, and gigabit for those who can afford it.; John Brodkin; Ars Technica; 2013. november 5.
Hacker News

Társadalom, gazdaság, művelődés

Jó döntés volt Magyarországon szolgáltatóközpontot (Shared Services Center – SSC) nyitni

„A hazai szolgáltató központok vezetői szerint bebizonyosodott: jó döntés volt Magyarországon szolgáltatóközpontot (Shared Service Center – SSC) nyitni – derül ki abból a felmérésből, melyet a PwC Magyarország és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) Magyarországi képviselete készített. A válaszadók abban is egyetértettek, hogy ha most kellene dönteniük szolgáltató központ létrehozásáról, újra hazánkat választanák helyszínül.

Ez az egységes vélemény annak fényében különösen értékes, hogy az SSC-kért globális verseny folyik. Nem csak kontinensek, régiók és országok vetélkednek egymással új szolgáltató központok létrehozásáért, de gyakran verseny van szervezeten belül is. Jellemzően ugyanis egy multinacionális csoport több SSC üzemeltet a világ különböző pontjain.

A felmérés során az SSC-k létrehozását indokló célokra, a stratégiára, a fejlesztési folyamatokra, az üzleti folyamatok, a HR-menedzsmentre, a teljesítményadatok és jövőbeli kilátásokra is rákérdeztek a kutatók.

Magas képzettség, jó fizetés
Az SSC-k jellemzően magasan képzett diplomás munkavállalókat, gyakran frissen végzett fiatalokat foglalkoztatnak, a hazai átlagnál nagyobb fizetésért.

Emögött többek között az áll, hogy ma már a szolgáltató központok, legalábbis azok, melyek a régióban működnek, már közel sem csak egyszerű, szabványosított, alacsony értékű szolgáltatásokat nyújtanak. Egyre általánosabb, hogy komplex folyamatokat bonyolítanak le, például a pénzügyi téren csoport szintű treasuryt, tőzsdei jelentések készítését, vagy IT-, HR- és pénzügyi modellezést.

“Képzett munkaerő szempontjából az ország még mindig a régió legjobbjai között van, továbbá az IT-, telekommunikációs, logisztikai és közlekedési infrastruktúra is kiváló” – mondta ezzel kapcsolatban Loós András, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának igazgatója. Szerinte tisztán látható tendencia, hogy a minőségbeli fejlődés legalább olyan fontos célja már az SSC-knek, mint a költségeik alacsonyan tartása. Emiatt a szektor jövőjét a munkabérköltség alakulása és a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő elérhetősége határozza meg.

Bár az SSC-k…a költségalapú működési elvet követik, a profit center koncepció jó néhány potenciális előnnyel járhatna számukra – vélik a kutatók.

A munkavállalók szempontjából sem elhanyagolható szempont, hogy ezeknél a vállalatoknál a foglalkoztatás módja transzparens, és megfelel a jogszabályoknak. Ez az államnak is jó, hiszen amellett, hogy hozzájárulnak a hazai foglalkoztatási helyzet javulásához, jelentős adóbevételt is generálnak.

A pozitív hatások azonban kevés figyelmet kapnak, amit a kutatók leginkább az SSC-k tevékenységének természetével magyaráznak: a szolgáltatóközpontok gyakran elzárt szigetként működnek, és a legtöbbször csak a közvetlen ügyfeleik találkoznak az általuk kínált szolgáltatások széles skálájával, illetve látják azok minőségét, komplexitását.

Nagy a fluktuáció
Az SSC-kben hagyományosan magas, 20 százalékot bőven meghaladó mértékű a munkavállalók fluktuációja. A felmérés szerint a hazai központok ezt különböző programokkal – a dolgozóik számára biztosított tréningekkel (szakmai, ügyfélorientált stb.), belső karriert biztosító fejlesztési tervek következetes használatával próbálják ellensúlyozni, de ide sorolhatók a rendszeres dolgozói elégedettségi felmérések is. Ennek lehet az eredménye, hogy a megkérdezett SSC-vezetők általában magas szintű dolgozói elégedettségről számoltak be, bár az is kiderült, hogy ettől még a fluktuáció továbbra is kihívás maradt.

A felmérésben szereplő magyar SSC-k több mint 60 százaléka bővítette itteni tevékenységét, és további 6 százalékuk jelenleg is bővít. Ugyanakkor a vezetők szerint a következő két év legfontosabb kihívásai a versenyképesség fenntartása a költségek szempontjából; a jelenlegi alkalmazottaik megtartása, motiválása és új dolgozók felkutatása, bevonzása lesznek. Szintén fontosnak tartják a változó üzleti környezethez való alkalmazkodást, beleértve a kormányzat jövőbeli döntéseinek hatását az oktatási rendszerre és az idegennyelv-oktatásra.

Egyik válaszadó központ sem tervezi áthelyezni működését másik országba.”

Forrás:
Szívesen jönnek az SSC-k Magyarországra; jobline.hu; 2013. november 4.

Art of projects – nemzetközi projektmenedzsment konferencia Budapesten

„Színvonalas szakmai konferenciával ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a PMI Budapest, a projektmenedzsment egyik vezető hazai szervezete.

Viszonylag kevéssé ismert tény, hogy Magyarország projektközponttá vált az utóbbi években. Hazánkban jelentős multinacionális cégek hoztak létre nemzetközi támogató feladatokat ellátó, projektmenedzsment szolgáltatást nyújtó központokat (pl. ExxonMobil, Teradata, SAP, CITI, HP, IT Services, BP), melyek igénylik a képzett, tapasztalt projekt-koordinátorokat, menedzsereket. Ezek a szakemberek – köztük külföldiek is – Magyarországról irányítanak távmenedzsmenttel több kontinensen átívelő beruházásokat, irodanyitást, szoftverfejlesztést, IT-rendszerek kiépítését.

A The Times idei előrejelzése szerint 2020-ig 15,7 millió új projektmenedzserre lesz szükség a világon a leginkább projektalapú hét iparágban. A lap szerint a megfelelően képzett projektmenedzsereknek rendkívül fontos szerepe lenne, hiszen minden, projektre elköltött 1 milliárd dollárból átlagosan 135 millió dollár rossz helyre megy, és felesleges kiadásnak bizonyul. A Times által készített felmérés az tis kimutatta, hogy ez a 135 millió dolláros összeg jelentősen eltér a projektmenedzsment különböző szintjein lévő szervezeteknél. A jól képzett szakemberek által vezetett és jól felépített projektek esetén ez az összeg csak 20 millió, míg az érettségi mutatók alsó negyedében akár 280 milliós veszteség is jelentkezhet.

A 10 éve alakult PMI Budapest, a Project Management Institute (PMI), a világ legnagyobb, 193 országban jelenlévő, közel 450 ezer egyéni tagot számláló projektmenedzsment szakmai szervezetének budapesti tagozata azzal a céllal jött létre, hogy tudásközpontként támogassa a szakembereket, elérhetővé tegye számukra a nemzetközi eredményeket, az elméleti és gyakorlati tudásanyagokat, és folyamatos kommunikációval, szemináriumok, konferenciák szervezésével fórumokat biztosítson a képzésnek.

A PMI magyar szervezete ezért november 7-ére nemzetközi konferenciát szervezett, „Art of projects”, azaz a projektek művészete címmel. Ez a Nemzetközi Projektmenedzsment Napja is, melyet 2004 óta tartanak, amikor olyan rendezvényeket szerveznek, melyek célja elősegíteni a projektmenedzsment igazi hivatásként való elismerését, növelni a projektmenedzsment értékét és alkalmazásának tudatosságát, hogy a szakma az üzleti és kormányzati stratégia kulcsává váljon. Az Art of projects az első nemzetközi projektmenedzsment konferencia lesz Magyarországon, világszinten elismert szakértőkkel és előadókkal, angol nyelven. A konferencián a projektmenedzsment legaktuálisabb témáit járják körül, például a projektportfólió-menedzsmentet, a projektirodák kérdéskörét, az „agilis” megközelítést. Az előadásokon túl a résztvevők workshopokon elemezhetik ki az ötleteket, példákat a külföldi és hazai előadók segítségével. Az esemény házigazdája a CEU professzora, Bőgel György lesz, és kiemelt hazai előadóként dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója is beszél majd a projektmenedzsment fontosságáról a múzeumfejlesztés és a kiállítások kapcsán.

A konferenciára regisztrálni, és a részletes programot megtekinteni ezen az oldalon lehet.”

Forrás:
Art of projects – nemzetközi projektmenedzsment konferencia Budapesten; IT café; 2013. november 4.

A vállalatok versenyképessége szorosan összefügg az átláthatósággal

„Szorosan összefügg a vállalatok versenyképessége az átláthatóságukkal, üzleti működésükben ezek egymást erősítik – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a Transparency International A vállalati jelentéstétel átláthatósága Magyarországon című kiadványát.

Cséfalvay Zoltán hozzátette: a korrupció ellen hat a vállalatok közötti verseny, mert minél erőteljesebb egy adott ágazatban, országban a gazdasági verseny, annál kisebb az esélye a korrupciónak.

Rámutatott: a cégek átlátható működését segíti, erősítheti az, ha a vállalkozások korrupcióellenes belső szabályokat dolgoznak ki, és törekednek azok következetes érvényesítésére.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: egy vállalat eredményessége és egy ország versenyképessége nagy mértékben összefügg az ország intézményeinek és üzleti szektorának átláthatóságával.

A Transparency International Magyarország kiadványa a korrupcióellenes programok nyilvánossága szempontjából vizsgálta Magyarország 50 vezető nagyvállalatát a 2012-ben publikált Figyelő TOP200-as lista alapján, amelyből a 2011. évi árbevétel szerint választották ki a különböző gazdasági szektorok legjelentősebb cégeit, kiegészítve a bankok és biztosítók éllovasaival.

A felmérésben 13, a korrupcióellenes harc szempontjait érintő kérdést vizsgáltak, ha egy nagyvállalat 0 százalékot kapott, akkor a feltett kérdések egyikére sem találtak választ az adott nagycég honlapján, azaz például nem volt etikai kódexe, vagy nem volt az etikus működést célzó tréningje a nagyvállalatnak.

Martin József Péter elmondta: a vizsgált 50 nagyvállalat átlagosan 45 százalékos eredményt ért el, kiemelkedő, 96 százalékos mutatót négy társaság, a Magyar Telekom, a Mol, a Telenor és a TVK teljesítette, 0 százalékot kapott 14 vállalat az 50 nagy cégből, 100 százalékot egyetlen vállalat sem ért el.

A kiadvány szerint a szervezeti átláthatóság 38 cég esetében volt releváns, ezt a tényezőt csak azoknál a cégeknél vizsgálták, amelyeknek a felméréskor volt leányvállalatuk, ezeknél az eredmény átlagosan 53 százalékot mutatott, közülük 11 cég ért el maximális pontszámot, hét vállalat viszont egyáltalán nem közölt adatokat a leányvállalatairól a honlapján.”

Forrás:
A vállalatok versenyképessége szorosan összefügg az átláthatósággal; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2013. november 6.

Az átláthatóságban nincsenek topon a top50 vállalatai

„Az autógyártás és a kiskereskedelem teljesít a legrosszabbul, a telekommunikáció pedig a legjobban a korrupcióellenes programok nyilvánosságra hozatala terén, ez derült ki a Transparency International (TI) Magyarország mai budapesti sajtótájékoztatóján. Felmérésük szerint, amelyet az 50 legnagyobb magyarországi vállalat körében végeztek, a cégek egyharmada, azaz 14 vállalat egyáltalán nem közöl adatokat a korrupcióellenes programjáról. A nemzetközi kutatás alapján készült felmérésben egyetlen vállalat sem ért el 100%-ot – az átlagos eredmény 45% volt. „A korrupció ellenes belső szabályok tovább erősíthetik az átláthatóságot, ezzel növelve a vállalatok, így Magyarország versenyképességét” emelte ki Cséfalvay Zoltán, parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár bevezető előadásában. Ilyen kutatás Magyarországon első alkalommal készült, és egyedülálló a tekintetben, hogy a vállalatokat a belső megfelelésük és a szervezeti átláthatóságuk nyilvánossága szempontjából rangsorolja.

A Transparency International Magyarország felmérte és rangsort készített arról, hogy a Magyarországon működő 16 szektor top 50 vállalata milyen mértékben hozza nyilvánosságra korrupció ellenes és üzleti etikai szabályait, illetve a leányvállalataik és külföldi érdekeltségeik mekkora átláthatóságot biztosítanak. Ezt a kutatást mutatták be ma, amelynek nyitó beszédében Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: „Egy vállalat eredményessége és egy ország versenyképessége szorosan összefügg az intézmények és az üzleti szektor átláthatóságával ezért is érdemes tenni érte.” Cséfalvay Zoltán, parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár bevezető előadásában üdvözölte a jelentést, és hangsúlyozta, hogy „az átláthatóságot legjobban a verseny és a nyilvánosság segíti. Ez persze fordítva is igaz, hiszen az intézményesített eszközök, etikai kódexek, korrupció ellenes belső szabályok tovább erősíthetik az átláthatóságot, ezzel növelve a vállalatok, így Magyarország versenyképességét”.

Kevés az élenjáró, sok a lemaradó
A korrupcióellenes programok nyilvánossága szempontjából a vizsgált vezető 50 vállalat átlagosan 45%-os eredményt ért el. Kiemelkedő, 96%-os eredményt 4 társaság, a Magyar Telekom, a Mol, a Telenor és a TVK teljesített; 100 százalékot egyetlen cég sem kapott. Ugyanakkor a top 50 vállalat egyharmada, 14 cég 0%-ot ért el. A 0 százalék azt jelenti, hogy a feltett 13 kérdésből ­­- melyek többek között a vállalat korrupciómegelőző intézkedéseire és intézményeire, a vezetőség személyes elköteleződésére és a korrupcióval szembeni tudatosságra kérdeznek rá – egy kérdésre sincs válasz a vállalat honlapján, azaz például nincs etikai kódex, nincs etikus működést célzó tréning, nincs bejelentő vonal.

Korrupcióellenes programok nyilvánossága – vállalati eredmények
…Az ágazatok közül 90%-os átlageredménnyel a telekommunikációs szektor vállalatai végeztek az élen, majd a vegyipariak következnek, 81%-kal. Leggyengébben a kiskereskedelmi szektor (18%) és az autóipar (0%) teljesített.

Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kibontott ágazati elemzés
…A szervezeti átláthatóságra és az országonkénti működésre vonatkozó kérdések azt vizsgálták, hogy az adott társaság milyen körben és milyen mélységben hoz nyilvánosságra információkat hazai és külföldi leányvállalati tulajdonosi hátteréről, működésének és bejegyzésének helyéről, valamint egyes pénzügyi adatairól.

A szervezeti átláthatóság 38 cég esetében volt releváns, hiszen e tényezőt csak azoknál a vállalatoknál vizsgáltuk, amelyeknek van leányvállalata – ezeknél az eredmény átlagosan 53%-os volt. Közülük 11 szereplő ért el maximális pontszámot, 7 vállalat pedig egyáltalán nem közöl adatokat a leányvállalatairól a honlapján.

Ha vannak is intézkedések, nem látszanak
A kutatásból kiderül, hogy a cégek többségénél hiányzik a határozott vezetői elköteleződés a korrupcióval szemben, a multinacionális cégek leányvállalatainak vezetősége gyakran nem érzi szükségesnek, hogy személyesen, helyi szinten is kiálljon a korrupció ellen.

A honlapok kereshetőségéből és tartalmából kiderül, hogy a cégek elsősorban az üzleti eredményeikkel kívánják megnyerni a befektetőket és az ügyfeleket, s az, hogy ezek az eredmények milyen etikai normák mentén születtek, legfeljebb a sokadik helyet foglalják el a fontossági sorrendben.

Ha egy cég még részben sem hoz nyilvánosságra üzleti etikai megfelelésre, integritásra, korrupcióellenességre vonatkozó intézkedéseket, s ezek meglétére semmiféle utalás nem található, akkor a nyilvánosság, a befektetők, az üzleti partnerek számára ez annak a jele lehet, hogy ilyen nem is létezik az adott társaságnál, vagyis a vállalatnak az etikus működés nem fontos.

A TI Magyarország úgy véli, a korrupció elleni küzdelem alapja az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a közszférában és a magánszektorban egyaránt. A cégeknek különösen fontos szerepük van a korrupció terjedésének megakadályozásában. A felelős vállalatoknak átfogó korrupcióellenes programokat kell bevezetniük, átláthatóvá kell tenniük a működésüket és szervezeti felépítésüket, s elszámoltathatóvá kell válniuk az érdekgazdák felé.

A jogszabályi megfelelés és a korrupciós kockázatok szélesebb körű kezelése érdekében a vállalatoknak koherens szabályzatokat és rendszereket kell bevezetniük, amelyek alkalmasak a vesztegetés és a korrupció megakadályozására. Az, hogy egy cég ezeket milyen mértékben teszi nyilvánossá, jól mutatja ebbéli erőfeszítéseinek komolyságát és kiterjedtségét.

„Meggyőződésünk, hogy hosszabb távon a transzparencia irányába tett erőfeszítések kifizetődőek. A korrupciót kiszűrő, átlátható üzletmenet növeli a felelősségvállalást, és hatékonyságjavuláshoz, idővel pedig profitnövekedéshez vezet, ami végső soron javítja az ország versenyképességét. A versenyképesség tehát szorosan összefügg az átláthatósággal. Érdemes tenni érte!” – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Transparency International Magyarország kutatást végzett 16 szektorban összesen félszáz, hazánkban működő nagyvállalat jelentéstételének átláthatóságáról. Megvizsgálta és rangsort készített arról, hogy a cégek milyen mértékben hoznak nyilvánosságra információkat a következő három területen:

  • Jelentéstétel a korrupcióellenes programokról
  • Szervezeti átláthatóság (információközlés a leányvállalatokról)
  • Országok szerinti jelentéstétel

A 2013-ban áprilistól szeptemberig tartó kutatás során a TI Magyarország 50, Magyarországon működő nagyvállalatot vizsgált. A minta meghatározásának alapja a 2012-ben megjelent Figyelő TOP200-as lista volt, amelyből a 2011. évi árbevétel választottuk ki a különböző szektorok legnagyobb vállalatait, kiegészítve a pénzügyi szektor (bankok és biztosítók) éllovasaival.

A felmérés a nemzetközi Transparency International globális nagyvállalatokat érintő vizsgálata, a TRAC (Transparency in Corporate Reporting) módszertanát vette alapul. A kiválasztott cégek a kutatásról tájékoztatást kaptak, az adatgyűjtés időszakában egy workshopon is lehetőségük nyílt részt venni, majd a kigyűjtött adatokat átnézhették és véleményezhették. A tapasztalatok szerint a kutatást a vállalatok részéről igen nagy érdeklődés kísérte.”

Forrás:
Az átláthatóságban nincsenek topon a top50 vállalatai; Transparency International Magyarország; 2013. november 6.
A vállalati jelentéstétel átláthatósága Magyarországon – teljes jelentés; (pdf)

Felhőbe költöznek az okos egyetemek

„Az eszköz már megvan, most már csak a kultúrának kell kialakulnia, hogy hamarosan legalább részben virtuálissá váljanak az egyetemek. Az Észak-Karolinai Egyetem és az IBM felhőalapú osztálytermével kísérletezik a BME, és az okos egyetem munkacsoport keretében a piaci szereplőkkel együtt gondolkodnak az oktatás nemcsak technikai értelemben vett jövőjén. A Matlab már a BME-n is a felhőbe költözött, a Neptunra azonban még várnunk kell.

Magyarországon járt Andy Rindos, az IBM Cloud Academy és a Center for Advanced Studies vezetője, a cég és az egyetemek közötti nemzetközi kapcsolattartó. Ő korábban maga is kutató, neurofiziológus volt, majd inkább az elméleti matematikai problémák felé fordult, mert saját bevallása szerint jobban érdekelték a modellek, mint a macskák idegrendszere. A BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékről Pataricza Andrással közös projekteken dolgoznak a magyar felsőoktatás megújításán.

Felhőakadémia
Az IBM Cloud Academy sokéves kezdeményezés, célja, hogy létrehozzon egy közösséget a felsőoktatásban, azért, hogy terjessze a felhő használatát. „Azt gondoljuk, a technológia változik, ami hatalmas előnyökkel jár az oktatásban: ezt látjuk azoknál az egyetemeknél, amelyek már bevezették” – mondta Rindos kérdésünkre.

A felhő (cloud)
Felhőalapú számítástechnika (cloud computing) többféle szolgáltatást jelent. Közös bennük, hogy a szolgáltatásokat nem egy hardveren üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a részleteit a felhasználótól rejtve.
A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton érhetik el, publikus felhőnél az interneten keresztül.

A felhővel jól járnak az egyetemek: ezek a megoldások kisebb költséget jelentenek, a számítástechnikára költött pénzek akár 50-80 százalékkal is csökkenthetők. A másik fontos dolog, hogy a felhő mechanizmust biztosít a legfejlettebb technológiák, szoftverek elérésére, gyakorlatilag bárhonnan, ahol van internet.

A szegényebb környékek iskolái nem engedhetik meg maguknak a drága technológiákat, szoftvereket, sokszor nincsenek meg a szakértőik sem hozzá. Mostantól viszont erre már nincs is szükség, az egyetem vagy a helyi kormányzat biztosíthat központilag üzemeltetett IT-erőforrásokat, amit a felhőn keresztül távolról elérhetővé tesz.

Rindos Észak-Karolinát hozza példának, ahol bár jó internetelérés van minden osztályban, akad olyan szegény általános iskola, ahol csupán a legalapvetőbb feladatok ellátására alkalmas, gyenge személyi számítógépek vannak. A felhővel viszont eljuttathatók ide is a legmodernebb szoftverek. Bár futtatásukhoz elméletileg erős hardver kellene, a szükséges számításokat a távoli gépek hálózata végzi el. Ráadásul a felhasználók szempontjából nagyon egyszerű a folyamat: a gépeket egyszerűen csak rá kell dugni az internetre, ezzel hozzáférnek a legfejlettebb szoftvertechnológiákhoz.

Szoftver vagy hardver?
A Virtual Computing Lab (VCL) egy ilyen, általános iskolától egyetemig használható szolgáltatás, amit az Észak-Karolinai Állami Egyetemen fejlesztettek az IBM támogatásával. Az Amerikai Egyesült Államokban népszerű a 3d programozás alapjait tanító Alice nevű szoftver, amit azonban nem tudott minden iskola telepíteni. A felhőn keresztül viszont bárhova elküldhető, az általános iskolákban távolról elérhető.

Rindos szerint a VCL-program főleg a megfelelő szoftverek biztosításáról szól, de igényektől függően nagy számítási kapacitást és nagyon nagy tárhelyeket, és specializált hardvereket is tudnak adni, lényegében bérbe, távol a felhasználóktól.

Az oktatáson kívül támogatnak kutatási-fejlesztési projekteteket is, utóbbi kettőnek leginkább itt lehet szerepe. Magyarországon viszonylag hosszú az az időszak, amikor a hallgatók nem terhelik a szervereket. Ilyen például a nyári szünet, amikor a kihasználatlan erőforrásokat kutatási célokra lehet használni. A tanév közepén is lehetséges, hogy napközben a hallgatók használják, este meg kutatásra.

Hol a Matlab cd?
Pataricza András, a BME oktatója dolgozik azon, hogy a budapesti Műszaki Egyetemen is gyökeret ereszen ez az egyébként kicsiben már most is működő technológia, a BME lehet az első magyar IBM VCL-tag. „15 évvel ezelőtt voltam egy e-bussiness-konferencián. Az IBM akkori vezérigazgatója azt mondta, hogy az e-bussiness csak egy átmeneti kifejezés, mivel öt év múlva vagy e-bussinessünk lesz vagy semmilyen. Ugyanez a helyzet most a felhővel is” – mondja.

A VCL nyílt forrású, így csak letöltötték és kipróbálták a BME-n. A következő szemeszter elején kiderült, hogy az eddigieknél jóval több, 200 hallgatót kell kiszolgálnunk a tanszéki laborokban, ami már nem menne egyszerűen. „Ekkor megcsináltuk a saját belső felhőnket, integráltuk a meglévő egyetemi szolgáltatásokba, így a kollégiumból dolgozó hallgatók teljesen ugyanazt a szolgáltatást kapták, mint amit a laborból kapnának”.

Az oktató szerint a Virtual Computing Lab olyan, mint egy nagyon okos laborvezető: a hallgató felmegy a felhőbe, foglal időpontot, kapacitást, kap egy kész szoftvercsomagot. Innentől, amikor a munkája fut, olyan érzése lehet, mintha egy erre való számítógépe lenne. A diákok bárhonnan, bármikor elérhetik a kutatási témájukat és az ahhoz használandó szoftvereket mondjuk a kollégiumból, akár barátnőjük ágyából is.

Egy felhőben viszonylag összetett dolgokat lehet megoldani. Például összerakható egy ipari környezet, speciális szoftverekkel. Ezeket otthon nem tudják megcsinálni a hallgatók, ezért nem tudnak valóságos környezetben dolgozni. Így viszont valódi problémákkal találkozhatnak a diákok. A felhővel egyszerűbb az egyetemek egyik nagy gondja, a licenckezelés is. „Szappanoperába illő, hogy mi van mindig a Matlab CD-vel. Az egy drága szoftver, ezért nagyon kevés egyetem vesz kampuszlicenceket: van egy darab és mindenki azt használja, ezért mindenki mindig azt keresi. Most felraktuk a felhőbe, és meg van oldva. Ráadásul több erőforrást tudunk hozzá biztosítani, mint amennyit asztali felhasználóként kapnának”.

Nem mindegy a költség sem. Pataricza szerint a laboratóriumi helyek a leginkább kívánatos erőforrások; számításink szerint, egy jól, nyolc órában működő laborban egy darab pécé egy órára 200 forintba kerül – megosztott erőforrásokkal ez a költség egyharmadára esik. Ez még egyetemi szinten is érezhető. Rindos szerint felhővel számolva egy óra körülbelül 10 centbe kerül (22 forint).

A Neptun problémáit nem oldja meg
Rindos szerint a virtuális labor szinte bármire képes, minden szolgáltatás, alkalmazás, ami számítógépen elfutna, elfuthat felhőben is. Sőt, Észak-Karolinában már futtatnak a Neptunhoz hasonló, kurzusfelvételi szoftvereket is.

A BME-n azonban egyelőre nem valószínű, hogy a gyakran terhelési problémákkal küzdő Neptun a felhőbe költözzön: technikailag ez lehetséges lenne, de meg kell oldani rengeteg adatvédelemmel kapcsolatos problémát is. A magyar szakembereket egyelőre nem győzi meg az sem, hogy az adott egyetemi VCL-en belül is kialakíthatóak úgynevezett alfelhők, amelyeket mindenféle védelmi megoldásokkal lehet körülbástyázni.

Rindos szerint a megoldás biztonságosságát bizonyítja, hogy az NSA is használja. Egyetemi szinten pedig teljesen személyre szabott lehet, hogy például adott szak hallgatója mihez fér hozzá.

Hasonló problémákkal egyébként nemzetközi szinten is küzdenek: az ilyen egyetemi felhők különböző részei technikailag gond nélkül képesek lennének megosztani egymással felesleges erőforrásaikat, azonban egyelőre ezt gátolja a jogi környezet, talán nem is alaptalanul. A felhő szabályozása pedig még messze van, igaz, legalább a 2014. január elsején életbe lépő új Európai Uniós adatvédelmi csomag már kísérletet tesz majd erre.

Jön a távoktatás?
Pataraczia szerint magyar felsőoktatás a távoktatás irányába megy, mivel a legtöbb hallgató dolgozik is az egyetem mellett. A felhőből elérhetik, és otthonról is csinálhatják a feladatokat, professzionális környezetben.

Rindos szerint fontos pont, hogy a végfelhasználónak csak egy olyan eszközre van szüksége, amely képes böngészőt futtatni. Ez lehet egy Iphone, laptop, vékonykliens is, mivel az összes hardver és szoftver egy adatközpontban fut, az IBM-nél, az egyetemnél vagy bárhol, olyan helyen, ahol a szakértők és az erőforrások elérhetőek, hogy támogassák ezt. Innen pedig már csak egy lépés az egyetemek virtualizációja, a távoktatás bevezetése, az online kurzusok elindítása.

„A felhővel virtualizáltuk az adatközpontokat. Most virtualizáljuk a laborokat, az osztálytermeket. Ha virtualizálni tudjuk az egyetemi erőforrásokat, eddig elérhetetlen szinteken tudunk együttműködni” – mondja Rindos. Az IBM cloudszakértője szerint a tradicionális, évszázadok alatt kifejlődött tanítás pozitív aspektusainak meg kell maradniuk, de folyamatban van az egyetem virtualizációja, még akkor is, ha ebből nem hamar lesz valóság.

Egyetért vele a BME oktatója is. „Én konzervatív vagyok ebben a kérdésben, szeretek a hallgatók szemébe nézni. Ha látom, hol tartanak, tudok alkalmazkodni. Ez a távoktatásnál nem lehetséges. Az elektronikus oktatás viszont behoz például szimulációkat, amiket most nem csinálunk. Szerintem nem lesz nagy ugrás, inkább lassú átmenet jön”.

Okosodik az egyetem
Lényegében ezen az átmenet dolgozik az IBM Magyarország által életre hívott Okos Egyetem Munkacsoport, amelyet kétéves előkészítő munka után idén indított el több magyarországi egyetem és oktatásban résztvevő cég, non-profit, civil vállalkozásként. Az oktatás, az egyetem jövőjével foglalkoznak, létrehoznak egy keretrendszert, amely definiálja, hogyan kellene kinéznie egy oktatási rendszernek, ha a nulláról lehetne felépíteni.

Milyen készségekre lesz szükségünk a jövőben? Hogyan definiálható újra az oktatás? Mikor kezdjük a tanítást? Folytassuk a tanulást a diplomázás után? Ezeket nem lehet egyetlen kutatóintézet vagy egy szűk egyetemi csoport álláspontja alapján megválaszolni, ezért jött létre a munkacsoport. Az oktatáskutatásnak már most is nagyon sok eredménye van, de ezeket nem építették be a rendszerbe. A munkacsoport fő célja, hogy az eredményeket hasznosítsák az oktatásban. A koncepció még készül, de a felhőalapú oktatás, mint eszköz már szerepel benne.

„Nagyon sok ember megkapja a diplomáját, ekkor még nagyjából elfogadható európai készségekkel rendelkeznek. A szubjektív érzésem az, hogy Magyarországon nincs lehetőség élethosszig tartó tanulásra, például Németországgal összehasonlítva, ahol rengeteget dolgoztam. Ezért az olyan eszközök, mint a VCL, az online kurzusok, nemzetközi tanítás fontos az élethosszig tartó tanulásban. Frissen lehet tartani a készségeket, sőt, a hátrányos helyzetű emberek is kevesebb akadállyal szembesülve juthatnak tudáshoz” – véli Pataricza.

Magyarországon egyelőre nincsenek intézményi keretei az online kurzusoknak, digitális tananyagoknak, netes oktatásnak. Tavaly még az oktatási államtitkárság sem számolt velük, a forgatókönyvet viszont nemcsak ők írják: technikailag már minden adott az egyetemek virtualizációjához, az átalakulás elkezdődött.”

Szerkesztői megjegyzés:
Fontos témákat vet föl a cikk, de érződik, hogy most a felhőtechnológia az bűvszó, amelyet minden aktuális törekvés alátámasztására használnak.
Forrás:
Felhőbe költöznek az okos egyetemek; Laza Bálint; index.hu; 2013. november 7
Hasznosan egészít ki a cikket:
Cloud computing; Wikipédia
Szuperszámítástechnika; Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet

Elektronikus számla – miért hal meg a gyakorlatban?

„Miért nem versenyképesek a magyar vállalkozók? Vegyünk egy egyszerű példát, a számlázást. A helyzet egy közismert anekdotával is jól leírható: megkérdezik a cigányzenekar prímását Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész játékáról, mire fanyalogva csak annyit mond: „szép szép, de asztalnál meghal…” Így vannak a magyar cégek is az elektronikus számlázással: minden tekintetben szebb és jobb mint a számlatömbös, de a vállalkozói gyakorlatban mégis meghal. Miért?

Évek alatt cikkek százai születtek a neten, amik mind arra mutatnak rá, hogy mekkora pazarlás papírban és pénzben is a számlatömbök használata. Nem túlzó becslés, ha azt mondjuk, hogy milliárdokat buknak rajta a vállalkozások. Tömböt vesznek, kitöltik, postára adják, elővigyázatosságból eleve ajánlva. Vesznek hozzá tömböket nyilvántartó tömböket is. Elrakják széfbe. Igyekeznek sosem elrontani az áfa mértékét. Aki nem jártas ezen a területen, annak érdekességképpen: az ÁFA ugye 27 százalék, de amikor valahova „ÁFA-tartalmat” kell feltüntetni, akkor 21,26 százalék a helyes arány. (Ezért volt jobban kezelhető korábban a 25 százalékos áfa, de ez most mindegy…)

Szóval sok vesződség van a papíros számlával, mégsem merünk bízni a digitálisban. Hogy miért? Egészen egyszerűen azért, mert nem lehet megfogni! Mindenki attól fél, hogy ha e-mailben küldi el egy vevőnek, akkor az kitörli és nem fizet. Nem mintha egy papírt ne lehetne kidobni. Félnek attól is, hogy valami baj lesz a számítógéppel, és eltűnnek az adatok, vagy paranoiásan kell több tárat fenntartani (a „felhő” mint informatikai fogalom meg aztán különösen távol áll a magyar vállalkozótól). A vicces az, hogy nemcsak attól félünk, hogy el tud tűnni, hanem attól is, hogy elő tud kerülni! Például ha jön az adóhivatal, akkor könnyebb a preparált tömböt/kapcsos mappát elővenni. Gépen ez a trükközés nehezebben is megy, rossz mappát nyit az ember, kész a baj, bukó van!

Aztán ott vannak azok a büszke magyar vállalkozások, akik nem hisznek az e-mailben, feléjük e-számlát kibocsátani pláne nehézkes. (A digitális számlát persze ki is lehetne nyomtatni és így elküldeni a nehéz embereknek.) Ott van még persze az az akadály is, hogy az idő nyerésre játszó számlabefogadók rögtön megkritizálnak egy számlát, hogy el van írva a név, meg a dátum, meg ilyenek. Ezek ellen is jobb a kézi tömb, mert helyben kitöltve és átadva fel sem merülhet, hogy heteken át kifogásokkal dobálgassa vissza az illető.

Számlát kibocsátani Magyarországon csakis szigorú sorszámmal, különleges papíron, vagy ha virtuálisan áll elő egy számla, akkor digitális aláírással ellátva lehet. A számlatömb vásárlásakor felírják a boltban a cég adatait. Mindezt azzal a céllal, hogy ne lehessen kiállítani kamuszámlát. Befolyással bír mindez a számlagyárak és az ÁFA-csalók forgalmának alakulására? Csöppet sem. De remek móka, és nagyszerű büntetési indok a tisztességes vállalkozásokkal szemben! Sokáig például minden e-számla úttörőnek egyedi digitális aláírást kellett váltania pénzért, mígnem megtalálta az okos kiskaput egy e-számlás cég (a Billzone.eu), és felismerte, hogy elég ha a rendszer szolgáltatója rendelkezik egyedül digitális aláírással, és azt bocsátja minden egyes ügyfele rendelkezésére – szabályozott körülmények között. Azóta a piac többi szereplője is átállt erre, jó néhány honlapon kínálnak e-számla szolgáltatást, akár ingyen, havi díjért, vagy egyszeri belépési díjért.

Fontos azonban tudni, hogy az adott szolgáltató megbízható-e a tárolás tekintetében. Ugyanis egy pdf-ben (vagy más, hatóság által elfogadott file formában) átküldött, digitálisan legyártott számla kinyomtatott verzióját nem fogadja el az adóhatóság. Ezért szükség van arra, hogy le legyen mentve és digitálisan is alá legyen írva. Az e-számla szolgáltató tehát jó ha tud kínálni olyan, további szolgáltatásokat is – mint az archiválás, a kinnlevőségkezelés, vagy más automatizált forgalmi megoldások. Itthon egyelőre a nagy számlaforgalmat bonyolító multik szeretik ezt igazán, pedig egy néhány termékes webshop, vagy akár havi egy-két számlát kiállító cégnek is ugyanolyan hasznos lenne.

A számlaadáshoz és -forgalomhoz kapcsolódó már-már vallásos magyarországi szigor értelmetlenségével kapcsolatban az ember főleg akkor világosodik meg, ha szembesül a külföldi gyakorlattal. A világ legtöbb helyén valójában egyáltalán nem speciális dokumentum egy számla. Egy rendesen sorszámozott, excelben formázott file és annak kinyomtatott verziója is tökéletesen jó, ha megfelel a vonatkozó direktíváknak, például jól azonosíthatóan rendelkezik a kötelező elemekkel és a sorszámmal. Nem kell ahhoz feltétlen indigós papír meg digitális aláírás. Ráadásul, ha külföldről érkezik, akkor a magyar hatóságoknak is megfelel, hiszen például kínai import esetén ilyen formátumú számla bármikor megteszi a NAV vámügyeseinek, hogy ez alapján áfát számoljanak és azt előre behajtsák az importáló cégen. Bezzeg ha magyar cég ad ki ilyen formátumban számlát, az már aggályos! A számítógéppel készített számla – amennyiben nem rendelkezik megbízható ellenőrzési kapcsolattal – papíralapú számlának minősül, onnantól pedig felmerül a hitelességi kérdés. Ugyanakkor az elektronikus számlákat csak és kizárólag digitális módon lehet tárolni, hiszen azok csak az eredeti, elektronikus formában felelnek meg az adóhatóságnak.

Pedig egy számla nem a külsőségeitől lesz valós kötelem, hanem a tartalmától. Lehet bármilyen hiteles egy számla, mégis fals, ha nincs mögötte valós teljesítmény.Ettől függetlenül itthon túlbonyolítják a számlákkal kapcsolatos hivatalos elvárásokat. Van persze másik véglet, Brazília meg más Latin-Amerikai országok, ahol az adóbevételek maximalizálása végett minden számlázás digitális, és az adóhatósághoz is be van csatornázva, hogy valós időben győződhessenek meg a kapcsolódó adófizetési kötelezettség keletkezéséről. És még mi félünk az online pénztárgépektől, ugyebár…

Egy szó mint száz, a rendes elektronikus számla – tehát nem az ami géppel készül, de csak kinyomtatva érvényes, hanem ami gépen készül, csak gépben tárolva hiteles, de praktikus okokból bármikor ki is nyomtatható – sokkal kényelmesebb és olcsóbb mint azt a gyakorlatban megkeseredett vállalkozók általában gondolják Magyarországon. Ha az informatikai háttértől való félelmünket levetkőzzük, akkor hamar hozzá lehet szokni, és utána már az lesz a furcsa, ha néha-néha kézzel kell kiállítani egy-egy számlát valami „maradi” ügyfélnek.”

Forrás:
Elektronikus számla – miért hal meg a gyakorlatban?; Pénzkérdés; 2013. november 4.

Leégett az Internet Archive szkennelő központja

„Leégett az Internet Archive San Franciscoban lévő egyik épülete november 6-ra virradó reggel. Az anyagi kár jelentős, szerencsére sem emberéletben, sem adatokban nem esett kár és a szolgáltatások (így például a méltán népszerű Wayback Machine) továbbra is üzemelnek. Aki nem ismerné, az Internet Archive non-profit szervezet, amelynek célja az interneten hozzáférhető anyagok megőrzése, illetve újabban kiterjesztette tevékenységét a kulturális anyagok digitalizálására és egy több millió kötetből álló könyvgyűjtemény felépítésére is.

A most leégett épület szkennelő központként működött, itt digitalizálták a begyűjtött könyveket. Mivel külön helyiségben, elzárva tárolták az anyagokat, ezért csak néhány, éppen digitalizálás alatt álló anyag semmisült meg, amelyek pótlása megoldható és már folyamatban is van. Az eszközök azonban tönkrementek és az épületben is jelentős kár keletkezett. Aki tud, segítsen újjáépíteni az épületet és beszerezni a tönkrement eszközök pótlására szükséges berendezéseket.

Az esemény kapcsán elgondolkodhatunk, hogy vajon mennyire sebezhetetlen az internet, illetve az interneten elérhető tartalom. Az Internet Archive messze a leghíresebb kezdeményezés, amely az interneten elérhető anyagok megőrzését célozza. Bármennyire is hálózatos azonban az internet mögötti rendszer felépítése és redundáns (számos, egymástól virtuálisan és fizikailag is eltérő helyen található) az interneten lévő tartalom, valójában ezek a tartalmak hihetetlenül tiszavirág életűek. Folyamatosan megújulnak az oldalak, megszűnnek vagy elköltöznek lapok és ezzel párhuzamosan tűnnek el tartalmak. Egy 5 vagy 10 évvel ezelőtti honlap lehet, hogy ma is fellelhető, de nem az akkori tartalmakkal, pláne nem az akkori dizájnnal és menüszerkezettel. Az Internet Archive Wayback Machine kezdeményezése egyfajta virtuális időgépként működik, ami képes visszavinni minket és megnézni milyen volt egy oldal évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Sokszor maguk az oldal kezelői is csak a Wayback Machine segítségével tudják felidézni, hogy milyen volt egykoron az oldaluk.

A leégett épület egyébként az 5 millió kötetet és egyéb elemet számláló Digitális Könyvgyűjteményhöz tartozott (Digital Books Collection). Az Internet Archive céljai közé tartozik egy hatalmas digitális könyvtár felépítése. Idővel az Internet Archive idővel legalább annyira fontossá válhat az emberiségnek, mint egykoron az Alexandriai Könyvtár az ókori világ számára. A mostani tűz azonban megmutatta, hogy ez sem sebezhetetlen, fontos, hogy vigyázzunk rá”

Forrás:
Leégett az Internet Archive szkennelő központja; Pintér Róbert; Netidők Blogtársaság; 2013. november 8.
Korábbi cikkünk:
Az Internet-kultúra templomáról; Z. Karvalics László; 2012. március 13.

Törvények, rendeletek

Ingyenesség, gyorsaság és hatékonyság: újabb lépések az ügyfélbarát közigazgatásért

„Ma nyújtotta be a közigazgatási tárca a parlamentnek azt a törvénymódosító csomagot, amely számos ponton tovább egyszerűsíti az ügyfelek mindennapi ügyintézését a kormányhivatalok működésének tapasztalatai alapján, valamint segíti a bűncselekmények áldozatait is avval, hogy az okmányok pótlásának költségeit a jövőben az állam átvállalja.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainál tett bejelentés után, a bűncselekmények áldozatai ingyenesen juthatnak új személyi okmányokhoz a jövőben. A jelenlegi gyakorlat szerint a személyi okmányok pótlása az állampolgárt terheli, aki egyébként is bűncselekmény áldozata, s csak kivételes esetben engedélyezik a költségmentességet. Annak érdekében, hogy a bűncselekmény áldozatait ne terheljék még további kötelezettségek, a törvényjavaslat szerint a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében elveszett vagy megsemmisült személyazonosító igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt illetékmentesen lehet pótolni, hogy az áldozatot ne terheljék további kötelezettségek. A pótolt okmányt az eltulajdonított okmány érvényességi idejével és annak megegyező adattartalmával állítják ki.

A területi államigazgatás átalakításának utolsó nagy lépéseként 2013 végén megkezdődik a kormányablakok országos hálózatának kialakítása, az ehhez szükséges törvényi módosításokat szintén tartalmazza a benyújtott javaslat. Több ponton módosul a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). Többek között lehetővé válik, hogy a Ket.-nek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezései az állampolgársági eljárásban is alkalmazandók legyenek, így egyes, az állampolgársági eljárással kapcsolatos beadványokat a kormányablakoknál is be lehet majd nyújtani. Mindemellett rögzíti, hogy a kormányablak közreműködő hatósági eljárása esetén rövidül az érdemi ügyintézés ideje is. Hasonlóan a jelenleg is működő kormányablakokhoz egy munkanap alatt kell a kormányablaknak a benyújtott kérelmet az eljáró hatóság számára továbbítani.

A tervezet az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer funkcióit hozzáigazítja a modern és szolgáltató közigazgatás követelményéhez, teljes mértékben összhangot teremt az információs önrendelkezési jog védelmével összefüggő alapjogi követelményekkel, valamint elősegíti a rendszer még hatékonyabb alkalmazhatóságát. Ezért több, az elektronikus anyakönyvi rendszer informatikai hátterének kialakítása során felmerült szabályt pontosít. A benyújtott javaslat módosítja az ingatlan-nyilvántartási törvényt is, így a jövőben a kormányablakban lehetővé válik a hiteles tulajdoni-lap másolat és térképmásolat kiadása.

A kormány célkitűzései között kiemelt célként jelent meg a Jó Állam létrehozása. Az ügyfelek szempontjából továbbra is elsődleges cél az ügyintézés menetének egyszerűsítése, a kormányablakban elérhető szolgáltatások folyamatos bővítése, a közigazgatásba vetett bizalom helyreállítása és az ügyfélbarát közigazgatás alapelvének széleskörű, élethelyzetekhez igazított alkalmazása.”

Forrás:
Ingyenesség, gyorsaság és hatékonyság: újabb lépések az ügyfélbarát közigazgatásért; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2013. november 5.
T/12939 A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról (pdf)