Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Bizottság 16 kezdeményezése az európai digitális egységes piac létrehozására

„Az internet és a digitális technológiák átalakítják világunkat az üzleti és a magánélet minden területén. Európának aktív szerepet kell játszania a digitális forradalomban, és az abból fakadó új digitális lehetőségeket minden polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tennie. A kérdés: hogyan? A válasz: az EU egységes piacában rejlő lehetőségeket kihasználva. A mai napon az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a digitális egységes piac létrehozását célzó terveinek részleteit, amely egyike kiemelt prioritásainak.

Az internetes akadályok miatt a polgárok nem férnek hozzá bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz: csak 15 százalékuk vásárol másik uniós tagállamból online; Az internetes és az induló vállalkozások nem tudnak teljes mértékben profitálni az online növekedési lehetőségekből: csak 7 százalékuk folytat értékesítést másik tagállamban (további adatokat a Tájékoztatóban olvashat). Ezenfelül az üzleti szféra és a kormányzatok sem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális eszközök nyújtotta előnyöket. A digitális egységes piac létrehozásának célja, hogy lebontsa a szabályozási akadályokat és a 28 nemzeti piacból egységes piac épüljön ki. A teljes mértékben megvalósult digitális egységes piac előreláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá gazdaságunkhoz és többszázezer munkahelyet teremtene.

A ma elfogadott digitális egységes piaci stratégia célzott intézkedéseket tartalmaz, amelyeket 2016 végéig kell végrehajtani (ld. melléklet). A stratégia az alábbi három pillérre épül: 1. az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozások számára; 2. a digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése; 3. az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása.

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „Ma lefektetjük Európa digitális jövőjének alapjait. Olyan telekommunikációs hálózatokat szeretnék, amelyek az egész kontinenst behálózzák, olyan digitális szolgáltatásokat, amelyeknek a határok nem jelentenek akadályt, valamint szeretném, ha minél több innovatív, dinamikusan fejlődő európai kisvállalkozás jönne létre. Azt akarom, hogy függetlenül attól, hogy Európa-szerte minden fogyasztó a lehető legjobban járjon és minden vállalkozás a lehető legszélesebb piacot tudja elérni. Pontosan egy évvel ezelőtt azt ígértem, hogy egyik kiemelt prioritásom lesz a teljes mértékben megvalósuló digitális egységes piac. Ma beváltjuk ezt az ígéretet. A digitális egységes piaci stratégiában meghatározott 16 kezdeményezés hozzájárul, hogy az egységes piac megfeleljen a digitális kor követelményeinek.

Andrus Ansip, digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Stratégiánk nagyszabású és szükséges program, melynek egyes kezdeményezései olyan területekre irányulnak, ahol az EU szerepvállalása igazán többletértéket jelent. E kezdeményezések hozzásegítik majd Európát ahhoz, hogy élvezhesse a digitális jövő gyümölcseit. A polgárok és a vállalkozások számára biztosítani fogja azokat az internetes szabadságokat, amelyek elengedhetetlenek a hatalmas uniós belső piac nyújtotta előnyök maradéktalan kihasználásához. A kezdeményezések kapcsolatban állnak egymással és erősítik egymás hatásait. Mielőbbi megvalósításuk nagyban támogathatja a munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló erőfeszítéseket. A stratégia számunkra kiindulási pontként szolgál, nem a célvonalat jelenti.”

Günther H. Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így nyilatkozott: „Gazdaságaink és társadalmaink egyre inkább a digitális korszak felé haladnak. Jövőbeni jólétünk nagy mértékben függ attól, hogy mennyire lesz sikeres az átállás. Európa építhet erősségeire, de nem szabad a babérjain ülnie. Gondoskodnia kell arról, hogy az uniós iparágak megfelelően alkalmazkodnak, és polgárai teljes mértékben kiaknázzák az új digitális szolgáltatásokban és termékekben rejlő lehetőségeket. Fel kell készülnünk a modern társadalom jelentette kihívásokra. A Bizottság olyan javaslatokat nyújt majd be, amelyek mind a fogyasztók, mind az ipar érdekeit egyaránt szem előtt tartják.”

A digitális egységes piaci stratégia 3 pillérre építve 16 intézkedést határoz meg, amelyeket a Bizottság 2016 végéig valósít meg.
I. pillér: A digitális termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozók számára
A Bizottság javaslatot tesz:
1. olyan szabályok elfogadására, amelyek egyszerűbbé tehetik a tagállamközi elektronikus kereskedelmet. Ide tartoznak azok a szerződésekre és fogyasztóvédelemre vonatkozó harmonizált uniós szabályok, amelyek internetes vásárlás esetén mérvadók – függetlenül attól, hogy fizikai árukról van szó, mint a cipők vagy a bútorok; vagy digitális tartalomról, mint az e-könyvek vagy az alkalmazások. A fogyasztók a jogok és ajánlatok szélesebb köréből profitálhatnak, míg a vállalkozások számára egyszerűbbé válik az EU másik tagállamaiban történő értékesítés. Ez fokozza majd a tagállamközi elektronikus kereskedelembe vetett bizalmat (további információk és adatok a Tájékoztatóban találhatók).

2. a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára, annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi szabályoknak gyorsabban és következetesebben lehessen érvényt szerezni.

3. a csomagkézbesítési szolgáltatás hatékonyabbá és megfizethetőbbé tételére. Jelenleg az interneten értékesíteni kívánó vállalkozások 62%-a mondja azt, hogy a túl magas csomagkézbesítési költségek akadályt jelentenek (ld. a nemrég közzétett e-kereskedelemről szóló Eurobarométer felmérés).

4. a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozás megszüntetésére. A területi alapú tartalomkorlátozás azt a diszkriminatív gyakorlatot takarja, amikor az internetes értékesítő a fogyasztó földrajzi helyzete alapján megtagadja a hozzáférést a weboldalhoz, vagy átirányítja őt egy helyi áruházba, ahol más árakat alkalmaz. Az ilyen típusú gyakorlatból ered például az, amikor időnként egyes tagállamokban tartózkodó ügyfeleknek ugyanazon úti cél esetén és ugyanolyan autó bérlésekor magasabb díjat kell fizetniük.

5. az európai e-kereskedelmi piacokra hátrányosan ható potenciális versenyügyi aggályok feltérképezésére. A Bizottság ennek érdekében a mai napon antitröszt vonatkozású versenyjogi vizsgálatot indított az e-kereskedelemi ágazatban (ld. Sajtóközlemény).

6. egy modern, európaibb szerzői jogi keretre: A Bizottság 2015 vége előtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő a nemzeti szerzői jogi rendszerek közötti különbségek csökkentésére. A javaslatok értelmében – többek között további harmonizáló intézkedéseken keresztül – Európa-szerte szélesebb körű internetes hozzáférés válna lehetővé a felhasználók számára. A cél, hogy a polgárok számára elérhetőbbé váljanak az internetes kulturális tartalmak, ami hozzájárulna a kulturális sokféleség életben tartásához és fejlesztéséhez is. Célja továbbá, hogy ezzel egy időben új lehetőségeket nyisson meg az alkotók és a tartalomipar számára. A Bizottság mindenekelőtt biztosítani akarja, a hazájukban filmeket, zenét vagy más online termékeket vásároló felhasználók ezekhez akkor is hozzáférjenek, amikor más európai országban tartózkodnak. A Bizottság figyelmet fordít majd az internetes közvetítőknek a szerzői jogi védelem alatt álló művek vonatkozásában betöltött szerepére. A szellemitulajdon-jogok üzletszerű megsértése esetén történő jogérvényesítés hatékonyságát is fokozni fogja.

7. a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy felmérje, hogy szükséges-e kiterjeszteni az irányelv hatályát az internetes közvetítésekre, és hogy milyen további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a műsorszolgáltatások országhatártól függetlenül elérhetővé váljanak.

8. a vállalkozásokra az eltérő héaszabályozások [ÁFA. Szerk.] miatt háruló adminisztratív terhek csökkentésére: hogy a fizikai árut más tagállamokban is értékesítők ugyanúgy profitálhassanak az egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és fizetési mechanizmus jelentette előnyökből, többek között egy közös héa-határérték bevezetésével, amely elősegítené a kisebb induló vállalkozások internetes értékesítését.

II. pillér A digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése
A Bizottság:
9. javaslatot terjeszt elő a távközlési szabályozás nagyszabású átdolgozására. Ez magában foglalja majd a hatékonyabb frekvenciakoordinációt, valamint a nemzeti szintű frekvenciaelosztás során alkalmazandó közös uniós kritériumok meghatározását; ösztönzők fejlesztését hálózatokba történő beruházásokhoz; egyenlő versenyfeltételek biztosítását minden – hagyományos és új – piaci szereplő számára; valamint egy hatékony intézményi keret kidolgozását.

10. felülvizsgálja továbbá az audiovizuális médiára vonatkozó keretszabályozást is, hogy hozzáigazítsa azt a 21. század követelményeihez. A felülvizsgálat során a különböző piaci szereplőknek (televíziós műsorszolgáltatók, lekérhető audiovizuális alkotások szolgáltatói, stb.) az európai alkotások promóciójában játszott szerepére összpontosít majd. Azt is megvizsgálja, hogy hogyan lehet a meglévő szabályokat (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet) az új tartalomközvetítési üzleti modellekre adaptálni.

11. átfogóan elemzi az internetes platformok (keresők, közösségi média, alkalmazás-áruházak, stb.) piaci szerepét. Az elemzés kiterjed majd a keresési eredmények és az árazási gyakorlat átláthatóságának hiányára, az összegyűjtött információ felhasználásának módjára, a platformok és az ellátási lánc további szereplői közötti kapcsolatra, továbbá a saját szolgáltatásoknak a konkurencia kárára történő reklámozására – a versenyjog által még nem kezelt szempontok vonatkozásában. A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy az internetes illegális tartalmak jelentette problémára mi lenne a legjobb megoldás.

12. meg kívánja erősíteni a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, különösen ami a személyes adatok kezelését illeti. A Bizottság az előreláthatóan 2015 végén elfogadásra kerülő új uniós szabályozásra építve felülvizsgálja az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet.

13. javaslatot tesz arra, hogy az internetes hálózati biztonsággal kapcsolatos technológiák és megoldások területén az EU alakítson ki partnerséget az ágazattal a kiberbiztonságra vonatkozóan.

III. pillér Az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása
A Bizottság:
14. a szabad uniós adatforgalom támogatására javaslatot nyújt be „európai szabad adatáramlási kezdeményezés” címmel. Előfordul, hogy az új szolgáltatásokat akadályozzák az adatok tárolási helyére vagy az adathozzáférésre vonatkozó korlátozások. Ezeknek a korlátozásoknak sokszor semmi közük a személyes adatok védelméhez. Az új kezdeményezés megoldást keres ezekre a korlátozásokkal kapcsolatos problémákra, és így ösztönzi majd az innovációt. A Bizottság útjára indít majd egy európai felhő kezdeményezést is, amely a felhőszolgáltatások tanúsításával, a felhőszolgáltató-váltással és a „kutatási felhővel” foglalkozik majd.

15. prioritásokat határoz meg a digitális egységes piac szempontjából kulcsfontosságú területeken alkalmazandó szabványokkal és interoperabilitási előírásokkal kapcsolatosan. Ilyen kulcsfontosságú területek az e-egészségügy, a közlekedéstervezés vagy az energia (intelligens fogyasztásmérés).

16. támogatja a befogadó digitális társadalmat, ahol a polgárok rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy megragadják az internet kínálta lehetőségeket és javítsák elhelyezkedési esélyeiket. Az új e-kormányzati cselekvési terv összeköti majd az európai vállalkozói nyilvántartásokat, garantálja, hogy a különböző nemzeti rendszerek átjárhatóak legyenek, és biztosítja, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak csak egyszer kelljen közölniük adataikat a közigazgatási szervekkel. Ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy a kormányzati szervek többször is bekérik azokat az adatokat, amelyek már amúgy is a rendelkezésükre állnak. Ez a „csak egyszer” elnevezésű kezdeményezés hozzájárul a bürokrácia leépítéséhez és 2017-re körülbelül 5 milliárd euró évi megtakarítást eredményez. A Bizottság fel kívánja gyorsítani az e-közbeszerzésre és az interoperábilis e-aláírásra történő átállást is.

A következő lépések
A digitális egységes piaci projektcsapat 2016 végére biztosítja a felsorolt intézkedések végrehajtását. Az Európai Parlament és a Tanács támogatásával a digitális egységes piac mielőbb teljes mértékben megvalósulhat.
A digitális egységes piac témáját az Európai Tanács is tárgyalja június 25-26-i ülésén.

További információk:
A mai napon elfogadott dokumentumok:
Közlemény – Európai digitális egységes piaci stratégia [angolul] Staff Working Document – A Digital Single Market Strategy – Analysis and Evidence (Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az európai digitális egységes piaci stratégia – Elemzés és tények)

Tájékoztatók:
Kérdések és válaszok a digitális egységes piaci stratégiáról (Tájékoztató)
Miért van szükség a digitális egységes piacra?
A 28 tagállamra vonatkozó tájékoztatók

További hasznos hivatkozások:
A digitális egységes piaccal foglalkozó weboldal (#DigitalSingleMarket)
A digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégia: az Európai Bizottság által kijelölt cselekvési területek(2015. március 25.)
Mennyire digitális országban él Ön? A legfrissebb adatok szerint Európának van még mit fejlődnie (2015. február 24.)
Andrus Ansip, digitális egységes piacért felelős alelnök weboldala (@Ansip_EU)
Günther H. Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos weboldala (@GOettingerEU)
Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása
A Bizottság munkaprogramja a 2015. évre

I. melléklet
A kezdeményezés ütemterve

II. melléklet
A digitális egységes piac három pillére

Forrás:
A Bizottság 16 kezdeményezése az európai digitális egységes piac létrehozására; Európai Bizottság; IP/15/4919; 2015. május 6.

Kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz EU-s forrásokra pályázni

„A kormány olyan pályázati rendszert hoz létre, mely kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz a korábbinál – jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető fejlesztési támogatásokról és lehetőségekről tartott előadásán.

„Az új rendszer nem a vállalkozások csuklóztatására épül” – mondta Csepreghy Nándor, majd hozzátette; korábban egy GINOP pályázathoz 600 adatmezőt kellett kitölteni, ma már csak mintegy háromszázat, mert a nyilvános adatokat az állami adatbázisok nyerik ki. 2015 végére száz tételre csökkentik egy klasszikus pályázat adatmennyiségét, azok is leginkább a projekt céljára vonatkoznak.

A politikus megemlítette, hogy a kormány minden évben elfogad egy tervet, mely hónapra pontosan megadja, hogy milyen fejlesztési programok jelennek meg, így a vállalkozások kiszámítható módon készülhetnek a pályázatokra.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy megszüntetik a papír alapú ügyintézést és a pályázókat is elektronikus úton értesítik az ügyükben született döntésekről, valamint a nullás NAV igazolással rendelkező és köztartozásmentes, lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások biztosítéknyújtási kötelezettségét eltörlik.

A pályázatok elbírálásában 300 millió forintos beruházási értékig bevezetik az egyszerűsített eljárásrendet, aki a feltételeknek megfelel annak a források rendelkezésre állásáig automatikusan osztják ki a támogatást. Ha a vállalt feltételek bármelyikét nem teljesíti, azonnal vissza is követelik a kifizetett összeget.

Azoknál a beruházásoknál, ahol az állam a kiíró és az állam a felhasználó, mint például az egészségügyben, ott nem pályázati úton, hanem normatív alapon helyezik ki a forrásokat.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy változik a pályázatok elszámolási logikája. Amíg egy felhasználónak a támogatás 90 százalékát nem fizették ki, addig nem kell önerőt befizetnie. A felhasznált összegből megvalósult beruházás fedezetet jelenthet egy olyan hitelhez, mely az önrészt finanszírozza.

A helyettes államtitkár kijelentette: az előző hét évhez képest el kell választani egymástól a technológiai fejlesztést, a vállalkozások versenyképességének növelését és a foglalkoztatási célokat. Ha egy vállalkozás technológiai fejlesztésre kap támogatást, akkor a létszám megtartását várják el a pályázótól.

A kormány 2020-ra ötmillióra szeretné növelni a foglalkoztatottak számát, ezt elősegítheti a kisbirtok rendszer támogatása és a helyi turizmus fejlesztése – tette hozzá Csepreghy Nándor.”

Forrás:
Kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz EU-s forrásokra pályázni; Miniszterelnökség; 2015. május 6.

Május 8-án az Ügyfélkapu felhasználóinak száma átlépte a 2 milliót

Áprilisban volt az Ügyfélkapu tíz éves – lásd akkori hírünket és az infografikát. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy rövidesen újabb ünneplésre lesz alkalom, hiszen a használók száma, amely akkor 1 975 833 volt, rövidesen eléri a 2 milliót. Nos, 2015. május 8-án jelent meg a hír az Ügyélkapu üzemeltető NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Facebook-oldalán, hogy a felhasználók száma aznap átlépte a 2 milliót.

Néhány további infografika a fejlődés érzékeltetéséhez:

Ezek az adatok azt mutatják meg, hogy az adott hónap utolsó munkanapján az Ügyfélkapu adatbázisa hány felhasználót  tart nyilván.
Ezek az adatok azt mutatják meg, hogy az adott hónap utolsó munkanapján az Ügyfélkapu adatbázisa hány felhasználót tart nyilván.

Az Ügyfélkaput kiszolgáló szerverről származó  naplófájl-adatok azt mutatják, hogy havonta hány belépés történt az ügyfélkapun keresztül.
Az Ügyfélkaput kiszolgáló szerverről származó naplófájl-adatok azt mutatják, hogy havonta hány belépés történt az ügyfélkapun keresztül.

Az intézményeknek elküldött ügyfélkapus dokumentumok havonkénti száma a letöltött és elküldött dokumentumok számának összegével.
Az intézményeknek elküldött ügyfélkapus dokumentumok havonkénti száma a letöltött és elküldött dokumentumok számának összegével.

Forrás:
NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; Facebook; 2015. május 8.
Tíz éves az Ügyfélkapu; eGov Hírlevél; 2015. április 14.
Látogatottsági adatok; Magyarország.hu

Közigazgatás, politika

E-kártya és az egész közbeszerzési rendszer digitalizálása

„…Lázár János növelné a közbeszerzések nyilvánosságát
A közbeszerzések nyilvánosságát növelő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek Lázár János május közepén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az új törvény – amely a tervek szerint idén november elsején lépne hatályba – érdemi változást hoz a közbeszerzéseknél. A közpénzek elköltésének legfontosabb szempontjaként beszélt a nyilvánosság, az átláthatóság növeléséről.

Szavai szerint az értékelések során nem a legolcsóbb ajánlatok kapják majd a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.

A javaslat – amely a hazai és az uniós forrásokra is vonatkozik – rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Mintegy 30 százalékkal csökkenti a közbeszerzési eljárások határidejét, csökkenti az üzleti titoknak minősülő adatok körét, pontosítja az összeférhetetlenségi, kizárási okokat, felelősségi viszonyokat – sorolta a miniszter, aki példaként hozta azt is, hogy 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni. Ezzel összefüggésben Lázár János célként jelölte meg, hogy a kis és közepes cégeket is helyzetbe tudják hozni, a nagyok ne tudják őket kiszorítani. Mint mondta, a törvényjavaslatot május 19-én nyújtja be, a vitát pedig két részletben folytathatja le a Ház, és nyáron további konzultációkat tartanak.

Bejelentette azt is, hogy legkésőbb 2016 nyarától az egész közbeszerzési rendszert digitalizálják, azaz minden közbeszerzés az e-közigazgatás segítségével zajlik, megszűnik a papíralapú ügyintézés. Ezt részben a visszaélések kizárásával indokolta a miniszter.

Lázár János arról is beszámolt, hogy nemcsak az állami, hanem az államtól kapott pénz elköltése is közbeszerzés-köteles lesz, a tervek szerint 25 millió forintos értékhatártól.

A miniszter tájékoztatása szerint a kabinet ülésén a kormányhivatalok kapták feladatul annak megszervezését, hogy a lakosság dönthessen arról, mely állami díjak csökkenjenek jövőre.

Beszámolt arról is, hogy Pintér Sándor belügyminiszternek feladatul szabták az e-kártya rendszer kidolgozását, amely egy személyi, társadalombiztosítási és adóazonosításra vagy akár a közlekedési kedvezmények igazolására is alkalmas szisztéma lenne.

Jelentős egészségügyi eszközvásárlások várhatók
A Miniszterelnökség vezetőjét egészségügyi témában is kérdezték, ezzel kapcsolatban szólt az állami kórházakban működő, de privát szolgáltatók által működtetett laboratóriumok, diagnosztikai vizsgálatok „visszaszervezésére” vonatkozó kormányzati célkitűzésről. Példaként említette a CT-ket és a műveseállomásokat. Állami kórházban állami eszközzel állami szolgáltatás legyen – összegezte a célt, megjegyezve: mindez nem lenne gátja az állami kórházakon kívüli privát szolgáltatásoknak. E „visszaszervezésre” az adna lehetőséget – folytatta –, hogy EU-s pénzből még az idén 100-150 milliárd forintos egészségügyi eszközvásárlást terveznek.

A kórházak adósságkonszolidációjáról azt mondta, elég lesz a rendelkezésre álló forrás az adósság kifizetésére. Szintén kérdésre azt is közölte, támogatja, hogy újra legyen önálló állatorvos-tudományi egyetem.”

Forrás:
Minden devizahiteles jobb helyzetbe kerül; Miniszterelnökség; [a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatója, amelyen beszámolt az előző napi kormányülés döntéseiről]; 2015. május 7.

Átalakul Budapest Fővárosi Kormányhivatala

„A külső integráció keretében a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivataltól országos hatáskörrel vették át a külföldön élő magyarok családi eseményeinek anyakönyvezését – mondta a Rádió Orientnek György István, fővárosi kormánymegbízott. A kormányablakokban – amelyek száma év végére 32 lesz Budapesten – intézhető ügyek száma a jelenlegi 265-ről további 30-40-el fog bővülni az elkövetkező hónapokban – tette hozzá.

Átalakuló szociális feladatok
Március elsejétől átalakult a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások rendszere. Több, korábban az önkormányzatoknál intézhető ügy átkerült a kormányhivatalok hatáskörébe. „Viszonylag kevés idő állt rendelkezésre, de korrekt módon sikerült megegyezni a kerületekkel, így az első utalást – ami áprilisban volt esedékes – még húsvét előtt maradéktalanul teljesítette a hivatal. Budapesten így több mint 16.000 jogosultnak összesen mintegy 370 millió forint támogatást folyósított a kormányhivatal” – mondta a kormánymegbízott. Hozzátette: ez azokra vonatkozott, akik március 25-ig benyújtották igényüket. Azok számára pedig májusban folyósít a kormányhivatal, akik e határidő után igényeltek támogatást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a kérelmek beadásának helye változott, ehhez minden önkormányzatban megadják a tájékoztatást.

Külső és belső integráció a fővárosban
Április elsejével megtörtént mind a külső, mind a belső integráció. Mint azt György István elmondta, a 2011-ben elindult közigazgatási reform újabb lépése várhatóan még hatékonyabbá és az állampolgárok számára egyszerűbbé teszi az ügyintézést.

A belső integráció eredményeként a Budapesten eddig önálló feladat-és hatáskörrel rendelkező 13 szakigazgatási szerv a kormányhivatal főosztályaiként, illetve osztályaiként folytatja működését. Mint arra a kormánymegbízott rámutatott, ez munkavégzés szempontjából nem jelentett nagy változást, csupán szervezeti átalakítást. Az ügyintézési határidők viszont várhatóan csökkennek, mivel a korábbi szakigazgatási szervek által kiadott szakhatósági vélemények helyébe úgynevezett szakvélemények kerültek.

A külső integráció keretében a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivataltól országos hatáskörrel vették át a külföldön élő magyar állampolgárok családi eseményeinek – például születés, házasságkötés – hazai anyakönyvezésével kapcsolatos feladatait. Továbbá, a többi megyéhez hasonlóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a baleseti megtérítéssel és anyatej-elszámolással kapcsolatos feladatok, a Magyar Államkincstártól pedig család- és lakástámogatások kerültek át a fővárosi kormányhivatalhoz. A jelenlegi integráció 39 törvény módosításával járt.

Csökkenő vezetői létszám
„A törzshivatal és a kerületi hivatalok tekintetében nincs létszámváltozás, az OEP-től, a Bevándorlási-és Állampolgársági Hivataltól, valamint az államkincstártól pedig összesen 271 főt vettünk át. Arra törekedtünk, hogy a külső integráció tekintetében lehetőleg ugyanazok a kollégák, ugyanazon a helyen tudják végezni feladataikat” – mondta a kormánymegbízott. Hozzátette: a jelenleg 4692 főt foglalkoztató fővárosi kormányhivatalnál a kormányzat célkitűzéseinek megfelelően csökkent a vezető beosztásúak száma; az osztályok, főosztályok integrációhoz kapcsolódó átszervezésével a korábbinál 99-el kevesebb köztisztviselő rendelkezik vezetői kinevezéssel a kormányhivatalnál.

A munkatársak felkészítése az új feladatokra
„Az aktív korúak segélyezésének átvétele teljesen új feladatként jelentkezett, ezért ebben az esetben megszerveztük az érintett kollégák képzését. Önmagában az elméleti felkészítés még nem jelenti azt, hogy azonnal tudnak mindent, ehhez még némi gyakorlati tapasztalat is kell” – szögezte le a kormánymegbízott. A külső integráció kapcsán bejövő feladatok esetében viszont nem volt szükség képzésre, hiszen ugyanazok a kollégák végzik a feladatot, akik korában is.

„Informatikai oldalon is fejlesztéseket hajtottunk végre, egy új ügykezelő rendszert vezettünk be, amelyre több mint 1500 kollégát képeztünk ki” – emelte ki György István, hozzátéve, hogy ekkora volumenű feladatkört csakis megfelelő informatikai háttérrel lehet biztosítani.

Jönnek a generalista munkatársak?
A gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés többek között úgy érhető el, ha specialista munkatársak helyett generalisták végzik a feladatokat, így ugyanis szükség esetén át lehet csoportosítani közöttük a feladatokat. Ennek eddig útjában álltak a szigorú képesítési feltételek, amelyen egy törvénymódosítással változtatnak. Első körben a szociális és gyámhivatali feladatokat ellátó kollégák között jött létre átjárás.

Tovább bővül a kormányablak-hálózat
A fővárosban jelenleg tizenkettő második generációs, okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablak működik, év végig további húszat adnak át, így összesen 32 ügyfélszolgálati iroda várja majd az állampolgárokat. További három kormányablak pedig a pályaudvarokon nyílik majd, várhatóan 2016 végéig. Emellett a jelenleg intézhető 265 ügykör az elkövetkezendő hónapokban várhatóan 30-40-el fog bővülni – mondta a kormánymegbízott. ”

Forrás:
Már a főváros anyakönyvezi a külföldön élő magyarok ügyeit; OrientPress; 2015. május 6.

Hivatali eljárások kényelmesen

„Elégedettséget tükröznek az ügyfelek visszajelzései a kormányablakok működéséről. Veszprém megyében hat integrált ügyfélszolgálati iroda működik, és még hat kezdi meg tevékenységét az idén.

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Kovács Zoltán a Napló kérdésére elmondta, hogy országosan, és megyei szinten az ügyfelek megelégedésére szolgáltak a közigazgatásban megvalósított változtatások.

– Bár a kérdőív kitöltése önkéntes, és a felmérés nem reprezentatív, igen jók az összesített adatok – nyilatkozta az államtitkár. Elmondta, hogy tavaly közel kétmillió ügyfél kereste fel a kormányablakokat, Veszprém megyében mintegy nyolcvanezren. Az idei első negyedévben az országban több mint hétszázezren, megyénkben közel harmincezren fordultak az integrált ügyfélszolgálatokhoz.

Az egyik leglényegesebb kérdés a várakozás és az ügyintézés ideje. Az ügyfelek több mint kétharmada öt percen belül sorra került, az országos átlagot is felülmúlják a Veszprém megyei adatok.

– Az ügyintézés hossza nagyban függ az ügykör jellegétől, illetve attól, hogy hány ügyet intéz egyszerre az ügyfél. Összességében a kiszolgálás több mint kilencven százaléka negyed órán belül befejeződött – számolt be Kovács Zoltán.

A kérdőíven ötfokozatú skálán értékelhetik az ügyfelek a kormányablak megközelíthetőségét, a környezetét, a tájékoztatást, az iroda külső és a belső megjelenését, a kiszolgálóhely kialakítását, valamint az ügyintézők felkészültségét, diszkrécióját, tájékoztatását, türelmét és udvariasságát.

– Minden kategóriában nyolcvan százalék fölötti értéket mutat azoknak a száma, akik nagyon elégedettek az ügyintézőkkel – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy a technikai felszereltségre és az ügyfélintimitásra soha nem érkezett panasz. Van egyébként egy külön tárgyaló, ahol a vezetővel négyszemközt megbeszélheti az ügyfél a problémáját, ha bizalmas kérdés merül fel.

Megyénkben a több mint háromezer kérdőívet kitöltő ügyfél között mindössze tízen voltak elégedetlenek. Az ügyfelek döntő többsége olyan kiszolgálást kapott, amely megfelelt az előzetes elvárásaiknak.

– 2011 januárjában nyílt az első kormányablak, legutóbb Pápán a százegyedik. Még az idén befejeződik a program, összesen 272 iroda létesül. Jelenleg 338 ügytípus intézhető az integrált ügyfélszolgálatokon, ez év végére eléri az ezer felettit – számolt be az államtitkár, aki elégedett a teljesítménnyel és köszönetét fejezte ki a kormányablakok dolgozóinak.”

Forrás:
Hivatali eljárások kényelmesen; Penk Tímea; veol.hu; 2015. május 4.

Így javítható a közigazgatás minősége

„A közigazgatásban mint szolgáltatást nyújtó ágazatban rendkívül nehéz egységes minőségbiztosítási rendszert kialakítani. „A megfelelő minőséghez alapvetően két dolog kell: értékalapú szolgáltató és elkötelezett dolgozó” – mondta a Rádió Orientnek Sümegi Endre, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyarországi Bizottságának titkára.

A minőségfejlesztés nem a huszadik század szüleménye, bizonyos formában már az őskorra visszanyúló történelme van – mondta Sümegi Endre. Mint azt ismertette, a minőségnek négy alapcsaládja van: a szakértők által megadott, a párbeszéd oldali minőségirányítás,a szabványok által meghatározott, valamint az önértékelési. Ez utóbbi hazai meghonosításában, nevezetesen az Általános Értékelési Keretrendszer (CAF) rendszer kialakításában játszott jelentős szerepet Sümegi Endre.

A CAF az EFQM modell egyszerűsített változata, amely a közigazgatás igényeit, sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, és első lépést jelent a teljes körű minőségbiztosítás bevezetésében. Mint azt Sümegi Endre elmondta, lényege hogy kilenc kritériumban egységesítette a korábbi minőségirányítási rendszert, amelynek két része az adottság és az eredménye. „A kettő között nemcsak logikai, de számszerű kapcsolat is van, tehát meg lehet állapítani, hogy milyen viszonyban van egymással az adottság és az eredmény” – emelte ki.

Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság Közigazgatási Szakbizottságának titkára felhívta rá a figyelmet, hogy az európai uniós pályázatok elbírálásának egyik alapfeltétele a közszolgálati hivatalok minőségbiztosítási ellenőrzése. Az önértékelési rendszerrel ugyanis csak probléma van, hiszen meglehetősen szubjektív. Ehelyett Sümegi Endre szerint egy rendszer csak külső auditor irányítása mellett működhet jól. Hozzátette: „ennek megfelelően a CAF rendszeren belül kötelezővé tettük a mérőszámok és a vevői elégedettség rendszerét, amivel kellően objektív adatok keletkeznek. Ezt úgy kell kialakítani, hogy minden közszolgálati intézményre megfelelő legyen.”

A szakértő szerint emellett fontos, hogy az egész szervezet összteljesítményével kell foglalkozni, nem pedig csak egy-egy szegmenssel. Kiemelte: ez különösen fontos az egészségügyben, ahol életekről van szó. Ráadásul a közigazgatásban nyújtott szolgáltatások nehezen megfoghatók, sok olyan sajátosságuk van, ami megnehezíti az értékelést. Ugyanakkor a megoldás egyszerűnek tűnik: „értékalapú szolgáltató, elkötelezett dolgozó és vezető – ez a kettő kell a megfelelő minőséghez” – szögezte le Sümegi Endre.

Minden rendszer minőségi elemzésének első lépése az EFQM és a CAF 29 altémaköre szerinti rendszer-analízis, amelynek során meg kell határozni az alapvető működési hibákat, amelyeket úgy kell kijavítani, hogy az időnkénti változások a jogszabályi kereteknek megfelelően kerüljenek bevezetésre – ez a változásmenedzsment kritérium – hívta fel a figyelmet a szakember. ”

Forrás:
Így javítható a közigazgatás minősége; OrientPress; 2015. május 5.

Megalakultak a megyei egészségügyi irányító bizottságok

„Valamennyi megyében megalakultak az egészségügyi irányító bizottságok – közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hétfőn.

A fővárosban és Pest megyében három bizottság alakulásáról döntöttek. Az OEP emlékeztet arra, hogy a bizottságok érdemi munkájukat május 18-tól folytatják, javaslatot tesznek a megyei és fővárosi fekvőbeteg-szakellátási és az integrált járóbeteg-szakellátási kapacitások és ellátási területek következő finanszírozási évben tervezett módosítására.

Január közepén közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága, hogy megkezdik munkájukat a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok annak érdekében, hogy áttekintsék az adott megye, térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteit.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke múlt héten egy konferencián tartott előadásában azt mondta, hogy a megyei egyeztető bizottságok munkája nem ért véget februárban, feladatuk “kettéválik”. A következőkben az OEP az intézményekkel együtt meghatározza a kapacitást és a finanszírozást, a másik “ágon” pedig a intézmények gazdálkodását vizsgálják.”

Forrás:
Megalakultak a megyei egészségügyi irányító bizottságok; napi.hu; 2015. május 4.

Pályázat: helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatására (létszámcsökkentés)

„…I. A pályázat célja
A támogatás célja, központi költségvetési forrás biztosítása a települési önkormányzatnak az általa fenntartott intézményben a feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2014. szeptember 30. napját követően hozott döntéseihez kapcsolódó 2014. és 2015. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.

II. Pályázók köre
Települési önkormányzat, illetve társulás esetén a társulás székhelye szerinti települési önkormányzat (a továbbiakban: Pályázó).

III. A támogatás formája
A pályázaton vissza nem térítendő költségvetési támogatás igényelhető.

IV. Keretösszeg
A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 3. melléklet I. 2. pont szerinti jogcímen a pályázati célra 1 200,0 millió forint áll rendelkezésre…”

Forrás:
Belügyminisztérium; 2015. május 6. (pdf)
Szerkesztői megjegyzés: Szerencsésebb lett volna a dokumentumot nem képként, hanem szövegként kiadni a pdf-fájlon belül.

Közigazgatási, politikai informatika

Budapesti konferencia az e-demokráciáról és e-kormányzásról

„A magyarországi államreform program és az e-közigazgatás fejlesztési stratégia kérdéseit, valamint az ehhez kapcsolódó európai uniós, régiós, illetve tágabb globális tapasztalatokat vitatják meg szakemberek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Andrássy Egyetemen zajló kétnapos konferencián. A 20 országból érkezett előadók olyan aktuális témákról tartanak értekezéseket, mint például a nyílt és közérdekű adatok kezelése, az elektronikus azonosítás és a kiberbiztonság.

„Azért fontos a mai konferencia, mert nem csupán az e-demokrácia, az elektronikus igazgatás jogi szempontjaival foglalkozik, hanem a modern társadalom kihívásaira, a modern közigazgatás aktuális kérdéseire próbál választ találni – mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kifejtette, sok szempont alapján lehet meghatározni a közigazgatás definícióját. Meg lehet közelíteni olyan rendszerként, amely magánérdek helyett a közérdeket szolgálja, definiálhatjuk egyedi és normatív döntések sorozataként, jogalkotási- és jogalkalmazási folyamatként – mondta Patyi András. Véleménye szerint a közigazgatás úgy működik, mint egy “adatgyár”: adatokat hoz létre, azokat gyűjti és elemzi, akár köz-, akár személyes adatokról van szó. A rektor szerint a közigazgatás nem más, mint maga az információ, annak áramlása, tárolása és felhasználása, ezért az információs technológiák mindig is komoly szerepet kaptak a közigazgatás szervezetében, rendszerében.

Patyi András elmondta, manapság komoly kihívást jelent a közigazgatás és az azt támogató információs technológia együttes kezelése, szabályozása. Az információs technológiát a jogszabályok előírásai szerint kell megalkotni, ugyanakkor olyan jogi szabályozásra van szükség, amely ennek a technológiának a kielégítésére szolgál. Sajátos szabály – és célrendszere van, amelyeket a jogalkotónak és a végrehajtó hatalomnak is figyelembe kell venni. Az NKE rektora beszédében kiemelten hangsúlyozta az átláthatóság szerepét. A közigazgatás rendszere törvényi alapokon áll, így a transzparencia elengedhetetlen. Ugyanakkor az állampolgárok személyes adatainak védelme korlátokat is szab az átláthatóság követelményének.

A Közép- és Kelet-európai e-demokrácia és e-kormányzás napok című konferenciát kilenc év szünet után tavaly rendezte meg először a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A szervezésben idén az NKE mellett partner az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, az Osztrák Számítástudományi Társaság (OCG), és a Ludwigsburgi Közigazgatási és Pénzügyi Főiskola. Külön érdekessége az idei rendezvénynek, hogy az Európa Tanács szakbizottsága, a „Demokrácia és Kormányzás Európai Bizottsága” a konferencia helyszínén, azzal párhuzamosan tartja plenáris ülését, ahol a szervezet tagállamainak mintegy fele képviselteti magát.

Az idei rendezvény apropója a küszöbön álló új, egységes EU-s adatvédelmi szabályozás. Megvalósítható-e az egységes „európai” internet vagy inkább káros a gazdaságra és az innovációra? Milyen politikai, technikai, jogi és szervezeti kihívásokkal kell szembenézni a szakembereknek? Milyen következményekkel jár az új szabályozás a kormányzati struktúrára és digitális szolgáltatókra? Ezekre a kérdésekre keresnek választ technológiai, jogi és gazdasági szempontból az Európai Unió és a nagyvilág elektronikus demokrácia és elektronikus kormányzás szakértői és kutatói a nemzetközi konferencián. Az EU 14 különböző tagállamból, valamint Oroszországból, Dél-Koreából, Törökországból, Kanadából, Grúziából és Koszovóból érkező szakemberek szólnak az ún. „okos városok” gondolatáról, az elektronikus kormányzásról, az életkor és a „digitális szakadék” kapcsolatáról és az elektronikus szavazással kapcsolatos kérdésekről.”

Forrás:
Megvalósítható-e az egységes „európai” internet?; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2015. május 8.
Programme CEE e|Dem and e|Gov Days 2015 (pdf – a konferencia programja)

(Köz)adatok és jogászok

„Időpont: 2015. május 14., 19h-20h30
Helyszín: Budapest, Weiner Leó u. 8. – Foncsorozó

A májusi meetupon a jog és az adatok felhasználása lesz a téma.

Dr. Koncsik Anita: Jog-társadalom-mesterséges intelligencia, avagy modellezhető-e az ideális társadalom?

Sikolya Zsolt: Új fejlemények a közadatok újrahasznosítása terén

További előadók és témák hamarosan…”

Forrás:
Adatok és jogászok; Budapest Open Knowledge Meetup

Informatika, távközlés, technika

Az Internet világnapján rajtol az InternetKon20

„Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájékoztatón elmondta: a kormány elfogadta az InternetKon végleges, 20 kérdésből álló kérdéssorát.

Deutsch Tamás közölte: a kérdések témái nem változtak az április közepén ismertetettektől, de a megfogalmazásukat – szakmai párbeszéd eredményeként – pontosítottuk, és az igényeknek megfelelően új válaszlehetőségeket fogalmaztunk meg, így alakult ki az InternetKon20 végleges kérdéssora.

A miniszterelnöki biztos kiemelte: magától értetődőnek tartjuk, hogy az internetről és a digitális fejlesztésről szóló nemzeti konzultációra az internet világnapján nyíljon meg a válaszadás lehetősége. A véglegesített kérdéssorról július 31-ig minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár véleményt nyilváníthat majd. A honlapon szerepelnek a konkrét kérdések és a lehetséges válaszok. Az InternetKon20 indulását követően minden kérdéshez rövid magyarázat fog tartozni, hogy a válaszadók a bonyolultnak tekintett kérdések szakmai hátteréről is tudjanak tájékozódni. A kérdésekben és válaszokban megjelenő internetes kifejezések értelmezéséhez pedig az oldal szótárát lehet majd használni – ismertette.

Deutsch Tamás kijelentette: a válaszadók az InternetKon oldalán azonosítást követően tölthetik ki a konzultáció kérdőívét. Be lehet lépni ügyfélkapus azonosítással; Magyarországon 1 886 783 természetes személynek van ügyfélkapuja, és ebből az elmúlt három hónapban 967 903 ügyfélkaput használtak legalább egyszer – mondta, majd hozzátette: lehetőség lesz arra is, hogy a válaszadó a Facebook-profiljával lépjen be a kérdéssorhoz. A miniszterelnöki biztos közölte: becslések szerint 4,8 millió magyar nyelvű Facebook-profil létezik. Akinek nincs sem ügyfélkapus regisztrációja, sem Facebook-profilja, vagy nem akarja használni őket, az a honlapon nevének, címének, születési idejének, állampolgárságának, valamint e-mail címének megadása után válaszolhat az InternetKon20 kérdéseire.

Élhet a válaszadás lehetőségével az a 2,6-2,8 millió ember is, akinek nincs internetkapcsolata – emelte ki Deutsch Tamás, majd megjegyezte: ők az ország több mint 1200 pontján működő eMagyarország Pontokon adhatják le válaszaikat, valamint nekik e-mail cím hiányában a telefonszámukat szükséges megadniuk.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: “ha bárki cselezni akar”, akkor háromszor is kitöltheti a kérdéssort, de “az InternetKon a bizalom párbeszéde”, és bízunk minden magyar polgár tisztességében és jóakaratában.

Deutsch Tamás kiemelte: az InternetKon során betartják a hatályos adatvédelmi szabályokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a konzultáció egész folyamatának adatkezelését minden részletre kiterjedően áttekintette, valamint folyamatosan auditálja.

A miniszterelnöki biztos emlékeztetett arra, hogy a konzultációban részt vevő polgárok válaszaiból kirajzolódó javaslatokat a kormány végre fogja hajtani.”

Forrás:
Az Internet világnapján rajtol az InternetKon20; InternetKon; 2015. május 6.

A technológiai ipar meghatározó cégei is megjelentek a mobilfizetés területén

„Elindította tegnap mobilfizetési szolgáltatását a Vodafone is, a megoldás révén közel 45 ezer hazai terminálnál lehet fizetni okostelefonnal. A hazai mobilcégek közül a Magyar Telekom tavaly november óta kínál ilyen lehetőséget, míg a Telenor decemberben tette elérhetővé a MyWallet-et.

Közel 45 ezer terminálnál lehet már most is használni fizetésre a VODAFONE Wallet-et, a szolgáltatást az OTP Bankkal és a MasterCarddal közösen indította el a társaság. A társaság a Mobiltárca alkalmazást használja erre a célra, amelynek tesztelésében a másik két mobilszolgáltatóval, a Magyar Telekommal és a Telenorral együtt részt vett.

A megoldás révén elegendő az okostelefont odaérinteni a terminálhoz és már meg is történt a fizetés. A tervek szerint a közeljövőben a Vodafone Wallet hűség- és kuponkártyák kezelésére, belépők, jegyek tárolására és érvényesítésére is használható lesz. A szolgáltatás használatához a mobiltelefon előfizetés mellett NFC-képes (kistávolságú vezetéknélküli kommunikáció) készülékre és SIM kártyára, illetve az OTP Banktól igényelhető speciális bankkártyára van szükség. A Vodafone közlése szerint a társaság jelenleg 30-féle ilyen telefon található.

Magyarországon már több éve megkezdődött a hétköznapi vásárlásoknál is alkalmazható mobilfizetési megoldás fejlesztése, és tavaly nyáron le is zárult a MobilTárca alkalmazás tesztelése. A próbaidőszak egy éve alatt összesen mintegy 120 millió forint értékben fizettek az applikáció segítségével. A bankkártyák, illetve a különböző hűségkártyák integrálására alkalmas mobilalkalmazás kifejlesztését a Magyar Mobiltárca Szövetség koordinálta, a projekt érdekessége volt, hogy sikerült egy oldalra állítani a különböző érdekeltségű piaci szereplőket, a három mobilszolgáltató mellett az OTP Bank, a SuperShop és a MasterCard vett részt a kezdeményezésben.

A megoldás kereskedelmi bevezetése ugyanakkor csak közel fél éves késéssel történt meg, a Magyar Telekom tavaly novemberben tette elérhetővé a Mobiltárca alkalmazást és a vele igénybe vehető szolgáltatásokat ügyfelei számára. A tesztelésben szintén résztvevő Telenor ugyanakkor más utat választott, a cég a 2014 decemberében bevezetett pénzügyi szolgáltatáscsomagja keretében indította el a MyWallet-et.

A mobiltelefonnal történő fizetés sokéves múltra tekint vissza – Magyarországon is ez a helyzet, elég csak a parkolási díj rendezésére gondolni –, azonban a hétköznapi vásárlásoknál, a boltokban, vagy éppen az újságosnál is használható megoldások még nem igazán terjedtek el. Ebben komoly változást hozott tavaly ősszel az Apple, a Pay nevű alkalmazása bevezetésével. Az almáslogójú cég jelentős sikereket ért el az Egyesült Államokban, valamennyi jelentős kártyatársaság és sok száz bank csatlakozott már a kezdeményezéshez, illetve számos nagy üzletláncnál elfogadják a megoldást. Áprilisban bejelentették azt is, hogy a Best Buy kiskereskedelmi üzletlánc is úgy döntött, hogy lehet majd használni a vállalat amerikai áruházaiban az Apple mobil fizetési alkalmazását, igaz ez a lehetőség majd csak az év vége felé nyílik meg a fogyasztók számára.

A társaság sikerei felkeltették a technológiai ipar más szereplőinek figyelmét is. A Google újra elővette a Wallet-et, a Samsung pedig most a saját Pay megoldásával igyekszik belépni ebbe a szegmensbe is. Természetesen a felhasználói élmény szempontjából is fontos a mobilfizetési lehetőség megteremtése, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy komoly bevételt is hozhat a tranzakciószám megnövekedésével. A tervek szerint az év második felében indul majd el a Samsung Pay az Egyesült Államokban.

Parkolás egyre több helyen
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működteti a tavaly júliusban indult Nemzeti Mobilfizetési Rendszert (NMFR), amelynek keretében a parkolást, az autópálya-matricát és a HU-GO viszonylatijegy-vásárlást lehet mobiltelefonnal megoldani. Az idén az első negyedévben a mobilparkolásból származó forgalom 1,9 milliárd forint volt, míg a teljes bevétel 2,94 milliárd forintot ért el. Az NMFR indulása óta 44-ről 76-ra nőtt azon települések száma, ahol lehet mobiltelefonnal fizetni a közterületi parkolásért, és hamarosan újabb 4 helyen lesz erre lehetőség. A rendszert naponta 300-400 ezren használják, jelenleg 12 cégen keresztül érhető el a megoldás.”

Forrás:
A technológiai ipar meghatározó cégei is megjelentek a mobilfizetés területén; Világgazdaság Online; Kalocsai Zoltán; 2015. május 7.

Nagy a kereslet a Tesla akkumulátorai iránt

„A hét egyik legjelentősebb mozzanataként Elon Musk bejelentette, hogy a Tesla megfizethető akkumulátorok piacra dobásával változtatna nagyot a világ energiafelhasználási szokásain. A grandiózus terv részeként egy olcsóbb, az átlagfelhasználóknak szánt akkut, valamint a vállalatokat célzó, jóval nagyobb teljesítményű energiaforrást kínálnak az érdeklődőknek.

Igény az volna rá
A Tesla Energy mögött álló elképzelés szerint a napenergiát begyűjtve, tárolva, majd felhasználva tehermentesíthetők az elektromos hálózatok, valamint olcsóbban juthatunk hozzá tiszta és megújuló energiához. Az árak és modellek bejelentése után az volt a nagy kérdés, hogy Musk mennyire tudta felkelteni az érdeklődést, és hányan döntöttek úgy az új termékek ismeretében, hogy rendelnek belőle.

A Bloomberg munkatársai elvégeztek néhány számítást a Musk által azóta közölt adatokból, aminek az eredménye az, hogy közel 1 milliárd dollár értékben futott be foglalás az akkumulátorokra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez még csak nem is előrendelést jelent, mivel a Tesla oldalán egyelőre csak az igényt lehet jelezni, amit nem feltétlenül követ vásárlás és még előleget sem kell fizetni, ahogy az egyébként a Tesla járművek esetében történik.

Az otthoni felhasználásra szánt Powerwall egységekre 38 ezer foglalás érkezett, de mivel egy foglaláson belül több akku is megjelölhető, így Musk szerint 50-60 ezer körüli akkumulátorról van szó. A Bloomberg végül 55 ezer darabbal számolt és mivel két áron kerülnek majd forgalomba (3000 és 3500 dollár), így ezt is megközölte, és 3250 USD-vel szorozta fel a foglalási számot, aminek a végeredménye 178,8 millió dollár.

A Powerpack lesz a nagy üzlet
Az igazán nagy értéket azonban nem a Powerwall, hanem a nagyfogyasztóknak készült Powerpack jelenti. Ebből 2500 darabos foglalás érkezett, a telepítése viszont legalább 10 darab Powerpackkel történik, ami tehát így minimum 25 000 egység, ami összesítve 2,5 millió kilowatt órás kapacitást jelent. A Powerpack esetében az árazás teljesítmény alapú (250 dollár/kilowatt óra), azaz 625 millió dollár értékű foglalásról beszélhetünk.

A két összeg együtt 803,8 millió dolláros tételt ad ki, ami a Tesla képviselői szerint is korrekt becslés. Az első konkrét eredményekre az év második feléig még várni kell, mivel a forgalmazás a nyári hónapok során indul meg.”

Forrás:
Beütött a Tesla akkumulátor üzlete; Horváth Balázs; Bitport.hu; 2015. május 9.
Lásd korábbi cikkünk: Forradalom készül: a Tesla akkumulátorai a megújuló forrásból származó elektromos energia tárolásának első, könnyen alkalmazható eszközei

Előrejelzés a viselhető digitális eszközök egészségügyi felhasználásáról

„Szívesen megosztanák az emberek orvosaikkal a viselhető digitális eszközökkel mért egészségügyi adataikat a felmérések szerint. Az adatbiztonság, az alkalmazásintegráció néhány kérdését azonban még meg kell oldani ahhoz, az ellátórendszer átalakításáról nem is szólva, hogy elterjedhessenek a megelőzésre építő, személyre szabott szolgáltatások, amelyek az egészségügy néhány krónikus betegségére is gyógyírt adhatnának.

Mindinkább személyre szabottá válik majd az egészségügyi ellátás a jövőben. A viselhető digitális eszközök és a rájuk épülő fitnesz-, illetve egészségügyi alkalmazások, a hálózatra csatlakozó távgyógyászati és beültetett eszközök elterjedésével mind több, az egészségügyi ellátás javításában és optimalizálásában hasznosítható, személyes adat fog rendelkezésünkre állni. Becslések szerint ez az adattömeg egy átlagember élete alatt akár az 1 millió gigabájtot is elérheti majd – ami 300 millió könyv információtartalmának felel meg.

De amilyen nagy lehetőség ez az egészségügy számára, olyan nehéz a viselhető eszközökről érkező, folyamatosan növekvő és változó adatfolyam integrálása, összevetése és elemzése az egészségügyi dolgozók által hagyományosabb alkalmazásokban rögzített adatokkal, a klinikai kutatások eredményeivel, vagy például egy adott páciens egyedi géntérképével. Mindehhez rendkívül jól méretezhető és biztonságos, világszerte elérhető információs platform szükséges, amely egészségügyi kérdésekben gyors és megalapozott döntésekhez segíti az embereket – mutatott rá az IBM két hete, amikor bejelentette, hogy Watson Health néven új üzletágat hozott létre, és elindította hasonló nevű felhőszolgáltatását.

Személyes hálózat
Már az év elején, a januárban Las Vegasban megrendezett International CES konferencia felhozatala sem hagyott kétséget afelől, hogy a viselhető, internetre csatlakozó egészségügyi eszközök mind több fejlesztő és szállító képzeletét ragadják meg. A palettát olyan különlegességek színesítik, mint az okos cumisüvegek, a bőrre ragasztható, szenzoros izomtapaszok és a fitnesz füldugók – utóbbiak zenét is játszanak, miközben a kocogás sebességét és a szívverést is mérik.

Ugyancsak a mobilitás – az okostelefonokra és tabletekre készülő alkalmazások –, valamint ezzel összefüggésben az adatbiztonság és az integráció kérdése állt a Berlinben április közepén lezajlott conhIT 2015 konferencia fókuszában, amelyen 14 ország 388 szállítója mutatta be az egészségügy számára fejlesztett IT-megoldásait.

Nyitott az e-egészségügyi újításokra a lakosság is, legalábbis az A&D Medical megbízásából a Harris Poll által készített felmérés (Connected Health Study) szerint, melynek során a megkérdezettek 56 százaléka mondta, hogy viselhető és hálózatra csatlakozó digitális eszközön keresztül megosztaná orvosával a vérnyomást, fizikai aktivitást – a nemi életet leszámítva –, testsúlyt, étrendet, gyógyszerszedést, alvás- és látásminőséget bemutató adatokat.

Ha a lakosság élénken érdeklődik a viselhető digitális eszközök iránt – az Egyesült Államokban a fogyasztók 45, Európában 32 százaléka mondta, hogy vásárolni szeretne ilyen eszközt –, a vállalatok még nagyobb lehetőséget látnak bennük. A Forrester által múlt év végén megkérdezett informatikai és üzleti vezetők 68 százaléka jelentette ki, hogy prioritásként kezeli a viselhető eszközök használatában rejlő lehetőségek mérlegelését.

A viselhető technológia vonzerejét a Forrester szerint az adja, hogy a szervezetek felismerték, alkalmazásával egyszerre javíthatják működésük hatékonyságát és a felhasználók – ügyfelek, partnerek, munkavállalók – élményét. Szem előtt kell azonban tartaniuk, hogy ez a történet nem a hardverről, hanem az alkalmazásokról és szolgáltatásokról szól, amelyeket viselhető eszközeiken a felhasználók mobil helyzetekben érhetnek el. A Ralph Lauren Polo Tech okosinge, amelyet a piacelemző cég példaként hoz fel, az OMsignal technológiájával többek között folyamatosan méri viselőjének szívverését.

A Forrester szerint a viselhető eszközök a jövőben olyan hálózatot fognak alkotni, amely folyamatosan monitorozza az ember életfunkcióit és aktivitását, és a mért adatokat elemző, összefüggésbe helyező alkalmazásokkal, szolgáltatásokkal személyre szabott visszajelzéseket ad felhasználójának.

Legfrissebb előrejelzésében (Worldwide Quarterly Wearable Device Tracker) az International Data Corporation (IDC) is arra számít, hogy a viselhető eszközök piaca idén 45,7 millióra bővül, ami a tavalyi évhez képest 133,4 százalékos növekedésnek felel meg. A piacelemző cég szerint évi átlag 45,1 százalékos bővüléssel a piac mérete 2019-ben már el fogja érni a 126,1 millió darabot.
Idén az olyan, ún. okos viselhető eszközök iránti kereslet fog lendületet adni a piacnak, amelyek harmadik féltől származó appok futtatására is alkalmasak. Az IDC ebbe a kategóriába sorolja például az Apple Watch, a Motorola Moto 360 és a Samsung Gear okosóráit. Míg 2014-ben összesen 4,3 millió darab okos viselhető eszköz talált gazdára világszinten, addig idén ez a szám 25,7 millióra szökhet fel a piacelemző cég szerint, ami nem kevesebb, mint 510,9 százalékos növekedést hozna. A másik csoportba tartozó, alapszintű – azaz harmadik féltől származó alkalmazásokat nem futtató – viselhető eszközök piaca idén 30 százalékkal 15,4 millió darabra nőhet.

Nem meglepő módon a csuklón viselhető digitális eszközök – okosórák, -karkötők és -pántok – a legnépszerűbbek, az évtized végéig ezek alkotják majd az értékesített eszközök több mint 80 százalékát. Feljövőben vannak azonban az ún. moduláris eszközök, amelyek a test más részein viselhetők, ezek egyszerűbbek és olcsóbb is az előállításuk, ugyanakkor jól működnek az adott alkalmazás céleszközeként. A harmadik legnagyobb kategóriát az okos ruházati cikkek – ingek, zoknik, kalapok és cipők – alkotják az IDC szerint, majd az okos szemüvegek következnek, amelyek első körben az üzleti alkalmazásokban terjedhetnek el. Végül a piacelemző cég az okos fülhallgatókat említi, amelyek – az okos ruházati cikkekhez hasonlóan – szintén megjelentek az egészségügyi és fitneszalkalmazásokban.

Betegápolástól az egészséggondozásig
Drága, sokak számára megfizethetetlen szolgáltatások, hosszú várólisták, hullámzó színvonalú ellátás – az egészségügy megannyi országban óriási problémákkal küzd. Itt az ideje, hogy a kormányok és a szolgáltatószervezetek újraértékeljék az egészségügyi ellátás szolgáltatási modelljeit az alapul szolgáló kompetenciákkal együtt, és stratégiai döntéséket hozzanak velük kapcsolatban – hívja fel a figyelmet az IBM Institute for Business Value tanulmánya (Healthcare 2015 and Care Delivery).

A szerzők szerint a hatékonyság növelése érdekében többek között a lakosság aktív bevonására, felelősségtudatának erősítésére is szükség lesz. Hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy jobb döntéseket hozhassanak életmódjukat illetően, mert az nagymértékben kihat egészségi állapotuk alakulására. A koszorúér-szűkület kialakulása az esetek mintegy 80 százalékában megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne megfelelő étrend, kellő testmozgás és a dohányzás elhagyása mellett.

A 2-es típusú cukorbetegség esetében ez az arány 90, míg a rákbetegségek esetében 30-70 százalék az orvosi szaklapokban hivatkozott kutatások szerint. Az egészségügyi szolgáltatásokra fordított költés több mint felét éppen az ilyen krónikus betegségek kezelése emészti fel.
Sokat segíthetnek a viselhető eszközök és a rájuk épülő alkalmazások az egészséges életmódra való áttérésben. Noha sokak számára ez is komoly kihívást jelent, a jelekből ítélve mégis könnyebbnek ígérkezik, mint egy-egy ország teljes egészségügyi rendszerének átfókuszálása a betegellátásról a megelőzésre, az egészséggondozásra.”

Forrás:
Egészséges viselet; Kis Endre; Computerworld; 2015. május 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Európai Unió 2015. évi kutatási és innovációs eredménytáblája

„Európa innovációs kapacitásának és globális versenyképességének növelése további erőfeszítéseket igényel. Bátorítani kell a forradalmi ötleteket és elősegíteni azok kereskedelemben való elterjedését. Az innovációs teljesítmény legutóbbi európai rangsorából többek között ezek a következtetések vonhatók le.

Az Innovatív Unió 2015. évi kutatási és innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az Európai Unióban az innováció szintje stabil maradt. A válság ugyanakkor nyomot hagyott a magánszektor innovatív tevékenységén: az innovatív cégek száma csökkenőben van, csakúgy, mint a kockázatitőke-befektetések, a kis- és középvállalkozások innovációi, a szabadalmi bejelentések, a csúcstechnológiás termékek kivitele és az innovatív termékek forgalma. Noha az emberi erőforrások, az üzleti szektor kutatás-fejlesztési befektetései és a tudomány színvonala terén történtek előrelépések, mindez nem elég az innovációs teljesítmény erősítéséhez.

Az összesített rangsorban ismét Svédország jár elöl az innovációban, őt követi Dánia, Finnország és Németország. A leggyorsabb növekedés az innováció terén Máltán, Lettországban, Bulgáriában, Írország, az Egyesült Királyság és Lengyelország tapasztalható. Világviszonylatban az EU-t még mindig megelőzi az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea.

A kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos, Carlos Moedas kijelentette: „Több befektetésre van szükségünk az EU innovációs teljesítményének növeléséhez. Ennek együtt kell járnia a feltételek javulásával az innovatív termékek és szolgáltatások egységes európai piacán. Ezzel uniós szinten foglalkozunk, és készen állunk arra, hogy segítsük a tagállamokat a közberuházásaik hatását javító reformok megvalósításában.”

A kutatás és innováció szempontjából jelentős szerephez jut az Európai Stratégiai Beruházási Alap, különösen a kockázatitőke-finanszírozás válság előtti szintre való visszaállításában. Ezenkívül a Bizottság a tőkepiaci unión keresztül kívánja tovább javítani a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – forráshoz jutását. A Horizont 2020 uniós kutatásfinanszírozási program és a strukturális alapok közötti szinergiák erősítése fontos szerepet fog játszani a beruházások ösztönzése terén.

Az új szakpolitika-támogató eszközön keresztül a Bizottság segíteni fogja a tagállamokat nemzeti kutatási és innovációs rendszerük megreformálásában és a vállalati innováció ösztönzésében.

Az egységes piacra vonatkozó stratégiája részeként a Bizottság az innovációbarát üzleti környezet megteremtése felé vezető újabb lépéseket fog bemutatni az év folyamán. Ezenfelül erőfeszítéseket tesz az egységes hatályú európai szabadalom megfelelő működéséért, valamint azért, hogy a szabványok jobban segítsék az innovációt.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság intézkedéseket tesz az ipar digitális átalakításának felgyorsítása, valamint egy olyan üzleti környezet megteremtése érdekében, amelyben az innovatív vállalkozások kibontakozhatnak, és innovációik szellemi tulajdonjogának védelme egyszerűbb és megfizethetőbb.

Az Innovatív Unió eredménytábláján belül az összesített innovációs index rangsora, valamint a 28 tagállam és más európai államok innovációs teljesítményének országonkénti összefoglalása az alábbi tájékoztatóban megtekinthető.

Háttér-információk
Az Innovatív Unió éves eredménytáblája összehasonlító értékelést ad az uniós tagállamok kutatási és innovációs teljesítményéről. Az eredménytábla egy nem kötelező, ám igen hasznos eszköz, mivel segít a tagállamoknak felmérni kutatási és innovációs rendszerük erősségeit és gyengeségeit, és felismerni, hogy mely területre kell koncentrálniuk erőfeszítéseiket az innovációs teljesítmény növelése érdekében. Az eredménytáblán az EU tagállamain kívül Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország, Izland, Norvégia és Svájc szerepel. Korlátozott számú, nemzetközileg elérhető mutató tekintetében Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, India, Japán, Oroszország, Dél-Afrika, Dél-Korea és az Egyesült Államok is szerepelnek rajta. Az Innovatív Unió 2015. évi eredménytábláját egy részletesebb elemzéssel is kiegészítették, amely az egyes mutatók szerint külön rangsorolja a tagállamokat (H melléklet).

Az Innovatív Unió eredménytáblája az egész innovációs rendszerre vonatkozik, egyaránt figyelembe véve a köz- és magánszféra innovációs kapacitását. Az eredménytábla összesen 25 különböző mutatót rögzít, amelyek tartalmazzák az innováció külső feltételeit, a cégek saját innovációs tevékenységének szintjét, és hogy mindez hogyan válik az egész gazdaság javára.”

Forrás:
Az innováció felszabadítása az európai növekedés serkentése érdekében; Európai Bizottság; sajtóközlemény; 2015. május 7.
További információk az Innovatív Unió eredménytábláiról (Innovation Union Scoreboard 2015)
Innovation performance: EU Member States and international competitors compared (Fact Sheet); Európai Bizottság; 2015. május 7.

Szakirodalom

A közoktatás indikátorrendszere 2015

„”A közoktatás indikátorrendszere” című kiadvány a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró törzsindikátor-rendszert, az indikátorok 2013. évre és az indikátorok nagy részében azok 2001-2012. évekre számított értékeit mutatja be. Az indikátor-rendszer kifejlesztésével létrejött Magyarországon egy évente frissíthető kiadvány, amely alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról a változások trendjeiről, és az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség is megismerje a magyar közoktatást leíró legfontosabb mutatókat.

A kötetet kiegészíti a Technikai útmutató “A közoktatás indikátorrendszere” című kiadványhoz, mely minden egyes indikátornak ismerteti számítási módját és az egyes indikátorokhoz felhasznált adatok pontos forrását.”

Forrás:
A közoktatás indikátorrendszere; Varga Júlia (szerk); MTA KRTK KTI; 2015. április 10. (pdf)
Technikai útmutató “A közoktatás indikátorrendszere” című kiadványhoz; Varga Júlia (szerk); MTA KRTK KTI; 2015. április 10. (pdf)

Közadatok újrahasznosítása

„A Kormány T/4681. számú törvényjavaslatához [T/4681 számú törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról. Szerk.] kapcsolódóan az Infojegyzet célja a magyar jogfejlődés áttekintése és az európai jogi környezet bemutatása a közadatok felhasználása területén. ”

Forrás:
Közadatok újrahasznosítása; Békési Attila; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet; 2015/19.; 2015. május 8. (pdf)

Információs önrendelkezési jog

„A Kormány T/4681. számú törvényjavaslatához [T/4681 számú törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosításáról. Szerk.] kapcsolódóan az Infojegyzet az Infojegyzet az információs önrendelkezési jogról nyújt általános háttér-információkat.”

Forrás:
Információs önrendelkezési jog; Békési Attila; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet; 2015/18.; 2015. május 8. (pdf)

A közbeszerzés jogorvoslati rendszere; speciális közbeszerzési jogviszonyok

„Dolgozatomban elsődlegesen arra keresem a választ, hogy napjaink gyakran alkalmazott szabályrendszere, a közbeszerzési jog, hol helyezkedik el jogrendszerünkben, milyen jellemzők alapján határolhatjuk el más jogterületektől, illetőleg, melyek azok a sajátosságok, amelyek a közpénzekből lebonyolított beszerzések normarendszerének egyediségét, önálló jogszabályban való elkülönülését megalapozzák.

Ennek kapcsán megfogalmazott tézisem, hogy a közbeszerzési jog önálló jogterület, mely számos ponton és atipikus módon érintkezik más jogterületekkel. Ezen állításomat a közbeszerzési terminológia, a közbeszerzési jogviszonyok, valamint egyes speciális határterületi jogviszonyok elemző és összehasonlító vizsgálatával igyekszem bizonyítani. További módszerként alkalmazom a jogalkotó által a Kbt. mögöttes jogszabályainak rendelt törvények vizsgálatát, továbbá feltárom a közbeszerzési jogban ekként összefonódó normarendszerek logikai metszés- és kapcsolódási pontjait. Ügyvédi hivatásom gyakorlása során számos alkalommal volt részem közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban, és az ennek során szerzett tapasztalatok adtak ösztönzést arra, hogy a területen mélyrehatóbb vizsgálatot folytassak. Ennek megfelelően dolgozatom gerincét a jogorvoslati eljárások elméleti és gyakorlati vonatkozásai alkotják, több fejezetet szentelek a
közbeszerzés jogorvoslati rendszerének, ideértve annak jellemzőit, történeti kialakulását, esetleg máig megoldatlan kérdéseit. A jogorvoslati rendszernek szentelendő megkülönböztetett
figyelmet nem csupán szubjektív szempontok indokolják, hanem az is, hogy a közbeszerzési jogorvoslati rendszer olyan belső logikával rendelkezik, melynek mentén egyértelműen elhatárolható az egyéb jogorvoslati eljárásoktól…”

Forrás:
A közbeszerzés jogorvoslati rendszere; speciális közbeszerzési jogviszonyok; Arató Balázs; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 3015. május 21. (pdf)

Törvények, rendeletek

Az új közbeszerzési törvény tervezete, 2015. május 7.

„Véleményezési határidő: 2015. május 19.

A véleményeket az alábbi címekre kérjük megküldeni: daniel.csaszar@me.gov.hu; zoltan.keri@me.gov.hu

——-

„Az új közbeszerzési törvény révén egyre több kis- és középvállalkozás férhet hozzá a közcélú beruházásokhoz, ez pedig jelentősen hozzájárul a hazai munkahelyteremtéshez – összegezte a jogszabálytervezetet a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Csepreghy Nándor az M1 aktuális csatorna szombati műsorában a kormány legfontosabb célkitűzéseként jelölte meg a kkv szektor megerősítését, ami értékelése szerint csak akkor valósulhat meg, ha jelentősen egyszerűsödnek a közbeszerzési szabályok.

A helyettes államtitkár szavai szerint az, hogy például építőipari beruházásoknál az eddig mértéknek mintegy kétharmadát kell anyagi referenciaként letenni a cégeknek az asztalra, azt jelenti, hogy a nagy nemzetközi és hazai cégeken kívül a kisebb vállalkozások is több lehetőséghez jutnak. A több szereplős verseny miatt olcsóbbak lehetnek az állam által vásárolt szolgáltatások, beruházások, több pénz marad a vállalkozásoknál és gyorsabban valósulnak meg a projektek – sorolta.

Csepreghy Nándor kitért arra is, hogy az Európai Unióban Magyarország elsőként definiálta újra a közbeszerzési szabályrendszerét, s mindezt az EU-val együttműködve, az Európai Bizottság elvárásainak és a hazai szempontrendszereknek megfelelve tette.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy május közepén a közbeszerzések nyilvánosságát növelő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.”

Forrás:
Letöltés; Miniszterelnökség, 2015. május 7. (pdf)
Az új közbeszerzési törvény jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez; Miniszterelnökség; 2015. május 10.

Az elektronikus jegy bevezetéséhez szükséges szabályokat is tartalmazza a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt módosító javaslat

„Az elektronikus jegy bevezetéséhez szükséges szabályokat is tartalmazza a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt módosító javaslat, amelyet Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett a parlament elé. Ezen túlmenően az indokolatlan párhuzamosságok állami finanszírozásának megszüntetése érdekében a piaci alapú önfenntartó személyszállítási szolgáltatások indításáról is rendelkezik.

Az Országgyűlés honlapján megjelent törvényjavaslat összhangba hozza a nemzeti mobilfizetési törvény szabályait, a bevezetendő elektronikus jegyrendszerrel. Így kiterjeszti a közösségi közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó adatkezelési és adat-megismerési jogot, a nemzeti mobilfizetési szervezetre is. Az adatkezelés célja a közösségi közlekedésben teljesített utazások pontos elszámolása, valamint az utazási kedvezményre jogosultság ellenőrzése. A javaslat – biztonsági okokból – lehetővé teszi a jegy és bérletértékesítő berendezésekkel történő kép- és hangfelvétel készítését.

Az elektronikus panaszkezelés előmozdítása érdekében, a törvényjavaslat pontosítja a közlekedésszervezővel kapcsolatos panaszok kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseket is. A panasz – a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál – akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató, vagy pedig a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.

A vízi személyszállítási szolgáltatások fejlesztése és a közösségi közlekedési rendszerbe történő integrálása érdekében a javaslat pontosítja a vízi személyszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköröket. Így az elővárosi, az országos, továbbá a regionális vízi személyszállítási közszolgáltatások a miniszter hatáskörébe tartoznak, míg a helyi szolgáltatások a települési önkormányzat hatáskörébe . A miniszter egyetértésére azonban a második esetben is szükség van.

A törvényjavaslat intézkedik az indokolatlan párhuzamosságok állami finanszírozásának megszüntetéséről is. Így bevezeti annak lehetőségét, hogy bizonyos – közszolgáltatásokkal egyébként megfelelően ellátott területeken – a szolgáltatásokat ellátó közszolgáltató piaci alapon, önfenntartó személyszállítási szolgáltatásokat biztosítson. Ilyen piaci alapú szolgáltatás például a kiemelt turisztikai központokba tartó expressz járatok indítása.”

Forrás:
Drágább lesz az expresszvonat?; Napi Gazdaság Online ; 2015. május 7.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról; Országgyűlés; T/4682; 2015. május 7.
Lásd még: Vasúti személyszállítás; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet; 2015/20.; 2015. május 8. (pdf)