Skip to main content

21. szám, 2017. május 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Újabb internetes adócsökkentés – jövőre még tovább, 5 %-ra csökken az internet áfája

„A polgárok és a vállalkozások elérhető, olcsó és gyors internetszolgáltatást szeretnének. 2018-ban ezért még tovább, 5 %-ra csökkentjük az internet áfáját és kibővítjük a Digitális Jólét Programot. A kormány célja, hogy minden eddiginél olcsóbb, elérhetőbb és gyorsabb legyen az internet Magyarországon.
A Digitális Jólét Program legfontosabb célkitűzése, hogy minden polgár a digitalizáció nyertesévé válhasson. Minden akadályt lebontunk, ami annak az útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson. Annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből adócsökkentéssel, a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével és az ország minden településén ingyenes wifi-szolgáltatással igyekszünk segíteni.

Idén januártól 27 %-ról 18 %-ra csökkentettük az internet-előfizetés áfáját. 2018 januárjától még tovább, 5 %-ra csökken az internet áfája. A kormány a jövő évi adótörvényekről szóló előterjesztés részeként már be is nyújtotta adócsökkentő javaslatát a parlamentnek. Az Európai Unió tagállamai közül 2018. január 1-től hazánkban lesz a legalacsonyabb az internet áfája. Az újabb adócsökkentésnek köszönhetően jövőre 22 milliárd forinttal több marad majd a családok és a vállalkozások zsebében. Az internet előfizetések ára a 2017-es és 2018-as adócsökkentések után közel 20 %-al lesz olcsóbb.

2018 végéig minden magyar településen lehetővé tesszük a hozzáférést az ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatáshoz. A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet. 2017 közepén pedig útjára indul a minden eddiginél kedvezményesebb árú Digitális Jólét Alapcsomag.

Széleskörű szakmai együttműködéssel elkészült a kibővített Digitális Jólét Program, a DJP 2.0. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat.”

Forrás:
Újabb internetes adócsökkentés – jövőre még tovább, 5 %-ra csökken az internet áfája; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. május 18.

Orbán Viktor: egyedülálló lesz a zalaegerszegi tesztpálya

„A jövő megtalálta Zalaegerszeget, reméljük, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában is egyedülálló lesz a mintegy 40 milliárd forintból megvalósuló tesztpálya – emelte ki Orbán Viktor Zalaegerszegen, a hagyományos és önvezető járművek tesztelésére is alkalmas járműipari tesztpálya pénteki alapkőletételén.

A csaknem 250 hektáros területen épülő beruházás kapcsán a miniszterelnök kijelentette:
„Magyarország felkerül a járműipari kutatás-fejlesztés és tesztelés világtérképére, mi magyarok pedig teszünk egy lépést, hogy Közép-Európa egyik járműipari fellegvárává váljunk”.
Ez egyszerre nyújt lehetőséget a Magyarországon dolgozó járműipari vállaltoknak, az ebben az iparágban dolgozó, elhelyezkedni akaró szakembereknek, a kutatóműhelyeknek és a beszállítóknak – jelezte a kormányfő.

A magyar kisebbrendűségi érzés egyik állandó megnyilvánulásának nevezte, amikor azt lehet hallani, hogy európai uniós támogatás nélkül nem is lenne gazdasági fejlődés Magyarországon. A tesztpálya az élő bizonyíték arra, hogy „mi nem mankón és mankóval közlekedünk, nem más lábán állunk”, vannak saját erőforrásaink, saját képességeink, és kizárólag saját erőből is képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre.

Emlékeztetett arra, hogy kormánya már 1998 és 2002 között is – amikor nem volt tagja az ország az Európai Uniónak – képes volt olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amivel 4 százalék fölé emelkedett a gazdasági növekedés.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Zalaegerszeg mellett más helyszínek is szóba kerültek a tesztpálya helyszíneként. Hozzátette, hogy a zalai születésű Palkovics László oktatási államtitkár, Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyűlési képviselő erőteljesen képviselték szülőföldjük érdekeit, hogy olyan nagyberuházást találjanak, ami azt üzeni, hogy Zalaegerszegnek, hogy van jövője.

A miniszterelnök kijelentette: „az ipari forradalmat engedjük be ebbe a térségbe”. Ebben Németország jár az élen, amely „egyben a legfontosabb és leghűségesebb gazdasági partnere Magyarországnak, a vele való együttműködés tette lehetővé a magyar gazdaságnak, hogy az egyik húzóereje a járműipar legyen”.

A járműipar teljesítménye is tekintélyes százalékban járult hozzá ahhoz, hogy az első negyedéves adatok alapján az EU első öt leggyorsabban fejlődő országa közé kerüljünk, de „szeretnénk, ha év végére a három leggyorsabban növekvő állam közé tudnánk tartozni” – mondta.

Megítélése szerint „büszkének kell lennünk arra, hogy tudunk Mercedest, Audit és Suzukit gyártani, de azt szeretnénk, hogy legalább részben itt terveznék és fejlesztenék, de ha lehet, akkor teljes egészében itt is tesztelnék őket”. Hozzátette, hogy kapcsolódó beruházásként napokon belül döntés születik a Zalaegerszeget és az M7-es autópályát összekötő gyorsforgalmi út még hiányzó forrásairól, a tervezés már megindult, a határidőket tartani lehet…”

Forrás:
Egyedülálló lesz a zalaegerszegi tesztpálya; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. május 19.

Közigazgatás, politika

Önkormányzat perli az államot

„A budaörsi önkormányzat nem akar belenyugodni abba, hogy erején felül fizessen be az államkasszába, ezért pert indított a magyar állam ellen.
Budaörs városa beperelte az államot, mert szolidaritási hozzájárulás címen elvont a várostól 255 millió forintot, és ezen felül követel 200 millió forint kártérítést is – írja a hvg.hu. A per tárgyát képező szolidaritási hozzájárulás az iskolák államosításával függ össze. A folyamat két lépcsőben zajlott: először, 2013-ban az állam átvette az iskolafenntartói szerepet a településeken, aztán idén a működtetői szerepet is. Az ingatlanok az önkormányzatoknál maradtak, de a területileg illetékes Klik vált a vagyonkezelővé.

A kormány a működtetési jog átvételével együtt bevezette a szolidaritási hozzájárulás kötelezettségét is, a törvény indokolása szerint azért, mert az iskolák állami fenntartását csak önkormányzati források igénybe vételével képes az ország biztosítani. A kormány 21,32 milliárd forint bevételt irányzott elő, azon önkormányzatok fizetnek sávos megoszlásban, amelyeknél az egy lakosra jutó adóerő-képesség meghaladja a 32 ezer forintot.

A Budaörsöt lehetetlen feladat elé állító hozzájárulást, 2017-ben 2,125 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie.

Az első részlet, az összeg 12 százaléka januárban volt esedékes: 255 millió forint, utána pedig havonta 170 millió forint. A követelt hozzájárulás a háromszorosa annak, amit a város addig az iskolái működtetésére fordított évente, és megfelel a település költségvetése 16 százalékának.

Ez az összeg kétszer akkora, mint amennyit a város az összes feladatához kap hozzájárulásként az államtól – így a város a költségvetés nettó befizetőjévé válik. Emiatt összeomlott a település költségvetése, veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátása, elúszhatnak a tervezett beruházások.

Budaörs a perben azt is el akarja érni, hogy függesszék fel az összegek lehívását a jogi eljárás lezárulásáig. Ezt a bíróság elutasította, ahogy azt is, hogy visszafizessék az eddig levont összegeke”

Forrás:
Egy teljes magyar város megtagadta az adófizetést; InfoRádió; 2017. május 16.

A területi felzárkózást segítő kísérleti program indul a leghátrányosabb járásokban

„A területi felzárkózást segítő programot indít a kormány összesen kétmilliárd forintból az öt leghátrányosabb helyzetű járásban – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon.

Czibere Károly hangsúlyozta, a „Végtelen lehetőség” elnevezésű program keretében az öt érintett járásban – Cigánd, Gönc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Kunhegyes (Jász-Nagykun-Szolnok), Baktalórántháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Sellye (Baranya) – egyenként 400 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre, a nyertes programokat négy év alatt kell megvalósítani.
A pályázatokat június 1-jétől szeptember 29-éig lehet benyújtani.

Az államtitkár a program legfontosabb céljának nevezte, hogy a leghátrányosabb helyzetű járásokban élő embereknek lehetőséget biztosítson a felemelkedésre. Emlékeztetett arra, hogy az előző hat évben, a társadalmi felzárkózás stratégiája keretében megalkotott programok során számtalan jó ötlet, módszer született az egyes településeken, és ezek kézzelfogható eredményeket hoztak.

Az államtitkár kiemelte: a kormány az új kísérleti modellprogram segítségével is a kiváló helyi kezdeményezéseket szeretné támogatni, de mivel a problémák – például az alulképzettség, az alulfoglalkoztatottság, a szociális gondok – nem állnak meg a települések határainál, a lehetőségeket járási szintre emelik. Ennek során összekötik a problémakör egészségügyi, lakhatási, szociális és foglalkoztatási vonatkozásait, és komplex módon kívánnak segíteni. Abban viszont nem változik a rendszer, hogy továbbra is szeretnének a problémákhoz „közel menni”, feltárni a gondokat és célzottan adni ezekre hatékony választ – közölte.

Czibere Károly elmondta azt is, hogy elsősorban nagyobb, országos hálózattal rendelkező civil, karitatív vagy egyházi kötődésű szervezetek pályázatait várják, mert ezek már jól ismerik a kormányzat céljait, a módszereket, van rálátásuk, tapasztalatuk a programok sikeres végrehajtásában.

Hangsúlyozta azt is, hogy nem romaprogramról van szó, de azok a problémák, amelyekre megoldásokat szeretnének nyújtani, leginkább a cigányságot érintik. A legfőbb cél az, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekei megkaphassanak mindent, ami szükséges ahhoz, hogy versenyképes felnőttekké válhassanak, a felnőttek pedig piaci alapú munkából tudjanak megélni – mondta az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Hörcsik Richárd (Fidesz), a zempléni és abaúji térség országgyűlési képviselője azt közölte, hogy választókerületének két járása, a cigándi és a gönci is érintett a programban.

Hozzáfűzte, hogy már eddig is voltak ezekben a térségekben jó programok, hiszen például Cigándon három olyan szolgáltatóház működik, ahol a nehezebb sorsú családok moshatnak, ebédet készíthetnek, de akár zuhanyozhatnak vagy melegedhetnek is, ha a szükség úgy hozza. Vizsolyban pedig romatanodát adtak át, amely azóta is jól működik.

A képviselő hangsúlyozta, hogy olyan örökölt problémáról van szó, amit nem lehet egyszerre megoldani, csak lépésről lépésre lehet eredményeket elérni. Az irány viszont érezhetően jó – jelentette ki.”

Forrás:
Kísérleti program indul a leghátrányosabb járásokban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. május 17.

Mérhetővé teszik a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) teljesítményét

„Pozitívan zárja a 2016-os évet a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), véget ért az a korszak, amikor veszteségről kell beszámolnia a szervezetnek – mondta Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója az Országgyűlés külügyi bizottsága ülésén.
A kereskedőház által első ízben megkötött üzletek értéke 2015-ben 6 millió euró, 1,8 milliárd forint volt, 2016-ban márciusig végeztek saját számlás ügyleteket, 4,4 millió euró értékben – ismertette Oláh Zsanett. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára elmondta: jelentősen, több mint százmilliárd forinttal, 895 milliárd forintra nőtt a MNKH által támogatott cégek exportbevétele 2015-ben az előző évihez képest. Hozzátette: ebben természetesen nem a kereskedőháznak van kizárólagos érdeme, köszönhető a cégeknek és a konjunktúrának is.

Elmondta, dolgoznak egy olyan módszertanon, amely kimutatja, mennyiben járul hozzá a kereskedőház a külgazdasági eredményekhez, mennyi folyik vissza a költségvetésbe a szervezet tevékenységének köszönhetően. Jelenleg következtetni tudnak arra, hogy a kereskedőház milyen mértékben és nagyságrendben járul hozzá a magyar kkv-k exportteljesítményéhez – mondta. Úgy vélik, szükséges funkciót tölt be a kereskedőház, bár nyilván lehet hatékonyabban, eredményesebben működtetni minden rendszert, lehet javítani a gyakorlatokon – mondta.

Kitért arra, hogy 26 százalékkal nőtt az export azon országokba 2012 és 2016 között, ahol van kereskedőház, míg ahol nincs iroda, ott kevésbé, 16,5 százalékkal bővült a kivitel volumene. Magyar Levente a kereskedőház rendszerének átalakítását firtató kérdésre válaszolva elmondta, gátló tényező volt a jutalékrendszer, mert úgy érezhették a kkv-k, hogy az állam nyerészkedni akar rajtuk. A mértékkel nem volt gond, kis százalékot kapott vissza a kereskedőház önmaga fenntartására, de arra jutottak, hatékonyabb teljesen közszolgáltatás jelleggel működtetni a rendszert, és most már ingyenesen vehetők igénybe a kereskedőház szolgáltatásai.

Oláh Zsanett, a kereskedőház vezérigazgatója elmondta: fontos a cégek minősítési folyamata is, hogy megfelelő szolgáltatást, országot tudjanak ajánlani az adott, külpiacra lépni szándékozó magyar kkv-nak. Kérdésre válaszolva elmondta, a kereskedőház honlapján elérhetők a közbeszerzésen elnyert és más szerződések, az infotörvénynek megfelelően.

Magyar Levente Mesterházy Attila (MSZP) kérdésére válaszolva elmondta, a következő hónapokban felülvizsgálják az irodák helyszíneit, megnézik, melyik partner hogyan teljesít, és „készen állnak lépni”, olyan helyeken, ahol gondok vannak vagy nem jönnek az eredmények. Az államtitkár szerint aligha lesz a korábban említett 117 kereskedőház a következő években, ennek az állami források határt szabnak, de a kereskedelmi jelenlét mindenhol biztosított, ahol Magyarországnak diplomáciai képviselete van. (MTI)”

Forrás:
Mérhetővé teszik a kereskedőház teljesítményét; KamaraOnline/MTI; 2017. május 15.

Erősíteni kell a kisvállalkozások innovációs tevékenységét (reflexió az ÁSZ jelentésére)

„Nem a mai állapotra vonatkozik az Állami Számvevőszék azon megállapítása, hogy a növekvő pénzügyi ráfordítások ellenére stagnál a hazai kutatás és innováció – hangsúlyozta lapunk érdeklődésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A szervezet jelezte: a 2015 óta bevezetett pályázati rendszer kedvező irányba mutat.

Bár hazánk 2008 óta egyre több pénzt fordít a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) területre, az eredményeken ez nem látszik – ismertette a minap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleménye. Az elemzés a hazai K+F+I teljesítményt a 2008 és 2015 közötti időszak adatai alapján azt vizsgálta, hogy a szervezeti és támogatási rendszer, valamint jogszabályi környezet miként ösztönözték az intézményeket és gazdasági társaságokat innovációs eredményeik javítására.

A dokumentum pozitív megállapítást tesz a 2015-ben elindult változásokról, de azok hatásait, eredményeit nem vizsgálta – hangsúlyozta a Magyar Idők megkeresésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). Azt az ÁSZ elemzése is megerősíti, hogy a 2015 előtti adatok alapján elsősorban az együttműködések terén maradnak el a hazai innovatív vállalkozások. A számvevőszék a 2017. májusi elemzésében pedig leszögezte, hogy a K+F+I finanszírozás intézményi és versenypályázati rendszerének 2015-ös megújítása kedvező irányba mutat.

A hivatal úgy látja, hogy az ÁSZ főbb megállapításai több forrás alapján is megerősíthetők. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat 2014-es adatai szerint az Európai Unióban az innovatív vállalatok aránya az összes vállalathoz képest átlagosan 49,1 százalék, míg Magyarországon 25,6. Ha csak a kis- és közepes vállalkozások (kkv) körében vizsgáljuk az arányt, még alacsonyabb számot kapunk: hazánkban száz kkv közül mindössze kettő számít innovatívnak.

Az innovációs teljesítmény javulásának feltétele a kiválósági műhelyek, a kutatási infrastruktúra, a felfedező kutatási programok mellett a vállalatok, illetve a kutatóhelyek együttműködését ösztönző pályázati források rendszerének biztosítása. A hivatal versenypályázati portfóliójának megtervezésekor ennek fényében dolgozta ki a pályázatokat. Összesen 474 milliárd forint keretösszeggel jelentek meg a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét ösztönző felhívások 2015 és 2017 között.

A nemzetközi összehasonlításban is versenyképes innovatív kezdeményezések megvalósulását ösztönzi, hogy 2017-től már elsősorban visszatérítendő források érhetők el a vállalkozások számára. Nagyobb hangsúlyt kapnak a vállalatok és az egyetemi, akadémiai kutatóhelyek együttműködését ösztönző felhívások, 2015 óta több mint 185 milliárd forint keretösszeggel.”

Forrás:
Erősíteni kell a kisvállalkozások innovációs tevékenységét; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2017. május 20.
A hivatkozott számvevőszéki jelentés: Az Állami Számvevőszék elemzése a magyar K+F+I tevékenység eredményességéről

Csaknem 25 milliárd forint pályázható innovációra a vidékfejlesztési programban

„Csaknem 25 milliárd forint pályázható innovációs projektekre a vidékfejlesztési programban – mondta a Miniszterelnökség európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap stratégiai főosztályának főosztályvezetője szerdán Debrecenben a program részleteit bemutató tájékoztatón.
Nagy Attila közölte: az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretén belül megvalósuló program 24,95 milliárd forintos keretösszegéből innovációs operatív csoportok létrehozását, működtetését, illetve e konzorciumok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházásait támogatják.

A program célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági termelékenység és a fenntarthatóság javításához, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok feltételeinek megteremtéséhez. A forrásból csak olyan új projektek támogathatók, amelyekhez a pályázók még nem kezdtek hozzá – ismertette a főosztályvezető. Hozzátette, hogy egy konzorciumnak legalább öt tagból kell állnia, és a tagok negyven százalékának az adott szakágazatban kell tevékenykednie.

A program az innovációs csoportok létrehozását 100 százalékos intenzitással támogatja, és egy-egy csoport legfeljebb 150 ezer eurónak megfelelő forintot nyerhet el. A mezőgazdasági termeléssel, a borászattal és az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos innovatív fejlesztésekre egyéni beruházás esetén legfeljebb 206 ezer euró, kollektív beruházás megvalósításakor maximum 1 millió 30 ezer euró igényelhető, míg az erdőgazdálkodáshoz kötődő beruházások maximális támogatási összege 112 ezer, illetve 560 ezer euró – fűzte hozzá.

A pályázatot nem kutatóhelyeknek írták ki, így önálló tudományos kutatási projektekkel nem lehet pályázni, ugyanakkor azokat az elképzeléseket sem támogatják, amelyek nem használnak fel tudományos ismereteket – hangsúlyozta a főosztályvezető. A forrásra május 30-tól várhatóan november 30-ig lehet pályázni.”

Forrás:
Csaknem 25 milliárd forint pályázható innovációra a vidékfejlesztési programba; Miniszterelnökség; 2017. május 17.

A Top-beruházások engedélyeztetése kiemelt eljárásrendben történik

„A Terület- és településfejlesztési operatív (Top) programban megvalósuló beruházások egyes részelemeinek engedélyeztetése kiemelt eljárási rendben történik a kormányhivatalok bevonásával – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára Székesfehérváron, a Top információs napok alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Rákossy Balázs elmondta, az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésével és rövidítésével lehetővé válik az építési beruházások gyorsítása. Hozzátette: további segítség a nyertes településeknek, hogy a támogatási szerződések megkötése és a közbeszerzési eljárások lefolytatása után az elnyert összeget teljes egészében átutalja számukra az állam, így biztosan nem lehet probléma a beruházások anyagi hátterével sem.

Az államtitkár kifejtette, hogy Fejér megye összesen 64,3 milliárd forintot kap a Terület- és településfejlesztési operatív programból: a megye 106 településének 36,1 milliárd, míg a két megyei jogú város közül Székesfehérvárnak 18,6 milliárd, Dunaújvárosnak 9,6 milliárd forint jut. Megjegyezte, a pénz több mint feléről támogató döntések születtek, de a többit is hamarosan odaítélik.

Oláh Gábor, az NGM regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: azt kérték a közreműködő szervezettől, a Magyar Államkincstártól, hogy a nyertesekkel a támogatási szerződéseket június elejéig kössék meg azért, hogy már júniusban kiutalhassa az NGM a projektekre nyert teljes összeget. Azt is kérték a településektől, hogy a beruházások jussanak el idén kétharmados készültségi szintig és lehetőség szerint jövő év végére fejeződjenek be.

Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke elmondta, hogy májusban a megyei közgyűlés újabb 28 projektjavaslatról dönt és további négymilliárd forintot oszt szét a települések között…”

Forrás:
A Top-beruházások engedélyeztetése kiemelt eljárásrendben történik; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. május 17.

Több mint 100 kkv nyert uniós forrást versenyképességének növelésére

„Összesen 148 mikro-, kis- és középvállalkozás csaknem 10 milliárd forint uniós támogatást nyert el versenyképességének növelésére, a pénzből új termékeket hozhatnak létre, új technológiákat fejleszthetnek ki, illetve új szolgáltatásokat alakíthatnak ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatásával – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára szerdán az MTI-t.
Rákossy Balázs imertetése szerint az elnyert összeget a vállalkozások fordíthatják kísérleti fejlesztésre, eszközbeszerzésre, immateriális javak beszerzésére, vagy projektmenedzsmentre, magyarországi vagy külföldi kiállításon vagy vásáron történő részvételre, illetve iparjogvédelemre.

A Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés felhívás nyertesei azon cégek lettek, amelyek tudományos kutatásokon keresztül olyan piacképes termékeket, szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek hozzájárulnak a vállalkozás versenyképességének, illetve innovációs tevékenységének növeléséhez – hangsúlyozta az államtitkár.

Rákossy Balázs emlékeztetett, hogy az innováció és a kutatás-fejlesztés (k+f) kiemelten fontos a kormány számára, ezt tükrözi az is, hogy a tervek szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos k+f ráfordításokat a jelenlegi 1,4 százalékról 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra növeli. Ennek megfelelően az új fejlesztési ciklusban, 2014 és 2020 között 500 milliárd forint áll rendelkezésre az uniós, illetve magyar forrásból – tette hozzá.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy lezárult az Iparjog pályázati felhívás, amely szintén kapcsolódik a kutatás-fejlesztéshez, hiszen a szellemi alkotások hazai, illetve nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalom-fenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységeket támogatja. Ezen 3 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert összesen 8,6 millió forintot.”

Forrás:
Több mint 100 kkv nyert uniós forrást versenyképességének növelésére; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. május 17.

Közigazgatási, politikai informatika

Sport és Innováció Nemzetközi Konferencia Budapesten (Nemzeti Sportinformációs Rendszer)

„A sport és az innováció kapcsolatáról, lehetőségeiről kezdődött nemzetközi konferencia Budapesten. Az első Sport és Innováció Nemzetközi Konferencia nyitónapján köszöntőt mondott dr. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese, dr. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója és Prof. Dr. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora.
Szabó Tünde beszédében megköszönte a szervezőknek, hogy életre hívták ezt a konferenciát, ahol a magyar sportgazdaságnak lehetősége nyílik újabb lépést tenni nemzetközi sikerek felé napjaink tendenciáinak megismerésével, figyelemmel kísérésével, valamint a sportiparban tevékenykedő több ígéretes magyar vállalkozás bemutatkozásával.
…
Elmondta, hogy a kormány elkötelezett a sportegészségügy fejlesztésében, amely nélkülözhetetlen a magyar sport versenyképességének megtartása, fokozása, valamint az egészségtudatos életmód támogatása érdekében. Ezért is szorgalmazza olyan modern sportegészségügyi intézmény működését, mely világszínvonalú, biztos hátteret szolgáltat ahhoz, hogy sportolóink a legjobb formában állhassanak a megmérettetések elé. Az államtitkár külön kiemelte a Nemzeti Sport-táplálkozástudományi Intézet létrehozását, amely nemzetközi trendeket és sportolói, szakmai igényeket figyelembe véve, a Testnevelési Egyetem keretein belül alakul meg. A kutatók szerte a világon ugyanis a sport-táplálkozás tudományban látják a legális teljesítményfokozás egyik lehetséges, a WADA Kódexbe nem ütköző, még számos lehetőséget magában rejtő módját.

Egyik legfontosabb sportigazgatási lépésünk – folytatta – a Nemzeti Sportinformációs Rendszer megalkotása, mely egy olyan általános adatbázis, amely a sportélet minden szereplőjének igényeit kívánja kiszolgálni, a szabadidő-sportolóktól kezdve a szakembereken keresztül, akár a sportrendezvény szervezőkig…”

Forrás:
Sport és Innováció Nemzetközi Konferencia Budapesten; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. május 18.
Lásd még: 1377/2016. (VII. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Sportinformációs Rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról és korábbi cikkünk Elkészül a nemzeti sportinformációs rendszer

Jól halad a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles próbaüzeme

„Augusztus közepéig az e-személyi igazolvány rendszeréhez is illeszkedni fog a Tér.

Javában zajlik és jól halad a Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT, Tér) február közepén kezdődött éles próbaüzeme, derült ki Szabó Bálint, Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetőjének tájékoztatásából az IME XV. jubileumi infokommunikációs konferenciáján május 18-án. A projekt felelőse elmondta, hogy a következő jelentős határidő augusztus közepe lesz, ekkorra illeszkedik majd az e-személyi igazolvány a Térhez.

Az éles tesztüzem indulása óta négyezren önrendelkeztek az EESZT-ben, 15 ezer e-recept, valamint 50 ezer egészségügyi dokumentum került a felhőalapú, legmagasabb (5.) biztonsági fokozatú informatikai rendszerbe, amely egyelőre 69 szakellátót, 72 háziorvost és 85 patikát foglal magában. Négy nagy térség van, illetve lesz a pilotban: Budapest, Pécs, Veszprém és a Debreceni Egyetem jelzésére Debrecen is bekerül.

A NEAK-finanszírozott intézmények szeptember elsejétől szabadon csatlakozhatnak, míg november elsejétől a kötelező csatlakozás időszaka kezdődik: egy év áll rendelkezésre mindehhez, a folyamat 2018 novemberében lezárul. A magán egészségügyi ellátók pedig ezután, 2019 januárjától csatlakozhatnak a Térhez.

Egyelőre csak a friss adatok kerülnek a rendszerbe, de az EFOP 1.9.6. Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések című pályázati forrásnak köszönhetően a későbbiekben öt évre visszamenőleg feltöltik a rendszerbe a kórházi adatokat. A Tér adatai majdan kutatási célokra is rendelkezésre állnak, ám ezek részletei ma még nincsenek tisztázva, tette hozzá Szabó Bálint.

Az is kiderült, hogy szintén az EFOP-os pályázat egyik fontos eleme a telemedicinával kapcsolatos jó ajánlások megfogalmazása a szükséges finanszírozási igénnyel egyetemben. Ez magában foglalja, hogy milyen eszközöket használjanak az egészségügyben, s ezek meghatározása, minősítése miként történjen. A kaotikus állapotok rendezésére nagy szükség van, ugyanis a gyártók profitorientált fejlesztései gyakran háttérbe szorítják a tudományos igényeket, hangzott el a konferencián.

Még mindig ez a keret szolgálja az OMSZ csatlakoztatását a Térhez, hogy például a mentőautóval szállított, sürgős ellátást igénylő beteg adatait be tudják jelenteni a fogadó sbo-kra [sürgősségi betegellátó osztály. Szerk.].

A Tér fontos alrendszere az e-recept, ezzel kapcsolatban annyi új információ hangzott el, hogy 2018 végéig egy NEAK [Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, korábban OEP. Szerk.] formanyomtatványon kapják majd a betegek az orvosuktól a felírási igazolást, amelyet a patikusnak kell átadniuk, s tartalma azonos lesz az e-recepttel. A beteg (ha van) e-személyi igazolvánnyal, vagy TAJ-kártyával és személyi igazolvánnyal azonosíthatja magát a patikában.

Az EESZT akkor fogja a betölteni funkcióját, ha nemcsak adatok feltöltésére használják az egészségügyi ellátásban, hanem a „tudását” is alkalmazzák az orvosok, máskülönben feleslegesen költünk milliárdokat a rendszerre, fogalmazott Király Gyula, Hospitaly Kft. stratégiai vezetője. Míg Rosta László, a saját „kis EESZT”-jét elkészítő háziorvos szerint a Tér sikere nem annyira a technikai szempontokon fog múlni, mint inkább azon, miként lesz kommunikálva, s hogy igényel-e plusz feladatot ez ellátóktól, illetve mit nyerhetnek vele az orvosok.”

Forrás:
A mentőszolgálat is csatlakozni fog az EESZT-hez; Weborvos.hu; 2017. május 19.
Lásd még: EFOP-1.9.6 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések; Széchenyi 2020

Lezárult a NAV informatikai rendszereinek ellenőrzése: eredmények és hiányosságok

„Az Állami Számvevőszék elvégezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszereinek 2015. január 1. és 2016. június 30. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az informatikai terület irányítási rendszerét és belső kontrolljait, valamint a működéshez szükséges szervezeti kereteket és szabályzatokat kialakította. Ugyanakkor az informatika területre vonatkozó belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés működtetéséről, valamint az informatikai terület összehangolt irányításáról nem gondoskodott.
A nemzeti vagyon részét képező nemzeti elektronikus adatvagyon kezelését elektronikus információs rendszerek támogatják. Az elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint ezek rendszerelemei sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítását szabályozó hatályos jogszabályi környezet preventív módon biztosítja a biztonsági problémák kialakulásának mérséklését az előforduló biztonsági események számának csökkentését, illetve rendelkezik azok tudatos kezeléséről. Az elektronikus információs rendszerek ezen jogszabályi követelményeknek való megfelelését a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, mint a központi költségvetés bevételének meghatározó részét képező adó- és járulékok beszedését realizáló szervezetnél ellenőriztük.

Az ellenőrzés kiterjedt a NAV informatikai rendszereinek előírt követelményeknek való megfelelésére, illetve azok kialakítására, valamint új területek is ellenőrzés alá kerültek: az ÁSZ értékelte az e-kereskedelemmel összefüggő áfa megfizetésével, a kutatás-fejlesztési kedvezmények érvényesítésével és az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésével kapcsolatos tevékenységeket is.

Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a NAV az informatikai terület irányítási és kontrollrendszerét, valamint annak operatív célkitűzéseit meghatározta, a működéshez szükséges szervezeti kereteket és szabályzatokat kialakította, erőforrás-gazdálkodási feladatait ellátta. A kialakított belső kontrollrendszer tekintetében ugyanakkor az informatika területén nem gondoskodott a kockázatkezelési, nyomon követési és kontrolltevékenységekre vonatkozó elemek működtetéséről. Az informatikai tárgyú szerződések kapcsán a beszerzésekre és kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályzatokat betartotta, a szerződések informatikai szakmai követelményeinek meghatározása, a kapcsolódó teljesítések, illetve az informatikai fejlesztések során azonban nem a belső szabályzatokban foglalt előírások szerint jártak el.

A NAV ellátta az e-kereskedelemmel kapcsolatos adóhatósági feladatok hazai e-kereskedőkkel kapcsolatos ellenőrzési feladatait. Kockázatkezelését és ellenőrzéseit ugyanakkor a más EU-tagállamban letelepedett, távolról is nyújtható szolgáltatást nyújtó adózókra nem terjesztette ki.

Az ÁSZ megállapította, hogy a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel kapcsolatos feladatokat a Hivatal a társasági adóztatással összefüggő folyamatain belül látta el, amely feladatellátás az ellenőrzött időszakban szabályszerűen, megfelelő informatikai támogatás mellett történt.

A NAV ellátta az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos feladatait, az ehhez szükséges belső szabályozó eszközöket, szervezeti kereteket kialakította, a végrehajtás során azonban nem tartották be a jogszabályban előírt határidőket. A Hivatal szakmai feladatellátását és a belső kontrollok működését informatikai rendszerek támogatták, de azok nem biztosították a feladatellátás folyamatában a határidők és a feldolgozás teljes körűségének kontrollját.

Az ellenőrzés a NAV vezetőjének fogalmazott meg négy javaslatot, melyekre az érintettnek a jelentés kézhezvételét követő harminc napon belül intézkedési tervet kell készítenie.”

Forrás:
Lezárult a NAV informatikai rendszereinek ellenőrzése; Holman Magdolna, Lengyel Viktor; Állami Számvevőszék; 2017. május 17.
Jelentés – A Nemzeti Adó‐ és Vámhivatal informatikai rendszereinek ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 17086. számú jelentés; 2017. május 17. (pdf)

Informatika, távközlés, technika

Újabb hálózatfejlesztés és nagyobb sávszélesség a közszférában

„A NISZ Zrt., az MVM NET Zrt. és a KIFÜ alkotta konzorcium közel 4,3 milliárd forint vissza nem térítendő EU-támogatásból indított beruházása lehetővé teszi, hogy az állami, önkormányzati vagy közigazgatási feladatokat ellátó intézmények az ország területén gyors és biztonságos infrastruktúrán érjék el a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat szolgáltatásait.

Megvalósítási szakaszba lépett a „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése” című projekt, amelynek keretében a konzorcium összesen 28, távközlési csomópontot épít ki. A csomópontok biztosítják, hogy az állami, önkormányzati és közigazgatási feladatokat ellátó intézmények az ország területén megfelelő minőségű és átviteli sebességű, biztonságos infrastruktúrán keresztül kapcsolódjanak a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) más szakaszaihoz.

PROJEKT ADATOK
Azonosító: GINOP–3.4.3-VEKOP-15-2016-00001

A konzorcium tagjai

  • NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (konzorciumvezető)
  • MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
  • Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)

A projekt teljes költségvetése: 4 285 700 000 forint (amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése közösen finanszíroz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében).
Projekt tervezett lezárása: 2019. április 10.

A projekt szorosan kapcsolódik az „Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése” (GINOP-3.4.2-VEKOP-15-2016-00001) projekthez. A GINOP-3.4.2 projektben nevesített konzorcium fejleszti az intézmények számára az úgynevezett elérési hálózatokat, míg a jelen projekt feladata, hogy létrehozza azokat a csomópontokat, amelyeken keresztül az elérési hálózatok csatlakoznak az NTG más szakaszaihoz.”

——

„A NISZ Zrt., az Antenna Hungária Zrt., az MVM NET Zrt. és a KIFÜ alkotta konzorcium 2,8 milliárd forintot meghaladó, vissza nem térítendő EU-támogatásból elindított beruházással csaknem 1450 hálózati végpont fejlesztését végzi el az állami intézmények által használt Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton. A hálózati végpontok sávszélessége minden helyszínen legalább 30 Mbps lesz.

Megvalósítási szakaszba lépett az „Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése” című projekt, amelynek célja, hogy megfelelő sávszélességű hálózati infrastruktúrát biztosítson az állami és önkormányzati intézmények számára vezetékes és vezeték nélküli technológiák segítségével. A projekt a tervek szerint 2019 tavaszán zárul, addigra a konzorcium 1450 intézményi végponton hajt végre fejlesztéseket, aminek köszönhetően a végpontok sávszélessége minden helyszínen eléri minimálisan a 30 Mbps-ot.

PROJEKT ADATOK
Azonosító: GINOP–3.4.2-VEKOP-15-2016-00001
A konzorcium tagjai

  • NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (konzorciumvezető)
  • ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.
  • MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
  • Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)

A projekt teljes költségvetése: 2 857 100 000 forint (amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése közösen finanszíroz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében).

Projekt tervezett lezárása: 2019. április 10.”

Forrás:
Újabb hálózatfejlesztési projekt indul uniós forrásból; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. május 16.
Nagyobb sávszélesség az állami intézményeknél; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. május 16.

A nyáron a szakma elé terjesztik a 700 megahertzes frekvenciasáv vezeték nélküli szélessávú hasznosításának ütemtervét

„A tervek szerint még idén nyáron a szakma elé terjeszti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a műsorszórás számára 2020-ban megszűnő 700 megahertzes frekvenciasáv vezeték nélküli szélessávú hasznosításának ütemtervét – mondta az NMHH főigazgatója ma Győrben, a Távközlési világnap alkalmából rendezett szimpóziumon a Széchenyi István Egyetemen.

Aranyosné Börcs Janka emlékeztetett, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadta azt a javaslatot, hogy a 694 megahertz és 790 megahertz közötti sáv – hasonlóan a 800-as tartományhoz – is a mobilszolgáltatók használják. Ehhez minden tagállamnak el kell készítenie saját ütemtervét. Az NMHH már dolgozik ezen – mondta. A földfelszíni televiziózás rendelkezésre álló frekvenciasáv csökkenése nem feltétlenül jelenti a kisugárzott adások számának csökkenését, mivel vannak olyan technológiák, mint a DVB-T2, amelyek lehetővé teszik, hogy ugyanazon sávszélességen több adás is elérhető legyen.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy a távközlési iparág folyamatosan dinamikus változás előtt áll. A szakmának felkészültnek és folyamatosan fejlődőnek kell lennie. Példaként említette, hogy gyökeresen megváltoztak a médiafogyasztási szokások, a felhasználók már nem elégednek meg azzal, hogy passzív szereplők legyenek. Felelevenítette, hogy hatvan évvel ezelőtt, 1957. május 1-jén indult a hazai televízió műsorszórás, miután hivatalosan is elindult a Magyar Televízió Vállalat műsorterjesztése.

A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői, köztük Magyarország küldötte aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) létrehozásáról szóló alapító okmányt. A győri szimpóziumot az egyetem Távközlési Tanszéke, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, valamint a Távközlési és Automatizálási Intézet Önképző Kör szervezte”

Forrás:
Nyáron dől el hogyan zajlik majd a 700 MHz-re való átállás; SG.hu/MTI; 2017. május 18.
Lásd még: DVB-T2; Wikipédia

Autonóm autók és területrendezés

„Közlekedésfejlesztés Magyarországon címmel tartottak háromnapos konferenciát közlekedésügyi szervezetek, szakemberek és érintettek Siófokon május 10-12-én. A találkozó második napján Devecseri Anikó a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője az Országos Területrendezési Tervről tartott előadást.

Idén Siófokon rendezte meg a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Közlekedésfejlesztés Magyarországon című konferenciáját május 10-12-én. Az immáron 17. alkalommal megtartott konferenciát Dr. Fónagy János az NFM parlamenti államtitkára nyitotta meg. A három nap alatt öt közlekedéssel kapcsolatos témakörben hallhatott 35 előadást a konferencián részvevő 240 közlekedési szakember.

Az első nap két témaköre a közlekedés jelene és jövője volt, előbbi a közlekedés aktuális feladataira, utóbbi az elektromos és autonóm (önvezető) autókra, valamint azzal kapcsolatban kiépítendő tesztpályára fókuszált. Az autonóm autók kérdése még korainak tűnhet, azonban a konferencia előadásaiból is kiderült, hogy a megállíthatatlanul fejlődő technológia számos olyan biztonsági, technikai, etikai, közlekedésszervezési kérdést vet fel, amelyekre időben fel kellene készülni. A konferencia további programjában helyet kaptak a városi közlekedés, illetve a közlekedésbiztonság kérdései is.

A második napon, amely a Közlekedési Kultúra Napjára esett, a „Közlekedésfejlesztési elképzelések, koncepciók, stratégiák” elnevezésű blokkban kapott helyet a Lechner Tudásközpont térségi tervezőjének, Devecseri Anikónak az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló előadása.

Bár az OTrT tartalmának csak kis szegmensét jelenti a közlekedés, a területi szereplők részéről mégis mindig jelentős érdeklődéssel kísért az OTrT szerkezeti tervének közlekedési tartalma. A közúti, vasúti, légi, vízi és kerékpáros hálózatok országos elemeit is tartalmazó tervlapból tájékozódhatnak a térségi szereplők is. Többek között információt szerezhetnek a tervezett gyorsforgalmi utakról, vagy az ország teljes területét behálózó tervezett kerékpáros hálózatról. Az OTrT törvényi felülvizsgálata a Miniszterelnökség megbízásából a Lechner Tudásközpontban zajlik, így a szakértő bemutatta az előkészítés folyamán készült, a közlekedést területi szempontból vizsgáló munkarészeket is.

Az előadás a fentieken túl rövid bepillantást nyújtott a Lechner Tudásközpontban készülő, a térségi tervezést szolgáló Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszerbe (4TR) is, hiszen annak mindhárom modulja, a tervező, az egyeztető és a tájékoztató is kapcsolódik a közönség soraiban is helyet foglaló közlekedési szakemberek munkájához.”

Forrás:
Autonóm autók és területrendezés; Devecseri Anikó; Lechner Tudásközpont; 2017. május 18.
A konferencia programja (pdf)

A Műegyetem saját bázisa is felépülhet a zalaegerszegi tesztpályán

„„Elképesztő nagyságú erők és energiák mozdultak meg az autonóm járműfejlesztés területén az utóbbi időben itthon és a világban egyaránt: ennek egyik igen látványos eredménye lesz a zalaegerszegi tesztpálya” – hangsúlyozta Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és a projekt egyik fő koordinátora a leendő létesítmény alapkőletételének alkalmából a bme.hu-nak adott interjújában. „A tesztpálya megtervezésében és létrehozásában kulcsszereplők vagyunk, és bizton állíthatjuk: a Műegyetem az autonóm járműfejlesztés tudományos hátterének élén kíván maradni a továbbiakban is.”

Szalay Zsolt kiemelte, egy hosszú folyamat eredményeként épül meg a pálya, amelynek oktatási, kutatásfejlesztési, üzleti és jogszabályi dimenziói is vannak: az egyetem ezek mindegyikében jelentős szerepet vállalt és vállal…„Körülbelül két éve kapcsolódtunk be abba a programba, amely a témához köthető kutatásfejlesztési és innovációs infrastruktúra kérdéseit boncolgatta” – emlékeztetett Szalay Zsolt. „Hamar megfogalmazódott bennünk, hogy a tudományos, az üzleti és a döntéshozói oldal számára a legnagyobb perspektívát az nyújthatja, ha az angolul a ‘connected and automated vehicles’ (hálózatba kapcsolt és automatizált járművek) kategóriába tartozó tesztelő környezetet építünk. Korábban főként a tartóssági tesztek számára létesültek pályák, de a zalaegerszegi már kifejezetten a SMART-technikák kipróbálására épül.”
…
A koncepció kidolgozásának mérföldköve a 2015 szeptemberében megalakított Autonóm Járművek Kutatóközpont (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, RECAR). A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán felállított, de több BME-s kart is összefogó központhoz rövidesen csatlakozott az ELTE, az MTA SZTAKI, valamint két iparvállalat, a Knorr-Bremse és a Bosch. A központ célja, hogy a Karon belüli és a Karok közötti, a hálózatba kapcsolt és az automatizált járműfejlesztés területén kialakított együttműködéseket koordinálja.

A RECAR a szakemberek utánpótlásának képzésében is szerepet vállal, hogy Magyarország a tesztpálya révén a terület kutató-fejlesztő intézeteinek bázisává is válhasson. „A vállalatokkal közös célunk, hogy tervezhető legyen a képzett utánpótlás létszáma. A tesztpálya önmagában véve egy körülbelül nullszaldós vállalkozás. De körülötte létrejöhet egy olyan környezet, ahová – hogy egy konkrét, érdeklődő iparvállalat példáját említsem – akár egy 500-1000 fős fejlesztőintézet is telepíthető, amely már jelentős pénzforrásokat hozhat” – hangsúlyozta a kutató.
…
A RECAR másik fontos feladata a tesztpálya ún. műszaki specifikációjának elkészítése volt, amely minisztériumi felkérésre 2016 márciusában kezdődött. Az addig jórészt informális együttműködést 12 iparvállalati partner, valamint a karok építő-, gépész-, villamosmérnök-, valamint közlekedésmérnök szakemberei tették hivatalossá, és tavaly novemberre el is készítették a műszaki specifikációs tervet. Ennek egyes elemeit először a Műegyetemen szervezett VSDIA 2016 (Vehicle System Dynamics, Identification and Anomalies) konferencián, majd a Periodica Polytechnica folyóirat cikkében mutatták be először. E dokumentumot vette alapul a tesztpálya projektcége, az APZ Kft. (Autóipari Próbapálya Zala Kft.) az ún. koncepcióterv elkészítéséhez. „A Műegyetemen született meg az elv, hogy a járművek tesztelési és jóváhagyási folyamata piramisszerűen épüljön fel” – magyarázta Szalay Zsolt. „Legalul a szimuláció helyezkedik el, utána a laboratóriumi tesztek jönnek, amit a próbapálya, majd a korlátozott városi környezet követ. A piramis csúcsán a bárki által használható közutak állnak.”
…
Utóbbi elemhez szorosan kapcsolódik a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, amelynek fontos állomása volt egy közelmúltban megjelent törvényi szabályozás. Ennek előkészítésében szintén jelentős szerepet vállalt a RECAR – más szereplőkkel együtt. „E törvénnyel az Európai Unión belül az első tíz ország közé kerültünk, ahol a jogszabályi környezet meghatározott feltételek mellett megengedi a közutakon a magasan automatizált járműves funkciók tesztelését” – nyomatékosította Szalay Zsolt.

Mindez azért fontos, mert maga a tesztpálya sajátos „magot” képez, körülötte a fentebb megfogalmazott elvek alapján megépített, többszintű zóna-rendszerrel, amelynek következő elemét Zalaegerszeg, főként annak Smart City részei képezik. A zóna harmadik szintje az R76 gyorsforgalmi út lesz: az M7-től Zalaegerszegig tartó, a Balaton Airport mellett elhaladó útszakasz tervezésénél már minden új SMART-technológiát figyelembe vesznek. Itt a jármű nemcsak a saját szenzoraira támaszkodva kaphat a környezetéből információkat, hanem az infrastruktúra is szolgáltatja azt, például nagyfelbontású térképet vagy időjárási adatokat. A zóna negyedik eleme a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Budapest gyűrű, amelyen már kipróbálhatók lesznek a legújabb fejlesztések a normál közúti forgalomban – megfelelő garanciákkal. A kutatók tervezik a gyűrű nemzetközivé bővítését Graz és Maribor bevonásával…”

Forrás:
A BME az autonóm járműfejlesztés tudományos hátterének élén kíván maradni; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2017. május 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Átlátható módon kell szabályozni a fintech fejlesztéseket, mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese

„A digitalizáció a 21. század nagy kihívása, az innovatív, digitális pénzügyi megoldások hamarosan a mindennapok részét képezik, ezért a szabályozásban is fel kell készülni arra, hogy a fintech fejlesztések minél átláthatóbbak legyenek – fejtette ki Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, Budapesten egy konferencián.
Balogh László a HG Media fintech vállalkozásokról tartott szakmai rendezvényén elmondta: a KPMG nemzetközi tanácsadó cég egyik felmérése alapján az elmúlt 2 évben csak Európában 13 milliárd dollárt fektettek be az induló, úgynevezett fintech cégekbe. A PwC becslése alapján a következő 3-5 éven belül a fintech iparágba történő beruházások összértéke globálisan meghaladhatja a 150 milliárd dollárt – ismertette a helyettes államtitkár.

Az innovatív pénzügyi cégek jellemzően a B2B szegmensre, a vállalkozások egymás közötti üzleti forgalmára koncentrálnak, de egyre nő az olyan cégek száma is, amelyek a lakossági ügyfeleket célozzák meg – tette hozzá.

A helyettes államtitkár elmondta: a fintech cégek tevékenysége számos kockázattal jár együtt, ezért ezen a területen is felelős jogalkotásra van szükség a fogyasztóvédelmi, pénzmosási és az adatvédelmi szabályok betartása mellett.

Kiemelte: napjainkban még igen nehéz azt megoldani, hogy a fintech cégek szolgáltatásai terén a biztonság maximális legyen, de egyúttal az innovációt is támogassuk. Az innováció segítése, a versenyképesség javítása kiemelt kormányzati szándék, de a pénzügyi tudatosság erősítése is fontos – mutatott rá Balogh László.

Úgy vélte, a lakosság pénzügyi ismereteit bővíteni kell, és arra kell ösztönözni, hogy tudatosan, megfontoltan vegye igénybe a fintech cégek olcsó, de még nagyon új pénzügyi szolgáltatásait.

A kormány azt szeretné elérni a készülő nemzeti pénzügyi stratégiával, hogy a lakosság megfelelő pénzügyi szakértelemmel rendelkezzen, mert ez végső soron hozzájárul a pénzügyi intézményrendszer stabil, egészséges működéséhez és az ország versenyképességének javításához.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára elmondta: az e-kereskedelem egyre bővül, ez a terület is számos veszélyt rejt magában, egy fogyasztóvédelmi felmérés alapján a megkérdezett személyek mintegy 60 százaléka azt szeretné elérni, hogy a jogsértő vállalkozásokról készüljön feketelista.

Az e-kereskedelemben robbanásszerű a bővülés, a fogyasztók ezen a téren kiszolgáltatottabbak, mint a hagyományos üzletekben, így fokozott jogi védelmet igényelnek. Határozott fellépés kell, mert csak ezzel lehet növelni a vásárlók bizalmát – mondta.

Egy, a konferencián bemutatott felméréssel kapcsolatban Ákos Tamás, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: miközben természetes az, hogy a fiatalok a mobiltelefonok keresztül végzik bankügyeiket, illetve vásárlásaikat, a számlanyitáshoz és a hitelügyleteikhez személyesen kell bemenniük a bankfiókokba. Ahhoz, hogy ebben előrelépjünk, a jogszabályokat módosítani kellene, hogy az ügyfelek minél egyszerűbben tudják kihasználni a digitális technológia előnyeit – jegyezte meg.”

Forrás:
Átlátható módon kell szabályozni a fintech fejlesztéseket; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. május 18.

Pénzügyi IT 2017 konferencia

„Megtört a jég a magyar pénzügyi szektorban: a pénzintézetek észrevették a kicsi, gyorsan mozgó, jó ötletekkel előrukkoló fintech és insurtech cégeket, ráadásul a látszólagos ellenségek a jelek szerint a lehetőséget látják egymásban. Idén a nagy találkozásokból komoly üzletek is születhetnek, konferenciánkon a fintech és insurtech cégek vezetői, a bankok illetve biztosítók legfelső üzleti és informatikai vezetői és a szabályozók képviselői vitáznak majd a legforróbb témákról. A belső folyamatok digitalizációja, a pénzintézetek kibervédelme, a csalásfelderítés, a blockchain, a core rendszerek cseréje és az innovatív fizetési megoldások is terítékre kerülnek. Mindemellett a szabályozók is meghatározó informatikai projekteket generálnak a pénzintézeti szektorban, 2017 többek között a PSD2-re és a SEPA azonnali fizetésre való felkészülésről és az MNB azonnali átutalási rendszeréről szól.
…
Időpont: 2017. május 30., kedd (8:55-16:00)
Helyszín: Sofitel Hotel Budapest, Budapest (1051 Budapest, Széchenyi tér 2.)

Részletes program
Regisztráció 08:10-08:40

I. Szekció: Neobankok és digibankok Magyarországon

08:40 – 08:45
Köszöntés és előszó

08:45 – 09:15

Fintech és Insurtech megatrendek – felvezető kerekasztal
Moderátor: Bán Zoltán, vezérigazgató, Net Média Zrt. (Portfolio)
Beszélgetés résztvevői :
Bacsó Gergely, Partner, McKinsey & Company
Csányi Péter, ügyvezető igazgató, OTP Bank
Sztanó Imre, elnök-vezérigazgató, NN

09:15 – 09:35
Változó bankok
Előadó:
Csanak Gabriella, szenior üzleti tanácsadó – Pénzintézetek üzletág, T-Systems Magyarország

09:35 – 09:55
Jön az azonnali fizetés – De kinek is lesz ez jó?
Előadó:
Bartha Lajos, pénzügyi infrastruktúrák igazgató, MNB

09:55 – 10:15
Fintechek és bankok – Együtt az úton
Előadó:
Hetényi Márk, vezérigazgató-helyettes, MKB Bank

10:15 – 11:00

Panelbeszélgetés: Fintech és digitalizáció – Szépen csendben minden bankunk neobank lesz?
Moderátor: Bacsó Gergely, Partner, McKinsey & Company
Beszélgetés résztvevői :
Eölyüs Endre, igazgató, Mastercard Europe
Foltányi Tamás, operációs igazgató, Erste Bank
Hetényi Márk, vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
Rakovszky Balázs, Pénzintézetek üzletág igazgató, T-Systems Magyarország

11:00 – 11:20
Kávészünet

II. Szekció: Már a biztosítókat is elérte a digitális forradalom

11:20 – 11:40
Mobilfizetés Magyarországon
Előadó:
Szetnics László, mobilfizetésekért felelős regionális üzletfejlesztési vezető, Mastercard Europe

11:40 – 12:00
Mesterséges Intelligencia és hitelezés: mitosz és valóság
Előadó:
Erni Tamás, vezérigazgató, Loxon Solutions

12:00 – 12:20
Amikor 2 perc alatt kell 2 hét munkáját elvégezni – Agilis módszertan az IT-ban

12:20 – 13:05
Panelbeszélgetés: Adatelemzés, telematika, önvezető autók és digitalizáció a biztosítóknál – Insurtech itthon
Moderátor: Lemák Gábor, Think Tank, FinTech Group
Beszélgetés résztvevői :
Kaszab Attila, nem-életbiztosítási vezérigazgató-helyettes, K&H Biztosító
Kenesei János, igazgatósági tag , Posta Biztosító
Simon Zsolt, vezérigazgató, Genertel
Vojácsek Pál, vezérigazgató-helyettes, Ardinsys

13:05 – 14:00
Ebédszünet

III. Szekció: Kiberbiztonság a pénzügyi szektorban

14:00 – 14:20

Mit jelent a GDPR a pénzintézeteknek?
Előadó:
Hargitai László, Advisor, KPMG

14:20 – 14:40
Jön a PSD2 – Beengedjük-e a fintecheket a bankokba?

14:40 – 14:55
Mire lehet jó a blockchain technológia?
Előadó:
Szegő Dániel, független blockchain tanácsadó

14:55 – 15:40
Panelbeszélgetés: Mindenkit megkopasztanak a hackerek, vagy végül a pénzintézetek nyernek?
Moderátor: Rónaszéki Péter, alapító tag, Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV)
Beszélgetés résztvevői :
Galló Csaba Márton, ügyvezető igazgató, informatikai divízió, CIB Bank
Jakab Péter, informatikai igazgató, Országos Fizetési Szolgáltató Zrt.
Kókai Tamás, CEO, Inition
Sallai György, Partner, KPMG

15:40 – 15:55
Kávészünet

IV. Szekció: Bemutatkozik a magyar fintech-szektor – Ezek a legígéretesebb cégek

15:55 – 16:55
Speed session – 12 perces villámprezentációk
Moderátor: Bálint Viktor, ügyvezető partner , BnL Growth Partners
Előadók:
Bedő Tibor, alapító / CEO, Brokerchooser
Faluvégi Balázs, Co-founder & Chief Investment Officer, Blueopes
Mudri György, CEO, Wyze
Szota Szabolcs, ügyvezető, Smartsurance Technologies Kft.
Vér Béla, ügyvezető, ApPello Kft.

16:55 – 17:00
Zárszó”

Forrás:
Pénzügyi IT 2017 konferencia; Portfolio Konferencia; 2017

Közeleg a papírmentes bankolás kora

„A pénzügyi szektorban zajló digitalizáció új kihívások elé állítja a szolgáltatókat, a szabályozókat és a fogyasztókat is. Csak idő kérdése, hogy a nagy hagyományos bankok, mikor állnak át teljesen digitális működésre, azonban befektetési ügyekben a banki ügyintézőkkel való személyes kapcsolat megmarad jövőben is.
A fintech megoldások használata a jövőben mindennapjaink része lesz. A pénzügyi szektorban zajló digitalizáció robbanásszerű folyamat, ami a szabályozókat, a fogyasztókat és a szolgáltatókat is új kihívások elé állítja – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős helyettes államtitkára a HG Media „Fintech – Digitális forradalom a pénzügyekben” című konferenciáján. A pénzügyi szektor bizonyos körülmények között önmagában is veszélyes üzemnek tekinthető, digitalizált formában még inkább az lehet – utalt például a hekkertámadásokra. Szerinte az új helyzetre reagálva felelős jogalkotásra van szükség a fogyasztóvédelmi, pénzmosási és az adatvédelmi szabályok betartása mellett.

Kiemelte: a szabályozók azzal a dilemmával állnak szemben, hogy a digitalizációs folyamatok számára ne építsenek túl sok akadályt, ne akadályozzák a fejlődést, de a stabil szabályozói keretrendszer, illetve a fogyasztóvédelem terén eddig elért eredményeket se ássák alá. Sok olyan kérdés van, amelyet a hagyományos banki szabályozás megfelelően rendez, és erre az új technológiai környezetben is szükség lesz. A digitális forradalom hozta új megoldások miatt a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítése, a pénzügyi kultúra fejlesztése Balogh László szerint kiemelt kormányzati feladat.

A hazai digitális gazdaság súlyát értékelve Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta, hogy az a magyar GDP 21-22 százalékát teszi ki. A tágabb értelemben vett digitális gazdaság az elmúlt években mintegy 400 ezer álláshely létrejöttéhez, megtartásához járult hozzá, ami összességében a hazai alkalmazottak mintegy 15 százaléka. Az internetes kereskedelemre vonatozó országos online konzultáció eredményeit ismertetve elmondta: a felmérésben résztvevők 60 százaléka szerint szükség lenne egy feketelistára, ahol a jogsértő e-kereskedelmi vállalkozásokat tüntetnék fel. A megkérdezettek 44 százaléka emellett hatékonyabb fogyasztóvédelmi rendszert és bírságokat szeretne.

Az 5,2 millió felnőtt magyar internetező 89 százalékának van bankkapcsolata. Közel háromnegyedük az elmúlt egy év során igénybe vette pénzintézetének internetbankját. Banki mobilalkalmazást pedig 10 százalékuk használt – derült ki a CIB Bank megbízásából készített reprezentatív felmérésből, amelyet Molnár Péter, a CIB Bank digitális csatornák vezetője ismertetett. Kiemelte: úgy tűnik, nem szűnnek meg a bankfiókok, az emberek háromnegyede az elmúlt egy év során járt pénzintézeténél ügyet intézni. Ebben szerepet játszhat, hogy számlanyitást csak bankfiókban lehet intézni, erre egyelőre online csatornákon nincs lehetőség. Molnár Péter felhívta azonban a figyelmet arra: a pénzmosás elleni törvény napokban történt módosítása elősegítheti az online számlanyitást a jövőben.

A CIB Bank felméréséből kiderül az is, hogy a bankkapcsolattal rendelkező magyar internetezők 77 százaléka, közel 4 millió ember használ valamilyen mobileszközt (okostelefont vagy tabletet) internetezésre. A pénzügyek intézésére szolgáló applikációt csak 19 százalékuk töltött le, és mindössze 11 százalék használja azt rendszeresen. A megkérdezett 18-24 évesek harmada azonban már rendelkezik mobilbanki applikációval is, 21 százalékuk pedig mobileszközön keresztül használja az internetbankot.

A fogyasztói elvárásokról szóló panelbeszélgetésen Ákos Tamás, a CIB Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese a jövőről szólva kiemelte: Prágában már megvalósult az, hogy például egy műszaki cikk vásárlásnál a vásárló telefonján igényelhessen hitelt, majd ebből fizethessen a kasszánál. Hamarosan Magyarországon is ez lesz a gyakorlat. A klasszikus áruhitelezésnek vége szakadhat. Csak idő kérdése, hogy a nagy hagyományos bankok átálljanak teljesen digitális működésre, azonban befektetési ügyekben a személyes kapcsolat, vagyis a hagyományos módszer biztosan megmarad. Nagyon hamar eljön az idő, amikor nem lesz papíralapú ügyintézés a bankfiókokban – tette hozzá.

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója kiemelte: 2019 közepén Magyarországon bevezetik az azonnali fizetési rendszert, ami mind a mobil, mind a netes bankolásnál alapvetően meg fogja változtatni a fizetési szokásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az azonnali átutalás során másodlagos számlaazonosítókat (telefonszám, email-cím) is tud majd kezelni a rendszer, nem kell 24-jegyű számlaszámot megadni.

„Az ügyfeleket kellene már végre kiszolgálnia a bankoknak” – mondta dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. tulajdonosa arról, hogy mi a pénzintézetek feladat a megváltozó környezetben. Egyben azt is kiemelte, hogy a bankok előnye az új fintech cégekkel szemben, hogy hagyományos szereplőként már elnyerték a fogyasztók bizalmát. A digitális pénzügyi megoldásoknál az információbiztonság kiemelt szerepet kap. „Ezt is tanulni kell, mint az autóvezetést” – hívta fel a figyelmet dr. Kürti Sándor.

Strén Gábor, a Microsoft kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője problémának tartja, hogy a hagyományos bankok technológiai korlátokkal küzdenek. Dalos Ottó, a Cisco Magyarország értékesítési igazgatója azt emelte ki, hogy az emberek azért használják inkább a számítógépet a mobil helyett bankolásnál, mert a biztonság igen lényeges szempont számukra.

Fekete Csaba Csongor, a Grape Solutions Zrt. vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy az ügyfelek egyre gyorsabb szolgáltatást várnak el – kevesebb, mint 1 percet hajlandóak várni. Ha ennél többet kell, akkor másik szolgáltatót választanak. A bankszektorban viszont egyre nehezebb ügyfélszolgálati munkatársakat találni. Ez a két tényező találkozik a chatbot megoldásokban. Ez a ’chat’ és a ’robot’ szó összeolvadásából képzett kifejezés egy olyan szolgáltatást ír le, amely mögött mesterséges intelligencia áll. Ez pedig egy chat felületen lép kapcsolatba az ügyfelekkel. A szakember szerint a chatbot a jövőben a mobil alkalmazások alternatívája lehet.

A digitális fejlesztésekre vonatkozó pályázati lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Vityi Péter, az IVSZ alelnöke kiemelte: a kis- és középvállalkozások jellemzően tartanak az infokommunikációs technológiáktól, ezért igen fontos a szemléletformálás ebben a szegmensben.

Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft. szakmai igazgatója a jelenleg elérhető EU-pályázati kiírásokról elmondta: bőséges források állnak rendelkezésre a digitális fejlesztések finanszírozására. A pályázatok beadásának szükségességéről azonban meg is kell győzni a cégvezetőket. Varga Zsigmond, az SAP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója szerint a kkvk-nak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy ne elsősorban informatikai eszközök, hanem megoldások beszerzésére törekedjenek.

Kuthy Antal, az E-Group vezérigazgatója szerint a cégeknek azért van szükségük a digitalizációra, mert annak révén tudnak gyorsan adaptálódni a változó gazdasági környezethez. „A digitalizációra elköltött pénz a lehető legjobb befektetés” – szögezte le.

Kulcsár István Róbert, a Shoprenter.hu társtulajdonosa, webáruház-szakértő arról számolt be, hogy hatalmas igény van a piacon a webáruházak üzemeltetésével kapcsolatos ismeretek elsajátítására. Cégük havi 2-3 alkalommal tart ilyen kurzusokat, eddig összesen 15 ezer ember vett részt a képzéseiken.”

Forrás:
Közeleg a papírmentes bankolás kora; KamaraOnline; 2017. május 19.

Szakirodalom

A „delivery unit”-ok tündöklése és bukása – tanulmány a sikeres közigazgatási működés feltételeiről

„A „delivery unit” (továbbiakban: DU) kifejezésnek nem ismert egyelőre a magyar megfelelője, így – mivel egy tükörfordítás szokatlan eredményre vezetve – jó szokásunktól eltérően ezúttal eltérünk a magyarítástól. (Örömmel vesszük ugyanakkor olvasóink javaslatát egy célszerű magyar kifejezésre.)

A DU eredeti ötlete Tony Blair brit miniszterelnöktől származik, akik nagyívű központi kormányzati reformjainak egyik pilléreként vezette be a kormány főtitkárán (Cabinet Secretary), aki a közigazgatás működtetéséért felelős, keresztül a miniszterelnöknek alárendelt, a szaktárcáktól független, azokkal együtt tevékenykedő, Delivery Unit elnevezésű szervezeti egységet. Az elnevezés arra utal, hogy ez a szervezeti egység volt hivatott biztosítani, hogy a miniszterelnök választási programjának kulcsfontosságú ígéretei teljesülni fognak. A DU négy kiemelt területen volt felelős a kormányzati célok végrehajtásáért: egészségügy, oktatás, bűnüldözés és közlekedés. Azaz olyan célok teljesüléséről van szó, amelyek több minisztériumra is tartoznak. A teljesítményt központba állító szándék teljesen természetszerűen vezetett oda, hogy feladata hamarosan kiterjed a kormányzati teljesítmény felügyeletére más területeken is.

A DU modell ezután gyorsan terjedt világszerte, a fejlett országoktól a harmadik világig. A londoni székhelyű Institute for Government nevű független kutatóműhely most jelentette meg kutatásainak összegzését a világszerte működő intézményekről. Az elemzés szerint a DU-k közös jellemzője, hogy viszonylag kis munkacsoportok egy-egy kiemelt területen összegyűjtik az összes releváns adatot, kiemelt figyelemmel a teljesítménymutatókra, elemzik azokat, és ajánlásokat fogalmaznak meg, közvetlenül a végrehajtó hatalom feje felé. Ennek érdekében nyomon követik az előrehaladást, felderítik a problémákat és beavatkoznak azok megoldása érdekében, megvizsgálják a szakpolitikai javaslatokat azok megvalósíthatósága szempontjából, valamint felhívják a figyelmet a képességbeli hiányosságokra, célzott tréningeket és közös döntéshozatali folyamatokat ajánlva ezen szűk keresztmetszetek feloldására.

Jelenleg mintegy 25 országban működik ilyen DU: az Egyesült Királyságon kívül olyan országokban, mint Kanada, Sierra Leone, Costa Rica, Ghána, Kenya, Új-Dél-Wales (Ausztrália), Pakisztán, Peru, Szaúd-Arábia vagy Szerbia – a közigazgatás különböző szintjein, a helyi önkormányzatokig. A gyors elterjedéssel párhuzamosan ugyanakkor növekvő mértékben jelent meg a csalódottság is több országban a létrehozott egységekkel szemben. Több olyan eset is volt, amikor nagy fanfárral elindított DU-kat már gyökerestül kivágták a kormányzati rendszerből. Így az Egyesült Királyságban 2010-ben szüntették meg, maradványait a Pénzügyminisztériumnak a kormányzati reformért és teljesítményért felelős egységéhez csatolták.

A jelentés ugyanakkor rámutat: a kudarc nem törvényszerű, jól működő DU-kra pedig továbbra is szükség lehet a kormányzati gyakorlatban. Ehhez azonban megfelelő módon kell felállítani és működtetni azokat. A kutatás a jó gyakorlatok kritériumainak meghatározásához az alábbi irányokra terjedtek ki:

  • Miért vergődik és zár be oly sok DU a világon?
  • Mi a jellemzője a sikertelen modelleknek, és mi teszi sikeressé a jól működőket?
  • Mik azok a figyelmeztető jelek, amelyek óvatosságra kell, hogy intsék a jelenleg működőket?

A nagyrészt vezetői interjúkra támaszkodó elemzés tapasztalatait összegezve a jelentés hat ajánlást fogalmaz meg, a hatékony működés érdekében:

  • Biztosítsunk erős és jól látható politikai támogatást az egységnek.
  • Szorosan meghatározott hatáskörben működjön.
  • Legyen közel fizikailag is a tevékenységével segített vezető hivatalához.
  • Megfelelő szakembereket vegyen fel, jól működő szervezeti struktúrában és vezetési modellel működjön.
  • Az elvárt eredményeket kormányközi szinten is magukénak érezzék a kormányzati szereplők.
  • Vezessenek be helyben olyan rutinfolyamatokat, amelyek biztosítják a hatékonyság ellenőrzését, valamint a működés felfrissítését.

Mivel a DU-k eleve olyan területek fejlesztésére, problémamegoldására jöttek létre, amelyek az adott országban kiemelt jelentőséggel bírnak, a jelentés szerint kulcsfontosságú a kormányok számára, hogy levonják az eddigi működés tapasztalatainak tanulságát, a jobb működés érdekében.”

Forrás:
Many ‘delivery units’ fail to live up to expectations; Institute for Government; 2017. április 27.
Tracking delivery. Global trends and warning signs in delivery units; Jen Gold; Institute for Government; 2017. április 27. (pdf)
Lásd még: What is a delivery unit?; Deloitte; 2016 július (pdf)
Prime Minister’s Delivery Unit; Wikipédia

Közzétette társadalmi közfelelősségvállalási (PSR) stratégiáját a Gazdasági Versenyhivatal

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kidolgozta PSR stratégiáját, mint a tevékenységének kiterjesztését a fogyasztói jólét növelésének érdekében – mondta Tevanné dr. Südi Annamária főtitkár a GVH társadalmi közfelelősség-vállalásáról, azaz PSR tevékenységéről tartott műhelybeszélgetésen.
A PSR nem más, mint a közigazgatási és közszolgáltató szervezetek önkéntes többletvállalása a működésükkel összefüggő vagy az attól független, jellemzően kritikus társadalmi szükségletek és problémák megoldása érdekében. A workshop a közintézmények, és elsősorban a GVH társadalmi közfelelősség-vállalásával kapcsolatos kérdéseket járta körül.

Gáspár Mátyás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes docense, a GVH PSR stratégiája kidolgozásának szaktanácsadója bevezetőjében kiemelte, hogy az esemény fordulópont lehet a közszféra társadalmi felelősségvállalása tudatosodási folyamatában. Hogy valóban az lesz-e, az a konferencián résztvevő szakemberek személyes felelősségvállalásának része.

Tevanné dr. Südi Annamária, a GVH főtitkára nyitóelőadásában kitért a társadalmi felelősségvállalás értelmezésének nehézségeire a közszférában, tekintettel arra, hogy a közigazgatási szervek tevékenysége a közfeladatok ellátásából adódóan eleve közérdeket szolgál, így alapvetően társadalmi jellegű. A főtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy közigazgatási szervnek először meg kell határoznia a küldetéséből eredő feladatokat, majd a hatáskörén túlmutató, társadalmi felelősségvállalás körébe tartozó kérdéseket, és mindezt követően tudja kialakítani PSR stratégiáját.

Tölgyes Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium CSR koordinátora hangsúlyozta, hogy Magyarország Kormánya az első CSR Cselekvési Terv elfogadásával jelölte ki azokat a prioritási területeket, amelyek vonatkozásában konkrét intézkedésekkel is elő kívánta segíteni, hogy a vállalkozások nagyobb felelősséget vállaljanak Magyarország gazdasági, társadalmi, és környezeti fejlődésében.

A Cselekvési Terv számos eredménye közül kiemelte azt az ajánlást, amely a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok és a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési intézmények részére készült az erőforrások takarékosabb, hatékonyabb, környezettudatosabb felhasználása, a hulladékképződés minimalizálása, és a környezetterhelés csökkentése érdekében. Úgy vélekedett, hogy a GVH által készített PSR stratégia kiváló kiindulópont és iránymutatás lehet a közszféra számára.

A PSR tárgyalásakor a tudomány művelőinek is van felelősségük, azaz, rájuk hárul a társadalmi közfelelősség ma ismert tartalmának feltárása, az eredmények oktatása, illetve továbbgondolása és népszerűsítése az érintettek körében – kezdte felszólalását Dr. Budai Balázs Benjámin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A feladat Magyarországon különösen összetett, mert egyrészt hazánk hagyományosan individualista szemléletű társadalom, másrészt a köz szolgálatába állt emberek – elsődlegesen – a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására törekszenek, és ritkán cselekszenek azon túlmutató célokért. Így a PSR radikális kulturális szemléletváltást is igényel. Ebben a misszióban egy egyetemnek (kiváltképp, ha az a közszolgálati életpályára készülőket oktatja elsősorban) oroszlánrészt kell vállalnia – tette hozzá Budai Balázs Benjámin.

A versenyszféra képviselőjeként Beszteri Zsuzsanna, az IBM kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője vett részt a műhelybeszélgetésen… ”

Forrás:
Közzétette PSR stratégiáját a Gazdasági Versenyhivatal; KamaraOnline; 2017. április 28.
A GVH társadalmi közfelelősség vállalási (PSR) stratégiája; Gazdasági Versenyhivatal; 2017. április 28. (pdf)

Az élőlaboratórium-alapú interaktív értékteremtés termékfejlesztésben rejlő lehetőségei és az élő laboratóriumok értékelése

„A kutatás az élőlaboratórium (a továbbiakban „Living Lab” azaz „LL”) -alapú interaktív értékteremtés elméleti fogalomrendszerének és az innovációs forma gyakorlati megvalósulásának elemzését tűzte ki célul. Ezt egészíti ki a LL-ek értékelési módszerének elemzése és azok továbbfejlesztésére tett javaslatom. A kutatás kiindulópontja a Henry Chesbrough által bevezetett nyílt innováció fogalma. Eszerint a „nyílt innováció” „a tudás célirányos be- és kiáramlásainak létrehozása és fenntartása egyrészt a belső innováció felgyorsítása, másrészt az innováció külső hasznosítása céljából”. (Chesbrough, 2003, 1. o.) A LL-alapú interaktív értékteremtés a nyílt innováción belül egy innovációs forma, amely sajátos módon épít a felhasználók aktív, kezdeményező, együtt alkotó szerepére. (Pascau és Lieshout, 2009, Almirall, Lee és Wareham, 2012) A LL olyan kutatási koncepció és gyakorlat, amelyben a kísérletezés és a közös alkotás valódi környezetben (Lehmann, Frangioni és Dubé, 2015), valódi felhasználókkal közösen történik. A végfelhasználók a kutatókkal, cégekkel és közintézményekkel együtt, interaktívan kutatják, tervezik és valósítják meg az új és innovatív termékeket. A koncepció minimálisan azt jelenti, hogy a végfelhasználó aktív szerepet kap a szélesebb értelemben vett terméktervezési folyamat legalább egy elemében, rendszerint vagy a koncepció kidolgozásában vagy a termék végső kialakításában. Legteljesebb formájában a folyamat a felhasználó vezetése mellett megy végbe a koncepció megalkotásától a piacra vihető termék kifejlesztéséig (DG INFSO, 2009). Az általános elméleti vizsgálaton túl iparágspecifikus kutatás keretében felmértem a megújulóenergia-iparág sajátosságait, a LL-alapú interaktív értékteremtés iparágbeli hozzáadott értékét, kialakításának lehetőségeit és szerepét…”

Forrás:
Az élőlaboratórium-alapú interaktív értékteremtés termékfejlesztésben rejlő lehetőségei és az élő laboratóriumok értékelése; Kovács Katalin; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2017. június 9., helye: BME GTK Q épület A szárny Kari Tanácsterem (pdf)

Az Állami Számvevőszék elemzése a magyar K+F+I tevékenység eredményességéről

„Az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi adatok alapján elemzést készített a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményességéről. Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége a költések ellenére is stagnál. Az elemzés kimutatta: hazánk legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményét mérő dimenzió esetében marad el az uniós átlagtól, holott éppen ez az a dimenzió, amely a legszorosabb kapcsolatot mutatja az egyes országok innovációs összteljesítményével.
…
Az elmúlt 8-10 évben Magyarországon több stratégia is született a K+F+I folyamatok előmozdítása érdekében. Az Állami Számvevőszék elemzésének célja annak értékelése volt, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fejlesztésére létrehozott szervezeti és támogatási rendszer, valamint jogszabályi környezet miként ösztönözték az intézményeket és gazdasági társaságokat K+F+I eredményeik javítására, s összességében megvalósultak-e a kitűzött stratégiai célok.

Magyarország GDP-jének egyre nagyobb arányát fordítja kutatás-fejlesztésre és innovációra, mely a GDP növekedését figyelembe véve dinamikusan emelkedő összeget jelent, így a közpénzek eredményes, hatékony és gazdaságos felhasználása szempontjából indokolt, hogy az ÁSZ külön elemzésben foglalkozzon területtel. Az elemzés amely adatbekérés nélkül, a nyilvánosan elérhető adatokra támaszkodva készült elsősorban az Európai Bizottság által kialakított indikátorrendszer, az ún. Európai Innovációs Eredménytábla segítségével mutatja be a magyar K+F+I tevékenység eredményességének alakulását.

Az Európai Innovációs Eredménytábla nyolc dimenzióban, 25 indikátor segítségével méri az egyes országok adott évi innovációs teljesítményét, és a mutatószámok átlagolásával készült ún. összevont innovációs index alapján értékeli a tagállamokat, az alábbi négy csoportba sorolva őket:
– a vezető innovátorok innovációs teljesítménye jelentősen meghaladja az EU-átlagot,
– erős innovátornak az az ország számít, ahol az EU-átlaghoz közeli vagy a feletti innovációs teljesítmény született,
– a teljesítmény némileg alacsonyabb, mint az EU-átlag a mérsékelt innovátorok körében,
– lemaradó innovátoroknak az innovációs teljesítménye jóval alatta van az EU-átlagnak.

Az EU indikátorrendszere adatainak elemzése azt mutatja, hogy az innovációs összteljesítmény tekintetében a rangsor élén állók szinte minden dimenzióban jól teljesítenek. Ez azt támasztja alá, hogy az innováció egy nagyon összetett jelenség, és sok tényező kedvező alakulása együttesen járul hozzá a kimagasló innovációs eredményességhez. Ezzel is magyarázható, hogy az uniós tagországok rangsorában nagyon gyors és látványos változások 2008 és 2015 között nem mentek végbe. Néhány ország azonban képes volt innovációs teljesítményét évről évre javítani, és így a vizsgált időszak egészében jelentős fejlődést ért el.

Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, amellyel a mérsékelt innovátorok közé került, és 2008-2015 között ebben a pozícióban maradt. Az összevont innovációs indexszel mérve 2015-ben Magyarország az uniós átlag 68%-át érte el.
…
A kapcsolatok és vállalkozások dimenzió a kis-és középvállalkozások innovációját, valamint az innovatív kis-és középvállalkozások együttműködési tevékenységét méri. Éppen ezek azok a mutatók, amelyek tekintetében jelentős Magyarország lemaradása az unión belül. Ennek alapján az látszik, hogy Magyarország innovációs teljesítményének javulását leginkább az hátráltatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások csak szerény mértékben tudnak az innovációs folyamatokba bekapcsolódni, illetve nem jönnek létre nagy számban innovációra alapított kisvállalkozások.

A GDP-arányos kutatási és fejlesztési ráfordítások összege Magyarországon 2008-ig 1%, vagy annál is alacsonyabb volt ezt követően 1% felett alakult (lásd a 2. ábrát). E stagnálás nem hatott jótékonyan az eredményeket hosszútávon érvényesítő kutatás-fejlesztésre. Változás 2008-től érzékelhető; azóta a ráfordítások meghaladják az 1%-ot, és folyamatosan növekednek 2020-ra a tervezett érték már eléri az 1,8%-ot.

Magyarországon a 2010-et követően elindultak és részben megtörténtek azok a jogszabályi, szervezeti és támogatási rendszereket érintő változtatások, amelyek a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásához nélkülözhetetlenek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2015. január 1-jei megalakulásával megszűnt a K+F+I tevékenységért felelős szakpolitika korábbi intézményi széttagoltsága, s ez lehetőséget adott a horizontális és vertikális együttműködés, illetve a szervezett koordináció kialakítására…”

Forrás:
Elemzés a magyar K+F+I tevékenység eredményességéről; Pulay Gyula; Pénzügyi Szemle Online; 2017. május 18.
Elemzés – A magyar kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység eredményessége; Pulay Gyula Zoltán, Szilágyi Gábor Antal, Balázs Melinda, Jakab Laura; Állami Számvevőszék; T/420; 2017 május (pdf)