Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Hatalmas változások lesznek Magyarországon a digitális kormányzat területén
Tárgyszavak: Cégkapu, Dánia, Dél-Korea, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, közigazgatási digitalizáció, közigazgatási interoperabilitás, Magyarország, Norvégia.
89. Kormányinfó: háttérintézmények megszüntetése, Budapest fejlesztése, Hódmezővásárhely és a Modern Városok Program
Tárgyszavak: Budapest, Csongrád megye, háttérintézmények megszüntetése, Hódmezővásárhely, Magyarország, Modern Városok Program, urbanisztika, városfejlesztés
Így értékelték az egészségügy teljesítményét: megszületett a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése
Tárgyszavak: Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), egészségügyi ellátás, egészségügyi ellátórendszer, egészségügyi rendszerek hatékonysága, egészségügyi statisztika, közigazgatási hatékonyság, Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése, Magyarország, szervezés- és vezetéstudomány

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hatalmas változások lesznek Magyarországon a digitális kormányzat területén

„Szakértők szerint az Európai Unió államai közül a közigazgatás modernizációjában Észtország jár az élen. Az észtek ezen a területen az elmúlt nagyjából másfél évtizedben olyan magas szintre jutottak, hogy ma már szinte minden állampolgárral csak digitálisan kommunikálnak. A balti államban nagyjából 3000 ügyet lehet elektronikusan intézni.

Felgyorsult a fejlődés
Szakértők szerint az elmúlt években a magyar közigazgatás digitalizációja is felgyorsult. Ennek egyik jele, hogy a lakosság egyre több ügyet tud elektronikusan intézni.

Például a magyarorszag.hu ügyintézési portálon közel 300 ügy érhető- és intézhető el, és ez a szám folyamatosan nő. Az új elektronikus személyazonosító okmányból már közel 1,8 millió kerül ki az állampolgárokhoz, és más elektronikus azonosítási megoldások, például az Ügyfélkapu is rendelkezésre áll – magyarázta Gaál Barna, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Különböző ágazati szolgáltatások is építkezni tudnak az olyan központi megoldásokra, mint az állam által biztosított dokumentumtárolás vagy a kézbesítési szolgáltatások. Az állampolgárok az elektronikus aláírásukat fel tudják használni a hivatali ügyintézésben – tette hozzá.

Hatalmas változások lesznek
A kormány többek között az elektronikus ügyintézés széleskörű elterjedése és az eljárások gyorsítása érdekében alkotta meg az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi törvényt. A törvény egyes rendelkezései fokozatosan lépnek életbe.

2018-ban jön talán az egyik legfontosabb változás, ugyanis az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – mint például az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók – jövő év január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az ügyek elektronikus intézését.

A cégkapu indulása lesz az egyik legnagyobb változás 2018. január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy a hivatalok és az intézmények a cégkapucímen keresztül is megtalálhatják a cégeket. Ugyanazokkal a jogi hatásokkal, mintha például valaki nem vesz át egy postáról érkező dokumentumot. A cégekkel való kommunikáció teljes mértékben megváltozik – mondta Bálint Ákos e-közigazgatás szakértő.

A regisztráció július 1-jén indul, a cégeknek akkortól van lehetőségük regisztrálni magukat a cégkapu szolgáltatásra. Ez óriási változás lesz a cégek és bizonyos értelemben a magánszemélyek életében is – fűzte hozzá.

Nincs ingyen, de olcsóbb
Szakértők szerint a közigazgatás digitalizációjával jelentős költségmegtakarítás érhető el. Észtország például, egyes számítások szerint a GDP 2 százalékát takarítja meg évente a személyes és papíralapú ügyintézés minimalizálásával. Gaál Barna szerint ugyanakkor emellett fontos azt is látni, hogy a digitalizációval más jellegű költségek keletkeznek.

Attól, hogy valami digitális, attól még nincs ingyen; más költségei vannak, más jellegű ráfordításokat igényel. A korábbi irattári költségek, a humánerőforrás ráfordítási terhek átalakulnak informatikai költségekké, a licencek is pénzbe kerülnek, informatikai üzemeltetés szintén igényel emberi erőforrást, csak más jellegű szakértelemre van szükség – magyarázta Gaál Barna.

Összességében, hogyha a közigazgatási folyamatok, az állami működés át tud alakulni digitálissá, és túllépünk azon, hogy párhuzamosan létezik egymás mellett a hagyományos papíralapú vagy a személyes megjelenéssel járó folyamat, illetve a digitálisak, és a működés eltolódik utóbbi előnyére, ahogyan Észtországban szinte már teljesen megtörtént, akkor komoly költségvetési csökkenés mutatkozik a ráfordításokban – vetítette elő a főosztályvezető-helyettes.

Szakemberek úgy vélik, a digitális közigazgatás nemcsak a hivatalok és az ügyfelek közötti kommunikációt könnyíti meg, hanem az állami szervek közötti kapcsolatot is. A gyorsabb kommunikáció, illetve adatmegosztás pedig hatékonyabbá teszi a munkafolyamatokat és a munkavégzést is.”

Forrás:
Milliárdokat spórolhatunk, ha a hivatalokra is kiterjed majd a digitalizáció; Híradó.hu; 2017. május 28.
Szerkesztői megjegyzések: 1. Észtország. Észtország csak az egyik olyan ország, ahol fejlett a digitális közigazgatás. Az Egyesült Királyság, Finnország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Dél-Korea legalább annyira fejlett, ha nem jobban. Viszont az észt országpropaganda nagyon hatékony és kiválóan szervezett. Kevesebb (vagy semmi) szót szoktak fordítani az észt digitális kormányzat alapzatáról, arról a nagyszerű digitális infrastruktúráról, ami lehetővé teszi, hogy az észt közigazgatás egységes egészként funkcionáljon. Ez az X-Roads rendszer, a nyílt forráskódú, nyílt szabványokon alapuló, decentralizált interoperábilis „informatikai híd”, amely segítségével a heterogén rendszerek (állami és üzleti adatbázisok és nyilvántartások) megértik egymás adatait. Lásd: az észt digitális kormányzati ügynökség (Riigi Infosüsteemi Amet/Estonian Information System Authority) repozitóriuma a GitHub-on: X-Road. Továbbá Introduction to X-Road (part 1) és X-Road.
2. Megtakarítások. Erősen problematikus azt állítani, hogy a közigazgatás digitalizációja önmagában költségcsökkenést fog eredményezni. Számtalanszor elhangzott ez, de nagyon kevéssé szokott materializálódni, legalábbis érhető mértékben. Többek között azért nem, mert idő kell hozzá, sok idő, évtizedek, a szervezeti érettség (annak tudása, hogy mire alkalmazható a szervezet szempontjából) jelentős fejlődése. Azaz nem pusztán arról van szó, hogy ezentúl digitálisan kommunikálunk az ügyféllel, hanem arról is (vagy legalábbis erről is kellene, hogy szó legyen), hogy újraszervezzük a közigazgatás belső folyamatait a digitális eszközök adta lehetőségek kihasználásával. Ez utóbbi pedig nagyon is nem egyszerű, hosszú és meglehetősen gyötrelmes folyamat.

89. Kormányinfó: háttérintézmények megszüntetése, Budapest fejlesztése, Hódmezővásárhely és a Modern Városok Program

„…A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány a nyugdíjbiztosítási főigazgatóságot az államkincstárba integrálja. Mint mondta, az elmúlt fél év-egy év tapasztalatai cáfolják, hogy a háttérintézmények megszüntetése, átszervezése veszélyeztetné a magyar állam működését.
…
Több mint 40 milliárdos fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig
Kitért arra is, hogy több mint 40 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések a fővárosi állatkertben 2020-ig.

Lázár János tájékoztatása szerint a Hermina úton 5,7 milliárd forintos beruházással a tervezett 450 férőhely helyett 700 férőhelyes mélygarázs épül. Az állatkertben év végére, jövő év elejére meseparkot alakítanak ki, ennek közel 1,7 milliárdos többletköltségét vállalja a kabinet.

A projektnek – amelyről Tarlós István főpolgármester és Persányi Miklós az állatkert vezetője adott tájékoztatást – része még egy biodóm megépítése is, amelyre mintegy 34 milliárdot fordítanak majd. Megjegyezte: az állatkertnek több mint egymillió látogatója van évente, s a cél, hogy eredeti állapotban bemutassák több ezer éves minták alapján, mi zajlott a Kárpát-medencében.

Lázár János jelezte: a kabinet tájékoztatót hallgatott meg a Liget projektről is. Mint elmondta: 118 szervezet bevonásával zajlott a konzultáció, s ezek több mint 500 javaslatot tettek a park jövőjére, ezeket döntő mértékben befogadták. A teljes rehabilitáció 2020-ra készül el, ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója előrehaladott állapotban van, környékén olyan kertet alakítanak ki, amely megmutatja, mi a kormány célja a zöldfelülettel. Hozzátette: a Hermina útnál lévő zöld felületet is rekonstruálják, új sportpályák létesülnek, csökkentik az autó- és tömegközlekedésből fakadó forgalmat. Emellett kutyafuttatókat alakítanak ki, s olyan része is lesz a Ligetnek, ahol póráz nélkül lehet az ebeket sétáltatni.

Közölte: jelentős összeget különítettek el új Nagycirkusz építésére, de annak helyszíne még nincs meg.

Hódmezővásárhelyen zárul a Modern városok program
Elmondta, pénteken Hódmezővásárhelyen zárul a 2015 márciusában meghirdetett Modern városok program. A 3400 milliárd forintos program keretében 250 milliárd forintot – ebből 170 milliárd forintot hazai forrásból – már kifizettek – részletezte. Elmondta, a programból ipari parkok, közútfejlesztések, helyi tömegközlekedési, oktatási, egészségügyi és sportfejlesztések lesznek. Ilyen volumenű gazdaságfejlesztési program nem volt az elmúlt harminc évben – hangoztatta.

Beszámolt arról is, hogy Emberi Erőforrások Minisztériuma több milliárd forintos alapot hoz létre a népi kultúra, a néptáncegyüttesek, népdalénekesek, népdalkórusok támogatására. Elmondta még: a kormány tárgyalt egy élelmiszergazdasági koncepcióról is, szeretnék a falusi életformát támogatni, erősíteni…”

Forrás:
Szigorúbban kell ellenőrizni az európai határokat; Miniszterelnökség; 2017. május 25.

Így értékelték az egészségügy teljesítményét: megszületett a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

„Az első alkalommal készült, 2013-2015-ről szóló jelentés a szakpolitikai döntéseket is megalapozhatja.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az ellátórendszer működésében mind a hozzáférés, mind a minőség, mind pedig a hatékonyság területén találhatók olyan problémák, amelyek megoldásával a fenti eredmények számottevő mértékben javíthatók – fogalmaz óvatos általánossággal a napokban publikált, a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékeléséről szóló, a 2013-2015 közötti időszakot átfogó jelentés.

Bár a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó egészségügyi teljesítményértékelés számos országban bevett gyakorlat, nálunk ez az első ilyen jellegű dokumentum. A teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és ez a jogszabály határozta meg a folyamat alapvető kereteit is. A jelentés 75 kvantitatív mutató felhasználásával ad rendszerszintű diagnózist a magyar egészségügyről. A munkában nyolc intézmény több mint hatvan munkatársa vett részt az ÁEEK (mint a teljesítményértékelésért felelős szerv) koordinálásával és a WHO szakmai támogatásával.

A teljesítményértékelési jelentés az egészségügyi rendszerek WHO által kidolgozott modelljének megfelelően az alábbi hét kérdéskörre kereste a választ:
1. Milyen a lakosság egészségi állapota, illetve milyenek a mortalitási mutatói?
2. Milyen anyagi megterhelést okoz a magyar háztartásoknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés?
3. Az igénybe vett ellátások milyen mértékben felelnek meg az állampolgárok elvárásainak?
4. Milyen az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés?
5. Milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége?
6. Milyen hatékonyan használja fel az egészségügyi ellátórendszer a rendelkezésére álló forrásokat, és hosszú távon mennyire fenntartható az egészségügyi rendszer finanszírozása?
7. Milyen tágabb környezetben működik, milyen környezeti, társadalmi, egészség- magatartásbeli feltételekkel szembesül az egészségügyi ellátórendszer? Milyen igazságosan működik az adott társadalmi-gazdasági feltételek mellett?

A jelentést kiegészíti két, a szaktárca vezetője által kijelölt fókuszterület: a szívinfarktus- és a tbc-ellátás részletes vizsgálata.

A jelentés újdonságai közé tartozik, hogy az egészségügyi rendszerben keletkező nagy mennyiségű statisztikai adat egységes szemléletben történő feldolgozása. A közölt adatok és feltárt problémák további elemzések, program- és intézményértékelések és egyéb szakpolitikai munkák kiindulópontjai lehetnek.

Az idén először publikált jelentés felelős kiadója dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, míg munkacsoport-vezetője dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.”

Forrás:
Így értékelték az egészségügy teljesítményét; Weborvos; 2017. május 25.
Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése; Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a jelentés készítőinek webhelye, számos háttéranyaggal)
A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése 2013-15; Állami Egészségügyi Ellátó Központ; 2017. május (pdf, teljes)
Összefoglaló (pdf)

Közigazgatás, politika

Ötmilliót fizetett egy magyar város, hogy lehessen háziorvosa

„Nem elégedett meg az állami pályázattal, hanem azon felül 5 millió forintos egyösszegű támogatást ajánlott a Békés megyei Vésztő annak a háziorvosnak, aki a városban vásárol praxist. Az egyébként nem mindennapi ajánlat eredményt is hozott, így a következő öt évre már biztosan be van töltve a város negyedik, egy éve üres praxisa – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az önkormányzat pályázati kiírása még tavaly decemberben jelent meg, eszerint a többmilliós támogatást akkor kell visszafizetni a pályázónak, ha öt évnél rövidebb ideig dolgozik a praxisban. Molnár Sándor, Vésztő polgármestere szerint márciusban egy fiatal orvos jelentkezett a pályázatra, és végül most, májusban kezdte meg a munkát. A háziorvos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban OEP) által kiírt, praxisjogvásárlásra vonatkozó pályázaton is nyert, így további milliókat tudott felhasználni.

Tehát eredményesnek látszik a módszer, az önkormányzatok többsége mégsem ajánl fel pluszpénzt a település üres praxisának betöltéséért. A polgármester elmondta: nem tud arról, hogy máshol ilyen módon próbálták volna feltölteni az üres körzeteket. Vésztőn egyébként annak ellenére ajánlottak ekkora támogatást, hogy a négy háziorvosi körzetből háromban van állandó orvos. – A negyedik körzet nyugdíjazás miatt ürült meg, és egy évig nem is volt állandó szakember. Helyettesítéssel oldottuk meg a helyzetet, de ez igen nagy terhelést jelentett a megmaradt orvosoknak. Tudtuk, hogy ez hosszú távon nem lehet megoldás. Attól tartottunk, hogy ha továbbra is üres marad a praxis, a megmaradt szakemberek is elmennek, máshol dolgoznak tovább – mondta Molnár Sándor.

Hangsúlyozta: készülniük kell rá, hogy előbb-utóbb a többi, még praxisban dolgozó orvos is nyugdíjba megy, ezért is fontos, hogy most fiatal, egyébként a határon túlról érkezett háziorvost sikerült foglalkoztatni.

Vésztőn a védőnőnek tanuló fiatalok számára is elérhető egy önkormányzati ösztöndíj, mely havi 20 ezer forintos támogatást jelent a felsőfokú képesítés megszerzéséig. Ezért cserébe később a településen kell dolgoznia a támogatott védőnőknek. De más szakmákban is vizsgálják, lehet-e hiány, és ha igen, lépnek – közölte a polgármester.

Az ország ellátásában már most is igen komoly problémákat okoz a háziorvosok elöregedése. Folyamatosan emelkedik a tartósan betöltetlen körzetek száma (a legutóbbi adatok szerint 297 üres háziorvosi praxis van az országban), és a szakemberek szerint egyre súlyosabb lesz a helyzet. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosok és a házi gyermekorvosok kétharmada elérte a nyugdíjkorhatárt, így a 6700-ból legalább 2200 praxis sorsa kérdéses.

Mégis, hiába emelte idén duplájára a kormány a letelepedési támogatást, amelyre a tartósan, legalább fél éve betöltetlen körzeteket elvállaló orvosok pályázhatnak, egyelőre kevesen éltek a lehetőséggel. A legfrissebb adatok alapján a maximálisan akár 20 millió forintot is elérő támogatásra idén eddig mindössze 11 háziorvos vagy fogorvos pályázott eredményesen.”

Forrás:
Ötmilliót fizetett egy magyar város, hogy lehessen háziorvosa; Kuslits Szonja; mno.hu; 2017. május 25.

Több módszert is kipróbál a kormány nagy nemzetközi internetes cégek megadóztatására

„A magyar kormány és az Európai Unió sem adta fel a nagy nemzetközi internetes cégek megadóztatását, de a folyamat lassan halad – nyilatkozta a Világgazdaságnak Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos.

A magyar kormány és az Európai Unió is régóta tervezi a nagy nemzetközi internetes cégek, a Google, a Facebook adóelkerülésének megszüntetését. Úgy tűnik, nem nagy sikerrel.
A folyamat elindult, lassan halad, de legalább valami elkezdődött.

Miért lassú a folyamat? Azért, mert nagy cégekkel állunk szemben?
Ennek két oka is van. Egyrészt vannak olyan nagy súllyal és befolyással rendelkező tagállamok, amelyeknek a jelenlegi helyzet előnyös. Ilyen például Írország. Ugyanis annak az összegnek a kilencven százaléka, amelyet ez a két cég Európában adóként fizet, az ír költségvetést gyarapítja. Sok esetben pedig a britek – túlzó szabadkereskedelmi megközelítésből – az írek támogatására sietnek, vagyis a britek sok esetben botot tesznek a küllők közé. Vannak tehát tagállami ellenérdekek. Másrészt valóban nagy cégekről beszélünk, amelyek a nyilvánosság előtt – a maguk szempontjából – nagyon bölcsen és higgadtan a szebbik arcukat mutatják, de a zárt ajtók mögött egészen másként viselkednek. Úgy, miként egy elefánt, amelyik az egérre lenézve azt mondja: Kisegér, ha rád lépnék – ami persze nem áll szándékomban –, eltaposnálak. Erre persze az egér joggal azt gondolhatja: lehet, hogy ez nem csupán egy üres mondat volt az elefánt részéről, hanem bizony mégiscsak megfenyegette őt az elefánt.

Uniós szinten tehát nehéz feloldani ezt a helyzetet. Mit lépett eddig Magyarország?
Több dolgot is. Például módosítottuk a reklámadótörvényt, és jogosítványt kapott a magyar adóhatóság arra, hogy adóbecsléssel megállapítsa, a közhitelesnek tekinthető forgalmi adatok alapján mennyi magyarországi reklámadót kellett volna ezeknek a társaságoknak fizetniük, majd ezek után felszólítja őket az elmaradás befizetésére. Ez a felszólítás várhatóan „a címzett ismeretlen” megjegyzéssel érkezik majd vissza az adóhatósághoz, hiszen ezeknek a cégeknek nincs magyarországi adószámuk, telephelyük. Az adóhivatal a jogszabály-módosítás után bírságot tud megállapítani, melyet az Európai Unió tagországaiban bevett jogsegély-automatizmus szerint az ír hatóságok tudnak behajtani. Az összegnél is fontosabb lehet ennek a megoldásnak a precedensjellege, hiszen ezután egy Magyarországnál nagyobb erejű uniós vagy unión kívüli ország is azt mondhatja: nálunk sem szép, hogy nem fizettek. Az év második felére kiderül, hogy a reklámadótörvény milyen mértékben váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Milyen módszerekkel próbálkoznak még?
Vizsgáljuk azt az amerikai pénzügyi rendszerben működő gyakorlatot, amely szerint az Egyesült Államokban – például egy külföldi cég által nyújtott szolgáltatás vagy áru vásárlása esetén – a vételárat kifizető amerikai vállalkozásnak az amerikai bankja a tranzakció adótartalmát még a szolgáltatási díj vagy a vételár átutalása előtt levonja és befizeti az államnak. A vevő tehát az adóval csökkentett összeget kapja meg. Ugyanezt a logikát lehetne alkalmazni európai szinten is a Google- vagy a Facebook-hirdetésekkor fizetett pénzeknél, hisz ez a folyamat is digitálisan történik, és a megrendelő a pénzt is a saját bankjából utalja egy másik banknál vezetett – nyilvánosan elérhető – számlára. A pénz pedig az adott országban érvényes adó összegét levonva mehet tovább. Mindeközben az európai szerzői jogi szabályrendszer átalakítása is napirenden van. Ezt a megoldást alapvetően a spanyolok, a franciák és a németek képviselik, de ezt a gondolkodást mi is támogatjuk.

Mi áll ennek a középpontjában?
Annak vizsgálata, hogy a Google-nál, a Facebooknál ingyenesen közzétett tartalom (amelynek beazonosítható szerzői joga van, és amely a kattintásszámot és ezáltal az ő reklámbevételi potenciálját növeli) szerzői jogtulajdonosa és az ingyenes közzétevő valamilyenfajta szerzői jog után járó pénzügyi elszámolásban legyenek. Lehet, hogy a végfelhasználó a tartalomhoz ingyen jut, a tartalom-előállító viszont nem tud ingyen dolgozni, mert akkor éhen hal, és nem készül tartalom. A szerzői jogi változtatásokról idén vagy jövőre dönthet az unió. Nagyon remélem, hogy az Európai Unió képes lesz ebben a kérdésben végre a sarkára állni, a két internetes óriáscég azon állítása ugyanis, hogy ők nagy, amerikai, versenyképes vállalatok, ti pedig lassú, tohonya európai országok vagytok, és ez a probléma, nem pedig az adóelkerülés, tiszta képtelenség. A jelenség ugyanis nem versenyképességi kérdés, hanem nettó adóelkerülés. Ha az európai autóipari cégek nem fizetnének adót Amerikában, akkor bizony ők is sokkal „versenyképesebbek” lennének az amerikaiaknál. Kíváncsi lennék, mit szólnának ehhez a tengerentúlon…”

Forrás:
Deutsch: Több módszerrel is próbálkozik a kormány; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. május 23.
Szerkesztői megjegyzés: érdekes és fontos fejlemény lehet Trump amerikai elnök tervezett adóreformja, amely gyökeresen felforgathatja a viszonyokat: Gigászi játszma része lehet Trump adóreformja; Gombkötő Bálint (KPMG); Index.hu; 2017. május 28.

Több mint 118 milliárd forint uniós forráshoz jut Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe 118,9 milliárd forint uniós forrás érkezik a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Nyíregyházán.

Oláh Gábor a megyeházán megtartott partnerségi napon hangsúlyozta, ebből az összegből a megyeszékhelyen kívüli megyei települések a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) 89,3 milliárd, Nyíregyháza – mint megyei jogú város – pedig 29,6 milliárd forintot használhatnak fel.

A megyei Top-források mintegy harmadára, 34,6 milliárd forintra már nyerteseket is hirdettek. A támogatási szerződéseket június közepéig köti meg az NGM a pályázó önkormányzatokkal és szervezetekkel, akik ezután kaphatják meg a támogatási előlegeket – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Közölte, a második körös felhívásra már beadhatók a pályázatok, ezen az első körben nem nyertes pályázók ismét elindulhatnak. A tervek szerint ez a pályázati kör a nyár végéig lezárulhat, a döntések és a kifizetések még ebben az évben megvalósulhatnak. Év végéig a kétharmados készültséget el kell érniük a nyertes projekteknek, ennek folyamatát az NGM rendszeresen ellenőrizni fogja – tette hozzá.

Oláh Gábor emlékeztetett, az Európai Unióból érkező forrásokból mintegy 1300 milliárd forintot a települési- és a megyei önkormányzatokon keresztül juttat el a kormány a gazdaságba.
Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök elmondta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két Top-mutatóban is a második helyen áll az országban. Az egy főre jutó támogatási összeg Nógrád után ebben a megyében a legmagasabb, valamint a második legnagyobb összegű forrás is ebbe a megyébe érkezik.

Hozzátette, a következő körös pályázatokat, illetve pályázati csomagokat a megyei közgyűlés júniusi ülésén fogja véleményezni, a tervek szerint az ülésen mintegy ötven pályázat eredményhirdetése várható.”

Forrás:
Több mint 118 milliárd forint uniós forráshoz jut Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Magyar Idők; 2017. május 22.

Handó Tünde: 100 éves problémát sikerült megoldani a bírósági szervezetben

„A bírósági szervezetben komoly szemléletváltás történt a stratégiai célok mentén, ami rendkívüli eredményeket hozott. Erről az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón. Dr. Handó Tünde elmondta: 100 éves problémát sikerült például megoldani a bírósági szervezetben azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéken a bírók munkaterhe ma az országos átlag körül alakul.

Hangsúlyozta: 6 évvel ezelőtt még hétszeres különbségek is előfordultak az országban a bírói munkaterhet illetően, ma azonban már a bírósághoz való hozzáférés kiegyenlített. Így az ügyfelek hasonló idő alatt juthatnak el a tárgyalótermekbe bárhol az országban. Hozzátette, hogy az OBH az elmúlt években számos fontos kezdeményezést tűzött a zászlajára, de azok csak úgy hozhatták meg a gyümölcsüket, hogy a bírósági szervezet és az igazgatási vezetők is mellé álltak. Példaként említette, hogy a bíróságok mindig küzdenek az ügyfélbarát, illetve ügymenet-barát jogszabályok megszületéséért. Ugyanígy fontosnak nevezte a létszámgazdálkodás, létszámbővítés, valamint a modern szervezetfejlesztési eszközök – így az ügyfél- és a dolgozói elégedettségmérés, pilot programok – alkalmazásának kérdését.

Az OBH elnöke elmondta, hogy a bíróság egyik szervezeti stratégiai célja az integritás, vagyis hogy az ítélkezési és az igazgatási munka legyen átlátható, az igazgatás legyen kiszámítható és ellenőrzött. A törvényszéki elnökök ennek tesznek eleget, amikor az összbírói értekezleteken évente számot adnak arról, hogy milyen eredményeket értek el, illetve milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Az ítélkezés időszerűségéről szólva kiemelte, hogy 2015-ről 2016-ra országos szinten 15%-kal emelkedett az egy éven belül befejezett ügyek száma a törvényszéki elsőfokú peres ügyek esetében. Hozzátette, a Fővárosi Törvényszék elsőfokú büntető peres ügyszakában pedig csaknem 29%-kal csökkent a két éven túl folyamatban maradt ügyek száma. Utóbbi adat azért is bír különös jelentőséggel, mert ennek köszönhetően megvan minden esély arra, hogy azok az ún. „megaügyek”, amelyek a Fővárosi Törvényszéket jellemzik, egyedi odafigyeléssel kerülhetnek a bírók elé. Rámutatott, hogy az ítélkezés megalapozottságát mutató adatok is kiváló eredményekről tanúskodnak. Hozzátette, hogy a magyar bíróságok az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján az élmezőnyben szerepelnek. Rámutatott, hogy a bírósági szervezet megítélése mindig az adott, egyedi ügyek elbírálásán múlik, a bíráknak erre kell koncentrálniuk. Fontos, hogy átérezzék a bírói függetlenség és felelősség jelentőségét, az ügyfelek pedig bizalommal fordulhassanak a bíróságokhoz. A helyi bírósági vezetők feladata, hogy mindezt a rendelkezésükre álló igazgatási eszközökkel is elősegítsék.

Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke hangsúlyozta, hogy a Törvényszék az ország legnagyobb ügyforgalmú ítélkező szervezete. Ide összpontosul a büntető, a közigazgatási és munkajogi ügyek egyharmada, a gazdasági perek legnagyobb hányada, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek 80%-a. 2016-ban az ügyek 30%-a indult a fővárosban. Hangsúlyozta, hogy 2012 óta minden évben több ügyet fejeznek be, mint amennyi érkezik, így a hátralék-feldolgozás folyamatos. 2012. év végéhez képest tavaly csaknem 21 ezerrel kevesebb ügy maradt folyamatban. Kiváló eredményeket értek el az ítélkezés időszerűsége és megalapozottsága körében egyaránt. Hozzátette: komoly figyelmet fordítanak az ügyfélkapcsolatok erősítésére, és sikerrel vesznek részt az OBH elnöke által meghirdetett országos programokban is.

Dr. Simon Levente, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke elmondta, az OBT számára fontos, hogy közvetlen tapasztalata legyen az egyes bíróságok működéséről, eredményeiről. Ezt követően tájékoztatást adott a bírói Etikai Kódex és a bírói pályázati rendszer gyakorlati tapasztalatairól.”

Forrás:
Stratégiai célok szolgálják a bírósághoz való hozzáférést, a kiszámíthatóságot és az időszerűséget; Országos Bírósági Hivatal; 2017. máj. 22.

A kötelező közbeszerzés több hónappal késleltetheti az agrárberuházásokat

„A Vidékfejlesztési Programra vonatkozó támogatói döntéseket a kormány tavasz végére, nyár elejére ígérte, így nyár közepétől tömegével indulnak az ezekhez kapcsolódó kötelező közbeszerzési eljárások.
Trombitás Zoltánnal, az Erste Bank EU-irodájának vezetőjével az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzési boomról beszélgettünk.

Milyen közbeszerzési kötelezettségek terhelik jelenleg az uniós pályázatokon induló gazdálkodókat?
A 2017. január 1-je óta minden olyan beruházás, amely több mint 40 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást tartalmaz, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Ez már könnyítés a törvény 2015. év végi módosításához képest, amely a kötelező közbeszerzési eljárást előírta, és határát pedig 25 millió forinthoz kötötte, attól függetlenül, milyen arányt képvisel a beruházásban. Ez akkor nagyon lényeges változtatás volt, mert korábban csak a 75 százaléknál nagyobb támogatási intenzitást túllépők esetében volt szükség erre.

Mit jelentett ez a gazdálkodók számára?
Hátrányosan érintette őket, hiszen egy olyan, költségekkel járó folyamatot kell lebonyolítaniuk, amelyet korábban nem kellett. Egy kötelező közbeszerzési eljárás nyilvánvalóan nem gyorsítja meg a beruházás folyamatát. Ezt érzékelte a Miniszterelnökség is, és annyi könnyítést tett egy évre rá, hogy felemelte a kötelezettség értékhatárát a jelenlegi 40 millió forintra.

Hogyan zajlik a kötelező közbeszerzési eljárás?
Példaként vegyünk egy beruházást! Ez lehet valamilyen építés, vagy valamilyen technológia-, illetve gépbeszerzés. Az építések esetében viszonylag gyorsan lebonyolítható a közbeszerzés, mert 1,6 milliárd forintig nemzeti eljárási rendet lehet alkalmazni. A beruházásoknak nagy része ebbe bőven belefér. Viszont gép vagy technológia esetében már 64 millió forint fölött uniós közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. Ez gyakorlatilag három-hat hónapot is igénybe vehet, ami már komoly időráfordítást jelent.

Természetesen lehetőség van arra, hogy a gyorsítás érdekében úgynevezett feltételes közbeszerzési eljárást indítson az ügyfél. Ez azt jelenti, hogy a pályázati döntés ismerete nélkül kezdi el ezt a folyamatot, az eredménye pedig akkor válik hatályossá, ha megkapja a támogatást. Mivel azonban ennek vannak költségei, a támogatás odaítélése ugyanakkor bizonytalan, nagyon kevés ügyfél vállalja.

Mekkora költségekkel jár a kötelező közbeszerzési eljárás?
Attól függően, milyen procedúrát kell lebonyolítani, a beruházási összeg 0,5-től 1,5 százalékáig terjedhet. Ez magában foglalja az eljárással kapcsolatos egyéb díjakat, illetve magát a közbeszerzési szakértő alkalmazását is. Ugyanis bizonyos típusú eljárásoknál kötelezően alkalmazandó a közbeszerzési szakértő. Ha az ügyfél professzionálisan, szakszerűen szeretné az eljárást lebonyolítani, mi egyébként is javasoljuk ilyen szakértő bevonását.

A Vidékfejlesztési Programra vonatkozóan még alig-alig születtek meg a támogatói döntések. Mivel a kormány ezeket idén tavaszra, nyár végére ígérte, ez azt jelenti, hogy valószínűleg júniustól tömegével megindulnak az ezekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások.

Azt tudjuk, hogy több hiánypótlási kör lement már azoknál az ügyfeleknél, akik 2016 tavaszán-nyarán adták be a pályázatukat. Az első helyszíni ellenőrzések is megvoltak. A hivatalos kommunikáció szerint az értékelés utolsó szakaszában tartanak a projektek, és már csak az eredményhirdetés időpontja kérdés.

Kell-e valamilyen speciális tudás az eljárások lebonyolításához?
Bár a törvény lehetővé teszi, hogy a cégek a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházás esetén is, önkéntes alapon, közbeszerzést folytassanak le, ez érthető módon nem volt jellemző a múltban sem. A közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges tudás és tapasztalat így a legtöbb vállalkozásnál nincs meg, emiatt is ajánlott egy külső közbeszerzési szakértő segítségét igénybe venni.

Mik a már eddig lezajlott közbeszerzési eljárások tapasztalatai?
Nálunk csak olyan ügyfelek indítottak feltételes közbeszerzési eljárást, akik elszántak voltak arra, hogy támogatás nélkül is megvalósítják a beruházást. A többi ügyfél megvárja a támogatói döntést.

Mi az arány e két csoport között?
Alig vannak olyanok, akik nekigyürkőztek volna ennek, szinte mindenki a támogatói döntést várja.

Az előttünk álló pályázatokról mit lehet még tudni?
Mint ismert, a Vidékfejlesztési Pályázat összes programját kiírták már. A legjelentősebb források már régóta nyitva vannak: az élelmiszeripari kisvállalkozások fejlesztései, az állattartó telepekhez kapcsolódó korszerűsítések, az üvegházi projektek és az öntözésfejlesztést tartalmazó beruházásokat már tavaly meghirdették, és a támogatási kérelmeket is befogadták. Tehát gyakorlatilag az összes ilyen forrás „elkelt”. Információink szerint néhány területen majd lesz még lehetőség új pályázatot kiírni.

De egyelőre az a legnagyobb feladat a banknak is, és az ügyfélkörünknek is, hogy a megszületett támogatási döntésből tervezett beruházásokat megvalósítsuk.

Mi lesz a következő lépés ebben a folyamatban?
Aki támogatói döntésben részesül, az megkapja az irányítói hatóságtól a támogatói okiratot vagy a támogatási szerződést – ez pályázatonként különböző lehet. Innentől kezdve indulhat – mint elhangzott, az ügyfelek több mint 90 százaléka megvárja támogatói döntést – a közbeszerzés. Továbbá előlegigényléssel lehet élni, amelyben az elnyert támogatás 50 százalékát lehívhatják a támogató szervtől.

Az előlegigényléssel mikor lehet élni?
A támogatói döntéstől számított egy hónapon belül. Mivel az előlegfelhasználásnak időbeli korlátja is van, számolni kell a közbeszerzési eljárás lebonyolításával is.

Akkor ez konkrétan mit jelent?
A támogatói döntéstől számítva három-hat hónap a közbeszerzési eljárás lebonyolításával együtt. Így ez őszre „jön össze” legkorábban.
…
Milyen kormányzati szándékok olvashatók ki a pályázatokból?
A pályázati feltételek meghatározásából jól látszik, hogy a kormány a kisebb méretű vállalkozásokat részesíti előnyben. Egy bizonyos méret alatti üzemek jogosultak a keret 80 százalékára, a többiek a fennmaradó egyötödre számíthatnak.”

Forrás:
A kötelező közbeszerzés több hónappal késleltetheti az agrárberuházásokat; Agroinform.hu; 2017. május 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Közel 3 millió regisztrált felhasználója van az Ügyfélkapunak!

„Egy évtizeddel ezelőtt, 2005. áprilisában indult el a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) az Ügyfélkapu, a magyar állam elektronikus azonosító rendszere, amely lehetővé teszi az e-ügyintézést hazánkban. 10 év alatt a regisztrációk száma elérte a 2 milliót (2015 második negyedévében). Újabb két év telt el és a regisztrált felhasználók száma a 3 millió közelében jár. A számok mögött a közigazgatás digitalizáció fejlődése van. Egyre újabb ügytípusok lesznek az elektronikus (digitális) ügyintézés részei.
Csak ebben az évben a következő ügyek elektronikus (digitális) elintézése vált lehetővé: eSZJA, eHR, ÉTDR. Adóügyek, munkaügyek (a közigazgatás és rendvédelem területén), építésügyi hatósági engedélyezési eljárások.

Mivel terjedelmi okokból a grafikán nem látszik jól a 2017-es év fejlődése, ezért külön is feltüntetjük az adatokat havi bontásban:
2017. január: 2 572 384, február: 2 651 930, március: 2 725 677, április: 2 827 879
(Az adott hónap utolsó munkanapján az Ügyfélkapu adatbázisa hány felhasználót tartott nyilván.)”

Forrás:
Látogatottsági adatok; Magyarorszag.hu
Ügyfélkapu statisztikák; Magyarország.hu (xls fájlban letölthető adatok)
Lásd korábbi cikkünket: Tíz éves az Ügyfélkapu; eGov Hírlevél; 2015. április 14.

e-közmű – workshop 2017. június 20-án

„2017 július elsejét követően a közműegyeztetések csak elektronikus úton bonyolíthatók. A Magyar Mérnöki Kamara a jogalkotóval, a Miniszterelnökséggel és a rendszert bevezető Lechner Tudásközponttal közösen szervez tájékoztató WORKSHOP-ot. A regisztráció elindult!

Milyen módon van lehetőség a közműegyeztetések kezdeményezésére? Milyen feltételeknek kell megfelelni a rendszer használatához?
Milyen adatokat tud a szaktervező a rendszer felületén keresztül egyeztetni a közműszolgáltatókkal? Hogy kapja meg a különböző adatokat, milyen formában állnak rendelkezésére a tervezés során? Hogy kapja meg a szükséges közműnyilatkozatokat?

A szimpozium a bevezetéssel kapcsolatos jogszabályi háttér ismertetésével kezdődik, a Miniszterelnökség mutatja be a jogszabályi környezetet, amelyben a szakembereknek a bevezetést követően dolgozni kell.

A bevezetőben Dauner Márton úr, a Miniszterelnökség építésjogi és hatósági főosztályának vezetője mutatja be a jogszabályi környezetet, ismerteti a szabályozás mögötti jogalkotói szándékokat.

Ezt követően a Lechner Tudásközpont munkatársai mutatják be az e-közmű rendszerét, a tájékoztató felületet, a tervezés-támogatás eszközeit és megoldását, illetve a közműnyilatkozatokat.
Gyertyánági András és Szekeres Orsolya, az e-közmű projekt vezetői a rendszer elvi és gyakorlati felépítését bemutató prezentáció után a kerekasztalbeszélgetésben a rendszer kialakításában résztvevő kollégákkal együtt válaszolnak a hallgatóság kérdéseire.

REGISZTRÁCIÓ az alábbi linken.”

Forrás:
e-közmű – WORKSHOP; Magyar Mérnöki Kamara; 2017. május

Jön a Nemzeti Autóellenőrző Rendszer!

„Minden korábbi ellenőrzés hatékonyságát felülírja a kormány szerint az év végén induló új rendszer, amely megállítás nélkül bármilyen jármű gazdáját akár 500 ezer forintos bírsággal sújthatja. Nem a sebességet, az autók súlyát méri majd.

„2017 végéig várhatóan lezárul az objektív bírságolásra alkalmas rendszer teljes körű kiépítése” – válaszolta a Vezess kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról az új, 89 ellenőrzési pontból álló hálózatról, amit tavaly október óta építenek országszerte.

A tehergépkocsik mellett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is büntető kapuhálózatból 10 helyszínen már befejezték a kivitelezési munkákat, ebből 9 hitelesítését jelenleg is végzik. Egy helyen, Ács közelében már tesztüzemben működik a járművek kontrollja.

A 89 mérőhelyből 74 az útdíj-ellenőrzési (UD) rendszerhez tartozó kapukra épül, kettőt VJT-portálra (változtatható jelzésképű tábla) szerelnek, a maradék 13 kontrollpontnak pedig teljesen új tartószerkezetet állítanak az utak fölé. A járműveket figyelő és azonosító kamerák csak egyik elemei lesznek a rendszernek, minden egyes helyen szenzorokat építenek az útburkolatba, valamint felállítanak egy „központi hatósági ellenőrző rendszert”, ehhez futnak be a mérőpontokról az adatok.

Összesen 29,9 milliárd forintot költ a projektre a költségvetés. Nagy pénz, ráadásul az utolsó fillérig hazai forrásból, ám a kormányzat szerint minden forintot megér, mert akiket várhatóan 2018 januárjától ezen keresztül büntetnek, éves szinten ennél több kárt okoznak.

Miért van erre szükség?
„A rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása” – állítja az NFM. Adataik szerint a magyar utakon futó kamion és teherautó-állomány 8-10 százaléka túlterhelt, nagy része valószínűleg külföldi.

A keresztségben Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek (TSM) nevezett hálózatra a kormányzat miatt három fő ok miatt van szükség:
– a közlekedésbiztonság javítása,
– az úthálózat védelme,
– a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása.

Fokozott mértékben károsítják az utakat a túlterhelt tehergépjárművek, ráadásul ezek baleseti kockázata is nagyobb a bizonytalanabb manőverezhetőség, de különösen a hosszabb fékút miatt. Kiemelt szempontnak nevezik a versenyegyenlőséget is: a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét.

Hogyan működik, és bünteti-e a személyautósokat?
Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és nagyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fényképet készítenek róluk, majd a rendszámfelismerő beazonosítja a kategóriájukat, tengelyszámukat, minden lényeges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Akinél ezt érzékeli a rendszer, azonnal riasztja a legközelebbi ellenőregységet, ők megállíthatják a járművet, sőt visszatarthatják a bírság megfizetéséig és „a túlterheltség megszüntetéséig”. Megkérdeztük, hogy utóbbinál hová pakolja fölös terhét a kamionos, a minisztérium szerint ezt a jármű vezetőjének kell megszerveznie.

Arra is lesz példa bőven, sőt, hogy nem állítják meg a rendszer által szabálytalannak tartott járművet. A rendszer ilyen esetekben „az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával”. Ezek a kamerák tehát hitelesítettek lesznek, és a közteresek minap botrányt okozó készülékeivel ellentétben büntethetnek.

A személyautósok számára nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy őket is méri-e, és bünteti-e a rendszer. „Túlterhelés esetén a menettulajdonságok a jármű kategóriájától függetlenül romlanak (pl. hosszabb fékút, romló kormányozhatóság), így a baleseti kockázat minden esetben nő. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyterheléseit és össztömegét megmérni. Bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani” – mondja a minisztérium.

Mennyi lesz a bírság?
Pontosan tudja minden fuvarozó, hogy egy 2009-es kormányrendelet szerint jelenleg 30 ezer forinttól 500 ezerig büntetheti őket a mostani rendszer. Mivel az új sokkal több autósra lőhet, a TSM kiépítésével párhuzamosan átdolgozzák a jogszabályt is.

A Vezess információi szerint a bírságok a kisebb súlyú jogsértéseknél valamelyest növekedhetnek, a nagyobb mértékű súlyhatárátlépésnél azonban nem várható érdemi változás.

Ezzel a szintén objektív-felelősséges TSM-bírság alja és a teteje is fölötte lesz a 30 ezer forinttól 300 ezerig húzódó VÉDA-s gyorshajtásos bírságoknak. Nagy kérdés, hogy ezt az új, hitelesített sebességmérést is végző rendszert valamikor összekapcsolják-e a rendőrség traffipaxerdejével.

Év végétől ez már csak kis részben technikai feladat, inkább politikai döntés kérdése.”

Forrás:
Jön a Nemzeti Autóellenőrző Rendszer!; Lencsés Csaba; Vezess; 2017. május 23.
Lásd még: Indul a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM); Közlekedési Hatóság; 2016. november 9.
1102/2016. (III. 3.) Korm. határozat a Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakításáról

Indul az „Integrált jogalkotási rendszer” című projekt

„Az EU társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – 2016-00029 Az adminisztratív terhek csökkentése – Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) elnevezésű Projekt keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek célja az adminisztratív terhek csökkentése az úgynevezett belső (közigazgatáson belüli, hivatalok / állami szervek közötti) folyamatok elektronikus támogatása által. Cél a back office szervezetek ügyfelek által közvetetten érzékelhető, a közigazgatási hivatali eljárásokra közvetett hatást gyakorló háttérműveletek (és kapcsolódó folyamatok) e-megoldásainak fejlesztése.
A Magyar Állam célja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014-2020 keretében folytatni a közigazgatás szervezetrendszerének átalakítását, az adminisztratív terhek, illetve a bürokrácia csökkentését, megerősíteni a közigazgatás személyi állományát és az elektronikus közigazgatás kiépítését elősegítő környezetet.

Az IJR kialakításával a jogalkotási és kodifikációs eljárásokban részt vevő államigazgatási szervek, kormányzati szereplők folyamatai fejlődnek legnagyobb arányban, illetve a szolgáltatási szintek emelkednek. A projekt az input és output rendszerek újragondolásával, továbbfejlesztésével és átalakításával, új rendszerelemek létrehozásával, továbbá rendszerintegrációval járul hozzá a Digitális Állam realizálásához, az e-közigazgatástól elvárt interoperabilitáshoz. A hatékonyabban, szakértői támogató metódusokkal, folyamatvezérelten készülő és jobb minőségű jogszabályok, joganyagok pedig számos közigazgatási folyamatra lesznek közvetetten kedvező hatással.

Az IJR létrehozásának a KÖFOP szempontjából meghatározott fő célja, hogy a közigazgatás szolgáltató képességének növelését támogassa, amelynek keretében a projekt célcsoportját jelentő állampolgárok és vállalkozások számára személyre szabott (az állampolgár és a vállalkozás élethelyzetéhez igazodó), a jogszabály-előkészítési folyamatokra alapozott szolgáltatásokat nyújtson.

Az IJR projekt konzorciumi formában valósul meg. Konzorciumvezető az Igazságügyi Minisztérium.

Konzorciumi tagok: Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó Kft., Országgyűlés Hivatala, Miniszterelnökség, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

Támogatás összege: 3 897 000 000 Ft

Projekt fizikai befejezésének határideje: 2018.12.21.”

Forrás:
Sajtóközlemény Az integrált jogalkotási rendszer című projekt indulásáról; Igazságügyi Minisztérium; 2017. május 24.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

1×1 – Ingyenes mobilalkalmazás közügyek intézéséhez

„A kormányhivatalok és különböző közintézmények elérhetőségeit is tartalmazza az az ingyenesen letölthető mobiltelefonos alkalmazás, amely a fővárosban, valamint nyolc hazai nagyvárosban szolgál iránytűként az ügyintézéshez.

Az Androidos és iOS rendszereken futó 1×1 nevű applikáció segítségével megtalálhatók a legfontosabb közintézmények, például a kormányhivataloknak, az önkormányzati és közszolgáltató szervezetek ügyfélszolgálatainak telefonszámai, e-mail-címei, nyitva tartásuk ideje.

Az alkalmazással elérhető az egyetemek, a könyvtárak, a múzeumok, sőt például a bankautomaták listája is, de a Közérdekű információk menüpont alatt a szeretetszolgálatok, a hajléktalanokat segítő szervezetek és az állatmenhelyek is megtalálhatók.

Az alkalmazás a hivatalos ügyintézéshez szükséges információkon túl a szabadidős programszervezésben is segítséget nyújt. A felhasználók a Budapest1x1-gyel kulturális, sport- vagy akár gyerekprogramok, a főváros számos népszerű szórakozóhelyének, rendezvényközpontjának eseményei közül válogathatnak, és az aktuális moziműsort is elérhetik.

Az 1×1 segítségével hívást is lehet indítani, valamint lehetőség van a kiválasztott intézményhez vezető út megtervezésre is.

A Budapest1x1 applikációban kerületi bontásban szintén elérhető az ügyeletes gyógyszertárak, kórházak listája.

A budapesti mellett elérhető a Pécs1x1, a Miskolc1x1, a Debrecen1x1, a Nyíregyháza1x1, a Szolnok1x1, a Szeged1x1, a Szekszárd1x1 és a Békéscsaba1x1 is.

A fejlesztők ígérete szerint hamarosan Eger, Salgótarján, Kecskemét, Kaposvár, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Siófok és Sopron lakosai is használhatják majd az 1×1 alkalmazást.”

Forrás:
1×1 – Ingyenes mobilalkalmazás közügyek intézéséhez; Híradó.hu/MTI; 2017. május 18.
Budapest1x1; iOS
Budapest1x1; Android

Informatika, távközlés, technika

A Szupergyors Internet Programban keretében 13 járás csaknem 300 településén végez hálózatfejlesztést az MVM NET

„Az MVM NET Zrt. a hazai és uniós forrásokból megvalósuló Szupergyors Internet Program keretében 7,966 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás igénybevételével végez hálózatfejlesztést 13 járás közel 300 településén. A hálózati végpontok sávszélessége minden helyszínen legalább 30 Mbps lesz.

Elindult a „GINO-3.4.1-2015 számú, Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” című projekt, melynek célja, hogy a kevésbé fejlett régiókban, az újgenerációs, szélessávú (NGA) hozzáférési hálózattal le nem fedett igényhelyek lefedése is megvalósuljon, ezáltal lehetővé téve a digitális szolgáltatások terjedését az állampolgárok és a vállalkozások körében.

Az MVM NET Zrt. elkötelezett a program megvalósítása mellett, melynek keretében a meghirdetett pályázaton a bajai, balassagyarmati, békéscsabai, celldömölki, devecseri, gyöngyösi, kaposvári, keszthelyi, körmendi, mórahalmi, pápai, pásztói és sümegi járásokat pályázta meg sikerrel.

A projekt a tervek szerint 2018 augusztusában zárul, addig a 13 elnyert járásban végez munkálatokat az MVM NET Zrt., hozzájárulva ezzel a Szupergyors Internet Program szélessávú fejlesztéseihez.”

Forrás:
Többszáz településen gyorsul a net; mmonline.hu; 2017. május 24.
Az MVM NET Zrt. európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében; MVM NET Zrt. (a települések listája)
GINOP-3.4.1-2015 – Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése; Széchenyi 2020

HR-rendszereit a felhőbe költözteti a Bonafarm Csoport

„HR-rendszereinek felhőbe költöztetése mellett döntött a Bonafarm Csoport, hogy elősegítse a szervezetnél zajló kultúraváltást, és modernizálja HR-folyamatait.

A fejlesztésnek köszönhetően Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalatcsoportja jobban össze tudja majd hangolni a tagvállalatok -például a Sole-Mizo Zrt., a Pick Zrt. vagy a Csányi Pincészet Zrt.– közötti együttműködést. Az innovatív HR-eszköz továbbá hozzájárul, hogy vonzóbb munkahellyé váljon a jelenleg több mint 6500 főt foglalkoztató csoport.

Dolgozóbarát folyamatok már a belépéstől kezdve
A rendszer a hagyományos, nagyvállalati megoldásoktól eltérő, Facebookhoz vagy Linkedinhez hasonló felhasználói élményt ígér, nemcsak a HR-esek számára. Ennek része, hogy a szervezethez jelentkezők megújult karrieroldallal találkoznak majd, és a kor követelményeinek megfelelően mobilról is menedzselhető lesz a teljes jelentkezési folyamat. Az új funkcióknak köszönhetően már az új belépő első napján rendelkezésre tud állni a munkavégzéshez szükséges összes eszköz, egyénre szabott információ. Így például nem fordulhat elő, hogy az új munkatárs laptopját még nem rendelték meg, vagy várnia kell valakire, aki elmondja, hogy milyen adminisztratív lépéseket kell megtennie az adott területen (például orientációs napon, tűzvédelmi oktatáson való részvétel).

Az újfajta toborzás, beléptetés mellett hasonlóan egyszerűbbé, dolgozóbaráttá válnak az olyan HR-folyamatok is, mint például az éves céltervezés és teljesítményértékelés, az utódlástervezés, valamint minden adat okoseszközről is könnyen elérhetővé válik. Mindezeknek köszönhetően hatékonyabb lesz a csoportszintű HR-munka, így a szervezet a teljesítményalapú munkakultúra kialakítására fókuszálhat.

„Azon dolgozunk, hogy a Bonafarm csoportban egy olyan szervezeti, együttműködési és vezetői kultúra alakuljon ki, melyben minden elkötelezett kollégánk a legjobb teljesítményre képes és megbecsülve érezheti magát. Ehhez szükséges a HR modernizálása, melyhez innovatív HR informatikai eszközt választottunk” – mondta Hajnal Géza, a Bonafarm csoport HR igazgatója.

Az SAP SuccessFactors rendszerétől három éven belüli megtérülést vár az élelmiszeripari csoport. A felhőtechnológiát kihasználó HR megoldás várhatóan 2017. év végétől áll szolgálatba a Bonafarmnál.

„Magyarországon is egyre gyakoribbá válik a HR-folyamatok felhőbe helyezése. Ebben példamutató szerepet játszanak a nagyvállalatok, amelyek elsőként ismerték fel az olyan előnyöket, mint például a legújabb fejlesztések kihasználása, vagy a cégstratégia kiemelt támogatása” – mondta Szebeni Zoltán, az SAP Hungary Kft. szektorvezetője.

A Bonafarm csoportnál nem ez az egyetlen SAP megoldás, több éve használják a német gyökerű cég vállalatirányítási rendszerét.”

Forrás:
Kultúraváltást jelentő lépés a Bonafarm Csoportnál; SAP.hu; 2017. május 23.

Szélessávú vezetékes távközlési hálózatot fejleszt a salgótarjáni járásban a Magyar Telekom

„Szélessávú vezetékes távközlési hálózatot fejleszt a salgótarjáni járásban a Magyar Telekom, az uniós támogatással megvalósuló beruházás 2018 őszén fejeződik be a térség 26 településén – mondta Szűcs Róbert, cég közép-kelet-magyarországi régióvezetője Salgótarjánban.

A Telekom 768,5 millió forintos támogatást nyert a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése elnevezésű pályázaton.

A pénz a beruházási költség 66 százaléka, amelyet önerővel egészít ki a vállalat – írta az MTI.

Az új hálózaton szupergyors internetet, széles tévé-csatorna választékot, több képernyős filmkölcsönzési lehetőséget, HD kép- és hangminőséget, valamint interaktív tévézési lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek.

A fejlesztés eredményeként további közel tízezer háztartásban lesz elérhető a nagysebességű vezetékes internet.

Az építést Cereden, Szilaspogonyban és Zabaron kezdik meg várhatóan június elején. Az első településeken jövő tavasszal lesz elérhető az új hálózat – mondta Szűcs Róbert.”

Forrás:
Jó hírt közölt a Magyar Telekom – sokan örülhetnek; Domokos László; Napi.hu; 2017. május 24.

Az 5G bevezetésének gyorsítását szeretnék a szolgáltatók

„A jelenleginél lényegesen gyorsabb, másodpercenként gigabites adatátvitelre képes mobilhálózat kiépítését, ezáltal az 5G minél gyorsabb bevezetését teszi lehetővé a 700 megahertzes (MHz-es) frekvencia a távközlési szolgáltatók szerint, ugyanakkor a hasznosításához kedvező szabályozás is szükséges.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a múlt héten jelentette be, a tervek szerint még az idén nyáron a szakma elé terjeszti a műsorszórás számára 2020-ban megszűnő 700 MHz-es frekvenciasáv vezeték nélküli szélessávú hasznosításának ütemtervét.

A Vodafone szerint az új frekvencia hozzá fog járulni a magyarországi digitalizáció felgyorsításához. A meghirdetésre szánt frekvencia-tartomány mobilcélú felhasználása szükséges az 5G minél gyorsabb bevezetéséhez és a mainál lényegesen gyorsabb, gigabites adatátvitelre képes mobilhálózat kiépítéséhez – írta a cég.

Kőrösi Gábor, a Telenor szabályozás és kormányzati kapcsolatok osztályának igazgatója szerint a 700 MHz-es frekvenciasáv jó fizikai hullámterjedése miatt úgynevezett lefedettségnövelő frekvencia, amellyel egy-egy viszonylag nagy terület ellátása is lehetséges csupán egy bázisállomáson keresztül.

A szakember szerint szintén nagy szerepe lesz ennek a frekvenciának az 5G technológia magyarországi bevezetésében. Bár a dolgok internetén alapuló (Internet of Things – IoT) alkalmazások a legtöbb esetben megvalósíthatók a jelenlegi mobil keskeny- és szélessávú hálózaton is, az 5G technológia a gyors válaszidő miatt jobb minőséget biztosít és egészen új szolgáltatások, például a távműtét megjelenését teszi lehetővé.

Ettől függ az érdeklődés
A Magyarországon előreláthatóan 2019-ben értékesítendő frekvenciák – köztük a 700 MHz-es frekvencia – iránti igényt alapvetően az fogja meghatározni, hogy a szolgáltatók valószínűsítik-e az adatforgalom exponenciális növekedését, ami miatt szükség lehet új frekvenciákra – mondta Kőrösi Gábor.

Másrészt az is befolyásolja a szolgáltatók terveit, hogy milyen eredményeket hoz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által 2018-ra tervezett frekvenciadíj felülvizsgálata. Jelenleg ugyanis az éves frekvenciadíjak jelentősen meghaladják az EU átlagát. A mobilszolgáltatók gazdaságos működését jelentősen befolyásolja a frekvenciadíj mértéke, kihat az újabb spektrumrészekre vonatkozó igényekre is – hangsúlyozta a szakember.

Jobb lenne az aukció
Kőrösi megjegyezte azt is, szerencsésebb lenne, ha az NMHH az európai gyakorlatban elterjedtebb aukciós formát alkalmazná a következő frekvenciaértékesítéskor, szemben a jelenleg preferált pályázati rendszerrel. Ez utóbbi ugyanis szerinte félreértésekre adhat okot.

Tremmel János, a Magyar Telekom IP és központi hálózatok igazgatója elmondta, a 700 megahertzes frekvenciasáv tulajdonságait tekintve nagyon hasonló a 800-as sávhoz, a vidéki, ritkábban lakott területek lefedésére alkalmas.

A 4G fejlesztések keretében a kistelepülések és vidéki gyéren lakott körzetek lefedése 4G hálózattal már mostanra megvalósult, illetve folyamatban van a 800-as sáv használatával, így a 700-as frekvenciasáv bekapcsolása nem is a lefedettségben, hanem inkább a minőségben, sebességben hozhat majd változást, akár dupla sebességet és kapacitást kínálva, a vidéki, ritkán lakott területeken lakó ügyfeleknek is az úgynevezett carrier aggregation (frekvenciasávok összekapcsolása) eredményeként.”

Forrás:
Így gyorsíthatnák fel az 5G bevezetését – ezt szeretnék a szolgáltatók; Szabó Zsuzsanna; NAPI.hu; 2017. május 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program 2.0

„Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program (DJP) 2.0, és még idén az okosváros-fejlesztéshez (smart city) kapcsolódóan legalább öt-hat kísérleti, úgynevezett pilotprojektet akarnak elindítani – közölte a programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön a témában rendezett budapesti konferencián.
Deutsch Tamás azt mondta: a DJP bővítésének stratégiája elkészült, legkésőbb júniusban megszülethet a kormánydöntés, és csaknem két tucat új fejlesztési stratégia válhat a program részévé. Hozzátette, hogy a digitális stratégia szerves része a polgárok életminőségének a javításához hozzájáruló okosváros-fejlesztések végrehajtása.

Hangsúlyozta: Magyarország sikere a versenyképesség javulása nélkül nem képzelhető el, versenyképességi fordulatot pedig sikeres digitalizáció nélkül nem lehet elérni.

Deutsch Tamás elmondta, az Európai Unió több mint félmilliárd polgárának kétharmada városlakó, a városok az egyik legfontosabb erőforrását jelentik az európai szociális és gazdasági modellnek, Európa gyarapodásának, éppen ezért fontos minden, a városi fejlesztést szolgáló elképzelés.

A miniszterelnöki biztos az okosváros-szolgáltatásokhoz szükség van nemzetközi színvonalú digitális infrastruktúrára, megfelelő digitális eszközökre és digitális szolgáltatásokra.

Közölte: a következő másfél évben megvalósul a városok működtetése, valamint a fejlesztési koncepció kidolgozása és végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú személyi kör képzése.

Deutsch Tamás kiemelte azt is, hogy az okosvárosi fejlesztések nem korlátozódnak a kisvárosokra, községekre, térségekre és turisztikai régiókra is kiterjednek. A fejlesztések megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak, illetve rendelkezésre állnak majd – tette hozzá.

A digitális infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy 2017 végére Magyarországon 100 százalékos lesz a 4G-s mobilinternet-lefedettség, jelenleg ez az arány 93-95 százalék.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az országos és a helyi politika soha nem engedheti át az informatikai cégeknek annak meghatározását, milyen lépések során kell a településeket okosvárossá tenni, hiszen ez a folyamat elsődlegesen az emberekről szól. Tehát a mindenkori politika felelőssége és feladata meghatározni a célokat és eszközöket a fejlesztéshez – mondta.

Kijelentette: a tudatos tervezés- amelynek a célja a közösség életének javítása – alapfeltétele a sikeres smartcity-megoldásoknak.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy a Modern Városok Program az okosváros-fejlesztést alapozza meg. A jelenlegi kormányzat az önkormányzatokkal együttműködve olyan városfejlesztési programon dolgozik, amely „elfelejti azt az országfejlesztési logikát, amelyben volt egy főváros és volt a fővárosnak egy gazdasági és demográfiai háttérországa abban a több mint nyolcmillió emberben, aki Budapesten kívül él” – fogalmazott.

Hozzátette azt is, a modern Magyarország alapfeltétele az, hogy a vidék legalább olyan fejlesztési lehetőségeket kapjon, mint amilyeneket 1990 óta Budapest is megkapott a mindenkori kormányzatoktól.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy az okosváros kifejezés egy olyan települést vagy településcsoportot jelent, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információs technológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.”

Forrás:
Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program 2.0; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. május 25.

A belföldi szálláspiac forgalmának 68%-át már az online csatornák adták 2016-ban

„A GKI Digital 2017 áprilisában készített kutatást a belföldi szálláshelyek körében, melyből kiderült, hogy tavaly a belföldi szálláspiac forgalmának 68%-át már az online csatornák adták és a közvetített szállásdíj volumene pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. A belföldi utazók tekintetében szálláshelyek legfontosabb hazai közvetítő partnere a Szállás.hu, és a maiUtazás.hu.

A KSH szálláspiaci adatai szerint a belföldi vendégektől származó, összesített szállásdíj bevétel mintegy 92 milliárd Ft volt 2016-ban. A GKI Digital friss piackutatása szerint, ennek a forgalomnak 68%-a – mintegy 62 milliárd forint – realizálódik elektronikus foglalásokon keresztül és alapját három csatorna adja: a szállásadók saját felületei (kb. 33 milliárd forint), az online szállásközvetítők (kb. 21,5 milliárd forint), valamint a kedvezményes csomagokat kínáló, úgynevezett kuponos közvetítők (kb. 8,1 milliárd forint).
A külföldi vendégek (turisták és üzleti utazók) további 146 milliárd forintnyi szállásdíj-bevételt generáltak 2016-ban, ebben a szegmensben azonban a főváros súlya jelentős és a közvetítői fronton is egyeduralkodónak tekinthető a Booking.com.

A GKI Digital szálláspiaci kutatásában részt vett szálláshelyek forgalmi adatai szerint, 2016-ban a belföldi utazások tekintetében az online szállásközvetítők között a Szállás.hu súlya volt a legnagyobb – elérte a 45%-ot – míg a kuponos modellben működő oldalak között a maiUtazás.hu szerepe volt a legjelentősebb, a szegmens közvetített forgalmának mintegy 38%-át adva.

Egyre fontosabb a tudatos online jelenlét, de még így is sok az offline foglalás
A belföldi szálláshelyek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját kommunikációjukra melynek az utóbbi években a saját weboldal mellett a Facebook lett a legfontosabb pillére. Ami a foglalások forrását illeti, a belföldi vendégek továbbra is előszeretettel intézik „maguk” a részleteket. Ebben a tekintetben a hagyományosan erősnek számító offline foglalási lehetőségek (telefon, személyes jelenlét) mellett a szálláshelyek saját online csatornái (weboldal, e-mail) is komoly, mintegy 33 milliárd forintos becsült forgalmat bonyolítanak.

Erősödő koncentrálódás az online közvetítői piacon

A hazai szálláshelyek, azon belül is elsősorban a szállodák esetében igaz, hogy az adott oldal ismertsége, valamint a korábbi időszakban közvetített vendégéjszakák száma az, ami leginkább meghatározza a preferált partner/partnerek körét. A jutalékszint, mint partnerséget befolyásoló szempont – a piacon fennálló nagyobb eltérések ellenére is – csak a 3. helyen került említésre.
Ezek miatt maga a közvetítőválasztási preferencia is a koncentrálódási folyamat egy természetes gyorsítója, hiszen a legnagyobbak tovább nőnek, miközben a kisebb szereplők partnert és ezáltal látogatót is vesztenek.

A közvetítői piac – dominál a Szállás.hu
A Szállás.hu szerepe évek óta egyre erősebb, ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezett szálláshelyek esetében 2016-ban minden ötödik-hatodik belföldi online foglalás rajtuk keresztül valósult meg. Az online szállásközvetítő piacon zajló versenyt ugyanakkor jól jelzi, hogy a szálláshelyek – különösen a 3-4 csillagos szállodák – jellemzően akár egyszerre 5-7 oldalon is jelen vannak az ajánlataikkal.

Az online szállásközvetítő piac 2016-ban már egyértelműen a 2 legnagyobb szereplő térnyeréséről szólt. Miközben a magyar hátterű Szállás.hu a belföldi utazók tekintetében dominál, addig a Booking.com a külföldi vendégek esetében tekinthető egyeduralkodónak. Utóbbi a belföldi közvetítések tekintetében egyelőre nem veszélyezteti a piacvezető helyzetét, ugyanakkor a kisebb szereplőket már mind maga mögé utasította a közel 33%-os becsült piaci részesedésével.

A kuponos piac – élen a maiUtazás.hu
Miközben a bónusz/kupon-láz összességében már lecsillapodóban van, az üzleti modell szálláspiaci értelemben él és virul. Köszönhetően a megváltozott utazási szokásoknak a belföldi utazók továbbra is előszeretettel válogatnak a különféle akciós csomagajánlatok között. Nem csoda tehát, hogy a piaci szereplők sikerességének egyik legfontosabb feltétele, hogy minél több ajánlatot tudjanak a kínálatukban megjeleníteni – ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő szálláshelyek felkutatása, és szoros partnerségek kiépítése.

Az online közvetítői piachoz hasonlóan itt is a legnagyobb szereplők dominanciája figyelhető meg: a piacot egyértelműen uraló maiUtazás.hu mellett mindössze a Szállásguru tudja tartani a versenyt, miközben a többiek súlya a belföldi szállások vonatkozásában már egy számjegyű százalékos szintre csökken. Mindez kihatással van az akciós szállás-ajánlatokat keresők preferenciájára is, hiszen ők is egyre inkább a legnagyobb szereplők felé terelődnek mind a keresés, mind a választás során…”

Forrás:
62 milliárdos a belföldi online szálláspiac; GKI Digital; 2017. május 24.

Vaklárma azzal riogatni, hogy a robotizálás és a mesterséges intelligencia csökkenti a foglalkoztatottságot

„Az Információs Technológiai és Innovációs Alapítvány (Information Technology and Innovation Foundation, ITIF) oldalán közkeletű véleményt cáfoló saját kutatási eredményeket tett közzé a jelenkori technológiai fejlesztések munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, az Egyesült Államok munkaerőpiacának hosszútávú adatsorait és trendjeit elemezve. Címében is kiemelve a jelentés fő üzenetét, miszerint vaklárma azzal riogatni, hogy napjaink technológiai fejlődése tömegeket tesz majd munkanélkülivé. Ez ettől való félelem ugyanis szinte hittétellé vált, a szakirodalom jelentős részében is. A taxisok az Ubertól, a jogászok a mesterséges intelligenciát alkalmazó dokumentum-azonosítóktól, a kékgalléros gyári munkások a termelés robotizálásától félnek. Népszerű vélemény szerint a technológiai fejlődés könyörtelen ütemben vezet a schumpeteri értelemben vett „kreatív romboláshoz”, ami példa nélküli lemorzsolódáshoz vezet a munkaerőpiacon. Az ITIF elemzése ugyanakkor rámutat: a lemorzsolódási arány (churn rate) soha nem volt olyan alacsony az elmúlt 165 évben, mint az elmúlt 20 év alatt – amely időszakba beletartozik a 2008-as nagy gazdasági válság is. Az arány mindössze 38%-a az 1950 és 2000 közötti időszaknak, és 42%-a az 1850 és 2000 közöttinek.

A kérdésre adott válasz, miszerint hogyan hat a technológiai fejlődés a foglalkoztatottságra, korántsem csupán elméleti szinten érdekes. Közvéleményformálók és politikusok gyakran lépnek fel a munkahelyek védelmének érdekében olyan technológiai újításokkal szemben, mint az Uber, vagy fogalmaznak meg olyan javaslatokat, mint a robotok megadóztatása. Mindezeknek a célja a nemkívánatosnak vélt technológiai változásoknak a lassítása. (A szerzők emlékeztetnek rá, hogy az 1920-as években hasonló okból merült fel a traktorok megadóztatásának javaslata.) A jelentés szerint a legnagyobb gazdasági kihívást nem a foglalkoztatási fluktuáció túl magas, hanem annak túl alacsony szintje okozhatja, összefüggésben a termelékenység lassú növekedésével. Az életfeltételek javításának egyetlen módja ugyanis a termelékenység növelése – ez pedig az elmúlt 60 év leglassabb ütemét mutatja az Egyesült Államokban.

A szerzők ugyanakkor azzal az illúzióval is szembeszállnak, miszerint a technológiai fejlődés önmagában, közvetlenül is több munkahelyet eredményezne, mint ahánynak a megszűnéséhez járul hozzá. A munkahelybővülés a gazdaság egészében jön létre. A technológiai fejlődés egyes iparágakban ugyanis egyszerre csökkenti a foglalkoztatottságot és a termelés költségeit, ami viszont mérséklően hat a piaci árakra, növelve a vásárlóerőt. Ami új keresletet támaszt, új munkahelyeket teremtve más szegmensekben. A szerzők szerint semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy ez az általános képlet napjainkban és a közeljövőben másképpen működne.

Sokak szerint a mostani kedvező mutatók csupán „vihar előtti csendet” jeleznek, mert a „negyedik ipari forradalom”, amit a robotika és a mesterséges intelligencia fémjelez markánsan, elkerülhetetlen rombolást fog okozni a munkaerőpiacon. A jelentés szerzői ezzel szemben három fő pontban foglalják össze javaslataikat a döntéshozók felé:

„Vegyetek mély levegőt, és nyugodjatok meg.” A munkaerőpiaci feszültség nem abnormálisan magas, hanem minden idők egyik legalacsonyabb értéke.

Ha van bármi kockázat a jövőre nézve, az az, hogy a technológiai változás és az ebből fakadó termelékenység-növekedés üteme túl lassú lesz. A döntéshozóknak ezért inkább annak érdekében kellene mindent megtenniük, hogy a „kreatív rombolás” minél gyorsabb legyen.

A döntéshozóknak ezzel együtt mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy javítsák a munkaerőpiaci átmenet lehetőségét azok számára, akik a technológiai változások miatt veszítik el állásukat. Ez azonban a technológiai váltástól függetlenül is fontos kormányzati feladat.

A jelentés egyik szerzője, egyben az ITIF elnöke, Robert D. Atkinson külön jegyzetben is összefoglalja főbb szempontjait a döntéshozók számára, az automatizálás hatásainak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásának mérlegeléséhez, gyakori félreértések tisztázására.

A technológia-vezérelt automatizáció alapvető fontosságú az életkörülmények javításához. A jobb eszközök több termelést tesznek lehetővé, így a dolgozók többet kereshetnek és olcsóbban juthatnak hozzá a javakhoz.

Két fajtája van a technológia-vezérelt automatizációnak. Az egyik esetben a technológia a dolgozókat helyettesíti, másik esetben a munka hatékonyságát növeli, változatlan munkakörben. A termelékenység javításához és a GDP növeléséhez egyaránt hozzájárul mindkettő.

Az automatizáció foglalkoztatottságra gyakorolt hatása iparágfüggő. Olyan ágazatokban, ahol a csökkenő piaci árak nem vezetnek nagyobb kereslethez, ott ugyanazt a kibocsátást kevesebb dolgozó fogja elérni. Ahol viszont a csökkenő árak növekvő keresletet eredményeznek, ott hasonló létszámú munkaerő fog nagyobb kibocsátási szinten dolgozni.

Az automatizáció az egyes foglalkozásokra különbözőképpen hat – egyikben csökkenő, másikban növekvő foglalkoztatási adatokkal.

Az automatizáció foglalkoztatási hatása regionálisan is eltérő hatású lehet.

Az automatizáció önmagában nem eredményez foglalkoztatási többletet a gazdaságban. Sőt, az új eszközök használata önmagában mindig munkaerőkereslet-csökkenést eredményez, elvégre éppen ezért fektetnek be a tulajdonosok az automatizálásba.

Az automatizálás ugyanakkor foglalkoztatottság-csökkenést sem feltétlenül eredményez. A technológiai fejlesztéssel elért megtakarítás megjelenik az előállított áru alacsonyabb árában, ami a fogyasztóknál csapódik le, akik a megtakarított összeget máshol költik el. Ez összességében több munkahelyet eredményez a gazdaságban, mint ahány megszűnik emiatt.

Az automatizálás akkor is növeli a nettó jólétet, ha a „jó munkákat” váltja ki. Gyakori az a nézet, hogy az automatizálás csak akkor jó, ha a buta, piszkos és veszélyes munkákat helyettesíti (dumb, dirty, dangerous – a „3D”). Ha a „nemkívánatos” munkákat helyettesít, az persze dupla nyereség, de az egyébként szívesen végzett munkákban is értéktöbbletet hoz létre az automatizálás.

Ha a munkahelyek védelmében korlátozzák az automatizációt, az visszafogja a növekedést. Ehelyett a munkanélkülivé vált dolgozók átképzésének, újra elhelyezkedésének támogatása a helyes kormányzati hozzáállás.

Az automatizáció aránya soha nem haladja meg az ezt kompenzáló munkahelynövekedést. Ez nem volt másképpen a múltban sem, mivel a pozitív hatások érvényesüléséhez időre van szükség. Nincs okunk feltételezni, hogy ezúttal ez másképpen működne, és az új munkahelyek bővülési üteme ne érné utol a technológia fejlődési ütemét.

A termelékenység javulása az átlagdolgozók jólétét is növeli, ahogy a múltban is. Ha lassabb ütemben is nőttek átlagban a bérek, mint a termelékenység, ez akkor is növekedést jelent.

Nincs szükség univerzális alapjövedelemre. Ez az egyre több helyen népszerűsített javaslat egyik indoka éppen az, hogy az automatizálás tömeges munkanélküliséghez vezet, amit a mindenki számára elérhető alapjövedelem kompenzálhat. Atkinson szerint ez kétszeresen is rossz ötlet lenne: amellett, hogy nem ösztönözne a munkába állásra, azokat a többletjövedelmeket is elérhetetlenné teszi, amelyek új munkahelyeket generálnának.

A kormánynak az automatizálástól függetlenül is meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy segítse az egyes munkakörök és foglalkozások közötti átjárást, átképzést, az átmeneti munkanélküliség kezelésére.

”

Forrás:
False Alarmism: Technological Disruption and the U.S. Labor Market, 1850–2015; Robert D. Atkinson, John Wu; Information Technology & Innovation Foundation; 2017. május 8. (letölthető a tanulmány pdf-ben, és külön is az elemzés alapjául szolgáló adatok xls-ben)
Robots, Automation, and Jobs: A Primer for Policymakers; Robert D. Atkinson; Information Technology & Innovation Foundation; 2017. május 8.

Szakirodalom

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia Alkotmányjog rovatának első műhelyvitája

„MEGHÍVÓ
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt az

Internetes Jogtudományi Enciklopédia Alkotmányjog rovatának
első műhelyvitájára

A rendezvény időpontja: 2017. május 30. (kedd) 9:00–16:00
Helyszíne: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.)

Program

9:00–9:15 Megnyitó
9:15–10:00 Hatalommegosztás
Szerző: Petrétei József
Opponens: Takács Péter

10:00–10:45 Kisebbségek
Szerző: Pap András László
Panaszjog
Szerző: Bódi Stefánia
Opponens: Majtényi Balázs

10:45–11:00 Szünet

11:00–11:45 A véleménynyilvánítás szabadsága
Szerző: Koltay András
Opponens: Pap András László
Költségvetési jog
Szerző: Klicsu László
Opponens: Simon István

11:45–12:30 A személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog
Szerző: Mohácsi Barbara
Mozgásszabadság
Szerző: Pap András László
Opponens: Hollán Miklós

12:30–13:30 Ebédszünet

13:30–14:15 Házasság és család
Szerző: Csink Lóránt
A gyermekek jogai
Szerző: Lux Ágnes
Opponens: Somody Bernadette

14:15–15:00 Katonaság
Szerző: Kádár Pál
Rendészeti szervek
Szerző: Christian László
Opponens: Tordai Csaba

15:00–15:15 Szünet

15:15–16:00 Kormány
Szerző: Térey Vilmos
Önálló szabályozó szerv
Szerző: Fazekas János
Opponens: Balázs István

A műhelyvitára az Internetes Jogtudományi Enciklopédia projekt keretében kerül sor.

Az MTA TK Jogtudományi Intézete, felismerve az internet mint médium felértékelődését a jogtudományban, egy internetes, szabadon hozzáférhető (open access) jogtudományi enciklopédiát kíván létrehozni. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia 31 rovatban mintegy 1300 szócikket tartalmaz majd. A tudományos igényű, de nemcsak a jogtudósok, hanem a jogtudomány iránt érdeklődő állampolgárok számára is készített szócikkek feladata kettős: egyrészt fel kell térképeznie az adott területet – ráirányítva a figyelmet az egyes vitákra, az azokhoz kapcsolódó pro és kontra érvekre –, másrészt be kell mutatnia a témára vonatkozó szakirodalmat. A teljes projektleírás elérhető itt, a címszólista pedig itt.

A műhelyvita az Alkotmányjog rovatba elkészült kéziratok megvitatására szolgál, és egy sorozat első alkalma.”

Forrás:
Az IJOTEN Alkotmányjog rovatának első műhelyvitája; MTA TK Jogtudományi Intézet; 2017. május

Az energiajog legújabb kihívásai, különös tekintettel az intelligens rendszerekre

„MEGHÍVÓ

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori és Habilitációs Tanácsa tisztelettel meghívja Önt
Dr. Szuchy Róbert, Ph.D. egyetemi docens
habilitációs előadására, amelynek részeként az alábbi előadásokra kerül sor:

A tanórai előadás címe: Az energiajog legújabb kihívásai, különös tekintettel az intelligens rendszerekre
A tanórai előadás ideje és helye: 2017. június 7. 14:00 – 14:45; 1042 Budapest, Viola u. 2–4. Kari Tanácsterem (Mfszt. 10.)

A tudományos (szakmai) előadás és azt követő idegen nyelvű összefoglaló címe: A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok reformja
A tudományos (szakmai) előadás és azt követő idegen nyelvű összefoglaló ideje és helye: 2017. június 7. 15:00 – 16:00; 1042 Budapest, Viola u. 2–4. Kari Tanácsterem (Mfszt. 10.)
…
Az energiajog egy komplex jogterület, amelynek vizsgálatára interdiszciplináris megközelítési móddal, a közgazdasági és jogi vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával van lehetőség, amelyhez számos energiapolitikai és nem kevés műszaki kérdés is kapcsolódik. Ahogy majd a későbbiekben ismertetésre kerül, az energiajog keretei és tárgya, önmagában az energiajog meghatározása is számos kérdést vet fel, hiszen az energiaszabályozáson át, kötelmi jogi kérdéseken keresztül, a fogyasztóvédelmen át számos területet érint, nem beszélve a környezet- és klímavédelmi aspektusairól, amelyek önmagukban is hatalmas területet ölelnek fel.
…
A habilitációs értekezés megírásához kapcsolódó kutatómunka során a szakterülethez kapcsolódó elméleti, tudományos munkák széleskörű feldolgozására törekedtem, a nemzetközi és hazai szakirodalmat, a normatív szabályozást és a kialakult gyakorlatot is a vizsgálódásom körébe vontam. Az értekezés írása során számos jogesetet feldolgoztam – értve ezalatt az Európai Bizottság döntéseit, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéleteit (jogfejlesztő értelmezéseit) –, amelyek nagyban hozzájárultak a mai, hatályos európai energiajogi gyakorlat kialakulásához.

Az értekezés több idősíkon mozog, hogy bemutassa az egyes szabályozási kérdések fejlődését, valamint azt, hogy ezek a szabályok hogyan járultak hozzá a hatályos energiajogi szabályok kialakulásához és a szabályozás aktuális keretrendszeréhez, továbbá áttekintést ad a hatályos energiajogi szabályozás főbb elemeiről.

Továbbá, tekintettel arra, hogy 2016. november 30-án az Európai Bizottság közzétette a „Tiszta energia minden európainak” intézkedéscsomagját, amely jelentős változásokat kíván eszközölni a jövőben az európai energiajogi szabályokban. E változás igazodik a technológiai fejlődéshez (mint például az e-mobilitás szabályozásának kérdésköre, vagy éppen a decentralizált energiatárolás), ugyanakkor jelentős változásokat kíván eszközölni a korábbi piaci szabályokhoz képest.

Az Európai Bizottság az intézkedéscsomagja során már irányelv-tervezet szinten előkészítette az új szabályokat, mind a villamosenergia, mind a földgázpiac vonatkozásában, így tehát meglehetősen konkrét jogalkotási szándékot láthatunk a közzétett – bár még nem elfogadott – dokumentumokban. Mindenesetre amennyiben e tervezetek elfogadásra kerülnek, akkor – a tagállami implementációkat követően – számos változást hoznak majd az egyes tagállamok energetikai szabályozásában is.

Fontos megemlíteni, hogy az értekezésnek nem az volt a célja, hogy teljes körű, átfogó és leíró jellegű bemutatást adjon a hatályos, akár hazai, akár európai uniós szabályokról, hanem egyes releváns aspektusát kívántam kiemelni és azokat a főbb irányokat kívántam kiemelni, amelyek a jövő fejlődési tendenciáit meghatározzák majd. A dolgozat továbbá a hazai szabályozás egyes aspektusaira is rá kíván világítani, bemutatván azt, hogy a magyar energiajogi szabályozás milyen hosszú időre nyúlik vissza, továbbá hogy az egyes európai jogi szabályok hogyan jelentek meg a magyar jogban, illetve hogy a magyar polgári jog hogyan kezeli az„energiát” mint szabályozási tárgyat…”

Forrás:
Az energiajog legújabb kihívásai, különös tekintettel az intelligens rendszerekre; Szuchy Róbert; Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola; 2017. május (pdf)
Habilitációs tézisek (pdf)

Eljárási jog az Európai Unióban? – az Európai Unió közigazgatási eljárási kódexe magyar szemszögből

„Nemzetközi konferencián értékelik a magyar és külföldi kutatók az egységes uniós közigazgatási eljárási kódex megalkotásának lehetőségét Budapesten. Az eseményen előadást tartott Boros Anita, a vagyonpolitikai államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, a konferencia egyik szakmai szervezője is.
Boros Anita kiemelte, hogy az uniós szervek számára kidolgozandó új rendelettervezet kiemelkedő jelentőségű a hazai állami működés szempontjából is, egy-egy racionalizálási javaslat bármely tagállam gazdasági fejlődését jelentősen befolyásolhatja.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara 2017. május 25-26-án nemzetközi konferenciát szervezett „Eljárási jog az Európai Unióban? – a ReNEUAL Modell Szabályok értékelése, avagy az Európai Unió közigazgatási eljárási kódexe a magyar kutatók szemszögéből” címmel. A rendezvény aktualitását az adja, hogy az Európai Parlament 2013-as, majd 2016-os állásfoglalásában egy egységes uniós eljárási rendelettervezet kidolgozását kezdeményezte.

Boros Anita előadásában hangsúlyozta: a tagállami eljárási szabályok meghatározzák az állam belső működését, külső megítélését, az ügyfelek elégedettségét, a gazdasági folyamatokat. Hiszen ha például a piacra lépés egyszerű egy gazdasági társaság számára, a piaci tevékenységét nem akadályozzák felesleges adminisztratív kötelezettségek, akkor az közvetetten hat a gazdaság fejlődésére is: nő a vállalkozói kedv és több erőforrás, idő jut az így eredményesebbé váló tényleges gazdasági tevékenységre.

Nincs ez másként az Európai Unióban sem: a hazai közigazgatási szervek, állami gazdasági társaságok működési mechanizmusait keretbe foglaló eljárási szabályok a közfeladatok ellátásának megítélését, a gazdasági növekedés lehetőségeit is befolyásolhatják. Az államtitkár kiemelte, hogy például az uniós döntéshozatalra vonatkozó határidők drasztikus lecsökkentése is a hazai folyamatok felgyorsulását eredményezheti. Az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek mindennapi életét megkönnyítő változások szintén gazdaságformáló hatással bírhatnak. Az uniós támogatások felhasználására vonatkozó közösségi eljárási szabályok egyszerűsítésével még lendületesebben valósulhatnak meg a hazai beruházások.”

Forrás:
A gazdasági fejlődést is befolyásolhatja az uniós közigazgatási eljárási kódex; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. május 26.
Eljárási jog az Európai Unióban? – a ReNEUAL Modell Szabályok értékelése avagy az Európai Unió közigazgatási eljárási kódexe a magyar kutatók szemszögéből ; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. május (pdf, meghívó)
ReNEUAL – the Research Network on EU Administrative Law

Rendelkezés és láthatóság. A Corporate governance feszültségei köztulajdonú gazdasági társaságoknál (előadás)

„MEGHÍVÓ
Tudományos vitaülés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

Az előadást a Debreceni Egyetem Pénzügyi Jogi és Közmenedzsment Tanszékének munkatársai tartják.
Az előadás címe: Rendelkezés és láthatóság. A Corporate governance feszültségei köztulajdonú gazdasági társaságoknál

A rendezvény időpontja: 2017. május 31. 14.00 – 16.00
A rendezvény helyszíne: NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1188 Budapest, Ménesi út 5., Dékáni tanácsterem

PROGRAM:
14:00 – 14:15 Megnyitó
Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár
14:15 – 14:50 Vitaindító
Prof. Dr. Horváth M. Tamás a Debreceni Egyetem Pénzügyi jog és Közmenedzsment Tanszék vezetőjének előadása
14:50 – 17:00 Hozzászólások, megbeszélés”

Forrás:
Meghívó; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete; 2017. május (pdf)

Okosvárosok a technológián túl

„Ma már mindenki tisztában lehet azzal, hogy az okosvárosok új infokommunikációs technológiákat és adatplatformokat használnak az urbánus környezet működésének javítása érdekében. A bizonytalanság abból eredhet, hogy a technológia alkalmazása önmagában kevés a sikerhez, megfelelő szabályozás és szervezeti átalakítás is szükséges. Egy város okossá válásának feltétele a működés hagyományos mintáinak megváltoztatása, a problémák függvényében többféle rendszer bevezetése és megoldás kidolgozása, továbbá szükséges a köz- és a magánszektor szereplői, valamint a civilszervezetek közötti együttműködés is.

Minderre a National League of Cities (NLC) hívja fel a figyelmet az okosváros-fejlesztések trendjeit elemző tanulmányában (Trends in Smart City Development). Az NLC a városfejlesztés támogatására létrehozott legnagyobb szervezet az Egyesült Államokban, amely több mint 1600 várost és 49 szövetségi tagállam 19 ezer települését tömöríti, így tevékenysége 218 milliónál több amerikai polgár életére kihat.

Ahány város, annyi út
Noha városonként eltérő lehet a megközelítés – miként az urbánus környezeteket sújtó problémákat is mindenütt helyi színek árnyalják -, az okosváros-kezdeményezések jellemzően három összetevőből épülnek fel, mutat rá tanulmányában az NLC. Az első pillért az adatokat előállító és gyűjtő infokommunikációs technológiák alkotják. A másodikat az analitikai eszközök, amelyek az adatokból hasznos információkat nyernek ki, A harmadik lábat pedig azok a szabályozási és szervezeti átalakítások képezik, amelyek az információk problémamegoldásban való hasznosítását, az együttműködést és az innovációt ösztönzik.

Következésképp okos az a város, amely kialakította az adatok valós idejű gyűjtéséhez és elemzéséhez szükséges technológiai infrastruktúrát, és a kapott információkat célirányosan a lakosság életminőségének javítására használja. Törekvését konkrét – például az adatok kezelésére is kiterjedő – szabályozással és működő kormányzati-szervezeti egységekkel támogatja, nem utolsósorban bevonja a közösség tagjait is a megvalósításba.

A bevált gyakorlat sokszínűségének szemléltetésére az NLC tanulmánya öt olyan város példáját vonultatja fel, amelyek az évtized elején kezdtek fejlesztésekbe. Közös az esettanulmányokban, hogy elsősorban a szabályozást és a kormányzati szervezetet érintő átalakításokra, valamint a közösség részvételére helyezik a hangsúlyt.
Chicago vezetése 2012-ben határozott egy nyílt adatplatform létrehozásáról, amelyen az innovációs és technológiai osztály felügyelete mellett információkat osztanak meg, és összedolgoznak a várost működtető funkciók. A város így többek között olyan, szenzorok telepítésére irányuló projekteken dolgozhat együtt az egyetemekkel és a magánszektor szereplőivel, amelyek valós idejű adatokat szolgáltatnak az újabb fejlesztésekhez.

Philadelphia egy évvel korábban hozta létre innovációs és technológiai osztályát, amelynek támogatásával a városvezetők gyakorlatiasabban kezelhetik az infokommunikációs kezdeményezéseket, és gyorsabban valósíthatják meg a fejlesztéseket. Ez nagyobb rálátást eredményezett, és a köz- és a magánszektor szereplőivel kialakított partneri kapcsolatokkal együtt számos okosváros-koncepció mérlegelését és kipróbálását tette lehetővé.

Ugyanebben az évben az észak-karolinai Charlotte városa a köz- és a magánszektor együttműködését kezdeményezte, hogy a lakosság létszámának gyors növekedése mellett is fenntarthatóvá tegye település működését. Az Envision Charlotte néven létrehozott szervezet többek között ismeretterjesztés útján, a felhasználói szokások megváltoztatásával kívánja csökkenteni a középületek energiafogyasztását.

San Francisco régóta élen jár a környezet védelmét, a fenntartható növekedést és a hatékonyabb közlekedést célzó okosváros-fejlesztések terén. OpenData kezdeményezése, amelyet még 2009-ben indított, számos programot támogatott mostanáig is. Bővült a tömegközlekedés hálózata és csökkent az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása.

Végül Új-Delhi a fenntartható növekedés ENSZ által kitűzött céljaival és India átfogó okosváros-programjával összhangban olyan szabályozáson dolgozik, amely a felaprózott földterületek összevonásával javítana a környezetvédelem helyzetén.

Tapasztalatok és tanácsok
Sokféleképpen közelíthetnek a kormányzatok az urbánus környezetekre nehezedő problémák megoldásához, nincs egyenméretű megoldás, amely minden okosváros-projektre ráhúzható lenne. Az öt esettanulmány és az elérhető szakirodalom alapján az NLC mégis megfogalmazott három általános érvényű ajánlást, amelyek hasznára lehetnek a hasonló kezdeményezéseket fontolgató városoknak.

Tudja a város, hogy mit akar elérni! – Az adatgyűjtés nem lehet öncélú, akkor nyer értelmet, ha az adatok elemzése olyan információkkal szolgál, amelyek alapján a kormányzatok valódi problémákat megoldó alkalmazásokat vezethetnek be. Ezért előre tisztázni kell, hogy a kezdeményezés milyen probléma megoldására irányul, és a begyűjteni kívánt adatok miként fogják segíteni a cél elérését. Fontos ugyanakkor, hogy az egyes problémákra megoldást adó projektek illeszkedjenek a város átfogó fejlesztési tervébe és jövőképébe.

Noha az okosváros-fejlesztéseket jellemzően a magánszektor sürgeti hangosabban, a megoldandó problémákat a kormányzatnak kell kijelölnie, majd kiválasztania azokat az infokommunikációs megoldásokat, amelyek ebben a leghatékonyabban segíthetnek. Az adatok begyűjtéséhez és elemzéséhez a városok ma már számos technológiai megoldás közül választhatnak, ezért az igazi kihívás annak felmérése, hogy az adatok, az elemzésükkel nyert információk miként befolyásolják majd a kormányzat döntéseit, és milyen szervezeti erőforrásokra lesz szükség az adatok tényleges hasznosításához.

Ezzel együtt a kormányzat helyesen teszi, ha minél több okosváros-beruházást értékel ki, és számításba veszi a kínálkozó lehetőségeket, mielőtt technológiai partnert választana projektjéhez.

Törekedjen a város együttműködésre az egyetemekkel, a civilszervezetekkel és a magánszektor szereplőivel, akár más városokkal is! – Olyan szakértelemhez és pénzügyi forrásokhoz juthatnak ugyanis a városok a szerteágazó partneri kapcsolatokon keresztül, amelyek egyébként elérhetetlenek lennének számukra. Gyakran a megoldásra váró problémák is túl összetettek ahhoz, hogy egyetlen szervezet sikeresen megoldhassa őket. Fontos, hogy a partneri kapcsolatok garantálják a projektek végigvitelét, a fejlesztések folytonosságát is, mivel külső elkötelezettségek mellett kisebb az esélye annak, hogy leállítanak vagy elhanyagolnak egy programot, ha a politikai hatalom más párt(ok) kezébe kerül.

A szerteágazó együttműködésnek persze hátrányai is lehetnek, ha a felek nem kezelik megfelelően a különböző szektorokra jellemző, eltérő szervezeti és munkakultúrából, az egyedi érdekekből vagy a kellő motiváció hiányából adódó problémákat. Pontosan tisztázni kell ezért az együttműködés szerkezetét a szerepkörök és a felelősségek meghatározásával, és rendszeres találkozókon, tájékozott kapcsolattartókon keresztül folyamatosan egyeztetni, hogy a közös munka ne torpanjon meg, és a kitűzött cél felé haladjon.

Különösen ügyelniük kell a kormányzatoknak arra, hogy az okosváros-projekteket támogató technológiákat fejlesztő cégeket üzleti érdekek vezérlik. Nem engedhetik meg maguknak, hogy a technológiai megoldásokat övező retorika hatása alá, a túlzott optimizmus állapotába kerüljenek. Előnyös lehet, ha a város technológiai partnert választ magának fejlesztéseihez, de egy ilyen kapcsolatba csak alapos és tárgyilagos mérlegelés után szabad bocsátkoznia.

Az okosvárosokat gyakran éri a vád, hogy a multinacionális technológiai szállítók digitális piacterévé válnak, a lakosság nagyobb része által nehezen érthető nyelven érvelnek a fejlesztések mellett, összemossák a köz- és a magánszektor közötti határokat, elrejtve a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek újonnan jelentkező formáit. Hogy ezt elkerüljék, a kormányzatoknak mindig alulról felfelé kell építkezniük, a városukban ténylegesen meglévő problémák megoldására tervezniük a beruházásokat.

Kövesse a város az okosfejlesztések bevált gyakorlatát, és alkalmazza keretrendszereiket! – Az okosváros-kezdeményezéseket támogató technológiák folyamatosan fejlődnek, és egy részük, például a dolgok internetére épülő alkalmazások olyan területet képviselnek, amelyen az iparági szabványok még nem alakultak ki egyértelműen. Egyes városok az egyetemekkel karöltve ezért egyedi megoldásokat fejlesztenek, mások valamely nagy infokommunikációs szállító technológiájára voksolnak.

Az NLC megjegyzi tanulmányában, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumához tartozó nemzeti szabványügyi és technológiai intézet, az NIST (National Institute of Standards and Technology), valamint az okosvárosok tanácsa, az SCC (Smart Cities Council) is olyan keretrendszeren dolgozik, amely hordozhatóvá tenné a technológiát a városok között, ugyanakkor nem írna elő az újítást korlátozó, túlzott mértékű szabványosítást.

Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük ezeket a fejleményeket az okosváros-fejlesztésekre készülő kormányzatoknak. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy még a szabványos technológiai megoldások sem szüntetik meg automatikusan a meglévő funkcionális silókat, és nem oldják meg a szervezeti átalakítással, a szektorok közötti együttműködéssel járó nehézségeket.
Ha sikerül azonban felismerni és megválaszolni ezeket a problémákat, akkor az okosfejlesztések nemcsak növelni fogják a város hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, hanem az innováció és az együttműködés szervezeti örökségét is megalapozzák, ami hosszú távon is segíteni fogja a helyi kormányzatot a lakosság életminőségének javításában.”

Forrás:
Okosvárosok a technológián túl; Kis Endre; Computerworld; 2017. május 26.
Trends in Smart City Development; National League of Cities (NLC); 2017. január 5. (letölthető pdf)

Törvények, rendeletek

2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

„A kihirdetett törvény összesen 242 jogszabályt illetően tartalmaz módosításokat!”

Forrás:
2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 74. szám; 2017. május 25.; 7400-7623. oldalak (pdf)

2017. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról

Forrás:
2017. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 74. szám; 2017. május 25.; 7328-7355. oldalak (pdf)

2017. évi XLIII. törvény a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról

Forrás:
2017. évi XLIII. törvény a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 74. szám; 2017. május 25.; 7322-7328. oldalak (pdf)

22. szám, 2017. május 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek