Skip to main content

37. szám, 2017. szeptember 11.

 

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Össze kell hangolni a közösség kezében lévő intézmények munkáját

„Össze kell hangolni a közösség kezében lévő szervezetek, közműszolgáltatók, pénzintézetek, az önkormányzatok tevékenységét annak érdekében, hogy az emberek magasabb színvonalú és olcsóbb szolgáltatást kapjanak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen.
Lázár János az ország első, valamennyi önkormányzati és közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügy intézését egy helyszínen lehetővé tevő központ átadásán elmondta, a szolgáltatások minőségének javításában a digitalizáció még kihasználatlan lehetőségeket tartogat.

A politikus kifejtette, a 2014-ben kezdődött kormányzati ciklus egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült visszaszerezni a 1997-ben privatizált áram- és gázszolgáltató-szektor jelentős részét.

A magánosítás következményeként Magyarországon jelentősen megnőtt a lakossági víz, áram, gáz és hulladékszállítás ára, és ez az otthonokat szinte már fenntarthatatlanná tette. A magyar családok 2010-ben már jövedelmük 30-35 százalékát fordították a közműszámlák kifizetésére, sokkal nagyobb részt mint Nyugat-Európában – mondta Lázár János.

A kormány célja, hogy 4 millió háztartás minél olcsóbban jusson gázhoz és áramhoz, ennek egyik módja, hogy az állam részt vesz az ár kialakításában. A másik eszköz, hogy az állam tulajdonosként is szerepet vállal – tudatta a miniszter.

A Nemzeti Közművek Zrt. ma szinte minden magyar háztartás számára jól, üzembiztosan és európai összehasonlításban viszonylag olcsón biztosít gázszolgáltatást. Tavaly már az áramszolgáltatásban is megjelent az állam a Démász Zrt. megvásárlásával – közölte a politikus.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta: a városházán, az egykori okmányiroda helyén kialakított központban az emberek egy helyen intézhetik az önkormányzathoz, illetve a városban működő valamennyi közműszolgáltatásokhoz kapcsolódó tennivalóikat, összesen 119 ügytípust.

Előzetes számítások szerint évente 60 ezer ügyfél veszi majd igénybe a központ szolgáltatásait – mondta a polgármester. Hozzátette: az ügyintézést egyszerűbbé teszi, hogy az érkezők online foglalhatnak időpontot.

Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az új ügyfélközpont az első, ahol közös arculattal jelenik meg a villamosenergia- és földgázszolgáltatás a fogyasztók előtt.”

Forrás:
Össze kell hangolni a közösség kezében lévő szolgáltatók munkáját; Miniszterelnökség; 2017. szeptember 8.

Felülvizsgálja a kormány a kiberbiztonsági stratégiát

„A kormány felülvizsgálja az ország kiberbiztonsági stratégiáját, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, a biztonságot szolgáló uniós szabályokat pedig jogharmonizációs eljárásokat követően átveszi a következő egy évben – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Budapesten, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján.

Deutsch Tamás az etikus hekkelésről szóló rendezvényen közölte: szükség van a személyes adatokat kezelő állami intézmények, önkormányzatok, szolgáltatók biztonságát szabályozó előírások kimunkálására, az IT-biztonságot erősítő képzésekre és továbbképzésekre, beruházási támogatásokra. Hozzátette, hogy a pedagógusok módszertani képzésében internetbiztonsággal kapcsolatos tananyag is helyet kap.

A miniszterelnöki biztos ismertette, hogy a kiberbiztonságban Magyarország lemaradása nem jelentős, de az EU-tagállamok rangsorában csupán a középmezőny alján helyezkedik el. A helyzet javulásához az állami intézkedések nem elegendőek a piaci szereplők és a felhasználók együttműködése nélkül, hiszen a digitális átalakulás a civil felhasználókat és vállalkozásokat is érinti.

Deutsch szerint a kiberbiztonságról szóló helyzetleírások sokszor az összeesküvés-elméletek szintjén mozognak, de nem túlzás azt állítani, hogy a hekkertámadások mögött sokszor komoly szervezettség áll.
Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a konferencián kiemelte, hogy a veszélyek növekedésével a biztonság iránti igény is egyre erősebb. Hangsúlyozta, hogy a számítógépes bűnözés hosszú távú hatásait nehéz megbecsülni, de bevétele már most meghaladja a drogkereskedelemét, emellett évente 300 millió felhasználó adataival élnek vissza. A valódi határokkal nem rendelkező virtuális tér szabályozása globális problémát jelent, ennek megoldásában pedig szükség lehet az etikus hekkerek munkájára is – tette hozzá.

Pachner Róbert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív igazgatója az intézmény közvélemény-kutatását idézve ismertette: a magyar lakosság több mint fele nem látja veszélyforrásnak az internetet, csupán a megkérdezettek 17 százaléka érzi magát fenyegetve. Hozzátette, hogy az Eurostat felmérése szerint a magyar vállalatok alig több mint tizede rendelkezik IT-biztonsági szabályzattal, ami jelentősen elmarad a nyugati országokban mért aránytól.

Őry Tamás, a TL Consult ügyvezetője hozzáfűzte, hogy a kis- és középvállalkozásoknál a legrosszabb az IT-biztonság helyzete. Kiemelte, hogy a virtuális térből érkező veszélyek exponenciálisan nőnek. Az etikus hekkelést úgy definiálta, hogy etikusnak az nevezhető, aki a szerződéses megbízás alapján előre meghatározott feladatot végez, ennek eredményét pedig kizárólag a megrendelővel osztja meg és előre meghatározott forgatókönyv szerint méri föl a sérülékenységi pontokat.

Kmetty József, a Kürt Zrt. vezérigazgatója a biztonság nagy problémájának nevezte, hogy nehezen mérhető, a fenyegetettséget pedig nehéz meghatározni. A cégek rendszerint biztonsági rendszereken spórolnak, a felhasználók pedig tömegével jutnak hozzá olyan eszközökhöz, amik nehezen felmérhető kiberbiztonsági kockázatot hordozhatnak…”

Forrás:
Felülvizsgálja a kormány a kiberbiztonsági stratégiát; Híradó.hu/MTI; 2017. szeptember 7.

Közigazgatás, politika

Varga Mihály: a még mindig viszonylag magas államadósságszint miatt óvatosan kell csökkenteni a közterheket

„Innovatívnak kell lenni a gazdaságpolitikában is – hangsúlyozta Varga Mihály az 55. Közgazdász Vándorgyűlés záró plenáris ülésén tartott előadásában. A nemzetgazdasági miniszter szerint a versenyképesség erősítéséért hozott intézkedéseknek egyensúlyban kell lennie a gazdaság stabilitását megőrző lépésekkel.
Biztonságos jelenre építi a kormány a versenyképes jövőt – szögezte le Varga Mihály, aki előadásának első részében az elmúlt évek eredményeit bemutatva elmondta: a gazdaság 2013 áprilisa óta folyamatosan növekedési pályán van. A 2002 és 2008 közötti időszakot elpazarolt éveknek nevezte, az akkori elhibázott gazdaságpolitika miatt – mikor strukturális kérdések megoldása helyett elosztási problémákkal foglalkoztak – rosszabb a helyzetünk.

A miniszter kifejtette: a meghozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarország minden területen jobban teljesít, a kiegyensúlyozott államháztartási adatok mellett egyre kedvezőbbek a foglalkoztatottsági számok, növekszenek a beruházások, jelentős mértékben csökkent hazánk pénzügyi sérülékenysége is.

A tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás már most érezteti kedvező hatásait – tette hozzá a miniszter, aki jelezte: ősz folyamán tovább folynak a tárgyalások a lehetséges változásokról, de azzal is számolni kell, hogy a még mindig viszonylag magas államadósságszint miatt óvatosan kell csökkenteni a közterheket.

A jövő legfontosabb kérdése a versenyképesség javítása – mutatott rá Varga Mihály. Elmondta: a tavaly év végén megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanács az elmúlt időszakban az üzleti versenyképességet javító intézkedésekre tett javaslatot, amelyekből már jó néhány megvalósult.

Ilyen például az energiahálózatra való rácsatlakozás engedélyeztetési eljárása, a csődeljárások idejének lerövidítése, a cégbejegyzések díjának és illetékeinek csökkentése, valamint a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése. A miniszter arról is beszélt, hogy nemzetgazdasági tárca az ősz folyamán a munkaerőpiac igényeihez igazodva a nyugdíjasok foglalkoztatásának további könnyítésére tesz javaslatot.

Varga Mihály a kormány gazdaságpolitikai stratégiájának legjelentősebb pozitívumának a nyitottságot nevezte megemlítve, hogy a kritikusaik szerint is időben és gyorsan reagálnak a felmerülő problémákra. A miniszter előadásában azokra a korábbi felvetésekre is reagált, amelyek szerint a magyarországi növekedés elsősorban az uniós pénzeknek köszönhető. Mint mondta: jó gazdaságpolitika nélkül mit sem érne a támogatás, hiszen több tagállam nem tudott megküzdeni a válság okozta kihívásokkal a jelentős EU-s források ellenére.”

Forrás:
Biztonságos jelenre építi a kormány a versenyképes jövőt; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 9.

Tartósan többletes az önkormányzati szektor

„Immár nem jelent kockázatot a költségvetés szempontjából az önkormányzatok gazdálkodása, ugyanakkor az EU-források felhasználása nagy ingadozást okoz.
Hosszú évekig nagy bizonytalanságot okozott a magyar költségvetés szempontjából, hogy miként gazdálkodnak az önkormányzatok. Mivel a büdzsé hiányát a települések gazdálkodása is befolyásolja, nem mellékes, hogy miképpen alakul a szektor, az utóbbi években azonban már nem okoztak kellemetlen meglepetést a települések.

Az önkormányzati alrendszer (EU által is figyelt) eredményszemléletű egyenlege a 2015-ös 60 milliárd forintról 122 milliárd forintra emelkedett 2016-ban. Az alrendszer finanszírozási igénye szempontjából releváns pénzforgalmi egyenleg alakulása még markánsabb változást mutat: az alrendszer pénzforgalmi egyenleg többlete a 2015. évi 13 milliárd forintról 2016-ra 285 milliárd forintra nőtt. (Az eredményszemléletű és pénzforgalmi elszámolású egyenlegek rendkívül nagy különbségét az önkormányzatok által kapott európai uniós támogatások eltérő elszámolása okozza.)

Az önkormányzatok rendkívül kedvező 2016. évi eredményszemléletű egyenlegének kialakulását a saját bevételek GDP-arányos szinten tartása mellett a kiadások csökkenése okozta – hívják fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői. Azonban ami a büdzsé szempontjából kedvező, az a településekéből már nem. Elsősorban azok a beruházási és felhalmozási kiadások csökkentek, amelyeket korábban jelentős részben uniós támogatásokból finanszíroztak.

A dologi kiadások, a működési célú pénzeszközátadások és a társadalom- és szociálpolitikai juttatások is csökkentek: egyrészt az intézményi rendszer átalakulásával, másrészt a munkaerőpiaci helyzet változásával összefüggésben. A kiadáscsökkentő hatások közül az MNB szerint tartós hatású lehet a fogyasztási célú kiadások GDP-arányos mérséklődése: a közoktatási intézmények és a közigazgatási feladatok közelmúltbeli központosítása megtakarítást jelentett számos önkormányzatnak. A felhalmozási célú kiadások várhatóan emelkednek a következő években, de az uniós források nagyrészt fedezhetik a bővülést, a Modern városok program keretében pedig a központi költségvetéstől is több forráshoz juthatnak az önkormányzatok.

Az önkormányzatok jelentős többlete a jegybanki előrejelzés szerint a következő években is fennmaradhat: a tavaly kialakult 285 milliárd forintos pénzforgalmi bevételi többlet 2017-ben 420 milliárd forintra emelkedhet, és 2018-ban is meghaladhatja a 250 milliárd forintot, azaz a 2018. évi költségvetési törvényben feltételezettnél mintegy 50 milliárd forinttal kedvezőbb lehet az alrendszer egyenlege. A költségvetésben a feltételezettnél magasabb pénzforgalmi egyenlegtöbbletet egyrészt az alrendszer részére folyósított nagyobb összegű uniós előlegkifizetések eredményezik, másrészt az, hogy a jegybank szerint a felhalmozódó uniós előlegek felhasználása csak fokozatosan gyorsul fel – magyarul az EU-pénzekből finanszírozott fejlesztések időben elnyúlnak majd.

A többletet az önkormányzatok állampapír vásárlására fordíthatják. (A konszolidált államadósságba az önkormányzatok tulajdonában lévő adósság nem számít bele, ugyanis az államháztartás önmagával szembeni követeléseként értelmezhetők ezek az értékpapírok.) A múlt év során az uniós előlegektől szűrt eredményszemléletű egyenleg 123 milliárd forint többletet mutatott, ami alapvetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy az alrendszer állampapír-állománya tavaly év végére 140 milliárd forintra emelkedett. Az idei első negyedévi 183 milliárd forintos többletnek köszönhetően tovább emelkedett az önkormányzatok állampapír-állománya, március végére már meghaladta a 300 milliárd forintot. Az intézmények által tartott értékpapírok mintegy 90 százaléka ugyanakkor egy évnél rövidebb futamidejű.”

Forrás:
Tartósan többletes az önkormányzati szektor; Hornyák József; Világgazdaság; 2017. szeptember 7.

Központi nyilvántartásból választhatók villanyszerelők és vízszerelők a közműbekötéshez

„Hatályba lépett szeptember 1-jén a versenyképességi törvény azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztók a villany-, víz- és csatorna közműcsatlakozások elvégzésére – a gázbekötéseknél már megszokott módon – szabadon választhatnak kivitelezőt – hívja fel a figyelmet a Miniszterelnökség.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint létrejön a villanyszerelők és vízszerelők névjegyzéke, amely tartalmazza azokat a szerelőket, akik villany-, víz- és csatorna közműcsatlakozásokat végezhetnek a felhasználók megbízásából, a nyilvántartást a Fővárosi Kormányhivatal vezeti.

Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a közleményben kiemelte: az intézkedéstől azt várják, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen, a kivitelezői árak csökkenjenek.

Hangsúlyozta, ezzel a lépéssel a díjmentes közmű-program második fázisa valósul meg. A program első mérföldköve a közműcsatlakozások díjmentessé tétele volt július 1-jétől, az intézkedés hatásaként egy átlagos méretű lakásnál, üzlethelyiségnél a lakossági fogyasztók, családok legalább 450 ezer, legfeljebb 1 millió 900 ezer forintot takaríthatnak meg, a kis- és közepes vállalkozások számára ez az összeg elérheti a 2 millió 800 ezer forintot is.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, versenyhátrányt jelent, hogy a közművekkel kapcsolatos ügyintézés rendkívül körülményes, és sokszor hónapokkal meghosszabbítja a munkát. Ezért volt szükséges, hogy a közmű-kivitelezések területén megtörjék az elosztó társaságok monopóliumát, és beengedjék a piacra a vállalkozások széles körét.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a névjegyzékbe kerüléshez a regisztrációra szolgáló formanyomtatványt bármelyik kormányablaknál személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani. Az első jelentkezések elbírálását követően a névjegyzéket a Fővárosi Kormányhivatal honlapján lehet majd elérni – tájékoztatott a Miniszterelnökség.”

Forrás:
Központi nyilvántartásból választhatók villanyszerelők és vízszerelők a közműbekötéshez; Miniszterelnökség; 2017. szeptember 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Szabó Zoltán Attila, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezérigazgatója, a digitális kormányzás infokommunikációs feladatairól

„Jelentősen kibővült és átalakult a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) feladatköre az elmúlt egy esztendőben. A NISZ mára a kormányzat, az önkormányzatok, a vállalkozások és a magyar emberek számára egyaránt a legnagyobb infokommunikációs szolgáltatóvállalattá nőtt. És a munka nem ért véget, sőt számos nagy projekt csak most indul igazán – mondja Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója.

– Hogyan változott a NISZ szerepe, munkája az elmúlt egy évben, különös tekintettel a korábbi háttérintézményi rendszer átalakítására?
– A kormányzati infokommunikációs szolgáltatási modell első számú, stratégiai szereplője az állami tulajdonban lévő NISZ. Ez a szerep az elmúlt egy évben tovább erősödött az európai uniós fejlesztési projektek megvalósítási fázisba lépésével, a határ menti védekezéshez szükséges infokommunikációs fejlesztési feladatokkal, illetve a kormányzati háttérintézményi racionalizációval. Ez utóbbinak köszönhetően több mint harmadával nőtt a NISZ munkavállalóinak létszáma és több mint ötödével bővült az ügyfélkörünk. Ráadásul olyan, a NISZ számára új szolgáltatásokkal bővült a cég portfóliója, mint a Kormányzati Ügyfélvonal (1818) vagy a Központi Érkeztető Rendszer (KÉR).

– Melyik projekt jelentette a legnagyobb munkát?
– A számos feladat közül nehéz egyet kiemelni. Ha választanom kell, akkor ide sorolom az új Kormányzati Adatközpont (KAK) építését, az önkormányzatok ASP modellhez történő csatlakoztatását, az Ideiglenes Biztonsági Határzárhoz kapcsolódó feladatokat, a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai ellátásával összefüggő feladatokat, valamint a megszűnt háttérintézmények integrációs, migrációs feladatait. Komoly kihívást jelentett a NISZ szervezetének a megnövekedett feladatokhoz történő illesztése is.

– Melyik elvégzett feladatra a legbüszkébbek?
– Megint csak nehéz választani. Mindenképpen különlegesek voltak az ideiglenes biztonsági határzárhoz kapcsolódó feladatok. Olyan helyeken biztosítottunk – rendkívüli telepítési határidők mellett – infokommunikációs támogatást, ahol korábban még kiépített út vagy áramszolgáltatás sem létezett.

Fontosnak tartom, hogy a megszűnt háttérintézmények felhasználóit, illetve a számukra nyújtott szolgáltatásokat úgy tudtuk a NISZ rendszereibe integrálni, hogy érezhető leállás, illetve szolgáltatás kiesés nélkül sikerült megőrizni, illetve számos esetben növelni a korábbi szolgáltatási szinteket. Ez, tekintve a több száz rendszert és a több ezer felhasználót, komoly teljesítmény.

– Melyik az a fejlesztés, amelyik a legtöbbet jelenti az államigazgatás számára?
– Első helyen kétségkívül a Kormányzati Adatközpont áll. A KAK lehetőséget ad az államigazgatásban működő informatikai rendszerek magas rendelkezésre állású, biztonságos és korszerű elhelyezésére. Ezen keresztül pedig közvetve javítja az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést, növeli az azokkal szembeni állampolgári és vállalkozói bizalmat, és csökkenti a fejlesztési és üzemeltetési költségeket. Fontos, hogy a közigazgatási hardver- és szoftverlicenc-felhasználás nyomon követése érdekében bevezettünk egy központi licencgazdálkodási rendszert, így a közigazgatási informatikai beruházások költségei tovább csökkenhetnek.

Szintén komoly előrelépés az elektronikus Perkapu bevezetése, amely a törvényben meghatározott felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a peres eljárásaik keretében keletkező dokumentumokat az illetékes bíróságokkal, államigazgatási szervekkel, jegyzőkkel hitelesített formában oszthassák meg.

Az önkormányzati ASP modell kiterjesztésének köszönhetően csökkennek az önkormányzatok informatikai fejlesztésekre fordított kiadásai, kisebb lesz az önkormányzatokra háruló adatszolgáltatási teher, javul az információbiztonság szintje, és hatékonyabbá válik az önkormányzati rendszer költségvetési tervezése.

– És melyik az, amelyiknek a hatását az állampolgárok leginkább érezni fogják?
– Itt két új, az adatközponti fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatást szeretnék kiemelni. Az egyik egy olyan háttérszolgáltatás, a szakmai zsargonban úgynevezett „szolgáltatásbusz”, amely a kormányzati szakrendszerek között teremt logikai kapcsolatot, így lehetővé válik az „egykapus” közigazgatási ügyintézés, azaz például egy lakcímváltozást csak egyszer, egy helyen szükséges bejelenteni, a változásról és annak átvezetéséről már az informatikai rendszerek gondoskodnak. Az ügyfelek számára látványos változást a korábbiakhoz képest a Személyes Ügyintézési Felület (SZÜF) bevezetése hoz majd, amelynek segítségével az elektronikus ügyintézési szolgáltatások egy közös felületen, ügyfélbarát módon válnak elérhetővé.

Szintén komoly eredmény a Cégkapu bevezetése, amelyen keresztül a vállalkozások elektronikusan tarthatják a kapcsolatot a hivatalokkal, dokumentumokat küldhetnek, fogadhatnak, így személyes megjelenés nélkül, kényelmesebben és gyorsabban intézhetik ügyeiket. Az Ügyfélkapuhoz hasonlóan ez a szolgáltatás is ingyenes.

– Milyen területtel, projekttel elégedetlen esetleg? Mi lesz például a GSM-R-rel?
– A GSM-R rendszer vezérlőközpontjait (Székesfehérvár és Budapest) átadtuk, és már a MÁV üzemeltetésében vannak. Szintén megtörtént közel 1100 kilométer optikai kábelszakasz átadása, ezeket már a vasúttársaságok üzemeltetik és használják. Késedelem a vasúti vonalszakaszok mellett kiépült rádiós hálózat integrálása kapcsán van. A NISZ határozott szándéka, hogy a GSM-R projektet a számára előírt minőségi követelmények szerint valósítsa meg, együttműködésben a kiépítés alatt lévő ETCS (European Train Control System) rendszerekkel.

– És milyen munkák indulnak meg, fejeződnek be a közeljövőben?
– Számos feladatunk közül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér és az önkormányzati ASP rendszer indulását, a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási bevezetését, valamint a 2018. első negyedévében induló Kormányzati Adatközpontot említhetem az elsők között.”

Forrás:
Infokommunikáció mindenkinek; IT Business; 2017. szeptember 7.

Elindíthatja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a közhiteles megszemélyesítést

„Stratégiájával összhangban újabb lépést tett a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az elektronikus közszolgáltatások javítása érdekében azzal, hogy megszerezte a Belügyminisztérium az egységes elektronikuskártya-kibocsátási rendszeréről szóló 2014. évi LXXXXIII. törvény szerinti megszemélyesítési tevékenységhez kapcsolódó engedélyt.
A közhiteles megszemélyesítéséhez szükséges engedély birtokában megteremtődött annak lehetősége, hogy a közösségi közlekedés elektronizálásához is elengedhetetlen, a korszerű elektronikus jegyrendszer megvalósításához szükséges elektronikus kártyákat állítson ki a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. jogszabályi felhatalmazása alapján valósítja meg az országos kiterjesztésű Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformot, amelynek elsődleges célja, hogy a közösségi közlekedési jegyrendszer a digitalizációs lehetőségeket kihasználva átjárható módon, egységesen támogassa a közlekedésben résztvevők (utasok) kényelmét. A korszerű elektronikus megoldások a közlekedés mellett hatékonyan képesek támogatni az Okos Város (Smart City) projektek sikeres megvalósítását is.”

Forrás:
Elindíthatja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a közhiteles megszemélyesítést; Henger Attila; Prím hírek; 2017. szeptember 4.

Komoly biztonsági hiba (sebezhetőség) 750 ezer észtországi digitális személyiben

2017. augusztus 30-án egy nemzetközi kutatócsoport értesítette az észt hatóságokat, hogy az észtországi digitális személyazonosító kártyáknál (eID vagy ID-kaart) komoly sebezhetőséget fedeztek fel. Egészen pontosan a 2014 októberétől kibocsátott 750 ezer kártyáról van szó. A korábbi személyik más mikrocsipet használtak. Ha minden igaz, akkor nem magával az elektronikával (nemzetközileg használt) van baj, hanem a beégetett szoftverrel(észt), pontosabban a kettő együtt okozza a problémát. A mobiltelefonos digitális személyazonosítást szintén nem érinti a probléma.

Az észt hatóságok a veszélyt elvi jellegűnek minősítették, de elkezdték a szükséges óvintézkedéseket foganatosítani. Október 16-án önkormányzati választás lenne Észtországban. Felmerült, hogy esetleg el kellene halasztani. Erről később fognak dönteni. Addig is azt tanácsolják, hogy mindenki a mobil azonosítást használja.

Lásd még Bruce Schneier, a neves szakember, véleményét: „Pontosan az ilyen események miatt aggódom, ahogy a digitális személyazonosítás (ID systems) egyre elterjedtebb és központosítottabb lesz.””

Forrás:
Possible security risk affects 750,000 Estonian ID-cards; Estonian World; 2017. szeptember 5.
D-kaardi turvarisk: politsei vastused korduma kippuvatele küsimustele; ERR.ee; 2017. szeptember 5. (Google Translate segítségével tökéletesen olvasható!)
Electoral committee: Online voting in October elections still on; ERR.ee; 2017. szeptember 6.
Security Flaw in Estonian National ID Card; Schneier on Security; 2017. szeptember 5.
Szerkesztői megjegyzés: úgy tűnik, hogy a Gemalto kártyákkal van a baj, történetesen Észország használja ezeket a legnagyobb mennyiségben

Informatika, távközlés, technika

Megkezdődött az első budapesti HÉV-állomáson is az elektronikus jegyrendszer elemeinek telepítése

„A mai naptól a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán találkozhatnak az utasok az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó első érvényesítőkészülékekkel. Az eszközökkel egyelőre az utasoknak nincs teendőjük, azok az elektronikus jegyrendszer teljes indulásától lesznek használhatók.

Telepítették az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó első érvényesítőkészülékeket Budapesten. 2017. szeptember 8-ától, péntektől a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán találkozhatnak az utasok az új eszközökkel. A most induló tesztek során a BKK és a gyártó Scheidt & Bachmann valós körülmények között szerez tapasztalatokat (pl.: szoftverbeállítások, adatkapcsolat megfelelősége, időjárás-állóság, stb.), amelyek segítségével tökéletesíthetik a készülékeket a sorozatos telepítés előtt. A tesztelés helyszínéül azért ezt az állomást választották, mert frekventált helyen található, így többen ismerkedhetnek meg az eszközökkel.

Érvényesítés és ellenőrzés
Az utasoknak egyelőre nem kell használniuk az érvényesítőkészülékeket, azokat szűkebb körben, külön erre a célra biztosított kártyákkal fogják tesztelni a BKK és a rendszert szállító cég szakemberei. A HÉV-vonalakon a tervek szerint csak a legforgalmasabb állomásokon (pl.: Batthyány tér, Margit híd, Örs vezér tere, Boráros tér) lesznek beléptetőkapuk, a többi megállóhelyen – ezek közé tartozik a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomása is – érvényesítőkészülékeket telepítenek a peronra. Attól függetlenül, hogy beléptetőkaput vagy érvényesítőkészüléket építenek ki az adott HÉV állomáson, a rendszer teljes indulása után ki- és belépéskor egyaránt minden utasnak érvényesítenie kell majd a kártyáját.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével összesen 530 állomási érvényesítőkészüléket helyeznek üzembe a kapukkal nem zárható HÉV-állomásokon, illetve azokon a metróállomásokon, ahol nincs lehetőség beléptetőkapuk telepítésére. Az eszközök sorozatos kiépítése várhatóan 2018-ban kezdődik, addig azonban valamennyi érintett állomáson megkezdődnek azok kihelyezésének előkészítő munkálatai. Az eszközök telepítésekor a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a munkálatokat az utasforgalom legkisebb mértékű zavarásával végezzék el.”

Forrás:
Megkezdődött az első HÉV-állomáson is az elektronikus jegyrendszer elemeinek telepítése; Budapesti Közlekedési Központ; 2017. szeptember 8.

Magyar kiberbiztonsági helyzet: továbbra sem érezzük a veszélyt

„Nem elég az, hogy az állam és a szakma is elvégezze a rá eső feladatokat a biztonságos internetezés megteremtéséért; a kibervédelem harmadik lába maga a felhasználó, ugyanakkora felelősséggel – értettek egyet egy tegnapi szakmai konferencia résztvevői. Abban is konszenzus alakult ki, hogy mivel a digitális átalakulás a gazdaság minden pontját érinti, így az internetes biztonságnak jelen kell lennie az élet minden területén.

Kis túlzással mindenki ismer legalább egyvalakit, aki a speciális karakterekkel megtűzdelt, minden biztonsági követelménynek megfelelő jelszavát a monitorjára illesztett papírfecnin tárolja. Egy felmérés szerint legalábbis az önkormányzati dolgozók harmada jár el így – ismertette Deutsch Tamás a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnapi kiberbiztonsági konferenciáján.
Magyarország digitális átalakulásáért, a Digitális jólét programért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos jelezte, hogy többek között a fenti helyzet javítása érdekében indulnak a DJP keretében az internet tudatos, biztonságos használatát ösztönző átképzések, továbbképzések, nem csak az önkormányzati dolgozók számára. Bármely munkahelyen kárt okozhatnak azok a kollégák, akik a fenti példához hasonlóan egyetlen döntéssel felülírják azt az elővigyázatosságot, amelyet az informatikai rendszerekért felelős szakemberek elvárnak. A miniszterelnöki biztos kiemelte: az ilyen felelőtlenséget semmilyen állami vagy szakmai körültekintő eljárás nem tudja kiegyensúlyozni.

Az állami feladatokról szólva Deutsch Tamás bejelentette, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a DJP egy olyan szakmai munkacsoportot hozott létre, amely októberig a nemzeti kibervédelmi tervbe illeszkedő konkrét szakmai megoldásokat dolgoz ki. Emellett a kormány felülvizsgálja magát a nemzeti kiberbiztonsági stratégiát és elvégzi az európai uniós jogharmonizációt az év végéig. A harmadik feladat az állami és önkormányzati szektorban kezelt személyes adatok biztonságos használati módjának meghatározása.

Mindezekre már csak azért is szükség van, mert egy friss kutatás szerint uniós összevetésben Magyarország a kiberbiztonság szempontjából a lista harmadik harmadának tetején áll. Bár a helyezés Deutsch szerint nem ad okot az optimizmusra, azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a legbiztonságosabb Dánia mutatószámához képest csak 9 százalékos az elmaradásunk.

A biztonság fejlesztése tehát elengedhetetlen egy olyan világban, amelyben legalább 300-400 millió ember adatait lopják el évente, és minden második netező ki volt már téve támadásnak. A Századvég kutatása szerint azonban a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem érzi magát fenyegetettnek, és csak 17 százalékukban tudatosultak a digitális világban rejlő veszélyek.
Az internethasználat tudatosságának erősítésével kapcsolatban Kmetty József, a Kürt Zrt. vezérigazgatója megjegyezte: valóban fontos az ismeretterjesztés, de egy zsarolóvírus tarolásánál erőteljesebb oktató szituációt nem tud elképzelni. Mégis, a tanulságok levonása után egy hónappal egy másik zsarolóvírus ugyanolyan károkat okozott. – Nem tudom a választ arra, hogy mi a megfelelő oktatási eszköz, láthatóan mindenki a saját kárán tanul – vonta le a következtetést.”

Forrás:
Továbbra sem érezzük a veszélyt; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2017. szeptember 8.

 

Projektmenedzsment szakmai teadélután 2017. szeptember

„Helyszín: MagNet Ház (1062 Budapest, Andrássy út 98.)
Téma: PM nemzetközi elméletek és gyakorlatok összehasonlítása (PMI, IPMA, APM)
Előadó: Bálint Ákos, Lipi Gábor, Szulyovszky Gábor Viktor, Dr. Klimkó Gábor, Krauth Péter
2017-09-20 17:00
Kerekasztal-beszélgetés a nemzetközi projektmenedzsment elméletek és gyakorlatok összehasonlításáról.

A beszélgetés résztvevői:

  • Bálint Ákos (IPMA)
  • Krauth Péter (PRINCE2)
  • Lipi Gábor (PMI)
  • Szulyovszky Gábor (APM, PM az építőiparban)
  • Moderátor: Klimkó Gábor, PMSZ elnökhelyettes

A beszélgetés témája örökzöld, ez alkalommal az alábbi témákkal szeretnénk foglalkozni:

  1. Mi az egyes módszertani megközelítések lényege az evengalistája szerint?
  2. Az egyes módszertani megközelítést termékként felfogva, milyen szolgáltatások épülnek köré?
  3. Mi a köze az adott módszertannak a gyakorlathoz?
  4. Mikor és miért lehet fontos az adott módszertan ismerete a gyakorló projektmenedzserek számára?
  5. Hogyan kell ésszel egy módszertani megközelítést használni?
  6. Várhatóan hová fejlődik az adott megközelítés, különös tekintettel az agilis szemléletre?

A hallgatóság természetesen lehetőséget kap arra, hogy menet közben is megossza tapasztalatait, elmondhassa véleményét.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

A rendezvény a PMSZ és PMI Magyar Tagozat tagjainak ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
A nem tagoknak a részvételi díj 5000Ft.

Az állandó nagyszámú érdeklődés miatt a jelentkezési helyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, ezért kérjük, rendezvényünkre akkor jelentkezzen, ha részt tud venni! Részvétel lemondás esetén kérjük, küldjön értesítést legkésőbb a rendezvény előtti napon!

További információ: rendezveny@pmsz.hu”

Forrás:
Projektmenedzsment szakmai teadélután 2017. szeptember; Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ); 2017. szeptember

Ügyfélkiszolgálás korszerűen: a WhatsAppot is használhatják a beszállókártyához a KLM utasai

„A holland királyi légitársaság utasai ezentúl a WhatsApp alkalmazáson keresztül is kérhetik jegyeiket és beszállókártyáikat, sőt 10 nyelven, 0-24 órában tehetik fel repüléssel kapcsolatos kérdéseiket a légitársaság munkatársainak.
A WhatsApp a héten jelentette be, hogy néhány nagyvállalattal közösen elkezdi az új, ügyfélszolgálati funkciójának tesztelését. A kísérleti program célja, hogy segítse vállalatok gyors és személyre szabott ügyfélkommunikációját ezen a platformon is, a remények szerint megkönnyítve ezzel mind a szolgáltató cégek, mind azok ügyfeleinek életét. Az új funkció egyelőre csak limitált számú országban érhető el, de a WhatsApp rövid távú céljai között szerepel a szolgáltatás kibővítése.

A KLM közlése szerint jelenleg ők az első és egyetlen légitársaság a világon, amely kiterjesztette ügyfélkezelési rendszerét a WhatsApp új felületére. Ennek köszönhetően a WhatsAppból is elérhetők a repülési információk, a 0-24 órában működő ügyfélszolgálati támogatáson keresztül pedig az utasok közvetlenül is feltehetik kérdéseiket KLM ügyfélszolgálati munkatársainak. A szolgáltatás jelenleg azok számára érhető el, akik a KLM.com-on keresztül foglalják le repülőjegyeiket, illetve engedélyezik a WhatsApp számára az értesítések küldését.”

Forrás:
A WhatsAppot is használhatják a beszállókártyához a KLM utasai; HVG.hu; 2017. szeptember. 8.
Lásd még korábbi cikkünket: Járatinformációkkal bővül a Facebook Messenger

Minden idők egyik legsúlyosabb kiberbűntényében 143 millió amerikai érzékeny, személyes adatai szerezték meg

„A hitelbíráló minden idők egyik legsúlyosabb biztonsági fiaskójával küzd, teljes neveket, címeket, társadalombiztosítási számokat, személyes adatok hatalmas tárát vitték a támadók.
Jó eséllyel pályázhat minden idők legsúlyosabb adatszivárgásának címére az Equifax, az Egyesült Államok egyik legnagyobb hitelbírálója. Az eset nem is elsősorban az érintett ügyfelek számával emelkedik ki az utóbbi időkben egyébként egyre gyakrabban felbukkanó adatlopások közül, hanem a támadók birtokába került információk érzékenysége miatt.

Persze a támadás azért nem mondható aprónak, annak során mintegy 143 millió ügyfél adatai kerültek ki – esetükben viszont nem elég egy jelszócsere, netán egy új bankkártya, hogy elhárítsák az adatlopás jelentette veszélyeket. A támadók ugyanis ezeknél jóval érzékenyebb információkkal távoztak: az ügyfelek teljes neve, születési dátuma, lakcíme, társadalombiztosítási száma, sőt sok esetben még vezetői engedélyének száma is ott volt a megszerzett adatok között. Mindezek mellett 209 ezer ügyfél bankkártyaszáma és 182 ezer ügyfél egyéb, személyi azonosításra alkalmas dokumentuma is illetéktelen kezekbe került. Ezeket az információkat az ügy mögött álló bűnözők – vagy épp vásárlóik – illetéktelen hitelfelvételre, személyazonosság-lopásra is felhasználhatják, de akár kevéssé jóindulatú külföldi kormányzatok is profitálhatnak belőlük, nem csak a következő néhány hétben-hónapban, de akár éveken keresztül.

A hitelintézet nem közölte, hogy pontosan milyen biztonsági résen keresztül sikerült a támadóknak hozzáférni az irdatlan mennyiségű ügyféladathoz, mindössze annyit árult el, hogy egy „alkalmazás sebezhetőségét” használták az akcióhoz. Hogy a pontos technikáról az intézet egyelőre hallgat érthető, az viszont már kevésbé, hogy a katasztrofális bakit miért csak megkésve, és még akkor is erősen kifogásolható módon kezeli. A szóban forgó adatlopás felfedezését ugyanis július 29-éra datálja az Equifax, annak bejelentésével ugyanakkor még jó 5 hetet várt a cég. A támadás pontos időpontja egyelőre nem ismert, az intézet mindössze annyit közölt, hogy az valamikor május közepe és július között történt.

Az Ars Technica rámutat továbbá arra is, hogy a várakozás alatt, alig néhány nappal a támadás felfedezése után, három Equifax-vezető is túladott a birtokában lévő vállalati részvényeken, összesen mintegy 1,8 millió dollár értékben. Bár a hitelintézet szerint az elmúlt hetekben az alkalmazottakat sem tájékoztatták az incidensről, a szóban forgó három vezető gyors szabadulása részvényeiktől nem vet túl jó fényt a cégre. A botrány kirobbanásában egyébként az is közrejátszhatott, hogy a cég sokáig keresett megfelelő jelentkezőt az információbiztonsági igazgató pozíciójára, amelyet csak a közelmúltban sikerült betölteni.

De a ballépések ezzel nem érnek véget: az Equifax által létrehozott weboldal, amelyen az ügyfelek ellenőrizhetik, érintettek-e a támadásban, maga is biztonsági problémákba ütközik. Az equifaxsecurity2017.com webhely ugyanis amellett, hogy WordPress alapjainak köszönhetően nem ad nagyvállalati szintű védelmet a látogatóknak, a Krebs On Security szerint annak SSL tanúsítványaival sincs minden rendben, ezért például az OpenDNS blokkolta is a webhelyet, amelyet rosszindulatú, phishing weboldalnak bélyegzett. Az Equifax által létrehozott (ugyanakkor nem hozzá regisztrált domain alatt működő) oldalon egyébként az ügyfelek vezetéknevükkel és társadalombiztosítási számuk utolsó hat számjegyével ellenőrizhetik, hogy adataik biztonságban vannak-e – hasonló adatok bekérésénél nem csoda, hogy a kifogásolható védelmű weboldalnál felmerül a phishing-gyanú.

Az Equifax vezérigazgatója, Richard F. Smith videóüzenetben reagált az eseményekre, amelyben elnézést kért az intézet ügyfeleitől az eseményekért, illetve elmondta, a hiba felfedezését követően azonnal kapcsolatba léptek a hatóságokkal, illetve egy meg nem nevezett, független biztonsági céggel, az ügy felgöngyölítése érdekében. A hitelintézet az érintetteknek egy éves ingyenes személyazonosság lopás elleni védelmet, illetve hitelmonitoring szolgáltatást kínál fel, továbbá a fentebb tárgyalt weboldal mellett egy telefonos ügyfélszolgálatot is indít, amelyen keresztül a károsultak további információkhoz juthatnak.

Az eset a Krebs on Security szerint arra is rávilágít, hogy az Egyesült Államokban alaposan újra kell gondolni a jelenleg érvényes adatvédelmi szabványokat és szabályozásokat, nem csak önmagában a biztonsági rendszerek megerősítése végett, de azért is, hogy az Equifaxhoz hasonló intézetek ha nem feltétlenül szükséges, megpróbálják inkább elkerülni, hogy nagy mennyiségben gyűjtsenek be érzékeny ügyféladatokat, illetve hogy azokat egy központosított rendszerben tárolják. Mindezek mellett, egy egységesített értesítési szabványra is szükség van, amely kereteket – és kötelezettségeket – adna a cégeknek a hasonló biztonsági incidensek megfelelő időben történő bejelentésére.”

Forrás:
143 millió amerikai érzékeny adatait veszítette el az Equifax; Hlács Ferenc, HWSW.hu; 2017. szeptember 08.
Why the Equifax breach is very possibly the worst leak of personal info ever; Dan Goodin; Ars Technica; 2017. szeptember 8.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szeptember 21-én infónap, új pályázat városoknak!

„Az URBACT nemzetközi városfejlesztési program idén is pályázatot ír ki, amelyhez hazai városok is csatlakozhatnak. A csatlakozás előnyeiről és módjáról, a partnerkeresés lehetőségeiről, illetve az itthon és külföldön már bevált és nálunk is alkalmazható példákról tájékozódhatnak az érdeklődők a szeptember 21-ei infónapon, melyre a Kortárs Építészeti Központban kerül sor.

A Kolorcityvel önmagát nagy sikerrel újradefiniáló Kazincbarcika és a Budapest100-zal taroló Újbuda már rendelkezik a nemzetközi „Jó gyakorlat” kitüntető címmel. Az URBACT európai városfejlesztési program keretében hamarosan új pályázat indul, melyhez csatlakozva akár újabb hazai települések is eljuthatnak eddig a megtiszteltetésig.

A transzfer városhálózat pályázat ismertetésére és a jó gyakorlatok bemutatására szeptember 21-én az URBACT program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Miniszterelnökség infónapot szervez. A Kortárs Építészeti Központ Bartók Béla úti székhelyén tartandó tájékoztató napon szakmai beszélgetés keretében hallhatnak az érdeklődők arról is, hogy mit tanulhatnak Európa városai Magyarország „Jó gyakorlat”-díjas településeitől.

A beszélgetésen jelen lesz Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere, valamint a város együttműködő partnerei közül Tátra Ildikó a Család- és Gyermekjóléti Szolgálattól, valamint Pelle Anna, a kazincbarcikai Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub képviseletében. Az újbudai Budapest100 projekt nézőpontját Antal Nikolett a B32 Galéria és Kultúrtér művészeti vezetője, illetve Szakál Georgina az újbudai önkormányzat pályázati koordinátor jeleníti meg.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az esemény meghívó-oldalán lehet.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Új pályázat városoknak!; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. szeptember 8.
Lásd még: KolorCity Kazincbarcika; Wikipédia
Budapest100

MNB: a jegybank lehetőségként tekint a fintech forradalomra

„Elkerülhetetlen a pénzügyi technológiai (fintech) forradalom a pénzügyi rendszerben, a jegybank alapvetően lehetőségként tekint az új megoldásokra – mondta a Figyelő című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke.

A fintech cégek működését világszerte még alig szabályozzák, miközben hódit a közösségi finanszírozás. Ennek igazolására egy tanulmányt idézett Windisch László, miszerint 2015-ben a háztartások fizetési tranzakcióinak negyede, a hitelezés 14 százaléka nem a bankok, hanem a fintech vállalatok révén zajlott. Tavaly a közép-európai régióban 1,2, világszerte pedig már tavalyelőtt 23 milliárd dollár friss tőkét fektettek be a fintech cégekbe, érzékeltette a kérdés súlyát az MNB alelnöke.

Windisch László olyan felügyeleti és szabályozási rendszer mellett foglalt állást, amely nem akadályozza a fejlődést és a gazdaság versenyképességének javulását, de garantálja a szolgáltatásokat igénybe vevők biztonságát is.

Mint kiemelte, ebből a szempontból fontos lesz megkülönböztetni, mi az, ami a hatékonyabb és olcsóbb fintech szolgáltatásokban a fogyasztók számára tényleges értéket hordozó innováció, és mi az, ami csak a megengedőbb szabályozásból származó költségelőnyből ered. A jegybank felügyeleti alelnöke szerint a megoldás keresésében segíthet a brit példa nyomán terjedő „szabályozói homokozó” egy olyan szabályozói keretrendszer, amely átmenetileg – amíg kiderül van-e kereslet a pénzügyi innovációjukra, illetve milyen esetleges kockázatok merülnek fel – felmenti a fintech cégeket a többi pénzügyi szolgáltatóra vonatkozó egyes szabályozói elvárások alól.

A fintech jellegű megoldások magyarországi támogatására szolgáló szabályozói kezdeményezések között Windisch László felsorolta, hogy az MNB rendelete alapján mobil telefonon, online módon is megtörténhet a pénzmosás elkerülése miatti azonosítás, az online szerződéskötés lehetővé válását és az azonnali fizetési rendszer bevezetését 2019 közepétől. Kiemelte, az MNB Európában elsőként szabályozta a felhőszolgáltatások használatát a pénzügyi szektorban.

Az új pénzügyi vállalatokkal szemben a bankrendszer innovációval és költségcsökkentéssel veheti fel a versenyt, ám a magyar pénzintézetek működési költsége európai összehasonlításban is magas és tavaly sem apadt.

Arra a felvétésre, hogy a költségtakarékosság a fiókok bezárását veti fel és az utóbbi időben a takarékszövetkezetekről érkeznek ilyen hírek, az MNB alelnöke biztosra mondta, hogy fiókbezárásra a jövőben is szükség lesz, bár érthető, hogy sok település megmaradásának zálogát látja abban, hogy a takarékszövetkezeti fiók helyben marad. Az ilyen fiók olyan költséggel terheli a pénzintézetet, amelyhez hasonló nem terheli a vele versengő bankokat, a takarékoknak pedig ugyanolyan hatékonyaknak kell lenniük mint a konkurenseknek. Ha vidékpolitikai célokat is be kell tölteniük, akkor állami kompenzációra lehet szükségük, amire példaként említette a kistelepüléseken működő fiókok alkalmazottainak célzott járulékcsökkentését.”

Forrás:
MNB: a jegybank lehetőségként tekint a fintech forradalomra; Magyar Idők/MTI; 2017. szeptember 7.

„A fintechen túl” konferencia

„Jön Magyarország első blockchain és API konferenciája! Nagyító alatt a jövő technológiái és új jelenségei a pénzügyi szektorban. Ez lesz a fintech világán túl!

2017. október 16.
Anker’t, 1061 Budapest, Paulay u 33.

PROGRAM
I. ETAP: PSD2 – A DIGITÁLIS PÉNZÜGYEK ÉS A SZABÁLYOZÁS ÚJ VILÁGA
9:00 – 9:20
A fintechen túl, avagy hogyan alakulhat át a bankszektor a következő 5 évben
Lemák Gábor FinTechGroup, think tank

9:20 – 9:40
Visszatekintés a jövőből! Így néz ki az új pénzügyi közvetítői rendszer 2020-ban a PSD2 és az azonnali fizetés után
Bartha Lajos MNB, igazgató

9:40 – 10:00
A PSD2 megnyitja a banki adatvagyont, a GDPR pedig bezárja azt? Lesz itt fintech kánaán?
Gárdos Péter Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, partner

10:00 – 10:20
Az MNB fintech eszközei és stratégiája
Gabler Gergely MNB, igazgató, felkérés alatt

10:20 – 10:40
Crowdfunding, P2P lending, ICO szabályozás itthon és Európában. Kinek, hol fáj?
Szabó Dániel Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, partner

10:40 – 11:00
Szünet

II. ETAP: AZ API-BANKOLÁS ÉS A FINTECH VILÁGA
11:00 – 11:20
API alapok a PSD2 és az RTS tükrében
Németh Monika FinTechGroup, ügyvezető

11:20 – 11:40
Jön az API-bankolás! Mit jelent ez a bankoknak, a fintechnek és a banki IT-nak?
Koczka Dániel MKB Bank, Chief Digital Officer

11:40 – 12:00
API-bankolás a fintech szemszögéből. Felkészültünk a nyitásra
Mudri György Fintechblocks, Aggreg8.io, társalapító

12:00 – 12:20
A Bank-as-a-Service jövője Magyarországon
Pereczes János Fintechlab, ügyvezető

12:20 – 13:20
Ebéd

III. ETAP: A BLOCKCHAIN VILÁGA
13:20 – 13:40
Bevezetés a blockchain alapjaiba – Élő demo
Tarcsi Ádám ELTE, egyetemi tanársegéd

13:40 – 14:00
Blockchain projektek Magyarországon és az EIT Digitalban
Tarcsi Ádám ELTE, egyetemi tanársegéd

14:00 – 14:20
Hol lesz a bankok helye a blockchain világában?
Dankó Zoltán OTP, az elosztott rendszerek csoport vezetője, felkérés alatt

14:20 – 14:40
Blockchain trendek a pénzügyi szektorban. Blockchain alapokra helyezzük az ausztrál tőzsdét
Varga Dávid Digital Assets Holding, vezető termékfejlesztő, felkérés alatt

14:40 – 15:00

Szünet

IV. ETAP: A BITCOIN ÉS A KRIPTOVALUTÁK VILÁGA
15:00 – 15:20
Hová fejlődhet a kriptovaluták világa a következő években?
Debreczeni Barnabás Shinrai, társalapító

15:20 – 15:40
A kriptovalutákra épül majd az új pénzügyi rendszer?
kripto blogger

15:40 – 16:00
Jön a Bitinsure, a blockchain alapú biztosítás. Élő kriptotőzsde demo
Bartalus Roland Bitinsist, társalapító

16:00 – 17:00
“Fordított össztűz” banki felsővezetőkkel: Hogyan néz majd ki a jövő digitális bankolása 2020-ban?
Hazai banki felsővezetők”

Forrás:
„A fintechen túl” konferencia. A jövő technológiái és új jelenségei a pénzügyi szektorban; FinTechZone; 2017. szeptember

A hazai bankrendszernek lépnie kell, és kevés idejük maradt azoknak a pénzintézeteknek, amelyek meg akarnak felelni a már most látszó kihívásoknak

„A hazai bankrendszernek lépnie kell, és kevés idejük maradt azoknak a pénzintézeteknek, amelyek meg akarnak felelni a már most látszó kihívásoknak– hangzott el a közgazdász-vándorgyűlés tegnapi előadásaiban. Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője öt alapvető kérdéskörről beszélt, amelyekre a megmaradásuk érdekében a bankoknak koncentrálniuk kell. A sokszor még kézi erővel kezelt területek automatizálására van szükség, virtualizálni kell a belső folyamatokat. Emellett az MNB szerint a bankoknak már most meg kell kezdeniük a felkészülést a 2019 nyarán induló azonnali átutalási rendszer bevezetésére, ami rendszerszinten kiterjedt informatikai fejlesztéseket és több milliárd forint ráfordítást igényel.

Bartha figyelmeztetett: bár a pénzforgalomból a bankrendszernek jelenleg évi 470 milliárd forint bevétele van, már most működnek olyan alternatív fizetési cégek, amelyek a banki árazás töredékéért nyújtanak hasonló szolgáltatásokat. Amennyiben a kereskedelmi bankrendszer nem képes az árazásával erre válaszolni, egyik legfontosabb üzleti terepét veszítheti el.

Szintén nagy a különbség abban, miként kezelik a bankok az innováció kérdését. Míg egy hagyományosnak mondható bank esetében a fejlesztést egy 25 fős részleg végzi, egy célzott üzletpolitikájú digitális cégnél több ezer ember foglalkozik kifejezetten az innovációval. Az MNB egyúttal törekedne a szabványosításra annak érdekében, hogy a bankok elsősorban a kifejlesztett minél jobb és szerteágazóbb, az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő szolgáltatásokkal versenyezzenek egymással.

– Az ilyen szolgáltatások elterjedése, különösen a nem banki pénzügyi szolgáltatók terén a szabályozás szintjén is különösen fontos szempont, ami egyúttal jelentős dilemmát is okoz az illetékes szerveknek – mondta előadásában Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Zajlanak egyeztetések, de érdemi megoldás uniós szinten még nem született. Mérlegelni kell, hogy az új innovatív szolgáltatóknak milyen jogköröket adjanak, ez azonban csak úgy valósulhat meg, hogy ezzel ne juthassanak a kis cégek a bankokkal szemben méltánytalan versenyelőnyhöz, illetve ugyanolyan szigorú feltételeknek is kelljen megfelelniük.

A pénzügyi szolgáltatások terjedésének egyre lényegesebb fogyasztóvédelmi vetülete is van, ami azért is lényeges szempont, mert a technológia elsősorban a fiatalok, egyre inkább a gyerekek számára jelenti a mindennapi élet velejáróját. Épp ezért az állam tenni is kíván a tudatottságért: a kormányzat oktatással támogatja a pénzügyi ismeretek elterjedését.”

Forrás:
Fontos kérdés az innováció; Magyar Idők; 2017. szeptember 9.
Lásd még: Magyar bankvezér: egy IT-fejlesztő az én fizetésemet mondta be bérigényként; Portfolio; 2017. szeptember 8.

„Okos városok, okos városlakók” konferencia

„A konferencia a Magyar Építéstechnika által szervezett sorozat bevezetője. A meghívott előadók a „smart city” hazai és külföldi értelmezését, részterületeit, megvalósult és tervezés alatt álló fejlesztéseit mutatják be. A félévenként tervezett folytatásban szakítani szeretnénk a klasszikus konferencia-jellegű egyoldalú információ-átadással, és interaktív módon – smart eszközökkel – a hallgatóság bevonásával tárgyaljuk meg a „smart city” koncepció egyes alrendszereinek elméleti és gyakorlati kérdéseit.

A sorozatban az embert állítjuk a középpontba. Az „okos várost” az ember jobb életkörülményeinek megteremtéséhez, a környezeti-gazdasági- társadalmi fenntarthatóság biztosításához szükséges megoldások összességeként értelmezzük. A felhasználókat bevonva a tervezésbe, kivitelezésbe, továbbfejlesztésbe saját, valós igényeikhez alakított megoldások születhetnek. A Magyar Építéstechnika célja, hogy e rendezvénysorozattal létrejöjjön egy platform, ahol az érdeklődők a tudás- és tapasztalatcserén kívül konkrét projekteket fejleszthetnek.

Tervezett program

8.30-9.00 Regisztráció

9.00-9.15 Bodó Gábor: Megnyitó – felkérés alatt

9.15-9.30 Tóth György, Allround ügyvezető igazgató: a konferencia mobilapplikáció bemutatása

9.30-10.00 Prof. dr. Bachmann Bálint dékán, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar: Okos város, okos városlakók

10.00-10.15 Kávészünet

10.15-10.45 Szokolay Örs, stratégiai főtanácsadó, Budapest XIV. kerület Önkormányzata: Mitől lesz „okos” egy „buta” város? (mi lesz, ha „buta” marad)

10.45-11.15 Fecske Károly, városenergetikus: A városi VPP fogalma és hazai megvalósításának lehetőségei

11.15-11.35 Zalaegerszeg városi létesítmények üzemeltetése – felkérés alatt

11.35-12.05 Zagorácz Márk, 3D Építésügyi Módszertani Osztály vezetője, Lechner Tudásközpont: Okos városok a résztől az egészig a BIM segítségével

12.05-13.00 Ebéd

13.00-13.20 Radványi Gábor, Futureal főépítész: Ember a városban, Corvin negyed

13.20-13.40 Huber Krisztián, társelnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter: Energetikai megoldások illeszkedése az okos városfejlesztésekbe

13.40-14.00 Schmidt András, létesítménygazdálkodási felelős, SKANSKA: Energiahatékonysági tapasztalatok beruházói és üzemeltetői oldalról

14.00-14.20 Kuczogi László, cégvezető, K-ép Stúdió – Komplex információkezelés a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig egy megoldáson keresztül

14.20-14.30 Kávészünet

14.30-14.50 Kosári Aurél, project menedzser, The Greypixel Workshop: 3D pontfelhő szimuláció

14.50-15.10 Liget Zrt: Város árnyékfelhő – melegsziget

15.10 -15.30 Bódi Gábor, marketingigazgató – Bánlaki Zoltán, értékesítési igazgató, T- Systems: egyeztetés alatt

15.30-15.50 Kanyuk László, marketing menedzser, Knauf Insulation: Urbanscape zöldtetős rendszer

A konferencia moderátora: Szokolay Örs és Gulyás István

A szervező a programváltoztatás jogát fenntartja!

Önre is számítunk konferenciánkon, ha tenne az élhetőbb városokért!

Részvételi díj
Alap: 5000 Ft + Áfa (Bruttó 6350 Ft)
Diák: 3000 Ft + Áfa (Bruttó 3810 Ft)
Jelentkezés ITT.
További információ: Kulcsár Ilka (+36-1) 239-1982, e-mail:
info@magyarepitestechnika.hu, www.magyarepitestechnika.hu

Időpont: 2017. szeptember 20.
Helyszín: Siemens konferenciaterem, 1143 Budapest, Gizella utca 51-57.”

Forrás:
Okos városok, okos városlakók; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. szeptember 11.

1.)
MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Gondolkodásunkban (és aztán sokszor cselekvéseinkben is) a szavaink foglyai vagyunk. Azt tervezzük ezért, hogy a digitális diplomácia aktuális eseményeinek, híreinek rövid bemutatása mellett apránként listába szedjük a tématerülethez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat is.
Elsőnek természetesen magát a „digitális diplomácia” kifejezést érdemes górcső alá venni. Mondanunk sem kell: nem létezik általánosan elfogadott definíció rá. Listába szedünk majd néhány elegáns, meggyőző, vagy akár elgondolkodtató meghatározást. Ezen a héten a téma talán legeredetibb szakértője, az izraeli Ilan Manor professzor megközelítésével kezdjük. E szerint a digitális diplomácia az ICT-eszközök és közösségi média platformok egyre kiterjedtebb alkalmazása egy ország által annak érdekében, hogy elérje külpolitikai céljait és egyben előmozdítsa közdiplomáciai tevékenységét.
Egyetért ezzel? Kiegészítené? Netán cáfolná? Írja meg nekünk!
Forrás:
What is Digital Diplomacy?; Exploring Digital Diplomacy
The Digitalization of Diplomacy: Toward Clarification of a Fractured Terminology; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2017. augusztus (pdf)

2.)
Hogyan forradalmasítja a „virtuális illetőség” egy kis létszámú külképviselet munkáját
Manapság a nagyhatalmak is mind szűkebbre szabják külföldi jelenlétüket. Kisebb országok pedig csak minimális személyzettel tudják fenntartani külképviseleteiket. A digitális diplomácia neves szakértője (néhány éve még maga is egy kis állam nagykövete) számol be arról: hogyan forradalmasította a Tallinban akkreditált külképviseleti ügymenetet a „virtuális illetőség” lehetősége. Az észt kormány által 2014-ben elindított e-residency program révén ugyanis – személyre szóló elektronikus kártya segítségével – a követségi munkatársak rendkívül egyszerűen, de főleg rugalmasan tarthatják a hivatalos kapcsolatot az észt kormányszervekkel.
Forrás:
How e-residency changed the working processes in our Embassy; Victor Guzun; Medium.com; 2017. augusztus 1.

3.
Bemutatták az új izraeli hasbara mobil app promóciós videóját
A nyáron mutatták be az izraeli hasbara mozgalom új promóciós videóját. Az izraeli Külügyminisztérium tavaly nyáron hirdetette meg az ellentmondásos megítélésű közdiplomáciai program átfogó dinamizálását. A „hasbara” szó jelentése „magyarázat”, lényegében egy aktív országimázs építő projektet takar, amit bírálói inkább országpropagandának neveznek. Az z új mobil alkalmazással azt szeretnék elérni, hogy a népszerű közösségi médiumok használói eredményesen kapcsolódhassanak be a divatos digitális platformokon az Izrael Állam külpolitikáját sértő tartalmak elleni küzdelembe.
Forrás:
Israel’s new Hasbara app; Haaretz/YouTube; 2017. június 11.
Lásd még: Foreign Ministry launches hasbara video competition; The Times of Israel; 2016. április 4.
Israel, the hasbara nation, feted for its digital diplomacy clout; Raphael Ahren; The Times of Israel; 2016. április 4.
What is Hasbara (pdf)

4.)
Visszatekintő: A diaszpóra diplomácia lehetőségei a digitális korban
Tavaly nyáron szervezte a digitális diplomácia egyik elismert szakmai műhelye, a román Institute for Digital Government a „Diaszpóra a digitális korban” című szakmai konferenciát. A Corneliu Bjola professzor által vezetett tanácskozáson a résztvevők – a téma nemzetközi szakértői, valamint a román külügyi kormányzat, és a külföldön élő románságért felelős tárca nélküli miniszter szakemberei – azt igyekeztek körüljárni, hogy a digitális eszközök és megoldások alkalmazása hogyan tudja kiszélesíteni, átformálni, eredményesebbé tenni a külföldön élő román kisebbségek és az anyaország közötti kapcsolatokat. A diaszpórával való kapcsolatépítés már most is hangsúlyos szerepet kap a román Külügy digitális diplomáciai stratégiájában, és az e-konzulátusok képében külön intézményi elem szolgálja a külföldön élő románokat.
Forrás:
Event in Retrospective: Diaspora in the Digital Age; Andreea Hanganu; Digitaldoplomacy.ro; 2016. szeptember 20.

5.)
Nyílt közadatok a Francia Külügyminisztérium weboldalain
A francia kormányzat átfogó nyílt közadat politikája részeként, a francia Külügyminisztérium önálló testületet állított fel a hatáskörébe tartozó nyílt közadatok szervezetszerű, rendszeres és folyamatos összegyűjtésére, közzétételére. Az adatbázisok felölelik a külföldön élő, ill. dolgozó francia állampolgárokra vonatkozó adatokat, a nagykövetségekre és konzulátusokra vonatkozó valamennyi adatot, a külföldi francia oktatási intézmények adatait.
Forrás:
Open Data : the Ministry of Foreign Affairs on www.data.gouv.fr; France Diplomatie
Ministère de l’Europe et des Affaires Etrangères (MEAE); a francia nyíltadat-portál külügyi adatkészletei

6. )
SZAKMAI MŰHELYEK – Az Oxfordi Digitális Diplomáciai Kutatócsoport
A digitális diplomácia híreinek szemlézése mellett szeretnénk időről időre bemutatni egy-egy olyan kutatóhelyet, szakmai fórumot is, ahol a témánkhoz kapcsolódóan számottevő, esetenként meghatározó szellemi munka folyik. Elsőnek az Oxfordi Egyetemre kalauzoljuk olvasóinkat. Itt, a híres tanintézet Nemzetközi Fejlesztési Tanszékén belül működik a Digital Diplomacy Research Group, amely a szakterület vitathatatlanul legjelesebb késviselőit tömöríti. Az alapmunkákat és számos cikket publikáló Corneliu Bjola professzor köré épül a kis kutatócsapat, amelynek „sztárja” a szemleblokkunk legelején hivatkozott(az egyik legeredetibb kutató) Ilan Manor. A csoport – az alapfeladatnak számító kutatáson túl – szakmai műhelytalálkozókat, rendszeres fórumokat szervez.
Forrás:
Oxford Digital Diplomacy Research Group
Az összeállítás Nyáry Gábor munkája.

Szakirodalom

Tanulásra, kísérletezésre és önálló felfedezésekre nyitott közigazgatás kialakítása – ami nem csak korrigál, hanem új pályákat is nyit a gazdaságban

„Az Industry and Innovation hasábjain 2016 májusában publikáló közgazdász és közigazgatásfejlesztési szakértő, Mariana Mazzucato a vállalkozó államról írott könyvével összhangban felvázolja, hogyan tud az állam az innováció fejlesztése és gyorsabb terjedése érdekében szintet lépni.

Az elmúlt évtizedekben az államnak a gazdaságban betöltött szerepéről kialakult konszenzus szerint a piaci kudarcok orvoslására kell koncentrálnia (market failure theory, MFT), minél kevésbé avatkozva be a piac működésébe. Egyrészt fontos szerepe lehet a pozitív externáliák, elsősorban közjavak előállításában, mint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, másrészt feladata a piaci eszközökkel nem elhárítható negatív externáliák, mint a környezetszennyezés visszaszorítása. Vagyis az állam olyan eszközökkel avatkozhat be, amelyek nem befolyásolják a versenyt: nem-versengő közjavakkal és diszkriminációmentes szabályozással. Az állam ebben a megközelítésben a fejlődés irányát teljes egészében a piacra bízza, és csak a meglévő irányok támogatására, valamint a nem kívánt kudarcok orvoslására koncentrál.

A szerző szerint ez a megközelítés kevés ahhoz, hogy az állam a maga eszközeivel hatékonyan járulhasson hozzá az innovatív megoldások terjedéséhez. Ha nem is kézi vezérléssel, de a „pálya megbillentésével” indokolt befolyásolnia nem csak az irány tartását, hanem annak kijelölését is, fejlesztéssel foglalkozó ügynökségek decentralizált hálózatán, az érdekeltek (stakeholders) széleskörű bevonásával. Míg az MFT megközelítése a kockázatok minimalizálására törekszik, addig a kívánatosnak tartott fejlesztő állam kockázatot is vállalhat a kívánt fejlesztési célok érdekében. Mivel lehetetlen elvárni akár az államtól, akár egy vállalattól, hogy befektetései rendre megtérüljenek (a piaci logika alapján a fejlesztések egy része szükségszerűen sikertelen lesz, sokszor minden várakozás ellenére is), az állami fejlesztési menedzsmentnek a kockázati tőkealapokhoz hasonlóan kellene működnie. Ennek jegyében akár viszonylag kis számú sikeres fejlesztés is behozhat annyi hasznot, amiből fedezni lehet a kísérletezés kudarcos eseteit.

Mazzucato olyan példákat hoz a múltból állításának igazolására, mint amilyen a DARPA szerepe volt a társadalmat és a gazdaságot teljesen átalakító Internet kifejlesztésében és későbbi világméretű terjedésében, vagy a Nemzeti Egészségügyi Intézeté (National Institutes of Health, NIH) a biotechnológiai és nanotechnológiai kutatásokban. Hogy mennyire nem lehet ugyanakkor teljesen konkrétan kijelölni azt, hogy melyik konkrét fejlesztés lesz sikeres, azt a Tesla Motors és a Solyndra párhuzamos példája mutatja. Mindkét zöld-technológiai cég jelentős mértékű, államilag garantált hitelt kapott fejlesztéseire az Egyesült Államok energiahivatalától, de míg a Tesla Motors fényes üzleti sikert aratott, a Solyndra nagyot bukott a piacon. Ezt a kockázatot lehet mérsékelni a már említett portfólió-szemlélettel, amikor az állami fejlesztési portfolióban vegyesen vannak kis kockázatú és alacsony hozamú, valamint magas kockázatú és magas hozamú befektetések.
A szerző szerint nem elegendő, hogy az állam kijavítsa a piaci tökéletlenségeket, hanem olyan küldetés-orientált befektetéseket kell magára vállalnia, mint annak idején az ember Holdra juttatása volt, vagy napjainkban a „zöld” innováció támogatása. Nem elég kockázatmentesíteni, hanem új technológiai lehetőségeket és piaci környezetet kell teremtenie. Ahhoz, hogy mi kell ahhoz, hogy a kormányzat piac-javítóból piac-teremtővé váljon, a tanulmány négy kulcskérdést vizsgál: az irányváltás döntéshozatali folyamata; a szervezetek természete; a küldetés-orientált szakpolitika mérési és értékelési lehetőségei; a kockázatok és nyereségek megosztásának lehetőségei.

A közigazgatás szervezeteinek természetével kapcsolatban a szerző kiemeli: a piaci kudarcok orvoslására szorítkozó felfogás a lehető legkisebb beavatkozást és a kormányzati kudarcok esélyének minimalizálását tűzte ki célul, ami jellemzőiben is elszigetelte a közhivatalokat a versenyszférától, a kiszervezésre ösztönözve a kormányzatot. Ez a gyakorlat ugyanakkor oda vezetett, hogy a közigazgatásból eltűnt a változás-menedzsmenthez szükséges képesség és kapacitás, ami viszont nélkülözhetetlen lenne a küldetés-orientált fejlesztésekhez. Ezen képességek nélkül a kormányzat nem tud megbirkózni azzal a feladattal, hogy irányt szabjon a versenyszférának a fejlesztések kívánatos irányára, így a szükséges gazdasági és társadalmi változásokat sem tudja előmozdítani. Olyan abszorpciós képességekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a közhivatalokat arra, hogy tanuljanak a versenyszférától, és eredményesen tudjanak együttműködni vele. Az együttműködés feltételezi azt is, hogy a vállalatok ne csak a kockázatot osszák meg az állammal, hanem a sikeres fejlesztések pénzügyi eredményeit is (ennek többfajta módozatát is leírja a szerző), ami a portfolió-szemlélet alapján fedezetet biztosít a kormányzatnak arra, hogy további innovatív – és ennek megfelelően elkerülhetetlenül kockázatos – üzleti fejlesztési tevékenységeket támogasson.”

Forrás:
From market fixing to market-creating: a new framework for innovation policy; Mariana Mazzucato; Industry and Innovation; Volume 23, 2016 – Issue 2; 140-156. oldalak – a cikk szabadon elérhető változata
Lásd még:
SMS Smart and Inclusive Growth; Mariana Mazzucato; 2016. december 6. (YouTube)
A szerző webhelye
The Entrepreneurial State: Debunking Public vs. Private Sector Myths; Mariana Mazzucato; Anthem Press; 2013 – a könyv szabadon elérhető változata pdf-ben: Demos
Mariana Mazzucato; Wikipédia
The Entrepreneurial State; Wikipédia
Korábbi cikkünk: Céltévesztés a közigazgatás reformjában

Trendváltás az autózásban

„Franciaország és Nagy-Britannia 2040-ig kiszállna a benzinmotoros autózásból. A németországi Zöldek 2030-ban tennék ezt. A Greenpeace még ennél is messzebb megy.

Németországban áll a bál a belsőégésű motorok autóipari kivezetése körül. Az atomenergia felhasználásának trendfordulója után most az autózás trendváltása van soron – legalábbis sokan így látják, és a téma a kormányzati koalíciós tárgyalásokon is törésekhez vezethet. Most éppen a Greenpeace terjesztette elő elképzelését a közlekedésben szükséges fordulatról.

A forgatókönyv legfontosabb sarokpontjai: kevesebb autó, magasabb adók – és 2025-től új járművekbe ne lehessen belsőégésű motort szerelni. A környezetvédő szervezet ezzel még radikálisabb javaslattal áll elő, mint a franciák, vagy az angolok, akik e helyett még jó tizenöt év agóniát adnának a hagyományos motoroknak. A Zöldek középutasok: ők 2030-től tiltanának.

Thorsten Koska, a forgatókönyv társszerzője egyértelműsíti, hogy nem akarják elvenni az emberektől az autózás szabadságát, sokkal inkább arról van szó, hogy az alternatívák vonzóbbá váljanak. Koska teljességgel elképzelhetőnek tartja, hogy belsőégésű motorral hajtott autókat 2025 után ne lehessen üzembe helyezni. Figyelembe véve az elektromos meghajtás térnyerését, Koska szerint az elkövetkező nyolc év beláthatatlan változásokat hozhat. Mindez azt eredményezheti, hogy a kifutásokkal, a rendszer tehetetlenségével is számolva, az országutakon a közlekedés 2035-től teljesen elektromos meghajtással bonyolódhatna. Mellékesen, az olajban gazdag Norvégia is 2025-re tervezi a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének betiltását.

A koncepciónak ugyanakkor fontos eleme az autótól való függés csökkentése. Ezt új, nem helyhez kötött szolgáltatásokkal, és a közösségi közlekedés rendszerének jobb szervezésével lehetne elérni. A közösségi közlekedés, a kerékpáros és gyalogos helyváltoztatás, a telekocsi, az autómegosztás együttesen lehet olyan vonzó, hogy az emberek jelentős része lemondjon az autóhasználatról.

Ezt a gondolatot sajnos ki kell egészítenünk a településszerkezet kérdésével, amely a vágyott állapot eléréséhez szintén teljes revízióra szorulna. És itt van a – feloldhatatlannak tűnő – csavar a történetben, hiszen a településszerkezet változására az utóbbi ötven évben a legnagyobb hatást az autózás elterjedése gyakorolta. Benjamin Stephan, a Greenpeace közlekedési szakértője szerint egyértelműen kevesebb autót és kisebb közlekedési teljesítménykibocsátást kell elérni, de a mobilitásnak ennek ellenére javulnia kell. Fogas feladat autóra tervezett városainkban.
A Greenpeace-forgatókönyv szerint 2035-ig az autók száma masszívan csökkenhet, a 2015-ös, ezer németországi lakosra jutó ötszáznegyvennyolcról kétszázra. Természetesen az autóhasználat költségeit nem szabad annyira szétteríteni a társadalmon, mint ahogy az jelenleg történik, ez az autótartás megdrágulását hozná magával. Javasolják a vizsgáztatás költségeinek, az adóknak az emelését, valamint olyan pénzügyi szabályozók kidolgozását, amely a városokban élő, de autóval nem rendelkező lakosokat jutalmazza.

Horst Seehofer a CSU-ból és Brigitte Zypries az SPD-ből máris élesen kritizálták a tervezetet, fél szemmel a közelgő választásokra kacsintva. Populizmusból Németországban sincsen hiány. Megfogalmazásuk szerint a tervezet a jelenlegi német jólét gyökerére mért baltacsapásokhoz hasonlít leginkább. És hogy a dízelmotorral persze nincsen semmi baj, alapjában véve jó konstrukció, még ha kicsit elavult is.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet is felemelte szavát a szóba került tiltások ellen. Érvelésük szerint közvetlenül 600 ezer munkahelyet érintene egyedül Németországban a dízel- és benzinmotorok alkalmazásának beszüntetése. A Volkswagentől Karlheinz Blessing egyenesen szociálisan elviselhetetlen ipar-visszafejlesztést vizionál.

Igen, tudjuk: a cethalászok szerint a cethalászat szükséges, a disznótenyésztők szerint a disznóhús a világ legegészségesebb eledele.”

Forrás:
Trendváltás az autózásban; Indóház Online; 2017. szeptember 4.
Verkehrswende für Deutschland. Der Weg zu CO2-freier Mobilität bis 2035; Greenpeace/Wuppertal Institut für Klima, Umwelt, Energie gGmbH; 2017. augusztus 31. (pdf)

Törvények, rendeletek

Mától véleményezhető az adóhivatal végrehajtási eljárását szabályozó törvényjavaslat

„A bürokrácia- és az eljárási költségek csökkentése mellett jelentős könnyebbséget jelenthet a fizetési nehézséggel küzdő adósoknak is, ha az Országgyűlés megszavazza az adóhivatal végrehajtási eljárását szabályozó törvényjavaslatot. 2018-tól a közigazgatási eljáráshoz köthető tartozások rendezése egységesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közreműködésével történik.
Mától bárki véleményezheti az adóhivatal végrehajtási eljárását szabályozó törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb alapelve – követve az átalakított NAV gyakorlatát – az önkéntes jogkövetés támogatása.

2017. január 1-jétől augusztus 31-ig a NAV az automatikus, azonnali végrehajtás helyett majd 450 ezer esetben hívta fel az adós figyelmét a tartozására, és arra, hogy azt célszerű mielőbb valamilyen módon rendeznie. A fizetési felszólítás eredményességét bizonyítja, hogy minden hatodik adós nyolc napon belül száz százalékos mértékben megfizette a tartozását. Az érintettek többsége fizetési könnyítést kért. Idén augusztus 31-ig 85 ezer ilyen jellegű kérelem érkezett.

A most véleményezhető törvényjavaslat biztosítja az egységes eljárást például az adók, az egészségügyi szolgáltatási járulék vagy a hulladékgazdálkodási díj végrehajtása során, amely magában foglalja azt is, hogy a közigazgatási szervektől az adóhivatalhoz átkerülő ügyekben a fizetési kedvezményi kérelmeket a jövőben a NAV bírálja el. Érdemes minél előbb fizetési könnyítést kérni az adóhivataltól annak, aki egy összegben nem tudja megfizetni ilyen jellegű tartozásait. A NAV részletfizetést, fizetési halasztást adhat, egyes esetekben pedig a tartozás összegét is mérsékelheti.

Minden közigazgatási végrehajtási ügyben alkalmazható lesz a NAV által már lassan 10 éve üzemeltett elektronikus árverési rendszer is, ezen felül tovább bővül az elektronikus kapcsolattartás, és az elektronikus eljárások köre.

2018-tól a NAV egyes meghatározott cselekményeket is végez majd. Intézkedik többek között az élet-, a baleset- vagy a kárveszély lehető leggyorsabb elhárítása érdekében.

Az adóhivatal végrehajtási eljárását szabályozó törvényjavaslat rövid, közérthető és átlátható. Gyors és költséghatékony, elektronizált eljárási környezetet teremtve szervesen illeszkedik a kormány bürokráciacsökkentő politikájába…”

Forrás:
Mától véleményezhető az adóhivatal végrehajtási eljárását szabályozó törvényjavaslat; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 7.

„A tervezet 2017. szeptember 8-án 14.00 óráig véleményezhető az eva.anita.hollo@ngm.gov.hu, attila.novotni@ngm.gov.hu, gordana.bundzsity@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségen.”

Forrás:
Tervezet az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslatról; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. szeptember 7. (Zip)

Csalódást okozott az adózás rendjéről szóló új tervezet, a könyvelők szerint egyszerűsítés helyett inkább túlszabályozottá válik a rendszer

„Csalódást okozott az adózás rendjéről szóló új tervezet, amelynek köszönhetően egyszerűsítés helyett inkább túlszabályozottá válik a rendszer – véli a legtöbb könyveléssel, adótanácsadással foglalkozó vállalkozást tömörítő egyesület, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete. Éppen ezért javaslatokat küldtek a kormánynak.

„A jogszabály-tervezet már önmagában is rendkívül terjedelmes, ráadásul a később várható kapcsolódó rendeletek miatt az adózás rendje nem egyszerűsödik, hanem éppen túlszabályozottá, nehezen áttekinthetővé és alkalmazhatóvá válik. Sajnos, nem látjuk a javaslatban az érdemi szemléletváltozás jeleit sem, így nem látjuk indokoltnak a módosítást. A tervezet bevezetése ugyanis jelentős terhekkel jár – gondoljunk csak a felkészülés költségeire – a vállalkozói és hatósági oldalon is, de ehhez képest csak kis eredményt hozhat.” – közölte Zara László, a szervezet elnöke.

A rendszer bonyolítása megragadható például abban, hogy az eljárási szabályok az anyagi jogszabályokba kerülnek át, és így a különböző joganyagok együttkezelésének szükségszerűsége miatt több helyen kell keresni az irányadó jogszabályokat.

Nincs egyensúly
A szervezet egyik legnagyobb kifogása, hogy az adózó és az adóhatóság jogai továbbra sem kerülnek egyensúlyba, változatlanul az adóhatóság felé billen a mérleg. Továbbá kimaradt az új tervezetből néhány az adózó jogérvényesítését szolgáló, a jelenleg hatályos garanciális szabály. (Nagy a készülődés az adóhivatalnál.)

Például a tervezet „garanciális” szabálynak nevezi, hogy egy adott jogviszony alanyainak ellenőrzése során az egyik alanynál már minősített jogviszonyt az adóhatóság a másik alanynál nem minősíthet másként. Ez azonban nemhogy garanciát nem nyújt semmire, hanem éppen alkotmányos jogokat sért. Ugyanis egy olyan határozati megállapítást alkalmaznak az adózóval szemben, amely ellen annak meghozatalakor az adózó nem élhetett jogorvoslattal. Miközben az Alaptörvény kimondja, hogy „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” – vélte Zara.

A jogbiztonság és az esélyegyenlőség érdekében javasolják, például, hogy a hatósági tanú titoktartási kötelezettsége ne álljon fenn az adózó irányában, hogy becslést csak kivételesen és csak indoklással ellátott határozattal (esetleg végzéssel) lehessen alkalmazni.

Továbbá, hogy a „fegyverek” egyenlőségének elve miatt az adózónak is legyen joga kérdéseket intézni a kirendelt szakértőhöz, és hogy a szakértőt tárgyaláson kell meghallgatni.

Az sem mindegy, ki és meddig tárgyal a NAV-val
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a képviseletre vonatkozó szabályok fellazítása várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a szakmaiságot, és valójában ez is a hatóságnak kedvez. Hiszen így az adóhatóság gyenge és kevésbé felkészült képviselővel fog szemben állni egy vitás ügyben. Ezért javasolják, hogy a tervezettekkel szemben írják elő, hogy csak megfelelő szakmai végzettséggel lehessen a társaságokat képviselni az adóhatósági eljárásban. Csak regisztrált és adótanácsadásban is jártas mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, bizonyos esetekben könyvvizsgáló és adójogi szakjogász képviselhesse a vállalkozásokat.

Kiemelik azt is, hogy bár a tervezet egyik fő célja az eljárások hosszának csökkentése, de 365 napos adóellenőrzési korlát nem jogvesztő határidő, és nem jár semmilyen jogi, anyagi következménnyel ennek túllépése az adóhatóságra nézve, így véleményük szerint ez nem hoz majd érdemi változást. Ezért célszerű lenne jogvesztő határidőt előírni, pl. az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésétől számított 500. napot követően nem hozhatna határozatot, még akkor sem, ha a felettes szerv új eljárást rendel el. A határidőkkel kapcsolatban vetik fel azt is, hogy konkrét ügyekre (például átvezetési kérelmek) rövidebb határidők legyenek előírva. Ugyancsak a gyorsabb eljárások érdekében javasolják, hogy azért, hogy egy határozat minél előbb jogerőssé válhasson, az adózó mondhasson le észrevételezési jogáról. Ennek például a végelszámolásoknál lehetne jótékony hatása.

Mi van a jogállamisággal?
A jogállamisággal ellentétesnek tartja Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, hogy miközben az adóhatóság kötelessége a tényállás bizonyítása, mégis előírnák az adózó számára az ellenőrzés megkezdésekor és/vagy az adóhatóság ellenőrzése során bármikor teljességi nyilatkozat megtételét. Így tiltakoznak az ellen, hogy az adózó a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat új tényre vagy új bizonyítékra, amelyről korábban tudomása volt.

A késedelmi pótlék mértékének növeléséről úgy vélik, hogy nem szolgál mást, mint az adóhatóság ellenőrzési, kiválasztási rendszerének hiányosságai miatt elmaradt bevétel ellentételezését a tisztességes, de esetenként késve fizető adózók kárára.

Mivel az önellenőrzési pótlék a megnövelt késedelmi pótlék fele, ez is növekszik. Ez ellene fog hatni az önellenőrzéseknek, és rontani fogja a hiba adózói feltárását, az önkéntes jogkövetői magatartást.

És még mindig nincs vége
A tervezet számos pontjával kapcsolatban javasolnak pontosításokat, egyszerűsítést, javítanak hibákat, hívják fel a figyelmet ellentmondásokra, és néhány helyen új kérdéseket is felvetnek. Például javasolják, hogy az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek kivételével mindenki számára legyen kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózókkal kapcsolatban szigorítanának: a gazdasági szereplők esetén 100 millió forintról 10 millió forintra csökkentenék a közzétételi értékhatárt.

A feltöltési szabályok egyszerűsítését vetik fel, hiszen ez aránytalanul nagy terhet ró az adózókra és könyvelőkre. Ezek helyett elég volna csak az előleg befizetését előírni. Továbbá javasolják, hogy jelentősen növeljék az áfa-bevallások gyakoriságát meghatározó értékhatárokat, hiszen a számlákat a NAV valós időben látni fogja, így az adócsalások esélye csökken, és a bevallások ritkításával egyszerűsödhetne az adminisztráció. Ezért a havi bevallási gyakoriságot csak 2,5 millió forint fizetendő áfa, a negyedéves bevallási gyakoriságot pedig 1 millió forint elérése esetén írnák elő. Ugyancsak az adminisztrációt csökkentené, ha az alanyi adómentes, az EVA-alany, a közösségi adószámmal rendelkező áfa-alanynak nem minősülő jogi személyek havi gyakoriság helyett csak negyedévente fizetnének adót.”

Forrás:
Új adózási rendet tervez a kormány – eléggé kiakadtak a könyvelők; Dzindzisz Sztefan; Napi.hu; 2017. szeptember 8.
Vélemény az új „adózási rendje törvény” tervezetéről; Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete; 2017. augusztus 17. (pdf)
A törvények tervezetei (2017. évi … törvény az adózás rendjéről, 2017. évi … törvény
az adóigazgatási rendtartásról); Nemzetgazdasági Minisztérium (Zip)