Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Régiófejlesztésben gondolkodik a kormánybiztos – interjú Gyopáros Alpárral

„Kormánybiztos irányítja májustól a kormány stratégiai programjait, a Modern Városok és a Modern Falvak és Kisvárosok Programot. A jelentős állami forrásból megvalósuló projektek koordinálásával Győr-Moson-Sopron megye egyik országgyűlési képviselőjét, Gyopáros Alpárt bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök.

– Hatalmas felelősséggel járó feladattal bízta meg a miniszterelnök Gyopáros Alpárt, hiszen bátran mondhatjuk, hogy hosszú távon a falvak és a városok fejlesztésére költ majd az Orbán-kormány a legtöbbet. Eddig egy tárca nélküli miniszter irányítása alatt állt a program, mostantól pedig kormánybiztos áll az élén. Miért volt szükség a struktúraváltásra?
– A Miniszterelnökségen belül a Modern Városok Program és az induló Modern Falvak és Kisvárosok Program Orbán Viktor miniszterelnök úr programjai, amelyek a Miniszterelnökség portfóliójában kiemelt szereppel és hangsúllyal jelennek meg. Nyilván vannak a tárcánál még fontos ügyek, például a teljes területi közigazgatás vagy a budapesti agglomerációhoz tartozó kiemelt fejlesztési beruházások, de ha vidékről nézzük, nekünk a legfontosabb és leglátványosabb a Modern Városok Program. Ez egy harmadik éve futó sikeres projekt, amelynek az első időszaka természetesen a koncepcióalkotást, a hatósági engedélyeztetés lefolytatását jelentette. Az első tervezések 2015-ben indultak, éppen a megyénken belül, Sopronban. Aztán két év alatt az összes megyei jogú várost végigjárta miniszterelnök úr, amelynek keretében az érintett megyei jogú városok vezetőivel aláírták a megállapodásokat, amelyekbe belefoglalták azokat a célokat, amelyeket meg szeretne valósítani a helyi önkormányzat.

Örömteli, hogy Győrben, megyénk másik megyei jogú városában is hatalmas léptékű fejlesztéseket jelentettek be. Mindkét megyei jogú városunkban nagyon világos és szép célokat fogalmaztak meg a városvezetők, ezek pedig jól is haladnak. A Modern Városok Program tehát egy futó program. Eredményei is vannak, gyorsforgalmi utak épülnek szerte az országban, egyes projektek tervezési, mások már kivitelezési szakaszban vannak, miközben több helyen megkezdődtek a magasépítési munkák is.

– A kinevezés még friss. Tudott megfelelően tájékozódni ilyen rövid idő alatt a programok jelenlegi helyzetéről?
– Számomra ez viszonylag új terület, bár településfejlesztéssel foglalkoztam korábban is, hiszen egy 75 települést magába foglaló választókerületet képviselek idestova kilenc éve. Érdekes, hogy megyei jogú város nem tartozik a választókerületembe, így azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a megyei jogú városok állnak szemben, közvetlenül most találkozom először. Nem véletlen, hogy a kinevezésem után azonnal elkezdtem felkeresni a projektgazda önkormányzatok polgármestereit. Meggyőződésem, hogy lehet eredményeket elérni íróasztal mögül is, ám mégiscsak hatékonyabb az együttműködés egy önkormányzat és egy központi közigazgatási szervezet között, hogyha van élő, személyes kapcsolat.

– Milyen tapasztalatokat szerzett az országjárás alatt?
– A polgármesterek örülnek a gyors kapcsolatfelvételnek. Törekszem arra, hogy a jövőben folyamatos párbeszéd alakuljon ki a városvezetők és a kormánybiztos között. Ez azért is fontos, mert a Modern Városok Program egy rendkívül szerteágazó projekt, hiszen van benne kulturális, egészségügyi, sport- és oktatási beruházás egyaránt. Mivel ez egy sokéves, ciklusokon átívelő program, ezért egy pulzáló folyamatról beszélünk, hiszen az évek alatt folyamatosan alakul a program. Változnak az igények, a körülmények, változnak a költségek és ezek követése rendkívül sok szereplőt és állandó kommunikációt kíván.

– Laikus számára nagyobb feladatnak tűnik első hallásra a Modern Falvak és Kisvárosok Program, már csak a benne szereplő települések száma miatt is…
– A magyar gazdaság olyan erős helyzetbe került, hogy már nemcsak a nagyvárosok többmilliárdos fejlesztéseit képes finanszírozni a magyar állam, hanem tudja kezelni a falvak és a kisvárosok problémáit is – erre készül ez a program. Valóban nagy feladatnak tűnik elsősorban számosságában, hiszen valamivel több mint 3 ezer települést érint. Nagyon sokat beszéltünk arról, hogy pontosan melyek azok a települések, amelyek céljai lehetnek az új programnak. Számtalan érv és ellenérv hangzott el ebben a kérdésben, magam azon az állásponton vagyok, hogy alapvető célként a népességelvándorlást megakadályozó programok megvalósítását kell kitűznünk, területi célként pedig térségfejlesztésként kell felfogni. Ne egy falu vagy kisváros fejlesztéséről beszéljünk, hanem olyan projektekről, amelyek közösen építenek egy területi közösséget és nem pusztán a helyi igényeket elégítik ki. További cél lehet, hogy a felesleges párhuzamos fejlesztéseket elkerüljük. Meg- győződésem, hogy nincs szükség közép- vagy magas szintű szolgáltatásokra párhuzamosan szomszédos kis településeken. Olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek fenntarthatóan képesek működni évtizedeken át. Soha nem volt még Magyarország történetében olyan pillanat, amikor ekkora mértékű állami támogatás érkezett volna a településfejlesztésbe. Ezeket a forrásokat pedig észszerűen, korszakosan gondolkodva kell felhasználnunk.

– Ha fejlesztésről beszélünk, mindig felmerül a kérdés: honnak lesz rá forrás és mennyi?
– Összeget nem mondanék, mert felelőtlenség lenne forrástömeget megjelölni anélkül, hogy tudnánk, mire is költjük a pénzt. Ne a kabátot varrjuk a gombhoz, hanem a gombot a kabáthoz. Megkezdődött az előkészítés, széles körű társadalmi párbeszéd és a valós problémák feltárása után azt szeretném, hogy a Modern Falvak és Kisvárosok Program a 2020-as költségvetési évben már tényleges kifizetések formájában is testet öltsön.

– A program hazai forrásokra építene?
– Több lábon álló forrásokra fog épülni, figyelembe véve, hogy az uniós forrásaink egy része erre a ciklusra már le van kötve. A Modern Városok Programban eddig 850 milliárd forintot fizettünk ki, ennek a pénznek a kétharmada hazai forrás és csak egyharmada uniós pénz. Sokan nem tudják például, hogy a Csorna és Sopron között már épülő M85-ös főút tisztán hazai forrásból épül. Tehát nem igaz a politikai ellenfeleink állítása, hogy uniós forrásokból „könnyű” fejleszteni.

– Mindkét program komoly kormányon belüli együttműködést igényel. Könnyíti a munkát, hogy a vidékfejlesztésért felelős minisztérium élére Nagy Istvánt, szintén a térségünk képviselőjét nevezték ki vezetőnek?
– Győr-Moson-Sopron megye két minisztert ad a kormányba, hiszen Nagy István mellett Szijjártó Péter is miniszter az új kormányban, sőt, Kara Ákos személyében államtitkárral is büszkélkedhetünk, Molnár Ágnes és Simon Róbert Balázs egykori államtitkári tapasztalatokkal, Barcza Attila pedig önkormányzati háttérrel és fiatalos lendülettel képviselheti a térséget a parlamentben. Én mindannyiuk segítségére és szakmai tudására számítok az előttünk álló munkában.

– Milyen ütemterv szerint készül az új program?
– A projekt a vidékfejlődésről szól, ezért minden érintett megkeresését követően ősz végére leteszek egy koncepciót a kormány asztalára. Hiszem, hogy a vidék történetének egyik legnagyobb lehetősége előtt áll, ezért alaposan átgondolt, valóban a tényleges igényekre reagáló programot szeretnénk összeállítani, amelyben minden vidéki település megtalálja a kapcsolódási lehetőséget és valóban a teljes vidék nyertese lesz a programnak. Ezért fogok dolgozni!

Domanyik Eszter sajtófőnök lett
A győri önkormányzat volt városmarketing- és programszervezési főosztályvezetője, Domanyik Eszter látja el júniustól Gyopáros Alpár kormánybiztos sajtófőnöki teendőit mint a Modern Városok Program kommunikációs vezetője.”

Forrás:
Régiófejlesztésben gondolkodik a kormánybiztos – interjú Gyopáros Alpárral; Garamvölgyi Imre; kisalfold.hu; 2018. június 21.

Palkovics László: Utol kell érni a multikat, az innovációval léphetünk előre a versenyben

„Munkaerőpiaci és oktatási javaslatokat dolgoz ki a kormány gazdasági tanácsadó szervezete, a Nemzeti Versenyképességi Tanács – nyilatkozta lapunknak az innovációs és technológiai tárca vezetője, aki most kapcsolódik be a grémium munkájába. Palkovics László beszélt a kisebb hazai vállalkozások helyzetéről is. Ezek versenyképességét szerinte az adóterhek és a papírmunka csökkentésével lehet javítani, termelékenységüket az új technoló­giák növelhetik, de arra is szükség van, hogy a gazdaság kisebb szereplői fejlesszék magukat, áldozzanak az innovációra.

Új taggal bővül a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület munkájába bekapcsolódik még egy kormánytag: a következő üléstől a grémium tevékenységében Varga Mihály pénzügyminiszter mellett részt vesz majd Palkovics László, az újonnan létrehozott innovációs és technológiai tárca vezetője is.

A szakmai szereplőket is felvonultató testület legfontosabb feladata, hogy egyrészt azonosítsa a versenyképességi kihívásokat, másrészt megvitasson olyan gazdasági javaslatokat, amelyek érdemben képesek javítani az ország helyzetén, versenybeli szerepén.

– A tanács munkája már a korábbiakban is hozott eredményt, a testület tevékenysége nyomán az Országgyűlés több jogszabály-változtatásról is határozott. Teendő ugyanakkor a következő időszakban is lesz – nyilatkozta a Magyar Időknek a grémium új tagja.

Palkovics Lászlótól megtudtuk: most olyan átfogó elképzeléseket és terveket kell kialakítani, amelyek egyszerre adnak választ a munkaerőpiac és az oktatás kihívásaira.

Palkovics László kitért arra, miképpen tud részt vállalni az Innovációs és Technológiai Minisztérium a gazdaság modernizálásában, az ország fejlesztésé­ben.

– A minisztérium a negyedik ipari forradalom kihívásaira keresi a válaszokat és a megoldásokat, így például nagy figyelmet fordítunk a gazdaságstratégiára és a gazdaságszabályozásra – mondta Palkovics László, hozzátéve: az ország fejlődése kapcsán létkérdés a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások helyzetének megerősítése, már csak azért is, mert ezek a cégek a hazai munkavállalók háromnegyedének megélhetését garantálják.

A kkv-szektor helyzetbe hozása voltaképpen nemzetgazdasági érdek, ugyanis minél nagyobb értéket állítanak elő a magyar tulajdonban lévő vállalkozások, annál ellenállóbbá válik az ország gazdasága a krízisekkel szemben.

– A honi kisebb cégeket sokszor éri az a kritika, hogy nem elég hatékonyak, felszereléseik, adminisztrációjuk s általában egész szemléletük elmaradott. Miképpen lehetne ezen változtatni? – vetettük közbe.

– A feladat egyértelmű – válaszolt a miniszter –, javítani kell a kkv-szektor termelékenységét és az innovációs képességét. Külön figyelmet érdemel a modern ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozások támogatása. Az új technológiák megjelenése persze a munkaerőpiac átalakulását is magával hozza.

– Egyes várakozások szerint a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése nyomán akár több munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik – mondta a miniszter.

Annyi azonban szerinte mindenképpen biztosra vehető, hogy a követelmények megváltoznak, s felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. A tárcavezető úgy véli: a vállalkozások termelékenysége kiválóan javítható az új technológiák alkalmazásával, s akár a munkaerőpiac kihívásait is enyhítheti, ha minél több vállalkozás nyit az automatizálás és a digitális megoldások felé.

A kormányzati teendők kapcsán a miniszter úgy fogalmazott: amíg a kkv-k versenyképessége például a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentésén keresztül növelhető, addig az innovációs képességük erősítéséhez források kellenek, és szükség van az egyetemek támogatására is.

– A magyar gazdaság globális kihívásokra adandó válasza az innováció lehet, ez segítheti a további növekedést és a versenyképesség fokozását – vélekedett Palkovics László. Ezért is lényeges az a kormányzati törekvés, amely szerint a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható összeg 2020-ra érje el a GDP 1,8 százalékát. Az arány 2016-ban 1,3 százalék körül mozgott.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar kkv-szektor hatékonyságán túl a részarányát is jelentősen növelni kell a magyar gazdaságban, mert lemaradás látszik a multinacionális vállalatokkal szemben. Bár a magyarországi vállalatok 97 százaléka magyar tulajdonban van, a háromszázaléknyi multinacionális cég által előállított termékek a hatékonyabb technológia, munkaszervezés és munkakultúra miatt jóval magasabb hozzáadott értéket képviselnek.

Az adatok szerint az itthon működő nemzetközi vállalatok a hazai munkavállalók negyedét foglalkoztatják, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő Magyarországon. Termelékenységük tehát jelentősen felülmúlja a túlnyomó többségben lévő magyar tulajdonú vállalkozásokét.

A tárcavezető mindezeken túl beszélt a szakképzés és a felnőttképzés erősítésének fontosságáról is. A kormány céljai között az szerepel, hogy Magyarországon 2030-ra legalább minden negyedik lakos vegyen részt felnőttképzésben, újítsa meg tudását, jelenleg ugyanis nagyon alacsony a résztvevők aránya.

A miniszter megemlítette: tárcájának feladatai között szerepel az innovációs és a szakképzési terület irányítása, beleértve az ezzel kapcsolatos állami támogatásokat, amelyek összehangolása kulcsfontosságú az ország versenyképességének javítása érdekében.”

Forrás:
Utol kell érni a multikat; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2018. június 22.

Egy új szabályozás miatt megsemmisülhet az Internet (a ma ismert formájában)

„Eltűnhetnek a mémek. Az Európai Parlament egyik bizottsága jóváhagyott két szerzői jogi szabályt, amelyek aktivisták szerint jelenlegi formájában megsemmisíthetik az internetet.
Aktivisták és tudományos vezetők tiltakoznak az Európai Parlament jogi bizottságán már átment két cikkely ellen, amelyek szerintük ellehetetlenítik az internetet és elveszik azt a szabadságot, amit a felhasználók eddig élvezhettek. A testület által elfogadott 11-es és 13-as cikkely drámai változásokat hozhat a világháló működésében.

Szerzői jogi megfontolásokból ugyanis a cikkely arra kötelezné az összes weboldalt, hogy ellenőrizzék: nem publikáltak-e jogvédett képeket.
Ha az ellenőrző adatbázisban jogvédettként lesz megjelölve valami, akkor azt el kell távolítaniuk. A tervezett rendelkezést szó szerint értelmezve például eltűnhetnek a mémek – amelyek gyakran filmek vagy ismert fényképek manipulálásával készülnek, és amelyeket előszeretettel osztanak meg egymással a felhasználók.

Aktivisták szerint nem lehet bízni a rendszerben, hiszen például a YouTube automata szűrőprogramja is törölt korábban teljesen ártatlan tartalmakat.

Az ötlet azt is előírná, hogy a kisebb oldalak fenntartóinak is olyan komplex rendszert kéne fenntartaniuk, amely átvizsgálná a posztokat. Erre nem mindenkinek lesz meg a pénze és lehetősége, így a kisebb oldalak el is tűnhetnek – figyelmeztetnek a bírálók.

A javaslat ellen kikelt egy sor internetes technológiai szakértő – köztük Tim Berners-Lee, akit az internet atyjának is neveznek, és Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója. „A kötelező automata szűréssel a 13-as cikkely példa nélküli átalakulást hozhat az internet világába, az innováció és a megosztás nyílt platformjából az automatizált megfigyelés és a felhasználókat ellenőrző eszközzé téve azt” – írták egy nyílt levélben.

A szerzők támogatják a szerzői jogok védelmét, de azt mondják, a bizottság rossz oldalról közelíti meg a kérdést. Az Independent című lap megjegyzi: a szerzői jogi törvények tartalmaznak kivételeket, például a paródiák esetében. Ezek azonban minden EU-országban mások és mások, és az uniform automata rendszerek nem lesznek képesek kezelni a finom különbségeket. Azaz, a biztos, ami biztos elv alapján a legszigorúbb szűrő terjedhet el – és így leáldozhat a mémeknek is – mondja Julia Reda német európai parlamenti képviselő.

A másik vitatott elképzelés, a 11-es cikkely pedig egyfajta adót vetne ki a linkekre, vagyis a hivatkozásokra. Jelenleg a Google és mások megjeleníthetik találataikban egy publikált cikk összefoglalóját és így a felhasználó eldöntheti, hogy bele akar-e olvasni. Az új szabály szerint erre már engedély kell majd, és esetleg fizetni kell érte.

Közel 170 tudós nyílt levélben tiltakozott, és azt mondta: az új szabály megakadályozná a szabad információáramlást, ami a demokrácia lételeme. Aktivisták most azért kampányolnak, hogy az Európai Parlament utasítsa el a jogi bizottság döntését.”

Forrás:
Egy új szabályozás miatt megsemmisülhet az internet; Szvetnik Endre; Infostart/InfoRádió; 2018. június 22.
Lásd még: Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a digitális egységes piacon a szerzői jogról; Európai Bizottság; 2016. szeptember 14.
Megszavazták: egy lépésre vagyunk attól, hogy megváltozzon az internet, ön sem tölthet majd fel bármit; HVG.hu; 2018. június. 21.
Dühöng az internet Brüsszel új jogszabálytervezete miatt; Mohos Máté; 24.hu; 2018. június 16.
Teljesen megváltozhat az internet, ahogy most ismered; Bátky Zoltán; PC World; 2018. június 21.
Szerdán szavaznak az internetgyilkos uniós szerzői jogi törvényről; Dajkó Pál; IT café; 2018. június 19.
Most gyilkolja meg az EU az internetet?; Kugyela Tamás; EUrologus/Index.hu; 2018. június 20.

Közigazgatás, politika

Harmincmilliárd forinttal nagyobb támogatást kapnának az önkormányzatok

„A költségvetési törvénytervezet elfogadásáig még bőven lehetnek változások a javaslatban, de nagy mozgástérre csak a keretszámokon belül van lehetősége a parlamenti többségnek. Ezért jól látszanak azok a számok, amelyekkel jövőre számolhatnak a települési önkormányzatok.
A jövő évre vonatkozó költségvetési tervezet szerint az önkormányzatok a szerkezetet és a nagyságrendet tekintve szinte ugyanakkora összegből gazdálkodhatnak, mint az idén. Harmincmilliárd forinttal kapnak több támogatást, ennek egy részére – nagyjából húszmilliárd forintra – a garantált bérminimum és a minimálbér emelkedése miatt van szükség, valamint a különböző pótlékok fedezésére, az óvodai és bölcsődei ellátás finanszírozására fordíthatják a települések. A fennmaradó, körülbelül tízmilliárd forint pedig fejlesztési támogatás formájában érkezik hozzájuk.

„A települési önkormányzatok működése nagyjából 2000 milliárd forintba kerül jövőre is, további 1000 milliárd forintot beruházásokra fordítanak, 850 milliárdot pedig a bérekre. Az olyan, egyéb dologi kiadásokra, mint a közvilágítás és a közterületek fenntartása, 790 milliárd forintot költhetnek. Az államháztartástól kapott támogatás 950 milliárd forint lesz (ennek egy részét a költségvetési törvény biztosítja majd, másik része a különböző minisztériumoktól érkezik támogatás formájában), ami 30 milliárddal több, mint az idei költségvetésben – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Elmondása szerint az önkormányzatok nagyjából 960 milliárd forintos iparűzésiadó-bevétellel számolhatnak, de ebből 750-800 milliárd forintot az állam beszámít a működési költségbe. Az önkormányzatok az egyéb működési bevételekből éves szinten nagyjából még plusz 360 milliárd forinthoz jutnak majd.

A helyi önkormányzatok jövőre több mint 737 milliárd forint támogatást kapnak a költségvetési tervezet szerint. Összehasonlítva a 2018. és 2019. évi javaslatokban meghatározott kiemelt előirányzatokat, az látszik, hogy jövőre egymilliárd forinttal többet adna a kormány a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására.

Az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására csaknem kilencmilliárd forinttal több jutna jövőre.
A köznevelési feladatok esetében azonban több mint hárommilliárd forinttal csökkentené a kormány a támogatás összegét a gyermeklétszám csökkenése miatt. A gyermekétkeztetés támogatására 300 millió forinttal kevesebbet szán, és több mint 200 millió forinttal az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatását is csökkentené. Az önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira is kétmilliárd forinttal kevesebbet szánna jövőre a kormány a tervezet szerint.”

Forrás:
Harmincmilliárd forinttal nagyobb támogatást kapnának az önkormányzatok; Kotroczó Melitta; 2019. június 22.

Magyarország sikeresen áll át a digitális gazdaság korszakára

„Magyarország sikeresen áll át a gazdaság forradalmi megújulását jelentő digitális korszakra, ezt mutatják az olyan baden-württembergi óriásvállalatok beruházásai is, mint a Bosch, a Daimler és az SAP – mondta Szijjártó Péter szerdán, Stuttgartban folytatott tárgyalásait értékelve.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar gazdaság korszakhatárhoz érkezett, mert a világgazdaság átlép egy új szakaszba. Ebben mindennapossá válik olyan technológiák alkalmazása, amelyekről eddig „nem is álmodhattunk volna”, ezért az országok számára a korszakváltás sikerességét meghatározza, hogy hová helyezik a beruházásaikat a világgazdaság új szakaszát megjelenítő nagyvállalatok.

Magyarország sikeres ebben a váltásban, ezt mutatja, hogy a digitális korszak „tempóját diktáló” nagyvállalatok „egymás után hozzák Magyarországra az új beruházásaikat” – húzta alá Szijjártó Péter.

A Daimler már a második magyarországi üzemét építi, amely a járműipari társaság „egyik leginnovatívabb gyára lesz”, és a Bosch is sorra indítja el az országban az önvezető autókhoz és az elektromobilitáshoz szükséges technológiákat előállító mérnöki beruházásokat, de ugyanígy tesz mások mellett a sebességváltókat gyártó ZF is – mondta a miniszter. Telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: tárgyalópartnerei mind arról biztosították, hogy „kifejezetten kedvezőnek találják a beruházási környezetet, és újabb beruházásokat hoznak Magyarországra”.

A zalaegerszegi járműipari tesztpálya és a 2019-es költségvetési törvény és adótörvény tervezete is azt szolgálja, hogy Magyarország továbbra is sikeresen tudja vonzani a digitális ipari korszak legjelentősebb beruházásait – mondta Szijjártó Péter. A miniszter gazdasági vezetőkkel folytatott tárgyalási mellett találkozott Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnökkel, a Zöldek politikusával is. A megbeszélésről elmondta, hogy mindkét fél nagyra értékeli a gazdasági és az oktatási együttműködést.

Rámutatott, hogy Baden-Württemberg kormánya a német nyelvű budapesti Andrássy Egyetem egyik főfenntartója. Hozzátette, hogy a tartományi miniszterelnöktől hivatalos látogatásra szóló meghívást is kapott, az októberi találkozón nemcsak a gazdasági és oktatási, hanem a politikai kapcsolatrendszerről is részletesen tárgyalnak majd.”

Forrás:
Magyarország sikeresen áll át a digitális gazdaság korszakára; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2018. június 20.

A Digitális Jólét Program végrehajtását az innovációs és technológiai miniszter irányítja

„A magyar kormány 2015 végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján – indította el a digitális ökoszisztéma egészét átfogó fejlesztési programot. A Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen.
A DJP feladatainak a végrehajtása szervesen illeszkedik az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium tevékenységébe.

Korábban a Digitális Jólét Programot az annak összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos irányította. Az új kormányzati struktúrában a Program irányításáért az innovációs és technológiai miniszter felel.”

Forrás:
A Digitális Jólét Program végrehajtását az innovációs és technológiai miniszter irányítja; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 18.

Deutsch Tamás: méltó helyre kerül a Digitális Jólét Program

„Az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, méltó helyére kerül a Digitális Jólét Program – mondta az InfoRádiónak Deutsch Tamás, a terület leköszönő miniszterelnöki biztosa. A Fidesz európai parlamenti képviselője kiemelte: az elmúlt három évben több olyan fejlesztési program is elkészült, amely átfogja a digitalizáció leglényegesebb fejlesztési területeit és megalapozza a minisztérium tevékenységét.
„2015 végén indult útjára az InternetKon, az internet és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció eredményeire építve a Digitális Jólét Program. És a magunk mögött hagyott két és fél esztendőben annak a bizalomra épülő együttműködésnek köszönhetően, amely a magyarországi digitális ökoszisztéma szereplői között kialakult, azaz a piaci szereplők, a szakmai és társadalmi szervezetek, a legkülönbözőbb műhelyek, illetve az állami szereplők együttműködésének köszönhetően lendületet vett Magyarországon a digitalizáció” – jelentette ki az InfoRádióban Deutsch Tamás.

A Digitális Jólét Programot mostanáig vezető miniszterelnöki biztos elmondta, olyan fejlesztési programok indultak útjára, amelyek európai összevetésben is elismerést, sőt figyelmet kiváltó programok voltak. Magyarországon két lépcsőben 27 százalékról 5-re csökkent az internetezést terhelő adó. Ez 2016 óta összességben is majdnem 40 milliárd forintnyi pénzt hagyott a magyar vállalkozások, a magyar családok zsebében.

Deutsch Tamás jelezte, elkészültek a nagy átfogó, a digitalizáció leglényegesebb területeit érintő fejlesztési programok. Például Magyarország digitális oktatási stratégiája, amelynek megvalósítása már megkezdődött.

„A teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása lezajlik az előttünk álló 3-5 esztendőben. Elkészült Magyarország gyermekvédelmi stratégiája, hogy meg tudjuk óvni az internethasználat létező kockázataitól a gyermekinket, unokáinkat. Elkészült Magyarország digitális startup-stratégiája, hogy lendületet adjunk az innovatív, a legizgalmasabb, leginkább versenyképes termékek, szolgáltatások előállításával foglalkozó új induló vállalkozásoknak, és elkészült Magyarország digitálisexport-fejlesztési stratégiája, ami további lendületet ad a magyar digitális gazdaság exportteljesítményének” – mondta Deutsch Tamás, és hozzátette, tavaly a kormány döntött a program kibővítéséről is, több mint két tucat új területen, a digitális sportstratégiától kezdve Magyarország digitális agrárstratégiájának az előkészítéséig.

„A digitális jólét program kibővítése már a digitális előnyszerzés stratégiája. Erre építve a kormány a választásokat követően a szerkezeti felállását tekintve is átalakult – mondta, arra utalva, hogy létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium. –

Az elmúlt két és fél évben végzett munkánk legnagyobb elismerése, hogy az új tárca feladat- és hatásköreibe beilleszkedik, sőt az egyik legfontosabb építőeleme a Digitális Jólét Program.” Így már nem miniszterelnöki biztos fogja irányítani a programot, hanem Palkovics László miniszter. Deustch Tamás feladatai ezzel véget értek. Európai parlamenti képviselőként fog tovább tevékenykedni – árulta el az InfoRádiónak.

„A két és fél év alatt elkészült szakmai fejlesztési programok alapvetően kirajzolják azt az irányt, amely felé Magyarországnak mennie kell. Rendkívül hangsúlyos a digitálisinfrastruktúra-fejlesztés, a vezetékes és a mobilinternet-hálózat színvonalának további fejlesztése” – mondta a leköszönő miniszterelnöki biztos, és hozzátette: három területen kell megvalósítani a stratégiákat.

Deutsch Tamás szerint a digitális írás- és olvasástudás színvonalának emelésében kell sokat tenni, ennek a megvalósítása már megkezdődött. Nagyon fontos a gazdaság versenyképességének a javítása, hogy sikeresen megtörténjen a digitális átalakulás. És végül nélkülözhetetlen, hogy a magyar állam, a magyar önkormányzati igazgatás teljes egészében az e-közigazgatás logikája mentén működjön, hogy minél hatékonyabban tudják a polgárok, a vállalkozások az ügyes bajos dolgaikat intézni.”

Forrás:
Deutsch Tamás: méltó helyre kerül a Digitális Jólét Program; Infostart 2018. június 18.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja a megyei jogú városok fejlesztéseit

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja a megyei jogú városok fejlesztéseit, projektjeik folytatása érdekében mindig nyitott az egyeztetésekre – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) képviselőivel tartott egyeztetés után a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ITM tevékenysége számos ponton kapcsolódik a városokhoz, a kormányzati ciklus elején ezért indokolt áttekinteni a legfontosabb teendőket.

Szita Károly kaposvári polgármester (Fidesz), az MJVSZ elnöke közölte, hogy a következő évek közös feladatait áttekintve biztosították egymást a támogatásukról, a városvezetők egyes projektek felgyorsítását kérték a minisztertől.

Palkovics László az együttműködés területei közül kiemelte a közintézmények energetikai fejlesztéseinek felgyorsítását, valamint a tömegközlekedés átalakítását egységes irányítású, a mostaninál hatékonyabb, utasbarát rendszerré.

Hozzátette, hogy a minisztérium a smart city (okos város) fejlesztések terén is segítheti az egyetemeket és szakképző központokat működtető önkormányzatokat. Szita Károly szerint a 2 millió embernek otthont adó 23 megyei jogú város működésének minden területe kapcsolódik az innovációs tárcához.

Kiemelte, hogy a 3500 milliárd forint értékű Modern városok program az évszázad legnagyobb fejlesztéseként nemcsak a településeket, hanem az agglomerációk fejlődését is támogatja. Közintézmények épülnek és korszerűsödnek, ipari parkok és sportlétesítmények jönnek létre, energetikai beruházások indulnak és közszolgáltatások korszerűsödnek a következő években – tette hozzá.

Szita Károly sürgette a hulladékgazdálkodás fejlesztését és hozzátette, hogy a megyei jogú városokban a környéken lakók közül is sokan vállalnak munkát, így a tömegközlekedés fejlesztése túlmutat a helyben lakók érdekein.”

Forrás:
Az ITM támogatja a megyei jogú városok fejlesztéseit; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Újabb önkormányzatok csatlakoztak a központi ASP-rendszerhez

„Muhi, Nagycsécs, Sajóörös – Sajóörös, Nagycsécs és Muhi csatlakozott a közigazgatást korszerűsítő ASP rendszerhez.

A három dél-borsodi településen 6 millió forint támogatással megtörtént az ASP rendszerhez való csatlakozás. A projekt végrehajtása során a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentése és a minőségi színvonal emelése érdekében megtörtént az informatikai rendszer fejlesztése és az elektronikus ügyintézés kiépítése a közös hivatalban.

Könnyíti a munkát
Az önkormányzati ASP rendszerben iratkezelő rendszert, elektronikus ügyintézési portált, gazdálkodási rendszert, ingatlan vagyonkataszter rendszert, önkormányzati adórendszert, ipar- és kereskedelmi rendszert és hagyatéki leltár rendszert építettek ki. Az ASP központhoz történő csatlakozáshoz a pályázat keretein belül 9 munkaállomást monitorral, 9 kártyaolvasót, 3 multifunkcionális nyomtatót és 1 Switch eszközt vásárolt az önkormányzat.

Központi oktatás
Megtörtént az informatikai biztonsági szabályzat átdolgozása és az iratkezelési szabályzatnak az ASP működési rendjéhez való igazítása. Az adatmigrációval az ASP szolgáltató által meghatározott módszertan alapján elvégezték az adatok betöltését az informatikai rendszerbe.

A pályázati forrásból a közös hivatal valamennyi köztisztviselője részt vett a szükséges oktatásokon. Az ASP szolgáltatás technológiailag és gazdaságilag is kedvező megoldást jelent a településeknek, közigazgatási feladataikat széles körben támogatja és integrált alkalmazásokhoz is hozzáfér.”

Forrás:
Már akadálytalan az elektronikus ügyintézés; BOON; 2018. június 20.

Elindult az Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR)

„Az Agrárminisztérium célja, hogy az Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) egyre inkább az élelmiszeripar információs központjává váljon, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat – mondta Zsigó Róbert élelmiszerbiztonságért felelős államtitkár az ÉLIR honlap megnyitója alkalmából tartott rendezvényen.
A modern piacgazdaságban a vállalatok hatékony működéséhez, a szakpolitikák kialakításához és nyomon követéséhez, az élelmiszeriparban végbemenő gazdasági folyamatok jobb megértéséhez elengedhetetlen, hogy pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a piacok állapotáról és a várható változásokról. Az információáramlás megkönnyítése érdekében az Agrártárca Élelmiszeripari Főosztálya az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködve létrehozta az ÉLIR-t.

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet, hogy az Élelmiszeripari Információs Rendszer fejlesztése egy átfogó, több éves folyamat, amelynek csupán első állomása a honlap elindítása. Az új online adatbázis célja, hogy az élelmiszeriparral kapcsolatos statisztikai adatokat, információkat integráltan, felhasználóbarát módon, módszertani útmutatóval együtt jelenítse meg.

Az államtitkár hangsúlyozta: a technikai részletek kialakításával párhuzamosan megkezdődött a szorosabban vett szakmai munka is. Egyrészt elkészült az ÉLIR adatigényének meghatározása, valamint ehhez kapcsolódva az ÉLIR intézményi adatszolgáltatói körét is pontosították. Egyeztetések történtek továbbá a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet kompetens munkatársaival az átadható adatokról és a honlapon való prezentálásuk módjáról. A felhasználóikat arra biztatják, hogy osszák meg velük észrevételeiket, javaslataikat – fogalmazott az államtitkár…”

Forrás:
Az agrártárca új adatbázissal segíti az élelmiszeripart; Agrárminisztérium; 2018. június 20.
Élelmiszeripari Információs Rendszer; Agrárgazdasági Kutató Intézet; 2018

Informatika, távközlés, technika

Őszre napirendre kerül az e-mobilitásra vonatkozó törvény

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyelőre gyermeki korban van, de úgy szeretne építkezni, hogy őszre jogalkotói helyzetbe kerüljön, és a lehető legbölcsebben előkészített törvényjavaslatot tudja beterjeszteni a kormánynak – erről a tárca fenntarthatóságért felelős államtitkára beszélt a Közlekedéstudományi Egyesület, a Jedlik Ányos Klaszter és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont által szervezett tegnapi E-mobilitás konferencián.

Weingartner Balázs utalt arra, hogy néhány hónap múlva valóban napirendre kerülhet a régóta ígért e-mobilitás-törvény. A szakpolitikus elmondta, hogy aktualizálni kell a hazai elektromos közlekedés elterjedését megalapozó Jedlik Ányos-tervet, és bár nem terveznek alapvető irányváltást, felülvizsgálatra és „finomhangolásra” szükség lesz.
„A szakértők szerint a 21. században húszezer évnyi innováció éri az emberiséget, ez a tempó, tehát extrém módon rugalmasnak kell lennünk” – jegyezte meg. A cél, hogy 2020-ra megteremtsék a piaci szabályozáshoz szükséges kereteket, még úgy is, hogy azt még nem feltétlenül a megtérülés szempontjaira hegyezik ki. Az elektromos autótámogatási program 2018 végéig biztosan megmarad, az igény ez iránt negyedévente duplázódik. Eddig ezer gépjármű vásárlása történt meg, elektromos töltőből pedig 200-at telepített 70 önkormányzat, és további 300 egységet helyeznének üzembe 2018–2019-ben.

Weingartner Balázs kitért arra, hogy a közösségi közlekedésben 60 százalékos szeletet képvisel a buszozás. Ezen belül 2025-re két számjegyű arányt szánnak az elektrifikálásnak. További terv az autonóm autó technológiájának tesztelése a forgalomban, illetve az otthon töltés alapjainak lefektetése.”

Forrás:
Őszre napirendre kerül az e-mobilitásra vonatkozó törvény; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2018. június 22.

2018 végére elkészül a zalaegerszegi autóipari tesztpálya első üteme

„„Magyarország az Ausztriával és Szlovéniával partnerségben, Zalaegerszeg-Graz-Maribor térségében kialakítandó nemzetközi közúti tesztfolyosóval valós környezetben is segítheti a hálózatba kapcsolt és elektromos hajtású járművek fejlesztését” – mondta el Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az uniós szakminiszterek tematikus megbeszélésén 2018. június 19-én, Göteborgban.
Harmadik alkalommal tartottak magas szintű találkozót az összekapcsolt és autonóm járművekről az Európai Bizottság, a tagállamok és az iparág képviselői, a tavalyi amszterdami és frankfurti egyeztetések után ezúttal Svédországban. A mobilitás legújabb irányai a várakozások szerint jelentősen hatékonyabbá, biztonságosabbá és az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás révén környezetkímélőbbé tehetik a közlekedést. A szakpolitikáknak és ágazati szabályozásoknak e lehetséges hasznok kiaknázása érdekében támogatniuk kell a fenntartható fejlődést.

Az Európai Bizottság idén májusban közzétett elemzésében úgy véli, a vezető nélküli autók a gőzmozdonyok és a gépkocsik megjelenéséhez fogható mértékben változtatják meg a mindennapi életet. A Boston Consulting Group becslése szerint 2025-re a világszerte eladott járművek 20 százaléka automatizált lesz. Az új típusú mobilitás támogatja az Európai Unió abbéli ambícióját, hogy iparát erősebbé és versenyképesebbé tegye, új munkahelyeket teremtsen, és felpörgesse a gazdasági növekedést. Az előrejelzések az autonóm és összekapcsolt járművek megélénkülő piacának köszönhetően 620 milliárd eurós bevétel-növekedést prognosztizálnak a kontinens járműgyártása, és további 180 milliárd eurós többletet az európai elektronikai ipar számára a következő évtized derekára.

Mosóczi László a technológiaváltás kedvező hatásait értékelve elmondta: „A személygépjárművek területén a biztonság, a közúti balesetek számának csökkentése, a dugók, torlódások megritkulásával az emberek időmegtakarítása a fő szempont. A közösségi közlekedésben az utasok kényelme és a járatok pontossága az elsődleges cél, a szállítmányozás területén pedig az idő- és költséghatékonyság. A kapcsolt járművek kevesebb üzemanyagot használnak fel, így a környezeti terhelés mérséklődik, a károsanyag-kibocsátás csökkentése a városok élhetőségét segíti elő.”

Az államtitkár az egyik legfontosabb technikai kihívásként említette meg, hogy jelenleg még nincs megbízható megoldás az akár csak egyetlen autonóm járműből származó, óránként több terabyte-nyi adat továbbítására és feldolgozására. A magyar kutatók nagy erőkkel dolgoznak egy olyan közlekedési felhő létrehozásán, ahol ezeket a problémákat kezelni lehet.

Mosóczi László hozzátette, hogy Zalaegerszegen épül Közép-Európa legkorszerűbb autóipari tesztpályája, az első ütemet még idén átadják a járműfejlesztőknek. A létesítmény kialakításával Magyarország megőrizheti pozícióját a járműipar piaci versenyében, bekapcsolódhat a kutatás-fejlesztés-innováció fősodrába, ezzel hosszú távon javítva a hazai versenyképességet. A valós közúti körülmények közötti tesztelést a támogató szabályozási környezeten túl infrastrukturális fejlesztések is segítik. A Zalaegerszeg gyorsforgalmi bekötését megteremtő M76 intelligens úthálózati elemekkel, szenzorokkal egészül ki. Tervben van az M7 autópálya és a négysávosra bővülő M70 autóút felszerelése is magas szintű kommunikációs eszközökkel. Idén márciusban a magyar, osztrák és szlovén közlekedési tárcák együttműködési megállapodást kötöttek az önvezető autók fejlesztését szolgáló nemzetközi tesztelési korridor kialakítása érdekében.

A következő tematikus magas szintű találkozó házigazdája 2018 novemberében Bécs lesz, a megbeszélés elsősorban a szakértői eszmecserére kíván majd lehetőséget biztosítani.”

Forrás:
2018 végére elkészül a zalaegerszegi autóipari tesztpálya első üteme; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. június 19.

A MÁV egyszerűsíti az online jegyvásárlást

„A MÁV-START online jegyvásárlási rendszerében már elérhető a mentett bankkártyával való fizetés lehetősége is. Az OTP Mobil SimplePay nevű fizetési megoldására támaszkodó fejlesztésnek köszönhetően az elektronikus jegyváltás folyamata jelentősen egyszerűbb és gyorsabb lesz.

Az online jegyvásárlási rendszer, az e-Ticket gyors ütemű bővülése miatt döntött a vasúttársaság a további fejlesztések mellett. Az új fizetési megoldás az utasok számára a jelenleginél nagyobb kényelmet, a MÁV-START számára pedig nagyobb üzembiztonságot nyújt. A SimplePay rendszerben a fizetéshez szükséges kártyaadatokat is rögzíteni lehet, így azokat nem kell minden vásárlásnál újra megadni, a korábban elmentett kártyaadatok egy gombnyomással kiválaszthatók a fizetéshez. Akár több bankkártya is elmenthető a fiókban, és a vásárlás végén csak ki kell választani a megfelelőt. A jegyvásárlási funkcióval kibővített Vonatinfó alkalmazás tesztelése során is bevált a mentett bankkártyával történő fizetési folyamat, amit hozzáillesztettek az e-Ticket rendszerhez is.

A kártyaadatokat közvetlenül a fizetési szolgáltató tárolja szigorú biztonsági előírásoknak megfelelve. A MÁV-START a fizetési rendszerből nem ismer meg, és nem tárol semmilyen banki adatot, azokat továbbra is csak a fizetési szolgáltató és a számlavezető bank kezeli.

Az utas a jegyét továbbra is a vásárláskor kapott kóddal nyomtathatja ki a vasútállomásokon található automatákból, e-vonatjegy vásárlása esetén pedig akár okostelefonon, tableten vagy kinyomtatva is bemutathatja.

A visszaváltott jegyek árának visszatérítésében nincs változás, azt továbbra is a vásárláskor használt kártyához tartozó számlára utalják bankkártyás jóváírásként. Az online visszatérítés esetén a kezelési költség mértéke kedvezőbb az üzletszabályzatban előírtaktól: a menetjegy és a gyorsvonati pótjegy esetén a visszatérítendő menetdíj 10 százaléka. A többi felár (IC pótjegy, helyjegy) esetén a vonat indulása előtt legkésőbb 24 órával kezdeményezett visszatérítésnél nincs kezelési költség; ha már nincs 24 óra a vonat indulásáig, de a visszatérítést a vonat indulása előtt legkésőbb 1 órával kezdeményezik, akkor a visszatérítendő pót- és/vagy helyjegyek árának 10%-a a kezelési költség. Számla a vásárlással egyidejűleg igényelhető, e-vonatjegy azonban csak elektronikus számla egyidejű igénylésével vásárolható.

Az online jegyvásárlásról bővebb információ a MÁV-csoport honlapján, a belföldi utazás/jegyértékesítés menüpontban található, vagy a MÁVDIREKT vonalain, a +36 (1) 3 49 49 49-es telefonszámon, Telekom hálózatból a +36 (30) 499 4999-es, Telenor hálózatból a +36 (20) 499 4999-es, Vodafone hálózatból pedig a +36 (70) 499 4999-es számon kérhetnek segítséget a jegyvásárlók.

Háttérinformációk:
Az internetes jegyvásárlás lehetőségét a MÁV-START még 2008-ban vezette be (e-ticket). Szabályozási és technikai okokból az online váltott jegyeket eleinte ki kellett nyomtatni a jegykiadó automatából, majd később, 2011 novemberétől már otthon kinyomtatott jegyekkel is lehetett utazni. 2012 decemberétől előbb csak az IC-ken, majd a gyorsvonatokon is lehetővé vált a nyomtatás nélküli, okoseszközön történő vonatjegy-bemutatás. Az utasok igényeit követve ezt a lehetőséget – e-vonatjegy néven – a vasúttársaság 2016 novemberétől kiterjesztette a belföldi járataira.

2013 júniusától az otthon nyomtatott jegyeket 3%-os engedménnyel vásárolhatták meg az utasok. 2017. december 10-től az NFM engedélyével az önkiszolgáló vásárlás népszerűsítése érdekében a MÁV-START 5%-os kedvezményt vezetett be az interneten történő vásárlások automatás átvétele esetén. Az e-vonatjegyek (online vásárolt és otthon kinyomatatott, vagy okostelefonon, tableten vagy laptopon, tehát nyomtatás nélkül is bemutatható jegyek) esetében a kedvezmény mértéke 10%. Egyes, csúcsidőn kívül közlekedő vonatokra 100 km feletti utazás esetén 20% kedvezmény jár, ha az utas e-vonatjegyet vásárol.

Mindezen fejlesztések hatására az online jegyvásárlás dinamikusan növekszik. Idén május végéig több mint 1,35 millió vásárlás történt online, ami 79%-kal haladja meg az előző év azonos időszakát. Ezen belül több mint 1,2 millió vásárlásnál az e-vonatjegyet választották, ami az előző évinek több mint a duplája (a növekedés mértéke 120%). 2018-ban a nem díjmentesen utazók már közel 4%-a utazott online vásárolt jeggyel, egy évvel ezelőtt az arány alig több mint 2% volt. A növekedés mértéke közel 70%-os. A növekedés motorja az e-vonatjegy, ugyanis nemcsak azok váltottak erre a jegyvásárlási formára, akik eddig is online vásároltak, hanem olyanok is, akik eddig nem interneten vásárolták meg a vonatjegyüket.

Az e-vonatjegy bevezetése lehetővé tette, hogy a jegyvásárlás a népszerű Vonatinfó alkalmazáson keresztül is elérhető legyen. Az alkalmazásból 10%-os kedvezménnyel vásárolhatók e-vonatjegyek, és itt is érvényes a @ jellel jelölt, csúcsidőn kívüli vonatokra igénybe vehető 20%-os árengedmény. Android operációs rendszeren 2017 novemberétől több mint 1000 felhasználó bétatesztként használhatta a jegyvásárlási funkcióval kibővített alkalmazást. A teszt sikeres lezárása és a jelzett hibák javítása után május végével megkezdődött a mobil jegyvásárlási funkcióval bővített Vonatinfó applikáció fokozatos kiterjesztése. A Google Play áruházon keresztül a Google fokozatosan bővülő számú felhasználó részére kínálja fel a frissítés lehetőségét, ami július közepére ér el az összes androidos felhasználóhoz. A jegyvásárlási funkcióval bővített Vonatinfó várhatóan nyár végén az iOS készülékekre is letölthetővé válik.”

Forrás:
Egyszerűsödik az online jegyvásárlás; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2018. június 20.

Trabanttal szállni… a magyar űriparról

„…Miért ne építhetnénk saját műholdat? – kérdez vissza Ferencz Orsolya, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tudományos főmunkatársa, akit a magyar űripar lehetőségeiről faggattunk. A szakember alapvető jelentőségűnek tartja új hazai űrkutatási stratégia megalkotását ahhoz, hogy magasabb szintre lépjen ez a terület.

Tavaly tavasszal jelentették be, hogy Trabant (Kísérő) néven közös orosz–magyar műhold épül, amely forradalmian új, eddig nem látott nagy felbontású plazmafizikai méréseket végez a Föld közvetlen környezetében – mindezt magyar intézetek és űrtechnológiai cégek fejlesztéseivel. Mikor indul a Trabant?
– A start tervezett időpontja 2022, de erre ne tegyen fel sok pénzt, mert az űrkutatásban a csúszások rendszeresek. Jelenleg a tervezési fázis végén járunk, júniusban Moszkvában tovább finomítjuk a részleteket az orosz kollégákkal.

A Trabant tehát megépül, de lehet, hogy egy-két évvel később indul el, bár mi a 2022-es céldátumot szeretnénk tartani.

FELISMERT SAROKPONT
– A Műegyetemen miniatűr műhold épült, illetve épül. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban a térségben egyedülálló űrlaboratóriumot adtak át idén tavasszal. De mit adott a hazai űrkutatásnak munkahelye, az ELTE?
– Az országban itt, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékén folyik az egyik legkomolyabb űrrel kapcsolatos képzés. Nemcsak az oktatásban, hanem az alapkutatásban is részt veszünk, hazai és nemzetközi programokba kapcsolódunk be. Folyamatos a kapcsolatunk az űripar szereplőivel, ami konkrét űreszközök fejlesztésében is tetten érhető. Az ELTE üzemelteti az elsősorban alacsony frekvenciás elektromágneses hullámjelenségeket figyelő, a világ hat kontinensén jelen lévő földi mérőrendszert (az AWDANet hálózatot). Ez a hálózat a műholdas mérésekkel együtt nagyon nagy jelentőségű, mert az űridőjárásról ad alapinformációkat. Itt fejlesztettük ki az űriparral együttműködve a SAS műszercsaládot – ennek egy példánya most is a nemzetközi űrállomás külső felszínére erősítve repül, amely szintén az elektromágneses hullámok mérésére alkalmas. A Trabant tudományos eszközeinek hetven százalékát magyarok fejlesztik, ebből a munkából is kivesszük a részünket.

– Miért fontos az űrkutatás, az űrtudomány?
– A múlt század ötvenes éveitől egyre nagyobb elánnal hódítja meg az emberiség a világűrt.
A hírközlés, a távközlés, a meteorológia, a navigáció valamennyiünk életében jelen van, ezek a szolgáltatások elképzelhetetlenek a világűrben keringő műholdak nélkül. Közel nyolcmilliárd ember élete alapul az űrtudomány eredményein, tehát messze nem arról van szó, hogy laborok mélyén öncélú ötletek megvalósításán dolgoznának a kutatók. Új irány az űridőjárás, amely egyre fontosabb szempont, hiszen az ember létrehozta az úgynevezett technoszférát, amely nagyon kiszolgáltatott a világűrből érkező hatásoknak. Egy hatalmas napkitörés például egy egész kontinens telekommunikációját, elektromos rendszerét képes tönkretenni. Ha nem készülünk fel ilyen hatásokra, átmenetileg összeomolhat napjaink civilizációja.

– Magyarország nagyon sok világhírű tudóssal és eszközzel járult hozzá a világűr meghódításához. Kármán Tódor, Bay Zoltán eredményei mellett az Interkozmosz program keretében végrehajtott kísérletek is jelentősek voltak. A posztszocialista országok közül Magyarországot először hívta meg az ESA (Európai Űrügynökség) a tagjai közé (1994), ám hazánk csak 2015-ben csatlakozott, holott a sokkal kevésbé jelentős űrtevékenységgel rendelkező országok már jóval korábban tagok lettek (Csehország 2008-ban, Románia 2011-ben, Lengyelország 2012-ben). Miért halogattuk 21 évig a csatlakozást?
– Bár nekünk, kutatóknak nehéz azt felróni, ha nem értünk a politikusok nyelvén, elképzelhető, hogy az űrkutatók is hatékonyabban lobbizhattak volna a tagságért, azért, hogy ez a terület látható legyen az országos politika számára. Úgy vélem, a politikai tér nem érzékelte, hogy ez a terület egyre nagyobb súllyal jelenik meg a világon. 2015-től tagok vagyunk, annak minden előnyével és kötelezettségével. Nemcsak nálunk, másutt is változik a hozzáállás, és nem mindig előremutatóan. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA is megszenvedi a politikai váltásokat. Amit az egyik kormányzat elindít, a másik leállítja, majd indít egy újabbat. Az űrkutatás helyzete Indiában, Kínában és az utóbbi években Oroszországban kevésbé kiszolgáltatott a napi döntéseknek. Ezekben az országokban a politika felmérte, hogy ez a terület az emberiség jövője szempontjából sarokpont.

– A magyar tudás és űripar a régió és a világ élvonalához tartozik, magasan a magyar gazdaság világban elfoglalt súlya felett vesz részt az űripari alkalmazásokban és alapkutatásokban – nyilatkozta a közelmúltban. Miben nyilvánul meg a kiválóságunk?
– Két példát említek. A Csurjumov–Geraszimenkó üstököshöz indított Rosetta űrszonda Philae leszállóegységének sikeres landolása jelentős részben magyar eredmény. Az ExoMars misszióban, amely az Európai Űrügynökség Mars-kutató vállalkozása, szintén jelen vagyunk. Ez a két példa jól mutatja, hogy a nagy missziókban is számítanak ránk.

OROSZ KAPCSOLATOK
– Magyarországon korábban mindig a központi költségvetés finanszírozta az űrtevékenységet. Van most ilyen célra elkülönített pénz, pályázati forrás?
– Nagyon minimális. Az ESA-tagdíjon kívül elhanyagolható összeg pályázható ilyen célra. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni kell, állandó költségvetési támogatást érdemel ez a terület – a szakmai szempontok maximális figyelembevételével. A biztos forrás megnyugtató jövőképet adna a kutatóknak, amit úgy kell adni, hogy számonkérhető eredmények szülessenek, ne egy feneketlen kútba hulljon a pénz. Ami nehéz kérdés, hiszen az űrkutatásban a lépték évtizedekben mérhető – a Szaturnusz bolygót és annak környezetét kutató Cassini űrszonda két évtizedes vállalkozás. 1997-ben indult, és 2017-ben semmisült meg a bolygó légkörében. Az űrszonda – a fedélzetre került 12 tudományos műszer közül két berendezés fejlesztésében magyar kutatók és mérnökök is részt vettek – által küldött adatok értékelése még évekig eltart. A befektetett pénz tehát nem azonnal hoz hasznot.

– A Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) az elmúlt években a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik osztályaként működött, most átkerült a külgazdasági tárcához. Nem lett volna jobb, ha az innovációs miniszter felügyeli ezt a területet?
– Magyarországon önálló nemzeti hatáskörben űrkutatás nem értelmezhető. Ennek olyan országokban van létjogosultsága, mint az Egyesült Államok, India, Kína és Oroszország. Hazánk kizárólag a nemzetközi együttműködésekben rúghat labdába. Ezeket az ügyeket a külügyi tárcánál intézik. A világűr speciális, interdiszciplináris terület. Eddig is tárcaközi egyeztetéssel születtek döntések.

– Sokak szerint az ESA-kapcsolat erősítése mellett az orosz vonalra nem maradt elég figyelem. Újraépíthetők a kapcsolatok?
– Az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája volt, hogy ez a szál majdhogynem elsorvadt. A külügyi tárca hatékony közreműködésének köszönhetően sikerült menteni a menthetőt. 2017 februárjában a két ország külügyminisztere újraélesztette a 2000-es Orbán–Putyin űripari együttműködési megállapodást. Tudomásul kell venni, hogy az orosz űrkutatás nélkül a magyar űrkutatás nem értelmezhető. A két ország űrkapcsolata sok évtizedes múltra tekint vissza. Óriási hiba lenne azt a tőkét eltékozolni, miközben a világ többi része kifejezetten keresi az oroszokkal való együttműködést. Nekünk nem kell keresni, mert létezik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy jelenleg csak az oroszok és a kínaiak juttatnak fel embereket az űrbe, és kizárólag az oroszok teszik ezt nemzetközi együttműködésben.

– Mi a helyzet a világ többi űripari szereplőjével?
– Szerintem az orosz szál a legfontosabb, amelyet nem szabad lecserélni az ESA-val, mint ahogy az ESA-szálat sem szabad elszakítani. Kapcsolatban vagyunk a japánokkal, az indiaiakkal és a kínaiakkal is. Az Egyesült Államokkal is erősíteni szeretnénk a kapcsolatot, de velük nehezebb, mert zártabb világról van szó, a saját útjukat járják. Ehhez ütőképes, újraépített magyar kormányzati szerepvállalásra van szükség.

– A teljes űrkutatást (űripar, alap- és alkalmazott kutatás, oktatás) összefogva létre kellene hozni a Nemzeti Űrügynökséget – javasolta –, illetve el kell készíteni a valódi, szakmai konszenzuson alapuló nemzeti űrstratégiát. Mit kellene tartalmaznia a magyar űrstratégiának?
– Valamennyi olyan szempontot, amely egyértelművé tenné, hogy hazánk mit szeretne kezdeni a világűrrel. Ennek nemzetgazdasági, biztonságpolitikai, oktatási, űripari vonatkozásai is vannak.

KIS MŰHELYEK SZEREPE
– Gondolom, önálló műhold építésére – és most nem néhány köbdeciméteres eszközre gondolok, mert abból jelenleg is kettő készül – nem vagyunk alkalmasak.
– Miért ne lennénk azok? Ha Banglades képes volt erre, akkor mi is azok vagyunk. Izgalmas tudományos program vagy eladható szolgáltatás esetén forrást is könnyebb találni. A saját kishitűségünk az egyetlen akadály.

– Magyarországon jelenleg a BHE az egyetlen űripari cég, amelyik nem a pályázatoktól függ, hanem a piaci megrendelésekből származik bevételeinek jelentős része. Hogyan lehetne több ilyen profilú cég?
– Ha sikerül újjászervezni a hazai űrtevékenységet, akkor a cégek könnyebben jutnának ebben a szektorban feladatokhoz és forrásokhoz. Azonban nem elég, hogy valaki azt állítja magáról, hogy űripari cég, bizonyítani is kell a jártasságát. Nem nagy létszámú vállalkozásra kell gondolni, a tudásspecifikáció miatt néhány szakember alkotta műhely is a bolygó meghatározó szereplője lehet. Ez a világ nem arról szól, hogy milyen sokan állnak a futószalag mellett, hanem arról, hogy milyen különleges, speciális feladatok elvégzésére képes valaki.

– A világ űripara 1998 és 2015 között átlagosan évente közel tíz százalékkal nőtt, és csak 2015-ben a szektor bevétele 323 milliárd dollár volt. Mi milyen területen rúghatunk labdába?
– Elsősorban műszerek fejlesztésében, gyártásában lehetünk erősek. Az orosz Szojuz űrhajókra az egyik magyar cég rendszeresen szállít telekommunikációs eszközöket. Az űrhajósokat érő kozmikus sugárzást mérő Pille eszközt folyamatosan fejlesztik a hazai szakemberek. Különleges tulajdonságú fémhabokkal, illetve sugárzásnak ellenálló anyagokkal is ígéretes kísérletek zajlanak. Több olyan terület van, ahol megvan a tudás és a kapacitás, de nincs kellően kihasználva. Azt tapasztalom, hogy mindig az indulás a nehéz. Ha beindul valami, akkor a lehetőségek dinamikusan bővülnek. Ha egy misszióban sikeresen teljesítenek a magyarok, akkor várhatóan újabb megbízást kapnak. Fontos, hogy az utánpótlásképzés folyamatos legyen. Nálunk hiányzik a középgeneráció – éppen az elvesztegetett két évtized miatt –, amelyik a nagy öregektől kapott tapasztalatokat az ifjú titánoknak átadná. A tudás azonban nem vész el, mert az idősek önzetlenül segítik a fiatalokat.

– Mikor megy újra magyar a világűrbe?
– Nagyon remélem, hogy minél hamarabb sor kerül erre. Farkas Bertalan 38 éve járt az űrben, a kétszeres űrturista, a magyar származású Charles Simonyi 2007-ben és 2009-ben töltött néhány napot a nemzetközi űrállomáson.”

Forrás:
Trabanttal szállni; Ötvös Zoltán; Magyar Idők; 2018. június 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos város és mobilitás témakörben együttműködési partnerséget köt az Észak-nyugati Fejlesztési Régió több városa (Erdély)

„Kolozsvár is része lesz annak a partnerségnek, amelyet az okos városok és mobilitás témában történő fejlesztések érdekében kötnek az Észak-nyugati Fejlesztési Régió városai. A protokollumot Kolozsvár mellett Nagyvárad, Nagybánya, Beszterce, Zilah, Szatmárnémeti, Torda, Aranyosgyéres és Dés önkormányzati is aláírják. A protokollum a 2021-2027-es periódusra vonatkozik, ennek megkötése után új tagok is csatlakozhatnak hozzá. „A következő Európai Uniós költségvetési ciklusban az okos városokról a hangsúly az okos régiók felé tolódik el. Egy-egy régió akkor tud versenyképes maradni, ha olyan megoldásokban gondolkodik, amely megkönnyíti a területén belüli mobilitást és az okos városok hat területének – okos emberek, okos kormányzás, okos közlekedés, okos környezet, okos életkörülmények, okos gazdaság – megfelelő újítások bevezetését. Ennek az elmozdulásnak megy elébe a kolozsvári önkormányzat is, amikor stratégiai partnereket keres a régió versenyképességének megőrzése érdekében” – jelentette ki Oláh Emese alpolgármester. (közlemény) – a Transindex.ro portálról”

Forrás:
Okos város és mobilitás témakörben együttműködési partnerséget köt az Észak-nyugati Fejlesztési Régió több városa; Transindex.ro; 2018. június 15.

Csongrád megyében csak három kisebb városnak nincs önkormányzati mobil alkalmazása

„Csongrád megye – Szeged jól el van eresztve a városba látogatók életét megkönnyítő alkalmazásokkal, a hódmezővásárhelyi önkormányzat applikációja az aktuális hírek, közigazgatás és intézmények mellett tartalmazza a turizmus és gasztronómia menüpontokat.

Három hete számoltunk be arról, hogy Szeged turisztikai vonzerejét erősítheti az az applikáció, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének kutatása alapján fejlesztenek. A mobilalkalmazás különböző városi sétákat kínál. Az alkalmazás cikkünk írásának pillanatában egyelőre 500 letöltésnél tart az androidos telefonokat kiszolgáló Google Play áruházban.

Szeged jól el van eresztve a városba látogatók életét megkönnyítő alkalmazásokkal: a Szeged Guide kiemelt látnivalók bemutatását ígéri, de van több applikáció, ami a tömegközlekedésben segít eligazodni, ezenkívül többek között a vadaspark, a füvészkert is saját programmal büszkélkedhet.

A Mórahalom látnivalóit bemutató alkalmazásról tavaly májusban írtunk lapunkban. (2017. május 24.: Ismerjük meg Mórahalmot okostelefonos játékkal!) Ez a homokháti város különlegességeit, a települési értéktárban lévő dolgokat mutatja be. A játék a Miratia alkalmazáson belül érhető el „Aranytallérok nyomában” és „Kisvasúttal hangosan” címen.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat applikációja az aktuális hírek, közigazgatás és intézmények mellett tartalmazza a turizmus és gasztronómia menüpontokat, amelyek kifejezetten a turistáknak szólnak.

A megye nagyobb városai közül Csongrád is rendelkezik önkormányzati applikációval, de ez inkább a helyieknek szolgál információval, a programajánlatok menüpont alatt 5-6 hónapos események szerepelnek. A CsongrádMost alkalmazás környékbeli programokat és eseményeket ígér, de a cikk írásakor épp nulla eseményt mutatott a képernyő.
Makóról a Makó Anno Guide néven érhető el egy, a város múltját bemutató applikáció, amely egyelőre mindössze 100 letöltéssel büszkélkedhet. Ennek használatával a helytörténeti tudnivalók mellett a nevezetességeket bemutató galériával és jeles makóiakkal ismerkedhetünk meg.

Sándorfalvára keresve a Google Play áruházban egy fejlesztés alatt álló, kiadatlan alkalmazást találtunk, amelynek egyelőre a Közterületi bejelentés menüpontja működik csak, az viszont profin. Az illegális szemétlerakástól a kátyúkon és az elmozdult csatornafedeleken át a csőtörésig, veszélyes állatokig bármit bejelenthetünk az önkormányzatnak. Ez ugyan a turistáknak nem nagy segítség, a helyieknek annál inkább.
A Szentesre érkező látogató az egyszerű és könnyen használható My Szentes applikációval éttermeket, szállást, programokat, bankautomatákat és akár fogorvost is kereshet.

A kisebb városok közül nincs mobilapplikációja Csanádpalotának, Kisteleknek és Mindszentnek.”

Forrás:
Okostelefon is lehet idegenvezető: 3 megyei városnak nincs mobilalkalmazása; delmagyar.hu; 2018. június 21.

Modern technológiák, okos városok – „Digitális Állam” szakmai rendezvény a Miskolci Egyetemen

„A modern technológia nem csak új kihívások elé állítja az államot, de egyben új megoldási lehetőségeket is kínál az új, és a régi problémákra. A rendezvény célja, hogy az állam szemszögéből vizsgálja és mutassa be a digitális technológiák hatásait. Ehhez kapcsolódó témakörökben hallhattunk előadásokat szerdán, a Miskolci Egyetemen.

A program „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban” című EFOP projekt keretén belül valósul meg.

A projekt átfogó célja, egy sikeres nemzetközi beágyazódással bíró, interdiszciplináris kutatói hálózat működtetése a fenntartható és inklúzív társadalomfejlesztés területén. Ennek keretében sor kerül a hazai vagy tág értelemben vett kelet-európai innovációs mintázatok feltárására tanulási aspektusból, az európai tudományos hálózatokkal való kooperáció erősítésére, új együttműködések fejlesztésére, a jövőben kiemelkedő jelentőséggel bíró K+F területeken tudományos kapacitások erősítésével, fenntartható fejlesztésével.

Szendi Dóra, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanársegéde a „Smart cityk fejlesztésének lehetőségei az intelligens hálózatok korában” című előadásában vázolta, milyen kutatásokat folytattak eddig a smart city – okos város témakörében. – Áttekintettük, hogy milyen fogalmakat lehet alkalmazni a smart city-k mérésére, és hogy eddig milyen technikák alakultak ki az okos városok mérésére – emelte ki.

2014-es kutatásában Rudolf Giffinger számos kelet-közép európai ország városának „okos teljesítményét” megmérte, ezek között Miskolc is ott volt. – Nálunk is folyamatban van egy kutatás, egy index kialakítását tervezzük, amelyben Miskolc kiemelt szerepet kapna. Ezzel kapcsolatban eddig modell-elemzést végeztünk, Budapestet is vizsgáltuk – hangoztatta Szendi Dóra, hozzátéve: a későbbiekben kérdőíves kutatást is terveznek arra vonatkozóan, hogy az okos városok milyen alkalmazásokat használnak, és mi lehet az, ami tényleg fejlesztheti a város jólétét, a lakosság életminőségét.

– A már eddig megvalósult közlekedésfejlesztésekben és az okos közlekedésben a továbbiakban is van lehetősége Miskolcnak a fejlesztésre, de például a környezet területén az energiafelhasználás okosabbá tétele – az okos mérések bevezetése – is mindenképpen pozitívumot hozhat – nyilatkozta Szendi Dóra.

Előadást hallhattunk még mások mellett Szabó-Tóth Kingától, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetőjétől – „Big Data – digitális társadalomkutatás a digitális államban” címmel, Csemáné Váradi Erika prezentációja pedig a „Digitális állam – új megoldások régi kihívások” címet viselte.

A Miskolci Egyetem részéről három kar vesz részt a projekt megvalósításában: az ÁJK, BTK és GTK. Az Állam-és Jogtudományi Kar esetében három munkacsoport jön létre, ezek civilisztikai kutatásokkal, az állam működésének innovatív vizsgálatával, kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzésével foglalkoznak. A Bölcsészettudományi Kar kutatási területei a társadalmi együttélési formákat, normákat érintik, multikulturális környezetben. A Gazdaságtudományi Kar részéről új technológiai innovációkat vizsgálnak,, elemzik a digitális gazdaság hatását a városi életminőségre, a városok rugalmas ellenállóképességét, az okos város alkalmazások tükrében.

A projekt konzorciumban valósul meg, melyben a főkedvezményezett a Szegedi Tudományegyetem, a konzorciumi partnerek a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Soproni Egyetem.”

Forrás:
Modern technológiák, okos városok – „Digitális Állam” szakmai rendezvény a Miskolci Egyetemen; minap.hu; 2018. június 20.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. június 25.

A globális csúcsok tanulsága: ideje „újratölteni” az együttműködés e fórumait.
A legutóbbi G7-es konferenciát követő közösségi média hadakozás csak egy jel volt a sok közül, amelyek arra mutatnak: ideje lenne újragondolni az ilyen globális fórumok egész rendszerét, lebonyolítási módját, kommunikációs eszközrendszerét. A technológia, amely most a nemzetközi közvélemény elé kiteregetett botrány eszköze volt, lehetne éppenséggel a hatékony együttműködést támogató emeltyű is – véli Richard Attias, az RAA globális tanácsadó cég elnöke, aki olyan nemzetközi szervezeteknek dolgoz ki kommunikációs stratégiákat, vagy szervez nemzetközi csúcsrendezvényeket, mint a Bloomberg Philantropies, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, vagy a Világbank.
A technológia eszköztárának szédületes bővülése sem változtatott azon a tényen, hogy a kommunikáció, a meggyőzés leghatékonyabb módozata a személyes kapcsolatokon, a közvetlen, szemtől szembeni párbeszédeken alapul. A valóságos, fizikai értelemben vett személyes interakció olyan intimitást biztosít, és olyan bizalmat építhet a felek között, amire a digitalizáció kínálta lehetőségek alighanem alkalmatlanok.
Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a személyes találkozások hangsúlyossága mellett ne lenne meg a szerepe a technológiák kínálta lehetőségeknek. A közösségi média, a digitalizáció nem csupán a diplomáciai párbeszédek eredményeinek aláásására alkalmas – mint ahogy az az ottawai csúcs utáni Twitter-üzengetésben megmutatkozott. A digitális eszközök számtalan ponton segíthetnek is: a csúcstalálkozók előkészítésében például, a megvitatandó elképzelések összegyűjtésében, a találkozók inputjának diverzifikálásában. De, hasonlóan forradalmi lehet a hozzájárulásuk a tanácskozások eredményeinek kommunikálásában, az eredmények terjesztésében, és természetesen a különböző forrásokból érkező visszajelzések becsatornázásában is. Az IT-technológiák kinyithatják ezeket a többnyire szűkkörű fórumokat a nagyvilágra: alkalmasak lehetnek arra, hogy a kiválasztott elit politika csinálásába ténylegesen bekapcsolják, bevonják az állampolgárokat.
Akár olyan, első blikkre különlegesnek látszó technológiák, mint a virtuális valóság, vagy a kiterjesztett valóság is megtalálhatják szerepüket a globális csúcsrendezvények, találkozók dinamizálásában: az ENSZ, vagy az UNICEF fórumain például a VR-technológiával készült bemutatók segítették már eddig is a részvevőket az általuk tárgyalt problémák valóságos emberi dimenzióinak, drámájának átélésében.
A Twitter-viták, Facebook-fórumok, vagy Skype-közvetítések tehát nem váltják fel a személyes kontaktus, a közvetlen emberi párbeszéd varázsát. De alkalmasak lehetnek arra, hogy segítségükkel alapvetően újragondoljuk a 21. század globális fórumtalálkozóit: összekössük az eliteket az állampolgárokkal, és egyben számonkérhetőekké tegyük cselekedeteiket.
Reinvent high-profile global summits for a transparen, digital age; Richard Attias; The Hill; 2018. június 18.

A kacagó diplomata: a humor szerepe a digitális kapcsolatépítésben
Emlékszünk a múlt heti összeállításunk egyik vezető hírére? A Gáza határainál tüntető palesztinok ellen véres erőszakot alkalmazó Izraelt Irán legfelső vallási vezetője, Ali Khamenei a Twitteren bélyegezte „rákos daganatnak”. Válaszul az izraeliek, szintén a közösségi média csatornáin, egy sokkal hatásosabb „fegyver” vetettek be: a humort. Egy animált képet (azaz GIF-et) posztoltak ki, amelyen az amerikai (és globális) tömegkultúra meghatározó filmsorozata, a Mean Girls (magyarul Bajos csajok) egyik főhősnője kérdi viccesen fintorogva: „Miért vagy állandóan ilyen megszállottan rögeszmés velem kapcsolatban?”
A humor kommunikációs erejét egyre gyakrabban, és egyre tudatosabban használják a digitális diplomácia szereplői. Van ebben egyrészt egy józan igazodás a potenciális felvevő közeg igényeihez. Aki ugyanis a közösségi médiumok platformjain jár-kel, az biztosan tapasztalhatta már: az online generációk körében elementáris az igény a vicc, a viccesség – vagy annak látszata iránt. A tréfálkozás vágya sokszor már kényszeresnek tűnhet, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a humor, vagy annak látszata ma a megkérdőjelezhetetlen jolly joker a közösségi médián zajló beszélgetésekben. Ugyanakkor az online világ néhány technikai sajátossága is a „humoros” kommunikációs elemek alkalmazását diktálja az üzeneteiket „teríteni akaró” digitális diplomatáknak.
Az egyik emlékezetes humoros e-diplomáciai akció a 2014-ben kirobbanó ukrán-orosz konfliktus Krím-félszigeti eseményeihez kapcsolódott. A kanadai NATO-delegáció egy tréfás térképvázlatban figyelmeztette a területen mozgó orosz katonákat arra, hogy merre van Oroszország, és merre pedig „Nem-Oroszország”. Ezzel azt a kanadai álláspontot kívánták egy szokatlan, hatásos eszközzel hangsúlyozni, hogy szerintük Oroszországnak nincsen keresni valója az Ukrajnához tartozó Krímben.
Az akciónak meg is lett a hatása: a grafikus posztot rövid időn elül 22000-en lájkolták, és csaknem 40000-szer osztották tovább, ami igen jelentős elérést biztosított a közleménynek. E számok jelentőségét az adja, hogy a közösségi médiák által alkalmazott algoritmusok egyébként jelentősen korlátozzák az egyes üzenetek „terítési potenciálját”. A közzétett híreket általában csak azok látják, akik közvetlenül követik az adott Twitter-fiókot, vagy kifejezetten érdeklődnek a fiókot üzemeltető témái iránt. A vicces GIF-üzenet azonban járványszerűen terjedve hatékonyan tudta áttörni az algoritmusok által kialakított és fenntartott „véleménybuborékokat”, és így a normális elérés messze meghaladó nézettséget biztosított a kanadai NATO-hírcsinálók üzenetének.
Ha már így szóba kerültek, érdemes megemlíteni: a rövid, velős, ütőképest és többnyire kifejezetten szellemes külpolitikai üzenetek gyártásában és terjesztésében a digitális diplomácia orosz művelői messze az élen járnak maguk is. Legfontosabb „mém-faragó műhelyük” már jó ideje Oroszország londoni nagykövetségének e-diplomáciai részlege. Ami – legalábbis a mi feltételezésünk szerint – aligha lehet véletlen. Nagy-Britannia ugyanis tradicionálisan az orosz-, majd szovjet-, majd megint csak oroszellenesség élharcosa, s így az információs hadviselésben is Londonban húzódik az egyik legélesebb frontvonal. Az orosz e-diplomácia londoni részlege előszeretettel alkalmazza üzenetei közvetítésére a vizualitást: kifejező képeket, rövid videókat, és mindezt ahol csak lehet némi humorral fűszerezve. A Szkripál-akcióként elhíresült állítólagos mérgezési ügyben például az azonnal – és mondanunk sem kell, bármiféle bizonyíték prezentálása nélkül – felreppent brit vádaskodásokra reagálva a londoni követség digitális média részlege egy fabrikált képet tett fel a Twitterre, amelyen egy kéz látszik, amely csipesszel egy útlevelet emel fel a földről. A képen a felirat: „Megvan a helyszínen talált bizonyíték arra, hogy Putyin rendelte el a mérgezést!” A képen mutatott, photoshoppal gyártott „útlevél”, természetesen az orosz elnöké volt.
When diplomats laugh: the role of humour in digital diplomacy; Ilan Manor; Medium.com; 2018. június 3.
Stand-up Diplomacy. Humour as Public Diplomacy; Paul Rockower; USC Public Diplomacy; 2012. február 14.

Szerelmesfilm napjainkban: a kínai „Egy Út, Egy Övezet” immár a Netflixen
A pakisztáni Gilgit-hegység égigérő, ám veszélyes csúcsai között egy jóképű, kínai hátizsákos turista, és egy elbűvölő szépségű pakisztáni orvosnő keveredik közös társaságba, egy szervezett kalandtúra során. Szó szót követ, kaland és veszély újabb kalandoknak és újabb veszélyeknek adja át a helyét – míg nem a fiatalok egymásba szeretnek.
Könnyű kis kalandról persze itt szó nincsen: nagyon is komoly problémák sokaságán verekszik át magukat a főhősök, kezdve mindjárt a nyelv megértés nyilvánvaló nehézségeivel, majd folytatva a faji előítéletek Ázsia-szerte sokfelé jelenlévő (Kínában pedig hagyományosan erősen érvényesülő) problémájával. Aztán ott vannak az ilyesfajta vegyesházasságok eszméje iránt cseppet sem rajongó családok, a fiú hazájában is, és a lány szülőföldjén is. Ráadásul mintha maga a természet is igyekezne minden lehetséges akadály gördíteni a fiatalok útjába, egy megáradt (és a hőst a hősnőtől időlegesen elszakító) folyó képében. A szerelem azonban mindent legyőz, vallották az ókori latinok, és a jelek szerint az újkori kínaiak is. Azaz, biztos a kínaiak is, de elsősorban a pakisztániak.
Az itt bemutatott történet ugyanis nem a soft power terjeszkedést mind komolyabban gondoló kínai állam propagandafilmje. Ez a produkció a pakisztáni filmipar legújabb sikerdarabja. Lehet persze azzal érvelni, hogy a Chalay Thay Saath című film kicsit melodramatikus, kicsit talán giccses is, mégis van néhány figyelemre méltó vonása, méghozzá olyan, ami a 21. század digitális diplomáciájával foglalkozó szakembernek külön érdekes.
A tavaly bemutatott film már a vetítés első hónapjában beverekedte magát a 20 legnépszerűbb pakisztáni alkotás közé. Keveseknek tűnt fel ugyanakkor, hogy a bemutató különös módon egybeesett a térség geopolitikai szuperprodukciójának, a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosónak a debütálásával. A 62 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházást tartalmazó CPEC-projekt autópályákat, csővezetékeke és más fejlesztéseket irányoz elő Észak-Pakisztánban, s mint ilyen, az ambiciózus kínai „Egy Út, Egy Övezet” kezdeményezés zászlóshajójának számít. Tekintve, hogy ez a beruházás eléri Pakisztán GDP-jének csaknem 20%-át, a kínai-pakisztáni barátság a korábbi szövetségesétől, Amerikától rohamosan eltávolodó ázsiai ország közbeszédének egyik állandó témájává vált. Amire feltűnően rímel a pakisztáni produkcióban készült romantikus kalandtörténet néhány mozzanata. A kultúrákon átívelő, különböző civilizációs hagyományokat összekapcsoló romantikus történetek nem számítanak újdonságnak a pakisztáni filmgyártásban, ahogy a jóval nagyobb termelékenységű szomszéd vár, India filmtermelésében sem. Azonban a főhős, akibe a helyi „alhős” (jellemzően a nő) beleszeret, az mindig fehér ember, jellemzően amerikai, vagy angol. Most azonban fordult a kocka: a cselekmény vezérfonalát kézben tartő főhős, a pakisztáni film történetében először – egy kínai férfi. Ez a kulcsmozzanat jól tükrözi a térségben (és egyben globálisan) átalakuló geopolitikai realitásokat. Tükrözi, és egyben szolgálja is azokat. Hiszen a film Ázsiában (is) az egyik legfontosabb tömegkultúra-formáló eszköz. A digitalizálódó globális kultúra jóvoltából egyben az újsütetű „elektronikus népi diplomácia” egyik legfontosabb terepe. Amit mi sem jelez jobban annál, hogy az amerikai fiú helyett immár kínai férfiba beleszerető pakisztáni leány története már az amerikai nézők számára is elérhető – a Netflixen át.
Now on Neflix: A Love Song to China’s Belt and Road Initiative; Eileen Guo; SupChina; 2018. június 8.

SZAKMAI MŰHELY – Digitális propaganda, digitális dezinformáció. Az Oxford Digital Diplomacy Research Group nemzetközi workshopja
Korábban bemutattuk már őket, de azóta is időről időre idézünk munkásságukból: a digitális diplomácia egyik kiemelkedő kutatóhelye, szakmai műhelye az Oxford Digital Diplomacy Research Group. A román származású Corneliu Bjola professzor vezette egyetemi kutatógárda tagjai között szerepel az izraeli Ilan Manor is, akitől mi is gyakran idézünk elméleti alapvetéseket és gyakorlati elemzéseket egyaránt.
A kutatócsoport az elmúlt héten – a NATO és az EU néhány szakértőjével kibővítve – egész napos workshopot tartott a digitális propaganda, illetve a digitális dezinformálás témájában. Ahogy a program szerkezetéből is látszik, az oxfordi digitális diplomácia kutatók eredeti megközelítést alkalmazva, az elméleti kutató és a gyakorlati információs szakember szemszögéből is szemügyre vették a nemzetközi kapcsolatokat is mind jobban determináló problémákat:
I. Ahogy a lövészárokból látszik
– A közösségi média fegyverként való alkalmazása. Elmélet és gyakorlat. (Elad Ratson, Izraeli KÜM)
– Robot-trollkodás. Minták, hatások, ellenszerek. (Rolf Fredheim, NATO)
– A Daesh-közvélemény feltérképezése nyílt adatok segítségével. (Elizabeth McKee, Brit KÜM)
– Régi problémák, új csatornák. Az EU-intézmények ráébredése az online dezinformáció veszélyére. (Felix Kartte, EU Bizottság)
– A választások biztonságának és sérthetetlenségének védelme. (Ella Fallows, Facebook)

II. Ahogy az elefántcsont toronyból látszik
– A prediktív analítikák használata az online gyűlölködés előrejelzésében. (Libby Hemphill, Michigani Egyetem)
– Az online gyűlölködés kezelésének jogi problémái. (Victoria Baines, Oxford Internet Instiute)
– Kitörés a diplomáciai visszhang burokból. Információs hadviselés. (Shaun Riordan, Clingendael Intézet)
– A gyűlölet visszhang kamráinak szétzúzása. (Corneliu Bjola, Ilan Manor, Oxford Dig. Dipl. Res. Gr.)
– A pártos ellenségeskedés ösztönzői a közösségi médiában. (Nahema Marchal, Oxford Internet Institute)

A rendezvényről remélhetőleg hamarosan rendelkezésre álló részletesebb beszámolókat is haladéktalanul megosztjuk majd olvasóinkkal.
Oxford Digial Diplomacy Research Group; Facebook

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Új szócikkekkel bővült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia

„”Friss (2018. június) szócikkek az Internetes Jogtudományi Enciklopédia honlapján:
[33] A véleménynyilvánítás szabadsága (Alkotmányjog rovat) – Koltay András
[32] Ombudsman (Alkotmányjog rovat) – Somody Bernadette
[31] A jogi személyek személyes joga (Nemzetközi magánjog rovat) – Szabados Tamás
[30] A common law jogrendszerek (Jogösszehasonlítás rovat) – Kelemen Katalin
[29] Az emberi méltósághoz való jog (Alkotmányjog rovat) – Zakariás Kinga
[28] Szerződés (Jogtörténet rovat) – Bónis Péter
[27] Zálog (Jogtörténet rovat) – Bónis Péter
[26] A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya (Alkotmányjog rovat) – Molnár Tamás (2018.
június)

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak.

Az Enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársai kezdeményezték, azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította, kiadása több hazai jogtudományi kar együttműködésében valósul meg.

Forrás:
Elkészült szócikkek; Internetes Jogtudományi Enciklopédia; 2018. június

Mesterséges intelligencia és nacionalizmus

„A mesterséges intelligencia (MI) neves szakértője, Ian Hogarth saját blogján közzétett, részletes példákban gazdag elemzésében nem kevesebbet állít, mint hogy az MI területén várható fejlődés az atomfegyverek generálta fegyverkezési versenyhez hasonló fejleményeket és jellemzőket fog eredményezni, mindenek előtt a gépi tanulásnak köszönhetően. Az általa „mesterséges intelligencia nacionalizmusnak” (AI Nationalism) nevezett jelenség értékelése szerint a geopolitikai viszonyokat is át fogja szabni, ahogy tette azt az atomfegyver vagy a legnagyobb kőolajkészletek birtoklása. A gépi tanulás univerzálisan felhasználható technológia, ami minden ágazatra és a társadalom minden szegmensére kihat. A gazdaság és a hadviselés átalakítására olyan hatással van a gépi tanulás, ami a szerző szerint az országokon belül és a nemzetközi térben is az instabilitást fokozza. Az MI-hez köthető fegyverkezési verseny a kulcsországokban protekcionista állami beavatkozásokhoz vezet, ami megnyilvánulhat saját élenjáró vállalatainak, a „nemzeti bajnokoknak” (national champions) támogatásában, külföldi cégek felvásárlási akcióinak megakadályozásában vagy éppen a tehetségek bevonzásában.

Az elmúlt években a gépi tanulás kutatása és kereskedelmi hasznosítása meghökkentően nagy léptékkel haladt előre. A gépi képalkotás már az összetett feladatokban is megközelítette az emberi pontosságot, a fordítóprogramokban pedig az ideghálózatok mintájának adaptálása hozott hatalmas előrelépést. (A Microsoft fordítóprogramja mandarinról ma már jobban fordít angolra, mint arra – a hivatásos tolmácsokat leszámítva – az emberi gyakorlat képes.) A világvezető brit MI-vállalat, a DeepMind kifejlesztette az AlphaGo-t, amely öntanulással képezve magát legyőzte a go-játék világbajnokát, mintegy 30 millió lépést sajátítva el a mesterektől. Az AlphaZero ennél is tovább ment, anélkül, hogy már nem is gyakorolt emberi lépésekből kiindulva, csak saját maga ellen játszva csiszolta „tudását”. Az eredmény: legyőzte az AlphaGo-t, de az úgynevezett „tanulás-átvitellel” (transfer learning) a sakk és a japán stratégiai játék, sógi bajnokait is legyőzte. Bár az AlphaZero még nem jelenti az általános mesterséges intelligencia (AGI) megjelenését, de fontos lépést jelent abba az irányba. A gépi tanulás hihetetlen mértékben fejlődik a keresőmotorok, a célcsoport-kijelölés, a raktározás automatizálása, az önvezető autók, a drogfelderítés, a kiberbiztonság vagy a robotika területén.

A szerző szerint a gépi tanulás három fő ok miatt fokozza az instabilitást a világban. A kereskedelmi alkalmazások munkahelyek millióit rombolhatja le, új utakat nyithat meg a hadviselésben (kibervédelmi és -támadási képességek, önvezérelt és félig önvezérelt fegyverek), a tudományos és műszaki kutatások terén pedig akkora előnyhöz juttathat egy adott államot, ami kivédhetetlenné teheti támadásait más országok ellen. Az ambiciózus hatalmak nem véletlenül tételezik úgy a gépi tanulást, mint ami az alapvetően fogja differenciálni az országokat hatalmuk mértékében. Márpedig a szupremáciára törekvés az egyik legerősebb motiváló erő az országok számára, ez pedig fegyverkezési versenyhez vezet.

A versenyhelyzetet meghatározza, hogy jelenleg csak az Egyesült Államok és Kína rendelkezik „nemzeti bajnokokkal”: a világ hét legnagyobb, a mesterséges intelligenciába is erőteljesen beruházó info-technológiai cége (Google, Apple, Amazon, Facebook, Baidu, Tencent, Alibaba) székhelye ennek a két országnak valamelyikében van. A nemzeti iparstratégiájuk ezért nagymértékben eltérhet azoktól az országokétól, amelyek csak ügyfelei a nagy világvezető cégeknek. Az óriáscégek hatalmas ereje miatt gyakran elmosódik a határ a kormányzat és az üzleti szféra között. Az amerikai, de különösen a kínai gyakorlatban a kormányzat, a katonai célú igénybevételt is beleértve, erőteljesen építenek az óriáscégek tudására – ami nem meglepő annak tükrében, hogy ezek a cégek nagyságrendekkel többet költenek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kutatására, mint a kormányzatok.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiában Kína mindenkit megelőz, és az egyetlen olyan ország, amelynek vállalatai az amerikai cégekkel versenyezni tudnak. Csak néhány jellemző Kína „MI-nacionalizmusának” törekvéseiből. Az államvezetés legfelsőbb szintjén fogalmazták meg azt a célt, hogy Kína 2030-ra a világ vezető hatalma lesz a mesterséges intelligencia terén. Ennek részeként többek közt 2 milliárd dollárért építenek MI-technológiai parkot Pekingben, és – becslések szerint – 140 milliárd dolláros állami alapot („Big Fund”) hoztak létre a hazai félvezetőipar bővítésére. Az állam láthatóan a nemzeti bajnok cégekre akar alapozni több kulcsterületen: így a Tencentre az orvosi képalkotásban, a Baidura az önvezető járművek terén. A kormányzat az adatok fontosságát is felismerte, így a legújabb kiberbiztonsági törvény lehetőséget ad az adatexport állami ellenőrzésére is. Kína speciális ösztönzőket vezetett be annak érdekében is, hogy külföldről a mesterséges intelligencia kulcsszakértőit és tehetségeit az országba vonzza. Az ország felértékelődését jelzi az is, hogy a nagy MI-konferenciákon a tíz évvel ezelőtti 5%-ról 50%-ra nőtt a Kínából érkezett tanulmányok aránya. A kínai MI start up cégek a világ összes hasonló vállalkozásának 48%-át teszik ki, szemben a 2016-os 11%-kal.

A kínai MI-stratégia leggyengébb láncszemét a félvezetők jelentik, amiből a gyenge hazai gyártókapacitás miatt évente 260 milliárd dollár értékben importálnak, meghaladva a kőolajbehozatalra fordított összeget is. A magas importhányad miatt egy kereskedelmi háborúban is sérülékeny pontot jelentenek a félvezetők, különösen a legnagyobb gyártóval, az Egyesült Államokkal szemben. De Dél-Korea és Tajvan kibocsátása is jelentősen meghaladja a kínait (mindkettő megelőzi Japánt és egész Európát), így a Koreai-félsziget és Tajvan geopolitikai súlyát kínai szemszögből ez a tényező még tovább növeli.

Az „MI-nacionalizmus” kormányzati eszköztára sokfelé ágazhat el: befektetés a gépi tanulás kutatásába, szabályozás a kívánatosnak vélt fejlesztési irány érdekében, közvetett és közvetlen állami befektetések a kulcsvállalatokba, kulcsvásárlói szerepkör, a külföldi felvásárlások és részesedés-szerzések akadályozása, partneri együttműködések korlátozása, de akár a kulcsfontosságú vállalatok államosítása is szóba kerülhet.

A már említett hét óriáscég (a „nemzeti bajnokok”), amelyek kivétel nélkül amerikai vagy kínai illetőségűek, egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak a világ részvénypiacain, ugyanakkor továbbra is alig fizetnek adót. Térnyerésüknek is köszönhető, hogy míg a világ tíz legnagyobb cége 2000-ben átlagosan 34%-os adókulccsal adózott, addig ez a mutató napjainkra 24%-ra zsugorodott. Tovább torzítja a képet, hogy enned döntő részét is az anyaországban fizetik, míg harmadik országokban – annak ellenére, hogy üzleti tevékenységüknek ez jelentős részét teszi ki – lényegesen kevesebbet. Ezeknek az országoknak szűk a mozgástere arra, hogy az óriáscégeket jobban bevonják a közteherviselésbe. Egy lehetséges alkunak viszont az lehet az ára, hogy elkötelezik magukat vagy az amerikai, vagy a kínai cégek mellett, ami egyfajta újfajta gyarmatosítást is jelenthet az adott országnak. A szerző ezért sem tartja valószínűnek az antitröszt-törvény érvényesítését a technológiai óriáscégekkel szemben – az ugyanis globálisan a kínai vállalatokkal szemben visszaszorulást eredményezheti.

A szerző mindezek mellett hangsúlyozza, hogy az általa valószínűsített fejlemények nem azt jelentik, hogy ezeket a jelenségeket kívánatosnak is tartaná, sőt: a nacionalizmust veszélyes ösvénynek tekinti, és meggyőződése szerint az „MI-nacionalizmus” átadja majd a helyét a globális együttműködésnek, globális közjószágként kezelve a mesterséges intelligenciát. ”

Forrás:
AI Nationalism; Ian Hogarth; 2018. június 13.

A megosztás alapú gazdaság és a digitális platformok megfelelő munkajogi szabályozása

„1. A sharing economy
Az információs társadalomhoz kapcsolódik a megosztás alapú-, megosztásra épülő gazdaság (sharing economy) jelensége. A megosztás alapú gazdaságban az emberek jellemzően internetes felületeken, ún. platformokon keresztül szolgáltatnak egymásnak, melynek keretében megosztják egymással kihasználatlan tudásukat, szakértelmüket, készségeiket, dolgaikat, helyüket, vagy akár idejüket. Tehát kereskedelem tárgyává válnak hagyományosan terméknek nem minősülő erőforrások, dolgok, eszközök is. Megoszthatják a felhasználók egymással szabad helyüket otthonukban (Airbnb), helyet az autójukban (Uber, Oszkár, BlaBlaCar), parkolóhelyüket (Park Circa), ruháikat (ThredUp), felszereléseiket (gearcommons), idejüket (TaskRabbit, Instacart), tőkéjüket (Zopa, Prosper), és napról napra egyre több mindent, ami birtokukban van. A digitális online platformokon nem különülnek el élesen a szolgáltatók és a fogyasztók. Aki egyik ügylet kapcsán fogyasztó volt, a következő ügylet kapcsán akár szolgáltató lehet, és fordítva. A platform célja alapvetően az – tevékenységük azonban nem mindig merül ki ennyiben (erről később) – hogy felületet biztosítson a felhasználóknak a megosztásra, ezáltal összekösse a kínálót és a keresőt. Tehát megosztásalapú gazdaság keretében a felhasználók – akár természetes vagy jogi személyek – ideiglenes hozzáférést szereznek egy más által birtokolt eszközhöz, szolgáltatáshoz, vagy készséghez, amely egyébként alulhasznált vagy kihasználatlan lenne.


1.2. Behatárolása
Hogyan állapítható meg, hogy egy adott tevékenység a sharing economy-hoz tartozik-e? Nincs még széleskörűen elfogadott definíció a megosztásalapú gazdaság vonatkozásában, azonban az alábbi fő tulajdonságokkal jellemezhető az ilyen tevékenység:
* A tevékenység online platformon, weboldalon, vagy applikáción keresztül történik
* Fogyasztó és fogyasztó közti tranzakciót tesz lehetővé
* Ideiglenes hozzáférést biztosít javakhoz vagy szolgáltatásokhoz tulajdonátruházás nélkül (ez kizárja a használt cikkek piacát, hiszen ott javak kerülnek újra-eladásra)
* Alulhasznált eszköz, szolgáltatás, készség, vagy erőforrás hasznosítása történik

1.3. Szabályozásának kihívásai
Nagyon általánosan szemlélve a jogviszonyok jellegük szerint differenciálhatóak: közjogi és magánjogi, üzleti és személyes, ajándék és eladás, fogyasztó és szolgáltató, saját tulajdon és más tulajdona, stb. A megosztásalapú gazdaságban ezek a határok, elhatárolások fellazulnak, ezzel egy bizonytalan jogi környezetet teremtve. Például az autó-megosztás, mint peer-to-peer tevékenység személyesnek minősül alaphelyzetben, azonban ha valaki egy online platformon szervezi ezt a tevékenységet, akkor az már üzletszerűvé válhat. A platform alapú munkavégzés során elhomályosulhat a különbség teljesállású és az alkalmi munkavégzés, valamint az alkalmazott és a független munkavállaló között. A sharing economy megfelelő szabályozásának igénye nagy kihívás elé állítja a jogalkotót. Míg az állam érdeke a szabályozás során, hogy egyensúlyba hozza a jogbiztonságot és a közjólétet a potenciális gazdasági növekedés új lehetőségeivel, addig egy – az új jelenségeket támogató – nagyvárosi fiatal állampolgár az esetleges növekvő szabályozást protekcionizmusnak tekintené, amellyel az állam az általa elismert hagyományos szolgáltatókat (taxisok, hotelek, stb) kívánja védeni.

2. Digitális platform, mint munkáltató?
A címnek megfelelően a legfontosabb jogi probléma a digitális platform alapon működő vállalkozások és munkavégzőik minősítése munkajogi szempontból. Munkáltatónak minősül-e a platform, vagy csak összekötő szerepet tölt be a vállalkozók és fogyasztók között? Munkavállalónak, független vállalkozónak, vagy egy új típusú és ezáltal új szabályozási igényű munkavégzőnek minősül-e a platform útján munkát végző személy? Ha a crowdworker (platform útján munkát végző személy) munkavállalónak minősül, akkor vonatkoznak rá a munkavállalókat védő normák. Tehát a minimálbér, a munkaidő szabályai, munkaegészségügyi- és munkabiztonsági előírások, felmondás szabályai mind betartandóak vele szemben. Ha független vállalkozónak számítanak, akkor ezek a védelmek nem érvényesülnek, és ki vannak szolgáltatva a piaci viszonyoknak. A platformok által a kérdésre adott válasz elég egyértelmű: ők csupán ún. digitális ügynököknek tartják magukat, és csak felületet biztosítanak a felhasználók számára, ezáltal összekötve a fogyasztókat a független vállalkozókkal. A platformok használati feltételei országonként változhatnak a körülmények és nemzeti jogszabályok eltérései miatt, azonban egy dolog általában közös bennük: tagadják a crowdworker munkavállalói jogállását.
Az biztos, hogy a platform közvetítő szerepet minimum betölt a fogyasztók és a szolgáltatók között. Ezáltal tehát három fél jelenik meg a jogviszonyban: a crowdsourcer (fogyasztó, ügyfél, megrendelő), a közvetítő, azaz a platform, és végül a crowdworker. A különböző digitális platformok működése között jelentős eltérések mutatkoznak, azonban az International Labour Organization szerint a következő három speciális funkció ellátása mindegyikőjüket jellemzi:
* A crowdworker összekötése az igénnyel, kereslettel
* Biztosítja azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a munka ellenérték fejében történő elvégzését
* Szabályokat állít fel, amelyeknek következtében a helyesen cselekvőket jutalmazza, a helytelen cselekedeteket pedig ellenzi

2.4. Új szemlélet igénye
Kijelenthetjük, hogy a felek közt külön-külön fennálló viszonyok vizsgálatával nem adható egyértelmű válasz arra, hogy munkaviszonynak minősítendő-e a crowdworker tevékenysége. Hagyományosan a munkaviszony kétszereplős viszony: munkáltató és munkavállaló. Azonban a platform alapú munkavégzés – mint új jelenség – esetén három szereplő van jelen, akik közt a hagyományos munkáltatói és munkavállalói jegyek keverednek. Egyes szerzők (J.Prassl – M.Risak) szerint a munkáltató ún. funkcionális koncepciójának alkalmazásával áthidalhatjuk a merevséget, amely abból ered, hogy a felek közti szerződéses viszony vizsgálatával akarjuk azonosítani a munkáltató és a munkavállaló személyét. Ezen elmélet szerint azt kell tekinteni munkáltatónak, aki a következő öt funkció mindegyikét gyakorolja:
* Munkaviszony létrehozása és megszüntetése
* Részesülés a munka hasznaiból
* Munka és fizetés biztosítása
* A vállalkozás belső vezetése: annak meghatározása, hogy mi és hogyan kerüljön elvégzésre
* A vállalkozás külső vezetése: gazdasági tevékenység végzése profitszerzés céljából, kockázatviselés mellett
Ha nem is a munkáltató funkcionális koncepciója lesz a megfelelő megoldás, az kijelenthető, hogy a platformok rendezetlen munkajogi viszonyai miatt az újabb – az új gazdasági jelenségekre reagáló – innovatív munkajogi szabályozási és minősítési megoldások szüksége fennáll.

3. Összegzés
Az információs kor a társadalmi változásokon túl jelentős gazdasági változásokat is hoz. Egy ilyen novum a sharing economy jelensége, amely digitális platformok létrejövetelét implikálja. A sharing economy és a platformok fordulópont előtt állnak, a rájuk vonatkozó jogi szabályozás a közeljövő nagy jogi kihívásainak egyike. A felelősségi, adózási, és egyéb problémákon túl a talán legégetőbb jogi probléma a platformok munkajogi minősítése. A jognak – ahogy a történelem során gyakran – reagálnia kell az új gazdasági jelenségekre, amelyet lehetőleg úgy kell megtennie, hogy megtalálja a középutat a kontroll hiánya és a fejlődést gátló túlszabályozás között. Úgy tűnik, hogy az információs forradalom folytatódik, az internethez belátható időn belül minden embernek hozzáférése lesz, ezáltal a sharing economy és a digitális platformok szerepe és kiterjedése gyorsuló ütemben fog növekedni. Ami biztos: napjainkban a technikai, gazdasági, és társadalmi változások fokozott ütemben zajlanak, ami a jog területén is folyamatos innovációt kíván.”

Forrás:

Digitális platformok, mint a sharing economy munkáltatói?; Szegedi Levente; ars boni; 2018. június 21.