Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Magyary Napok: rugalmas szabályok a közigazgatásban – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Tárgyszavak: Bíró Marcell, kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit), közigazgatás-tudomány, közigazgatás-tudományi képzés, közszolgálati bérezés, közszolgálati felsőoktatás, közszolgálati munkaügyek, közszolgálati személyügyek, Magyarország, Magyary Napok 2019, Orbán Balázs, szabályozás
Testre szabott e-közigazgatás – Vetési Iván, NISZ
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális közigazgatás, digitális ügyintézés, e-közigazgatás, e-ügyintézés, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, személyes ügyintézés, telefonos ügyintézés, ügyfélközpontúság, ügyintézési csatornák, ügyleti képviseleti jogosultság, Vetési Iván
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2019-es kiadása szerint nem elégséges az Európai Unió együttes teljesítménye
Tárgyszavak: Ansip Andrus, Digital Economy and Society Index (Desi), digitális állam, digitális egészségügy, digitális egységes piac, digitális gazdaság, digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI 2019), digitális készségek, digitális társadalom, digitális transzformáció (DX), Európai Unió, Gabriel Marija, internetstatisztika, Juncker Jean-Claude, távközlési statisztika

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyary Napok: rugalmas szabályok a közigazgatásban – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Tervezhető, az adófizetők pénzét kímélő, a hatékonyságot és versenyképességet elősegítő szabályozást hozhat a közigazgatásban a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.), amely új követelményeket támaszt a személyügyi szakemberekkel és vezetőkkel szemben. Ennek nyomán kiemelkedik a képzések és a vezetői támogatás fontossága. Ezt segíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium által szervezett konferencia, amelyet a „Magyary Napok 2019” programsorozat keretében rendeztek a Ludovika Főépületben.

„Az állam nem probléma, hanem a megoldás része” – utalt megnyitó beszédében az állami működés megújítására és annak versenyképességet elősegítő hatására Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a központi közigazgatás átalakítása, a kormányablakok rendszere és az elmúlt évek intézkedései a hatékony állam irányába mutatnak. A versenyképességet segítő államhoz pedig ugyanilyen közigazgatásra van szükség a jogviszonyok rendezettségével és az ott dolgozók anyagi megbecsülésével. Az új Kit. éppen azon államépítési célokat támogatja, amelyeket 2010-ben megfogalmazott a kormány. Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint nagyívű célok fogalmazódtak meg, amelyek megvalósulását az egyetem a saját eszközeivel igyekszik segíteni. A konferenciát szervező kar vezetője leszögezte: a 21. század harmadik évtizede az eddigieknél is gyorsabb változásokat hoz majd, az ezekhez való alkalmazkodás egyre fontosabb lesz. Ráadásul az állam feladatai egyre növekednek, amelyekhez rugalmas, gyors reagálásra képes jogszabályok, ezeket alkalmazni képes szakemberek és alkalmazkodóbb közigazgatás is kellenek.

Az új kormányzati igazgatási rendszer kialakításakor megfogalmazott fő célok: annyian dolgozzanak benne, ahány szakemberre szükség van, egyértelműek legyenek az elvárások és anyagilag is elismerjék a kormánytisztviselők munkáját. Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előadásában kiemelte: a minisztériumokban és háttérintézményekben megvalósuló átlag 30 százalékos béremelés ebbe az irányba hat, az új szabályozás pedig 10 ezerrel csökkentette az álláshelyek számát az elmúlt egy évben. „A hatékony állam kialakítása versenyképességi kérdés” – fogalmazott Biró Marcell, aki szerint a versenyképességet garantálja egy olyan „nem elutasító” állam, amely segíti a gazdaság szereplőit és az állampolgárokat. Az új Kit. megalkotásakor a hatékonyság növelését vették alapul, amelyhez számos szabályozó társult. Megszűnt például a szenioritás, ehelyett bevezették az álláshely illetményt, amely a remények szerint rugalmas előmenetelt garantál majd. Szintén fontos eredmény lehet a változáshoz való alkalmazkodás képessége, amely az államtitkár megfogalmazása szerint egy új közigazgatási emberképet: egy munkájával soha nem elégedett, fejlődni akaró, lojális dolgozót követel. A Kit. alapja az őszinteség – emelte ki Biró Marcell, aki utalt arra, hogy az álláshely alapú rendszer pontosabban meghatározható létszámot tesz lehetővé, ami jobban tervezhető a kormány számára. Most az a feladat, hogy a meghatározott létszámhoz kidolgozzák az ellátandó feladatok mennyiségét. Ez a munka azonban még tart, hiszen a törvényt még csak idén március elsejétől kell alkalmazni. Épp ezért nem új korszakról, vagy új modellről érdemes beszélni, hanem inkább egyfajta útkeresésről – erről már Hazafi Zoltán, az ÁKK Emberi Erőforrás Intézet vezetője beszélt. A kutató szerint ma még nem mondható meg, hogyan válik be az új szabályozás, ám az látszik, hogy követi a nemzetközi trendeket. Ezek lényege a „régi” elvetése, de még a nemzetközi színtéren, köztük Európában sem látszik egy új közszolgálati modell. A jogszabály utat nyitott a változások felé, az NKE új, közszolgálati humánszervező szakirányú továbbképzése pedig olyan HR szakembereket képez majd, akik élni tudnak a törvény teremtette rugalmassággal – hívta fel a figyelmet Hazafi Zoltán.

A konferencia további előadásain is az új jogszabály adta rugalmasság kérdéseit elemezték az előadók. Mint elhangzott: a nyíltabb rendszerű közigazgatási modell rugalmasan kezeli a munkaidőt, az álláshelyekhez rendelt feladatokat, a szabadságok esetén több nap pótszabadságot vezet be, új elismerési kategóriák és az állam számára jobban tervezhető, de rugalmas létszámgazdálkodás jelenik meg. Újdonság, hogy mindezek alkalmazása elsősorban a munkahelyi vezetők lehetősége, de felelőssége is, ezért is fontos az őket támogató HR szakemberek jelenléte és a humán erőforrás gazdálkodási stratégiák minél jobb kimunkálása egy hatékonyabb és versenyképesebb közigazgatás érdekében.”

Forrás:
Magyary Napok: rugalmas szabályok a közigazgatásban; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 13.

Testre szabott e-közigazgatás – Vetési Iván, NISZ

„A közigazgatási ügyintézésben kiemelt cél az elektronikus lehetőségek bővítése, de a többi csatornát sem lehet elhanyagolni, mondja Vetési Iván, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. A nem is olyan távoli jövőben pedig már nem a hivatalok, hanem az ügyfelek szája íze szerint működhet az ügyintézés.

– A piaci szolgáltatók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az elektronikus ügyfélkapcsolatra és szolgáltatásokra. Mennyire várják el ugyanezt az emberek az államigazgatási ügyintézésben is?
– Az elvárások ugyanazok, mint a piaci szolgáltatók esetében: az állampolgárok és a vállalkozások egyaránt felhasználóbarát, időtakarékos ügyintézést igényelnek az államigazgatástól is. A kormányzat célja egyértelműen az, hogy megteremtse a digitális közszolgáltatások megfelelő környezetét. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenhol, mindenki számára biztosítani kell, az esélyegyenlőség elvének maximális betartásával.

Ez azt is jelenti, hogy nem lehet kizárólagossá tenni az elektronikus ügyintézést, és nem csak azért, mert vannak olyan ügytípusok (jellemzően az okmányok kiállítása), amelyhez szükséges a személyes jelenlét.

– Milyen csatornákon lehet közigazgatási ügyeket intézni?
– Négy csatornát tartunk fenn. Az első a személyes, ahol a NISZ a kormányablakok, okmányirodák összeköttetéseit és számítógépes infrastruktúráját biztosítja, a központi alkalmazásokat üzemelteti. A második a hagyományos, papír alapú kommunikáció, ami már nem is annyira hagyományos. A küldemények a kormányzati érkeztető rendszerbe kerülnek, ott digitalizáljuk a dokumentumokat, és onnantól elektronikus ügyintézés folyik. A harmadik a telefonos ügyintézési lehetőség, a 1818-as, illetve a 185-ös hívószámon keresztül. Előbbi a közigazgatási ügyfélvonal, ahol nem csak tájékoztatást és segítséget lehet kérni, hanem konkrét ügyek is intézhetők az év minden napján minden órában telefonon, e-mailen, chaten is; utóbbi az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére szolgál. Végül a negyedik az online, elektronikus ügyintézési lehetőség, a jól ismert magyarorszag.hu, amely tesztüzemben jelenleg megújulás alatt van, egyre több személyre szabható funkciót is kínálva.

– A különféle csatornák közül melyiket használják a legtöbben?
– Még mindig a személyes ügyintézésből van a legtöbb, éppen az okmányok miatt; minden magyar állampolgár évente átlagosan egyszer kénytelen felkeresni egy kormányablakot valamilyen okmány kiállítása vagy megújítása miatt. Számosságát tekintve a telefonos ügyintézés a második leggyakoribb: a két említett telefonszámon évi több mint kétmillió megkeresés érkezik. A legdinamikusabban az online ügyintézés nő: ha ideszámoljuk az e-SZJA-t és a Cégkapun keresztül intézett vállalati ügyeket is, ezek száma már meghaladja a telefonos ügyintézést.

– Miért nem a személyre szabható funkciókat is tartalmazó felület az alapértelmezett ügyintézési portál, miért a régebbi magyarorszag.hu?
– A kormányzati cél, hogy a megújuló, személyre szabható ügyintézési portál fejlesztése révén újuljon meg a magyarorszag.hu. Az új tesztüzemben működő portál (szuf.magyarorszag.hu) jelenleg is fejlesztés alatt áll, következő feladatunk, hogy a teljes szolgáltatásbeli megfeleltetés után a magyarorszag.hu portálon választóoldal jelenjen meg, majd egy átmeneti párhuzamos működés után az új felület teljesen leváltsa a mostani magyarorszag.hu portált.

– Mi a helyzet a mobilalkalmazásokkal, azokat mennyire tartják nélkülözhetetlennek?
– Természetesen mi sem vonhatjuk ki magunkat a mobilitás trendje alól. A magyarorszag.hu megújítása során a fejlesztésénél kifejezetten figyeltünk arra, hogy mobilra optimalizált változata is legyen. De a legnépszerűbb, leggyakrabban használt ügytípusokhoz (például az említett egyszerűsített foglalkoztatási bejelentéshez – EFO) külön mobilappot is fejlesztettünk.

– A szolgáltatások közül melyek a legnépszerűbbek?
– A legtöbbek által, bár évente csak egyszer használt elektronikus szolgáltatás az e-SZJA. Az újonnan bevezetettek közül kiemelném az ingyenes Járműszolgáltatási Platform sikerét. Ezen keresztül ugyebár a megvenni kívánt jármű előéletének, műszaki vizsgáknak, kilométer-állásoknak, fényképeknek lehet utánanézni; ezt pár hónap alatt több százezren vették igénybe, amiből az látszik, hogy mekkora igény van ilyen jellegű szolgáltatásokra.

Egyre népszerűbb az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás is – ez voltaképpen egy elektronikus hitelesítést jelent ügyfélkapu azonosító segítségével, anélkül, hogy az ügyfélnek rendelkeznie kellene e-aláírással. Az e-papír szolgáltatásunknál pedig nemrég léptük át az egymilliomodik dokumentumot, ami jól jelzi, hogy komoly igény van erre a szolgáltatásra is.

– A visszajelzések alapján mennyire találják egyszerűnek a különféle ügyintézési formát az állampolgárok?
– Fontos leszögezni, hogy a hivatalos ügyeket a NISZ nem tudja egyszerűsíteni, hiszen azokat jogszabály írja le, de az ügyintézés menetére, egyszerűségére már van ráhatásunk. Hogy mitől lesz felhasználóbarát, mitől biztosít jó ügyfélélményt egy elektronikus szolgáltatás, ha már egyszer kötelező? Az egyik tényező, hogy mennyire könnyen található meg, hiszen egy állampolgár nem tudhatja, hogy a mintegy 2500 ügytípusból hol keresse az őt éppen érintőt. Ezért is alakítottuk úgy a megújuló magyarország.hu ügyintézési felületet, hogy az nem ügytípusonként vagy hivatalonként jeleníti meg a szolgáltatásokat, hanem élethelyzetenként csoportosítja azokat (például gyermek születése; ingatlan, autó vásárlása). A másik szempont, hogy magát az ügyintézés folyamatát tegyük egyszerűbbé, és ami informatikai megoldás segítségével kiváltható, azon feladatok alól mentesítsük a polgárokat. Folyamatosan nő az olyan ügytípusok, olyan webes űrlapok száma, ahol nem kell kitölteni a személyes adatokat, mert a bejelentkezés után a rendszer azokat automatikusan lekérdezi az állami nyilvántartásokból. Vagyis nekünk a jogszabályi előírásokat, szaknyelvet le kell fordítanunk az ügyfél által is érthető nyelvezetre, majd ez alapján kell specifikálni a fejlesztők feladatát.

A 1818 egyik feladata többek közt pedig, hogy ha az ügyfelek nem igazodnak el a szolgáltatások használatában, a közigazgatási tájékoztató anyagokon, leírásokon, akkor segít azok használatában az adott élethelyzetnek megfelelően. A lényeg, hogy a polgárok számára mindig elérhető legyen a segítség.

Ezzel párhuzamosan a diszpécserek folyamatosan gyűjtik az ügyfelek visszajelzéseit, és az érintett szerveknek elküldik az egyszerűsítési javaslatokat.

– Milyen új szolgáltatások bevezetését tervezik a közeljövőben?
– A népszerűséget tekintve akkora érdeklődésre nem lehet számítani, mint ami a Járműszolgáltatási Platform esetében, de több olyan fejlesztésünk van folyamatban, ami sok felhasználót érint. Az egyik ilyen a vállalkozások nevében eljáró személyekre vonatkozó képviseleti jogosultság ellenőrzését biztosító funkcionalitás bevezetése. Bővül a rendelkezési nyilvántartás is, amelyben meghatalmazások adhatók ügyek intézésére elektronikus úton. Itt mind a cégek, mind az egyéni vállalkozók esetében lesz lehetőség ügyleti képviseleti jogosultság bejegyzésére; ez talán idegenül hangzik, de kimondottan komoly igény van rá. A határon átnyúló azonosítás jövőbeni biztosításával pedig az EU szintjén is egyszerűsödik az ügyintézés, hiszen például az e-személyivel rendelkező felhasználók számára más EU-tagországokban is lehetővé válik a közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele. Az említettek mellett természetesen állandóan folynak a fejlesztések, egy-egy ügytípus egyszerűsítése vagy éppen automatizált webes űrlapok bevezetése olyan ügyeknél, amit elektronikusan eddig csak az e-papíron lehetett intézni”

Forrás:
Testre szabott e-közigazgatás; IT Business; 2019. június 5.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2019-es kiadása szerint nem elégséges az Európai Unió együttes teljesítménye

„Az Európai Bizottság ma közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI 2019-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető Európa átfogó digitális teljesítménye és az uniós tagállamok fejlődése a digitális versenyképesség terén.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) idei értékeiből levonható egyik legfőbb tanulság az, hogy azok az országok, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé, és megfelelő beruházásokkal alapozták meg azokat, viszonylag rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni. Azonban az a tény, hogy a legnagyobb uniós gazdaságok nem járnak élen a digitalizáció terén, azt jelzi, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a digitális átalakulás tempóját, ha meg akarja őrizni globális versenyképességét.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Amikor 2014 végén elkezdtük kidolgozni a digitális egységes piac tervét, a következő cél lebegett a szemünk előtt: olyan hosszú távú stratégiát akartunk letenni az asztalra, amely új lendületet hoz az európai digitális környezetbe, minimalizálja a jogbizonytalanságot, és méltányos feltételeket teremt valamennyi polgár és gazdasági szereplő számára. Az uniós tagállamok ez idáig 30 jogalkotási javaslat közül 28 esetében megállapodásra jutottak, 35 új digitális jogot és szabadságot fogalmaztak meg, és ily módon a digitális egységes piac sikeres megvalósítása is jelentősen hozzájárulhat az országszintű eredmények további javításához. Most a legsürgősebb feladat a konnektivitás, az adatgazdaság és a digitális közszolgáltatások továbbfejlesztését szolgáló új szabályok bevezetése, valamint annak elősegítése, hogy a tagállamok képesek legyenek a modern munkaerőpiac által megkövetelt digitális készségekkel felruházni állampolgáraikat.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató idei adatai szerint gyorsítani kell a digitális átalakulás folyamatán, ha az EU világszinten is versenyképes kíván maradni. Csak akkor lehetünk sikeresek ezen a téren, ha továbbra is szorosan együttműködünk az inkluzív digitális gazdaság megteremtéséért, biztosítva, hogy az uniós polgárok akadálytalanul elsajátíthassák a mindennapi boldogulásukhoz és a digitális Európa kialakításához szükséges digitális készségeket.”

A DESI elmúlt 5 évre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a célzott beruházások és a határozott digitális szakpolitikai fellépések komoly hatást gyakorolhatnak az egyes tagállamok teljesítményére. Jó példaként lehet említeni Spanyolországot az ultragyors széles sávú hálózat kiépítése, Ciprust a konnektivitás fejlesztése, Írországot a vállalkozások digitalizálása, vagy Lettországot és Litvániát a digitális közszolgáltatások terén.

A hálózati összekapcsoltság javul, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez. A DESI-mutatók szerint a gyors és az ultragyors széles sávú rendszerek iránt egyre nagyobb az igény, és az internetes szolgáltatások, illetve a vállalati szükségletek továbbfejlődésével várhatóan még tovább nő majd. A háztartások 60%-a számára érhető el legalább 100 Mbps sebességű, ultragyors hálózati összekapcsoltság, és a széles sávú előfizetések száma növekszik. 2014-hez képest megnégyszereződött az ultragyors széles sávú internetet használó háztartások száma, amely így már az összes háztartás 20%-át teszi ki.

Az EU tagállamai megállapodtak az uniós telekommunikációs szabályozás reformjáról, hogy lépést tudjanak tartani az európai lakosság növekvő konnektivitási igényeivel és ösztönözzék a beruházásokat. Az ultragyors széles sáv elterjedése Svédországban és Spanyolországban halad a leggyorsabban, az 5G-s spektrum kiosztása terén pedig Finnország és Olaszország jár az élen.

Az aktív európai munkavállalók több mint egyharmada nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel, annak ellenére sem, hogy ma már a legtöbb munka ellátásához ezek elengedhetetlenek, az internet magas szintű használatához pedig mindössze az uniós polgárok 31%-ának vannak meg a megfelelő készségei. Ugyanakkor a gazdaság egészére jellemző a magas szintű digitális készségek iránti kereslet növekedése, az elmúlt 5 évben például 2 millióval nőtt az infokommunikációs szakemberként foglalkoztatott munkavállalók száma az EU-ban.

A mutató e dimenziójában Finnország, Svédország, Luxemburg és Észtország a listavezetők.

Az európaiak 83%-a legalább hetente egyszer internetezik (2014-ben 75%-uk használta ilyen gyakorisággal az internetet). Azok száma pedig, akik még soha nem próbálták ki az internetet, mindössze 11%-ra csökkent (a 2014-ben mért 18%-ról).

A legnagyobb mértékben a videotelefonálás és az online videotékák használata nőtt, melyeket a felhasználók sokféle számítógépes és okostelefonos alkalmazás formájában vehetnek igénybe. Az online környezet iránti felhasználói bizalom erősítése érdekében 2018. május 25-én új uniós adatvédelmi szabályok léptek hatályba.

Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, de lassan növekszik az e-kereskedelem. Összességében Írország, Hollandia, Belgium és Dánia teljesített a legjobban, Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának és Lengyelországnak viszont van még mit behoznia ezen a területen.

Egyre több vállalkozás használja a felhőalapú szolgáltatásokat (18% a 2014-es 11 %-hoz képest) és a közösségi médiát a vevőkkel és a partnerekkel való kapcsolattartásra (21% a 2013-as 15%-hoz képest).

Az interneten árukat és szolgáltatásokat értékesítő kis- és középvállalkozások aránya azonban nem változott az elmúlt években (17%).

Az EU-n belüli elektronikus kereskedelem élénkítése érdekében számos uniós szintű intézkedést fogadtak el, az átláthatóbb csomagkézbesítési díjaktól a hozzáadottérték-adóra és digitális szerződésre vonatkozó egyszerűbb szabályokig. 2018. december 3-a óta a fogyasztók és a vállalkozások állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés nélkül hozzájuthatnak az interneten elérhető legjobb ajánlatokhoz.

Azon digitális közszolgáltatások terén, amelyekre uniós jogszabályok vonatkoznak, a 2014–2019 közötti időszakban kiegyenlített teljesítmény jellemezte a tagállamokat.

A közigazgatási eljárásokban formanyomtatványokat benyújtó internetfelhasználók 64%-a ma már online intézi ilyen jellegű ügyeit (2014-ben 57% volt ez az arány), azaz egyre többen ismerik fel az online eljárások előnyeit a bürokratikus folyamatokhoz képest.

2018 áprilisában a Bizottság a közszféra információinak újrafelhasználására és az e-egészségügyre vonatkozó kezdeményezéseket fogadott el, amelyek jelentős mértékben javítani fogják az EU-n belüli, határokon átnyúló közszolgáltatásokat.

A digitális közszolgáltatások (például az e-egészségügy és az e-közigazgatás) igénybevétele terén Finnország és Észtország érte el a legmagasabb pontszámot.

Szintén ma jelent meg a Women in Digital (Nők a digitális világban) című eredménytábla is, melyből kiderül, hogy a digitális területen versenyképes uniós országok a nők digitális gazdaságban való részvétele terén is az élen járnak.

A nők részvétele a digitális gazdaságban Finnországban, Svédországban, Luxemburgban és Dániában a legmagasabb arányú. Uniós szinten azonban továbbra is fennáll a nemek közötti különbség az internethasználat, a digitális készségek és az infokommunikációs szakmákban való foglalkoztatottság szempontjából. A legnagyobb egyenlőtlenség ez utóbbi területet jellemzi: az infokommunikációs szakemberek mindössze 17%-a nő, és ők is 19%-kal kevesebbet keresnek, mint férfi pályatársaik. Emellett a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén diplomát szerző szakemberek között is kisebbségben vannak a nők (34%), a következő években tehát ezen arány növelésén is dolgozni kell.

Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri, elsősorban az Eurostat adatai alapján. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a kiemelt beruházásokat és intézkedéseket igénylő területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.

A mutató magában foglalja a nemzeti digitális szakpolitikák részletes elemzését is, amely áttekintést ad a tagállamok előrehaladásáról és a szakpolitikák végrehajtásáról. A Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó részletesebb távközlési fejezetet is csatolt a jelentésekhez. A tagállamok közötti jobb összehasonlíthatóság érdekében a DESI határokon átnyúló elemzésekre is lehetőséget ad a konnektivitás, a készségek, az internetes szolgáltatások használata, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, a digitális közszolgáltatások, az infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások, valamint a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram forrásainak tagállami felhasználása tekintetében.

A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság mandátumának kezdete óta az EU 30-ból 28 olyan jogalkotási javaslatot fogadott el, melyek – valamennyi uniós polgár és vállalkozás javát szolgálva – a digitális akadályok felszámolására és a digitális egységes piac megteremtésére irányulnak. Az alapvető infrastruktúrákba és készségekbe való, jelenleg zajló beruházások megerősítése érdekében a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra célzott költségvetési javaslatokat fogalmazott meg, melyek jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyására várnak.

További információk
Kérdések és válaszok
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2019
Tájékoztató a digitális egységes piacról”

Forrás:
A Bizottság jelentése szerint célzott beruházások és határozott szakpolitikai fellépések szükségesek a tagállamok digitális teljesítményének felpörgetéséhez; Európai Bizottság; IP/19/2930; 2019. június 11.

Közigazgatás, politika

Lezárul a közigazgatás legnagyobb volumenű hazai kutatása

„Hatszázhatvan kutató és mintegy ötven hazai és külföldi egyetem, kutatóintézet, valamint állami szerv vett részt a magyar és az európai közigazgatás legnagyobb volumenű hazai kutatásában.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 11,8 milliárd forint összköltségű, 2016-ban indult, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című, európai uniós projektje június végén zárul. A program eredményeit a június 14-én tartott zárókonferencián mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Lovászy László Gábor miniszteri biztos szerint imponálóak azok a számok, amelyek a KÖFOP-projektet jellemzik. Köszöntőjében kiemelte, hogy számos képzés valósult meg, több online adatbázist is létrehoztak, évente adott ki az intézmény Jó Állam Jelentést, valamint olyan jövőbe mutató területek kutatásra is sor került, mint például az okos városok fejlesztése.

„A kutatás során igyekeztünk minden olyan területet érinteni, ami a közszolgálatban értelmezhető és tartalommal tölthető meg”- fogalmazott Padányi József vezérőrnagy, a projekt szakmai vezetője. Az NKE tudományos rektorhelyettese a csapatmunka fontosságát is hangsúlyozta. „A projekt eredményei elérhetőek mindenki számára és remélem, hogy a közszolgálatban dolgozók eredményesen fogják ezeket használni” – tette hozzá Padányi József, aki bízik abban, hogy a projekt zárásával maguk a kutatások nem érnek véget, hanem az elmúlt években szerzett tapasztalatokat használni tudják majd a jövőben is.

A jó kormányzást célzó, tényalapú közszolgálat-fejlesztés hatás-vizsgálati és kutatási megalapozása című alprojekt révén olyan szellemi tudásközpont jött létre, amelyben intézményi együttműködések segítségével tudományos alap- és alkalmazott kutatásokat végeztek, ezzel is hozzájárulva a többi között a jó kormányzás hatékonyságának és a minőségi állami működés támogatásához. Auer Ádám egyetemi adjunktus, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a többi között kibervédelmi, közigazgatás-hatékonysági, versenyképességi és közszolgálati jogi kutatásokat is végeztek. A szakember az eredmények között kiemelten szólt a Jó Állam Jelentésről, amelynek kapcsán egy nagyon összetett fejlesztő munkát végzett az intézmény az elmúlt években. Az alprojektvezető elmondta, hogy több mint 50 hazai és nemzetközi intézménnyel működtek együtt a kutatásokban: például az okos városok kapcsán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a vidékbiztonság vonatkozásában pedig a gödöllői Szent István Egyetem volt a fő partner.

A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című uniós projektben a közszolgálati szellemi vagyon fejlesztésével és a tudáshoz jutás elősegítésével is foglalkoztak a kutatók. Lakos Lambert István, az Informatikai Igazgatóság vezetője az online adatbázisok közül kiemelten szólt a Közszolgálati Tudásportál létrehozásáról, amely korszerű, felhasználóbarát, integrált tartalomkeresési és ajánlási szolgáltatásokra épül és komplex, digitális tudásmenedzsment-funkciókkal teszi lehetővé a digitális kiadványok, tartalmak tárolását és elérését. A Tudásportálon keresztül a többi között az NKE repozitórium, a Közszolgálati Online Lexikon és a Magyary-archívum dokumentumai is elérhetőek.

A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése című alprojekt keretében végzett kutatói tevékenységeket Nyikos Györgyi egyetemi docens mutatta be. Az alprojektvezető elmondta, hogy az EU kohéziós politikai forrásaival kapcsolatos, a központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó stratégiai, tervezési, fejlesztési, pályázati, ellenőrzési és egyéb folyamatokat teljeskörűen áttekintő képzési anyag készült. Számos képzést is megvalósítottak az elmúlt években. Ilyen például a fejlesztéspolitikai szakértő szakirányú továbbképzési program vagy a Smart City (okosváros) képzés. Az alprojekt keretében került sor a Gazdaságfejlesztés és közpénzügyek közpolitikai és területi aspektusai című kutatásra is.

Az uniós projektben egy olyan képzési rendszert is kifejlesztettek, amely az önkormányzati szakemberek továbbképzését támogatja. A helyi önkormányzati közszolgálati stratégiai-fejlesztési képességek erősítése című alprojektet Farkasné Dr. Gasparics Emese mutatta be. Az NKE Önkormányzati Kutató Intézet vezetője elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben először került sor, az önkormányzatokkal kapcsolatosan ilyen széleskörű, közjogi jellegű alapkutatásra. A nyolc kutatási alprogram és a kutatási eredmények összefoglalására 26 publikáció jelent meg. Az eredmények között van öt minősített továbbképzési program és egy önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak kifejlesztése is.

Az uniós projekt révén a többi között Közszolgálati Kiválósági Központ is alakult az intézményben. Orosz Lajost, az NKE Minőségügyi Irodájának vezetője elmondta, hogy a központ egy igényfelmérést követően számos kompetenciafejlesztést nyújtott az NKE munkatársainak, így a többi között idegen nyelvi és informatikai képzéseket is szerveztek. Összesen 1183 képzési esemény valósult meg az elmúlt években. Az alprojekt eredményei között említhető az intézményi működés teljes körű minőségbiztosítása és szervezeti teljesítményértékelése is. Orosz Lajos kiemelte, hogy az NKE részt vett az Európai Egyetemek Szövetsége Intézményértékelési Program (EUA IEP) értékelési folyamatában.

A Digitális Jólét Program kutatási megalapozása alprojektben több hiánypótló és Magyarország versenyképességéhez hozzájáruló kutatás is megvalósult. Lakos Lambert István, az Informatikai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a kutatások kiterjedtek a többi között a digitális stratégiaalkotásra, valamint az okos város, okos járás közigazgatási mintaprojekt létrehozására is.

Zárszavában Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási kar dékánja elmondta, hogy nem öncélú, hanem a kormányzati igazgatás, a közigazgatás fejlesztési igényeit szolgáló tudományos munkát végeztek az elmúlt években. Elhangzott, hogy a projekt során számos próbatétellel, például különböző politikai jellegű támadásokkal kellett szembenézniük, de az Európai Bizottság képviselői is folyamatosan megkérdőjelezték a projekt alapelemeit. Elhangzott, hogy az intézmény a nehézségek ellenére is elvégezte feladatát, már csak azért is, mert arra nemcsak korábbi hagyományok, hanem szerződés is kötelezte az egyetemet. „Egyre összetettebb infotechnológiai változások és fenntarthatósági problémák hajtják a kormányzati és közigazgatási munkát. Nekünk az a feladatunk, hogy tudománnyal és kutatással segítsük a döntéseket, a fejlesztéseket, a személyzeti politikát és a tisztviselőket”- hangsúlyozta Kis Norbert.”

Forrás:
Lezárul a közigazgatás legnagyobb volumenű hazai kutatása; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 14.
Lezárul a közigazgatás legnagyobb hazai kutatása (interjú Kis Norbert dékánnal); Nemzeti Közszolgálati Egyetem; YouTube; 2019. jún. 14.

Magyary Zoltánra emlékeztek Tatán

„Idén is megtartották Tatán a Magyary Zoltán Emlékkonferenciát.
Az Öreg-tó partján megrendezett esemény a hagyományokhoz méltóan koszorúzással kezdődött, majd a Piarista Rendház épületében szakmai előadásokkal folytatódott.

Palich Etelka, a Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöke elmondta: Magyary Zoltán katonacsaládba született, ami már gyermekkorában alapot szolgáltatott az elhivatottság területén, és ez későbbi pályafutását is döntően meghatározta – hangozott el a koszorúzás alkalmával.

A szakmai napon Dr. Bíró Attila a hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a magyar közigazgatás hatékonyságának Európai Unióhoz való viszonyát ismertette, és az e- közigazgatás fontosságát. Dr. Kancz Csaba hangsúlyozta: Magyary Zoltán tanításait jelentősen meghatározta az ügyfélközpontú közigazgatás, a menedzserszemlélet, valamint az egységességre való törekvés – tette hozzá a kormánymegbízott.

Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés elnöke szólt arról, hogy Magyary Zoltán ápolásra, bemutatásra méltó értékeket hagyott számunkra, amelyekre minden évben megemlékezhetünk.

Michl József, Tata polgármestere Magyary Zoltán munkásságát emelte ki, aki a Tatai járáson keresztül mintát tudott mutatni arra, hogy egy város úgy működjön együtt a környező kisebb településekkel, hogy azokat támogassa, ne pedig elnyomja.

Borsó Tibor, a Népfőiskolai Társaság elnöke, az egyesület hagyományőrző és egyben újító tevékenységéről számolt be résztvevőknek. Michl József városvezető a bővülő Felsőoktatási Képzési Központról beszélt. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának dékánja a közigazgatás jövőjéről tartott előadást.[Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal]”

—

„A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és Tata Város Önkormányzata szervezésében június 12-én rendezték az idei Magyary Konferenciát a Piarista Rendház épületében. Az esemény hagyományosan az Öreg-tó partján kezdődött, ahol megkoszorúzták Magyary Zoltán szobrát, majd ezt követően szakmai előadásokkal folytatódott.

A konferenciát már hosszú évek óta megrendezi a népfőiskola Magyary Zoltán születésnapjának hetében. Borsó Tibor a Népfőiskolai Társaság elnöke az esemény kapcsán úgy nyilatkozott: – Ilyenkor arról a közigazgatás tudósról emlékezhetünk meg, akinek a tanai, tudása máig élő és hasznosítható annak érdekében, hogy a kormányzást, a jogalkotást közelebb hozzuk az emberekhez. Minden tatai büszke lehet Magyary Zoltánra, akinek szellemi hagyatékára építve a népfőiskola egy hosszú távon működő közösséget tudott összekovácsolni, mely tovább viszi a névadó eszmeiségét, és programjain keresztül folyamatosan értéket közvetít – mondta el Borsó Tibor, aki a konferencián „Hagyomány és megújulás a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság tevékenységében” címmel tartott előadást.

Michl József polgármester a találkozón elmondta: – Magyary Zoltán Tata szülötteként olyat alkotott, amiből napjainkban és még a jövőben is sokat tanulhatunk. Munkássága kiemelkedő volt abban a tekintetben is, hogy képes volt önmagán túllépve széles körben, térségben gondolkodni: a Tatai járáson keresztül mintát mutatott arra, hogyan tud egy város úgy együttműködni a környező kistelepülések közösségeivel, hogy nagyságával, erejével ne elnyomja őket, hanem maga mellett, segítő társként erősítse. Hogy Magyary tapasztalatait, tudását hogyan hasznosítjuk, és hogyan követjük a példáját, annak bemutatására nagyon jó alkalom ez a konferencia – fogalmazott Michl József. A városvezető „Bővült a Felsőoktatási Képzési Központ Tatán” címmel tartott előadást a helyszínen.

A szakmai találkozón a piarista rendházban számos témát érintettek az előadók, többek között a közigazgatás jövőjéről, a magyar közigazgatás hatékonyságáról az Európai Unióhoz viszonyítva, valamint a megyei értékekről és dr. Kálmán Attila munkásságáról hallhattak az érdeklődők előadást.[Tata Város Hivatalos Honlapja]”

Forrás:
Magyary Zoltánra emlékeztek Tatán; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal; 2019. június 14.
Magyary Zoltánra emlékezett a népfőiskola; Ábrahám Ágnes; Tata Város Hivatalos Honlapja; 2019. június 12.

Az önkormányzati szféra él és virágzik Magyarországon – Nyíregyházán tartotta közgyűlését a Megyei Jogú Városok Szövetsége

„Az önkormányzati szféra „él, virágzik és létezik” Magyarországon, és képes jól megszervezni önmagát – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlésén csütörtökön Nyíregyházán.
Gulyás Gergely a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, ezért is fontos, hogy az októberi önkormányzati választásokon olyan városvezetőket válasszanak a helyi polgárok, akik megfelelnek az igényeiknek, ügyeiket pedig olyan eredményesen képviselik, mint ahogy jelenleg például Nyíregyházán vagy Kaposváron látható.

A miniszter megerősítette, a kormány partnerként tekint az önkormányzatokra, kiemelt fontosságúként kezeli az MJVSZ szervezetét, a megyei jogú városok polgármesterei pedig kulcsfontosságú partnerei maradnak a kabinetnek a következő években is.

Gulyás Gergely Szita Károllyal (Fidesz-KDNP), az MJVSZ elnökével, Kaposvár polgármesterével és Kovács Ferenccel, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is: minden ötödik magyar állampolgár megyei jogú városban él, ezért a kormány számára segítséget jelent minden olyan érdekegyeztető fórum, ahol a polgármesterek saját elképzeléseiket és véleményeiket ütköztetik, vagy össze tudják hangolni kritikáikat, amivel a kormány dolga is egyszerűbbé válik.

Az elmúlt évek fejlesztéspolitikájának a megyei jogú városok voltak a legnagyobb nyertesei, közülük is kiemelkedik a nyírségi megyeszékhely, amely imponáló városfejlesztést vitt véghez, ez jó példa a többi város és az ország számára – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely a folyamatban lévő Modern városok programmal kapcsolatban kiemelte, a közgyűlésen egyetértés alakult ki a polgármesterekkel arról, hogy 2020-ban teljesülni fognak a meglévő szerződéses kötelezettségek, jövőre pedig a fejlesztések szempontjából fontos új európai uniós költségvetés is megismerhető lesz.

Ez vélhetően az utolsó olyan hétéves időszak lesz 2021 és 2028 között, amikor az ország a kohéziós támogatásokból még jelentős mértékben profitálhat – hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, ha Magyarország fejlődése hasonló marad, akkor a fejlettségi szint miatt 2028-ban már más lesz a helyzet.

Gulyás Gergely köszönetét fejezte ki a megyei jogú városok vezetőinek azért, hogy támaszkodnak a kormányra és jelzik azt is, ha munkájuk során valahol javításra vagy változtatásra szorul a kormányzati tevékenység.

Szita Károly a sajtótájékoztatón közölte, a 23 megyei jogú város a Modern városok program és az európai uniós támogatások révén több mint ezermilliárd forint értékű fejlesztéssel rendelkezik.

„Ezzel a fejlesztéssel úgy szeretnénk élni”, hogy mindenki jobban élhessen az adott városban – mondta az MJVSZ elnöke. A miniszter szavait megerősítve a kaposvári polgármester úgy fogalmazott, a kormány olyan mértékben partnernek tekinti a megyei jogú városokat és az önkormányzatokat, amire 2010 előtt nem volt példa.

Kovács Ferenc az elmúlt kilenc év nyíregyházi fejlesztéseire utalva megtiszteltetésnek nevezte, hogy tizenhat év után két napra ismét a szabolcsi megyeszékhely láthatja vendégül a szövetség közgyűlését.”

Forrás:
Az önkormányzati szféra él és virágzik Magyarországon; Miniszterelnökség; 2019. június 13.

Névadó ünnepség Magyary Zoltán tiszteletére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Ezentúl Magyary Zoltán nevét viseli az NKE Oktatási Központ 500 fős előadóterme. „A névadással azt fejezzük ki, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jogtudós tudományos életművét saját maga és a modern magyar közigazgatás számára is irányadónak tekinti”- fogalmazott Koltay András azon az ünnepségen, amelyen megkoszorúzták Magyary nemrég elkészült emléktábláját is.

„Ez a nap nemcsak a kar, az egyetem, vagy a közigazgatási felsőoktatás ünnepe, hanem kormányzati szinten is fontos esemény”- mondta el Kis Norbert, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.

Az intézmény rektora szerint a jogtudós élete és halála egyaránt szimbólum erejű. Koltay András elmondta, hogy az európai műveltségű közigazgatási jogász maradandó életművet alkotott egy olyan embertípus képviselőjeként, amely minden ízében a XX. század első felének Magyarországához tartozott és 1945 után üldözötté, számkivetetté vált. „Magyary azt vallotta, hogy a közigazgatási jog csak egy szűkebb szelete a közigazgatás tanának; utóbbi az állam cselekvő életét a maga teljességében öleli fel, a számára releváns cselekményeket ragadja meg”- hangsúlyozta az egyetemi vezető, aki szerint a közigazgatás nem az emberek ellenében, hanem azok érdekében működik. „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata”- idézte fel a XX. századi magyar tudományfejlődés kiemelkedő alakjának gondolatait. A rektor szerint nem meglepő, hogy ez a gondolat a kommunizmus évtizedei alatt veszélyesnek tűnt, ahogyan az sem, hogy egy újabb rendszerváltást követően a mai kor közigazgatásáról sem gondolkodhatunk másként. „A teremelnevezés szimbólum, mellyel az emlékezők azt kívánják jelezni, hogy nem felejtették el; személyét és művét mércének tekintik életükben és utódaik előtt is”- tette hozzá Koltay András.

Orbán Balázs miniszterhelyettes előadásában Magyary Zoltán szavait idézte: „Amit az athéniak Platón szerint még nem tartottak taníthatónak, az ma már tanítható, legalább abban a részében, hogyan kell azokat az embereket kiválasztani és képezni, akikre az állam nem tanítható feladatokat rábízott”. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az állam működésének van egy eleme, ami tanítható: az, hogy hogyan képezzük azokat az embereket, akik ezt elvégzik. „Az NKE-nek pontosan ez a feladata. Mi valami olyat próbálunk, ami Platón szerint nem volt megvalósítható, Magyary Zoltán szerint viszont igen”- mutatott rá, majd hozzátette, ez fontos, nemes és nehéz feladat. Orbán Balázs köszönetét fejezte ki, amiért az NKE legnagyobb előadótermének átnevezésével Magyary Zoltán emléke előtt tiszteleg, s reményét fejezte ki, hogy a kormányzat is meg tud felelni a professzor emlékének.

„Az NKE oktatási épülete nívójában méltó hely a közigazgatás-tudomány és a rendészet jövőbeli generációinak képzésére”- hangsúlyozta beszédében Beró Henrietta. Tata Város Önkormányzatának alpolgármestere elmondta, hogy az épület olyan emberekkel van tele, akik Magyary Zoltán szellemiségét őrzik és továbbadják. „Magyary életútja hiába volt rögös, voltak olyanok, akik felismerték, hogy a jövő csak előremutató gondolataival építhető”- jegyezte meg a tudós szülővárosának képviselője.

Horváth Attila, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke szerint nagy megtiszteltetés, hogy a szakkollégium példaképéről nevezik el az NKE előadótermét. „A szakkollégium alapításakor az volt a fő célkitűzés, hogy méltó módon képviseljük Magyary örökségét. Ennek tagjaink napról napra megfelelnek”- hangsúlyozta. Elhangzott, hogy mára befejeződött a Magyary életmű, a tudós szellemi hagyatékának digitalizálása, így bárki számára szabadon elérhető és kutatható a professzor életútja, munkássága. Ehhez kapcsolódóan a Ludovika Főépület kiállítóterében virtuális Magyary életműkiállítást is rendeznek.

Az ünnepségen a szónokok és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság képviselője koszorút helyeztek el a nemrég elkészült Magyary-emléktáblánál.”

Forrás:
Névadó ünnepség Magyary Zoltán tiszteletére; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 13.

Magyary Napok: új utakon a közszolgálat – konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„A közigazgatásban dolgozókat leginkább érintő kérdésekről: a szektor létszámáról, a kiválasztás, a továbbképzés és a karrier új útjairól, de a közszolgálati bérekről is szót ejtettek a „Magyary Napok 2019” programsorozatának nyitó rendezvényén. A kormánytisztviselők jogállásának új szabályairól az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara szervezett kerekasztal-beszélgetést.

Tavaly született meg a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.), amely alapjaiban változtatta meg a közigazgatás működésének eddig megszokott szabályait. A Magyary Napok keretében szervezett kerekasztal-beszélgetés arra vállalkozik, hogy feltárja a törvény mélyebb tartalmait – fogalmazott megnyitójában Klotz Balázs. A Vezető – és Továbbképzési Központ igazgatója beszélt arról a kommentárgyűjteményről is, amely a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és az NKE együttműködésében készül el. A gyorskommentár és a jövő tavaszra megvalósuló részletes gyűjtemény a tervek szerint hasznos útmutatót ad majd az új jogszabály gyakorlati alkalmazásának kérdéseiről. A Kit., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény, valamint a 2001-ben született életpályatörvény paradigmaváltást hozott – hangzott el a „Közszolgálati jog az elmúlt 30 évben” című panelbeszélgetésen. György István, az NKE ÁKK ny. mesteroktatója szerint a rendszerváltás első éveiben született jogszabály kiállta az idő próbáját, politikasemleges, közigazgatást átfogó törvény született, amely az erős kormánytisztviselői kar, egyben az erős állam alapja is. Kiss György akadémikus, a kar tanára szerint az új törvények a közigazgatás átalakuló szemléletét jelzik: a zárt rendszer megszűnt, sokkal nagyobb a mozgástér a szektorban való foglalkoztatás szabályait illetően, azaz teljes átrendeződés történik. Fontos ugyanakkor az is, hogy a közigazgatást nem lehet az üzleti szférában alkalmazott módokon menedzselni. A közszolgálatban ugyanis nem működik, ami egy gyárban: felvesznek néhány munkavállalót, ha úgy hozza a szükség, majd ha nem kellenek, elbocsátják őket. Kiss György szerint nem jó út, ha a közszféra foglakoztatási szabályai „munkajogiasodnak”, itt ugyanis nem működik a szükségletek szerinti foglalkoztatás, elvégre egy közszolgáltatáshoz az igények számának aktuális állapota ellenére minden országrészben, minden időben hozzá kell férni.

A közszféra foglalkoztatotti létszáma jelenleg eléri a 750-780 ezer főt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alatt 510-520 ezren dolgoznak, a Kit. hatálya alatt pedig 73-74 ezer kormánytisztviselő tevékenykedik, illetve több tízezren állami háttérintézményeknél, önkormányzatoknál, rendvédelemben és honvédelemben. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el az OECD országok átlagában, a szigorú állami költségvetés miatt pedig a foglalkoztatotti létszám csökkenő tendenciát mutat. Nem könnyű megmondani, hogy ez a szám sok-e, vagy kevés. Méhes Tamás, az ÁKK adjunktusa szerint ideális, de napról-napra változik, hiszen a megjelenő új feladatok, új szakértelmet, ezzel együtt új embereket is igényelnek. A kutató szerint a Kit. központi eleme a gyors változásokhoz való alkalmazkodás, ám a létszám tekintetében óvatos, körültekintő tervezésre van szükség a szakember utánpótlást illetően. A megváltozott igényekre ugyanis jól reagál például az egyetem, ám a képzési idő miatt 3-5 évre van szükség, mire egy új szakember munkába állhat. Lóczy Péter, a Belügyminisztérium vezető kormányfőtanácsosa szerint a tavaly hatályba lépett törvény nóvuma a létszám tekintetében az állásgazdálkodás normatív szabályozása, vagyis az a fék, hogy a közigazgatási szervek indokolatlanul emeljenek a létszámon. Óvatosan kell bánni ugyanakkor a leépítésekkel is, ugyanis miközben az elmúlt években 100 milliárd forint ment el a végkielégítésekre, látszólagos eredmények a hatékonyság tekintetében nem születtek. Horváth István, a Miniszterelnöki Kormányiroda kormány-főtanácsosa szerint szintén hasznos az az álláshely nyilvántartási rendszer, amely megmondja, hogy a közigazgatáson belül milyen álláshelyek vannak, mely szervezeti egységben, milyen jogviszonyban lehet foglalkoztatni az adott pozícióban. A kormány-főtanácsos szerint a rendszer bizonyos munkaköröket illetően kormányzati döntés nélküli beavatkozásokra ad lehetőséget.

A közszféra szempontjából is fontos elemezni a pályára vonzás, a pályára illesztés és a pályán tartás kérdéseit. A kérdéssel a Magyary Napok kerekasztal beszélgetésének „Professzionalizmusról másként” elnevezésű szekciója foglalkozott. Palich Etelka, a Kormánytisztviselői Kar elnöke szerint ebben az ágazatban is fontos lenne megerősíteni a tényleges HR tevékenységet, mert ezt kívánja meg a versenyszférával vetekedő fluktuáció. A közszféra HR-esei ugyanis jelenleg adminisztrálnak, nem pedig stratégiát alkotnak a tervezhető létszám tekintetében. Így pedig nem csoda, hogy a szervezetek középvezetői szembesülnek először a munkaerőhiánnyal és gyakran a kiválasztás is rajtuk múlik. Az új törvény tudatos létszámgazdálkodásra sarkall, ráadásul létezik az a személyügyi központ, amely segítséget nyújt az egyes szervezeti egységeknek a toborzásban, kiválasztásban, de akár a teljesítményértékelésben is. A tehetséges fiatalok pályára vonzását pedig a közigazgatásban egyedülálló ösztöndíjprogram segíti. Palich Etelka szerint a közszféra versenyképességét a bürokrácia visszavágása fokozhatja, amely az állampolgároknak és a gazdasági szereplőinek hatékonyabb kiszolgálását segíti.

Talán a legtöbbeket érdeklő kérdés a közszolgálati bérek alakulása a Kit. új díjazási, ösztönzési szabályainak fényében. A programsorozat záró kerekasztal-beszélgetésén elhangzott: a törvény a létszámgazdálkodáson belül jelentősen kiszélesítette az illetmények – tól, -ig sávjait, így fordulhat elő olyan eset, hogy egy adott pozíciónál bruttó 500-1,2 millió forint közötti illetményhatárok alakultak ki. Ezeken belül pedig a munkáltató dönt az adott feladattal kapcsolatos elvárt kompetenciák és a feladat végrehajtásának körülményei alapján. Rédey Krisztina, a Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára szerint mindez tükrözi a kormányzati szándékot is, megteremti a munkáltatói rugalmasságot és bevezeti az álláshely elismerés lehetőségét. Ez utóbbi azt jelenti, hogy szakítottak a szenioritás rendszerével, vagyis nem feltétlenül az eltelt foglalkoztatotti évek száma határozza meg a bérek alakulását, hanem az adott állásban eltöltött tapasztalatok, és az alkalmazott stabil, színvonalas munkavégzése. Egyébként az új mérlegelési szabályok nem okoztak illetményfeszültséget, hanem elősegítették a bérek rendezését – ezt tapasztalta a több mint ötezer főt foglalkoztató Fővárosi Kormányhivatal főosztályvezetője. Kiss Anikó szerint szükség van a fejlesztési célú értékelés megtartására, ez ad ugyanis lehetőséget egy-egy munkavállaló szakmai fejlődésére. Összességében a Kit. újdonsága, hogy az új generációk számára is nyitott foglalkoztatási rendszert vezetett be a közigazgatásban, tudatos humán erőforrás gazdálkodást tesz lehetővé, a teljesítményt jobban figyelembe vevő bérezési rendszere pedig versenyképes juttatásokat kínál a közszférában. Kérdés, hogyan sikerül majd a törvény végrehajtása a következő időszakban?”

Forrás:
Magyary Napok: új utakon a közszolgálat; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2019. június 13.

Közigazgatási, politikai informatika

„Jogi anyagok feldolgozását segítő alkalmazás kifejlesztése”

„Az eGov Tanácsadó Kft. 89 445 927 Ft támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jóvoltából a „Jogi anyagok feldolgozását segítő alkalmazás kifejlesztése” című, „2018-1.1.1-MKI-2018-0008” kódszámú projekt megvalósítására. A fejlesztendő webalkalmazás állampolgárok és vállalkozások széles körének – mind földrajzi kiterjedés, mind ágazatok tekintetében – nyújt majd segítséget szöveges dokumentumaik jogi hivatkozásainak azonnali ellenőrzéséhez.

A szolgáltatás a tervek szerint az európai uniós joganyagot nyílt adatként (open data), díjmentesen biztosító EUR-Lex adatbázis használatára épül oly módon, hogy integrálja annak webservice alkalmazását (WEB API). A szolgáltatás tervezett működési mechanizmusa a következő: Az alkalmazás a kifejlesztett algoritmusok futtatásával a weboldalra feltöltött szöveges állományokat átvizsgálja, (legyen szó akár .doc, .docx vagy .pdf kiterjesztésű fájlról) és egyezéseket azonosít az európai uniós joganyag, illetve a szövegben fellelt jogszabályi hivatkozások, jogszabálycímek között. A felhasználó a dokumentum ellenőrzésének lefuttatását követően a felületről közvetlenül letölthető, a feltöltött fájltípussal megegyező formátumú állományban kapja vissza a vizsgálat eredményét. A felhasználó különböző vizsgálatokat indíthat a kiválasztott funkció függvényében. Igénybe veheti az alapszolgáltatást, amely eredményeként az eredeti dokumentumtartalomban megtalálható jogszabályi hivatkozások – akár teljes paragrafus szövegek, akár jogszabály címek – különböző színjelöléseket kapnak a jogszabály hatályosságától függően (hatályos/hatályon kívül helyezve/később lép hatályba). Egy másik funkció használatával a felhasználó az általa feltöltött dokumentumban szereplő jogszabályi hivatkozások (jogszabályból hivatkozott szövegrészek) forrását kapja eredményül. Az EUR-Lex adatbázis folyamatosan frissül, így a felhasználó számára garantált, hogy a jogszabályi hivatkozás vizsgálatával kapott eredmény valós, a lekérdezés napján érvényes információkat tartalmaz. A dokumentumok ellenőrzéséhez szükséges online felület a termékfejlesztés kezdeti stádiumában magyarul és egyes európai nyelveken – angol, német, spanyol – áll rendelkezésre a felhasználók számára. A szolgáltatás a tervek szerint több különböző böngészőre optimalizáltan, illetve mobil alkalmazás letöltésével is igénybe vehető. Az alkalmazás használatával a felhasználók jelentős időt takaríthatnak meg akár a mindennapi ügyintézés, a vállalati munkafolyamatok vagy jogi vonatkozású egyéb gazdasági tevékenységeik (pl.: szerződéskötések) során, illetve megkönnyíti az állampolgárok számára a jogkövető magatartást.

Az eGov Tanácsadó Kft. 2002-ben alakult, tevékenységének fókusza a központi és helyi közigazgatás intézményeinek elektronikus közigazgatási szolgáltatásainak kialakításában való részvétel. Mindez tanácsadás formájában valósul meg a közigazgatás reformjával kapcsolatos témakörökben, igazgatásszervezési, jogi, stratégiai és koncepcióalkotási területeken. Az eGov, a munkatársak tapasztalatainak köszönhetően kiválóan ismeri a közigazgatás jellegzetességeit, a közigazgatási környezetben futó projektek sajátosságait, a speciális körülményeket és jogszabályokat. A cég tevékenységéről, referenciáiról bővebb információt a www.egov.hu oldalon talál.”

Forrás:
Sajtóközlemény; eGov Tanácsadó Kft.; 2019

Átadták a Magyar Honvédség Kiber Képzési Központját

„A kibertérben jelentkező fenyegetések elhárításához naprakész, magas színvonalú oktatásra van szükség. E képzést a katonák számára a Magyar Honvédség Kiber Képzési Központja biztosítja majd – hangzott el június 13-án Szentendrén, az intézmény bemutatóján.

Csütörtök délelőtt tartották Szentendrén a kiberakadémia bemutatóját. Az eseményen részt vett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kádár Pál közigazgatási államtitkár, Erdélyi Lajos humánpolitikáért felelős államtitkár, Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, helyettese, Böröndi Gábor altábornagy, valamint a haderő vezetői.

Benkő Tibor megnyitó beszédében elmondta: a Magyar Honvédségnek a kor színvonalának megfelelő ütőképes, erős hadsereggé, a térség meghatározó erejévé kell válnia. E folyamat meghatározó eleme az akadémia létrehozása, hiszen a modernizáció nem kizárólag eszközbeszerzéseket jelent, hanem folyamatosan szükség van megfelelő felkészültségű katonákra is. Mint rámutatott, az orosz-ukrán válság eredményeként bekerült a köztudatba a hibrid hadviselés fogalma, a kibertérben folyó műveleti tevékenységekről pedig már korábban is sok szó esett. A NATO varsói csúcsértekezletén született döntés értelmében a szövetség a szárazföldi, légi és tengeri hadszíntér mellett felvette a kibertér fogalmát is: a kiberműveletek bekerültek a műveleti eljárások körébe.

Mint a honvédelmi miniszter fogalmazott, a kibertérben alkalmazott megtévesztő információk, zavaró tényezők, blokkoló rendszerek a hibrid hadviselés révén nem csak a műveleti feladatok végrehajtására hathatnak ki, de békeidőben az állami működésre is. Ennek oka, hogy napjainkban már minden elektronikus formában, számítógépeken keresztül működik az orvosi ellátástól a közlekedésen át egészen az adatok nyilvántartásáig. A fenyegetések elleni védekezésre fel kell készülni, ehhez pedig megfelelő oktatási és kiképzési rendszerre van szükség.

Benkő Tibor rámutatott: a katonáknak kiválóan kell tudniuk végrehajtani a kibertérben jelentkező feladatokat, maximális mértékben kihasználva a pozitív oldalt, és hatékonyan fellépve a negatív irányú tevékenységekkel szemben. Ehhez rendszeres képzésre van szükség, hiszen e területen tényleg nap mint nap újabb kihívások jelentkeznek. A honvédelmi miniszter leszögezte: a kiberakadémián rendelkezésre álló hardver- és szoftverelemek egyaránt biztosítják a megfelelő felkészülést. Benkő Tibor hozzátette: a hosszabb távú célok között nemzetközi katonai és civil képzések egyaránt szerepelnek.

A megnyitót követően Kovács László dandártábornok, az MHP kibervédelmi szemlélője tartott tájékoztató előadást az akadémia felépítéséről, feladatairól, honvédségben elfoglalt szerepéről. A dandártábornoknak az esemény során Kiberbiztonság és -stratégia című kötetét is bemutatták. A kibervédelmi szemlélő körbevezette a vendégeket az akadémián, és bemutatta az intézmény infrastruktúráját, majd laborkörülmények között, illetve kültéren is kiberbiztonsági incidensek demonstrációját tekinthették meg a jelenlévők.”

Forrás:
Átadták a Magyar Honvédség Kiber Képzési Központját; Honvédelmi Minisztérium; 2019. június 13.
Kovács László dandártábornok, az MHP kibervédelmi szemlélője által írt könyv: eGov Hírlevél; 2019. január 13.

Rövidesen elkészül a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) közös épülete

„Nyáron elkészül a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal közös épülete

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, azaz a TIBEK és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új, XI. kerületi épületének kivitelezési munkálatai várhatóan még az idén nyáron befejeződnek, a költözési folyamat az ősszel kezdődhet – közölte lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium.

A kormány még 2016-os határozatával hozott döntést az AH Fehérvári út 70. szám alatti ingatlanban történő elhelyezéséről és ahhoz összesen 15,4 milliárd forint forrás biztosításáról. Ez az első évben 3,6, 2017-ben hét, tavaly 4,8 milliárdot jelentett. A felújításhoz később többletforrást is biztosítottak, 2018-ra 5,9 milliárdot, az idei évre további ötmilliárd forintot.

Az épületet 1914-ben az Ericsson építette, híradástechnikai eszközök gyártására. Az 1949-es államosítást követően a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár része lett, amely a Budapest XI., Fehérvári út 58-86. számig terjedt. A gyár 2000-ben megszűnt, épületei eltérő módon hasznosultak. Az AH, a TIBEK és a Kormányzati Adatközpont (KAK) elhelyezésére kijelölt ingatlan a védett titkosszolgálati objektumokkal és a modern irodaházakkal szemben támasztott követelményeknek megfelelő átalakítása, felújítása folyamatosan történt. A Belügyminisztérium hangsúlyozta: a KAK a „kormányzat, a közigazgatás és a közszolgáltatások számára stabil és biztonságos informatikai infrastruktúra környezetet biztosít és nyújt felhő alapú szolgáltatásokkal, amelyek megfelelő hátteret adnak az infokommunikációs közszolgáltatások igénybevételéhez”. A központ a teljes géptermi környezettel már tavaly óta üzemel is. A tárca tudatta azt is: a belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak, ugyanakkor például titkos információgyűjtést nem végezhet.”

Forrás:
Ősszel költözik a TIBEK is; Magyar Hírlap; 2019. június 13.

Digitális fejlesztések vs. papíralapú ügyintézés – nemzetközi konferencia a digitalizáció bírósági térnyeréséről

„A Visegrádi Négyek és Horvátország képviselőinek részvételével kezdődött nemzetközi konferencia a Magyar Igazságügyi Akadémián, ahol két napon át előadásokon, kerekasztal beszélgetéseken, workshopokon cserélnek eszmét a résztvevők arról, milyen lehetőség rejlik a bírósági szervezetet érintő digitalizációban.

A nemzetközi eseményt az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitotta meg. Dr. Handó Tünde a Digitális Bíróság vívmányai közül kiemelte többek között a távmeghallgatást, a beszédfelismerő és leíró programot, de szólt az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéről is. A digitális fejlődés, az innováció nem állhat meg – hangsúlyozta.

Handó Tünde az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblájának legfrissebb adatait is ismertette, miszerint a magyar bírósági szervezet az élbolyban van az online ügyintézés terén, Magyarország messze megelőzi például Németországot és Franciaországot is azzal, hogy teljes körűen biztosítja az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A hazai bírósági szervezet az online elérhető, nyilvános információk mennyiségét illetően is jobban teljesít az uniós tagállamok többségénél, megosztott második helyezést ért el azzal, hogy egy-egy eljárásról elektronikusan is elérhetőek az információk.

A nemzetközi konferencián előadást tartott dr. Paczolay Péter, az Európai Emberi Jogok Bíróságának bírája, aki a digitalizáció előnyeit és hátrányait vette számba, több uniós tagország joggyakorlati példáján keresztül. Paczolay Péter hangsúlyozta: ugyanazokat az emberi jogokat kell biztosítani online térben, mint amelyek az „offline” térben léteznek.

Dr. Alan Uzelac, a Zágrábi Egyetem professzora a digitalizáció kihívásait vette számba és arra kereste a választ, hogy meddig mehet el a bírósági digitalizáció, és milyen mértékben helyettesítheti a humán bíróságot. Hangsúlyozta: a bíróságnak és a digitális fejlesztéseknek támogatniuk kell egymást, együttműködésre van szükség, a digitalizációt az igazság szolgálatába kell állítani.

Dr. Christoph Sorge, a Saarland University professzora az” IT biztonság szerepe a bíróságokon” címmel tartott előadást. Sorge szerint jelenleg nincs még 100 százalékos biztonság, de a mérnökök, informatikusok felelőssége az, hogy a rendszerek biztonságosan használhatóak legyenek a bíróságok és az ügyfelek számára egyaránt. Nem kellene visszatérni a papír alapú ügyintézéshez – tette hozzá.

Az elektronikus világ fejlődése során felmerülő jogi, technikai és etikai kérdésekre a nemzetközi konferencia résztvevői kerekasztal beszélgetéseken is keresik a válaszokat, ahol a tárgyalótermi digitális eszközök és a digitális oktatás tapasztalatait, jó gyakorlatait is megosztják egymással. A pénteki workshopokon pedig azt vitatják meg, milyen kihívások elé állítja a bíróságokat az ügyfelekkel történő elektronikus kommunikáció.

A kétnapos nemzetközi konferencián a Digitális Bíróság fejlesztéseit is megismerhetik az érdeklődők, a beszédfelismerő és leíró program, valamint az elektronikus határozatszerkesztő is bemutatkozik az öt európai ország képviselői számára.[Magyarország Bíróságai]”

—

„A magyar bíróságok 2019-ben a legjobb helyen állnak az Európai Unióban az elektronikus ügyintézés biztosítása terén – mondta, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy csütörtöki konferencián. Handó Tünde beszámolt a már megvalósított és a további tervezett fejlesztésekről, kiemelve, hogy mára teljes körben lehetővé tették az online kommunikációt a bírósági eljárásokban.

A digitalizáció alapvető változást hoz korunkban, és azok a szervezetek prosperálnak, amelyek alkalmazkodni tudnak a technikai kihívásokhoz, ami igaz a jogszolgáltatásra és az igazságügyi rendszerre is – jelentette ki Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott, a digitalizáció témájában a visegrádi országoknak szervezett nemzetközi konferencián mondott megnyitójában csütörtökön.

Az OBH az elmúlt években nagyon sokat, és eredményesen tett azért, hogy a magyar bírósági szervezet megfeleljen a XXI. század kihívásainak – ismertette Handó Tünde kiemelve, hogy az Európai Bizottság 2019-es igazságügyi eredménytábláján első helyen állnak a magyar bíróságok az elektronikus ügyintézési lehetőségek biztosítása terén.

Az OBH elnöke kifejtette, hogy míg 2011-ben még csak a cégügyekben működött az ügyfelek és a bíróság között az elektronikus kapcsolattartás, addig mára már minden szinten és ügyszakban lehetővé tették az online kommunikációt. A további megvalósított digitális fejlesztések közé tartozik, hogy azokat a bírákat, akik azt igénylik, mobil informatikai eszközökkel látják el. Az elmúlt évben csaknem 2500 laptopot, táblagépet, e-könyv olvasót kaptak a bírói munkavégzés megkönnyítése érdekében, és olyan naprakész irodai szoftvereket is beszereztek, amelyek valamennyi bírósági informatikai eszközön egységes és biztonságos munkavégzést tesznek lehetővé – jelentette ki Handó Tünde. A Via Video projekt keretében pedig, olyan távmeghallgatási rendszert építettek ki, amely egyszerűbbé teszi az igazságszolgáltatás működését.

Az OBH-nál a közeljövőben tervezik bevezetni az e-aktákat, lehetőséget adva arra, hogy a bírák és az ügyfelek szabadon hozzáférhessenek az ügyiratokhoz. Megújul az elektronikus határozatgyűjtemény is, ami könnyebben és még szélesebb körben teszi majd böngészhetővé az anonimizált határozatokat, és az ítéletek megírásához is technikai segítséget nyújthat – sorolta a várható újításokat az OBH elnöke.

Handó Tünde elmondta, hogy a bíróságok már olyan beszédleíró programokat is tesztelnek, amelyek a hangfelvételekből automatikusan írott szöveget készítenek, hogy a jegyzőkönyvek, határozatok töredék idő alatt elkészülhessenek.

Az OBH által szervezett nemzetközi konferencia nyitóelőadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar tagja tartotta, aki elmondta, a digitalizáció és a kibertér megjelenése komoly kihívást jelent, a jogászok számára, hiszen a technika érezhetően gyorsabban fejlődik, mint ahogy a hatóságok reagálni képesek a változásokra. Az internet világában felmerülő egyes problémákat nehéz nemzetállami szinten kezelni, hiszen nem mindig lehet egyértelműen meghatározni, hogy melyik állam joghatósága alá esik egy-egy kérdés – fejtette ki a jogtudós.

Paczolay Péter szerint, a digitalizáció számos előnye, – mint az átláthatóság növekedése, a szólás- és véleménnyilvánítási szabadság terjedése, és az információhoz való hozzáférés kiszélesedése mellett – olyan kihívásokkal is jár, mint a tömeges megfigyelések problémája, a cenzúra kérdése, vagy a hatalom extrém koncentrációja. Ebben a bonyolult világban a nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlata arra az alapelvre kell épüljön, hogy mindazok a jogok amelyek a hétköznapi életben megilletik az jogalanyokat, az interneten is védelmet élvezzenek és biztosítva legyenek.[Magyar Nemzet]”

Forrás:
Digitális fejlesztések vs. papíralapú ügyintézés – nemzetközi konferencia a digitalizáció bírósági térnyeréséről; Magyarország Bíróságai; 2019. június 13.
Elsők vagyunk a bírósági elektronikus ügyintézésben; Csekő Imre; Magyar Nemzet; 2019. június 13.

Informatika, távközlés, technika

Windows-ról Linux-ra áll át a CERN

„Habár a migrációs program (Microsoft Alternatives project – MAlt) kidolgozását már egy éve elindították, a világ egyik leghíresebb kutatóhelye – nem mellesleg a web bölcsője –, a CERN most hivatalosan is közölt részleteket arról, hogy szabadulnának a Microsoft programjaitól – egyszerűen azért, mert drágák. Iban Eguia, a CERN egyik szoftverfejlesztője egy bejegyzésében elmondta korábban, hogy a licencdíjak igen magasak, ezért keresik a nyílt forrású alternatívákat, melyeket a lehető legnagyobb mértékben akarnak alkalmazni.

A tájékoztatóból nyilvánvaló, hogy az intézmény napi működéséhez szükséges szoftverek cseréjét fontolgatják – szó sincs a tudományos kutatás programjairól, az más kategória, más elvárásokkal.

A háttérben az áll a tudósítások szerint, hogy a Microsoft kedvezményesen nyújt licenceket oktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek, akadémiai testületeknek, ám nemrégiben az amerikai vállalat megvonta ezt a minősítést a CERN-től, így a hétköznapi, felhasználói licenceket nyújtják, ez azonban a sokszorosába, tízszeresébe kerül – és ezt nem tudják már kigazdálkodni.

A projekt jelenleg a felmérés fázisában van, azt vizsgálják, hogy mit és hogyan lehet helyettesíteni (nem csak Microsoft-termékekről van szó), úgy, hogy az működőképes, biztonságos, fenntartható és olcsó legyen. Kiemelt cél, hogy a zárt rendszerekből (vendor lock-in) fakadó függőséget és kockázatokat mérsékeljék, az adatok feletti rendelkezést pedig saját kézben tartsák.

Az egyik vezető szerint a nyáron az IT-részleg levelezőrendszerének alternatív felállítása lesz az első lépés, önkéntesek bevonásával, pilot jelleggel, hogy a tapasztalatok alapján egy szélesebb körű migrációt indítsanak el. Ugyancsak ebben az időszakban a Skype for Business szolgáltatás és az analóg telefonhívások kiváltására is elindítanak egy tesztüzemet.

Összességében lassú, de alapos munkát kívánnak végezni, hogy a nyílt forrásra való átállás a lehető legkevesebb fennakadást okozza, ugyanakkor minden felmerülő igényt ki tudjanak szolgálni.”

Forrás:
A CERN is megszabadul a Microsofttól; Dajkó Pál; IT café; 2019. június 14.
MAlt project. Taking back control using open software; Emmanuel Ormancey; CERN; 2019. június 12.

Szlovákia is nehezen halad előre a DESI 2019 szerint

„Az Európai Bizottság (EB) közzétette a 2019-es, ún. DESI jelentést, vagyis a tagállamok éves digitális teljesítményének értékelését. Szlovákia idén a 21. helyen végzett.

A beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettesi iroda (ÚPVII) szerint az utóbbi években javultak Szlovákia digitális szolgáltatásai, ahogyan az általános teljesítménye is ezen a téren.

„Az utóbbi három évben több helyet is előreléptünk az elektronikus szolgáltatások terén. A hivatalunk tevékenysége jól látható ezekből az eredményekből, például az bürokrácia elleni harcból, amelyeknek köszönhetően megszűnnek a nyilvántartással kapcsolatos papírozások. Az ezzel összefüggő terheket levesszük a vállalkozók és az állampolgárok válláról. A hivatalok maguk keresik ki az információkat, például az OverSi portálon keresztül” – közölte Richard Raši (Smer-SD) miniszterelnök-helyettes.

Az EB kiemelte Szlovákiát a „nyitott adatok” kategória értékelésénél, valamint az „emberi erőforrás” területen is, ahol Szlovákiát az Európai Unió (EU) átlaga fölött értékeli az olyan kategóriákban, mint például az állampolgárok általános digitális készségei. „A digitális átalakulás küszöbén vagyunk és kötelességünk erre felkészíteni a következő generációkat. A DESI jelentése egyértelműen kimutatta, hogy javulnak a szlovákok digitális készségei, ami nagyon pozitív” – jegyezte meg Raši.

A miniszterelnök-helyettes hivatala hozzátette, a múlt évben 150 hackatont (kódolási eseményt) rendeztek meg Szlovákiában. Ezeken több mint 10 000 lakos vett részt, 12 év volt az átlagéletkor és az összlétszám 41 százalékát nők tették ki. Az ÚPVII elmondása szerint az EB felhívta a figyelmet az „országos nevelési és oktatásfejlesztési programra”, amelyet 2018-ban fogadott el a kormány. A program célja egyebek között a digitális technológiák használata a tantermekben és a digitális átalakulás társadalmi-gazdasági becsléseinek felmérése.

Szlovákia a pozitív eredmények ellenére is rontott egy helyet a tavalyi 20. helyezéshez képest. Az ÚPVII szerint ez leginkább az EB mérési módszerei miatt van, mivel ezek a szlovák piac új mobilszolgáltatójával is számolnak, amelynek az országos lefedettsége jelenleg nem éri el a többi szolgáltató szintjét. Ez okozta a mérésben való lefedettség visszaesését 96-ról 88 százalékra.

„Szlovákia aktívan együttműködik az EB-vel, hogy hatékonyabbá tegyék a mérési módszereket és azok a valós helyzetet tükrözzék. A jelenlegi módszer pontatlanságait más szlovák mobilszolgáltatók is jelezték, ahogyan több európai ország is. Arra számítunk, hogy az EB továbbra is azon fog dolgozni, hogy a méréseket hatékonyabbá tegye” – közölte Raši.”

Forrás:
Elláttuk a „bürök” baját is – Raši: Javultak a digitális szolgáltatások; Bumm.sk; 2019. június 12.

Digital Economy and Society Index (DESI) 2019 – a legfrissebb összehasonlító adatok az uniós országok digitális fejlettségéről

„Magyarország eredményei javultak, de változatlanul a 23. helyen állunk a 28 uniós tagállam rangsorában.

Az Európai Bizottság kedden hozta nyilvánosságra a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (Digital Economy and Society Index, DESI) 2019-es értékeit, amelyek Európa digitális gazdasági-társadalmi fejlettségét és az uniós tagállamok digitális versenyképességét segítenek meghatározni. Az idei jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy azok az országok rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban határoztak meg célokat, és azokat meg is alapozták a megfelelő beruházásokkal. Ettől függetlenül mindegyik uniós tagország digitális teljesítménye javult az elmúlt évben, de a legjobb eredményt ezúttal Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia érte el.

A 2019-es DESI index alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között továbbra is a 23. helyen áll, vagyis annak ellenére sem sikerült javítanunk az összesített rangsorban, hogy az eredmények itt is az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak az elmúlt néhány évben. Magyarország a legjobban (és valamivel az uniós átlag felett) a széles sávú összekapcsoltság tekintetében teljesít, köszönhetően a nagy sebességű és szupergyors kapcsolatok széles körű bevezetésének, az új generációs hozzáféréseknek és a szupergyors széles sávú infrastruktúra nagyarányú hálózati lefedettségének.

A legnagyobb kihívást ezzel szemben még mindig a digitális technológiák üzleti integrációja és a digitális közszolgáltatások jelentik: ezeken a területeken a legrosszabbul teljesítő tagállamok között vagyunk, jóval elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások nem csak minőségében gyengébbek, mint más tagállamokban, de igénybevételük aránya is átlag alatti. Egy másik beszédes adat, hogy a vállalkozások mindössze 14 százaléka használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvereket az információk megosztására a különböző részlegek között, ami az egész EU-ban a legalacsonyabb arány.

Az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata is hasonló képet mutat a DESI index szerint. Magyarországon magas az IKT-diplomások aránya, a szakemberek részesedése pedig közelít az átlaghoz, de általánosságban az internetfelhasználói készségeken még bőven van mit javítani. A kutatás alapján egyébként az európai uniós lakosság 43 százaléka híján van az alapvető digitális készségeknek, miközben 83 százalékuk már legalább heti rendszerességű internet-felhasználónak számít.

Globális összehasonlításban is vegyes az európai mezőny
A humán tőkéről szólva fontos szempont, hogy az infokommunikációs szakemberek mindössze 17 százaléka nő, ebben a tekintetben Magyarország a 24. helyet foglalja el a listán. A jelentés ezzel kapcsolatban felhívja rá a figyelmet, hogy a digitálisan versenyképes uniós országok élen járnak a nők digitális gazdaságban való részvételében is, itt Finnország, Svédország, Luxemburg és Dánia tartozik az éllovasok közé. Uniós szinten ugyanakkor továbbra is fennáll a nemek közötti különbség az internethasználat, a digitális készségek vagy az infokommunikációs szakmákban való foglalkoztatottság szempontjából.

A DESI értékeit összefüggésbe helyezi, ha az európai országok eredményeit a világ más államainak fejlettségéhez mérjük. Az EB anyaga ebben is ad némi támogatást egy ábra és néhány mondatos magyarázat formájában. Ahogy a lenti diagramon is látható, a tizenhét Unión kívüli piaccal való összevetésben a legjobban teljesítő 4 EU-s országot (a már említett Finnországot, Svédországot, Hollandiát és Dániát) mindössze Dél-Korea előzi meg, de az USA vagy Japán már mögöttük van. Az uniós átlag ehhez képest már jóval szerényebb helyet foglal el a mezőnyben, a leggyengébben teljesítő 4 uniós tagállamot pedig ebben a tekintetben Oroszország és Kína közé sorolják.”

Forrás:
Itt a legfrissebb lista az uniós országok digitális fejlettségéről; Bitport.hu; 2019. június 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyar vállalkozások amerikai piacra lépését segítő központ nyílt Washingtonban

„A centrum a washingtoni magyar nagykövetség épületkomplexumának egyik létesítményében nyílt meg. Szálláslehetőséget, logisztikai ellátást nyújt és gazdasági szakemberek gyakorlati segítségét kínálja az amerikai piacra belépni szándékozó magyar startupoknak és általában vállalkozóknak.
A központot a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttműködésével hívták életre.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az MTI-nek azt mondta: az amerikai piac szinte korlátlan növekedési lehetőségekkel kecsegteti a vállalkozókat, ám erre a piacra – éppen az erős verseny okán – nehéz belépni, még a versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínáló innovatív cégeknek is. A helyismeretnek és az üzleti kultúra alaposabb ismeretének a hiánya miatt kiváltképpen költséges a belépés.

György László kifejtette: e felismerés késztette a magyar gazdaság irányítóit arra, hogy létrehozzák a központot.

„A magyar cégeket szeretnénk elvinni a célig, hogy az amerikai álom többé ne csupán álom legyen” – fogalmazott az államtitkár. Leszögezte azt is: a magyar gazdaságirányítás célja, hogy a kreatív ötletekre épülő vállalatok magyar tulajdonban maradjanak, és így hódítsák meg az amerikai piacot.

A „meghódításhoz” a washingtoni magyar nagykövetség szakdiplomatái adnak gyakorlati segítséget, összefogva az Egyesült Államokban működő többi magyar diplomáciai képviselet munkatársaival. Bevonnak amerikai partnereket is, akik szükség esetén újabb amerikai üzleti partnerek felkutatásában segédkeznek.

Szabó László washingtoni magyar nagykövet kiemelte, hogy a washingtoni magyar nagykövetség területén, önálló épületben megnyílt központban – amelyet kampusznak is neveznek – 12 ember elszállásolására kialakított lakrészek, oktatásra alkalmas közösségi tér, valamint modern technológiával felszerelt tárgyalóhelyiségek várják a magyar vállalkozókat.

A központ egy amerikai cég közreműködésével üzleti tanácsadással is segíti a piacra lépést fontolgató vállalatokat. Az idén mintegy 22 millió forint áll erre rendelkezésre, elsősorban az egészségügyben, a kibervédelemben, a drón- és űrtechnológiában vállalkozók számára.

Joó István, a KKM-nek az export növeléséért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a tárca mintegy 60 millió forintot költött a központ kialakítására. A politikus hozzátette: mivel ez egy úgynevezett pilotprogram, azaz mintaprogram, sikere esetén más magyar nagykövetségeken – például Helsinkiben vagy Sanghajban – is szeretnének hasonló vállalkozásfejlesztési centrumokat nyitni.

A jelentkezők kiválogatása nemsokára megkezdődik, s mint Joó István közölte, az első vállalkozók várhatóan már az ősszel megérkeznek Washingtonba.

A központ megnyitásán részt vett David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.”

Forrás:
Magyar vállalkozások amerikai piacra lépését segítő központ nyílt Washingtonban; Innovációs és Technológiai Minisztérium ; 2019. június 13.

A mezőgazdaság digitalizációs átállása kulcsfontosságú a KAP célkitűzéseinek megvalósításához

„A magyar mezőgazdaság versenyképességének alapvető feltétele a mezőgazdaság modernizációja – mondta Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében megrendezett, a „Digitalizációs eszközök a 2020 utáni Közös Agrárpolitikában” című műhelynapon.
A műhelymunka apropója egy uniós, tagállami szintű felmérésben való – részvétel, amely „A digitális eszközök felmérése és egy digitális infrastruktúra térkép létrehozása a 2020 utáni agrárkutatás-fejlesztési terv kidolgozása céljából” címet viseli. A vizsgálat célja, hogy felmérje azokat a digitális eszközöket, amelyek segítik a tudásátadást, a szaktanácsadást, a termelők piacra jutását, az innovációt és amelyek alkalmasak lehetnek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül a mezőgazdaság modernizációjának elősegítésére.

A résztvevők négy munkacsoportban tanácskoztak arról, hogy a szaktanácsadás, a tápanyag-gazdálkodási szoftverek gyártói és felhasználói, az állattenyésztési emissziós kalkulátorok alkalmazói, valamint a monitoring rendszert működtetők miként tudnak felkészülni a KAP tervek végrehajtására. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon számos olyan üzleti szférában kifejlesztett digitális eszköz megtalálható, amelyet a termelők alkalmaznak és mind a fenntarthatóság, mind a költségcsökkentés szempontjából segíti munkájukat. Ezekre alapozva szükséges a fejlesztéseket megvalósítani, hogy az átállás a termelők számára a lehető legkisebb terhet jelentse.

A workshopnak a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete adott otthont, ahol szaktanácsadók, kutatók, precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, ellenőrző hatóságok tanácskoztak az Európai Bizottság által ismertetett tervekről és azok hazai alkalmazhatóságáról.”

Forrás:
A mezőgazdaság digitalizációs átállása kulcsfontosságú a KAP célkitűzéseinek megvalósításához; Agrárminisztérium; 2019. június 12.

Élhetőbbé válik Budapest – a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció megvalósításáról

„A vidéki építőipari cégek munkájára is szükség lesz ahhoz, hogy Budapesten a következő évek megrendelésállománya teljesíthető legyen — hangzott el egy szakmai konferencián. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a városvezetés fő céljai között a közösségi közlekedés fejlesztése, az európai sportfővárosi vezető szerep elérése, valamint az élhetőség áll.

– Jó úton járunk, a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció megvalósítására minden esély megvan – jelentette ki Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az első alkalommal megrendezett Budapesti építőipari konferencián. A városfejlesztési koncepcióból Bagdy Gábor a közösségi közlekedés fejlesztését, a főváros zöldesítését és faültetési programját, a Duna-part megújítását, valamint Budapest nemzetközi ismertségének növelését emelte ki. A magyar főváros elsősorban mint a gyógyfürdők városa ismert, de 2030-ra azt is szeretnék elérni, hogy Európa három vezető sportfővárosa között szerepeljen.

Bagdy Gábor kitért a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulására is, amelyben szerinte két fontos látásmód találkozik: míg a kormány mint a nemzet fővárosára tekint Budapestre, addig a főváros vezetőségének az élhető város koncepciója az elsődleges. A politikus megjegyezte, hogy a világ 140 meghatározó városának életminőségéről készülő Economist Intelligence Unit felmérése szerint a magyar főváros a 2010-es 55. helyről 2018-ra a 34. helyre lépett elő.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke arról beszélt, hogy Budapest részesedése a teljes hazai építési piacon majdnem 30 százalék. Ez az arány megjelenik a közeljövő beruházásainál is, hiszen az építőipar 2018 és 2023 közötti 25 ezer milliárd forintos megrendelésállományából 7500 milliárd forintot tesznek ki a fővárosi fejlesztések. Az ÉVOSZ elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy kimerültek a budapesti építésgazdaság extenzív fejlődésének tartalékai, az ütemet csak a vidéki cégek bevonásával lehet majd tartani.

A fővárosi vállalkozások elemi érdeke, hogy dinamikusan fejlődő nagyvárosban működhessenek, a fővárosnak pedig az az érdeke, hogy az itteni cégek a legjobb körülmények között tevékenykedhessenek – erről Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt. A konferencián négy kiemelt budapesti beruházást is bemutattak a projektgazdák: a Puskás Ferenc Stadiont, a Pannon Park Biodómot, a Dél-Buda Városközpontot és a főváros távfűtésfejlesztését”

Forrás:
Élhetőbbé válik Budapest; Pintér Balázs; Magyar Nemzet; 2019. június 16.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 17.

Az Amerikai Kiberhadviselési Parancsnokság egységei az orosz energiahálózatot támadják
Nem, nem egy 3. kategóriás hollywoodi film beharangozóját olvassák! Őszintén szólva, mi is alig hiszünk a szemünknek, de az „élesben folyó” kiberhadműveletekről szóló hírt az amerikai „minőségi sajtó” zászlóshajója, a The New York Times hozta le. A propaganda, vagy mondjuk így, finoman: a céltudatos, tervezett és következetes „narratíva gyártás” egyik fő jellegzetessége, hogy egy idő után szinte biztosan eléri célját. Az elmúlt években – úgy nagyjából 2007-től kezdve, majd 2014-től gőz erővel – másról sem lehetett hallani, olvasni, látni a világmédiában, mint a kiberterekben ólálkodó, támadó oroszokról. Meg kínaiakról. Később az irániakról is, illetve végül az észak-koreaiakról. Józan ember nem kételkedett abban: az oroszok (és a többiek) erejüket megfeszítve dolgoznak az online világ militarizálásán. Amiről azonban még a józan elmék is megfeledkeztek: a hadviselés az hadviselés, függetlenül az éppen alkalmazott fegyvertől és hadszíntértől. És miközben jól láttuk, hogy a vezető szerepben magára maradt Egyesült Államok – a fizikai világban – lényegében folytonos, soha abba nem maradó háborúskodásba kezdett, amiben főbb szövetségesei, a britek, a franciák, a németek gyakran társultak be partnerként, valahogy kiment a fejünkből, hogy ezek a hadviselők akkor nyilván a „csendes hadszíntéren”, a kibertérben sem tétlenkednek. Erről ugyanis valahogy nem esett szó; ilyesmit nem illett még elméleti szinten sem felvetni.

Az amerikai sajtó – egyben az ún. liberális világrend – koronázatlan szószólója, a The New York Times most olyan természetességgel hozta hírül: az USA Kiberhadviselési Parancsnokságának egységei folyamatosan támadják az orosz elektromos hálózatot, mintha naponta ilyesmikről számolt volna be eddig is. A lap, szakmai forrásaira hivatkozva, „tapogatózó” hadműveletekről beszél, amelyek célja nem az effektív károkozás, hanem az ellenség gyenge pontjainak a kipuhatolása, illetve az figyelmeztetés, az elrettentés. Noha a kibertérben zajló háborúskodás fogalmainak nemzetközi jogi erejű tisztázása, szabályozása még hiányzik, ne legyenek komoly kétségeink: egy ország elektromos hálózata az egyes számú kritikus infrastruktúrák körébe tartozik. Azok megtámadását mindenki, mindenhol hadüzenetnek tekintené.

De a hír java még csak most jön. Mielőtt felvetnénk az egyébként is értelmetlen „ki kezdte előbb?” kérdését, és esetleg azt vennénk fontolóra, hogy az amerikai hadsereg online támadása csupán válasz, ellencsapás az oroszok „trollkodására”, a 2016-os választásokba való (tárgyszerűen, nyilvánosan azóta sem bizonyított) online beavatkozásra, érdemes tovább olvasni a Times híranyagát. Az ott idézett katonai illetékesek ugyanis elárulták: a hadsereg kiberhadviselési alakulatainak az orosz energiahálózat elleni támadásai 2012-óta folynak, és az orosz kritikus infrastruktúrák online tereiben azóta is „folyamatos az amerikai jelenlét”! Most csupán annyi történt, hogy az USA Kiberhadviselési Parancsnokságának ezek a műveletei „számottevően felerősödtek”. Miközben a cikk korábban amolyan „tapogatózásnak”, már-már ártalmatlan próbálkozásnak, „figyelmeztetésnek” állította be az amerikai katonai akciókat, maguk a hadsereg illetékesei egészen más képet rajzolnak fel. A szakértő így fogalmaz az amerikai online katonai akciók tartalmáról: „a rendszer megbénítására alkalmas kártevő programot, malware-t juttattunk be az orosz hálózatba, méghozzá olyan mélységekben, és olyan agresszivitással, ahogy korábban még soha”. Kevés ehhez hasonlóan aggasztó hír jutott elénk mostanság, az már biztos.
US escalates online attacks on Russia’s power grid; David E. Sanger, Nicole Perlroth; The New York Times; 2019. június 15.
US Cyber Command has reportedly been agressively targeting Russia’s electrical grid; Andrew Liptak; The Verge; 2019. június 15.

Lehetséges-e a kiegyezés Moszkva és Washington között az eszkaláció megállítására?
Miközben még magunk is az előbb bemutatott cikken hüledezünk, egy – a riasztó hírrel ellentétes irányba mutató – másik kezdeményezésről is szeretnénk beszámolni. Néhány hete már hírül adtuk: az orosz diplomácia a legmagasabb szinteken ajánlotta az amerikai külügyi vezetésnek: kölcsönös önmérséklettel, közös megállapodással vessenek gátat az egymás ügyeibe történő politikai beavatkozásnak. Akkor Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozta:„Készek vagyunk megkötni egy írásos megállapodást az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásról, amiről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szólt Mike Pomeo amerikai külügyminiszternek.”
Most a kiváló elemzéseiről nevezetes, a szokásos hatalmi propaganda lózungokat többnyire mellőző, tárgyilagos War on the Rock amerikai szakmai blog adott közre egy figyelemre méltó írást a témáról. A cikkírók – érdemes felfigyelni rá: ketten jegyzik az esszét, egy amerikai és egy orosz – egyrészt felidézik a szokatlannak tűnő egyezkedés történeti gyökereit. Annak idején, a rohamosan elsötétedő nemzetközi porond előtt kötött 1933-ban egy hasonló megállapodást Maxim Litvinov szovjet külügyminiszter Franklin Delano Roosevelt amerikai elnökkel. Az egymás belügyeibe való beavatkozástól tartózkodó hatalmaknak ez a megállapodása jelentette a II. világháborúban sorsdöntőnek bizonyuló szövetségesi kapcsolatuk kezdetét.
A mostani, a XX. század első harmadának problémarendszerére ugyan alig emlékeztető, ám szintén súlyosan fenyegető helyzetben a szakértők úgy vélik, a kapcsolatok stabilizálásában, a folyamatok kontrollálatlanná válásának megakadályozásában egy normatív alapú, kölcsönös megegyezés kidolgozása lehet a kulcs. Tehát: egy az USA és Oroszország közötti formalizált „szerződés” helyett inkább egy olyan viselkedési kódexre lenne szükség, ami nem jogilag, hanem politikailag kötelezné kölcsönösen a megállapodó feleket. Ez az eszköz olyan jelenleg is érvényes nemzetközi jogi normaszövegekre támaszkodhatna, mint pl. az ENSZ Közgyűlés 2113. számú határozata (a más államok belügyeibe való beavatkozás tilalmáról szóló nemzetközi nyilatkozat), vagy a Helsinki Záróokmány VI. cikkelye (szintén a más államok belügyeibe való beavatkozástól való tartózkodásról szóló passzus). Az ezeken az alapokon létrehozott szabályozás lefektethetné az új – és nagyon fontos: mindkét fél által elfogadhatónak tartott – játékszabályokat, tételesen meghatározva azt is, hogy a felek mit tekintenek az egymás belügyeibe való beavatkozásnak, és ennek megfelelően illegitimnek. Fontos mozzanat az is: egy ilyen rendezés keretei között nem volna szükség arra, hogy az amerikai és az orosz kormány megpróbáljon egyezségre jutni olyan témákban, amivel kapcsolatban gyökeresen eltér az álláspontjuk. Tehát: az együttélés minimumának kialakítására kellene koncentrálni. Az egyezség publikálásával ugyanakkor a két nagyhatalom olyan nyilvános kötelezettség vállalást tenne, aminek a megsértése „túlságosan sokba kerülhetne” az egyezséget áthágó félnek ahhoz, hogy a normaszegés megérje neki.
Az egyezség specifikus szabályozásban rögzíthetné, hogy a felek mit kötelesek megtenni a jövőben, illetve, hogy mitől kötelesek tartózkodni. Például tehát: hogy a megállapodásban résztvevők a jövőben nem tesznek publikussá olyan, politikailag érzékeny információkat, amelyek a másik fél valamelyik kormányhivatalából „kerültek ki”. Hasonló taxatívan felsorolt szabály lehetne annak a tilalma, hogy az egyik fél politikai hirdetést, reklámot vegyen (maga, vagy bármilyen közvetítő által) a másik fél politikai kampányaiban. Végül szabály lehetne az is: a felek egyike sem minősítheti a másik országban zajló választásokat azt megelőzően, hogy a nemzetközi megfigyelő szervezetek közzé tennék hivatalos jelentésüket. Látható: míg az első két pont az amerikaiak félelmeire kínálna megoldást, addig az utóbbi szabály az oroszok által kifogásolt szempontokat venné figyelembe.
A szakértők hozzáteszik, hogy egy ilyen szabályrendszer csak a kezdet; a lista még nyilván tovább bővíthető. Az egyeztetések megkezdésére egyébként a cikk szerzői a „félhivatalos” szervezeti szintet tartják a leginkább alkalmasnak: a volt kormányzati tisztviselők, illetve civil szakmai szervezetek egyeztető munkacsoportjai révén. Öröm látni, hogy még nem veszett ki teljesen a józan gondolkodás készsége egyik oldalon sem.
Can Washington and Moscow Agree to Limit Political Interference?; Samuel Charap, Ivan Timofeev; War ont he Rocks; 2019. június 13.
Lásd még korábbi hírünket: A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 20.; eGov Hírlevél

Digitális függetlenség, vagy kölcsönös digitális egymásrautaltság – az ENSZ jelentése
A héten tette közzé az ENSZ a nemzetközi színtéren immár elengedhetetlenné váló digitális együttműködésről szóló jelentését. A szakmai anyag, amit a világszervezet főtitkára által tavaly nyáron életre hívott testület, a High-level Panel on Digital Cooperation, tehát a digitális együttműködés témáival foglalkozó szakértői csoport állított össze és szövegezett meg, már a címében is egyértelmű és sokat mondó: „A digitális egymásrautaltság kora” (The Age of Digital Interdependence).
A szakértői csoportot azzal a mandátummal állította fel Antonio Guterres főtitkár, hogy fogalmazzon meg ajánlásokat arra, hogyan lehetne erősíteni a kormányzati szereplők, a civil szektor, a gazdasági élet szereplői és a tudományos élet képviselői közötti együttműködést a kibertérben. A szakértőkkel kapcsolatban megfogalmazott elvárás volt az is, hogy vizsgálják, illetve ajánlásaikkal is tudatosítsák a digitális technológiák transzformatív erejét, tehát a társadalmakat és gazdaságokat gyökerestül felforgató jellegét.
A panel – amelyet egyébként közösen vezetett a Bill és Melinda Gates Alapítványt vezető Melinda Gates és a kínai Alibaba óriáscég főnöke, Jack Ma – két átfogó ülésszakot tartott 2018 őszén, illetve ez év januárjában. Természetesen a munkák zöme a virtuális térben zajlott: a szervezők összegyűjtötték a világszervezet tagállamainak kormányai, illetve valamennyi jelentősebb ipari, civil és tudományos szereplő véleményét a meglehetősen szerteágazó témában. Az online egyeztetések mellett két regionális fórumot is szerveztek, egyet Ázsiában, egy másikat pedig Afrikában.
A most elkészült és közreadott jelentésben a szakértői panel három pillér köré csoportosítva fogalmazta meg megállapításait:

A „Senkit sem hagyunk az árokparton” címmel fémjelzett, a már megszövegezésében is nyilvánvalóan programadónak szánt fejezetben a szakértők azt vázolták fel: hogyan szolgálhatja a technológia a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, illetve egy befogadó digitális gazdaság kialakítását;
Az „Egyén, társadalom és digitális technológiák” című fejezetben az emberi jogokkal, az egyéni cselekvésekkel és a személyes biztonsággal kapcsolatos témákat exponálták, az online világgal kapcsolatos összefüggésekben;
A „Globális digitális együttműködés mechanizmusai” című fejezet a nemzetközi szinten megvalósuló digitális együttműködés jelenlegi szakadékait elemezte, kitérve a kooperációt elősegítő architektúrákra vonatkozó javaslatokkal.

A jelentés összességében öt javaslat csomagot fogalmaz meg a vázolt problémák orvoslására, az alábbi hívófogalmak köré építve:

Befogadó jellegű (inkluzív) digitális gazdaság és társadalom építése;
Egyéni és intézményi kapacitásfejlesztés;
Az emberi vágyak és emberi jogok védelme;
A digitális bizalom és biztonság erősítése;
A digitális együttműködés erősítése globális szinten.

From digital independence to digital interdependence; Stephanie Borg; Diplo; 2019. június 14.
Secretary General’s High-level Panel on Digital Cooperation; ENSZ; 2019. június 12.
Az ENSZ-jelentés elérhető itt (.pdf)

Palesztin digitális diplomácia – egy másik narratíva
Múlt heti kiadásunkban számoltunk be arról, hogy az izraeli Stratégiai és Közdiplomáciai Minisztérium aktív globális kampányba kezdett az Izrael állam-ügyét szolgáló online narratíva erősítésére, elsősorban a közösségi média platformokon. Szóltunk arról is: miközben az izraeli kormányzat a kezdeményezés anti-szemitizmus ellenes élét emeli ki, addig az Izrael Állam politikájával kritikus (nyugati) szervezetek propaganda akcióként könyvelik el a kampányt. A tisztánlátás kedvéért most az érem másik oldalára vetünk egy pillantást.
Az online eszköztáron alapuló digitális diplomáciában az önálló palesztin állam megteremtéséért kampányoló szervezetek is egyedülálló lehetőséget látnak. Mint arról a palesztin-barát TRT World nemzetközi hírszolgáltató most beszámolt róla, Gázában palesztin állampolgár-újságírók egy csoportja online kampányt indított az izraeli tömegtájékoztatás szerintük egyoldalú hírszolgáltatása ellen. Az újonnan elindított mozgalom neve Ihbid, ami katonai csapást jelent. A riasztóan militáns elnevezéshez illeszkedik a szervezet taktikája is: az általuk azonosított, kiválasztott és célpontként megjelölt angol nyelvű izraeli, vagy Izrael-barát közösségi média fiókokat (elsősorban Facebook, illetve Twitter fiókokat) veszik támadás alá, azzal a deklarált céllal, hogy felvegyék a harcot azok „dezinformációival” szemben. A mozgalom, amely a Habed Elektronikus Hadserege névre hallgat, az arab hírportál szerint jelenleg mintegy 33 000 követőt képes mozgósítani az online terekben. Az akcióhoz csatlakozott júzerek azt a taktikát követik, hogy hatalmas számú kommenttel árasztják el az általuk Izrael-barátnak minősített közösségi média oldalakat.
A mozgalom egyik szervezője azt is elmondta: „tartalék fiókok” egész sorát is megnyitották, arra az esetre, ha a Facebook cég letiltaná mostani fő fiókjukat. Egy másik szervező, a magát digitális diplomácia témában kutató szakértőnek valló Hassan Al Dawoody arról számolt be, hogy a szervezet akciói érezhető lendületet kaptak az elmúlt hónapokban. Elmondása szerint híveik két nagyobb csoportra oszthatók: az egyik körbe tartoznak azok, akik az izraeli és Izrael-barát közösségi média platformokat támadják, angolul, illetve más világnyelveken. A másik csoport a helyi palesztin webhelyeket és közösségi média fiókokat monitorozza, hogy kiszűrje azokat, amelyek szemben állnak az „általános palesztin nemzeti konszenzussal”.
Noha a palesztin online kampány számos résztvevője hangsúlyozta, hogy internetes hozzászólásaikban szigorúan tartózkodnak minden durva szóhasználattól, vagy más sértő tevékenységtől, és mindenben igazodnak a közösségi média platformok használati szabályzatához, az embernek óhatatlanul az a benyomása: az online tér a Közel-Keleten éppen olyan nyugtalan és nyugtalanító, mint a valóságos helyek. A konfliktus, a háborúság uralja mindkettőt.
Can an online campaign help preserve the Palestinian narrative?; Yousef Alhelou; TRT World; 2019. május 28.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. június 11-június 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

MTVA arculati előkészítő rendszerének szoftverei
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.06.24.
MTVA meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés, licenc bérlet meghosszabbítása, frissítések, új szoftverek beszerzése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
Lásd bővebben

MTVA arculati előkészítő rendszerének fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.09.
Meglévő arculati előkészítő rendszeréhez támogatás, szoftverkövetés beszerzése, frissítések, új szoftverek, hardverfejlesztése szolgáltatással vegyes adásvételi szerződés keretében.
Lásd bővebben

Csillagda VR attrakciós eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.08.
Adásvételi szerződés, amelynek tárgya a „Bükki Csillagda” megvalósításához kapcsolódó VR attrakciós eszközök beszerzése.
A nyertes ajánlattevő feladata az ajánlatkérő által kialakítandó VR attrakciók létesítéséhez szükséges alábbi eszközök szállítása, telepítése, beüzemelése, használatának betanítása:
– „Apolló küldetés a Holdon” szimulációs VR élmény (főbb elemei: min. 10 db mozgás érzékelő kamera, 2 db vezeték nélküli VR sisak, 2 db tracking karperec, 2 db kézi kontroller 2 db számítógép, 2 db szimulátor játékplatform, 2 db kontrol és látogatói megjelenítő-kijelző, tartalom (300-420 sec)),
– „Űrséta és Űrsikló” szimulációs VR élmény (főbb elemei: 3 db vezetékes VR sisak, 3 db szimulátor játékplatform, 6 db joystick, 3 db számítógép, 4 db kontrol és látogatói megjelenítő-kijelző, tartalom (120-300 sec)),
– „Repülj a Bükk felett” outdoor VR attrakció (főbb elemei: 1 db hordozható, drótnélküli VR szemüveg, 1 db szekrény, 1 db traverz-szerkezet, 1 db ventilátor, 1 db megjelenítő-kijelző, szoftver, tartalom (min. 180 sec),
– 2 db holografikus kijelző („HOLOGÚLA”), tartalom (min. 90 sec).
A szerződés részeként az alábbiak elkészítése, és ajánlatkérő általi jóváhagyása is szerződéses feladat:
részletes élményleírás, részletes user story, élmény-szinopszisok és karaktertervek minden élményre vonatkozóan, grafikus látványtervek, VR szemüvegben élvezhető passzív élményminták, tesztek, forgatókönyvek
Lásd bővebben

FŐKÉTÜSZ Kft. szervezeti működésének fejlesztése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/113
Közzététel dátuma: 2019.06.14.
Ajánlatkérő: BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.11.
A FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ Kft.) a főváros közigazgatási területén kizárólagos joggal végzi kéményseprő-ipari tevékenységét. A lakossági ügyfeleinek meghatározott feltételek mellett ingyenesen állami finanszírozásával és emellett Budapest Főváros Önkormányzata által biztosított kompenzáció felhasználásával végzi feladatait.
A FŐKÉTÜSZ Kft. szervezeti működésének fejlesztését érintő közbeszerzési részfeladatok a következők.
Normázás, Alap- és támogató folyamatok felülvizsgálata, Újranormázás, Üzleti és egyéni teljesítménymérés, Belső riportálási rend kialakítása, Minőség-ellenőrzés továbbfejlesztése, IT fejlesztés.
Lásd bővebben

Képmegjelenítő berendezések gyűjt-kezel(MKB4/2019)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/113
Közzététel dátuma: 2019.06.14.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.07.15.
Magyarország közigazgatási területén keletkező termékként tovább nem használható képmegjelenítő berendezések gyűjtése, 2019. évi előkezelése és további kezelésre történő átadása szolgáltatás-megrendelési szerződés keretében.
Érték áfa nélkül: 720.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

OCR és eFlow licencek követése 2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/110
Közzététel dátuma: 2019.06.11.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: DOQSYS Business Solutions Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.760.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a Nemzeti Színház
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/110
Közzététel dátuma: 2019.06.11.
Ajánlatkérő: Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság;Szinva Net Informatikai Zártkörűen működő Részvénytársaság
Szerverek, központi adattároló beszerzése és beüzemelése és a világosító tár adattároló kapacitásának bővítése, 1 db épületfelügyeleti számítógép, valamint 5 db irodai munkaállomás
A hangtár és világosító tár részére Apple termékek, illetve termékeken futó szoftverek beszerzése
Hangtechnikai szoftverek a jelenlegi számítástechnikai környezethez illeszkedve és figyelembe véve az előadásokat lebonyolító szoftver fontosságát számunkra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.226.206,- Ft
Lásd bővebben

KM már bevezetett szakrendszerek fejlesztésére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/111
Közzététel dátuma: 2019.06.12.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: SBP Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
Keretmegállapodás korábban bevezetett szakrendszerek tovább fejlesztésére a Belügyminisztérium Vezetőképzési, Továbbképzési és Tudományszervezési Főosztály (BM VTTF) részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 200.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – AR üzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Nyertes ajánlattevő: Hungarocom Híradástechnikai Kft
Elnevezés: AR üzemeltetés és hibajavítás támogatás
Üzemeltetés támogatási és hibajavítás támogatási feladatok ellátása a műszaki leírásban részletezettek szerint, a szerződés időtartama alatt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 10.6172.000,- Ft
Lásd bővebben

(TAER) Eredeti OKI kellékanyagok szállítása.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A szerződés teljes keretösszege nettó 197.000.000 HUF, melyből a fix megrendelés keretösszege: nettó 137.900.000 HUF, az opciós megrendelés
Lásd bővebben

Táj. az eljárás eredményéről EKR000240192019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Alienline Kft.
Elnevezés: Informatikai eszközök beszerzése GINOP-2.3.2-15-2016-00021 PTE
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.637.704,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény/

Önkéntes előzetes hird. FÖRI
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/110
Közzététel dátuma: 2019.06.11.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db alkalmazásfejlesztés és testreszabás
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 350.000.000,- Ft
Lásd bővebben
(FÖRI: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság.Szerk.)

Táj.eljár.ered Microsoft licen.-határon túli 2018
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/111
Közzététel dátuma: 2019.06.12.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
Termék-azonosító Terméknév Mennyiség (db) A licensz érvényességének lejárata:
5XS-00001 O365ProPlusforEDU ShrdSvr AllLng MVL 1License PerUsr 3 600 2019.02.28.
KW5-00358 WINEDUperDVC AllLng Upgra-de/SoftwareAssurancePack MVL 1License 3 600 2019.02.28.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.600.000,- Ft
Lásd bővebben

Előzetes átláthatóság: NEPTUN rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/113
Közzététel dátuma: 2019.06.14.
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Egyetem
Teljesítés helye: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes Ajánlattevő feladata
Ajánlatkérő által a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása valamint opcionálisan igénybe vehető kiegészítő és tranzakciós szolgáltatások nyújtása a műszaki leírásban meghatározottak szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 106.264.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Táj.elj.eredm. Lechner – ArcGIS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/111
Közzététel dátuma: 2019.06.12.
Ajánlatkérő: LECHNER TUDÁSKÖZPONT TERÜLETI, ÉPÍTÉSZETI ÉS INFORMATIKAI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
Elnevezés: ArcGIS szoftver licenszek beszerzése 2019
Ajánlatkérő 10 db ArcGIS for Desktop Standard Edition Concurrent Use License vagy azzal egyenértékű szoftverlicencet kíván beszerezni.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatok átrendezésével összefüggő kormányzati szerkezetátalakításról szóló 1151/2019. (III. 25.) Korm. határozat 1. b) pontja alapján a Budapest Főváros Kormányhivatalának földmérési és térinformatikai államigazgatási szervi feladatait, továbbá az európai uniós és egyéb nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségeit a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) látja el.
A fentiek szerinti beolvadásos kiválásnak köszönhetően a Lechner Nonprofit Kft. jogutódlással megszerezte a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező ArcGIS szoftver licenszekhez a hozzáférést. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő beszerzési igénye a fentiekben rögzített jogutódlással megszerzett ArcGIS szoftver licenszek következtében megszűnt, a tárgyi eljárás eredménytelen a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
Lásd bővebben

Eredményről szóló tájékoztató-pénzügyi tanácsadó
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/112
Közzététel dátuma: 2019.06.13.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata
A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő keretszerződés 24 hónapos időtartama alatt üzleti, vezetői és pénzügyi tanácsadó szolgáltatások ellátása a pénzügyi tevékenységekhez, beruházások, felújítások előkészítéséhez és lebonyolításához, egyes pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan, így különösen:
– Budapest Főváros Önkormányzatával, illetve közvetett vagy közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos pénzügyi kérdésekben való közreműködés, tanácsadás;
– kölcsön-és hitelfelvétel, nemzetközi hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás előkészítése, lebonyolítása;
– projektfinanszírozásban való közreműködés;
– pénzügyi kockázatelemzés;
– Budapest Főváros Önkormányzata által nyújtott garancia, kezesség és egyéb pénzügyi kötelezettségek kidolgozásában való közreműködés, tanácsadás.
A megbízási keretösszeg 33.000.000,- Ft.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Ajánlattevő neve: DLA Piper Business Advisory Kft.
Ajánlattevő neve: PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.
Ajánlattevő neve: Ernst&Young Tanácsadó Kft.
Az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, ezért tárgyi eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Mintha egy másik ország lenne – a vidéki Kína és a digitalizáció (Kína digitális világa)

„E héten visszatérünk a Logic magazin 7. számának bemutatására, amely kiadvány témája Kína digitális átalakulása és az internet világának kínai sajátosságai. Az „Another country” című elemzésben a szerző arra mutat rá, hogy a sokat emlegetett szakadék, ami Kína nagyvárosi és vidéki, különösen a távoli vidéki részei között feszül, a digitalizáció és az internethasználat terén is messzemenő különbségeket mutat – nem csak technikai értelemben, hanem társadalmi jellemzőit tekintve is. A digitalizáció révén mintegy láthatóvá vált az a vidéki Kína, amely sok tekintetben ellentmond az országarculat építés nagyvárosokra alapozott képével.

Az elemzés annak felidézi, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) 2017 októberi országos kongresszusán kijelölték a gazdaságfejlesztés új irányát, aminek alapját – hangsúlyváltással az exportra alapozó, beruházás-vezérelt gazdasági növekedéshez képest – a fogyasztás bővítése jelenti. Az iránymutatást legtöbbször a fogyasztás szintemeléseként (angolra fordítva a kínai kifejezést: „consumption upgrade”) emlegetik a hivatalos dokumentumokban és a kapcsolódó vitákban. Ennek megvalósításában pedig az internet hatékony eszköz lehet. Ahogy arra a kereskedelmi minisztérium egy 2017-es állásfoglalása is rámutat: különösen a távoli és vidéki régiók nyerhetnek sokat azzal, hogy az internet összeköti az ott élőket az olcsón beszerezhető, jó minőségű termékekkel. Ebbe az irányba illeszkedik bele a 2015-ben létrehozott Pinduoduo (PDD) nevű, közösségi vásárlást lehetővé tevő applikáció is, amely felhasználóinak mintegy 60%-a Kína fejletlenebb régióiban él. A PDP forgalmát elsősorban alapvető fogyasztási cikkek teszik ki. A felület a szerző szerint addiktív hatású, hatékonyságát pedig tovább növeli együttműködése a WeChat közösségi oldallal. A PDP minden idők legfiatalabb olyan kínai start-up vállalkozása lett, amely bekerült a NASDAQ tőzsdei vállalatai közé.

Azt gondolhatnánk, hogy a 2017-es párthatározatok szellemében a PDP a kínai kormányzat szemében sikertörténetnek számít. Ezzel szemben kifejezetten problémásnak tűnik az állammal való kapcsolata, aminek fő oka az, hogy a forgalom jelentős részét hamisított termékek teszik ki. A kérdés mostanában különösen érzékenyen vetődik fel, mivel a Kínával szembeni kereskedelmi háború egyik fő hivatkozási alapja a szellemi tulajdonjogok védelmének gyengesége. A PDP ellen több nyomozás is folyik, valamint a WeChat is ezernél több PDP-hivatkozást blokkolt, vélhetően kormányzati nyomásra. Az elemzés szerint ugyanakkor a jelenség nem csupán a termékhamisításról szól, hanem mélyebb társadalmi dinamikát is jelez. A PDP-vel és más alkalmazásokkal a vidéki Kína belépett a digitális színtérre, saját igényeit fogalmazva meg, amivel láthatóvá tette magát azok előtt is, akik figyelme korábban alig terjedt ki ezekre a térségekre és az ott élőkre.

Bár Kínában hatalmas mértékű urbanizáció folyik, a lakosságnak még mindig kb. 40%-a él a városokon kívül. A gazdasági fejlődés persze ide is elér, évente mintegy 1,3 millió embert emelve ki a nyomorból, a jövedelmek éves növekedése pedig 10% körül van, szemben a városok 5-6%-os növekedésével. A városokban élők jövedelem-előnye mindezzel együtt is jelentős. A vidéki lakosság fogyasztás-bővülése így a kormányzati elképzelésekben is fontos szerepet játszik a gazdasági növekedés fenntartásában. Szándék szerint nem csak a fogyasztás mennyiségét, hanem annak minőségét is növelve. A bővülésben pedig az internetelérés szélesedésének is jelentős szerepe lehet: míg a vidéki Kína a lakosságban az országos lélekszám 43%-át teszi ki, az internethasználók között csak 27%-ot. Az összekötöttség javításának hatását ugyanakkor mérsékli a gyengébb vásárlóerő. Mint a szerző is utal rá, Kína a világ egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol a vidéken élők átlagjövedelme csak 39%-a a városban élőkének.

És itt jön be a képbe a PDP. Az internetes összekötöttség javulásával elérhetővé váltak a szegényebb vidékeken is a jó minőségű termékek, ezeket azonban többnyire nem tudják megfizetni. Ugyanakkor hatalmas kereslet mutatkozik az olcsó termékekre, amelyek részben hamisítványok. A PDP elleni kritikákra válaszolva az egyik megszólaltatott kutató úgy véli: a „fogyasztás upgrade” nem azt jelenti, hogy Sanghajban majd úgy élnek az emberek, mint Párizsban, hanem hogy a távoli vidékeken is hozzáférnek az emberek papírtörülközőhöz vagy ízletes gyümölcsökhöz. A PDP ilyen módon a kormányzati célok megvalósítását segíti, miközben valós fogyasztói igényeket elégít ki.

Az elemzés rámutat arra, hogy a város és vidék közötti szakadék nem csak gazdasági, hanem kulturális is. Miközben vidéken az e-kereskedelemben az olcsóbb, gyakran hamisított termékek dominálnak, addig médiafogyasztási szokásaik is – az állam szemével nézve – gyakran tévednek tilosba. Ahogy a PDP az e-kereskedelemben, úgy a Jinri Toutiao a hírek összegyűjtésében és újraközlésében, a Kuaishou (angolul Kwai) pedig közösségi videomegosztóként alapoz a vidéki lakosság igényeire. Az ezeken elérhető tartalmak ugyanakkor a hivatalos megítélés szerint gyakran vulgárisak – ezekben lengén öltözött hölgyek, kitetovált bandatagok, családon belüli erőszak, terhes tinédzserek láthatók, vagy olyan „vicces” jelenetek, hogy valaki petárdát robban fel a feneke alatt. A különböző extravagáns figuráknak vagy éppen amatőr „népi” rappereknek sokszor többmilliós követőtáboruk van. A Kwai a durva tartalmak miatt nem csak vizsgálatokkal néz rendszeresen szembe, hanem elérhetőségüket is gyakran korlátozzák a WeChat-en vagy az AppleStore-ban. A civil ügyekért felelős minisztérium iparági szövetsége pedig irányelveket fogalmazott meg arra nézve, hogy a video-megosztó portálok még a láthatóvá tétel előtt győződjenek meg arról, hogy a megosztott tartalom nincs ellentmondásban a Párt nézeteivel, és nem népszerűsítik a vulgaritást, erőszakot, szerencsejátékokat, szexet, kábítószerfogyasztást, babonaságokat vagy nem gerjesztik az etnikai megosztást. Ezzel együtt a fősodratú médiát és állami szerveket arra biztatja, hogy tegyenek elérhetővé „pozitív” és jó minőségű tartalmakat.

A hamisított termékek e-kereskedelme és a vulgáris videótartalmak megosztása látszólag egymástól független jelenség. Szociológiai szemmel nézve ugyanakkor mindkét esetben a termékskála alsó végét (low end goods) jelenítik meg saját kategóriájukban, nagyrészt ugyanazon csoportoknak. Összefügg a jelenség kormányzati szemszögből is, aminek megértéséhez vissza kell mennünk a kínai reformpolitika 1978-as nyitásához. Ennek két gyakran említett vezérelve volt a termékek minőségének folyamatos javítása (pinzhi), valamint az emberek intellektuális és morális minőségének javítása (suzhi). Ez utóbbi téren a vidéki lakosságot különösen úgy tekintették, mint akiknek jelentős előrelépésre van szükségük, aminek érdekében számos országos és helyi programot indítottak – beleértve az ismeretek gyarapítását a higiénikus szokások, a közlekedési szabályok, a jómodor vagy éppen az öltözködés területén, hasznos képességek, képzettségek megtanulását vagy a vállalkozói szellem elsajátítását. Márpedig kormányzati szemmel nézve, ahogy a hamisított termékek aláássák a „pinzhi” elvét, úgy a vulgáris tartalmak a „suzhi” elve és eredményei ellen hatnak. A szerző szerint ugyanakkor ezek ellen nem elegendő felülről kiosztott parancsokkal fellépni, így a hamisított termékek és az alacsony minőségű média-tartalmak forgalma várhatóan tovább fog bővülni Kínában.”

Forrás:
Another Country. A report on digital life beyond the megacity; Hatty Liu; Logic Magazine; Issue 7: China; 2019

Merre halad az Internet? – friss statisztikai adatok alaján

„A növekvő sávszélesség bővíti a vizuális tartalmak mennyiségét, a reklámozás egyre nehezebb ügy, egyes anyagok törlése pedig még jóideig vitákat generál. Egy neves szakember összefoglalta, hogy melyik trendek határozzák meg napjainkban a technológiai ágazatot.

Mary Meeker 2004-ben még a Morgan Stanley amerikai bank elemzőjeként dolgozott, nyomon követte a Google tőzsdei megjelenését, most pedig a Kleiner Perkins Caufield & Byers kockázatitőke-társaság partnere. A pontos előrejelzései miatt az ágazatban nagy tiszteletnek és elismertségnek örvend.

A Vox.com most elérhetővé tette Mekker az Internet Trends Report 2019 című 333 oldalas anyagát. A dokumentumból kiderült, hogy tavaly 3,8 milliárdan használták a világhálót, ez a világ lakosságának körülbelül 51 százaléka. 2017-ben a szám még csak 3,6 milliárd volt. A csupán 6 százalékos növekedés fő oka az, hogy az online felhasználók piaca szinte telítődött és egyre nehezebb új internetezőket találni. Emellett az okostelefon-eladásoknál is egyre alacsonyabb növekedés figyelhető meg.

A szakember rámutatott, hogy a világ legértékesebb vállalatai közül hét technológiai konszern (Microsoft, Amazon, Apple, Alphabet, Facebook, Alibaba, Tencent). A teljes kiskereskedelmi bevétel 15 százalékát biztosítja már az elektronikus kereskedelem. 2018 első negyedévéhez képest ugyan ezen a területen a növekedés kissé lelassult, de a hagyományos kiskereskedelemhez képest még mindig magas.

Folyamatosan nőttek az online reklámkiadások is, az USA-ban például tavaly 22 százalékkal. A befolyó összeg nagy része ugyanakkor még mindig a Google és a Facebook költségvetésébe kerül be, de az Amazon és a Twitter egyre jobban áll ezen a területen. A digitális hirdetési költségek 62 százaléka kapcsolódik a reklámfelületek valós idejű, teljesen automatikus és individualizált eladásához és vásárlásához. Meeker úgy vélte, hogy ez a szektor a jövőben növekedni fog.

A hirdetési kiadások egyre inkább túlszárnyalják majd azt a bevételt, amit egy új ügyfél hozhat egy cégnek, ezért a vállalkozások kénytelenek lesznek olcsóbb módon ügyfeleket szerezni, illetve fontosabbá válik a meglévők megtartása. Ráadásul eközben az adatvédelmi szabályok szigorodása miatt a személyre szabott hirdetések megvalósítása is egyre nehezebbé válik. Az elemző szerint a magánszféra jelentőségének növekedése azt fogja eredményezni, hogy egyre több felhasználót érdekelnek majd a biztonságos kommunikációs megoldások. 2018 első negyedévében a globális internetforgalom 87 százaléka volt titkosított, míg három évvel ezelőtt ez az arány még csupán 53 százalék volt.

A digitális médiahasználat egyre fontosabb lesz. A növekedés legnagyobb részét a mobilalkalmazások generálják, az asztali számítógépek jelentősége ezen a területen háttérbe szorul. Az USA-n kívüli technológiai társaságok innovatívak maradnak, a szállítási szolgáltatások és a digitális fizetés különösen Európában és Ázsiában népszerűek. A jövőben a digitális fotók egyre nagyobb szerepet játszanak majd az interneten. A gyorsabb mobilinternet-elérések és az egyre jobb okostelefon-kamerák miatt növekedni fog a rögzített digitális képek száma. A Twitter-bejegyzések több mint 50 százaléka tartalmaz már fotót vagy videót.

A számítógépes játékosok száma tavaly 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,4 milliárdot. A Fortnite és más interaktív játékok fokozatosan új digitális médiaplatformokká válnak, amelyeken keresztül az emberek kapcsolatba kerülhetnek egymással. Amire még számítani lehet, hogy a vitatott tartalmak megítélése a következő években is témát ad majd a szakembereknek. Az Amerikai Egyesült Államokban a fiatalok 42 százalékának volt már valamilyen köze az online zaklatáshoz. Ezenkívül a jövőben is komoly problémát fog jelenteni a terroristacsoportok felvételeinek kiszűrése és eltávolítása.”

Forrás:
Merre halad az internet?; SG.hu; 2019. június 13.
Internet Trends 2019 a prezentáció (333 dia) online, és .pdf formátumban (az archívumban elérhető az összes jelentés 1995 óta)
Mary Meeker’s 2019 internet trends report; Code 2019; YouTube (a teljes előadás)
Mary Meeker; Wikipédia
Kiegészítés a cikkhez. További információ Mary Meeker előadásából:

Az ügyfelek megszerzésének költségei – az egyes új ügyfelek bevonásához szükséges marketing kiadások – emelkednek. Ez nem fenntartható, mert egyes esetekben meghaladják az egyes ügyfelektől remélhető hosszú távú bevételeket.
A célzott reklámozásnak számos problémája van, beleértve a GDPR hatását és más szabályozást, valamint a magánélet védelmét egyre inkább előtérbe helyező hardver- és szoftvercégeket.
Az amerikaiak több időt töltenek a digitális médiával, mint valaha: naponta 6,3 órát 2018-ban, 7 százalékkal többet az előző évhez képest. A növekedés nagy része a mobil és más csatlakoztatott eszközökből származik, míg a számítógépekkel töltött idő csökken. Az emberek egyre jobban aggódnak az online tevékenységre fordított idő miatt, mivel az amerikai felnőttek több mint egynegyede azt mondja, hogy „szinte folyamatosan online van”.
Az USA-n kívüli technológiai vállalatok innovációja továbbra is erős. A népszerű területek közé tartozik a rendelések teljesítése, kiszállítás és a fizetések.
Az emberek egyre inkább képek segítségével kommunikálnak. A Twitter megjelenítések több mint 50 százaléka már képeket, videókat vagy más médiákat tartalmazó bejegyzés volt, holott eredetileg a Twitter csak szöveges volt.
Az interaktív játékosok száma világszerte 6% -kal nőtt tavaly 2,4 milliárd-ra, mivel az olyan interaktív játékok, mint a Fortnite, némelyeknek új közösségi médiummá válnak. Azon a személyek száma, akik figyelik ezeket a játékokat – nem pedig részt vesznek benne, szintén nő.
Az Internet egyre inkább emésztőgödörré válik: a méretek miatt a problémás tartalomtól való megszabadulása egyre nehezebbé válik, és az internetkommunikáció jellege lehetővé teszi, hogy a tartalmakat sokkal jobban felerősítsék, mint korábban.
A 25 legértékesebb technológiai vállalat közül 60 százalékot az első vagy második generációs bevándorlók alapítottak. Ezek tavaly 1,9 millió embert foglalkoztattak. Az új, szigorúbb bevándorlási törvények negatívan befolyásolhatják a technológiai iparágat, és talán megakadályozhatják a következő Elon Musk-ot az Egyesült Államokban.
Az egészségügyi ellátás folyamatosan digitalizálódik. Több távorvoslás és igény szerinti konzultáció várható.

Törvények, rendeletek

1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozat a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről

„A Kormány

1. elfogadja az innovációért és technológiáért felelős miniszter által bemutatott, „A Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről” című koncepciót megalapozó dokumentumot, amelynek célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertese legyen, valamint a digitális átalakulás során Magyarország Európa legsikeresebb, legjobb teljesítményre képes országai közé tartozzon;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott dokumentumot a Kormány hivatalos tájékoztatási honlapján tegye közzé;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: azonnal

3. célja, hogy a digitális felkészültség és kompetenciák hiánya miatt Magyarországon senki ne szoruljon ki a digitális világból és a digitális gazdaságból, továbbá folyamatosan bővüljön a digitálisan felkészült munkavállalók köre;

4. elfogadja azt, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében a korábbi fejlesztések eredményeire építve egységes digitális kompetencia keretrendszer létrehozása szükséges, erre figyelemmel felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével együttműködve dolgozza ki a Digitális Kompetencia Keretrendszer (a továbbiakban: DigKomp) fejlesztés hosszú távú koncepcióját, szervezeti, intézményi, finanszírozási modelljét, valamint vizsgálja meg a digitális kompetenciák értékelési és igazolási rendszer kialakításának lehetőségét, valamint a digitális kompetenciák validálásának és beszámításának eljárásrendjét, és azt terjessze a Kormány elé;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. június 30.

5. kiemelkedően fontosnak tartja valamennyi, a digitáliskompetencia-fejlesztést célzó képzés összegyűjtését, rendszerezését, minőséghitelesítését és interaktív megoldásokkal támogatott publikációját, e képzések regiszterének kifejlesztését és működésbe állítását, ezért felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen a képzési programok minőséghitelesítését és a képzések minőségbiztosítási rendszerét is magában foglaló DigKomp képzési regiszter koncepciót és a megvalósítását célzó javaslatokat, és arról készítsen előterjesztést a Kormány részére, figyelembe véve a már létező nyilvántartási rendszereket;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: 2020. június 30.

6. kiemelkedően fontosnak tartja a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztését és felnőttképzési eszközrendszerrel való támogatását a versenyképesség és a működő-tőkevonzó képesség megőrzése érdekében, ezért felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterének bevonásával tegyen javaslatot a szükséges jogszabályok módosítására a digitális készségek szükséges fejlesztését biztosító ösztönzőrendszer kialakítása érdekében összhangban a DigKomp-pal, valamint a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában és a Digitális Munkaerő Programban foglalt célokkal.
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter, emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2020. június 30.”

Forrás:
1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozat a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozata a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről; Magyar Közlöny; 2019. évi 97. szám; 2019. június 11.; 3350. oldal (.pdf)

1345/2019. (VI. 11.) Korm. határozat a 2021. évi népszámlálás előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokhoz szükséges forrás biztosításáról

„A Kormány, tekintettel arra, hogy kiemelten fontosnak tartja a társadalmi változások nyomon követését, a valós és friss adatokon alapuló döntéshozatalt,

1. egyetért azzal, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatok (a továbbiakban: 2021. évi népszámlálás) megvalósításához legfeljebb 22 344 000 000 forint központi költségvetési forrás kerüljön biztosításra a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére az alábbi ütemezés szerint:

a) 2020. költségvetési évben legfeljebb 7 738 800 000 forint,

b) 2021. költségvetési évben legfeljebb 13 916 200 000 forint,

c) 2022. költségvetési évben legfeljebb 689 000 000 forint;

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a KSH elnökének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évi népszámlálás megvalósításához az 1. pont a) alpontja szerinti összeg rendelkezésre állásáról a 2020. évi központi költségvetés XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 1. Központi Statisztikai Hivatal cím javára;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2020. évi központi költségvetés tervezése során

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a KSH elnökének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évi népszámlálás megvalósításához az 1. pont b) alpontja szerinti összeg rendelkezésre állásáról a 2021. évi központi költségvetés XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 1. Központi Statisztikai Hivatal cím javára;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2021. évi központi költségvetés tervezése során

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a KSH elnökének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évi népszámlálás megvalósításához az 1. pont c) alpontja szerinti összeg rendelkezésre állásáról a 2022. évi központi költségvetés XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 1. Központi Statisztikai Hivatal cím javára;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2022. évi központi költségvetés tervezése során

5. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a központi költségvetés XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezet, 1. Központi Statisztikai Hivatal cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 6. Beruházások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek 2020. évre vonatkozó felső korlátját 5 700 000 000 forintban állapítja meg;

6. felhívja a belügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, valamint a miniszterelnök kabinetfőnökét, hogy – a KSH elnökének bevonásával – dolgozzon ki javaslatot a 2021. évi népszámlálás adatfelvételi szakaszának lezárását követően a beszerzett mobileszközök közfeladat céljára történő továbbhasznosításáról.
Felelős: belügyminiszter, innovációért és technológiáért felelős miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: 2020. december 31.”

Forrás:
1345/2019. (VI. 11.) Korm. határozat a 2021. évi népszámlálás előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokhoz szükséges forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1345/2019. (VI. 11.) Korm. határozata a 2021. évi népszámlálás előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokhoz szükséges forrás biztosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 97. szám; 2019. június 11.; 3357. oldal (.pdf)

1342/2019. (VI. 11.) Korm. határozat a központi közigazgatási szervek iratanyagának digitalizálással történő hosszú távú megőrzéséről

„A Kormány

1. felhívja a központosított irattári szolgáltatásokat a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. melléklete szerint kötelezően igénybe vevő államigazgatási szerveket, hogy a 2020. évben a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, öt évnél régebbi irataikat – ide nem értve a hatósági eljárások lefolytatásához szükséges iratokat – adják át a Korm. rendelet szerinti központi szolgáltatónak;
Felelős: a Korm. rendelet 3. melléklete szerinti szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter
Határidő: 2020. március 31.

2. a digitális átállás elősegítése érdekében egyetért a Központi Közigazgatási Irattárban 2017. szeptember 14-től elhelyezett és az 1. pont szerint még elhelyezendő iratanyag esetében – az iratanyag rendezését követően – azon iratoknak a Korm. rendelet szerinti központi szolgáltató általi digitalizálásával 2020. évi kezdő időponttal, amelyeket a Korm. rendelet 3. melléklete szerinti államigazgatási szervek előzményiratként folyamatban lévő ügy intézéséhez a Központi Közigazgatási Irattárból kikérnek;

3. egyetért azzal, hogy az 1. és 2. pontban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében szükséges források biztosítására az éves költségvetési tervezés során kerüljön sor;

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a belügyminiszter bevonásával – a 2020. költségvetési évtől a tervezéskor gondoskodjon az 1. és 2. pont szerinti feladat végrehajtása érdekében szükséges beépülő jellegű forrás biztosításáról az adott évi központi költségvetés XIV. Belügyminisztérium fejezetében évi 403 177 983 forint összegben úgy, hogy egyidejűleg az érintett költségvetési fejezetek iratkezelésre tervezett előirányzatát a fejezetek Központi Közigazgatási Irattárban tárolt, valamint oda beszállítani tervezett iratmennyisége tárolásával, megőrzésével kapcsolatos költségekkel arányosan csökkenti;
Felelős: pénzügyminiszter, belügyminiszter
Határidő: a 2020. évi és az azt követő évek költségvetési tervezése során

5. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – gondoskodjon a 2. pont szerinti feladat végrehajtása érdekében a Korm. rendelet szerinti központi szolgáltató 2019. évi informatikai fejlesztéséhez 150 000 000 forint biztosításáról a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások alcím, 1. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt. által végrehajtott részesedésvásárlás, tőkeemelés, pótbefizetés jogcím javára egyszeri jelleggel;
Felelős: pénzügyminiszter, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: azonnal

6. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az 5. pontban megjelölt forrás rendelkezésre állását követően a Nemzeti Dokumentumkezelő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság tőkeemelése érdekében a PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Korlátolt Felelősségű Társaságban 150 000 000 forint összegű tőkeemelést hajtson végre;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: az 5. pontban szereplő forrás rendelkezésre állását követően azonnal

7. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a belügyminiszter és a pénzügyminiszter bevonásával – vizsgálja meg a kormányhivatalok számára elkülönült, önálló digitális irattár létrehozásának szükségességét, ennek keretében a digitális irattár létrehozásának ütemezéséről a Kormány részére készítsen előterjesztést, amelyben mérje fel a várható kiadásokat, és tegyen javaslatot a finanszírozás módjára;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, belügyminiszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2019. december 1.

8. felhívja a belügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – a Kormány részére készítsenek előterjesztést, amelyben tegyenek javaslatot a Korm. rendelet 1. mellékletében és 3. mellékletében felsorolt szervek, valamint a kormányhivatalok hiteles elektronikus dokumentumként meglévő iratainak egységesen, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fejlesztett központitárhely-szolgáltatás igénybevételével történő megőrzésére.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2019. december 1.”

Forrás:
1342/2019. (VI. 11.) Korm. határozat a központi közigazgatási szervek iratanyagának digitalizálással történő hosszú távú megőrzéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozata a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről; Magyar Közlöny; 2019. évi 97. szám; 2019. június 11.; 3351-3352. oldalak (.pdf)

Módosul a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

Forrás:
137/2019. (VI. 11.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2019. évi 97. szám; 2019. június 11.; 3346-3349. oldalak (.pdf)
Vesd össze:
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről; Nemzeti Jogszabálytár

25. szám, 2019. június 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek