Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nagy Lajos, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. integrált közszolgáltatások ágazati igazgatója: E-ügyintézés az ügyfelek szemével

„Úgy kell kitalálni, fejleszteni és működtetni az e-ügyintézési szolgáltatásokat, mint bármelyik piaci szereplő online szolgáltatását – vallja Nagy Lajos, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. integrált közszolgáltatások ágazati igazgatója.

– Kezdjünk rögtön egy kis magyarázattal: mit takar az integrált közszolgáltatások ágazat kifejezés?
– A NISZ két nagy ügyfélkörnek szolgáltat. Egyrészt a hagyományos feladata az állami szervek, minisztériumok, intézmények kiszolgálása, az infrastruktúra és az alkalmazási környezet működtetése. A másik nagy terület viszont a közigazgatás külső ügyfeleinek, vagyis az állampolgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott e-ügyintézési szolgáltatások támogatása, amelyért az általam vezetett ágazat felel. A NISZ működteti a Cégkaput, az Ügyfélkaput és a megújuló magyarorszag.hu új, még fejlesztés alatt álló, személyre szabható ügyintézési felületét, a szuf.magyarorszag.hu oldalt, a 1818 számon hívható országos közigazgatási ügyfélvonalat, illetve a Kormányzati Érkeztető Rendszert, ahol a dokumentumok digitalizálása történik.

– Milyen számszerűsíthető előnyei származnak a közigazgatásnak, az államnak abból, ha többen használják az e-ügyintézést?
– A személyes ügyintézés legalább két órát vesz el az ember életéből, általában munkaidőben. Az éjjel-nappal hívható 1818 ügyfélvonalon 2-3 perc alatt részletes tájékoztatást lehet kapni, az internetes felületen meg akkor is elég 10-15 perc az ügyintézéshez, ha valamilyen űrlapot ki kell tölteni. Évente mintegy 80 millió, azonosítást is igénylő elektronikus ügyintézésre kerül sor – vagyis egy év alatt nagyjából 150-160 millió órát spórolunk meg az állampolgároknak, vállalkozásoknak. Ennyivel több jut munkára, pihenésre. Nem beszélve arról, hogy az elektronikus ügyintézés az államnak is olcsóbb, mint a személyes.

– A piaci szereplőknél manapság az egyik kulcsszó az ügyfélélmény. Mennyire lehet ezt megvalósítani az e-ügyintézésben?
– A közigazgatásnak ezen a téren ugyan nincs konkurenciája, de ez szerintem csak még nagyobb felelősséget tesz a vállunkra. Meggyőződésem, hogy az e-ügyintézést ugyanúgy kell fejleszteni, mint a piaci szolgáltatásokat, és nekünk is meg kell tanulnunk az ügyfelek fejével gondolkodni. Mélyen hiszek például abban, hogy nem elég a meglévő ügyintézési folyamatot szolgaian digitalizálni, mert attól nem lesz egyszerűbb. Mielőtt még kialakítanánk az informatikai rendszertervet, ki kell találni, miként lehetne a teljes folyamatot leegyszerűsíteni, mert az hozhat érdemi változást.

– Az új megoldások fejlesztése mellett mennyi energia jut a meglévő rendszerek továbbgondolására?
– Egy új szolgáltatással kapcsolatban az igazi munka akkor kezdődik el, amikor azt az ügyfelek használni kezdik. Innentől kezdve a teljes életciklust menedzselni kell: begyűjteni az ügyfelek visszajelzéseit, majd ezeket feldolgozni és visszacsatolni a fejlesztési folyamatba, azaz folyamatosan finomhangolni a rendszereket, a szolgáltatásokat, akár még a magyarázó szövegeket is. Erre nálunk kiváló eszköz a 1818 ügyfélvonal, ahol nemcsak ügyintézési, hanem informatikai segítségnyújtási kérésekkel is sokszor keresnek bennünket.

– Ön szerint mivel lehetne még inkább elterjeszteni az e-ügyintézést?
– Én a kényszer helyett sokkal inkább a meggyőzést preferálom. Ha már az ügyeket is egyszerűsítjük, könnyen használható felületet kínálunk, folyamatosan javítunk a szolgáltatásokon, jó támogatást nyújtunk, esetleg még olcsóbbá is tesszük az e-ügyintézést, jó marketinget folytatunk, akkor egyre többen jönnek rá, hogy nekik is megéri az elektronikus csatornát választani. A szolgáltatások elemei nagyrészt már készen vannak, és most jön el az, hogy ezekből integrált közszolgáltatásokat készítsünk. Szerintem ez lesz a kitörési pont.”

Forrás:
E-ügyintézés az ügyfelek szemével; IT Business; 2019. augusztus 7.

Design Thinking, tervezési gondolkodásmód, felhasználó-központú hozzáállás: Az ügyfélközpontú innovátoroké a jövő

„Nemcsak befektetéssel, hanem értékes tudással is támogatja a jövőbe mutató ötleteket az MVM Csoport. Az energetikai holding által meghirdetett MVM EDISON startup versenyen energiahatékony, piacképes megoldásokat díjazva keresik az új kihívásokat és igényeket megválaszoló projekteket.
Az MVM Csoport idén immár harmadik alkalommal hirdetett győztest az MVM EDISON startup versenyen. A program kezdete óta összesen több száz pályamű érkezett, ami jól szemlélteti, mekkora szükség van olyan kezdeményezésekre, ahol az ötletgazdák már a korai fázisban meg tudják mutatni magukat.

– Az energetikai szektorra jellemző éles versenyben leginkább azok a startupok nyerhetnek, amelyek az ügyfelek részéről érkező visszajelzéseket gyorsan és pontosan tudják begyűjteni, majd ezeket az információkat a fejlesztési folyamatban felhasználva minél rugalmasabban terelik az igények optimális, legszélesebb körű kiszolgálása felé a projektjüket. Emiatt a képzés során különösen nagy hangsúlyt fektettek a Design Thinking felhasználó-központú hozzáállás módszereinek elsajátítására, hogy az innovátorok a vevői igények figyelembevételével folytassák munkájukat, ekképpen termékeikkel és szolgáltatásaikkal a legnagyobb értéket teremthessék – mondta Márton István a Smart Future Lab (SFL) Zrt. vezérigazgatója.

– A módszer lényege, hogy az ügyfelek valós igényeire, problémáira szükséges fókuszálni, nem vállalati belső nézőpontból kell dönteni a szolgáltatás kialakításáról – hangsúlyozta Márton István. Véleménye szerint meg kell ismerni az ügyfelet, feltárni a gondolatait, érzéseit, hiszen ezek a tényezők azok, amelyek leggyakrabban befolyásolják döntéseit. Ezek után kell csak meghatározni azt a problémáját, amire megoldásokat keresünk. A legjobbnak tűnő megoldásból pedig érdemes egy gyors prototípust is készíteni, amelynek segítségével már lehet is gyűjteni a visszajelzéseket, azok alapján pedig tovább fejleszteni.

– A módszert az elmúlt időszakban alapvetően termékek, szolgáltatások fejlesztésére használták. Ügyfél- és problémafókusza miatt kiválóan alkalmas a műszaki megoldások összevetésére a valós piaci igénnyel. Így elkerülhető a hosszú hónapok alatt, műszakilag tökéletesre csiszolt megoldások piaci bukása a vevői igény felmérésének elmaradása miatt. Jó példa az alkalmazására a GE Healthcare-üzletágának, kifejezetten gyermekek vizsgálatára tervezett MR gépe. Ebben az esetben az amúgy fehér készülékből és teremből egy színes, víz alatti világot készítettek, így a gyerekeknek a 20 perces vizsgálat játékká vált. A Design Thinking hatékonyan egészítheti ki az innovációs és termékfejlesztési folyamatokat, fontos szerepet tölthet be kreatív problémamegoldás során. Ezzel pedig messze túlmutat a vevő–eladó kapcsolaton, hiszen egy vállalat életében a belső folyamatok is belső ügyfeleket céloznak meg. A jól megtervezett, kialakított folyamatok pedig sokkal hatékonyabb munkavégzést tehetnek lehetővé – tette hozzá a szakember.

A májusi döntőben végül három projektet ítélt a legjobbnak a szakmai zsűri. A MET3R ZenCharge komplex rendszere a sofőr, a háztartás és a villamosenergia-hálózat érdekeit, illetve a környezeti szempontokat is figyelembe véve képes optimalizálni az elektromos autók töltését. Szintén az e-járművek töltését egyszerűsíti és optimalizálja az InCharge okostelefonos alkalmazás, a Magnelit testreszabható, mágneses okoslámpája pedig szerelés nélkül alakítható dizájnnal, valamint okos eszközökről irányítható világítással hódítaná meg a felhasználókat. Bár az első megmérettetésen túl vannak, a nyertes csapatokra a következő hónapokban is számos kihívás vár. Komoly felkészülés kezdődött az SFL Zrt. támogatásával, hogy megvizsgálják, milyen formában tudják megvalósítani termékeiket és következő lépcsőfokként a befektetési bizottság elé vigyék az ötleteiket.

A jövőben várhatóan néhány további csapattal is beindul a közös munka, illetve az MVM Csoport továbbra is keresi az új, innovatív projekteket: még idén várható az MVM EDISON startup verseny folytatása, így mindenképpen érdemes figyelni a következő kiírást.”

Forrás:
Az ügyfélközpontú innovátoroké a jövő; 888.hu; 2019. augusztus 5.
Szerkesztői megjegyzés: Bár ez egy PR-cikk, de fontos és érdekes információk vannak benne.
Lásd még:
MVM Smart Future Lab
tervezési gondolkozás (korábbi cikkeink a témában)

Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a digitális platformok szabályozására

„Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.
“Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik” – mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom – kihívások és megoldások című előadásában.

Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert – mint fogalmazott – ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. “Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket” – jelentette ki.

A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. “Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket” – jegyezte meg.

Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben.

“Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez” – mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.”

Forrás:
A multicégek túlhatalma nagy kihívás az Európai Unióban; Igazságügyi Minisztérium; 2019. augusztus 11.

Közigazgatás, politika

Az Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös felhívása a szerzői jogi irányelvek átültetését érintő konzultációban való részvételre

„2019. június 7-én hatályba lépett az Európai Unió szerzői jogi reformcsomagjának két új jogi eszköze, az ún. DSM irányelv, valamint a SatCab (Broadcasting) irányelv.

A tagállamoknak két év áll a rendelkezésükre az irányelvek átültetésére, az implementáló nemzeti jogszabályok hatálybalépésének határideje 2021. június 7. napja. A megalapozott és körültekintő átültetési folyamat biztosítása érdekében az átültetésért felelős Igazságügyi Minisztérium a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködésben, több ütemben zajló társadalmi konzultáció keretében tervezi az érdekelt személyek és szervezetek véleményét becsatornázni. Tekintettel az irányelvek terjedelmére és az érintett témák sokaságára, az előzetes társadalmi konzultáció az új uniós szabályok által érintett alábbi témakörök mentén csoportosítva kerül majd lefolytatásra.

1. Szöveg- és adatbányászati kivétel (DSM Irányelv 3-4. cikk)
DSM irányelv 3-4. cikke a szöveg és adatbányászatra vonatkozó új szabad felhasználási eseteket vezet be az uniós szerzői jogba, egyrészt a kutatóhelyek, kulturális örökségvédelmi intézmények, másrészt pedig bármely szöveg- és adatbányászattal foglalkozó személy vagy entitás számára. A rendelkezés értelmében ezt a tevékenységet minden olyan tartalmon lehet majd végezni, amelyhez a felhasználó jogszerűen fér hozzá.

2. Digitális és határon átnyúló oktatási szemléltetési célú kivétel (DSM Irányelv 5. cikk)
Az új szabad felhasználási eset bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít az oktatási intézmények számára, hogy a távoktatásban szemléltetési célból szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat használjanak fel.

3. A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek (DSM Irányelv 8-11. cikk)
Ezek a cikkek a kereskedelmi forgalomban nem elérhető kiadványok hozzáférhetővé tételét kívánják elősegíteni a kulturális örökségvédelmi intézmények számára. A szabályozás lényege, hogy ezek az intézmények a gyűjteményeikbe tartozó műveket és teljesítményeket (például irodalmi műveket, hangfelvételeket vagy filmeket is) már nem csak a szerzőik (egyéb jogosultjaik) felkutatása és a velük való szerződés megkötése után használhatják fel, hanem erre egy az adott műtípus tekintetében releváns reprezentatív közös jogkezelő szervezet adhat majd engedélyt, feltéve, hogy ez ellen az érintett jogosult nem tiltakozott. Abban az esetben, ha valamely műtípus tekintetében nincs ilyen közös jogkezelő szervezet, akkor e műtípus felhasználására szabad felhasználás keretében kerülhet sor.

4. Sajtókiadók szomszédos joga (DSM Irányelv 15. cikk)
Az Európai Unióban letelepedett sajtókiadók javára kiadványaik információs társadalommal összefüggő szolgáltatók (például online híraggregátorok, keresőmotorok) általi online felhasználása tekintetében egy új kizárólagos jogot vezet be az irányelv. Az új szomszédos jog alapján online környezetben a kiadók immár nem csak a szerzőktől megszerzett jogok alapján tarthatnak majd igényt arra, hogy hozzájárulásuk nélkül ne használják fel kiadványaikat, hanem erre – bizonyos kivételektől eltekintve – csak az ő külön engedélyük megszerzése esetében kerülhet sor. Az új szabályozás értelmében az engedélyek fejében fizetett felhasználási díjból a kiadóknak bizonyos részt a sajtókiadványok szerzői számára is juttatniuk kell.

5. Online tartalommegosztó szolgáltatók (platformok) felelőssége (DSM Irányelv 17. cikk)
Ez a cikk az egyes online platformokat üzemeltető szolgáltatók (jellemzően ún. közösségi tartalommegosztó internetes oldalak) tevékenysége kapcsán tartalmaz rendelkezéseket. E szolgáltatók a felhasználóik által feltöltött és oltalom alatt álló tartalmakat illetően szerzői jogi szempontból felhasználónak minősülnek majd és a jogosultakkal felhasználási megállapodásokat kell kötniük, ennek elmulasztása esetén pedig a jogsértésekért felelősek lesznek.

6. A jogosultak és a felhasználók közötti jogviszonyra előírt rendelkezések (DSM irányelv 14. cikk, 16. cikk, 18-23. cikk)
Ezek a cikkek a jogosultak és a felhasználók közötti jogviszony több aspektusát is érintik

7. SatCab Irányelv rendelkezései
Az irányelv hármas célt szolgál. Egyrészt kiterjeszti a 93/83 Műhold irányelvvel bevezetett ún. származási ország elvét a műsorsugárzó szervezet által végzett kiegészítő online szolgáltatásokra (ilyen lehet például a közvetítéssel egyidejűleg hozzáférést biztosító szolgáltatás, az úgynevezett „catch-up” szolgáltatás, vagy a műsorokat gazdagító, vagy kiterjesztő anyagok, stb.), valamint a szintén a Műhold irányelv révén a műsorok vezetékes továbbközvetítéséhez kapcsolódóan bevezetett kötelező közös jogkezelési rezsimet a technológiasemlegesség irányába mutatóan kiterjeszti további platformokon megvalósuló továbbközvetítésekre. Az új uniós irányelv harmadrészt rendelkezéseket tartalmaz az ún. direkt vagy közvetlen betáplálás útján megvalósított nyilvánossághoz közvetítési technológia felhasználási és engedélyezési aspektusai kapcsán.
….
A fent megadott témakörök mentén személyes egyeztetéseket és műhelybeszélgetéseket szervezünk ez év ősze folyamán, amelyekről részletes tájékoztatást/vitaindító dokumentumokat a későbbiekben fogunk küldeni azoknak, akik erre irányuló igényüket email-es úton jelzik. Az implementációt érintő konzultáció céljára a következő email cím áll rendelkezésre: dsmsatcab@im.gov.hu. Ha az átültetési folyamat további lépései kapcsán szeretne információkat kapni, akkor azt legkésőbb 2019. szeptember 6-áig jelezze a fenti email címen, az érintett témakör megjelölése mellett. A fenti témakörök bármelyikével kapcsolatos észrevételét, véleményét vagy kérdését szintén a fenti email címen tudja jelezni. ”

Forrás:
Az Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös felhívása; Igazságügyi Minisztérium; 2019. augusztus 6. (PDF)

Közigazgatási, politikai informatika

Új informatikai háttér tizenöt egyetemen

„Új informatikai rendszert vezetett be tizenöt magyarországi egyetem, így a következő tanévtől hatékonyabban működhetnek. A csaknem négymilliárd forintos, európai uniós beruházás a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg – közölte az SAP informatikai vállalat. Az informatikai eszközök elhelyezését és üzemeltetését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. biztosította.

A felsőoktatási intézményekben integrált, jellemzően SAP-technológián nyugvó informatikai rendszereket vezettek be az intézményirányítási, a gazdálkodási, a kontrolling-, a személyügyi (HR) és a tanulmányi adminisztrációs folyamatok kezelésére. A kapcsolódó folyamatok egységesítésén túl megteremtették az oktatók és a kutatók teljesítményértékeléséhez szükséges szervezeti és informatikai feltételeket is. Az új rendszerek felépítéséről, használatáról képzési és mentorprogramokat szerveztek az egyetemek funkcionális ágazataiban, így a pénzügy, a HR és a kontrolling területén dolgozók számára. Ezenfelül számos egyetemi dolgozó vett részt a kutatási folyamatok lebonyolítását, a kutatási projektek bevételeit, kiadásait és eredményeit nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos képzésen.

A bevezetésnek köszönhetően hatékonyabbá válhat az intézményirányítás, stabilizálódhat az intézmények gazdálkodása, és növekedhet képzési, kutatási és innovációs potenciáljuk is. Közvetett hatásként jelentkezik, hogy a felsőoktatási rendszer jobban igazodik majd a munkaerőpiac igényeihez, több támogatást tud majd bevonni ­piaci forrásokból, illetve erősödhetnek az egyetemi hallgatók munkaerőpiaci kompetenciái.

A projektkonzorcium vezetője az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, tagjai az Állatorvostudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szent István Egyetem és a Testnevelési Egyetem.”

Forrás:
Új informatikai háttér tizenöt egyetemen; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 9.

Segélykérés SMS-ben

„A hívásfogadó jó helyzetfelismerésének köszönhetően időben érkezett a segítség Mázára, egy hallássérült férfihez.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Siketek és Nagyhallók Országos Szövetségével való konstruktív együttműködését, valamint a rendőrségen közel két éve működő 112 SMS-szolgáltatás olajozott működését példázza az az eset, mely a napokban történt Baranya megyében.

Az ORFK Szombathelyi Hívásfogadó Központjának egyik operátora 2019. augusztus 1-jén délután egy olyan bejelentést észlelt, mely SMS formájában érkezett a segélyhívó telefonszámra. Annak ellenére, hogy az üzenet nagyon tömör és nehezen értelmezhető volt, az kiderült belőle, hogy a küldőnek segítségre van szüksége, és mentőt kér egy mázai címre.

Az operátor megcsörgette az üzenetküldőt, azonban a telefont senki nem vette fel. Mivel az SMS-ben szerepelt a SINOSZ kifejezés, mely a Siketek és Nagyothallók Szövetségének rövidítése, a diszpécser írásban kezdett kommunikálni a bejelentővel. Az SMS-váltások során kiderült, hogy szívelégtelenség miatt orvosra van szüksége a férfinek. Így az egyeztetésekkel párhuzamosan az operátor a Dél-délutáni Regionális Mentőszervezet Pécs Irányító Csoport mentésirányítójához továbbította az adatlapot, melyre minden szükséges információt rögzíteni tudott a szakszerű segítségnyújtás érdekében. Majd arra kérte a bejelentőt, hogy biztosítson szabad bejutást a mentők számára.

A rendőrségi hívásfogadó és a mentők együttműködésének köszönhetően a segítségre szoruló férfit sikerült időben a Komlói Kórházba szállítani, hogy ott a szükséges orvosi ellátást megkaphassa.

A beteg később sms-ben köszönte meg megmentői munkáját.

A hallássérültek számára kialakított mobilalkalmazásról itt olvashat bővebben.”

Forrás:
Segélykérés SMS-ben; A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja; 2018. augusztus 6.

Tartalmilag és külsőleg is megújult, okoseszköz-optimalizált felületet kapott az ÁSZ hivatalos webhelye

„Mostantól okoseszköz-optimalizált felületen is elérhetőek az ÁSZ hivatalos honlapjának kétnyelvű tartalmai. Domokos László elnök személyes weboldala és az ÁSZ Hírportál modernizálását követően ez a harmadik számvevőszéki weblap, amely mobil és tablet felületen is felhasználóbarát módon hozzáférhető. Az online kommunikációs fejlesztési folyamat részeként a honlap címlapja is jelentősen megújult, helyet kaptak rajta a közösségi média funkciók, valamint változott a középső hírblokk tematikus felépítése is. A jövőbe tekintve a Számvevőszék összes internetes felületét érintő egységes mobilalkalmazás fejlesztése következhet.

Tartalmilag és külsőleg is megújult az ÁSZ hivatalos weblapja
A Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály 2018 negyedik negyedévétől folyamatosan felülvizsgálta a www.asz.hu felépítését, menürendszerét, valamint magyar és angol nyelvű tartalmait. A tavalyi esztendő korábbi szakaszában már a Jó gyakorlat szemináriumokat a Hírportál felületére költöztettük. A további megújulás eredményeképp számos dokumentumot frissítettünk, aktualizáltunk, valamint a struktúrát újragondolva még inkább közreműködünk a publikált anyagok teljes átláthatóságában és kereshetőségében.

Újragondoltuk az ÁSZ központi weboldalának okoseszköz-optimalizált magyar nyelvű címlapját, amelyen immáron a Számvevőszék sajtótájékoztatói, sajtóközleményei és a legfrissebb jelentéseiről szóló híradások, valamint a kiemelt jelentéseket tartalmazó hírek helyezkednek el. Praktikus módon a sajtóesemények csak az adott jelentkezési határidőig szerepelnek a kezdőlapon. Prioritást kaptak a közösségi média funkciók, így a Pénzügyi Szemle Facebook-oldala, az ÁSZ Youtube-csatornája és a számvevőszéki infografikák is. A korábban a honlap alsó harmadában elhelyezkedő Partnerek menüpont immáron az alsó menüsorból érhető el. Fontos megjegyezni, hogy a weblap optimalizálása során elkerülhetetlen volt a táblázatok megjelenítésének megújítása.

A számvevőszéki jelentések 1990-től évekre bontva érhetőek el, sorszám és a nyilvánosságra hozatal időpontja szerint rendezhetőek. Kialakítottuk az Archívum menüpontot, amelyben a korábbi évek megőrzendő tartalmait tároljuk, gyűjteményszerűen. A KKO a Minőségirányítási és Monitoring Osztállyal együttműködve részt vett az angol nyelvű adatbázis megújításában, amely az INTOSAI napirendjén is kiemelt jelentőségű minőségirányítás területéről gyűjt jó gyakorlatokat. További fejlesztéseinknek köszönhetően az ÁSZ sajtóközleményei és sajtótájékoztatói a Hírportál címlapján is megjelennek, közvetlenül a PSZO cikkei fölött.

A tizedével több mobilos felhasználó
2019 első félében közel 10 százalékkal többen böngészték okostelefonon az ÁSZ hivatalos weblapját, mint egy esztendővel korábban – a Google Analytics adatai alapján. Vélhetően ez az index egyre magasabb értéket mutat majd a Számvevőszék összes honlapját illetően. Köztudott, hogy az okoseszközök terjedése megállíthatatlan, egyre több információéhes fiatal használ mobil készülékeket.

Két nyelven elérhető az okoseszköz optimalizált platform
Az ÁSZ hivatalos holnapjának okoseszköz-optimalizált magyar és angol nyelven elérhető felülete hasonlóképp néz ki, mint a Hírportál reszponzív verziója, azaz a címlap és az aloldalak egyhasábosak, a menürendszer és a nyelvválasztás is megegyező felépítésű. Az intézményi logó és a színvilág inverz módon külön el a hírportálostól. A honlap akadálymentes verzióval is rendelkezik, hasonlóan az asztalihoz segítve ezzel a gyengén látó felhasználókat.

Mobilos platformon az ÁSZ jelenlegi arculatát tükröző, nemzeti színű színekkel szegélyezett fejléce alatt a Számvevőszék legolvasottabb weblapjára található hivatkozás, tőle jobbra a Pénzügyi Szemle Online Facebook-oldala érhető el. A Menüpontok feliratra kattintva baloldalról, fehér alapon sötétkék betűkkel ábrázolva tűnnek elő vertikálisan elrendezve a weboldal felső, oldalsó és alsó menüpontjai. A Keresés a honlap arculatával ellentétes megjelenítésű, célja a szembetűnő funkció hangsúlyozása.

Tabletre optimalizált verzióban a www.asz.hu nagyon hasonló megjelenésű az asztali platformhoz, attól mindössze annyiban tér el, hogy a hármas felosztású honlap legfontosabb, középső része jelenik meg hangsúlyosan.

Következhet a mobilalkalmazás fejlesztése
Az ÁSZ stratégiai célja a számvevőszéki munka hatékony társadalmi hasznosulása. Ennek érdekében céljaink között szerepel, egy a Számvevőszék összes internetes felületének főbb tartalmait összesítő mobilalkalmazás megalkotása. Az applikáción – terveink szerint – elérhetőek lesznek az ÁSZ főbb dokumentumai, a jelentések és az elemzések, az egyéb, törvényi működéshez nélkülözhetetlen közérdekű adatok, az ÁSZ Hírportál és a Pénzügyi Szemle összes cikke, valamint információk a szervezet elnökéről, Domokos Lászlóról. A felhasználók rendkívüli üzenet értesítéseket (push-üzenetek) kaphatnak a Számvevőszéket érintő kiemelt, rendkívüli hírekről, sajtótájékoztatókról, főbb eseményekről. Mindezt felhasználóbarát, modern formában.”

Forrás:
Okoseszköz-optimalizált felületet kapott az ÁSZ hivatalos oldala; Radócz Ákos; Állami Számvevőszék; 2019. augusztus 9.

Központosítás jöhet a szoftverlicencek beszerzésében

„…A Magyar Nemzet birtokába jutott ágazati információk szerint a kormány ősztől változtatna az informatikai beszerzések rendszerén annak érdekében, hogy a multinacionális szoftvergyártók ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel, és ne csatornázhassák kedvükre saját minősített partnereikhez az állami beszerzéseket.

Ennek megfelelően szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az állam közvetlen csatornán, egy központi állami szervezeten keresztül szerezze be a közigazgatásban használatos szoftverlicenceket.

A kidolgozás alatt álló javaslat nemcsak a beszerzést központosítaná és egyszerűsítené, hanem a szoftvergyártók és disztribútorok, illetve a minősített partnerek között alkalmazható árrést is törvényben szabályozná – értesültünk.

Lapunk úgy tudja, hogy a javaslat szerint a központilag fixált árrést a kiskereskedelmi forgalomban kapható szoftvertermékekre is kiterjesztenék, ami az általunk megkérdezett iparági szakértők szerint jelentős árcsökkenést eredményezhetne a kiskereskedelmi forgalomban elérhető termékek piacán is.

Ennek előzménye évekre nyúlik vissza. 2013 és 2015 között olyan informatikai cégek nyertek el jelentős állami tendereket, amelyek a Microsofttal a háttérben megegyezve jelentős diszkonttal vásárolhattak az amerikai szoftveróriástól, azonban a kedvezményekből az állami megrendelőkhöz jellemzően egy forint sem jutott el. A gyakran hálózatban működő cégek által elért extra profiton inkább egymás között osztozkodtak, az állam pedig végül ugyanazon az áron jutott hozzá a megvásárolt termékekhez, mintha közvetlenül a gyártónál intézte volna a beszerzést.

Habár a kedvezményes szoftvervásárlásokat a Microsoft írországi és redmondi központja is jóváhagyta, 2014-ben a fagyos magyar–amerikai diplomáciai viszonyok közepette a demokrata washingtoni adminisztráció a hazánkban működő amerikai vállalatokra jelentős nyomást helyezett.

A Microsoftnál az amerikai igaz­ságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet is vizsgálatot indított, amelyben a szoftveróriás végül meghátrálni kényszerült, és külön alkut kötött a hatóságokkal. Az amerikai igazságügyi rendszer 7,3 milliárd forintnak megfelelő büntetés kifizetése fejében tekintett el attól, hogy ötévnyi vizsgálódást követően bíróságra vigye az ügyet a Microsoft ellen.

Az amerikai tőzsdefelügyelet által nyilvánosságra hozott jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a Microsofttal karöltve mely állami beszerzéseknél trükköztek a magyarországi beszállítók.

Így visszakövethető az is, hogy az amerikai multinacionális vállalat mely cégeket hozta helyzetbe azzal, hogy kifogásolható mértékű árkedvezményt, illetve kiemelt viszonteladói státust biztosított számukra. A gyakorlattal a multinacionális vállalat maga alakíthatta a piacot, hiszen csak a Microsoft Magyarország menedzsmentje által kijárt, kedvezményekkel kistafírozott viszonteladók indulhattak eséllyel az állami közbeszerzéseken.

Információnk szerint a kormány továbbra sem mondott le a nyílt forráskódú informatikai megoldásokra való áttérés lehetőségéről. Kifejezetten olyan innovatív technológiákat felsorakoztató területen nyílna erre először mód, mint az egészségügy, illetve az oktatás.

A lépés nem csupán több tíz milliárdos megtakarítást jelenthetne az adófizetőknek, hanem a technológia­semlegesség nevében élénkítené a piaci versenyt, illetve javítaná a magyar vállalkozások versenyképességét az információtechnológiai megoldások területén.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az első kísérleti projektek már az ősszel indulnak a kórházi informatika és az egyetemi oktatás területein.”

Forrás:
Árcsökkenés jöhet a szoftverpiacon; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 7.

Informatika, távközlés, technika

A házak alapkelléke lesz az e-töltő

„A Jedlik Ányos terv 2.0 egyik javaslata szerint meg kell vizsgálni a társaságiadó-kedvezmény kiszélesítésének lehetőségét is az e-töltő-telepítési kedv élénkítése érdekében.
Szabályozási dömping várható a következő öt évben a hazai e-töltők infrastruktúrája terén, amely európai összevetésben átlagos, illetve enyhén elmaradott a napokban közzétett Jedlik Ányos terv 2.0 szerint. (Az energiahivatal adatai azt mutatják, hogy ez év áprilisáig mintegy 500 engedélyköteles e-töltőt helyeztek üzembe az országban több mint 800 töltőponttal.) Az előrelépés érdekében a dokumentum többségében 2025-ös határidejű célokat tűzött ki, de az állami tulajdonú e-Mobi Nkft.-nek az infrastruktúra bővítésében betöltött állami és piaci szerepét már az idén szét kellene választani.

2025-re például az e-autók otthoni töltését szabályozási szempontból ugyanúgy kell tekinteni, mint az egyéb fogyasztói berendezésekét, így nem kellene hozzá speciális engedély sem. Az e-töltők a terv várakozásai szerint a háztartások, a társasházak és a parkolóházak alapvető kellékei lesznek. Számos kiegészítő kényelmi szolgáltatást is kínálhatnak az okosépületek, -városok részeiként, például segíthetik a parkolást.

Szintén 2025-re kellene meghatározni, hogy hol szükséges további töltőállomásokat telepíteni a hálózat országos átjárhatósága érdekében. Ahol kell, ott e beruházásokat továbbra is segíteni kell, esetleg a TAO támogatás kiszélesítésével is, a nem nyereségorientált társaságoknak és jogi személyeknek pedig másfajta hozzájárulást kell kínálni. A támogatásért minimális rendelkezésre állás várandó el az e-töltőktől.”

Forrás:
A házak alapkelléke lesz az e-töltő; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2019. augusztus 6.

Akár kereskedhetünk is majd az autóárammal hamarosan

„A hajnali órákra kellene átütemezni az elektromos járművek töltésének lehető legnagyobb hányadát legkésőbb azokra az évekre, amikor a paksi atomerőmű ma működő négy blokkja mellé belép a két új nukleáris egység.

A szabályozásban, a fogyasztási görbe kiegyenlítésében pedig nagy szerepe lesz az elektromos járműveknek – olvasható ki a Jedlik Ányos-terv 2.0-ból. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elektromobilitási stratégiája szerint mivel az atomerőművi és a napenergiát hasznosító kapacitás növekedésével párhuzamosan várhatóan csökken a jól szabályozható lignit- és széntüzelésű erőművek szerepe, a magyarországi villamosenergia-rendszer szabályozása kihívásokkal néz majd szembe.
Igaz, a Paks II beruházás 1-es blokkjának korábban tervezett, 2026-os üzembe helyezésével számol, és később a szerzők maguk is megemlítik a jól szabályozható gáztüzelésű erőművek adta lehetőséget is.

A dokumentum szerint nagy mértékű leszabályozások nélkül az atomerőművi forrás a villamos energia termelésének akár nyolcvan százalékát is adhatja azokban az években, amikor együtt működik a hat paksi blokk (4400 megawattal), márpedig ezeknek a létesítményeknek a teljesítményét nem célszerű sűrűn változtatni. Hajnali egy és hat óra között ezért túltermelés adódhat, és amennyiben a felesleget nem sikerül exportálni, úgy megoldásként a fogyasztók befolyásolása a többletfogyasztás átidőzítésével vagy az (akkumulátoros) tárolók feltöltése, esetleg az erőművek leszabályozása merülhet fel.

A várható egyensúlytalanságot jól mutatja az, hogy jellemzően délután három órától nagyjából este tizenegyig ugrik meg az áramfogyasztás. Az elektromos autókat általában otthon töltik a tulajdonosaik, miután hazaértek a munkából, viszont éppen ebben az időszakban zuhan a napelemes termelés. A hiányt a korábban betárolt villamos energia felhasználásával lehet csökkenteni vagy importtal, illetve ilyenkor léphetnek be a gázturbinás erőművek. De kivehetik a részüket az elektromos autók tulajdonosai is úgy, hogy átütemezik a töltés idejét a hajnali időszakra.

A megoldások kivitelezéséhez elengedhetetlen az okosrendszerek bevezetése és alkalmazása. Az elektromos járművek töltése a közcélú villamosenergia-hálózat kereslet-kínálat egyensúlyának figyelembevételével történik.

Az e-járművek villamosenergia-hálózatot támogató alkalmazására a Vehicle-to-Grid (járműről a hálózatra, V2G) szabványt használják. Lényege, hogy a villamosenergia-hálózat nem csupán terhelésnek tekinti az elektromos jármű akkumulátorát, hanem energiaforrásnak is. A V2G alapfeltétele, hogy az e-jármű tulajdonosa adatokat osszon meg a rendszerrel: az akkumulátor töltöttségi szintjét, a következő utazás dátumát, idejét, tervezett időtartamát, maximális távolságát. Ismertetni kell azt a minimális árat is, amennyiért a tulajdonos átnyújtja az áramot a hálózat számára.

Ugyanígy, ha a V2G rendszerben töltené újra a járművét, meg kell határoznia a maximális árat és a végösszeget is, vagyis ha jól ügyeskedik a felhasználó – és a jogi háttér megengedi –, nyerhet is az ügyleten.

A tárca azt javasolja, hogy már a következő három-öt évben mintaprojektek induljanak ezzel a technológiával. A kiszabályozásban a kereskedelmi feladatokat is ellátó okos hálózati központoknak is helyet kell kapniuk.

Ezek olyan mérlegkör igényeit szolgálják ki, amely a megújuló energiaforrásokat tervezhetően, illetve nem tervezhetően hasznosító berendezések együttműködését biztosítja. Vagyis a központ összehangolja például a földhőt, illetve a napenergiát hasznosító létesítményeket, és azokat a mérlegköri közösségi energiatároló rendszerekkel együtt szabályozza.”

Forrás:
Akár kereskedhetünk is majd az autóárammal hamarosan; Somogyi Orsolya; Magyar Nemzet; 2019. augusztus 7.
Lásd még: Vehicle-to-grid (V2G); Wikipédia

Elindította országos lefedettségű szenzorhálózatát (Narrowband-NB – IoT) a Vodafone

„A Vodafone országszerte beindította a keskenysávú (Narrowband) IoT hálózatát…Az országos lefedettségnek köszönhetően az önkormányzatok és vállalkozások olyan helyeken is tudnak digitális fejlesztéseket végezni, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt. A szolgáltatás hazai bevezetése a Vodafone Csoport közeljövőben kiépülő, legnagyobb nemzetközi NB-IoT hálózatfejlesztésének része, amely tíz európai országban, köztük Magyarországon valósul meg.

A bázisállomások száma augusztus végéig várhatóan 2000 db fölé nő, így mostantól bármely vállalkozás IoT megoldások széles skálájával biztosíthatja versenyképességét. A Vodafone Magyarország kiemelt figyelmet fordít az IoT fejlesztésekre, jelentősen hozzájárulva a közelmúlt legfontosabb városfejlesztési bejelentéseihez, amelyek javítják a városi élet működését és minőségét. Ennek egyik Magyarországon is alkalmazott példája az az okosparkolási megoldás, amely keskenysávú rádiótechnikát alkalmazó kültéri parkolószenzorokon alapszik. A parkolóhely állapotát figyelő szenzorok ellenőrzik, hogy a parkolóhely foglalt vagy szabad, erről pedig a szenzorba épített jeladó a Vodafone NB-IoT hálózatát használva jelez a központi szervereknek. A sofőrök egy mobil alkalmazáson keresztül láthatják a közelben szabad parkolóhelyeket a térképen megjelenítve, ezzel csökkentve a felesleges parkolóhely-keresés feszültségét, és ami még fontosabb, az ebből származó károsanyag kibocsátást. A Vodafone-nak köszönhetően ez az úttörő megoldás hazánkban elsőként Budapesten valósult meg 150 szenzorral egy teszt keretében. Ezt követően Székesfehérváron vált elérhetővé száz darab NB-IoT megoldással működő parkolószenzor. A kereskedelmi indulást követően hamarosan Budapest V. kerületében 1500 parklószenzor és mobilalkalmazás fogja könnyíteni az arra járók parkolását, illetve a parkolási díjak fizetését.

„Az NB-IoT hálózat – vagy ahogy mi szeretjük hívni, a szenzorok hálózata – kis mennyiségű adatot tud nagy lefedettséggel továbbítani, így cellánként akár 10.000 eszközt is ki tud szolgálni. Mivel a szenzorok a felhasználó által megadott időközönként ellenőrzik környezetüket, ezért energiával el nem látott területeken, elemmel akár 5 évig is működőképesek. A nagy jelerősség miatt pedig földfelszín alatti tereptárgyakból (pl. garázsokból, közmű aknákból) is tudnak jelet biztosítani. A különleges mobilkommunikációs technológián alapuló hálózat másik nagy előnye, hogy költséghatékonyan telepíthető és üzemeltethető.”– mondta el Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Az NB-IoT szolgáltatás, a szenzorok hálózata sok más „okos város” megoldás mellett kitűnő infrastruktúrát biztosít az okosmérők leolvasásához, a kisértékű beruházási eszközök helyének és működési paramétereinek nyilvántartásához is. A szenzorok hálózata által gyűjtött adatok összegyűjtését, megjelenítését és elemzését a Vodafone az ügyféligényeihez mérten korszerű informatikai környezettel is támogatja.

Bárki kipróbálhatja a saját vállalkozásánál is, hiszen a Vodafone által kínált tesztcsomag segít feltárni egy adott cégben az NB-IoT alkalmazások gyakorlati lehetőségeit. Mindemellett egy dedikált IoT csapat is aktív támogatást nyújt a telepítés és az üzemeltetéssorán az érdeklődőknek”

Forrás:
Megérkezett a jövő szenzorhálózata a Vodafone-tól; Vodafone; 2019. augusztus 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szócska Miklós dékán a Semmelweis Egyetem EEK (Egészségügyi Közszolgálati Kar) terveiről: A digitális rendszereknek a betegeket és az egészségügyben dolgozókat kell támogatniuk

„A 2010-es alapítása óta minden képzését tekintve jelentős fejlődésen ment át az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK), mely a július 1-jén hivatalba lépett új dékán, Dr. Szócska Miklós szerint elsősorban annak köszönhető, hogy a karhoz tartozó három, természettudományok és társadalomtudományok határterületén dolgozó intézet olyan témákkal foglalkozik, amelyek jelentős érdeklődésre tartanak számot. A dékán a vele készült interjúban a kar fejlesztési terveiről is beszélt.

Ma már nem lehet kis karnak nevezni az EKK-t, mivel az elmúlt közel 10 év munkájának eredményeként komoly fejlődést sikerült elérni – szögezte le Dr. Szócska Miklós. Az egyik húzó terület a vezetőképzés, amin belül az ún. változtatásmenedzsment témakörében hamarosan jó eséllyel európai támogató szakmai műhely lehet a kar. Nemrégiben az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) Lettország egészségügyi minisztériumában, annak háttérintézményeiben és a legnagyobb kórházakban dolgozó vezetők, vezető szakértők számára tartott változtatásmenedzsment fókuszú programot, valamint a témában a WHO számára is kidolgoztak egy stratégiai anyagot. A dékán hozzátette, hogy a szociális vezetőképzés iránti nagyszámú érdeklődő és az ágazat növekedése miatt egy új, negyedik intézet létrehozását is tervezik, aminek kiszolgálása érdekében új tanári csoport is csatlakozott hozzájuk. A Digitális Egészségtudományi Intézetben (DEI) évek óta foglalkoznak mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal, és azzal, hogy mi minden szükséges a digitalizáció adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználásához, ezek a témák most szintén nagy érdeklődésre tartanak számot – folytatta Dr. Szócska Miklós a kar intézeteinek tevékenységét ismertetve. A Mentálhigiéné Intézet pedig stabilan helyt ad a társadalomtudományokhoz, valamint a mentális egészséghez kötődő témáknak – tette hozzá a dékán, érzékeltetve a kar intézeteinek sokszínű tevékenységét. „Minden megvan ahhoz a karon, hogy az aktív és egészséges öregedés kérdéskörével foglalkozzunk úgy, hogy az ezt kiszolgáló digitális rendszereket, intézményeket és magukat az embereket is tudjuk támogatni” – összegezte Dr. Szócska Miklós.

A meglévő, túljelentkezéssel és telt házzal induló képzések mellett új programok helyét is látjuk, a bővülésnek jelenleg csak az infrastruktúra szab korlátot, aminek rendezésére várhatóan kormányzati és egyetemi támogatások is rendelkezésre állnak majd – mondta a dékán. Hozzátette, hogy a jelenleg szétszórtan működő képzések elhelyezése stratégiai kérdéssé vált, szeretnék legalább funkciók szerint csoportosítani a kar egységeit. Dr. Szócska Miklós a célkitűzések között említette még a láthatóságuk növelését, vagyis, hogy a jelenleg a karon zajló innovatív, gyakorlatban megvalósuló szakmai tevékenység a publikációk számában is jobban megmutatkozzon. Ennek érdekében egyebek mellett új minősített oktatók célzott bevonását is megkezdték. Az EMK bevételeinek 85 százaléka külső projektekből származik, és ezt a megközelítést szeretnénk átvinni a többi intézetre is, ami nemcsak anyagilag kedvező, de a minőségi munkát is növeli – vélekedett. Az EKK intézetei széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ezen együttműködések továbbépítése a kar fejlesztési stratégiájának egyik alappillére. Már most számos nagy nemzetközi partnerintézet első választása vagyunk, ha konzorciumi társakat keresnek – mutatott rá a dékán.

Mint ismertette, számos nemzetközi projektben vesznek részt, egyebek mellett a WHO-val is szoros együttműködésben. „A digitális egészségügyi témakörben véleményvezérnek számítunk” – hangsúlyozta. Dr. Szócska Miklós személyesen is kiemelten érdeklődik az egészségügyi digitalizáció témája iránt. Mint mondta, aktuális egészségpolitikai kérdésektől már szándékosan távol tartja magát, de az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerének kialakításában egészségpolitikai szinten is részt vett, mivel úgy véli: az országosan egységes adatrendszer az alapja annak, hogy mesterséges intelligenciára épülő vagy diagnosztikai alkalmazásokat lehessen bevezetni. Szerinte idővel az egészségügyben is megtörténik a régóta várt digitális átalakulás, hiszen ma már egyre több területen válik természetessé az elektronikus ügymenet a papíralapú ügyintézés helyett. Leszögezte ugyanakkor, hogy a digitalizációban sem tűnik el az ember, ezek a rendszerek ugyanis a betegeket és az egészségügyben dolgozókat kell hogy támogassák, ők fejlesztik, tanítják majd ezeket.

Az EKK alapvetően társadalomtudományokkal foglalkozó intézetei 2010-ben álltak össze egy karrá. Azóta – bár jelentősen növekedett a hallgatók és oktatók száma – a kar vezetése arra törekszik, hogy az intézetek légköre befogadó és nyitott legyen, és aki idejön, az olyan szervezeti kultúrával találkozzon, amit maga is példaként használhat. Dr. Szócska Miklós szerint egészségügyi vagy szociális környezetben különösen fontos, hogy a munkahely, vagyis az a környezet, ahol az emberek a napjaik nagy részét töltik, élhető legyen. „Az, hogy itt milyen élmények érnek minket, hatással van arra, hogy milyen emberek vagyunk magánéletünkben” – vélekedett.”

Forrás:
Dr. Szócska Miklós: az EKK-t ma már nem lehet kis karnak nevezni; Semmelweis Hírek; 2019. augusztus 9.

Magyarországon a fizetési forgalom kétharmada készpénzben bonyolódik

„A Pénzügyminisztérium (PM) minden készpénzmentes megoldást támogat, ugyanis a gazdaság fehérítésében fontos szerepe van a készpénzhasználat visszaszorításának, hiszen a fizetési forgalom kétharmada készpénzben bonyolódik.
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára hozzátette, a minisztérium nagyra értékeli a Sziget Fesztivál kezdeményezését, amelynek köszönhetően a fesztivál már több éve teljesen készpénzmentesen üzemel. Az államtitkár kiemelte, Magyarországon a készpénzállomány eléri a 6 ezer milliárd forintot, ami az ország GDP-jének a 14 százaléka. Ebből az összegből 4500 milliárd forint a lakosságnál található.

A készpénz nyomtatása, őrzése, szállítása, kezelése is komoly terhet jelent az államnak, ezeknek a feladatoknak az ellátására évente 450 milliárd forintot fordít a költségvetés. A készpénzhasználat visszaszorításával ez az összeg is csökkenthető lenne, az így felszabaduló forrásokat pedig a kormány a vállalkozások versenyképességének a javítására tudná felhasználni – fogalmazott az államtitkár.

A készpénzhasználat visszaszorítása érdekében tett lépések közül az államtitkár példaként említette a minisztérium által elindított POS-támogatási programot, melynek segítségével három év alatt 102 ezerről 144 ezer darabra emelkedett a kereskedelmi egységekben üzemelő bankkártya elfogadó terminálok száma, ezek 86 százaléka alkalmas az érintéses bankkártyás és mobilfizetésre.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője elmondta, hogy Európában ez volt az első fesztivál, ami sikeresen üzembe állította készpénzmentes fizetési rendszerét. Kiemelte, idén változtattak a rendszeren, ugyanis azon fesztiválozóknak, aki a Sziget Fesztivál applikációján, illetve bankkártyán keresztül töltik fel karszalagjukat, a számítógépes rendszer a fesztivált követően automatikusan visszatölti a rendezvény alatt fel nem használt összeget. Szólt arról is, hogy szerdán este olyan mennyiségű tranzakciót indítottak a Szigetről, amelyet a banki szolgáltató már nem tudott kezelni, ezért körülbelül 20 percre leállt a bankkártyás fizetési lehetőség.

Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója hozzátette, a hiba kijavítására fordított rövid idő is azt mutatja, hogy milyen komplex infrastruktúra működteti ezt a típusú pénzügyi rendszert. Az érintéses fizetéses rendszer folyamatos modernizációját jelzi, hogy míg korábban ez a fizetési mód csak bankkártyával volt alkalmazható, ma már mobiltelefon és itt a Szigeten akár karszalag segítségével is megvalósítható – mondta a szakember.”

Forrás:
Magyarországon a fizetési forgalom kétharmada készpénzben bonyolódik; Pénzügyminisztérium; 2019. augusztus 8.

Egyre népszerűbb a digitális kárbejelentés

„Bár továbbra is a tanácsadón vagy alkuszon keresztül történő kárbejelentés a leggyakoribb, a lakossági ügyfelek egyre nagyobb mértékben használják a digitális lehetőségeket: már minden ötödik iyen eset online csatornán történik – derül ki a Generali adataiból. A SMART megoldások legújabb eszköze a Generalinál a lakás- és gépjárműbiztosításokhoz kötött videós kárrendezés, melynek köszönhetően akár néhány perc alatt megkaphatjuk a kárösszeget.

A nyári hónapok tipikusan a kisebb, időjárás és közlekedési balesetek által okozott károk időszaka. Viharok jönnek-mennek, sokat autózunk az országhatáron kívül és belül egyaránt, de akár egy leszakadó faág is megkeserítheti a vakáció napjait. Korábban ezekben a kisebb károkkal járó esetekben is szakértői szemlén és hosszú várakozáson keresztül vezetett az út a kárrendezésig, de a digitális megoldások alapjaiban változtatták meg a biztosítási szektort.

„Saját adataink azt mutatják, hogy a vagyonkárok bejelentésére már ugyanannyian használják az online csatornákat, mint például a call centert. Ez a felismerés vezetett minket arra, hogy továbbfejlesszük digitális megoldásainkat, főként a nyári, megnövekedett kárigényekkel járó hónapokra időzítve. A SMART kárrendezés tavalyi indítása óta számos visszajelzéssel gazdagodtunk azzal kapcsolatban, hogy ügyfeleink mennyire nyitottak az önkiszolgáló megoldások iránt a kárrendezési területen. A legfontosabb tanulság az volt, hogy bár a rugalmasság és a Generali Ügyfélpont alkalmazás gyorsasága kiemelten vonzó, egy új applikációt mégsem telepít mindenki szívesen. Ezért indítottuk el a videós platformot, ami az online megoldások összes előnyét ötvözi a megszokott és megbízható személyes ügyintézéssel” – mondta el Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. kárrendezési igazgatója.

Csak egy okostelefon kell hozzá
A Generali Biztosító digitális portfoliójában elérhető videós kárrendezés a lakás- és gépjárműbiztosításokhoz kötötten érhető el, hiszen ezek azok a területek, ahol a kárszemle videós kapcsolaton keresztül is könnyen megtörténhet. Ezek tipikusan viharkárok, beázás, gépjárműnél pedig kisebb felületi, karosszériasérülések lehetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a technikai feltételek hiánya csak minimális számú káresetnél jelent problémát, így akár egy alsó kategóriás okostelefonnal is sikeresen lebonyolítható a kárrendezés folyamata.

A beérkezett kárbejelentéseket – a kár típusa, illetve a várható kárösszeg alapján – a kárvezénylés irányítja a videós felületre. Már ebben a fázisban belépnek az ügyintéző szakértők a folyamatba, hiszen az automatizmus mellett ők is megvizsgálják, hogy a káreset felmérhető-e ilyen módon, illetve ők veszik fel a telefonos kapcsolatot a bejelentőkkel, hogy megtudják, hozzájárulnak-e a videós kárrendezés indításához. Az ügyfél minden esetben dönthet a szakértői szemle vagy éppen az Ügyfélpont applikáció használata mellett.

Amennyiben a bejelentő nyitott a lehetőségre, e-mailben kapja meg a legfontosabb tudnivalókat, illetve azt a linket, amelyet telefonján megnyitva elindul a kétirányú videós kapcsolat a böngésző felületen. A bejelentő részéről tehát csupán egy e-mail címre, kamerás mobileszközre és mobilinternetre (3G/4G jelerősség) vagy wifire van szükség. Ezt követően már csupán egy dolga van: minél pontosabban bemutatni a kárt az ügyintézőnek a mobileszköz kameráján keresztül.

Sikeres kárrendezés akár 10 perc alatt
Vagyonkároknál 5-7 perc, míg gépjármű károknál 10-15 perc alatt megtörténik a kárfelmérés, és amennyiben a videóhívás alapján a kár rendezhető, a kárösszeg utalása is megtörténik. Az azonnal indított kifizetés tehát már néhány percen belül a bejelentő számláján lehet. Ha viszont nem fogadja el a felajánlott összeget, vagy más okból szükséges, kiadható szakértői szemlére a kárügy, így a megszokott mederben folytatódik a kárrendezés. Ilyen esetben a biztosító előleget is fizethet a kár végleges rendezéséig. Dönteni sem feltétlenül szükséges azonnal, ha az ügyfél nem tudja egyből elfogadni a kárrendezés összegét, visszajelezhet néhány napon belül e-mailben, a kárszámra hivatkozva. Ez azért is praktikus lehetőség, mert a videós platformon meghatalmazott is eljárhat, amennyiben az ügyfél éppen nem elérhető.”

Forrás:
Egyre népszerűbb a digitális kárbejelentés; InsiderBlog.hu; 2019. augusztus 10.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. augusztus 12.

Új, MI-vel támogatott globális megfigyelő és lehallgató rendszert fejleszt az USA hírszerző közössége
A napokban kipattant egy újabb titok, fény derült egy újabb globális megfigyelő rendszerre. Szakértők különösen nagy jövőt jósolnak az amerikai hírszerzőközösség legújabb fejlesztésének: ismerkedjünk meg a Sentienttel!
Azaz, vessünk előbb egy pillantást a múltba: „Echelon”. Néhány évtizede még ennek a fedőnévnek a leleplezése engedett (legalább némi) bepillantást a világmérető lehallgatás angolszász gyakorlatába. A hidegháború sokszor nagyon is forró küzdelmeiben formálódott, gyarapodott, fejlődött a „nyugati kemény mag”, az egymásban igazán megbízó angolszász országok titkosszolgálatainak megfigyelő-lehallgató együttműködése. A műholdas rendszereket, rádiólehallgatókat, telefonos fülelőállomásokat hálózatba fogó rendszer célja az volt, hogy globális megfigyelőrendszerrel biztosítson információkat a nyugati (angolszász) világ nemzetbiztonsági szervezeteinek minden vélt, vagy valós ellenfélről. A rendszerváltások idején ismertté váló eszköztár addigra a világ gyakorlatilag teljes rádió-, telefon-, telefax forgalmát figyelte és értékelte. És koránt sem vonult nyugdíjba a hidegháború végével. Mint az a 2010-es évek elején kiderült, az angolszász világ globális megfigyelő rendszere él és virul, és erősebb, mint valaha: legújabb mutációja, „Prism” néven immár az azóta megjelenő online kommunikációs forgalmat is lefedi. A civil és közösségi (például európai uniós) vizsgálatok már az Echelon-ról és a Prism-ről is feltételezték, hogy hihetetlen felderítő és elemző kapacitásukat polgári célpontok (például konkurens vállalatok) ellen is felhasználhatták. A mostani hírek azonban egy ezekhez a rendszerekhez képest sokkal potensebb, új globális megfigyelő és elemző rendszerről beszélnek. A Sentient igazi újdonságát ugyanis a Mesterséges Intelligenciára alapozott elemző, értékelő, előrejelző képességei jelentik.

A Sentient amerikai fejlesztés, ráadásul nem is az igazán ismert szervezetekhez kötődik ez a program. A 17 jelentősebb amerikai hírszerző és elhárító ügynökség két kevésbé ismert, ám nagyon jelentős munkát végző „sötét lova” a gazdája ennek az új eszköznek. Az amerikai Nemzeti Felderítő Iroda, a légifelderítésért, majd a műholdas megfigyelés működtetéséért felelős NRO a 2010-es évtized elején kezdett dolgozni egy új, MI-alapú elemzőrendszeren, az általa gyűjtött óriási adattömeg jobb feldolgozására. A fejlesztőmunkákban kezdettől támaszkodott az adatait amúgy is rendszeresen használó Nemzeti Térinformatikai Felderítő Ügynökség, az NGA együttműködésére. Az eddig felszínre került, szórványos és szűkszavú információk után most az NRO egyik igazgatója „szellőztette meg” a Sentient néhány részletét, jelentőségét.

Karen Ferguson igazgató-helyettes így összegezte az – elmondása szerint még jelenleg is fejlesztés alatt álló – rendszer fő jellegzetességeit: a Sentient alapvetően a big data koncepciójára települ; hatalmas tömegű adat lényegében valós idejű elemzésére képes; figyeli és rögzíti a „normális” állapotokat; észleli és elemzi a normálistól eltérő helyzeteket. És ami a legfontosabb: az általa feldolgozott big data alapján képes modellezni, előre jelezni az ellenfél egyes lépéseit. Éppen itt ragadható meg talán a fejlesztés értelme: a felderítő műholdak üzemeltetése ma is roppant drága. Nem csupán az eredményességet, de a költséghatékonyságot is drámaian javíthatja, ha a műholdak pozícióba állításánál (vagy hirtelen átállításánál más helyszínre) a Mesterséges Intelligencián alapuló prediktív modellezés a mainál pontosabb támpontot adhat a felderítendő célpontok kijelölésére. Ami persze arra is utalhat: a formálódó félelmek – mivel az új rendszer döntően nem az állampolgároktól, civil szereplőktől eredő információk feldolgozását célozza – egyelőre talán kevéssé megalapozottak.
Meet the US’s spy system of the future — it’s Sentient; Sarah Scoles; The Verge; 2019. július 31.

Újabb fejezetek az Oroszország és Amerika közötti befolyásolási műveletekben: ezúttal Moszkva vádol
A Google célzott információterjesztéssel, a moszkvai amerikai nagykövetség pedig twitteres útvonaltervekkel segíti az orosz kormányzat ellen fellépő ellenzéki tüntetőket – így összegezte a kibertérben zajló információs háború legújabb fejezetét az Orosz Külügyminisztérium. Kétségtelenül szokatlannak látszó forgatókönyv, hiszen az elmúlt években (a 2016-os amerikai elnökválasztás óta) szakadatlanul az amerikai belügyekbe „belepiszkáló” orosz kiberakciókról szóló tudósításoktól volt hangos a világsajtó.
Az orosz médiafelügyeleti hatóság, a Roszkomnadzor szombaton figyelmeztette a Google céget, hogy az általa tulajdonolt YouTube csatornáin, közelebbről meg nem nevezett szervezetek, meg nem engedett (kéretlen push üzenetben továbbított) propaganda kampányt folytatnak, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetések támogatására. A hatóság felszólította a technológiai óriáscéget, hogy haladéktalanul akadályozza meg a tiltott propaganda akciókat. Az ügy – vagy ha úgy tetszik, az orosz hatóságok hozzáállásának – komolyságát jelzi, hogy a Roszkomnadzor előrebocsátotta: amennyiben az Google nem teszi meg haladéktalanul a tőle elvárt lépéseket, akkor azt Oroszország belügyeibe való beavatkozásnak fogják tekinteni, és ennek megfelelő ellenlépéseket helyeztek kilátásba.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy a technológiai óriáscégnek már korábban is, több alkalommal, meggyűlt a baja az orosz média és hírközlési hatósággal. A legutóbbi ilyen ügy idén év elején pattant ki, amikor a Roszkomnadzor elrendelte, hogy a Google (más cégekhez hasonlóan) gondoskodjon arról, hogy a keresőmotorján keresztül ne legyenek többé elérhetőek azok a webhelyek, amelyek a médiahatóság tételes tiltólistáján szerepelnek. A pedofil tartalmakkal, gyermekpornográfiával, kábítószer használattal összefüggő oldalak oroszországi elérésének tilalmáról egy közelmúltban elfogadott törvény rendelkezett. Februárban végül a Google engedni kényszerült, amiből arra lehet következtetni, hogy – ebben a mostani, súlyosabb megítélésű ügyben – is hallgatni fog az amerikai világcég az üzleti érdekeire.
A technológiai cégóriással való konfrontációnál azonban jelentősebb az a szembenállás, ami – ugyanezen témákban – amerikai partnerével állította szembe az orosz külügyet. Az USA moszkvai nagykövetsége ugyanis, formálisan a konzuli szervezet csatornáján keresztül, hivatalos Twitter-fiókján osztott meg olyan üzeneteket, amelyek egyértelműen az orosz hatóságok által nem engedélyezett tüntetések támogatását célozták. Az USA digitális diplomáciai ténykedése valóban szokatlan volt. Az amerikai poszt precízen megjelölte az illegális megmozdulások gyülekezési pontjait, illetve percre pontos menetrendben vázolták fel a tervezett vonulási útvonalat, amit ráadásul térképvázlattal is szemléletesebbé tettek. Az Orosz Külügyminisztérium az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: a percre pontos információk, a precíz térképvázlatok egyértelművé teszik az amerikai hatóságok és az orosz ellenzékiek közötti együttműködést, vagy ahogy az amerikai fősodratú sajtó mondaná ilyen ügyekben: a „kollúziót”. Ennek megfelelően az orosz diplomácia ellenlépésként berendelte Tim Richardson, Moszkvában akkreditált követ-tanácsost, és formális tiltakozó jegyzéket (demarsot) nyújtottak át neki. Az Orosz Külügyminisztérium leszögezte: az amerikai akciót az országuk belügyeibe történő beavatkozásnak tekintik.
Comment by the Information and Press Department on the demarche presented to the US Embassy; The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation; 2019. augusztus 8.
Russian Media Agency Complains YouTube Facilitate Protests; The New York Times; 2019. augusztus 11.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Ezt tudják rólunk a nagy technológiai cégek
Az előző hírünkhöz kapcsolódva idézünk ismét egy infografikát. E heti képes adatábrázolásunk azt szedte össze, hogy a leggyakrabban használt online eszközök – és így természetesen az őket üzemeltető technológiai óriáscégek – milyen jellegű személyes adatainkhoz férnek hozzá – többnyire anélkül, hogy ennek tudatában volnánk. A mások által nézett, tárolt, felhasznált személyes adataink köre elképesztheti még a tudatosabb digitális felhasználókat is. A roppant összeszedett és nagyon informatív táblázat jó kiindulást jelenthet az online jelenlétünk átgondolásához, önszabályozásához, a biztonságosabb virtuális mozgáshoz.
Here’s What the Big Tech Companies Know About You; Jeff Desjardins; Visual Capitalist; 2018. november 19.

A szegény ember információs hadviselése: kiberharcosok a líbiai polgárháborúban
A világsajtó híreiből azt gondolnánk, hogy a kibertér újdonsült csataterén kizárólag a nagyhatalmak vívnak egymással. Holott az online terek, a digitalizált információs hadműveletek éppen az erőforrásokban, hátterekben szűkölködőknek kínálnak korábban nem látott lehetőséget az „aszimmetrikus” hadviselés egy új formájára. Nem csupán kis államok, de államisággal nem rendelkező szereplők is komoly csapásokra képesek, relatíve kis befektetéssel. Jól példázzák ezt azok a közösségi médiában zajló kampányok, amelyekben a líbiai polgárháború egyik főszereplője, Haftar tábornok hívei igyekeznek lejáratni a konfliktusban érdekelt Katart, miközben erőteljesen pártolják a regionális konfliktusban szintén aktív Egyesült Arab Emírségek pozícióját.
Libyan Hashtag Campaign Has Broader Designs: Trolling Qatar; Andy Carvin, Mohamed Kassab; DFRLab; 2019. július 31.

A globális Monsanto cég házi „hírszerző központja” a kellemetlen újságírók ellen indított titkos műveleteket
A digitalizáció egyik érdekes fejleménye, hogy nem állami szereplők is kezdenek kvázi államként működni a nemzetközi porondon. Jó példa erre az óriásvárosok bontakozó közösségi média diplomáciája, de például ilyen az agráriparban meghatározó amerikai Monsanto kezdeményezése is. A környezetvédők által gyakorta kritizált globális cég ugyanis, mint most kiderült, saját „hírszerző központot” üzemeltet, amely klasszikus titkosszolgálati módszerekkel igyekszik diszkreditálni a „barátságtalan” újságírókat, civil szervezeteket.
Revealed: how Monsanto’s ‘intelligence center’ targeted journalists and activists; Sam Levin; The Guardian; 2019. augusztus 8.

Az észak-koreai hackerek nem csupán az offenzív műveletekben jeleskednek
Hanem a pénzszerzésben is. Az ENSZ egyik most napvilágra került jelentése úgy becsüli, hogy az észak-koreai kiberhadviselési szereplők nagyjából 2 milliárd dollárnyi összeghez jutottak illegális online műveletek révén. A világszervezet szakértői azt feltételezik, hogy a nemzetközi embargó által még mindig erősen szorongatott ázsiai ország vezetése ezekből az összegekből finanszírozta erőltetett ütemű fegyverkezési programjait. Ami jól mutatja: a „háború” a kibertérben merőben más fogalmakat, manővereket takarhat, mint a fizikai világban.
North Korean cryptocurrency heists net estimated $2 billion: UN report; Joshua Berlinger, Richard Roth, Yoonjung Seo; CNN; 2019. augusztus 8.

MI-vel térképezik a világ népességét: a humanitárius diplomácia új eszköze lehet?
Talán nem is gondolnánk, de a nemzetközi segélyprogramok, a humanitárius diplomácia nem létezhet adatok, méghozzá pontos, naprakész adattömegek nélkül. A különböző típusú – népesedési, települési, tájhasználati, vízgazdálkodási stb. – térképek, valójában georeferált, kartografikus adatbázisok különösen a fejlődő világban folyó segélyprogramok tervezésénél, lebonyolításánál, ellenőrzésénél jelenthetnek komoly segítséget. A Facebook cég most éppen ezt a nemzetközi humanitárius munkát igyekszik megtámogatni: új globális népesedésstatisztikai projektjük nagy felbontású műholdas képekből kiindulva, gépi tanuló modellek felhasználásával igyekszik a korábbinál nagyságrenddel pontosabb településstatisztikai térképeket generálni.
How Facebook is Using Machine Learning to Map the World Population; Nick Routley; The Visual Capitalist; 2019. július 26.
Mapping for humanitarian aid and development with weakly and semi-supervised learning; Derrick Bonafilia, James Gill, Danil Kirsanov, and Jason Sundram; Facebook AI blog; 2019. április 9.

Amikor a történelem visszaköszön – a diplomataképzésben
Mostanában gyakori téma, hogy az egykori európai gyarmattartó hatalmak, a XX. század dekolonializációs hulláma után is többnyire megőrizték „különleges” státuszukat a volt gyarmataikon. Ez a múltban gyökerező kapcsolat egyes esetekben pozitív formát is ölthet, ahogy azt Hollandia sokrétű államigazgatási együttműködése is példázza a hajdani „birtokait” jelentő Indonéziával. A két ország különösen gyümölcsöző együttműködést folytat az ázsiai ország diplomáciai testületének képzésében. A holland külügyi intézet, a neves Clingendael kéthetes tréningjén a külpolitikai stratégiai tervezés módszereivel ismerkedtek az indonéz diplomaták, bőségese alkalmazva a szcenárió-építés jellegzetesen holland módszertanát is.
Strategic Foreign Policy Making Training for Indonesian Diplomats; Clingendael; 2019. július 31.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2019. augusztus 5-augusztus 9.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

NOA hangdigitalizáló rendszer bővítése, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/150
Közzététel dátuma: 2019.08.06.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.21.
Az MTVA hangarchívumában jelenleg is működő NOA hangdigitalizáló rendszer felkészítése a csoportos betöltési (bulk ingest) feladatokra (upgrade), az arra épülő munkafolyamati megoldás kialakítása (fejlesztés), valamint a meglévő és bővített rendszer támogatása 2020.12.31-ig.
Lásd még

Központi infrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/152
Közzététel dátuma: 2019.08.08.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.09.06.
Az OBH és a bíróságok központi infrastruktúrájának üzemeltetése
Georedundáns, több, mint 100 fizikai és több, mint 500 virtuális szervert magában foglaló infrastruktúra üzemeltetése, amely kiegészül mentő-archiváló rendszerrel, a központi hálózati elemek, a vírusvédelem, a központi levelező és csoportmunka szerverek üzemeltetésével. A feladat a központi infrastruktúra üzemeltetése mellett segítségnyújtás a vidéki telephelyek munkatársai számára azokban az esetekben, amikor a hibaelhárítás meghaladja a kompetenciájukat.
Mennyiség: Több, mint 100 fizikai és több, mint 500 virtuális szervert magában foglaló infrastruktúra. Felhasználók száma: 11000.
Lásd még

Eljárást megindító felhívás

AF-ITS szakértő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/150
Közzététel dátuma: 2019.08.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2019.08.16.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részére a „Nemzeti elektronikus jegyrendszer platform kialakítása” tárgyú projekthez (továbbiakban Projekt) kapcsolódó, kivitelezés, fejlesztés és rendszerátvétel során szükséges ITS szakértői feladatok ellátása, valamint a Projekt bevezetéséhez kapcsolódó szakértői szolgáltatások.
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárások eredményéről “A KIFÜ EU támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó telekommunikációs szakértői szolgáltatások megvalósítása” tárgyú keretmegállapodásból 2019. I. né.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/149
Közzététel dátuma: 2019.08.05.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.; ENTEL Műszaki Fejlesztő Kft.; VERITAN Hírközlési és Informatikai Tanúsító Kft.; HTEnet Innovációs Nonprofit Kft.; Teltrans Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség Európai Uniós támogatásból, valamint hazai forrásból megvalósuló projektjeihez kapcsolódó telekommunikációs szakértői szolgáltatások megvalósítása
Tájékoztató a KM alapján 2019. I. negyedévben megkötött szerződésekről a Kbt. 37. § (4) bekezdés alapján.
„GINOP-3.4.4-16-2016-00001” projekt keretein belül megvalósítandó „SZIP I-II. fejlesztési ütemeiből kimaradó igényhelyek lehetséges lefedésének modellezése, műszaki feltételrendszerének kidolgozása, a technológia specifikus földrajzi kiterjedés lehatárolása, műszaki-gazdasági feltételek meghatározása, megvalósíthatóságának elemzése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.700.000,- Ft
Lásd még

ASP IRAT Iratkezelő szakrendszer support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/149
Közzététel dátuma: 2019.08.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Jelen eljárás célja, hogy az ASP Központon keresztül üzemeltetett ASP 2.0 projekt keretében résztvevő önkormány-zatok számára Iratkezelő szakrendszer működése biztosított legyen.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 289.953.200,- Ft
Lásd még

Hardver eszközök és szoftver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/149
Közzététel dátuma: 2019.08.05.
Ajánlatkérő: Kisvárdai Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; 3COMP Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1. rész: PC – REAL TIME MUNKAÁLLOMÁS 50 db.
2. rész: PC – 3D MUNKAÁLLOMÁS 10 db.
3. rész: 24” monitor, min 2560 x 1440 pxfelbontás 10 db.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.441.100,- Ft
Lásd még

Tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/150
Közzététel dátuma: 2019.08.06.
Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Nyertes ajánlattevő: Black Cell Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
SMART (kiber) projekthez kapcsolódó eszközök beszerzése
1. rész: Nuix forensic rendszer – 5 db
2. rész: Monitor – 10 db
3. rész: Notebook – 14 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 49.002.600,- Ft
Lásd még

Eredmény tájékoztató_F5 BIG-IP LTM és ASM rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/150
Közzététel dátuma: 2019.08.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Dimension Data Magyarország Kft.
„F5 BIG-IP LTM és ASM rendszer beszerzése és támogatása”
Tárgya: Local Traffic Manager (LTM) — biztonsági, felügyeleti és terhelés- elosztási — rendszer beszerzése, szoftverek/rendszer gyártói -, integrátori – és üzemeltetői támogatásának biztosítása 2019. július 1-től 2021. március 31-ig terjedő időszakban.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.205.614,- Ft
Lásd még

Hírközlési szolgáltatások biztosítása – Paks II.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/151
Közzététel dátuma: 2019.08.07.
Ajánlatkérő: Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Hírközlési szolgáltatások biztosítása a Paks II. Zrt. telephelyein, 48 hónap időtartamra, a következő műszaki tartalommal:
Bérelt vonali Internet szolgáltatás biztosítása: Két független vezetékes hozzáférési hálózatról, redundáns internet kijárat biztosítása; 1Gbps –os szimmetrikus závszélesség;
Bérelt vonali szolgáltatás biztosítása Ajánlatkérő telephelyein (6 eltérő felszerelési címen), VLAN és protokoll transzparens szolgáltatás biztosítása; 1Gbps –os réz vagy optikai Ethernet szolgáltatás átadási felület, 1Gbps –os szimmetrikus závszélesség, Vezetékes hozzáférési hálózat
Másodlagos „name server” szolgáltatás biztosítása;
Hibabejelentő szolgáltatás biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.272.000,- Ft
Lásd még

KK Kréta support 2019 (1114)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/151
Közzététel dátuma: 2019.08.07.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes ajánlattevő: EKRÉTA Informatikai Zrt.
Neptun KRÉTA iskolai alaprendszerhez kapcsolódó technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása 2019 Mennyiség: Az Ajánlatkérő a terméktámogatási szolgáltatás tekintetében, melynek tételes részletei megtalálhatóak a műszaki leírásban, igazodva az oktatási félévek menetéhez 2020.01.31-ig veszi igénybe, mely a 2019/2020-as tanév I. félévének utolsó napja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 440.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/152
Közzététel dátuma: 2019.08.08.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
„KÖFOP – Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése
érdekében”projekthez kapcsolódóan „Tevékenység monitoring” beszerzése
Magas rendelkezésre állású, georedundáns kialakítású, a Műszaki leírás „6. KÖVETELMÉNYEK” pontban részletezett követelményeknek megfelelő, a privilegizált hozzáféréseket központilag kezelő, felügyelő, valamint a privilegizált hozzáférések tevékenységét monitorozó – TM rendszer – hardver, szoftver elemeinek és kapcsolódó licenceinek szállítása (továbbiakban együtt TM rendszerelemek, vagy röviden termék), valamint a TM rendszer implementációja, helyszíni beüzemelése a georedundáns KAK infrastruktúrában, a konfigurálása, az integrációja a KAK-ban alkalmazott üzemeltetés felügyeleti-, naplózó- és mentési rendszerekkel,a TM rendszer teljes körű dokumentálása, továbbá a TM rendszerre vonatkozó üzemeltetői és felhasználói oktatások végrehajtása, a támogatási tevékenységek (továbbiakban együtt TM rendszer szolgáltatások) teljesítése. A privilegizált hozzáférés monitorozó funkcionalitás méretezésénél az elvárás: privilegizált felhasználói hozzáférések száma (user account): 150 db
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 249.973.403,- Ft
Lásd még

A vasúti képzési rendszer felülvizsgálata
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/152
Közzététel dátuma: 2019.08.08.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft.
A vasúti képzési rendszer teljes körű felülvizsgálata vállalkozási szerződés keretében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.500.000,- Ft
Lásd még

Vonalkódos raktárkezelési rendszer beszerzése – tájékoztatás az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/153
Közzététel dátuma: 2019.08.09.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Szintézis Informatikai Zrt.
Vonalkódos raktárkezelési és karbantartási folyamatot támogató rendszer beszerzése keretében a BKV Zrt. Autóbusz és Trolibusz Üzemigazgatóság alkatrészraktárain belüli, valamint az alkatrészraktárak és a karbantartó részlegek közötti alkatrészmozgások követésére, (így pl. a bevételezés, tárolás, alkatrészkiadás, engedélyezés) és a felhasználás követésére alkalmas rendszer kialakítása a műszaki dokumentációban részletezett módon.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 58.326.500,- Ft
Lásd még

TEE – Informatikai termékek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/153
Közzététel dátuma: 2019.08.09.
Ajánlatkérő: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
Nyertes ajánlattevő: Szintézis Informatikai Zrt.
6 féle különböző eszköz és szoftver beszerzése, összesen 66 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 4.599.980,- Ft
Lásd még

Tájékoztató az eljárás eredményéről – “adActa”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/153
Közzététel dátuma: 2019.08.09.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
“adActa” rendszer támogatási szolgáltatás
Szoftver programozási és tanácsadási szolgáltatás határozatlan időre
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.525.000,- Ft
Lásd még

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Online bankkártyás fizetési megoldás beszerzése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/151
Közzététel dátuma: 2019.08.07.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: OTP Mobil Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 56.700.000,- Ft
Lásd még

Meghiúsult közbeszerzések

Ellenőri mobileszközök biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/149
Közzététel dátuma: 2019.08.05.
Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Bérleti szerződés alapján “Utazási jogosultság ellenőrzését ellátó munkavállalók mobileszközeinek biztosítása és azok háttértámogatása”
I. ütem: 200 darab okmányolvasó, aztec kód olvasó mobileszköz, hálózati töltő és tápegység szállítása a szerződés aláírását követő 10 napon belül
II. ütem: 200 darab okmányolvasó, aztec kód olvasó mobileszköz, hálózati töltő és tápegység, valamint 70 darab okmányolvasó kártyakezelő
III. ütem: 200 darab okmányolvasó, aztec kód olvasó mobileszköz, hálózati töltő és tápegység szállítása
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Nem érkezett be pályázat vagy jelentkezés, illetve valamennyit elutasították
Lásd még

Kamerarendszer telepítése – tájékoz. elj. eredm.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2019/149
Közzététel dátuma: 2019.08.05.
Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlatkérő a meglévő önkormányzati térfigyelő kamerarendszer bővítéseként 53 telepítési pozícióban (helyszínen) 79 db kameraegység kiépítése és üzembe helyezése, valamint 30 db közintézmény 37 db telephelyén objektumvédelmi kamerarendszer kiépítése.
Az eljárás eredménye: Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Lásd még

Szakirodalom

Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek

„A társadalmi viszonyok adekvát szabályozása minőségi jogalkotás nélkül nem képzelhető el. A minőségi jogalkotás alapvető követelménye, hogy egyrészt a jog tartalmát meghatározó politikus (vagy politikusokból álló testület) értse és átlássa azt a bonyolult viszonyrendszert, amelyben az általa kigondolt tartalom érvényesülni fog, másrészt hogy a jogszabályok megszövegezésében részt vevő jogászok, hivatalnokok, illetve a szabályozandó terület szakértői kompetens módon vegyenek részt az előbbi gondolati tartalom megformálásában. Jelen tankönyv e két jogalkotási követelmény gyakorlati megvalósításához kíván segítséget nyújtani: így mind a jogalkotási tevékenység jogrendszerbeli helyét és szerepét, illetve az annak alapjául szolgáló elméleti alapokat, mind a szövegezés praktikus követelményeit és azok miértjeit bemutatja.
Bár a könyv elsősorban tankönyv, az a szerzők szándékai és reményei szerint haszonnal forgatható a gyakorlati jogszabály-előkészítés és -szerkesztés bármely fázisa során is. Ezt szolgálja a jogalkotás tartalmi, nyelvi és technikai kívánalmainak bemutatása (mind normatív, mind praktikus szinten). Mindezt kiegészíti a szövegbe épített gazdag példatár, amelynek útján jelen munka a jogirodalomban elsőként ismerteti és elemzi a Jszr. jogszabályszerkesztési előírásainak mindegyikét, bemutatva az azokkal kapcsolatos „jó gyakorlatokat”, rámutatva ugyanakkor a gyakran alkalmazott, sőt néha általánosan követett, ám hibás, helytelen megoldásokra is.”

Forrás:
Jogalkotástan – Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek; Tóth J. Zoltán (szerk.); Dialóg Campus Kiadó; Pro Publico Bono; ISBN: 978-615-5945-44-1; 4.500,- Ft; 2019

Innováció-e a digitalizáció? A digitális transzformáció és az innovációmenedzsment tanulságai egy pénzügyi szolgáltatónál

„A pénzügyi szektorban működő nagyvállalatok a fintech start-upok megjelenése miatt működésük megújítására kényszerülnek, melynek része az új technológiák alkalmazása is. A kutatás során egy pénzügyi szolgáltató egyedi, stratégiai jelentőségű technológiafejlesztésének vállalati digitális transzformációval összefüggő kihívásait vizsgálták a szerzők. Az esettanulmány-módszer és a grounded theory alapján dinamikusan változó környezetben négy technológiafejlesztési adaptációs képesség kombinációját azonosították. Kutatási eredményeik alapján megállapítható, hogy a digitalizáció akkor jelenthet vagy támogathat innovációt, ha az a külső környezeti változásokra is reagál. A digitalizáció „off-the-shelf” technológiai megoldásokkal történő megvalósítása még nem jelent technológiai innovációt, de része lehet egy üzletimodell-innovációnak.”

Forrás:
Innováció-e a digitalizáció? A digitális transzformáció és az innovációmenedzsment tanulságai egy pénzügyi szolgáltatónál; Csedő Zoltán, Zavarkó Máté, Sára Zoltán; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.08; 50 (7-8); 88-101. o.; 2019 (PDF)

Szervezeti kultúra, vezetői szerepek, az információbiztonság és a felhőalapú megoldások kapcsolata

„Az információs technológiák és az általuk szavatolt biztonság napjainkra kritikus szerepet töltenek be a szervezetek mindennapi életében, és nagyban képesek támogatni azok sikerességét. A tanulmány elsődleges célja feltárni, hogy milyen változásokat okoz a vezetésben és a szervezet kultúrájában egy-egy információbiztonsági kérdés felmerülése, valamint a felhőmegoldások alkalmazása. A szervezeti kultúra, vezetői szerepek, információbiztonság és a felhőszolgáltatások vizsgálata korábban közös modellben nem történt meg, ezért nem volt arra lehetőség, hogy a hatásokat egy rendszerben vizsgálják és megértsék. Ebben az esettanulmányban a szerző bemutatja, hogy e területek kölcsönhatásban vannak egymással és hatékony együttműködésükhöz szükséges összehangolásuk, esetleg működési átalakításuk, mely képes hatni a vállalati kultúrára és a vezetésre is. Kidolgoz egy olyan új modellt (kiemelt hangsúlyt fektetve az információbiztonsági kiválóságra és a felhőalapú megoldásokra), mely segítséget nyújt a szervezetek működési területei között létező kölcsönhatások későbbi feltárásában. Vizsgálja a felhőmegoldások alkalmazásának hatásait az információbiztonságért felelős szervezet működésére, valamint a szervezet e szolgáltatásokkal szemben támasztott biztonsági elvárásait.”

Forrás:
Szervezeti kultúra, vezetői szerepek, az információbiztonság és a felhőalapú megoldások kapcsolata; Spilák Viktor, Kosztyán, Zsolt Tibor; Vezetéstudomány – Budapest Management Review; DOI https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.07; 50 (7-8).; 70-87. o.; 2019 (PDF)

Kalauz a tervezési gondolkodás (design thinking), a karcsú (lean) és az agilis módszertan jobb megértéséhez

„Sok szó esik mostanában a különféle megközelítésekről, például az agilis, karcsú módszertanokról, vagy a tervezési gondolkodásmódról. Ezek összessége hatalmas mennyiségű új eszközt és módszert jelent, melyeket a digitális termékfejlesztés során lehet alkalmazni. A fejlesztő csapatoknak, szervezeteknek meg kell birkózniuk azzal a nem könnyű és nem veszélytelen feladattal, hogy felfedezzék és megértsék, hogy valójában ezen eszközök mit is jelentenek, milyen feladatra a legalkalmasabbak, hogyan lehet őket úgy összekapcsolni, hogy az adott szervezett adott feladatát ez a legjobban szolgálja.

Ha vaktában választunk ki egy modellt, keretrendszert vagy módszert, az ritkán fogja a várt eredményt biztosítani. Az agilis módszertant, megközelítést a szoftverfejlesztési folyamat megjavításának igénye hívta életre. A karcsú módszertan a sikeres termékekre összpontosít. A tervezési gondolkodás lényege a lehetőségek és megoldandó problémák feltérképezése. A jelentés, melyet Jonny Schneider (ThoughtWorks) írt, az előzetes helyzetfelmérésben segít, hogy megértsük, hogy mire van szükségünk, hogy hogyan értékeljük, mérjük fel a helyzetünket, mielőtt elköteleznénk magunkat az említett módszertanok valamelyikének (vagy akár mindegyikének).

Forrás:
Understanding Design Thinking, Lean, and Agile; Jonny Schneider; ISBN: 978-1-491-98047-7O; Reilly Media; 2017
(A könyv/jelentés teljes egészében letölthető a fenti címről.)
Lásd még: Jonny Schneider (a szerző webhelye)