Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság
Tárgyszavak: digitális gazdaság és társadalom, digitális politika, Digitális Szabadság Bizottság, Digitális Szabadság Munkacsoport, Igazságügyi Minisztérium, informatikai óriáscégek, közösségi média, központi közigazgatási webhelyek, Magyarország, szabadságjogok, szabályozás, társadalmi véleményezés, Varga Judit - Kötelezettségvállalás a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre: Az Európai Bizottság európai éghajlat-politikai jogszabályra tesz javaslatot, és konzultációt folytat az európai éghajlati paktumról
Tárgyszavak: alkalmazkodási stratégiák, éghajlat-politika, éghajlati válság, Európai Bizottság, európai éghajlat-politikai jogszabály, európai éghajlati paktum, Európai Unió, európai zöld megállapodás, kibocsátáscsökkenés, klímasemlegesség, társadalmi véleményezés, Timmermans Frans, vasúti közlekedés, von der Leyen Ursula - 1072/2020. (III. 5.) Korm. határozat az Északkelet-Magyarország Nemzeti, Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fórumáról
Tárgyszavak: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Debrecen, Északkelet-Magyarország, Északkelet-Magyarország Nemzeti Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fóruma, Hajdú-Bihar megye, integrált területi programok, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Magyarország, Palkovics László, regionális fejlesztési intézményrendszer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Közigazgatás, politika
- A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora
Tárgyszavak: algoritmikus átláthatóság, Európai Unió, joggyakorlat-fejlesztés, jogszabályalkotás, Koltay András, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) - Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP): a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés
Tárgyszavak: adatalapú közigazgatás, Alkotmánybíróság, digitális átalakulás (DX), Digitális Jólét Program, digitális kormányzati szolgáltatások, Gál András Levente, Koltay András, konferencia, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI), Péterfalvi Attila, Sulyok Tamás, személyes adatok védelme - Megtartotta első ülését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács
Tárgyszavak: KFI-stratégia, Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap), Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, NKFI Alap programstratégia, Oettinger Günther, Palkovics László, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) - A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára
Tárgyszavak: adatalapú világ, Alapjogokért Központ (AK), digitális gazdaság és társadalom, digitális politika, Ferencz Orsolya, informatikai óriáscégek, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), internetstatisztika, keresztény szabadság, nemzeti szuverenitás, Schanda Tamás János, szabályozás, Szánthó Miklós - Uniós irányelv felülvizsgálatát kéri a kormány
Tárgyszavak: Bártfai-Mager Andrea, egyetemes postai szolgáltatás, Európai Bizottság, Magyar Posta, Magyarország - A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetést
Tárgyszavak: adóügyek, digitális óriáscégek, digitális platformok szabályozása, Európai Unió Bírósága, Google, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, szabályozás, Tállai András, Tesco, Vodafone
Közigazgatási, politikai informatika
- A nyíltadat-politika élvonalában – Az Egyesült Államok Szövetségi Adatstratégiájának 2020. évi Akcióterve
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális kormányzat, Egyesült Államok, nyíltadat-politika, nyíltadat-politika — stratégia - 8500 digitalizált légi felvétellel bővült a fentrol.hu
Tárgyszavak: digitális archívum, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Légifelvétel Archívum (DLA), digitalizálás, közösségi közreműködés, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., légifelvételek, Magyarország, térinformatika - NISZ Zrt. – A közigazgatás infokommunikációs szolgáltatója
Tárgyszavak: Bancsics Ferenc, digitális kormányzati szolgáltatások, informatikai szolgáltatásmenedzsment, ITIL (Information Technology Infrastructure Library), közigazgatási informatikai szolgáltatások, Magyarország, Nagy Róbert, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, szabad és nyílt forráskódú szoftverek
Informatika, távközlés, technika
- Az év végére a miskolci okososzlopok minden funkciója működni fog
Tárgyszavak: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, digitális kormányzati szolgáltatások, intelligens városi infrastruktúra, Magyarország, Miskolc - A 2019-es Jogászdíj adatvédelmi kategóriájának győztes pályázata az egészségügyi adatkezelés témakörére épül
Tárgyszavak: adatpolitika, általános adatvédelmi rendelet, egészségügyi adatok, General Data Protection Regulation (GDPR), jogi informatika, Magyarország, személyes adatok védelme, szoftverfejlesztés - Már az idén elterjedhet a QR-kódos fizetés itthon
Tárgyszavak: Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), bankinformatika, digitális fizetési szolgáltatások, digitális gazdaság, fizetési rendszerek, Magyarország, QR-kód
Információ röviden
- A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 10.
Tárgyszavak: adattudomány, álhírek, digitális átalakulás (DX), digitális diplomácia, digitális hírfogyasztás, digitális kormányzati szolgáltatások, Egyesült Államok, ENSZ, kiberdiplomácia, közösségi média, távmunka, távoktatás, Törökország - A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. március 2-március 6.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország
Szakirodalom
- Hogyan válhatna Keszthely még zöldebbé? A „Zöldinfrastruktúra lehetséges felmérési módszere Keszthely példáján”
Tárgyszavak: éghajlati válság, fenntartható városfejlesztés, Keszthely, Magyarország, urbanisztika, városi zöld infrastruktúra, Zala megye - HÉTFA Szakmai nap – 2020. március 26.
Tárgyszavak: agytrösztök, fejlesztéspolitika, közgazdasági kutatás, kulturális iparok, Magyarország, regionális tudományok, társadalomtudományi kutatás, területi tudományok - Az internet hatása a többszörözési és a nyilvánossághoz közvetítési jogra
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozása, szerzői jog, technológiai fejlődés — jogi szabályozás - Puha költségvetési korlát és politikai kötődés a magyar önkormányzati rendszerben
Tárgyszavak: állam- és jogtörténet, fiskális decentralizáció, közigazgatás története, közigazgatás-tudomány, Magyarország, önkormányzati pénzügyek, önkormányzatok, puha költségvetési korlát
Törvények, rendeletek
- Az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei és indítványai (Vodafone, Tesco-Global, Google Ireland, felsőoktatási intézmények)
Tárgyszavak: adójog, digitális platformok szabályozása, Európai Unió, Európai Unió Bírósága, felsőoktatás, Google, kiskereskedelmi különadók, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, reklámadó, szabadságjogok, szabályozás, távközlési különadók, Teco-Global, versenyjog, Vodafone - 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozat a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről
Tárgyszavak: 2021-2027, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Creative Region, Debrecen, Északkelet-Magyarország Nemzeti Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fóruma, fejlesztéspolitika, Hajdú-Bihar megye, integrált területi programok, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Magyarország, Palkovics László, regionális fejlesztési intézményrendszer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, uniós társfinanszírozású projektek
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság
„ A bizottság feladata feltárni, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállam intézményeire és működésére, a személyes szabadságjogok érvényesülésére és az alapvető demokratikus normákra.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ez a bizottság az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb kihívására kíván választ adni a következő kérdésekben: képesek leszünk-e uralni a technológiát vagy a technológia uralja majd az életünket? A jog uralma érvényesül-e a technológiai vállalatok felett vagy a technológiai vállalatok a jog felett állnak? Képesek leszünk-e megőrizni személyes szabadságunkat a digitális térben?
A bizottság témakörönként vizsgálja meg az online térben zajló tevékenység jelenlegi szabályozását, s a témát körbejáró Fehér Könyv a www.digitalisszabadsag.kormany.hu oldalon érhető el.
Az Igazságügyi Minisztérium várja a vállalatok, társadalmi szereplők és magánemberek véleményét is, amelyet a munkacsoport munkája során hasznosítani fog.”
Forrás:
Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság; Igazságügyi Minisztérium; 2020. március 3.
„Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e uralni a technológiát vagy a technológia uralja majd az életünket. Különösen aktuális ez a kérdés az úgynevezett közösségi média esetében, amely gyűjti és elemzi személyes adatainkat, szokásainkat, viselkedésünket, véleményünket és fogyasztásunkat azzal a céllal, hogy befolyásolhassa azokat. Alapvető kérdésként merül fel, hogy képesek leszünk-e megtartani személyes szabadságunkat a digitális térben? Meg tudjuk-e védeni magunkat, gyermekeinket, családunkat, szeretteinket attól, hogy életünket átláthatatlanul befolyásolják a technológiai nagyvállalatok? Az online/digitális tér olyan kérdésekkel is szembesít minket, amelyek többek között az adataink biztonságát, a túlfogyasztásra ösztönzés visszaszorítását, valamint egyes piaci szereplők befolyásolási képességét érintik (például a véleménynyilvánítással vagy az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatban).
Éppen ezért hozta létre az Igazságügyi Minisztérium a Digitális Szabadság Munkacsoportot, amely a transznacionális technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét tűzte ki célul. A Munkacsoport az állami szervek tapasztalataira építkezve témakörönként megvizsgálja az online/digitális tér szerteágazó kihívásait és szabályozását annak érdekében, hogy az átláthatóság fegyverével vívjuk ki személyes szabadságunk lehetőségét a digitális térben.
A Munkacsoport honlapja több fontos célt is szolgál. A honlap látogatója megoszthatja tapasztalatait és felmerülő problémáit a témakör kapcsán, így kihatással lehet a Munkacsoport munkájára. Emellett a honlapon folyamatosan nyomon lehet követni a Munkacsoport tematikus üléseit. Ennek érdekében a honlapot minden munkacsoporti ülést követően frissítjük, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy annak eredményeire és megállapításaira visszajelzést lehessen adni.
Kiindulásképpen a Munkacsoport honlapján elérhető egy ún. „Fehér könyv” is, amelyben az Igazságügyi Minisztérium a témakörrel összefüggésben egybegyűjtötte az állami szervek eddig felhalmozott tapasztalatait.
Kérjük, kövesse figyelemmel munkánkat és ossza meg velünk gondolatait és véleményét! Maradjunk kapcsolatban!”
Forrás:
Üdvözöljük a Digitális Szabadság Munkacsoport honlapján!
„A mai napon a Bizottság javaslatot terjeszt elő az EU azon politikai kötelezettségvállalásának jogszabályba foglalására, hogy a bolygó és az emberek védelme érdekében 2050-ig klímasemlegessé váljon. Az európai éghajlat-politikai jogszabály valamennyi uniós szakpolitika tekintetében meghatározza a 2050-re kitűzött célt és haladási irányt, és kiszámíthatóságot biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára. Ezzel egyidejűleg a Bizottság nyilvános konzultációt indít a jövőbeli európai éghajlati paktumról. A konzultáció célja a nyilvánosság bevonása a szóban forgó eszköz közös kialakításába.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „Arra törekszünk, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Az éghajlat-politikai jogszabály politikai kötelezettségvállalásunk jogi formába öntése, mely – visszafordíthatatlanul – egy fenntarthatóbb jövő felé vezető pályára állít minket. Az éghajlat-politikai jogszabály az európai zöld megállapodás központi eleme, mely kiszámíthatóságot és átláthatóságot biztosít az európai ipar és a befektetők számára. Meghatározza továbbá zöld növekedési stratégiánk irányát, és garantálja, hogy az átmenet fokozatos és méltányos legyen.”
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mai napon a szavakat tettekre váltjuk, és megmutatjuk az európai polgároknak: komolyan gondoljuk, hogy 2050-re elérjük a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az európai éghajlat-politikai jogszabállyal nemzetközi partnereinknek is üzenünk: itt az ideje, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt közös célok elérése érdekében világszinten is növeljük az ambíciószintet. Az éghajlat-politikai jogszabály biztosítja, hogy koncentráltak és fegyelmezettek maradjunk, ne térjünk le a helyes útról, és a megvalósítás tekintetében elszámoltathatók legyünk.”
Az európai éghajlat-politikai jogszabályban a Bizottság javaslatot tesz egy jogilag kötelező erejű, a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzésre. Az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek együttesen meghozni a célkitűzés megvalósításához szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedéseket.
Az éghajlat-politikai jogszabály az előrehaladás nyomon követésére és fellépéseink ennek megfelelő kiigazítására irányuló intézkedések is szerepelnek: ezek olyan meglévő rendszerekre épülnek, mint a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveire vonatkozó irányítási folyamat, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendszeres jelentései, valamint az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos legújabb tudományos bizonyítékok. Az előrehaladást ötévente felül kell vizsgálni a Párizsi Megállapodás keretében végzett globális értékeléssel összhangban.
Az éghajlat-politikai jogszabály a 2050-re kitűzött cél eléréséhez vezető utat is felvázolja:
- Egy átfogó hatásvizsgálat alapján a Bizottság javaslatot fog tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig szóló új uniós célkitűzésre. A hatásvizsgálatot követően az éghajlat-politikai jogszabály módosításra kerül.
- A Bizottság 2021 júniusáig felül fogja vizsgálni az összes vonatkozó szakpolitikai eszközt, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására annak érdekében, hogy el lehessen érni a 2030-ra szóló további kibocsátáscsökkentést.
- A Bizottság javaslata szerint meg kell határozni egy, a 2030–2050 közötti időszakra szóló, egész EU-ra kiterjedő lineáris ütemtervet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, mely nemcsak az előrehaladás mérésére alkalmas, de kiszámíthatóságot is biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára.
- A Bizottság 2023 szeptemberéig, majd azt követően ötévente értékelni fogja, hogy az uniós és nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a klímasemlegességi célkitűzéssel és a 2030–2050-re vonatkozó lineáris ütemtervvel.
- A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ajánlásokat bocsásson ki azon tagállamok számára, amelyek intézkedései nincsenek összhangban a klímasemlegességi célkitűzéssel, a tagállamok pedig kötelesek lesznek ezeket az ajánlásokat megfelelő módon figyelembe venni, vagy ennek elmulasztása esetén döntésüket megindokolni. A Bizottság az ütemterv és az uniós szintű intézkedések megfelelőségét is felülvizsgálhatja.
- A tagállamoknak az ellenállóképesség növelése és az éghajlatváltozás hatásainak való kiszolgáltatottság csökkentése érdekében alkalmazkodási stratégiákat is ki kell dolgozniuk, és azokat végre is kell hajtaniuk.
Az európai éghajlati paktum és a jövőbeli politikák kialakítása
A kormányzati politikákon és szabályozáson túl a társadalom és a gazdaság valamennyi szektorának szerepet kell játszania a klímasemleges Európai Unióra való átállásban.
A Bizottság ezért a mai napon nyilvános konzultációt indít az új európai éghajlati paktumról. Ez egy olyan széles körű kezdeményezés, melynek célja, hogy a polgárok és az érdekelt felek hallathassák hangjukat és szerepet kapjanak az új éghajlat-politikai intézkedések kidolgozásában, az információk megosztásában, az alulról szerveződő tevékenységek elindításában és a mások által követhető megoldások bemutatásában.
A nyilvános konzultáció 12 hétig fog tartani. A hozzászólások a 2020. novemberi Glasgow-i ENSZ éghajlatváltozási konferenciát (COP26) megelőzően létrehozandó éghajlati paktum alakítását fogják szolgálni.
A Bizottság a mai napon hivatalosan is elkezdte a munkát azzal, hogy bevezető hatásvizsgálatot tett közzé az európai zöld megállapodáshoz kötődő többi fontos szakpolitikai eszköz közül kettőről az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó jövőbeli mechanizmusról és az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról. Ezenkívül a biztosi testület javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy nyilvánítsák 2021-et a vasút európai évének, felhívva a figyelmet arra, milyen éghajlati előnyökkel jár, ha az utas- és teherforgalom egyre növekvő mértékben venné igénybe a vasúthálózatot.
Háttér-információk
Az EU azon törekvése, hogy 2050-re a világ első klímasemleges tömbjévé váljon, a von der Leyen-bizottság által 2019. december 11-én bemutatott európai zöld megállapodás központi eleme.
A Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette a klímasemleges EU 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 °C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 °C-os maximumra. A nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó uniós célkitűzést az Európai Parlament 2019. március 14-én hagyta jóvá. Az Európai Tanács 2019. december 12-én adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.
További információk:
Ursula von der Leyen elnök sajtónyilatkozata
Tájékoztató: Kérdések és válaszok az európai éghajlat-politikai jogszabállyal kapcsolatban
Európai éghajlat-politikai jogszabály
2050-ig szóló, hosszú távú stratégia
Európai éghajlati paktum
Európai zöld megállapodás”
Forrás:
Kötelezettségvállalás a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre: A Bizottság európai éghajlat-politikai jogszabályra tesz javaslatot, és konzultációt folytat az európai éghajlati paktumról; Európai Bizottság; IP/20/335; 2020. március 4.
„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján létrehozza az Északkelet-Magyarország Nemzeti, Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fórumát (a továbbiakban: Fórum).
2. A Fórum Északkelet-Magyarország (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének – a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – fejlesztési tervével kapcsolatos döntés-előkészítő, javaslattételi tevékenységet lát el.
3. A Fórum – a 2. pontban meghatározott tevékenységi körében –
a) javaslatot tesz a 2. pontban meghatározott Északkelet-Magyarország nemzeti, gazdasági és kulturális övezet (a továbbiakban: gazdasági övezet) tekintetében a nemzet-, gazdaság- és fejlesztéspolitikai célok meghatározására;
b) nyomon követi a gazdasági övezetet érintő valamennyi, stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű beruházást és fejlesztést;
c) javaslatot tesz a gazdasági övezetet érintő nemzet-, gazdaság- és fejlesztéspolitikai intézkedések koordinált megtervezésére, végrehajtására, közreműködik a gazdasági övezetre vonatkozó kohéziós politikai tervezésben.4. A Fórum elnöke a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztos. A Fórum két alelnökét a Fórum tagjai közül az elnök jelöli ki.
5. A Fórum munkájában tagként részt vesz
a) a miniszterelnök általános helyettese,
b) a belügyminiszter,
c) a külgazdasági és külügyminiszter,
d) az agrárminiszter,
e) a pénzügyminiszter,
f) az emberi erőforrások minisztere,
g) a Miniszterelnökséget vezető miniszter.6. Valamely tagot akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt legfeljebb 2 fő szakmai felsővezető helyettesítheti.
7. A Fórum elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tárgyalt ügyek kormányzati, szakpolitikai képviselői, valamint a gazdasági övezetet illetően a nemzetpolitikai szempontból stratégiai és határon túli partnerek eseti jelleggel a Fórum munkájában részt vehessenek. A Fórum elnöke eseti jelleggel a Fórum működésébe a gazdasági övezet fejlesztésében érintett más szervezeteket és személyeket is bevonhat.
8. A Fórum elnöke, alelnökei és tagjai a Fórumban végzett tevékenységükért díjazásra és költségtérítésre nem jogosultak.
9. A Fórum szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Fórum ülését a Fórum elnöke hívja össze és vezeti. A Fórum rendkívüli ülésének összehívását a Fórum bármely tagja az indok egyértelmű megjelölésével kezdeményezheti a Fórum elnökénél, a kezdeményezésről az elnök dönt.
10. A Fórum elnöke a Fórum működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, a Fórum tagjai véleményének kikérését követően.
11. A Fórum működéséhez szükséges feltételek biztosításáról, valamint az alakuló ülés összehívásáról a Fórum elnöke gondoskodik. A Fórum működéséhez szükséges forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium biztosítja.
12. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
13. A Kormány felhívja az 5. pontban meghatározott személyeket, hogy gondoskodjanak a Fórum tagjait helyettesítő, 6. pont szerinti személyek kijelöléséről.
Felelős: az 5. pontban meghatározott miniszterek
Határidő: e határozat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül
14. A debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1465/2018. (IX. 25.) Korm. határozat 2. pontja a következő f ) alponttal egészül ki:
(A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében koordinálja:)
„f) Északkelet-Magyarország nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési programjának kidolgozását és végrehajtását.””
Forrás:
1072/2020. (III. 5.) Korm. határozat az Északkelet-Magyarország Nemzeti, Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fórumáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1072/2020. (III. 5.) Korm. határozata az Északkelet-Magyarország Nemzeti, Gazdasági és Kulturális Övezetének Koordinációs Fórumáról; Magyar Közlöny 2020. évi 35. szám 2020. március 5. 1248-1249. o. (PDF)
Lásd még:
„1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, dr. Palkovics Lászlót – 2018. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig – a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.
2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében koordinálja:
a) a debreceni autóipari központ (a továbbiakban: központ) és térsége közlekedési és egyéb infrastruktúrájának, valamint közszolgáltatásainak fejlesztését,
b) a központ és térsége tudásfejlesztési koncepciójának megalkotását és javaslatot tesz az ehhez kapcsolódó szervezeti és tartalmi intézkedésekre, különös tekintettel a Debreceni Egyetem műszaki képzési profiljára, valamint a szakképzés fejlesztésére,
c) a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által megalkotott fejlesztési koncepció megvalósításának kormányzati támogatását,
d) a debreceni innovációs és tudományos környezet, illetve science park koncepciójának kidolgozását és megvalósítását,
e) a központ gazdasági környezetének fejlesztését elősegítő határon túli, valamint nemzetközi kapcsolatok élénkítését,
f)1 Északkelet-Magyarország nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési programjának kidolgozását és végrehajtását.3. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
4. A kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti.
5. A kormánybiztos e tevékenységére tekintettel díjazásra, juttatásra nem jogosult.:..”
Forrás:
1465/2018. (IX. 25.) Korm. határozat a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól; Nemzeti Jogszabálytár
Közigazgatás, politika
„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről.
Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így az adagvédelmi jog is közelről érintett, vagy éppen a munkához való jog, ahogyan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési profiljára tekintve a digitális kormányzás, illetve az állam működése is alapvetően az lehet – tette hozzá.
A mesterséges intelligencia olyan ember által alkotott informatikai rendszer, amely saját maga képes a létrehozását követően autonóm módon döntéseket hozni.
Az önvezető járművektől kezdve a Facebook algoritmusain keresztül a robotikán át, rengeteg területen fellelhető, ahogyan a hamarosan megjelentő 5G is alapvetően erre épül, értett egyet a szakember, hozzátéve, hogy nyilván a kérdés innentől az, hogy mire és hogyan tudjuk használni ezt a lehetőséget?
Koltay András meglátása szerint a mesterséges intelligencia használatának és annak kereteinek alaptörvényben való rögzítése jelenleg talán még korai, hiszen „a jogrendszer mindig követő üzemmódban van, és nem lenne szerencsés, ha az egyes államok kapkodnának”. Meg kell nézni, hogy merre fejlődik ez a terület, de az biztos, hogy komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy nyilvánvalóan léteznek már olyan jogszabályok, amelyek a mesterséges intelligencia jelenségére is választ adnak, például az Európai Unió adatvédelmi rendelete, és e tekintetben a joggyakorlat-fejlesztő szerepe kiemelendő, amely mindig gyorsabban tud reagálni a fejlődésre, mint a jogszabályalkotás.
A rektora arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia nem egy olyan terület, amely egy adott ponton tanítható és kutatható, ezért a Közszolgálati Egyetem által művelt valamennyi területet át kell, hogy szője ennek az ismerete. Ezért az egyetemnek van egy külön erre dedikált kutatóintézete, az Információs Társadalom Kutatóintézet, ahol ezzel a területtel kapcsolatos kutatások folynak, de a közigazgatási képzésben, a rendészet- és hadtudományban is kiemelt szerepet kap – és fog is kapni a jövőben. Koltay András szavai szerint mindenkinek értenie kell majd a mesterséges intelligenciához, ahogyan annak idején, a számítógépek beköszöntével, mindenkinek meg kellett tanulnia azok működését.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben; InfoRádió/Infostart.hu; 2020. március 7
Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP): a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés
„A mesterséges intelligencia alapjogokra gyakorolt hatásait elemezték szakértők február 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendezvényen Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője hangsúlyozta, a digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés, mely markánsan kihat a versenyképességre is.
A DJP ötéves történetét bemutatva a szakmai vezető elmondta: mára több mint 150 intézkedés, stratégia vagy védjegy bevezetésében működött közre az általa vezetett szervezet. Ezek arra szolgáltak, hogy a digitalizáción keresztül segítsék, adott esetben fejlesszék az állam működését, a felhasználói kompetenciát és a gazdaságot.
Gál András Levente kiemelte: ma már nincs értelme az infrastruktúrát – az applikációt, a hardvert stb. – különválasztani, érdemesebb a digitális gazdaság egészéről beszélni, amelyet vonzóvá kell tenni a nagyobb szereplők számára is. Gondoskodni kell ennek jogi szabályozásáról és meg kell védeni a magyar érdekeket, illetve a gazdasági szektor bizonyos szereplőit (például a kis- és középvállalkozásokat) is. A digitális kormányzás kereteit – mutatott rá – három alapfogalom jelöli ki: a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat. Kifejtette, a mesterséges intelligenciát az adat táplálja, amely napjainkra soha nem látott mennyiségben keletkezik. Az adatáradatban felpörgetett magyar közigazgatásnak új eszközökre, olyan algoritmusokra lesz szüksége, amelyek képesek ellátni az adatvédelem alkotmányos ellenőrzését is – fűzte hozzá.
Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös szervezésében megvalósult egész napos programon Gál András Levente az eredményekről szólva kiemelte: mintegy 1500 Digitális Jólét Pont működik már szerte az országban, de néhány elérhető a határon túl is. A DJP-n belül két ágazati területen, 2 koalíció jött létre, s a mesterséges intelligenciával foglalkozó koalícióban igen jó viszonyt ápolnak valamennyi társadalmi szervezettel, amelyek a témában érintettek, s emellett szerteágazó tevékenységüket egy körülbelül 10 ezer főből álló szakértői felhő is segíti.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a mesterséges intelligencia okozta kihívásokról szólt. Rámutatott: szakértői kutatások is azt igazolják, hogy az okoseszközök terjedésével egyre vékonyabb a magánszféra és a nyilvánosság közötti határ. Példaként az elnök a hagyományos adatoktól eltérő mobiltelefon cellainformációkról beszélt, amelyek ismeretében olyan érzékeny információkhoz lehet hozzájutni egy adott személyről, amely alapján profilozható, azaz teljes és részletes kép alkotható akár a hitvallásáról, a szokásairól, vagy az egészségi állapotáról is. Az Egyesült Államokban ezért korlátozták a bűnüldöző szervek ezekhez való engedély nélküli hozzáférését, és rögzítették, hogy az állam is csak bizonyos alkotmányjogi garanciák mellett ismerheti meg a cellainformációkat – tette hozzá.
„Ugyanakkor a modern technológia mellett olvadásnak induló magánszféra megőrzéséhez a bírói fórumoknak szerte a világon legalább olyan elszántan kell küzdeniük, mint ahogyan egykor James Otis szembeszállt a brit gyarmatosítók általános házkutatási parancsával 1761-ben” – fogalmazott az elnök.
A rendezvényen előadást tartott Koltay András, az NKE rektora és Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is. A szekcióüléseken a gépi tanulás, a mesterséges intelligenciával való visszaélés, a technológiai szigorú jogi szabályozás, a keresőmotorok, illetve az adatvédelem és a háztartási robotok összefüggéseit taglalták.”
Forrás:
A digitalizáció elsősorban szuverenitási kérdés; Digitális Jólét program (DJP); 2020. február 28.
Megtartotta első ülését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács
„ A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács csütörtökön megtartotta első ülését, amelyen az ország jövője szempontjából meghatározó kérdéseket vitatott meg – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter az eseményt követően az Országházban.
Palkovics László közölte, hogy az alakuló ülésen megvitatták a kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) támogatások hatásait elemző kormányjelentést. A dokumentum megállapítja, hogy a kfi-célú források nemzetgazdasági és vállalati szempontból is hatékonyabban hasznosulnak, mint a más területekre irányuló beruházások. Kedvező hatásai más támogatási típusoknál lassabban jelentkeznek, ugyanakkor tartósabban, hosszabb távon érvényesülnek – fejtette ki a miniszter.
Ismertetése szerint az ország a GDP-arányos kfi-ráfordítások terén 2018-ban 1,53 százalékos rekordot ért el, ám nemzetközi összehasonlításban a mérsékelt innovátorok közé tartozik. A magyar innovációs teljesítmény az elmúlt évek rangsoraiban világszinten a 30-35. helyet, Európában a 20-23. helyet érte el.
A miniszter szerint az állami kfi-ráfordításokat egyenletesen és tartósan kell emelni a következő évtized elejére a GDP 3 százalékáig. A kfi-támogatások éves szinten 0,3 százalékkal növelik a bruttó hazai terméket (GDP), ennek összegéhez 848 forinttal járul hozzá minden 1000 forintnyi támogatás, tehát más támogatási formákkal összevetve a második legjobb eredményt hozzák. A vállalatok nyereségét minden 1 forint támogatás a forráskihelyezés mértékétől és cégmérettől függetlenül 5-6 forinttal növeli – hangsúlyozta.
A tárcavezető elmondta, hogy a tanács a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) pályázati portfólióját és programstratégiáját is áttekintette, emellett tárgyalt a kfi-stratégiáról is, így megkezdődhet az előkészítés a kormánydöntésre. A dokumentum a belföldi kfi-tevékenység irányítási, szervezeti és finanszírozási modelljét vázolja fel a kiszámítható működés és finanszírozás érdekében. Létrejöttét széleskörű szakmai egyeztetés alapozta meg, hiszen az Országos Innovációs Fórum 25 helyszínén és online módon több mint 3 ezer érdekelt véleményezte.
A véglegesített stratégia az első fél évben az Európai Bizottság elé kerülhet, hogy 2020 végéig elkészülhessen a hozzá kapcsolódó cselekvési terv, a monitoring és az értékelési rendszer is. A kormány mind a kfi-stratégiáról, mind a NKFI Alap programstratégiájáról a tanács véleményének figyelembe vételével dönt – közölte Palkovics László.
A miniszter szorgalmazta a kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) kapcsolatokat támogató program, az Új nemzeti kiválóság program, az Intézményi kiválósági program és a Piacvezérelt kfi projektek támogatása program folytatását. Az induló vállalkozások ösztönzésére, támogatására a pályázati kínálatban új elemként jelenhet meg a Gyorsítósáv program és a Kkv Start innovációs program – tette hozzá.
A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét véleményező testületként jött létre. Tizenegy tagját a tudománypolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki 3 évre. A testületben a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer minden szereplője, vagyis a tudományok, a gazdaság és az állam képviselői kapnak helyet.
Palkovics László hangsúlyozta, hogy a tanács rangját a feladatai mellett a résztvevők tekintélye, szaktudása és felkészültsége is emeli, míg a nemzetközi kapcsolatokat Günther Oettinger társelnökként biztosítja. Újságírói kérdésre a miniszter megerősítette, hogy a volt uniós biztos elfogadta a felkérést, ám a testület munkájában csak akkor vesz részt, ha lezárult az őt érintő vizsgálat. Az EU volt biztosaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a megbízás megszűnését követő 2 éven belül bizottsági vizsgálatot írnak elő, de Palkovics László abban bízik, hogy Günther Oettinger a következő ülésen, 2020 őszén már részt vehet.”
Forrás:
Megtartotta első ülését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. március 6.
„ A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is, mert a szuverén államhatalom mellett létrejött egy pszeudo jogrendszer, amelynek szabályait jelenleg szinte csak a techóriások alkotják – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Budapesten.
Schanda Tamás az Alapjogokért Központ (AK) által a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián közölte: ma bizonyos vállalati birodalmak olyan hatalmi monopóliumra tesznek szert, amely eddig állami jogosultság volt, és ezt a befolyást alig vagy szinte egyáltalán nem lehet ellensúlyozni.
Példa nélküli hatalmat gyakorolnak az emberek mindennapi életére az olyan cégbirodalmak, mint a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple – hangoztatta, majd úgy fogalmazott: az óriás techcégek „túlhatalma és birodalomépítési törekvése joggal vet fel szuverenitási és nemzetbiztonsági aggályokat”.
Schanda Tamás előadásában rámutatott, a magyar kormány határozott álláspontja, hogy a szuverenitás a nemzetek sajátja, a szabadság és a demokrácia alapja, amely az emberek felhatalmazásán nyugszik.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kialakuló szupranacionális, digitális, államszerű képződmények „egy virtuális államot hoznak létre, amelynek alattvalói a felhasználók”.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság lakossági internethasználatra vonatkozó kutatását is ismertetve Schanda Tamás beszámolt arról, hogy a 16 évesnél idősebb internethasználó magyarok több mint fele az internetet preferálja a tájékozódás szempontjából, míg a hagyományos médiát csupán 14 százalékuk. A 16-29 évesek között pedig már 60 százalék feletti részesedése van az online tájékozódásnak.
Erről megjegyezte: a tájékoztatás, a tájékozódás és a hírfogyasztás teljesen átalakul az online javára, „a hatalom pedig annál van, aki az információt számunkra megszűri”. A gigacégek üzleti modellje „tulajdonképpen az adatainkkal való kereskedésre épül” – mondta Schanda Tamás, aki szerint hiányzik a techcégek működéséből az átláthatóság, majd megemlítette a politikai befolyásolás veszélyét is, amely akár választásokat is eldönthet.
Kijelentette: ma a politikai, gazdasági és társadalmi nyomásgyakorlás finomra hangolása az online térben történik. A véleménydiktatúra és a digitális diktatúra kéz a kézben jár – fogalmazott Schanda Tamás, aki kiemelte azt is, hogy ezen „cégbirodalmak érdekei egybeesnek a nyugati liberális elit érdekeivel”.
Szavai zárásaként az államtitkár azt mondta: „nem technológiaellenesek vagyunk, hanem a keresztény szabadságot védjük”.
Szánthó Miklós, az AK igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a 21. században az információ jelenti az igazi hatalmat. A „digitális szuverének” lassan több információval rendelkeznek az állampolgárokról, mint az állam. Erre a kihívásra a szuverén országoknak reagálniuk kell – tette hozzá.
Szánthó Miklós egyúttal üdvözölte az Igazságügyi Minisztériumban megalakult, a nemzetközi technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét célul kitűző digitális szabadság munkacsoport létrejöttét.
A kerekasztal-beszélgetésen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a többi között arról beszélt, hogy technológiailag és technikailag is készülni kell arra, hogy az állam a saját nemzetstratégiai érdekei mentén is be tudjon avatkozni ezekbe a folyamatokba.
Horváth József, az AK biztonságpolitikai tanácsadójának felszólalása szerint a magyar államnak ebben a helyzetben felelőssége, hogy a saját állampolgárainak információit és a nagyadatbázisokkal dolgozó ellátórendszereket megvédje.
Dukász Magor digitális stratéga a közösségi média kockázatainak kivédése szempontjából – egyebek mellett – a családi nevelés fontosságát hangsúlyozta.”
Forrás:
A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. március 4.
Uniós irányelv felülvizsgálatát kéri a kormány
„Levélben fordult az Európai Bizottsághoz (EB) Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter annak érdekében, hogy az egyetemes postai szolgáltatóknak garantálható legyen a feladataik ellátásához szükséges teljes körű kompenzáció – közölte a miniszter sajtóosztálya.
A Magyar Posta Zrt. az uniós szabályok értelmében piaci szereplőként működik, ezért 15 millió eurót meghaladó támogatás csak egyedi eljárással adható, Brüsszel jóváhagyásával. Az elmúlt években jelentős változáson ment át a postai szegmens, és mivel humánerőforrás-igényes területről van szó, így a munkaerőköltség változása jelentősen befolyásolja a szolgáltatás összköltségét. Miközben a posta 2017 és 2019 között mintegy 36 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, nem emelhette megfelelő mértékben az egyetemes szolgáltatás árait, ezért a méltánytalan többletterhe folyamatosan nőtt. Mindezek miatt szükségessé vált az uniós irányelvben meghatározott kompenzációs mechanizmus felülvizsgálata annak érdekében, hogy a szolgáltatás hosszú távon is fenntartható maradjon.
Bártfai-Mager Andrea szerint új keretszabályozás szükséges, amely az EB előzetes jóváhagyása nélkül is lehetővé teszi az egyetemes postai szolgáltatók részére a feladatellátáshoz szükséges valós és teljes körű kompenzációt.”
Forrás:
Uniós irányelv felülvizsgálatát kéri a kormány; Magyar Nemzet; 2020. március 7.
A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetést
„ Nemcsak kereteket szabhat az állam a digitális világcégek tevékenységének, de rászoríthatók arra is, hogy részt vegyenek a közteherviselésben. Ellenkező esetben akár vaskos bírsággal is meg lehet büntetni őket – ez a tanulsága Tállai András államtitkár szerint annak az ítéletnek, amelyet a héten hirdetett ki az Európai Bíróság a magyar reklámadó ügyében. Külön munkacsoport vizsgálja ki a technológiai vállalatok megzabolázásának lehetőségeit.
A technológiai óriásvállalatok tevékenységének szabályok közé szorításával a világ számos pontján próbálkoznak. Az efféle vállalkozások mérete, jelentősége és működési sajátosságai miatt a különféle állami intézkedések nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket – már csak a kudarcba fulladt nemzetközi jogalkotói kísérletek miatt is lényegesnek tartja a pénzügyminiszter helyettese azt az ítéletet, amelyet az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hozott a hét elején a magyar reklámadótörvényről.
– Az EU bírósága kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek az uniós rendelkezésekkel – elevenítette fel a Magyar Nemzetnek Tállai András. – A döntés szerint az is helyénvaló – jegyezte meg az államtitkár –, hogy a hatóság mulasztási bírsággal sújtsa azokat, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, sőt az is, hogy a tagállam olyan bírságot alkalmazzon, amely kellően magas ahhoz, hogy visszatartsa a jogsértéstől a reklámszolgáltatókat. Egyedül a szankció megállapításának módját kifogásolta a luxembourgi testület.
A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetést
Az államtitkár emlékeztetett: a Google annak idején tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és így reklámadóalanyként sem jelentkezett be a hazai adóhivatalhoz. A hatóság a cég mulasztásáért egymilliárd forint bírságot szabott ki. – Az uniós bíróság ítéletéből az következik, hogy a Google-nak be kellett volna jelentkeznie Magyarországon – összegezte Tállai András, ami szerinte egyúttal azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalatokat is be lehet vonni a terhek közös viselésébe.
– Meg lehet alkotni a megfelelő jogi formulákat, a jogkövetés a legnagyobbaktól is elvárható és ki is kényszeríthető – véli az államtitkár. – Még akkor is, ha olyan vállalatokról van szó, amelyek képesek rá, hogy alakítsák egy-egy ország médiaviszonyait, de beleszóljanak akár a helyi politikai folyamatokba is.
A Google – és az ugyanaznap kihirdetett Tesco-, illetve Vodafone-ügy – ítéletének legfontosabb pontját Tállai András abban látja, hogy a magyar kormány az uniós jogot értelmező luxembourgi bíróságtól kapott papírt arról, hogy meg lehet adóztatni a legnagyobb cégeket; bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben.
– Nem kell megrettenni az ilyen vállalatoktól és meghunyászkodnia az államnak. A feladat az, hogy minden kívánalomnak megfeleljenek azok a jogi passzusok, amelyek az óriásvállalatokat a közös szabályok betartására kötelezik – vélekedett a miniszterhelyettes.
Az e heti ítéletből kiindulva, a nemzetközi digitális cégek tevékenységének szabályozási lehetőségeit a kormány külön munkacsoportban vizsgálja.”
Forrás:
A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetést; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020.március 7.
Lásd még: Az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei és indítványai (Vodafone, Tesco-Global, Google Ireland, felsőoktatási intézmények); eGov Hírlevél
Közigazgatási, politikai informatika
„Az Egyesült Államok Szövetségi Adatstratégiájának 2020. évi Akcióterve
Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 2019. júniusában hozta nyilvánosságra a a Fehér Ház igazgatási és költségvetési hivatala (Office of Management and Budget) felsőszintű irányításával és az érdekeltek széles körének bevonásával készült szövetségi adatstratégiáját (US Federal Data Strategy), amiről hírlevelünk 2019. évi 24. számában közöltünk rövid összefoglalót. Az abban megfogalmazottak cselekvésre váltására az említett hivatal munkatársai, valamint az adatstratégia és annak megvalósítása körül bábáskodó, az adatgazdálkodás legfontosabb szereplőit reprezentáló Adatkoalíció tagjai megvitatták és publikálták az adatstratégia első éves akciótervét.
A szövetségi adatstratégia 10 olyan alapelvre és 40 olyan gyakorlatra épül, amelyeket az elvárások szerint a szövetségi ügynökségeknek [közigazgatási szervezetek] alkalmazniuk kell az előttünk álló évtizedben. Az alapelvek az etikus közigazgatásra, a gondos tervezésre és a tanulás kultúrájára vonatkoznak.
A 40 gyakorlat a következők szerint csoportosítható: olyan kultúra kiépítése, amely értékén kezeli az adatokat és előmozdítja azok közcélú hasznosítását; az adatfelhasználás kormányzása, irányítása és védelme; a megfelelő és hatékony adatfelhasználás előmozdítása.
Az adatstratégia tíz éves víziót mutat arra nézve, hogy a szövetségi kormány hogyan gyorsítsa fel az adatfelhasználást küldetése végrehajtásában, hogyan szolgálja mindezzel a közjót, és hogyan „gondnokoskodjon” a források felett – miközben védi a biztonságot, a személyiségi jogokat és a megbízhatóságot.
Az ebben megfogalmazott 40 gyakorlat megvalósítása fenntartható, iteratív és rendszeres erőfeszítéseket igények a tíz év során. Az akciótervek az adott évre fogalmazzák meg a kiemelt fontosságú akciókat, és minden évben a megelőző évek eredményére építenek, kiaknázva azok sikerét, összhangban maradva más szövetségi programokkal és szakpolitikákkal, miközben maguk is új elemekkel egészítik ki a jogszabályi követelményeket. Mivel a 2020-as az első éves akcióterv, a következők már ennek eredményeire és tapasztalataira fognak építeni. Ebben kulcsfontosságú szerepe lesz az érdekeltek visszajelzéseinek, ahogy a következő akciótervek fő témáinak meghatározásában is.A 2020-ra meghirdetett 20 akció alapvető fontosságú az adatgondnokság fejlesztésében, a kapacitásbővítésben és az adatminőség javításában, a végrehajtásuk kijelölt mérföldkövei pedig fontos szerepet töltenek be a nyilvánosság felé az átláthatóság biztosításában, az előrehaladás elszámoltathatóságában. Az akciótervre jellemző a szervezeti határokat átmetsző szemlélet, és támogatja az ügynökségeket a jogszabályi és és adminisztratív követelmények széles körének való megfelelésben.
Az akciók három nagy kategóriába sorolhatók.
- Ügynökségi akciók, melyek elvárásokat fogalmaznak meg minden ügynökség felé. A hat akció célja, hogy minden ügynökséget képessé tegyen az adatokban, mint stratégiai eszköztárban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásában. A megvalósítási útmutatókat rendszeresen frissítik a strategy.data.gov oldalon, a megvalósítás támogatására szolgáló forrásokat pedig rendszeresen közzéteszik a resources.data.gov webhelyen.
- Gyakorlat-közösségek akciói, amelyek adott témák szerint vázolnak fel lépéseket az abban érdekelt ügynökségek köre felé. A négy akció megvalósítására ügynökségek közötti tanácsot hoznak létre vagy már meglévő koordinációs mechanizmusokra alapoznak. Céljuk, hogy összehangolják és integrálják a folyamatban lévő törekvéseket a kapcsolódó releváns jogszabályok, szabályozások és rendeletek vonatkozásában.
- Közös megoldásokat célzó akciók, olyan pilot projektekkel, amelyek sikeres megvalósítás esetén a közigazgatás egésze számára jól hasznosítható eredményeket biztosít. A tíz akciót egy-egy ügynökség vagy egy már működő ügynökség-közi tanács vezeti, és a közigazgatás egésze javára szolgáló vezetést, irányítást, eszközöket, szolgáltatásokat nyújtanak.
Mind a 20 akció megfogalmazása tartalmazza a sikeres végrehajtás esetén várt eredmény leírását, a végrehajtásért felelős entitás meghatározását, az előrehaladás mérésére szolgáló mérőszámokat, valamint az akció megvalósításának időbeli ütemezését.”
Forrás:
A Primer on the Federal Data Strategy 2020 Action Plan; Ashley Nelle-Davis; Data Coalition; 2020. február 27.
Háttér:
Federal Data Strategy. Leveraging Data as a Strategic Asset
Federal Enterprise Data Resources Federal Enterprise Data Resources is an online repository of policies, schema standards, tools, best practices, and case studies to provide agencies a one-stop shop for resources related to federal data management and use
CIO.GOV The CIO Council is a forum of Federal Chief Information Officers (CIOs). Our goal is to improve IT practices across U.S. Government agencies. CIO.gov is where we share our priorities, key technology policies, news, and the programs and events sponsored by our Council
8500 digitalizált légi felvétellel bővült a fentrol.hu
„Több mint 8500, eddig még nem látható archív képpel gyarapodott a Lechner Tudásközpont online Légifilmtára. A fentrol.hu oldalon díjmentesen elérhető állomány így már 168 587 darab 1959 és 2008 között készült fotót számlál, köztük olyan érdekességek is felbukkannak, mint a Budaörsi repülőtér fogadóépületéről készült 1989-as felvétel vagy a Balassagyarmati Fegyház és Börtön toronyépületén zajló munkálatokat megörökítő fotó 1971-ből.
6085 fekete-fehér, valamint 2434 valódi és infraszínes felvétellel bővült a Lechner Tudásközpont online légifotó-állománya. A frissen feltöltött, pontosan 8519 felvétellel már összesen 168 587 darab légifotó között lehet böngészni a fentrol.hu honlapon.
A Digitális Légifelvétel Archívum projekt keretében elkészült felületen immár hat éve díjmentesen elérhetőek a Légifilmtárban őrzött, 1959–2008 között készült több mint 400 000 archív képkocka már digitalizált elemei. Évente átlagosan kétszer, alkalmanként körülbelül 10 000 felvétellel gyarapodik az online adatbázis, a szkennelés során a korábbi évek gyakorlatát követve most is az analóg állomány legveszélyeztetettebb állapotú képei kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől.
Az újonnan feltöltött archív képek között több olyan is van, amelyről a kitartó kutatómunka ellenére sem tudni, pontosan hol készült. Ezek a kockák egyelőre nem valós helyükön jelennek meg a térképen, a felvételek georeferálásában, tehát pontos helyük azonosításában bárki részt vehet – tekintettel a különösen nagy kihívásra, minden film első helyére igazított képkockájáért rendhagyó módon 100 pont jár, a filmek további kockái pedig 11 pontot érnek.
Az újonnan feltöltött képeken látható települések listája itt böngészhető.”
Forrás:
8500 digitalizált légi felvétellel bővült a fentrol.hu; Lechner Tudásközpont; 2020. március 5.
NISZ Zrt. – A közigazgatás infokommunikációs szolgáltatója
„Bonyolultságát és a rendszerek sokszínűségét tekintve minden bizonnyal a NISZ Zrt. működteti az ország egyik legnagyobb infokommunikációs szolgáltatási portfólióját. Nem is igazán van az informatikának olyan szakmai területe, amihez itt ne kellene érteni – mondja Nagy Róbert, a vállalat üzemeltetési vezérigazgató-helyettese.
– Néhány hónapja vette át az üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi posztot a NISZ Zrt-ben. Milyen feladatokat ölel fel ez a terület?
– Összesen 750 fő, a NISZ munkatársainak közel fele dolgozik ezen az üzemeltetésen, három ágazatra és azon belül kilenc igazgatóságra tagolódva. Az ágazatok az általuk nyújtott technikai szolgáltatások szempontjából lettek felépítve, mint például alapinfrastruktúra, hálózat, végpontok, kliensek, alkalmazások üzemeltetése. Külön igazgatósághoz tartoznak a vállalati támogató rendszerek, és mi foglalkozunk a stratégiailag fontos területnek számító nyílt forráskódú rendszerek államigazgatási elterjesztésével és támogatásával is.– Mennyire figyelnek a NISZ-nél az üzemeltetés során a költségérzékenység és a hatékonyság szempontjaira?
– A legteljesebb mértékben. A vállalati feladatainkat jogszabályok írják elő, a költségvetésünket pedig a tulajdonos Belügyminisztérium hagyja jóvá. Abban pedig számokkal alaposan alátámasztva kell megindokolni, hogy mire használjuk fel az állami forrásokat. Bancsics Ferenc vezérigazgató úr pedig azzal a stratégiai célkitűzéssel vette át a NISZ vezetését, hogy a korábbinál hatékonyabban, szolgáltatásorientáltabban kell működtetni a vállalatot. Ennek érdekében az üzemeltetési területnek szervezeti struktúrában és folyamataiban is képesnek kell lenni megfelelni az igényeknek – például mi vegyük észre a jelentkező problémákat, mielőtt a hatásuk elérne az ügyfelekhez. Ha ugyanis mi nem tudjuk életben tartani a szolgáltatásokat, akkor annak közvetlenül jelentkezik a hatása a magyar államigazgatás működésében.
…
– Milyen módszereket követnek a folyamatok kialakításában?
– Nagyon hiszek az informatikai szolgáltatásmenedzsment legjobb gyakorlataiban, amit az ITIL testesít meg. Elemeiben ez már megvolt a NISZ-ben, de nem alkotott egységes egészet. Túl gyorsan fejlődött a vállalat és nőttek a kihívások, ezért inkább szigetszerűen alkalmaztuk, a teljes informatikai szolgáltatásmenedzsmentnek csak egy kisebb szeletét használtuk. Most viszont már elértünk egy akkora méretet, hogy újra kell gondolnunk a folyamatainkat, és el kell mozdulnunk egy integráltabb működés irányába. Az ITIL abban is nagy segítséget fog nyújtani, hogy a szolgáltatási láncunk minden résztvevője egységes nyelvet beszéljen, és ugyanezt a terminológiát használjuk majd a partnereink, szállítóink felé is.Fontos látni, hogy mindez nem öncélú. Ha jobb a NISZ belső vállalati működése, akkor jobb szolgáltatásokat tud nyújtani az ellátotti kör számára, jobb SLA-kat kínálhat, ami a teljes magyar államigazgatás működési hatékonyságát javíthatja.
– Milyen módszerekkel próbálják elterjeszteni a nyílt forráskódú megoldásokat az államigazgatásban?
– Szerveroldalon már most is többségben vannak a nyílt forráskódú szoftverek, az is a cél, hogy kliensoldalon is növeljük a használatukat. Több tízezer példányban vannak kint irodai programcsomagok, de ezek tényleges használata még alacsony. Akkor tudjuk ezt látványosan növelni, ha a szervezetek, felhasználók könnyen és gyorsan jutnak hozzá érdemi támogatáshoz és ismerethez. Van egy nagyon jó csapatunk, amelyik képes megadni ezt a támogatást, továbbá aktívan szerepet is vállal a termékek továbbfejlesztésében is. Ha pedig az államigazgatásban köztudottá válik, hogy létezik jól használható, olcsó alternatíva a gyártói szoftverekkel szemben, akkor egyre többen térnek át rá. Mi ezt a folyamatot online tananyaggal is támogatjuk.”
Forrás:
Az ország infokommunikációs szolgáltatója; Schopp Attila; IT Business; 2020. márc. 8.
Informatika, távközlés, technika
Az év végére a miskolci okososzlopok minden funkciója működni fog
„ Az új funkciókhoz előbb áramra és internetre is szükség van.
Még ebben az évben „okosítják” mind a harminc, a város különböző terein, közterületein korábban kihelyezett a világítás mellett egyéb pluszfunkciók fogadására képes oszlopot – mondta el érdeklődésünkre a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetője.
Az év végére működnek
– A berendezéseknek az elmúlt évben csak a beszerzése és kihelyezése történt meg, a felállított oszlopokhoz erősáramú és optikai hálózat kiépítése szükséges. Jelenleg folyamatban vannak a szolgáltatók közötti egyeztetések, hamarosan pedig a munkálatok is megkezdődnek. Az év végére az oszlopok minden funkciója működni fog – mondta Veres László.Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az új okoseszközöket a Modern városok program – okos Miskolc projekt részeként telepítették Lillafüredtől a belvárosig, Miskolctapolcáig zömében miskolci tereken és turisztikai helyszíneken. Ilyen eszközzel gazdagodott például a Szinva terasz, a Deák tér, a Hősök tere, a Vörösmarty tér, a Szent István tér, a Centrum előtti tér vagy az Erzsébet tér is, de a Petőfi térnél és a Szinvaparkkal szemben is van egy-egy okososzlop.
Számos funkció
Az oszlopok beüzemelésüket követően számos funkcióval rendelkeznek majd. Lesz bennük színes RGB LED-világítás távvezérlő funkcióval, wifihálózat, térfigyelő kamera, beépített vészhívó, két normál USB-töltőaljzat és háromszemélyes, az oszlopra rögzített ülőfelület is. Ezen túl három eszközben szállópor-koncentrációt mérő és adattovábbító berendezés is helyet kap.Az első ilyen oszlopot tavaly tavasszal helyezték üzembe a Bartók téren, az a 125 éves ÉMÁSZ ajándéka volt Miskolc városának.”
Forrás:
Év végére okosak lesznek az oszlopok; BOON.hu; 2020. március 4.
„…A 2019-ben győztes pályázatuk az egészségügyi adatkezelés témakörére épül. Miért pont ezt választották?
V. E.: Azért esett erre a választásunk, mert egyrészt a téma az egész magyar társadalmat érinti, másrészt a rendelők és egyéni orvosok részéről tömeges igény jelentkezett a GDPR-megfelelésre. Szerettünk volna egy olyan terméket kidolgozni, ami például szolgálhat az egész szakma számára.B. A.: Elsődleges szempont volt, hogy széles szakmai rétegnek nyújtsunk könnyen elérhető, teljes körű segítséget. Az egészségügyi szolgáltatók kevésbé értenek az adatkezeléshez, nem is várható el, hogy a jogi ismeretek terén a legmagasabb szinten legyenek. Számukra az adatkezelés egy járulékos kötelezettség. A szoftverünk e kötelezettség teljesítésében segít és könnyíti meg a munkát.
Miben áll az Önök által kifejlesztett projekt lényege és legfőbb innovációja?
V. E.: Röviden összefoglalva az innováció lényege, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva és az orvosok igényeit felmérve kialakítottunk egy szoftveres megoldást, ami egyrészt teljes körű, emellett azonnali is, hiszen a kérdőív kitöltése után perceken belül megkapja a felhasználó a teljes, testreszabott GDPR-megfelelési csomagot.B. A.: A felhasználónak egy online kérdőívet kell kitöltenie, ami legfeljebb félórát vesz igénybe. A kérdőív kifejezett célja, hogy felmérje, hogy a praxisnak milyen területeken kell fejlesztenie az eljárásait ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak. A kitöltést követően a szoftver értékeli a válaszokat és az értékelés alapján elkészíti az adatvédelmi megfeleléshez szükséges, testreszabott dokumentumcsomagot, amely a kitöltést követően perceken belül megérkezik a kitöltő e-mail-címére. A kérdések megválaszolása nem igényel jogi ismereteket, a kitöltőnek csak a saját praxisa működését kell ismernie. A megoldásunk a gyógykezelési célú adatkezelés megfelelőségének megteremtését támogatja. Az általunk tartott interaktív, kis csoportos adatvédelmitisztviselő-képzés pedig teret biztosít a szakmai eszmecserének és nagyon jó kiegészítésnek bizonyul a szoftver által biztosított anyagok mellé.
Mi okozta a legnagyobb nehézséget a szoftver megalkotása során?
V. E.: Nem volt könnyű a jogi és informatikai logikát összhangba hozni, mert előbbi szabadabb jellegű, az informatikai nyelvnek pedig világos és szűk keretei vannak, és ebbe nem volt egyszerű beilleszteni a tartalmat. A kérdéseket úgy kellett kitalálnunk már az elején, hogy ha később módosításra van szükség, ne boruljon fel az egész rendszer.B. A.: Az egészségügy működését is ismernünk kell, ez egy széles körű, részletes szabályrendszer. Saját magunk számára is egy hatalmas gondolatkísérlet volt modellezni, hogy az elejétől a végéig miként zajlanak a folyamatok.
Milyen visszajelzéseket kapott a fejlesztésük?
B. A.: Már a fejlesztés közben is teszteltük a szoftvert az egészségügyben dolgozókkal. Az ottani visszajelzések igazán értékesek voltak számunkra. Kifejezett célunk volt, hogy az egészségügyi dolgozók nyelvét beszéljük, a lehető legérthetőbben fogalmazzunk számukra. Leszögezhetjük, hogy már előzetesen látszott, hogy kizárólag egy teljes körű megoldásra van felhasználói igény. Ezért az értékelő riport mellett a felhasználó megkapja azokat a dokumentumokat, nyilvántartás-mintákat is, amelyek használata szükséges a jogszabályi megfeleléshez.Miért válhatott az adatvédelem mára ennyire „felkapott” területté?
V. E.: Pár évvel ezelőtt még nagyon a jövő zenéjének tűnt a GDPR, az adatvédelem egy elvont és távoli dolognak látszott. Senki sem vette komolyan. Utána viszont, a „GDPR-félelem” időszakának kezdetén egyértelművé vált, hogy ez a terület mindenkit érint. Napjainkban a fogyasztók és a munkavállalók is előszeretettel „nyúlnak” adatvédelmi érintetti jogokhoz mint lehetséges jogi fegyverhez. Az is világossá válik, hogy az adatbiztonságra többet kell áldozni, hiszen az adatvédelmi incidensekből nagyon komoly anyagi és reputációs károk származhatnak.B. A.: Az érintettek sokkal tudatosabbá váltak. Az embereket elkezdte foglalkoztatni, hogy az adatainkkal kvázi fizetünk, jelentőségük van. A hatósági eljárások pedig adatkezelői oldalon jelentenek fenyegetettséget. Mindezek felszínen tartják a témakört…”
Forrás:
Én is jogászdíjas vagyok! – Interjú az adatvédelem kategória győztes csapatával; Balogh Sándor; Jogászvilág; 2020. március 7.
Lásd még:
IV. Wolters Kluwer Jogászdíj 2010
Már az idén elterjedhet a QR-kódos fizetés itthon
„ Néhány kivételtől eltekintve döntően az év második felére ígérik a hazai bankok az azonnali fizetési rendszerre épülő új szolgáltatások, fizetési megoldások elindítását – derül ki a Portfolio körképéből. Jön a fizetési kérelem és a QR-kódos fizetési megoldás is a másodlagos azonosítók, így a telefonszámra utalás használata pedig már most is elérhető.
A héten elindított azonnali fizetési rendszerre épülő megoldások várható bevezetéséről készített körképet a Portfolio. E szerint a legtöbb hazai pénzintézet tervez a másodlagos azonosítókra épülő pénzküldési lehetőségek mellett még az idén újabb szolgáltatásokat – például a fizetési kérelmet vagy QR-kódos utalást – bevezetni. Első körben azonban többnyire az ügyfelek bankon belül kapnak lehetőséget az újdonságok kipróbálására.
Minden új szolgáltatás elterjedéséhez idő kell, de a portál felmérte azt is, hogy a digitalizáció jegyében melyik banknál érhető el például a másodlagos azonosítók – e-mailcím, telefonszám – digitális, azaz mobilappon vagy netbankon keresztüli regisztrációja, és hol kell ezért bemenni a fiókba. A lapnak válaszoló pénzintézetek közül eddig a Gránit Bank, a Raiffeisen, a K&H, az Erste tette lehetővé a digitális regisztrációt. Ezzel szemben az OTP, a Budapest Bank, a CIB, a Takarékbank ügyfeleinek ehhez még fel kell keresniük egy bankfiókot.
A Portfolio felmérte azt is, hogy hány bank kíván élni például a QR-kódos tranzakció bevezetésével, miután tavaly nyár közepén az MNB közzétette a QR-kód sztenderdjéről szóló ajánlását. Ezzel a QR-kóddal az azonnali fizetési rendszerre épülő tranzakciókat lehet majd indítani. A sztenderdet azért hozták létre, hogy az új rendszerre épülő fizetési megoldások egymással átjárhatóvá váljanak. Bevezetését az Erste a következő hónapokban tervezi, a Takarékbank pedig az év második felében. A többi megkérdezett pénzintézet a hamarosan, vagy a közeljövőben kifejezéseket használta az érdeklődésre, a Gránit Banknál napirenden van az esetleges bevezetés, a Sberbank még mérlegeli a lehetőségeket, a K&H és az OTP egyelőre elhárította az érdeklődést.
Egyelőre még csak az Erste Bank ügyfelei számára elérhető a fizetési kérelem szolgáltatás, amellyel az ügyfelek egymás között tudnak pénzt kérni. Bevezetését a Raiffeisen, az MKB, a Budapest Bank, a CIB, Gránit Bank is tervezi, a Takarékbank pedig 2020 második felére ígéri.”
Forrás:
Már az idén elterjedhet a QR-kódos fizetés itthon; Infostart; 2020. március 8.
Információ röviden
A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 10.
Diplomácia koronavírusos időkben: gyülekező felhők, digitális fénysugarak
Csak idő kérdése volt, hogy a világ egyre több országában megjelenő és terjedni kezdő új kórokozó mikor érinti meg a nemzetközi kapcsolatok világát. A mögöttünk maradó hét aztán több olyan – közvetve vagy közvetlenül a koronavírushoz köthető – eseményt hozott, ami ide kívánkozik, a digitális diplomácia híreit, fejleményeit bemutató oldalainkra.
Éppen egy hete harangoztunk be egy érdekesnek látszó új kezdeményezést: a figyelemre méltó geopolitikai ambíciókkal rendelkező török külügyi vezetés „Antalya Diplomáciai Fórum” néven indított szakmai eszmecsere és hálózatépítő rendezvénysorozatának mostanra tervezett debütálásán éppen a digitális kor diplomáciájának kérdéseit tervezték feszegetni a házigazdák. Azaz, hogy, csak tervezték volna. A „Kelet-Mediterrán térség Davosa”-ként pozícionált rangos rendezvényre ugyanis, legalábbis az eredetileg tervezett március végi időpontban, biztosan nem kerül majd sor. Alig három nappal ezelőtt tudatták a török szervezők, hogy – az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait megfontolva – a COVID-19 vírus globális terjedésére tekintettel bizonytalan időre elhalasztják a bemutatkozónak szánt fórumrendezvényt.
A digitális diplomácia helyzetét, perspektíváit bemutatni, megvitatni kívánó törökországi rendezvényre tehát most egy ideig nem számíthat a szakma, ám a nemzetközi kapcsolatépítés és menedzselés intézményrendszerének éppen a globális konnektivitás hagyományos eszközeit és eljárásait fenyegető nemzetközi járványveszély napjaiban kínálhat hatékony megoldásokat az IKT-technológia. Nincs is ennél „alkalmasabb” pillanat arra, hogy a diplomácia a digitalizálódásban keressen kiutat a szokványos (személyes találkozásokon, kontaktusokon alapuló) nemzetközi kapcsolatteremtés időleges zsákutcájából. Amit elősegít természetesen az is, hogy a technológiák, az eljárások már jó ideje rendelkezésre állnak, a nemzetközi párbeszédek zökkenőmentes fenntartásához tehát nem a globális egészségügyi fenyegetés napjaiban kell kifejleszteni az eszközrendszert. Elsőnek, érthető módon, a nagy multilaterális szervezetek állnak át, csendben, különösebb feltűnés nélkül, olajozott hatékonysággal a korszerű infokommunikációs technológiákon alapuló globális kapcsolattartásra. Az elkövetkező hetekben a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap első ízben áll át arra, hogy rendszeres tavaszi tanácskozás sorozatukat telje egészében online technológiákkal folytassák le. Az ENSZ különböző szakosított szervezetei, és természetesen az Európai Unió intézményei és testületei is gyors tempóban cserélik fel a tárgyalótermeket az online párbeszédet biztosító kiberszférával. A globális kapcsolattartás, a nemzetközi diplomáciai interakciók virtuális terekbe költöztetése – a technológiai háttér évtizedek óta zajló fejlesztései ellenére – több fontos kihívást is tartogat, véli a téma egyik legelismertebb szakértője, a Genfi Internet Fórum és a Diplo Foundation élén álló Jovan Kurbalija.
Az első nehézség, bármilyen hihetetlenül hangzik is, a technológia tökéletlensége. Kurbalija egyértelműen hangsúlyozza: az évtizedes fejlesztések, technológiai fejlemények ellenére a telekonferencia (online konferencia) szituációk ugyancsak távol állnak az ideális társas élménytől. A hangátviteli problémák, kikapcsolva hagyott mikrofonok ma is mindennapos apró, de összességében elidegenítő problémái szinte minden szakmai távbeszélgetésnek. Az internetes elérés, vagy megfelelő sávszélesség (illetve persze alapvetően ezek hiánya) szintén komoly technikai gátjai ma még a valóságos értekezletekhez hasonló dinamikát biztosítani képes telekonferenciáknak. Elsősorban a fejlődő régiókban és országokban jelent a mai napig gondot a megfelelő online összeköttetés biztosítása.
Ha már a társas érintkezés „dinamikáját” említettük az előbb, ez egy önmagában is komplex és jelentős problématerület. Egyszerűen fogalmazva arról van szó, hogy az online kapcsolattal összehozott, tényleg csak egy virtuális térben „képzeletbeli asztalhoz ülő” emberek közötti viszony, a tele-párbeszéd alapvetően eltér attól a szokványos élethelyzettől, amikor a tárgyaló felek valóságos hús-vér mivoltukban ülnek össze, látják, hallják egymást, elcsípve és értékelve a másik fél apró arcrezdüléseit, gesztusait. Nem véletlenül tartják a diplomácia művelői és szakértői egyaránt, hogy a nemzetközi kapcsolatok mesteri bonyolításában a személyes kontaktus súlya, szerepe a mai napig megkerülhetetlen. A finoman árnyalt beszélgetés, sőt már a figyelem puszta fenntartásai is komoly nehézségekbe ütközik az online beszélgető terekben.
Végezetül még valami, egy további gát, amire ma már talán nem is gondolnánk. Igen: a protokoll! A nemzetközi kapcsolatok viharos sebességű, és néha tényleg drámai átalakulásai (amiben az infokommunikációs technológia csak az egyik, bár fontos mozgatórugót képviseli) sokat változtattak a klasszikus diplomácia reneszánsz kortól formálódó, és a XIX. század legelejére végső formába kristályosodó szertartásrendjén. Azonban a közdiplomácia, a Twitter-diplomácia könnyedebb, nyitottabb, demokratikusabb, köznapibb formai jegyei sem szorították a feledés homályába a diplomáciai protokoll egészét. Az nagyon is fontos, sőt egy-egy helyzetben (például kényes tárgyalási szituációban) sorsdöntő lehet ma is. Márpedig, az online technológiák, a csak a virtuális térben összeülő tanácskozások nehézkessé (nehezen érvényesíthetővé, ill. nehezebben érzékelhetővé) teszik a diplomáciai munkát segítő protokoll elemek megnyilvánulását.
Az e-diplomácia egyik úttörőjének számító Jovan Kurbalija egyfajta „hibrid diplomácia” működésmódjainak kidolgozásában és bevezetésében látja a lehetséges előrelépést. Olyan nemzetközi kapcsolattartási öszvérről lehet itt szó, amely eredményesen ötvözi a hagyományos személyes találkozások erényeit az online technológiák előnyeivel. Építőelemei között ott találjuk tehát, elsőnek és mindenekelőtt, a szokványos személyes találkozásokat (üléseket, gyűléseket, tárgyalásokat); ezt egészítik ki a szervezett (vagy ad-hoc) online részvételi események; fontos szerepet kapnak ugyanakkor az előre szervezett telekonferenciák, és természetesen az eseti alapon szervezett (Skype-, vagy video alapú) konferenciaülések is.
Coronavirus: Turkey postpones Antalya Diplomacy Forum; Anadolu Agency; 2020. március 6.
Diplomacy goes virtual as the coronavirus goes viral; Jovan Kurbalija; Diplo Foundation; 2020. március 6.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Elnökválasztás az USA-ban: túlzóak voltak az álhíreknek való kitettségről szóló vélekedések
Az álhír, a „fake news” lényegében a legutóbbi, 2016. évi amerikai elnökválasztási kampány óta lett a nemzetközi közbeszéd mindennapi szava – kicsit talán túlságosan is gyakran használt szava. És ha hinni lehet egy friss kutatásnak: kicsit talán túlságosan is megalapozatlanul használt szava.
Az amerikai Nature Human Behaviour viselkedéstudományi szakfolyóirat legutóbbi számában publikált tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a valóságos szerepükhöz képest messze eltúlzott jelentőséget tulajdonítottak mindeddig azoknak a valótlan információknak (hogy ebben a tudatosan tág fogalmi keretben foglaljunk össze az álhírektől a tévedéseken át a rosszindulatú manipulációig mindent), amelyek a Donald Trump megválasztásával végződő legutóbbi elnökválasztási kampányt kísérték.
A kiemelkedő kutatóhelynek számító Princeton, Dartmouth és Exeter egyetemek közös vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy az amerikai választók kevesebb, mint fele látogatott el a megbízhatatlan információkat közzétevő webhelyekre, és összességében az ilyen online hírforrások alig 6%-át tették ki csupán az amerikai szavazópolgárok hírfogyasztásának. Ennek fényében a kutatók úgy vélik, hogy az online álhíreknek csupán a gondoltnál korlátozottabb szerepe lehetett a közvélemény alakításában.
Exposure To ‘Fake News’ During 2016 US Election Has Been Overstated; Eurasia Review; 2020. március 2.
Exposure to untrustworthy websites in the 2016 US election; Andrew M. Guess, Brendan Nyhan, Jason Reifler; Nature Human Behaviour; https://doi.org/10.1038/s41562-020-0833-x; 2020
Atlantic Council: Kiberdiplomáciai Kezdeményezés
Az erős NATO-elköteleződésű amerikai agytröszt, a The Atlantic Council egyedülálló, és színvonalas szakmai programot futtat, Kiberdiplomáciai Kezdeményezés (Cyber Statecraft Initiative) néven. A program az alábbi fókuszterületeken hivatott előmozdítani a kutatást, illetve szakmai munkát:
* Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a geopolitika, illetve a nemzetbiztonság és a kibertér problémakörei?
* A kiberbiztonság kérdéseinek tanulmányozása a Dolgok Internetje (IoT) terén, illetve az alapvető koncepciók kidolgozása.
* Tréningprogramok: a jövő nemzedékek kiberbiztonsági, illetve kibertér szabályozási szakembergárdájának képzése.
A kezdeményezés fontos törekvése, hogy gyakorlati megoldásokat segítsen kidolgozni a fenti problématerületekre. Ennek előmozdítására erőteljesen segíti a szakmai hálózatépítést a technológiai (mérnöki)-, illetve a szakpolitika formáló szakmai csoportok között.
A Kiberdiplomáciai Kezdeményezés a tématerülethez kapcsolódó számottevő rendezvények megszervezésével igyekszik előmozdítani a szakmai munkát, ugyanakkor növelni a program társadalmi elérését. Fontosabb rendezvénysorozataik:
* Cyber 9/12 Stratégiai Verseny
* Kiberkockázati Szerdák (kerekasztal-sorozat)
* Nemzetközi konferenciák
Cyber Statecraft Initiative; Atlantic Council; 2020. február
Data 2025 – nemzetközi konferencia Genfben
Nagyszabású adattudományi konferenciát szerveznek Genfben a hónap végén – legalábbis ez a legutóbbi hír. A koronavírus helyzet függvényében nyilván változhat ez a program is, ám jelen pillanatban még az eredeti menetrend szerint folyik a szervezés.
Az esemény a digitális diplomácia kutatóinak és gyakorló művelőinek különösen fontos újdonságokkal szolgálhat. A bevezető szekcióban kerül ugyanis sor az Internet kormányzás elmúlt időszakának áttekintésére. A kiberdiplomácia ezen kulcsterületének bemutatására a társszervező Diplo Foundation vállalkozik majd.
A konferencia egyébként része annak a rendezvénysorozatnak, amely az ENSZ 2020 őszére tervezett Világ Adat Fórum (World Data Forum) konferenciájának szakmai megalapozását hivatott segíteni.
Data 2025 – Conference; 2020. március
Data 2025 – Conference; Graduate Institute of International and Development Studies; 2020. március
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/Részvételi felhívás
1K monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/43
Közzététel dátuma: 2020.03.02.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.27.
19 db 21″ 4:3 képarányú LCD monitor beszerzése (1K)
Lásd bővebben
KORMÁNYZATI SZAKPOLITIKAI TANÁCSADÁS (2020-2022)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/43
Közzététel dátuma: 2020.03.02.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.30.
A közbeszerzés tárgya: Magyarország Kormánya magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó közvélemény-kutatási-, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási- és tanulmánykészítési tevékenységek, valamint a szolgáltatás során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok elvégzése, vállalkozási szerződés keretében
A nyertes ajánlattevő (AT) által végzendő tevékenységek és azok mennyisége:
1. Állandó közvélemény-kutatások
Cél: kormányzati stratégiai tevékenységhez érdemben felhasználható rendszeres kutatások, kormányzati megítélés index kialakítása és beépítése a kutatásokba
1.1. havonta 8 db 500 fős, CATI módszerű lakossági lekérdezés 10 perces kérdőíven
1.2. havonta 1 db 1000 fős, CATI módszerű lakossági adatfelvétel 20 perces kérdőíven
1.3. havonta 5 db 1000 fős, CATI módszerű lakossági adatfelvétel 15 perces kérdőíven
1.4. havonta 1 db 1000 fős CATI módszerű lakossági adatfelvétel 30 perces kérdőíven
1.5 havonta 1 db 1000 fős CATI módszerű vállalati adatfelvétel 15 perces kérdőíven
1.6. havonta 12 alkalommal fókuszcsoportos lakossági adatfelvétel, csoportonként 6 fővel, 90 perces időtartamban
1.7. havonta 10 db strukturált szakértői interjús adatfelvétel,
2. Stratégiai tanácsadási tevékenység
Cél: az aktuális szakpolitikai tanácsadási szükségletek alapján, a kormányzati döntéshozatalt elősegítő és támogató, egyedi igénybejelentés alapján vállalt, óradíjas elszámolású tanácsadási tevékenység különösen társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi kapcsolatok szakpolitikai területeken kutatások vagy elemzések elvégzése, további cselekvésre vonatkozóan megfogalmazott konkrét javaslatokkal
Forma: elsősorban írásbeli tanácsadási anyagok készítése, esetenként személyes prezentációval egybekötött tanácsadás formájában is
Mennyiség: havonta min. 1000 óra, max. I-X. hónapban 2500 óra, XI-XII. hónapban 2000 óra, de évente (12 hónap) max. 17200 óra
3. Stratégiai tanulmánykészítés
Cél: stratégiai jellegű tanulmányok készítése, amelyek az előzetesen egyeztetett igények alapján az ajánlatkérő, illetőleg a Magyar Kormány számára kiemelkedően fontos szakpolitika dilemmákat dolgoznak fel, különösen szociológiai, közgazdaságtudományi, államtudományi és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó szakpolitikai területeken.
Mennyiség: évente 16 db tanulmány (egyenként min. 400.000 leütés), előre egyeztetett témákban és menetrendben az ajánlatkérő által megjelelölt határidők szerint.
4. Európa Projekt
Cél: Európai Uniót érintő, magas szintű állami döntéshozatalhoz kapcsolódó folyamatokra irányuló aktuális és nagyobb volumenű ügyeket vizsgáló, a teljes Európai Unió és további országok lakosságára vonatkozóan
Mennyiség: évente 1 alkalommal felmérést és elemzést kell végezni az EU tagállamaiban, Norvégiában, Svájcban, illetve Nagy-Britanniában, 1.000 fős minta országonként, CATI módszer, reprezentatív minta, felnőtt korú lakosság, kérdőív átlagos hossza 15 perc
5. Társadalomtudományi és társadalompolitikai kutatások
Cél: a magyar társadalom egyes kérdéseinek mélyebb, mélyfúrásszerű megismerése
Mennyiség:
5.1. évente 1 alkalommal CATI módszerrel 20.000 fős felnőtt korú magyar lakossági minta, átlagosan 20 perces kérdőív
5.2. évente 1 alkalommal 12 db csoportból álló fókuszcsoportos (4 budapesti, 8 vidéki csoport) vizsgálat, csoportonkénti méret 6 fő, esetenkénti 90 perces időtartamban
Eredmény: kutatási jelentés (min. 10.000 leütés) és zárótanulmány (min. 300.000 leütés)
6. Projektmenedzsment
Cél: a szolgáltatás során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment-feladatok elvégzése
Lásd bővebben
Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektekben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/43
Közzététel dátuma: 2020.03.02.
Ajánlatkérő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.02.
Adásvételi szerződés, amelynek tárgya „Informatikai eszközök beszerzése EFOP projektek keretében” 13 részajánlati körben.
Lásd bővebben
Ultrabook/tablet és projektor keretszerződések
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/43
Közzététel dátuma: 2020.03.02.
Ajánlatkérő: Budapesti Corvinus Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.13.
1. rész Ultrabookok és tabletek beszerzése keretszerződés keretében
2.rész Projektorok beszerzése keretszerződések keretében
Becsült érték (ÁFA nélkül): 50.000.000,- Ft
Lásd bővebben
Informatikai infrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/43
Közzététel dátuma: 2020.03.02.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.30.
A VPE informatikai infrastruktúra rendszerének üzemeltetése, működtetése vállalkozási szerződés keretében.
A VPE Kft. jelenlegi informatikai architektúrája VMWare vSphere 5.5 virtuális környezetben került kialakításra. A virtuális gépek jellemzően CentOS 7 operációs rendszert futtatnak, de léteznek egyéb (Red Hat, Oracle) operációs rendszert futtató gépek is, melyik közül egy Windows alapú.
Lásd bővebben
megállóhelyi optikai hálózat fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/43
Közzététel dátuma: 2020.03.02.
Ajánlatkérő: Szegedi Közlekedési Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.17.
Vállalkozási elemekkel vegyes adásvételi szerződés a Szegedi Közlekedési Kft. a megállóhelyi optikai hálózatának fejlesztésére, a közbeszerzési műszaki leírásban rögzített részletes műszaki tartalommal és feladatokkal.
Mennyiség:
26 db megállóhelyi ipari switch (minimum 8 db 10/100/1000 Mbit/s ethernet port)
63 db megállóhelyi ipari switch (minimum 4 db 10/100/1000 Mbit/s ethernet port)
2 db központi switch
Az eszközök beállításához, beüzemeléséhez kapcsolódó szerelési munkák.
Lásd bővebben
Asztali gépek és monitorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.30.
1. Rész: Irodai micro alapgépek és monitorok maximum összesen nettó 257.955.000,- Ft keretösszeg erejéig.
2. Rész: IPH-s alapgépek és monitorok, fejlesztői alapgépek és monitorok beszerzése maximum összesen nettó 706.454.000,- Ft keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben
„Medikai informatikai rendszer”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.08.
Medikai informatikai szoftverrendszer telepítése, bevezetése, karbantartása (szupport, szoftverkövetés, jogszabálykövetés) és üzemeltetés támogatása (távoli) komplex szolgáltatás formájában az ajánlatkérő számára, az ajánlatkérő valamennyi telephelyén egységesen, a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekkel.
Lásd bővebben
Ajánlati felhívás_FEDMON
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.16.
1 db FEDMON21 rendszer egy vasúti kocsiba felszerelt teljes fedélzeti utastájékoztató rendszer elemeinek összessége üzemeltetése
Lásd bővebben
Ügyvitelt támogató informatikai rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispesti Polgármesteri Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.16.
A közbeszerzés célja vállalkozási szerződés alapján a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispesti Polgármesteri Hivatal – Kispesti Rendészeti Központ részére ügyviteli-, és intézkedést támogató informatikai szakrendszer rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése. Kispesti Rendészeti Központ jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtása során a közterületen intézkedő közterület-felügyelők tevékenységének mobil eszközök kiszolgálásával (PDA, mobil nyomtató) történő támogatása.
A nyertes ajánlattevő feladatát képezi a szerződés keretében rendelkezésre bocsátásra kerülő informatikai szakrendszer – dokumentációban részletezettek szerinti – teljeskörű üzemeltetése.
Lásd bővebben
Fejesztési szolgáltatások NEXON rendszerre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.13.
Becsült érték: 40.500.000,- Pénznem: HUF (ÁFA nélkül)
Lásd bővebben
CCTV rendszer rekonstrukciója
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/45
Közzététel dátuma: 2020.03.04.
Ajánlatkérő: Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.16.
1 db rendszer, amely a főbb elemekből épül fel:
Rögzítő rendszer
Beltéri kamerák (56 db beltéri fix kamera; 10 db beltéri fix mini dome kamera; -5 db beltéri vezérelhető PTZ; )
Kültéri kamerák (3 db Vezérelhető PTZ; – 15 db kültéri infravetős kamera;
12 db monitor
Lásd bővebben
NMKH-Információtechnológiai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/46
Közzététel dátuma: 2020.03.05.
Ajánlatkérő: Nógrád Megyei Kormányhivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.23.
Információtechnológai eszközök beszerzése GINOP-5.2.1-14-2015-00001, a GINOP-6.1.1-15-2015-00001, a GINOP-5.3.10-17-2017-00001, a TOP-5.1.1-15-NG1-2016-00001, a TOP-6.8.2-15-ST1-2016-00001, a TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00001, és a TOP-5.1.2-15-NG1-2016-00002 kiemelt projektek a Nógrád Megyei Kormányhivatal részprojektje keretében
Lásd bővebben
SBV kliens és központi eszközök szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.02.
Nyertes ajánlattevő feladata a soproni Bűvösvölgyben (SBV) kialakításra kerülő stúdiókhoz szükséges kliens és központi eszközök, valamint Rack szekrény és áramelosztó szállítása Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság részére szolgáltatással egybekötött adásvételi -, illetve adásvételi szerződés keretében
Lásd bővebben
Irodai programcsomag licencek biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.03.
620 db Microsoft Office License/Software Assurance Pack OLV 1 License LevelD Additional Product 1Year Acquiredyear1 szoftverlicenc beszerzése 3 éves időtartamú, halasztott fizetésű konstrukció második (2.) éve vonatkozásában, a szoftverlicencekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt.
Lásd bővebben
AF: Elkötelezettségi és elégedettségi módszertan
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.26
A beszerzés megvalósítására a KÖFOP-2.1.5.-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” elnevezésű projekt keretében kerül sor.
Főbb feladatok:
a) A közszolgálati elkötelezettség és elégedettség mérés módszertanának kidolgozása módszertani kézikönyv formájában, mellékletben alkalmazott kérdőívvel és diasor mintával.
b) Egy elektronikus statisztikai elemző felület és felhasználói kézikönyv elkészítése.
c) Oktatás megtartása belső szakemberek részére (6-8 fő részére, 1*8 tanórában).
d) A beszerzés opciót tartalmaz: Ajánlatkérő eseti igény szerint szakértői tevékenység nyújtása a c) pont szerinti feladatok teljesítését követő 365 nap időtartam alatt, maximum 50 órában.
Lásd bővebben
Tájékoztató az eljárás eredményéről
Felnőttképzési programok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: McKinsey&Company, Inc. Hungary Magyarországi Fióktelepe
Vállalkozási szerződés az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók növelésére a felnőttképzés finomhangolásával
A program indítása azért indokolt, hogy egy új módszertan kialakításával tervezetten 20-60 ezer addicionális munkavállaló kihelyezése segíthető elő az elsődleges munkaerőpiacra. A program célja:
* A felnőttképzés vállalati igényekre való alapozása
* A képzési helyzet javítása, ami magában foglalja:
– A jelenlegi problémák és megoldási javaslatok kidolgozását
– 1 megyében (Hajdú-Bihar megye) és 2 kiválasztott szakmában célzott képzések indításának elősegítése a kormányhivatal foglalkoztatási osztályainak közreműködésével
– A pilóta program kiterjesztését
– Az országos kiterjesztés megtervezését.
A pilóta projekt keretében a kiválasztott külső szakmai partner és az OFA Nonprofit Kft. munkatársai, a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium delegált szakemberei és a kiválasztott egy megyében dolgozó kormányhivatali munkatársak együtt dolgoznak. Az együttműködés során a közszférában dolgozó munkatársak megfelelő edukációban részesülnek, képesek lesznek arra, hogy a projekt országos kiterjesztésekor a felnőttképzés hatékonysága munkájuk segítségével számottevően javuljon. A külső szakmai partner feladata, hogy (a) a projekt végére képes legyen kifejleszteni és bevezetni a felnőttképzés kapcsán használt hatékony eszközrendszert, (b) kidolgozni a visszamérés módszertanát, majd azt finomítani, illetve (c) megteremteni annak a lehetőségét, hogy a közszférában dolgozó munkatársak alkalmasak legyenek a szakmai munka folytatására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 550.000.000,- Ft
Lásd bővebben
Okos parkolás, III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Közterület-Felügyelet
Nyertes ajánlattevő: Smart Lynx Korlátolt Felelősségű Társaság
Okos parkolás, III. Okos parkolási szolgáltatás megrendelése Bp V. kerület egyes részein a közbeszerzési dokumentumokban részletesen meghatározottak szerint.
Okos parkolás szolgáltatás nyújtása, amely magában foglalja a rendszer telepítését és üzemeltetését, amely rendszer valós időben gyűjti a Budapest Főváros V. Kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata által meghatározott területeken a közterületi parkolóhelyek foglaltságáról az információt és ezt hozzáférhetővé teszi az Ajánlatkérő által meghatározott módon. Előírt feladatok a közbeszerzési dokumentumokban részletesen meghatározottaknak megfelelően.:
* 1700 db egyedi szenzoros okos parkoló telepítése és üzemeltetése, valamint a parkolóhely foglaltsági adatok átadása a szenzorok telepítésétől számított 5 évig.
* További legfeljebb 500 db egyedi szenzoros okos parkoló megoldás bővítésének lehetősége, ahol az üzemeltetési feladatokat és az adatok átadását szintén a szenzorok telepítésétől számított 5 évig kell biztosítania – opcionálisan (a megrendelésére Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget).
* Parkolóhelyre be- és kilépést számláló szenzoros okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen 2 éves vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan
* Parkolóhelyre be- és kilépést számláló kamerás okos parkolás szolgáltatás nyújtása 1 db helyszínen 3 éves vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan
* Utcai kijelző telepítése és üzemeltetése, amely egy előre definiált parkolóhely csoport adatait jeleníti meg, 6 db helyszínen 5 éves üzemeltetéssel és továbbá legfeljebb 2 db helyszínen 2 vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan.
* Gépjármű számlálási megoldás telepítése és üzemeltetése 9 db helyszínen 5 éves üzemeltetéssel és további legfeljebb 3 db helyszínen 2 vagy 5 éves üzemeltetéssel opcionálisan.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 140.220.000,- Ft
Lásd bővebben
Térfigyelő kamerák beszerzése 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
Térfigyelő kamerák beszerzése szállítási szerződés keretében 15 db Speed Dome (infra megvilágítással), 15 db Speed Dome térfigyelő kamera leszállítása. A feladatnak nem képezi részét a kamerák beüzemelése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.295.000,- Ft
Lásd bővebben
Elektronikus másolatok készítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/45
Közzététel dátuma: 2020.03.04.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft.
A feldolgozandó iratok (iratlapok) mennyisége: 39,5 millió darab + 25% opcionális rész.
A feldolgozási folyamat az iratok irattárból való kivételétől, azok feldolgozásra történő előkészítésén és a szkennelésen át a feldolgozott iratok épületen belüli tárolási helyre történő szállításáig a feldolgozási és minőségbiztosítási folyamatok minden fázisára kiterjed.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 339.700.000,- Ft
Lásd bővebben
MTVA hírarchiváló rendszerének cseréje, támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/45
Közzététel dátuma: 2020.03.04.
Ajánlatkérő:Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Broadcast Solutions Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Adásvétellel vegyes szolgáltatási szerződés – MTVA hírarchiválásban jelenleg használt Mission rendszerének cseréjére, beüzemelése és gyártói, first line támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 428.702,- EUR
Lásd bővebben
Másodlagos Internet vonal szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/46
Közzététel dátuma: 2020.03.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: „ANTENNA HUNGÁRIA” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Másodlagos Internet vonal szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára, 48 hónapos határozott időtartamra, szolgáltatási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 52.889.664,- Ft
Lásd bővebben
Vezetékes adathálózati szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/46
Közzététel dátuma: 2020.03.05.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft.
Szolgáltatási szerződés keretében vezetékes adathálózati szolgáltatások igénylése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 579.356.188,- Ft
Lásd bővebben
Eredménytáj. – Közp-i Authentikációs Rendsz. fejl.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/46
Közzététel dátuma: 2020.03.05.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: ITwizard Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;INBUSS Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft
A közbeszerzés eredményeként a nyertes ajánlattevőként szerződő fél egy központi felhasználó- és jogosultságkezelő szoftvert kell fejleszt (a szoftver tervezett elnevezése Központi Authentikációs Rendszer), amellyel a Megrendelő webes alkalmazásai számára egységes, platformfüggetlen és szabványos felhasználói azonosítást és jogosultságkezelést tesz lehetővé. A fejlesztés során a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fel kell használnia a Nemzeti Infokommunikációs Kft. (NISZ Kft.) által nyújtott szabályozott illetve központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (szeüsz-keüsz), különösen az alábbi szeüsz-keüsz-ök alkalmazása elvárt: a) KAÜ – Központi Azonosítási Ügynök; b) ÖNY – Összerendelési Nyilvántartás; c) RNY- Rendelkezési Nyilvántartás; d) JKÜ – Eljárási Jogosultságkezelési Ügynök. A fejlesztést követően a nyertes ajánlattevőként szerződő fél gondoskodik a szoftver megfelelő szeüsz-keüszükhöz történő illesztéséről, paraméterezéséről, ennek részeként a Megrendelő képviseletében eljárva részt vesz a NISZ Kft-vel lefolytatandó egyeztetéseken. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az átadott szoftverre 1 év jótállást vállal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 28.600.000,- Ft
Lásd bővebben
eljárás eredményéről szóló tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Szépművészeti Múzeum
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
IT aktív eszköz, szünetmentes és klíma rendszer beszerzése valamint üzembe helyezése
Access Point, 24 portos switch, 48 portos switch, SFP modulok, Cisco ONE licenszek, CMX licenszek, Prime licenszek,RZ1 szerver switch, szünetmentes tápegységek és tartozékaik a műszaki leírásban részletezettek szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 153.968.660,- Ft
Lásd bővebben
Informatikai eszközök – EFOP
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Debreceni Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;;KONWEX Irodatechnika Kft.;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
Különböző EFOP-os projektek részére informatikai eszközök szállítása az alábbi megosztás szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 17.231.209,- Ft
Lásd bővebben
Tájékoztató – Számítógép, perifériák és szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Számítógép, perifériák és szoftverek
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 12.986.600,- Ft
Lásd bővebben
NYITOK – Készséggarancia modell fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (debreceni iroda)
Nyertes ajánlattevő: Progress Consult Dán-Magyar Fejlesztési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A NYITOK hálózatára épülő, Készséggarancia modell fejlesztése és megvalósításának szakértői támogatása a „NYITOK hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” pályázati program (kódszám: GINOP–6.1.4-16) keretében
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 138.700.000,- Ft
Lásd bővebben
7 db multifunkciós nyomtató beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
„Az Önkormányzati ASP országos kiterjesztésének megvalósításához kapcsolódó dokumentációs feladatok ellátása érdekében 7 db multifunkciós nyomtató beszerzése” Közepes sebességű színes MFP.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.271.500,- Ft
Lásd bővebben
Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: APONIUS Consulting Kft.;NAGY ÉS KISS Ügyvédi Iroda
(Köz)beszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása és szaktanácsadás, valamint minőségbiztosítás és ellenőrzés két részben:
1. rész: Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói és (köz)beszerzésekkel kapcsolatos egyéb lebonyolítási, tanácsadási feladatok, valamint pénzügyi és informatikai tanácsadási feladatok ellátása,
2. rész: Közbeszerzésjogi szakértelmet igénylő minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatok ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): A figyelembe vett legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat: 14.900,- Ft / A figyelembe vett legmagasabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat:
25.000,- Ft
Lásd bővebben
Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény
Üzemirányítási rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: ELMŰ Hálózati Kft.
Nyertes ajánlattevő: Prolan Innolab Ipari Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen beszerzés alapján történő fejlesztés az alábbi főbb elemeket foglalja magában:
– Meglévő 2 szerverközpont korszerűsítése
– 2 új szerverközpont kialakítása,
– Üzemirányítási szoftver portolása,
– Kiberbiztonsági fejlesztések
– Kritikus szoftvermodulok korszerűsítése,
– Patch management bevezetése.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.182.760.000 ,- Ft
Lásd bővebben
Neptun rendszer keretszerződések megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/47
Közzététel dátuma: 2020.03.06.
Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés tárgya a jelenleg is használt, már bevezetett modulok supportja
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 138.720.000,- Ft
Lásd bővebben
Meghiúsult közbeszerzések
Web televíziós adáslebonyolító beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/44
Közzététel dátuma: 2020.03.03.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Az MTVA a sportműsorok online megjelenésének támogatására 5 csatornás televíziós adáslebonyolító beszerzését tervezi.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be.
Az ajánlatok bírálata során megállapítást nyert, hogy Ajánlattevő nem a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott mennyiségre tett ajánlatot, amelyre tekintettel az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.
Lásd bővebben
Szakirodalom
„A „Zöldinfrastruktúra lehetséges felmérési módszere Keszthely példáján” címmel jelent meg Iváncsics Vera, a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Iroda munkatársának Filepné Kovács Krisztinával közösen írt cikke a Tájökológiai Lapokban.
A tanulmány ismereti a zöldinfrastruktúra sajátosságait és Keszthely példáján bemutatja értékelési lehetőségeit: Keszthely zöldinfrastruktúra felmérése 2016-ban készült el, és a korábbiakhoz képest új mérési módszertant alakítottak ki az egyes infrastruktúra elemekre. A cikk ismerteti a módszertant, annak alkalmazott eredményeit, mely így más hazai települések esetében is sikerrel alkalmazható.”
Forrás:
Hogyan válhatna Keszthely még zöldebbé? Munkatársunk cikke a zöldinfrastruktúráról; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2020. március 2.
„A zöldinfrastruktúra (ZI) fogalma egyre fontosabbá vált mind Európában mind hazánkban. A ZI a zöldfelület-rendszer egy sajátos, rendkívül komplex értelmezése. Tanulmányunkban ismertetjük a ZI sajátosságait és Keszthely példáján bemutatjuk értékelésének lehetőségeit. 2016-ban készült el Keszthely zöldinfrastruktúrájának felmérése. A munka során eddig nem alkalmazott mérési módszertant alakítottunk ki az egyes infrastruktúra elemekre. Az ökológiai minőség, esztétikum, ökoszisztéma-szolgáltatások és használhatóság szempontjait értékeltük 1-3-as, illetve 1-5-ös skálán terepi felmérés és különbözőindikátorok mentén. Az ökoszisztéma-szolgáltatások esetén olyan csoportosítással éltünk a szakirodalom alapján, mely a társadalmi szereplők számára is értelmezhető, így a különböző egyeztetések során megkönnyítik a közös munkát. A módszertan segítségével felmértük a ZI állapotát Keszthely belterületén. A cikk a módszertant és annak alkalmazott eredményeit mutatja be, mely sikerrel alkalmazható más hazai települések esetében is.”
Forrás:
A „Zöldinfrastruktúra lehetséges felmérési módszere Keszthely példáján”; Iváncsics Vera, Filepné Kovács Krisztina; Tájökológiai Lapok; 17 (2): 193-208. (2019). (PDF)
HÉTFA Szakmai nap – 2020. március 26.
„A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szakmai közössége tisztelettel meghívja Önt és érdeklődő munkatársait a március 26-án, csütörtökön tartandó HÉTFA Szakmai napra. A rendezvényen bemutatjuk a legfrissebb HÉTFA Műhelytanulmányokat, valamint a hazai szinkronipar működéséről és a járásszékhelyek hálózatának alakulásáról készített vizsgálatunk eredményeit. A szakmai nap délutánján két kerekasztal-beszélgetés keretében vitatjuk meg az elmúlt évtized területi folyamatait és fejlesztéspolitikai tapasztalatait. Részvételi szándékát, kérjük, az alábbi regisztrációs űrlap kitöltésével jelezze. A szakmai nap részletes programját az alábbiakban olvashatja.
Időpont: 2020. március 26. 10:00-15:30
Helyszín: Aranytíz Kultúrház, 1051 Budapest, Arany János u. 10.
A SZAKMAI NAP PROGRAMJA
9.30-10.00 Érkezés, regisztráció
10:00-10:05 Köszöntő, a konferencia megnyitása (Balás Gábor és Csite András)
10.05-11.05 Előadások
A kiválóság alapú kutatások finanszírozását segítő menedzsment kapacitások fejlesztésének lehetőségei. HÉTFA Műhelytanulmányok 2020. Előadó: Zsár Virág, a HÉTFA Nemzetközi Projektiroda vezetője
A munkaerőhiány enyhítésének lehetőségei a munkaügyi ellátórendszer ügyfélútjainak újragondolásával. HÉTFA Műhelytanulmányok 2020. Előadó: Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa
Magyar hangok: a magyarországi szinkronipar működése. Előadó: Főző Zsolt, a HÉTFA Kreatívipari Műhely szakmai vezetője
11.05-11.20 Kávészünet
11.20-12.00 Előadások
Az exportpiacra lépést és az exportvolumen nagyságát befolyásoló tényezők vizsgálata mikroszimulációs modellben. HÉTFA Műhelytanulmányok 2020. Előadó: Szabó Tamás, a HÉTFA elemzője
A PISA eredmények változása mögötti intézményi, társadalmi okok vizsgálata. HÉTFA Műhelytanulmányok 2020. Előadó: Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa
12.00-13.00 Ebéd
13.00-13.15 A HÉTFA Járásszékhely Monitor eredményeinek bemutatása. Előadó: Lőcsei Hajnalka a HÉTFA tudományos főmunkatársa és Igari András, a HÉTFA elemzője
13.15-14.15 Területi folyamatok, a városhálózat és a vidék átalakulása az elmúlt 10 évben – kerekasztal-beszélgetés. Moderátor: Lőcsei Hajnalka, a HÉTFA tudományos főmunkatársa. (A résztvevők felkérés alatt)
14.15-14.25 Kávészünet
14.25-15.25 Az elmúlt 15 év fejlesztéspolitikai tapasztalatai – kerekasztal-beszélgetés. Moderátor: Koltai Luca, a HÉTFA Közpolitikai és Hatásvizsgálati Iroda vezetője. (A résztvevők felkérés alatt)
15.25-15.30 A nap összefoglalása, zárszó (Balás Gábor és Csite András)”
Forrás:
Meghívó a HÉTFA Szakmai napra – 2020. március 26.; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2020. március 6.
Az internet hatása a többszörözési és a nyilvánossághoz közvetítési jogra
„…Született egy technológia, amely alapjaiban változtatta meg az addig fennálló paradigmákat és a szerző jogot is. A számítástechnika és az internet felbukkanása a nyomdagéphez hasonlóan alakította át az információ előállításának, hozzáférhetőségének és áramlásának menetét. A felbillent status quo-t a korábbi haszonélvezők nehezen voltak képesek lekövetni. Korunk szerzői jogának jogosulti köre igyekszik a törvényes jogait erőteljesen, bírói úton vagy a jogszabályalkotást befolyásolva érvényesíteni. A kemény érdekérvényesítés mellett –ahogyan a katolikus egyház tette azt a katolikus megújulás idején –„puha” eszközökkel is törekszik arra, hogy a fogyasztókat a digitális disztribúciós platformok fejlesztése és fenntartása révén visszacsábítsa a jogszerű felhasználások körébe.
…
disszertáció deklarált célja, hogy az internetes műfelhasználások által érintett vagyoni jogok közül kettőt, a többszörözést és a nyilvánossághoz közvetítést bemutassa. Ahhoz azonban, hogy a két vagyoni jog természete érthető legyen, fontos, hogy a szerzői vagyoni jogok természetét vázoljuk…”
Forrás:
Az internet hatása a többszörözési és a nyilvánossághoz közvetítési jogra; Harkai István; Szegedi Tudományegyetem, Állam- és jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2020-IV-17 11:00, helye: MTA Szegedi Területi Bizottság székháza Szeged, Somogyi u. 7. 110.
PDF
Puha költségvetési korlát és politikai kötődés a magyar önkormányzati rendszerben
„A fiskális decentralizáció során a központi kormányzat az önkormányzati szint javára lemond bizonyos jogairól a helyi igények hatékonyabb, eredményesebb, és gazdaságosabb kielégítése érdekében. Ideális esetben a decentralizáció növeli a transzparenciát és az elszámoltathatóságot, míg negyedik hatalmi ágként kontrollt gyakorol a központi kormányzat felett is. Azonban az önkormányzati szint jogokkal való felruházása, és a központi kormányzattól való párhuzamos függősége számos következménnyel jár. Az egyik ilyen eleve kódolt jelenség az önkormányzatok költségvetési korlátjának felpuhulása. Amennyiben az önkormányzati döntéshozók úgy érzik, hogy pénzügyi baj esetén számíthatnak a központi kormányzat segítségére, úgy döntéseiket nem a költségvetés fenntarthatósága, hanem a túlköltekezési hajlam fogja meghatározni. A rendszerváltáskor decentralizációs mámorban született magyar önkormányzati rendszernek is szembe kellett néznie ezzel a kihívással. 1990 és 2012 között ugyanis a rendszerben az alulfinanszírozottság mellett folyamatosan jelen volt az expanziós kényszer, amelyet az elégtelen piaci mechanizmusok és a jogszabályi kontrollok nem tudtak kordában tartani. Azonban annak ellenére, hogy a puha költségvetési korlát jelei egyre inkább érezhetőek voltak, csak a 2011 és 2014 között történt teljes körű és feltétel nélküli kimentés volt az első kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy az önkormányzatok költségvetési korlátja puha; ezt tudományos eszközökkel először Kornai János vizsgálta 2014-ben. Jelen dolgozat Kornai nyomdokain haladva a puha költségvetési korlát szemüvegén keresztül nyújt részletes betekintést a magyar önkormányzatiság elmúlt harminc évének folyamataiba. A szakirodalom által bemutatott korábbi eredményeket hosszú idősorokkal és új megközelítésekkel támasztja alá, miközben rámutat, hogy milyen következményekkel járt az alulfinanszírozottság és az expanziós kényszer együttes megjelenése az alrendszerteljesítményére. Fő kutatási kérdésünk, hogy a kormányzati és önkormányzati döntésekben meghatározó volt-e politikai elköteleződés és szimpátia? A kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a központi támogatások odaítélésben, az eladósodásban és az adósságkonszolidáció folyamataiban, valamint új önkormányzati rendszer hitelfelvételi és jóváhagyási mechanizmusaiban egyaránt megfigyelhetőek politikai mintázatok. A magyar önkormányzati rendszerben van ingyen ebéd, és a költségviselők és teherviselők között politikai jellegű a törésvonal.”
Forrás:
Puha költségvetési korlát és politikai kötődés a magyar önkormányzati rendszerben; Vasvári Tamás; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2020-III-26 12:00, helye: Pécs, Rákóczi u. 80 B323/1
PDF
Törvények, rendeletek
sz. 20/2020 : 2020. március 3.
a Bíróság C-75/18,C-323/18. sz. ügyekben hozott ítéletei
Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. és Tesco-Global Áruházak Zrt. kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Állami támogatás
A távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal.
sz. 21/2020 : 2020. március 3.
a Bíróság C-482/18. sz. ügyben hozott ítélete
Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága
A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ezzel szemben nem ellentétes e joggal azon bejelentkezési kötelezettség, amelynek hatálya alá a külföldi illetőségű reklámszolgáltatók ezen adóval összefüggésben tartoznak.
sz. 25/2020 : 2020. március 5.
A Főtanácsnoknak a C-66/18 ügyben előterjesztett indítványa Bizottság kontra Magyarország (Enseignement supérieur)
Letelepedés szabadsága
Kokott főtanácsnok álláspontja szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára. 2017-ben Magyarországon bevezetett, a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre és a származási államban folytatott tényleges oktatási tevékenységre vonatkozó követelmények nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a WTO jogával.
Forrás: Sajtóközlemények; Az Európai Unió Bírósága; 2020. március
„A Kormány
1. egyetért a számára bemutatott, Északkelet-Magyarország (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének (a továbbiakban: gazdasági övezet) – a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – fejlesztési tervével;
2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszakára tervezett operatív programok tervezésekor kezelje kiemelten a gazdasági övezet komplex fejlesztését, és dolgozzon ki arra vonatkozó fejlesztéspolitikai intézkedéseket;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos3. felhívja a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztost, hogy – a pénzügyminiszter bevonásával – a gazdasági övezetet érintő valamennyi hazai és európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési programokra is figyelemmel gondoskodjon a gazdasági övezetre vonatkozó alábbi összehangolt fejlesztési lehetőséget biztosító, egyedi kormánydöntésen alapuló ernyőprojektek kidolgozásáról:
a) Komplex területi felzárkóztató program,
b) Komplex területi infrastruktúra fejlesztési program,
c) Komplex versenyképességi és foglalkoztatást bővítő fejlesztési program,
d) Komplex, a gazdasági övezet határmenti kapcsolatait és megyei jogú városait érintő, 2030-ig tartó fejlesztési program.
Felelős: a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért felelős kormánybiztos
pénzügyminiszter
Határidő: folyamatos”
Forrás:
1073/2020. (III. 5.) Korm. határozat a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozata a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről; Magyar Közlöny; 2020. évi 35. szám; 2020. március 5.; 1249-1250. o. (PDF)
