Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

„Európa jövője”: az Európai Bizottság eseménysorozata, egy többnyelvű online platformra is támaszkodva

„Az Európai Bizottság a mai napon ismertette elképzeléseit az Európa jövőjéről szóló konferencia megtervezéséről, amely a tervek szerint az Európa-napon, 2020. május 9-én veszi kezdetét, és két évig tart. Az elfogadott közlemény a Bizottság hozzájárulása az Európa jövőjéről szóló konferencia körüli, már jelenleg is élénk vitához. Ezt a projektet Ursula von der Leyen elnök jelentette be politikai iránymutatásában, hogy az európaiak számára nagyobb beleszólást biztosítson az Európai Unió tevékenységeibe és működésébe. A konferencia a korábbi tapasztalatokra fog építeni, például a civil párbeszédekre, de sok új elemet is be fog vezetni, hogy növelje e párbeszédek hatását, és lehetővé tegye az emberek számára Európa jövőbeli fellépéseinek alakítását. A konferencia nyílt, inkluzív, átlátható és strukturált vitát tesz majd lehetővé a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű polgárokkal. A Bizottság elkötelezett az eredmény nyomon követése mellett.

A Bizottság két párhuzamos munkaterületet javasol a vitákhoz. Az első középpontjában az uniós prioritások és az Unió célkitűzéseinek meghatározása áll. Ezen prioritások közé tartozik az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások elleni küzdelem, az emberközpontú gazdaság, a társadalmi méltányosság és egyenlőség, Európa digitális átalakulása, az európai értékek előmozdítása, az EU érdekeinek érvényesítése a világban, valamint az Unió demokratikus alapjainak megerősítése. A második területen kifejezetten a demokratikus folyamatokhoz és az intézményi kérdésekhez kapcsolódó témák kerülnek megvitatásra, ideértve a csúcsjelölti rendszert és az európai parlamenti választások páneurópai listáit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Minden szakpolitikánk középpontjában az embereknek kell állniuk. Ezért azt szeretném, hogy minden európai aktívan részt vegyen az Európa jövőjéről szóló konferencián, és vezető szerepet játsszon az Európai Unió prioritásainak meghatározásában. Csak együtt építhetjük meg a holnap Unióját.”

Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Ki kell használnunk a legutóbbi európai választásokon való magas részvételt, az emberek lendületét és tettrekészségét. Az Európa jövőjéről szóló konferencia egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy együtt gondolkozzunk a polgárokkal, hogy meghallgassuk és bevonjuk őket, megválaszoljuk a kérdéseiket és tájékoztassuk őket. Megerősítjük az uniós intézmények és az általuk kiszolgált emberek közötti bizalmat. Itt az esély arra, hogy megmutassuk az embereknek, hogy véleményük számít Európában.”

A nyílt, inkluzív és átlátható vita új nyilvános fóruma
A Bizottság a konferenciát olyan alulról felfelé építkező fórumnak tekinti, amely nemcsak Európa fővárosai számára lesz releváns, hanem az Unió minden települését eléri. A kezdeményezéshez más uniós intézmények, nemzeti parlamentek, szociális partnerek, regionális és helyi önkormányzatok, valamint civil szervezetek is csatlakozhatnak. A vita átláthatóságát egy többnyelvű online platform biztosítja, amely támogatja a szélesebb körű részvételt. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy a többi uniós intézménnyel közösen a leghatékonyabb intézkedések révén biztosítsa a polgárok ötleteinek és visszajelzéseinek az uniós szakpolitikai döntéshozatalba való beemelését.

Háttér-információk
A biztosi testület valamennyi tagja hozzá fog járulni a konferencia sikeréhez: Šuica alelnök vezeti a Bizottság konferenciával kapcsolatos munkáját, őt támogatja intézményi oldalon Jourová alelnök, illetve előrejelzési és intézményközi oldalon Šefčovič alelnök.

Az Európai Parlament és a Tanács szintén azon dolgozik, hogy miként járuljanak hozzá az Európa jövőjéről szóló konferencia sikeréhez. Az Európai Parlament 2020. január 15-i állásfoglalásában nyílt és átlátható folyamat kidolgozására szólított fel, amely inkluzív, részvételen alapuló és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz a polgárok és az érdekelt felek irányában. Mindeközben az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseiben felkérte a horvát elnökséget, hogy kezdje meg a tanácsi állásponttal kapcsolatos munkát. A konferenciát a horvátok is elnökségi prioritásaik között tartják számon.

Ezt követően alapvető fontosságú, hogy a három intézmény együttműködjön egy együttes nyilatkozat kidolgozásában, amely meghatározza az Európa jövőjéről szóló konferencia koncepcióját, szerkezetét, hatáskörét és időzítését, valamint lefekteti annak közösen elfogadott elveit és célkitűzéseit. A nyilatkozat később nyitva fog állni más aláírók, köztük intézmények, szervezetek és érdekelt felek előtt is. A nemzeti és regionális parlamenteknek és szereplőknek fontos szerepet kell játszaniuk a konferencián, és ösztönözni kell őket a konferenciához kapcsolódó események megtartására. A Bizottság a mai hozzájárulásában hangsúlyozza, hogy elkötelezett a különböző viták eredményeinek és javaslatainak nyomon követése mellett.

A Bizottság azt javasolja, hogy a konferencia hivatalosan 2020. május 9-én, az Európa-napon vegye kezdetét, 70 évvel a Schuman-nyilatkozat aláírását és 75 évvel a második világháború végét követően.

További információ
Kérdések és válaszok

Forrás:
Az Európa jövőjéről szóló konferencia megtervezése; Európai Bizottság; IP/20/89; 2020. január 22.

Megjelent az „Első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv” és mellékletei

„A klímaváltozás és a gyakoribbá, intenzívebbé váló időjárási szélsőségek hatásai és az ezekre való felkészülés, az alkalmazkodás napjaink egyik legfontosabb kihívása hazánkban. Világszerte, Európában és Magyarországon is számos nemzetközi megállapodás, tervdokumentum, stratégia foglalkozik a kérdéskörrel, azonban a tényleges válaszlépések megtétele konkrét beavatkozásokat igényel. A 2018 októberében az Országgyűlés által elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) Magyarországra is meghatároz hosszú-, közép- és rövidtávú célokat és cselekvési irányokat – a tényleges válaszlépések konkretizálása azonban a stratégiához kapcsolódó cselekvési tervek feladata, amelyek sorában az első a 2020 végéig tartó időszakra szóló I. Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (I. ÉCsT).

Az I. ÉCsT tervezése párhuzamosan zajlott az uniós kötelezettségként 2019 végéig elkészítendő Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) előkészítésével, illetve a Nemzeti Energiastratégia megújításával. E két dokumentum tervezése jelölte ki az ÉCsT mitigációs irányait is: a Cselekvési Tervben megfogalmazott ágazati üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátás-csökkentését célzó feladatok az említett dokumentumok, valamint a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kereteivel, alapelveivel harmonizálnak. Az ÉCsT fontosságát az is kiemeli, hogy az említett dokumentumok közül ebben kap kiemelt hangsúlyt a klímapolitika részterületei közül az alkalmazkodás és a szemléletformálás.

Az éghajlatváltozás horizontális, számos szektort érintő jellegéből kiindulva, és a NÉS-2 ágazati tematikáihoz igazodva az I. ÉCsT is sok szakterületet érint – ám ezek közül is kirajzolódnak azok a kulcsterületek, amelyekben komolyabb előrelépésre nyílik lehetőség már rövidebb távon is. Jelenleg is zajlik számos, az ÜHG-kibocsátás mérséklését, valamint az éghajlatváltozás által előidézett hatásokhoz való alkalmazkodást, az ezekre való felkészülést segítő beavatkozás…”

Forrás:
Első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv és mellékletei; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. január 20. (ZIP)

Közigazgatás, politika

Somogy megye utolsó okmányirodája is kormányablakká alakult át

„Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár közreműködésével adták át a Lengyeltóti Okmányiroda – közel 65 millió forintos hazai forrásból megvalósuló – kormányablakká átalakított épületét 2020. január 22-én.

A rendezvényen dr. György István az elmúlt 9 évet a modern közigazgatás legjelentősebb időszakaként említette. A területi közigazgatásért felelős államtitkár kiemelte, hogy a kormányablakok fontos egységei a közigazgatásnak, hiszen az állampolgárok jellemzően itt találkozhatnak közvetlenül az állammal, így a kormányablak-rendszer a belső országimázsnak is meghatározó része. A kezdeti 146 ügytípushoz képest ma már csaknem 2500 ügytípust lehet a kormányablakokban intézni.

A kormány hosszútávú célja, hogy még gyorsabb és kényelmesebb legyen az ügyintézés, és akár az otthon kényelméből is egyre több ügyet intézhessenek el az állampolgárok elektronikusan. Ennek érdekében már jelenleg is zajlanak az elektronizált ügyintézés bevezetéséhez szükséges fejlesztések – ismertette dr. György István.

Dr. Neszményi Zsolt az átadó ünnepségen az utolsó somogyi okmányiroda átalakításának jelentőségét hangsúlyozta, ami azért is fontos, mert erősíteni kell a falvak és a kistelepülések népességmegtartó erejét. Somogy megye kormánymegbízottja szerint ez pedig csak úgy lehetséges, ha a piaci mellett az állami szolgáltatások is azonos színvonalon érhetők el minden településen élő állampolgár számára. A hivatal munkatársai minden somogyi kormányablakban, így – ennek a beruházásnak köszönhetően – már Lengyeltótiban is méltó és modern körülmények között fogadhatják az ügyfeleket – mondta a kormánymegbízott.

Somogy megyei kormányablakaiban több mint 404 ezer ügyfél jelent meg 2019-ben, ahol átlagosan 12 percet kellett várakozniuk és 9 perc alatt tudták elintézni az ügyeiket. Az előző évhez képest a megjelent ügyfelek száma több mint 40 ezerrel nőtt – ismertette dr. Neszményi Zsolt. A kormánymegbízott a Lengyeltóti Okmányiroda ügyfélforgalmával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy 2018-hoz képest 524 fővel nőtt az ügyfelek száma, ez közel 6%-os növekedést jelent. A rendelkezésre álló adatok alapján tehát egyértelműen kimutatható a Lengyeltóti Kormányablak jelentősége, ahol a személyi – és lakcímkártya, illetve a gépjármű ügyintézésen kívül már a több mint 2500 kormányablak ügytípus bármelyike intézhető, kezdeményezhető – hangsúlyozta.

Móring József Attila országgyűlési képviselő elmondta: a megnövekedett ügyfélforgalom indokolta a Lengyeltóti Okmányiroda kormányablakká történő átalakítását.

Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke köszönetet mondott és háláját fejezte ki mindenkinek, aki közreműködött a beruházás megvalósításában.

A beruházásnak köszönhetően Somogy megyében immár 15 helyszínen várják az ügyfeleket a modern, 21. századi feltételeknek megfelelően kialakított kormányablakok.

A Lengyeltóti Okmányiroda 2000. július 1-jén kezdte meg a működését, kezdetben személyi igazolvány- és lakcímügyintézéssel. Majd 2000. november 1-től az egyéni vállalkozói ügyek intézésével, 2001. január 1-jén pedig közlekedés igazgatási ügyintézéssel bővült a hatásköre. A járási hivatalok megalakítását követően, 2013. január 1. óta a Somogy Megyei Kormányhivatal Fonyódi Járási Hivatal okmányirodájaként funkcionált.

A Somogy Megyei Kormányhivatal egyik kiemelt célja volt 2019-ben, hogy megvalósuljon a Lengyeltóti Okmányiroda kormányablakká alakulása, s integrált ügyfélszolgálati feladatokat ellátva szolgálja a településen és Lengyeltóti város vonzáskörzetében, a Pogányvölgyi Kistérségben élő polgárokat, ezzel biztosítva az ügyfelek számára a lakóhelyükhöz közeli ügyintézéshez való hozzájutás lehetőségét.”

Forrás:
Somogy megye utolsó okmányirodája is kormányablakká alakult át; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2020. január 22.

Versenyképes lesz a kormányhivatali fizetés, emeli a kormányhivatali dolgozók illetményét a kormány

„ 32 milliárd forintból emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók illetményét 2020-ban. A megemelt fizetést áprilistól, 2020. január 1-jéig visszamenőleg kapják majd meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői.

A kormány évek óta következetesen képviselt célkitűzése, hogy a bérek folyamatosan növekedjenek Magyarországon. Az ország gazdasági teljesítményének köszönhetően a nettó keresetek 2010 és 2019 között – a családi adókedvezményt is figyelembe véve – 87 százalékkal emelkedtek, és a minimálbér is több mint duplájára nőtt 2010 óta. Az utóbbi években egyre jobban kiéleződő munkaerőpiaci versenyben más ágazatok mellett fontos, hogy az állami szektorban, köztük a kormányhivatalokban is versenyképes fizetést kínáljanak azoknak a felkészült szakembereknek, akik az állampolgárok ügyeit intézik nap mint nap. Ezért 2020-ban emeli a kormány a járási- és kormányhivatalokban dolgozók bérét is.

Az illetményemelés során a kormány figyelembe veszi a regionális munkaerőpiaci hatásokat, így a 19 megyei és a fővárosi kormányhivatalban dolgozó kormánytisztviselők illetményét a szellemi foglalkozásúak adott megyére jellemző átlagkeresetéhez igazítják. A KSH területi adatai alapján differenciált béremelést az indokolja, hogy egyes megyékben és a fővárosban kiélezettebb a munkaerőpiaci helyzet, így ezekben a régiókban nagyobb arányú emeléssel biztosítható a versenyképes kormányhivatali fizetés. Az állami támogatások folyósítását, valamint a magyar emberek mindennapjait érintő hatósági feladatok zömét ellátó járási- és kormányhivatalokban dolgozók munkájának további megbecsülését szem előtt tartva a Miniszterelnökség 2020 áprilisától ismét bevezeti a területi közigazgatásban a cafeteria-rendszert. A kormányhivatali bérek így minden megyében legalább tíz százalékkal, átlagosan 18 százalékkal emelkednek, ahol pedig kiélezett a munkaerőpiaci verseny, ott az illetménynövekedés akár a 35 százalékot is meghaladhatja.

A bérfejlesztésre a kormány idén 32 milliárd forintot különített el.”

Forrás:
Versenyképes lesz a kormányhivatali fizetés; Miniszterelnökség; 2020. január 18.

Ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzi a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramban (MKÖ) közreműködő mentorok felkészítő képzését

„Ismét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzi a Miniszterelnökség felkérésére a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramban (MKÖ) közreműködő mentorok felkészítő képzését. A tavaly márciusban eredményesen zárult mentori programot követően a mostani kétnapos tréning a kormányzati igazgatás azon tisztviselőinek nyújt szakmai módszertani támogatást, akik a megújított Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramban részt vevő mentoráltak beilleszkedését és szakmai fejlődését segítik. A megújított Ösztöndíjprogramban idén már 60 ösztöndíjas vehet részt, és szerezhet életre szóló szakmai tapasztalatot a közigazgatás terén.

Jogos elvárás, hogy a szigorú felvételi követelményeket sikeresen teljesítő ösztöndíjasokat felkészült mentorok támogassák – hangsúlyozza honlapunk érdeklődésére Csóka Gabriella, a KÖFOP-2.1.5.-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című projekt szakmai vezető helyettese. Ehhez biztosít idén is közszolgálati továbbképzési programot az NKE a KÖFOP projekt keretében. „Örömmel fogadtuk a Miniszterelnökség felkérését, ez azt jelenti számunkra, hogy a múlt évben sikeres volt a felkészítés. A mentorok a közigazgatás arcai az ösztöndíjasok szemében. Olyan tisztviselők, akikkel először találkoznak a közigazgatást választó pályakezdő fiatalok. Fontos, hogy a felkészült mentorok a szervezetbe történő beilleszkedéshez, a közszolgálati karrier megkezdéséhez aktív segítséget tudjanak nyújtani. Ez a közigazgatásban tapasztalható fluktuáció csökkentése szempontjából is kiemelt feladat, ami illeszkedik a KÖFOP projekt fő célkitűzéseihez. A speciális tréneri feladat ellátására olyan szakembereket kértünk fel, akik nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek a mentorképzésben”- fogalmaz a szakember. Szakács Édua, a KÖFOP projekt mentorprogramért felelős szakterületi koordinátora tájékoztatása szerint a mentorok elsajátítják a munkájukhoz nélkülözhetetlen kommunikációs technikákat, megismerik a tudásátadás legfontosabb módszereit és ezek gyakorlati alkalmazását. A továbbképzési program felkészítést nyújt többek között az ösztöndíjasok szakmai gyakorlati programtervének összeállításához, a mentoráltakkal való értékelő beszélgetés lefolytatásához, hiszen a mentorok nemcsak támogatják, hanem értékelik is az ösztöndíjasokat.

A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja, hogy megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, a nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett fiatalok alkossák a közszolgálati kar utánpótlását. „A magyar kormány kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a képzett és idegen nyelveket beszélő tehetséges pályakezdő fiatalok a diplomaszerzés után vonzó karrierlehetőségként tekintsenek a haza szolgálatára, a közigazgatásra- hangsúlyozza Lovassy Ádám, a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárság Parlamenti Főosztályának vezetője, aki amellett, hogy a program egyik vezetője, mentorként is részt vesz a programszakaszokban. Az MKÖ egyértelmű eredményességének bizonyítéka, hogy a tavalyi évfolyam ösztöndíjasainak több mint 80 százalékát foglalkoztatják tovább a fogadó központi közigazgatási szervek. A magasan kvalifikált fiatalok körében a programnak köszönhetően újra népszerű lett a nemzeti közigazgatási életpálya.

Pallós Nikoletta, a Közigazgatási Ösztöndíjprogramért Felelős Osztály osztályvezetője honlapunknak elmondta, hogy a 30 év alatti, diplomával rendelkező, idegen nyelvet tárgyalóképes szinten beszélő fiatalok 7 hónapot belföldön, 3 hónapot pedig külföldön töltenek egy közigazgatási szervnél, szakmai tapasztalatszerzés céljából. Tavaly az Európai Unió országain túl Mexikóváros, New York és Washington is szerepelt az úti célok között. A kiválasztás feltételei szigorúak – online teszt, szóbeli meghallgatás magyar és idegen nyelven – annak érdekében, hogy a legkiválóbb jelentkezők töltsék be az ösztöndíjas helyeket. A Miniszterelnökség ebben az évben ötvenről hatvan főre bővítette az ösztöndíjprogram férőhelyeit, ennek ellenére is több mint hétszeres volt a túljelentkezés a 2020-as évfolyamra.

Az első programszakasz megkezdése előtt az ösztöndíjat elnyert fiatalok 2020. január 6-8. között Zamárdiban közigazgatási ismeretek nyújtó alapozó képzésen vettek részt, amelyben a 18 előadó között az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatói, Budai Balázs tanszékvezető egyetemi docens, Gregóczki Etelka docens és Hazafi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens is közreműködtek. A KÖFOP projektben kifejlesztett „A közszolgálati mentorok felkészítése” c. továbbképzési program alapján a mentorképzés lebonyolítására szintén 2020. január hónapban került sor, Belényesi Emese, Csóka Gabriella, Kisházi Gergely, Korpics Márta, Szakács Édua és Tóthné Csizmár Izabella trénerek vezetésével.”

Forrás:
Az NKE-n képezik az MKÖ mentorait; Csóka Gabriella; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. január 24.

Finanszírozásról, változásokról, célokról a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkárával

„ Az országos átlagnál jobban szerepeltek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tagjai az elmúlt évi helyhatósági választáson. Erről is beszélt érdeklődésünkre dr. Gyergyák Ferenc, a szövetség főtitkára, aki minap részt vett az új évet köszöntő fogadáson Pacsán.

Az 1989 márciusában megalapított szervezetnek a 3178 települési önkormányzatból 1610 a tagja. Ez azt is jelenti, hogy a hazánkban működő nyolc különböző önkormányzati szövetségből a TÖOSZ bír a legnagyobb taglétszámmal.

– Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos előzetes várakozásaink arról szóltak, hogy a polgármesterek 20-25 százaléka cserélődik ki különféle okok miatt: nem kíván indulni, nyugdíjba vonul, nem választják meg – fejtette ki dr. Gyergyák Ferenc. – Ez a számításunk az országos átlagot tekintve beigazolódott, mert a polgármesterek közel ötöde lecserélődött. Köztük meglepetésre akadt több cikluson át sikeresen működő települési vezető is. Ehhez képest az új TÖOSZ-os polgármesterek aránya csak 13,5 százalék volt – mondta.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a választás előtti hónapokban a közszereplésekre felkészítő tréningeket szerveztek azoknak a polgármestereknek, akik ezt igényelték.
– Miként kell a médiában szerepelni, az eredményeket bemutatni, hogyan kell kezelni a támadásokat – említett példákat a kurzus tematikájából. – Ennek eredményességét jelzi, hogy a képzésben részt vett polgármesterek 97-98 százalékát újraválasztották. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy ezeken a kurzusokon azok vettek részt, akik egyébként is aktívak és sikeresek a településeiken – tette hozzá.

Az elmúlt esztendőről szólva elmondta, a választáson kívül a legnagyobb feladatuk az volt, hogy a Magyar falu programhoz kapcsolódva 160 fős munkacsoportjuk javaslatcsomagot dolgozott ki többek között az infrastruktúra, a közszolgáltatás és a közlekedés fejlesztésére. Az elképzeléseik megvalósítása évente 400 milliárd forintot igényelne. Eredménynek tartják, hogy javaslataik jelentős része bekerült a kormány által elfogadott, az 5000 lakos alatti településeket támogató programba. Jelenleg pedig a kisvárosok, az 5–20 ezer lakosú településeket támogató fejlesztési programhoz kapcsolódóan szerveznek munkacsoportot, amely január 21-én alakul meg.

Javaslataikat áprilisig dolgozzák ki és adják át Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak. A leendő kisvárosi program által a – főváros nélkül – 345 magyarországi városból 150 lehet érintett.

Törvénymódosítások eredményeként a települések jogosítványai is változtak, ezek egyik következménye, hogy az építéshatósági jogkör márciustól elkerül az önkormányzatoktól, említett példát dr. Gyergyák Ferenc.

– Van, aki örül neki, van, aki nem – fogalmazott ezzel kapcsolatban a főtitkár. – Jó, ha a település tudja intézni az építéshatósági ügyeit, de van, ahol ezt nyűgként élték meg. Azonban a változás után is marad a képviselő-testületnek eszköze, hiszen a rendezési tervet, a településképi kézikönyvet ez a grémium fogadja el, és ehhez igazodva lehet az építési engedélyt kiadni, ami eddig sem a képviselő-testület, hanem a hivatal feladata volt, államigazgatási jogkörben eljárva – mondta.

Hozzátette, a kormányhivatalokat, járási hivatalokat érintő feladatátrendezés kapcsán pedig arra számítanak a TÖOSZ-nál, hogy bizonyos hatáskörök az önkormányzatokhoz kerülnek. Ezek jellemzően közszolgáltatási, szociális ügyek lesznek.

A főtitkár beszélt arról is, hogy nem rendeződött a polgármesterek tisztes visszavonulásának módja. Az összes korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetésével a településvezetők is nehéz helyzetbe kerültek, a tisztes visszavonulás lehetősége számukra is elveszett. Emiatt azok a polgármesterek is kénytelenek a választáson elindulni, akik egyébként befejeznék a köz szolgálatát, de még pár évük van nyugdíjig. Mivel több ciklus után eredeti szakmájukba már nem tudnak visszahelyezkedni, ezért akkor is indulni kényszerülnek, ha ciklus közben már nyugdíjba mehetnének. Ha pedig a korhatárt elérve ezt megteszik, akkor időközi választást kell kiírni, aminek költsége az önkormányzatot terheli. Méltányos lenne, ha erre az átmeneti időszakra járadékot kaphatnának a volt településvezetők, amivel az önkormányzat, az állam, a polgárok szolgálatát elismernék. Erre 2018-ban kidolgoztak egy javaslatot, de a kormányzat nem fogadta el, árulta el dr. Gyergyák Ferenc.

A főtitkár a szövetség által elérendő célok között említette az önkormányzati feladatfinanszírozás finomhangolását. Ez a szisztéma jobb a korábbi normatív finanszírozásnál, ám a rendszer 2013-as bevezetése óta eltelt idő alatt bekövetkezett változások miatt – a 2015-ös nagyobb korrekció után – ismételten szükséges lenne a felülvizsgálatra. Másik feladatként a bérek rendezését jelölte meg. Elsőként arról szólt, hogy a polgármesterek javadalmazása további korrekcióra vár, ugyanis a polgármesteri bérek 2014-es csökkentése, majd 2017-es visszarendezése után napjainkban egy településvezető átlagban a 2013-as díjazásnak megfelelő megállapított bérért dolgozik és lát el 24 órás szolgálatot a településért. Emellett az önkormányzati köztisztviselők bérét kell rendezni, mert 12 éve változatlan az illetményalapjuk, s emiatt egyre nehezebb szakembert találni a hivatalokba. Tavaly ugyan 11 milliárd forintos kompenzációs keretet biztosított az állam, amiből pályázati támogatást kaphattak az önkormányzatok az illetményalap saját hatáskörben végrehajtott megemeléshez, de ez nem lehet végleges megoldás, szögezte le dr. Gyergyák Ferenc.”

Forrás:
Finanszírozásról, változásokról, célokról a TÖOSZ főtitkárával; Arany Gábor; ZAOL.hu; 2020. január 21.

Megalakult a kisvárosi fejlesztéseket elősegítő TÖOSZ-munkacsoport

„Az ötezernél nagyobb lakosú települések fejlesztését célozza a TÖOSZ kisvárosi programjavaslata, amelyet a Magyar Falu Programhoz készített javaslatcsomag mintájára állít össze a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség. A szakmai anyagot a 2020. január 21-én több mint hatvan polgármester és önkormányzati szakértő részvételével megalakított Magyar Kisvárosok Program Munkacsoport fogja elkészíteni. Az ütemezés szerint az elkészített javaslatcsomagot 2020 áprilisában adják át Gyopáros Alpár Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak.

A Magyar Kisvárosok Program Munkacsoport megalakításáról szóló döntés Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 2019. november 12-i elnökségi ülésén született, a Munkacsoport vezetésével dr. Áldozó Tamást, a TÖOSZ társelnökét, Pápa város polgármesterét bízta meg az Elnökség. Hasonlóan a 2018-ban létrehozott Magyar Falvak Program Munkacsoport által elkészített és a kormányzat részére átadott javaslatcsomaghoz – amelynek számos eleme beépült a Kormány által meghirdetett Magyar Falu Programba – most az 5000 fő feletti lakosságszámú települések fejlesztésére irányuló ún. kisvárosi programjavaslat kidolgozását tűzte ki célként a TÖOSZ.

A TÖOSZ a Munkacsoport megalakításról szóló döntést követen felhívást tett közzé, hogy hasonlóan a korábbi gyakorlathoz, bárki részt vehessen a szakmai munkában. A regisztrált jelentkezők döntő többsége személyesen is megjelent a szakértői munkacsoport keddi alakuló ülésén. Az ország minden részéről érkeztek a téma iránt elhivatott településvezetők, önkormányzati szakemberek.

Mivel a TÖOSZ elkötelezett a települések (községek és városok) működőképességének megtartásáért és fejlesztéséért, a közszolgáltatások stabil és jó színvonalú biztosításáért, ezért az ún. Magyar Kisvárosok Programjának kidolgozásában is aktív szerepet kíván vállalni és javaslatcsomag kidolgozásával és átadásával a Kormány ez irányú programjának kialakítását segíteni – hangsúlyozta az alakuló ülésen tartott előadásában Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke.

Az alakuló ülésen a tervezett dokumentum felépítéséről egyeztettek a Munkacsoport tagjai, meghatározták a közös munka kereteit, majd megválasztották a 8 tématerülethez kapcsolódó almunkacsoportok vezetőit.

Tématerület — Almunkacsoport vezetője
Lakhatás, közlekedés — dr. Győri Ottilia, Budakeszi város polgármestere
Megélhetés, versenyképesség — Hodálik Pál, a Békés Megyei Önkormányzat megyei tanácsnoka
Infrastruktúra és településkép — Kóbor Attila, Győrújbarát község polgármestere
Szociális ügyek, egészségügy — Bereczk Balázs, Marcali város alpolgármestere
Oktatás, sport — Fábri István, Csömör nagyközség polgármestere
Közigazgatás, kultúra — Babák Mihály, Szarvas város polgármestere
Helyi adottságok- Okos városok — Simon Erika, Szada nagyközség alpolgármestere
Városok szerepe hazánkban — Nagy Csilla, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei területi felelőse

Schmidt Jenő felvázolta a Munkacsoport megalakítását követő időszak menetrendjét is. Elmondta, hogy a következő másfél hónapos időszakban az almunkacsoportokon belüli munkán lesz a hangsúly, a tématerületekkel kapcsolatos vélemények, javaslatok ezen időszakban születnek majd meg. Fontosnak nevezte a párhuzamos terültek kiszűrését, a szinergiák feltárását, és a javaslatok megfogalmazását.

Hozzátette: ezt követően egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy az egyes almunkacsoportokban végzett munkákat azonos metodika szerint egy dokumentumba szerkesszék. A szerkesztett anyagot ezt követően minden résztvevőnek megküldik, majd a végső egyeztetéseket követően egy záró konferenciát tartanak és a tervek szerint 2020. áprilisában átadják az elkészített javaslatcsomagot a Kormányzat részére.”

Forrás:
Megalakult a kisvárosi fejlesztéseket elősegítő TÖOSZ munkacsoport; Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ); 2020. január 21.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállománya 2019. december 31-i állapot szerint

„Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. december 31-én 71,5 Mrd Ft. A tartozásállomány a 2019. november 30-i állapothoz képest egyenlegében 10,4 Mrd Ft-tal csökkent.

A 71,5 Mrd Ft-ból 1,1 Mrd Ft szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, amelynek összege nem változott az előző havi adathoz képest. Szállítói finanszírozású projekt esetében a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell.

Az összes tartozásból 30 nap alatti 17,4 Mrd Ft, 30 és 60 nap közötti 11,4 Mrd Ft, 60 napon túli lejáratú 42,7 Mrd Ft.

A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,2 Mrd Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya – amelyből 1,6 Mrd Ft államháztartáson belüli tartozás – 71,3 Mrd Ft.

A tartozásállományból 67,7 Mrd Ft az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). A 67,7 Mrd Ft-ból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,2 Mrd Ft, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 67,5 Mrd Ft, amelyből 1,6 Mrd Ft államháztartáson belülre irányul.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 661 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 236, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 117 intézmény rendelkezik.”

Forrás:
Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállománya 2019. december 31-i állapot szerint; Magyar Államkincstár; 2020
Lásd még: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2019 december havi helyzetéről; Pénzügyminisztérium; 2020. január 22.

Közigazgatási, politikai informatika

Letisztult, felhasználóbarát, könnyebben kezelhető: megújult a KSH honlapja

„Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal honlapja 2019. december 14-én megújult. A honlapfejlesztés felhasználóink igényeinek és véleményének a figyelembevételével történt, azzal a céllal, hogy Önök a leggyorsabban jussanak a legteljesebb információhoz egy-egy adat- vagy információigény kapcsán.

A fejlesztések az alábbi területekre fókuszáltak:

  • áttekinthetőbb menürendszer és új kereső,
  • reszponzív kialakítás, valamint a vakok és gyengénlátók számára optimalizált, használható felület,
  • témakörös oldalak, vagyis olyan gyűjtő aloldalak, amelyeken az egyes szakstatisztikai területekhez kapcsolódva az adott téma legfrissebb adataihoz, kiadványaihoz, vizualizációhoz közvetlenül juthat el a felhasználó. A témakörök között olyan tartalmak is megjelennek, mint például az Életkörülmények, az Időfelhasználás, időmérleg és a Kormányzati pénzügyek, amelyek eddig önálló témakörként nem voltak elérhetők.

A fentieken túl a korábban statisztikai tükörként publikált elemzéseink formátuma is megújul januártól, a pdf-et felváltja a html-formátum, amelynek az időszerűség javítása és a folyamatosan változó fogyasztói szokásokhoz való alkalmazkodás a célja. Az új formátum interaktív ábrák alkalmazását is lehetővé teszi.

Bízunk abban, hogy megújult honlapunk elnyerte tetszésüket! A fejlesztések azonban tovább folytatódnak, melyeket az Önök igényeihez szeretnénk igazítani. Visszajelzéseik fontosak számunkra e törekvéseink teljesítése érdekében, ezért kérjük mondják el véleményüket honlapunkról!

Észrevételeiket az alábbi linken elérhető kérdőíven várjuk:
https://forms.gle/oFtipjpAv2ZsgdXj9

Jó munkát és sikeres böngészést kívánunk!”

Forrás:
Letisztult, felhasználóbarát, könnyebben kezelhető: megújult a KSH honlapja; Központi Statisztikai Hivatal; 2019. december 16.

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő mobilalkalmazás

„Az automatikus helymeghatározás köszönhetően az alkalmazásnak azonnal továbbítja a koordinátákat az Országos Mentőszolgálathoz.

Mától élesben használható, és a mobiltelefonokra letölthető az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a Vodafone ÉletMentő applikációja. Ez az alkalmazás lehetővé teszi, hogy akár egy gombnyomással értesítsük a szolgálatot, bajban vagyunk, segítsenek. Az OMSZ az utóbbi néhány évben számos digitális újdonságot vezetett be a betegek minél hatékonyabb mentésére, erről a legújabb fejlesztésről tájékoztatta a sajtót csütörtökön dr. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója, dr. Budai J. Gergő, a Vodafone vezérigazgató-helyettese és Filip Malenak, az alkalmazás fejlesztője.

Az alkalmazás úgy segít a bajbajutottakon, hogy a tökéletes helymeghatározásának köszönhetően mondani sem kell, hol van a segítségre szoruló beteg, ugyanis automatikusan továbbítja a koordinátákat az OMSZ-hoz. Egy gombnyomással ráadásul a mentésirányítóknál megjelennek azok az előre elmentett fontos információk is, amik hasznosak lehetnek a mentésben: a segélykérő kora, neme, ismert betegségei, allergiák, gyógyszerérzékenység. Mindez akkor különösen nagy segítség a mentőszolgálatnak, amikor a beteg nem tud beszélni, vagy külföldiként nem érti a nyelvet.

Az alkalmazás fejlesztői arra is gondoltak, hogy a nem legsürgetőbb esetekben is egészségügyi segítséget nyújtsanak az applikációt letöltőknek, ugyanis számos olyan információt találhatnak benne – legközelebbi patika, kórház, orvosi rendelő -, amelyek a fontosak lehetnek a betegeknek. Az alkalmazás használói ezeken kívül még azt is megtudhatják, hogy hol van a közelben defibrillátor, sőt az elsősegélynyújtó kisokos segítségével maguk is életmentővé képezhetik ki magukat. Mindehhez ráadásul nem feltétlenül kell ismerni a magyar nyelvet, hiszen nagy, könnyen értelmezhető ikonok segítségével is hozzá lehet jutni a fontos információkhoz, de akár át lehet váltani angol nyelvre is.

Az ÉletMentővel nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Csehországban és a szlovák hegyvidéken is kérhetünk segítséget. Ezekben az országokban már egy ideje működik az alkalmazás. Például Csehországban már több mint 1 millióan töltötték le az applikációt, és 40 ezer esetben nyomták meg a piros gombot főleg végtagtörések, allergiás reakciók illetve szívroham esetén.

Bár az ÉletMentő alkalmazás fejlesztésében a mentőszolgálat partnere a Vodafone volt, az applikáció valamennyi hálózaton működik, a felhasználók ingyenesen használhatják.”

Forrás:
Egy gombnyomás és érkezik az ÉletMentő segítség; Weborvos.hu; 2020. január 23.
ÉletMentő; Apple App Store
ÉletMentő; Google Play

A digitalizáció önmagában csak korlátozottan képes mérsékelni az adóadminisztrációs terheket, ezért a folyamatok és az adatáramlás újraszervezésére van szükség

„ Az adóhivatal már több mint ötmillió magánszemélynek készít szja-bevallási tervezetet a kifizetői adatszolgáltatás alapján, ennek következtében jogosan merül fel az igény arra, hogy a meglévő adatok felhasználásával a vállalkozások adminisztrációs kötelezettsége is érdemben csökkenhessen – mondta el Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-nek.

Kifejtette: az adószakma bevonása mindenképp szükséges ahhoz, hogy olyan szolgáltatásokkal segítsük a vállalkozásokat, amelyek a lehető legnagyobb adminisztrációs tehercsökkentéssel járnak. Piaci tapasztalatokra, esetleges nemzetközi példákra és jogalkalmazói visszacsatolásra mindenképp szükségünk van, ezért hívjuk össze jövő héten a harmadik Adó-Tanácskozást – mondta. Tájékoztatása szerint a legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, illetve szervezetek mellett kis- és középvállalkozásokat képviselő könyvelők is részt vesznek az eszmecserén.

Emlékeztetett, hogy az adócsökkentéseknek és az adminisztrációs terhek mérséklésének köszönhetően Magyarország harminc helyezést lépett előre a Világbank adózást értékelő listáján. Annak ellenére, hogy a Világbank úgynevezett Paying Taxes rangsorában javítottunk, Magyarországon évente átlagosan 277 órát kell adminisztrációval töltenie egy vállalkozásnak az adóügyek intézésekor – jegyezte meg. Az adószakma bevonása nélkülözhetetlen, hiszen a versenyképesség további javulásához mindenképp szükség van a bürokratikus terhek csökkentésére – szögezte le Izer Norbert.

Az államtitkár beszélt a nemzetközi tapasztalatokról, amelyek szerint az adóadminisztrációs terhek jelentős része az általános forgalmi adóhoz, a vállalkozások munkáltatói szerepköréhez, illetve a vállalati jövedelemadókhoz kötődik. A szóban forgó adókkal kapcsolatos bevallások és adatszolgáltatások Magyarországon szinte már teljes körben elektronizáltak, de ez napjainkban már nem elég. Ahhoz, hogy ne csak az adócsökkentésben, hanem az adóadminisztrációs terhek mérséklésében is az EU élmezőnyébe kerüljünk, váltanunk kell – húzta alá az államtitkár. Az elektronikus forma ugyanis önmagában csak korlátozottan képes mérsékelni az adminisztrációs terheket, ezért a folyamatok és az adatáramlás újraszervezésére van szükség – magyarázta.

A január 31-én összeülő Adó-Tanácskozás tematikája mindezekhez igazodva az áfa-bevallási tervezetek kiajánlása, valamint a foglalkoztatáshoz kötődő bevallások és adatszolgáltatások újragondolása lesz. Az államtitkár szerint érdemi segítséget jelenthet az, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiajánlja a vállalkozásoknak az áfa-bevallást. Ez amellett, hogy a magyar adóhivatal világszerte példaértékű szolgáltatása lehet, segíthet abban is hogy a Világbank adózási rangsorában a jelenlegi 56. helyről nagyságrendekkel előrébb kerüljünk – hangsúlyozta az államtitkár.

Megjegyezte: mindez még az államkassza szempontjából is kifizetődő lehet, hiszen egyre többeket ösztönöz arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve Magyarországon fektessenek be.”

Forrás:
A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a harmadik Adó-Tanácskozás fókuszában ; Magyar Nemzet/MTI; 2020. január 26.

Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR): : Két újabb felület segíti a pályaválasztás előtt állók, a hallgatók és a frissdiplomások tájékozódását

„A diplomantul.hu portálon 2020 januárjától elérhetővé vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatás (a továbbiakban: DPR FD, illetve DPR AH) modulja. A két online keresőfelület célja, hogy az érdeklődők átfogó képet kapjanak felsőoktatási tanulmányaik, valamint munkaerőpiaci lehetőségeik összefüggéseiről.

A DPR FD és DPR AH keretében 2010 óta gyűjtenek adatokat a hallgatók és végzettek képzési, munkaerőpiaci helyzetéről: a DPR FD modul esetében a 2011-től 2018-ig terjedő időszak adatfelvételeinek eredményei, a DPR AH modul esetében pedig a 2012-es, 2014-es, 2016-os és 2018-as év adatfelvételeinek eredményei jelennek meg. A többi DPR-adatbázissal ellentétben a DPR FD és DPR AH modul nem tényadatok, hanem egy online, évente ismétlődő, kérdőíves megkeresésre adott válaszok összegzése.

A frissdiplomásokkal kapcsolatban a felület segítségével tájékozódhatunk jelenlegi munkájuk státuszáról, megtudhatjuk, hogyan jutottak első munkájukhoz, milyen mértékben tudják hasznosítani munkájukban a képzés során szerzett tudást és képességeket, és mennyire elégedettek a jelenlegi munkájukkal. Kiderül továbbá, milyen arányban dolgoztak az abszolutóriumuk idején, s ha végzettség nélkül léptek ki a munkaerőpiacra, érezték-e a diploma hiányát.

A feldolgozott időszakban aktív hallgatókkal kapcsolatban olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint hogy dolgoztak-e tanulmányaik alatt, folytattak-e képzésükkel párhuzamosan egyéb tanulmányokat, tanultak-e külföldön, vagy tervezik-e, hogy külföldön tanuljanak, valamint hogy mi motiválta őket abban, hogy egy adott képzési területet válasszanak.

A két kutatási modul adatait interaktívan bemutató online felületek az alábbi linkeken érhetők el:

DPR FD: https://www.diplomantul.hu/frissdiplomas-kutatas
DPR AH: https://www.diplomantul.hu/aktiv-hallgatoi-kutatas

Az online fejlesztés a „Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban” (EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001) című projekt keretében valósul meg az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásával.”

Forrás:
Két újabb felület segíti a pályaválasztás előtt állók, a hallgatók és a frissdiplomások tájékozódását; Oktatási Hivatal; 2020. január 20.

Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR): Új felületen követhetjük az informatikus hallgatók pályáját

„A diplomantul.hu portál legújabb fejlesztéseként elérhető a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) új modulja, amely az informatikus hallgatók életútját tárja fel a tanulmányi és a munkaerőpiaci összefüggések vizsgálatával.

Hogyan alakult az informatikus hallgatók pályája a képzés megkezdését követően? Mennyi ideig dolgoztak a tanulmányaik mellett? Számított-e a tanulmányok melletti munka vagy az oklevél megszerzése az elhelyezkedéskor, valamint későbbi pályájukon? A Felsőoktatási Pályakövetés (informatika) modul célja, hogy segítsen tényadatokon nyugvó választ találni a fenti és hasonló kérdésekre.

A modul adatbázisa – a DPR korábban publikált moduljaihoz hasonlóan – több magyarországi hatósági regiszter (Felsőoktatási Információs Rendszer, Magyar Államkincstár, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Pénzügyminisztérium) anonim összekapcsolásával jött létre.

Az új, interaktív online felület a https://www.diplomantul.hu/felsooktatasi-palyakovetes linken érhető el.

Az online fejlesztés az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásával valósul meg a „Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban” (EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001) című projektben.”

Forrás:
Új felületen követhetjük az informatikus hallgatók pályáját; Oktatási Hivatal; 2019. december 18.

Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR): Új interaktív felület segíti a pályaválasztás előtt állókat

„A diplomantul.hu portálon 2019 decemberében elérhetővé vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer pályaorientációt támogató modulja, amely adminisztratív adatbázisok egyesítésén alapul.

A pályaorientációs modul egy interaktív, online keresőfelület, amelynek célja, hogy segítse a pályaválasztás előtt állókat, a pedagógusokat és a szülőket. Tényadatokkal válaszol olyan gyakran felmerülő kérdésekre, mint hogy egy adott intézmény adott képzésének elvégzésével mennyi idő alatt lehet elhelyezkedni, mely ágazatokban milyen munkakörök tölthetők be, és mekkora a várható átlagbér. Az interaktív felületen rendkívül gyorsan, a kérdező igényei szerint jeleníthetők meg az adatok. Az érdeklődők intézményre és képzésre is tudnak szűrni, így még pontosabb képet kaphatnak az adott képzés munkaerőpiaci helyzetéről.

A keresett szak megadása esetén egy-egy link a Felvi.hu oldalra navigál, ahol látható, hogy a kiválasztott szakot az aktuális felvételi eljárásban mely intézmények hirdették meg, milyen követelményeket támasztanak a képzést elvégzőkkel szemben, és hogy a szak elvégzésével milyen kompetenciákat sajátíthatók el.

A pályaorientációs adatbázis több magyarországi hatósági adatbázis (Felsőoktatási Információs Rendszer, Magyar Államkincstár, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Pénzügyminisztérium, Diákhitel Központ) anonim összekapcsolásával jött létre.

A modul adatait interaktívan bemutató online felület a https://www.diplomantul.hu/dpr-aae-palyaorientaciot-tamogato-modul linken érhető el.

Az online fejlesztés az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásával valósul meg a „Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban” (EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001) című projektben.”

Forrás:
Új interaktív felület segíti a pályaválasztás előtt állókat; Oktatási Hivatal; 2019. december 10.

Informatika, távközlés, technika

Klinikai betegéletút-adatok mesterséges intelligencia alapú kutatása

„ A Notebookspecialista.hu Számítástechnikai Kft sikeres kutatás-fejlesztési projektet valósított meg “Orvosszakmai és betegéletút biztonságos adatkezelési protokollja, mesterséges intelligencia alapú orvosi mintavizsgáló szoba prototípus” kifejlesztésen keresztül egy innovatív, ágazatspecifikus, matematikai, statisztikai kutatási módszertan kialakítása” címmel. A projekt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a projekt 509,37 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.

A Notebookspecialista Kft 2019.11.15-én sikeresen befejezte a GINOP-2.1.1-15-2016-00898 azonosító számú kutatás-fejlesztési projektjét, amelynek keretében egy – magasan kvalifikált és tapasztalt tagokból álló – klinikus-informatikus-matematikus team elkészítette az egészségügyi adatok Mesterséges Intelligencia alapú hasznosításának módszertanát és egy ezt megvalósító működő prototípust is.

A kutatás eredményeként kidolgozásra került egy többfaktoros eljárással, aszimmetrikus matematikai kriptográfiai algoritmus rendszer segítségével létrehozott egyedi ún. betegéletút azonosító, amely a különböző kórházakban, szakrendelőkben, szolgáltatóknál keletkezett vagy gyűjtött diagnózisok, betegségek, eljárások, terápiák és egyéb történések adatait képes összerendelni. A betegéletút azonosítóval ellátott, de személyes adatoktól megfosztott adathalmaz megnyitotta az utat az orvos-szakmai kutatás-elemzés számára, így az évek során az intézményekben összegyűjtött értékes adatok hasznosítása felé.

A projekt eredményeként bizonyítást nyert, hogy az egészségügyben a Mesterséges Intelligencia felhasználása nem csak módszertani segítség, nem csak infrastrukturális műszaki kérdés, hanem ma az ágazatban még fel nem lelhető interdiszciplináris kooperáció szempontjából is kultúra teremtő innováció. A folyamatok megtervezése mellett külön kiemelt kutatási feladat volt a különböző szakterületek szakembereihez alkalmazkodó, infó-grafikai és kommunikációs technikák kidolgozása.

Megvalósult az orvosi, matematikai és informatikai szakemberek együttműködése, kidolgozásra került a hipotézis felvetés, a probléma megfogalmazása és algoritmizálása valamint az adatmodell szerkezetek közötti tartalmi összhang. A projekt megbirkózott azzal a kritikus kihívással, hogy a megalkotott rendszer képes legyen az első felvetéstől az eredmény kinyeréséig tartó bonyolult és sok lépésből álló iteráció időtartama alatt is fenntartani a különböző diszciplinákból érkező és gondolkodású szakemberek közös érdeklődését, kölcsönös tiszteletét, alkalmazkodását és türelmét.

A virtuális kutató szoba projekt eredménye több mint egy egyszerű adattárház és a hozzá tartozó adatpiacok megalkotása. Olyan interaktív felületet és hozzá tartozó kutatási modell alkotási módszertant sikerült kifejleszteni, amely segítségével akár meglévő orvosi szakmai hipotézis bizonyítására vagy elvetésére, akár matematikai algoritmusok segítségével felvetett összefüggések alapján indukált biológiai vagy epidemiológiai válaszok keresésére is lehetőség nyílik.”

Forrás:
Klinikai betegéletút adatok mesterséges intelligencia alapú kutatás; MTI OTS Üzleti Sajtószolgálat; 2020. január 22.

Vélemény: Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását

„Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását
Az alkalmazottak rugalmasságát is támogatná az őket védő szabályozás

Megjósolhatatlan a munkaerőpiaci hatása a digitalizációnak, abban ugyanakkor egyetértenek a szakértők, hogy kevesebb munkásra vagy akár gépkocsivezetőre lesz szükség. Ők sem válnak haszontalanná, mivel a teherautókat felváltó önvezető drónok vagy a szalagmunkások helyét átvevő robotok irányításához rájuk is szükség lesz. Nem törvényszerű tehát, hogy munkahelyeket veszélyeztet a technológiai váltás, ám a folyamat olyan láncreakciót indít el, amely háttérbe szorítja a munkatapasztalatot, de felértékeli a digitális tulajdonlást.

A teljes gazdaságra, így a gyártásra, a szolgáltatásokra és a szociális szférára is egyre látványosabb hatással lesz a technológiai forradalom már ebben az évtizedben. A digitalizáció korában az innovatív megoldások gyors terjedése generálja a versenyt, a folyamat pedig olyan láncreakciót indít el, amelyhez a munkavállalóknak is egyre gyorsabban kell alkalmazkodniuk. Az Euro­found legújabb, technológiaváltást vizsgáló részletes elemzésében ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió a 2020-as, 2030-as években – megfelelő, gyors reagálású szakpolitika kidolgozásával – úgy tehet szert vezető szerepre a digitalizáció korának globális gazdaságában, hogy a munkavállalók állása nem kerül veszélybe. Kiemelték: nincs arra bizonyíték, hogy munkahelyeket veszélyeztetne a digitalizáció, sőt a megváltozott igények miatt egyre több területen válhat jóval rugalmasabbá, könnyebbé a munkavégzés. Ráadásul a dolgozók túlnyomó többségét motiválják az újítások, ezáltal izgalmasabb, folyamatos fejlődést igénylő munkakörök jöhetnek létre.

Szalag helyett vezérlőpult

Már ennek az évtizednek a végére általánossá válhat legalább nyolc új, már ma is ismert technológiai újítás általános alkalmazása. A fejlett robotika, az egyszerűbb, például 3D-technológiával előállított alkatrészgyártás, az új hálózatok, például az 5G fejlesztése, az elektromos és önvezető járművek széles körű elterjedése, az ipari biotechnológia fejlesztései, a virtuális és kibővített valóság vagy a blokk­láncok pénzpiaci integrációja várhatóan ugyanannyi új munkahelyet generál, mint amennyit kivált, ráadásul a különböző ágazatokban ezek elterjedése nem egyszerre megy végbe. Az Eurofound tanulmánya példaként említi, hogy a digitalizáció gyakorlatilag mára végbement mind a szolgáltatások, mind az ipar területein. Ugyanakkor az erre a folyamatra épülő, mesterségesintelligencia-alapú robotizáció a gyártás területén válhat belátható időn belül általánossá. Így a szalagmunkások jelentős részének ma ismert munkája megszűnik, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rájuk szükség. A jövőben az ő feladatuk várhatóan az új technológia vezérlése lesz, de akár a roboteszközök speciális tudást igénylő karbantartása vagy a munkafolyamatok új típusú irányítása lehet. Külön szakértelmet igénylő új munkakörként megjelenhet a roboteszközök ki- és bepakolásáért felelős szakember, mint ahogy önálló feladattá válhat tisztításuk. is Az élőmunkára tehát továbbra is szükség lesz, ám a munkavállalók tudása kerül immár azokban a munkakörökben is a középpontba, ahol eddig a fizikai teljesítőképesség volt a fontosabb.

Drónflottás és kiberrendőr

A várakozások szerint a szállítási ágazatokban is látható már a technológiai forradalom. A várakozások szerint a gépjárműveket rövidesen felváltják az önvezető járművek. Első lépésben erre az utolsó szakaszban, a darabáruk fogyasztóhoz eljuttatásában lesz szerepük például az önvezető drónoknak. Bár a folyamat hatására jóval kevesebb gépkocsivezetőre lesz szükség, de a logisztikai központokban új, magasabb tudást, nagyobb rugalmasságot igénylő munkakörök jelennek meg, például az automata eszközök irányítására, koordinálására. Ezek az eszközök is igényelnek karbantartást, beszerzési szakembereket, de az online vásárlás térnyerése miatt kapcsolattartókra, ügyfélszolgálatosokra is nagyobb szükség lesz. Új munkakör lehet a szállítástervező vagy az önvezetők biztonságért felelős szakember.

Általánossá vált már az elmúlt években is, hogy az IKT-szektor szakemberigénye a gyors fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb, mint amennyit ki lehet a képzésekkel elégíteni. Ez az igény éppúgy növekszik majd, mint a demográfiai okokból egyre többek ellátását igénylő orvosok, ápolók vagy szociális munkások iránt. Az oktatásnak is fel kell vennie a versenyt, itt sem kerülhető el az élőmunkaigény. Bizonyos területeken nem értelmezhető a technológiai robbanás: a jövőben is szükség lesz jogászokra, bírókra vagy rendőrökre. Ám a technológiai váltás hatásai őket sem kerülik el: a blokkláncok általánossá válásával, a felhőalapú szolgáltatások kiterjesztéséven a digitális bűnözés elleni küzdelem, az ilyen típusú esetek eljárásai új tevékenységet, tudásigényt hoznak magukkal.

Eljöhet a dolgozók aranykora

A munkavállalóknak nem csak az új feladatköröket kell megismerniük. A gyors továbbfejlődési, alkalmazkodási képesség mellett a kommunikációs készségek felértékelődnek. A munkaidő várhatóan csökken, és a közeljövő munkaerőpiacának a rugalmasság lehet a legszembetűnőbb újdonsága. Idetartozik a részmunkaidő, a távmunka, a digitális eszközök általános alkalmazása. Ennek köszönhetően ugyanakkor könnyebben megvalósítható lehet a munka és a magánélet, a család egyensúlya, megfelelő szabályozással.

A szakemberek szerint egyelőre nem látható, pontosan milyen ütemben megy végbe a teljes gazdasági átalakulás. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel egy lassú átmenet a magas költségek miatt, amelynek elsődleges érintettje a gyártás, a közműszektor és a kommunikáció lehet. Egy másik forgatókönyv szerint a piaci verseny felgyorsítja a folyamatot, így a kereskedelemben és a szállításban jelennek meg először a ma még nem ismert rendszerek. Arra ugyanakkor kevés esélyt látnak a jelentés készítői, hogy a bér- és munkaerőköltségek állampolgárok által is megérezhető csökkentéséből teremti elő a piac a váltáshoz szükséges pénzeket.

A technológiai robbanás lánc­reakciói a szolgáltatásokat sem kerülik el, ám a gyártással ellentétben kevésbé lesz gyors és látványos a változás. A digitális ügyintézés fejlesztése miatt még kevesebb személyes ügyfélszolgálati irodára lehet szükség, és az e-kereskedelem is inkább a webáruházak terjedését eredményezi. Mindezek hatására jelentősen csökken a személyes kapcsolattartás a szolgáltatók és az állampolgárok között. Felértékelődik a tudás mellett a digitális adat feletti ellenőrzés, annak birtoklása vagy akár a személyes adatok kiadásának megváltása iránti igény. Az adatbiznisz pedig mint új üzletág a pénzügyi szolgáltatásokra éppen úgy hatással lehet, mint a blokkláncok vagy a kriptovaluták, amelyek terjedése most még lassabb, mint más újításoké. A mindenfelé tovagyűrűző hatások például új biztosítási csomagokat, másfajta védelmet hoznak magukkal. A technológiai robbanás tehát végső soron mindenre kihat.

Európa új időszakra készül

Az Európai Bizottság új, beruházásokat, zöld átmenetet ösztönző Green New Deal elnevezésű csomagja a digitalizációs, technológiai fejlődést alapvető fontosságúnak tartja a célok megvalósításához. Az unió terve, hogy Európában elsőként alakuljon ki a változásokra gyorsan reagáló, fenntartható, a környezetet nem terhelő, digitális alapokon nyugvó gazdasági-társadalmi berendezkedés. Ehhez a következő időszakban jelentős innovációs forrásokra lesz szükség, emellett a digitális piacszabályozás vagy a kiberbűnözés elleni küzdelem is felértékelődik. A munkaerőpiaci hatásokra, a dolgozók védelmére is szükség van annak érdekében, hogy a további fejlődés generálta többletprofitból a lakosság is érdemben részesüljön.”

Forrás:
Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását ; Nagy Kristóf; Magyar Nemzet; 2020. január 26.

Március elején elindulnak az azonnali utalások Magyarországon

„ Március elején elindulnak az azonnali utalások Magyarországon, január végéig pedig megérkeznek a banki költségekről szóló részletes kimutatások is az érintett ügyfelekhez – jelentették be a Magyar Bankszövetség vezetői.

Ebben az évben három fő feladat áll a magyar bankszövetség előtt:
* az első a pénzügyi szolgáltatások országon belül tartása,
* a második a digitális átállás,
* a harmadik pedig a pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése, azon belül is az azonnali fizetési rendszer (AFR) bevezetése
– mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szervezet mai háttérbeszélgetésén. Utóbbi kapcsán kifejtette: az azonnali fizetés bevezetésére minden szereplő felkészült, tehát március 2-től küldeni és fogadni tud utalásokat.

Kiemelte: az AFR bevezetéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadások 30-40 milliárd forintot jelentettek a bankszektornak.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke az AFR bevezetése kapcsán kiemelte, hogy az említett költségtételen kívül több százezer munkaórát is jelentett a piaci szereplőknek, ami azt jelenti, hogy ez volt a magyar bankszektor eddigi legnagyobb, egyszeri beruházása.

Az elnök az AFR kapcsán kiemelte az azonos szolgáltatásokra vonatkozó azonos szabályozás követelményének fontosságát is. Becsei András szerint az AFR bevezetésével a készpénzforgalom azonnaliságának előnye eltűnik, így az azonnali utalás megjelenése hozzájárulhat a készpénzforgalom visszaszorításához is.
A tranzakciós limit egyébként az azonnali utalásoknál tízmillió forint lesz, a rendszer pedig a hét minden napján, 24 órában elérhetővé válik. (A tízmillió forintos limit az átutalások 97 százalékát lefedi.)

Jön a részletes díjkimutatás
Ami a bankszámlához kapcsolódó költségek kimutatását illeti, az elnök tájékoztatása szerint a részletes díjkimutatást január 31-ig megkapja majd az érintett, nagyjából hatmillió ügyfél. A cél, hogy az ügyfelek minél jobban átlássák banki költségeiket. Fontos viszont, hogy a mostani kimutatás csak a 2019. augusztus elseje és a december 31.-e közötti időszakra vonatkozik, ám a jövő évtől mindig a teljes, megelőző évről szóló kimutatást kapják meg az ügyfelek január végéig…”

Forrás:
Jönnek márciustól az azonnali utalások; Barát Mihály; Világgazdaság; 2020. január 22.
Lásd még: PAD – egységes európai díjkimutatás a bankszámlákról; Magyar Bankszövetség; 2019. december 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megújult épületbe költözött a Csongrád Megyei Levéltár

„ Jelentős kormányzati finanszírozásból új épületet kapott Szegeden a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára. Az átadási ünnepségen részt vett és beszédet mondott Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára, aki tolmácsolta a tárca vezetőjének, Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úrnak üdvözlő szavait is, amelyben a tárca vezetője méltatta a levéltárak történelmi, történeti és identitásformáló erejét és jelentőségét.

Az államtitkár köszöntőjében utalt arra, hogy jelenünk és jövőnk nemzetépítő alakításához elengedhetetlen régmúltunk tényszerű feltárása, ápolása és gondos megőrzése a jövő generációi számára, ezért a kormány kiemelten kezelte a szegedi új levéltári épület rekonstrukciós munkálatait, amelyhez mintegy 560 millió forintot biztosított. A teljes felújítási összeg mintegy 700 millió forintot tett ki.

A nemzettudat egyik fokmérője az, hogyan és milyen körülmények között őrizzük és védjük a történelmünk során keletkezett és felbecsülhetetlen értékű iratokat – hívta fel a figyelmet Dr. Latorcai Csaba.

Az egykor a Magyar Televízió Regionális Stúdiójának helyet adó, Kálvária téri épületegyüttes a felújítás és az átalakítás után, 21. századi körülmények között, magas színvonalon képes ellátni levéltári feladatait, ahol 13.480 iratfolyóméter levéltári anyag archiválására van lehetőség, ami megközelítőleg 121.000 levéltári irattároló doboz elhelyezését jelenti.

Hangsúlyozta, szimbolikus, hogy éppen a Magyar Kultúra Napján valósulhat meg az átadás, ugyanis a kézirat szerint Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be 1823-ban Nemzeti Imádságunkat. Büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat az, hogy a Csongrád Megyei Levéltár, egyúttal Szeged, Magyarország harmadik legnépesebb városa mától egy megújult épülettel gyarapodott – zárta beszédét az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, Dr. Latorcai Csaba.”

Forrás:
Megújult épületbe költözött a Csongrád Megyei Levéltár; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. január 22.

Végéhez ért a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt

„ Projektértékelő konferenciával zárult csütörtökön a Szentendrei Skanzen és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) konzorciumi együttműködésében zajló három éves program.

Az Érték, hatás, változás elnevezésű szentendrei tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón Cseri Miklós konzorciumvezető, a skanzen főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a program rendkívül eredményes volt, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma a következő uniós pénzügyi ciklusban jelentősen megemelt összeggel tervezi folytatni azt.

Emlékeztetett arra: mára fontossá vált a kulturális terület egyes ágazatainak felkészítése a köznevelés segítésére és óriási eredménynek nevezte az oktatás és a közgyűjtemények között létrejövő kapcsolatépítést és kapcsolattartást. Az igazgató szerint a program hatásai már láthatók a múzeumi területen.

Krucsainé Herter Anikó, az Emmi helyettes államtitkára a konferencián kiemelte: az ágazat mindig is fontosnak tartotta, hogy a kulturális intézmények magas színvonalú tartalomszolgáltatást biztosítnak és az infrastruktúra-fejlesztéshez megfelelő forrásokhoz jussanak, erre a célra európai uniós támogatásokat is fordíthassanak. A kulturális ágazat uniós fejlesztései elsősorban az egész életen át tartó tanulásban való részvételt támogatják.

Emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben kezdődött fejlesztési időszakban csaknem 105 milliárd forintot fordítottak uniós forrásból a kulturális intézmények és szervezetek projektjeinek megvalósítására. Beszélt arról is, hogy a közgyűjtemények most is futó projektjei a kulturális tárcát arra ösztönzik, hogy az új támogatási időszakban is minél több kulturális intézmény juthasson uniós forráshoz.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: várospolitikusként az is a feladatuk, hogy megteremtsék a kultúrához való hozzáférés lehetőségét mindenki, főként a fiatalok számára. Ebben van óriási szerepe a könyvtáraknak, a program révén érezhetően csökkenhet a kulturális szegénység a fővárosi fiatalok körében.

Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója arról beszélt, hogy sikerült megvalósítani a könyvtári terület fő célkitűzéseit, például azt a nagy jelentőségű kutatást, amely hosszú idő után vizsgálta ismét az olvasási szokásokat és a könyvtárhasználatot.

A 2017 februárjában indult és 2020. január végén záruló Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című kiemelt projektet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ valósította meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi partnerségével 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból. A projekt a múzeumi és könyvtári terület intézményeit és szakembereit készítette fel arra, hogy a közneveléssel együttműködve választ adjanak az új társadalmi-gazdasági kihívásokra különös tekintettel a fiatal korosztály kultúrához való hozzáférésének növelésére és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására.

Múzeumi területen 4 hiánypótló kutatás és 9 módszertani fejlesztés kidolgozása valósult meg, 41 módszertani esemény zajlott le. Több mint 8000 gyermek bevonásával országszerte 20 mintaprojekt valósult meg, 80 múzeum vette át a kidolgozott módszertanokat. Összesen 457 kulturális területen dolgozó szakember és 315 pedagógus vett részt 52 ingyenes múzeumi továbbképzésen. 41 múzeumi koordinátor a programban 410 tájékoztatót szervezett meg, a hálózat tagjai és a szakmai megvalósítók 16 nemzetközi múzeumi konferencián, továbbá 3 belföldi és 4 külföldi múzeumi tanulmányúton vettek részt.

Az én könyvtáram című részben könyvtári területen 6 kutatást folytattak le és 4 módszertani fejlesztést dolgoztak ki, 103 szakmai rendezvényt, köztük 11 országos konferenciát szerveztek.”

Forrás:
Végéhez ért a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2020. január 23.
Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001; Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 27.

ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala: fókuszban a kiberdiplomácia témái

A jövő hónapban kerül sor az ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala égisze alatt felállított, és az információs és kommunikációs technológiák nemzetközi biztonsági vonatkozásainak vizsgálatára hivatott Nyílt végű Munkacsoport (Open-Ended Working Group – OEWG) második teljes ülésére (hivatalos neve: Second Substantive Session).

Az IKT-forradalomnak a nemzetközi biztonsági közegre gyakorolt hatásait mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdte szisztematikusan vizsgálni a Világszervezet. Az 1998-ban, közgyűlési határozattal felállított ún. Első Bizottság látott neki a tématerület feltérképezésének, és évente készült jelentésében foglalta össze megállapításait. A Bizottság, testületi határozattal, öt Kormányzati Szakértői Csoportot hívott életre (2004-2005; 2009-2010¸2012-2013; 2014-2015 és 2016-2017) a kérdéskör egyes vetületeinek vizsgálatára, amelyek ténykedésük eredményeiről egyhangú határozattal elfogadott jelentéseket készítettek. 2018-ban a Világszervezet tagállamai egy újabb, hatodik Kormányzati Szakértői Munkacsoport (GGE) felállításáról határoztak, ugyanakkor ezzel egy időben rendelkeztek egy Nyílt végű Munkacsoport felállításáról is. Mindkét testület tavaly, 2019-ben kezdte meg működését.

Mindkét szakmai testület feladatául azt tűzték ki, hogy a kibertérrel kapcsolatos már létező, és potenciális fenyegetéseket igyekezzenek feltérképezni és vizsgálni. A kiemelten vizsgálandó résztémák között szerepel:
– a kibertérhez kapcsolódóan szükséges kapacitás-fejlesztések;
– a kibertérrel kapcsolatban szükséges bizalomépítő intézkedések;
– a felelősségteljes állami viselkedéssel kapcsolatos normák, szabályok és alapelvek a kibertér vonatkozásában;
– a nemzetközi jog alkalmazása (és alkalmazhatósága) az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatban.

A két – lényegében redundáns módon működő, párhuzamos létüket alapvetően tagállami kompromisszumkeresésnek köszönhető – testület fent említett vizsgálódási területeihez képest a Nyílt végű Munkacsoport feladatául szabták egy további fontos téma feltárását. Az ENSZ OEWG napirendjén szerepel ugyanis annak megvizsgálása, hogy hogyan, milyen módon, milyen keretekkel lehetne a tématerülethez kapcsolódó nemzetközi párbeszédet intézményesíteni, az Egyesült Nemzetek Szervezete égisze alatt. Érdemes kiemelni azt is, hogy a testületek vizsgálódási körébe bekerül(het) még több további problématerület is, olyanok, amelyek bár az őket életre hívó Első Bizottság fókuszterületén kívül esnek, ugyanakkor amelyek az OEWG első teljes ülésén további vizsgálandó problémaként felmerültek, illetve amelyek a másik testület, a hatodik Kormányzati Szakértői Munkacsoport eddigi jelentéseiben számottevő vizsgálandó problémaként bukkantak fel:
– kiberbűnözés;
– terrorizmus elleni harc;
– emberi jogok érvényesülése a kibertérben;
– fenntartható fejlődés és az IKT-forradalom összefüggései;
– az Internet szabályozása és igazgatása (Internet governance);
– technikai szabványok és legjobb gyakorlatok a kibertér vonatkozásában;
– a kibertér menedzseléséhez kapcsolódó szakmai képzések.
Egyébként az OEWG a tervek szerint ez év derekán fejezi be munkáját, míg a párhuzamos testület, a GGE várhatóan 2021 nyarán végzi be mandátumát.

A fenti fő- és kiegészítő témák vizsgálatában elért szakmai előrehaladások bemutatására és megvitatására a 2020. február 10-14-én esedékes második teljes ülésen kerül majd sor, amit New Yorkban, a Világszervezet székhelyén rendeznek meg.
Az illetékes ENSZ hivatal webhelyéről letölthetők a tervezett ülésszak menetrendjével, illetve az ülés tartalmával, a közzéteendő határozattal kapcsolatos menetrendek, háttéranyagok, illetve határozat-vázlatok:
Open-ended Working Group; United Nations Office of Disarmament Affairs

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Magas szintű tanácskozás a kiberbiztonság geopolitikai összefüggéseiről Firenzében

Éppen egy hete, január 20-án nyilvános fórumtanácskozást rendezett az Európai Egyetemi Intézet az olaszországi Firenzében. A jelentős európai kutatóintézeteket és agytrösztöket összefogó EU Cyber Direct projekt társszervezésében megvalósított eseményen azt igyekeztek körüljárni: az egyre konfrontatívabb geopolitikai térben hogyan kerül a digitális támadások frontvonalába a városok, régiók által fémjelzett társadalmi és igazgatási szint. A kulcsfontosságú kormányzati funkciók és szolgáltatások biztosítása egyre inkább digitális platformokon nyugszik, és ez közvetlenül befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét és munkáját. Az okos városok megjelenésével az igazgatás helyi (városi-, lokális-, regionális) szintjei és struktúrái egyre inkább a rosszindulatú kibercselekedetek frontvonalába kerülnek. A geopolitikai rivalizálások mellék (vagy éppen fő-) frontjaiként megjelenő kibertámadások, hacker-akciók is mind gyakrabban érintik a városi energiaszolgáltató-, közlekedési-, vagy távközlési infrastruktúrákat. A deklarált céljai szerint az EU kiberdiplomáciai törekvéseit támogatni hivatott EU Cyber Direct Projekt által feltett kérdés: az alsó (városi) szintekről egyre feljebb gyűrűző digitális kockázatok kezelésére hogyan lehetséges a felelősségi szintek ezekhez hozzárendelhető, „rétegzett elosztása” a helyi-, regionális és országos igazgatási szereplők között?
A reneszánsz építészet csodájának számító Palazzo Vecchio-ban rendezett tanácskozáson városvezetési és kutatóintézeti szakemberek mellett az ENSZ kiberbiztonsággal foglalkozó Nyílt végű Munkacsoportjának a tagjai tartottak beszédeket. Különösen nagy érdeklődéssel várták a résztvevők a téma egyik szakpolitika-alkotó központjának számító Finn Kiberfenyegetéseket Kutató Kiválósági Központ igazgatójának a felszólalását. Ugyanakkor a rendezvényen magas szakértői szinten képviseltette magát az Olasz Külügyminisztérium kiberbiztonságért felelős részlege is.
Public roundtable – Digital society in the age of great powers competition; European University Insitute; 2020. január 20.
EU Cyber Diplomacy and Resilience Clusters – EU Cyber Direct

Kínai nagykövetasszony látványos közösségi média kampánya: a digitális diplomácia iskolapéldája

Korábban több alkalommal is hírül adtuk már, hogy az elmúlt hónapok egyfajta látványos offenzívát hoztak a kínai digitális diplomáciában. A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma megnyitotta első hivatalos Twitter-fiókját, és aktív jelenlétével rövid idő alatt jelentős követői réteget gyűjtött magának. A kínai diplomácia aktív szereplői ugyanakkor egy ideje már afféle előőrsként mutatják az utat a nyilvánvalóan lassabban mozduló minisztériumi struktúráknak. Kínai nagykövetek, konzulok beosztott diplomaták az elmúlt egy-két évben mind erőteljesebb közösségi média jelenlétet építettek ki a globális közvélemény által használt közösségi platformokon (is), elsősorban a Twitteren. Digitális diplomáciával foglalkozó szakmai körökben most a Nepálba akkreditált kínai nagykövet médiaszereplése keltett figyelmet. Houn Yanqui nagykövetasszony ugyanis bizonyságát adta annak, hogy a kínaiak – rácáfolva a hosszú ideje terjedő sztereotípiákra – nem csupán másolni képesek, hanem eredeti, újító szellemmel nyúlnak a témákhoz – a digitális diplomácia területén is. A nagykövetasszony ugyanis, aki rendkívül aktív közösségi média jelenlétével eddig is bizonyságát adta annak, hogy tisztában van a modern médiaeszközök sajátos használati szabályaival (úgy is mint: rendszeres és gyakori jelentkezés a hírfolyamban; vizuális kísérőelemek bőséges használata; azonnali reflektálás a bejegyzésekre érkező közösségi kommentárokra), most sajátos poszt-sorozattal igyekezett pezsgést vinni a hivatalos politikától túlsúlyos hírfolyamába.

Színes, látványos kampányba kezdett Twitter-fiókján, egyértelműen az országimázs-építésre fókuszálva. Ellentétben azonban a szokványos gyakorlattal, amikor a külföldre akkreditált diplomaták, illetve állomáshelyeik közösségi média fiókjai saját országuk (tájaik, kultúrájuk, művészetük, vagy akár gasztronómiájuk) látványos exponálásával igyekeznek hazájuk ismertségét, kedveltségét előmozdítani a fogadó országok online közvéleményében, Houn Yanqui gondolt egyet, és éppen a fordítottját kezdte alkalmazni a szokványos országimázs gyakorlatnak! A fogadó ország, Nepál gyönyörű tájait, épületeit bemutató fotósorozatot posztolt közösségi média fiókján, ráadásul teljesen személyes vizuális „hangnemben”, már-már a hollywood-i celebritás folyóiratok beállításait idézve. Nyilván nem a hátrányok közé számított az sem, hogy a kínai diplomata egyszersmind rendkívül csinos és fotogén asszony is. A látszólag a fogadó országot, Nepált promotáló, rendkívül szép és ízléses fényképsorozat elementáris hatást váltott ki – a ténylegesen megcélzott közönség, azaz a fogadó Nepál digitális közösségeiben. A nagykövet Twitter-fiókját szinte elárasztották a helyi hozzászólók kommentárjai, a köszönet és a hálálkodás online hullámát zuhintva a diplomatára. A gyors elemzések azt mutatták, hogy ez az ügyesen végiggondolt, őszinte hangvétellel operáló digitális akció jelentősen javította Kína imázsát a nepáli közvéleményben. Tétje pedig, természetesen van a dolognak, hiszen a két nagyhatalmi rivális, India és Kína közé ékelt Nepál mindkét geopolitikai játékos figyelmének a fókuszában áll. Az akció pedig jól mutatja, hogy pofonegyszerű, de átgondolt eszközökkel hatalmas mértékben járulhat hozzá egy ország digitális diplomáciája az átfogó külpolitikai célok érvényesítéséhez.
Chinese envoy encourages Nepal tourism in stunning social media post; Abhishek G. Bhaya; CGTN News; 2020. január 7.

Geopolitika a kiberháborúk korában – ausztrál szemmel

Látóterünket óhatatlanul uralják az Európához, Amerikához és persze a Közel-Kelethez kapcsolódó geopolitikai, digitális diplomáciai hírek. Pedig jó, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a rohamtempóban formálódó multipoláris világrend egyik fő ütközőzónája Kína és a csendes-óceáni világ angolszász kulcsbázisának számító Ausztrália között húzódik. A konfliktusok dimenziója itt is (mint a többi feljebb említett „hadszíntéren” is) egyre gyakrabban a kibertér. Ausztrál szakértők most megkongatták a vészharangot: a hatalmas kontinens-ország nemzetbiztonságát egyre erőteljesebben fenyegetik a védelmi-, általában vett kormányzati- és kereskedelemi infrastruktúrák ellen indított digitális támadások. Ráadásul biztosra veszik azt is: a Mesterséges Intelligencia fejlesztések ma még egyelőre beláthatatlan módon és mélységben, de gyökeresen forradalmasíthatják majd a kiberhadviselést, annak offenzív és defenzív oldalát egyaránt.
A növekvő fenyegetést felismerve az ausztrál kormányzat 2017-ben felállított a honvédelmi tárcán belül egy Információs Hadviselési Osztályt, hatáskörébe utalva a kibervédelem kérdései mellett a digitális támadó kapacitások fejlesztését is. Ennek ellenére azonban a kormányzati és politikai struktúrák elleni támadások tovább szaporodtak Ausztráliában, és ezen a téren a 2019-es év különösen figyelemre méltónak bizonyult (a Parlament rendszereit ért kibertámadással).
Geopolitics in the age of cyber warfare; Eddie Stefanescu; Australian Defence Magazine; 2020. január 23.

Katari közdiplomáciai konferencia: terítéken a közösségi médiában rejlő potenciál

A múlt héten Katarban megrendezett Globális Közdiplomáciai Hálózat konferencia egyik „fiókrendezvényeként” került sor a közösségi média diplomáciai célú alkalmazási lehetőségeinek megvitatására egy ifjúsági munkaértekezlet keretében. A Katari Egyetem hallgatói, illetve a térség fiatal média szakemberei részvételével szervezett workshop hat panelbe szervezve igyekezett megvitatni a digitális és mobil technológiák külpolitikai célú alkalmazásában rejlő lehetőségeket és egyben kockázatokat is. Az egyes értekezletcsoportok igyekeztek körüljárni a (digitális) közdiplomácia általános problémát, illetve specifikusan a digitális diplomácia és a hagyományos külügyi funkciók kapcsolódásait. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a kibertér geopolitikája is, illetve a kiberbiztonság ma már szinte megkerülhetetlen kérdése. A szakmai beszélgetések kiemelt fókuszterületét jelentette ugyanakkor a közösségi média platformok diplomáciai alkalmazásának témája. Az átfogó workshopot egy brainstorming-alapú munkaértekezlet zárta, amelynek kitűzött célja az volt, hogy a munkamegbeszéléseken felmerülő szempontok figyelembe vételével, konkrét, működő közösségi média platformokat, mobil alkalmazásokat dolgozzanak ki – egyelőre nyilván csak elvi prototípusként – a térség fiatal szakmai közösségeinek oktatási, tudományos közdiplomáciai hálózatosodásának elősegítésére.
A rendezvény jól mutatja, hogy – a digitális IKT-technológiák társadalmi használatának számottevő növekedésével párhuzamosan – a Közel-Kelet, és szűkebben a geopolitikai szempontból mindig is érzékeny helyzetben levő Öböl-menti államok diplomáciái is mind erőteljesebben érdeklődnek a digitális eszköztár külügyi alkalmazásában rejlő lehetőségek iránt.
Public Diplomacy Conference holds workshop on social media; The Peninsula; 2020. január 22.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. január 20-január 24.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Eljárást megindító felhívás

Vezetékes távközlési szolgáltatás (2)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal
Vezetékes távközlési szolgáltatás nyújtása szolgáltatási szerződés keretében Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata költségvetési intézményei, valamint gazdasági társasága részére.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/15
Közzététel dátuma: 2020.01.22.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.03.
InFoRex Integrált Treasury informatika szoftverrendszer támogatása
Lásd bővebben

Ajánlati/Részvételi felhívás

„MoLaRi rendszer üzemeltetése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/13
Közzététel dátuma: 2020.01.20.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.26.
165 település vonatkozásában több mint 1000 végpontból álló Monitoring és Lakossági Riasztó rendszer és a BM OKF egyéb, iparbiztonsági távmérő hálózatainak üzemeltetése körébe eső feladatok elvégzése, különös tekintettel a végponti és központi feladatokra:
* Monitoring szolgáltatás
* RTH Monitoring szolgáltatás
* Lakossági riasztó szolgáltatás
* Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) felügyeleti szolgáltatás
* Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: MKI) felügyeleti szolgáltatás
* RTH felügyeleti szolgáltatás
* Üzemi kijelző szolgáltatás
* Rendszermenedzsment szolgáltatás
* Opcionálisan: LTRR felügyeleti szolgáltatás
Lásd bővebben

Országos EDR rádiótechnikai hálózatmérés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/13
Közzététel dátuma: 2020.01.20.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő 2020.02.20.
Országos EDR rádiótechnikai hálózatmérés – Országos (Magyarország alapterülete: 93 ezer km2) EDR rádiós ellátottság kültéri mérése négy mérési szakaszban:
1. Az első mérési szakasz: Az elmúlt években Pro-M Zrt. saját forrásból végzett EDR TETRA rádióhálózat lefedettségfejlesztésben érintett területeinek célzott mérése, melynek része a fejlesztésben érintett államhatár menti területek célzott-, illetve visszaellenőrző mérése is.
A mérés 18 magyarországi megye 489 db közigazgatási egységekben meghatározott területét foglalja magába.
2. A második mérési szakasz: A főváros EDR lefedettségének mérése, az elérhető szolgáltatási minőség ellenőrzése
A mérés 23 db budapesti kerületet és az agglomeráció 111 db település közigazgatási egységét (3,5 ezer km2 ) foglalja magába.
3. A harmadik mérési szakasz: A keleti országrész megyéinek, közigazgatási egységeinek mérése, az elérhető szolgáltatási minőség ellenőrzése.
A mérés 10 db magyarországi megye – Nógrád, Pest, Bács- Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye – teljes mérését foglalja magába (összesen 33.8 ezer km2).
4. A negyedik mérési szakasz: A nyugati országrész megyéinek, közigazgatási egységeinek mérése, az elérhető szolgáltatási minőség ellenőrzése .
A mérés 9 db magyarországi megye – Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Somogy, Vas és Zala megye – teljes mérését foglalja magába (összesen 55,7 ezer km2).
Lásd bővebben

Informatikai, elektronikus eszközök GINOP, EFOP II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/15
Közzététel dátuma: 2020.01.22.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.20.
EFOP és GINOP pályázatok megvalósításához szükséges informatikai és egyéb elektronikus eszközök beszerzése II.
Hivatkozási szám: 2/Ny/2020/SZTE
Lásd bővebben

Felhívás- GSM-R 2 projekt NOBO, DEBO eljárások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/16
Közzététel dátuma: 2020.01.23.
Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.24.
Megbízási szerződés „Az Európai Parlament és a Tanács 2016/797/EK Irányelve, illetve a 30/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerinti EK (NoBo) és NSZ (DeBo) hitelesítési eljárás lefolytatása a GSM-R rendszer 2. ütem projekt esetében”
Lásd később

Meglévő IBM licencek terméktámogatása (ISUP2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/16
Közzététel dátuma: 2020.01.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.19.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő IBM szoftverlicencekhez kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói – vagy azzal egyenértékű – terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 1191 db árlista sor képezi.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (érték áfa nélkül): 2.600.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő Oracle licencek terméktámogatása (OSUP20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/16
Közzététel dátuma: 2020.01.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.20.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő Oracle szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói – vagy azzal egyenértékű – terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 3542 db árlista sor képezi.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (érték áfa nélkül): 7.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő SAS licencek megújítása és támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/16
Közzététel dátuma: 2020.01.23.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.02.20.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő SAS szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó emelt szintű konzultációs és gyártói – vagy azzal egyenértékű – terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 1549 db árlista sor képezi.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (érték áfa nélkül): 520.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató – Szoftver licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/17
Közzététel dátuma: 2020.01.24.
Ajánlatkérő: Budaörs Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.926.970,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató_Online monitoring
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/13
Közzététel dátuma: 2020.01.20
.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Neticle Labs Korlátolt felelősségű társaság
Adatszolgáltatás beszerzése, rendszeres kulcsszavas keresés végrehajtása a magyar weben 3 éves időtartamra:
– Ajánlatkérő által előre megadott kulcsszavakkal (250 db),
– A keresésnek ki kell terjednie a hírportálokra, blogokra, fórumokra és közösségi média oldalakra,
– Az eredménylista frissítése hetente történik.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.970.000,- Ft
Lásd bővebben

IBM gyártói szoftver licence támogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
BM gyártói szoftver licence támogatás beszerzése (ELA)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.820.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobilszolgáltatás mérő rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: WANDEL-SERVICES SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELOSSÉGŰ TÁRSASÁG
Ajánlatkérő mobilszolgáltatás mérő rendszerének a hardver és szoftver részegységeinek cseréje újabb egységek beszerzésével (szállításával és üzembe helyezésével), keretmegállapodás szerinti közvetlen megrendelések útján
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 545.000,- EUR
Lásd bővebben

Eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: Autisták Országos Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
EFOP-1.1.5-17-2017-00007 projekt megvalósításához kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek, illetve kommunikációs eszközök szállítása
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.091.798,- Ft
Lásd bővebben

QSCDtanúsítvány megújítás, dokumentum, előkészítés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: ID&Trust Korlátolt Felelősségű Társaság
A QSCD tanúsítvány megújítása, dokumentumok, előkészítés a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Ajánlattevő feladata az eSZIG kártyaprofilt támogató IDentity Applet Suite Version 3.2 azonosítójú alkalmazás és az NXP J2E120_M65/J3E120_M65/J2E082 M65/J3E082 M65 v2,4,2 R3 Secure Smart Card Controller, MALE tanúsításának lebonyolításához kapcsolódóan az alábbi feladatok elvégzése, közreműködve a független tanúsító szervezettel szoros együttműködésben:
* Az eIDAS megfelelőséghez kapcsolódó dokumentumok előkészítése – ISO/IEC 15408 Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés szempontjai szabványban előírt dokumentáció, EN 419211-2:2013 Védelmi Profilnak megfelelő dokumentáció – Biztonságos aláírás-létrehozó eszköz védelmi profilja;
* az értékeléshez szükséges tesztesetek, teszt jegyzőkönyvek előkészítése, a tesztek elvégzéséhez szükséges egyéb feltételek, és a teszteléshez szükséges bemenő és kimenő állományok biztosítása – EAL4+ (AVA_VAN.5) értékelési szintnek megfelelő, és az előző pontban megjelölt szabvány és profil előírásai szerint;
* QSCD értékelés és tanúsítás során a közreműködés a független tanúsító szervezettel – ISO/IEC 18045:2008 Informatika – Biztonságtechnika – Az informatikai biztonságértékelés módszertan szerint;
* Egyéb az értékeléshez szükséges dokumentumok elkészítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben
[QSCD: qualified signature creation device. Szerk.]

CANON multifunkciós berendezések üzemeltetése-746
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Az ajánlatkérő üzemeltetési területein működő CANON típusú multifunkciós berendezések teljes körű üzemeltetése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 20.000.000,- Ft
Lásd bővebben

TÁER – IKSZR Data Center továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/15
Közzététel dátuma: 2020.01.22.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: GVSX Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Jelen eljárás vállalkozási szerződés megkötésére irányul, amelynek célja a Budapest Közút Zrt. által létrehozott Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer (IKSZR) részét képező, és Ajánlatkérő közlekedésszervezési, illetve hatósági feladatait támogató moduljait magába foglaló FÖRI Data Center továbbfejlesztése.
Jelenleg fizikailag is külön-külön helyszíneken – a Budapest Közút Zrt. Szabó Ervin téri objektumában, illetve a FÖRI Akadémia utcai szervertermében – működik az IKSZR rendszer, és a logikai elkülönítés mellett fizikai szétválasztással is biztosítottá vált mára, hogy mindkét szervezet csak olyan információk birtokába kerülhessen, amelyeket számára a jogszabály és a célhoz kötöttség elve lehetővé tesz.
A FÖRI IKSZR Data Center központi alapfunkciói tehát biztosítják egy fővárosi szintű, kiterjedt forgalmi menedzsment rendszer kialakítását, azonban az egyes speciális, közlekedésbiztonsági központi funkciók tekintetében indokolt a rendszer továbbfejlesztése, kiterjesztése.
A fejlesztéssel kiemelt cél Budapest közbiztonságának védelme, a közlekedésbiztonsági feltételek javítása, meghatározott közfeladatok magasabb szintű ellátásának elősegítése, a kritikus pontokon történő mielőbbi közlekedésbiztonsági beavatkozások megvalósításával a gyorshajtási és piros lámpás áthajtási cselekmények visszaszorítása, ezért a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) által létrehozott FÖRI IKSZR (Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszer) Data Center rendszert képessé kell tenni a célzott közlekedési szabályszegések adatainak rögzítésére és azoknak az ORFK által üzemeltetett Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszer (KAFIR) számára történő átadására. A meghatározott célok elérése érdekében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) és a Budapest Közút Zrt – Budapest Főváros Közgyűlésének 2019. május 29-én hozott 1458/2017. (X. 25.) Főv. Kgy. határozata alapján – az IKSZR rendszer bővítésére irányuló együttműködési és forrásmegosztási megállapodást kötött.
Ennek során az alábbi fejlesztések kerülnek megvalósításra jelen eljárás keretében:
– FÖRI IKSZR Data Center sebességmérő és piros lámpás áthaladást ellenőrző központi rendszer fejlesztése,
– FÖRI IKSZR Data Center – KAFIR interfész implementálása (együttesen Fejlesztési feladatok)
– Budapest, XIII. kerület, Váci út 169. szám előtti útszakaszon megvalósuló műszaki teszt platform (2*3 sávos mérőpont és szerkezetének) kialakítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 136.610.760,- Ft
Lásd bővebben

QSCD tanúsítvány megújítása,értékelés és tanúsítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/16
Közzététel dátuma: 2020.01.23.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: MATRIX Vizsgáló, Ellenőrző és Tanúsító Kft.
QSCD tanúsítvány megújítása, értékelés és tanúsítás
QSCD tanúsítvány megújítása, értékelés és tanúsítás az alábbiak szerint:
Ajánlattevő feladata az eSZIG (kártyaprofilt támogató IDentity Applet Suite Version 3.2 azonosítójú alkalmazás és az NXP J2E120_M65/J3E120_M65/J2E082 M65/J3E082 M65 v2,4,2 R3 Secure Smart Card Controller) – mint szoftver és hardver elemből álló egység – MALE megfelelőség tanúsításának lebonyolítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 140.100.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

BvOP KF és PME modul bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/13
Közzététel dátuma: 2020.01.20.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Alkalmazásfejlesztés, FANY rendszerben szolgáltatások nyomon követése érdekében és a KEK rendszerhez kapcsolódóan – BvOP KF és PME modul bővítése a műszaki leírásban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 23.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Call Center/2019.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/17
Közzététel dátuma: 2020.01.24.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő feladata a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározottak szerint:
(A) Call center és hangrögzítő rendszer bevezetése,
(B) A bevezetett call center és hangrögzítő rendszer havi üzemeltetése 12 hónap határozott időtartamban,
(C) A bevezetett call center és hangrögzítő rendszer tekintetében eseti fejlesztési feladatok ellátása Ajánlatkérő eseti megrendelései alapján.
A fentiek szerinti szolgáltatást Ajánlatkérő 18 darab ügyfélszolgálati irodája, az Ajánlatkérő tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó Nemzeti Mobilfizetési Zrt. call centere tekintetében és az Ajánlatkérő II.1.6. pontja szerinti székhelyén kell nyújtani.
Ajánlatkérő call centerében havonta nagyságrendileg 10.000 darab hívás, a személyes ügyfélszolgálati hangrögzítő rendszerében havonta nagyságrendileg 10.000 darab hívás ügyintézésre kerül sor.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás az Ajánlatkérő rendelkezésére álló egyetlen ajánlat bírálata és értékelése nélkül eredménytelen tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés második mondatában foglaltakra figyelemmel arra, hogy az egyetlen ajánlatot tevő Bravonet Kft. ajánlattevő által megajánlott nettó 52.649.536 Ft egyösszegű nettó ajánlati ár meghaladja az ajánlatkérő rendelkezésére álló – a bontási jegyzőkönyvben nettó 17.600.000 Ft-ban rögzített – anyagi fedezet összegét.
Lásd bővebben

NEXON HR-gazdálkodási rendszer supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/17
Közzététel dátuma: 2020.01.24.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
A közbeszerzés tárgya: Vállalkozási keretszerződés keretében az MTVA meglévő NEXON humánerőforrás gazdálkodási rendszerének supportja a szerződéskötéstől számított 12 hónapra, de legkésőbb 2020.12.31-ig 9.990.000,- Ft keretösszegben, valamint 5.000.000,- Ft keretösszegben a jelenlegi rendszerhez kapcsolódó eseti fejlesztési és rendszertámogatási feladatok ellátása (opció), figyelembe véve az új NEXON4 verzió jövőbeni bevezetésének lehetőségét az alábbiakban meghatározottak szerint.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be.
Lásd bővebben

Médiaügynökségi szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/14
Közzététel dátuma: 2020.01.21.
Ajánlatkérő: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
Vállalkozási szerződés keretében “Médiaügynökségi szolgáltatások beszerzése” az alábbiak szerint:
Az AK hirdetéseinek és PR-anyagainak megjelentetése a nyomtatott, az elektronikus és közterületi médiában, médiavásárlás belföldön és külföldön, szükség esetén médiatervezés a rendelkezésre álló nettó 200.000.000.- Ft keretösszeg erejéig.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
Befejezetlen eljárással kapcsolatos információ
A szerződés/tétel nem került odaítélésre
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
További információk:
A Közbeszerzés Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága 2019. december 31-én D 562./10/2019. sz határozatában megsemmisítette az ajánlatkérő korábbi döntéseit, a 2019. október 15-én közzétett ajánlattételi felhívását és a dokumentáció részeként publikált „Közbeszerzési Dokumentációját” is.
Lásd bővebben

Térinformatikai szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/16
Közzététel dátuma: 2020.01.23.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő és mint vevő részére összesen 27 db térinformatikai offline szerkesztő szoftver beszerzése.
A térinformatikai offline szerkesztő szoftverrel szemben támasztott követelmények: A pilóta nélküli légijárművekkel készített videó és képanyagok feldolgozásához alkalmas offline szoftver elsősorban desktop környezetben történő használathoz. Ennek a fotogrammatikai szoftvernek képesnek kell lennie 3D pontfelhők generálására, georektifikált ortomozaikok készítésére megfelelő képkockák felhasználásával, mindezt a helyi számítógép erőforrásait felhasználva (offline módon) távoli szerver, vagy egyéb (távoli) számítási kapacitás nélkül.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A tárgyi közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdésének a) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Tudásvákuum, mint az e-közigazgatási innováció kudarcának gyakori oka

„A Government Information Quarterly 2020. évi 1. számában a „Knowledge vacuum: An organizational learning dynamic of how e-government innovations fail” címmel megjelent tanulmány új magyarázatot ad azokra az esetekre, amikor az e-közigazgatási innovációs kezdeményezések kudarccal végződnek. Pontosabban: új fogalmi keretet alkot a lehetséges magyarázatok értelmezésére. Mint rámutatnak, az elmúlt évtizedekben a közintézmények hatékonyságának növelésére irányuló e-közigazgatási innovációs kezdeményezések gyakran nem értek fel a polgárok, a jogalkotók vagy a szervezetek elvárásaihoz. Ilyenkor az elégtelen tervezéstől a nem megfelelő megvalósításig számos lehetséges magyarázat merül fel a kudarc magyarázatára, de az okok mögötti átfogó dinamikát magyarázó elméleti keret megalkotása továbbra is megoldandó feladatot jelentett.

Az elvárt, de nem realizálódott előnyök értelmezésének továbbfejlesztésére a szerzők új fogalmi keretet alkottak, aminek a középpontjába a tudásvákuumnak helyezték. A modell a túlhajtott felfedezés és a szervezeti tehetetlenség kölcsönhatásából fakadó szervezeti feltételekből vezeti le azt a feszültséget és az ebből fakadó ördögi kört, amely a gyenge teljesítményhez és annak újratermelődéséhez vezet. A koncepció bevezetéseként áttekintik az e-közigazgatás fejlődésének rövid történetét, valamint ennek során azokat a tényezőket, amelyek a sikerhez vagy a kudarchoz vezettek az e-közigazgatási innovációk során. Ennek tanulságaiból vezetik le fogalmi keretüket, majd ennek illusztrálására egy esettanulmányban alkalmazzák a koncepciót egy adott e-közigazgatási innovációs kudarc leírására. A tanulmány végén összefoglalják az elméleti és gyakorlati következményeket, további vitát és kutatást ösztönözve a tárgyban.

A következőkben összefoglaljuk a szerzők által javasolt, a belső dinamikára fókuszáló fogalmi keretet a tudásvákuum értelmezésére. A koncepció a különböző szerkezeti és viselkedési tényező közötti kölcsönhatásokat hangsúlyozza, amelyek többnyire inkább negatív, mint pozitív irányba befolyásolják a folyamatokat. Ezek a tényezők vagy hajtóerőt hoznak létre a felfedezés (keresés, variálás, kockázatvállalás, kísérletezés, játék, rugalmasság, felfedezés, innováció) irányába, vagy visszahúzó erőt ezzel szemben. Míg az innováció a szervezetet olyan új területek felé tolja, ahol az alkalmazottak nincsenek felruházva a megfelelő tudással, addig a visszahúzó erők arra késztetik a szervezetet, hogy az a korábbi határok között maradjon. Az innovációhoz szükséges és a meglévő tudás közötti eltérés frusztrálóan hat az alkalmazottakra. A hajtóerők és visszahúzóerők közötti feszültség egyaránt hat a strukturális és a magatartási szinten, gyakran generálva ezzel jelentős tudásdeficitet.
Egy egyszerű tanulási folyamat során keletkező tudáshiány rövid távon jelentkezik, és a tanulás folyamán jobbára eltűnik. Ezzel szemben a koncepcióban vázolt tudásvákuum akkor lép fel, ha több innovációs kísérlet követi egymást vagy folyik egymással párhuzamosan, a feladat összetettségének növelésével együtt. Ezt az egyszerű tudáshiánnyal ellentétben nem lehet egyszerűen képzéssel vagy tréningekkel orvosolni.

A következő ábra összefoglalja tudásvákuum fogalmi keretét az azt létrehozó létrehozó dinamikával együtt. Az előzményeket a heterogén új kormányzati reformtörekvések, a technológiai fejlődés, az innovációval kapcsolatos vezetői attitűd és az állampolgári szükségletek jelentik. A túlhajtott felfedezés felé vezető hajtóerőket az e-közigazgatási kezdeményezések heterogenitása és a korai felülvizsgálat jelentik strukturális szinten, a közigazgatási vezetők innováció iránti elfogultságával és a politikai nyomásra adott idő előtti válaszokkal együtt. A szervezeti tehetetlenségből fakadó visszahúzó erők az alkalmazottak frusztrációjából és ellenállásából fakadnak. A nyilak a tényezők közötti dinamikus kapcsolatot jelzik. Az alacsony teljesítményből politikai nyomás keletkezik, ami idő előtti felülvizsgálatot eredményez, növelve a tudásdeficitet és az alkalmazottak frusztrációját, ami még alacsonyabb teljesítményhez vezet. Az ördögi kör ezután vagy folytatódik negatív spirálként, vagy az innováció elvetéséhez vezet.

Az ábrán a szürke mező jelzi a tudásvákuum ördögi körét. A vastagon keretezett mezők jelentik a strukturális tényezőket, a vékonyabb keretűek a viselkedési tényezőket. A vékonyabb nyilak a szokásos korai hibákat jelzik, míg a vastagabb nyilak az ördögi kör dinamikájából fakadnak.
A szerzők szándéka szerint nem egy ellenérvrendszert akartak felállítani az e-közigazgatási innovációval kapcsolatos eddigi kutatási eredményekkel szemben, hanem – a tanulás dinamikáját helyezve a középpontba – az innováció és annak megvalósításának dinamikus természetére kívánnak elméleti magyarázatot adni. Végül a szerzők megjegyzik: fogalmi keretük nem csak az e-közigazgatási, hanem más típusú innovációk értelmezésére is alkalmas lehet.”

Forrás:
Knowledge vacuum: An organizational learning dynamic of how e-government innovations fail; Taehyon Choia, Susan Meyers Chandler; Government Information Quarterly; DOI https://doi.org/10.1016/j.giq.2019.101416; Volume 37, Issue 1; 2020. január (szabad hozzáférésű a cikk)

Kevésbé hat negatívan a gyerekekre a digitális technika

„Új tanulmányok azt támasztják alá, hogy a különböző készülékeknek nincs annyi negatív hatásuk, mint ahogy azt korábban gondolták.

Az elmúlt években a szakemberek azt gyanították, hogy például az okostelefonok és egyéb elektronikus eszközök a felelősek azért, hogy a fiataloknál szorongás, depresszió, alvászavar és önbizalomhiány alakul ki. Most két olyan tudományos anyag is megjelent, amelyek cáfolják mindezt, sőt, a készítők azt állították, hogy a digitális technikák mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai olyan minimálisak, hogy alig értékelhetők.

Amy Orben, a Cambridge-i Egyetem pszichológusa a metaelemzésében azt írta, hogy az eddigi tanulmányok nem tettek különbséget abban a tekintetben, hogy a gyerekek milyen tartalmakat fogyasztanak. Holott nagyon is fontos szerepet játszik az, hogy a digitális technikák használatáról általában van szó vagy például csak a közösségi médiák alkalmazásáról. Ráadásul nem lehet kimutatni az egyenes összefüggést a digitális technika és az egészség között.

Vannak tisztázandó kérdések, például, hogy egy fiatal egész nap az Instagramon az influenszerek fotóit nézi és ettől elmegy az önbizalma vagy pont az önbizalomhiánya miatt próbál meg tippeket szerezni a platformon. A szakember szerint éppen ezért sokkal célzottabb kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy melyik digitális technika pontosan hogyan hat a fiatalokra és milyen szerepet játszanak más tényezők. A neveltetés, a klímaváltozástól való félelem vagy egy bizonytalan gazdasági helyzet ugyanis éppúgy szerepet játszhatnak a szorongás vagy a depresszió kialakulásában.

Candice L. Odgers és Michaeline R. Jensen szintén azt taglalták a tanulmányukban, hogy azért is meg kell változtatnia kutatásokat, mert a területen jelenleg alig vannak értékelhető eredmények. Az ő eredményeik azt mutatták, hogy a digitális tér és annak hatásai túl összetettek, ráadásul gyorsan változnak és különböző jellegűek, így nem is lehet azokat teljesen megérteni. Ez annak ellenére is igaz, hogy a korábbi segítségek az online tevékenységek esetén is hatékonynak bizonyultak. ”

Forrás:
Kevésbé hat negatívan a gyerekekre a digitális technika; SG.hu; 2020. január 24.
Teenagers, screens and social media: a narrative review of reviews and key studies; Amy Orben; Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology; DOI: https://doi.org/10.1007/s00127-019-01825-4; 2020 (szabadon hozzáférhető cikk)
Annual Research Review: Adolescent mental health in the digital age: facts, fears, and future directions; Candice L. Odgers, Michaeline R. Jensen; The Journal of Child Psychology and Psychiatry; DOI https://doi.org/10.1111/jcpp.13190; 2020. január 17. (szabadon hozzáférhető cikk)

Fehér Könyv – Módszertani útmutató a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez

„…A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia 2017-2025 a Digitális Nemzet Fejlesztési Program keretében készült, amelynek egyik fő célja, hogy a közgyűjtemények – könyvtárak, múzeumok, levéltárak és audiovizuális archívumok – az állampolgárok számára minél szélesebb körben tegyék hozzáférhetővé anyagaikat elektronikus formában az eddigi, elsősorban állományvédelmi, digitalizálás helyett…Stratégiai célunk, hogy a közös kulturális értékeink megismerhetővé és közkinccsé válhassanak, és használatuk épüljön be a mindennapjainkba a 21. századi technológia segítségével.


Terveink szerint, a közgyűjtemények anyagát egy olyan nemzeti közgyűjteményi online keresőrendszerben tesszük elérhetővé, amelynek alapja az együttműködést biztosító egységes, könnyen kezelhető adat-nyilvántartási rendszer létrehozása. A keresőrendszer megvalósítására jön létre a Nemzeti Adattár Projekt. Az együttműködő intézmények ebben a rendszerben továbbra is maguk kezelik és rendszerezik, dolgozzák fel és teszik hozzáférhetővé gyűjteményeiket. Az Adattár egy keresőoldal, ennek következtében a létrehozott tartalmakhoz fűződő jogkezelési kontroll továbbra is az egyes intézmények hatáskörében marad. Jelen kiadvány – a Fehér Könyv – célja, hogy a közgyűjtemények azonos irányelvek mentén, közös módszertan alapján digitalizálják és tegyék online elérhetővé felhalmozott értékeiket annak érdekében, hogy a közös keresőrendszerben – a hatályos jogi szabályozásoknak megfelelően – a különféle digitális tartalmak tematikus keresése bárki számára lehetővé váljék. A Fehér Könyv létrehozásában közreműködő kollégák a hatékony keresés érdekében nemzetközileg is alkalmazott, közös szabványokon alapuló meta-adatkészletet dolgoztak ki, amelyet közgyűjteményeink azonos módon használhatnak fel. A kiadvány online-formáját annak érdekében és úgy alkottuk meg, hogy élő anyagént folyamatosan reagálhasson a szabványok és a technológia gyors változásaira. Célunk, hogy a digitális kiadvány segítségével lehetőséget teremtsünk a szakértők számára a legújabb technológiai és módszertani információk és eredmények beemelésére tudományos területükre…”

Forrás:
Fehér Könyv – Módszertani útmutató a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez; Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából; 2019 (PDF)
Lásd még: A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében elkészült a Fehér Könyv; Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ; 2019. december 6.

Törvények, rendeletek

Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke 2019. IV. negyedév

Forrás:
Önkormányzatok elektronikus hatásköri jegyzéke 2019. IV. negyedév; Belügyminisztérium; 2020. január 21. (ZIP)