Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2021. november 15.

  • 19/2021. (XI. 13.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről és ellenőrzési rendjéről
    Nemzeti Jogszabálytár
    Hivatalos Értesítő; 2021. évi 56. szám; 2021. november 13.; 4830-4831. o. (PDF)
  • 611/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről szóló 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 201. szám; 2021. november 8.; 9195. o. (PDF)
  • 612/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 201. szám; 2021. november 8.; 9196. o. (PDF)
  • 613/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő szabályok megállapításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 201. szám; 2021. november 8.; 9196-9198. o. (PDF)
  • 614/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet az egyes kultúrafinanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 201. szám; 2021. november 8.; 9198-9199. o. (PDF)
  • 615/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megrendezésével összefüggő eltérő veszélyhelyzeti szabályokról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 201. szám; 2021. november 8.; 9199-9200. o. (PDF)
  • 616/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 201. szám; 2021. november 8.; 9201. o. (PDF)

Finnország aktív részvétele az európai adatgazdaság kiépítésében

„Finnország jól vesz részt az adatgazdaság fejlesztése érdekében Európában végzett munkában. Ezek a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium által közzétett, az adatterekről szóló tanulmány következtetései. Az adatterek a társadalmak és az adatalapú gazdaság digitális átalakulásának részét képezik.

„Adattér”: szereplők vagy rendszerek hálózata, amelyet az adatok nyílt megosztása és cseréje céljából hoztak létre, és amely közösen elfogadott elvek és szabályok alapján működik. Az adatok megosztását és felhasználását elősegítő ilyen adatterek fejlesztése folyamatban van, például a közlekedési, az egészségügyi, az energia- és a mezőgazdasági ágazatban, valamint a közszférában. Az adattereket a különböző ágazatok közötti interoperabilitás kiépítésére is használni fogják.

Az adatterekről szóló tanulmány koncepcióként vizsgálja az adatteret, kifejti annak elveit és működését, és felsorolja egy jó adattér tulajdonságait. A tanulmány megvizsgálja továbbá az Európában és Finnországban jelenleg folyó fejlesztési munkát, az előkészítés alatt álló projekteket és a szabványosítási folyamatokat.

A tanulmány szerint a finn projektek jól vesznek részt az európai adatterek fejlesztésével kapcsolatos munkában. Most fontos biztosítani, hogy a finnek is aktívak legyenek az uniós adattérprojektekben és a kapcsolódó finanszírozási kérelmekben.

A minisztérium felhasználja a tanulmány eredményeit az adatok felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítése és az uniós folyamatok befolyásolására irányuló munka során, valamint a magánélet védelmével, valamint a közlekedési és kommunikációs szolgáltatások biztonságával és titkosságával kapcsolatos kérdések előkészítéséhez. A cél olyan felhatalmazó rendelet elfogadása, amely elősegíti az adatokhoz való hozzáférést, és ezáltal javítja az adatalapú vállalatok működési környezetét.

Az adatterek a nyílt piaci adatinfrastruktúrát valósítják meg

A tanulmány azt mutatja, hogy széles körű nemzetközi konszenzus alakult ki az adatokhoz való méltányos és igazságos hozzáférés és az adatok megosztásának szükségességével kapcsolatban. Ezt az adatterek fejlesztésének felgyorsítására kell felhasználni.

A tanulmány szerint az európai adattereket használó szereplők a kísérletektől és az általános elvek meghatározásától az ipari célú terek széles körű bevezetése felé mozdulnak el.

Az Európai Bizottság az adatok felhasználásán alapuló digitális belső piac fejlődését is ösztönzi. A Bizottság számos olyan jogi aktust készít elő, amelyek fontosak a digitális működési környezet szempontjából, és amelyek célja az adatok megosztásának és felhasználásának egyértelművé tétele. A folyamat során kiemelt kulcsfontosságú elemek közé tartozik az adatokhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés és azok felhasználhatósága, valamint a MyData elvek, amelyek lehetővé teszik az emberek számára a rájuk vonatkozó adatok ellenőrzését.

A tanulmány szerint az adatok felhasználásának az európai társadalom és szabályozás célkitűzésein alapuló megközelítése ellentétes az adatokat felhasználó nagyvállalatok működési modelljével. A jövőben nagyon valószínűen megfelelőbb lenne, ha az adatgazdaságot az európai és amerikai szereplők kiegyensúlyozott együttműködési modellje alapján építenék ki.

Az „Adatterek helyzete” című vizsgálati jelentést a Finnország Közlekedési és Hírközlési Minisztériuma által 2021. november 8-én szervezett adatgazdasági fórumon tették közzé. A jelentés angol nyelven készült, és elérhető a kormányzati projektekre vonatkozó információk portálján. A tanulmányt a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium rendelte meg, és a 1001 Lakes készítette.”

Forrás:
Study: Finland active in developing data economy; Ministry of Transport and Communications; 2021. november 8.
Lásd még: State of Data Spaces, October 2021; Ministry of Transport and Communications; 2021. november 4. (PDF)
1001 Lakes
Európai adatstratégia; Európai Bizottság, 2019-2024-es prioritások
Háttér: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai adatkormányzásról (Adatkormányzási rendelet) COM/2020/767 final; EUR-Lex; 2020. november 11.

Közigazgatás, politika

Társadalmi egyeztetésen a rendkívül népszerű Gyorsítósáv pályázat újabb felhívása

„A ma megkezdődő társadalmi egyeztetést követően akár már novemberben megjelenhet a rendkívül népszerű Gyorsítósáv pályázat újabb felhívása – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese emlékeztetett: az első körben nyertes projektekben közel hárommilliárd forintos támogatással hazai egyetemek és vállalkozások tudáskapacitásából, szellemi tulajdonából állítanak elő magas hozzáadott értékű új termékeket és eljárásokat. A tárca a tömeges piaci igények és a pályázatok kiváló szakmai színvonala miatt jelentősen megemelt keretösszeget szán az idei fordulóra.

A Gyorsítósáv pályázatot tavaly szeptemberben írta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kiemelkedő növekedésre és jelentős hozzáadott értékek felmutatására képes hazai cégek számára. A hárommilliárdos keretből az idén nyáron megszületett döntések nyomán húsz spin-off vállalkozás valósíthat meg piacorientált egészségipari fejlesztéseket egyebek mellett az intelligens sejtdiagnosztika és a bőrrák innovatív kezelése területén. Támogatást nyert egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást segítő kvantumkémiai szimulációs szoftver megalkotása is.

Az új felhívás társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete az NKFI Hivatal honlapján érhető el. Változatlanul a jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező, üzletileg hasznosítható új prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél. A pályázati részvétel további feltétele egy kutató foglalkoztatása. A tervek szerint összesen 8 milliárd forintból egy projekt megvalósításához 50-300 millió forint támogatás ítélhető meg.

„Magyarországon tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottunk kutatás-fejlesztésre. 2021-ben sosem látott mértékű kormányzati támogatás, összesen 182 milliárd forint érhető el a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokon. Azt szeretnénk, ha a rekordmértékű ráfordításokat a hazai innovátorok valós igényeik szerint forgathatnák át piacképes termékekbe és szolgáltatásokba. A Gyorsítósáv első nekifutásra is megfelelt a gazdasági szereplők elvárásainak, de készek vagyunk a feltételek további finomhangolásával tenni azért, hogy minél több magyar ötlet hasznosulhasson a gyakorlatban” – emelte ki Schanda Tamás. ”

Forrás:
Gyorsítósáv: újabb pályázati kör indul 8 milliárd forintos keretösszeggel; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. november 12.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH): közölni kell a települési fertőzöttségi adatokat

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Naih) álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság most állást foglalt a kérdésben és arra jutott, hogy a tájékoztatásuk szükséges lenne, több szempontból is kiemelt közérdeknek tekinthető.

„A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet újabb feladatokat állapít meg a polgármesterek számára a járvánnyal szembeni védekezés terén, tehát a polgármesterek fontos szereplői a járvány elleni védekezésnek. A Naih-hoz érkezett bejelentésekre és a tárgyban megjelent sajtóhírekre tekintettel szükségesnek tartja a települési fertőzöttségi adatokra vonatkozó, korábbi vizsgálataiban tett állásfoglalásaira ismét felhívni az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét” – kezdi állásfoglalását a hivatal.

Részben azért sem tartják elfogadhatónak, hogy nem kapnak tájékoztatást a települések, városok vezetői, mert a koronavírus fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből (a továbbiakban: OSZIR) kinyerhető közérdekű adat. Az OSZIR ugyanis tartalmazza a COVID-fertőzöttek vonatkozásában többek között a megbetegedés kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget és járványügyi megnevezést, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredmény minősítését. A Hatóság ezért felszólította az illetékes kormányhivatalt, hogy adja ki az adatigénylő részére a település koronavírus fertőzötteinek számát a megjelölt időszakra vonatkozóan.

A Naih arra is felhívta egy kormányhivatal figyelmét, hogy a polgármesterek egy közösséget képviselnek, a közösség felé tájékoztatási kötelezettség terheli őket. Ha egy polgármester közadatigénylést ad be, akkor a tájékoztatás kérése, adatigénylése prioritást kell, hogy élvezzen és azt az Infotv. által előírt 15 napon belül kell megválaszolni. A járványügyi helyzet gyors változása miatt a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára, ezért azok időszerűsége, aktualitása különösen fontos.

A hatóság emellett azzal is érvel, hogy nem elfogadható, ha a döntés megalapozására szolgáló adatok nyilvánosságának korlátozására hivatkoznak, mert ez csak akkor jogszerű, ha részletesen és pontosan megindokolja a nyilvánosságot korlátozó szerv, hogy milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért adat és az adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

Így a Naih álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.”

Forrás:
Adatvédelmi hatóság: közölni kell a települési fertőzöttségi adatokat; Szabó Dániel; Napi.hu; 2021. november 11.
Lásd még: Közlemény a települések fertőzöttségi adatainak nyilvánosságáról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH); 2021. november 11. (PDF)
OSZIR; Nemzeti Népegészségügyi Központ

Hétfőtől kötelező a maszkviselés a kormányablakokban

„2021. november 15-től, azaz hétfőtől valamennyi kormányablakban és kormányhivatali ügyfélszolgálaton mindenkinek – ügyfeleknek és ügyintézőknek is – kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszkot viselni.

Az intézkedés célja az emberek egészségének megóvása, a koronavírus terjedésének csökkentése.”

Forrás:
Hétfőtől kötelező a maszkviselés a kormányablakokban; kormanyhivatal.hu; 2021. november 12.

Rendkívüli keretemelés a kistelepüléseken működő vállalkozások pályázatán

„Rendkívüli keretemelésről döntöttek a kistelepüléseken működő vállalkozások pályázatán – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a minisztérium hétindító ülését követően.

Közlése szerint a GINOP kiírásán már 27 milliárd forinttal támogattak 2600 kisvállalkozást, akik kistelepüléseken úgynevezett szabad vállalkozási zónákban működnek.
Most úgy döntöttek, hogy további 18,5 milliárd forinttal bővítik a pályázat keretét. A cégek 2 és 10 millió forint közötti összeget nyerhetnek el, amelyet beruházásra, eszközök beszerzésére, digitális korszerűsítésre, vagy a munkatársak képzésére fordíthatnak. November 9-től várják a pályázatokat – közölte Varga Mihály.
A cél világos: a gazdaság újraindításában a legkisebb települések és a legkisebb vállalkozások is sikerrel vegyenek részt – fogalmazott a pénzügyminiszter.”

Forrás:
Rendkívüli keretemelésről döntöttek a kistelepüléseken működő vállalkozások pályázatán; Pénzügyminisztérium; 2021. november 8.

1100 milliárdos pályázati csomag vált elérhetővé a vidék számára

„Az Agrárminisztérium Megújuló vidék, megújuló agrárium programjának keretében 2021-ben 1100 milliárd forintnyi pályázat jelenik meg, amelynek célja a vidéki gazdaságok megerősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés modernizációja – fogalmazott Feldman Zsolt szerdán este az orosházi gazdafórumon.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a legfontosabb feladatnak az élelmiszer-feldolgozás helyzetbe hozását, a versenyképes alapanyag-termelés erősítését, a kistermelők számára elérhető források biztosítását és a technológiai forradalom eredményeinek minden gazdálkodó számára elérhetővé tételét jelölte meg. Hiszünk a magyar vidékben és építjük jövőjét, ezért írtunk ki az idei évben 1100 milliárd forint összértékben vidékfejlesztési pályázatokat. Mindenki számára biztosítjuk a fejlődés és a fejlesztés lehetőségét, a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozóktól a kertészeken át az állattartókig – mondta.

Feldman Zsolt előadásában hangsúlyozta, hogy jelenleg is 25 különböző nyitott pályázati felhívás érhető el. Az újdonságok közül kiemelte az állattartók számára fontos takarmány-előállítás modernizálása érdekében október végén megnyílt, 50 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívást, valamint az ültetvényeket pusztító tavaszi fagykár elleni védekezés eszközeinek vásárlását támogató, november közepétől megnyíló pályázatot.

A legnagyobb figyelmet jelenleg a gazdálkodók részéről az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénylése kapja, amely 360 milliárd forint értékben ösztönzi a környezettudatos gazdálkodási gyakorlatok folytatására a mezőgazdasági termelőket. A támogatási kérelmeket november 25-ig kell benyújtani – mondta el az államtitkár.”

Forrás:
1100 milliárdos pályázati csomag vált elérhetővé a vidék számára; Agrárminisztérium; 2021. november 11.

Ismét pályázhatnak támogatásra a kistelepülések vállalkozásai

„A kormány célja a magyar vidék fejlődésének elősegítése, ezért a legkisebb hazai településeken működő, legkisebb vállalkozások november 9-től újabb 18,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programban.

A Magyar Falu Programmal a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét, valamint a magyar vállalkozások fejlődését, megerősödését tudjuk támogatni. Ezt segíti a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program is, amely két korábbi felhívásában már 2600-nál több pályázót támogattunk több mint 27 milliárd forint értékben – mondta el Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

A programra mától 2021. december 9-ig nyújthatnak be kérelmet az 5000 fő alatti településeken vagy szabad vállalkozási zónákban működő mikrovállalkozások 2-10 millió forint közötti támogatásra. Projektmérettől függően újabb 1800-4000 vállalkozás támogatására lesz lehetőség – hívta fel a figyelmet György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A támogatás formája vissza nem térítendő, intenzitása maximum 70 százalék, vagyis minden 100 forint beruházásnál 70 forintot átvállal az állam, a lehívható előleg mértéke 50 százalék. A támogatás új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanberuházás megvalósítására, például üzletek vagy műhelyek építésére, bővítésére, korszerűsítésére és átalakítására fordítható. Részlegesen támogatható a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésére, valamint gyártási licenc és know-how, illetve immateriális javak beszerzése és az információs technológia-fejlesztése is. Emellett a pályázatban részlegesen elszámolható bérköltség, sőt a projekt-előkészítés és projektmenedzsment is. A pályázó vállalkozásoknak minimum 1 lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük és állományi létszámuk minimum 1 fő lehet.”

Forrás:
Mától ismét pályázhatnak támogatásra a kistelepülések vállalkozásai; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. november 10.

Az Európai Bizottság megjelentette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatókról készített elemzésének (DESI) 2021-es kiadását

„Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatókról készített elemzésének (DESI) 2021-es kiadását. A mutatók nyomon követik, hogy az uniós tagállamok milyen eredményeket értek el a digitális versenyképesség terén a humántőke, a széles sávú összekapcsoltság, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása és a digitális közszolgáltatások rendelkezése állása szempontjából. A 2021-es DESI-jelentések főként a 2020 első és második negyedévére vonatkozó adatokat ismertetik, és bizonyos fokú betekintést engednek a digitális gazdaságot és a társadalmat érintő, a Covid19-világjárvány első évében bekövetkezett legjelentősebb fejleményekbe. A világjárványnak a digitális szolgáltatások használatára és nyújtására gyakorolt hatását, valamint a járvány kitörése óta végrehajtott szakpolitikák eredményeit azonban még nem tükrözik az adatok; azok a DESI 2022-es kiadásában lesznek láthatóak.

Valamennyi uniós tagállam előrelépéseket ért el a digitalizáció terén, de általánosságban elmondható, hogy az eredmények vegyes képet mutatnak: a növekvő konvergencia ellenére a legjobban teljesítő uniós tagállamok és a DESI-ben a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok közötti különbség továbbra is nagy. Az előrelépések ellenére valamennyi tagállamnak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie az Európa digitális évtizede nevű szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra szóló célok elérése érdekében.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az idei DESI-elemzés üzenete pozitív: valamennyi uniós ország tett némi előrelépést a digitálizáció és a versenyképesebbé válás terén, de van még tennivaló. Ezért együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználásával olyan kulcsfontosságú beruházásokra kerüljön sor, melyek valamennyi polgár és vállalkozás számára kézzelfogható előnyöket kovácsolnak a digitalizációban rejlő lehetőségekből.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A 2030-ra szóló célok meghatározása fontos lépés volt, de ideje, hogy eredményeket mutassunk fel. A ma közzétett DESI-elemzés előrelépést mutat, de arra is rávilágít, hogy mely területeken van szükség közös erőfeszítésekre annak érdekében, hogy az európai polgárok és vállalkozások – különösen a kkv-k – olyan csúcstechnológiákhoz férhessenek hozzá, amelyek jobbá, biztonságosabbá és környezetbarátabbá teszik életüket.”

A 2021-es DESI-t úgy módosították, hogy összhangban legyen a főbb szakpolitikai kezdeményezésekkel, köztük a Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleménnyel, mely meghatározza Európa digitális törekvéseit, és négy sarkalatos pontra összpontosítva felvázolja a digitális átalakulás jövőképét, illetve 2030-ig teljesítendő konkrét célokat határoz meg. E sarkalatos pontok: a készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakítása.

A digitális évtizedhez vezető út – egy idén szeptemberben előterjesztett szakpolitikai program – új, a tagállamokkal közös irányítási formát alakított ki, mely egy, az uniós intézmények és a tagállamok közötti éves együttműködési mechanizmus révén biztosítja, hogy a felek együttesen elérjék célkitűzéseiket. „A digitális évtizedhez vezető út” a digitális évtized céljainak nyomon követését a DESI feladatává tette, következésképpen a DESI mutatói a digitális iránytű 4 sarkalatos pontja köré lettek átcsoportosítva.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervből származó nemzeti forrásaik legalább 20%-át a digitalizációra fordítják, és ez idáig a tagállamok teljesítették vagy jelentősen túllépték ezt a célt. A DESI-országjelentések tartalmazzák a Tanács által már elfogadott 22 helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő digitális beruházások és reformok összefoglaló áttekintését.

A 2021-es DESI főbb megállapításai a négy terület tekintetében

Ami a digitális készségeket illeti, az Unióban az emberek 56%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. Az adatok szerint a foglalkoztatott IKT-szakemberek száma kismértékben növekedett: 2020-ban az EU-ban 8,4 millió IKT-szakembert foglalkoztattak, míg egy évvel korább ez a szám 7,8 millió volt. Mivel a vállalkozások 55%-a számolt be arról, hogy 2020-ban nehézségekbe ütközött az IKT-szakemberek felvétele, számos tagállamban a fejlett digitális készségekkel rendelkező munkavállalók ilyen formában tapasztalható hiánya is hozzájárul a vállalkozások lassabb ütemű digitális átalakulásához. Az adatok egyértelműen jelzik hogy bővíteni kell a képzési kínálatot és jobb képzési lehetőségeket kell biztosítani ahhoz, hogy a digitális évtizedben elérjük a készségekre vonatkozóan kitűzött cél (azaz hogy a lakosság 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakember legyen jelen az uniós munkaerőpiacon). Az elkövetkező években jelentős javulás várható ezen a téren, ugyanis a Tanács által eddig elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében a digitalizációra irányuló beruházások 17%-a (az összesen 117 milliárd euróból mintegy 20 milliárd euró) a digitális készségek fejlesztésére lett elkülönítve.

A Bizottság emellett a mai napon közzétette „A nők a digitális világban” című eredménytábláját is, amely megerősíti, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti szakadék a speciális digitális készségek terén. Az IKT-szakembereknek csupán 19%-a, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek mintegy egyharmada nő.

Az összekapcsoltságra vonatkozó adatok javulást mutatnak a nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) elterjedtsége terén, nevezetesen azt jelzik, hogy az ilyen hálózatok már a háztartások 59%-ában elérhetők az EU-ban, szemben az egy évvel ezelőtti 50%-kal; a gigabites hálózatokkal való általános lefedettségtől – ami a digitális évtizedre vonatkozó, 2030-ig elérendő célkitűzés – azonban még mindig messze állunk. A vidéki területek VHCN-lefedettsége a 2019-es 22%-ról 2020-ra 28%-ra nőtt. Ezenfelül azon tagállamok száma, akik kiosztottak 5G spektrumot, a tavalyi 16-ról 25-re nőtt. Az 5G kereskedelmi felhasználása 13 tagállamban indult meg, főként városi területeken. A Bizottság továbbá a mai napon tanulmányt tett közzé a 2020-ban a mobil és a vezetékes széles sávú internethozzáférésért felszámított európai árakról, a széles sávú hálózati lefedettségről 2020 júniusáig, valamint a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről. Megjegyzendő továbbá, hogy a Tanács által elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervekben a digitális beruházások 11%-át (az összesen 117 milliárd euróból hozzávetőleg 13 milliárd eurót) az összekapcsoltság fejlesztésére jegyezték elő.

Ami a digitális technológiák integrációját illeti, jelentős mértékben nőtt a felhőalapú technológiák használata (míg 2018-ban a vállalatok csupán 16%-a használt ilyen technológiákat, ez az arány 2020-ban 26%-ra nőtt). A nagyvállalatok továbbra is úttörő szerepet töltenek be a digitális technológiák használatában: például körükben sokkal elterjedtebb a vállalati erőforrás-tervezési (ERP) és felhőalapú szoftvereknek az elektronikus információmegosztás céljából történő használata, mint a kkv-k esetében (a nagyvállalatok 80%-a használ ERP és 48%-a felhőalapú szoftvereket, míg a kkv-knál ezek az arányok mindössze a 35%-ot, illetve a 25%-ot érik el). Ugyanakkor a vállalkozásoknak csak töredéke alkalmaz fejlett digitális technológiákat (14%-uk használ nagy adathalmazokon alapuló, 25%-uk mesterséges intelligencián alapuló és 26%-uk felhőalapú technológiákat). Az említett adatok azt mutatják, hogy a digitális technológiák elterjedtsége jelenleg még távol áll a digitális évtized célkitűzéseitől. Az EU célja, hogy 2030-ra – a 2020-ban mért 60%-os szinttel szemben – a kkv-k 90%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális intenzitással, valamint hogy 2030-ra a vállalkozások legalább 75%-a alkalmazzon fejlett digitális technológiákat. Jelenleg még a legjobban teljesítő országokban is csak a vállalkozások töredéke használ nagy adathalmazokon alapuló technológiákat, ezért távol állunk a 75%-os cél elérésétől. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Tanács által elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervekben a digitális beruházások 15%-a (az összesen 117 milliárd euróból hozzávetőleg 18 milliárd euró) a digitális kapacitások fejlesztésére, valamint a digitális kutatási és fejlesztési tevékenységekre lett elkülönítve.

A DESI-jelentés által festett képet egy, a mai napon közzétett tanulmány egészíti ki, amely az IKT-nak az uniós vállalkozások környezeti fenntarthatósági intézkedéseihez való hozzájárulását mérte fel, és amelyből kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok 66%-a úgy nyilatkozott, hogy IKT-megoldásokat használ környezeti lábnyomának csökkentésére.

A digitális közszolgáltatásokra vonatkozó adatok még nem mutatják, hogy az e-kormányzati szolgáltatások rendelkezésre állása terén jelentős javulás következett volna be. A világjárvány első évében több tagállam továbbfejlesztette digitális platformjait vagy új platformokat hozott létre annak érdekében, hogy több szolgáltatást nyújthasson az interneten keresztül. Mivel a Tanács által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében a digitalizációra irányuló beruházások 37%-a (az összesen 117 milliárd euróból mintegy 43 milliárd euró) a digitális közszolgáltatások fejlesztésére lett elkülönítve, az elkövetkező években jelentős javulás várható ezen a téren. A Bizottság közzétette továbbá az e-kormányzatról készült 2021. évi teljesítményfelmérés adatait, amely 36 európai országban vizsgálja, hogy a polgárok hogyan használják a digitális kormányzati szolgáltatásokat.

Háttér-információk

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a célzott beruházásokat és intézkedéseket igénylő kiemelt területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.

A 2021 februárjában elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) 723,8 milliárd eurós költségvetéssel a Next Generation EU uniós helyreállítási eszköz legnagyobb programja.

További információk

Kérdések és válaszok: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2021. évi jelentés

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató

Az országok teljesítménye a digitalizáció terén

Adatvizualizációs eszköz

A DESI 2021 módszertana

A 2021. évi, kulcsfontosságú tényekről szóló PREDICT jelentés: az információs és kommunikációs technológiákra és a kutatás-fejlesztésre vonatkozó legfrissebb adatok

Közlemény Európa digitális jövőjének megtervezéséről

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2021: általános előrelépés tapasztalható a digitális átállás terén, de újabb uniós szintű erőfeszítésekre van szükség; Európai Bizottság; 2021. november 12.
Lásd még: Összefoglaló infografika

Kérdések és válaszok: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2021. évi jelentés

I. rész – A 2021-es DESI eredményei

Mi a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, és mit mér?

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) az Európai Bizottság által közzétett éves jelentés, amely nyomon követi az uniós tagállamoknak a digitális fejlődés területén elért eredményeit. A jelentés országprofilokat tartalmaz, melyek segítik a tagállamoknak azonosítani, hogy mely területek igényelnek kiemelt intézkedéseket, továbbá tematikus fejezetekből áll, melyek uniós szintű elemzést nyújtanak az alábbi négy, 33 mutatóval vizsgált fő szakpolitikai területről:
1. Humán tőke
Internethasználat és fejlett digitális készségek
2. Összekapcsoltság
A széles sávú vezetékes internet elterjedtsége, a széles sávú vezetékes internet általi lefedettség, a széles sávú mobilinternet és a széles sávú internet ára
3. A digitális technológiák integráltsága
Vállalkozások digitalizálása és e-kereskedelem
4. Digitális közszolgáltatások
e-kormányzati szolgáltatások

A 2021-es DESI-t úgy módosították, hogy összhangban legyen a digitális évtized iránytűjével, mely meghatározza Európa digitális törekvéseit, és négy sarkalatos pontra összpontosítva felvázolja a digitális átalakulás jövőképét, illetve 2030-ig teljesítendő konkrét célokat határoz meg. E sarkalatos pontok: a készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások.

A digitális évtizedhez vezető út – a 2021. szeptember 15-én előterjesztett szakpolitikai program – új, a tagállamokkal közös irányítási formát alakít ki, mely egy, az uniós intézmények és a tagállamok közötti éves együttműködési mechanizmus révén biztosítja, hogy a felek együttesen elérjék célkitűzéseiket. Ezzel a digitális évtized céljainak nyomon követése a DESI feladatává válik. Következésképpen a DESI mutatói a digitális évtized iránytűjének 4 sarkalatos pontja köré lettek átcsoportosítva.

A DESI-országjelentések tartalmazzák a Bizottság által már jóváhagyott 22 helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő digitális beruházások és reformok összefoglaló áttekintését. Az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervből származó nemzeti forrásaik legalább 20%-át a digitalizációra fordítják, és ez idáig a tagállamok teljesítették vagy jelentősen túllépték ezt a célt.

Az idei DESI alapján milyen általános teljesítményt nyújtanak az uniós tagállamok a digitális átalakulás terén?

A tavalyi évhez képest a legjelentősebb előrelépés Írországban és Dániában figyelhető meg, akiket Hollandia, Spanyolország, Svédország és Finnország követ a sorban. 2021-es DESI-pontszámaik alapján az említett országok az uniós DESI-átlagot is jóval meghaladják.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – A tagállamok által elért haladás, 2016–2021

Összességében Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia rendelkezik a legfejlettebb digitális gazdasággal az EU-ban, őket követi Írország, Málta és Észtország. Románia, Bulgária és Görögország rendelkezik a legalacsonyabb DESI-pontszámmal.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2021

A 2021-as DESI főbb megállapításai a négy terület tekintetében

Humán tőke

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűhöz kapcsolódóan tett kötelezettségvállalások részét képezi a digitális készségekre vonatkozó célkitűzés, melynek értelmében 2030-ra az uniós polgárok legalább 80%-ának kellene rendelkeznie alapvető digitális készségekkel.Míg 2019-ben az emberek 84%-a használta rendszeresen az internetet, ugyanebben az évben csak 56%-uk rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel. Az EU lakosságának jelentős része nem rendelkezik digitális készségekkel, ugyanakkor tapasztalhatók különbségek az országok között: Hollandia és Finnország élen jár a digitális készségek területén, míg Bulgária és Románia lemaradásban van. Emellett a digitális képességekkel rendelkezők 56%-os aránya csak enyhe – két százalékpontos – növekedést jelent 2015 óta, ami 0,9%-os éves növekedési rátának felel meg. Ennek a növekedési rátának háromszorosára kell emelkednie ahhoz, hogy a digitális készségekkel rendelkezők arány 2030-ra elérje a kitűzött 80%-ot.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűről szóló közlemény szellemében 2030-ra az EU-ban az IKT-szakemberek számának el kell érnie legalább a 20 milliót, szemben a 2020-ban számlált 8,4 millióval (ami a munkaerő 4,3%-ának felel meg). Bár 2013 óta folyamatos növekedés tapasztalható, a cél eléréséhez fel kel gyorsulnia a növekedésnek. E kategóriában Finnország és Svédország jár az élen, ugyanis ezekben az országokban a legnagyobb az IKT-szakemberek jelenléte a munkaerőpiacon (a munkaerő 7,6%-át, illetve 7,5%-át teszik ki).

Összekapcsoltság

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű azt is célként tűzi ki, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé kell tenni a gigabites hálózatokat. A 2020-as adatok szerint a háztartásoknak csak 59%-a képes kihasználni az adott esteben gigabites sávszélességű internethozzáférést biztosító, nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózati (VHCN) összeköttetés kínálta lehetőségeket. A vidéki VHCN kiépítettsége is javult – a 2019. évi 22%-ról 28%-ra 2020-ban –, de továbbra is nagy a különbség a vidéki területekről származó és a nemzeti szintű adatok között. A VHCN-lefedettség terén Málta, Luxemburg, Dánia és Spanyolország jár az élen (az említett tagállamokban az otthonok több mint 90%-a rendelkezik VHCN-hozzáféréssel). Ezzel szemben Görögországban a háztartások kevesebb mint egyötöde fér hozzá VHCN-hez.

Az EU arra törekszik, hogy 2030-ra minden lakott terület 5G-s lefedettséggel rendelkezzen. 2020 közepén 13 tagállamban kezdődött meg a kereskedelmi 5G hálózatok kiépítése, és a lefedettség uniós szinten elérte a 14%-ot. Ezen a területen Hollandia és Dánia jár az élen 80%-os lefedettséggel. Az 5G hálózatok kereskedelmi felhasználásának megkezdéséhez előfeltétel, hogy az 5G spektrum minden országban kiosztásra kerüljön. 2021. augusztus 31-ig 25 tagállam osztott ki 5G spektrumot a három úttörő jellegű spektrumsáv legalább egyikében.

A digitális technológiák integrálása

Az EU digitális iránytűje által meghatározott cél, hogy 2030-ra az EU-ban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) legalább 90%-a vállalati szinten használja a digitális technológiákat. 2020-ban a kkv-knak csupán 60%-a alkalmazott digitális technológiákat. Dánia és Finnország már most is nagyon közel jár az uniós célkitűzéshez (88%), míg Bulgária és Románia lemaradásban van (33%).

A második – a következő tíz évre kitűzött – cél pedig, hogy 2030-ra a vállalkozások legalább 75%-a fejlett digitális technológiákat, például mesterséges intelligenciát, felhőalapú, illetve nagy adathalmazokra épülő technológiákat használjon. A 2021-es DESI azt mutatja, hogy miközben a vállalkozások egyre inkább digitalizálódnak, a fejlett digitális technológiák használata továbbra sem elterjedt. Például négy vállalat közül csak egy használ mesterséges intelligenciát vagy felhőalapú számítástechnikát, és csupán 14%-uk nagy adathalmazokra épülő technológiát. Ezen a területen Finnország és Svédország jár az élen a felhőalapú számítástechnika használata, Málta és Hollandia a nagy adathalmazokra épülő technológiák használata, illetőleg Csehország és Ausztria a mesterséges intelligencia használata terén.

Digitális közszolgáltatások

A digitális iránytű azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak teljes mértékben online elérhetőnek kell lennie. Ezen kulcsfontosságú szolgáltatások közé tartozhat például a tanulmányok folytatása, a gépkocsivásárlás vagy a válalkozásindítás.

A DESI nyomon követi a közszolgáltatások online igénybevételének lehetőségét: a tagállamokat aszerint pontozza, hogy lehetséges-e a kulcsfontosságú szolgáltatások igénybevételének valamennyi lépését teljes mértékben online teljesíteni. A digitális közszolgáltatások terén Észtország, Dánia, Finnország és Málta érte el a legmagasabb pontszámot a DESI szerint, míg Románia és Görögországa a legalacsonyabbat.

2020-ban az internethasználók 64%-a használt online közigazgatást, míg 2015-ben ez az arány 58% volt. A közszolgáltatások online rendelkezésre állása folyamatosan javult az elmúlt évtizedben, és nagymértékben felgyorsult a Covid19-világjárvány következtében, melynek során a digitális interakciók szerepe jelentősen növekedett. Számos tagállam már közel jár a kitűzött célhoz, de az előrehaladás a tagállamokon belül és a tagállamok között egyenetlen: a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokhoz képest ritkábban érhetők el az online szolgáltatások a polgárok számára.

Hogyan tükrözi az idei DESI a digitális évtized 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűje által meghatározott uniós célkitűzéseket, és várható-e változás e tekintetben az elkövetkező években?

A 2021-es DESI-t alkotó 33 mutató közül 11 a digitális iránytű egyes céljainak elérése felé tett előrelépést méri. A jövőben a DESI még jobban össze lesz hangolva a digitális iránytűvel annak biztosítása érdekében, hogy a jelentésben valamennyi cél figyelembevételre kerüljön.„A digitális évtizedhez vezető út” nevű szakpolitikai programra irányuló javaslatban ismertetett, a tagállamokkal folytatott strukturált együttműködés részeként a 2030-as célok elérése felé tett előrehaladást egy, a DESI-n alapuló nyomonkövetési rendszer mérné, valamint a Bizottság a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésében értékelné az előrehaladást, és ajánlásokat fogalmazna meg a fellépésekre vonatkozóan.

A digitális iránytű célkitűzéseinek megjelenése a 2021-es DESI-ben a jelentés által vizsgált négy dimenzió szerinti bontásban
[Terjedelmi okokból ezt a részt kihagytuk.Szerk.] …
Közzé lesz idén téve a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi mutató (I-DESI)?

Idén nem tesszük közzé az I-DESI-t, mivel erre csak kétévente kerül sor. A legutóbbi I-DESI-jelentést 2020-ban tettük közzé.

II. rész – A DESI módszertana

Milyen forrásból származnak az adatok?

A DESI mutatók adatainak többsége az Eurostattól, az Európai Unió statisztikai hivatalától származik. A széles sávú internethozzáférésre vonatkozó egyes mutatók adatait az Európai Bizottság szolgálatai gyűjtik a hírközlési bizottságon keresztül a tagállamoktól. Más – például az e-kormányzati szolgáltatásokra és a széles sávú internethozzáférésre vonatkozó – mutatók, a Bizottság számára készített tanulmányokból származó adatokon alapulnak. A mutatók, a pontos fogalommeghatározások és a források teljes listája itt található.

A mutatók az e-kormányzatról készült 2021. évi teljesítményfelmérés adatait is felhasználják, amely 36 európai országban vizsgálja, hogy a polgárok hogyan használják a digitális kormányzati szolgáltatásokat. A Bizottság emellett közzéteszi „A nők a digitális világban” című 2021. évi eredménytábláját is, amely megerősíti, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti szakadék a speciális digitális készségek terén. Az IKT-szakembereknek csupán 19%-a és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek mintegy egyharmada nő.

A mai napon közzétettek egy további releváns jelentést, az IKT-nak az uniós vállalkozások környezeti fenntarthatósági intézkedéseihez való hozzájárulásáról szóló felmérést, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok több mint fele úgy nyilatkozott, hogy IKT-megoldásokat használ környezeti lábnyomának csökkentésére. A Bizottság továbbá a mai napon tanulmányt tesz közzé a 2020-ban a mobil és a vezetékes széles sávú internethozzáférésért felszámított európai árakról, a széles sávú hálózati lefedettségről 2020 júniusáig, valamint a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről.

Hogyan számítják ki a DESI-pontszámot?

Az egyes országok összpontszámának kiszámításához a Bizottság speciális súlyozással veszi figyelembe a mutatók egyes csoportjait és alcsoportjait. Az aldimenziók és az egyedi mutatók szintje is saját súlyozást kap. A jelentés előző kiadásához képest a mobil széles sávú internethozzáférés nagyobb súlyozással lesz figyelembe véve, mivel a jelentés már az 5G lefedettségre is kiterjed. A digitális technológia dimenziójának integrálása érdekében a jelentés egy, a digitális intenzitásra vonatkozó új aldimenzióval egészült ki. Emellett nőtt a vállalkozások számára rendelkezésre álló digitális technológiákra vonatkozó aldimenzió súlya, mivel ez az aldimenzió 3 olyan mutatót tartalmaz, amely a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű célkitűzései terén elért eredményeket méri. Az egyes aldimenziókon belüli egyedi mutatók többségét azonos jelentőségűnek tekintették, és ezért az adott aldimenzión belül egyenlően súlyozták. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű célkitűzéseit mérő mutatók azonban nagyobb jelentőséggel bírtak, ezért aldimenziójukon belül kétszeres súlyt kapnak. További részletek a DESI módszertani megjegyzéseiben találhatók.

Változott a módszertan a DESI 2020-as kiadásához képest?

A DESI szerkezetét hozzáigazították a digitális iránytű négy sarkalatos pontjához, és felülvizsgálták a mutatók listáját annak érdekében, hogy az a digitális iránytűben javasolt lehető legtöbb mutatót tartalmazza.

Miért nem szerepel a jelentésben a korábbi évekhez hasonlóan az internethasználatra vonatkozó mutató?

Az internethasználat dimenzióját az idei elemzés nem veszi számba a legfontosabb szakpolitikai területek között, mivel a DESI szerkezete össze lett hangolva a digitális iránytűvel, és annak célkitűzéseit tükrözi. A szóban forgó dimenzióhoz kapcsolódó mutatók adatait azonban továbbra is gyűjtik és közzéteszik az adatvizualizációs eszközben.

III. rész: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) és a DESI

Hogyan tükrözi az elemzés a nemzeti RRF-terveket?

A DESI-országjelentések elemzik az uniós tagállamok teljesítményét a DESI-jelentés fényében, azonosítják a legfontosabb kihívásokat, majd országonként ismertetik a legfontosabb digitális szakpolitikai kezdeményezéseket. Tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nagyságrendjére és fontosságára, valamint arra, hogy ez a finanszírozás döntő szerepet játszhat az azonosított kihívások kezelésében, a DESI-országjelentések tartalmazzák a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek digitális aspektusainak összefoglalását, amennyiben a terveket jóváhagyták.

Mikor teszik közzé a fennmaradó uniós tagállamokra vonatkozó információkat az RFF-fel kapcsolatosan?

Amint a Bizottság befejezi a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elemzését, közzéteszi értékelését.ű

További információk:

Sajtóközlemény – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2021: általános előrelépés tapasztalható a digitális átállás terén, de újabb uniós szintű erőfeszítésekre van szükség

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató

Az országok teljesítménye a digitalizáció terén

Adatvizualizációs eszköz

A DESI 2021 módszertana

A 2021. évi, kulcsfontosságú tényekről szóló PREDICT jelentés: az információs és kommunikációs technológiákra és a kutatás-fejlesztésre vonatkozó legfrissebb adatok

Közlemény Európa digitális jövőjének megtervezéséről

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2021. évi jelentés; Európai Bizottság; 2021. november 12.

Az Európai Bizottság közel 2 milliárd eurót fordít a Digitális Európa programból a digitális átállás előmozdítására

„A Bizottság elfogadta a Digitális Európa program három munkaprogramját, felvázolva a célkitűzéseket és a konkrét témaköröket, amelyeknek összesen 1,98 milliárd eurós keretösszeget biztosít. A Bizottság célja, hogy évtizedünket Európa digitális évtizedévé tegye, és ebben az első három munkaprogram stratégiai beruházásainak döntő szerep jut. A Digitális Európa program célja Európa technológiai szuverenitásának megerősítése, és a polgárok, a közigazgatási szervek és a vállalkozások javát szolgáló digitális megoldások piaci bevezetése.

Az 1,38 milliárd EUR értékű fő munkaprogram 2022 végéig a mesterséges intelligencia (MI), a felhő és az adatterek, a kvantumkommunikációs infrastruktúra, a fejlett digitális készségek, valamint a digitális technológiáknak a gazdaságban és a társadalomban való széles körű használata területén megvalósuló beruházásokra összpontosít. E fő munkaprogram mellett a Bizottság két célzott munkaprogramot tett közzé: az első a kiberbiztonság területén nyújtott finanszírozásra összpontosít, ennek költségvetése 2022 végéig 269 millió EUR; a második pedig az európai digitális innovációs központok hálózatának létrehozására és működésére összpontosít, 2023 végéig 329 millió eurós költségvetéssel.

Margrethe Vestager, a Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke így nyilatkozott: „A Digitális Európa programmal biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrákat építünk ki. Megkönnyítjük a vállalkozások számára az adatokhoz való hozzáférést és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások alkalmazását. A program beruházásainak egy része azt szolgálja, hogy az európai lakosság a megfelelő készségek birtokában aktívan részt vehessen a modern munkaerőpiacon. A cél az, hogy Európában mindenki – a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek – élvezhesse a piackész technológiai megoldások előnyeit.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Ez Európa digitális évtizede. Az adatterek, a felhőalapú számítástechnika, a perem- és a kvantuminformatika új üzleti modellek születéséhez vezet és 2030-ra megújítja iparunkat és társadalmunkat. A ma bejelentett 2 milliárd eurós keretösszeg méretüktől függetlenül lehetővé teszi az európai vállalkozások – különösen a startup vállalkozások – számára, hogy e gyorsan növekvő piacokon megragadják a lehetőségeket. Az uniós polgárokat is hozzásegíti azokhoz a készségekhez, amelyek birtokában kiaknázhatják a biztonságos digitális környezet előnyeit. Mindez megerősíti technológiai szuverenitásunkat.”

A Digitális Európa program fő munkaprogramja többek között a következő beruházásokat foglalja magában:

  • közös adatterek (pl. gyártási, mobilitási és pénzügyi adatterek) telepítése, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló adatmegosztást a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a startupok – és a közszféra számára, valamint egyesített felhőalapú és peremhálózati infrastruktúra és szolgáltatások, azaz a biztonságos adatáramlást biztosító digitális megoldások gerincének kiépítése;
  • a mesterséges intelligencián alapuló megoldások tesztelésére és kísérletezésére szolgáló létesítmények kiépítése a megbízható mesterséges intelligencia (akár kkv-k és startupok általi) kiaknázása céljából, a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra, többek között az éghajlatváltozásra és a fenntartható egészségügyi ellátásra való reagálás érdekében (pl. mesterségesintelligencia-tesztelő létesítmények telepítése az egészségügy és az intelligens városok és közösségek számára);
  • a kibertámadásokkal szemben nagy fokú ellenálló képességet biztosító, biztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúra (EuroQCI) kiépítése az EU számára;
  • mesterkurzusok létrehozása és lebonyolítása a kulcsfontosságú fejlett digitális technológiák területén a digitális készségek európai fellendítése érdekében, ideértve olyan tevékenységeket, mint a kkv-k számára szervezett intenzív digitális tanfolyamok, amint az a 2020-as készségfejlesztési programban és kkv-stratégiában szerepel;
  • a közigazgatási szerveket támogató megoldások (pl. európai digitális személyazonosság) határokon átnyúló interoperabilitását támogató digitális szolgáltatások létrehozása, működtetése és folyamatos karbantartása.

A kiberbiztonsági munkaprogram keretében a fejlett kiberbiztonsági berendezések, eszközök és adatinfrastruktúrák kiépítése területén kerül sor beruházásokra. Ez a munkaprogram a kiberbiztonsággal kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztését és kiaknázását fogja támogatni, előmozdítva a bevált gyakorlatok megosztását, és biztosítva azt, hogy az európai gazdaságban széleskörűen alkalmazzák a legkorszerűbb kiberbiztonsági megoldásokat.

Céljai elérése érdekében a Digitális Európa program keretében kiépül az európai digitális innovációs központok hálózata, amely hozzáférést biztosít a technológiateszteléshez, és egész Európában támogatja a magán- és állami szervezetek digitális átalakulását, beleértve adott esetben a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányzati szerveket is. Az európai digitális innovációs központok az uniós szakpolitikák – különösen az iparpolitika és a kis- és középvállalkozásokra, valamint a startupokra vonatkozó politika –, fontos eszközeiként támogatni fogják a vállalatokat és a közszférát a zöld és digitális kettős átállásban.

A következő lépések

A Digitális Európa program első pályázati felhívásait november végéig teszik közzé, és azokat 2022-ben további pályázati felhívások fogják követni. A munkaprogramokat főként vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés útján hajtják végre. Néhány intézkedést, például az „Irány a Föld” kezdeményezés témái keretében, közvetett irányítással hajtanak végre, azaz partnerszervezetek szerzik be a szükséges fejlesztéseket.

Háttér-információk

A Digitális Európa program az első olyan uniós pénzügyi keretprogram, amely arra összpontosít, hogy a digitális technológia előnyeit eljuttassa a vállalkozásokhoz és a polgárokhoz. A hét évet átfogóan (folyó árakon számított) 7,5 milliárd eurós tervezett teljes költségvetéssel rendelkező program fel fogja gyorsítani a gazdaságélénkítést, és formálni fogja az európai társadalom és gazdaság digitális átalakulását, előnyöket biztosítva ezáltal különösen a kis- és középvállalkozások számára. A Digitális Európa program végrehajtására többéves munkaprogramok révén kerül sor.

A Digitális Európa program olyan más uniós programok keretében megvalósított beruházásokat fog kiegészíteni, mint a Horizont Európa, „az EU az egészségért”, az InvestEU program, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz. A Digitális Európa programot létrehozó rendeletet 2021. május 11-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, ugyanazon a napon lépett hatályba, és 2021. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal alkalmazandó.

További információk:

Digitális Európa program – Tájékoztató

Hogyan lehet támogatáshoz jutni?

Digitális Európa program – munkaprogramok

Digitális Európa program – videó

Forrás:
A Bizottság közel 2 milliárd eurót fordít a Digitális Európa programból a digitális átállás előmozdítására; Európai Bizottság; 2021. november 10.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. november 15.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Szoftverek és tűzfal beszerzése
    Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/215, 2021.11.08.
  • E-learning rendszer alkalmazása, integrációja
    Ajánlatkérő: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/217, 2021.11.10.
  • Adathordozók
    Ajánlatkérő: Információs Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/217, 2021.11.10
  • Informatikai eszközök beszerzése
    Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/216, 2021.11.09.
  • BEE rendszer alkalmazásüzemeltetés, fejlesztés (Bűnügyi Elemző Rendszer)
    Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/216, 2021.11.09.
  • Szerverek és egyéb hálózati eszközök beszerzése az Egészséges Budapest Program keretében
    Ajánlatkérő: XVI.kerület Kertvárosi EgészségügyiSzolgálata
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/218, 2021.11.11.
  • RF – Szervezetfejlesztési szolgáltatások (1477)
    Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/218, 2021.11.11.
  • Informatikai eszközök beszerzése 2021. II.
    Ajánlatkérő: Zuglói Egészségügyi Szolgálat
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/219, 2021.11.12.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Tájékoztató _BOSS
    Ajánlatkérő: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 89.905.600,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/215, 2021.11.08.
  • Tájék_elj_eredm-HIPAnZrt-CRMrendszer_support_2021
    Ajánlatkérő: HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: HyperTeam Üzleti és Informatikai Tanácsadó Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/215, 2021.11.08.
  • Kutatási szolgáltatások a KBKA részére
    Ajánlatkérő: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
    Nyertes: Hétfa Kutatóintézet Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/215, 2021.11.08.
  • Eredménytájékoztató – inNOVA fejlesztés support
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Atoll Technologies Kft
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.100.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/215, 2021.11.08.
  • Informatikai eszközök beszerzése 2021.
    Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
    Nyertes: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 59.867.870,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/217, 2021.11.20.
  • Informatikai eszköz és szoftver beszerzése 2021
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ
    Nyertes: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.705.900,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/216, 2021.11.09.
  • Asztali és Mobil terepértékelő munkaállomások
    Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága
    Nyertes: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság; Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 80.222.600,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/218, 2021.11.11.
  • Informatikai eszközök beszerzése, eredmény
    Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
    Nyertes: Számos vállalkozás
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 158.248.625,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/218, 2021.11.11.
  • Microsoft Licence megújítás
    Ajánlatkérő: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
    Nyertes: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.637.990,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/219, 2021.11.12.
  • FusionR ERP, EDM,CRM és pályázatkezelő tájékoztató
    Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
    Nyertes: R&R Software Fejlesztő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 100.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/219, 2021.11.12.
  • Architektúrális, technológiai erőforrás beszerzése (KAK SW)
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: MOLARIS Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 450.086.667,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/219, 2021.11.12.
  • SAP üzemeltetés-/fejlesztéstámogatási szolg. 2021
    Ajánlatkérő: BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: AB Consulting Group Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 155.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/219, 2021.11.12.

eGovernment Benchmark 2021: a 2021. évi e-kormányzati referenciaértékek a digitális kormányzás új korszakába való belépést jelzik

„A Covid19 felgyorsította Európa előrehaladását azon célja felé, hogy 2030-ra valamennyi központi és helyi kormányzati szolgáltatás online elérhetővé váljon.

Bátor lépésekkel előre

Az Európai Bizottság 2021. évi e-kormányzati referenciajelentése, amelyet a Capgemini, leányvállalata a Sogeti, valamint konzorciumi partnerei, az IDC és a Politecnico di Milano, készítettek, megállapította, hogy bár még sok a tennivaló, az európai kormányok „rezilienciáról és innovációról” tettek tanúbizonyságot, amikor a létfontosságú szolgáltatásokat gyorsan elérhetővé tették online. Ez a későbbi cselekvés számára is mintaként szolgál.

A Bizottság éves felülvizsgálata – immár 18. éve – Európa legátfogóbb és leghitelesebb értékelése a közigazgatás és a közszolgáltatások digitális átalakulásáról. Egyben hasznos betekintést nyújt a 2030-as digitális évtizedre vonatkozó uniós célkitűzések egyik fő prioritásába.

Az e-kormányzati teljesítménymutató 36 európai ország – a 27 uniós tagállam, valamint kilenc másik ország, köztük az Egyesült Királyság, az EU-27+ néven együttesen ismert – hatóságai által a digitális szolgáltatásokra való átállás terén elért eredményeket hasonlítja össze.

Az idei jelentés alátámasztása érdekében 93 állampolgári és üzleti szolgáltatásból közel 8 000 weboldalt kerestek fel, teszteltek és értékeltek több mint 2625 különböző helyi, regionális és nemzeti közigazgatásban.

A digitalizáció katalizátora

A Bizottság 2021-re vonatkozó átfogó e-kormányzati érettségi pontszáma – mind a 36 ország átlagát tekintve – 68 %, a digitálisan leginnovatívabb helyzetben lévő kormány pedig Málta 96 %-os aránya. Összességében az értékelés alatt álló szolgáltatások 81 %-a már elérhető az interneten.

Bár a világjárvány egyes területeken katalizátorként szolgált a digitalizációhoz, a válság nem jelentett csodaszert az állami hatóságok digitális átalakításához, és továbbra is jelentős különbségek maradtak fenn, például:
A központi kormányzati szolgáltatások 85 %-a érhető el online, szemben a helyi szolgáltatások 59 %-ával
A vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások 91 %-a van online, szemben az állampolgárok 77 %-ával
A szolgáltatások kevesebb mint fele (43 %) férhető hozzá online a határon túli felhasználók számára”

Idén a Bizottság elindította 672,5 milliárd euró összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközét, amely nagyszabású közberuházásokat és tagállami reformokat szolgál, hogy lehetővé tegye a Covid19-válság utáni helyreállítást, valamint előmozdítsa a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. A tagállamok ezen eszköz egy részét a digitális transzformációba fektetik be, amely más reformokkal és beruházásokkal együtt lehetővé teszi számukra, hogy több digitalizációs lehetőséget ragadjanak meg. Fokozott erőfeszítésekkel és az európai értékek által vezérelve a tagállami közigazgatások új digitális korszakba lépnek.

Forrás:
eGovernment Benchmark 2021: Entering a new digital government era; Capgemini; 2021. november 12.
EGovernment benchmark 2021. Entering a new digital government era : executive summary; Publications Office of the EU; 2021. november 12.
EGovernment benchmark 2021 : Entering a new digital government era : country factsheets; Publications Office of the EU; 2021. november 12.
EGovernment benchmark 2021 : Entering a new digital government era : insight report; Publications Office of the EU; 2021. november 12.
EGovernment benchmark 2021 : Entering a new digital government era : background report; Publications Office of the EU; 2021. november 12.
EGovernment benchmark Method paper 2020-2023; Publications Office of the EU; 2021. november 12.
EGovernment benchmark — Data
eGovernment benchmark 2021 Európai Bizottság; 2021. november 12.

Adatváltozás-kezelési szolgáltatás: könnyebb lesz a személyi adatokkal és a közművekkel kapcsolatos ügyintézés

„ Sőt, lehet büntetlenül máshol is lakni – bizonyos feltételekkel -, mint ahol az ember állandó lakcíme van.

Az Országgyűlés még kedden fogadta el az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt (a kormány javaslatára, 133 igen, 12 nem és 35 tartózkodó szavazattal).

Eszerint 2022. január 1-jétől bevezetik az adatváltozás-kezelési szolgáltatást, így a kormányablakok ügyfélszolgálatain és az elektronikus ügyintézés során is egyszerűbb lesz az állampolgárok számára az adatváltozásaikkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása.

Az ügyfelek a jövőben a kormányablakban, illetve elektronikusan is kezdeményezhetik, hogy az állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, valamint kapcsolattartási adataik változása esetén értesítést kapjanak azok a közművek, telekommunikációs cégek, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak.

Arra is lehetőség lesz, hogy az ügyfél értesíthesse az általa megjelölt szolgáltatókat, hogy halála esetén ki az a személy, akivel fel kell venniük a kapcsolatot.

Módosul a lakcímbejelentés szabályozása is. Míg a jelenlegi büntetőjogi szabályozás szerint „intellektuális közokirat-hamisítást” követ el az, akinek az esetében a lakcímbejelentés nem felel meg a valós, életvitelszerű ott lakásnak, a jövőben ez nem minősül majd bűncselekménynek, ha saját tulajdonú ingatlanról van szó, vagy ha a szállásadó tudtával és hozzájárulásával történik.”

Forrás:
Könnyebb lesz a személyi adatokkal és a közművekkel kapcsolatos ügyintézés; Infostart; 2021. november 10.
Lásd még: „Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetése projekt” (AVSZ);IdomSoft Zrt.
Adatváltozás-kezelési szolgáltatás; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)

Közkívánatra elkészült az új menetrend

„Nem kevesebb, mint háromezer észrevétel érkezett a magyar vasúttársaságok hamarosan életbe lépő új menetrendjéhez. Ha azt vesszük, hogy a MÁV-Start utasai közül mintegy hétszázezren használnak bérletet, vagyis rendszeres használóként lehet véleményük a vonatok járásáról, akkor ez a szám már nem olyan magas. Ha ellenben felidézzük, hogy a hozzászólásra egy minisztériumi háttérintézmény honlapján volt lehetőség, valamint hogy erre kísérleti jelleggel és most először nyílt mód, az érdeklődés meglepően nagynak nevezhető.
Az elővárosi vonalakon egyre több helyen korszerű motorvonatokkal közlekedhetnek a menetrend szerint.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a vasúttársaság, az állam nevében a közszolgáltatásokat megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint annak vasúti szakmai szervezete, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (KTI) az éves menetrendtervezési folyamat megújítását irányozta elő a 2021/2022. évi közforgalmú vasúti menetrendeket érintően. Az egyeztetés célja az volt, hogy a rendszeresen vonattal utazók érdemi észrevételei alapján a vasúti szolgáltatási kínálat rugalmasabban igazodjon a valós utazási igényekhez. A menetrendek véleményezésére a KTI hivatalos weboldalán július 2. és július 15. között nyílt mód. A beérkező hozzászólásokat a KTI a vasúttársaság részére továbbította, ahol az észrevételeket menetrendi, technológiai és gazdasági szempontból megvizsgálták.

A MÁV-Start tájékoztatása szerint a fontosabb változások között szerepel, hogy a pusztaszabolcsi és a hatvani vonalon végzett pályafelújítások hatására sűrűbb menetrendet vezet be a vasúttársaság, csökkennek a menetidők.

Ezáltal jelentősen javul Érd, Százhalombatta, Pusztaszabolcs és Dunaújváros vasúti kapcsolata a fővárossal. Csúcsidőben közlekedő gyorsított személyvonatokkal 20 perccel rövidebb lesz a menetidő Budapest és Dunaújváros között. Hatvanból és Gödöllőről Budapestre 15 perccel csökken az eljutási idő reggelenként az új zónázó vonatoknak köszönhetően. Esztergom és Süttő között jelentősen sűrűbb vonatközlekedés fogadja az utasokat: nyolc pár vonat munkanapokon. Hétvégenként Budapest és Tatabánya között félóránként, Tatabánya és Oroszlány között óránként járnak a vonatok. Szombaton és vasárnap hosszabb útvonalon, Rákos és Piliscsaba között közlekednek az S76-os járatok. A G72-es gyorsított vonatok hétvégén is járnak az esztergomi vonalon.

A fentiek mellett összesen mintegy harminc változást hajtottak végre részben az elővárosi, részben a távolsági közlekedésben.

Akiknek kedvük támadt újabb ötleteket adni a vasúttársaságnak, legközelebb jövő nyáron tehetik meg észrevételeiket a vasúti menetrendek megalkotásához. A hosszabb távú tervek szerint az elektronikus egyeztetést az összetettebb helyközi autóbuszos menetrendekre is kiterjesztik majd. Remélhetően a buszról vonatra – vagy éppen vissza – szállni kívánó, vagyis az átszálló utasok csatlakozási igényeit is figyelembe veszik majd.”

Forrás:
Közkívánatra elkészült az új menetrend; Jámbor Gyula; Magyar Nemzet; 2021. november 13.
2021/2022-es vasúti menetrendtervek egyeztetésének eredménye; KTI Közlekedéstudományi Intézet NKft.

Búcsút vesz a KSH a hagyományos népszámlálástól

„A jövő évi lesz az első olyan népszámlálás, amelyben az állami adatbázisokkal is összekapcsolja az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal – közölte a VG-nek adott interjújában Vukovich Gabriella, a hivatal elnöke.

Volt mostanában olyan statisztikai adat, amelyre ön is felkapta a fejét?

A statisztikai hivatalok feladatuknál fogva a legfontosabb információs csomópontok, a napi, heti, havi adatok gyűjtése, elemzése révén szinte testközelből láthatók a társadalom és a gazdaság jelenségei és ezek változásai. Ez mindig izgalmas, de a pandémia időszakában különösen az. A markáns változások, nehéz helyzetek idejét éljük az utóbbi másfél-két évben, ám a második negyedéves GDP-re mindnyájan felfigyeltünk, ugyanis a bruttó hazai termék volumene a nyers adatok szerint 17,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Igaz, a bázisidőszak adata a járvány miatt különösen alacsonyan volt, de ezzel a növekedéssel a GDP volumene már a járvány előtti, 2019-es szintet is meghaladja. Szintén váratlan volt, hogy a hazai foglalkoztatás szintje is magas maradt a járvány idején. Bár a leállások miatt érthetően esett valamelyest a munkavállalók száma, de a munkaerőpiaci mozgások nem hasonlítottak a korábbi válsághelyzetekben tapasztaltakhoz: a kormány és a munkáltatók is arra törekedtek, hogy munkában tartsák az embereket.

Mit jelentett a koronavírus-járvány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életében?

Sok szempontból érintett bennünket negatívan a járvány. Egyrészt tavaly tavasszal le kellett állítanunk a lakosság körében végzett személyes adatgyűjtést ‒ ekkor vezettük be az online és a telefonos adatfelvételt ‒, másrészt a vállalkozásoknak sem a statisztikai kérdőívek kitöltése volt a legfőbb gondjuk. Valóban nehéz volt akkoriban az adatokat beszerezni.

Kellett mérlegelniük? Felfüggesztettek adatgyűjtést, hogy helyette például egy másik, például a Covid–19-cel kapcsolatos kutatást végezzenek?

A H-Uncover kutatás során négy hazai orvosi egyetem és a KSH a járvány korai szakaszában, 2020 tavaszán a járvány kiterjedtségéről, az új típusú koronavírussal fertőzöttek és az átfertőzöttek valós számáról, dinamikájáról kívánt pontos képet szerezni. Ez valóban pluszfeladat volt, több száz munkatárs éjt nappallá téve dolgozott, hogy az eredményekkel hozzájárulhassanak a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez. A tervezett adatgyűjtések között azonban szerencsére nem kellett szelektálni, inkább azokat az új módszertanokat kellett kialakítanunk, amelyekkel elkülöníthettük a szokásos változásokat a Covid–19 miatt kialakult eltérésektől, illetve amelyek a megnövekedett igények kielégítését szolgálták.

Hány kiadványa van évente a KSH-nak?

Évente 17 témakörben csaknem 200 gyorstájékoztatót adunk ki, ezekben voltaképpen a konjunktúramutatókat tesszük közzé havonta, negyedévente. Megjelentetünk több mint 300 további egyéb kiadványt, amelyek egy része rövidebb elemzés, de vannak közöttük átfogók is, mint a Magyarország című kötet. Rendszeresen kiadjuk több mint százéves múltú, nagy évkönyveinket, a Statisztikai Évkönyvet és a Demográfiai Évkönyvet. Mindezek mellett a honlapunkon több mint háromezer kiadvány érhető el. Mellettük az 1500 folyamatosan frissülő STADAT tábla és a 700 adatkörbe csoportosított tájékoztatási adatbázis támogatja az elemzők munkáját. A sok millió adatot és a kiadványokat körülbelül ezer munkatársunk állítja elő a statisztika nemzetközi élvonalába tartozó eszközökkel, módszertanokkal.

Kik használják a KSH adatait?

Elsődleges felhasználóink a politikai és a gazdasági döntéshozók és természetesen az újságírók, de a közigazgatás szereplői, valamint a tudományos kutatók is elemzik az adatsorokat. Az utóbbiak három kutatószobánkban speciális, biztonságos körülmények között, az adatvédelem betartása mellett kutathatnak.

Mi határozza meg, hogy miből készül adatsor?

Azt, hogy milyen adatokat állítunk elő, a felhasználói igények határozzák meg. A KSH fő feladatait a hivatalos statisztikáról szóló törvény határozza meg, amelyet évente kiegészít az Országos statisztikai adatfelvételi programról (OSAP) szóló kormányrendelet, amely elrendeli a konkrét adatfelvételt. Az OSAP kiterjedt konzultációk során születik meg, amelyekben a közigazgatás, az egyéb adatfelhasználók, az adatszolgáltatók és a tudomány képviselői vesznek részt. Két körből gyűjtünk közvetlenül adatokat. A kérdőívek többségére a vállalkozások, intézmények a rájuk kirótt adatszolgáltatási kötelezettségük keretében válaszolnak. A másik nagy kör, a lakosság, a háztartások és a magánszemélyek önként válaszolnak a kérdőíveinkre. Adataink segítségével rendszeresen monitorozzuk a legfontosabb társadalmi, gazdasági változásokat, többek között a munkaerőpiacot, az egészségügyi és a szociális adatokat vagy az ipari, építőipari, kereskedelmi, fuvarozási és egyéb gazdasági tevékenységeket.

Mekkora büdzséből gazdálkodnak évente?

Egy átlagos évben 9–10 milliárd forintos a költségvetésünk, de például tavaly az Agrárcenzusra 2,5 milliárd forint extra forrás állt rendelkezésünkre.

A népszámlálás, amely hazánk legnagyobb és egyik legfontosabb, mindenkire kiterjedő adatgyűjtése, ennél is forrásigényesebb: három év alatt 21–22 milliárd forintba került.

Mitől függ, hogy egy adatgyűjtés után mennyi idővel jelenik meg a statisztikai adat?

Általában a tárgyidőszak után 30–45 nappal közöljük az adatokat, de a pandémia alatt a társadalmi-gazdasági hatások vizsgálata érdekében hihetetlenül megnőtt az igény a szinte azonnali adatközlések iránt. 2022-ben ismét megkérdezzük a válaszadók nevét, mégpedig azért, mert ez lesz az első olyan népszámlálás, amelyben állami adatbázisokkal is összekapcsoljuk majd az adatokat. Például az infláció méréséhez, a fogyasztóiár-index meghatározásához békeidőben az összeírók kimennek az üzletekbe, de ezt a járvány első hullámában a lezárások miatt nem mindig tudták megtenni. Ekkor internetes adatkutatást is folytattunk, az áruházak weboldalainak adataiból dolgoztak a kollégáim. Így tartani tudtuk a fogyasztóiár-index nagyon rövid, 8 napos közlési határidejét, az adatminőség romlása nélkül. Összességében a járvány miatt megváltozott felhasználói igényekre nagyon gyorsan kellett reagálnunk, egyes esetekben kísérletinek tekinthető megoldásokat is alkalmaztunk, de ezeket a továbbiakban beépítettünk az adat-előállítási folyamatainkba. Ezzel voltaképpen felgyorsítottuk egy sor, már korábban elindult modernizációs törekvésünket.

A pandémia miatt egy évvel későbbre, 2022 októberére csúszik a népszámlálás. Ez már hányadik ilyen mérés lesz?

Az első népszámlálás 1869 decemberében volt, a jövő évi a tizenhatodik lesz, egyben az utolsó tradicionálisnak nevezhető adatgyűjtés.

Mennyiben tér el az első népszámlástól?

Tulajdonképpen a témakörök nem sokat változtak a 152 év alatt. Adott, hogy melyek a legfontosabb információk a népességről, a társadalomról. A kérdések egyrészt a lakások állapotát, a lakhatás helyzetét mérik fel, másrészt a lakásban élőkre, a lakosságra vonatkoznak. Ezek részben demográfiai jellegűek, mint például a családi, háztartási viszonyok, részben a gazdasághoz kapcsolódnak, ilyenek a foglalkozásra vagy az iskolai végzettségre vonatkozó kérdések. Szerepelnek még a nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések is, ez utóbbiakra önkéntesen lehet válaszolni. Fontos azonban, hogy az érintettek ezek esetében is szolgáltassanak adatot, ugyanis ezek az információk csak a népszámlálásból állnak rendelkezésre. Természetesen a kérdések száma erősen korlátozott, hiszen csaknem tízmillió embert kell válaszadásra kérnünk alig hét hét alatt. Az első, kicsivel több mint két hétben egy erre létrehozott, zárt rendszerű online felületen lehet majd kitölteni a kérdőíveket. Azok, akik nem élnek ezzel a kényelmes és rugalmas lehetőséggel, a számlálóbiztos segítségével interjú keretében válaszolhatnak majd a kérdésekre. Ám ekkor is minden adat azonnal és digitálisan bekerül a KSH adatbázisába – a számlálóbiztos ugyanis tableten rögzíti az adatokat –, így teljesen zárt és biztonságos adatkezelést tudunk garantálni.

Mi van, ha valaki elutasítja az adatszolgáltatást?

A részvételt a népszámlálásról szóló törvény kötelezővé teszi. Szabálysértést követ el, aki nem vesz részt benne, akár pénzbüntetést is kaphat érte. De mi azt szeretnénk, ha a lakosság azért venne részt aktívan a népszámlálásban, mert ez mindannyiunk érdeke. Felelősek vagyunk magunkért, a gyermekeinkért, egymásért. A népszámlálás adatai a lakóhelyünket és az országot egyaránt befolyásoló döntések alapjait adják majd. Ezért fontos, hogy feleljünk a kérdésekre.

Anonim vagy név szerinti lesz az adatgyűjtés?

A 2001. és a 2011. évi felvétel kivételével Magyarországon mindig kötelező volt a népszámlálási kérdőíven a nevet megadni. Ez egyébként megegyezik a nemzetközi gyakorlattal. 2022-ben ismét megkérdezzük a válaszadók nevét, mégpedig azért, mert ez lesz az első olyan népszámlálás, amelyben állami adatbázisokkal is összekapcsoljuk majd az adatokat.

Mely adatbázisokkal?

Összesen 13 adminisztratív adatforrást használunk a hazai és az európai uniós adatvédelmi törvények és előírások figyelembevételével. Ilyen például a központi címregiszter, a köznevelési és a felsőoktatási információs rendszer, a szociális ellátásokhoz vagy a családtámogatáshoz kapcsolódó nyilvántartások, valamint az egészségbiztosítási adatbázis. Minderre azért is szükség van, mert 2023 után évente kell majd népszámlálási jellegű adatokat szolgáltatniuk a nemzeti statisztikai hivataloknak az Európai Unió számára. A jövő évi lesz tehát az utolsó tradicionális népszámlálás, amikor teljeskörűen kikérdezzük a lakosságot. Tíz év múlva elég lesz az adatnyilvántartásokból, az állami adatbázisokból összeállítani az adatokat, és csak azokra kell rákérdeznünk, amelyek egyetlen nyilvántartásban sem szerepelnek.

Mikorra tudják feldolgozni ezt a rengeteg adatot?

Az előzetes eredményeket várhatóan 2023 májusában publikáljuk. Az adatközlés ideje a korábbi népszámlálásokhoz képest legalább egy évvel lerövidül. Ez annak is köszönhető, hogy a jövő évi népszámlálás már teljesen digitális felületeken zajlik, ami nagyobb adatbiztonságot tesz lehetővé, felgyorsítja a feldolgozást, és – mivel papírmentes – környezetbarát is.

Milyen a KSH kapcsolata az Eurostattal, az Európai Unió statisztikai hivatalával?

A 150 éves KSH mindig is meghatározó és aktív szereplője volt a nemzetközi statisztikai életnek. Mai feladataink jókora részét az Európai Unió által előírt és európai jogszabályokban rögzített tevékenységek határozzák meg. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elsősorban az Európai Uniónak dolgozunk, hanem azt, hogy az unió és a hazai adatfelhasználók számára egységesen, harmonizált módon kell előállítaniuk a tagállamoknak az adatokat, hogy a többi uniós tagállam adataival összevethetők legyenek.

A visegrádi országok statisztikai hivatalaival is összedolgoznak?

Három éve, 2018-ban írtuk alá az együttműködési megállapodást a V4-es országok statisztikai hivatalainak vezetőivel. Az együttműködésünk célja, hogy nemzetközi, európai uniós szakkérdésekben közösen kialakított javaslatokkal adjunk nagyobb hangsúlyt álláspontunknak. Hamarosan megjelenik a KSH legújabb V4-es kiadványa, amely a négy tagország főbb gazdasági, demográfiai, társadalmi mutatóiba enged majd betekintést.”

Forrás:
Búcsút vesz a KSH a hagyományos népszámlálástól; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2021. november 10.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Idén már egymilliárd dollárnál járnak az észt startupok

„A helyi befektetők, köztük a korábbi sikeres exiteket jegyző üzletemberek is igen aktívak a balti állam startup-szcénájában, így már az év első 10 hónapjában megduplázták a tavalyi számokat.

Legújabban éppen a koronavírus-járvány nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy a globális megrázkódtatást is leginkább azok a szervezetek vagy államok vészelik át a legkevesebb fájdalommal, amelyek esetében már adottságnak tekinthető a digitalizáció és a technológia magas fokú integrációja. Ennek kapcsán mi is rendszeresen foglalkoztunk Észtország példájával, amely a nemzetközi élvonalban van a digitális közszolgáltatásokban vagy az IKT-szakemberek arányát tekintve az összes foglalkoztatotthoz képest. Az észtek ugyancsak felbukkannak a globális toplistákon a helyi startupkörnyezetek értékelésében, az informatikai fenyegetettségekkel szembeni felkészültséget tekintve pedig a közvetlen élmezőnyhöz tartoznak.

Az észtek sikereit általában az oktatásra és a digitális technológia elfogadtatására fordított komoly befektetésekben látják, amelyek mellett a szabályozókat is úgy alakítják ki, hogy minél szabad utat adjanak a digitalizációs törekvéseknek. Az első észt unikornis, vagyis legalább egymilliárd dollárra értékelt startup vállalkozás már azelőtt megszületett, hogy ezt a kifejezést elkezdték volna használni, amikor 2005-ben az eBay 2,6 milliárd dollárért felvásárolta a Skype-ot. A kraft pedig azóta sem fogyott el, sőt a 2021-es évben még látványosabbá váltak az úgynevezett „Skype-hatás” eredményei.

Ahogy a ZDNet riportjából kiderül, idén október végéig több mint 30 technológiai startup vállalkozás szerzett legalább egymillió dollárnak megfelelő befektetői tőkét a mindössze 1,3 millió lakosú Észtországban. A dolog azért is különösen érdekes, mert ezzel már az év első 10 hónapjában megduplázták a tavalyi számokat. Messze a legtöbbet, összesen 620 milliót az idehaza is jól ismert Bolt zsebelte be, ahol már legújabb termékükön, a 10 európai piacon beindított élelmiszer-kiszállító szolgáltatáson dolgoznak, de euró-tízmilliókat vonzott az MI-alapú ügyfélszolgálati megoldást építő Glia, az azonosságellenőrző platformot fejlesztő Veriff vagy az szuperkondenzátorokat gyártó Skeleton Technologies is.

A sikerből ered az újabb siker

A cikk kötelező jelleggel kitér az észtekre jellemző nemzeti karakterre, amelynek kiteljesedéséhez állítólag remek médiumot jelent a digitális technológia, de ennél is fontosabbnak tartja az említett „Skype-hatást”. Túl azon, hogy a 2005-ös üzlettel mennyi pénz jelent meg az ország gazdasági rendszerében, a platformhoz kapcsolódó fejlesztések a későbbiekben is évekig Észtországban összpontosultak, ez pedig több ezer ottani szakembernek biztosított értékes tapasztalatot a csúcstechnológiás eszközök fejlesztéséről egy multinacionális vállalat szervezetén belül. Közülük aztán sokan alapítottak saját vállalkozást, és olyan cégeket hoztak létre, mint amilyen mondjuk a londoni tőzsdén jegyzett TransferWise.

Ezek a cégek további több ezer munkahelyet teremtettek odahaza, ismét szélesebb körnek adva át tapasztalataikat, és a technológusból lett üzletemberek is előszeretettel befektették be ismét a pénzüket a saját országuk technológiai iparába. A ZDNetnek nyilatkozó érintettek szerint a Skype-hatással beindult körforgás a mai napig lendületben van, és kiemelik, hogy Észtország technológiai ökoszisztémájának szereplői jellemzően szolidárisak, és közel állnak egymáshoz: ez egyebek mellett abban is megnyilvánul, hogy az alapítók többsége hajlandó visszatáplálni a tőkéjét a rendszerbe, egyre jobban erősítve azt.

Ennek természetesen a globális folyamatok is kedveznek, amelyek nyomán a tech startupok világszerte sokkal könnyebben juthatnak forrásokhoz, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. A hazai befektetői környezet fejlődése azonban még ehhez képest is látványos, és a frissen induló vállalkozások nincsenek rákényszerítve, hogy külföldi tőke után kajtassanak, mert a kezdetekkor szükséges támogatás otthon is a rendelkezésükre áll – bár annak megszerzéséért is hasonlóan komoly versenyt folytatnak egymással. Az év első 10 hónapjában egyébként a lokális befektetők is igen aktívak voltak: eddig 42 millió eurót pumpáltak az észt startupokba, szemben a 2020 egészére becsült 31 millióval.

Tekintettel arra, hogy milyen ütemben jelennek meg Észtországban az újabb és újabb, potenciállal rendelkező vállalkozások, valószínűleg az idei befektetési rekordot is csakhamar megdöntik majd. A finanszírozásnál így nagyobb, de nem megoldhatatlan probléma lesz a tehetségek leigazolása. Az észt technológiai munkaerőben egyrészt azért látnak további lehetőségeket, mert azt még mindig férfiak uralják: a startupok alapítóinak egyötöde, munkavállalóinak pedig csak egyharmada nő, vagyis érdemes lesz jobban törekedni a nők bevonására. Másrészt maguk a cégek is olyan házon belüli kezdeményezéseken dolgoznak, amelyeken keresztül segítik munkatársainkat az új ismeretek elsajátításában és a manapság kulcsfontosságú továbbképzésben.”

Forrás:
Idén már egymilliárd dollárnál járnak az észt startupok; Bitport.hu; 2021. november 11.
This tiny country’s startups have raised a billion dollars this year. What’s their secret?; Kalev Aasmae; ZDNet.com; 2021. november 5.

Legyen kötelező a maszk, ezt kéri az egyetemektől és főiskoláktól a rektori konferencia

„A Magyar Rektori Konferencia elnöksége – a jelenléti oktatás folytatása mellett – a távolságtartás és kötelező maszkhasználat előírását javasolja a felsőoktatási intézményeknek.

Az elnökség az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt is tudatta: a rektori konferencia minden felsőoktatási hallgatónak, oktatónak, kutatónak és munkavállalónak javasolja a koronavírus elleni harmadik oltás beadatását is.

A maszkviselést az elmúlt hetekben egymás után tették kötelezővé a nagyobb felsőoktatási intézmények, csütörtökön például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) azt közölte, hogy a campus belső tereiben hétfő óta kötelező a maszkviselés, és „minden olyan órát áthelyeznek online platformra, amely jelentős minőségromlás nélkül megvalósítható az online térben”. A féléves munkákat értékelő szakmai fórumokat és kiállítást („Kipakolás”) online szervezik meg, ahogy a november 26-i nyílt napot is.

A modellváltó, vagyis egy ideje alapítványi formában működő MOME és a Szegedi Tudományegyetem emellett már azt is bejelentette, hogy dolgozói számára kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást, a kecskeméti Neumann János Egyetemen azonban nem terveznek szigorítást. Az állami felsőoktatási intézményekben – ilyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Eötvös József Főiskola – kötelező lesz az oltás.”

Forrás:
Legyen kötelező a maszk, ezt kéri az egyetemektől és főiskoláktól a rektori konferencia; Eduline; 2021. november 12.
Lásd még: Minden állami egyetem munkavállalójának kötelező lesz az oltás; Eduline; 2021. november 11.

Új korszakot nyit a mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia

„Új korszakot nyit a magyar mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia létrehozása – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.

Nagy István szerint a digitális átállásról az agrárium sem maradhat le, és ehhez szükség van korszerű, tudásmegosztó honlapra. A Digitális Agrárakadémia tananyagokat tesz közzé, hírekről és eseményekről tájékoztat, és hamarosan új tartalmakkal is bővül – tette hozzá. A frissítés mellett létrejön többek között a digitális jó megoldások tudásbázisa, és a tananyagok határon túli terjesztéséhez szükséges kiegészítés. A miniszter arra számít, hogy a Digitális Agrárakadémia hozzájárul a mezőgazdaság digitális átalakulásához, amely – mint mondta – nélkülözhetetlen a vidéki élet fenntartásához, és megismerteti a gazdákkal a technológiai fejlesztéseket. A precíziós eszközök, a drónok, a felhőalapú szolgáltatások megkönnyítik a termelők munkáját, de egyúttal a folyamatos tanulást, a naprakész felkészültséget is megkövetelik – hangsúlyozta.

Nagy István úgy véli, hogy a korszerű ismeretek közvetítése a mezőgazdaság egyik legsürgetőbb kihívását, a nemzedékváltást is segíthet megoldani. Ehhez először is el kell oszlatni a vidéki élethez kapcsolódó előítéleteket, bemutatva az agráriumban rejlő lehetőségeket. A versenyképes, korszerű gazdálkodás életre szóló létbiztonságot, munkalehetőséget jelent számukra – tette hozzá. A miniszter bízik benne, hogy egyre több gazda ismeri föl a digitalizáció előnyeit, Magyarország pedig vezető szerepet tölthet be az új technológiák alkalmazásában.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a fejlődésben rejlő lehetőségeket emelte ki. Schanda Tamás szerint javíthatja a versenyképességet a digitalizáció, és a kormány azt szeretné, hogy Magyarország a folyamatoknak ne csupán követője, hanem alakítója legyen. Ehhez a korszerű tudásbázis, a megújított szakképzés és felsőoktatás, a kiterjedt kutatóhálózat, az ösztönző jogszabályi környezet, a támogató gazdaságpolitika mellett korszerű, folyamatosan bővülő tudásbázisra van szükség – indokolta a Digitális Agrárakadémia létrehozását. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közzétett tartalmakat a legkiválóbb szakmai műhelyek fejlesztették. A honlap látogatói megismerhetik többek között a digitális gazdaságokat, a digitális közszolgáltatásokat, és folyamatosan frissülő híreket olvashatnak az oldalon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorhelyettese a honlapot fenntartó intézmény képviseletében folyamatos képzést és tájékoztatást ígért a Digitális Agrárakadémián keresztül. Mezőszentgyörgyi Dávid a MATE egyik küldetésének nevezte a gyakorlati ismeretek közérthető átadását, amelyben a vállalati együttműködő partnerek is közreműködnek majd. A Digitális Agrárakadémia létrehozásáról a Digitális Jólét Program áprilisi közleménye számolt be. Működési forrásait – mint írták – kormány 2027-ig biztosította. A honlap a digitalisagrarakademia.hu címen érhető el csütörtöktől.”

Forrás:
Új korszakot nyit a mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia; Agrárminisztérium/MTI; 2021. november 11.
Digitális Agrárakadémia; 2021. november 11.

Így használják a virtuális és kiterjesztett valóság technológiáit az orvosképzésben

„A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Szimulációs Oktatási Központja a régi főépület IV. emeletén 280 négyzetméteren működik 2015 óta. A most kezdődött fejlesztés eredményeként a központ hasznos alapterülete több mint hatszorosára, 1700 négyzetméterre bővül, ahol ultramodern szimulációs oktatási központ kap helyet, tájékoztatta az egyetem szerdán a szerkesztőségünket.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Szimulációs Oktatási Központ elsődleges feladata a graduális és posztgraduális képzésben résztvevő orvostanhallgatók, orvosok, valamint az egészségtudományi képzésben résztvevők manuális és kommunikációs készségeinek fejlesztése, és ezzel a klinikai oktatási programok teljeskörű támogatása.

Ahogy arról az egyetem tájékoztatott, a Szimulációs Oktatási Központ tevékenysége iránti igény évről-évre emelkedik, jelenleg szemeszterenként közel 1.500 kontaktóra zajlik itt. Ezért vált szükségessé a terület növelése, s ezzel együtt a szimulációs oktatásban használt eszközpark modernizálása, megújítása.

A központban kialakítanak egy olyan tanműtőt, melyben valós orvosi eszközökkel műtétek végezhetők el oktatási vagy demonstrációs célzattal – közölte szerdán a PTE. – A tanműtő széleskörűen képes támogatni az orvostudományi vonatkozású kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket is.

Hozzátették: szintén a Szimulációs Oktatási Központban kap helyet a fogorvostudományi képzést támogató 25 fogászati fantomlabor munkaállomás is, és újdonság lesz a virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) technológiáit is felvonultató tanlabor, ahol a legfejlettebb megjelenítő eszközök segítségével valósul meg az egészségtudományi és orvosképzés. Az egyetem azt is elárulta, hogy a kommunikációs készségek oktatását biztosító termeket valósághűen berendezett rendelőként, illetve kórteremként alakítják ki, míg a műveleti medicina koncepcióhoz tartozó egység a műveleti környezetben zajló prehospitális ellátás magas szintű oktatását teszi lehetővé.

Ezeken túl fejlesztik az oktatást támogató audiovizuális rendszert, amely nemcsak az oktatási tartalmak rögzítését és lejátszását, hanem az abból történő digitális tananyagfejlesztést is nagyban elősegíti majd.

Az egyetem úgy véli, hogy a projektbeli fejlesztés eredményeként a PTE Általános Orvostudományi Kar interdiszciplináris szemléletű Szimulációs Oktatási Központja nemcsak regionálisan lesz egyedülálló intézmény, hanem a modern orvostechnológia európai-, illetve világszínvonalú oktatására is alkalmassá válik.”

Forrás:
Így használják a virtuális és kiterjesztett valóság technológiáit; Origo; 2021. november 10.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Zsarolóvírusos támadás a MediaMarkt áruházlánc rendszerei ellen – a magyar felhasználókat is elérte a világfenyegetés

A világ kiberbiztonsági szakértőit, és immár az idei év jelentős volumenű kibertámadásai nyomán a nagypolitika formálóit is kiemelten aggasztó zsarolóvírus-probléma a héten „bekopogtatott” a mi világunkba is. A szakemberek az ilyen támadások koncepcionális alapjait, valamint a napvilágra került akciók trendjeit elemezve éppen ezt hangsúlyozták az év kezdete óta: bár a téli és tavaszi szezon látványos támadásai (elsőként persze az amerikai Colonial energiahálózat, majd néhány bankhálózat, később egy jelentősebb élelmiszeripari multi kiberzsarolása) az erőcsoportjában is az élen álló USA közvéleményét rázták meg a legjobban, ez a támadásfajta szinte bizonyosan eléri a globalizált világ minden jelentősebb gazdaságát és társadalmát. Ennek következtében a zsarolóvírusok terjedése nem csupán abban az értelemben tekinthető geopolitikai fenyegetésnek, hogy a világ gazdasági és politikai-katonai dominanciájáért küzdő nagyok vetélkedésében jelenik meg egyfajta „hibrid” fegyverként, de azt is jelenti ez, hogy – részben az ellátási láncok végtelen és összefüggő fonalán keresztül – az ilyen akciók gyorsan végiggyűrűznek a Föld egészén, veszélyeztetve lényegében az egész világrend normális működési rendjét is.

Az elmúlt héten ugyanis (pontosabban, az erre utaló legelső híradások már a megelőző vasárnapon felbukkantak a kiberbiztonsági riasztási rendszerekben) egy súlyosságát tekintve is jelentősnek látszó támadás érte a nemzetközi MediaMarkt áruházlánc informatikai rendszereit. A védelemért felelős személyek a Hive-csoportként ismert, a világban már számos sikeresen kivitelezett kibertámadásban alkalmazott zsarolóeszköz csomagot nevezték meg a mostani zsarolóvírusos támadás „fegyvereként”. A Hive néven klasszifikált zsarolóvírus 2021 nyarának „sztárja” lett: júniusban robbant be a hírekbe azzal, hogy az amerikai Memorial Health Systems nevű szolgáltató által működtetett kórházak szervereit támadta meg, elsősorban Nyugat-Virginia és Ohió államok területén. Bizonyos értelemben már a célpont is megkülönböztette ezt az akciót a korábbi trendektől: bár eddig sem volt ismeretlen az egészségügy informatikai veszélyeztetése (a koronavírus világjárvánnyal párhuzamosan például hamarosan megjelentek a gyógyszerkutató laboratóriumok, de később a páciensek tényleges kezelését, ellátását végző intézmények elleni támadások is), a zsarolóvírusos kiberbűnözői közeg egy részében mindeddig érvényesült egyfajta zsiványbecsületként az, hogy a társadalmak működésében kulcsfontosságú egyes alrendszerektől távol tartották magukat.

Az ilyen attitűd mögött azonban – a vélt romantikus mozgatórugók helyett – nyilván racionális megfon tolások álltak. A zsarolóvírusos támadásokra szakosodott bűnözői csoportok (nyugodtan nevezhetjük egyébként immár bűnözői iparágnak is ezt a területet) egyik legfontosabb jellemzője a magas szintű professzionizmus. A kiberbiztonsággal foglalkozó elemzők határozottan és egybehangzóan állítják: a zsarolóvírusos támadásokért az esetek túlnyomó részben magasan képzett, jelentős információtechnológiai szakismerettel és tapasztalatokkal rendelkező, ráadásul szakszerűen megszervezett és működtetett csoportok (esetleg afféle bűnözői társulások) állnak. A zsarolóvírus fenyegetése részben ebből fakad: ez nem a kisstílű bűnözők terepe, akikkel a védelmi rendszerek felelősei, illetve a bűnüldözés kiberrészlegei könnyen elbánhatnak. A szervezettség és szakszerűség egyik fontos jeleként jól érzékelhető, hogy az egyes csoportok szoros figyelemmel kísérik a világban indított hasonló akciók lefolyását. Ez a felderítési tevékenység azt is jelenti, hogy az ellenakciók figyelembe vételével tervezik a jövendő támadásokat, ami nyilván felöleli a célpontok kiválasztását is. Sőt, nyugodtan kijelenthető, hogy a szakmailag magasan képzett bűnözői csoportok által indított kiberakcióknál (akár csak az állami intézményekhez kapcsolódó kiberaktorok esetében) a célpontok gondos azonosítása, kiválasztása, előzetes felderítése különösen nagy hangsúlyt kap. Ennek során tehát megfontolják nyilván azt is, hogy az ellenfél (a kiberbiztonsági védelmi szektor, de főleg a kiberügyekre szakosodott állami jogérvényesítő szervezetek) milyen területeket tekintenek különösen érzékenynek, ami azt jelenti, hogy az ilyen szektorokat érő támadások elhárítására, a mögöttük álló bűnözői csoportok felfedésére, semlegesítésére koncentrált erőfeszítéseket fordítanak, és ez adott esetben egy ország jelentős bűnüldöző kapacitásainak „kihívását” jelenti. A támadó csoportok nyilván szeretnék elkerülni, hogy ilyen koncentrált ellencsapásokkal kelljen szembe nézniük, hiszen ez nyilvánvalóan veszélyeztetné a zsaroló akció sikerét. A helyzet (mondhatni, a bűnözői műfaj) paradoxona azonban éppen ez: a támadási profil egyre növekvő népszerűségét is tulajdonképpen az okozza, hogy a modern társadalmak működéséhez szükséges alapvető intézmények, tehát a tulajdonképpeni társadalmi infrastruktúra fenyegetése jelenthet olyan érzékeny pontot, ami szinte habozás nélkül a zsarolók követelésének teljesítésére ösztönzi a megtámadott intézményeket. Inkább, minthogy a társadalmak működésében kulcsfontosságú adatok elvesztését (vagy akár időleges elérhetetlenségét) kockáztassák. A jelentős szereplőként elkönyvelhető aktorok vélhetően alapos felderítés után, gondos elemzéssel mérlegelik, hogy kire csapjanak le legközelebbi akciójukkal.

Szakemberek a zsarolóvírus-járvány terjedésével, a támadás típus veszélyességét elemezve szinte mindig kiemelik: az alkalmazott kiberfegyverek egy része az Internet sötét zugaiban relatíve könnyen megszerezhetők (megvásárolhatók, sőt, hovatovább esetleg bérbe vehetők), illetve relatíve kevés szakismerettel egyediesíthetők, az adott akció specifikumaihoz igazíthatók. Ez a jelleg mindenképpen a zsarolóvírus-alapú kiberbűnözés egyfajta „demokratizálódásához” vezet, ami az ilyen fenyegetések számának exponenciális üzemű növekedését eredményezheti. Technikai értelemben egyébként az is jelentősen segíti az ilyen akciók rohamos terjedését, hogy egyfajta „diszkrét háttérbűn cselekményként”, tulajdonképpen nagyobb hírverés nélkül is lebonyolíthatók (amikor persze a bűnözőknek ez a kiválasztott érdeke). Az elmúlt évek eseteinek elemzése jól mutatja, hogy a megtámadott intézmények egy része inkább csendben megegyezik a támadókkal, ezzel elkerülve a nyilvános társadalmi bizalom- és hitelvesztést. Nem véletlen: a leginkább érintett országok politikai körei, elsősorban az Egyesült Államok kormányzata részben az ilyen támadások kötelező nyilvánosságával (a megtámadott cégeket terhelő bejelentési kötelezettséggel) szeretné meg nehezíteni a bűnözök dolgát. A bűncselekmény típus technikájának része továbbá az is, hogy az akció realizálása (a váltságdíj megszerzése) valamilyen elektronikus rendszerben (kriptovaluta formájában) történik, ami jelentősen megnehezíti az elkövetők felderítését. Az igazság azonban az, hogy a célpontok jellege (az érzékeny társadalmi infrastruktúra támadása) jelenti a zsarolóvírusos támadásmód legnagyobb fenyegetését. E bűncselekmény kategória rohamos terjedése a modern társadalmak pilléreit rendítheti meg.

A MediaMarkt elleni mostani támadás nagyon gyorsan végiggyűrűzött a nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánc szinte teljes struktúráján. A támadást jól láthatóan elérte az összesen 13 országban jelen lévő vállalat szinte minden érdekeltségét, bár hatása eltérő volt. Egyes nemzeti cégeik lényegében hírt sem adtak az akcióról, esetleg csupán technikai nehézségekkel magyarázták online rendszereik akadozását, máshol azonban jelentős módon érintette az akció az egyes weboldalak működését. A magyarországi webshop volt az egyetlen, amelyet egy időre teljesen lekapcsoltak az üzemeltetők. Ez nyilvánvalóan súlyosan érintette a vevőszolgálati folyamatokat (például a garanciális ügyek intézését, esetleges áruvisszaváltásokat stb.) A kibertámadás természetesen nem hagyta érintetlenül a rendelés feldolgozó rendszereket sem, ami a támadást megelőzően rögzített és akár már visszaigazolt rendelések feldolgozását is megakasztotta. Ez – ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy leárazások időszakában vagyunk, a MediaMarktnál éppen az ilyen kedvezmény-akció végére esett a támadás kezdete – akkor könnyű belátni, hogy az online vírus jelentősen megakasztotta az üzleti forgalmat. Nem véletlenül a nagy veszteségekkel fenyegető forgalomkieséshez méretezték a támadók a váltságdíjat: az első hírek szerint gigantikus, 240 millió dolláros összeget követeltek a rendszerek feloldásáért cserébe, ám ezt (a zsarolóvírusos támadások szokványos koreográfiájának megfelelően) nagyon hamar a töredékére csökkentették a tárgyalások első szakaszában.

A Hive zsarolóeszköz-család egyébként – összevetve más, primitívebb szoftveres zsarolóeszközökkel, amelyek a lehető legtöbb érintett rendszerrész gyors zárolására törekednek – ez a zsarolófegyver sokkal kifinomultabb, agyafúrtabb. Egyfajta kétlépcsős zsarolás keretében igyekszik maximalizálni a bűnözők kezében összpontosuló adukat – hiszen a zsarolóvírusos támadások célja a tárgyalás, és a váltságdíj kikényszerítése. A Hive első lépcsőben lementi a megtámadott rendszer értékes adatkészleteinek egy részét, majd csak ezután zárolja az érintett rendszereket. Így tulajdonképpen a későbbi alkuhoz biztosítanak maguknak hathatós eszközkészletet a bűnözők.

A védekezés esélyeiről gondolkodva érdemes szem előtt tartani: a Hive, minden szofisztikáltsága ellenére, a legközönségesebb, szinte már minden civil felhasználó előtt is jól ismert phishing akcióval indít, és egy ártatlannak tűnő, de azért elgondolkodtató e-mail üzenettel kopogtat be a kiválasztott célpontokhoz.

A MediaMarkt magyar webhelye egyébként azóta újra online és üzemel.
Forások:
Frissítve: Kibertámadás miatt áll a MediaMarkt weboldala; Koi Tamás; HWSW.hu; 2021. november 9.
Hive Ransomware: Actively Targeting Hospitals; Gustavo Palazolo; Netskope; 2021. szeptember 10.
Hive Ransomware: How to Limit its Sting and Protect Your Organization; Raghu Nandakumara; Illumio; 2021. szeptember 29.
Hospitals hamstrung by ransomware are turning away patients; Dan Goodin; Ars Technica; 2021. augusztus 16.
Az ismertetést dr. Nyáry Gábor munkája.

A 21. század infokommunikációs kihívásai – konferencia

„Az infokommunikációról tartottak konferenciát a Stefánia Palotában, mely Honvéd Kulturális Központként is szolgál.

Fekete Károly ezredes, az NKE HHK Híradó Tanszék vezetője a gróf Eszterházy Mihály teremben elmondott köszöntőjében kiemelte: a konferencián huszonnégy, aktuális kihívásokat megjelenítő előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Az előadások sorát az NKE HHK Elektronikai Hadviselés Tanszékének egyetemi tanára, Kovács László dandártábornok nyitotta meg, aki nagyvonalakban bemutatta a Magyar Honvédség kiberképességeit a korábbi támadások és az átalakult műveleti terek tükrében. „A technológia fejlődése minden területen meghatározza az életünket” – hangsúlyozta. A 2021-es Új Nemzeti Katonai Stratégiát ismertetve a Magyar Honvédség Parancsnokságának haderőnemi szemlélője felhívta a figyelmet a honvédség kibervédelem szempontjából kiemelkedően fontos szerepére. Mindemellett hozzátette: a Magyar Honvédség Parancsnokságán belül 2019 januárjától már nemcsak a Kibervédelmi Szemlélőség, hanem az Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség is részt vesz az ország kiberterének védelmében. Zárásként Kovács László dandártábornok bemutatta a Magyar Honvédség számára létrehozott Kiberakadémia működését.

A továbbiakban Nguyan Huu Phuoc Dai, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Biztonságtudományi Doktori Iskolájának adjunktusa ismertette az 5. generációs vezeték nélküli hálózat (5G) előnyeit, melyek közé tartozik a többi között az oktatás kiszélesítése, az információáramlás még gyorsabbá tétele. Az 5G technológia kihívásai között az online tér biztonsági problémáit emelte ki, valamint, hogy az ipari fejlődés és az egészségügy szempontjából is megkerülhetetlenné vált.

Az NKE HHK Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék adjunktusa, Magyar Sándor ezredes a szervezetek kibervédelmi stratégiáit ismertetve úgy fogalmazott: az informatikai stratégiák feladata meghatározni azokat a lépéseket, melyek által az adott szervezet az informatikai erőforrások felhasználásával minél hatékonyabban elérhetők. Ezt követően a lengyel Jacob of Paradies University [Akademia im. Jakuba z Paradyża w Gorzowie Wielkopolskim. Szerk.] munkatársainak kutatását ismerhették meg a résztvevők, mely az Európai Unió válságkezelését járta körül a koronavírus-járvány kapcsán Tomasz Marcinkowski, az egyetem tanára hangsúlyozta: az Európai Uniónak olyan gazdasági expanziót kellett végrehajtania, mely a történelemben egyedülálló volt. Mindemellett leszögezte: a közegészségügyi változásokra is nagy figyelmet kellett fordítani, majd Juliusz Sikorski folytatta az előadást, hangsúlyozva az orosz infodémia (azaz információs pandémia) által okozott károk Európai Uniót célzó magas számát.

A Magyar Honvédség Parancsnoksága Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség munkatársa, Dózsa László alezredes a NATO Összekapcsolt Műveleti Infokommunikációs Hálózat (FMN) elnevezésű kezdeményezésének hazai megvalósítását ismertette, kiemelve: 2016-ban alakult meg az FMN Munkacsoport, mely napjainkban is a hazai készségfejlesztés legfőbb mozgatórugója.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály űrtávközlési szabályozási munkatársa, Daczi Diána bevezetőjében azt mondta: „az űrtávközlés szempontjából a műholdas frekvenciák mindenhol azonosak, így ugyanazok a hírközlési szabályok alkalmazandók.” Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közigazgatási Doktori Iskola doktorandusza elmondta: az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül két olyan szervezet (Nemzetközi Távközlési Egyesület és a Világűrbizottság) is létezik, mely az űr nemzetközi rádiószabályozásával és különböző jogi kérdésekkel foglalkozik. Mindemellett bemutatta a műholdas kommunikáció szabályozásának egyes trendjeit, a többi között azt is, hogy lehet-e védelmi eszközöket elhelyezni az űrben. Ugyanakkor Daczi Diána szerint az űrszemét kérdése is megkerülhetetlen.

Az NKE HHK Hadtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a MHP Haderőtervezési Csoportfőnökség, Vezetési és Irányítási Rendszerek Fejlesztési Főnökség főnöke, Pölöskei János ezredes az előtte szólókhoz kapcsolódva a Magyar Honvédség C4I képességeiről beszélt, hangsúlyozva azt, hogy a strukturális integráció nagyban hozzájárulhat az információ megfelelő áramlásához a Magyar Honvédség keretein belül.

A délelőtti előadásokat követően délután két párhuzamosan futó panel keretében olyan eladásokat hallgathattak meg a jelenlévők, melyek a mesterséges intelligenciától kezdve a kibertér állami szereplőin át a jelszavak biztonságosabbá tételére való felhívásig sokszínűen ismertették az infokommunikációs kihívásokat.

A huszonegyedik alkalommal megrendezett nemzetközi tudományos szakmai konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Híradó Tanszéke és a Magyar Honvédség (MH) Parancsnoksága (MHP) Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnöksége által az NKE HHK Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégiumával és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületének együttműködésben valósult meg, mely szerves részét képezi a Magyar Tudományos Akadémia által fémjelzett, több évtizedes múltra visszatekintő, Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak.”

Forrás:
A 21. század infokommunikációs kihívásai; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. november 11.

Katonai mesterséges intelligenciába fektet be a Spotify alapítója

„A menedzser 100 millió eurót invesztál a technológiába.

A Helsing nevű startup önálló európai szoftvermegoldást akar kifejleszteni katonai felderítési célokra, hogy a tisztek jobban megbecsülhessék a harctéri helyzeteket és pontosabban választhassák ki a célpontokat. Bár a technológia vitatott, Daniel Ek, a Spotify létrehozója nem sajnál több százmillió eurót a támogatására. Az elképzelések alapján az üzletember az összeget a következő tíz esztendőben akarja beruházni. E folyamat első állomása az a 100 millió euró, amelyet a Helsing kap.

Ek leszögezte, hogy Európának nagy esélye van arra, hogy vezető legyen az olyan dinamikus mesterséges intelligencia rendszerek felépítésében, amelyek etikusak, átláthatók és felelősségteljes módon vannak megalkotva.

Gundbert Scherf és Torsten Reil, a Helsing két társalapítója felvázolta a vízióját. Olyan szoftvereket akarnak fejleszteni, amelyek felismerik a kamerák, a hőképek, a radaradatok és más szenzorok információi mögött lévő mintákat. Az elemzés jelentős része közvetlenül az érzékelőknél valósulna meg, akár adatkapcsolat nélkül is. Scherf kiemelte, hogy egy olyan helyzetképet akarnak létrehozni, amely a lehető legjobb döntések meghozatalát teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban és pontosabban tudja kiértékelni a képeket és az adatokat, ráadásul egyszerre több információt is figyelembe tud venni, például a helikopterek 360 fokos felvételeit.

Scherf 2014 és 2016 között részt vett a német védelmi minisztérium kiber- és információs tér parancsnokságának a létrehozásában, legutóbb pedig a McKinsey munkatársa volt, így egyaránt ismeri a technológiával szembeni elvárásokat, lehetőségeket és kritikákat. Számára kulcsfontosságú, hogy Európa rendelkezzen megfelelő képességekkel és hogy az értékeit technológiailag is le tudja horgonyozni. Alapvető elv, hogy a mesterséges intelligenciát csak arra akarják használni, hogy az emberek döntéseit megbízhatóbbá tegyék a segítségével. Egy európai megoldás lehetőséget nyit a saját etikai és átláthatósági szabványok kidolgozására. Az ügyfelek éppúgy lehetnek a fegyveres erők és biztonsági hivatalok, mint a szoftvereket a rendszereikbe integrálni akaró fegyvergyártók. A technológiájukat egyelőre az összegyűjtött 8,5 millió euró tőke segítségével fejlesztik, így a munkát nem korlátozzák a megbízások.”

Forrás:
Katonai mesterséges intelligenciába fektet be a Spotify alapítója; SG.hu; 2021. november 9.
Artificial Intelligence to serve our democracies; Helsing

Szakirodalom

Alkalmazásprogramozási felületek (API-k) az európai kormányok számára: a szakpolitikai eszközök, szabványok, stratégiák és bevált gyakorlatok helyzetelemzése

„Az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) nagymértékben megkönnyíthetik a szoftveralkalmazások közötti adat- és funkciócserét rugalmas, ellenőrzött és biztonságos módon, különösen a weben. AZ API-k használata nem újdonság a magánvállalkozások – az induló vállalkozásoktól kezdve egészen a vállalkozásokig – esetében, viszont a közszféra szervezeteinek érdeklődése viszonylag újabb fejlemény. Az API közszférában történő bevezetése szervezeti, műszaki, jogi és gazdasági akadályokkal szembesül, és ezen akadályok leküzdésére a magánszektor és a közszféra korai alkalmazói által javasolt módszerek jelentik a továbblépést. Dokumentáció alig van, nehezen fellelhető és nem egyszerű alkalmazásuk az új helyzetekre. A múltban nem fordítottak kellő figyelmet az összegyűjtésükre és elemzésükre. A helyzet megváltoztatására a tanulmány helyzetelemzése négy területre összpontosít:

  • az Európai Bizottság főbb szakpolitikai eszközei az API-k elfogadásának előmozdítására,
  • a rendelkezésre álló webes API-szabványok,
  • az európai kormányzati API-stratégiák és esetek,
  • a javasolt kormányzati módszerek listája (több mint 3900 dokumentum elemzése alapján).

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az európai szakpolitikai jogszabályok és a kapcsolódó eszközök elősegítik, és bizonyos esetekben kötelezővé teszik az API-k használatát, és bár a kormányok API-stratégiái az Európai Unióban meglehetősen új keletűek, de vannak használható jól ismert webes API-szabványok és javasolt módszerek is, amelyek gyors, harmonizált és sikeres elfogadásával lehet támogatni a kormányzati tevékenység digitális átalakulását.”

Forrás:
APIs for EU Governments: A Landscape Analysis on Policy Instruments, Standards, Strategies and Best Practices; Lorenzino Vaccari, Monica Posada, Mark Boyd, Mattia Santoro; Data; 2021. június 8.
(A tanulmány szabadon hozzáférhető.)

Mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása az informatikai rendszerek biztonsági auditjában

„…Összefoglalóan, a kutatási cél olyan modellek megalkotása, melyek az informatikai rendszerekben felmerülő kontrollhiányosságok automatizált felderítésére (gyanúgenerálásra) irányulnak a mesterséges intelligencia alapú fogalomalkotás lehetőségeit felhasználva a modellalkotásban és a modelljóság mérésben egyaránt, ahol a rendelkezésre álló audit naplóállományból kell a mesterséges, elemi/mérhető és optimalizáltan aggregálható kockázatfogalom megalkotása keretében ennek mértékét, normáját algoritmikusan levezetni a tanításra alkalmazott adatok, lehetőleg optimális felhasználásával. Tehát a cél egy robot-auditor fejlesztése, mely alkalmas elrugaszkodni az emberi önkényességtől és az audit egyes részfeladatainak automatizált elvégezésére képes, és így a dolgozatban, minden olyan automatizált megoldást robotizációnak nevezek, mely el tud távolodni, akár minimálisan is a manuális feldolgozástól és emberi szubjektivitástól….”

Forrás:
Mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása az informatikai rendszerek biztonsági auditjában; Barta Gergő; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola; A nyilvános doktori védés időpontja 2021. november 23. (kedd) 15:30 óra; Helyszín: Online https://us06web.zoom.us/j/82564071909​​​​​​​, Meeting ID: 825 6407 1909 (PDF)
Lásd még Barta Gergő PhD-védése; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)