Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2021. november 29.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
Platformtársadalom? Mekkora és milyen hatásuk van valójában az internetes platformoknak a világunkra?
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozás, konferencia, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
Meghívó: Digital Public Administration Summit II (DPAS II) 2021. december 7-8.
Tárgyszavak: Digitális Jólét Program (DJP), digitális kormányzat, konferencia, Magyarország

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2021. november 29.

A Kormány 645/2021. (XI. 27.) Korm. rendelete egyes, a koronavírus járvány által különösen veszélyeztetett államokból történő beutazás szabályairól
Magyar Közlöny; 2021. évi 215. szám; 2021. november 27.; 9777. o. (PDF)
641/2021. (XI. 25.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 214. szám; 2021. november 25.; 9746. o. (PDF)
642/2021. (XI. 25.) Korm. rendelet a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 214. szám; 2021. november 25.; 9746. o. (PDF)
1818/2021. (XI. 25.) Korm. határozat a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozási jogcímről történő kifizetések 2021. évi fedezetének biztosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 214. szám; 2021. november 25.; 9759-9761. o. (PDF)

Platformtársadalom? Mekkora és milyen hatásuk van valójában az internetes platformoknak a világunkra?

„Az ITKI online műhelybeszélgetése a „Society of Internet Platforms” konferencia nyomán.

Vitaindítót tart:

Z. Karvalics László – vezető kutató, Institute of Advanced Studies, Kőszeg

Felkért hozzászólók:

Rab Árpád – jövőkutató, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

Ződi Zsolt – jogász, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

A műhelybeszélgetést moderálja:

Nádori Péter, kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet

Időpont: 2021. december 10. 15:00 óra

Helyszín: online, MS Teams

Az online műhelybeszélgetésbe külsős érdeklődők becsatlakozását is várjuk. Részvételi szándékát, kérjük, jelezze a molnar.anita@uni-nke.hu emailcímen, hogy megküldhessük a beszélgetés linkjét.

Kutatóintézetünk október 28-29-én rendezte meg a Society of Internet Platforms című nemzetközi konferenciát, ahol több neves külföldi előadó is kifejtette a platformokról a véleményét. A műhelybeszélgetés vitaindító előadása a konferencia egyik kiindulópontjához igyekszik visszatérni, és arra rákérdezni, hogy valóban olyan fontos szerepet játszanak-e a platformok a modern társadalomban, mint amelyet az előadók tulajdonítottak nekik.

Két ellentétes tendenciát láthatunk ugyanis, amelyek egyidőben vannak jelen.

Egyrészről az európai és az amerikai, de a magyar közbeszédben is központi kérdéssé vált az internetes platformok negatív hatása. Az egyes kormányzatok bírságok tucatjait rótták és róják ki rájuk változatos indokokkal. Az EU már eddig is féltucatnyi jogszabályban igyekezett „megfékezni” őket, és még legalább ugyanennyi jogszabály áll elfogadás előtt. A társadalom-, jog-, gazdaság és médiatudomány képviselőinek egy része rendkívül kritikus: a platformok kihasználják az embert, túlterhelik pszichésen és mentálisan, visszaélnek az adatainkkal, szétrobbantják a hagyományos nyilvánosságot, megingatják az alkotmányos rendet és így tovább. A konferencián Lawrence Lessig jogászprofesszor felvetette, hogy a platformok mérgező algoritmusait úgy kellene szabályozni, mint a veszélyes anyagokat vagy a gyógyszereket.

Másrészről az emberek szemmel láthatóan szeretik őket használni, sőt olykor makacsul ragaszkodnak is hozzájuk. Bár bizonyos platformok felhasználószáma már nem növekszik kétszámjegyű százalékkal, más platformok ugyanakkor egyre népszerűbbek. Hiába bírságolják meg a szállásfoglaló vagy webáruház platformokat, használatuk töretlen. A webáruházak például soha nem látott forgalmat bonyolítottak a járvány időszakában, de a pandémia elhozta a videokonferencia és oktatási platformok aranykorát is. Többen felhívták a figyelmet, hogy a pandémia nagyon nehezen lett volna átvészelhető a platformok nélkül.

Mi hát akkor az igazság? Jó dolog-e az internetes platform, vagy sem? Áldás vagy átok? Vissza kell-e szorítani, vagy éppenséggel ki kell aknázni a benne rejlő lehetőségeket is például a nemzeti kormányzatoknak és közigazgatásoknak? Tényleg ők tehetnek a politikai megosztottságról, vagy épp a Capitolium ostromáról? Valóban „dickensi világot” hoztak vissza a munkaerőpiacra? Valóban mindent felforgató hatásuk van?

Az ITKI műhelybeszélgetése eltérő álláspontokat igyekszik ütköztetni egy izgalmas kutatói eszmecsere keretében.”

Forrás:
Platformtársadalom? Mekkora és milyen hatásuk van valójában az internetes platformoknak a világunkra?; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet; 2021. november 16.

Meghívó: Digital Public Administration Summit II (DPAS II) 2021. december 7-8.
MEGHÍVÓ

Digital Public Administration Summit II (DPAS II)
2021. december 7-8.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és a Digitális Jólét Program 2021-ben immár második alkalommal rendezi meg nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferenciáját, a Digital Public Administration Summit-ot.

A tavalyi nagy sikerű rendezvényt 2021-ben számos, a V4 országok közigazgatási szakembereinek körében megtartott workshop követte. A decemberre tervezett DPAS II konferencia összefoglalja az eddigi eredményeket, áttekinti a várható kihívásokat, trendeket. A konferencia célja a hazai és nemzetközi innovatív megoldások, valamint a közigazgatást érintő digitalizációs lehetőségek, trendek és jó gyakorlatok bemutatása mellett az állami szektor és a vállalati szféra együttműködésének segítése, minden olyan digitalizációs terület megjelenítésével (mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, adatalapú közigazgatás, adatvezérelt egészségügyi ellátás, hálózatkutatás), amely a közigazgatást, az állam és az önkormányzatok működését is érinti. Az idei esemény fókuszában álló MI kormányzati eszközként és az igazságügyi rendszer digitális megoldásaként mutatkozik be.

Csatlakozzon hozzánk a digitális közigazgatás nemzetközi szakmai eseményére!
Időpont: 2021. december 7-8.
Helyszín: online
REGISZTRÁCIÓ

A rendezvény ingyenes, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb 2021. december 3-án, pénteken 14:00 óráig szíveskedjen jelezni.

Jegyezze be naptárába a konferenciát!
NAPTÁRBEJEGYZÉS

A részletes programot megtekintheti az esemény weboldalán (lásd Regisztráció)
Forrás: Digitális Jólét Program

Közigazgatás, politika

Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), a megfelelő adózási mód kiválasztásában segít a Pénzügyminisztérium (PM) kiva-kalkulátora

„Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), mértéke 10 százalékra csökken. A kkv-k a megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénzt spórolhatnak meg, ebben segíti most a vállalkozásokat a Pénzügyminisztérium (PM) kiva-kalkulátora – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta, hogy jelenleg 68 ezer cég kivázik. Ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak. Ez az összeg várhatóan még tovább nő, mert valószínűleg többen választják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával – emelte ki Izer Norbert. Hozzátette, hogy a most frissített kiva-kalkulátor éppen ezeket a cégeket segíti. Kiszámítja, ugyanis, hogy mennyi közterhet lehet megtakarítani ezzel az egyszerű adózási móddal.

Jövőre a 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót, és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, egyben adózatlanul hagyja a cégnél maradó nyereséget. A kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel nemcsak az érintett cégek járnak jól, hanem az egész ország is, hiszen beruházásra és foglalkoztatásra ösztönöz – szögezte le Izer Norbert.A kiva választását a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, mint az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplői, illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak érdemes megfontolni – idézte fel az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora 10 perc alatt kiszámítja, hogy a kisvállalati adó választásával mennyi adót spórolhat meg a cég jövőre. Aki jövőre spórolna az adóján, az jobban jár, ha idén nem spórolja meg a kalkulátorra fordítandó 10 percet – mondta.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy ötven foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a száz főt. A belépési értékhatár hárommilliárd forint, de mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri a hatmilliárd forintos bevételt.”

Forrás:
A kkv-k is spórolhatnak az adón – segít a PM kiva-kalkulátora; Pénzügyminisztérium; 2021. november 28.
Lásd még: A kalkulátor ide kattintva érhető el; Pénzügyminisztérium (.XLSX)
A kisvállalati adózás (KIVA) lényegi elemei és előnyei; Pénzügyminisztérium (.DOCX)

Megmarad az önkormányzati adóstop

„ Az idei évhez hasonlóan nem emelhetnek vagy vethetnek ki új adót.

Közel egy évvel az első kihirdetése után a kormány gyakorlatilag meghosszabbítja 2022-re is azt a szabályát, ami megtiltja, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi adók szintjét és hogy új adót vessenek ki. Az erről szóló, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet elsőként a Portfolio szúrta ki.

A lap emlékeztet, hogy a kormány a kormány tavaly december elején hirdette ki azt a döntését, amivel megtiltja az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket.

A Magyar Közlöny csütörtök esti számában megjelentek szerint a tavaly decemberi rendelet első paragrafusa így módosul:

„1. § (1) A 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2. napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
(2) Az önkormányzatnak a 2020. december 2. napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben is biztosítania kell.
(3) A települési önkormányzat a 2021. évre és a 2022. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.””

Forrás:
Megmarad az önkormányzati adóstop; Infostart; 2021. november 26.
Lásd még:

„…A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a helyi adók emelést nem sok önkormányzat tervezte. Schmidt Jenő emlékeztetett, hogy az iparűzési adó jelentős része maximalizálva van szinte minden településnél, az pedig nem tartja valószínűnek, hogy sok önkormányzat emelt volna a kommunális- vagy ingatlanadón, tehát szerinte ezt annyira nem rángatja meg az önkormányzati rendszert. Ami viszont már igen, az a 4 millió forint árbevétel alatti cégek iparűzési adója felének az elengedése – tette hozzá a szövetség elnöke, azzal együtt, hogy ezt 25 ezer fő alatti településeken visszakompenzálják a NAV és a bevallotta adatok alapján, amit Schmidt Jenő szerint nehézkes az önkormányzatoknak ellenőrizniük. Szerint ez a „nagyokat fogja rettentő mód érinteni”, a fővárosi kerületeket, megyei jogú városokat és néhány 25 ezer fő fölötti nagyobb várost, mint Pápa vagy Budaörs.
A kormány mostani döntése a kistelepüléseknek azért nem fog fájni, mert a kicsiknek pénzügyi mozgástere eddig sem volt – tette hozzá Schmidt Jenő, aki szerint ugyanakkor a nagyoknak működési problémáik is lehetnek 2022-be. ”

Forrás:
Önkormányzati adóstop: „több mint tisztességtelen, ami újra lejátszódott”; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2021. november 26.

A járványhullám közepén kritikus helyzetbe kerültek az egészségügyi intézmények beszállítói

„Az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség közös közleménye

A járványhullám közepén kritikus helyzetbe kerültek az egészségügyi intézmények beszállítói. A kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti. A Covid-pandémia negyedik hulláma miatt különösen fontos, hogy a cégek azonnal tudjanak reagálni a kórházak gyorsan változó eszközigényére. Lejárt követeléseik mihamarabbi rendezése ezt a reakcióképességet is javítja.

A magyarországi kórházak lejárt adósságállománya jelenleg mintegy 45 milliárd forint. Tíz hónap alatt úgy nőtt közel negyvenmilliárd forinttal a tartozásállomány, hogy az év nagy részében a fekvőbeteg-intézmények szinte csak Covid-ellátást és halaszthatatlan műtéteket végeztek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kórházak fizetőképességének problémája nem új keletű, hanem már évtizedek óta fennáll, ám a járvány okozta jelenlegi bizonytalan helyzetben kiemelten fontos, hogy a vállalkozások megkapják a leszállított termékek jogos ellenértékét. Ugyanilyen fontos, hogy a járványhullám lecsengését követően mihamarabb elkezdődjön az elmaradt beavatkozások pótlása, hiszen sok beteg már hónapok óta vár az orvosilag indokolt műtétre.
A kifizetések elmaradása a kisebb vállalkozásokat csődbe viheti, de már a nagyobb cégeknek is pénzügyi nehézségeket okoz.
…
A kórházak tartozásainak rendezése kormányzati döntés kérdése, hiszen a szükséges költségvetési források rendelkezésre állnak. A rekordmértékű gazdasági növekedés következtében a magyar gazdaság már meghaladta a járvány előtti teljesítményét. A gyógyító-megelőző ellátások ezévi költségvetési kiadásai ugyanakkor időarányosan 77 milliárd forinttal elmaradnak az erre szánt keretösszegtől. Pénzügyi akadálya tehát nincs annak, hogy a kormány rendezze az intézmények adósságát…”

Forrás:
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének közleménye (1. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2021. november 25.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének közleménye (2. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2021. november 25.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének közleménye (3. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2021. november 25.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének közleménye (4. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2021. november 25.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének közleménye (5. rész); MTI Országos Sajtószolgálat; 2021. november 25.

Európai Unió

Koronavírus: Az Európai Bizottság az EU-n belüli biztonságos utazás koordinációjának megerősítését javasolja

„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tett a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett, a biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok Unión belüli összehangolásáról szóló tanácsi ajánlás aktualizálására.

Nyár óta jelentősen nőtt az átoltottsági arány és sikeresen bevezették az új uniós digitális Covid-igazolványt, amelyből a mai nappal bezárólag több mint 650 millió példányt állítottak ki. A járványügyi helyzet az EU-ban azonban tovább súlyosbodott, amire válaszul néhány tagállam újabb népegészségügyi – egyebek mellett erősítő adagok beadására vonatkozó – intézkedéseket hozott. Mindezen tényezőket figyelembe véve a Bizottság javasolja, hogy kerüljön nagyobb hangsúly az utazással kapcsolatos intézkedések „személyalapú” megközelítésére; és az elsődleges vakcinázási sorozatot követően kiállított oltási igazolványokat egységesen 9 hónapig fogadják el. A 9 hónapos időszak figyelembe veszi az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) az emlékeztető oltásoknak a hatodik hónaptól történő beadására vonatkozó iránymutatását, és további 3 hónapos időszakot biztosít annak érdekében, hogy a nemzeti oltási kampányok alkalmazkodni tudjanak és a polgárok hozzájuthassanak az erősítő adagokhoz.

A Bizottság emellett javaslatot tesz a közlekedési jelzőlámpák színkódjait használó uniós térkép módosítására, valamint az egyszerűsített „vészfék” eljárásra.

A Bizottság a mai napon az EU-ba irányuló külső utazásokra vonatkozó szabályok aktualizálására is javaslatot tesz [sajtóközlemény 14:15 óra állapot].

Didier Reynders, jogérvényesülési biztos a következőket nyilatkozta: „A világjárvány kezdete óta a Bizottság nagyon aktívan dolgozik azon, hogy megoldásokat találjon a személyek biztonságos szabad mozgásának összehangolt módon történő garantálására. A legutóbbi fejlemények és tudományos bizonyítékok fényében a Tanács által elfogadandó új ajánlásra teszünk javaslatot. A valódi etalonná vált közös eszközünk az uniós digitális Covid-igazolvány segítségével áttérünk a „személyalapú” megközelítésre. A legfőbb célunk annak elkerülése, hogy Unió-szerte eltérő intézkedések szülessenek. Ez az erősítő adagok kérdésére is vonatkozik, amelyek alapvető fontosságúak lesznek a vírus elleni küzdelemben. Egyéb intézkedések mellett azt javasoljuk, hogy a tagállamok állapodjanak meg az oltási igazolványoknak az elsődleges vakcinázási sorozatot követő egységes érvényességi időszakáról. E javaslat elfogadása döntő fontosságú lesz az előttünk álló hónapok, valamint a polgárok biztonságos szabad mozgásának védelme szempontjából.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „Az uniós digitális Covid-igazolvány és az utazással kapcsolatos intézkedéseink összehangolása nagyban hozzájárult a biztonságos szabad mozgáshoz a népegészség védelmét prioritásként kezelve. Az uniós népesség több mint 65%-át beoltottuk, ez azonban nem elegendő. Még mindig túl sok olyan ember van, aki nem részesül védelemben. Annak érdekében, hogy mindenki a lehető legbiztonságosabb módon utazhasson és élhessen, jóval nagyobb oltási arányt kell elérnünk – sürgősen. Emellett erősítő adagokkal meg kell erősítenünk a lakosság immunitását. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) iránymutatását figyelembe véve, továbbá annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok kiigazíthassák oltási kampányaikat és a polgárok hozzáférhessenek az erősítő adagokhoz, javaslatot teszünk az oltási igazolványok egységes elfogadási időszakára. Ugyanakkor továbbra is határozottan arra kell ösztönöznünk mindenkit, hogy változatlanul tartsa tiszteletben a népegészségügyi intézkedéseket. A maszkot egyelőre továbbra is viselnünk kell.”

A Bizottság által javasolt legfontosabb frissítések az Unión belüli utazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó közös megközelítéssel kapcsolatban:

Középpontban a „személyalapú megközelítés” Az érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező személyekre – függetlenül attól, hogy az EU területéről honnan indultak – főszabály szerint nem vonatkozhatnak további korlátozások, például tesztek vagy karantén. Az érvényes uniós digitális Covid19-igazolvánnyal nem rendelkező személyek számára kötelezővé tehető a tesztelés az érkezés előtt vagy után.

Az oltási igazolványok standard érvényességi ideje: Az eltérő és a ellentmondásos megközelítések elkerülése érdekében a Bizottság javasolja, hogy az elsődleges vakcinázási sorozatot követően kiállított oltási igazolványokat egységesen 9 hónapig fogadják el. A 9 hónapos időszak figyelembe veszi az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) az erősítő adagoknak a hatodik hónaptól történő beadására vonatkozó iránymutatását, és további 3 hónapos időszakot biztosít annak érdekében, hogy a nemzeti oltási kampányok alkalmazkodni tudjanak és a polgárok hozzájuthassanak az erősítő adagokhoz. Ez az utazással kapcsolatban azt jelenti, hogy a tagállamok nem utasíthatnak el olyan oltási igazolványt, amelyet kevesebb mint 9 hónappal az alapoltás utolsó adagjának beadása után állítottak ki. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést azon népességi csoportok védőoltáshoz való hozzájutása érdekében, akiknek a korábban kiállított oltási igazolványai a 9 hónapos korlátot elérve hamarosan lejárnak.

Erősítő adagok: Jelenleg még nincsenek olyan tanulmányok, amelyek kifejezetten azzal foglalkoznának, hogy mennyire hatékonyak az erősítő adagok a Covid19 terjedésének lassításában, ezért az erősítő adagokra vonatkozóan nem lehet meghatározni elfogadási időszakot. Az újabb adatok alapján azonban arra lehet számítani, hogy az erősítő adagok által biztosított védelem hosszabb ideig tarthat, mint az elsődleges vakcinázási sorozatból származó védelem. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az e kérdéssel kapcsolatban újonnan felmerülő tudományos bizonyítékokat. Az ilyen bizonyítékok alapján a Bizottság szükség esetén megfelelő elfogadási időszakot javasolhat az erősítő adagokat követően kiállított oltási igazolványok esetében.

Módosul a közlekedési jelzőlámpák színkódjait használó uniós térkép: amely egyszerre szemlélteti az új esetek számát és az átoltottságot. A térkép elsősorban tájékoztató jellegű lenne, de az intézkedések koordinálását is szolgálná azon területek tekintetében, ahol a vírus terjedése különösen alacsony („zöld”) vagy különösen magas („sötétpiros”). Ezekre a területekre a „személyeken alapuló megközelítéstől” eltérve egyedi szabályok vonatkoznának. A zöld területekről érkező utazókra nem kellene korlátozásokat alkalmazni. Vissza kell szorítani a sötétpiros területekre irányuló és az onnan induló utazást, tekintettel az ott előforduló új fertőzések nagy számára, ezért azon személyek, akik nem részesültek oltásban vagy nem épültek fel a vírusból, kötelesek lennének egy indulás előtti tesztet végeztetni, valamint érkezésüket követően karantén kötelezettség vonatkozna rájuk (az alapvető szükségből utazókra és gyermekekre vonatkozó különleges szabályokkal).

Egyes utazási intézkedések alóli mentességek: vonatkoznak a határ menti ingázókra, a 12 éven alatti gyermekekre és az alapvető szükségből utazókra. Az alapvető szükségből utazók jegyzékét le kell rövidíteni, mivel a jelenlegi listán szereplő számos utazónak lehetősége nyílt az oltásra.

A „vészfékmechanizmusra” vonatkozó egyszerűsített eljárás: A Covid19-vírus lehetséges új variánsainak terjedését vagy késleltetését vagy a különösen súlyos helyzetek kezelését célzó sürgősségi eljárást egyszerűbbé és működőképesebbé kell tenni. Ez magában foglalná a Bizottságnak és a Tanácsnak küldött tagállami értesítést, valamint a Tanács uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusa (IPCR) keretében folytatott kerekasztal-megbeszélést.

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az összehangolt megközelítés végrehajtására, a Bizottság azt javasolja, hogy ezek a frissítések 2022. január 10-től legyenek alkalmazandók.

Háttér-információk

A Bizottság 2020. szeptember 3-án tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által a Covid19-világjárvány miatt hozott, a szabad mozgást korlátozó intézkedések uniós szinten történő összehangolása és egyértelmű kommunikálása.

Az uniós tagállamok 2020. október 13-án tanácsi ajánlás elfogadásával elkötelezték magukat a koordináció fokozása és az információcsere javítása mellett.

A Tanács 2021. február 1-jén elfogadta a tanácsi ajánlás első aktualizálását, amely új, „sötétpiros” színt vezetett be a kockázatos területek jelölésére, és szigorúbb intézkedéseket határozott meg a magas kockázatú területekről érkező utazókra vonatkozóan.

2021. május 20-án a Tanács módosította a tanácsi ajánlást, hogy lehetővé tegye a teljesen beoltott személyek számára a nem alapvetően szükséges utazásokat, valamint megerősítse az aggodalomra okot adó variánsok terjedésének megfékezésére irányuló intézkedéseket.

2021. június 14-én a Parlament és a Tanács elfogadta az uniós digitális Covid-igazolvány keretének létrehozásáról szóló rendeletet. Az uniós digitális Covid-igazolvány legjobb kihasználása érdekében a Tanács ugyanezen a napon elfogadta a tanácsi ajánlás második frissítését, amely mentességet biztosít az utazási korlátozások alól a teljes mértékben beoltott és felgyógyult személyek számára.

2021 júniusa óta gyors ütemben halad az uniós digitális Covid-igazolvány bevezetése. A Bizottság 2021. október 18-án adta ki első jelentését az uniós digitális Covid-igazolvány rendszeréről, amely széles körben elérhető és megbízható, elfogadott eszköz, és megkönnyíti a szabad mozgást a Covid19-világjárvány idején

E fejleményekre tekintettel a Tanács (EU) 2020/1475 ajánlásában meghatározott közös megközelítést ismét módosítani kell, ami az Európai Tanács 2021. október 22-i következtetéseiben megfogalmazott kérése is volt.

Ezzel párhuzamosan – ahogyan az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet esetében is – a Bizottság a mai napon javaslatot fogad el az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, és a valamely tagállam területére jogszerűen belépő harmadik országbeli állampolgárok tekintetében is, akik bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig szabadon mozoghatnak az összes többi tagállam területén. A tagállamok által közölt utazási szabályokkal kapcsolatos legújabb információk megtalálhatók a Re-open EU platformon.

További információk

Kérdések és válaszok a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítését célzó tanácsi ajánlásra irányuló új bizottsági javaslatról

Tájékoztató az EU-n belüli biztonságos utazás koordinációjának megerősítésére irányuló új bizottsági javaslatról

Tájékoztató a Covid19-járványról: Utazási és egészségügyi intézkedések az EU-ban

Javaslat – A Tanács ajánlása a szabad mozgás Covid19-világjárvány idején történő megkönnyítését célzó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/1475 ajánlás hatályon kívül helyezéséről

Uniós digitális Covid-igazolvány: nemzetközi szinten etalont teremtett a több mint 591 millió igazolvány

ReopenEU”

Forrás:
Koronavírus: A Bizottság az EU-n belüli biztonságos utazás koordinációjának megerősítését javasolja; Európai Bizottság; 2021. november 25.

Európai Kutatási Térség (EKT) – új paktum és irányítási struktúra

„A Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Kutatási Térség (EKT) irányításáról, valamint elfogadta az európai kutatási és innovációs (K+I) paktumot, amelyek prioritásokat és észszerűsített irányítási keretet határoznak meg az EKT-re vonatkozóan, beleértve az EKT-vel kapcsolatos, a 2022 és 2024 közötti időszakra szóló szakpolitikai programot is.

Elnökségünk egyik legfontosabb prioritása a kutatás és az innováció. A Covid19-válság elleni küzdelem megmutatta, hogy mennyire fontos a kutatás és az innováció a reziliens és versenyképes Európa megőrzése és előmozdítása szempontjából. Ezért is jelent nagy előrelépést ez az első EKT szakpolitikai program. Olyan konkrét tevékenységeket foglal magában, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudunk majd reagálni a társadalmi kihívásokra.

Az új K+I paktum keretében a tagállamok a következő évekre vonatkozóan elkötelezik magukat a következők mellett: i. a K+I-re vonatkozó közös uniós elvek és értékek; ii. közös prioritást jelentő tevékenységi területek; iii. beruházások és reformok; valamint iv. az egyszerűsített szakpolitikai koordináció és nyomon követés folyamatai.

Az említett következtetésekben a Tanács olyan konkrét EKT-tevékenységekre tesz javaslatot a 2022–2024-es EKT szakpolitikai program formájában, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon, az Európai Bizottsággal együtt fognak végrehajtani, együttműködve a Horizont Európa programhoz társult országokkal, a kutatási, tudományos és üzleti szervezetekkel, illetve adott esetben az egyéb partnerországokkal.

Háttér
Az EKT 20 évvel ezelőtt jött létre. Azóta jelentős előrehaladást eredményezett olyan területeken, mint például a kutatási infrastruktúrák, a nyílt tudomány, a nemzetközi együttműködés, a nemek közötti egyensúly a K+I területén, a közös programozás és a kutatók mobilitása.

Az Európai Bizottság 2021. július 16-án javaslatot terjesztett elő az új EKT egyik fő pillérét képezni hivatott európai kutatási és innovációs paktumra vonatkozóan.

A Tanács 2020. december 1-jén következtetéseket fogadott el az új EKT-ról, amelyekben felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy 2021-ben állapodjanak meg az EKT szakpolitikai programjáról.

Az európai kutatási és innovációs paktum és a tanácsi következtetések elfogadásával lezárul az EKT 2020-ban megkezdett mélyreható reformja.

A következő lépések
A tagállamok és a Horizont Európa programhoz társult országok felkérést fognak kapni arra, hogy jelöljék meg azokat az EKT-tevékenységeket, amelyekben részt kívánnak venni. Az ERA-platformon keresztül is megoszthatnak majd információkat.

Az Európai Bizottságnak 2022 közepéig be kell mutatnia az EKT megvalósítására vonatkozó nyomon követési és értékelési keretet. A Bizottságnak továbbá 18 havonta felül kell vizsgálnia a szakpolitikai program végrehajtását. Emellett jelentést kell készítenie a Tanács számára a szakpolitikai program megvalósításának aktuális állásáról.

A Tanács ajánlása az európai kutatási és innovációs paktumról

A Tanács következtetései az EKT jövőbeli irányításáról

Európai Kutatási Térség (háttér-információk)

”

Forrás:
Európai Kutatási Térség (EKT) – új paktum és irányítási struktúra; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 26.

Digitális EU: az uniós társadalombiztosítási kártya gyors bevezetését kéri az EP

„

A társadalombiztosítási jogosultságok digitálisan hordozható formában a mobil munkavállalók számára

Az uniós adatvédelmi szabályok szigorú betartása

A nemzeti társadalombiztosítási rendszerek sajátosságainak tiszteletben tartása

A mobil munkavállalókra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére az EP 2022 végéig az európai társadalombiztosítási kártyára vonatkozó jogszabályjavaslatot vár a Bizottságtól.

Egy csütörtökön 598 szavazattal, 59 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a digitális európai társadalombiztosítási kártya bevezetésére vonatkozó terveit. A kártyával a mobil munkavállalók könnyebben hordozhatnák saját társadalombiztosítási jogosultságaikat, a munkavállalás helyszíneként szolgáló ország hatóságai pedig valós időben tudnák ellenőrizni a munkavállaló adatait. Ez segítene a társadalombiztosítási visszaélések kiküszöbölésében és a be nem jelentett munkavállalás felszámolásában, de abban is, hogy a munkavállalók lássák és igényelni tudják jogosultságaikat és járulékaikat.

A rendszerek közötti eltérések tiszteletben tartása

A képviselők szerint a kártya minden érdekelt: a mobil munkavállalók, a vállalatok, a munkaadók, a szakszervezetek és a nemzeti hatóságok számára egyaránt előnyökkel jár. Megvédi a dolgozók jogait, a hivatali eljárásokat pedig egyszerűbbé teszi és lerövidíti. Az uniós kártyának ugyanakkor tiszteletben kell tartania az eltérő nemzeti rendszerek sajátosságait, és a kártya nem válhat a szabad mozgás gátjává.

Adatbiztonság

A képviselők hangsúlyozzák: a kártyán tárolt adatok cseréje csak az Unió személyesadat-védelmi szabályainak szigorú betartásával történhet. A társadalombiztosítási és személyes adatokhoz csak az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság férhet hozzá. Az adatok az uniós társadalombiztosítási szabályok betartatásán túl másra nem használhatók fel.

Európai e-személyi

Egy jelenleg is zajló kísérleti projektben az európai társadalombiztosítási kártyán csak a mobil munkavállalók társadalombiztosítási jogosultságára vonatkozó adatok szerepelnek. A képviselők szeretnék, ha a kísérleti projektet a foglalkoztatással kapcsolatos más területekre, például az egészségbiztosításra és a nyugdíjakra vonatkozó adatokkal is kiegészítenék, így a kártya az európai e-személyazonosítóval és az európai egészségbiztosítási kártyával együtt járulhatna hozzá a digitális társadalombiztosítás kiépítéséhez.

A hétfői vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

Háttér

A Parlament 2014 óta már többször kérte a Bizottságot, hogy az terjesszen be az európai társadalombiztosítási számról szóló jogszabály-javaslatot azért, hogy a társadalombiztosítást uniószerte digitálisan lehessen koordinálni. A Bizottság a szociális jogok európai pilléréről szóló cselekvési tervben jelentette be, hogy kísérleti projektet indít a digitális európai társadalombiztosítási kártya bevezetésének tesztelésére.”

Forrás:
Digitális EU: az uniós társadalombiztosítási kártya gyors bevezetését kéri az EP; Európai Parlament; 2021. november 26.

Európai Unió Tanácsa: fontos, hogy mindenki részt tudjon venni az űrágazatban

„A miniszterek a mai napon a polgárok szolgálatában álló űrágazatról szóló tanácsi következtetéseket fogadtak el, amelyekben hangsúlyozzák: fontos, hogy az űrágazatban valamennyi tagállamból részt vegyenek érdekelt felek, továbbá hogy fontos az űrágazat és az egyéb ágazatok közötti kapcsolatok erősítése.

Az űrágazat az egyik leggyorsabban növekvő technológiai ágazat az EU-ban. Azonban az európai űrágazat kapacitásai jelenleg egyenlőtlenül oszlanak meg. Ezenkívül a kkv-k száma gyorsabban növekszik a nagy űripari bázissal rendelkező országokban, mint a korlátozott űripari bázissal rendelkező, illetve az ilyen bázissal nem rendelkező országokban.

Ennek fényében javítani lehetne az űrágazat eloszlását, hogy minden uniós polgárt, intézményt és vállalatot el lehessen érni. A miniszterek ezért a következtetésekben hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos, hogy az összes tagállam különféle érdekelt felei méltányosabb módon vehessenek részt az űrprojektekben. Ez ugyanis kiegyensúlyozott növekedést tesz majd lehetővé, továbbá biztosítani fogja az űripari ökoszisztéma versenyképességét.

A miniszterek kiemelik azt is, hogy szükség van az induló innovatív vállalkozásoknak, a kkv-knak és a közepes tőkeértékű vállalatoknak az európai űrrendszerbe történő bevonására, mivel ezek segíthetnek választ adni az olyan globális kihívásokra, mint az éghajlatváltozás és a biztonsági problémák. Ezen túlmenően az űrágazat nagymértékben hozzájárulhat az EU kiberbiztonságához szükséges technológiák fejlesztéséhez.

A következtetésekben a miniszterek felkérik az Európai Bizottságot, az Európai Unió Űrprogramügynökségét (EUSPA) és a tagállamokat, hogy erősítsék az űrágazat és az egyéb ágazatok közötti kapcsolatokat.

A miniszterek arra is felkérik a Bizottságot és az EUSPA-t, hogy fokozzák a tagállamokkal folytatott együttműködést, a meglévő programokon, például a CASSINI-n és a Horizont Európán keresztül támogassák a tagállamok űripari ökoszisztémáinak fejlesztését elősegítő megoldásokat, valamint fokozzák a többi uniós programmal való szinergiákat.

Háttér
E következtetések a „New Space a polgárok szolgálatában” kezdeményezésről szóló, 2021. május 28-i tanácsi következtetések folytatását jelentik, melyekben a Tanács hangsúlyozta a New Space jelentőségét az uniós űrágazat innovatív jellege, rezilienciája és versenyképessége szempontjából.

A Tanács következtetései a polgárok szolgálatában álló űrágazatról

Az EU űrpolitikája (háttér-információk)

”

Forrás:
A Tanács hangsúlyozza: fontos, hogy mindenki részt tudjon venni az űrágazatban; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 26.
Lásd még: NewSpace terminology; Wikipédia
New Space Movement; ICEYE

Single Market For Digital Services (Digital Services Act): Ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie: az Európai Unió Tanácsának álláspontja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról

„A Tanács elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslatra vonatkozó álláspontját („általános megközelítését”). A jogszabályjavaslat fő célja, hogy védje a felhasználókat az illegális termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve a jogellenes tartalmakkal szemben, valamint, hogy biztosítsa alapvető jogaik online védelmét. A javaslat korszerűsíti továbbá az e-kereskedelemről szóló, 2000. évi irányelv egy részét is.

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály jelentős és szükséges előrelépést jelent a biztonságosabb online környezet megteremtése tekintetében. Nemcsak vállalkozásaink és demokráciáink számára kínál megoldásokat, hanem ahhoz is, hogy polgáraink biztonságban érezhessék magukat a 21. században. A javaslat növeli a digitális térbe vetett bizalmat, és lehetővé teszi az onlineplatform-gazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű és biztonságos kiaknázását.” – Mark Boris Andrijanič, a digitális átállásért felelős szlovén miniszter

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében meghatározott szabályok célja, hogy kiterjesszék és pontosítsák azon online vállalkozások közös felelősségi körét, amelyek a világ valamely részéről szolgáltatásokat nyújtanak az EU-ban. A javaslat azt az elvet követi, hogy ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie. A Bizottság a javaslatban egyértelmű felelősségi köröket és elszámoltathatóságot határoz meg a közvetítő szolgáltatók, így például a közösségi média és az online piacterek tekintetében.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban javasolt szabályokat aszimmetrikusan alakították ki, ami azt jelenti, hogy a jelentős társadalmi hatást kifejtő nagyobb közvetítő szolgáltatásokra szigorúbb szabályok vonatkoznának. Elfogadását követően a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerű és időtálló irányítási keretet fog biztosítani, az online közvetítő szolgáltatások esetében pedig a kellő gondosságra vonatkozóan egyértelmű kötelezettségeket fog megállapítani.

A bizottsági javaslatban a Tanács a következő főbb változtatásokat eszközölte:

a szövegben pontosítja és javítja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezéseket

a tanácsi szövegben kifejezetten szerepelnek az internetes keresőmotorok

a Tanács a szövegben rendelkezik a kiskorúak fokozott online védelméről

a Tanács a szövegben további kötelezettségeket ír elő az online piacterek és az internetes keresőmotorok vonatkozásában, valamint szigorúbb szabályokat alkalmaz az online óriásplatformok esetében

a tanácsi szövegben a súlyos bűncselekmények gyanújának bejelentésére vonatkozó kötelezettség az online platformok mellett kiterjed valamennyi tárhelyszolgáltatóra is

a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követése érdekében a tanácsi szöveg részletesebb rendelkezéseket tartalmaz arra a „megfelelési funkcióra” vonatkozóan, amelyet az online óriásplatformoknak, illetve a közismert online keresőmotoroknak ki kell alakítaniuk

a Tanács a szövegben lehetővé teszi, hogy a nemzeti hatóságok közvetlenül a szolgáltatóknak bocsássák ki a jogellenes online tartalommal kapcsolatos végzéseket, és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy intézkedéseikről tájékoztassák a nemzeti hatóságokat (visszajelzési kötelezettség)

a hatékony végrehajtást illetően a Tanács a szövegben megőrzi a származási ország elvét, és ezzel egyidejűleg kizárólagos végrehajtási hatásköröket ruház az Európai Bizottságra, lehetővé téve számára, hogy fellépjen az online óriásplatformok, illetve a közismert online keresőmotorok által elkövetett rendszerszintű jogsértésekkel szemben

Háttér
Az újonnan felmerülő olyan digitális kihívások kezelése érdekében, mint például a hamisított áruk terjedése, a gyűlöletbeszéd, a kiberfenyegetések, a dezinformáció, a korlátozott verseny és a digitális piacok lezárása, az Európai Bizottság 2020 decemberében digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos csomagot terjesztett elő. Ez a csomag két jogalkotási javaslatból áll: az egyik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra, a másik pedig a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozik.

A Versenyképességi Tanács 2021. május 27-i ülésén a miniszterek véleménycserét tartottak, és iránymutatást nyújtottak a további tárgyalásokhoz.

A következő lépések
A mai napon elfogadott általános megközelítés kiegészíti a Tanács által jóváhagyott tárgyalási álláspontot, és felhatalmazza a Tanács elnökségét, hogy további megbeszéléseket folytasson az Európai Parlamenttel. A tervek szerint ezekre a megbeszélésekre 2022-ben kerül majd sor.

Az Európai Bizottság javaslata a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozóan

A Tanács általános megközelítése

Ülések”

Forrás:
Ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie: a Tanács elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó álláspontját ; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 25.
Lásd még: The Digital Services Act package; European Commission

Digital Markets Act: A technológiai nagyvállalatok szabályozása: az Európai Unió Tanácsa álláspontja szerint fokozni kell a versenyt a digitális szférában

„A Tanács elfogadta álláspontját („általános megközelítését”) a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslattal kapcsolatban. A javaslat célja egy versenyképes és méltányos digitális ágazat biztosítása abból a célból, hogy elősegítse az innovációt, a magas minőségű digitális termékeket és szolgáltatásokat, a tisztességes árakat, valamint a magas minőséget és a választási lehetőségeket a digitális ágazatban.

A mai napon egy nyitottabb és versenyképesebb digitális piac megteremtésének egyik fontos mérföldkövéhez érkeztünk. A szlovén elnökség a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal karöltve intenzív munkát folytatott azért, hogy sikerüljön megfelelő kompromisszumot kialakítani és továbbfejleszteni a digitális piacokról szóló jogszabály célját: egy méltányos és versenyképes digitális piac biztosítását. Büszkék vagyunk arra, hogy a tagállamok egyhangúlag támogatták az általános megközelítést. Ez annak a jele, hogy az EU szilárdan elkötelezett a tisztességes online verseny biztosítása mellett. A digitális piacokról szóló javasolt jogszabály tanúsítja készségünket és törekvésünket arra, hogy szabályozzuk a technológiai nagyvállalatokat, és remélhetőleg világszinten normaalkotóvá fog válni.

Az alapvető platformszolgáltatásokat – például keresőmotorokat, közösségi hálózati szolgáltatásokat, valamint közvetítő szolgáltatásokat – kínáló online platformok egyre fontosabb szerepet játszanak társadalmi és gazdasági életünkben. Ugyanakkor néhány nagy online platform a vállalkozások és a fogyasztók közötti „kapuőrnek” tekinthető, és piaci ereje, valamint a digitális ökoszisztémák feletti ellenőrzése révén szűk keresztmetszetek kialakulását idézi elő a gazdaságban. Ez pedig negatív hatással van a tisztességes versenyre.

E javaslattal a miniszterek célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a digitális ágazatban, amelyek keretében egyértelmű jogok és kötelezettségek vonatkoznak a nagy online platformokra. A digitális piac európai uniós szintű szabályozása egyenlő versenyfeltételeket, valamint versenyképes és méltányos digitális ágazatot fog biztosítani, és ily módon a vállalatok és a fogyasztók mind élhetnek majd a digitális világ kínálta lehetőségekkel.

A digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslat az „alapvető platformszolgáltatásokat” ellenőrzésük alatt tartó kapuőröket célozza – ezek azok a platformok, ahol az azonosított problémák a leginkább szembetűnőek. Az alapvető platformszolgáltatások például a következők: az online közvetítő szolgáltatások (pl. piacterek, alkalmazás-áruházak), az internetes keresőmotorok, a közösségi hálózatok, a felhőszolgáltatások, a hirdetési szolgáltatások stb.

A bizottsági javaslathoz képest végzett legfontosabb változtatások a következők:

a tanácsi szöveg rövidebb határidőket szab meg, továbbá fejleszti a kapuőrnek minősítés kritériumait

a szöveghez tartozik egy melléklet, amely meghatározza az „aktív végfelhasználók” és az „aktív üzleti felhasználók” fogalmát

a szöveget javították annak érdekében, hogy a kötelezettségek struktúrája és hatálya világosabbá és időtállóbbá váljon

a szöveg egy új kötelezettséget javasol, amely megerősíti a végfelhasználók arra vonatkozó jogát, hogy leiratkozzanak az alapvető platformszolgáltatásokról

módosultak a szabályozási párbeszéddel kapcsolatos rendelkezések annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Bizottság megfelelően alkalmazza a párbeszédben való részvételre vonatkozó mérlegelési jogkörét

a szöveg a belső piac széttagoltságának megelőzése érdekében megerősíti, hogy a rendelet végrehajtásáért felelős egyedüli szerv az Európai Bizottság. A tagállamok felhatalmazhatják a nemzeti versenyhatóságokat, hogy az esetleges jogsértések kivizsgálása céljából vizsgálatokat indítsanak, megállapításaikat pedig továbbítsák az Európai Bizottságnak

Háttér
Az Európai Bizottság a digitális térben megjelenő kihívások (például a hamisított áruk terjedése, a gyűlöletbeszéd, a kiberbiztonsági fenyegetések, a dezinformáció, a korlátozott verseny és a digitális piacok lezárása) kezelése céljából 2020 decemberében a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabálycsomagot nyújtott be, valamint előterjesztette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló jogalkotási javaslatot.

A Versenyképességi Tanács 2021. május 27-i ülésén a miniszterek véleménycserét tartottak, és iránymutatást nyújtottak a további tárgyalásokhoz.

Következő lépések
A mai napon elfogadott általános megközelítés kiegészíti a Tanács által elfogadott tárgyalási álláspontot, és felhatalmazza a Tanács elnökségét, hogy további megbeszéléseket folytasson az Európai Parlamenttel, melyekre várhatóan 2022-ben kerül majd sor.

Az Európai Bizottságnak a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslata

A Tanács általános megközelítése

Ülések”

Forrás:
A technológiai nagyvállalatok szabályozása: a Tanács megállapodott arról, hogy fokozni kell a versenyt a digitális szférában; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 25.
Lásd még: A digitális piacokról szóló jogszabály: a tisztességes és nyitott digitális piacokért; Európai Bizottság

Európai demokrácia: az Európai Bizottság új jogszabályi javaslatai a politikai reklámtevékenységekről, a választójogról és a pártfinanszírozásról

„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot terjesztett elő a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és targetálásáról. A javaslat a választási integritás és a nyílt demokratikus vita védelmét célzó intézkedések egyike. A javasolt szabályok előírnák, hogy minden politikai reklám esetében egyértelműen fel kell tüntetni, hogy politikai reklámról van szó, és például azt, hogy ki és mennyit fizetett érte. Minden eddiginél részletesebben tájékoztatni kellene a közvéleményt a politikai targetálási és felerősítési technikákról, és ezek esetében a különleges adatok felhasználását meg kellene tiltani abban az esetben, ha az érintett személy ehhez kifejezetten nem járult hozzá. A Bizottság javasolja továbbá az uniós mobilis polgárok európai és helyhatósági választásokon való szavazati jogára, valamint az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok aktualizálását.

Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette: „Nem engedhetjük, hogy a választások homályos és nem átlátható módszerek közötti verseny arénái legyenek. A polgároknak tudniuk kell, miért látnak egy reklámot, ki fizette azt, milyen mikrotargetálási kritériumokat alkalmaztak. Az új technológiáknak az emancipáció, nem pedig a manipuláció eszközeként kell szolgálniuk. Ez a nagyívű javaslat a politikai kampányok minden korábbinál nagyobb átláthatóságát biztosítja, és korlátozza a homályos targetálási technikákat.”

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders így nyilatkozott: „A tisztességes és átlátható választások az élénk és működő társadalom szerves részét képezik. Ezért kell támogatnunk az inkluzív és egyenlő részvételt a 2024-es európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon EU-szerte. A politikai reklámtevékenységről szóló javaslattal védjük a személyes adatokat a politikai targetálással összefüggésben történő használat során, így megóvjuk a demokratikus folyamatot. Együtt haladunk előre a demokrácia védelméért végzett közös munkánkban.”

A politikai reklámtevékenység átláthatóságára és targetálására vonatkozó egyértelmű szabályok

A folyamatban lévő digitális átállással mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy könnyen felismerje, ha fizetett politikai tartalommal találkozik (offline vagy online formában), és hogy részt vegyen a dezinformációtól, a beavatkozástól és a manipulációtól mentes nyílt vitákban. Lehetővé kell tenni, hogy egyértelműen látszódjon, ki támogatott egy politikai reklámot, és miért. A politikai reklámok átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendeletjavaslatban meghatározott főbb intézkedések a következők:

Hatály: A politikai reklámok magukban foglalják a politikai szereplő által, érdekében vagy nevében közzétett reklámokat, valamint az ún. témafókuszú hirdetéseket, amelyek befolyásolhatják egy választás vagy népszavazás eredményét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást.

Átláthatósági jelzések: A fizetett politikai reklámokat egyértelműen jelezni kell, és azokkal kapcsolatban a legfontosabb információkat közzé kell tenni. Ez magában foglalja a szponzor nevét és egy könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatót, amelyben szerepel 1) a politikai reklámra fordított összeg, 2) a felhasznált pénzeszközök forrásai és 3) a reklám és a vonatkozó választások vagy népszavazások közötti kapcsolat.

Szigorú feltételek a targetálásra és felerősítésre vonatkozóan: Tilos lesz a különleges adatokat (például etnikai származást, vallási meggyőződést vagy szexuális irányultságot) felhasználó vagy arra következtetni engedő politikai targetálási és felerősítési technikák alkalmazása. Az ilyen technikák csak az érintett személy kifejezett beleegyezésével lesznek megengedettek. A targetálást a politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítványok, egyesületek vagy nonprofit szervezetek jogszerű tevékenységeivel összefüggésben is lehetővé lehetne tenni, amennyiben azzal saját tagjaikat célozzák meg. Ez lesz az első alkalom, hogy a reklámokban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott személyt milyen alapon vették célba, és közzé kell tenni, hogy az egyének mely csoportjait célozták meg, milyen kritériumok alapján és milyen felerősítési eszközökkel vagy módszerekkel. Azoknak a szervezeteknek, amelyek politikai targetálást és felerősítést alkalmaznak, az ilyen technikák alkalmazására vonatkozó belső politikát kell elfogadniuk, alkalmazniuk és közzétenniük. Ha az átláthatósági követelmények nem teljesíthetők, a politikai reklám nem tehető közzé.

Jogsértés esetén pénzbírság: A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzbírságokat kell bevezetniük a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó szabályok megsértése esetére. A rendeletjavaslat értelmében a nemzeti adatvédelmi hatóságok figyelemmel kísérik különösen a személyes adatok felhasználását a politikai targetálás során, és hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban bírságot szabjanak ki.

Az uniós politikai pártokra és alapítványokra, és a választójogra vonatkozó uniós szabályok aktualizálása

A Bizottság javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára is. A jelenlegi keret számos joghézagot tartalmaz, amelyek megakadályozzák a pártokat és alapítványokat működésükben, és abban, hogy teljesítsék az uniós polgárok véleményének képviseletére irányuló küldetésüket. A rendelet aktualizálásának célja, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal való és a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai reklámok és adományok tekintetében, csökkentse a túlzott adminisztratív terheket, és növelje az európai politikai pártok és alapítványok pénzügyi életképességét.

Végezetül, a Bizottság javaslatot tett az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok (mobilis uniós polgárok) európai parlamenti és helyhatósági választásokon való részvételére vonatkozó jelenlegi szabályok aktualizálására is. Bár körülbelül 13,5 millió ilyen polgár van, nagyon kevesen élnek közülük szavazati jogukkal az európai és a helyhatósági választásokon. A 2024-es európai választások előtt az inkluzív részvétel biztosítása érdekében a Bizottság a választójogról szóló hatályos irányelvek célzott módosítására tesz javaslatot, ideértve többek között azt a kötelezettséget, hogy az érintett állampolgárokat proaktív módon tájékoztassák választójogukról, szabványosított sablonok használatát a választóként vagy jelöltként történő nyilvántartásba vételhez, valamint az ország területén tartózkodó mobilis uniós polgárok által széles körben beszélt nyelv alkalmazását. A javaslat biztosítékokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a mobilis uniós polgárokat ne töröljék a választói névjegyzékből a származási országukban.

A következő lépések

A javaslat a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokra a legmagasabb demokratikus normáknak megfelelően kerüljön sor, a cél az, hogy 2023 tavaszára, azaz egy évvel a választások előtt az új szabályok hatályba lépjenek, és azokat a tagállamok maradéktalanul végrehajtsák.

Háttér-információk

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban az európai demokrácia megerősítésével kapcsolatos prioritás részeként jogalkotási javaslatokat jelentett be a fizetett politikai reklámok nagyobb átláthatóságának és az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó egyértelműbb szabályoknak a biztosítására.

A 2020 decemberében elfogadott, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben a Bizottság ismertette első értékelését a politikai reklámokkal kapcsolatos kihívásokról és a reklámoknak a felhasználók személyes adatain alapuló targetálására használt új technikákkal kapcsolatos kérdésekről. Függetlenül attól, hogy az adatokat megfelelően szerezték-e be vagy sem, ezekkel a technikákkal vissza lehet élni, kihasználva a polgárok sebezhetőségét. Az uniós polgároknak joguk van az objektív, nyílt és plurális tájékoztatáshoz. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy az európai polgárok közel negyven százaléka találkozott már olyan tartalommal, amely esetében nem tudta könnyen megállapítani, hogy politikai reklámról van-e szó.

A rendeletjavaslat a vonatkozó uniós jogszabályokra épül, és kiegészíti azokat, ideértve az általános adatvédelmi rendeletet és a digitális szolgáltatásokról szóló javasolt jogszabályt. Elfogadását követően átfogó átláthatósági, elszámoltathatósági és rendszertervezési szabályokat határoz meg az online platformokon történő reklámtevékenységre vonatkozóan, beleértve a politikai reklámokat is. Az önszabályozó módon működő, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexnek a közelmúltban közzétett bizottsági iránymutatás alapján történő aktualizálása szintén kiegészíti majd a rendeletjavaslatot.

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet egy közelmúltbeli jogszabály, amelyet csupán a 2019. évi európai parlamenti választásokon alkalmaztak. A jelenlegi szabályozási keretben azonban számos joghézagot azonosítottak, amelyek megakadályozzák az európai politikai pártokat és alapítványokat abban, hogy teljesítsék az európai politikai térség létrehozásának elősegítésére irányuló küldetésüket. A Bizottság ezért a mai napon javaslatot terjeszt elő az említett rendelet átdolgozására.

A származásuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok – a mobilis uniós polgárok – jogosultak arra, hogy szavazzanak és jelöltként induljanak az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon a lakóhelyük szerinti tagállamban. Mégis, a részvételük gyakran alacsonyabb a fogadó tagállam állampolgárainak részvételénél. Ez részben a lakóhely szerinti tagállam bonyolult nyilvántartásba vételi eljárásainak vagy a mobilis polgárok jogaira vonatkozó egyértelmű tájékoztatás hiányának tudható be. Ez megnehezíti az érintettek számára, hogy szavazati jogaikat gyakorolják, és ezáltal aláássa demokratikus jogaikat. Ezen aggályok eloszlatása érdekében a Bizottság javaslatot tesz a vonatkozó jogi keret – nevezetesen az aktív és passzív választójognak az európai parlamenti választásokon történő gyakorlásáról szóló irányelv, valamint az aktív és passzív választójognak a helyhatósági választásokon történő gyakorlásáról szóló irányelv – aktualizálására.

További információk:

Kérdések és válaszok a demokrácia és a választások integritásának megerősítéséről szóló csomagról

Tájékoztató – Európai demokrácia: a politikai reklámtevékenységre és a targetálásra vonatkozó új átláthatósági szabályok

A választójoggal foglalkozó, valamennyi jogi dossziét és mellékletet tartalmazó weboldal

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv”

Forrás:
Európai demokrácia: a Bizottság új jogszabályokat határoz meg a politikai reklámtevékenységekre, a választójogra és a pártfinanszírozásra vonatkozóan; Európai Bizottság; 2021. november 25.

Az Európai Bizottság elindítja az 570 millió eurós interregionális innovációs beruházási eszközt

„A Bizottság közzétette az új interregionális innovációs beruházási eszközre (I3) vonatkozó első pályázati felhívást. Az új finanszírozási eszköz a 2021–2027-es időszakban 570 millió euróval támogatja az intelligens szakosodás közös prioritási területein a régiók közötti innovációs projektek kereskedelmi hasznosítását és léptékváltását. Ösztönözni fogja az erős kohéziós dimenzióval rendelkező európai értékláncok kialakítását, mivel költségvetésének legalább felét a kevésbé fejlett régiókra fordítják.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „Az interregionális innovációs beruházási eszközzel az innovatívabb, versenyképesebb és összetartóbb Európai Unió érdekében kiaknázzuk az erősebb régióközi együttműködésben rejlő kihasználatlan lehetőségeket. Ez az eszköz a kulcsfontosságú európai prioritások – például a zöld és digitális átállás – terén nyújtott beruházási támogatást az egyes európai régiók legerősebb innovációs területeire irányítja. Örömömre szolgál, hogy a pályázati felhívás közzétételével az eszköz megkezdte működését.”

Az I3 támogatni fogja a kutatók, a vállalkozások, a civil társadalom és a közigazgatás közötti partnerségeket a közös beruházási területek pontosabb meghatározásában. A Horizont Európa és az Egységes piac program keretében megvalósuló fellépésekkel való szinergiák szintén támogatásban részesülnek. Az első, 145 millió eurós I3 pályázati felhívás 2021-re és 2022-re szól.

Az I3 pályázati felhívásokat két ágon teszik közzé:

1. ág: interregionális innovációs projektekbe irányuló beruházások pénzügyi és tanácsadói támogatása

Ez az ág már kiforrott partnerségeket támogat abban, hogy az intelligens szakosodás közös prioritási területein felgyorsítsák a piaci elterjedést és az innovatív megoldások léptékváltását, valamint hogy beruházási projektportfóliót alakítsanak ki. Ezen ág ösztönözi a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti együttműködést. Különösen a kis- és középvállalkozások, valamint startupok számára nyújt segítséget, amelyek gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ötleteik, koncepcióik és innovációjuk tesztelésére.

2. ág: értékláncok kevésbé fejlett régiókban történő kiépítésének pénzügyi és tanácsadói támogatása

Ez az ág a kialakulóban lévő partnerségeket támogatja abban, hogy az intelligens szakosodás közös prioritási területein felgyorsítsák a piaci elterjedést és az innovatív megoldások léptékváltását, valamint hogy beruházási projektportfóliót alakítsanak ki. Célja, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális innovációs ökoszisztémái képesebbé váljanak a globális értékláncokban, valamint a más régiókkal való partnerségekben való részvételre.

Külön erre a célra létrehozott bizottsági szakértői csoport

Az érdekelt felek bevonásának biztosítása érdekében szakértői csoportot hoztak létre, amely támogatja a Bizottságot a hosszú távú munkaprogram meghatározásában és a pályázati felhívások előkészítésében.

Háttér-információk

Az I3 az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) egyik finanszírozási eszköze, amely 7 évre szóló, 570 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. A régióközi kísérleti intézkedések tapasztalataira épít, és kihasználja a kohéziós politika keretében az intelligens szakosodási stratégiák (S3) előnyeit. Végrehajtására az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA) közvetlen irányítása alatt, munkaprogram alapján kerül sor. Az első munkaprogram 2021-re és 2022-re szól.

További információk

Interregionális innovációs beruházások

2021. december 9-én tájékoztató napot rendeznek az összes érdekelt számára.

Pályázati felhívások”

Forrás:
A Bizottság elindítja az 570 millió eurós interregionális innovációs beruházási eszközt; Európai Bizottság; 2021. november 24.

Az Európai Tanács következtetései a rezilienciáról és a válságokra való reagálásról

„A Tanács következtetéseket fogadott el a jövőbeli válságok vonatkozásában a felkészültség, a reagálási képesség és a reziliencia megerősítéséről.

A szlovén elnökség által előkészített következtetésekben a Tanács egy sor, a felkészültség, a reagálási képesség és a reziliencia megerősítését célzó intézkedést vázol fel. Hangsúlyozza, hogy az integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) 2013-as, a Coreper felügyelete alatt történt létrehozása már maga is fontos lépés volt az átfogó helyzetismeret támogatása és az uniós döntéshozatal elősegítése terén, ugyanakkor a válságokra való reagálásnak – a migrációs válság és a Covid19-világjárvány kapcsán szerzett tapasztalatokra építve – még fejlődnie kell.

A jövőben az EU-nak késznek kell lennie szembenézni olyan más természetű válsághelyzetekkel is, amelyekhez az ágazatokon és határokon átnyúló válságkezelés javítására lesz szükség. Ezzel párhuzamosan a válságokra való reagálás támogatása és a közvélemény bizalmának biztosítása érdekében döntő fontosságú, hogy megerősödjön a stratégiai és válságkommunikáció, és fellépjünk a dezinformáció, az információmanipulálás és a beavatkozás ellen.

A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy az egységes piac zavarokkal szembeni rezilienciájának megerősítése érdekében együttműködésre van szükség, többek között a főbb uniós ellátási láncok és gazdasági ágazatok, például a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a félvezetők terén, és ennek során figyelembe kell venni a határ menti közösségek és a létfontosságú tranzitrégiók helyzetét is.

Tekintettel arra, hogy az egységes piac nélkülözhetetlen szerepet tölt be az EU számára, a Tanács hangsúlyozza következtetéseiben, hogy a válsággal kapcsolatos intézkedéseknek ideiglenesnek, arányosnak kell lenniük és azokat teljes mértékben koordinálni kell, továbbá arra kell irányulniuk, hogy a lehető leghamarabb helyreálljon az egységes piac rendes működése, beleértve a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke Szerződésekben előírt szabad mozgását is.

Az Európai Tanács a júniusi ülésén előrelépést sürgetett abban a munkában, amely az Unió kollektív felkészültségének, reagálási képességének és rezilienciájának a jövőbeli válságokkal szembeni megerősítését, valamint a belső piac működésének megóvását célozza.

Ezt követően az Európa-ügyi miniszterek a 2021 júliusában Brdóban tartott nem hivatalos találkozójukon támogatták az elnökség átfogóbb válságreagálásra irányuló erőfeszítéseit, az Általános Ügyek Tanácsa pedig most el is fogadta az erről szóló következtetéseket.

A Tanács következtetései a jövőbeli válságok vonatkozásában a felkészültség, a reagálási képesség és a reziliencia megerősítéséről

Ülések”

Forrás:
A Tanács következtetéseket fogadott el a rezilienciáról és a válságokra való reagálásról; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 23.

Állami támogatás: az Európai Bizottság módosítja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatási szabályokat

„Az Európai Bizottság közlemény elfogadásával módosítja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatási szabályokat (a továbbiakban: IPCEI-közlemény). Az IPCEI-közlemény 2022. január 1-jétől alkalmazandó. Meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a Bizottság értékelni fogja az olyan, határokon átnyúló közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek nyújtott állami támogatást, amelyek a piaci hiányosságok leküzdésére irányulnak, elősegítik a kulcsfontosságú ágazatok és technológiák áttörést hozó innovációit és az infrastrukturális beruházásokat, miközben pozitív továbbgyűrűző hatásokat váltanak ki az uniós gazdaság egészében.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamok és az ipar számára, hogy közösen ruházzanak be az áttörést hozó innovációba és az infrastruktúrába. Ez akkor engedélyezhető, ha az adott projekt piaci feltételek mellett nem megvalósítható, mivel túl kockázatos ahhoz, hogy egy tagállam vagy egy vállalat egyedül vágjon bele. A projektnek emellett az uniós gazdaság egészének javát kell szolgálnia. Egy széles körű konzultációs folyamat eredményeként célzott módosításokat hajtottunk végre a szabályozáson, amivel megnöveljük a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek nyitottságát, és megkönnyítjük a kis- és középvállalkozások részvételét.”

A Bizottság az IPCEI-közlemény elfogadása előtt 2019-ben, az állami támogatások célravezetőségi vizsgálata keretében értékelte a jelenlegi szabályokat, és azok módosításáról széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. A konzultációban tagállamok, vállalkozói szövetségek, érdekcsoportok, illetve vállalatok, nem kormányzati szervezetek és polgárok vettek részt. A Bizottság a szabályok módosításakor figyelembe vette saját tapasztalatait is, amelyeket három áttörést hozó innovációt ígérő, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt jóváhagyásakor szerzett a mikroelektronika (2018. december) és az akkumulátor-értékláncok területén (2019. december és 2021. január), valamint a Fehmarn-szoros állandó vasúti-közúti összeköttetésének infrastruktúra-projektje kapcsán (2020. március).

A Bizottság a korábbi, 2014. évi IPCEI-közlemény alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével célzottan módosította és a jelenlegi uniós prioritásokhoz igazította a vonatkozó szabályokat.

Konkrétabban, a közlemény:

Növeli a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek európai jellegét és nyitottságát, mivel előírja, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben jellemzően legalább négy tagállamnak részt kell vennie, és hogy az ilyen projekteket átlátható és inkluzív módon kell kialakítani. Ez biztosítja, hogy minden tagállam értesüljön – például előkészítő kapcsolatfelvételek és találkozók révén – az ilyen projektekre irányuló kezdeményezésekről, és lehetőséget kapjon a részvételre.

Megkönnyíti a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben, egyben növeli a részvételükkel járó előnyöket, mivel enyhíti a kkv-knak nyújtott támogatások összeegyeztethetőségének feltételeit, például lehetővé teszi, hogy a kisebb vállalkozások kisebb önrésszel járuljanak hozzá a projekthez. A közlemény ösztönzi továbbá a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben részt vevő nagyobb vállalatok és a kkv-k közötti együttműködést.

Hozzáigazítja célkitűzéseit az aktuális uniós prioritásokhoz. Például az EU környezetvédelmi stratégiáinak támogatása és az EU zöld átállásának felgyorsítása érdekében a tagállamoknak ezentúl bizonyítaniuk kell, hogy a bejelentett projekt megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az IPCEI-közlemény pontosítja az uniós és a nemzeti források kombinálására vonatkozó kritériumokat is.

Az IPCEI-közlemény ugyanakkor megerősíti azt a követelményt, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek jelentős pozitív továbbgyűrűző hatásokat kell kiváltaniuk az egész EU-ban, szigorú szabályaival pedig azt is biztosítja, hogy a támogatás a szükséges mértékre korlátozódjon, és ne okozza a verseny indokolatlan torzulását.

A Bizottság mindezek alapján továbbra is támogatni fogja a tagállamokat olyan, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek közös kidolgozásában, amelyek például a hidrogénnel, a számítási felhővel, az egészségüggyel és a mikroelektronikával kapcsolatos, áttörést hozó innováció és infrastrukturális beruházások elősegítésével hozzájárulnak a piaci hiányosságok leküzdéséhez.

Háttér-információk

Közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek a tagállamok által irányított, ambiciózus, határokon átnyúló, áttörést hozó innovációs és infrastrukturális projektek számítanak, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az uniós stratégiák – többek között az európai zöld megállapodás és a digitális stratégia – megvalósításához, ugyanakkor pozitív továbbgyűrűző hatásokat válthatnak ki a részt vevő tagállamokon kívül is, az EU egész gazdasága és összes polgára számára.

Mivel az ilyen projektek finanszírozása a nemzeti költségvetésekből történik, a projektek hatókörének meghatározása, a részt vevő vállalkozások (lehetőleg nyílt pályázatos) kiválasztása és a projektirányítás a tagállamok feladata. A közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek és a részt vevő vállalatoknak nyújtott támogatást a tagállamoknak be kell jelenteniük, mivel az az uniós szabályok értelmében állami támogatásnak minősül, vagyis a Bizottság értékelését és jóváhagyását igényli. A Bizottság készséggel támogatja a tagállamok és a gazdasági szereplők terveit, hajlandó iránymutatást nyújtani és adott esetben koordinálni az erőfeszítéseket, továbbá vállalja, hogy a bejelentést követően haladéktalanul értékelni fogja a projekteket. A hivatalos bejelentést követően a Bizottság az ICPEI-közlemény alapján fogja értékelni a bejelentett projekteket.

Az ICPEI-közlemény meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében támogathatják az EU számára stratégiai jelentőségű transznacionális projekteket. Ez a keret olyan projektek támogatására kívánja ösztönözni a tagállamokat, amelyek egyértelműen hozzájárulnak az EU stratégiai célkitűzéseihez.

Az ICPEI-közlemény szerinti támogatásban akkor részesülhet egy projekt, ha:

jelentős mértékben hozzájárul az uniós célkitűzésekhez;

bizonyíthatóan a jelentős piaci hiányosságok leküzdésére irányul;

résztvevői között legalább négy tagállam szerepel (e számtól csak kivételes esetben, a projekt jellegével összefüggésben engedélyezhető eltérés);

átlátható és inkluzív módon kerül kialakításra, és minden tagállamnak tényleges lehetőséget biztosít a részvételre;

konkrét pozitív továbbgyűrűző hatásokat vált ki a részt vevő tagállamokon és vállalatokon kívül is, az EU egész gazdasága és társadalma számára;

finanszírozásában az állami támogatásban részesülő vállalatok jelentős részt vállalnak; valamint

nem jár a jelentős károkozás elkerülését célzó elv be nem tartásából eredő olyan negatív környezeti hatásokkal, amelyeket valószínűleg nem ellensúlyoznak kellő mértékben pozitív hatások.

A közlemény ezenkívül konkrét támogathatósági kritériumokat határoz meg a különböző ágazatokban az EU számára nagy jelentőséggel bíró, áttörést hozó innovációs projektek (a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) szakaszban vagy az ipari hasznosítás első szakaszában lévő projektek, a tömegtermelés és a kereskedelmi tevékenységek kizárásával) és a nagy infrastrukturális projektek tekintetében.

Az IPCEI-közlemény kiegészíti az állami támogatásokra vonatkozó többi szabályozást, például az általános csoportmentességi rendeletet és a kutatási, fejlesztési és innovációs keretet, amely nagyvonalú feltételekkel teszi lehetővé az innovatív projektek támogatását.”

Forrás:
Állami támogatás: a Bizottság módosítja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatási szabályokat; Európai Bizottság; 2021. november 25.

Koronavírus: Az Európai Bizottság javaslatot tesz az EU-ba történő beutazás aktualizált keretére, amely szigorú biztosítékok mellett előnyben részesíti a beoltott utazókat

„A Bizottság a mai napon javaslatot tesz az EU-n kívülről érkező, nem alapvetően szükséges utazásokról szóló tanácsi ajánlás naprakésszé tételére a keret egyszerűsítése és a közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele érdekében. Elsőbbséget kapnak a már beoltott utazók. A tagállamoknak szisztematikusan újra meg kell nyitniuk határaikat az olyan oltóanyagokkal beoltott személyek előtt, amelyek felkerültek a WHO sürgősségi felhasználásra vonatkozó listájára. Az EU által jóváhagyott oltóanyagokkal beoltottak már most is beutazhatnak az Unió területére. Alapvető biztosítékként minden olyan utazónak, aki a WHO által jóváhagyott, de az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott oltóanyagot kapott, valamint a fertőzésből már felgyógyult személyeknek minden esetben negatív PCR-tesztet kell bemutatniuk. A javaslat értelmében az oltási igazolványokat az elsődleges vakcinázási sorozatot követő 9 hónapos határidőn belül fogadnák el. Ez figyelembe veszi az ECDC azon iránymutatását, amely az elsődleges vakcinázási sorozat befejezése után 6 hónappal esedékes erősítő adag beadására vonatkozik. A javaslat emellett további 3 hónapos időszakot ír elő annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti oltási kampányokat ki lehessen igazítani, és az emberek hozzájuthassanak az erősítő adagokhoz. A javaslat előirányozza a további (erősítő) adag beadása után kiállított oltási igazolványok elfogadását is. Ezen túlmenően – tekintettel arra, hogy az átoltottsági arányok világszerte emelkednek – a Bizottság azt javasolja, hogy jövő év március 1-jétől töröljék azon országok jegyzékét, amelyekből beoltottsági státusztól függetlenül valamennyi utazó beléphet az EU területére. A javaslatot mérlegelés céljából most a Tanács elé terjesztik.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság a mai napon javaslatot tesz az EU-n belüli szabad mozgásról szóló tanácsi ajánlás naprakésszé tételére.

Az újranyitás folytatása szigorú biztosítékok mellett a már beoltott, illetve a fertőzésből felgyógyult utazók számára

A tagállamoknak továbbra is nyitva kell állniuk az EU által jóváhagyott oltóanyaggal beoltott utazók előtt. Hasonlóképpen 2022. január 10-től újra meg kell nyitniuk határaikat mindazok előtt, akik a WHO sürgősségi felhasználásra vonatkozó listáján szereplő oltóanyaggal vannak beoltva (a jelenlegi szabályok alapján a tagállamok szabadon dönthetnek az ilyen oltóanyagok elfogadásáról). A szabályok naprakésszé tétele nyomán Unió-szerte egyszerűbbé és koherensebbé válnak az előírások, megkönnyítve a már beoltott utazók számára útjuk megtervezését.

2022. január 10-től azok számára is lehetővé válna az EU-ba való beutazás, akik az utazásukat megelőző 180 napban felgyógyultak a koronavírus-betegségből, és rendelkeznek uniós digitális Covid-igazolvánnyal vagy azzal egyenértékűnek minősített igazolvánnyal.

Minderre szigorú biztosítékok mellett kerül sor: azoknak az utazóknak, akik a WHO által jóváhagyott, de az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott oltóanyagot kaptak, valamint a fertőzésből már felgyógyultak személyeknek az indulás előtt elvégzett negatív PCR-tesztet kell bemutatniuk. Ez biztosítja majd, hogy a határok újranyitása biztonságosan valósuljon meg, tekintettel arra, hogy a vírus időnként az immunitás ellenére is fertőz.

Ezen túlmenően minden már beoltott utazóra vonatkozó követelmény, hogy elsődleges vakcinázási sorozatának befejezése ne legyen 9 hónapnál régebbi vagy az adott személy kiegészítő adagban is részesüljön. Ez a szabály ugyancsak 2022. január 10-től lenne alkalmazandó. A 9 hónapos elfogadási időszak figyelembe veszi az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) iránymutatását az erősítő adagok 6 hónap elteltével történő beadására vonatkozóan, és további 3 hónapos időszakot ír elő annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti oltási kampányokat ki lehessen igazítani, és az emberek hozzájuthassanak az erősítő adagokhoz.

A tagállamoknak el kell fogadniuk az uniós digitális Covid-igazolvánnyal egyenértékűnek minősített nem uniós oltási és gyógyultsági igazolványokat. Azon országok esetében, ahol nem létezik ilyen egyenértékű igazolvány, a tagállamok saját nemzeti joguk alapján továbbra is elfogadhatják a nem uniós országok által kiadott tesztelési és oltási igazolásokat, ugyanakkor képesnek kell lenniük arra, hogy ellenőrizzék azok hitelességét, érvényességét és sértetlenségét.

Végezetül a módosított szabályok egyértelműsítik, hogy a 6 és 17 év közötti gyermekek számára lehetővé kell tenni, hogy védőoltás hiányában indulás előtt végzett negatív PCR-teszttel utazhassanak az EU-ba. A tagállamok az érkezést követő további tesztet, karantént vagy önkéntes karantént írhatnak elő. 6 éven aluli gyermekek esetében nincs szükség tesztre, illetve oltásra.

A korlátozások feloldására vonatkozó aktualizált küszöbértékek

Jelenleg alig több mint 20 jó járványügyi helyzetű országból engedélyezett a nem alapvetően szükséges utazás, függetlenül az egyéni oltási státusztól. Ezen országok jegyzékét a Tanács a vonatkozó tanácsi ajánlásban foglalt járványügyi kritériumok alapján határozza meg. A Bizottság azt javasolja, hogy 2022. január 10-től – az új és egyszerűsített keret alkalmazásáig – módosítsák az országok jegyzékbe vételére vonatkozó jelenlegi küszöbértékek némelyikét:

A regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített arányára vonatkozó küszöbérték (vagyis az újonnan regisztrált Covid19-esetek 100 000 főre vetített teljes száma) kismértékben, 75-ről 100-ra emelkedne. Ez azt jelenti, hogy több ország is jogosult lehet a jegyzékbe való felvételre. A kiigazított küszöbérték jóval alacsonyabb lenne a jelenlegi uniós átlagnál, amely meghaladja a 470-et.

A heti szinten végzett tesztek aránya (vagyis a Covid19-tesztek 100 000 főre vetített száma) 300-ról 600-ra emelkedne. Ez tükrözi a tesztelési kapacitások általános növekedését, és hozzájárul az adatok megbízhatóságának javításához. A kiigazított küszöbérték ugyancsak a jelenlegi uniós átlag alatt maradna, amely meghaladja az 5 000-et.

Egyszerűsített megközelítés 2022. március 1-jétől

Az oltási kampányok terén világszerte várható előrehaladásra tekintettel a Bizottság 2022. március 1-jétől egyszerűsített megközelítést javasol, amely teljes mértékben az utazó státuszától, nem pedig a kiindulási országtól függ: a tagállamok csak a már beoltott, a felgyógyult vagy az alapvető szükségből utazók beutazását engedélyeznék. Megszűnne a kielégítő járványügyi helyzetű országok jegyzéke, és minden beutazás lehetővé válna ezekből az országokból.

A jegyzék gyakori frissítése megnehezítette az utazók számára útjuk megtervezését. Az új szabályok nagyobb egyértelműséget és láthatóságot biztosítanak számukra, valamint fokozzák a rendszer működőképességét. Mivel az átoltottsági arány világszerte emelkedik, az is észszerűnek tűnik, hogy az utazási korlátozások feloldására az adott személy státusza alapján kerüljön sor és ne azon az alapon, hogy melyik országból érkezik. Ez a változás csak 2022. március 1-jén lépne életbe, hogy a nem uniós országoknak legyen idejük átoltottsági arányuk további növelésére. A korlátozások feloldása továbbá az EU-n kívüli átoltottsági helyzet előzetes értékelésétől függne.

Háttér-információk

Az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy az Európai Unióba a Covid19-világjárvány idején történő beutazásra közös megközelítést alkalmaznak, amelyet tanácsi ajánlás rögzít. E megközelítés alapján a tagállamok az elmúlt hónapokban fokozatosan újranyitották határaikat a már beoltott utazók előtt. A Tanács emellett vezeti és rendszeresen frissíti a kielégítően jó járványügyi helyzetben lévő országok jegyzékét, ahonnan beoltottsági státusztól függetlenül mindenki számára lehetővé kell tenni a beutazást. Az alapvető okok miatt utazók számára ugyancsak lehetővé kell tenni az Európába való beutazást. Az alapvető feladatot ellátó vagy alapvető szükséglettel rendelkező utazók kategóriáit a tanácsi ajánlás II. mellékletében szereplő jegyzék tartalmazza. Az uniós polgárok és a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők, valamint az ilyen személyek családtagjai számára lehetővé kell tenni az EU területére való belépést.

A tanácsi ajánlás továbbá „vészfékmechanizmust” tartalmaz, amely lehetővé teszi a tagállamok gyors és összehangolt fellépését, hogy korlátozzák annak a kockázatát, hogy a koronavírus új variánsai bejussanak az EU-ba.

A tanácsi ajánlás (Írország kivételével) valamennyi tagállamra, valamint arra a négy nem uniós államra is kiterjed, amelyek csatlakoztak a schengeni térséghez (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc). Az utazási korlátozás ezen országok esetében a tagállamokéhoz hasonló módon alkalmazandó.

Az Európai Tanács a 2021. október 21–22-i következtetéseiben a járványügyi helyzet alakulása tükrében szorosabb koordinációt sürgetett az Unión belüli szabad mozgás és az Unióba irányuló utazások megkönnyítése érdekében, és felszólított a vonatkozó tanácsi ajánlások felülvizsgálatára.

A beutazási szabályokra vonatkozóan a tagállamok által közölt legfrissebb információk a Re-open EU honlapon érhetők el.

Következő lépések

Most a Tanács feladata, hogy mérlegelje ezt a javaslatot. Az első megbeszélésre a politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében ma délután tartandó tanácsi ülésen kerül sor.

A javaslat Tanács általi elfogadását követően a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az ajánlásban meghatározott intézkedéseket.

További információk

Javaslat az EU-n kívülről történő beutazásról szóló tanácsi ajánlás módosítására

Tájékoztató – Utazási és egészségügyi intézkedések az EU-ban

Utazás a koronavírus-járvány idején”

Forrás:
Koronavírus: A Bizottság javaslatot tesz az EU-ba történő beutazás aktualizált keretére, amely szigorú biztosítékok mellett előnyben részesíti a beoltott utazókat; Európai Bizottság; 2021. november 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. november 29.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Asztali nyomtatók és kellékanyagok beszerzése
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/225, 2021.11.22.
Kliens oldali hardver eszközök és szolgáltatások
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő: 2021/226, 2021.11.23.
KIR projekthez hardver és szoftver beszerzés (3)
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.197.770,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
BSO1147_HSM szerver, számítási kapacitás beszerzés Kormányzati Elektronikus Aláírás Ellenőrzési Szolgáltatás (KEAESZ) kialakítása kapcsán
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
Informatikai eszközök beszerzése 2021
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2021/228, 2021.11.25.
ESRI licenszek gyártói supportja
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/229, 2021.11.26.
Informatikai eszközök beszerzése 2021
Ajánlatkérő: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Közbeszerzési Értesítő: 2021/229, 2021.11.26.
2. generációs digitális tachográf kártya gyártása
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Közbeszerzési Értesítő: 2021/229, 2021.11.26.
Szerver oldali hardver eszközök és szolgáltatások
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Közbeszerzési Értesítő: 2021/229, 2021.11.26.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Adattár alrendszerek továbbfejlesztése
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Nyertes: EDEA Számítástechnikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.128.750,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/226, 2021.11.23.
NISZ SZEÜSZ médiatervezés és vásárlás
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.874.016,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/226, 2021.11.23.
KM6 – ASP rendszerek üzemeltetése és továbbfejl.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.501.942.221,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/226, 2021.11.23.
CATO CDETP szoftver – GINOP (Computer Aided Therapy for Oncology)
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes: Premier G. Med Onko Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.388.800,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
SAS Detection and Investigation for Government
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes: SAS Institute Szoftver Értékesítő és Tanácsadó Korlátolt felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 82.320.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
Táj. elj.eredm.: OKFŐ – Skill labor technikai fejl
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Nyertes: CAE Engineering Korlátolt Felelősségű Társaság;Speeding Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 650.798.965,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
Szoftvertámogatási és üzemeltetési szolgáltatások
Ajánlatkérő: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
Nyertes: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 83.973.312,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
Streaming kommunikációs eszköz és licensz
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes: INFOTÉKA Software Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 162.290.800,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/227, 2021.11.24.
Liget szintű Digital Signage rendszer kiépítése
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 400.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/228, 2021.11.25.
HISCOM licencek, kapcsolódó gyártói támogatás 2021
Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 214.725.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/228, 2021.11.25.
Vezetés szimulátor (DIL rendszer) beszerzése II.
Ajánlatkérő: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: Ansible Motion Limited
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 993.600.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/228, 2021.11.25.
DUE Informatikai eszközök beszerzése 3 részben
Ajánlatkérő: Dunaújvárosi Egyetem
Nyertes: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.;EXTENDE S.A
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.168.894,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/229, 2021.11.26.
KEF épület felmérések, CAFM rendszerbe illesztés
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes: NEW VERSION Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 993.010.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/229, 2021.11.26.

Informatika, távközlés, technika

Lépni kell, ha kiaknáznánk az EU-ban rejlő lehetőségeket a mesterséges intelligencia terén (interjú)

„Az EU globális szabványokat alakíthatnak ki a mesterséges intelligenciáról, de hogy kihasználhassa előnyeit, gyors és rugalmas szabályok kellenek – mondja a jelentésért felelős EP-képviselő.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) stratégiai szempontból rendkívüli jelentőségű” – mondta Axel Voss (néppárti, német) a vele készült Facebook Live-interjúnkban. Az EP-képviselő a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságtól (AIDA) kezdődően követi a jelentés útját az EP-ben.

Elismerve a technológia jelentőségét, a Parlament azért hozta létre az AIDA-t, hogy a mesterséges intelligenciára fókuszáljon, kiderítse, az hogyan befolyásolhatja az EU gazdaságát és más országok álláspontját, valamint javaslatokat tegyen a jövőbeli jogszabályokra vonatkozóan.

Az AIDA-bizottságban 2021. november 9-én bemutatott jelentéstervezete szerint az EU-nak a mesterséges intelligenciában rejlő óriási lehetőségekre kell összpontosítania. Ez a technológia ugyanis Voss szerint kulcsszerepet játszhat olyan területeken, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, az egészségügy és az EU versenyképessége.

Mi az a mesterséges intelligencia és mire használják?

Lehet az EU-nak jelentősebb szerepe a MI terén?

Az EU lemaradt a globális technológiai versenyben, és ha továbbra is gazdasági és globális nagyhatalom akar maradni, a jelentés szerint a mesterséges intelligencia terén is lépést kell tartania. Ha az EU nem cselekszik gyorsan és bátran, akkor Kína, az Egyesült Államok és más államok „digitális gyarmatává” válik, és előfordulhat, hogy elveszíti politikai stabilitását, szociális biztonságát és egyéni szabadságjogait – áll a jelentésben.

A dokumentum szerint az EU kudarca a technológiai innovációk kereskedelmi forgalomba hozatalában azt eredményezi, hogy „legjobb ötleteink, tehetségeink és vállalataink” máshová mennek. Voss arra figyelmeztetett, hogy a lehetőségek ablaka lassan bezárul, és az EU-nak priorizálnia és befektetnie kell.

Európának az olyan üzleti modellekre kell összpontosítania, amelyek lehetővé teszik a kutatások termékekké átalakítását, versenyképes környezetet biztosítanak a vállalatok számára és megakadályozzák a tehetségek elszívást.

Voss kiemelte, szükség van az egységes uniós fellépésre, valamint a több befektetésre és megfelelőbb digitális prioritásokra, valamint nyitottnak kell lenni az olyan szabályokkal kapcsolatban, mint pl. az adatvédelmi jogszabály (GDPR).

Az adatok fontossága

Az adatok kulcsfontosságúak a MI fejlesztéséhez. „Ha azt hisszük, hogy adatszolgáltatás nélkül is részt vehetünk a globális versenyben, akkor kiestünk” – mondta Voss. „Inkább arra kellene összpontosítanunk, hogyan tudunk adatokat szolgáltatni, ide értve a személyes adatokat is.”

Voss szerint a GDPR globális mércét állít fel, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem változtathatunk rajta: „csak akkor maradhatunk az első helyen, ha folyamatosan fejlődünk”.

„A nagy adatgyűjtők Kínában vagy az Egyesült Államokban vannak. Ha tenni akarunk valamit ez ügyben, akkor nagyon gyorsan kell cselekednünk, ez kulcskérdés ebben a versenyben.”

Demokrácia és emberi jogi aggályok

Az EU gyakorlott abban, hogy szabványokat állít fel, és ezeket ötvözi az alapvető jogokkal, az európai értékekkel. Erre a világnak is szüksége van – mondta Voss.

Úgy véli, hogy az EU mérsékelheti azokat a kockázatokat, amelyeket a mesterséges intelligencia helytelen használata jelenthet az emberi jogokra és a demokráciára, ahogy az megfigyelhető egyes autoriter államokban.

Mindemellett Voss óva int az ideológiai megközelítéstől. „Ha arra koncentrálunk, hogy ezt a technológiát egyesítsük alapvető európai értékeinkkel, és nem terheljük túl iparágunkat és vállalatainkat, jó esélyünk van a sikerre.”

A mesterséges intelligencia szabályozása: az EP álláspontja”

Forrás:
Lépni kell, ha kiaknáznánk az EU-ban rejlő lehetőségeket a mesterséges intelligencia terén (interjú); Európai Parlament; 2021. november 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Révbe ért a digitális piacokról szóló uniós jogszabálytervezet

„ Új digitális teret szab Brüsszel, hamarosan másként fogjuk használni a Facebookot és a Messengert is.

Tegnap az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága hosszas vita után jóváhagyta a digitális piacokról szóló jogszabálytervezetet, miután a különböző politikai erőknek sikerült kompromisszumos megoldást találniuk.

Ezzel egy lépéssel ismét közelebb kerültünk ahhoz, hogy az Európai Unióban a digitális platformokra jóval szigorúbb szabályozás vonatkozzon. Az uniós versenypolitikai szabályozásokkal ellentéteben a tervezet ex ante, nem pedig ex post megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy előzetesen lefektetett kötelezettségeket tartalmaz majd.

Eddig nem volt egyetértés azzal kapcsolatban, hogy pontos kikre is vonatkozzon az új szabályozás, ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy az uniós törvény betartatásában milyen szerepe lesz az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Múlt héten tizennyolc kereskedelmi szakszervezet közös levélben fordult az EU-hoz, a gazdasági szereplők képviselői ugyanis nem értettek egyet az új törvény hatályának túlzott kiterjesztésével, valamit kifogásolták az Európai Bizottság túlzott mozgásterét is. Végül azonban az az álláspont, hogy a törvényt a legnagyobb piaci szereplők kordában tartására kell összpontosítani kisebbségbe került,
így nemcsak olyan cégek, mint a Google és Facebook, hanem például a Booking is az új jogszabály hatálya alá fog esni.

A másik sarkalatos pontról, az Európai Bizottság szerepéről is egy kompromisszumos megállapodás született. Növelték a nemzeti versenyhatóságok szerepét, akik a Bizottság számára szakmai tanácsadást nyújtunk és hozzájárulnak a vizsgálatokhoz is. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a szakszervezetek által kifogásolt mérlegelési jogkör és a jogbiztonság esetleges hiánya továbbra is megválaszolatlan kérdések maradtak. Ezen a téren a kompromisszum felé való lépés nem hozott áttörést.

Más területen viszont sikerült komolyabb változtatásokat is elérni a szövegtervezetben. A killer acquisition-ként ismert felvásárlások – amikor domináns platformok kicsi, de sikeres induló vállalkozásokat kebeleznek be – ellen fel kíván lépni a törvény, pedig előzetesen a Bizottság nem támogatta ezt. A tegnapi döntés értelmében a szabályok szisztematikus megsértése vonhat olyan következményt maga után, hogy a Bizottság ideiglenesen megtiltja a cégek felvásárlását. Ugyanakkor a szabályok szisztematikus megsértése komoly bírságot is eredményezhet, ami az éves bevétel 4 százaléktól egészen 20 százalékig terjedhet.

Utóbbit a tegnapi vita során emelték meg, ami elsősorban az olyan nagyvállalatoknak szól, mint a Facebook és a Google. Esetükben ugyanis egy, az éves bevételük 10 százalékát jelentő bírság megfizetése nem biztos, hogy minden esetben garantálta volna a törvénysértő magatartással való felhagyást.

A célzott hirdetések egy másik olyan vitatott kérdés volt, melyről eddig nem született megállapodás. A baloldali hangok ugyanis a célzott hirdetések teljes betiltását szorgalmazták, amit viszont a piacpárti pártok nem tudtak elfogadni.

Ez nem is meglepő, mivel egy folyamatosan növekvő piacról van szó: Európában több mint 30 milliárd eurót költenek évente a cégek ilyen digitális hirdetésekre. Végül a kompromisszum az utóbbi álláspontot tükrözi inkább, hiszen egyedül a kiskorúaknak szánt célzott hirdetések betiltását tartalmazza a szöveg.

Továbbá a tervezetbe bekerült egy másik, a technológiai vállalatok által vitatott kérdés is, méghozzá az üzenetküldő szolgáltatások összehangolása. Az uniós törvényhozók el akarják érni, hogy senki se legyen arra kényszerítve, hogy egy adott üzenetküldő alkalmazást használjon. Így amennyiben a tervezetet az EP decemberi plenáris ülésén elfogadják – amire a kompromisszumos szöveg miatt nagy esély van – hamarosan a Messengeren elküldött üzenetünket a WhatsAppon is olvashatjuk majd. ”

Forrás:
Révbe ért a digitális piacokról szóló uniós jogszabálytervezet; Gergi-Horgos Mátyás; Mandiner, Precedens; 2021. november 24.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia egészségügyi jogi és etikai dimenziói

„A tanulmány vizsgálja a mesterséges intelligencia és az egészségügyi jog eges vetületeit, elsősorban a fejlesztés, a klinikai kutatás és az engedélyeztetés, a forgalmazás, az egészségügyi ellátórendszerben való működés során. A vizsgálódás tárgya alapvetően az egészségügy területén használt, úgynevezett szűk MI (artificial narrow intelligence – ANI) rendszerek, amelyek az egészségügyben valós adatbázisok feldolgozása során gépi tanulási (machine learning – ML) vagy mély tanulási (deep learning) módszerek révén működnek. Ilyen detektív, azaz múltbeli és mérhető számításokon alapuló, vagy előre meghatározott paraméterek és protokollok mentén tanuló rendszerek lehetnek például a képalkotó diagnosztikában, a személyre szabott precíziós medicinában, a méréseket elemző és kommunikációt segítő telemedicinában, a működést elemző és egészségügyi igazgatást segítő rendszerekben (decision support system – DSS), és a virtuális klinikai kutatást gyorsító megoldásokban.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia egészségügyi jogi és etikai dimenziói; Zorkóczy Miklós; Jogtudományi Intézet; MTA Law Working Papers; 2021/25; 2021. november 20. (PDF)

Digitális válaszok az adatalapú közigazgatás korában

„A tanulmány célja, hogy képet adjon a hazai digitalizáció helyzetéről, a Digitális Jólét Program (DJP) történetéről, tevékenységéről. Kiemelendő a közigazgatás-fejlesztés 2010-es alapjain nyugvó következő állomása, mely három dimenzióban (ember-gép-rendszer) és három beavatkozási területen (adat-robot-hálózat) állapít meg teendőket. A Mesterséges Intelligencia Stratégia (MIS) új fejezetet nyitott a DJP történetében, rávilágított az adat jelentős szerepére. A téma jelentősége okán felállításra került a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), melynek működési dimenziói közül kiemelendő a szabályozási dimenzió, ami egy konfliktusos terepnek ígérkezik a jövőben. ”

Forrás:
Digitális válaszok az adatalapú közigazgatás korában; Gál András Levente; Rendvédelem; 10. évf. 1. sz. (2021.) (PDF)

Fejlesztési irányok – Mesterséges intelligencia a közigazgatás szolgálatában : az MI-alkalmazások terén elért eredmények az e-közigazgatás építőelemeiben, fejlesztés alatt álló MI-alapú szolgáltatások, rendszerek

„Az államnak követni kell a technológiai újításokat, így az MI alkalmazási területeit és felhasználási lehetőségeit is, de nem biztos, hogy ezeket alkalmaznia is kell. Azokat azonban, amelyeket már piaci körülmények között teszteltek, bevezettek és jól működnek, megfontolás után az államnak is alkalmazni lehet. A Belügyminisztérium az e-közigazgatás fejlesztési stratégiájába illeszkedve az MI alapú megoldásokat is kívánja használni, a már kialakított informatikai „építőelemekhez” kapcsolódó, MI elemeket használó modulok implementálásával, támogatva széleskörű felhasználásukat kiemelkedő kiberbiztonság és magas rendelkezésre állású informatikai háttér biztosítása mellet”

Forrás:
Fejlesztési irányok – Mesterséges intelligencia a közigazgatás szolgálatában : az MI alkalmazások terén elért eredmények az e-közigazgatás építőelemeiben, fejlesztés alatt álló MI alapú szolgáltatások, rendszerek; Hajzer Károly; Rendvédelem; 10. évf. 1. sz. (2021.) (PDF)

Határtér. Digitális kihívások a jogban

„A digitális világ életünkké vált. Ma már közhely leírni, hogy az okostelefonok, a számítógépes megoldások, a kommunikáció új csatornái, a szakmai munkánk, a szabadidős szórakozásaink, az egészségünk, kis túlzással az életünk és a halálunk a digitális társadalom (kritikusok szerint a digitális paradoxon, pesszimistábbak szerint a digitális paranoia) keretében zajlik.
A jogászok a digitális világ bejelentkezése óta részt vesznek annak szabályozásában. Gondoljunk az elektronikus cégeljárásra, az elektronikus aláírásra, a fizetési meghagyásos eljárásra, avagy a digitális tárgyalóterem működésére. A szabályozási törekvések egy részét szintén a jogi élet résztvevői képviselik, jogszabálytervezetek, hatályba lépett törvények, elfogadásra váró uniós rendeletek, nemzeti jogszabályok, bírói ítéletek jelzik e folyamatot. A görög filozófia nagy paradoxona azonban már a kezdeti lépésektől együtt jelen van, s ahogy Akhilleusz a teknősbékát, úgy a jogalkotás sem éri utol sohasem a digitális fejlődést, mert az mindig a jog kín-keservesen alakuló rendszere előtt jár egy lépéssel. Határterület alakul ki a szabályozási törekvés, és a szabályozás tárgya között.
Könyvünk címe egyfelől erre a paradoxonra utal. Másfelől arra, hogy a digitális társadalom innovatív mozgása nap, mint nap létrehoz olyan helyzetet, amit csak egy hosszú távra tervezett jogi forradalommal lehet vagy lehetne kezelni. A digitális társadalom ugyanis annyira új, merőben szokatlan, korábban nem ismert társadalmi helyzetekből áll össze, hogy szabályozásában az évszázadokig alakulgató jogi normák hatástalanok, irrelevánsok és működésképtelenek. Mindez természetesen nem jelenti a jogrendszer egészének tehetetlenségét, hiszen sikeres adaptációs mintákról, innovatív jogi eszközökről szintén beszámolhatunk az elmúlt évtized jogi történetéből.”

Forrás:
Határtér. Digitális kihívások a jogban; Gyekiczky Tamás (szerk.); Patrocinium Kiadó; ISBN: 9789634133285; 2021 (előrendelhető)

48. szám, 2021. november 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom