Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. február 8-február 12.

Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre a kormány

„A miniszterelnök vezetésével, és az agrárminiszter részvételével működő Vidékfejlesztési Kormánybizottság célja, hogy erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító, a nemzeti költségvetésből 80%-kal kiegészített, 4265 milliárd forint értékű vidékfejlesztési források történelmi lehetőséget jelentenek a magyar vidék számára, hiszen az eddigi források háromszorosa áll 2021-től rendelkezésre.

A cél, hogy a magyar agrárium versenyképes és vonzó legyen, valamint olyan fejlesztések megvalósulását ösztönözze, amelyek a legmodernebb technológiák minél szélesebb körben való alkalmazását is elősegítik, emellett maradéktalanul érvényesítse a fenntartható fejlődés követelményeit a hazai mezőgazdasági fejlesztésekben. Mindezek mellett az új testületnek feladata, hogy európai léptékben is megerősítse a magyar közép- és felsőfokú agrárképzést, hozzájáruljon Magyarország szuverenitásának egy évtizede tartó erősödéséhez, bővítse a nagyvárosokon kívül élő honfitársaink életlehetőségeit. Ezzel is járuljon hozzá a vidéki Magyarország megtartó erejének helyreállításához, ösztönözze és támogassa Magyarország Kárpát-medencei szellemi és gazdasági szerepének megerősítését.

A mától létrejött Vidékfejlesztési Kormánybizottságban Nagy István mellett Stumpf István, Navracsics Tibor és Lázár János kormánybiztosok együtt alakítják ki hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját, valamint meghatározzák a szükséges intézkedéseket. Ebben a közös munkában az Agrárminisztérium aktív javaslattevő szerepet tölt majd be.”

Forrás:
Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre a kormány; kormany.hu; 2021. február 13.

Kormányzás a Big Data korában: Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget hoz létre az ITM

„Széleskörűen és biztonságosan hasznosulhat a nemzeti adatvagyon; Magyarország Mesterséges intelligencia stratégiájának egyik kiemelkedő eleme, hogy el kell indítani az ország adatgazdaságát – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai MTI-nek küldött tájékoztatójában.

A tárca közlése szerint ennek feltétele az állam működése során előállított adatok hatékonyabb felhasználása. Ehhez olyan intézményrendszer kialakítására van szükség, amely képes elősegíteni a nemzeti adatvagyon széleskörű hasznosítását, és olyan adatszolgáltatást biztosít, amely az állami adatok elemzésén alapul.

Az ITM kedden benyújtott törvényjavaslata ezért meghatározza a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és a Nemzeti Adatvagyon Tanács főbb feladatait és összefoglalja a nemzeti adatvagyon gazdálkodásával és védelmével kapcsolatos szabályokat.

Közölték: a javaslat értelmében az állami adatokra nemcsak mint védendő információra, hanem mint forgalomképes vagyonelemre is kell tekinteni.

A javaslat az állami adatok hasznosításában, „mozgásba hozásában” fontos szerepet szán a NAVÜ-nek. A szervezet feladatai közé tartozik majd a nemzeti közadatportál üzemeltetése, nemzeti közadatkataszter létrehozása és gondozása, anonimizált adatbázisok feldolgozása, elemzése, valamint adatelemzési szolgáltatások nyújtása a kormányzat, a piac és az állampolgárok felé – írták.

A tervezet szerint a NAVÜ állami adatbázisok felhasználásával adatelemzéseket is készít, és olyan adatkészleteket hoz létre, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Az ügynökség ennek érdekében megkeresheti az érintett adatokat kezelő szerveket, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat bocsássák a rendelkezésére. Annak érdekében, hogy teljes mértékben érvényesüljön a személyes adatok védelme, az adatokat kezelő együttműködő szerv köteles lesz a nyilvántartások megfelelő anonimizálását (felismerhetetlenné tételét) elvégezni. Emellett a NAVÜ szervezett keretek között megnyithatja a közadatbázisokat, ami segítheti a vállalkozásokat abban, hogy magas hozzáadott értékű termékeket – például alkalmazásokat – fejlesszenek ki, és könnyebbé, egyszerűbbé tegyék az állampolgárok mindennapi életét.

Kiemelik, hogy a törvényjavaslat a nagy adatbázisok szakmai jellegű feldolgozására, feldolgozhatóságára fókuszál, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozást nem érinti, így az továbbra is a jelenlegi eljárás szerint történik majd.

A javaslat létrehozza továbbá a kormánybizottságként működő Nemzeti Adatvagyon Tanácsot, amelynek tagjai a kormány adatgazdálkodásban érintett miniszterei. A tanács iránymutatásokat és alapelveket határoz meg a NAVÜ tevékenységével, és általában a kormány adathasznosítási politikájával kapcsolatban – közölte az ITM.”

Forrás:
Kormányzás a Big Data korában: Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget hoz létre az ITM; Mandiner.hu; 2021. február 10.
Széleskörűen és biztonságosan hasznosulhat a nemzeti adatvagyon; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. feburár 10.
T/14949 A nemzeti adatvagyonról; Országgyűlés; 2021. február 9.

Közigazgatás, politika

Aláírták a helyreállítási alapról szóló uniós rendeletet

„ Pénteken az Európai Parlamentben ünnepélyes keretek között aláírták a 750 milliárd eurós leendő újrakezdési alap létrehozásáról intézkedő EU-rendeletet. Magyarország összesen 6,2 milliárd euróval részesülhet, a kedvezményes hitelkerete 10 milliárd euró.

Antonio Costa portugál miniszterelnök mint az Európai Unió féléves elnökségét ellátó ország miniszterelnöke személyesen vett részt azon az aláírási ceremónián, amelynek során az uniós intézmények vezetői péntek délelőtt ünnepélyes keretek között aláírták az alap létrehozásáról és működtetéséről szóló jogszabályt.

A ceremónia előzménye volt, hogy a héten az EP plenárisa és a tagországokat képviselő EU-tanács formálisan is elfogadta és véglegesítette a rendkívüli pénzügyi keretről intézkedő joganyagot.

A tavaly decemberi EU-csúcs által jóváhagyott leendő támogató eszköz – amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozására közvetlen tagállami támogatásként tesz elérhetővé 672,5 milliárd eurónyi keretet, amiből 312,5 milliárd tagországoknak járó, vissza nem térítendő forrás lesz, a további 360 milliárd eurós rész pedig kedvezményes kamatozású hitelként kerülhet szétosztásra.

Magyarország a térítésmentes támogatásból 2018-as áron összesen 6,2 milliárd euróval részesülhet, míg a számára rendelkezésre álló kedvezményes hitelkeret 10 milliárd euró lesz. Az összeg folyósítására a tervek szerint idén nyártól 2023-ig kerül majd sor – az idei hányad az összkeret 15 százalékát kitevő előleg lesz –, aminek azonban még két előfeltétele is van. Az egyik, hogy valamennyi ország részletes nemzeti reformtervet juttasson el az Európai Bizottsághoz a rá jutó összeg majdani elköltéséről, a másik, hogy minden tagállam ratifikálja az alapszerződés olyan értelmű módosítását, hogy a tagállami befizetések aránya elérheti a nemzeti új termék (GNI) 2 százalékát (jelenleg a megengedett küszöbszint 1,2 százalék).

Erre azért van szükség, hogy a hitelek majdani visszafizetésekor a tagállami befizetés a költségvetésbe beleférjen a szerződéses keretbe (a további hányad a mindenkori közös költségvetéshez történő tagállami rendes hozzájárulás).

Nemzeti reformtervét a tagországok kétharmada már leadta – nyolc országtól várnak még anyagokra –, ezek kiértékelése, az érintett országokkal a konzultáció, majd mindennek az EU-tanácsi elfogadása a tervek szerint április-május folyamán lezárulhat.

Az új alap decemberi elvi elfogadásakor alapelvnek ismerték el, hogy a keret nem egyszerűen csak a válság okozta gazdasági károkat lesz hivatott kompenzálni, hanem mindezt úgy kell majd tennie, hogy több fontos ráfordítási prioritást is szolgáljanak eközben. Így az egyes országok által lehívható pénzek több mint felét klímavédelmi és általában „zöldesítő”, valamint digitalizációs célokra szabad majd csak fordítani (ez előbbire a teljes boríték 37, az utóbbira 20 százaléka kell hogy jusson).

Általában is, a kármentést célzó költekezés alapvetően hat európai uniós politikai prioritást kell egyúttal, hogy szolgáljon – ezek közül az első kettő az említett klímavédelem (és nem mellesleg a biológiai sokféleség elősegítése), valamint a digitális átállás –, így a listán van például a gazdasági kohézió és a versenyképesség támogatása, a szociális és területi kohézió erősítése, vagy például a főként oktatásra, képzésre összpontosító úgynevezett „új generációs projektek” finanszírozása is.

Ami a befizetési plafon megemelésére vonatkozó alapszerződés-módosítást illeti, jobbára ez is folyamatban van. A pénteki Politico gyűjtése szerit a ratifikáció már lezárult Bulgáriában, Cipruson, Franciaországban, Horvátországban, Szlovéniában.

Még februárban esedékes a finn jóváhagyás, és a jelenleg ismert menetrend szerint márciusban kerülhet erre sor Ausztriában, Belgiumban, Csehországban és Dániában, illetve áprilisban Németországban. A többi tagállam ratifikációs menetrendje egyelőre nem ismert. ”

Forrás:
Aláírták a helyreállítási alapról szóló uniós rendeletet; Fóris György; Infostart; 2021. február 12.

Átcsoportosításokkal új alapot hozott létre a kormány 155 milliárd forint értékeben

„Beruházási Alapot állított fel a kormány a 2021-es költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alapon belül – derült ki a Magyar Közlönyből. Az alap 155,7 milliárd forinttal jött létre, ennek fedezetét költségvetési átcsoportosításokkal oldják meg.

Az átcsoportosítások a következő kiadási sorokat érintik:

  • Az egyházi működési, program és fejlesztési támogatások felhalmozási kiadásai 29 milliárd forinttal csökkennek
  • 20,4 milliárd forinttal lesz kevesebb az „Autó-motorsport támogatása”
  • A Kulturális értékmegőrző beruházásoktól 20 milliárd forintot csoportosítanak át
  • A vasúti fejlesztéseknél 15,6 milliárd forintos elvonás valósul meg.
  • 13 milliárd forintot von el a kormány a Miniszterelnökségtől, a Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása sorról.
  • 10 milliárd forinttal csökken a Versenysport és szakmai feladatok támogatása az Emminél
  • A Kiemelt sportegyesületek támogatását közel 9 milliárd forinttal mérsékelik
  • A Bethlen Gábor Alap támogatása 6 milliárd forinttal lesz kevesebb.
  • A „Kulturális beruházások és fejlesztések támogatása” sor 5 milliárd forinttal csökken.
  • 3 milliárd forinttal lesz kevesebb „A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása”
  • Fővárosi fejlesztésekre 2,8 milliárd forinttal jut kevesebb,
  • és szintén 2,8 milliárdos mínusz szerepel az ITM-nél a felsőoktatás speciális feladatai rubrikában.

A Portfolio szerint elképzelhető, hogy csak a kiadási tételek átnevezéséről lesz szó, ha a későbbiekben az új alap terhére valósítja meg a kormány ezeket a beruházásokat.

Az átcsoportosítások 40 milliárd forinttal hizlalják közben a Központi Maradványelszámolási Alapot.”

Forrás:
Új alapot hozott létre a kormány, 155 milliárd forinttal; Infostart; 2021. február 10.
Lásd még:
1039/2021. (II. 9.) Korm. határozat a Beruházási Alap létrehozásáról, valamint fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról; Nemzeti Jogszabálytár

Megjelent a Magyar Közlönyben a falusi kisboltok támogatásának részletszabályait tartalmazó rendelet

„A kormány célja a kistelepülések népességmegtartó erejének növelése, a falvakban élők életszínvonalának emelése és a helyi gazdaság élénkítése, ezért döntött a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a Magyar Falu Program bővítéseként az új támogatásról.

A Magyar Falu Program új pilléreként a 2000 lélekszám alatti településeken működő, újonnan nyíló, vagy újranyitó kisboltok akár 60-70 millió forint támogatásban is részesülhetnek, a programra a kormány 45 milliárd forintot biztosít.

Az új kiskereskedelmi egységek növelik a helyben elérhető szolgáltatások színvonalát, így hozzájárulnak a kistelepülések népességfogyásának megállításához, ami a Magyar Falu Program fő célkitűzése.

A megszűnés helyett megújuló és újranyitó falusi kisboltok új munkahelyeket hoznak létre és meglévőket védenek meg, illetve a beruházásokkal támogatják a kistelepülések gazdaságának újraindítását.

A támogatásnak köszönhetően létrejött üzletek valódi közösségi térként fognak működni, az alapvető élelmiszerek mellett vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazásával is foglalkozhatnak, illetve postai szolgáltatások is elérhetőek lehetnek.

A támogatás infrastruktúra-fejlesztésre, eszközbeszerzésre, ingatlanvásárlásra, illetve foglalkoztatáshoz igazodó támogatásra is felhasználható.”

Forrás:
Megjelent a Magyar Közlönyben a falusi kisboltok támogatásának részletszabályait tartalmazó rendelet; kormany.hu; 2021. február 13.
Lásd még:
A Kormány 62/2021. (II. 12.) Korm. rendelete a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 21. szám; 2021. február 12.; 717-737. o. (PDF)

Decentralizál a közigazgatási minisztérium, jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Cseke Attila

„A közigazgatás decentralizációját helyezte kilátásba a szaktárca prioritásaként Cseke Attila. A miniszter mai, sepsiszentgyörgyi, Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a sport- és ifjúsági minisztérium alárendeltségébe tartozó ifjúsági táborokat az önkormányzatok alárendeltségébe helyezi át.

A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter hozzátette: prioritásként kezeli a közintézmények az állampolgárhoz legközelebb működő szerkezeteinek megerősítését is. Mint ismeretes, intézményreformot jelentett be: az Országos Építési Felügyelőség regionális szintjét szünteti meg, megerősítve ezzel a felügyelőség megyei struktúráját.

A sajtóeseményen Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: „Cseke Attila fejlesztési miniszterre úgy tekintünk, mint a kormány reformer miniszterére, aki képes arra, hogy fontos reformokat elindítson. Ezt tette egészségügyi miniszterként és ezt teszi most fejlesztési miniszterként is már az első időszakban konkrét lépéseket téve a közigazgatás decentralizációja, az ország modernizációja érdekében.”

Cseke Attila továbbá a bölcsődeépítési programról elmondta: már készen vannak a látványtervek, idén beindítják az építkezést. „2021-es igényekhez mért látványterveket készített a minisztérium, és a hatályos rendelkezéseken is módosítani fogunk. Csak úgy lehet modern bölcsőderendszert építeni, ha a törvényeket is ennek a célnak rendeljük alá” – mondta el. Románia ma az EU utolsó helyén van a három év alatti gyermekek számára biztosított bölcsődei helyek számát tekintve, a szükségeshez képest nem éri el a 4%-ot sem, míg az első helyen Dánia áll 70 százalékkal.

A Háromszéken beindított fejlesztésekről a miniszter elmondta: Sepsiszentgyörgyön az új tüdőkórház épületét, valamint egy komplex sportinfrastruktúra-projektet finanszíroz a tárca. Kézdivásárhelyen a már megkezdett uszodai munkálatokat országos finanszírozással fejezik be, Kovászna városában egy multifunkcionális gyógyfürdő építését vállalják, Baróton egy 180 férőhelyes sportcsarnok építését támogatják, Bodzafordulón pedig tanuszoda épül.

„Hosszú ideje együtt dolgozunk Cseke Attila miniszterrel, korábban egészségügyi miniszterként fontos beruházásokat indított el Háromszéken. Most pedig fejlesztési miniszterként kiemelten támogatja megyei szintű fejlesztési elképzeléseinket, olyan projekteket vállalva, amelyek hosszú távon fogják meghatározni Háromszék fejlődését” – fejtette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki elmondta, pénteken az RMDSZ minisztere térségenként találkozott a helyi önkormányzatok vezetőivel.”

Forrás:
Decentralizál a közigazgatási minisztérium, jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Cseke Attila; RMDSZ; 2021. február 12.

Húszmilliárd forint keretösszegű pályázat nyílik meg a Magyar falu program részeként az önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztésére

„ – Az intézkedéssorozat célja az ötezer fő alatti települések népességcsökkenésének megállítása – mondta Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A magyar kormány évről-évre nagyobb összegekkel támogatja a Magyar falu programot.

– Húszmilliárd forint keretösszegű pályázatra lehet jelentkezni hétfőtől a Magyar falu program részeként az önkormányzati tulajdonú intézmények fejlesztésére, és egymilliárd forint áll rendelkezésre közösségi programokhoz kapcsolódó támogatások finanszírozására – jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos egy szombati sajtótájékoztatón, Naszályon.

– A hétfőn tíz órától elérhető keret ingatlanfejlesztési részéből faluházak fejlesztésére, szolgálati lakások felújítására és kialakítására, orvosi rendelők fejlesztésére, óvodaépületek korszerűsítésére és építésére, valamint közösségi intézmények építésére és felújítására pályázhatnak a települések – jelentette be a kormánybiztos.

Azt is megjegyezte: néhány hetes különbségekkel további három csoportban lesznek elérhetők a Magyar falu programhoz kötődő pályázati kiírások.

Gyopáros Alpár elmondta, hogy az egymilliárd forintos közösségfejlesztési keretből a közösségfejlesztő személy finanszírozása támogatható, valamint a közösségi terek működését támogató és a programok szervezéséhez kapcsolódó eszközbeszerzések kiadásai fedezhetők.

A pályázat benyújtására szolgáló elektronikus felület április 16-án nyílik meg: ettől a naptól harminc napig lehet jelentkezni. A pályázatokat hatvan napon belül bírálják el. Várhatóan június végére, július elejére aláírják a támogató okiratot, és a nyertesek számlájára megérkeznek az igényelt összegek. A program három évének összesített költségvetése meghaladja a hatszázmilliárd forintot, az ez alapján támogatott fejlesztések kizárólag hazai forrásból valósulnak meg.

Február elején a kormány azoknak a falvaknak biztosított negyvenöt milliárd forintos keretösszegű támogatást, amelyekben nincs olyan kisbolt, ahol a lakosok megvásárolhatnák az alapvető élelmiszereket. A pályázati keret a kétezres lélekszám alatti települések kisboltjainak megújulására szolgál – emlékeztetett a kormánybiztos.”

Forrás:
Hétfőtől elérhető a Magyar falu program újabb kiírása; Magyar Nemzet/MTI; 2021. február 13.

Faluház- és óvodaépítésre is pályázhatnak a kistelepülések a Magyar Falu Programban

„ Újabb pályázati lehetőségek nyílnak a kistelepülések számára hétfőtől a Magyar Falu Program keretében – jelentették be a naszályi művelődési házban tartott sajtótájékoztatón február 13-án szombaton. Elhangzott: három milliárd forint értékű beruházások valósultak meg megyénkben az elmúlt két évben.

A Magyar Falu Programon belül hétfőn már elérhető az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztésére irányuló pályázat kiírása. Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztésért felelős kormánybiztos a Naszályon tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a komplex felhívás több pályázati célt, hat alprogramot foglal magában. Támogatás igényelhető faluházak, óvodaépületek, polgármesteri hivatalok, közösségi terek fejlesztésére, szolgálati lakások vagy orvosi rendelők felújítására vagy kialakítására.

A kormánybiztos hozzátette: a program kiemelten kezeli a falvakban lévő hiányszakmák megszüntetését, ezért dolgozták ki a szolgálati lakásokra vonatkozó projektet. A rendelkezésre álló keretösszeg 20 milliárd forint. A kiírások nagy része a korábbi évekhez hasonló tartalmú, de van néhány apró eltérés. Az idén például lehetőség lesz faluház építésére is pályázatot benyújtani, ha igazolt, hogy az adott településen nem működik polgármesteri hivatal, vagy olyan rossz állapotban van, hogy indokolt újat építeni. Az óvodaépületek tekintetében is eddig jobbára a felújításokra fókuszáltak, a mostani kiírásban új építésére is lesz lehetőség.

A szolgálati lakásokra vonatkozó kiírás pontosan meghatározza a munkaköröket is. Ilyen az iskolai és óvodapedagógus, bölcsődei kisgyermeknevelő, fogorvos, védőnő, körzeti megbízott, a kulturális munkakörben foglalkoztatottak, valamint a jegyzők, pénzügyi munkakörben dolgozók. Az igényelhető összeg 30 millió forint pályázatonként, orvosi lakás esetében 60 millió is lehet. Ami változott a korábbi évekhez képest, hogy az idén nem csak azok a települések nyújthatnak be orvosi szolgálati lakásra pályázatot, ahol betöltetlen a praxis.

Hétfőtől megtekinthető a közösségi programokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést és közösségszervező bértámogatást megcélzó pályázat is. Ez is a már korábban ismert lehetőség a kistelepülések számára. A pályázatok benyújtására április 16-ától nyílik lehetőség, s az adatok feltöltésére harminc nap áll a rendelkezésre. Május 16-án zárul a pályázati e-ablak, majd nagyon rövid időn belül, várhatóan nyár elején döntés is születik a támogatandó projektekről.

További lehetőségek is várják a kistelepüléseket. Ilyen például a falusi CSOK, amelyet indulása óta több mint 17 ezer kistelepülésen élő család igényelt 91 milliárd forintnál nagyobb mértékben. A kormánybiztos hangsúlyozta: januárban tovább bővült a kedvezményezett települések listája, így már 2678 hazai településen érhető el a támogatás. Megyénkben 65-ből már 55 faluban tarthatnak rá igényt a fiatalok.

A falusi útalap is igen nagy sikerrel zárult, s természetesen folytatódik az idén is. Két év alatt csaknem 122 milliárd forintot biztosított a kormány az állami fenntartású, alacsonyabb rendű mellékutak felújítására, melyből 1300 kilométer útszakaszon történt felújítás, s ezt 2022-re 2500 kilométerre szeretnék növelni. A helyi életminőséget javító támogatásban 12 ezer nyertes pályázó részesült csaknem 130 milliárd forint értékben.

– A Magyar Falu Programot 2018-ban hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök. Ezt követően széleskörű konzultáció folyt a képviselőkkel és a kistelepüléseken élőkkel. Csaknem száz helyszínen jártunk és tízezres nagyságrendben találkoztunk emberekkel, akik javaslataikkal segítették a programot. Ezért is gondoljuk: a Magyar Falu Programot a falvak maguk írták – hangsúlyozta Gyopáros Alpár, majd megköszönte Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő aktivitását, építő javaslatait a program különböző elemeivel kapcsolatban.

Czunyiné dr. Bertalan Judit méltatta a Magyar Falu Program rendszerét. Kiemelte: a hazai forrásból megvalósuló támogatási forma nem ró felesleges, túlzó adminisztrációs terheket az önkormányzatokra. A pályázati eljárás rugalmas, letisztult és egyszerű elektronikus felületen zajlik, így külső erők bevonása nélkül is megvalósítható. A gyors ügyintézés és kifizetés pedig az elmúlt tíz hónap alatt vált igazán fontossá. A pandémia miatt ugyanis ezek a beruházások nem álltak le, ezzel is segítve a helyi vállalkozások életben maradását, megélhetését.

– Minden Magyar Falu Program által a kistelepülésekre jutott forint jól hasznosult, ezért is érdemes folytatni – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.”

Forrás:
Faluház- és óvodaépítésre is pályázhatnak a kistelepülések a Magyar Falu Programban; Sugár Gabi; KEMMA.hu; 2021. február 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Védettséget igazoló okmány bevezetéséről döntött a kormány

„…Gulyás Gergely bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a magyar állam védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen vagy bizonyítottan átestek a betegségen.

A miniszter közölte: ilyen okmányt kaphat, aki már megkapta a koronavírus elleni második oltás is.

Tájékoztatása szerint ebben az esetben az okmány érvényességi időt nem tartalmaz majd, hanem a második oltás beadásának időpontját rögzíti, hiszen – mint mondta – az egyes vakcinák által nyújtott védettség hosszáról még nincsen pontos információ, legalább fél éves védettséget valószínűsítenek, de lehet, hogy ez egy év vagy akár ennél hosszabb idő is lehet.

Gulyás Gergely hozzátette: szintén védettséget igazoló okmányt kaphat az, aki a koronavírusból felgyógyultnak minősül.

Ebben az esetben az igazolvány érvényességének kezdete lehet a kórházból történő elbocsájtás napja, vagy a pozitív PCR-teszt utáni első negatív PCR-teszt időpontja, vagy az első pozitív PCR-tesztet követő tizedik nap – közölte.

Elmondta azt is: az okmányhoz jutás harmadik lehetősége – amely az előző kettővel szemben nem ingyenes, hanem költségtérítés ellenében vezető igénybe -, ha valaki hitelesített laborban végzett vérvizsgálat által igazolja az antitestek jelenlétét. Ebben az esetben az igazolvány érvényességi ideje a vizsgálattól számított 4 hónap.

„Azt reméljük, hogy az okmány is hozzájárulhat ahhoz, hogy az élet mielőbb a normális kerékvágásba térjen vissza” – mondta a miniszter, aki ugyanakkor jelezte, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról, milyen jogosultságokkal jár majd az okmány.

Mint mondta: azt könnyű volt belátni, hogy ha valaki oltás kap, akkor ennek a hivatalos hatóság előtti igazolása elengedhetetlen, illetve a már megbetegedettek és meggyógyultak esetében szintén indokolt, hogy a védettséget okmány igazolja….”

Forrás:
Védettséget igazoló okmány bevezetéséről döntött a kormány; kormany.hu; 2021. február 11.
Lásd még:
60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 21. szám; 2021. február 12.; 713-716. o. (PDF)

Adattárca: hogyan kereshetnénk pénzt az adatainkkal?

„Nem lehet korszerű digitális gazdaságról beszélni adatvagyon nélkül. Az adatokra azonban nemcsak védendő információként kell tekinteni, hanem forgalomképes vagyonelemként is. Ehhez egy új adatvagyon fogalom megalkotására is szükség van – emelte ki Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a NAVÜ megalakulásakor. A Nap vendége című műsorunkban a többi között az adattárcáról is szó volt, amely lehetővé tenné, hogy magánszemélyek és cégek is kereskedni tudjanak az adataikkal.

– Ön a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségnek is az ügyvezetője, ami egy egészen új, izgalmas intézmény. Önt idézem egy interjúból: a digitális gazdaságban az adatra, mint üzemanyagra kell tekinteni, ezért ki kell aknázni a hasznosításában rejlő lehetőséget. Ez megint egy olyan terület, ahol mondhatjuk, hogy egy kicsit úttörőek vagyunk az Európai Unióban, de akár szerte a világon is. Jól gondolom?

– Igen, én is így gondolom, és ezt egy nagy lehetőségnek tartom. Az adatvagyon témája kapcsán két történet ér össze, hiszen az egész egyrészt egy jogfejlődési, közpolitika-fejlődési történet. Bár az adatvédelem tekintetében a dogmatika rendben van, elég csak például a hazai szabályozásra vagy az uniós adatvédelmi rendeletre (GDPR), illetve más ehhez kapcsolódó gyakorlatra gondolnunk.

Ugyanakkor az elmúlt tíz évben a világban már hatalmas adatbázisok jöttek létre. Alapvetően a deperszonalizált adatoknak a mesterséges intelligenciákkal való elemzéséből olyan szolgáltatások fejlődtek, amelyek most a digitális ökoszisztéma legnagyobb motorjának számítanak. Teljesen helytálló az az analógia, hogy az adat az új üzemanyag, gondoljunk csak a nagy technológiai cégekre, legyen az a Google vagy a Facebook.

Mindeközben azonban azt is látjuk, hogy bizonyos adatmennyiség kiszivárog a hazai tartalomiparból, reklámpiacról, és olyan területekre megy át, amelyek kikerülnek a magyar joghatóság és fogyasztóvédelem hatásköréből.

– Hadd fordítsam le, a hirdető nem feltétlenül egy budapesti rádiónál hirdet, hanem azt gondolja, hogy sokkal hatékonyabb és célzottabb, ha a Facebooknál vagy a Google-nél költi el ugyanazt a pénzt. Miért éri el jobban a célcsoportot? Mert, ha például a Google oldalán a szőnyegvásárlásra rákeresünk, akkor a következő időszakban biztosan állandóan szőnyegreklámok jönnek majd szembe az interneten.

– Így van, mindez pedig még messzebb is mutat, miközben muszáj hozzátennünk, hogy az internetező mindettől boldog, hiszen kifejezett ügyfélélménye van. Szerintem a kulcskérdés valójában az, hogy ezek az adatok pontosan minek is számítanak. Ebben pedig, ha minden igaz, valóban a világújdonság felé halad a magyar jogalkotás. Három esztendővel ezelőtt kezdtük el vizsgálni, hogy mégis minek is számít ez az adatvagyon. Ha a jogi intézményeket nézzük, akkor dolognak, titoknak vagy szerzői jognak számít? Hiszen jelenleg egyébként a big data (nagy mennyiségű adatok elemzése) alapvetően szerzői jogi leírás.

„Mindeközben az is kiderült, hogy az adatvagyon területen mind a három említett jogintézmény rugalmatlan és nem alkalmazható. Ebben a kérdéskörben a világszínvonalon teljesítő magyar jogtudós kollégák arra jutottak, hogy egyedi értelmezésre (sui generis) van szükség, és egy új jószágot kell nevesíteni. Jelenleg ezen dolgozunk, és az erről javaslat is készül a kormány számára. A munkánkat egyébként nemzetközi érdeklődés övezi, kíváncsiak, hogy mi is történik a magyar laborban.”

A szabályozás jelentősége abban rejlik, hogy ha létrejön egy új jószág, aminek van értéke, és lehet vele kereskedni, akkor el tudjuk kezdeni az adatgazdaságot. Ezt hasonlattal mondhatnám úgyis, hogy jelenleg a digitális bronzkorban vagyunk, és most még sok esetben a cserekereskedelem a jellemző. Például a Facebook-felhasználó adatot és profilírozható információkat ad cserébe azért, hogy megtalálja a régi ismerőseit és használja a közösségi média szolgáltatásait. Reményeim szerint ezen fogunk változtatni.

Magyarország kormánya tavaly szeptember fogadta el hazánk Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely világosan kimondja, hogy hogy be kell indítani Magyarország adatgazdaságát. Ha ez megvalósul, akkor lesz olyan mennyiségű – jogi, műszaki értelemben is – tiszta és jól használható adat, amellyel táplálni tudjuk a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseket. Tudjuk jól, hogy az adatgazdaság minden szektort beindíthat jobban, és ez igaz magára a közigazgatásra is.

Míg a digitális szolgáltatásoknál azt szoktuk meg, hogy személyre szabottak és kezdeményezők, addig a közigazgatás az elmúlt időszakban bekövetkezett fejlesztések ellenére, néha még mindig rugalmatlanul általános, inkább kiváró, követő. Mivel a közigazgatási szolgáltatás is szolgáltatásnak számít, változtatnunk szükséges, hiszen az állampolgárok és a vállalkozók még jobb ügyfélélményt várnak el.

– Oké, de ez nekem állampolgárként hol lesz jó? Ahogy internetezek, ahogy egyébként a világban vagyok, mindenhol hagyok digitális lábnyomokat. Ebből tudják, hogy melyik szállodában voltam, hogy kis túlzással hol veszem a budapesti bérletemet, hol jelentkezek be és milyen IP címen. Ahogy Ön is mondta, ez egy amerikai cégnek óriási érték, mert a begyűjtött információk alapján célzott reklámot tud nekem adni. Mikor érünk el oda, amikor már nekem, mint felhasználónak valóban megéri ez. Tehát hogyan lehet pénzzé tenni a digitális lábnyomomat, illetve elérni azt, hogy csak akkor legyen ügyfélélmény belőle, ha ezt én engedélyezem?

– A kérdésében benne van a válasz is. Azt gondolom, hogy ha az adatokat jószágként, vagyonelemként definiálom, és létrejön az adatvagyon fogalma, akkor utána annyi a teendő, szükséges ezeknek az adatoknak a védelmét le is határolni. Fontos, hogy az adat feletti rendelkezésről mindenképpen az adott vállalat vagy magánszemély döntsön, tehát a GDPR úgymond tiltott zóna.

„Jogos a kérdés, hogy vajon akkor miért éri meg mégis az adatok perszonalizált vagy deperszonalizált megosztása? Éppen ebben hozhat gyökeres változást az adattárca: ahogy lehet ingatlan- vagy részvényportfóliónk, készpénzünk vagy vagyoni értékű jogunk, társasági részesedésünk, úgy lehet adattárcánk is. Azt gondolom, hogy ezzel párhuzamosan létre fognak jönni közgazdasági alszakmák is, mint például az adatvagyon-értékelők és adatvagyon-közgazdászok.”

A jövő tehát egy tudatosabb, jól körülhatároltabb adatmegosztás lenne, ahol az adatgazda felmérheti, hogy neki mennyire értékesek az adatai, és ezt hogyan, kinek érdemes értékesítenie. Mindez jelenleg egy nagyon aszimmetrikus viszonyra épül, hiszen a globális tech cégek tömegesen – és nem feltétlenül értékarányosan – használják ezeket az információkat, miközben nem vesznek részt a magyar közteherviselésben.

Röviden összefoglalva: ha én tudatosítom magamban, hogy a digitális térben bármilyen magatartásom értéknek számít, akkor egyrészről ügyfélélményt, szolgáltatást kapok, másrészt viszont pénzben is megkaphatom az ellenértéket – erről szól az adattárca.”

Forrás:
Adattárca: hogyan kereshetnénk pénzt az adatainkkal?; Trend FM; 2021. február 9.

Megkezdődött Budapesten a fővárosi részvételi költségvetés​ próbaéve

„Budapest Főváros Önkormányzata 2020-ban a lakosság döntéshozásba való bevonása részeként elindította a fővárosi részvételi költségvetés​ próbaévét. A főváros az éves költségvetéséből 1 milliárd forintot különített el részvételi költségvetésre, amelynek felhasználásáról budapestiek beküldött ötletei alapján 2021 tavaszán a város lakói döntenek. A döntésben a nyilvános szavaz​​ás mellett szerepe lesz a budapesti polgárokból álló részvételi költségvetési tanácsnak is.

A részvételi költségvetési tanács tagjai arra ka​pnak lehetőséget, hogy segítsenek jóváhagyni az önkormányzat által előzetesen már leellenőrzött és megvalósíthatónak talált ötletek közül azokat, amelyek rákerülhetnek a szavazólapra. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban a város lakóinak megfelelő projektek valósuljanak meg.

A részvételi költségvetés és annak részvételi költségvetési tanácsa Budapest közéletében még új módszernek számít, de számos külföldi és hazai példa igazolja sikerességét. A módszerről bővebben a részletes felhívásban olvashat.

Minden Budapesten élő, dolgozó vagy tanuló, vagy budapesti civil szervezet által delegált, 18. életévét betöltött személyt biztatunk, hogy jelentkezzen a tanácsba, amelynek tagjait a jelentkezők közül sorsolással választjuk ki.

Mi a részvételi költségvetési tanács tagjainak konkrét feladata?

  • A beérkezett projektek osztályozása megadott szempontok szerint (ezt a tanács tagjai önállóan végzik).
  • A legkevesebb pontszámot kapott vagy a legellentmondásosabb megítélésű ötletekkel kapcsolatban javaslattétel (közösen, vezetett megbeszélések keretében).


Mennyi munkát jelent ez?

  • A beérkezett és az első rostán fennmaradt ötletek önálló osztályozása körülbelül 1 munkanapot vesz igénybe (rugalmas időbeosztásban).
  • Az ötletek közös, vezetett megbeszélések formájában történő átbeszélése és az ezekkel kapcsolatos javaslattétel egy hétvégét, vagyis két napot vesz igénybe.

Alkalmas vagyok tagnak? Kell-e bármilyen előképzettség, tudás, eszköz?

  • Ennek a döntéshozatali módszernek fontos része, hogy mindenki véleménye egyformán számít, mindenki értékes szempontokkal segítheti a folyamatot, nincsen szükség semmilyen speciális tudásra, csak az ön, a város használata során szerzett mindennapi tapasztalataira.
  • A járványhelyzetre tekintettel a részvételi költségvetési tanács ülései internetes formában zajlanak majd. Ehhez szüksége lesz egy számítógépre, valamint internetkapcsolatra, mikrofonra és kamerára. Amennyiben részt venne, de a fenti technikai feltételeket nem tudja biztosítani, akkor is jelentkezzen, a Főpolgármesteri Hivatal igyekszik majd lehetővé tenni a részvételét. Ha nem gyakorlott használója az internetes kommunikációs eszközöknek és alkalmazásoknak, szívesen segítünk azok használatának bemutatásával is.

Jelentkezési határidő: 2021. február 21. (vasárnap).
A jelentkezőket 2021. március 1-ig értesítjük, hogy bekerültek-e a sorsolás útján kiválasztott tanácstagok közé…

Kérjük, hogy a jelentkezést megelőzően mindenképpen olvassa át a részvételi költségvetés tanácsának részletes felhívását​!…”

Forrás:
Vegyen részt Budapest fejlesztésében! Jelentkezzen a részvételi költségvetési tanácsba!; Budapest.hu; 2021. február 1.

Informatika, távközlés, technika


A Solarwinds-ügy tanulságai – az orosz-amerikai kiberstratégiai játszma állása 2021 elején

„szerda 2021. febr. 24. 15:00 → 16:30
Az online konferencián a részvétel regisztrációhoz között.
Az eseményhez a linket a regisztráltak e-mailben kapják meg.

Előadók:
Dr. Krasznay Csaba, intézetvezető, NKE EJKK Kiberbiztonsági Kutatóintézet
Dr. Mártonffy Balázs, intézetvezető, NKE EJKK Amerikai Tanulmányok Kutatóintézet
Nemes Dániel, biztributor Kft., elnök, a FireEye magyarországi képviselője”

Forrás:
A Solarwinds-ügy tanulságai – az orosz-amerikai kiberstratégiai játszma állása 2021 elején; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kiberbiztonsági Kutatóintézet; 2021. február
Lásd még:

„Aligha példaszerű, hogy nem egy arra illetékes szövetségi szerv, hanem egy magáncég hozta nyilvánosságra először az USA története egyik legnagyobb kibertámadásának részleteit.

A Solarwinds-ügy tanulságai címmel rendez Teams-en követhető kerekasztal-beszélgetést februát 24-én az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete. Cikkünk a résztvevők segítségével még az online beszélgetés előtt igyekszik összefoglalni az ügy alapvető tudnivalóit.

Mint arról hírt adtunk, a FireEye december közepén hozta nyilvánosságra, hogy támadás érte informatikai rendszerét. Azóta a Microsoft is bejelentette, hogy érintett a Solarwinds-ügyben. Mint az amerikai állam egyik legfontosabb informatikai szolgáltatója, nyilván érdekében is áll ez a nyíltság – teszi hozzá Krasznay Csaba, az NKE EJKK Kiberbiztonsági Kutatóintézetének intézetvezetője. Ugyanakkor ez a közlemény arra is kitér, hogy a Solarwinds szoftverében „kill switch” volt, azaz egy olyan kapcsoló, amely úgymond a lebukástól félve megállította a kód futását a Microsoft belső hálózatán. A Microsoft szerint az sem jelent problémát, hogy a támadók ránézhettek termékeik forráskódjára – hiszen a cégen belül alkalmazott gyakorlat szerint szoftvereik biztonsága szempontjából nem támaszkodnak a forráskód titkosságára. A Microsoft tehát próbál pozitív eredménnyel kijönni a támadásból, ezt a narratívát az is erősíti, hogy időközben nyilvánosságra hozták, hogy a Solarwinds ügyvezetőjét szintén célzott kibertámadás érte a Microsoft által szolgáltatott levelezőrendszerén keresztül. A FireEye-on és a Microsofton túl viszont a többi cég inkább a hallgatást választotta, egyelőre nyilván mind azon dolgoznak, hogy kiderítsék „milyen mély a nyúl ürege” – mondja Krasznay Csaba.

A mindig óvatos EU

Nyilvánvalóan óvatosnak kell lennie minden cégnek, illetve minden államnak, amikor kijelenti, hogy bármilyen másik államhoz kötődő, rosszindulatú kibertámadás érte rendszerét. Ehhez ugyanis nagyon meggyőző bizonyítékokra van szükség, amelyek beszerzéséhez sokszor akár évek is szükségesek. Európa éppen ezért jóval óvatosabban ad ki elítélő közleményeket vagy cselekszik ilyen esetekben – bármennyire is győzködi majd a Biden-adminisztráció az uniós tisztviselőket. Az USA-ban szinte biztos, hogy téma lesz a kiberbiztonság ügye, Biden elnök legutóbb például 2 milliárd dollárt irányított át a vírusjárvánnyal kapcsolatos kiberbiztonsági védelemre. Krasznay Csaba az óvatossággal kapcsolatos érdekességként említi, hogy az EU a 2019-ben megalkotott Cyber Diplomacy Toolbox alapján először 2020-ban alkalmazott valódi szankciót – egy 2016-ban történt támadás alapján. Az NKE intézetvezetője mindehhez még hozzáteszi: Magyarország diplomáciai téren minden bizonnyal követni fogja az Európai Uniót, műszaki téren pedig azt kell megvizsgálni, hogyan lehet hatékonyan tovább növelni a hazai rendszerek védelmét.

A még bénább kacsa helyzet

Sok gondra világít rá, hogy december közepén nem az Egyesült Államok Kiber Parancsnoksága, hanem egy tőzsdei cég, a FireEye hozta nyilvánosságra a kibertámadás tényét – mondja Mártonffy Balázs, az NKE Amerikai Tanulmányok Kutatóintézet intézetvezetője. Ez ugyanis nagyon komoly hatékonysági és képességbeli kérdéseket vet fel a szövetségi intézményekkel kapcsolatban. Ugyanakkor a FireEye bejelentése egy olyan pillanatban történt, ami eddig példátlan az USA modernkori történelmében.

Az elnökválasztások után bekövetkező, béna kacsának nevezett helyzet ugyanis azt feltételezi, hogy a korábbi elnök elfogadja a választások eredményét, majd a megválasztott elnök stábjával közösen megkezdik az átmenetet. Tavaly novemberben viszont legitimációs átmeneti válság volt az USA-ban – magyarázza Mártonffy Balázs. Senki nem tudta, mi lesz az elnöki tranzíció menete, így a jogi kérdésekre sokkal több figyelem jutott, mint a bonyolult kiberügyek megértésére. Valószínűleg az sem segített a témának, hogy Biden stábja sokáig csak korlátozottan fért hozzá az elnöknek és a megválasztott elnöknek járó napi hírszerzési jelentésekhez, melyek a tranzíció nemzeti biztonsági sikerességét kellene, hogy szavatolják.

A kibertámadások során ráadásul mindig előjön az attribúciós probléma is: a politika komoly nyomást kap, hogy azonnal, technikai részletek nélkül, azaz egyértelműen fogalmazzon, de jelentős bizonyítékokat gyűjteni gyakran hónapokig, akár évekig is tart. A volt amerikai külügyminiszter rá is mutatott az oroszokra a FireEye bejelentése után, azonban Trump Twitterén a saját, Kína-ellenes narratívájába helyezte el az ügyet – nem feltétlenül a szakértői anyagok alapján.

Mártonffy Balázs szerint az új szövetségi kiberstratégiát a most készülő Nemzetbiztonsági Stratégia alapján készítik majd el. Sejthető már, hogy orosz vonalon nem lesz külpolitikai „reset”, teljes újragondolás, ugyanakkor fontos lesz látni, mit gondol a Biden-adminisztráció Kína helyzetéről. A legutóbbi orosz témájú közlemény például bár konfrontatívabb volt, mégis azzal kezdődött, hogy az USA – szemet hunyva a korábbi orosz szerződésszegések fölött – megújította a két ország közötti stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt.

Különösen türelmes elkövetők

A támadás nemzetállami titkosszolgálati jellegét – a technikai nyomok mellett – tovább erősíti, hogy az elkövetők különösen türelmesek voltak – mondja Nemes Dániel, a FireEye magyarországi képviseletét ellátó biztributor elnöke. Azok közül a potenciális áldozatok közül, akikhez az első nagy rés hozzáférést biztosított számukra, nagyon szelektáltan, az eddigi adatok szerint csak töredék részben nyúltak hozzá, mivel minden egyes behatolás potenciális lebukási kockázat. A támadók profizmusára jellemző azonban, hogy hónapokon keresztül még az igen magas felkészültségű áldozatok sem vettek észre semmit a támadásból, ide értve a kormányzati intézményeken és stratégiai cégeken túl az informatikai infrastruktúrát, sőt információbiztonsági rendszereket szolgáltató cégeket is. Ráadásul, miután a támadók – vesztükre – a FireEye-t vették célba, és lebuktak, körülbelül már lehetett tudni, milyen támadást kell keresni. Ennek ellenére több célpont, köztük neves informatikai biztonsági cégek a mai napig nem találták meg a rendszereikben a támadókat, viszont külső adatokból az érintettségük kikövetkeztethető. Ilyen támadásokat egyéni hackerek vagy privát hackercsoportok nem tudnak végrehajtani, mert nem rendelkeznek a szükséges szakmai és anyagi erőforrásokkal, és általában nincs ennyi idejük sem – teszi hozzá Nemes. Éppen ezért érdemes a támadás politikai, katonai és informatikai vetületét együtt vizsgálni, privát cégek esetében az üzletihez hasonlóan.

Ha még többet szeretne megtudni a Biden-adminisztráció által várható kiberstratégiájáról, valamint a Solarwinds-ügy további tanulságairól és következményeiről, csatlakozzon Ön is a február 24-i kerekasztal-beszélgetéshez.”

Forrás:
A még bénább kacsa esete a kibertámadással; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2021. február 11.
Szerkesztői kiegészítés:
A témához lásd még korábbi cikkeinket:
A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. december 21.; Nyáry Gábor; eGov Hírlevél; 2020. december
Háború és béke a kibertérben (1. rész); Nyáry Gábor; eGov Hírlevél; 2021. január 25.
Háború és béke a kibertérben (2. rész); Nyáry Gábor; eGov Hírlevél; 2021. február 1.

A Facebook Oversight Board első döntései – meglepetések helyett „papírforma”?

„Ahogy arról már e blogon is beszámoltunk, 2020 májusában megalakult a Facebookon (és Instagramon) közzétett tartalmak feletti ellenőrzést ellátó felügyeleti szerv (Oversight Board). A testület ténylegesen ősszel kezdte meg működését, december elején pedig már az első, felülvizsgálatra kiválasztott ügyekről szóltak a hírek. Idén januárban aztán még jobban felpörögtek az események: az első döntések megszületését követően az Egyesült Államokban nagy vihart kavart történések folyományaként Donald Trump közösségi platformról való kitiltásának ügye is eljutott a testület elé. E blogbejegyzés a megszületett döntésekkel foglalkozik.

Elöljáróban fontos kiemelni, hogy az Oversight Board kizárólag olyan ügyeket választhat ki részletes vizsgálatra, amelyben a szolgáltató egyes felhasználói tartalmakat eltávolított (és a felhasználó ezt kifogásoló jogorvoslati kérelmét elutasították), emellett pedig rendkívüli körülmények fennállása esetén maga a Facebook fordulhat a testülethez, nagy jelentőséggel bíró ügyekben való döntéshozatal végett. Az első öt – tartalomeltávolítást érintő és végül érdemi döntéssel zárult – ügyből négy esetben a Facebook döntésével szemben ítélt a testület, és csak egy alkalommal hagyta jóvá a szolgáltatónak a felhasználói tartalom eltávolításáról szóló döntését. Anélkül, hogy az egyes tényállásokat és indokolásokat részletesen ismertetnénk, inkább néhány általános jellegű megállapítást érdemes megfogalmazni a napvilágra került döntések (információk) fényében.

Ami az eljárásokkal érintett felhasználói tartalmak tárgyát illeti: kettő esetben a Facebook közösségi alapelveinek gyűlöletbeszédre, egy-egy esetben pedig a meztelenségre és szexuális tartalomra, veszélyes szervezetekre és magánszemélyekre, valamint az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályok sérelme vetődött fel. Ez esetek kiválasztásával látható, hogy a testület olyan kérdésekkel kívánt elsődlegesen foglalkozni, amelyek terén jellemzően éles kritikákkal illetik a platformot. Ebből a szempontból tehát egyáltalán nem meglepő az ügyek kijelölése. Az érvelések – legalábbis nyilvánosságra hozott – részleteinek boncolgatása nélkül is érdemes felhívni a figyelmet néhány olyan körülményre, amely többé-kevésbé valamennyi ügy kapcsán a Facebook tartalommoderálási gyakorlatának, illetve a szolgáltató által megalkotott „szabályozási környezet” kritikájaként értelmezhető.

Egyfelől, gyakorlatilag a Facebook döntését megsemmisítő (megváltoztató) mind a négy döntésben megjelenik a testület részéről az a kritika, hogy a moderátorok az eljárások tárgyát képező tartalomra „fókuszálva” nem vettek tudomást a megjelenés körülményéről, kontextusáról, a platform által is gyakran hangoztatott véleményszabadság sérelmét okozva ezzel. Egy esetben egyébiránt teljesen automatizált döntéshozatal eredményezte a – testület által utólag alaptalannak ítélt – tartalomeltávolítást, amit önmagában két szempontból is aggályosnak tartott. Azon túl ugyanis, hogy a szűrést végző algoritmus nem volt képes detektálni a kifogásolt (női kebleket is ábrázoló) képek mellett a közérdekű célt szolgáló figyelemfelhívó tartalmat (mellrák megelőzését népszerűsítő kampányt), a testület véleménye szerint az emberi faktor teljes nélkülözése ilyen jellegű döntéshozatali folyamatokban önmagában is az emberi jogok sérelméhez vezethet.

A másik gyakran felmerülő kritikai elem a testület részéről a platform szabályozásának homályos tartalma és kiszámíthatatlan, előreláthatatlan alkalmazási gyakorlata. A veszélyes szervezetekre és magánszemélyekre vonatkozó szabály sérelmére hivatkozva például a moderátorok a Joseph Goebbels náci propagandaminiszternek tulajdonított idézet kapcsán a felhasználó világos, egyértelmű elhatárolódásának hiányát tulajdonképpen az általa megosztott tartalommal való azonosulásként értékelték, és ezért a posztot eltávolították. (Az ügy pikantériája egyébiránt, hogy a poszt eltávolítására akkor került sor, amikor a Facebook a felhasználó számára a ténylegesen két évvel korábban közzétett idézetet az „emlékek” funkció keretében felajánlotta, és ez utóbbi alkalommal történt megosztásakor akadt fenn a tartalommoderátorok szűrőjén.) A testület által megfogalmazott ajánlások között így szerepel a felhasználók számára nem világosan követhető és így különféle értelmezés alkalmazását lehetővé tevő szabályok megváltoztatásának igénye. Ide illik, hogy noha konkrét ajánlást nem fogalmazott meg a testület a gyűlöletbeszéd-klauzula pontos tartalmának alkalmazása kapcsán, azt világossá tette, hogy önmagában a sértő, becsmérlő kifejezések nem képezhetik törlés tárgyát ezen alapelvi rendelkezés sérelmére hivatkozva.

Végezetül a testület véleménye az egyik ügyben kiolvasható a tartalomeltávolítás mellett alkalmazható egyéb intézkedések kérdését illetően is. A COVID-19 járványhelyzet francia kormány általi kezelését kritizáló tartalom eltávolítása kapcsán – ahol a pandémiával kapcsolatos félretájékoztatás „vádja” okozta a törlést – a testület a szólásszabadság gyakorlását kevésbé korlátozó megoldás (így például a tartalom tájékoztató üzenettel való ellátása) alkalmazásának hiányát rótta fel a platformnak.

Rövid összegzésként tehát elmondható, hogy az első néhány kiválasztott ügy, illetve az azok kapcsán született döntések alapján nyilván nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az Oversight Board működését, létjogosultságát illetően. Annyi azért mindenesetre látható, hogy témájukat tekintve, illetve a döntésekben megjelenő érveléseket illetően sem szolgálnak különösebb meglepetéssel. Egyfelől ugyanis a kiválasztott ügyek szinte mind olyan kérdéseket érintettek, amelyek vonatkozásában – a közösségi platformok tartalommoderálási gyakorlatával összefüggésben – igen gyakran fogalmazódik meg kritika (gyűlöletbeszéd, fedetlen női test(részek) stb.). Másfelől, ami talán érdekesebb, hogy a döntések indokolásában sem jelenik meg olyan figyelemre méltó érvelés, amit az elmúlt években ne hangoztattak volna a témával mélységében foglalkozó szakmai szereplők (tartalmak kontextusban való értelmezése; egyéni sérelmeket esetleg kiváltó, ámde közösségek jogait távolról sem veszélyeztető tartalmak korlátozása; homályos fogalomhasználat és azok kiszámíthatatlan alkalmazása stb.).

Ugyanakkor a bevezetőben említett, Donald Trump felhasználói fiókjának felfüggesztése tárgyában megszületendő döntés – kimenetelétől függetlenül – minden bizonnyal érdekességekkel fog szolgálni. De e kérdéssel majd a döntés megszületését követően egy másik írásban foglalkozunk.”

Forrás:
A Facebook Oversight Board első döntései – meglepetések helyett „papírforma”?; Szikora Tamás; Ludovika.hu; 2021. február 5.

Gyász: Magyarország első rendszerprogramozóját gyászoljuk

2021. január 31-én, 90 esztendős korában elhunyt Dettrich Árpád

Magyarország első, iskolateremtő rendszerprogramozója.

Havass Miklós nekrológja.

Árpi még nem a „számítógépek korában” született. Matematika tanár volt, azok közül is a jók közé tartozott, aki élethivatásának nem egyszerűen egy előírt tudásanyag átadását tekintette, hanem diákjai mögött az ember megtalálását és nevelését.

Volt diákjai csapatostul követték végzés után is. Ez tette lehetővé, hogy körükből szerveződjék meg az Infelorban az első olyan programozó csapat, amely nem alkalmazási programokat írt, hanem olyan rendszerprogramokat, amelyek közvetítettek a számítógép (hardver) és az őket felhasználó emberek között. Az akkori idők hazánkba került kezdetleges számítógépei (pl. Minszk-22, M-3, EMG 830, VT R10) még nem rendelkeztek azokkal a szoftver eszközökkel, amelyek nélkül hatalmas munka volt a számítógépek alkalmazása.

Árpi vezetése mellett jött létre az Infelorban az első „Programozási Rendszerek” Főosztály, az ő és csapata munkája nyomán születtek meg az első magyar fordítóprogramok, egyik motorja volt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szoftver szakosztályának, Az első szegedi Programozási Rendszerek Konferencia főszervezője. Könyveket írt, szervezett, előadásokat tartott, agitált. Segítőkész jó barát volt.

Tanári hivatásáról és munkájáról érzékletesen beszél a róla készült videoportré első részében. Szakmai munkásságáról, a különböző általa fejlesztett rendszerprogramokról olvashatunk „„Életem” c. írásában.

Temetése szűk családi körben lesz, mi pedig emlékezzünk szeretettel és hálával Árpádra.

Nevét nagy betűkkel írta fel a magyar informatikatörténet lapjaira. Nyugodjék békében!”

Forrás:
Gyász: Magyarország első rendszerprogramozóját gyászoljuk; Dandoy Gabriella; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2021. február 6..

Buddhizmus és Enterprise Architektúra – AEA klub

„A Sákjamúni Buddha 2500 évvel ezelőtt alkotta meg azt a módszertant, aminek a lényege az emberi élet jobbá tétele egy sajátos koncepció alapján. Ez a koncepció a létezésre vonatkozó három alapvetésen alapszik: a dolgok állandóságának teljes hiánya, a dolgok önlényegének teljes hiánya, és a dolgok inherens tökéletlensége. A tökéletlenség forrásai a vágyak az ellenszenvek és a tudatlanság. Ezeknek a forrása pedig az, hogy a világról csak nézeteink vannak, és nem úgy szemléljük a dolgokat, ahogy azok valójában vannak. Szeretnénk a dolgokat állandónak látni, nehéz elfogadnunk azt, hogy a dolgok nem feltétlenül csak oly módon szemlélhetőek, ahogy mi látjuk, és az ezekhez való ragaszkodás miatt sikereink rövidek, bosszúságaink ellenben hosszúak. A Buddha megoldása tehát egy arra vonatkozó módszertan, hogy miként tudnánk a dolgokat úgy szemlélni, ahogy azok valójában vannak.

A vállalati architekt munkája során két dologgal foglalkozik, mondhatni munkájának két aspektusa van. Az egyik a vállalat, mint mérnöki értelemben vett rendszer, a másik a vállalatban tevékenykedő emberek, munkatársak, akikkel folyamatos interakcióban vagyunk, akikkel közösen végezzük a munkánkat. Ha a két aspektus bármelyikére gondolunk, és a Buddha bármely, fent említett gondolatát összevetjük vele, példák sokaságát tudnánk felsorolni, amely akár a rendszerre, akár a személyekre vonatkozóan illeszkedik EA-ként megszerzett tapasztalatainkkal. Az előadás ezt szeretné szemléltetni, és néhány példán keresztül a kivezető útra is rávilágítani.

  • Előadó: Molnár Attila Gergely
  • Időpont: 2021. február 18. csütörtök 17:00
  • Helyszín: online meeting – a csatlakozási információkat a regisztráció visszaigazoló emailben küldjük

A rendezvényen a részvétel az AEA egyesület tagjain túl minden érdeklődő számára is ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Kérjük, részvételi szándékát a rendezveny@aeahungary.org email címen jelezze legkésőbb 2021.02.16-ig.”

Forrás:
Buddhizmus és Enterprise Architektúra – AEA klub; AEA Magyar Tagozat; 2021. febr. 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Talpiot: az izraeli kiber-elit inkubátor programja

„Mottó: „A korszerű, hálózat alapú harcmezőn – ahogy a modern életben általában is – a siker rövid pillanatai mögött iskolapadokban, egyetemi tantermekben eltöltött hosszú évek állnak.”

Modernizáció és társadalmi tudás: a természettudományos STEM-képzés kulcsszerepe

A mesterséges intelligencia technológiákra támaszkodó 21. századi technológiai forradalom hajnalán világosan formálódik az új világ és gazdaság hárompilléres alapja: adat – algoritmus – számítógépes kapacitás. E nélkül nincsenek arcfelismerő rendszerekre alapozott fizetési megoldások, nincsenek önvezető autók, és drónok autonóm módon szerveződő és mozgó rajai sem csapnak le az ellenségre. A kibertér nemzetközi szabályozási törekvései jórészt a tömegesen generálódó adatok megszerzése, felhasználhatósága, vagy éppen védelme, a nemzeti adatszuverenitás körül forognak. Az is látszik: az USA és Kína közötti techno-geopolitikai konfrontáció mélyén – az adattömegek birtoklásának/védelmének törekvése mellett – a nagyteljesítményű számítástechnikai képességek kiépítéséhez nélkülözhetetlen chipgyártó kapacitásokért és technológiákért folyik a vetélkedés. Van azonban ennek a fejlett technológiájú világnak még egy negyedik pillére is, amiről furcsa módon kevesebb szó esik: a képzett, specializált tudásokkal és tapasztalatokkal felvértezett szakemberek nélkül ugyanis se a bigdata készletek, se a mélytanuló algoritmusok, se a szuperszámítógépek nem érnek semmit. Néhány éles szemű megfigyelő már figyelmeztet: a kibontakozó új hidegháború „szoft frontján”, a tudomány és felsőoktatás területén már megindult a kíméletlen harc ezeknek a szakembereknek a megszerzéséért. Ugyanakkor számos ország keresi a módozatait, hogyan tudná hatékonyan átformálni oktatási rendszerét úgy, hogy a matematikai és természettudományos képzettségűek száma (és tudásszintje) számottevően növekedjen. A hibrid hadviselés korában fókuszterületté váló kibervédelem/kiberkémkedés/kibertámadás területén működő informatikusok, számítógépes mérnökök, programozók nem a semmiből teremnek. Különleges szaktudásuk megalapozása hatékony STEM-képzési rendszerek nélkül nem képzelhető el. A világ fejleményei egyértelműen mutatják: ilyen specializált szaktudással rendelkező szakemberek nélkül egy állam egyre kevésbé képes érdekeit érvényesíteni, vagy éppen megvédeni a kibertérben.

Izrael, a „start-up nemzet”: a sivatagból kinövő „Szilícium vádi”

Egy a közel-keleti ország technológiai fejlesztéseit összefoglaló monográfia nevezte így elsőként, és azóta stabilan rajta ragadt a név: „Izrael a start-up nemzet”. Talán azért is, mert a jelző nem egyszerű országpropaganda vagy a technológia világában megszokott szuperlatívusz. Az izraeli technológiai fejlesztések üteme a világ élvonalában van, mára egyértelműen ez a szektor az izraeli gazdaság igazi húzómotorja. 2015-ben az ország az éves GDP-je 4,4%-át fordította kutatás-fejlesztésre – messze az OECD átlag felett. Az alig 9 milliós lélekszámú országban 1999 és 2014 között 10 185 új technológiai vállalatot alapítottak; közülük jó néhány (mint pl. a Waze) dollár milliárdokat érő céggé nőtte ki magát. A technológiai ágazat termékeinek 80%-a exportra megy; ennek értéke az 1991. évi 3 milliárd dollárról a 2010-es évtizedre mintegy 35 milliárdra növekedett. Becslések szerint ma az izraeli GDP közel 35-40%-át a techológiai ipar állítja elő, és ennek fényében nem túlzás az országon rajtaragadt tréfás elnevezés: „Szilícium vádi” (utalva a sivatagok kiszáradt vízmosásainak völgyeire). A töretlenül fejlődő szektor különösen jó évet zárt 2019-ben, az induló techno-vállalkozások finanszírozásának 30%-os növekedésével. A sok szempontból bizonytalan járványos év aztán igazi rekordokat hozott az izraeli technológiai szektornak: 2020 végéig 768 millió dollárnyi befektetést vonzottak cégei, szemben az előző év 200 milliónyi fejlesztéseivel. Az esztendő egyértelmű nyertesei a kiberbiztonsággal és a fintechel foglalkozó vállalkozások lettek.

Az izraeli technológiai ipar „nagy menetelésének” kezdetét az 1990-es évek elejére teszik. A fejlődés tempójában és eredményességében meghatározó szerepet játszott maga az állam is: az Izraeli Innovációs Hatóság átfogó programok keretében támogatja az alakuló technológiai kiscégeket. Ugyanakkor a már nagyra nőtt technológiai óriások is jelentős állami támogatásokra számíthatnak a vállalkozások bővítéséhez. Volt azonban még egy terület, ami kezdettől megkülönböztetett figyelmet kapott: a technológiai kibontakozáshoz nélkülözhetetlen alap- és alkalmazott tudások átgondolt fejlesztése.

Megszületik a Talpiot program

Kezdetben még csak nem is a gazdaságfejlesztés állt a célkeresztben – hanem a honvédelem. Az 1973-as „Yom Kippur háború” sokkja (amikor a környező arab államok meglepetésszerű támadása csaknem a vereség szélére sodorta az országot) merőben új védelmi koncepcióra sarkallta Izrael katonai vezetőit. A kicsi, stratégiai mélység nélküli, kevés népességű, erőforrásokban szűkölködő ország csak a technológiai fölény megszerzésére támaszkodva maradhat fenn – vélték sokan. A Jeruzsálemi Héber Egyetem két professzora, Shaul Yatziv és Felix Dothan amellett kardoskodott, hogy a minőségi fölényt biztosító fegyverrendszerek fejlesztése a kulcs, ami a hagyományostól eltérő gondolkodásmódot követel. Ami tanítható. Az elvek és tervek vitáiból született meg 1979-re egy forradalmian eredeti képzési program. A Talpiot-rendszer tanterve ugyan államtitok, de koncepciójának lényege ismert. Kidolgozói a korszak legjelentősebb technológiai képzési programját tekintették modellnek: az amerikai Xerox cég által 1970-ben alapított Palo Alto Research Center-ének kurrikuluma lett a minta. A működtetést azonban állami egyetemekre és az izraeli haderőre bízták.

Az első évfolyam 25 hallgatóval indult; kiválasztásuk az egyik legkeményebb vizsgafolyamatnak számít Izraelben. Az ország végzős középiskolásainak krémjét hívják meg a próbára; a két napig tartó felvételi a természettudományos alapismeretek mellett alapvetően a kreativitásra, intellektuális önállóságra, problémamegoldó készségre fókuszál. A legkiválóbb 50-100 jelölt kezdheti meg aztán három éves tanulmányait, egyenruhába bújtatva, de a Héber Egyetem campusán. A fizika, matematika és számítástechnika kezdettől a tanmenet gerincét alkotják, ugyanakkor a kreativitást, önálló döntést fejlesztő tárgyak szerepe is hangsúlyos. A hallgatók, a csaknem „normális” egyetemi képzés mellett átfogó katonai kiképzésben is részesülnek, rotációban az Izraeli Fegyveres Erők (IFE) valamennyi fegyverneménél. A végzők természettudományos alapszakos diplomát, és vele hadnagyi rendfokozatot kapnak, majd további hat évet szolgálnak a hadseregben, illetve hadiiparban. Azonban nem csapattisztként, hanem fejlesztőként dolgoznak. Korántsem csak „fegyverek” kerülnek ki a kezeik közül, hanem fejlett rendszerek sokasága, az önzáró sebkötöző csomagtól a kényelmes munkakörülményt biztosító helikopterülésekig. Természetesen egyre erőteljesebben kapcsolódnak be az informatikai rendszerek kiépítésébe, a mobileszközök fejlesztésébe, a korszerű műholdas hírközlésbe, a kriptólógiai eszközök és szoftverek kidolgozásába. A kibertér rohamos militarizálódásával Izrael kiberhadviselési kapacitásainak kiépítésében játszanak egyre meghatározóbb szerepet.

Társadalmi hatások: a volt Talpiot-növendékek szerepe a start-up robbanásban

Az összesen kilenc éves kötelező szolgálatukat követően sokan a hadseregben maradnak, esetleg a tudományban lépnek előrébb. A start-up robbanás megindulásával azonban ezek a különlegesen képzett, tehetséges emberek egyre nagyobb számban vettek irányt a virágzó technológiai ipar felé. A tudás és kreativitás mellett az ismeretségi rendszer is kulcstényező: a volt Talpiot-hallgatók összetartó networkje fonja át ma már az izraeli technológiai vállalati ökoszisztémát. Az izraeli technológiai ipar szédületes fejlődése, figyelemreméltó volumene aligha lett volna elképzelhető a kiemelkedő Talpiot-képzési programból kikerülő szakmai kiválóságok emberanyaga nélkül. Ez azonban kétélű fegyvernek bizonyult: a technológiai szektor lehetőségeivel (elsősorban persze az anyagiakkal) a hadsereg nem tud versenyezni. A Talpiot-növendékek elvándorlása jelentős mértékű (ami sokak szemében megkérdőjelezi az egész – államilag finanszírozott – program létjogosultságát). Az IFE különleges (anyagi) bónuszrendszer bevezetésével, további tanulmányok bőkezű finanszírozásával, és mindenekelőtt magas és fontos beosztásokkal igyekszik megtartani drágán kitanított technológiai elitjét.”

Forrás:
Talpiot: az izraeli kiber-elit inkubátor programja; Nyáry Gábor; Ludovika.hu; 2021. február 10.
[A cikk bibliográfiai hivatkozásai elérhetőek az eredeti megjelenés oldalán. Szerk.]

Webarchiválással bővül az OSZK tevékenységi köre

„2021. január 1-vel új feladatot kapott az Országos Széchényi Könyvtár, a 2020 decemberében megjelent kormányrendelet alapján, amely részletesen definiálja a nemzeti könyvtár teendőit az interneten szolgáltatott és nyilvánosságra hozott webtartalom megőrzésével kapcsolatban. A rendelet egy több éves előkészítő munka eredménye. Megalkotói figyelembe vették az OSZK-ban 2017-ben elindult kísérleti webarchiváló projekt során szerzett tapasztalatokat is. Ezzel Magyarország azon kevés ország egyike lett, ahol önálló jogszabály vonatkozik erre a tevékenységre és nem egyszerűen a kötelespéldány-törvényt terjesztették ki az online publikált tartalmakra.

A 626/2020. számú kormányrendelet egyik előzménye a kulturális törvény több pontját módosító, 2020. május 19-én megszavazott javaslatcsomag. Ennek részeként bekerült a nemzeti könyvtár tevékenységi körébe „a webarchiválás feladatának ellátása a digitális kulturális örökség megőrzése érdekében”. (Az OSZK Gyűjtőköri Szabályzatában már 2015-ben megjelent a webaratással való gyarapítás fogalma.) Nem egészen két hónappal később a 1358/2020. számú kormányhatározat költségvetést is rendelt ehhez a 2021-es évre, valamint az azt követő időszakra, az OSZK-ban pedig létrejött az önálló Webarchiválási Osztály.

A kormányrendelet azon túl, hogy szabályozza az archiválandó webhelyek körét és nyilvántartását, az aratások típusait és gyakoriságát, valamint az archivált tartalom hozzáférhetővé tételét, a tartalomszolgáltatók számára is előírja az együttműködési kötelezettséget. Az OSZK-nak továbbra is szerződéseket kell kötnie az archivált webhelyek tulajdonosaival ahhoz, hogy a webhelyek a nyilvánosan elérhető gyűjteménybe is bekerüljenek. Kivételt képez „a kormányzati és önkormányzati tartalomszolgáltató és az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény tartalomszolgáltató archivált webtartalma, valamint a költségvetési támogatás igénybevételével létrehozott archivált webtartalom”, mert ezeknél nem szükséges az egyedi engedélyeztetés a nyilvános szolgáltatáshoz.

A webarchiválással kapcsolatos jogszabályok teljes szövege elérhető az OSZK Webarchívum honlapjáról.”

Forrás:
Webarchiválással bővül az OSZK tevékenységi köre; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2021. január 20.

A Facebook 3,8 milliárd forint reklámadót fizetett be a magyar költségvetésbe

„ Jó irányba tett lépés született a nagy technológiai cégekkel történő törvényes és rendezett együttműködésben – közölte közösségi oldalán az igazságügyi tárca vezetője.

Varga Judit közölte, a Facebook 3,8 milliárd forint reklámadót fizetett be a magyar költségvetésbe. Ezzel eleget tett közteherviselési kötelezettségének, ahogy teszi ezt minden Magyarországon törvényesen működő vállalat.

„Ne felejtsük el, sokan azt állították, hogy ez lehetetlen, a technológiai cégek nem fogják betartani a magyar szabályokat” – jegyzi meg. A tárcavezető azonban hozzáteszi, mostantól viszont joggal feltételezhető, hogy a tech cégek is a törvényes működés mellett köteleződtek el.

Kiemeli továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztériumban semmi mást nem szeretnének elérni a nagy technológiai cégekkel szemben, mint az átlátható, ellenőrizhető és törvényes működést. Semmi mást, mint ami minden cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik hazánkban.
„Se többet, se kevesebbet!”
Végezetül hozzáteszi, emellett a magyar kormány továbbra is részt vesz az unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében.”

Forrás:
Techcégek: lényeges fejleményről számolt be Varga Judit; Infostart; 2021. február 12.

Mire jó a digitális jegybankpénz?

„ A digitális jegybankpénz mint törvényileg kibocsátott fizetőeszköz a technológiai kihívásra adott válasz a pénzügyi rendszer stabilitásának megvédésére – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Külügyi és Külgazdasági Intézet online kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.

Kolozsi Pál Péter hozzátette: a digitalizáció rendkívül gyorsan halad a pénzügyi világban. A pénzügyi rendszerekben zajlik az átalakulás, a világban az államilag kontrollált eszközök kezdenek kiszorulni a piacokról. Ez indította el a jegybanki vezetők körében a gondolkodást, mivel ezt a helyzetet kezelni kell. Erre különböző módszerek vannak, van ahol szabályozással, tiltásokkal, vagy a digitális jegybankpénz kibocsátásával kezelhetik.

Azaz a jegybankok is belépnek a „versenypályára”, a digitális pénz kibocsátásával, egyfajta jegybanki megoldásként – mondta. Digitális jegybankpénz már most is létezik, viszont ez nem elérhető a lakosság számára. A folyamatban lévő projektek arról szólnak, hogy ez legyen elérhető szélesebb körben. Ez drasztikus átalakulást hozhat a teljes pénzügyi rendszerben. A digitális jegybankpénz fejlesztési projekt sok országban kiemelt lett, és kínai-amerikai versengésben is megjelent.

A digitális jegybankpénz az országok monetáris szuverenitását megőrzi, azt az országot nem fogják „szétszedni” a spekulatív pénzek – húzta alá.

Nagy Dániel, a Hold Alapkezelő korábbi üzletág igazgatója, kutató elmondta: Kína élen jár ebben, ugyanakkor nem az első. A Bahamákon már bevezették a digitális jegybankpénzt. A legnagyobb gazdaságok között viszont Kína az első, ahol már négy nagyvárosban zajlik a megoldás tesztelése. A céldátum az egy év múlva kezdődő pekingi olimpiai játékok, addigra működőképessé tervezik tenni a kínai digitális jegybankpénzt, amit külföldiek is tudnak majd használni – mondta.

Lehetségesnek nevezte, hogy ez az esemény felgyorsítja a „nemzetköziesítési” projekteket. A digitális jüan fejlesztését már 2014-ben elkezdték, a mostani ismereteik szerint ez lakosság által a belföldi forgalomban használható pénz. Szerinte úgynevezett hibrid digitális jegybankpénz jöhet létre, melyet kereskedelmi banki hálózaton fogják használni, a tranzakciókat a kínai jegybank láthatja. A jelentős potenciált ebben a kereskedelmi bankok közötti tranzakciók fogják jelenteni a kutató szerint. A digitális jüan gazdaságpolitikai céljai közé sorolta a kínai állami kontrollt a pénzforgalom felett, illetve a dollárrendszertől való függetlenedést, ami már a 2008-as válság óta elkezdődött. Az adatvédelem és az anonimitás még számos kérdést vet fel a rendszerrel kapcsolatban a szakértő szerint.

Az MNB igazgatója felidézte: a globális pénzek általában a kibocsátó ország nagyhatalmi státusától keletkeztek, a dollár ilyen pénz. A svájci frank helyzete speciális, mert nem nagyhatalom a kibocsátó. A dollárt emellett az értékállóságába vetett hit emelte globális pénz szintjére. A jüan esetében a kínai pénzügyi rendszerrel kapcsolatban számos negatívum van, ami miatt nem tudja bejárni ezt az utat – mondta.

Nagy Dániel szerint a jüan súlya a globális fizetésekben, jegybanki tartalékokban 2 százalék körül maradt, az euró-dollár rendszer dominanciáját „hagyományos úton” lehetetlen megtörni. A válságok – a 2008-as, vagy a jelenlegi koronavírus-válság – sem tudtak olyan fordulatot hozni, ami növelné a jüan súlyát. A digitális jegybankpénz új, sokkal olcsóbb megoldás lehet a nemzetközi kereskedelemben, az utalások mostani folyamata lassú, több időzónán és pénzügyi rendszeren keresztül történik. Kína fő kereskedelmi partnerei közül szinte mindenki elkezdte fejleszteni a digitális jegybankpénzt, példaként Szaúd-Arábiát említette. A dollár súlyából ezek a tényezők lassan „kiharapnak”. Európában is gőzerővel zajlik a digitális jegybankpénz fejlesztése, és az Egyesült Államokban is van kutatás. ”

Forrás:
Mire jó a digitális jegybankpénz?; Infostart / MTI; 2021. február 12.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 15.
Kulturkampf – ezúttal Nagy-Britannia és Kína között

Manapság, a „permanens háborúk” évtizedeiben is tartja még magát az a nézet, hogy a nemzetek külpolitikai érdekérvényesítésének még mindig a diplomácia a legkézenfekvőbb, legkívánatosabb, legtöbb eredménnyel kecsegtető eszköze. A diplomácia pedig, lényegét tekintve, ma is a párbeszéd tudománya és művészete. A nemzetközi kapcsolatok alakításának művelői között szép számmal akadnak olyanok, akik azt vallják: a nemzetek közötti párbeszéd fenntartása önmagában is a diplomáciai műveletek talán legfontosabb funkciója. Érdemes ezt szem előtt tartani akkor, ha egy rövid pillantást vetünk a kulturális diplomácia játéktereinek gyors beszűkülésével fenyegető eseményekre, tendenciákra.

Az irodalom, a képzőművészetek, a zene és más előadó művészetek, a film, és még sorolhatnánk mindazokat az összefoglaló fogalommal „kultúrának” nevezett társadalmi megnyilvánulásokat, amelyek a diplomácia egyik különösen gazdag, sokszínű és mozgékony területének, a kulturális diplomáciának szolgáltatnak „muníciót”. A digitalizáció ennek a korábban egyértelműen másodlagos szerepkörbe szorult diplomáciai tevékenységnek olyan lendületet adott az elmúlt két évtizedben, amiről még nem sokkal ezelőtt álmodni sem lehetett. Manapság szinte hétköznapinak számít például, ha egy ország külképviselete dedikált online platformon rendez időszaki kiállítást, hogy a küldő ország valamilyen ritka közgyűjteményét közelebb vigye a fogadó ország közönségéhez. A múzeumok, a kulturális diplomácia lelkes és igen aktív „nem állami” szereplői maguk is egyre gyakrabban tárják kincseiket digitális eszközökkel a nagyvilág elé. A múzeumi platformok számos nyelven, ráadásul megannyi interaktív (tehát a nézőt is bevonó) megoldással közvetítik egy-egy ország kultúrájának legjavát más nemzetek közönségeihez. A járványos esztendő az előadóművészetek virtuális közvetítésének is nagy lendületet adott: megszaporodtak az online koncertek, előadások, de a pándémia érdekes „öszvér megoldásokat” is életre hívott. Akadt példa arra is, hogy egy külképviselet kulturális diplomatái hazájuk filmművészeti termésének javát bemutató kamara vetítésüket a követség udvarán felállított kivetítőkön jelenítették meg, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyt. Ma már számos ország kulturális diplomáciája kulturális „évadok” köré szervezve, rendezvények egész sorát kínálja a fogadó ország nagyközönségének.

A kulturális diplomácia, ez a klasszikus „soft power” értékközvetítő eszköz egyedi lehetőségeket biztosíthat egy ország diplomáciájának. A kultúra-közvetítés révén ugyanis akkor is fenntartható, megőrizhető az elemi „párbeszéd” (méghozzá a legfontosabb külkapcsolati aktorok, a „közemberek” a szélesen értelmezett társadalmak között), amikor a konkrét bilaterális témákban a hivatalos diskurzus megtorpan, vagy akár meg is szakad. A kulturális diplomácia ezért nem csupán valamiféle „pántlika” egy ország külföldi érdekérvényesítő munkájában, hanem alapvető fontosságú diplomáciai terület, ami a digitalizáció eszközeivel roppant hatékony (sokakat és eredményesen elérő) tevékenységként szolgálja az értékek kisugárzását.

Az elmúlt napok, hetek eseményei azonban azt mutatják, hogy ez a nagyon fontos lehetőség a kapcsolatok fenntartására (ami a közvetlen konfliktus témák rohamos elmérgesedése miatt különösen felértékelődne) egyre inkább veszélybe kerül Nagy-Britannia és Kína viszonyában. Február első hetében az Ofcom, a brit műsorszórási felügyeleti hatóság bevonta a kínai CGTN állomás műsorszórási engedélyét a szigetországban. Okként az engedélyeztetés körüli adminisztratív kuszaságot említették, de azt is nyilvánvalóvá tették: az engedélykérelem újbóli beadása esetén sem számíthat kedvező elbírálásra a kínai csatorna. A China Global Television Network hat külföldi nyelvű (köztük angol) csatornát tömörítő vállalkozás, amely a Kínai Központi Televízió (CCTV) égisze alatt működik. A központi tévétársaság Kínában állami tulajdonban van – és ez itt a britek szemében a probléma. Ahogy a sugárzási engedélyt most visszavonó határozat fogalmaz, a CGTV irányítása (a műsor tartalom befolyásolása) egy olyan testület kezében van, amely felett az állam, tehát „végső soron a Kínai Kommunista Párt gyakorolja a felügyeletet”.

Nagyon nehéz megállapítani, hogy a brit döntéshozók pontosan mire szerették volna kifuttatni ezt a játszmát, milyen reakciókat prognosztizáltak az ellenféltől, és általában milyen stratégiai célok lebegtek a szemeik előtt. Mindenesetre a válaszra éppen csak egy napot kellett várni. Másnap a Kínai Rádiós és Televízió Hatóság azonnali hatállyal visszavonta az ország területén a BBC World Service, tehát a brit állami tévétársaság nemzetközi adásának sugárzási jogát. Az indoklás szerint a brit televíziós csatorna ismételten megsértette a tárgyilagos, pártatlan és elfogulatlan tájékoztatás kívánalmát. Ezzel sértette a Kínai Népköztársaság érdekeit. A döntés nyilvánvalóan a BBC hírműsoraiban sugárzott, a Kínában élő ujgur kisebbséget érő repressziókról szóló riportokra utalt, amelyek szavahihetőségét a kínai kormányzat és sajtó folyamatosan megkérdőjelezte. Noha a válaszlépés gyorsasága talán okozhatott meglepetést, azt azonban, hogy a kínai tájékoztatás erős korlátozását célzó, barátságtalan brit lépés megtorlatlan marad, azt az elmúlt hónapok fejleményei (a kínai külpolitika, diplomácia egyre aktívabbá, keményebbé válása) nyomán aligha lehetett feltételezni. Úgy tudni, hogy a BBC adása a legtöbb kínai kábelhálózat kínálatában eddig sem szerepelt, s így kitiltása talán nem tűnhetett a brit döntéshozóknak olyan nagy árnak a kínai adó kitiltásáért cserébe. Ha így gondolkodtak, akkor egy súlyos részlet kimaradt a számításukból. A kínai műsorszóró hatóság döntésével egy napon ugyanis a Hong Kong-i Műsorszóró Hatóság (RTHK) is bejelentette, hogy aznap estétől kezdve megszünteti a BBC műsorainak továbbítását. És ez a lépés már komolyan érintheti a brit külpolitikát, amely a volt gyarmatot továbbra is egyfajta „gondjaira bízott”, „vegyes szuverenitású” területnek tekinti. A Kína és Nagy-Britannia közötti viszony elmérgesedésében is éppen az autonóm város játszott kulcsszerepet, és Hong Kong továbbra is valamiféle „behatolási pontként” szerepel az angol-szász stratégiai gondolkodásban: a Kínai Népköztársaság „lágy alhasaként”, aminek komoly szerepe lehet az ország destabilizálásában. Már pedig a tökéletesen kétnyelvű, kínai-angol kultúrájú városban a BBC-nek komoly szerepe lehetett a brit politikai, kulturális, ideológiai befolyás közvetítésében. Ez a csatorna most lezárult.
Ofcom revokes CGTN’s licence to broadcast in the UK; Ofcom; 2021. február 4.
UK, China feud escalates in media clash; Stuart Lau; Politico; 2021. február 4.
China bans BBC World News in retaliation for UK licence blow; Patrick Wintour; The Guardian; 2021.február 11.
China takes aim again at BBC as dispute with Britain intensifies; Gabriel Crossley; Reuters; 2021.február 5.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az 5G hálózatok kiberbiztonsága – új minősítési rendszert sürget az EU Bizottság

Az 5G hálózatok technikai sérülékenységével kapcsolatos kockázatok csökkentése, illetve a rendszerek kiberbiztonsági fenyegetettségének figyelembe vétele és az ezzel kapcsolatos kockázatok mérsékelése egyre égetőbb probléma. Ezt felismerve az EU Bizottság felszólította az Unió kiberbiztonsági ügynökségét, az ENISA-t, hogy dolgozzon ki egy minősítési keretrendszert. A rendszerek megfelelő minőségbiztosítása kulcsfontosságú lehet a digitális termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos közbizalom megalapozásában. Jelenleg azonban ezen a területen nincsen egységes uniós szabályozás: Európában különálló minőségi rendszerek léteznek az különféle IT-termékekre, beleértve az 5G hálózatokat is. Az Unió kiberbiztonsági ügynökségének igazgatója, Juhan Lepassaar megerősítette: az 5G hálózatok minősítési rendszerének kidolgozása az EU Digitális Évtized Kiberbiztonsági Stratégiájának logikus lépése lesz.
Cybersecurity of 5G networks: Commission requests the EU cybersecurity agency to develop certification scheme; Európai Bizottság; 2021.február 3.

Évek óta csendben „alvó” iráni kiberhadviselési csoport kelt életre

Izraeli híradások szerint ismét aktivizálta magát egy notórius iráni hacker csoport. Az Infy, vagy más néven Perzsa herceg kódnéven azonosított szervezet 2007-ben bukkant fel, és csaknem tíz éven át aktívan fenyegetett számítástechnikai rendszereket szerte a világban. Tömeges támadásokat intéztek izraeli és amerikai célpontok ellen, de előszeretettel hatoltak be dán diplomáciai rendszerekbe is. A kiberbiztonsági szakemberek által APT-nek, azaz állami hátterű kiberhadviselési egységnek klasszifikált szervezet az elmúlt években nem hallatott magáról. Szakértők az előzetese elemzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy (az állami szolgálatban álló) iráni hacker csoportok az elmúlt időszakban újrarendezték soraikat, jelentősen megnövelték képességeiket, és drámaian fejlesztették technológiai szakértelműket. Különösen szembeötlő a fejlődésük a „műveletbiztonság” (OPSEC) területén: a támadások álcázásában, a nyomok összekuszálásában, vagy eltüntetésében nagyságrendekkel növekedett a szakértelmük.
A most újra felfedezett csoport a múltban előszeretettel vette célba a külföldön élő és működő iráni politikai disszidenseket is; a mostani hadjáratban ugyancsak az ilyen külföldön élő személyekre fókuszálnak a hackerek. Ahogy korábban is, most is megtévesztő e-mail üzenettel ütnek rést a célszemély számítógépes rendszerén. A gépre jutatott kémprogram képernyőfelvételeket továbbít, illetve a számítógép mikrofonjának távoli kezelését is lehetővé teszi. A célországok között most elsősorban észak-európai államok szerepelnek: jellemzően Svédország és Hollandia.
Dormant for Years, Iranian Cyber Sleeper Cell Awakwens; Omer Benjakob; Haaretz; 2021. február 8.

Új platformmal gyarapodott az orosz digitális diplomácia eszköztára

Az orosz diplomácia az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan a szakma digitalizációjának egyik élharcosa volt. Különös erősségükké vált a közösségi média szakszerű felhasználása a közdiplomáciai erőfeszítések sokszorozására. A terminológiai sokszínűségben emeljük ki ismét: abban a korántsem újkeletű, nagyon is szerteágazó tevékenységben jeleskednek, amit az angolszász szaknyelv diszkréten „public diplomacynak”, azaz közdiplomáciának nevez – már amikor róluk van szó. Mások, különösen a riválisok-ellenségek esetében ugyanennek a tevékenységnek a neve: propaganda. Elnevezéstől függetlenül természetesen minden jelentős geopolitikai szereplő előszeretettel él ezekkel az eszközökkel. Az oroszok egyik specifikuma ezen a téren az, hogy ráadásul eredményesen alkalmazzák a humort. Ez a közösségi média univerzumban felnövő és életük javát ott eltöltő generációk megszólítása szempontjából kulcsfontosságú képesség. A Facebook, a Twitter, a YouTube, vagy különösen a TikTok használói számára a „viccesség” egyfajta erős kényszer, alapvető feltétel. A közösségi média valóság egyik fontos tartalma, eszköze éppen ezért a (magyarul is többnyire mém-ként emlegetett) tréfásnak szánt – álló, vagy mozgóképes – digitális-karikatúra. Ennek az alkalmazását sajátította el mesterfokon (az izraeli mellett) az orosz digitális diplomácia. Különösen a londoni nagykövetségük Twitter-fiókja vált hírhedtté maróan szarkasztikus ilyen karikatúráiról.
A széles eszköztárral dolgozó orosz Külügyminisztérium a napokban újabb platformmal bővítette működési területét: a különösen a tizenéves korosztályok körében népszerű ún. rövidvideó üzenetek megosztására szolgáló TikTok-on nyitottak saját fiókot. Elsőként közzétett üzenetük (posztjuk) arról árulkodik, hogy tökéletesen értik azt a közönséget, és azt a technológiát, akiknek és amivel dolgoznak. Néhány másodperces videofelvételt tettek fel, amelyen az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott orosz „ellenzéki”, Navalníj beszél arról, hogy Oroszországnak nincs is semmiféle vakcinája, az egész csak kormányzati propaganda, hazugság. Erre feszesen rávágták azt a mostani felvételt, ahol Josep Borell, uniós külügyi vezető dicséri az orosz vakcinát, és mond köszönetet a kifejlesztéséért a (putyini) orosz államnak.
On trend Russia’s Foreign Ministry makes TikTok debut with videos about Alexey Navalny and Sputnik; Valerij Sharifulin; Meduza; 2021. február 8.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. február 8-február 12.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.] Ajánlati/Részvételi felhívás

Informatikai rendszerüzemeltetés és karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Társadalomtudományi Kutatóközpont
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.22.
Lásd bővebben

AF – Szerver hoszting/2021.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/30
Közzététel dátuma: 2021.02.12.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.02.
Nyertes ajánlattevő feladata az ajánlatkérő informatikai eszközeinek adatközponti elhelyezése 15 négyzetméter területen zárható (ketreces) módon és a kapcsolódó infrastrukturális háttér (szerver hoszting szolgáltatás) biztosítása a közbeszerzési műszaki leírásban foglaltak szerint.
Lásd bővebben

Integrált vállalatirányítási rendsz.és kapcs.szolg
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/30
Közzététel dátuma: 2021.02.12.
Ajánlatkérő: EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.12.
Az EVIN Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zrt. ajánlatkérő részére „Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésének előkészítése, támogatása, kapcsolódó hardver és licenc beszerzése”
Lásd bővebben

Felhívás – Mobiltelefonok beszerzése – MTEL20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/30
Közzététel dátuma: 2021.02.12.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.03.16.
Összesen 2 féle különböző nyomógombos mobiltelefon, 3 különböző gyártmány 2-2 féle (összesen 6 különböző termék) ún. alapkategóriás Android rendszerű mobiltelefon készülék, 3 különböző gyártmány 2-2 féle (összesen 6 különböző termék) ún. középkategóriás Android rendszerű, 3 különböző gyártmány 2-2 féle (összesen 6 különböző termék) ún. felsőkategóriás Android rendszerű készülék, és 2 különböző gyártmány 1-1 féle (összesen 2 különböző termék) víz, por, és ütésálló mobiltelefon (mindösszesen 22 féle mobiltelefon termék) értékesítése és kapcsolódó szolgáltatások (kiszállítás, közbeszerzési projektiroda működtetése) teljesítése, a műszaki leírásban előírtak és az ajánlatkérő (továbbiakban: AK) által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumok (és annak részét képező .XLSX fájl) szerint (keretmennyiség: 91 500 db készülék). Valamennyi (22 db termék és 1 db szolgáltatás) sorra kötelező az ajánlattétel. Jelen részajánlati kör esetében az ajánlatban a nyomógombos készülékek közül szükséges legalább 1 db olyan termék megajánlása, melynek ajánlati egységára nem éri el a nettó 10 000 HUF-ot (amennyiben ez az előírás nem teljesül az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi). A kiszállítás nettó 50 000 HUF felett kötelezően díjmentes.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai eszközök beszerzése 2. részben
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/27
Közzététel dátuma: 2021.02.09.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a Központi épületébe (1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1.) a KEHOP -1.1.0-15-2016-00003 azonosító számú „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” projekt keretén belül – Központi Folyamatirányító és Produktumszétosztó Rendszer (CPDS), valamint a Meteorológiai Adatbázishoz (CLDB) kapcsolódó IT rendszer bővítése valamint Központi Adattárhoz (CDS) és a Meteorológiai Adatbázishoz (CLDB) kapcsolódó tároló rendszer bővítése valósul meg, mely hosszútávon kielégíti az Országos Meteorológiai Szolgálat igényeit.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.661.000,- Ft
Lásd bővebben

Call Center/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/27
Közzététel dátuma: 2021.02.09.
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Comnica Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 56.214.800,- Ft
Lásd bővebben

Forenzikus eszközök és szoftverek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/27
Közzététel dátuma: 2021.02.09.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes ajánlattevő: Communication Technologies Korlátolt Felelősségű Társaság;Lenár-Jagd Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;”SCORPIO” Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.207.260,- Ft
Lásd bővebben

Korm. Hálózatfefejl.Proj. kieg tervezés és kivitel
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 739.988.330,- Ft
Lásd bővebben

PPKE SAP 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes ajánlattevő: AB Consulting Group Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
PPKE SAP RENDSZERÉNEK ÜZEMELTETÉS TÁMOGATÁSA ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 53.208.000,- Ft
Lásd bővebben

NKE informatikai alap és központi infrastruktúra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 590.616.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01OLIC20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyrt.;TIGRA Kft.;BRAVONET Kft.;Delta Systems Kft.;FORNAX SI Kft.;i-Cell Mobilsoft Zrt.;REMEDIOS Zrt.;Soloron 40 Zrt.;TIGRA Rendszerház Kft.
Elnevezés: Meglévő Oracle licencek bővítése (OLIC20)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 25.000.604,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01SAS20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SAS Institute Kft.
Elnevezés: Meglévő SAS licencek megújítása és támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 266.029.920,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01OSUP20 KM szerinti KM2-ről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
Meglévő Oracle licencek terméktámogatása (OSUP20)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.607.155.70,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a DKM01MTEL19 KM szerinti KM2-ökről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: PC TradeSystems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Írisz Holding Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Alienline Kft.;BUSINESS AND GAMES Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;SYSInfó Rendszerinformatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.;Smartsolutin Hungary Kft.
Mobiltelefonok beszerzése (rövid név: MTEL19)
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 807.764.360,- Ft
Lásd bővebben

ÚTMET állomások üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/28
Közzététel dátuma: 2021.02.10.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: BOREAS Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az országos közutak mentén jelenleg 228 db BOREAS gyártmányú útmeteorológiai mérőállomás található, melyek feladata az útüzemeltető számára a téli üzemeltetéshez elengedhetetlen meteorológiai mérési adatok közvetítése.
Lásd bővebben

Táj. elj. eredm. – MPF – Kulcsszolgáltató rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/29
Közzététel dátuma: 2021.02.11.
Ajánlatkérő: MPF Felügyeleti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Yazoo-Systems Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Kulcsszolgáltató rendszer kialakítása az MPF Felügyeleti Szolgáltató Kft. részére.
Jelen közbeszerzés tárgyát képezi a kulcsszolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése a közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott műszaki dokumentációban foglaltak alapján, a szerződéstervezet rendelkezéseinek megfelelően.
A projektben kriptográfiai módszerekkel, arra alkalmas céleszköz felhasználásával szükséges megoldani azt a problémát, amikor független adatforrások az általuk birtokolt adathalmazokon szeretnének összefüggéselemzést végezni bizalmas vagy érzékeny adatok felfedése nélkül.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 664.472.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

A küldetésorientált innovációs politika tervezése és megvalósítása

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2021. február 5-i szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 100) a küldetésorientált innovációs politikák tervezését és megvalósítását elemzi esettanulmányokon keresztül (The design and implementation of mission-oriented innovation policies: A new systemic policy approach to address societal challenges). Mint a szerző emlékeztet rá, napjaink nagy társadalmi és gazdasági kihívásai, valamint a hagyományos tudományos-technológiai-innovációs (STI) politikák korlátai (mint a gyenge irányítottság, a holisztikus koordináció hiánya vagy a szakpolitikák szétdaraboltsága) számos országban vezetett oda, hogy olyan új, rendszerszintű beavatkozással kísérletezzenek, amelyeket összefoglalóan küldetésorientált innovációs politikának nevezünk (KOIP). Ezek definíció szerint koordinált szakpolitikai és szabályozási intézkedés-csomagok, specifikusan arra szabva, hogy jól meghatározott célokkal és behatárolt időkeretben mobilizálják a tudományos, technológiai és innovációs eszközöket, erőforrásokat. A KOIP átível az innovációs ciklus különböző szakaszain, a kutatástól a piacfejlesztésig, kombinálva a kínálati nyomás és a keresleti húzóerő eszközeit, különböző szakterületek, szektorok és tudományágak metszetében.

A KOIP-kezdeményezések finomabb elemzéséhez a jellemzők három dimenzió mentén határozhatók meg:

  • stratégiai orientáció – legitimitás, irányíthatóság, szándékoltság, rugalmasság;
  • szakpolitikai koordináció – horizontalitás, vertikalitás, intenzitás, újdonság;
  • szakpolitikai megvalósítás – szakpolitikai konzisztencia, finanszírozhatóság, értékelhetőség, reflexivitás.

Ezek a tervezési alapelvek egyfajta ideáltípusát jelenítik meg a küldetésorientált innovációs politikának – a valóságban alig van olyan kezdeményezés, amely minden kritériumnak eleget tesz. A világszerte vizsgált mintegy 40 kezdeményezés ugyanakkor jelentős mértékben megfelel ezeknek az alapelveknek. A tanulmányban elemzett KOIP-esettanulmányok elegendően közel állnak az ideáltípushoz ahhoz, hogy tanulmányozhassuk a küldetés-orientált innovációs politika lehetőségeit és kihívásait.

A KOIP többféle formában jelenhet meg – stratégiai vagy szakpolitikai keretrendszerként, programként vagy szakpolitikai mintaként. Közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy olyan konzisztens és integrált intézkedéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik

  • a stratégiai orientációt (a kihívások megválaszolásához szükséges ütemterv társ-alkotásaval);
  • a holisztikus szakpolitikai koordinációt (átvágva a szakpolitikai silók határait);
  • az integrált megvalósítást (beavatkozások olyan szakpolitikai mixével, amely lefed minden releváns szükségletet).

Az elemzés a KOIP kezdeményezéseket négy nagy csoportra bontja:

  • átfogó küldetésorientált stratégiai keretrendszerek;
  • kihívás alapú programok;
  • ökoszisztéma alapú küldetés-programok;
  • küldetésorientált tematikus programok.

A fentebb említett három dimenzió (stratégiai orientáció, holisztikus szakpolitikai koordináció, integrált megvalósítás) mentén elemezve a 20 esettanulmányt és 4 országtanulmányt (Ausztria, Japán, Dél-Korea, Norvégia), a jelentés a következő megállapításokra jutott.

  • A legtöbb KOIP nyitott és nem „receptszerű” megközelítést alkalmaz, ami a problémára, és nem a megoldásra van kihegyezve. Mivel a megközelítést promotáló szervezetek többnyire természet-tudományos vagy technológiai területről jöttek, a társadalmi innovációt kevésbé veszik figyelembe.
  • Kevés kezdeményezés tűzi ki a célokat a küldetés elvárható jellemzői mentén, mint a világos, merész és inspiráló jelleg, a széles társadalmi relevancia, és hogy egyszerre legyen ambiciózus és realista, jól célzott, mérhető, időhöz kötött és megoldás-semleges.
  • A küldetést általában nem a KOIP-kezdeményezés kezdetén határozzák meg, hanem az fokozatos és inkluzív folyamatok eredménye, a szélesen értelmezett kihívásokból és küldetésekből szűkítve le a célokat.
  • Szinte minden kezdeményezés ötvözi a társadalmi és a gazdasági célokat, ami az eltérő célok megvalósításának össze nem egyeztethetőségéhez vezet.
  • Minden KOIP irányítását többszintű kormányzati struktúrákon keresztül látják el, mint például hálózatszerű, több-pólusú vagy tárcaközi kormányzati struktúrákban.
  • A portfólió-megközelítés megvalósítása lehetővé teszi az eltérő lehetőségek koordinált kiaknázását az adott kihívás megválaszolásához.
  • Eddig még nagyon kevés értékelés született a KOIP kezdeményezésekről, és ezek is nagyrészt a hagyományos (nem rendszerszerű) értékelési eszközökön és módszereken nyugodnak.
  • Bár nehéz pontosan megbecsülni a mértékét, de a KOIP-oknak pótlólagos költségeik is vannak, többnyire a kijelölt stratégiai, programadó vagy működtető kormányzati szervekhez kapcsolódóan, mégis kevés értékelés végez költség-haszon elemzést.
  • Egyik KOIP-kezdeményezés sem a nulláról indul a tervezőasztalon, mindegyik korábban már megvalósított szakpolitikákra épül, ami a meglévő szakpolitikákat jobban orientálttá és koordináltabbá teszi.
  • A KOIP-ok tervezését nagymértékben befolyásolják az adott ország intézményi sajátosságai, ennélfogva kialakításuk fokozatos és ország-specifikus folyamatok eredménye. A nemzeti KOIP-pályák feltárása és az azokon való előrehaladás kísérletezésen, egyeztetéseken és evolutív tanuláson keresztül valósul meg, építve a meglévő szakpolitikai környezetre és eszköztárra.
  • Több ország, amely a KOIP-pal kísérletezett, most szembesül a szélesebb stratégiai és szakpolitikai keretrendszerbe történő méretre szabás és integrálás nehézségeivel. Ez nem csak a tapasztalatokból való tanulás képességét és ennek a tudásnak a visszatükrözését kívánja meg, hanem felsőszintű politikai elkötelezettséget is.

Az elemzést, amely részletesen bemutatja az egyes esettanulmányokat, a kutatási projekt egy másik eredménye egészíti ki, a szintén publikált szakpolitikai eszköztár, emellett a négy országtanulmány is megjelent önálló jelentésként.”

Forrás:
(The design and implementation of mission-oriented innovation policies: A new systemic policy approach to address societal challenges; Philippe Larrue; OECD, Science, Technology and Industry Policy Papers; No. 100; https://doi.org/10.1787/3f6c76a4-en; 2021. február 5.

IT projektek agilis és hagyományos környezetben történő vezetéséhez szükséges kompetenciák elemzése nagyvállalati környezetben

„…A kutatás során az a fő cél vezérelt, hogy új megvilágításba helyezzem a projektvezetéshez szükséges puha kompetenciákat azáltal, hogy a hagyományos projektkörnyezeten túlmenően agilis környezetben is megvizsgálom azokat.
A projektmenedzsment kompetenciák feltérképezésével is már olyan sok tapasztalt és neves szakember foglalkozott, hogy nem kívánok még egy erre irányuló kutatást indítani, hanem a már meglévő eredményeket használom fel ahhoz, hogy a hagyományos és az agilis módszertanhoz kapcsolódó projektmenedzsment kompetenciákat összehasonlítsam.
Fő célom eléréséhez szükségessé vált, hogy azonosítsam a hagyományos és agilis projektek vezetéséhez szükséges puha kompetenciákat, majd ezeket összevessem és elemezzem. Tettem mindezt azért, hogy kidolgozzak egy olyan modellt, amelyet nem csak egyes hipotéziseim igazolására tudok használni, hanem az értekezésen kívül, a gyakorlati életben is használható.
Véleményem szerint az informatikai projekteken dolgozó szakemberek hátterét érintő különbözőség szükségessé teszi, hogy a szakmai kompetenciák mellett meg lehessen határozni azokat a puha kompetenciákat, amelyek alkalmassá tehetnek valakit agilis környezetben megvalósuló projektek vezetésére.
Azaz egy olyan keret kidolgozását is kitűztem magam elé, amely egyrészt azonos alapokon rendszerezi az érintett kompetenciákat és vizsgálja a közöttük fennálló összefüggéseket, másrészt viszont segítségével feltárhatók olyan, a gyakorlati életben is alkalmazható összefüggések, amelyek alkalmazhatók mind hagyományos, mind agilis projektkörnyezetben.”

Forrás:
IT projektek agilis és hagyományos környezetben történő vezetéséhez szükséges kompetenciák elemzése nagyvállalati környezetben (2020); Barna László; Miskolci Egyetem, Hantos Elemér Gazdálkodás- és Regionális Tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-II-25 10:00, helye: Miskolci Egyetem – online; 2021. február

Törvények, rendeletek

A Kormány 1048/2021. (II. 12.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról

„1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti kormánybizottságként létrehozza a Vidékfejlesztési Kormánybizottságot.

2. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság célja, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító hazai fejlesztési források és a kapcsolódó uniós források nemzetstratégiai céljainkhoz illeszkedő felhasználása révén történelmi mértékben erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket. Ezáltal
a) versenyképessé és vonzóvá tegye a magyar agráriumot,
b) olyan fejlesztések megvalósulását ösztönözze, amelyek a legmodernebb technológiák minél szélesebb körben való alkalmazását is elősegítik,
c) maradéktalanul érvényesítse a fenntartható fejlődés követelményeit a hazai mezőgazdasági fejlesztések során,
d) európai léptékben is megerősítse a magyar közép- és felsőfokú agrárképzést,
e) nemzeti önellátó képességünk helyreállítása révén hozzájáruljon Magyarország szuverenitásának egy évtizede tartó erősödéséhez,
f ) bővítse a nagyvárosokon kívül élő honfitársaink életlehetőségeit, hozzájárulva a magyar vidék elnéptelenedésének megállításához, a vidéki Magyarország megtartó erejének helyreállításához,
g) ösztönözze és támogassa Magyarország Kárpát-medencei szellemi és gazdasági szerepének megerősítését.

3. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság a 2. pontban meghatározott célok elérése érdekében
a) kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját,
b) meghatározza az a) pont szerinti stratégiák megvalósításához szükséges intézkedéseket,
c) gondoskodik arról, hogy az agráriumra szánt hazai és kapcsolódó európai uniós fejlesztési források felhasználása során az elsődleges cél a b) pont szerinti intézkedések megvalósítása legyen.

4. A Vidékfejlesztési Kormánybizottságot a miniszterelnök vezeti.

5. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság munkájában részt vesz
a) az agrárminiszter,
b) a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztos,
c) az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos,
d) a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos.

6. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság titkára a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

7. A pénzügyminiszter a Vidékfejlesztési Kormánybizottság ülésén meghívottként vesz részt.

8. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság munkáját az Agrárminisztérium segíti…”

Forrás:
A Kormány 1048/2021. (II. 12.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Kormánybizottságról; Magyar Közlöny; 2021. évi 21. szám; 2021. február 12.; 747-748. o. (PDF)