Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közép-Európa leghatékonyabb kormányának kialakítását nevezte legfontosabb feladatának Lázár János
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, fejlesztéspolitika, közbeszerzés, közigazgatási informatika irányítása, központi közigazgatás, Magyarország, Miniszterelnökség, vidékfejlesztés
Elindult a felkészülés a KIFÜ ellenőrzésére
Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), közigazgatási informatikai projektumok, Magyarország, szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés
Októberre várhatóak az új GINOP pályázati kiírások
Tárgyszavak: fejlesztéspolitikai intézményrendszer, GINOP, GOP, Hegmanné Nemes Sára, Központi Koordinációs Szerv, Magyarország, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, operatív programok, uniós fejlesztési források, uniós pályázatok

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Közép-Európa leghatékonyabb kormányának kialakítását nevezte legfontosabb feladatának Lázár János

„Közép-Európa leghatékonyabb kormányának kialakítását nevezte legfontosabb feladatának Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti szerdai miniszterjelölti meghallgatásán. A bizottság 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki ellenében támogatta Lázár János kinevezését.

Lázár János arra törekszik, hogy a Miniszterelnökség válogatott elitcsapat legyen a kormányzaton belül, és megjegyezte, hogy a kabinet nem a kétharmad, hanem a háromharmad kormánya akar lenni, amely minden magyar választópolgár érdekeit képviseli – mondta a jelölt a meghallgatásán.

Szerinte a Miniszterelnökség fogja összehangolni a kormány általános politikai programját, a szervezeten belül lesz közigazgatási államtitkári értekezlet, fejlesztéspolitikai, nemzetpolitikai és vidékfejlesztési államtitkárság, a kormányzati stratégiáért és kormányzati kommunikációért felelős államtitkársággal együtt. Közölte, hogy továbbra is vezetni fogja a politikai államtitkári értekezletet, a nemzetpolitikát pedig Semjén Zsolt felügyeli majd.

Arról is beszélt, hogy a Magyar Fejlesztési Bankot, a Takarékbankot érintő kormányzati döntések, a takarékszövetkezetek átalakítása, és a Magyar Posta felügyelete is a Miniszterelnökséghez tartozik. A négy év feladata egy erős takarékszövetkezeti-népbanki hálózat, illetve állami befolyás alatt is álló agrár és zöldbanki hálózat létrehozása – mondta.

A Miniszterelnökség feladata lesz a közigazgatás jövőjének meghatározása mellett a kormányhivatalok, járási hivatalok felügyelete, ahol a kormányhivatalok megerősítésével átszervezések is várhatók. Az építészet és építésügy is a Miniszterelnökséghez kerül, mint a fejlesztéspolitikához és a közigazgatáshoz szorosan kapcsolódó terület, ahogy legkésőbb az Európai Bizottság megalakulásakor a külügyi tárcától az európai ügyek is átkerülnek ide.

„Azt a feladatot kaptam Orbán Viktor miniszterelnök úrtól, hogy Közép-Európa leghatékonyabb kormánya legyen a magyar kormány, amely érdemben befolyásolja az ország gazdasági-társadalmi versenyképességét” – fogalmazott. Azt mondta, a politikai kormányzás a választói érdek képviseletét jelenti, a Miniszterelnökség feladata a kormány választók felé tett ígéreteinek számonkérése, kikövetelése, és ha kell végrehajtása.

A tárcánál kap helyet az informatikai koordináció is, amelyben egyik cél a vidékfejlesztéshez kapcsolódó információs technológia fejlesztése.

Lázár János szerint az operatív programok vitája sikeres volt, minden operatív program mögött társadalmi vita áll. Megjegyezte, hogy a kormánynak jövő héten el kell juttatnia Brüsszelbe a vidékfejlesztési operatív programot. Terveik szerint június 24-ig lezárják az Európai Bizottsággal a partnerségi megállapodás tárgyalását, azt követően, hogy június 7-től megkezdik az operatív programok benyújtását.

Azt is elmondta, hogy a pályázati pénzeknek idén meg kell jelenni a rendszerben, a projekteknek legkésőbb ősszel el kell kezdődniük.

A vidékfejlesztés azért kerül a Miniszterelnökséghez, mivel a kormány szeretné az uniós támogatások rendszerét egységesíteni, a vidékfejlesztési előirányzat 1019 milliárd forint lesz a következő 7 évben. Kiemeltnek nevezte a vidék megtartó képességének erősítését, a kistelepülések egészségügyi, oktatási, szociális ellátórendszereinek fejlesztését.

A vidékfejlesztési pénzek agrártámogatássá alakulnak, a támogatásoknál 80 százalékban a kis és közepes családi vállalkozásokat részesítik előnyben, az alapból a csak növénytermesztéssel foglalkozókat kizárják – ismertette Lázár János. Kérelem nélküli, automatikus átalánytámogatási rendszert vezetnének be a mostani 180 ezer földalapú pályázóból 70 ezernek.

Harangozó Gábor, az MSZP képviselője meglepetésnek nevezte a vidékfejlesztés elkülönítését a földművelésügyi tárcától, de egyetértett azzal, hogy a helyi gazdaság fejlesztéséhez a forráselosztáson változtatni kell. Kónya Péter független képviselő szerint az eltelt 25 év legnagyobb hibája a közbeszerzések átláthatatlansága volt, ezért a változtatási tervekről érdeklődött.

Lázár János válaszában feladatának nevezte a közbeszerzési tanácsadás költségeinek minimalizálását, a bürokrácia egyszerűsítését, ami az EU pénzek 15 százalékát elvitte. Ez a közbeszerzés rendszerét is érinti, ami szintén a Miniszterelnökséghez kerül – mondta.

„A nyakam van rajta, hogy a gazdasági növekedéshez és a gazdaság működtetéséhez szükséges források mind kikerüljenek a rendszerbe” – fogalmazott. Szavai szerint az agrárfejlesztésekben a birtokpolitika az adópolitika és a támogatáspolitika egyszerre vezethet sikerre.”

Forrás:
Közép-Európa leghatékonyabb kormányának kialakítását nevezte legfontosabb feladatának Lázár János; HVG.hu/MTI; 2014. június 4.

Elindult a felkészülés a KIFÜ ellenőrzésére

„A számvevők megkezdték a felkészülést a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzésére.

Az Állami Számvevőszék 2014. I. félévi ellenőrzési tervében szerepel a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) 2009-2013. közötti időszakban folytatott gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzése.

Szabályszerűségi ellenőrzésünk célja annak megítélése, hogy 2010-ig a Pénzügyminisztérium, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) háttérintézményeként működő KIFÜ feladatellátása és gazdálkodása a jogszabályokban és a szervezet belső irányítási eszközeiben foglaltaknak megfelelően, szabályszerűen történt-e. Ellenőrzésünk kiterjed a KIFÜ projektgazdai és projektmenedzsmenti tevékenységének eredményeit használó szervezetekre, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter – és korábban a pénzügyminiszter – felügyeleti és irányító tevékenységének megítélésére is.

Az ellenőrzésbe kijelölt számvevők a héten megkezdték a felkészülést az ellenőrzésre. Ennek során az Elnök úr által jóváhagyott ellenőrzési programot és az ellenőrzött szervezetektől már beérkezett adatokat, dokumentumokat tanulmányozzák. Felkészültségükről, szakmai alkalmasságukról vizsga keretében adnak számot. A felkészülés az ellenőrzésvezető által június 5-én tartandó értekezlettel zárul.”

Forrás:
Elindult a felkészülés a KIFÜ ellenőrzésére; Nemesvári-Horthy Eszter; Állami Számvevőszék; 2014. június 4.

Októberre várhatóak az új GINOP pályázati kiírások

„Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkárának elnökletével ülésezett a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Monitoring Bizottsága 2014. június 3-án, Szegeden.

Az ülésen meghívottként részt vettek az Európai Bizottság szakértői is. A Monitorig Bizottság tagjai elfogadták a GOP 2013. évi éves végrehajtási jelentését, tájékoztatást kaptak az operatív program jelenlegi eredményeiről, akciótervének módosításáról, az intézményrendszeri átalakításról, továbbá a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program aktuális állásáról.

Az operatív program végrehajtása a legutóbbi monitoring bizottsági ülés óta a kívánt mértékben, időarányosan haladt előre; 2014 májusáig a GOP 1-3. és 5. prioritás keretében 25 604 projekt részesült pozitív támogatói döntésben, összesen 851,4 milliárd forint kötelezettségvállalással. 25 384 pályázóval kötöttek támogatási szerződést 823,5 milliárd forint összértékben. 2014 májusáig a kifizetett támogatások összege elérte a 439,1 milliárd forintot. A szerződött nyertesek között továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások szerepelnek nagy számban – hangzott el a tájékoztatóban. A GOP források hasznosan szolgálják a területi kiegyenlítődést – ezt bizonyítja, hogy 2007 és 2013 között a régiók közel azonos arányban jutottak forrásokhoz.

2014. január 1-jén vette kezdetét az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozott programok irányítási rendszerének átalakítása, mindez érintette a központi koordinációs és irányító hatósági funkciókat is. Ugyanekkor jogutódlással megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), melynek irányító hatóságai az új intézményrendszerben három minisztérium és a Miniszterelnökség szervezeti keretei között működnek tovább. Az irányító hatóságok egyes irányítási és végrehajtási funkcióit az érintett szakminisztériumok végzik, míg munkájuk összehangolásáért és egységességéért a Miniszterelnökségen belül kialakított Központi Koordinációs Szerv (KKSZ) felel. A 2013. év végén megkezdett és ez év április 15. napjával befejeződött intézményrendszeri átalakítás legfontosabb célja az volt, hogy egy, a kedvezményezettek és pályázók számára is egyértelmű, átlátható rendszerben történjen a programok lebonyolítása, gyorsabbá és ügyfélközpontúvá váljon a döntéshozatal és a programvégrehajtás.

A jövőben – az új Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében – odaítélendő támogatásokkal kapcsolatban elhangzott: az új pályázatok meghirdetése az operatív programok bizottsági elfogadását és a konstrukciók kidolgozását követően idén októberben várható.

A tanácskozást követően a Monitoring Bizottság tagjai és az Európai Bizottság szakértői megtekintették a szegedi ELI európai lézerkutató projekt I. ütemének beruházási munkálatait, melyek a terveknek megfelelően haladnak.”

Forrás:
Októberre várhatóak az új GINOP pályázati kiírások; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. június 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Csökkenő üzemeltetési költség, megnövelt sávszélesség az okmányirodákban

„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. az elmúlt hónapokban elvégezte az okmányirodák informatikai eszközeinek cseréjét és megkezdte a hálózati eszközök korszerűsítését, valamint a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatba (NTG) integrálta az okmányirodai adathálózatot. Ezzel a korábbi piaci szereplőtől a professzionális, állami infokommunikációs szolgáltatóhoz került az okmányirodai hálózatok működtetése, ami az üzemeltetési költségekben éves szinten 40%-os megtakarítást jelent.

Az okmányirodák adathálózatát 2013-ig piaci szolgáltató biztosította. 2013 nyarán a NISZ Zrt. európai uniós források felhasználásával megkezdte az infokommunikációs eszközök cseréjét és az adathálózat integrálását a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatba (NTG).

A hálózati migráció és az eszközcsere pénzügyi forrását két EU-finanszírozású beszerzési projekt, a KKIR2 (Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer kiterjesztése) és az IÜSZI (Integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása) biztosította. A KKIR2 forrásaiból 2,5 milliárd, míg az IÜSZI-ből 197 millió forint szolgálta az okmányirodai fejlesztéseket.

A NISZ Zrt. 2014. február óta az okmányirodák teljes körű informatikai üzemeltetéséért is felel. Ez a tevékenység jelenleg 3400 munkaállomásra és a hozzá tartozó perifériákra terjed ki. A társaság ezen felül 330 telephelyen megkezdte az okmányirodák új alap-infrastruktúrájának kiépítését.

Az év második felében várhatóan lezárul a KEK KH által korábban piaci szolgáltatótól bérelt IT eszközök cseréje is. Ezzel a jogszabályoknak és a KEK KH-val (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) kötött szolgáltatási szerződéseknek megfelelően az alap IT infrastruktúra elemek és hálózatok működtetése az erre kijelölt professzionális állami infokommunikációs szolgáltatóhoz, a NISZ-hez került.

Az okmányirodák számára a projektek keretében beszerzett, a NISZ által üzemeltetett központi szerverek biztosítják a vírusvédelmet, a levelezést és a központi felügyeleti megoldásokat, a NISZ így emelt szintű szolgáltatást nyújt az okmányirodák számára. Az okmányirodai hálózat sávszélessége mostanra a többszörösére nőtt, ezzel biztosítva a telekommunikációs infrastruktúrát a zökkenőmentes, gördülékeny ügyintézéshez.”

Forrás:
Csökkenő üzemeltetési költség, megnövelt sávszélesség az okmányirodákban; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2014. június 2.

Sikeres fejlesztést zárt le a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)

„A NIH az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló „Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására” című pályázaton elnyert 238 millió forintos támogatásból megújította belső folyamatait, egyszerűsítette ügymenetét, és bővítette a Hivatal által nyújtott szolgáltatások körét.

A NIH a kutatás-fejlesztés és az innováció területén olyan államigazgatási együttműködési struktúrákat, kooperációs hálózatokat és innovációs elemző, szolgáltató kapacitásokat épít ki és működtet, amelyek Magyarország és az EU gazdaságstratégiai céljainak megvalósítása érdekében elősegítik a nemzeti innovációs rendszer szereplőinek munkáját és a hazai, illetve nemzetközi együttműködések kialakítását.

Az elnyert támogatásból a NIH informatikai eszközparkja teljes körűen megújult. A projekt során lezajlott fejlesztésekkel bevezetésre került az elektronikus dokumentumkezelés, lehetővé teszi a papírmentes ügymenetet, egyben jó gyakorlatként szolgálhat az államigazgatási intézmények számára.

Az EKOP projekt keretében – a NIH által már korábban kifejlesztett és működtetett Kaleidoszkóp* (www.kaleidoszkop.nih.gov.hu) információs rendszer – működése is új elemekkel bővült. A rendszer belső működésének hatékonyabbá tétele mellett a már meglévő K+F projekt, kutatási infrastruktúra, KFI szolgáltató és vállalati KFI regiszter adatbázisok további adatforrásokkal egészültek ki. Ezek közül a legfontosabb a NEKIFUT Regiszter új pályázati rendszerének kialakítása, mely lehetővé teszi a hazai kutatási infrastruktúrák egységes adatbázisának folyamatos frissülését. Emellett sor került a Hivatal ügyfélkezelő folyamatainak modernizálására egy támogató rendszer bevezetésével.

A projekt megvalósításával a Hivatal jelentős lépést tett egyrészt a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program célkitűzésében foglaltak, másrészt a nemzeti innovációs ökoszisztéma szereplőinek hatékony támogatása felé.”

Forrás:
A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) sikeres fejlesztést valósított meg Uniós támogatásból hatékony ügykezelésének megteremtése és szolgáltatásainak bővítése céljából; Nemzeti Innovációs Hivatal; 2014. június 2.
EKOP-1.A.2 – Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására; Széchenyi 2020

Szombathelyről segítenek egy miskolci balesetnél?

„Idén ősszel kezd el átállni a teljes hazai segélyhívó rendszer a 112-es számra. Először a 107-es rendőrségi hívások futnak be a szombathelyi és a miskolci központokba, aztán itt veszik fel a telefont majd akkor is, ha a tűzoltókat vagy a mentőket hívjuk. Bármikor előfordulhat, hogy egy Miskolcról segítséget kérő ember hívását az ország másik végén, Szombathelyen fogadják. A BM szerint az új rendszer inkább gyorsítja majd a mentést. De hogyan tudják megállapítani Szombathelyen, hogy Miskolcon hova kell menni? Hogyan tud egy civil operátor segíteni a nyugati határszélen, ha Budapesten jön felénk egy rabló?

Nemrég becsípődött egy ideg a hátamban. Mozdulni sem tudtam, és irtózatos fájdalmat éreztem minden mozdulatra és lélegzetvételre. Esély sem volt, hogy lesétáljak a negyedik emeletről, és elmenjek orvoshoz. Elkezdhettem volna kikeresni az orvosi ügyelet telefonszámát, de mivel tudtam, hogy a 112-es segélyhívóról fogok cikket írni, gondoltam, itt az idő az éles tesztelésre.

Szombat délután volt. Felhívtam a számot. Először egy automata válaszolt, azt kérte várjak. Vártam. Talán valami zene is szólt. Miközben próbáltam olyan pózban állni, hogy ne érezzem a maró fájdalmat, azon gondolkoztam: vajon hogy viszonyulnék ehhez a zenéhez, ha valaki összeesett volna előttem, vagy egy súlyos autóbaleset közepén állnék vérző és jajgató emberek között.

Nem telt el sok idő, végre jelentkezett a diszpécser. Elmondtam, mi a baj. Azt mondta, átkapcsol a mentőkhöz. Gyorsan mondtam, hogy a mentő azért talán túlzás lenne, én csak az orvosi ügyeletet akarom elérni. A diszpécser azt mondta, ebben is a mentők tudnak segíteni.

A mentők ügyelete egész más világ volt. Az operátorról hallani lehetett, hogy nem először beszél olyan emberrel a telefonban, aki hangosan nyög a fájdalomtól. Amikor elmondtam a főbb tüneteket, még talán túlzás is volt, hogy a távolból megállapította: „idegbecsípődés lesz ez”. Felvette az adataimat, megkérdezte, van-e gyógyszerérzékenységem, végül azt mondta: ő szól a kerületben a legközelebbi orvosi ügyeletnek. Kb. háromnegyed óra múlva csöngettek. Feljött egy orvos és egy ápoló, beadtak egy injekciót, és felírtak gyógyszert. Nagyjából egy óra múlva jobb lett minden.

Telefonközpont, ami csak lassítja a mentést
Kollégánk márciusban éppen munkába indult egy reggel, amikor a VII. kerületben összeesett egy ember az utcán. Ő is a 112-t hívta. Nem tudhatta, hogy ez a hívás még valószínűleg a BRFK központi ügyeletére futott be. Amikor elmondta, mi történt, azonnal kapcsolták a mentőket, és 7 perc múlva kint is volt egy rohamkocsi.

Nem voltak ilyen jó tapasztalatai annak az embernek, aki idén januárban Veszprémben azt látta, hogy éppen tolvajok dolgoznak a közelben. A 112-t hívta. Öt percig várt, nem történt semmi. Ezután a rendőrség számát tárcsázta. Ekkor három percig kellett várnia. Mire végre fölvették a telefont, a tolvajok már nyolc perc előnyben voltak.

A 104, a 105 és 107 mellett már több éve hívható a 112-es segélyhívó szám is Magyarországon. Ezt az amerikai 911 mintájára hozták létre, hogy Európában mindenhol csak ezt az egy számot kelljen megjegyezni. A 112 hosszú ideig egy fölösleges telefonközpontként működött: a rendőrség megyei ügyeletein vették fel, aztán átkapcsoltak a mentőkhöz, a rendőrséghez vagy a katasztrófavédelemhez. A 112 működéséről egy 2009-es az ombudsmani vizsgálat konkrétan azt állapította meg, hogy lassítja a mentést. A katasztrófavédők körében nem véletlenül terjedt el az a mondás, hogy ha a saját házad ég, hívd a 105-öt, ha az anyósod háza, akkor a 112-t.

Ősszel valami történik
A cél azonban az, hogy egy idő után már csak egy számot kelljen megjegyezni, és függetlenül attól, hogy rendőrt, mentőt vagy tűzoltót szeretnék, elég legyen a 112-t hívni. Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) bevezetését először 2013 tavaszára, aztán őszére ígérték. Az ESR sajtószolgálata most kérdésünkre azt válaszolta: idén ősszel kezdik el élesíteni a rendszert. Először a 107-es hívások futnak be ide, majd ide kapcsolják a katasztrófavédelem 105-ös számára érkező bejelentéseket is. Érthető, hogy a mentők ügyelete csak akkor kerül át ide, ha már minden klappol. Nagy botrány lenne, ha kiderülne, hogy egyetlen ember is azért hal meg, mert nem működik jól a rendszer.

A hívások régen mind a helyi vagy a közeli rendőrörsre, mentőállomásra vagy tűzoltólaktanyába futottak be. Nemrég megyei központokat hoztak létre: ezekhez kevesebb ember kellett, és elvileg jobban át lehetett látni, hova milyen erőket lehet irányítani. A 112-es bevezetésével teljesen szétválik a hívásfogadás és bevetésirányítás. A hívásokat két országos központban fogadják, a rendőröket, tűzoltókat vagy a mentőket pedig továbbra is a megyei központok indítják.

Tavaly ősszel ezért létrehoztak két országos segélyhívó központot egy miskolci és egy szombathelyi laktanyában. Ha éles lesz a rendszer, a hívások az egész országból ide futnak be. A két szigorúan őrzött objektumban összesen 850 ember dolgozik. Egy-egy műszakban a két központban összesen 160 hívásfogadó operátor lesz szolgálatban.

Összekeverik a szextelefonnal
Ezek az emberek nem rendőrök, mentősök vagy tűzoltók. Civilek, akiket a munkaügyi központok iskoláztak be a Belügyminisztérium tanfolyamára. Elsősorban arra képezték ki őket, hogy szűrjék ki a fals hívásokat, és az igazi segélyhívásoknál vegyék fel a legfontosabb adatokat, amelyek alapján a rendőrök, a mentők és a tűzoltók indulhatnak a helyszínre.

A hívások szűrésére elég nagy szükség van. A 2012 decembere óta vezetett statisztikák szerint a segélyhívások több mint 60 százaléka vaklárma, szívatás, trágárság, sokan pedig az ingyenes vonalat különleges tudakozónak, lelkisegély-szolgálatnak vagy szextelefonnak szeretnék használni. Ezek a hívások terhelik a rendszert, és elveszik az időt a valódi esetektől. Tavaly ezért szabálysértéssé is vált a segélyhívó indokolatlan használata. A büntetés az első időszakban 5000 forint, de a visszaesőknél maximum 150 ezer forint is lehet.
Nem is tanácsos szívózni a 112-n. A rendőrség ilyenkor nemcsak a hívó fél telefonszámát és a hangfelvételt kapja meg, de még a GPS-koordinátánkat is tudhatja.

Csak adatokat vesznek fel
A valódi segélyhívásoknál a hívásfogadó operátoroknak egy szoftver által előre meghatározott kérdezési protokoll szerint kell adatokat gyűjteniük egy beteg állapotáról, egy karambol helyszínéről, a sérültek állapotáról, egy bűncselekmény körülményeiről vagy egy tűz kiterjedtségéről. A kérdéseket a számítógép ajánlja fel nekik, és az ügy típusától függően haladnak tovább a telefonáló kikérdezésével, miközben kitöltik az eset elektronikus adatlapját.

Amikorra kiderül, hogy mentőre, rendőrre, tűzoltóra vagy esetleg mindegyikre szükség van, ezek az adatok valós időben már meg is jelennek a megyei bevetésirányítási központok számítógépén. Az országos segélyhívó központ mellett érvelők szerint ez a rendszer nem fogja lassítani a bevetéseket, hiszen az adatokat csak egyszer kell felvenni, és azonnal riaszthatók a megfelelő egységek. Ha például sikerül pontosan meghatározni egy baleset helyszínét, a koordináták akár azonnal megjelenhetnek az esethez induló mentőkocsi GPS-én. Ez a rendszer állítólag jobban tudja kezelni azokat az eseteket is, amikor több rendvédelmi egységnek kell indulnia ugyanoda. Akár egy nem túl súlyos autóbalesetnél is egyszerre lehet szükség tűzoltóra, mentőre és rendőrre. Régebben ezeket a szerveket egymás után kellett riadóztatni, most akár egyszerre szólalhat meg náluk a riadó, és indulhatnak a helyszínre.

És hol marad a szakértelem?
A 112-est már elindulása előtt nagyon sok kritika érte. Főleg belülről. Vajon hogy lesz képes egy civil a távolból releváns kérdéseket feltenni egy stresszes helyzetben lévő telefonálónak vagy egy sérültnek? Egy tűzoltó számára például már annak is információértéke van, hogy a füst egy lakás ajtaján csak alul szivárog ki, vagy ömlik ki az ajtófélfa mellett.

Vajon honnan tudja megmondani egy civil operátor, hogy az ember ráboríthat-e egy vödör vizet egy tűzre, vagy sem?

Az ESR sajtóközpontjának válasza szerint az operátorokat kiképzik a három készenléti szerv alapvető ügyeleti és szakmai ismereteire is. Feladatuk azonban elsődlegesen a fals hívások kiszűrése, majd a segélyhívás jellegének megállapítása. Ha azonnali segítségre van szükség a lehető leghamarabb konferenciahívásba tudják kapcsolni a rendőrség, a mentők vagy a katasztrófavédelem tevékenységirányítóját, aki így telefonon is tud azonnali tanácsokat adni vagy fontos részletkérdéseket feltenni.

A civil operátorok talpraesettségére leginkább olyan éles helyzetekben lehet szükség, amikor valaki azért telefonál be, mert azonnali életmentésre van szükség, vagy egy bűncselekmény éppen a szeme előtt történik.
…

Ráközelítenek
A sok szívatás mellett a segélyhívások másik nagy problémája a helymeghatározás szokott lenni. Az emberek néha még a saját városukban sem mindig tudják pontosan meghatározni egy baleset helyszínét. Sokkal nagyobb a gond, ha autóval valahol két település között borul valaki az árokba. A 112-es bevezetése mellett az egyik érv az volt, hogy a mobilszolgáltatók a 112-es hívása esetén a segélyhívó központban megjelenítik a mobilok cellainformációit is.

Ez persze még csak körülbelüli helymeghatározást tesz lehetővé. A cellainformáció ugyanis csak az adott mobil bázisállomás által lefedett területet jelenti, ami egy sokszögként jelenik meg az operátor térképén. A helyet ezért neki kellene pontosítani. Az ESR sajtószolgálata szerint a mobilszolgáltatók cellainformációinak pontosabbá tételével a hívásfogadó rendszer automatikus helymeghatározása is pontosabbá válik. A segélyhívó rendszer mindemellett képes lesz GPS-koordináták fogadására, már ha ezt a betelefonáló SMS-ben vagy emailben elküldi, használja a telefonján a GPS-koordinátát automatikusan elküldő appot vagy lesz az autójában eCall-rendszer.

Az ESR bírálói szerint már a segélyhívás fogadásánál sokat jelentene a helyismeret. Nagy kérdés azonban, hogy ha valaki Budapestről telefonál, milyen gyorsan fogja tudni azonosítani egy Szombathelyen ülő operátor azt, hogy „hát tudja, itt vagyok a MOM Park mellett a kutyafuttatónál″.

Az egész országból érkező hívásokat ráadásul nem területalapon kapcsolják majd Miskolcra vagy Szombathelyre, hanem a terheltségtől függően irányítják ide vagy oda. Így tehát bőven előfordulhat, hogy egy Miskolcról érkező hívást Szombathelyen vesznek fel. Az ESR sajtószolgálata szerint ez sem okozhat problémákat. Az operátorok feladata ugyanis tényleg csak a hívások fogadása, a bevetést már a megyei központok irányítják, ahol már – a helyi egységek bevonásával – rendelkeznek a megfelelő helyismerettel.

A központi segélyhívó elvileg arra a problémára is megoldást nyújt, ha egy külföldi jut bajban Magyarország területén. A két központban szolgálatban lévő műszakokat úgy állítják össze, hogy mindig legyenek legalább angolul, németül, franciául, valamint a szomszédos országok nyelvén beszélő operátorok. A rendszer arra is képes lesz, hogy beérkező hívást az ország-előhívószáma alapján azonnal a megfelelő nyelvet beszélő operátorhoz kapcsolja. Hogy mindez hogy fog működni, ősztől kiderül.”

Forrás:
Szombathelyről segítenek egy miskolci balesetnél?; Joób Sándor; Index.hu; 2014. június 3.

Kényelmesen is intézhetők a családtámogatási ügyek

„A Magyar Államkincstár – ügyfelei kényelmét szem előtt tartva – folyamatosan azon dolgozik, hogy megkönnyítse a különféle ügyintézések menetét. A szervezet számára is világos, hogy a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyek kiemelt fontosságúak a lakosság körében, ezért a közelmúltban kétféle kényelmi szolgáltatással is előlépett.

A Magyar Államkincstár ügyfelei a családtámogatási és fogyatékossági támogatás iránti kérelmüket már elektronikus úton is benyújthatják a www.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül. A kényelmi szolgáltatás azon ügyfelek részére érhető el, akik rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval.

A szolgáltatás révén a családok időt és költséget takaríthatnak meg, hiszen otthonuk kényelméből is indíthatják megújult felületen az anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET) iránti kérelmüket, amely kiegészült a fogyatékossági támogatás iránti kérelemmel.

Lehetőség van azonban arra is, hogy az ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkező ügyfelek 40 kisebb postahivatalon – kihelyezett ügyintézési pontokon – keresztül, elektronikus úton is beadják családtámogatási ellátással kapcsolatos kérelmeiket. A postahivatalok elérhetőségeiről a Magyar Posta (www.posta.hu) honlapja nyújt felvilágosítást.

Családtámogatási, illetve fogyatékossági támogatással kapcsolatos kérdésekben az ügyfelek a Magyar Államkincstár honlapján, illetve a Call Centeren keresztül – 06-30-344-0045; 06-70-460-9005; 06-20-881-9535; illetve helyi díjjal hívható számok – tájékozódhatnak. Személyes ügyintézés pedig továbbra is a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságain található Családtámogatási Irodákban lehetséges, melyek elérhetőségeit szintén a Kincstár honlapja tartalmazza.”

Forrás:
Kényelmesen is intézhetők a családtámogatási ügyek; Magyar Államkincstár; 2014. június 2.

Vezetői információs rendszert kap a közigazgatás

„Az elmúlt időszakban több delegáció is ellátogatott hozzánk, hogy megismerhessék a magyar közigazgatás reformfolyamatát. A külföldi szakértők olyan hazai újítások iránt érdeklődnek, mint az ügyfélszolgálat fejlesztése vagy az egyszerűsített dokumentálás – mondta el a TV Orientnek Zöld-Nagy Viktória, helyettes államtitkár. Hozzátette, a reform újabb állomása egy, az adatrögzítést automatizáló és áttekintő vezetői információ rendszer lehet.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (azaz az OECD) delegációja előtt például már nem voltak idegenek a hazánkban zajló közigazgatási reformok, mivel tavaly már vizsgálták a kormányablakokat, és a Magyary programmal is megismerkedtek amellett, hogy megkaptak minden előzetes dokumentációt, kitöltött kérdőívet is érkezésük előtt. Idén a szervezet szakértői mellett egy spanyol, egy finn és egy olasz szakembert fogadtunk egy egyhetes sűrű, szakmai programmal, melynek során vidéki és fővárosi kormányhivatalokat, szakszervezeti- és érdekképviseleteket látogattak, valamint kormányzati szereplőkkel is volt módjuk egyeztetni a területi államigazgatás szervezeti átalakításáról – mondta Zöld-Nagy Viktória, a területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette, maga a közigazgatási tárca is komoly átfogó felügyeleti rendszert működtet 2011 óta, melynek célja, hogy évente öt kormányhivatalt ellenőrizzenek, és így egy kormányzati ciklus alatt mind a 20 intézménybe eljussanak. Ezekbe a munkálatokba bevonják szinte az összes minisztériumot, így több száz főt megmozgató, hosszasan előkészített nagy projektről van szó, melyben a szakmai szempontok mellett az összes funkcionális, a kormányhivatalokat működtető feladatot is ellenőriznek. Eddig jogszabállyal kiküszöbölendő hiányosságra nem derült fény, de Zöld-Nagy elmondta, hogy nem is ez a fő céljuk, hanem hogy javaslatokat tegyenek, és segítsék a hivatalokat, hogy eleget tudjanak tenni a jelentős mértékű jogszabályváltozás kritériumainak. Hiányosságok esetén a fő feladata egy kormányhivatalnak egy intézkedési terv összeállítása, melynek végrehajtását utólagos ellenőrzésekkel felügyelik.

A helyettes államtitkár kifejtette, komoly terv jelenleg egy vezetői információs rendszer kidolgozása, melynek segítségével számos dokumentációhoz egyrészt könnyebb hozzáférést biztosítanának, másrészt az eddig manuálisan bevitt adatok nagy részét automatizálni lehetne.

A Visegrádi Országok Együttműködése nevű program keretein belül – ahol a négy ország megosztottan mutat be különböző területeket az oda érkező szakembereknek – küldött hazánkba Ukrajna egy delegációt, hogy megismerkedjenek a közigazgatási és igazságügyi reformunkkal.Bár minden ország berendezkedése más szervezeti szempontból, mégis számos tapasztalatot szerezhettek az ukránok nálunk, például a kormányablakok kialakításáról – melyben ők maguk is gondolkodnak -, a sorban állás, ügyfélkiszolgálás javításáról, a dokumentációk egyszerűsítéséről, informatikai fejlesztésekről, és az ezekre rendelkezésre álló forrásokról.

Ettől a ciklustól kezdődően összeférhetetlenné vált a kormánymegbízotti tisztség az országgyűlési képviselőséggel, így a mandátumot szerzett megbízottak helyére átmenetileg főigazgatók kerültek, a mandátummal nem rendelkező, megszűnt megbízású szakemberek pedig az új kormány megalakulásáig tudják gyakorolni hatáskörüket.

A beszélgetés végén szó esett még a kormányablakokról, melyeknél immáron pénzügyi fogyasztóvédelmi panaszokkal is lehet élni. A hivatal itt közvetítő funkciót lát el, melynek segítségével duplára nőtt a helyek száma, ahol be lehet nyújtani az ilyen jellegű panaszokat, de külön képzésben is részesültek az itt dolgozók, így tájékoztatást is tudnak adni. A fizikai akadálymentesítés már adott, a szellemi betegségekkel küzdők számára azonban még az elején tart a segítségnyújtás kialakítása. Egyelőre pár kormányablakban működik, főként távkapcsolati jelleggel ilyen funkció, de az a cél, hogy előbb-utóbb minden ablakban bevezessenek erre kialakított eszközöket.

Közben az ügyintézők számára már felállt egy, a lelkisegély-szolgálatokhoz hasonlóan működő rendszer, melyhez a hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező kollégái közül vettek részt képzésben, körülbelül kétszázan. Ők főleg a konfliktusok kezelését próbálják segíteni, valamint kollégáik kiégését próbálják megelőzni – hangzott el az adásban.”

Forrás:
Vezetői információs rendszert kap a közigazgatás; OrientPress; 2014. június 6.

Új elektronikus szolgáltatások segítik a projektek gyorsabb, hatékonyabb megvalósítását

„Az uniós forrásokat kezelő intézményrendszer az elmúlt években a hazai közigazgatásban elsők között vezetett be ügyfélbarát szolgáltatásokat. A pályázatkezelés, a projektvégrehajtás európai szinten is példaértékű elektronizálása nyomán a pályázók, kedvezményezettek munkáját – a pályáztatás több kulcsfontosságú szakaszában is – papírmentes, internetes ügyviteli folyamatok támogatják.
2014. június 07-től a projektvégrehajtás újabb területein kerül sor papírmentes, internetes ügyviteli szolgáltatások bevezetésére.

A kedvezményezettek és pályázatkezelők munkáját támogató Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) Pályázati e-ügyintézés felületén található új funkciók segítségével internetes úton, on-line kitöltőprogram alkalmazásával teljesíthető:

a jelentéstételi, beszámolási kötelezettség, a kifizetés igénylés és ezek hiánypótlása, valamint

ezekhez szükséges alátámasztó dokumentumok benyújtása.

Az esetleges kivételekről a Pályázati e-ügyintézés felület Help menüjében tájékozódhat a bevezetést követően.

A megoldás egyidejűleg több területen támogatja a kedvezményezettek tevékenységét:

gyorsabban folyósítható a támogatás, mivel az interneten keresztül benyújtott dokumentáció néhány perc alatt megérkezik rendeltetési helyére,

csökken a dokumentumok kezelésének időigénye és költsége,

növekszik a munkavégzés szabadsága és kötetlensége, hiszen a bárhonnan elérhető Pályázati e-ügyintézés felület használatához nem szükséges irodai környezet, illetve a benyújtás során nem kell alkalmazkodni a posta ügyfélfogadási idejéhez,

csökkennek az adminisztrációs terhek.

Az új szolgáltatás nemcsak a dokumentumok, információk benyújtását, hanem az esetleges hiánypótlás több fázisát is támogatja. Mindez összességében az átfutási idők csökkenését eredményezi, s ezáltal is gyorsul a támogatások kifizetése.

Az egyszerűsítés és gyorsítás nagyságrendjét jelzi, hogy az internetes benyújtás lehetősége mintegy 90 dokumentum típus papír és postai alapú benyújtását váltja ki (pl. számlák, teljesítményigazolások, hatósági engedélyek és nyilatkozatok, szállítói szerződések, stb.).

A szükséges dokumentumokat egyszerűen fel lehet tölteni és benyújtani a palyazat.gov.hu Pályázati e-ügyintézés felületén. A kifizetések gyorsítását és az adminisztratív terhek jelentős csökkenését eredményező elektronikus, internetes szolgáltatások igénybe vevőinek munkáját a Miniszterelnökség egy úgynevezett „e-Útmutatóval” kívánja támogatni. Ebben a kedvezményezetteket részletes leírások, folyamatábrák, videofelvételek segítik, tájékoztatást adva az aktuális adatszolgáltatási feladatokról, a kapcsolódó teendőkről, eljárásrendekről. Az e-Útmutató a Pályázati e-ügyintézés felületen érhető el 2014. június 07-től.

Bízunk benne, hogy az új fejlesztés hatékonyan támogatja a projektek gyors, sikeres végrehajtását, valamint a költségek és az adminisztráció csökkentését, ezzel is támogatva az Ön által képviselt szervezet sikeres működését.”

Forrás:
Új elektronikus szolgáltatások segítik a projektek gyorsabb, hatékonyabb megvalósítását; Széchenyi 2020; 2014. június 4.

Informatika, távközlés, technika

Mérföldkőhöz érkezett az EDR projekt

„Az EKOP-2.2.7-2013 „Az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer fejlesztése” kiemelt projektben 2014 májusára befejeződött 2 új generációs DXT3 típusú, TETRA kapcsolóközpont fejlesztése, amely az egyik legfontosabb lépés az EDR hálózat technológia-váltásában. A szolnoki és székesfehérvári központok modernizációjával megnő a kapcsolóközpontok fogadó forgalmi kapacitása, ami lehetővé teszi az új bázisállomások (TBS) integrálását az EDR-hálózatba.

A 2006-2007-ben üzembe helyezett EDR rendszer kapcsolóközpontjainak szűkös kapacitása nem tette lehetővé, hogy további bázisállomásokat biztonságosan integráljunk a hálózatba. Az új, nagy kapacitású kapcsolóközpontok révén lehetővé válik az új bázisállomások integrálása, a megfelelő biztonsági és üzemi követelmények mellett.

A jelenleg üzemelő 4 központból Szolnokon és Székesfehérváron már egy-egy új generációs, DTX3 típusú TETRA kapcsolóközpont működik. Az EDR rendszer így meghatározott földrajzi elosztásban biztosítja az ország területén a készenléti szervek kommunikációs eszközeinek és munkaállomásainak kiszolgálását, illetve a katasztrófa elhárítási tervnek megfelelően biztosítja a szükséges redundanciát az esetlegesen meghibásodó/kieső eszközök pótlására.

Az EDR projekt fejlesztései tovább növelik a hálózat katasztrófatűrő-képességét és megfelelő infrastruktúrát teremtenek ahhoz, hogy a hálózat képes legyen akár 100 ezer felhasználó kiszolgálására is országos szinten.

A teljes projekt során 23 új bázisállomással bővül a rendszer, a bővítés célja a magyarországi EDR hálózat lefedettségének javítása, valamint a forgalmi kapacitás továbbfejlesztése a felhasználói igényeknek (ORFK és HM igények, határ menti lefedettség) megfelelően. A bázisállomás bővítés előkészítése megkezdődött, három helyszínt már ki is jelöltek a schengeni határszakaszok védelmének megerősítése érdekében.

Háttér: Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) elsődlegesen a készenléti szervek (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem) számára készült magas rendelkezésre-állású, megbízható, országos rádió-távközlő rendszer. A 2014. év végén záruló fejlesztéssel az EDR rendszer használhatóságának kiterjesztése, a készenléti-rendvédelmi szervek munkájának megkönnyítése, hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele valósulhat meg. A projekt az EKOP-2.2.7-2013-2013-0001 számú pályázat útján 3 milliárd forint összköltségből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. A fejlesztésben a konzorciumot vezető Pro-M Zrt mellett a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Fejlesztési Ügynökség vesz részt.”

Forrás:
Mérföldkőhöz érkezett az EDR projekt; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2014. május 28.
EKOP-2.2.7 Az Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer (EDR) fejlesztése; Széchenyi 2020

Saját szélessávú internethálózatot hozott létre egy német falu

„Az észak-németországi Löwenstedt lakói megelégelték, hogy az internetszolgáltatók évek óta nem hajlandók kiépíteni náluk a vonalakat – arra hivatkoztak, hogy a falu túl kicsi és túl messze van ahhoz, hogy megérje megcsinálni. A lakosok így létrehoztak egy saját internetszolgáltatót, amihez ők maguk fektették le a hálózathoz szükséges üvegszálas kábeleket.

Ezzel Löwenstedt lett a világ első települése, ahol polgári kezdeményezésre hoztak létre saját internetszolgáltatót. [Ez a mondat kifejezetten hamis, több szempontból is! Először is rengeteg hasonló kezdeményezés van a világban. Másodszor pedig nem saját internetszolgáltatót hoztak létre, hanem az infrastruktúrát építették ki, a szolgáltatást más végzi. Szerk.] A tervek szerint a hálózatot hamarosan kiterjesztik további 59 faluba, hogy 22 ezer emberhez juttathassák el a hálózatot.

A hálózat kiépítését azért nem vállalta egy szolgáltató se, mert az észak-frízföldi régió domborzata nagyon drágává tette a beruházást. A kisebb falvak itt csak néhány száz házból állnak, és vannak, akik kilométerekre laknak a legközelebbi szomszédjuktól. A szolgáltatók a sűrűn lakott területeket szeretik, mert ott a nagyobb beruházások megtérülnek, alacsony népsűrűségű településeken viszont nem.

„Nincs abban semmi meglepő, hogy az emberek magukról gondoskodnak. […] Ez az egész arról szól, hogy megőrizzük a kultúrát és az életmódunkat. Ezek a falvak nem léteznének túl sokáig internetkapcsolat nélkül.”
– mondta Sabine Birkigt, a frissen megalakult internetszolgáltató, a Bürger Breitband Netz vezetője. [A BürgerBreitbandNetz GmbH & Co. KG nem internetszolgáltató, hanem az infrastruktúra építtetője és tulajdonosa! Szerk.]
De hogy szerzett egy kis falu saját internetet?

A céget öt helyi lakos irányítja, akik az egészet szervezték.

A csatlakozni vágyóknak ezer eurót kellett befizetniük; 900-at azért, hogy meglegyen a beruházáshoz szükséges hitel induló tőkéje, 100-at pedig azért, hogy részvényesek legyenek a saját cégükben.

A hitelfelvételhez találtak egy bankot, aki hajlandó volt hitelezni nekik. Birkigt elmondta, hogy harminc év alatt kell visszafizetniük a kölcsönt.

A szolgáltatást egy helyi internetcég, a TNG biztosítja, aki fizet azért a cégnek – és ezáltal a lakosoknak -, hogy használhassák a hálózatot.

A csatlakozáshoz a lakosok 68 százalékának beleegyezésére volt szükség. Senkit nem kényszerítettek bele az üzletbe, de a löwenstedtiek 94 százaléka beszállt az internetbe.”

Forrás:
Az internetszolgáltató-Götterdämmerung; Index.hu; 2014. június 3.
German villagers build own broadband network; The Local (németországi kiadás); 2014. június 1.
German villagers build own broadband network; Hacker News; 2014.június 3. (vita)
BürgerBreitbandNetz; (az építtető közösség)
Bürger für Breitband; Deutsche Vernetzungsstelle Ländliche Räume (DVS) in der Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung (BLE) (német kormányzati szervezet webhelye)
Municipal broadband; Wikipédia

Globális adatszolgáltatási jelentés a Vodafone-tól

„Közzétette első teljes, a hatósági megfigyelés kiterjedtségére vonatkozó globális jelentését a Vodafone, döbbenetes beismerésekkel. A mobilszolgáltató lépése mindenképp üdvözlendő, a brit cég immár nyilvánosan felvállalta, hogy (kényszerűségből) együttműködik a különböző nemzeti hatóságokkal, bizonyos országokban azoknak gyakorlatilag korlátlan hozzáférést biztosít hálózatához.

A Vodafone adatközlése drámai fordulat lehet az iparban. A Snowden-szivárogtatásokra adott első reakció a tagadás volt, ezt követően az érintett cégek jellemzően azt állították, hogy az adatgyűjtés tudtukon kívül, megkerülésükkel történt. A következő lépcsőfok a beismerés volt általában és ezzel párhuzamosan a cégek elkezdtek lobbizni a szabályozási környezet megváltoztatásáért, egyrészt hogy több információ kerülhessen az ilyen adatszolgáltatási jelentésekbe, másrészt a hatóságoknak is korlátozottabb legyen a hozzáférési joguk. A Vodafone most közzétett jelentése amellett érvel, hogy a közvetlen hozzáférést meg kell szüntetni globálisan, az ilyen átláthatósági adatokat pedig a kormányoknak kellene rendszeresen publikálniuk.

Teljes, közvetlen hozzáférés
A Vodafone 40 ezer szavas jelentése szerint adatközpontjaihoz hat országban a nemzeti hatóságok teljes hozzáféréssel rendelkeznek és lehallgatási engedély nélkül is rögzíthetnek minden hívást, illetve átfolyó adatforgalmat. A cég a hat országot törvényes kötelezettségek miatt nem nevezheti meg, így csak találgathatunk, hogy Magyarország ezek között található-e.

A HWSW forrásai szerint az ilyen közvetlen hozzáférés úgy működik, hogy a szolgáltató adatközpontjában a hatóságok saját berendezéseket helyeznek el, amelyek összeköttetésben vannak a szolgáltatók rendszereivel. A hatósági eszközökhöz való fizikai hozzáférés szigorúan korlátozott, ezek a berendezések általában külön szobában, az adatközpont amúgy is ellenőrzött látogatóitól is elzárva találhatóak, ide kizárólag a hatóságok és a szolgáltató átvilágított, titoktartást vállaló szakemberei léphetnek. A Vodafone állítása szerint a cég azon dolgozói, akik ezt a feladatot végzik, olyan titoktartási kötelezettség alatt vannak, amely lehetetlenné teszi a munkaadói ellenőrzést, így annak ellenére, hogy az etikai kódex ezekre az emberekre is vonatkozik, annak betartását a cég már nem ellenőrizheti.

A hatóságok által ellenőrzött adatok országról országra változnak, van, ahol a „fekete dobozba” csak a hívások metaadatai (ki, kit, mikor, milyen hosszan hívott) érkeznek meg, és van ahol a szolgáltató teljes ki- és bemenő adatforgalma átfolyik a hatóságok rendszerein is. Ez utóbbi a titkosítatlan adatfolyamok teljes körű ellenőrzését lehetővé teszi, de még a titkosított csomagok esetében is tudható, hogy ki és kivel folytat kommunikációt.

A közvetlen hozzáférés azért aggasztó a Vodafone és a megszólaló jogvédők szerint is, mert az állami megfigyelésre semmilyen korlátozást nem tesz lehetővé, nem szükséges bíróság végzés, lehallgatási parancs, így még elméleti lehetőség sincs a védekezésre, az adatbekérés jogosságának megkérdőjelezésére. A Vodafone ezért azt kéri általánosságban a hatóságoktól, hogy a közvetlen hozzáférést megkövetelő törvényeket vonják vissza, adatszolgáltatási kötelezettsége csak ilyen ellenőrzött, jogszerű keretek között legyen a cégnek.

Az olasz maffia a kedvenc célpont
A Guardian által készített összesítés szerint messze a legtöbb információbekérést Olaszországban kapja a Vodafone, az országban a maffiajelenlét indokolhatja az erős rendőrségi megfigyelést és adatigénylést. Populációra vetítve Málta viszi a prímet, a 420 ezres lakosú szigetországban a Vodafone 3773 metaadat-igénylést dolgozott fel.

A szolgáltató Magyarországra vonatkozó jelentése szerint az utolsó, teljes adatokkal rendelkező évben (ez lehet 2013 vagy korábbi is) 75938 darab kommunikációs adatigénylésre vonatkozó kérést teljesített a Vodafone. Ebben a számban nem szerepelnek a nemzetbiztonsági szolgálat által gyűjtött adatok, ezekről még a Vodafone már aggregált statisztikát sem közölhet az 1995. évi CXXV., a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 62. paragrafusa értelmében. A szolgáltató értelmezése szerint a hazai törvények tiltják az adatgyűjtés módjára, típusára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát, így a jelentésben erre vonatkozóan nincs adat…”

Forrás:
Globális adatszolgáltatási jelentés a Vodafone-tól; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2014. június 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája: helyzetfelmérés

„A legfrissebb adatok szerint a Bizottság a tervek szerint halad, hogy a 2015-re kitűzött 101 digitális vonatkozású célból 95-öt megvalósítson. Az uniós polgárok és vállalkozások egyre többször használják az internetet, egyre többször vásárolnak online, valamint egyre jobban bíznak az információs és kommunikációs technológiák terén szerzett készségeikben. Nem mindig (és különösen a vidéki területeken nem) áll rendelkezésükre azonban olyan nagy sebességű széles sávú rendszer, amely kielégítené ezt a megnőtt „digitális étvágyat”. A digitális készséghiány is még mindig nagy problémát jelent (vö. MEMO/14/383).

Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a következőképp nyilatkozott: „A legtöbb európai digitális életet él, és nem győz betelni vele. Megoldottuk az internet-hozzáférés hiányát, de a digitális készséghiány még mindig probléma. Mindenkinek többet kell tennie, különben egy nap azzal a problémával szembesülünk, hogy Európában kialakult egy digitális műveltséggel nem rendelkező, hátrányos helyzetű társadalmi réteg.”
…
A jó hír:

Nőtt a rendszeres internethasználók száma: az internetet hetente legalább egyszer használók aránya 60%-ról 72%-ra emelkedett 2010 óta. A legnagyobb fejlődés Görögországban, Romániában, Írországban, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban mutatkozik. A legjobb eredményekről (ahol több mint 90% használja az internetet) Dánia, Svédország, Hollandia és Luxemburg számolt be. Az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt népesség 87%-a használja rendszeresen az internetet.

Nagy előrelépés a hátrányos helyzetű felhasználóknál: a munkanélküliek, az alacsony végzettségűek és az idősek körében 41%-ról 57%-ra nőtt a rendszeres internethasználat aránya. A jelenlegi tendenciák mellett a 60%-os célt még 2015 előtt elérjük.

Az internetet nem használók száma harmadára csökkent: Az európaiak 20%-a még sohasem használta az internetet (ez az arány 2010 óta a harmadára csökkent). Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, elérhetjük az európai digitális menetrendben megállapított célt, vagyis, hogy 2015-re ez az arány 15%-ra csökkenjen.

Egyre többen vásárolnak online: Az uniós polgárok 47%-a vásárol online, ez 10%-os növekedést jelent, így nagy valószínűséggel elérjük a 2015-re előirányzott 50%-os célt.

Hozzáférés megoldva: Jelenleg minden európai számára biztosított a széles sávú rendszerekhez való hozzáférés, ami többféle típust takarhat (pl. száloptika, kábel, ADSL vagy 3G/4G). Továbbá minden európai számára legalább a műholdas széles sávú internet elérhetővé vált, elfogadható áron.

Gyors széles sávú technológiák: A 4G mobil széles sávú rendszerhez való hozzáférés erőteljesen növekedett: tavaly 26% volt, most 59%. A legalább 30 Mbps szolgáltatására képes vezetékes internethez az EU népessége 62%-ának van hozzáférése, tavaly ez az arány 54% volt, 2010-ben pedig 29%. Belgiumban, Dániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már a háztartások legalább 90%-a részére elérhető a gyors széles sávú internet.

Min kell még javítani?

A kisvállalkozások kiváló lehetőséget szalasztanak el: A 250 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknak csak a 14%-a kereskedik online. E vonatkozásban Unió-szerte egyetlen ország sem közelíti meg a 2015-re kitűzött 33%-os célt.

Veszélyben az európai vidéki térségek: a vidéki háztartásoknak csak a 18%-a rendelkezik széles sávú internettel.

Az e-kormányzati szolgáltatások stagnálást mutattak 2013-ban A népességnek csak a 42%-a vette igénybe őket. Az ilyen mértékű fejlődés nem lesz elég ahhoz, hogy a tagállamok 2015-re elérjék a kitűzött 50%-os értéket.”

…
A Bizottság ma közzé tette az e-kormányzatról készült tizenegyedik teljesítményfelmérést is. A jelentésből kiderül, hogy a polgárok még mindig sokkal jobban elégedettek a privát online szolgáltatásokkal (pl. e-bankolás) mint az online közszolgáltatásokkal (pl. foglalkoztatással kapcsolatos információk). Több e-kormányzati szolgáltatás érhető el, ám igénybe vételük nem mindig egyszerű, gyors vagy átlátható. Ezek az akadályok korlátozzák a polgárokat abban, hogy gyakrabban vegyék igénybe az e-kormányzati szolgáltatásokat.

Háttér-információk
Az Európai Bizottság olyan szabályozási és üzleti klímát kíván teremteni, amely ösztönzi a versenyt és a befektetéseket az európai digitális technológiai piacon.

Az Európai Bizottság tavaly – a ma közzétett adatok által is igazolt – problémák kezelését elősegítő konkrét intézkedéseket javasolt az egységes távközlési piac létrehozására.

A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten, a 13 fő teljesítménymutatóhoz mérve értékeli az e cél teljesítéséhez vezető úton elért részeredményeket. A jelentés 2013-as adatokon alapul.

A Bizottság eddig 72 intézkedést hajtott végre a digitális menetrend keretében meghatározott 101 intézkedésből. További 23 intézkedés végrehajtása a tervek szerint halad. 6 intézkedés esetében vagy késedelem mutatkozik, vagy felmerült annak a veszélye, hogy késve kerül rájuk sor.

Hasznos linkek
A digitális menetrend eredménytáblája
Az eredménytábla tagállamok szerint: széles sávú internet, internethasználat, e-kormányzat, szabályozási és kutatási trendek [Magyarország eredményei itt] MEMO/14/383 Munkahely-teremtéshez vagy munkahely-megszűnéshez vezet a digitális technológia? Rendelkeznek-e az európaiak az elhelyezkedéshez és a munkahely megtartásához szükséges digitális készségekkel?
Európai digitális menetrend
Scoreboard infographic…

Forrás:
A digitális menetrend 2014. évi eredménytáblája: helyzetfelmérés; Európai Bizottság; 2014. május 28.

A halál völgyében csak az állam segíthet – interjú Korányi Lászlóval

„Korányi László szerint látszódik, ha egy uniós pályázaton nem a legjobb nyer. A sokak által várt, majd sokak által kritizált Gazella-pályázat a szívügye, elárulta, mivel győzte meg a gazdasági tárcát és hogy miért kell várni a befektetésekre. Azt is elmondja, miért fontos, hogy az állam segítse át a „halál völgyén” a kezdő innovatív cégeket. Interjú a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökhelyettesével.

A Gazella-pályázat lényege, hogy üzleti inkubátorokon keresztül befektetésre érett szakaszba juttatnak ígéretes projekteket. A pályázat elindításán 2008 óta dolgozott, mondhatni a szívügye ez az egész.
Nyugodtan mondhatjuk. Az alapkoncepció azóta is megmaradt: magántulajdonban lévő inkubátoroknak az állam átadja a kiválasztás jogát, és tőkét juttat a startupoknak. Amennyiben az inkubátorok is be akarnak fektetni a kiválasztott startupokba, az állam azt többszörösen kipótolja. A lényeg, hogy ne az állam döntse el, hogy mely startupokba érdemes befektetni, ezt bízzuk a piaci logikára.

Az üzleti logika a kiválasztásnál lehet, hogy érvényesül, utána viszont nem biztos. Bojár Gábor is erről beszélt a Forbesnak adott interjújában.
Gáborral ez egy régi vitánk, de jóban vagyunk! (Nevet.) Az innovációnak van egy olyan szakasza, amit a szakma egyszerűen csak a „halál völgyének” nevez (jellemzően az első két évre szokták ezt mondani – a szerk.), ezt a piaci logika önmagában nem tudja kezelni. Ugyanakkor nagy társadalmi károkat okoz, tehát itt egy piaci hiányossággal van dolgunk.

Épp a halál völgye a szűrő, aki itt elesik, az miért tudna később lábra állni?
Nem ez a szűrő. Egy jól működő magánbefektető is meghúzza a határt, aminél nagyobb kockázatot nem vállal (speciális esetek persze előfordulnak). Igenis vannak olyan cégek vagy találmányok, melyek állami segítséggel hidalták át a halál völgyét! Ellenpéldának szokták felhozni az USA-t, mondván, ott az állam magára hagyja a piacot. Ez azonban nem igaz, a Szilícium-völgy történetében is nagyon fontos szerepet játszottak az állami megrendelések, a „türelmes” állam vállalta át azokat a kockázatokat, amit a piac nem (a témában ajánlom Steve Blank, a Stanford professzorának egyik előadását: Secret History of Silicon Valley). Persze önmagában ez nem lett volna elég, az amerikai pionír attitűdre is szükség volt. De ahol az innováció sikeres, ott mindig van állami szerepvállalás, ez még Európában is jól látszik. Nem véletlen, hogy a K+F ráfordítás ott a legmagasabb, ahol a védelmi kiadásokra az állam nagy hangsúlyt fektet (Nagy-Britannia, Svédország, még a Nokia is ebbe a kategóriába tartozik).

Visszatérve a Gazellára, ami egy izraeli program átvétele, készült annak adaptálásáról magyar előtanulmány? Sok mindenben változott az eredeti, 2008-ban felvetett elképzelés.
Igen, számos ponton adaptálnunk kellett az eredeti programot a magyar sajátosságokhoz. Előtanulmány készült itthon is, ebben én nem voltam benne. Számos ponton támaszkodott egy korábbi finn dolgozatra, a programot ugyanis átvette Finnország is (Vigo Accelerator néven), ahol szintén készült egy részletes felmérés egy ilyen jellegű pályázatról. A finn tapasztalatok nagyon kedvezőek amúgy.

Melyek voltak a legfontosabb megállapítások a program adoptálásával kapcsolatban?
Számos ponton hasonló volt a finn eredményhez. 2010-ben, a kormányváltás után a Matolcsy György vezette szaktárca „NGM Műhely” néven indított sorozatot, ahol a legjobb nemzetközi gyakorlatokat vettük számba. Ide írtam egy tanulmányt a tapasztalataimról.

Így karolta fel a kormányzat a pályázatot? Lehet tudni, hogy végül miért kapott zöldjelzést az NGM-től?
Ez igazából Cséfalvay Zoltán államtitkáron múlott (a nemzetgazdasági tárcánál ő foglalkozik a startupokkal – a szerk.). Volt kint Izraelben egyszer egy delegációval, a programot pedig én állítottam össze, rengeteget beszélgettünk, többek között erről is.

Ez volt a fordulópont?
Igen. A munkát jóformán azonnal el is kezdtük. Addig számtalanszor próbálkoztam, hoztam ide én is izraeli delegációt, tartottam szemináriumot, 2009-ben már sajtótájékoztatót is akartunk szervezni a rajtról, de valami miatt mindig meghiúsult a program, vagy másra kellett a pénz, vagy megfúrta egy ellenérdekelt szereplő. Nem az említett tanulmányon múlt, hanem azon, hogy az államtitkár úr általában is nagyon nyitott szemmel nézte a kinti gyakorlatokat, azonnal felismerte, mi az, ami ebben a programban Magyarország számára értékes lehet, és a kezdeményezés mellé állt. Amint hazajöttem, 2012 nyárutóján, egyből elindult a munka. Így sem volt egyszerű, több tárcával és az NFÜ-vel is rengeteget kellett egyeztetni.

Mivel tudta meggyőzni az államtitkárt? Miért van nekünk szükségünk Gazella-pályázatra?
A szakpolitikai eszköztár nagyon széles. Az egyik megközelítés, hogy támogassuk a kkv-kat, adjunk adókedvezményt. Ahol azonban nagy a szórás, a támogatás spektruma széles, ott a technológiai transzfer nem hatékony, más szempontból persze hasznosak lehetnek ezek az eszközök. A high-tech iparágakat, az innovációt és a K+F-et célzott programokkal lehet csak támogatni, legalább is azokban az országokban, ahol ez jól működik, ezt látjuk.

A pályázatot sok kritika érte a kiírás óta. A legtöbben azt mondják, az inkubációs folyamatban az újabb állami pénzek lehívása túl bonyolult és bürokratikus.
A túlzott bürokrácia egy jól kitalált program halála is lehet akár. Ezzel számoltunk is. Az inkubátorok akkreditációja egy hónap alatt lezajlott, nemzetközi zsűrivel 20 pályázati anyagot néztünk át, minden csapatot személyesen meghallgattunk. Itt mindenki éjjel-nappal dolgozott. Még az államigazgatáson belül is meg lehet ezt csinálni: csupán egy hónap telt el a beadás és az eredményhirdetés között!

A bürokráciát megpróbáltuk a pályázatnál kiküszöbölni, ezzel amúgy még nem vagyok elégedett, de azt gondolom, hogy kezelhető mennyiségű a teher, amennyiben a bürokrácia is végzi a dolgát. A III. alprogramban – ami a startupok támogatására van kiírva – minimális anyaggal kell például pályázni, formai és összeférhetetlenségi kontrollt jelent csupán. Mindezt úgy vittük végig, hogy folyamatosan, már a pályázat kiírása előtt is egyeztettünk és konzultáltunk az érintettekkel, az észlelt hibákat pedig igyekeztünk akár menet közben is kijavítani.

Mi volt a legfontosabb szempont a kiválasztásnál?
A tapasztalat. A menedzsmentnél, a befektetési boardokban és a tulajdonosok között is azt vizsgáltuk, ki milyen tapasztalattal rendelkezik, csinált-e már hasonlót, milyen korai fázisú befektetésekben van tapasztalata, ismeri-e a nemzetközi gyakorlatokat, vannak-e külföldi kapcsolatai? A pályázóknak prezentálni kellett saját működési modelljüket is, vizsgáltuk ezek fenntarthatóságát is (az akkreditációt 8+2 évre kapják meg a kiválasztott inkubátorok).

Bojár Gábor neve nyilván jól csengett, ő utólag kiszállt a pályázatnyertes inkubátorból. Elég lett volna bárkinek leraknia az asztalra egy „startup allstar” csapatot és már meg is van az akkreditáció?
A nyerteseknek minden lényeges változást be kell jelenteniük, éves jelentést kell készíteniük, és az akkreditáció visszavonható. Egy ilyen taktika nem lenne célravezető.

Mi lesz az Aquincum Inkubátorral így?
Bojár helyét Garai Gábor vette át, megnyugtató cserének gondoljuk, Garainak nagyon erős az amerikai háttere és már magyar startupot is segített a világsikerhez.

Mennyire szoros a kapcsolat a négy nyertes inkubátorral?
Az éves jelentésen kötelezettségen túl, rendszeresen, akár havonta többször is beszélünk.

Hány céget sikerült az inkubátoroknak eddig felhajtaniuk?
Nagyságrendileg közel 300 céget vagy alapítót hallgattak meg négy hónap alatt. Ez pozitív. Ebből inkubátoronként nagyjából 3-5 befektetési döntés született – egyelőre az állami oldalra vár mindenki.

Hogyhogy?
Sok átalakulás történt menet közben.

Az EU-s kifizetések átszabása miatt?
Az Innovációs Alap korábban a Miniszterelnökséghez tartozott, majd a fejlesztési tárcához, idén januárban viszont átkerült az NGM-hez. Minden egyes ilyen váltást el kell fogadtatni, kinevezésekkel jár, új SZMSZ-eket kell írni. Ez sok időt vesz el. Október óta három nagyobb szabású átalakítás is volt, ami érintette a pályázatot, ezek egyenként akár egyhónapos várakozást is indukálhatnak. Bízunk benne, hogy ezek után már stabilabb lesz a háttér, és a döntéshozatali intervallumok is elfogadhatóbbak lesznek. Én optimista ember vagyok: ezek olyan hátrányok, melyek az állam működésével együtt járnak, de nem kikerülhetetlenek. (Az interjú óta a miniszter aláírása is rákerült az inkubátorokat jóváhagyó dokumentumra.)

Ha sokat is kell várni, az inkubátorokban „érlelődő” cégek akár 100 milliós állami befektetéshez is hozzájuthatnak, a teljes pályázati keret több mint 2 milliárd forint. Ez nem a ló másik oldala? Ez jóval több, mint amennyiből a halál völgye elkerülhető.
Elnézve a külföldi és a magyar pályázati gyakorlatot a lényeg inkább az, hogy a pályázati pénzekért igenis legyen kemény verseny és az nyerjen, aki a versenyben jobbnak bizonyul. Még a strukturális alapokból kiírt pályázatoknál is érződik a különbség, hogy mikor zajlik így a döntési folyamat. Látjuk, hogy a hosszú távú eredményességben mit jelent, ha nincs igazi verseny.

Nem az állami pénz az, ami önmagában ellustít és felelőtlen pazarlásra ösztönöz, hanem a rosszul elköltött állami pénz. A „megélhetési pályázó” kezd itthon is egyre ismertebb fogalom lenni. Ez abszolút káros. Ott, ahol a kiválasztás alapja a verseny, ott ez az eredményekben meg is fog látszódni. Az sem jó egyébként, ha a vállalkozó vagy a kockázati tőkés költi el rosszul a pénzét, nem szerencsés, ha a startupok a kockázati tőkések igényei felé kezdenek el tolódni (az nem feltétlenül egyezik a piacéval). A szakpolitikának óriási a felelőssége abban, hogy a kereteket jól határozza meg.

Ebben hogy állunk, teret kapnak a szakpolitikai elképzelések?
Azt gondolom, hogy a Gazella-pályázat ebbe az irányba egy fontos lépés. Természetesen lehet rajta javítani, és akarunk is. A Gazella 2.0-nál már túlvagyunk az érintettek szakmai vitáján. Kontrollra mindenképp szükség van, de ez egy sokszereplős történet, ahol kompromisszumokra szorulunk néha. Szakpolitikai szinten a szándék és a tudás is megvan ahhoz, hogy jobb minőségű pályázataink legyenek.

Az első Gazellából kimaradt, helyenként kritikus pályázók előtt ismét itt a lehetőség. Mit lehet tudni a Gazella 2.0-ról?
5,6 milliárdos keret áll rendelkezésre, egy része 2014-re, egy része 2015-re. Az első körben nyertesek is pályázhatnak, vagyis ők újabb startupokba vonhatnak majd be tőkét. A pályázatnak ugyanakkor az is a célja, hogy 4-5 újabb inkubátor is el tudjon még indulni.

A korábbi vesztesekkel is egyeztettek?
Természetesen, mindenkit meghallgattunk. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki észrevételét be is építjük a pályázatba. A pályázók természetesen sok mindent szeretnének, a mi szempontrendszerünk valamivel komplexebb. A jobb feltételeket majd visszamenőlegesen is szeretnénk érvényesíteni.”

Forrás:
A halál völgyében csak az állam segíthet – interjú Korányi Lászlóval; Zsiborás Gergő; forbes.hu; 2014. június 4.

Már tesztelhető a Garantiqa új informatikai fejlesztése

„Már tesztelhető a Garantiqa új, eKérelem elnevezésű informatikai fejlesztése, miután a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (GHG) bemutatta új rendszerét banki partnereinek.

A GHG közleménye szerint a Magyar Bankszövetség budapesti rendezvényén megtartott prezentáción a Garantiqa új, eKérelem elnevezésű rendszerével ismerkedtek meg a hitelintézetek. Az informatikai újításnak köszönhetően a bankok elektronikus úton is kérhetik a GHG kezességvállalását, így a hozzájuk forduló kis- és közepes vállalkozások is gyorsabban juthatnak hitelekhez.

A Garantiqa közleménye szerint az eKérelem illeszkedik azoknak az üzleti, jogi és technológiai intézkedéseknek a sorába, amelyekkel a Garantiqa szolgáltatásainak minél gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb elérhetőségét kívánja biztosítani. A mostantól a hitelintézetek által is tesztelhető rendszer használatát várhatóan július elsején „élesíti” a garanciaintézmény.

A GHG tavaly 280,6 milliárd forint új készfizető kezességet vállalt, ezzel 350,7 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő a magyar gazdaságba. A társaság részvényeinek 30,7 százaléka a kormány, 46,84 százaléka az MFB Magyar Fejlesztési Bank, a többi 22,46 százalék pedig 20 magyarországi pénzintézet tulajdonában van. A kormány tulajdonosi jogait is az MFB gyakorolja”

Forrás:
Már tesztelhető a Garantiqa új informatikai fejlesztése; Napi Gazdaság; 2014. június 6.

Alig van információ a hazai cégekről a weben

„Míg Nyugat-Európában az ipari beszállítók csaknem 75 százaléka elérhetővé tesz részletes információkat a weboldalán a keresett termékről, addig Magyarországon ez az arány csak 29 százalék. A magyar ipari cégek még mindig elsősorban abból indulnak ki, hogy vevőik nem használják az internetet, ami már rég nem igaz – állapította meg a Tablazat.hu online beszerzői portál.

A hazai cégek közötti online kereskedelem öt évvel van lemaradva a nyugati országokhoz képest a szakportál pénteki közleménye szerint.

A Tablazat.hu magyar és külföldi forgalmazók weboldalán megjelenő ipari termékeket és az ezekről elérhető információkat vizsgálta, hogy kiderítse, milyen különbségek vannak a nyugat-európai és a hazai beszerzők által elérhető online információk között. A vizsgált termékek között olyan kereskedelmi cikkek szerepeltek, mint a targonca, a szivattyú vagy a minőségtanúsítási rendszer.

A hazai vállalatok weboldalain többnyire éppen a beszerzők számára legfontosabb információk, a termékleírások nem teljesek vagy hiányoznak – közölte a beszerzői portál.

A világhálón 2009-ben még nagyon kevés ipari tartalom volt elérhető. A nyugat-európai országokban körülbelül ekkor jöttek rá, hogy vásárlás előtt a beszerzők is egyre inkább a webet veszik igénybe adatgyűjtésre, így termékeik részletes adatait elkezdték feltölteni honlapjaikra.

Magyarországon ekkor az ipari cégek többségének még nem volt weblapja. Amelyeknek volt, azok is inkább online névjegykártyaként, a cég nevének és elérhetőségeinek megjelenítésére használták. Mára a helyzet változott ugyan, de a beszerzőket leginkább érdeklő információk még mindig alacsony arányban érhetők el a neten – idézi a közlemény Kócsi Norbertet, a Tablazat.hu beszerzői szakértőjét.”

Forrás:
Alig van információ a hazai cégekről a weben; Híradó.hu/MTI; 2014. június 6.

Szakirodalom

A regionális politika helyzete és perspektívái

„A regionális politika több másik területtel fejlődik kölcsönhatásban, ennek fényében a jelen írásnak is egy multidimenzionális elemzés a célja, mely megfeleltethető a politika jelenlegi helyzetével, valamint közép- és hosszútávú perspektíváival. Ennek megfelelően a regionális politika rövid áttekintését a regionális politika jelenidejű eredményességének, illetve annak problémáinak bemutatása követi. A középtávú elemzés azt vizsgálja, hogy az új költségvetési időszak, a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret (multiannual financial framework, MFF), hogyan kíván válaszolni a regionális politika terén felmerülő kérdésekre. Végül egy hosszútávú kitekintés keretében arra teszek kísérletet, hogy bemutassam egy potenciális bővítés következményeit a regionális politika alakulására.”

Forrás:
A regionális politika helyzete és perspektívái; Orbán Endre; Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont; MTA Law Working Papers, 2014/30; 2014. május 22. (pdf)

Sarkalatos Átalakulások – A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

„A 2011. évi reform kritikai észrevételeit követő korrekciók után úgy tűnik, hogy nem alakult ki koherens kritikája az új rendszernek. Éppen ezért helyesebbnek tartom egyrészt annak megvizsgálását, hogy a reformból adódóan milyen konkrét kihívásokkal kell szembenéznie a Kúriának, másrészt szükséges áttekinteni az ítélkezés szakmai irányításának tartalmi kérdéseit is. A konkrét kihívások közé tartozik önkormányzati normakontroll, a joggyakorlat-elemzés rendszerének kiépítése, valamint az elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések közzétételében rejlő lehetőségek kiaknázása. Az ítélkezés szakmai irányítása körében a legfontosabb kérdés az, hogy a tájékozódás négy sarokpontja (Kúria, Alkotmánybíróság, Európai Unió Bírósága, Emberi Jogok Európai Bírósága) milyen viszonyban áll egymással, és miként lehet a két külföldi fórum gyakorlatát a hazai bírósági gyakorlatban is megjeleníteni. Két évvel a bírósági szervezetet érintő „sarkalatos átalakulások” után mindenképpen szükség van változtatásokra. E változtatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, hogy az új szervezeti kereteket minél hatékonyabban lehessen tartalommal megtölteni. A tartalom pedig jelen esetben csak az európai színvonalú, alapjogi szemléletű igazságszolgáltatás lehet.”

Forrás:
Sarkalatos Átalakulások – A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014; Darák Péter; Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont; MTA Law Working Papers, 2014/39; 2014. június 8. (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

Kivonat, a közigazgatásra, digitális kormányzatra, fejlesztéspolitikára, területfejlesztésre, infokommunikációs iparokra, közadatokra vonatkozó részek alapján.

„…II. FEJEZET
A kormányzati koordináció
1. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre
4. § A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. kormányzati tevékenység összehangolásáért,
2. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,
3. közigazgatás-fejlesztésért,
4. közigazgatás-szervezésért,
5. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,
6. európai uniós források felhasználásáért,
7. agrár-vidékfejlesztésért,
8. kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért,
9. közbeszerzésekért,
10. építésügyért,
11. kulturális örökség védelméért,
12. településfejlesztésért és településrendezésért,
13. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,
14. társadalompolitika összehangolásáért,
15. tudománypolitika koordinációjáért,
16. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért
felelős tagja.

2. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányzati tevékenység összehangolásáért való feladat- és hatásköre
5. § A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében
a) felel a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításáért,
b) felel a kormányzati munka tervezéséért,
c) felel a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartásáért,
d) felel az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért,
e) felel a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért,
f) koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást.

6. § (1) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányítása tekintetében
a) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagjának vagy a Kormánynak az intézkedését,
b) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától,
c) közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt kérhet,
d) összehangolja és biztosítja a Kormány informatikával és e-közigazgatással kapcsolatos politikájának egységes megvalósítását.

(2) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében a kormányzati munka tervezése tekintetében
a) kijelöli a Kormány képviseletéért felelős minisztert az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenységében, az Európai Unió Tanácsában és az Európa Tanácsban,
b) javaslatot tesz a Kormány munkatervére és törvényalkotási programjára, gondoskodik azok végrehajtásáról,
c) az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot, illetve előterjesztést tesz a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati projekt indítását,
d) koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljes körűen biztosíthatóak-e,
e) szervezi, vezeti és lebonyolítja az államtitkári értekezleteket, gondoskodik az államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről,
f) javaslatot tesz a kormányülések napirendjére, az igazságügyért felelős miniszter bevonásával alkotmányossági, jogi, valamint társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokra is kiterjedő szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről, írásba foglalja és aláírásra felterjeszti a Kormány döntéseit, elkészíti a Kormány üléseinek összefoglalóját, valamint lefolytatja a Kormány által elrendelt utóegyeztetéseket, amely során gondoskodik a Kormány döntésének érvényesítéséről,
g) koordinálja az Országgyűlés és annak bizottsága döntéseiből, az Alkotmánybíróság döntéseiből, az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek vizsgálataival kapcsolatban adódó kormányzati feladatok végrehajtását,
h) képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezletein,
i) egységes szempontrendszert dolgoz ki és érvényesít a Kormány tagja feladat- és hatásköréről, a központi hivatalokról szóló kormányrendelet tervezetei, a minisztériumok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai tekintetében…
j) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, ennek keretében tájékoztatást, illetve előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától, ütemtervet állíthat össze és az érintettek közvetlen bevonásával egyeztetést tarthat,
k) ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet…
…
(4) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége keretében az egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felel
a) a kormányzati kommunikáció kialakításáért,
b) a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, a tartalom kialakításáért.
…
7. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítására a minisztert jelöli ki.
(2) A miniszter a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében irányítja a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, ennek keretében ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat.

3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szakpolitikai feladat- és hatásköre
8. § A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében
a) előkészíti és végrehajtja a közigazgatási minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit és a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait,
b) ellátja az állami vezetők jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveleteket.

9. § (1) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében
a) összehangolja a közigazgatás-politika, a közigazgatás-fejlesztés és a közigazgatás-korszerűsítés kormányzati feladatait és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti azok követelményeit,
b) módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazásával összefüggő tevékenységét,
c) kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a minisztériumok hatáselemzési feladatainak és a jogi szabályozásból származó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység végrehajtását.
(2) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében ellátja a területi közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos különös feladatokat, ennek keretében a területi államigazgatás fejlesztése tekintetében
a) gondoskodik az erre vonatkozó kormányzati politika kialakításáról, érvényesítéséről és végrehajtásáról, valamint kidolgozza a területi közigazgatási szervek ügyfélszolgálati mintaszabályzatát,
b) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,
c) véleményezési jogot gyakorol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációja tagjainak kijelölése során,
d) koordinálja a regionális fejlesztési, transznacionális és határ menti operatív programok tervezését és megvalósítását.
…
12. § A miniszter európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében
a) előkészíti az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó kormányzati döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplők közötti koordinációt,
b) összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós forrásból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez,
c) az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési folyamatokat, összehangolja az európai uniós források felhasználását, nyomon követi az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja,
d) javaslatot tesz az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére,
e) – a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszterrel együttműködve – közreműködik a külföldi működő tőkebevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában,
f) ellátja az európai uniós források felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,
g) biztosítja a fejlesztéspolitikai programoknak az átfogó kormányzati stratégiákkal való összhangját, amely tekintetben javaslatot nyújt be a Kormány részére,
h) tárgyalásokat folytat – a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagjával együttműködve – az Európai Unió intézményeivel az európai uniós források felhasználásával, valamint az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben,
i) biztosítja az európai uniós fejlesztési programok összehangolt végrehajtását és a programokból nyújtott támogatások igénylésével és felhasználásával kapcsolatos eljárásrend egységes alkalmazását,
j) gondoskodik a hazai források és az európai uniós források tekintetében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáról.
…
18. §A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,
…
e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra
vonatkozó jogszabályokat.
…
III. Fejezet
A szakpolitikai feladatot ellátó miniszterek feladat- és hatásköre
…
5. A belügyminiszter feladat- és hatásköre
21. §A belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
…
2. anyakönyvi ügyekért,
…
5. e-közigazgatásért,
…
8. helyi önkormányzatokért,
…
13. közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
14. köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
…
16. közszolgálati életpálya kidolgozásáért,
…
20. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,
…
23. szabálysértési szabályozásért,
24. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,
…
28. településüzemeltetésért,
…
felelős tagja.
22. § …(2) A Kormány központi anyakönyvi szervként a minisztert jelöli ki. A miniszter ellátja a központi anyakönyvi szerv vezetőjének jogszabályban meghatározott feladatait.
…
26. § (1) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében
a) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási kormányzati politikát,
b) gondoskodik az e-közigazgatás általános elveinek megfelelően a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez szükséges szakmai irányok meghatározásáról,
c) megköti a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket,
d) felügyeli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, valamint az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, a Zártcélú Rendészeti Hálózat, a Köznet, a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer működését, valamint e hálózatok infrastrukturális alapját biztosító szervezetek tevékenységét,
e) közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában,
f) – az informatikáért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzéséről,
g) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat.
(3) A miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybe vevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.
…
28. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében előkészíti a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörére, tulajdonára, vagyonára, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállására és feladat- és hatáskörére, valamint a helyi önkormányzatok adósságrendezésére vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében
a) összehangolja a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait, a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges feltételek vizsgálatát,
b) működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert,
c) közreműködik a központi költségvetésnek a helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében meghatározott támogatások körének, finanszírozásának és elszámolási rendjének kialakításában, az ezt elősegítő információs rendszer működtetésében és az ilyen költségvetési támogatások nyújtásában,
d) közreműködik a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati költségvetési szervek számviteli és az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének működtetésében,
e) közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában,
…
32. § 1) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a köziratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében
a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél,
b) a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait,
c) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól,
d) az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, valamint kidolgozza az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez kapcsolódó koncepciókat.
…
34. § A miniszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért való felelőssége keretében
a) előkészíti a közszolgálati tisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos szakmai koncepciót,
b) kidolgozza a személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat,
c) gondoskodik a kormánytisztviselők és vezetők teljesítményértékeléséről, továbbképzéséről és a vezetői utánpótlásképzésről.
…
41. § A miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi adatok és a lakcím nyilvántartására, a személyazonosító igazolványra, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokra vonatkozó jogszabályokat.
…
43. § A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.
…
7. A földművelésügyi miniszter feladat- és hatásköre
65. § A földművelésügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
…
7. ingatlan-nyilvántartásért,
…
10. térképészetért,
…
felelős tagja.
…
72. § (1) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti az ingatlan-nyilvántartás vezetésére, rendszerére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról.
…
75. § (1) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében előkészíti
a) a földmérésre, a térképészetre és a távérzékelésre, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,
b) a földtulajdoni előírások érvényesülésére,
c) a földügyi informatikai rendszerre vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében
a) gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti és a távérzékelési feladatokról, a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi informatikai rendszert,
…
9. Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre
…
81. § …
(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti
a) a jogalkotásra, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre,
b) a gyülekezési jogra, a személyes adatok védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára, az elektronikus információszabadságra, az egyenlő bánásmódra, a sajtóra, a kérelmezési és panaszjogra, a sztrájkjogra,
…
d) – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel együttműködve – a közszolgálati tisztviselők jogállására és juttatásaira és a kormányzati szervezetrendszerre, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörére, a központi államigazgatási szervekre,
…
g) a cégnyilvánosságra, a bírósági cégeljárásra, a csődeljárásra, az egyéni vállalkozásra és az egyéni cégre, a koncesszióra, a kisajátításra,
h) a bírósági szervezetre, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállására, szolgálati jogviszonyára, a bírósági igazgatásra és ügyvitelre, a választottbíráskodásra, a bírósági végrehajtásra és a bírósági végrehajtói szervezetre, a közjegyzőkre, az ügyvédekre, a jogtanácsosokra, az igazságügyi szakértőkre és a jogi szakvizsgára,
i) – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel együttműködve – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaira,
…
k) a nemzeti hírügynökségre,
…
vonatkozó jogszabályokat.

(3) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében
a) felel a jogalkotás minőségének fejlesztéséért, e tekintetben
aa) meghatározza és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti a jogszabályszerkesztés követelményeit,
ab) folyamatosan felülvizsgálja a jogrendszert,
ac) összehangolja a tartalmi és technikai deregulációt,
ad) megszervezi és lebonyolítja a minisztériumokban jogi és kodifikációs feladatokat végző személyek képzését,
b) gondoskodik a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséről, illetve közzétételéről, valamint azok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegének tartalmilag hiteles, a jogalkotásról szóló törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő, nyomdakész formában történő megjelentetésről, a Magyar Közlöny szerkesztéséről, és kijelöli a Magyar Közlöny szerkesztőbizottságának tagjait és felelős szerkesztőjét,
c) vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok és más jogi aktusok nyilvántartását és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. útján gondoskodik a jogalkotásról szóló törvény szerinti elektronikus jogszabálygyűjtemény közzétételéről.
…
7) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat, e tekintetben
…
b) felel a cégadatok nyilvánosságáért, a céginformáció szolgáltatásért, a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő közzétételéért, az ezeket érintő informatikai rendszer működtetéséért és az elektronikus cégeljárást érintő informatikai rendszer működtetéséért,
…
h) fejleszti és felügyeli az igazságügyi informatikai rendszerek működését és kialakítja az igazságügyi statisztika rendszerét.
…
10. A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatásköre
…
(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében
…
i) az európai területi együttműködési csoportosulás tekintetében
ia) előkészíti az erre vonatkozó jogszabályokat,
ib) gondoskodik a közigazgatási szervek határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó fórum, vegyes bizottság, munkacsoport üléseinek szakmai, titkársági feladatai ellátásáról,
ic) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,
id) elősegíti a területi közigazgatási szervek részvételét a nemzetközi fejlesztési együttműködésben.
…
11. A nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatásköre
90. § A nemzetgazdasági miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
…
18. területfejlesztés stratégiai tervezéséért,
…
felelős tagja.
…
106. § (1) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében előkészíti a kedvezményezett térségek besorolására, a területfejlesztési koncepciókra és programokra, a tervrendszer szabályozására, a vállalkozási övezetekre vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében
a) irányítja a területfejlesztési koncepciók és programok rendszerének kialakítását, működését,
b) segíti a terület- és regionális fejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet,
c) elemzi a térségi fejlesztési folyamatokat.
…
12. A nemzeti fejlesztési miniszter feladat- és hatásköre
109. § A nemzeti fejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
1. audiovizuális politikáért,
2. állami infrastruktúra-beruházásokért,
3. állami vagyon felügyeletéért,
4. állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,
…
6. elektronikus hírközlésért,
…
8. fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért,
…
11. informatikáért,
12. közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
…
14. nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért,
15. postaügyért,
16. területfejlesztésért,
…
felelős tagja.
…
110. § A miniszter az audiovizuális politikáért való felelőssége keretében előkészíti az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabályokat.
111. § A miniszter az állami infrastruktúra-beruházásokért való felelőssége keretében összehangolja az olyan állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, amelyeket a Kormány más miniszter vagy a Kormány által kinevezett más személy hatáskörébe nem utal.
…
114. § A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelőssége keretében előkészíti az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokat.
…
118. § A miniszter az informatikáért való felelőssége keretében
a) irányítja az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési és szolgáltatási politika végrehajtását,
b) az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amely felett tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelési jogot gyakorol
ba) felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének üzemeltetését és fejlesztését,
bb) egyetértési jogot gyakorol azok infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személye és infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásai tekintetében,
c) megszervezi a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozását.
…
121. § A miniszter a postaügyért való felelőssége keretében előkészíti a postai tevékenységre és a postai szolgáltatások ellátására vonatkozó jogszabályokat.
122. § (1) A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége keretében – a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti a területfejlesztésre, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat
(2) A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége keretében
a) működteti a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletét,
b) közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési beszámoló előkészítésében,
c) kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, továbbá javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára,
d) előkészíti, kidolgozza és ellátja a területfejlesztés intézményrendszerének korszerűsítésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
e) kialakítja és működteti a terület- és regionális fejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs és adatszolgáltatási rendszert,
f) ellátja a közvetlen közösségi források tekintetében a 12. §-ban meghatározott feladatokat…”

Forrás:
A Kormány 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről; Magyar Közlöny; 2014. évi 79. szám, 2014. június 6.; 10330-10367. oldalak (pdf)

A Kormány határozata a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő, 2014 és 2020 közötti egyes ágazati és területi operatív programok elfogadásáról

„A Kormány megtárgyalta a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő, 2014 és 2020 közötti egyes ágazati és területi operatív programok tervezetét, tudomásul vette az annak tartalmáról az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeit, és a 2014 és 2020 közötti, európai uniós társfinanszírozási fejlesztési programok végrehajtásának minél gyorsabb megkezdését szem előtt tartva

1. jóváhagyja az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) tervezetét és felhatalmazza a programok tervezéséért felelős minisztereket, hogy a szükséges módosítások átvezetését követően a nemzetgazdasági miniszter iránymutatásai alapján nyújtsák be azokat az Európai Bizottság számára;
Felelős: az operatív programok tervezéséért felelős miniszterek nemzetgazdasági miniszter
határidő: azonnal

2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az operatív programok hivatalos benyújtásához szükséges ex-ante értékelések, stratégiai környezeti hatásvizsgálatok és teljesítménykeret-módszertan végleges változatait bocsássa az 1. pontban megjelölt felelősök rendelkezésére;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
határidő: azonnal
…
4. felhívja az operatív programok tervezéséért felelős minisztereket, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával kezdjék meg a formális tárgyalásokat a programok tervezetéről az Európai Bizottsággal;
Felelős: az operatív programok tervezéséért felelős miniszterek
nemzetgazdasági miniszter
határidő: az operatív programok 1. pont szerinti benyújtását követően azonnal

5. felhívja a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) tervezéséért felelős minisztereket, hogy a társadalmasítás lezárását és a programok végleges változatának elkészítését követően a dokumentumokat a nemzetgazdasági miniszter útján nyújtsák be a Kormány elé;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
a KÖFOP és az RSZTOP tervezéséért felelős miniszterek
határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1334/2014. (VI. 6.) Korm. határozata a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő, 2014 és 2020 közötti egyes ágazati és területi operatív programok elfogadásáról és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 79. szám, 2014. június 6.; 10370. oldal (pdf)

23. szám, 2014. június 10.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek