Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Új Horizont 2020-as felhívások jelentek meg
Tárgyszavak: digitális bölcsészet, Európa, Horizont 2020, közigazgatás-tudományi kutatás, kulturális emlékezet, múzeumügy
Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalkozásokban, 2014
Tárgyszavak: infokommunikációs eszközhasználat, internethasználat, Magyarország, statisztika, számítógép-használat
Az elektronikus adóbevallás és adófizetés bevezetésével a középvállalkozások számára világszerte könnyebbé vált az adófizetés
Tárgyszavak: adóreform, adóügyek, digitális kormányzati szolgáltatások, elektronikus adóbevallás, felmérés, statisztika, vállalati adók, Világbank

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új Horizont 2020-as felhívások jelentek meg

„Az Európai Bizottság közzétette a Horizont 2020 program keretében az Understandig Europe – Promoting the European Public and Cultural Space (Európa megértése – az európai kulturális és közös terek népszerűsítése). A kutatási és innovációs keretprogram 2016-2017-es évi felhívásai a H2020 Participant Portalon érhetők el. A felhívások között számos, a kulturális szektort is érintő pályázati lehetőség várja a pályázókat.

Most megnyílt pályázatok, határidő: 2016. február 4.
CULT-COOP-08-2016:Virtual museums and social platform on European digital heritage, memory, identity and cultural interaction.
CULT-COOP-11-2016/2017:Understanding the transformation of European public administrations

2016 folyamán megnyíló pályázatok:
CULT-COOP-01-2017:Democratic discourses and the rule of law
CULT-COOP-02-2017:Improving mutual understanding among Europeans by working through troubled pasts
CULT-COOP-03-2017:Cultural literacy of young generations in Europe
CULT-COOP-04-2017:Contemporary histories of Europe in artistic and creative practices
CULT-COOP-05-2017:Religious diversity in Europe – past, present and future
CULT-COOP-06-2017:Participatory approaches and social innovation in culture
CULT-COOP-07-2017:Cultural heritage of European coastal and maritime regions
CULT-COOP-09-2017:European cultural heritage, access and analysis for a richer interpretation of the past.
CULT-COOP-10-2017:Culture, integration and European public space”

Forrás:
Call: Understanding Europe – Promoting The European Public And Cultural Space; Európai Bizottság

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalkozásokban, 2014

„Kiadványunkban a háztartások és a vállalkozások infokommunikációs eszközhasználatának 2014. évi adatait mutatjuk be az egyes fejezeteken belül nemzetközi és hazai bontásban. Elsősorban a tényleges számítógép- és internethasználatra fókuszálunk, amely azon számítógép-, illetve internethasználók adatait tartalmazza, akik a felmérést megelőző 3 hónapban legalább egyszer bekapcsolták számítógépüket, illetve rákapcsolódtak a világhálóra.[KSH]”

—-

„Csak a legkisebbek és a legidősebbek maradnak ki a számítógép-használatból, a köztes korosztályok legtöbbjében közel 100 százalék az informatikai eszközöket ténylegesen kezelők aránya. A vállalkozások is egyre intenzívebben vannak jelen a digitális világban, gép és internet 10-ből 9 cégnél van, honlapot azonban már csak 61 százalék készített. A közösségi médiában már csak a vállalkozások negyede aktív, pedig a lakosság 60 százalékát elérhetné ezeken az oldalakon.

Összességében véve a lakosság 76 százaléka volt számítógép- és internethasználó 2014-ben, ami mindössze 1-2 százalékkal marad el az uniós átlagtól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből.

A vállalkozások már sokkal aktívabbak a technológia használata terén, a cégek 91 százaléka használt számítógépet, 88 százalékuk pedig internetet a tavalyi évben. Kissé csalóka az összehasonlítás, ugyanis egy vállalkozás a kezdetektől fogva képes az infokommunikációs eszközök használatára, míg egy csecsemőt hiába ültetünk a számítógép elé.

Ennek megfelelően a számítógépet nem használók többnyire a legfiatalabb és a legidősebb korosztályból kerülnek ki. A 16-24 évesek 98 százaléka, a 45-54 évesek 99 százaléka, de még a 65-74 évesek 85 százaléka is aktív számítógép-használó. Az internethasználat is emelkedett szinte minden korcsoportban, legnagyobb mértékben a 45-54 évesek esetében.

A használat gyakorisága is fokozatosan emelkedik, 2014-ben a netezők 87 százaléka napi rendszerességgel szörfölt a weben. A gyakoriság egyébként az iskolai végzettséggel együtt növekszik, legtöbben a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon ülnek a gép elé minden nap, míg legkevesebben a Dél-Dunántúlon, de a mutató itt is eléri a 83 százalékot.

Céges honlapokban már nem remekelünk
A magyar vállalkozások lényegesen kisebb hányada élt az internet adta lehetőségekkel, mint az uniós átlag. A honlapok elterjedtségét tekintve Magyarországon a cégek 61 százaléka rendelkezett honlappal 2014-ben, ezzel hazánk az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedett el, 13 százalékponttal lemaradva az uniós átlagtól. Legnagyobb arányban a finn és a dán vállalkozások működtettek honlapot.

A honlappal rendelkező társaságok 86 százaléka közölt információt termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban oldalain, míg negyedük az online vásárlást is lehetővé tette. Sok hely van még az e-kereskedelem fejlődésére, mert bárt egyelőre csak a vállalkozások 10 százalékánál haladja meg az 1 százalékot az online bevételek aránya, az összes árbevételhez képest 20 százalék az elektronikus bevásárlásokból származó jövedelem. Ezt azt jelenti, hogy akinek bejön a webáruház, az elég komoly forgalmat is tud bonyolítani ezen keresztül.

Érdemes megjegyezni, hogy a lakosság részéről is bőven van hely a fejlődésre, az unióban átlagosan az embere fele vásárol az interneten keresztül, míg nálunk ez egyelőre csak 33 százalék, azonban a technológia használatának növekedő tendenciáit látva megalapozottan kijelenthető, hogy ez az arány várhatóan nőni fog, vagyis egyre többen intézik majd a bevásárlást az interneten.[profit7.hu]”

Forrás:
Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalkozásokban, 2014; Központi Statisztikai Hivatal; 2015. november 18. (pdf)
Lassan tényleg mindenki a neten lóg; profit7.hu; 2015. november 23.
Kapcsolódó adatok
Táblázatok – Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban (xls)
Táblázatok – Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a vállalati (üzleti) szektorban (xls)
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Információ, kommunikáció
Lásd még: Mi a helyzet az IKT-fronton? Átfogó helyzetkép a magyar vállalkozásokról; KamaraOnline; 2015. november 23.

Az elektronikus adóbevallás és adófizetés bevezetésével a középvállalkozások számára világszerte könnyebbé vált az adófizetés

„Az elektronikus adóbevallás és adófizetés bevezetése a tavalyi év leggyakoribb adóreformjai közé tartozott a világ számos országában – derül ki a Világbank és a PwC legutóbbi Paying Taxes című tanulmányából. Ennek eredményeképpen a középvállalkozások számára világszerte könnyebbé vált az adófizetés, a hangsúly azonban a vállalkozások által fizetendő adók mérsékléséről a technológiára és az adminisztrációs terhek csökkentésére helyeződött. A jelentésből az is kiderül, hogy továbbra is az alacsony jövedelmű gazdaságok néznek szembe a legnagyobb reformkihívásokkal.

A Paying Taxes 2016 tanulmány szerint egy átlagos vállalkozás évente nyereségének összesen 40,8%-át fizeti be adóban (a Doing Business módszertana szerint), ami tavalyhoz képest mindössze 0,1 százalékpontos csökkenést mutat, miközben átlagosan 25,6 befizetést teljesít, és adókötelezettségei teljesítésére összesen 261 órát fordít, két órával kevesebbet, mint az elmúlt évben.

A kutatás tíz éve alatt a bevallási kötelezettségek teljesítésére fordított idő világszerte átlagosan 61 órával, az adófizetések száma pedig 8,2-del csökkent, ami nagyrészt az elektronikus bevallási és fizetési rendszerek bevezetésének és továbbfejlesztésének köszönhető. Az elektronikus bevallás továbbra is jelentősen hozzájárul az adóadminisztrációs terhek csökkentéséhez. Az adóreform leggyakoribb eleme az elmúlt évben világszerte az elektronikus bevallási és fizetési rendszerek bevezetése és továbbfejlesztése volt.

Azok az országok, amelyek befektettek az online bevallási és fizetési infrastruktúrába, már élvezik az ebből származó előnyöket. A bevallási kötelezettségek teljesítésére fordított idő és az adófizetések száma azonban épp azokban az alacsony jövedelmű gazdaságokban csökkent a legkisebb mértékben, ahol ezek a terhek általában jelentősek. Mindebből az következik, hogy az adórendszer jelentősebb reformja ezekben az országokban csak akkor vihető véghez, ha előbb más kihívásokat sikerült leküzdeni – ilyen például a korszerű kommunikációs infrastruktúra hiánya. A tanulmány kitér arra is, hogy a jól működő adóadminisztrációs rendszerek a feketegazdaság visszaszorításához is hozzájárulnak.

Bár az adók mértéke 2014-ben világszerte átlagosan valamelyest csökkent, regionális és nemzeti szinten jelentős eltérések tapasztalhatók. Afrikában, Közép-Ázsiában, Kelet-Európában és a Közel-Keleten a teljes adómérték a különféle adóemelések miatt nőtt, míg harminc reformnak köszönhetően az adófizetés költsége csökkent a vállalatok számára. A teljes adómérték 2014-ben világszerte 46 országban nőtt, 41 országban pedig csökkent.

A Paying Taxes tanulmány szerint az élőmunkát terhelő adók világszerte a nyereségadókhoz hasonló költséget jelentenek a vállalkozások számára: mindkét adófajta mértéke átlagosan a nyereség 16,2%-át, a vállalkozások által fizetett közvetlen adóknak pedig a 80%-át teszik ki.

„Az adók az egész világon elengedhetetlenül szükségesek a közszolgáltatások és a fejlesztések finanszírozásához. Az adórendszerek kialakítása befolyásolhatja a cégek működési, befektetési döntéseit egy adott szektorban. Bizakodásra adhat okot, hogy világszerte az adózási rendszerek folyamatos és jelentős mértékű fejlesztése tapasztalható. Ez egyrészt a vállalkozásokra háruló terhek csökkentését jelenti, másrészt fenntartható bevételforrást a kormányok számára” – mondta Augusto Lopez-Claros, a Világbank Global Indicators csoportjának igazgatója.

„Az adózási rendszereken továbbra is van bőven mit megreformálni, ami ez egyszerűsítést és az adózás elősegítését illeti. Az idei jelentésünk különösen a fejlődő országok előtt álló informatikai infrastrukturális kihívásokra világít rá, ilyen például a szélessávú internet elérhetősége, ami egy korszerű adózási rendszerhez feltétlenül szükséges. Márpedig a bevételek növelése és a fenntartható növekedés másképpen nehezen képzelhető el” – mondta Andrew Packman, a PwC Tax Transparency and Total Tax Contribution csoportjának vezetője.

Megjegyzés:
A Paying Taxes 2016 című tanulmány minden olyan kötelező adót és járulékot vizsgál, amelyeket egy középvállalkozásnak évente fizetnie kell. A vizsgálat kiterjed a társasági és különadókra, a munkáltatói járulékokra, a vagyonadókra, a vagyonátruházási illetékekre, az osztalékadóra, a tőkenyereségre kivetett adókra, a pénzügyi tranzakciós illetékekre, a környezetvédelmi termékdíjra, a gépjármű- és útadókra, valamint az egyéb kisebb adókra és járulékokra. A Paying Taxes című tanulmányról további információkat az alábbi oldalon találhat.

A Paying Taxes éves jelentés a Világbank-csoport Doing Business című jelentésének Paying Taxes című fejezetén alapul. A Doing Business jelentéssorozatról a www.doingbusiness.org weboldalon tájékozódhat.

A PwC 18. Globális Vezérigazgatói Felmérése szerint az adózás a vállalkozások számára továbbra is az öt legfontosabbnak ítélt tényező között van: a cégvezetők 70%-a valamelyest vagy nagyon tart az adóemelésektől. Az adók és a környezetvédelmi illetékek megnövelhetik a megfelelésre fordított időt, és jelentős hatással vannak a vállalkozások eredményére.”

Forrás:
Világszerte csökkentek az adómegfelelési terhek; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2015. november 26.
Paying Taxes 2016; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2015. november (pdf)
Paying Taxes 2016 háttéranyagok

Közigazgatás, politika

Valószínűleg a hivatásos pályázatíróknak továbbra is lesz létjogosultságuk

„Annak ellenére, hogy több mint tíz éve lehet uniós pénzre pályázni Magyarországon, még mindig sok hibát vétenek a támogatásokra jelentkezők. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint most egy különösen érzékeny időszakot élünk, hiszen az új, 2014–2020-as ciklus módosult eljárásrendet, a korábbitól eltérő formanyomtatványokat hozott, s ezeket meg kell tanulni használni.

Az ilyen kezdeti időszakban gyakrabban fordulnak elő olyan formai vagy jogosultsági problémák, amelynek miatt akár el is utasíthatják a pályázatokat. A hibák kiküszöbölésére ellenőrzési pontokat építettek be a kitöltőprogramokba, de az NGM szerint ettől függetlenül nagyon fontos, hogy ne rutinból vagy a korábbi évek tapasztalatai alapján pályázzon valaki.

Vannak tipikus hibák, amelyekkel a leggyakrabban szembesül az intézményrendszer. Kezdetben például tömegesen fordult elő, hogy az elektronikusan beadott dokumentáció után a pályázó nem küldte be időben a kézzel aláírt nyilatkozatát. Erre három nap van, hiánypótlásra nincs lehetőség, a hiba a jelentkezés automatikus elutasítását jelenti. A másik leggyakoribb probléma a pályázat költségtételeinek alátámasztására benyújtandó három árajánlat formai és tartalmi kidolgozottságának hiányossága. Sokszor csak a nyertes árajánlat felel meg mindenben a követelményeknek. Ha pedig az ellenárajánlatokat a hiánypótláskor sem javítják ki, akkor megint csak bukik a projekt.
Sokszor előfordult az is, hogy a támogatást igénylők a minél korábbi benyújtás érdekében csak egy mondatban mutatták be a projektjeiket, és később a hiánypótlási felhívás után fejtették ki. Erre viszont már nincs lehetőség, csak az irányító hatóságnak nem világos vagy ellentmondásos tartalmak tisztázása lehetséges.

Az NGM-nél lapunknak azt mondták, hogy olyan életképes, fenntartható projekteket akarnak támogatni, amelyeket a pályázók átgondoltan, jól kidolgozva, ütemezetten terveztek meg, és tételes költségvetéssel és árajánlatokkal támasztottak alá. Ez utóbbiak ugyanis a benyújtott pályázati anyagokban gyakran hiányosak, nem pontosak. Azt pedig külön kérik, hogy a pályázók rendszeresen figyeljék a kommunikációhoz megjelölt e-mail címüket, nehogy egy későn észrevett hivatalos levél miatt csússzanak le valamilyen jogvesztő határidőről.

Az NGM szerint a kormányzat számos egyszerűsítést vezetett be – ilyen a 300 millió forint alatti projektek normatív elbírálása –, emellett él egy ingyenes pályázati tanácsadó rendszer is Széchenyi Programiroda néven. A potenciális kedvezményezettek viszont jellemzően elfoglaltak, a mindennapos teendőik mellett kevés idejük marad a pályázatra való felkészülésre, a projektötlet komplett összeállítására. A pályázatíróknak tehát valószínűleg mindig lesz létjogosultságuk a rendszerben, a könnyítések mellett is…”

Forrás:
Mégis kellenek pályázatírók; Szabó Brigitta; Világgazdaság Online; 2015. november 24.

Napirenden a nyílt adatok az EUROSAI konferenciáján

„Az Európai Számvevőszékek Szervezete (EUROSAI) a Holland Számvevőszék szervezésében konferenciát rendezett 2015. november 26. és 27. között a nyílt adatok (Open Data) témakörében, amelyen az Állami Számvevőszék is részt vett.

Az 1990-ben alakult Európai Számvevőszékeket tömörítő EUROSAI egyik elsődleges célja a tagszervezetek szakmai együttműködésének előmozdítása, információk áramlásának elősegítése. A EUROSAI a 2014-ben megrendezett IX. Kongresszusán döntött arról, hogy nyílt adatok témakörét az elkövetkező három évben az Állami Számvevőszék által vezetett EUROSAI Kapacitásfejlesztő Bizottságának egy kiemelt témájává teszi. A konferencián az európai számvevőszékek fele képviseltette magát.

E területen az ÁSZ maga is jelentős tapasztalatot szerzett az elmúlt négy évben azzal, hogy a több ellenőrzésünk keretében ellenőrizzük az ellenőrzött szervezetek (pl. felsőoktatási intézmények, illetve aktuálisan erdőgazdasági társaságok) közérdekű adatainak jogszabályban előírt közzétételi kötelezettségének teljesülését. Az Integritási Értékelés 5. felmérési sorozatának kiértékelési tapasztalatai alapján elmondható továbbá, hogy minden nyolcadik törvényben is kötelezett szervezet nem hozza nyilvánosságra működésének átláthatósági adatait.

A kétnapos nyílt adatok konferencia során a résztvevők plenáris előadások és interaktív munkacsoport-megbeszélések keretében kerülhettek közelebb e témához. A konferencián két plenáris előadás hangzott el, amelyet a Greenland képviseletében Ton Zijlstra, az OECD képviseletében pedig Arturo Rivera tartott a nyílt adatok, illetve a számvevőszékek számára jelentette kihívások kapcsán.

A plenáris előadások között három munkacsoport-megbeszélés került megrendezésre, amelyek keretében három-három előadás közül választhattak a résztvevők. E kisebb csoportokban interaktív és sokszor gyakorlatias megbeszélésekre került sor, amelyeken a számvevőszékek képviselői többek közt megismerkedhettek adatelemzési és -vizualizációs technikákkal, az egyes számvevőszékek nyílt adatokkal kapcsolatos tapasztalataival és jó gyakorlataival, valamint a nyílt adatok közzétételével kapcsolatos kihívásokkal.”

Forrás:
Napirenden a nyílt adatok az EUROSAI konferenciáján; Vasvári Tamás (projektvezető); Állami Számvevőszék; 2015. november 27.
Open Data in Europe as a policy instrument, and the role of SAIs. EUROSAI open data seminar opening keynote; Ton Zijlstra; 2015. november 26. (prezentáció)
EUROSAI (European Organisation of Supreme Audit Institutions)

Milliárdok, fejlesztésre: a vidéki városok a gazdaság helyi motorjai

„Az állami feladatú közszolgáltatásokról, az adótörvények változásairól és a közbeszerzési szabályok alakulásáról is konzultálnak a 23 megyei jogú város polgármesterei Zalaegerszegen, ahol csütörtökön kezdődött meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) kétnapos közgyűlése.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere a szövetség elnökeként azt mondta: ülésük talán legfontosabb témájáról, a közszolgáltatásokról mint állami feladatról Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára tájékoztatja majd a polgármestereket.

Mielőtt zárt körben folytatódott volna a közgyűlés, házigazdaként Balaicz Zoltán polgármester tartott prezentációt Zalaegerszeg jelenéről és jövőjéről, elsősorban a gazdaságfejlesztési lépéseket ismertetve, amelyeket a tavaly ősszel alakult új önkormányzat legfontosabb feladataként jelölt meg.

Elmondta: országosan is egyedülálló önkormányzati kamattámogatási rendszert hoztak létre, amellyel a helyi vállalkozásokat szinte kamatmentes fejlesztési forrásokhoz juthatnak. Vállalkozói alapot is létrehoztak, amely a városban működő cégek igényeire alapozva segít közműcsatlakozások, járda, kerékpárút vagy buszmegálló építésével.

Kitért arra, hogy az elmúlt egy év alatt csaknem 1800 új munkahelyet létesítettek hazai és nemzetközi vállalatok Zalaegerszegen, de a jövő év végéig további 2500 új álláshelyet kívánnak létrehozni. Mindez azzal jár, hogy már nem a munkanélküliséggel, hanem a munkaerőhiánnyal kell megküzdenie a városnak, amely 18 pontos ösztönző csomagot is kidolgozott új munkavállalók vonzására.

Balaicz Zoltán kifejtette, hogy a tavalyi 3,2 milliárd után idén – több mint 30 százalékos növekedéssel – 4,2 milliárd forintra nő a város helyi iparűzési adóból befolyó bevétele, ami igen jelentős mértékű bővülés, miközben a tavaly augusztusi 4,75 százalékos munkanélküliségi ráta egy év alatt 3,29 százalékra mérséklődött.

A területi operatív programból Zalaegerszeg 11,2 milliárd forintot használhat fel a következő években, s ebből a forrásból nagyobb részt gazdaságfejlesztésre költenek, de tervezik a lassan 50 éves Göcseji Falumúzeum fejlesztését, továbbá turisztikai beruházásokat és intézményi korszerűsítéseket is megcéloztak.

A miniszterelnök által indított Modern városok program keretében kétszer kétsávossá bővítik a 76-os főutat az M7-es autópálya irányába, illetve Ausztria felé az M9-es sztráda tervezése is zajlik. Az északi ipari park fejlesztése és igény esetén iparvágány létesítése is szerepel a tervekben, továbbá a ma még egymástól több kilométerre fekvő autóbusz- és vasúti pályaudvar új csomópontba áthelyezése is, s mindezek mellett több kulturális, szabadidős és sportcélú beruházás is várható Zalaegerszegen – ismertette a MJVSZ közgyűlésén Zalaegerszeg polgármestere. [OrientPress]”

—–

„Kétmillió embert képviselünk akkor, amikor a kormány segítségét, támogatását kérjük – mondta Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Kaposvár polgármestere a szervezet közgyűlését lezáró pénteki sajtótájékoztatón. A kétnapos zárt ülésen tárgyalt témák közül kiemelte: Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt kérte a polgármesterektől, támogassák azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy jövőre a rászoruló gyerekek ne csak a nyári, hanem az őszi, a téli és tavaszi szünetben is ingyen étkezhessenek. A polgármesterek vállalták ennek megszervezését, a kormány pedig biztosítja a szükséges forrásokat, tájékoztatott Szita Károly, hozzátéve: Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára és Csepreghy Nándor miniszterhelyettes pedig az uniós források hatékony felhasználásáról szólt.

Szita Károly szólt arról is, hogy a megyei jogú városok a 2020-ig rendelkezésre álló 388 milliárd forint uniós forrásból ipari parkokat közművesítenek és telepítenek be, intézményeiken energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre, lehetőségük lesz a leszakadt városi területek rehabilitációjára, továbbá vendégszám-emelkedést generáló turisztikai beruházásokat indítanak, így növelve a megyeszékhelyek és azok térségének gazdasági erejét.

Csepreghy Nándor leszögezte: a kormány számára fontos a vidék fejlődése, fejlesztése, hogy megszűnjenek az ország központi régiója és a vidék Magyarországa közötti különbségek. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az Európai Unió jelenleg az elmúlt évtizedek legkomolyabb válságát éli, amit a magyar álláspont szerint csak akkor tudunk legyőzni, ha erős nemzetállami válaszokból formálódik az összeurópai válasz. Erős nemzetállam azonban erős vidék nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért az uniós források biztosítása mellett a kormány elindította a Modern Városok Programját (MVP), melynek keretében a 23 megyei jogú városból 12-vel már egyedi megállapodást kötöttek a részben uniós, részben hazai költségvetési támogatásból finanszírozott fejlesztési igényekről, annak érdekében, hogy „ezek a városok a helyi gazdaságfejlesztés katalizátorai lehessenek”. Csepreghy Nándor hozzátette: a megyei jogú városoknak érdemi beleszólásuk van a pályázati kiírásokba is, így a forrásokat valóban a helyi igényeknek megfelelően tudják felhasználni.

Cser-Palkovics András, az MJVSZ társelnöke, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: ezek a fejlesztési források még versenyképesebbé teszik a városokat, amire szükség is lesz, hiszen 2020 után várhatóan ilyen célra sokkal kisebb összegek állnak majd rendelkezésre , így akkor már „abból tudunk majd fejlődni, amit helyben megtermelünk”. Jelezte: várhatóan december végén megjelennek az első pályázatok, amelyekre január közepén be is nyújthatják igényeiket a megyei jogú városok, így 2016 első félévében már látható jelei lesznek a 2020-ig tartó uniós ciklus fejlesztési forrásainak.

Kósa Lajos, az MJVSZ tiszteletbeli elnöke, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Debrecen korábbi polgármestere egyebek mellett arról beszélt, hogy „a vidéki városok a magyar gazdaság helyi motorjai lehetnek, ehhez azonban az üzemszerű jó működést a szabályozáson keresztül a kormánynak biztosítani kell”, például az adótörvények esetében. Példaként említette továbbá, hogy a jövő év első felének fontos feladata lesz az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos önkormányzati tapasztalatok összegyűjtése és beépítése a jogszabály esetleges korrekciójába.

Együttműködnek a megyék és városok
A sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást kötött az MJVSZ és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) azért, hogy a rendelkezésükre álló 1200 milliárd forint uniós fejlesztési forrást összehangoltan használják fel. Szita Károly leszögezte: a kormány a helyben élőkre bízza, hogy ezt a pénzt mire fordítják, az elvárás annyi, hogy a megyei jogú városok számára rendelkezésre álló 388 milliárd és a megyei önkormányzatoknak biztosított közel 700 milliárd legalább 60 százalékát a helyi gazdaság fejlesztésére költsék. Pajna Zoltán, a MÖOSZ társelnöke azt hangsúlyozta: a modern városok mellett élhető vidékre van szükség, s olyan együttműködésre, amely egyebek mellett növeli a települések megtartó képességét és a helyben foglalkoztatottak számát.[zaol.hu]”

Forrás:
Zalaegerszegen ülésezik a Megyei Jogú Városok Szövetsége; OrientPress; 2015. november 26.
Milliárdok, fejlesztésre: a vidéki városok a gazdaság helyi motorjai; Varga Lívia; zaol.hu; 2015. november 27.

Jó döntés volt a Miniszterelnökséghez rendelni az uniós ügyeket

„Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának éves meghallgatásán.

A miniszter beszámolójában kiemelte: a 2010 és 2014 közötti tapasztalatok azt mutatták, hogy nem külgazdasági vagy külkapcsolatokat érintő kérdéskört jelentenek az Európai Bizottsághoz kötődő ügyek, hiszen ezek kifejezetten a magyarok életviszonyait érintő kérdések.

Inkább belső piaci ügyekről van szó, semmint külpolitikai vitákról, ezért ez a feladat államközi konzultáció helyett államon belüli egyeztetési mechanizmust indokol, és bár kevés példa van erre a megoldásra az uniós tagállamok között, de az országok egyre inkább ebbe az irányba haladnak, és Magyarországon sikeresnek bizonyult ez a megoldás – mondta. Hozzátette: például az adóviták, a kötelezettségszegési eljárások alapvetően érintik az ország napi működését, ezért döntött úgy – helyesen – a kormány, hogy centralizálja ezt a feladatkört.

Lázár János megjegyezte: a kormány az összes kötelezettségszegési eljárást az Igazságügyi Minisztériumra bízta, ez a tárca képviseli Magyarországot az eljárásokban, biztosítja a jogi háttérmunkát.

Arra is kitért, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek nem veszítettek uniós forrást az elmúlt időben, és ez alapvetően szervezési és irányítási készség kérdése. Úgy vélte, az Országgyűlésnek konstruktív vitát kellene rendeznie arról, hogy első hétéves ciklus pénzfelhasználásának mi a tanulsága.

Lázár János elmondta: az új rendszer felállításában volt kockázat, egy nehéz helyzetben lévő területet kellett újraszervezni, „megmenteni”. Ez akkor lehet sikeres, ha nincsenek kiélezett pártpolitikai viták – közölte. Azt is kijelentette, hogy forrásvesztés nélkül zárják le a ciklust, ami nagy eredmény, és prémiumot fizetnek azoknak a munkatársaknak, akik ezt elérték.

A miniszter arról is beszélt, hogy a brüsszeli állandó képviselet átalakítása zajlik. Ez a magyar állam legfontosabb állomáshelye jelenleg, itt közvetlen nemzeti érdekeket kell képviselni, ide a legfelkészültebb emberek kellenek, „itt nem elég fideszesnek lenni, jónak kell lenni, sőt nagyon jónak kell lenni” – fogalmazott.

Legény Zsolt kérdésére elmondta: a képviseleten dolgozó 90 emberből eddig 22-t küldtek el.
…
Bana Tibor (Jobbik), a bizottság alelnökének és Józsa Istvánnak (MSZP) a kérdésére Lázár János elmondta: bízik abban, hogy 2020-ban is lesz kohéziós alap, de valószínűleg átalakulnak a források, ezért innovatívnak és kreatívnak kell lenni. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden magyar régió részesülhet majd a támogatásból, mert nő az EU adófizető polgárainak a szkepticizmusa, hogy kell-e még Közép-Európának pénzt adni, hiszen látszik, hogy nem értelmetlenül költötték el a felzárkóztatásra szánt pénzt – mutatott rá. Hozzátette: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz, és akkor eldől, hogy sikerült-e felzárkóztatni Magyarországot úgy, hogy megáll a saját lábán…”

Forrás:
Jó döntés volt a Miniszterelnökséghez rendelni az uniós ügyeket; Miniszterelnökség; 2015. november 25.

Bóka: jó pályázatok kellenek a Balaton fejlesztéséhez

„A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint a balatoni régió fejlesztésére megítélt 314 milliárd forint sikeres felhasználásához jó pályázatokra van szükség. Bóka István az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, főként közlekedési fejlesztéseket kell végrehajtani a térségben, de a kempingek korszerűsítésére is szükség van.

A közelmúltban a balatoni régió fejlesztésére megítélt keretösszeg egy lehetőség, a 314 milliárd forint sikeres felhasználására jó pályázatokra van szükség az önkormányzatok és a civil szervezetek részéről is – mondta Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, Balatonfüred polgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.

„A 314 milliárd forint egy lehetőség. Lehet kevesebb és lehet jóval több. Lehetőség a balatoni vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok számára. Jó projektek kellenek és a pályázati keretekre pedig pályázni kell. Ha nem lesznek jó projektek és pályázatok, előfordulhat, hogy a 314 milliárdnak csak egy részét fogjuk megszerezni.”

Bóka István arról is beszélt, hogy elsősorban Balaton északi partjának közlekedési fejlesztésekre és a kötöttpályás hálózatok modernizációjára van szükség.

Balatonfüred polgármester a tervezett közúti beruházások között említette az M7-es és M8-as autópálya összekötését, illetve a Székesfehérvárt és Várpalotát elkerülő utak megépítését. A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke fontosnak nevezte, hogy a tó teljesen körbeutazható legyen vasúttal. Bóka István hozzátette: az északi vonal villamosításával jelentősen rövidülhet a menetidő a Balaton és a főváros között.

A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke kiemelte, hogy a balatoni régió sokkal nagyobb területet ölel fel, mint a partmenti települések.

„Amit mi Balaton régiónak vagy Balaton kiemelt üdülőkörzetnek nevezünk, az 180 település. Amikor a Balatonról, a balatoni településekről van szó, azt a negyvenegy néhány közvetlen parti települést hozzák szóba, de ennél jóval tágabb a Balaton régió, mert hozzánk tartozik Tapolca, Marcali, a balatonfelvidéki települések, Hévíz, Zalakaros.

Bóka István hozzátette, hogy az elmúlt időszakban a belföldi turizmus járult hozzá a sikeres balatoni szezonokhoz.

A balatoni régió fejlesztése érdekében korszerűsíteni kellene a kempingeket – mondta Bóka István, Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke. Hozzátette: hosszú távon hasznos lenne, ha a kempingek többsége állami tulajdonba kerülne.

A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint a balatoni régió turisztikai fejlesztése érdekében fejleszteni kellene a kempingeket, és érdemes lenne hálózatba kapcsolni őket.

„Ami komoly gond, hogy valamennyi kemping egy gazdasági vállalkozást képezve felszámolás alatt van. Nagyon fontos lenne, hogy hálózatosodni tudjanak, hogy valamilyen módon, legalább üzemeltetői szinten több kemping egy kézbe tudjon kerülni, egységesen tudjon a piacon megjelenni és egy egységes fejlesztési koncepcióval tudjon minél több vendéget hozni a Balaton számára.”

Bóka István kiemelte, hogy hosszú távon hasznos lenne, ha a kempingek többsége állami tulajdonba kerülne.

„Lehet, hogy érdemes lenne államilag ezt a családi ezüstöt megvásárolni, mert nagyon értékes balatoni ingatlanokról van szó. Az északi parton 80 hektárt meghaladó közvetlen Balaton parti telkekről van szó, nem beszélve a déli oldalról, a somogyi és a zalai részről. A felszámolásból a vagyon ki fog előbb-utóbb kerülni, mindent el kell követni, hogy a kempingek kempingként tudjanak továbbra is megmaradni.”

A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a kempingező turisták az egyik legfontosabb célközönsége a balatoni turizmusnak.

„A kemping az egy életmód. Ha egy kemping bezár, a kempingező vendég nem fog elmenni a mellette lévő három- vagy négycsillagos szállodába, mert ő ezt a feelinget, életérzést szereti. Nagyon fontosak ezek a vendégek a Balaton mellett.”

Bóka István hozzátette, hogy a településeknek van lehetőségük felparcellázni a kempingek területét és így értékesíteni azokat, de az anyagi haszon ellenére ez hosszú távon káros lenne.”

Forrás:
Bóka: jó pályázatok kellenek a Balaton fejlesztéséhez; InfoRádió; 2015. november 26.

Közigazgatási, politikai informatika

Egyszerűbb lesz telefonon intézni adóügyeinket

„Novemberétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfelei, akik adóügyeiket sorban állás nélkül kívánják intézni – egyszerűbb, könnyen megjegyezhető és maguk által szabadon megváltoztatható 4 számjegyű PIN-kóddal azonosíthatják magukat az adóhatóság telefonos rendszerében – adta hírül a NAV.

A NAV azon ügyfeleinek, akik már rendelkeznek az ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (ÜCC) használatához szükséges ügyfélazonosító-számmal (PIN kóddal), lehetőségük van annak módosítására, melyet a következőképpen tehetnek meg – hívja fel a figyelmet közleményében a NAV. A telefonos rendszerben a már megszokott azonosítási eljárást követve – adóazonosító jel és ügyfélazonosító-szám megadása után -, a főmenübe érkeznek, ahol a 3-as menüpont választásával elérhetővé válik a PIN kód módosítása. Ennek keretében új, 4 számjegyű ügyfélazonosító-szám megadása lehetséges.

A módosításnál célszerű olyan új PIN kódot választani, ami egyedi, mégis könnyen megjegyezhető az ügyfél számára. Elfelejtett ügyfélazonosító-szám esetében új kódot a TEL elnevezésű nyomtatványon lehet igényelni. További hasznos információ és részletes útmutató az ÜCC rendszerrel kapcsolatosan a 33. számú információs füzetben érhető el.”

Forrás:
Egyszerűbb lesz telefonon intézni adóügyeinket; Napi.hu; 2015. november 26.
Lásd még: Az adóhatóság telefonos ügyintéző rendszere; Információs füzetek, 33.; NAV (pdf)

Egy magyar app segít egészségesen élni: betartani a diétát, szedni a gyógyszert, mérni a vérnyomást

„…Az okostelefonok száma Magyarországon is elérte azt a kritikus tömeget (becslések szerint mintegy 3,5 millió van belőlük itthon), amellyel már el lehet kezdeni a különböző e-szolgáltatások bevezetését. Ennek nyomán készült el a MeNTA, azaz a Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás, melynek célja, hogy a felhasználó minden, egészségével kapcsolatos információt egy helyen tároljon. A cél nemcsak az egészség megőrzése, de fejlesztése is: a jobb orvos-beteg kapcsolat, a könnyebb, gyorsabb mérések, a prevenció, az egyszerű szolgáltatáskereső és a folyamatos, hiteles tájékoztatás.

Végre hasznos lesz az okosóra?
Az app nemcsak a betegségben szenvedőknek, de az egészséges embereknek is hasznos. Egyre többen használnak mindenféle fitneszpántokat és okosórákat, hogy a megtett lépéseket, a pulzust mérjék, monitorozzák az alvást, illetve sportolás közben figyeljék értékeiket, teljesítményüket. Ugyanezen adatokat a naplóban a testtömeggel, vérnyomással, vércukorszinttel, a táplálkozással és gyógyszerezéssel kapcsolatos információkkal együtt lehet vezetni. Az app pedig heti és havi kiértékelést készít, visszajelzést ad. Így sokkal könnyebb egy egészségtervet kidolgozni: legyen szó diétáról, sportolásról, vagy például az olyan népbetegségek kezeléséről, mint a magas vérnyomás és cukorbetegség. A cél az, hogy az adatokat az ügyfélkapun keresztül az orvossal is meg lehessen majd osztani. Így a gyógyszerszedés, illetve a szenzorok által naponta mért adatok felhasználhatóak lesznek, ha például kórházba kerülünk, lebetegszünk, és konzultálni kell az orvossal, mentőssel.

Jövőre indul a csodakártya is
Ez a jövőre startoló e-kártyával még egyszerűbbé válhat, hiszen egyebek közt a tb-kártya is egyazon okmányba sűrűsödik majd. Az igazolványokat egységesítő okirat külön panelen fogja tárolni a korábban személyi igazolványon, útlevélen, adókártyán és tb-kártyán lévő adatokat. Így gyakorlatilag a változás annyi lesz, hogy ezeket egyetlen „csodakártyába” tömörítik bele a kényelem érdekében. Ha pedig ehhez egy egészségapp is tartozik, akkor például maga a felhasználó is látja majd, hogy a János-kórházban milyen értékeket adott a vérvétel.

Itt a legközelebbi rendelő!
A szolgáltatáskereső – bárhol is vagyunk Magyarországon – egy térképen megmutatja, hol van a legközelebbi patika vagy orvosi rendelő. A cím mellett az adatbázis tartalmazza a telefonszámokat és e-mail címeket is.

Az app első körben csak kiegészíti az orvos-beteg kapcsolatot, a hosszú távú cél azonban az, hogy például egy vérnyomásmérés miatt ne kelljen egy héten keresztül mindennap sokat utazni és várakozni, hanem a művelet otthon is végrehajtható legyen. Az app által az ügyfélkapun keresztül pedig az orvoshoz is eljut minden adat. Ezzel nemcsak időt, de pénzt is spórolunk.

A neten keresünk rá
A magyar lakosság, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, már jelenleg is az internetet használja információforrásként. Megnézni egy orvost, kikeresni a telefonszámát, utánanézni, hogy melyik szakembert válasszuk, mit jelenthetnek az adott tünetek, mit takarnak a különböző betegségek, hogy lehet őket kezelni: a lista végtelen.
Az appban elérhető tudásbázisban nemcsak betegségkalauz és gyógyszeradatbázis lesz, de betegjogi tájékoztatók, szűrési kampányokról szóló és egyéb tájékoztató leírások, térképek. A mobil kamerájával mi magunk is beszkennelhetünk dokumentumokat, illetve beolvashatjuk például egy gyógyszeresdoboz kódját.

A jövőben külső hírforrásokat is rendelhetünk hozzá, ha szeretjük például egy hírportál cikkeit vagy egy blog bejegyzéseit olvasgatni.

Egy helyen az egész család
A család funkció által több felhasználót is megadhatunk az appon belül, így például a gyerekek vagy idősebb rokonaink adatait is vezethetjük benne. Így elég, ha csak egy okostelefont használó van a családban, a nagymamának nem feltétlenül kell megtanulnia, mi is ez az app, és hogyan működik.

A személyes adatok védelme már az e-kártya kapcsán is felvetődött, így a MeNTA app miatt is jogosan merül fel, hogy az összes egészségügyi adatunk, kórelőzményünk mennyire van biztonságban? Mint a fejlesztők közölték: ezen információkat a jelenleg hatályos, szigorú adatvédelmi irányelvek betartásával tárolják és kezelik, hiszen a központi szolgáltatásokkal is össze kívánják majd kötni az appot.

Az ingyenes alkalmazás mind Androidra, mind iOS-re hamarosan elérhető válik…”

Forrás:
Egy magyar app lesz az orvos jobbkeze; Origo.hu; 2015. november 29.
Menta (Mobil EgészségNapló és Tájékoztató Alkalmazás)

Informatika, távközlés, technika

Otthonról is intézhetők a közműves ügyeink. Évente százhetvenmilliárdot költöttünk adminisztrációra

„Új szolgáltatás teszi egyszerűbbé és gyorsabbá az adatváltozások bejelentését a közműszolgáltatóknak. A Változásbejelentő.hu online felületén regisztrált ügyfelek már otthonról is bejelenthetik, ha költözés, névváltozás, öröklés vágy bármely egyéb esetben változás következik be a felhasználó oldalán.

Az alkalmazás segítségével az adatváltozásokat olyan közüzemi szolgáltatóknál lehet bejelenteni, mint a díjbeszedők, gázszolgáltatók, hulladékkezelők, kéményseprőipari közszolgáltatók, távhőszolgáltatók, villamosenergia-szolgáltatók, továbbá víz- és csatornaszolgáltatók. Országszerte közel száz közműcéggel jött már létre kapcsolat.

Emellett folyamatosan zajlik az elérhető szolgáltatói kör bővítése: a tervek szerint elérhető lesz a távközlési és pénzintézeti szolgáltatói ügyintézés is – tájékoztatta lapunkat Szabó Péter, a fejlesztő cég ügyvezető igazgatója. Számítások szerint Magyarországon évente mintegy 170-175 milliárd forintot tesznek ki azok az adminisztratív terhek, amelyek azért keletkeznek, mert az embereknek be kell jelenteniük a különféle szolgáltatóknak az életviszonyaikban bekövetkezett változásokat. Ezzel egyidejűleg szolgáltatói oldalon is évente mintegy 35-40 milliárd forint összegben határozhatók meg a módosított adatok fogadásával és feldolgozásával kapcsolatos ügyfélszolgálati költségek. Figyelembe véve az erre fordított időt, a kieső jövedelmek átlagos mértékét és az utazási költségeket, egyetlen adatváltozási ügyintézés átlag 3750 forintba került.

Az adatváltozásokat a közigazgatás megfelelően kezeli, de azokat a különböző szolgáltatóknál is be kell jelenteni, amiről sokan megfeledkeznek vagy nem vállalják a hosszas procedúrát. Így fordulhat elő, hogy nem egyeznek az adatok a különböző iratokon, vagy a küldemények még egy régi címre érkeznek. A Változásbejelentő.hu-t magánszemélyek és cégek egyaránt igénybe vehetik, akár ügyvéden keresztül is. A szolgáltatás használható költözés utáni közműátíráshoz, házasságkötés vagy válás utáni névváltoztatás bejelentésére, cégek székhelye vagy telephelye megváltozásának, cégnév módosításának bejelentésére.”

Forrás:
Otthonról is intézhetők a közműves ügyeink; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2015. november 26.

Fél évet is csúszhat a hazai GSM-R projekt első szakasza

„Mint már többször is megírtuk, az Európai Unió hosszú évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a zavartalan európai kötöttpályás tranzitközlekedés biztosításához egységes, a GSM-R technológián alapuló vasúti közlekedésirányítási rendszert kell bevezetni a tagországokban. Az így kiépülő új kommunikációs hálózattal Magyarország is csatlakozhat az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS).

Magyarország többszöri nekifutásra, 2012-ben kezdett a zömében uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósításához. A kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t bízta meg a projekt lebonyolításával. A rendszer első ütemét magában foglaló 935 kilométeres szakasz kiépítésére mintegy 25 milliárd forint fordítható, ennek 85 százalékát adja az Európai Unió, a határidő 2015. december.

Mi az a GSM-R?
A GSM-R (Global System for Mobile Communications – Railway) rendszeren egyszerre bonyolítható le a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikáció és a hang alapú összeköttetés a vasúti személyzet számára. A rendszer szabványos GSM-R átviteli módból és az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszerből (ETCS) áll. A GSM-R hálózatok közötti roaming szolgáltatás részeként a szerelvényeken használt berendezések a határokon automatikusan állnak át a másik ország rendszerére.
Az első fázis a Budapest környéki, a Budapest–Székesfehérvár, a Budapest–Győr–Hegyeshalom, a Győr–Celldömölk–Boba–Zalaegerszeg–Bajánsenye, a Budapest–Cegléd–Szolnok–Szajol–Püspökladány, a Szajol–Lökösháza, valamint a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonalakat érinti. A technológiaváltás után az üzemeltetést a MÁV és a GySEV végzi, a rendszer tulajdonosa a magyar állam lesz.

A projekt során öt nagy beszerzési eljárás indult el, ebből a legnagyobb tétel a GSM-R rendszer szállítására vonatkozó, amit a Kapsch és az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. (MVM Ovit) konzorciuma nyert el. A szerződés értéke nettó 14,4 milliárd forint.

Két ütemben épül a hazai vasúti kommunikációt korszerűsítő GSM-R rendszer, az első szakasz tervezett átadási határideje ez év vége. A projekt jelenlegi állásával és a jövőbeni tervekkel kapcsolatban megkerestük a program végrehajtásával eredetileg megbízott NISZ-t, ahol Agárdi Ferenc GSM-R igazgató írásban válaszolt kérdéseinkre.

Bitport: Hol tart most az első szakasz kivitelezése? Tartható-e a vállalt ez év decemberi határidő?
Agárdi Ferenc: A „GSM-R rendszer beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások” című nagyprojekt szakaszolásának jóváhagyásáról” tárgyú kormányhatározat szakaszokra osztotta a GSM-R projektet. Ennek alapján a KÖZOP-2.5.0-09-11-2012-0014 azonosító számú projekt 2015. december végéig befejeződik, a korábban tervezetthez képest csökkentett tartalommal. A fennmaradó tartalom az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program(IKOP) forrásból lesz finanszírozva, a projekt várható befejezése 2016. év közepe.

Ezeknek a változásoknak több oka is van. A szállító feladatai teljesítésével késedelembe került, aminek oka – saját késedelmes szállításai mellett – részben az, hogy egyrészről a hálózat bizonyos tervezési feladatai elhúzódtak, másrészt bizonyos új rádiós rendszerelemek fejlesztése és gyártása a tervezettnél később zárult le.

Azt már biztosan látjuk, hogy a GSM-R rendszerhez kapcsolódó építési, berendezés szállítási és telepítési feladatok 2015-ben befejeződnek, a jövő évre alapvetően a rádiós rendszerek bizonyos szakaszainak tesztelése, illetve a hálózat nemzetközi előírásoknak megfelelő tanúsítása tolódik. A projektet megvalósító szerződések felépítése és tartalma miatt az egyes szakaszokat csak az összes kapcsolódó feladat (kivitelezés, integrálás, tesztelés, minősítés) együttes befejezése után lehet átvenni.

Bitport: Korábban szó volt arról is, hogy még idén meghirdetik a második szakaszra vonatkozó tendert, ebben a NISZ vállalta az erre vonatkozó tervek elkészítését. Hol tartanak vele? Igaz-e a hír, hogy a GSM-R projekt kezelése hamarosan átkerül NISZ-től a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt-hez?
A.F.: „A GSM-R rendszer megvalósításával összefüggő egyes feladatokról” című idei kormányhatározat rendelkezett arról, hogy GSM-R projekt második fázisának előkészítője és megvalósítója a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Ennek megfelelően a NISZ Zrt. a második fázisra vonatkozó előkészítő projektjét – melynek keretében az uniós pályázati anyagokat elkészítette – lezárta, a projekthez kapcsolódó dokumentumokat az uniós eljárásrendről szóló szabályok szerint a NISZ Zrt. átadta a felügyeleti szerveknek.

A második fázisra vonatkozó tenderrel kapcsolatban a NISZ Zrt. a projekt keretében befejezte előkészítő tevékenységét, a projektzárás keretében az elkészült dokumentációt szintén átadta a felügyeleti szerveknek. A második fázissal kapcsolatban a NISZ Zrt. nem rendelkezik további érdemi információval.

Bitport: Úgy tudjuk, hogy ha el is készül az első szakaszon a rendszer, a projekt egyik legizgalmasabb része az ERTMS csak hónapok múlva lesz működőképes. Miért?
A.F.: A NISZ Zrt. GSM-R projektjének célja a GSM-R rendszer megvalósítása. A projektnek nem feladata az ERTMS-rendszer megvalósítása, hiszen az az ETCS és a GSM-R projektek eredményeiből együttesen áll elő. A múlt év közepétől a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szervezte az úgynevezett ERTMS koordinációt, amelyen az ETCS projektek kivitelezői és a GSM-R kivitelezők közösen egyeztettek. A projektek eredményeinek összessége fogja az ERTMS-t eredményezni, így a GSM-R elkészültével annak csak egy része teljesül, amit a GSM-R kommunikációt megvalósító képessége nyújt.

Bitport: Mennyire tudott felkészülni a MÁV a rendszer üzemeltetésére? Részt vesznek ottani szakemberek kiképzésében is?
A.F.: A MÁV Zrt., mint a GSM-R rendszer leendő üzemeltetője a projekt kezdete óta – a projekttel együttműködve – kiemelt figyelmet fordít az üzemeltetésre való felkészülésre. A projektnek szerves része a MÁV-os szakértők oktatása, képzése. A kiképzett MÁV állományú szakemberek május óta részt vesznek a projekt különböző próbaüzemi feladatainak elvégzésében is. Ezen tevékenység során gyakorlati üzemeltetési feladatokat is ellátnak, aminek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a vasúti szakértők képzettsége megfelel a kívánalmaknak.

Több ezer kilométert fed le a második szakasz
A második ütem meghirdetésével kapcsolatban kerestük a projektet továbbvivő NIF Zrt.-t, illetve a témában ugyancsak illetékes NFM Közlekedési Programok Irányító Hatóságát, de cikkünk megjelenéséig egyiküket sem sikerült elérnünk.

A korábbi információink szerint a második fázis, amelynek tervezett beruházási összegét másfél éve 34,5 milliárd forintban határozták meg, további 2100-2500 kilométernyi szakasz rendszerbe kapcsolását jelenti, amivel már lefedik a Magyarországon átfutó valamennyi transzeurópai szakaszt. ”

Forrás:
Fél évet is csúszhat a hazai GSM-R projekt első szakasza; Sági Gyöngyi; Bitport; 2015. november 26.

Csepreghy: A szélessávú-lefedettség csak a kezdet

„Magyarország digitális felzárkóztatásának részeként 2020-ra el kell érni, hogy a háztartások legalább fele másodpercenként 100 megabites internetkapcsolattal rendelkezzen – mondta Csepreghy Nándor egy szakmai konferencián.

A Miniszterelnökség államtitkára a T-Systems Symposium címmel rendezett konferenciáján hangsúlyozta: Magyarországnak az új világban betöltött szerepe most dől el. A csaknem 200 milliárd forintos, jelentős részben közpénzből finanszírozott digitalizációval kapcsolatos fejlesztések javíthatják az emberek életminőségét, és hozzájárulnak az okosvárosok és -ország kialakításához.

Hozzátette: a Magyarország teljes területén biztosított szélessávú-lefedettség csak a kezdet, az igénybe vehető sávszélesség az alapja egyebek mellett a digitális képességek fejlesztésének, a gyors és a fogadóóráktól független ügyintézésnek, az olcsó és hatékony adatátvitelnek, a felhőalapú munkavégzésnek és az interaktív tanulásnak.

A versenyképesség növelése végett nagyobb sebességre és internetpenetrációra van szükség. A jelenlegi igények ugyan nem követelnek meg másodpercenkénti 100 megabites sávszélességet – ezt mutatja, hogy a magyar háztartások mindössze 5 százaléka, az Európai Unió háztartásainak kevesebb, mint egytizede fizet elő erre a szolgáltatásra -, de egy modern államban az igények teljesen mások lesznek. 2018-ra készen lesz a megfelelő hálózati infrastruktúra, és addigra a piaci szféra képviselőinek és az államnak megfelelő tartalmakat, jól működő szolgáltatásokat kell kifejleszteniük az internetfelhasználók számának növeléséhez – mondta.

Kerstin Günther, a Magyar Telekom igazgatóságának elnöke előadásában a hálózatok fontosságára és a technológia rohamos terjedésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, jelenleg percenként 200 millió e-mailt küldenek, 2020-ra minden ember 6 készülékkel rendelkezik majd, és összesen 50 milliárd eszköz kapcsolja össze a felhasználókat. Ennek megfelelően az előrejelzések szerint tavaly havonta 2,5 exabyte volt az adatforgalom, 2015-ben már 4,2 exabyte, jövőre 6,8 exabyte, és 2019-ig a mostani érték csaknem hatszorosára, 24,3 exbyte-ra emelkedik.

Az igazgatóság elnöke szerint az adatmennyiség mellett a technológia minősége is változik, az okosautók, -otthonok, -eszközök már megjelentek, emellett egyre jobban előtérbe kerül majd az úgynevezett „tactile internet”, az emberi reakcióidőnél gyorsabb kapcsolatra képes hálózat, amely például mikromásodperc alatt reagál egy esetleges közúti vészhelyzetre. Úgy vélekedett, hogy az állammal való együttműködés, a Digitális Magyarország program eredményeként Magyarország Európa élvonalába állhat a digitalizációban.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a program eredményeként említette, hogy csökkentek az adóterhek, az állam egyszerűsítette az építésügyi szabályokat, akadálymentesítette a jogszabályi környezetet, vállalati oldalon pedig a Telekom saját errőforrásból csak idén 440 ezer háztartásnak teremt gyors széles sávú internetelérhetőséget.

Rámutatott mindeközben a piaci koncentráció egyensúlytalanságára, a méretgazdaságosság hiányára: Európában 200 távközlési szolgáltató jut 500 millió ügyfélre, míg Észak-Amerikában mindössze 4 cég szolgál ki 300 millió ügyfelet, Ázsiában pedig szintén 4 vállalat nyújt szolgáltatást 1 milliárd embernek. A hálózatoknak elengedhetetlen a beruházások ösztönzése, amihez további konszolidáció és a digitális értéklánc mentén érvényesülő egyenlő versenyfeltételek megteremtése szükséges – hangsúlyozta.

A vezérigazgató továbbá úgy vélte, az infrastruktúra mellett létfontosságú a digitális képességek fejlesztése, mivel előrejelzések szerint 2020-ra új iparágak jelennek meg, csaknem egymilliárd betöltetlen állás lesz. A hiány csökkentése céljával a Telekom elindította a Legyél te is informatikus! című pályaorientációs programját – jelentette be.

Az idén negyedszer rendezték meg az ICT iparági konferenciáját, amelyen többek között az aktuális és jövőbeli technológiai kihívásokat mutatják be…”

Forrás:
Csepreghy: A szélessávú-lefedettség csak a kezdet; Híradó.hu/MTI; 2015. november 25.

Nagyobb sávszélességű, zárt internethálózat épül ki 2016 végére a hazai közoktatási intézményekben

„Nagyobb sávszélességű, zárt internethálózat épül ki 2016 végére a hazai közoktatási intézményekben – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Écsi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol a Sulinet plusz program keretében már elkészült a másodpercenkénti 100 megabites sebességű internetelérés.
Kara Ákos felidézte: a kormány határozott célja, hogy legkésőbb 2018 végéig minden magyar háztartás számár elérhető legyen a másodpercenkénti 50-100 megabites sávszélesség.

Ehhez szorosan kapcsolódik a kormánynak azon közoktatási célja is, hogy 2016 év végére minden iskolában szupergyors internet álljon rendelkezésre – hangsúlyozta. Az államtitkár elmondta, hogy a gyors internet révén a gyermekek oktatására jobb és korszerűbb feltételek állnak majd rendelkezésre.

Nagy Miklós, a beruházó Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója elmondta: a 6 milliárd forintos európai uniós fejlesztés lényege, hogy a hazai mintegy ötezer közoktatási és köznevelési intézményben a másodpercenkénti 50-100 megabites internetelérés lehetővé váljon, mert a jelenleg a Sulinet program által biztosított másodpercenkénti 4 megabites sebesség elavult. Emiatt több intézmény is más szolgáltatótól vásárolta az internet elérést, amely a legtöbb esetben többletköltséget jelentett.

Felidézte: egy kormányhatározat értelmében az összes intézménynek a Sulinet által biztosított elérést kell használnia, és ehhez a fejlesztés legalább akkora internet elérést biztosít, mint amilyet korábban egy másik szolgáltatótól vásároltak, vagy annál nagyobb sebességűt, emellett néhány intézményben vezeték nélküli internet elérést (wifi) is biztosítanak.

Hozzátette: a fejlesztés első ütemében március végéig országosan 375 olyan úgynevezett végpontot adnak át, amelyek révén a gyorsabb internet elérés lehetővé válik. Ebben a nyíregyházi és győri régió kiemelt helyszínnek számítanak az alacsony sebességű internet elérés miatt. A győri térségben például 86 végpontot modernizálnak.

A fejlesztést az Antenna Hungária Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. közösen végzi, az engedélyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adja ki.

Az igazgató jelezte: az 1997-ben indított Sulinet programba 2001-ig ötszáz intézmény csatlakozott, a program éves fenntartási költsége 7,1 milliárd forintba került. 2003-2004-ben az intézmények 94 százalékát vonták be a programba. A fejlesztések révén jelenleg a fenntartási költség jelentősen alacsonyabb, 1,1 milliárd forint – hangsúlyozta.

Kocsisné Németh Ilona, az écsi intézmény igazgatója elmondta, hogy a nagyobb sebességű internet eléréssel erősítik az intézményben folyó digitális oktatást. A Petőfi Sándor iskolában 1994-ben kezdték el az informatika oktatását, jelenleg negyedik osztálytól úgynevezett laptop-programban is részt vesznek a gyermekek, de a rendelkezésre álló digitális táblákat is rendszeresen alkalmazzák.”

Forrás:
Nagyobb sávszélességű, zárt internethálózat épül ki 2016 végére a hazai közoktatási intézményekben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. november 25.

Elindult Magyarország leginnovatívabb online programozó iskolája, a MeMOOC.hu!

„A Miskolci Egyetem az egri Eszterházy Károly Főiskola partnerségével, a „MeMOOC angol és magyar nyelvű online képzési központ létrehozása és üzemelteltése” című pályázat keretében elindította az ország legújabb oktatási platformját!

A távoktatás, online tanulási formák kialakítása már régóta foglalkoztatják a megvalósító partnereket, ugyanis nemzetközi szinten ma már számos, un. MOOC rendszer vált elérhetővé. A Miskolci Egyetem kezdeményezésére hazai szinten is megvalósult az ország legújabb MOOC rendszere. De mit is takar a MOOC mozaikszó? A MOOC egy angol kifejezés rövidítése: Massive (tömeges) Open (nyílt) Online Course, azaz tömeges online szabadon elérhető, vagyis nyílt kurzusok. A MeMOOC kettős jelentéstartalommal bír. A MOOC az oktatási formára, míg a „me” az angol szóra utal, illetve a Miskolci Egyetem rövidítése. Így olvashatjuk úgy, hogy a „Nekem való MOOC”, illetve olvashatjuk úgy is, hogy a „Miskolci Egyetem MOOC rendszere”. A két olvasat viszont nem is tér el annyira egymástól, mint az elsőre látszik. A központ kialakítói nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely egyrészt méltó a Miskolci Egyetem nevéhez, másrészt mindenki a magáénak érezhesse. Ennek bizonyítéka, hogy rengeteg féle tananyaggal várják a hallgatókat, illetve a tananyagok magas szinten, az ország legjobb oktatóinak bevonásával kerültek kialakításra.
A platform számos informatikai képzést kínál a programozás iránt érdeklődők számára. A képzések jellemzője, hogy a tananyagok kialakításánál figyelembe vették az informatikai vállalatok igényeit. A központ nem csak széleskörű programozói ismeretekkel rendelkező hallgatókat, hanem a programozás iránt érdeklődő fiatalokat és kevésbé fiatalokat is vár ingyen elérhető kurzusain!
A tananyagok kialakítása során a megvalósítók legfőbb célja volt, hogy a legújabb technológiákat is magukba foglalják a képzések, de fontosnak tartották, hogy a képzések során megszerzett tudás konvertálható legyen, így egy-két kurzus elvégzése jó bevezető lehet az partnerek képzéseibe. A központ felhasználói így ingyen férhetnek hozzá számos olyan tananyaghoz, amely segítségével a mindennapi életben felhasználható informatikai ismereteket szerezhetnek.

A platform kialakításánál az Open edX rendszert vették alapul, melyet a Harvard Egyetem is használ. A rendszer megfelel a legmodernebb követelményeknek, és a legújabb oktatási módszereket képes támogatni. A tananyagok mellet számos közösségi funkciót biztosít a rendszer. Minden tananyaghoz saját wiki-oldalak, illetve fórumok tartoznak, melyet a MeMOOC mentorai is figyelemmel kísérnek, így segítséget nyújtva a tananyag felhasználóinak. A fórumban a felhasználók vitákat indíthatnak, segítséget kérhetnek, megoszthatják a tananyaggal kapcsolatos észrevételeiket egymással. A képzések végén a rendszer tanúsítványt ad, amely bizonyítja a hallgatók számára, hogy végigcsinálták a rendszer egyes kurzusait.

A platform nem csak magyar, hanem angol nyelvű tananyagokat is kínál, amely lehetővé teszi, hogy határon túli hallgatók is tanuljanak a rendszer segítségével. A MeMOOC célja ugyanis, hogy azt a tudást, amelyet felhalmoztak az ország neves oktatói az évek során, minél szélesebb körben elérhetővé tegye. A kurzusok jellemzője, hogy játékos feladatokat tartalmaznak, a feladatok végén önértékelést segítő tesztek vannak, illetve számos rövid videóval segítik a tananyag elsajátítását. A tananyag nagyon sok gyakorlati feladatot kínál, de az elméleti képzést sem hanyagolja el. A rendszer kiértékelő módszereket is biztosít, így bárhol, bármikor lehetősége van a hallgatónak a feladatokban található forráskódok megírására, kiértékelésére, fordítására.

A MeMOOC angol és magyar nyelvű online képzési központ gerincét 12 magas színvonalú haladó modul adja, amely beszámítható kreditértékeket nyújt a Miskolci Egyetem mérnökinformatikus tanulói számára, de ezen modulok mellett van 12 ugyanolyan témájú, de könnyített modul is, amelyek egyszerűsített formában teszik elérhetővé a tananyagot. Az egyszerűbb modulokat azon felhasználóknak ajánlják, akik nem rendelkeznek alapos informatikai, programozási ismeretekkel, de szeretnének megismerkedni a témával. Jó esély lehet az érdeklődők számára, hogy el tudják dönteni, szeretnének-e egyes képzésekben részt venni akár egyetemi szinten. E modulok célja, hogy meghozza az érdeklődők kedvét a teljes modulok, illetve az egyetem képzései iránt. A modulok feltételezik, hogy a felhasználói rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel, de ha ez nem így van, a MeMOOC erre is kínál megoldást. Kialakítottak egy IKT modult, amely az alapvető informatikai ismeretek elsajátításában nyújt segítséget. E kurzus is – a többihez hasonlóan – bárki számára elérhető, mely nem csak a programozni vágyó felhasználóknak nyújt segítséget, hanem azoknak is, akik szeretnének elsajátítani néhány informatikai ismeretet, melyet felhasználhatnak a mindennapokban.

A képzési kínálatot tekintve számos programozási ismeretet nyújt a MeMOOC. Elkészültek a mobil programozási ismereteket adó tananyagok, melyek az iOS, Android platformok mellett egy úttörő technológia – a Firefox OS – megismerését is ígérik. A platform segítségével elérhetővé vált a multimédiás tartalmakat kínáló tananyag is, amely az alapvető képszerkesztési ismeretektől, a különböző multimédiás lehetőségeket biztosító fejlesztői keretrendszerekig nyújt ismereteket. A platform a webfejlesztés iránt érdeklődők számára is magas színvonalú tananyagokkal szolgál: a HTML alapokat, illetve a PHP szkriptnyelven túl a webprogramozás eszközeit is felölelve a legösszetettebb keretrendszerekhez kapcsolódó ismereteket nyújtja a felhasználói számára. Lehetőséget ad rendszergazdai ismereteink bővítésére, a hálózati eszközökkel, összetett hálózatokkal, különböző operációs rendszerekkel, azok sajátosságaival, a számítógép architektúrájával kapcsolatos ismeretek elsajátítására is, az alapoktól a haladó és a professzionális szintig. A platform természetesen nagy hangsúlyt fektet a programozási ismeretek oktatásra is. Ebben a témakörben is számos olyan modul található, amely tartalmazza a legalapvetőbb algoritmizálási ismereteket a leíró eszközökön túl, Java nyelvi példákkal is, amely bevezetőként szolgálhat az egyik leggyakrabban használt programozási nyelvbe. Ezen túl objektumorientált ismereteket is nyújtanak, melyek az OOP alapelvektől, a java megvalósításig terjednek. Abban az esetben, ha valaki a tervezési ismereteit szeretné felfrissíteni, a legmodernebb OOP tervezési ismereteket sajátíthatja el, illetve a kezdő programozók számára az OOP tervezés alapelveit is részletezi az erre a célra készített modul. A modulok keretein belül természetesen lehetőség van még adatbázis-kezelési ismeretek, alapvető hardver és információ-feldolgozási ismeretek elsajátítására is.

A MeMOOC nagy előnye tehát, hogy szintezhető az elsajátítani kívánt tudás mélysége, a felhasználók saját tudásukhoz mérten választhatnak tananyagokat, melyekkel képesek lehetnek felépíteni, vagy éppen felfrissíteni tudásukat.

A Miskolci Egyetem platformja a www.memooc.hu-n érhető el, és várja azon érdeklődőket, akik kifejezetten érdeklődnek az informatika, a programozás iránt, illetve azon személyek számára is nyújt alternatívát, akik a mindennapi számítógép használathoz szeretnének ismereteket szerezni.”

Forrás:
Elindult Magyarország leginnovatívabb online programozó sulija, a MeMOOC.hu!; Borsod Online; 2015. november 26.
MeMOOC angol és magyar nyelvű on-line képzési központ létrehozása és üzemeltetése. TÁMOP-4.1.2.F-15/1-2015-0001; Miskolci Egyetem
Massive open online course (Mooc); Wikipédia

Mobilinternet a hazai okostelefonokon: 89% vagy 60%?

„A múlt héten előadást tartottam a Telekom egy tréningjén. Pár perc után a cöncögő hangokból és a némán balra-jobbra rázott fejekből kiderült, hogy a hallgatóság nem nagyon hiszi el az általam ismertetett adatokat. A bemutatott kutatás az eNET felnőtt internetezők körében készített felmérése volt, amelyet a VeVa panelen csináltunk idén október végén és november elején. Tehát teljesen friss adatokról volt szó. Hamar kiderült, hogy a Telekom saját statisztikái és a kutatásban mért adatok több ponton nem egyeznek meg egymással.

Miközben én azt ecseteltem, hogy a hazai okostelefonnal rendelkező netezők 60%-a használ mobil netet a telefonján, hirtelen félbeszakított valaki a nézőtérről és azt mondta, hogy ehhez képest a tények: a Telekomosok 89%-ának van mobil internetes csomagja. Úgyhogy megálltunk tisztázni, hogy miből fakadhat egy ekkora eltérés a mérésünk és a tényadatok között. Íme, hogyan lehet a 89%-ból 60%:
– A 89% a Telekom előfizetőkre vonatkozik, a 60% a hazai internetezők közül azokra, akik okostelefonnal rendelkeznek. Tehát a bázis (alapsokaság) eltér egymástól. A Telekomnak nincsenek Vodafone vagy Telenor statisztikái, a kutatásban viszont ezeknek a szolgáltatóknak az adatai is benne vannak. Ráadásul nálunk csak a netezőkről van szó, csak a felnőttekről és csak az okostelefonnal rendelkezőkről. Náluk a hagyományosan nem netezők, a 18 évnél fiatalabbak és akár még az okostelefonnal nem rendelkezők is benne lehetnek a számokban (utóbbiban nem vagyok biztos, sajnos ezt a részletet nem tisztáztuk). Ezt figyelembe véve persze inkább a mi számainknak kellene magasabbnak lennie, hiszen nálunk okostelefonosok és eleve netezők vannak.
– Szerintem ennél is fontosabb azonban, hogy a számok közötti eltérés alapján egyértelmű: sokan egyszerűen nem tudnak róla, hogy van mobil netjük. Az eltérés pont erre mutat rá. 60% azoknak az aránya, akik tudnak róla, hogy van mobil netjük és feltehetően használják is azt. Ez a közel 2 millió ember az, aki bárhol és bármikor elérhető a neten, mert a mobilján is magával cipeli azt. Megfordítva (az ő szempontjukból nézve) pedig ők azok, akik bárhol és bármikor hozzáférnek az internetes szolgáltatásokhoz, információkhoz. A többiek esetleg kaptak ugyan mobil netet, feltehetően fizetnek is érte, de nem is tudnak erről, nem használják ki az ebben rejlő lehetőséget. Sokuknak minden bizonnyal 1-200 megás csomagja van, ami nem sok mindenre lenne elég amúgy sem.

Tanulság? Szerintem fontos tanulság, hogy nem elég a saját adatoknak, tényeknek hinni, muszáj azok mögé is nézni. Ebben az esetben például a Telekom (és feltehetően a hasonló helyzetben lévő többi cég) számára fontos lenne annak kiderítése, hogy melyik ügyfele nem használja egyáltalán a neki eladott csomagot, hiszen, ha a használat alapján valós igényei is lennének, esetleg egy jóval nagyobb csomagra fizetne elő… A vicc az egészben, hogy könnyen lehet, még adatot is forgalmaz a készülék, tehát a szolgáltató felől minden rendben lévőnek látszik, miközben a felhasználó nem is sejti, hogy van mobil netje.

Másik fontos tanulság – inkább már az app fejlesztők szemszögéből -, hogy idehaza az okostelefonosok 40%-a kvázi butatelefonként használja a készüléket, legfeljebb WiFi közelben netezik vele és használja azokat az appokat, amelyek adatforgalmat igényelnek. Ez alapján csupán online működésen alapuló alkalmazással a magyar okostelefonosok négytizedét elveszítheti egy fejlesztő…”

Forrás:
Mobil-net a hazai okostelefonokon: 89% vagy 60%?; Pintér Róbert blogja; 2015. november 29.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Lebontanák a korlátokat a magyar nyelv előtt

„A nyelvi elszigeteltség elleni küzdelem eszközeként a nyelvtechnológia, azon belül is az automatizált fordítás szolgálhat.

Az Európai Bizottság megbízásából Budapesten tartotta az ELRC (European Language Resources Coordination) projekt az európai roadshowjának negyedik műhelybeszélgetését. Az ELRC kezdeményezést az Európai Bizottság hozta létre a Európai Hálózatfejlesztési Eszközök (Connecting Europe Facility) program CEF Digital ágán belül. Célja, hogy nyelvi forrásokat gyűjtsön a Bizottság által kifejlesztett összeurópai automatizált fordítóplatform számára, és ezáltal megszüntesse az európai egységes digitális piac kiépítésének útjában álló akadályokat, lehetővé tegye, hogy a digitális szolgáltatások minden nyelven elérhetők legyenek.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén tartott workshopon a témában érdekelt mindhárom terület, a kormányzat/közigazgatás, a fordító- és a fordítást támogató ipar, valamint a nyelvtechnológiai szektor képviselői vettek részt. A műhelymegbeszélést köszöntötte dr. Princzinger Péter az Emberi Erőforrások Minisztériumából, aki üdvözölte a kezdeményezést, és hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv technológiai támogatásával a magyar gazdaság nemzetközi szinten rendkívül fontos előrelépést tehet. Az Európai Bizottság képviseletében Mátyássy Miklós szólalt fel. Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) magyar nyelvi osztályának vezetőjeként az európai többnyelvűségből adódó feladatokról beszélt, továbbá az e-szolgáltatások anyanyelvi egyoldalúságáról. Az európai állampolgárok mintegy 90%-a szívesebben nézi a weboldalakat a saját nyelvén, még ha beszél is idegen nyelvet.

Az ELRC részéről Stelios Piperidis tette tiszteletét. A budapestit megelőző workshopok tanulságain kívül próbálta feloldani a problémákat a jogilag védett szövegek felhasználásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy elsősorban a közigazgatáson belül fellelhető, nyílt hozzáférésű szövegek újrafelhasználása a fő cél.

Váradi Tamás, a workshop helyi szervezője, a Nyelvtudományi Intézet osztályvezetője és az ELRC magyarországi koordinátora a nyelvi elszigeteltség elleni küzdelemre hívta fel a figyelmet, amelynek eszközeként a nyelvtechnológia, azon belül is az automatizált fordítás szolgálhat. Az automatizált fordítórendszereket az emberi fordítások újrafelhasználása révén gépi tanulással készítik. A jó minőség elérése céljából kulcsfontosságú minél nagyobb mennyiségű és az adott szakterületről származó, lehetőleg többnyelvű szöveg betáplálása a rendszerbe. Az ELRC projekt a közszférában található nyílt hozzáférésű szövegeket szeretné e célból elérhetővé tenni.

A nyelvtechnológiai közösséget Prószéky Gábor, a MorphoLogic Kft. ügyvezető igazgatója, Kornai András, az MTA-SZTAKI és a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, Makrai Márton és Oravecz Csaba, szintén az MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai osztályának munkatársai képviselték. Továbbá két technológiai partner, a Kilgray Kft. és a MorphoLogic Lokalizáció vezetői, Kis Balázs és Bessenyei Gábor rendelkezésre álltak technológia kérdésekben. Az adatok, az adatfeldolgozás és adatkezelés egyéb technológiai aspektusai szintén szóba kerültek.

A kerekasztal-beszélgetések lehetőséget adtak arra, hogy többek között a fordításszolgáltató cégek, intézmények nézőpontját is megismerhesse a hallgatóság. Közülük a Profordból Bán Miklós, az OFFI Zrt.-ből pedig Barna Attila nyilatkozott az iparág üzleti helyzetéről, a fordított nyelvekben és fordítások során felmerülő problémákról.

A jogi szempontokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Szabványügyi Testület hangsúlyozta. Dr. Takács Nóra Emese előadása rámutatott arra, hogy számos szöveg kívül esik a szerzői jog védelme alól.

A könyvtárak mint nagy adatgyűjtemények gazdái is képviseltették magukat. Az Országgyűlési Könyvtár tisztán látta a rájuk váró feladatot, és az Országos Széchényi Könyvtár is biztosított a szíves együttműködésről, még ha szövegeik javarészt nem is a mai magyar nyelvből származnak.

A 2015. november 23-án tartott műhelymegbeszélés az első lépés, amely a helyzet feltérképezését, az érdekeltek eszmecseréjét célozta az igényekről, a jelen gyakorlatról, a teendőkről. A projekt célja a közigazgatás további szereplőit is megnyerni a magyar nyelv előtti nyelvi korlátok lebontása érdekében.”

Forrás:
Lebontanák a korlátokat a magyar nyelv előtt; nyest.hu; 2015. november 27.

Nyíregyházán ezentúl mindenkinek fizetni kell a szelektív hulladékszállításért

„Befejeződött a több mint 1,2 milliárd forint értékű, uniós támogatású hulladékgazdálkodás-fejlesztés Nyíregyházán: a családi házas városrészekben rádiófrekvenciás csippel látták el a háztartási szemétgyűjtő edényeket. A szelektív gyűjtéshez új műanyag tárolókat helyeztek ki, a hulladékgazdálkodási társaság 17 korszerű szállító- és rakodójárművet vásárolt és állított munkába.

A szelektív hulladékgyűjtő edények a műanyag zsákos gyűjtést váltják fel, ez a megoldás gazdasági szempontból optimálisabbá, a csipek felszerelése pedig igazságosabbá teszi a rendszer, mert így mindenkinek fizetnie kell, miközben ezt idáig néhányan megpróbálták kikerülni – hangsúlyozta a Hajnaltájban a Térségi Hulladék-gazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A hulladékgyűjtő gépjárműveket ugyanis a csipleolvasó mellett kamerával is felszerelik, ami lehetővé teszi, hogy a rendszer azonnal jelezze a zugürítéseket – hangsúlyozta Petró Árpád. Az RFID olvasórendszer alapja lehet egy olyan rendszernek is, amely azt is méri, mennyi hulladék keletkezett egy háztartásban, és ennek alapján kellene fizetni – tette hozzá a szakember a Kossuth Rádió hajnali magazinműsorában.”

Forrás:
Nyíregyházán ezentúl mindenkinek fizetni kell a szelektív hulladékszállításért; Híradó.hu; 2015. november 29.

Szakirodalom

Ericsson Mobility Report: Tízszeresére nő a mobil adatforgalom 2021-re

„Hat éven belül havi 51 exabyte-ra növekszik 2021-re a mobil adatforgalom, míg 2014 végére 3,2 exabyte adat „keringett” a világon, az idén év végére ez az érték 65 százalékkal, 5,3 exabyte-ra emelkedik – derül ki az Ericsson legfrissebb, egész világra kiterjedő mobilitási jelentéséből.

Peter Jonsson, a svéd távközlési cég projektmenedzsere az eredményeket bemutató eseményen kifejtette: 2015-ben a mobil adatforgalom 15 százaléka a közösségi hálózatok használatából származik, mintegy felét a videó le- és feltöltés tette ki. 2021-re az adatforgalom 70 százaléka a videó le- és feltöltésekből származik.

Bár a felhasználók szokásai régiónként eltérőek, általánosságban igaz, hogy minél nagyobb kijelzővel rendelkezik egy eszköz, annál több tartalmat fogyasztanak az előfizetők, ezt mutatja, hogy a tabletek adatforgalmának 55 százaléka videó töltésekből ered, míg az okostelefonoknál ez az arány 43 százalék.

A menedzser úgy vélte, a videó fogyasztást ösztönözheti egyebek mellett az egyre gyorsabb internetsebesség és a fogyasztói attitűdök megváltozása, például az egyén által meghatározott időpontokban történő filmnézés. Jelenleg sok hálózatban a YouTube a teljes videó-forgalom akár 70 százalékáért is felelős, a Netflix részesedése 20 százalék is lehet azokon a piacokon, ahol a szolgáltatás elérhető – tette hozzá.

Peter Jonsson ismertette: minden másodpercben 20 új mobil szélessávú előfizetést aktiválnak, csak 2015 harmadik negyedévében világszerte 87 millió új mobil előfizetővel, 7,3 milliárdra nőtt a mobil előfizetések száma, ebből mintegy 50 százalék, 3,4 milliárd okostelefonra. A jelentés szerint a mobil szélessávú eszközök közül még mindig az okostelefon a legelterjedtebb, az adatforgalom-növekedés egyik oka éppen ezért, hogy folyamatosan nő a okostelefon előfizetések száma, 2021-re a 9,1 milliárd mobil előfizetésből 6,4 milliárd lesz okostelefon előfizetés lesz.

A felmérésből kiderül az is, hogy 2021 végére Európában az okostelefonok száma eléri majd a 880 milliót, a mobiltelefon előfizetések több mint 70 százaléka okostelefon lesz. Nyugat-Európában az egy aktív okostelefonra jutó adatforgalom 2021-re a jelenlegi 2 gigabyte-ról 18 gigabyte-ra emelkedik.

A sajtótájékoztatón kapott tájékoztatás szerint az európaiak mintegy 70 százalékának fontos az internethozzáférés, bárhol is tartózkodik. Az új technológiától a városi élet minőségének a javítását is várják. Rómában például három fogyasztóból kettő szeretné, ha az okostelefon ellenőrizné nyilvános helyeken a vízminőséget, Párizsban pedig az okostelefon tulajdonosok mintegy 60 százaléka szeretné összehasonlítani a valós idejű energia felhasználását a környéken lévő más háztartásokéval, hogy optimalizálhassa az energia lábnyomát.

A jelentés kitért az 5G technológiára, amely új típusú eszközöket kapcsol majd össze, így a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó új felhasználási módokat tesz lehetővé. A technológia várhatóan Dél-Koreában, Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban terjed majd el először, 2021-ra pedig 150 millió 5G mobil előfizetés várható.

A mobilitási jelentést (Mobility Report) évente két alkalommal adja ki az Ericsson, a jelentés alapjául szolgáló adatokat a világ összes nagy régiójában a több mint 100 élő hálózaton végzett rendszeres forgalmi mérések adják.

A jelentés bemutatása mellett Albrecht Sándor, az Ericsson kutatási igazgatója bejelentette, hogy megnyílik a cég második innovációs garázsa. Az új technológiai inkubátor laboratórium az iparág számára olyan fontos témákon dolgozik majd, mint például a felhő alapú infrastruktúra, virtualizáció, az 5G, és az Internet-of Things (IoT) és az analitika.

A cég budapesti kutatás-fejlesztési központjában alapított, nyitott innovációs tér tevékenységei közé tartozik majd a technológiafejlesztés, integráló tevékenységeken keresztül megvalósuló szorosabb együttműködés, közös innováció és prototípusfejlesztés, továbbá bemutatók szervezése az operátorok és a vállalkozások számára.

Az Ericssonnál közel 115 ezer szakember dolgozik és 180 országban vannak ügyfelei. A stockholmi központú cég által támogatott hálózatok több mint 2,5 milliárd előfizetőt kapcsolnak össze, a világ mobilforgalmának negyven százalékát Ericsson hálózatokon keresztül bonyolítják. 2014-ben a cég nettó értékesítése 33,1 milliárd dollár volt.”

Forrás:
Tízszeresére nő a mobil adatforgalom 2021-re; Híradó.hu/MTI; 2015. november 26.
Ericsson Mobility Report háttéranyagok, regionális jelentések, letölthető táblázatos információ
Ericsson Mobility Report, November 2015; Ericsson (pdf)

A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

„Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán.
Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán.”

Forrás:
A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története; Antal Zsuzsanna, Baksa Máté; Budapesti Corvinus Egyetem; ISBN 978-963-503-599-1; 2015 (pdf, 15 mega)

Háttéranyag: Elektronikus ügyintézés

„Jelen háttéranyag „Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló T/7392. számú törvényjavaslathoz készült. A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséhez és egységesítéséhez szükséges jogi feltételeket teremti meg.”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet 2015/61.; 2015. november 16. (pdf)

Háttéranyag: E-egészségügy

„A Kormány T/7404. számú, egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslata kapcsán az Infojegyzet az e-egészségügy hazai helyzetéről és uniós gyakorlatáról nyújt információt.”

Forrás:
E-egészségügy; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet 2015/62.; 2015. november 18. (pdf)

Működési kockázatok és kezelési módjuk a közpénzügyi rendszerben, különös tekintettel a helyi önkormányzatok gazdálkodására

„A téma jelentőségét az állami szerepvállalás XXI. századi átalakulása, aktualitását az egyes állami, ezen belül helyi kormányzati és önkormányzati tevékenységek, feladatcsoportok finanszírozhatóságának nemzetközi és hazai szinten egyaránt jelentkező, egyre súlyosabb problémái adják. A finanszírozási probléma egyaránt érinti a perifériális helyzetű, fejlődő országok államháztartásait, illetve a világ fejlett gazdaságait. A témaválasztás sajátossága és újdonsága, hogy az értekezés a viszonylag jól definiálható pénzügyi kockázatok helyett egy új kockázat
típus, a hitelintézeti szektorban gyakorlati szempontok alapján lehatárolt működési kockázat államháztartási bevezetésére, elméleti meghatározására, az alkalmazható módszertan kiválasztására, továbbá a gyakorlati alkalmazhatóság feltételeinek statisztikai eszközökkel történő ellenőrzésére vállalkozik…”

Forrás:
Működési kockázatok és kezelési módjuk a közpénzügyi rendszerben, különös tekintettel a helyi önkormányzatok gazdálkodására; Kozma Gábor; Szegedi Tudományegyetem, Közgazdaságtani Doktori Iskola; 2015. december 16. (pdf)
Lásd még: Doktori.hu

A magyar belügyi belső elhárítás története a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és elődszervezetei tevékenységének tükrében (1945 – 2010)

„…A dolgozatban azt vizsgáltam, hogy a belügyi belső elhárítás a vizsgált időszakban hogyan alakult ki, milyen értékrend szerint, és a különböző korokban milyen szervezeti struktúrákban működött, milyen hatáskörökkel rendelkezett. Dolgozatomban azt is vizsgáltam, hogy e felkutatott 65 év alatt mire terjedt ki a szervezet tevékenysége…”

Forrás:
A magyar belügyi belső elhárítás története a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és elődszervezetei tevékenységének tükrében (1945 – 2010); Nagy Ákos Péter; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola; 2015. december 11.

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 3. prioritása keretében egyes, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötésének előzetes engedélyezéséről

„A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/E. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva engedélyezi, hogy a Miniszterelnökség
a) a KÖFOP-3.1.1.1. azonosító jelű, „Partnerek és a lakosság bevonása az operatív programok megvalósításába” című felhívás keretében a kommunikációs feladatok ellátása,
b) a KÖFOP-3.2.2.1. azonosító jelű, „A támogatáskezelés menedzsment színvonalának megőrzése” című felhívás keretében a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzése, valamint
c) a KÖFOP-3.3.2.1. azonosító jelű, „Az e-kohéziós irányelv átültetése” című felhívás keretében a monitoring és információs rendszer működtetése és fejlesztése
érdekében szükséges szerződéseket a beszerzési eljárások lefolytatását követően – a központi költségvetés Uniós fejlesztések fejezet, Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok alcím, Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP) jogcímcsoport terhére – megkösse.

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. június 30…”

Forrás:
Kormányhatározat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 3. prioritása keretében egyes, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötésének előzetes engedélyezéséről; Magyar Közlöny; 2015. évi 181. szám; 2015. november 24.; 22786. oldal (pdf)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 29/2015. (XI. 24.) MvM utasítása megyei fejlesztési biztosok kinevezéséről

„1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából a projekt-előkészítési, projektmenedzsmenti, projektfejlesztési és projektértékelési feladatok koordinálása érdekében 2015. december 1. napjától 2016. május 31. napjáig az alábbi személyeket miniszteri biztossá (a továbbiakban: megyei fejlesztési biztos) nevezem ki:
1. §
1. Font Sándor, Bács-Kiskun megye 2. dr. Hargitai János, Baranya megye 3. Vantara Gyula, Békés megye 4. Riz Gábor, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. B. Nagy László, Csongrád megye 6. Varga Gábor, Fejér megye, 7. Simon Róbert Balázs, Győr-Moson-Sopron megye 8. dr. Tiba István, Hajdú-Bihar megye 9. Nyitrai Zsolt, Heves megye 10. dr. Bene Ildikó, Jász-Nagykun-Szolnok megye 11. dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom megye 12. Balla Mihály, Nógrád megye 13. dr. Szűcs Lajos, Pest megye 14. Móring József Attila, Somogy megye 15. Lipők Sándor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16. Hirt Ferenc, Tolna megye 17. Ágh Péter, Vas megye 18. dr. Kovács Zoltán, Veszprém megye 19. Manninger Jenő, Zala megye

2. §
A megyei fejlesztési biztos feladata:
a) a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok képviselőivel együttműködve koordinálja a projekt-előkészítő és projektmenedzsment-struktúra kialakítását;
b) közreműködik a feladatokhoz szükséges humánerőforrás-kapacitás mennyiségi és minőségi felmérésében, a követelmények meghatározásában, ellátja a humánerőforrás képzésével és oktatásával összefüggő koordinatív feladatokat;
c) irányítja és koordinálja a megyei kedvezményezettek számára szükséges megyei szintű képzések és workshopok megrendezését;
d) kapcsolatot tart a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság koordinációs feladatot ellátó szervezeti egységeivel és az Irányító Hatóságok vezetőivel…”

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 29/2015. (XI. 24.) MvM utasítása megyei fejlesztési biztosok kinevezéséről; Hivatalos Értesítő 2015. évi 58. szám 2015. november 24. 6516-6517. oldalak (pdf)

A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló BM rendelet tervezete

„A véleményezés végső határideje: 2015. november 25.

A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.”

Forrás:
A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló BM rendelet tervezete; Belügyminisztérium; 2015. november 25.(pdf)

48. szám, 2015. november 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek