Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság jó minőségű rádiófrekvenciákkal javítaná a mobilinternet-szolgáltatást
Tárgyszavak: 700-es frekvenciatartomány, Ansip Andrus, digitális egységes piac, Európai Unió, frekvenciapolitika, mobilinternet-szolgáltatás, Oettinger Günther, ultramagas frekvencia (UHF)
„az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”
Tárgyszavak: intézményátszervezés, Lázár János, Magyarország, Miniszterelnökség

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?
Tárgyszavak: energiapolitika, fenntartható fejlődés, Magyarország, okos mérés, smart meter

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az Európai Bizottság jó minőségű rádiófrekvenciákkal javítaná a mobilinternet-szolgáltatást

„A Bizottság a mai napon bemutatja a mobilszolgáltatók számára is elérhető 700 MHz-es frekvenciatartomány összehangolt használatára vonatkozó javaslatát. Ezzel nemcsak az európai polgárok internet-hozzáférését, hanem a határokon átívelő alkalmazások fejlesztését is elősegítené.

A rádiófrekvenciák nem ismernek határokat, ezért uniós szinten a spektrum hatékonyabb koordinálására van szükség az interferencia elkerülése és az innovatív szolgáltatások – például az összekapcsolt autók vagy a távegészségügy – egész Európán átívelő akadálytalan működése érdekében. Az Uniónak emellett választ kell találnia a vezeték nélküli széles sávú rendszerek iránti növekvő igény kérdésére is. A mobilinternet-forgalom 2020-ra a közel nyolcszorosára fog nőni a mai állapotához képest. A Bizottság mai javaslata ezekre a kihívásokra hivatott megoldást találni. A digitális egységes piac létrehozását célzó stratégia részeként kiegyensúlyozott, a hosszú távú célokat szem előtt tartó megközelítést javasol az ultramagas (UHF) frekvenciasáv (470–790 MHz) használatával kapcsolatban. Jelenleg ezt a frekvenciasávot elsősorban televízióadók használják. A javaslat szerint 2020-ra a mobilszolgáltatók számára is elérhetővé tennék a 700 MHz-es frekvenciatartományt (694–790 MHz). Ez a sáv a felhasználó tartózkodási helyétől függetlenül – legyen az nagyváros, falu vagy éppen az autópálya – ideális a jó minőségű mobilinternet-szolgáltatáshoz. A 700 MHz-es tartomány alatti terület (470–694 MHz) továbbra is az audiovizuális szolgáltatók elsődleges frekvenciatartománya marad. Ez a megközelítés garantálná, hogy az európai polgárok ne csak tabletjük és okostelefonjuk segítségével férjenek hozzá a kreatív tartalmakhoz (ahogy teszik ezt egyre többen), hanem a hagyományos televíziószolgáltatások keretében is. A mai javaslat a 700 MHz-es tartományt magában foglaló UHF frekvenciasáv használatával kapcsolatos legfrissebb nemzetközi megállapodásokkal is egybecseng.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Gazdaságilag teljességgel értelmetlen a digitális egységes piacon huszonnyolc különböző szempontból megközelíteni a rádiófrekvenciák irányításának kérdését. A mai napon ezért megtesszük első javaslatunkat a spektrum összehangoltabb uniós szabályozása érdekében: indítványozzuk a mobilszolgáltatók által használt 700 MHz-es frekvenciatartománnyal kapcsolatos kérdések egységes kezelését. Ebben a tartományban két kívánatos tulajdonság egyesül: a széles lefedettség és a nagy sebességű internet. Ez minden európai polgár számára hozzáférhetővé teszi a lehető legjobb minőségű internetet még vidéken is, és megteremti a feltételeket a kommunikációs hálózatok következő generációja, az 5G számára. Ezzel egy időben biztosítjuk az audiovizuális szektor számára a frekvenciákhoz való hozzáférést és fellendítjük azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyek elősegítik a rádióhullámok hatékony felhasználását. A spektrum ritka kincs, bánjunk vele körültekintően.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos szerint „modern infrastruktúra és naprakész szabályozás nélkül nem tudunk minden és mindenki számára mindenhol jó minőségű mobilinternetet biztosítani. A mai javaslattal bebizonyítjuk, hogy a két dolog – élénk audiovizuális szektor és az 5G-hez szükséges spektrum – nem zárják ki egymást. A 700 MHz-es tartomány tökéletes az olyan ígéretes területek számára, mint például az úgynevezett összekapcsolt vezetés vagy a dolgok internete. A cél, hogy Európa az 5G terén is az élre törjön. Ezért 2020-ig minden tagállamnak cselekednie kell.”

A javaslat két fő területet érint:

a 700 MHz-es sávval kapcsolatban: közös ütemterv és az átmenetet elősegítő koordinációs intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy a tartomány – összehangolt műszaki feltételek szerint – valóban elérhetővé váljon a vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára;

a 700 MHz alatti sávval kapcsolatban: hosszú távú célkitűzések kidolgozása annak érdekében, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatás mindenki számára elérhető legyen, emellett a spektrumhasználat rugalmas megközelítése a digitális földfelszíni televíziózással (DTT) kapcsolatos igények kielégítése céljából, melyek szintje tagállamonként különböző.

A mai javaslat Európa-szerte megkönnyíti az innovatív eszközök és szolgáltatások fejlesztését és csökkenti az ehhez kapcsolódó költségeket, hiszen ezentúl nem kell a különböző frekvenciák között váltani és az eltérő tagállami rendelkezésekhez alkalmazkodni.

Összehangolt átmenet 2020-ig
A Bizottság javaslata szerint legkésőbb 2020. június 30-ra minden tagállamban elérhetővé kell tenni a 700 MHz-es frekvenciatartományt a vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára. Ez összhangban van az 5G-s lefedettség 2020-ra előirányzott kiépítésével. A határidő betartása érdekében a tagállamoknak 2017. június 30-ig el kell fogadniuk és közzé kell tenniük a hálózati lefedettségre és a frekvenciatartomány felszabadítására vonatkozó nemzeti terveket. Emellett 2017 végére tető alá kell hozniuk a nemzetközi koordinációra vonatkozó megállapodásokat is. Ezek a lépések nem csak az átmenetet könnyítik meg, hanem biztosítják a digitális szakadék áthidalásához elengedhetetlen hálózati lefedettséget is, továbbá megteremtik a szükséges lefedettségi feltételeket az összekapcsolt járművek vagy a távegészségügy számára.

Két tagállam (Franciaország és Németország) már engedélyezte a 700 MHz-es sáv használatát a mobilszolgáltatóknak. Több más tagállamban (Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban) pedig már körvonalazódnak a tervek a 700 MHz-es tartomány új célokra való felhasználására az elkövetkező években.

A Bizottság arra számít, hogy az előre látható és pontos átállás biztosítása érdekében az Európai Parlament és a tagállamok hamarosan elfogadják a mai javaslatot.

Háttér-információk
Az ultramagas frekvencia (UHF) a 470–790 MHz-es tartományt jelenti, és jelenleg digitális földfelszíni televíziózásra, a műsorgyártáskor használt vezeték nélküli mikrofonokhoz, illetve különleges eseményekkor használják. Európában egyre nő az igény a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások iránt, elsősorban azért, mert egyre többen szeretnének útközben is videós tartalmakat nézni. A szintén egyre növekvő mobil adatforgalomhoz a meglevő hálózat kapacitása és a rendelkezésre álló spektrum nem elegendő. A mai javaslat éppen ezért nagyobb spektrumot biztosít a széles sávú rendszerek számára a 700 MHz-es tartományban (694–790 MHz). Ezzel egy időben célja, hogy megőrizze az audiovizualitás európai modelljét, amely ingyenesen nézhető közszolgálati műsorokat kínál, amihez fenntartható spektrumerőforrásokat igényel a 700 MHz-nél alacsonyabb tartományban (470–694 MHz).

2014-ben a Bizottság Pascal Lamy volt európai biztost bízta meg az UHF-tartomány jövőbeni használatára nézve közös pozíciót kialakítani hivatott, a mobil-, a műsorszolgáltatói és a médiaszektor képviselőiből álló magas szintű munkacsoport elnökségével. Az elnök jelentése szerint a 700 MHz-s tartományt ajánlott a széles sávú vezeték nélküli szolgáltatásokra adaptálni, ezzel egy időben pedig a földfelszíni sugárzás 700 MHz-nél kisebb frekvenciatartományhoz való hozzáférésének biztosításával fenntartani az európai audiovizuális modellt.

A jelentést követően végzett nyilvános konzultáció szerint a válaszadók támogatják az összehangolt uniós lépés ötletét. Emellett a tagállamok képviselőit tömörítő, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleménye szintén támogatta, hogy egy közös uniós lépéssel a 700 MHz-es tartományt a vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára is hozzáférhetővé tegyék, valamint javasolta összehangolt műszaki feltételek meghatározását és a frekvenciasáv tényleges használatára egy közös határidő kijelölését, továbbá a 700 MHz alatti tartomány hosszú távú használatának biztosítását az audiovizuális sugárzásra, ideértve a digitális földfelszíni televíziózást.

Az érdekeltek bevonásával zajló uniós szintű konzultáció és a nemzetközi megállapodások (ITU) eredményeinek ismeretében a Bizottság álláspontja az UHF-tartomány hosszú távú használatával kapcsolatban az, hogy továbbra is ösztönözni kell a digitális egységes piacot, és a társadalmi, kulturális és gazdasági értékének megfelelően biztosítani kell e létfontosságú rádióspektrum hatékony szabályozását.

Előrelépés a digitális egységes piac felé
A 700 MHz-es frekvenciatartományt érintő mai új szabályok nem az elsők a digitális egységes piaci stratégiában: az első javaslatok a szerzői jogról (sajtóközlemény) és a digitális szerződésről (sajtóközlemény) 2015 decemberében születettek. A digitális egységes piaci stratégia 16 kulcsfontosságú kezdeményezést tartalmaz, amelyeket ez év végéig elő fognak terjeszteni.
A spektrumkoordinációval kapcsolatos következő lépésekre a szintén idén benyújtásra kerülő uniós távközlési reformok keretében lehet számítani.

További információk:
Gyakran ismételt kérdések: rádiófrekvenciák
A mai napon elfogadott dokumentum:
EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI HATÁROZATRA irányuló javaslat a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatával kapcsolatban
Impact Assessment
Impact Assessment summary

További hasznos hivatkozások:
Spektrum az EU-ban
Digitális egységes piac (#DigitalSingleMarket)
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök
Günther H. Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos
A Bizottság 2016. évi munkaprogramja”

Forrás:
A Bizottság jó minőségű rádiófrekvenciákkal javítaná a mobilinternet-szolgáltatást; Európai Bizottság; IP/16/207; 2016. február 2.
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról; eGov Hírlevél
Lásd még: Másfél év múlva eldől, hogyan bővülhet a vidéki mobilnet; Koi Tamás; HWSW.hu; 2016. február 3.

„az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”

„Az ország versenyképességének javítását és gazdaságának növelését célozza a bürokráciacsökkentés – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott interjúban. Lázár János egy Albert Einstein idézettel foglalta össze a bürokráciacsökkentés alapelvét: „az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jelentős bürokrácia az oka annak, hogy miközben a többi visegrádi ország versenyképessége folyamatosan javul, Magyarországon ez a növekedés nem elég dinamikus. Szerinte az állam elhízott, ezért lassú, így lemarad a versenyben. A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi versenypozícióink is – fogalmazott.

A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.

Fenntarthatatlan az, hogy a foglalkoztatottak között az állami alkalmazottak aránya mintegy 20 százalékos, miközben Lengyelországban arányuk nem éri el a 10 százalékot, és Csehországban is 13 százalék alatt van – közölte Lázár János.

A Miniszterelnökség ezért olyan új kormányzati modellre tesz javaslatot, amelyben a központi államirányítás, a stratégiaalkotás és a döntéshozatal minisztériumokba szerveződik, míg a területi szintű államigazgatás a járási és kormányhivatalokba kerül.

A közigazgatási rendszer átalakításának első lépéseként felállított járási és kormányhivatali rendszer mára mindenki számára bizonyította a hatékonyságát. A kormányablakok segítségével olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb lett az ügyintézés.

Az államszervezetben a probléma elsősorban nem lent, hanem fenn van, felfelé haladva egyre nagyobb és átláthatatlanabb az állam. A legtöbben a központi államigazgatás mintegy 90 intézményében dolgoznak – tette hozzá, rámutatva arra, hogy ezért tett javaslatot az 50 ezer embert foglalkoztató 73 háttérintézmény átszervezésére.

„Ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma” – jegyezte meg, példaként említve az agrártárca egyik hivatalát, ahol többen dolgoznak, mint a minisztériumban, vagy a mintegy hatszáz fős Oktatási Hivatalt, emlékeztetve: a területtel foglalkozó államtitkárság mindössze ötvenfős.

Megszűnnek azok az intézmények, amelyeknek működtetése drága és felesleges. Ezeknek feladatait a jövőben a minisztériumok vagy a kormányhivatalok látják el, a részletekről azonban még zajlanak a tárgyalások a tárcákkal – fűzte hozzá.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztér például az Emberi Erőforrási Minisztériumában vagy a gazdasági tárcánál működhet tovább – mondta Lázár János, kiemelve: a struktúra megváltozása nem jelenti az adott intézmény által ellátott feladat megszűnését, csupán azt hatékonyabb, olcsóbb és ésszerűbb keretek között biztosítja az állam.

A háttérintézményekkel kapcsolatos döntések az év közepéig megszületnek. Ezután áttekintik a zártkörűen működő állami részvénytársaságokat – közölte. A miniszter kijelentette: a Miniszterelnökség létszámleépítésre is javaslatot tesz.

Lázár János a járási és kormányhivataloknál július 1-jéig, valamint 2017 januárjáig 10-15 százalékos létszámkorrekciót tart szükségesnek, vagyis a jelenlegi 36 ezer helyett 30 ezernél kevesebbre csökken a létszám szűk egy éven belül.

A július 1-jével a tárcákba olvadó háttérintézményeknél 20 százalékos leépítés várható, a jövő évi költségvetésben pedig további 15 százalékos csökkentéssel számol a Miniszterelnökség a minisztériumoknál. Az így megtakarított forrás a tárcáknál marad, amely az eredményesebb hivatali munkára ösztönző, későbbi béremelések fedezete lehet majd – hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter elismerte: a járási és kormányhivataloknál ez azt jelenti, hogy több feladatot kevesebb ember lát majd el. Jelezte ugyanakkor, hogy zajlik a járási hivatalok fejlesztése, a már átadottakkal együtt májusig 270 új kormányablak létesül.

Emlékeztetett az ott dolgozók életpályamodelljére is, amelynek eredményeként júliustól fokozatosan emelkedik a járásokban dolgozók bére, összesen 50 százalékkal. 2017 januárjától a kormányhivatali dolgozókra kerül sor, a háttérintézmények átszervezésével pedig összkormányzati szinten nyílik lehetőség a tisztviselők béremelésére – mondta Lázár János.

Arról is beszélt, hogy az elbocsátottaknak több lehetőséget is nyújt a kormányzat. Javaslata szerint az év második felében önként távozók a végkielégítésük összegének két-háromszorosát, akár fejenként 5-10 millió forintot is kaphatnak, ha vállalják, hogy tíz éven belül nem lépnek vissza az állami szolgálatba, hanem a versenyszférában érvényesítik tudásukat. A kormány ezért folyamatosan egyeztet a piaci szféra képviselőivel is.

Lázár János úgy ítélte meg: az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően a most kilépők jó eséllyel helyezkedhetnek el máshol. Ezt segítendő Karrier Híd 2 néven programot is indít az állam: támogatást, adó- vagy járulékkedvezményt nyújt azoknak a munkaadóknak, akik állami szolgálatból kilépőket vesznek fel. A nyugdíjba vonulók álláshelyét sem fogják betölteni – tette hozzá.”

Forrás:
A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi versenypozícióink is; Miniszterelnökség; 2016. február 5.

Közigazgatás, politika

A közigazgatási átalakítás célja a bizalom erősítése

„A közigazgatásban zajló átalakítások célja az emberek bizalmának visszaszerzése – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Egerben, sajtótájékoztatón.
Kovács Zoltán közölte: 2010-ben azt látták, hogy a hivatalok iránti bizalom megcsappant, ennek visszaszerzése azonban nehéz feladat. Felidézte, hogy az igazgatási szervezet rendszerének részbeni átalakítása nyomán létrejöttek az integrált területi hivatalok, 2013-tól pedig a járási hivatalok. Kialakították a kormányablakokat is, országszerte 240-et már átadtak, a cél 270-280 létrehozása.

Ma már több mint hatszáz ügytípust lehet a kormányablakokban elintézni, és a tervek szerint ezek száma ezernél is több lesz – emelte ki az államtitkár.
Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy a tavaly, év végén elfogadott, 110 törvény módosítását tartalmazó csomag a bürokrácia visszaszorítását segítette. Számos eljárás esetében csökkentették az ügyintézési határidőt.

Rámutatott: párhuzamosan zajlik az eljárási szabályok egyszerűsítése, a határidők csökkentése, az igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek megszüntetése, illetve csökkentése. Az állami rezsicsökkentés 10 milliárd forintot hagy az emberek zsebében az idén – tette hozzá. Kitért arra is, hogy néhány speciális esetet leszámítva már nem lehet a fellebbezési eljárás keretében első fokra visszaadni az iratokat, az ügyet be kell fejezni a másodfokú eljárás keretében. Ha kell, akkor természetesen van bírósági korrigálási lehetőség is – közölte.

Azt is mondta, hogy eddig a másodfokú eljárások során az ügyek 40 százalékát helyezték hatályon kívül és adták vissza az első fokra, „őrületbe kergetve” ezzel az embereket. Az államtitkár beszélt arról is, hogy 25 engedélyezési eljárástípus esetében ma már csak bejelentési kötelezettség terheli az ügyfelet.

Jelezte: az év első munkanapján korábban 4-5000 személyi igazolványt váltottak ki az emberek, az idén 11 ezret. A nagy népszerűségnek örvendő e-személyi igazolvány ugyanakkor kártyaleolvasók hiányában még „nem teljesedett ki” egészen. Egyes állításokkal szemben azonban lehet vele külföldre menni – tette hozzá. Kovács Zoltán kijelentette: a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás átalakítása tovább folyik, már zajlik 80 új, a szabályokat egyszerűsítő törvény előkészítése.

Nyitrai Zsolt, Eger fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón emlékeztetett: 2010 óta tart a közigazgatás átalakítása. Ez a „jobbító szándékú” átalakítás az állampolgároknak azért jó, mert az integrált ügyfélszolgálatoknál „a papír utazik, nem pedig az ügyfél”, vagyis az ügyeit egyetlen helyen tudja elintézni. Azt is mondta, hogy számos, korábban térítésköteles eljárás vált ingyenessé vagy olcsóbbá, több ezer forintot hagyva ezzel minden állampolgár zsebében.”

Forrás:
A közigazgatási átalakítás célja a bizalom erősítése; Miniszterelnökség; 2016. február 4.

Nemzetközi szakértői csoport dolgozik a hazai KFI rendszer értékelésén

„Elismeri a KFI finanszírozás rendszerének megújítását, emellett a kutatóintézetek, a felsőoktatás és az üzleti szféra közötti szorosabb együttműködést szorgalmazza a hazai KFI rendszer átvilágítása során készült előzetes szakértői jelentés, melynek következtetéseit az NKFI Hivatal által szervezett munkaértekezleten vitatták meg a kormányzat, az egyetemek és kutatóintézetek, valamint az innovatív vállalkozások képviselői.
A január 21-i munkaértekezlet résztvevői közösen tekintették át a magyar KFI rendszerről készült előzetes jelentés (Pre-Peer Review) megállapításait, hogy észrevételeikkel segítsék a javasolt fókuszterületeken belül a prioritások azonosítását, és hozzájáruljanak a készülő végleges értékelés tervezési folyamatához (full Peer Review). Az előzetes jelentés által előírt önértékelési feladat eredményeként felmerült meglátásokat, javaslatokat és észrevételeket Szigeti Gyula Péter, az NKFI Hivatal elnökhelyettese, valamint Csuzdi Szonja, az NKFI Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője prezentálta január 25-én Brüsszelben, a teljes szakértői értékelést előkészítő egyeztetésen, ahol az átvilágítandó fókuszterületeket is pontosabban meghatározták. A teljes értékelést készítő nemzetközi szakértői csoport a rendelkezésre álló adatok elemzése mellett 2016. február 24. és 26. között hazánkban találkozik az érintett kormányzati intézmények, az MTA, a felsőoktatási és a vállalkozói szféra képviselőivel, hogy a kapott információk alapján 2016 közepére elkészülhessen a végleges jelentés.

Az előzetes értékelést megvitató, az NKFI Hivatalban megtartott munkaértekezleten Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke hangsúlyozta: „Bízom benne, hogy az Európai Bizottság szakértőivel való együttműködésünk során szakmailag megalapozott értékelés, valamint a gyakorlatban jól hasznosítható konkrét ajánlások születnek, hozzájárulva a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer megújításának folytatásához, a már megkezdett folyamatok finomhangolásához.” Pálinkás József hozzátette, hogy ez a folyamat az NKFI Hivatal által kezdeményezett, az innovációpolitika alakítását támogató egyéb szakmai egyeztetéseket és kapcsolódó elemzéseket is lényeges szempontokkal egészíti ki. Egyben arra kérte a hazai résztvevőket, hogy közreműködésükkel járuljanak hozzá a szakmailag megalapozott értékelés és az előremutató hazai ajánlások megfogalmazásához, amelyek segíthetik a nemzetközi szakérőket javaslataik összegzésében.

Az előzetes jelentés áttekinti a kutatásfejlesztési és innovációs rendszer erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint meghatározza a 2016 közepére elkészülő teljes értékelés négy nagy fókuszterületét. Ezek magukba foglalják a kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó szakpolitikát, annak irányítását és a hatékony forrásfelhasználást; az ehhez kapcsolódó képzést és humánerőforrás-fejlesztést; az akadémiai és ipari szféra együttműködését és az innováció keretfeltételeinek közép- és hosszú távú fejlesztését. Az anyagban nevesített fejlesztési irányok összhangban vannak a hazai kutatásfinanszírozás megújítása és a versenypályázatok rendszerének kialakítása során követett szempontokkal:

Olyan kutatásokba szükséges befektetni, amelyek képesek megbízható válaszokat és megoldásokat adni valós társadalmi igényekre, szükségletekre.

Javasolt a multidiszciplináris kutatások arányának növelése, fejlesztendőek az alapkutatási eredmények alkalmazott kutatásokban való hasznosításának feltételei, továbbá fejlesztésre szorul a kutatási infrastruktúra.

További irányítási reformokra, a rendszer stabilitásának megteremtésére, valamint a tudomány, a technológia és az innováció humánerőforrás-alapjának megerősítésére van szükség.

Szükség van továbbá az induló innovatív vállalkozások környezetének javítására, az alapítást, képzést, működést támogató intézményi feltételek (pl. inkubátorok) megerősítésére, valamint az egyetemi-ipari együttműködések továbbfejlesztésére.

KFI rendszer átvilágítás: H2020 szakpolitika-támogató eszköz
A gazdasági növekedéshez és az új munkahelyek létrehozásához szükséges feltételek megteremtése érdekében az uniós tagállamok egy része kutatási és innovációs rendszere megújításán dolgozik.

Az ún. szakpolitika-támogató eszköz (Policy Support Facility, PSF) az Európai Bizottság új kezdeményezése a tagállamok támogatására a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében. Az önkéntes alapon elindítható folyamat az érintett tagállamok döntéshozóit támogatja KFI szakpolitikájuk alakításában, továbbfejlesztésében. Ezen belül szakmai tanácsokkal szolgál a nemzeti KFI stratégiák, programok és intézményrendszer értékelésében és a fejlesztendő kulcsterületek beazonosításában.

A KFI rendszer értékelése független nemzetközi szakértők bevonásával, a helyi érintettek megkérdezésével zajlik, eredménye pedig javaslattétel a szükséges KFI szakpolitikai reformokra és intézkedésekre. A folyamathoz több tagállam részvételével szervezett, az egymás közti tapasztalatcserét szolgáló workshopok kapcsolódhatnak, amelyeken a tagállamok által javasolt, speciális szakpolitikai kérdéseket vitatnak meg.”

Forrás:
Nemzetközi szakértői csoport dolgozik a hazai KFI rendszer értékelésén; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2016. február 3.
Pre-Peer Review of Hungarian Research and Innovation system. Horizon 2020 Policy Support Facility; Európai Bizottság (pdf)
A Bizottság segíti a Tagállamokat kutatási és innovációs rendszereik megújításában; Európai Bizottság; 2015. március 3.

Lázár János az MVH-ról: „Visszaélnek a hatalmukkal!”

„Lázár János kirohant a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellen egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. Úgy fogalmazott, a hivatal az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól, nem hajlandó a magyar gazdatársadalom támogatására. A miniszter szerdán személyesen fogadja azt a gazdát, aki panaszt tett neki a hivatalra.

„Fiatal Gazda pályázatot nyújtottunk be, de azt írták vissza, hogy üres papírokat küldtünk be” – panaszkodott a Miniszterelnökséget vezető miniszternek egy gazdálkodó a kedd esti hódmezővásárhelyi lakossági fórumon, amelyen ott volt a város polgármestere és a helyi képviselők is.

Kiderült, hogy a felszólaló már a második fellebbezést nyújtja be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, mivel arról, hogy a hivatal szerint üres papírokat küldtek be, nem is értesítették őket, csak hosszas telefonálgatás után közölték velük, hogy a hivatalnak nem kötelessége felhívni az ügyfelet. A gazda elmondása szerint az őszi földárveréseken vásárolt volna földet a pénzből, ám így elesett ettől a lehetőségtől.

„Ez a válasz önmagában alkalmas arra, hogy bezárják a hivatalt” – jelentette ki erre Lázár János, majd hosszasan szapulta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, nem elmulasztva annak felidézését, hogy 2010-ben bilincsben vitték el az MVH néhány munkatárását, mivel azok a gyanú szerint maguknak utalták ki a visszamaradt földek után járó földalapú támogatásokat. Itt még Lázár arról beszélt, hogy az MVH meglopta a gazdákat, és meglopta az Európai Uniót, majd egy fordulattal már ott tartott, hogy a hivatal az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól.

„Nem tudok úgy beszélni, hogy ne bosszantsam fel magam”, mert látom, mivel Hódmezővásárhelyen megnéztem az összes fellebbezést – folytatta Lázár –, hogy pár négyzetméteres elírások miatt milliós földalapú támogatásokat veszítettek el. Én mindenkinek megpróbálok igazat adni méltányosan másodfokú eljáró hatóságként, amennyire ezt a jogszabályok engedik. Már törvénymódosításra is javaslatot tettem. Ez a szervezet nem hajlandó a magyar gazdatársadalom támogatására, ezért a megszüntetése meggyőződésem szerint egy fontos dolog” – fogalmazott.

Lázár János mondandójából kiderült, jól ismeri az MVH-hoz befutó ügyeket, mivel ezekben másodfokú hatóságként a Miniszterelnökség jár el, ezért több hódmezővásárhelyi és más környékbeli gazdálkodó panaszai kerültek elé.

„Látom, milyen ügyekben tolnak ki a gazdákkal, megalázó, minősíthetetlen eljárás van, a legkisebb hibának is súlyos százezres, milliós következményei vannak. Visszaélnek a hatalmukkal. Itt rendszerváltásra van szükség, amit rövidesen végre kell hajtani” – fogalmazott a miniszter. Szavai szerint ő azt szeretné, ha minden panaszos választ kapna és méltányos lenne az ügyintézés. Nekik is érdekük, hogy minden magyar gazdához eljusson a támogatás – tette hozzá.

„Most ott tartunk, hogy ha igazat adnánk minden panaszosnak, még akkor is maradna pénz a kasszában. Az MVH nem a magyar gazdák érdekeit védi, hanem az MVH az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól, ez egészen megdöbbentő, vállalhatatlan. Érdemben kell átalakítani, tartozzon a minisztériumhoz vagy tartozzon máshova, de az önállósága nem maradhat meg.”

Ma személyesen fogadja a panaszost
A fórumon felszólaló panaszosnak Lázár azt javasolta, hogy másnap reggel keresse meg személyesen Lázárt, mivel ő a másodfokon eljáró hatóság.

Lázár a fórumon az állami hivatalokkal kapcsolatban kifejtette, hogy tapasztalatai szerint elképesztően bánnak az emberekkel, holott az ott dolgozók az adófizetők pénzéből kapják a fizetésüket. Szerinte olyan hivatalokra van szükség, ahol az ügyfélnek mindig igaza van, és ahol mindent elkövetnek, hogy az ügyfél panaszát kivizsgálják, és lehetőség szerint mindent megtegyenek az ügyeik orvoslására.

A 73 állami szervezet tervezett megszüntetéséről a miniszter azt mondta, sokat segítene az emberek életén, bár azt is elismerte, nagy fába vágta a fejszéjét, amikor erre tett javaslatot Orbán Viktornak.”

Forrás:
„Visszaélnek a hatalmukkal” – Lázár nagyon berágott egy állami hivatalra; Szlavkovits Rita; HVG.hu; 2016. február 3.

Alaptalan támadás érte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt

„Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiállt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) „törvényesen és tisztességesen dolgozó” munkatársai mellett, miután „minősíthetetlen hangvételű, alaptalan támadás” érte a tárca intézményét.

A miniszter azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János pénteken, a bürokráciacsökkentés mellett érvelve a távirati irodának azt mondta, „ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma”, és példaként említette az agrártárca egyik hivatalát, ahol szerinte többen dolgoznak, mint a minisztériumban.

Fazekas Sándor kiemelte: az MVH a gazdákért dolgozik, azért, hogy időben, megbízhatóan megkapják a támogatásokat. A hivatal 2015-ben 232 ezer kérelmet bírált el, és rekordnak mondható 800 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak, miközben mindössze 1150-en fellebbeztek a döntések ellen – fejtette ki. A miniszter hozzátette: a Földművelésügyi Minisztérium vezetőinek az a céljuk, hogy a hivatal a jövőben még eredményesebben működjön a magyar gazdák érdekében.”

Forrás:
Alaptalan támadás érte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt; Földművelésügyi Minisztérium; 2016. február 6.

Fesztiválgyarmat a Balaton? Vita az állami támogatásról

„ A megafesztiválok „gyarmatosítják” a Balatont, csak használják a nevét és az infrastruktúráját, a haszon azonban nem marad a Balaton partján. Támogatásra érdemesek a nagy fesztiválok, hiszen „talált pénzt” jelentenek a székhely településnek, pluszturistákat csábítanak a régióba. Két vélemény arról a dilemmáról: támogassa-e közpénzzel az állam az amúgy is nyereséges megarendezvényeket (Balaton Sound, Nagyon Balaton…), ki fölözi le a hasznukat?

„Az államnak is előnyös a magyarországi fesztiválok nemzetközi sikere, jó működésük a turizmus bevételein látszik. A kiemelt fesztiváloknak szánt állami támogatás idei mértékéről hamarosan döntés születik” – mondta nemrég Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár. Tavaly közel 500 millió forintos állami támogatást kaptak a hazai nagy fesztiválok.

– Önkormányzati és pályázati pénzből egyetlen pluszvendéget sem vonzó falunapra költeni semmi értelme, a nagy fesztiváloknál jobb helye van a támogatásnak – vélekedett Brachna János idegenforgalmi szakközgazdász. – A kérdés jogos: az amúgy is tisztes nyereséget miért kéne növelni még közpénzzel is? A válasz: amennyiben nem magántelken megvalósuló magánrendezvényről van szó, egy fesztivál „talált pénz” az adott településnek, lásd Zamárdit. A szállások megtelnek, nő a kúrtaxa, ha nem volna Balaton Sound, az arra érkező tízezrek közül kevesen keresnék föl Zamárdit, mely a Sounddal „megfogta az isten lábát”. Úgy vélem, a kockázat csökkentése miatt is hasznos lehet az állami támogatás, hiszen az volna a turizmus érdeke, ha ezek a rendezvények hosszú ideig garantálni tudnák a vendégsereget.

Brachna szerint valószínűsíthető, hogy a most a fesztiválozó külföldi fiatalok családalapításuk után nosztalgiából, vagy kíváncsiságból visszatérnek látogatóba, nyaralni. Egy másik, a balatoni turizmusban érdekelt szakember ellenben amondó, hogy „a Balaton magát taszítja gyarmati sorba a fesztiválokkal”. Hiányolja, hogy senki sem teszi föl a kérdést: mennyi marad a haszonból a Balatonnál? Arról is beszélt: az államnak éppen hogy nem szabadna főszezoni rendezvényeket támogatni, amelyik ugyanis akkor nem tudja eltartani magát, az amatőr. E helyett azokat a törekvéseket, annak marketingjét támogathatná a központi költségvetés, melyek például a tavaszi, őszi szezon megteremtését célozzák a magyar tengernél.

A fesztiválok rontják a kisvállalkozások boltját
A néhány napos nyári fesztiválok, kitelepülős rendezvények rontják a boltjukat – panaszolta egy balatonszemesi vállalkozó. Úgy véli: azok, akik elbontották a régi bodegákat, pavilonokat és beruháztak, akár tönkre is mehetnek egy-egy fesztivál árnyékában, ezeken ugyanis ideiglenes egységekből, sátrakból is lehet árusítani, s nem kell megfelelniük az egyébként ezernyi előírásnak, sőt, adót sem fizetnek annyit. A zamárdi kishajókikötő előtti büfésor vállalkozói a Balaton Sound és az immár dupla nyárvégi fesztivál árnyékában már évek óta sajátos árukapcsolással igyekeznek növelni a forgalmukat. Fizetik a közeli zenepavilonban esténként fellépőket, sőt, az üzletsor melletti parkolót bérelve kongás-táncos fiú és gyerekanimátor is várta a turistákat a nyáron. A város önkormányzata is támogatja ezen kezdeményezésüket.

Állami turizmusirányítástól várják a bevétel növekedését
Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség: már a neve is elborzasztó a tervezett új állami megaszervezetnek, a HVG információi szerint nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező és sportrendezvény divíziója is lenne. Az új turizmusirányító szervezet a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át mindent központilag koordinálna, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének.
Az egyelőre „nem nyilvános” minősítésű tervezet szerint a cél „a turizmussal kapcsolatos állami feladatok átszervezése, bővítése, a teljes idegenforgalmi ág lefedése” a hatékonyabb működés érdekében, illetve azért, hogy több legyen a turizmusból származó állami bevétel. Hiszen a szomszédos országokban a GDP 12-15 százaléka is befolyik a turizmusból, míg ez az arány nálunk 2013-ban csak 8,8 százalék volt. Új intézménystruktúra kell, egységes marketingstratégia, turizmuskoncepció – áll az anyagban és az is, hogy újragondolnák az olyan kiemelt vidéki területek fejlesztési stratégiáját is, mint a Balaton.

Az ügynökség nonprofit szervezet lenne, állami támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájön az általa létrehozott rendezvények bevétele, továbbá a jutalék, amit rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, „egyes szolgáltatóktól” szednének. Ez dolgozná ki az olyan abszolút kiemelt turistacélpontok fejlesztési és marketingstratégiáját, mint a Balaton. A HVG által megszerzett előterjesztés megjegyzi: az EU-nak véleményezési joga nincs, az országgyűlésnek nem kell tárgyalnia, nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla, és „vitás kérdés nem merült fel”.
De vajon mit szólnak hozzá, többek között a legújabb, sokadik turisztikai- és marketingkoncepció kilátásba helyezéséhez a balatoni érintettek?”

Forrás:
Fesztiválgyarmat a Balaton? Vita az állami támogatásról; Fónai Imre; sonline.hu; 2016. február 5.

A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret

„A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret, módszert; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől a kormány elvárja, hogy mindezt tanítható diszciplínákba foglalva továbbadja – erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt az intézmény államtudományi és közigazgatási karának névadó ünnepségén.

Az NKE Közigazgatás-tudományi Kara 2016. február 1-jétől Államtudományi és Közigazgatási Kar néven működik, a változást a miniszter mérföldkőnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán névváltozásról van szó, hanem tartalomváltásról is: az Államreform Bizottságot létesítő és az Államreform II. Program főbb elemeit meghatározó kormányhatározat egyik pontjának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé fejlesztésének megvalósulását is szolgálja.

Trócsányi László úgy fogalmazott: a valódi, végső cél a közigazgatási személyi állomány támogatása korszerű, az új alaptörvény által meghatározott jogi és közigazgatási kultúrához igazodó tudással.

Emlékeztetett: a második világháborút követően még a szocialista időszak „felvilágosultabb gondolkodói” között is felmerült annak szükségessége, hogy az akkor államigazgatásnak nevezett közigazgatás személyi állományának képzését meg kell teremteni, s a Tanácsakadémia helyén 1977-ben megalakulhatott az Államigazgatási Főiskola. A nyolcvanas években felvetődött az egyetemi szintű államigazgatási képzés létrehozásának gondolata. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2012 óta zajlik a közigazgatási szakemberek képzése.

A névváltozással kapcsolatban azt mondta: az állam kevesebb, mint a közigazgatás, mert az állam van a közügyekért és a közérdekért, nem pedig fordítva. Az államtudományok ugyanakkor tágabb diszciplínát jelentenek a közigazgatásra vonatkozó ismereteknél.

Trócsányi László közlése szerint ma a jó kormányzás legjobb gyakorlatait kutatják. Már nem az a kérdés, hogy a közigazgatás legyen joghoz kötve, és a közigazgatás működését bíróság ellenőrizze, hanem az, hogy az állam hogyan tud hatékonyan, bürokráciamentesen a polgárok érdekében tevékenykedni, közigazgatási ügyeinket a digitalizáció révén hogyan tudjuk akár otthonról is intézni – mondta.

Arról is szólt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül az új karon összpontosul az a közigazgatás számára való tudás, az a közigazgatási kutató és oktató munka, amelyre a magyar hagyomány az államtudományi nevet használta. Felidézte, az államtudományi doktori cím évtizedeken át a magyar közigazgatási életpályára felkészítő, a belépéshez való alapvető végzettség volt. Hozzátette: a kormány döntése és javaslata nyomán tavaly az Országgyűlés törvénymódosítással újra megteremtette az egyetemi végzettséget igazoló doktori címmel záródó önálló államtudományi mesterszakot.

Patyi András, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a korábbi Államigazgatási Főiskola alapjain továbbélő közigazgatás-tudományi kar másfél éve tartó fejlesztő, előkészítő munka állomásaként vette fel az államtudományi nevet. A kormányhatározatra utalva felidézte: az egyetem kutató, oktató, nevelő és felkészítő munkáját már a szabályozást megelőzően is az államközpontúság jellemezte. Mint mondta, az állammal kapcsolatos, közvetlenül az államra irányuló egyetemi tevékenységek jelentős koncentrációja figyelhető meg az NKE-n, ami nem jelenti és nem is jelentette, hogy más intézmények nem foglalkoznak vagy foglalkozhatnak az államnak nevezett bonyolult, összetett jelenséghalmazzal.

Patyi András szerint a kar nevében az államtudomány nevesítése ténymegállapítás, annak rögzítése, hogy a kar hosszú ideje kutat, és mást is nyújt, mint ami csak a közigazgatás megértéséhez szükséges. Ugyanakkor programot is jelent, nemcsak egy új, az államtudományi mesterszak „fészke” lesz a kar, de élen kell járnia a mai, egyesek szerint már posztmodern államok probléma- és jelenségegyüttesének tudományos vizsgálatában is.

Az ünnepségen Trócsányi László adta át Kiss Györgynek, a kar dékánjának a kari zászlót, illetve Patyi András a további jelképeket: a kari láncot és pecsétet. A dékán az ünnepségen úgy értékelt: a kar soha nem látott lehetőségek előtt áll, ugyanakkor soha ilyen nehéz feladat előtt nem állt még sem az egyetem, sem a kar.

Az ünnepségen részt vett Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint több alkotmánybíró, de képviseltette magát a Belügyminisztérium, a Honvéd Vezérkar, az Állami Számvevőszék, a közmédia és a társegyetemek is.”

Forrás:
A kormányzat nem nélkülözheti a tudományos hátteret; Igazságügyi Minisztérium; 2016. február 5.

Az EU–USA adatvédelmi pajzs létrehozásával megállapodás született az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között a transzatlanti adatáramlás új keretéről

„A biztosi testület a mai napon jóváhagyta az elért politikai megállapodást, és megbízta Ansip alelnököt és Jourová biztost az új rendelkezések életbe léptetéséhez szükséges intézkedések előkészítésével. Az új keret biztosítja, hogy ne sérüljenek az európai polgárok alapvető jogai, amikor adataikat az Egyesült Államokba továbbítják, valamint jogbiztonságot teremt a vállalkozások számára.

Az EU–USA adatvédelmi pajzs eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió Bírósága a korábbi védett adatkikötőkre vonatkozó keretet érvénytelenné nyilvánító, 2015. október 6-i ítéletében fogalmazott meg. Az új rendszer szigorúbb kötelezettségeket ír elő az egyesült államokbeli vállalkozások számára az európai polgárok személyes adatainak védelmét illetően, az USA Kereskedelmi Minisztériumát és Szövetségi Kereskedelmi Bizottságát pedig fokozott nyomon követésre és végrehajtásra kötelezi, többek között az európai adatvédelmi hatóságokkal folytatott szorosabb együttműködés révén. Az új megállapodásban az USA vállalta, hogy az új rendszer keretében továbbított személyes adatok esetében egyértelmű feltételeket, korlátozásokat és felügyeletet fog alkalmazni a közigazgatási szervek számára az Egyesült Államok joga szerint biztosított hozzáférési lehetőségekre vonatkozóan, hogy elkerüljék a hozzáférés általánossá válását. Az európai polgároknak ezzel összefüggésben lehetőségük lesz kérdéseikkel vagy panaszaikkal az újonnan kijelölt ombudsmanhoz fordulni.

Andrus Ansip alelnök így nyilatkozott: „Az Egyesült Államokkal megállapodásra jutottunk az új, erős adatáramlási keretről. Polgáraink biztosak lehetnek afelől, hogy személyes adataik teljes körű védelmet élveznek. Vállalkozásaink – különösen a kisebb méretűek – számára pedig megteremtettük a tevékenységük tengerentúli kiterjesztéséhez szükséges jogbiztonságot. Kötelességünk, hogy ellenőrizzük az új megállapodást, és ennek maradéktalanul eleget is fogunk tenni a rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében. A ma megszületett döntés elősegíti, hogy megbízható és dinamikus online környezetet kialakítva tovább építsük az EU digitális egységes piacát, és megerősíti az USA-val kialakított szoros partneri együttműködésünket. Mindent megteszünk azért, hogy az új keret a lehető leghamarabb életbe léphessen.”

Věra Jourová biztos szavai szerint: „Az új EU–USA adatvédelmi pajzs biztosítja, hogy ne sérüljenek az európai polgárok alapvető jogai, amikor személyes adataikat amerikai vállalkozásoknak továbbítják. Az Egyesült Államok most első ízben adott az Uniónak kötelező erejű biztosítékokat arra nézve, hogy a közigazgatási szervek nemzetbiztonsági célú adathozzáférése tekintetében egyértelmű korlátozásokat, biztosítékokat és felügyeleti mechanizmusokat fognak alkalmazni. Szintén újdonság, hogy az uniós polgárok jogorvoslati mechanizmusokat vehetnek igénybe e téren.A megállapodásról folytatott tárgyalások során az USA megerősítette, hogy nem tartja tömeges vagy megkülönböztetés nélküli megfigyelés alatt az európaiakat. Minden évben közös felülvizsgálatot fogunk végezni ezen kötelezettségvállalások teljesítésének szoros nyomon követése érdekében.”

Az új rendszer az alábbi elemeket foglalja magában:

Szigorú kötelezettségek az európai polgárok személyes adatait kezelő vállalkozások számára és határozott végrehajtás: Az Európából személyes adatokat importálni kívánó egyesült államokbeli vállalkozásoknak szigorú kötelezettségeket kell vállalniuk a személyes adatok feldolgozására és az egyéni jogok garantálására vonatkozóan. A Kereskedelmi Minisztérium ellenőrzi, hogy a vállalkozások nyilvánosságra hozzák-e kötelezettségvállalásaikat, mivel ez az egyesült államokbeli jog szerint a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság általi érvényesíthetőség feltétele. Emellett az európai humánerőforrás-adatokat kezelő valamennyi vállalkozásnak vállalnia kell az uniós adatvédelmi hatóságok által hozott határozatok teljesítését.

Az egyesült államokbeli kormányzati hozzáférésre vonatkozó egyértelmű biztosítékok és átláthatósági kötelezettségek: Az Egyesült Államok most első ízben adott az Uniónak írásbeli biztosítékokat arra nézve, hogy a közigazgatási szervek bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célú adathozzáférése tekintetében egyértelmű korlátozásokat, biztosítékokat és felügyeleti mechanizmusokat fognak alkalmazni. Az ilyen hozzáférésre kivételes esetekben, csakis a szükséges és arányos mértékben kerülhet sor. Az USA kizárta annak lehetőségét, hogy az új megállapodás szerint az USA-ba továbbított személyes adatokat megkülönböztetés nélkül tömeges megfigyelés alatt tartsa. A megállapodás rendszeres nyomon követése céljából évente közös felülvizsgálatra kerül sor, amelynek részeként a nemzetbiztonsági hozzáférést is megvizsgálják. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság és az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma fogja végezni egyesült államokbeli nemzeti hírszerzési szakértők és az európai adatvédelmi hatóságok bevonásával.

Az uniós polgárok jogainak hatékony védelme több jogorvoslati lehetőség révén: Azok a polgárok, akik úgy vélik, hogy az új rendszer keretében visszaélés történt adataikkal, több jogorvoslati lehetőséget is igénybe vehetnek. A vállalkozásoknak megszabott határidőn belül kell válaszolniuk a panaszokra. Az európai adatvédelmi hatóságok a Kereskedelmi Minisztériumhoz vagy a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz továbbíthatják a panaszokat. Emellett az alternatív vitarendezés ingyenesen igénybe vehető lesz. A nemzeti hírszerzési hatóságok adathozzáférésével kapcsolatos panaszokkal egy újonnan kinevezett ombudsman fog foglalkozni.

A következő lépések
A Bizottság a mai napon megbízta Ansip alelnököt és Jourová biztost, hogy a következő hetekben készítsék el a megfelelőségi határozat tervezetét, amelyet a biztosi testület – a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport álláspontjának ismeretében és a tagállami képviselőkből álló bizottsággal folytatott konzultációt követően – elfogadhat. Mindeközben az USA megteszi az új keret és a nyomonkövetési mechanizmusok életbe léptetéséhez, valamint az új ombudsman hivatalba lépéséhez szükséges előkészületeket.

Háttér-információk
Október 6-án a Bíróság a Schrems-ügyben kimondta, hogy a Bizottság védett adatkikötőre vonatkozó megállapodása érvénytelen. Az ítélet megerősítette a Bizottság 2013 novembere óta alkalmazott megközelítését, miszerint a védett adatkikötőre vonatkozó megállapodást felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az uniós joggal összhangban a gyakorlatban is megfelelő szintű adatvédelmet biztosítsanak.

Október 15-én Ansip alelnök, Oettinger biztos és Jourová biztos a vállalkozások és az iparágak képviselőivel találkozott, akik kérték a Bizottságot, hogy biztosítsa az ítélet egyértelmű és egységes értelmezését, valamint nyújtson világosabb tájékoztatást az adattovábbításhoz használható eszközökről.

Október 16-án a 28 nemzeti adatvédelmi hatóság (a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport) nyilatkozatot adott ki az ítélet következményeiről.

November 6-án a Bizottság iránymutatást bocsátott ki a vállalkozások számára arról, hogy az ítéletet követően milyen transzatlanti adattovábbítási lehetőségek vehetők igénybe az új keret életbelépéséig.

A biztosi testület december 2-án megvitatta a tárgyalások állását. Jourová biztos felhatalmazást kapott, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal egy megújított és biztonságos keret létrehozásáról.”

Forrás:
Az EU–USA adatvédelmi pajzs létrehozásával megállapodás született az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között a transzatlanti adatáramlás új keretéről; Európai Bizottság; IP/16/216; 2016. február 2.
Lásd még: Meghalt a Safe Harbour! Éljen soká a Privacy Shield?; Bitport.hu; 2016. február 5.

Tarlós István: „a kutya sem akarta a BKK-t egy kétezer fős cégnek”

„A Budapesti Közlekedési Központ hatásköreinek módosítása után a cég feladata marad a közlekedés-szervezés és a közlekedési projektek kezelése – közölte Tarlós István főpolgármester a Városházán tartott sajtótájékoztatóján. A városvezető arról is beszélt, hogy milyen mértékű létszámleépítés várható.

„A BKK azt a szerepet tölti be majd, amit eredetileg elképzeltem neki. Eredetileg a kutya sem akarta ezt egy kétezer fős cégnek. Lényegesen kisebb cégnek kell lennie, az állam is ezt várja el, nem szétdarabolásról van szó. A két alapfunkció, amiért létrejött ott marad; a közlekedésszervezés és a közlekedési fejlesztési projektek menedzselése, ez utóbbi óriási feladat. A kétezer fős létszámból le kell vonni a jegyellenőröket, akikre szükség van az elektronikus jegyrendszer működéséig, ez 5-600 ember, de akkor is marad még vagy 1300, tehát itt valóban komoly létszámcsökkentésre lesz szükség.”

Elkészült 3-as metró infrastrukturális felújításának ütemterve, amely szerint a végső átadási határidő 2019. szeptember 30. – közölte Tarlós István. A főpolgármester hozzátette: a felújított szerelvények 2019 nyarán forgalomba állhatnak.

A csepeli HÉV felújításra szorul, mert nem kapcsolódik a fővárosi gyorsvasúti rendszerbe – mondta a főpolgármester. Tarlós István arról is beszélt, hogy a vonalat összeköthetik a 1-es villamossal és a nagykörúti villamosokkal.

A dunai hajózás fejlesztésének célja, hogy a folyami kishajózás az egész budapesti agglomerációt összekösse a fővárossal – mondta a főpolgármester a Városházán tartott sajtótájékoztatóján. Tarlós István kiemelte, hogy a projekt részeként parkolók és kikötők is kiépülhetnek.”

Forrás:
Tarlós István: „a kutya sem akarta a BKK-t egy kétezer fős cégnek”; InfoRádió; 2016. február 5.

A 2017-es költségvetés 15 százalékos létszámkorrekcióval készülhet a központi államigazgatási szerveket érintően

„…Lázár János a 2017-es költségvetésben a bürokráciacsökkentés jegyében 15 százalékos létszámkorrekcióra tesz javaslatot a központi államigazgatási szerveknél. A miniszter beszélt arról is, hogy az állami szolgálatból történő önkéntes kilépési programra is javaslatot tesz majd.

Ahhoz, hogy július 1-jével az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, át kell alakulnia a járási és a kormányhivataloknak – mondta a miniszter. Ismertetése szerint e két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, év végére a létszámnak 30 ezernek kell lennie. Hozzátette: amennyiben 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben, 2018-ig.

Lázár János megismételte, hogy azt javasolta a miniszterelnöknek, a háttérintézményekből átvettek esetében 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a minisztériumok.

Közölte, az önkéntes kilépési program keretében, aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, a végkielégítésénél jóval nagyobb, 5-10 millió forintos összeget kaphat, ha vállalja, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben.

Jelezte, újraindítják a karrier híd programot, amelynek révén a munkaadók kapnak támogatást, ha az állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel.

Lázár János azt mondta, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, annak ki kell lépnie az állami szolgálatból, az ő helyükre pedig nem vesznek fel senkit.

Hozzátette: szeretnék, hogy ha a döntések még megszületnének februárban.

A miniszter azt mondta, javasolja a kormányfőnek, hogy az év második felében az állami cégek foglalkoztatási viszonyait is vizsgálják felül.

Magyarország túlszabályozott ország, a bürokrácia a versenyképesség ellen hat – hangsúlyozta, megjegyezve, a szomszédos országok a versenyképességi listán Magyarország előtt vannak.

Kilencven központi költségvetési intézmény van ma Magyarországon, ezek növelik a bürokráciát – mondta, elismerve, hogy ez egy kényes kérdés, mert a miniszterek, illetve az általuk kinevezett fideszes vezetők birodalmáról van szó.

Lázár János véleménye szerint 2018 után bárki kormányozza az országot ezzel az állami bürokráciával nagyon nehéz dolga lesz. Szerinte a bürokratikus hivatalok csökkentése az ország kormányozhatóságáról szól.

Elmondása szerint míg Európa egyes államaiban az állami foglalkoztatottak aránya 10-12 százalék, addig Magyarországon 18-20 százalék, azaz egymillió ember.

A tárcavezető szerint a 73 intézmény megszüntetése, illetve a minisztériumba integrálása a versenyképesség irányába hat. A kialakítandó modellt úgy írta le, hogy a minisztérium stratégiát alkot, a járási és a kormányhivatal pedig végrehajt.

Kitért arra, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében már 110 törvény, 158 végrehajtási rendelet módosult. Megfontolásra javasolta, hogy brit mintára, ha egy tárca új szabályozási elképzeléssel áll elő, akkor mondania kell két jogszabályt, amelyet megszüntetne.

Lázár János közölte, a 2014 és 2020 közötti uniós pénzek kapcsán arra is javaslatot tesz a kormánynak, hogy mindenki, aki uniós pályázaton nyer, a támogatási szerződés megkötésekor 50 százalékos előleget vehessen fel a beruházás megvalósítására.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról, hogy a miniszterelnök azt kérte Tállai Andrástól, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkárától, hogy tegyen javaslatot az adóeljárás módosítására. Ennek indoklására elmondta, hogy ma Magyarországon egy átlag magyar vállalkozásnak 277 órára van szüksége évente, hogy adókötelezettségeit teljesítése.

Közölte azt is, hogy májusra 270 kormányablak lesz kész, most 240 működik; a kormányablakokban jelenleg több mint 630 ügyet lehet elintézni, a tervek szerint év végére ezret lehet majd.

A járási hivatalban történő egyablakos ügyintézés komoly informatikai, mintegy 50 milliárd forintos informatikai beruházást igényel – mutatott rá.”

Forrás:
A kormány kész a tárgyalásra a köznevelés ügyében; Miniszterelnökség; 2016. február 4.

Közigazgatási, politikai informatika

Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer létrehozása – újabb támogatási kérelmet nyújtott be a KIFÜ

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) ezúttal a KÖFOP-2.3.2. – VEKOP-15 „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása” tárgyú kiemelt projekt kapcsán nyújtotta be projektgazdaként támogatási kérelmét.

Az EU Digitális Menetrendje, valamint a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról szóló 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozatban rögzítésre került, hogy Magyarország az Európai Unióban élenjáróként, már 2018-ra biztosítani kívánja az egész országot lefedő, nagy sávszélességű (legalább 30 Mbps) hálózatok megépítését, amelyre az Új Generációs Hálózatok (NGA) kiépítésével nyílik lehetőség. A DNFP egyik pillére a Szupergyors Internet Alprogram (SZIP).

A SZIP keretében számos más elem mellett megtörténik Magyarország széles-sáv ellátásának teljes, országos felmérése, továbbá az újgenerációs hálózati lefedettségre vonatkozóan országos szintű térképes adatbázis is készül. A program része még a hálózatok kiépítésének nyomon követése, az ehhez kapcsolódó felügyelő mérnöki feladatok ellátása, továbbá a megvalósult állapotra vonatkozó naprakész adatszolgáltatás biztosítása is. Az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztés a HTMR projektben valósul meg.

A HTMR rendszer fő funkciói:

Nyilvántartási (mapping) feladatok támogatása

Műszaki és pénzügyi előtervezési feladatok támogatása

Ellenőrzési és felügyelőmérnöki feladatok támogatása

Stratégiai tervezés és riportozási feladatok támogatása

Projekt kollaborációs feladatok támogatása

A jelenleg előkészítés alatt álló Hír-Közmű lehetséges alapjainak megteremtése, mint a digitális közmű nyilvántartás első fázisa

A projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési keretében került nevesítésre, és várhatóan 2016 júliusától folyamatosan, ütemezetten biztosítja a felsorolt funkciók elérését.

A projekt megvalósítására fordítható támogatás összege 2,54 milliárd forint, melyet 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosít.

Kapcsolódó projektek:
Hálózatfejlesztés Támogató Rendszer (HTMR)
Szupergyors Internet Program”

Forrás:
Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer létrehozása – újabb támogatási kérelmet nyújtott be a KIFÜ; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2016. február 1.

Az internetes támadások második leggyakoribb célpontja a közigazgatás

„ Az internetes támadások második leggyakoribb célpontja a közigazgatás, ezért fontos, hogy a közigazgatási rendszer legkisebb eleme is megfelelően felkészült legyen informatikailag – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Krasznay Csaba hozzátette: Magyarország felkészültsége a nem uniós szomszédok miatt is különösen fontos.
„Az érintett iparágak közül a pénzügyi szektor után gyakorlatilag a közigazgatási szektort tartják annak a területnek, ahol a legtöbb informatikai támadást szenvedik el az intézmények” – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

„Magyarországon egyre több ilyet lehet látni, ami alapvetően jó hír. Ez azt jelzi, hogy kezd meglenni az a tudatosság, ami segít abban, hogy a támadásokat, az informatikai incidenseket az érintett kollégák felismerjék” – magyarázta.

„Nagyban segített ebben a 2013-as információbiztonságról szóló törvény, amely kötelezővé tette az állami és önkormányzati szervek számára, hogy kialakítsák az információbiztonsági folyamatokat. Illetve nagyon sokat segít az is, hogy megvan az az állami intézményrendszer – a Nemzeti Kibervédelmi Intézet -, ahova ezek a jelentések be tudnak futni, és ahol segíteni tudnak az incidensek kezelésében” – mondta Krasznay Csaba.

Mint elmondta, a legtöbb esetben hagyományos kártékonykód-fertőzésről, más néven vírusfertőzésről van szó. Ennek oka többek között, hogy a dolgozók nem feltétlenül ismerik azokat az alapvető információbiztonsági szabályokat, amik segítenek megelőzni a fertőzéseket. Így letöltenek vagy futtatnak olyan file-okat, vagy egy pendrive-on behoznak olyan kártékony kódokat, amelyekkel utána meg tudják fertőzni az intézményt is.

„A közigazgatásban jellemző a zsaroló vírus is, hiszen ugyanolyan végfelhasználók dolgoznak ott is, mint bárhol máshol, akik ugyanúgy el tudják szenvedni a támadást” – tette hozzá.

„Emellett jellemzőek a célzott támadások is. A célzott támadásoknál elsősorban nem Magyarország szokott a célpontja lenni, hanem Magyarország, mint egy nagyobb szövetség – az Európai Unió vagy a NATO – tagja. Volt például olyan támadás, ami magyar külképviseleteket érintett, más európai uniós külképviseletekkel egyetemben. De több olyan kártékony kód is volt, amit ugyan Magyarországon találtak meg, de láthatólag nem magyarországi célpont ellen indítottak. Úgy is lehet mondani, hogy letesztelték ezeket a vírusokat Magyarországon, hogy azt később a Szovjetunió volt tagországaiban vessenek be” – ismertette.

„Látni kell, hogy Magyarország nagyon közel áll Ukrajnához, és az Ukrajna-Oroszország viszonylatában a mostani feszültségek nemcsak a valódi térben, hanem a kibertérben is megjelennek. Így a konfliktus valamiféle szele óhatatlanul hozzánk is idevetődik” – fogalmazott.

„Emellett tipikus az is, amit a sajtó úgy szokott tálalni, hogy az Iszlám Állam megtámadta valamelyik intézményt. Amikor valamiféle nem védett honlapot módosítanak, és rájuk valamilyen propagandaszöveget tesznek ki, informatikai tekintetben valójában nagyon pici problémát okoznak, de kellemetlenek. Sokkal nagyobb hangja van, ha valamelyik állami szerv honlapját módosították, de valójában ez problémát nem okoz” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.”

Forrás:
A közigazgatást éri az egyik legtöbb kibertámadás; InfoRádió; 2016. február 6.

Két új uniós program jelent meg a hatékonyabb közigazgatásért

„Újabb két uniós pályázati felhívásra nyújtható be támogatási kérelem, összesen 7,1 milliárd forint értékben; a fejlesztésekkel hatékonyabbá és színvonalasabbá válhat a közigazgatás – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-t.
A szaktárca közleményében kiemelte: a közigazgatás hatékonyság-növelésének egyik legfontosabb eszköze az infokommunikációs technológiák használatának elterjesztése, ehhez viszont szükség van az e-közigazgatási szolgáltatások körének bővítésére és minőségének javítására, a közigazgatás ügyfelei és a közigazgatásban feladatot ellátók munkájának megkönnyítésére, valamint az eljárások és szervezeti folyamatok egyszerűbbé, gyorsabbá, hatékonyabbá tételére.

Az „Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése” című felhívás által lehetővé válik az állami és önkormányzati intézmények megfelelő sávszélességű hálózati kapcsolatokkal történő kiszolgálása, magas rendelkezésre állással, biztonságos és költséghatékony módon.

Az NGM szerint a folyamatosan növekvő sávszélesség igények, a sávszélesség-igényes alkalmazások egyre nagyobb körű elterjedése, valamint az e-közigazgatás és annak informatikai eszközfejlesztése megköveteli, hogy az állami intézmények is elegendő kapacitással rendelkezzenek saját feladataik zavartalan ellátásához, valamint a hozzájuk forduló állampolgárok gyors és minőségi kiszolgálásához.

Mindemellett szükség van a közigazgatási ügyfélkapcsolati pontok területi kiterjesztésére, a felhasználói kör bővülésére, valamint a működést támogató informatikai alkalmazások és rendszerek korszerűsítésére.

Ezt a célt szolgálja a 4,3 milliárd forintos kerettel rendelkező „Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése” című felhívás, amelynek fejlesztései révén lehetővé válik a hatékonyabb erőforrás-menedzsment kialakítása, illetve a párhuzamos szakaszok kiváltása, így nagyobb kapacitás érhető el és emelkedhet a szolgáltatási színvonal.”

Forrás:
Két új uniós program jelent meg a hatékonyabb közigazgatásért; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. február 4.
GINOP-3.4.2-VEKOP-15 Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése; Széchenyi 2020
GINOP-3.4.3-VEKOP-15 Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése; Széchenyi 2020

Holland külügyminiszter: „Kérdezzen bármit!”

„’Kérdezzen bármit, amire kíváncsi’ üzeni Hollandia külügyminisztere, Bert Koenders, az első holland miniszter, aki a Reddit Kérdezz Bármit – Ask Me Anything (AMA) – virtuális találkozója keretében válaszolni fog a kérdésekre. Mint ismeretes az Európai Unió Tanácsának holland elnöksége van 2016. január 1–június 30. között. Ennek keretében Koenders javítani szeretné az uniós döntések átláthatóságát, többek között a digitális technológia segítségével is.
Az esemény 2016. február 8-án, hétfőn kezdődik, 15h45-kor (közép-európai idő szerint) és fél órát fog tartani. Bárki megnézheti (később is) ezen a weboldalon. Kérdést azonban csak az tehet fel, aki már regisztrált a Reddit-en.
Korábban például Barack Obama tartott hasonló virtuális beszélgetést itt.”

Forrás:
‘Ask Koenders Anything’: Dutch Minister of Foreign Affairs to host ‘Ask Me Anything’ session on social news site Reddit; The Netherlands EU Presidency 2016; 2016. február 5.
Lásd még: Reddit (Wikipédia) és IAmA and AMA (Wikipédia)

Elindult a Nemzeti Közlekedési Hatóság térképes járműfenntartó-lekérdező alkalmazása

„A hazai gépjárműállomány műszaki állapotának javulása, a biztonságtudatos közúti közlekedés, valamint a fogyasztói érdekek védelme a célja a térképes lekérdező rendszer bevezetésének, amellyel a piacon a hivatalos engedéllyel rendelkező, megbízható járműfenntartók elérhetőségei váltak kereshetővé az állampolgárok számára egy közel 13 ezer adattal rendelkező adatbázisban.

Az alkalmazás segítségével bárki könnyen és kényelmesen megtalálhatja a hivatalos engedéllyel rendelkező cégeket, elkerülheti a megbízhatatlan szolgáltatókat. Hazánkban jelenleg körülbelül 13 ezer bejelentett járműjavító működik, a nem legálisan tevékenykedők számát viszont nehéz megbecsülni. A szervizek tevékenységét minden esetben be kell jelenteni a közlekedési hatóságnál, amely megvizsgálja, hogy megfelelnek-e minden, a vonatkozó jogszabályban rögzített előírásnak. Így a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilvántartásában szereplő járműfenntartók birtokában vannak azon személyi és tárgyi feltételeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a gépjárművek teljes körű, szakszerű javítását elvégezzék.

Mivel egy hiányos szerviztevékenységen, hamis alkatrész-beszerelésen akár életek is múlhatnak, ezért rendkívül fontos, hogy engedélyezett, megbízható és garanciát vállaló járműfenntartókhoz vigyük a gépjárműveket. Amennyiben valaki illegálisan működő járműfenntartó szervezetnél vesz igénybe szolgáltatást, abban az esetben nem tud az elvégzett munkára garanciát érvényesíteni.

Az alkalmazás a járműtulajdonosok mellett jelentős előnyt jelenthet a járműfenntartók számára is, ugyanis bárki rá tud keresni a hatóság nyilvántartásában szereplő vállalkozásokra. Az adatbázis frissítése folyamatos, ahol a járműfenntartók nevére, fő tevékenységi körére, valamint címére történő keresés is lehetséges, a cég- vagy adatváltozás-bejelentés, illetve a megszűnés tényének feltüntetése mellett. A vállalkozások a változásokat a hatóság honlapján, a „Regisztrált járműfenntartó szervezet tevékenységében bekövetkezett változások bejelentése” űrlapon jelezhetik.
A térképes lekérdező megtalálható a Hatóság honlapján, az alábbi linken:http://www.nkh.gov.hu/web/kozuti-gepjarmu-kozlekedesi-hivatal/jarmufenntatok-keresese”

Forrás:
Elindult a Nemzeti Közlekedési Hatóság térképes járműfenntartó-lekérdező alkalmazása; Nemzeti Közlekedési Hatóság; 2016. február 1.

Informatika, távközlés, technika

Az óceán fenekén képzeli el új adatközpontjait a Microsoft

„Vízalatti adatközpontokat hozna létre a Microsoft, amelyek akár húsz éven keresztül érintetlenül működnének az óceánok fenekén a part közelében. A szerverekkel megpakolt vízalatti kapszulák a jövőben akár saját energiaellátásukról is gondoskodhatnak majd.

Merész kezdeményezésről számolt be a Microsoft: az óriáscég a jövőben a tengerek, óceánok mélyére süllyesztené leendő adatközpontjait. A vállalat a tervezőasztalról már át is ültette a projektet a gyakorlatba és a víz alatt is kipróbálta első, szerverekkel megpakolt vízalatti kapszulájának prototípusát.

A Project Natick névre keresztelt elképzelés a cég szerint számos előnyt hozhat a hagyományos, szárazföldi létesítményekkel szemben. A nagyvállalatok adatközpontjaikat előszeretettel telepítik hidegebb éghajlatú területekre, hogy így könnyebben és olcsóbban számolhassanak le a komplexumok által termelt nagy mennyiségű hővel. A víz alatt elhelyezett szerverparkok hűtés szempontjából ugyanakkor lépéselőnnyel indulnak, azokat a vállalat ennek megfelelően nagyvárosokhoz jóval közelebb is elhelyezheti, ezáltal jócskán lerövidítve azok tényleges távolságát a felhasználóktól. Ahogy a cég is rámutat, a bolygó lakosságának több mint fele lakik az óceánpartok 200 kilométeres körzetében, akik számára előnyös lehet az adatközpontok közeli pozíciója – ráadásul az esetleges bővítési feladatokért sem kellene messzire menni.

A cég szerint ha a kapszulák sorozatgyártásba kerülnek, azok telepítési ideje mindenestől nagyjából 90 napba telne, ez pedig jelentősen kevesebb, mint a szárazföldi adatközpontok felhúzásához szükséges, akár több éves időtartam. Igaz egy-egy kapszula kapacitása önmagában valószínűleg számottevően szerényebb mint egy teljes komplexumé, az elkészült darabokat a vállalat azonnal csatasorba állíthatná. Hosszabb távon a hasonló vízalatti komplexumok akár saját energiaellátásukról is gondoskodhatnak majd, a vízalatti áramlatokat vagy épp az árapály jelenséget kihasználva.

Az elképzelés természetesen rengeteg kihívást tartogat. Ilyen például a rendszeres karbantartás, amely az akár száz méternél is mélyebben a víz alatt nyugvó kapszuláknál értelemszerűen nem kivitelezhető, illetve a kapszulák esetleges környezeti hatásai. Bár a Microsoft szerint a tesztidőszak alatt semmilyen negatív hatást nem tapasztaltak, ez sok, nagyobb kapszula esetében még megváltozhat.

A vállalat a korlátozott karbantartási lehetőségeket figyelembe véve tervezi meg a víz alá süllyesztett tárolókat, azokat első körben öt év érintetlen működésre rendezi be, a következő generációt pedig akár egyhuzamban húsz évig is a víz alatt hagyná. Ez érdekes kérdéseket vet fel a felhasznált alkatrészek, összetevők és komponensek szintjén – a standard adatközponti megoldásokat ugyanis nem kimondottan a hosszú életre, inkább a redundanciára és könnyű cserélhetőségre tervezik.

A Microsoft először 2013-ban kezdett foglalkozni a vízalatti adatközpontok ötletével, miután azt a cég egyik dolgozója Sean James – aki nem mellesleg korábban az Egyesült Államok hadseregének egyik tengeralattjáróján szolgált – egy ThinkWeek beadvány keretei között felvetette. A projekt megvalósításába 2014-ben fogtak bele, tavaly pedig az első, Leona Philpot névre keresztelt kapszula is vizet ért Kalifornia partjainál. A szerverekkel megpakolt acéltartály több mint három hónapot töltött a víz alatt, majd 2015 decemberében halászták ki és szállították Redmondba, a cég szerint egy sor sikeres tesztet követően.

A vállalat ígérete szerint a kezdeményezés weboldalán folyamatosan beszámol a vízalatti adatközponttal kapcsolatos előrelépésekről.”

Forrás:
Az óceán fenekén képzeli el új adatközpontjait a Microsoft; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2016. február 1.
Lásd még: Microsoft research project puts cloud in ocean for the first time; Athima Chansanchai; Microsoft News; 2016. február 1.
ThinkWeek; Microsoft Research

Új magyar vállalkozás adatalapú flottamenedzsmentet kínál

„…Az autóiparban a valóság és a futurisztikus elképzelések között hatalmas szakadék tátong. Ezt akarja áthidalni a magyar alapítású Konetik, a most is forgalomban lévő, okosnak egyáltalán nem mondható autókat vértezik fel plusz tudással.
„Amíg az önjáró robotautókra fókuszáló cégek a jövő technológiáival kísérleteznek, rengeteg hasznos információtól elesünk, pedig ezeket a mai autókból is be tudjuk gyűjteni” – mondta Szabó Balázs, a Konetik társalapítója.

Abból a felvetésből indult ki a Konetik, hogy bár okostelefonnal is nyomon lehet követni az autókat, ez nem túl megbízható módszer, hiszen gyakori az adatvesztés. Előfordulhat, hogy a sofőr nem kapcsolja be a nyomkövető mobilos appot, vagy hogy lemerül a készülék. Ezzel szemben a Konetik eszközét az autó diagnosztikai csatlakozójára kell ráhúzni, így mindig üzemel. További előnye, hogy ezen a porton át mérni lehet a vezetési szokásokhoz kapcsolódó adatokat is, például a fordulatszámot, sebességet, váltóállást és gázpedálszöget. A kütyübe beépített gps-szel a haladást, a gyorsulásmérővel az autót érő erőhatásokat rögzítik.

Bár a Konetikkel nem lesz olyan menő műszerfalunk, mint amilyen a Teslában van, valami hasonlót kapunk a számítógépünkre és a mobilunkra. Minden adat távolról lekérdezhető a beépített kommunikációs eszközzel, és ebben egy, az ügyfelek számára plusz költségek nélkül roamingoló SIM-kártya is van.

„Hamar rájöttünk, hogy nem hardvergyártók leszünk, az adatelemzéssel érdemes foglalkozni” – mondta Szabó Balázs alapító-ügyvezető. A kütyüt nem önmagában adják el, tartozik hozzá egy online webes felület, ezen jelennek meg az adatok. Ez tulajdonképpen egy adat alapú flottakezelő rendszer, amit úgy alakítottak ki, hogy akár egy-két autóval is jól használható legyen, de több tucat, vagy ennél jóval több autóval rendelkező flották is kezelhetők legyenek. Később használati szokásokhoz, igényekhez illesztett szolgáltatások érhetőek majd el a rendszerben, mint a felhasználás alapú speciális biztosítási ajánlat, vagy akár az autók által bizonyos kilométeróra-állás elérésekor automatikusan is elindítható szervízidőpont egyeztetés.
Bár a Konetik célpiaca alapvetően Németország, de a szolgáltatás Magyarországon is elérhető.

A németeknél ugyanis a forgalomban lévő járművek több mint fele céges, legtöbbször kis- és középvállalkozások tulajdonában van (közel 18 millió autó). Ezek igen jelentős része ötvennél kevesebb autóból álló flottához tartozik. A Konetik célkeresztjének közepén ezek a felhasználók vannak, azok a vállalatok, amelyeknek a méretük miatt nem éri meg, hogy egy flottamenedzser cégre bízzák az autóikat, hanem inkább saját maguk intéznék egy online felületen. A használat monitorozására azért van szükség, mert adózási okokból el kell választani a céges- és a magánhasználatot. A menetlevelek kézi kitöltése kínkeserves, a Konetik ezt néhány kattintással megoldja.

Ezt tudja még a rendszer:

Előrejelzés, hogy a korábban begyűjtött adatok alapján mennyi út várható a következő hónapokba. Ez segíti a vállalati költségtervezést, a tényleges használaton alapuló beruházási döntéseket.

Összesítve és egyenként is megnézhetők az utak.

Be lehet jelölni a térképen egy területet, amit ha elhagynak a járművek, a rendszer riaszt.

A jövőben mért adatokon alapuló automatikus szervizidőpont egyeztetés, gépjármű ajánlat kérés, egyedi biztosítási ajánlat bevezetési is tervben van.

Arra akarják rávenni a vállalatokat, hogy jutalmazzák meg a felhasználókat, akik rendesen dokumentálják a privát és a céges utakat. Mivel a magáncélú utazásnak nagyobb az adóterhe, jó motiváló eszköz lehet, ha a sofőr és a cég közösen osztoznak ezen.

„A saját hardver kifejlesztése drága volt, több százezer eurót fordítottunk erre” – mondta Varga Péter, a műszaki fejlesztés vezetője, a Konetik CTO-ja. Sok meglepő problémába belefutottak, például kiderült, hogy havonta 50 megabájtnyi adat átviteléhez sem elég jó egy 2G modem, mert rossz a lefedettség, és a szolgáltatók hátrébb rangsorolják 2G adatkapcsolatot. Gps-modulból olyat kellett választani, amelyik nem 2 perc alatt hangolódik rá a műholdakra, mert ennyi idő alatt kilométereket megtesz az autó. A modemből pedig azért kell nagy teljesítményű, mert a kommunikáció titkosítása erőforrásigényes.

A Konetik 2015-ben még a fejlesztésre koncentrált, a berlini German Tech Entrepreneurship Centerben nyitottak irodát, hogy a német piacra lépés feltételeit megteremtsék. Idén már több partnerséget elindítottak, nemzetközi cégekkel mint például az Orange, vagy a német energiaóriás RWE. 2016 a növekedés éve lesz, ami természetesen tartogat ismeretlen helyzeteket. Ahogy Szabó Balázs fogalmazott: felkészülnek a pofonokra. Elvégre most már ügyfelekkel kell dolgozni, sőt az a cél, hogy év végére 500 cég, átlagosan 5 autóval, az előfizetőjükké váljon.”

Forrás:
Digitális pórázt kapnak az autósok; Tóth Balázs; Index.hu; 2016. február 7.
Konetik

Másfél milliárdért fejlesztenek optikai hálózatot több kistérségben

„Másfél milliárd forintos projekt keretében szélessávú optikai körzethálózat fejlesztésbe kezdett az Opticon Kft. több kistérségben, Marcali, Lengyeltóti, Fonyód, Kecskemét és Kunszentmárton térségében. A projekt 1,043 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból valósul meg – ismertette a cég. Támogatás nélkül a térségekben a hálózati infrastruktúra a gyenge megtérülési kilátások miatt belátható időn belül piaci alapon nem épült volna ki. A fejlesztés során korszerű infokommunikációs infrastruktúrát építenek ki, amely kapacitásaival hosszú távra biztosítja a lakossági igényeket, egyben növeli a térségben működő vállalkozások versenyképességét is – fogalmaznak a közleményben.

A több mint 220 kilométer optikai hálózat kiépítésével 33 településen teszik lehetővé a különböző technológiájú hálózatokat üzemeltető szolgáltatók számára a szabványos felületeken történő, „open access” hozzáférést, valamint az új rendszeren triple-play (internet, televízió, telefon) szolgáltatások is elérhetőek lesznek. A pályázat keretében az Opticon Kft. vállalta, hogy a projekt befejezését követően három éven keresztül, évente kétszer a digitális készségek fejlesztését célzó oktatást tart az érintett településeken.

A több mint tíz éve alapított kecskeméti cég saját honlapja szerint mára 70 településen építette ki az optikai hálózatot pályázati kereteken belül, és közel 100 000 háztartás számára biztosítja a internet-, telefon- és televízió-szolgáltatást.”

Forrás:
Másfél milliárdért fejlesztenek optikai hálózatot több kistérségben; SG.hu/MTI; 2016. február 01.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ahol saját sofőrjei tüntetnek az Uber ellen

„ 100 nagyvárosban csökkentette vezetői fuvardíjait az Uber, ami miatt a hétvégén nagy tüntetés volt New Yorkban. A technológiai cég és „partnerei” – a sofőrök viszonya egy ideje már nem kiegyensúlyozott, miközben a hagyományos taxisok a cég és a neki dolgozó autósok ellen is tüntetnek, néha erőszakosan is.
„Szégyen az Uberre! Elegünk van!” – ismét tüntetnek a taxizást forradalmasító startup cég ellen. Ezúttal azonban nem a rivális taxisok, hanem maguk az Uber vezetői.

Az ok: a cég 15 százalékkal csökkentette a tarifákat és így a sofőrök fizetését is. A tarifacsökkentés részeként alacsonyabb lett az alapdíj, a menetidő és a mérföldpénz is. A tarifamódosítással párhuzamosan a cég 20-ról 25%-ra emelte a vezetőktől beszedett jutalékot.

A vállalat azt tervezi, hogy 100 további városban teszi olcsóbbá az Uberezést.

„Milliárdosokat csináltunk belőletek, Uber, ti pedig hajléktalant akartok belőlünk csinálni. Nincs sofőr – nincs Uber. Szégyelljétek magatokat!” – állt egy tört angolsággal írt plakáton a vezetők hétvégi tüntetésén.

Az Uber queensi székháza előtt összegyűlt többszáz feldühödött és elkeseredett sofőr 72 órás sztrájkot hirdetett és azt mondta: az időszakban más taxis alkalmazások utasait fuvarozza.

A tömegben feltűnő arcokat tanulmányozva olyan szociológiai megállapítást is lehet tenni, hogy az Uber-sofőrök jelentős része szegény dél-ázsiai bevándorló, miközben a startup-királyok gyakran drága egyetemekről kikerült fehér fiatalok. A megmozdulás érdekessége volt, hogy a tüntetés szervezésében segített a New York-i Taxis Dolgozók Szakszervezete, amelynek egyaránt tagjai Uber-sofőrök és sárga taxisok.

Mindeközben a cég szóvivője, Alix Anyang azt mondta azt mondta, hogy a tarifacsökkentés jó a sofőröknek, mert így több lesz az utas. Az általa idézett statisztika szerint 39%-kal csökkent a vezetők várakozással töltött ideje és 20%-kal többet keresnek.

Ezt azonban sok vezető elutasítja. „Jobb lenne nekem a McDonald’s-ban. Ez borzasztó. 50 dollárt keresek egy 12 órás nap során. Korábban 100-at kerestem” – mondta egy fiatal sofőr.

New Yorkban a taxis felügyeleti szerv szabadúszónak és nem alkalmazottnak tartja az „Ubereseket”, ami azt jelenti, hogy nem jár nekik egészségbiztosítás vagy más juttatások.

Bill de Blasio New York-i polgármester élesen bírálta a céget és azt mondta, hogy korlátozni akarja az Ubert.

Sok Uber-sofőr elmondta, hogy a cégre hallgatva autót lízingelt, de most nem tudja állni a heti 350-400 dolláros díjat. A vállalat azt ígérte, hogy ha nem válik be az új tarifarendszer, akkor néhány hónapon belül visszaálltja a régit.”

Forrás:
Ahol saját sofőrjei tüntetnek az Uber ellen; InfoRádió; 2016. február 3.

Hogyan alakította át magát Ljubljana Európa „Zöld Fővárosává”?

„Csak gyalogosok, kerékpárosok és buszok közlekedhetnek a belvárosban. A Kavilir nevű elektromos taxik ingyen szállítják az időseket, mozgássérülteket, gyerekkel utazó szülőket. A központban lakók, vagy oda igyekvők egy földalalatti garázsban parkolják járműveiket kötelezően, és gyalog folytatják útjukat. A kezdeti félelmek, hogy a helyi gazdasági élet meg fogja szenvedni ezt, alaptalannak bizonyultak. A turizmus és a gazdasági tevékenység virágzik a városközpontban. Az átalakulás sikerét mutatja, hogy a város elnyerte az Európai Bizottságtól a „Green Capital” címet a 2016-os évre.

Ljubljana nincs egyedül. Brüsszel, Madrid, Oslo bejelentette, hogy terveik szerint a városközpontjaik egy részét le fogják zárni a forgalom előtt. Ljubljana laboratóriumként működik, hogy ezek a tervek milyen hatással vannak a város életére.

Ljubljanában a 2006-ban megválasztott polgármesterhez köthető az átalakulás. Zoran Janković a gazdasági életből érkezett, egy nagy kereskedelmi lác éléről nyergelt át a városvezetői székbe. Mint mondta, pontosan úgy dolgozik mint ahogy a vállalata élén dolgozott: stratégiát alkotnak és célokat tűznek ki. A város támogatja a kerékpározást is. A közösségi, megosztáson alapuló kölcsönzőrendszert azzal a városi kártyával lehet használni, amivel a parkolásért, vagy könyvtári kölcsönzésért kell fizetni. A város, a környező településekkel összefogva olyan közlekedési terven dolgozik, amelynek célja a „kiegyensúlyozott” mobilitás elérése 2020-ra. Ez azt jelentené, hogy az utazások egyharmada magán gépjárműveken történne, egyharmada közösségi közlekedési eszközökön, egyharmada pedig nem gépi erejű közlekedési eszközökön. A környezet védelme más területekre is kiterjed. A város hulladékának csaknem kétharmadát újrahasznosítja, és Ljubljana az első uniós főváros, amelyik stratégiát alkot a „nulla hulladék” célkitűzés jegyében.”

Forrás:
How Ljubljana turned itself into Europe’s ‘green capital’; Simone D’Antonio; Citiscope; 2016. január 26.
Ljubljana wins European Green Capital Award 2016 és 2016 – Ljubljana
Welcome to Ljubljana European Green Capital 2016

Szakirodalom

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

„…4. Az okos mérés bevezetésének előkészítése Magyarországon
2010-ig az okos méréssel kapcsolatos hazai állásfoglalások, publikációk kiindulópontja alapvetően az elutasítás volt (mivel a bevezetés költséges, s a megtérülés kétséges, mert a kereskedők illetve elosztók bevétele csökken, ha a fogyasztók energiafelhasználása csökken.) A Magyar Energiahivatal 2010-es tanulmánya (amely jelenleg már nem érhető el a világhálón) ehhez képest egyértelműen támogató, s az okos mérés 2014-től 2020-ra történő, 80%-os arányú kiépítésével számolt, előre vetítve a szabályozási feladatokat, mintaprojektek lefolytatását s azok értékelését, egy ún. „területi operátor modell” megvalósítását javasolva. Ebben a modellben (a hagyományos mérők helyzetével egyezően) az okos mérők felszerelése, karbantartása és ellenőrzése a hálózati engedélyesek feladata lenne, mint ahogyan ők lennének az eszközök tulajdonosai is. A mérési adatok gyűjtése (távleolvasása, feldolgozása) és szolgáltatása viszont teljesen új szereplők, az ún. területi operátorok feladata lenne. Ezek a cégek függetlenek lennének az energiaipari vállalatoktól, és ily módon nem érdekeltek az energiafogyasztás növelésében.

A 2014-es kezdés – köztudomásúlag – nem valósult meg. Hazai adatvédelmi hatásvizsgálatról, illetőleg a funkcionális részletek szabályozásáról sincs tudomás. Csupán a mintaprojektek kezdődtek meg (jellemzően 2013-ban), amelyek forrása az EU üvegházhatású gázok kibocsátására megállapított kvótarendszerében való ingyenes kiosztás. Az egyes hálózatokat érintő projekteken túl (amelyekben az érintett áram- illetve gázfogyasztók köre meghaladja a több tíz ezres nagyságrendet) a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) Zrt. okos hálózati projektbe kezdett, s erre 2013-ban létrehozott egy leányvállalatot Központi Okos Mérés Zrt. néven. Ennek előrehaladásáról vajmi keveset lehet megtudni (pl. az országos zöldhatóság honlapján nyilvánosságra hozott 2014-es beruházói jelentés nagy részét kitakarták).

A projektek indokoltsága egyébként abból fakad, hogy a gazdasági és társadalmi háttér, infrastruktúra, tulajdoni viszonyok, árszabályozás több tekintetben is eltérő tagállamonként, s az okos mérés fajtáját, technológiáját ezekhez kell igazítani. A bevezetésről szóló döntés során várhatóan az okos mérők beruházási költségei, illetőleg a társadalmi hasznok és a költségek csökkenése lesz releváns.

5. Kilátások
Az energiarendszereket érintő, egyre összetettebb kihívások – mint az egyre nagyobb arányban indokolt energiatakarékosság és -hatékonyság, a megújuló, de egyben gyakran az időjárás függvényében ingadozó teljesítményű, fluktuáló energiahordozóknak a rendszerbe integrálása, a termelés és elosztás decentralizálása, a szennyező, illetve használó fizet elvének az érvényesítése – nyomán az igények kielégítése, az egyaránt ingadozó kereslet és kínálat minél pontosabb kiegyenlítése, illetőleg a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése egyre kifinomultabb, „okosabb” megoldásokat indokolnak. Az okos mérésre tett eddigi hazai intézkedések azonban nem meggyőzőek, hogy azokkal sereghajtók vagyunk az EU-ban. Ennek lehetséges okai közt érdemes néhány körülményre (esetleges ellenérdekre) rávilágítani, amelyek némely esetben kívül esnek az energiapolitika kérdéskörén.
…
– Magyarország az uniós klíma- illetve energiapolitikai elvárások teljesítésével tendenciaszerűen elmaradásban van, ami túlzott optimizmusra nem ad okot. (Pl. az energiahatékonysági törvény jelentős késedelemmel született meg, amikorra már bírósági szakaszba lépett a Bizottság által emiatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás, de a törvény sem rögzíti a megfelelő intézkedéseket, eszközöket, amelyekkel az energia-megtakarítási célok elérhetők.) Ezen túl, pl. az EU energiahatékonysági irányelvének a formális, érdemi kötelezettségvállalások nélküli átvétele, vagy épp az eddigi kormányzati álláspont, amely az európai uniós forrásokat megvonja a háztartási szektor energiahatékonysági intézkedéseitől, konkrétan az okos mérés esélyeit is rontja.
…
Összességében szemlélve az energiapolitikát, abban nagyon is határozott tendenciák érvényesülnek (ideértve az állam növekvő szerepvállalását a közszolgáltatások terén, vagy akár a Paksi Atomerőmű bővítésének tervét, ami centrális jellege és rugalmatlansága miatt nehezen illeszthető egy okos hálózathoz), vagyis a kormányzat nem egyszerűen kullog az európai elit után, hanem inkább a saját elképzelései alapján cselekszik. Azt, hogy az okos mérés terén mikor várható és milyen előrelépés, az uniós elvárások és a hazai stratégiák alapján aligha lehet kiszámítani. A bevezetés elmulasztása azonban olyan költség-haszon elemzéssel, amelyik kormányzati intézkedésekből fakadó nehézségekre hivatkozik, jogszerűen aligha lenne indokolható…”

Forrás:
Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?; Fodor László; Kozjavak.hu, az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja; 2016. február 2.
ez eredeti, teljes cikk letöltése pdf-ben

Törvények, rendeletek

Elérhető a közbeszerzési értékhatárokról szóló 2016. évi tájékoztató

„Megjelent a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2016. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról.
Az Elnöki tájékoztató a Közbeszerzési Értesítő 12. számában és itt érhető el.”

Forrás:
Elérhető a közbeszerzési értékhatárokról szóló 2016. évi tájékoztató; Közbeszerzési Hatóság; 2016. február 1.

A kormányzati kommunikációs beszerzések során alkalmazható informatikai rendszerrel szemben támasztott követelményekről

„…2. § A Hivatal elnöke állapítja meg az informatikai rendszerrel szemben támasztott, e rendeletben meghatározott követelményeken belüli részletes műszaki paramétereket, továbbá a követelményeknek, valamint a műszaki paramétereknek való megfelelést (akkr
editáció).

2. Az informatikai rendszerrel szembeni műszaki követelmények
3. § Az informatikai rendszernek műszakilag a következő követelményeknek kell megfelelnie:
a) az informatikai rendszer vékony klienses reszponzív – azaz hordozható és asztali eszközökön is használható – webes felületet biztosít a felhasználók számára,
b) az informatikai rendszer biztonságos kapcsolaton keresztül kommunikál,
c) az informatikai rendszer jogosultságkezeléssel rendelkezik, amely biztosítja, hogy csak az illetékes felhasználók férhessenek hozzá az adatokhoz,
d) az informatikai rendszer lehetőséget biztosít a meglévő informatikai rendszerekkel való szabványos interfészen keresztül megvalósított interoperabilitásra,
e) az informatikai rendszerre vonatkozóan felhasználói, fejlesztői és üzemeltetési dokumentáció áll rendelkezésre.

4. § Az informatikai rendszert támogató informatikai infrastruktúrát a következő követelményeknek megfelelően kell kialakítani:
a) naptári évenként legalább tízezer beszerzési eljárás adatainak tárolására és folyamatainak kezelésére alkalmas,
b) az informatikai rendszeren keresztül továbbított (küldött és fogadott) adatok archiválására és tárolására a 2. §-ban meghatározott paraméterek szerint alkalmas,
c) az informatikai rendszerhez való hozzáférés teljes körű naplózása biztosított,
d) az informatikai rendszerről rendszeres biztonsági mentés készül, amely alapján visszaállítható egy korábbi állapot,
e) az informatikai rendszer 99,9%-os rendelkezésre állást nyújt munkanapokon a 6 és 20 óra közötti időszakban.

3. Felhasználói szerepkörökkel és felhasználói jogosultsági szintekkel kapcsolatos követelmények
5. § Az informatikai rendszernek elkülönítetten kell kezelnie a Hivatal, az érintett szervezet és a szállító szerepköreit. Az egyes szerepkörökön belül elkülönítetten kell kezelni az engedélyező, az adminisztrátor és a felhasználói jogosultsági szinteket.
6. § A Hivatal rendelkezik felhasználói, engedélyező és adminisztrátor jogosultságokkal. Az érintett szervezet és a szállító felhasználói szerepkörrel rendelkezik.

4. Visszamenőleg is nyomon követendő rendszerparaméterek
7. § A nyomon követendő rendszerparaméterek:
a) a bejelentkezett felhasználók számának időbeli változása szerepkör és jogosultsági szint szerint,
b) a beszerzési eljárások állapota,
c) az informatikai rendszer terheltsége,
d) átlagos válaszidők.

5. Funkcionális követelmények
8. § Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie
a) a beszerzések teljesülésével kapcsolatos adatok valós idejű nyomon követése érdekében a tervek, megrendelések, vásárlási adatok, teljesítési igazolások és számlák feltöltésére,
b) az informatikai rendszerből származtatható adatokból, információkból nyert kimutatások készítésére,
c) dokumentált interfész kapcsolat biztosítására más állami közbeszerzési informatikai rendszerhez…”

Forrás:
A kormányzati kommunikációs beszerzések során alkalmazható informatikai rendszerrel szemben támasztott követelményekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 12. szám; 2016. február 1.; 664-665. oldalak (pdf)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról

„…A javaslat okai és céljai
Az európai digitális egységes piaci stratégia az egyetemes, jó minőségű összeköttetés jövőképét vázolja fel a vállalkozások és a nagyközönség számára. A stratégia tartalmazza a Bizottság „széles sávú szolgáltatások vidéki területeken történő nyújtásának biztosítására különösen alkalmas, és egyúttal az audiovizuális médiaterjesztés sajátos igényeit is kielégítő 694–790 MHz-es („700 MHz-es”) sáv összehangolt felszabadítására” vonatkozó konkrét javaslatait.

A vezeték nélküli kapcsolat a széles lefedettség és a nagy sebesség optimális együttesét kínáló, 1 GHz alatti sávokba eső spektrumhoz való hozzáférést igényel. A spektrumhasználat szempontjából hatékonyabb digitális televíziózási technológiákra való átállást követően az UHF műsorszóró sáv (470–862 MHz) 800 MHz-es részsávját (a 790–862 MHz-es frekvenciasávot, azaz a „digitális hozadékot”) jelölték ki elsőként a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára való felhasználásra az Unióban. Jelenleg az UHF műsorszóró sáv a 470 MHz-től 790 MHZ-ig terjedő frekvenciatartományt tartalmazza (a továbbiakban: „UHF-sáv”). Ezt a sávot a digitális földfelszíni televíziózás (DTT) céljaira, valamint a műsorgyártáshoz és különleges események lebonyolításához (PMSE) használt audiofelszerelések („PMSE-audioberendezések”), elsősorban a vezeték nélküli mikrofonok működtetéséhez vesszük igénybe.

A 2012. évi Rádió-távközlési Világkonferencia (WRC-12), a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) kötelező erejű Rádiószabályzatot felülvizsgáló konferenciája úgy határozott, hogy 2015-től a 700 MHz-es sávot a műsorszóró és a mozgószolgálat számára kell kiosztani az 1. körzetben (Európában és Afrikában).

A 2015 novemberében megrendezett WRC-15 lezárta a 700 MHz-es sáv vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára történő használatának műszaki és szabályozási paramétereiről szóló nemzetközi tárgyalásokat. A 700 MHz-es frekvenciasáv következetes használata valamennyi ITU-körzetben 1 ritka lehetőséget kínál ennek a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára használt frekvenciasávnak a csaknem globális harmonizációjára. A WRC-15 emellett fenntartotta a 470–694 MHz-es („700 MHz-es frekvenciatartomány alatti”) sáv műsorszóró szolgálat számára történő kizárólagos kiosztását az 1. körzetben.

2013-ban Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke Pascal Lamy, volt európai biztost kérte fel az UHF-sáv jövőbeli használatára vonatkozó közös álláspont kialakítására létrehozott, a mobil-, a műsorszóró és a médiaszektor képviselőiből álló magas szintű munkacsoport elnökletére. Az elnök saját hatáskörében készített jelentésében (a „Lamy-jelentésben”) ajánlást fogalmazott meg a 700 MHz-es sáv vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára történő felhasználására (rendeltetésének módosítására) az európai audiovizuális modell fenntartása mellett, amelynek érdekében biztosítékokat kell nyújtani arra, hogy a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sávba eső frekvenciák továbbra is használhatók lesznek a földfelszíni műsorszórás céljára.

A Bizottság által a Lamy-jelentésről tartott nyilvános konzultáció eredményeként megállapításra került, hogy az összehangolt uniós fellépés támogatást élvez. Ezzel párhuzamosan a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) elfogadott egy véleményt 2 , amely ugyancsak támogatja a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások 700 MHz-es frekvenciasávban történő nyújtásának összehangolt uniós megközelítését. Az RSPG-véleményben szereplő ajánlás szerint harmonizált műszaki feltételekhez és közös határidőhöz kellene kötni a 700 MHz-es sáv hatékony felhasználását és a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sáv audiovizuális terjesztés céljára történő hosszú távú használatának biztosítását, a DTT céljára való rendelkezésre állását is ideértve.

Az európai érdekeltekkel folytatott konzultációs folyamat eredményeire és az ITU égisze alatt létrejött nemzetközi megállapodásokra válaszul a Bizottság kidolgozta az UHF sáv hosszú távú használatára vonatkozó uniós stratégiát. A stratégia támogatja a digitális egységes piacot, és hatékony rádióspektrum-gazdálkodást biztosít az UHF-sávban, amely tükrözi annak társadalmi, kulturális és gazdasági értékét. Az UHF-sávra vonatkozó stratégia három fő elemre tagolódik:

a 700 MHz-es frekvenciasávban nyújtott vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások technológia- és szolgáltatássemlegesség elvén alapuló harmonizált műszaki feltételei;

a 700 MHz-es sáv vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára való hatékony, a fenti harmonizált műszaki feltételekkel összhangban történő felhasználás érdekében történő rendelkezésre bocsátásának egységes határideje és az átállást támogató koordinációs intézkedések;

az audiovizuális médiaszolgáltatások (AVMS) terjesztésének elsőbbsége a 700 MHz-es frekvenciatartomány alatti sávban, ami a sáv felhasználásának rugalmas megközelítésével párosul; ezt a DTT piaci jelentőségének tagállamokban tapasztalható különbségei teszik szükségessé…

”

Forrás:
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról {SWD(2016) 19 final} {SWD(2016) 20 final}; Európai Bizottság; 2016.2.2 COM(2016) 43 final 2016/0027(COD)
Lásd még: Az Európai Bizottság jó minőségű rádiófrekvenciákkal javítaná a mobilinternet-szolgáltatást; eGov Hírlevél

6. szám, 2016. február 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek