Skip to main content

16. szám, 2016. április 18.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

18 százalékra csökkentik az internet-használat általános forgalmi adóját

„Az internethasználat áfájának csökkentése 13-15 milliárdos megtakarítást jelent a polgároknak – közölte Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

A jövő évi adótörvények részeként kerül a parlament elé a javaslat, amely 2017 januárjától a jelenlegi 27-ről Magyarországon soha nem látottan alacsony szintre, 18 százalékra csökkenti az internet-használat általános forgalmi adóját – mondta a politikus. Emlékeztetett arra: korábban a kormányoldal mellett az ellenzék is támogatásáról biztosította az elképzelést.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felidézte, a kormányzat az internetről tavaly több tízezer résztvevővel folytatott nemzeti konzultáció részeként a polgárok és a szakma véleményét hozta összhangba. A konzultáció lezárásaként nyújtotta be az eredményeket összegző javaslatcsomagot a kormányzatnak Deutsch Tamás; ennek első és legfontosabb eleme az áfacsökkentés.

Deutsch Tamás megemlítette: amikor az internetet nem használókat arról kérdezik, miért nem használják ezt a szolgáltatást, a második-harmadik helyen az árat jelölik meg, az áfacsökkentéssel évente legalább egyhavi díjat takarítanak meg az előfizetők.

A miniszterelnöki biztos hozzátette: a tavaly az internetről folytatott nemzeti konzultáció során a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az internethasználat elősegítéséhez szükség van adócsökkentésre, ezen belül egyértelmű többség állt ki a használat áfájának mérséklése mellett.

Deutsch Tamás utalt rá: az áfacsökkentés mellett további programokkal segítik az internet használatának elterjedését a következő években, ezek között említette, hogy Magyarországon az európai céldátumnál két évvel korábban, 2018 végén lesz minden háztartásban elérhető a szupergyors vezetékes internet.

Az internet áfájának csökkentése jól illeszkedik a kormány adócsökkentési terveibe, és a gazdaság jó teljesítménye is lehetővé teszi – jelezte Dömötör Csaba, megemlítve: az intézkedés jó hír a felhasználók mellett az internetes iparág szereplőinek is, növelheti a beruházási és a vállalkozási kedvet, valamint javíthatja Magyarország versenyképességét.
…
„A digitális jólét megteremtése az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladata lesz”, a magyarok számára az internet a szabadság egyik fontos szimbóluma, ezért joggal várják el, hogy az internet érjen el mindenhova, legyen szupergyors, lehetőleg elérhető áron. Azt is joggal várják el, hogy az internet segítse a munkahelyteremtést, és építsen arra a kreativitásra, amire joggal vagyunk büszkék mi, magyarok – fogalmazott az államtitkár.”

Forrás:
13-15 milliárd forintot jelent a polgároknak az internet áfájának csökkentése; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. április 16.

A kormány új illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek

„A hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és az előmenetelhez kapcsolódó, sávosan emelkedő illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek a Miniszterelnökséget vezető Lázár János.

A miniszternek a parlament honlapján pénteken elérhetővé vált indítványa új törvényt hozna létre, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és ügykezelőinek szolgálati jogviszonyát szabályozná.

Az előterjesztés jelentősen átalakítaná az érintettek bérét, amelyet így a jövőben az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sávok alsó és felső határai között kellene meghatározni. Ezzel megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, amelyben az állami tisztviselők fizetése egy alapilletményből, valamint annak kiegészítéseiből és pótlékaiból áll.

Lázár János javaslata módosítaná az állami tisztviselők előmeneteli rendszerét is: egy általános és egy kiemelt ügyintézői osztályba, azon belül pedig több fokozatba lehetnének besorolhatók. Az első előmeneteli fokozatban minden ügyintézőnek három évet kellene eltöltenie, majd a következőben nyolcat, míg a negyedik eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszonyra lenne szükség.
Az előterjesztés mellékletében szereplő táblázat alapján az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160-200 ezer forint közötti illetményre, míg felsőfokú végzettségű társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak.

Az ugyanott legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kaphatnak.
A kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számítana az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300-400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360-500 ezer forintra számíthatnak. Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420-720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530-800 ezer forintot kaphatnak. Az indítvány szerint az állami ügykezelők bérezése 145-300 ezer forint között változhat, négy előmeneteli fokozatban.

A Miniszterelnökség vezetője előírná, hogy a javaslat hatálybalépése után kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget kell szerezniük, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget. A továbbképzések költségét mindkét esetben az állam fizetné, ugyanakkor a képzettséget meg nem szerzőknek utólag vissza kellene téríteniük tanulmányaik költségeit.

Új elem az indítványban az is, hogy az állami tisztviselő jogviszonya azonnal megszüntethetővé válhat abban az esetben, ha az érintett – munkahelyén vagy azon kívül – olyan magatartást tanúsít, amely „súlyosan rombolja” beosztása tekintélyét, munkáltatója jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat vagy ami miatt elveszti a vezetője bizalmát.”

Forrás:
A kormány új illetményrendszert javasol az állami tisztviselőknek; Magyar Idők; 2016. április 15.
T/10267 Az állami tisztviselőkről; Országgyűlés; 2016. április 15. (pdf)

Közigazgatás, politika

Egy új kórházfinanszírozási rendszer elkészítése a feladat

„Egy új kórházfinanszírozási rendszer elkészítése és az alapellátás megerősítése a feladat a magyar egészségügyben – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere szombaton Nyíregyházán.
Balog Zoltán a 16 milliárd forint értékű tömbkórház-projekt új gyógyászati épületeinek ünnepélyes felszentelésén arról beszélt, hogy a megújult nyíregyházi kórházhoz hasonló egészségügyi projektek az egészségügy sikertörténetei, az európai színvonalat, a 21. századot képviselik. Eközben küzdelem zajlik az egészségügyben azért, hogy az itt képzett magyar orvosok itthon gyógyítsanak, rövidüljenek a várólisták, javuljon a szakdolgozók anyagi biztonsága és legyen elég mentő – tette hozzá Balog Zoltán.

Szavai szerint ez a kettősség egyszerre van jelen az egészségügyben, ebből következnek a feladatok is: ki kell dolgozni a kórházak új finanszírozási rendszerét és meg kell erősíteni a háziorvosi, a járóbeteg- és az egynapos ellátást. A cél az, hogy minél kevesebb időt kelljen a kórházban tölteni, ebben azonban Magyarország nem áll túl jól az európai összehasonlításban – mondta.

Balog Zoltán vélekedése szerint az egészségügy területén ma a vidék jobb helyzetben van, mint Budapest, ami elsősorban az elmúlt évek döntéseinek és az uniós forrásoknak köszönhető. Elmondta: arra kérte Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, hogy tárgyaljon az ágazat minden felelős szereplőjével, egyezzen meg a bérekről és a fejlesztésekről, az új rendszerekről, valamint a vidék és Budapest közötti igazságosabb forráselosztásról.

A meghozott és a kormány által is elfogadott döntésekkel 2016-ban és 2017-ben olyan mértékű pluszforrás érkezhet az egészségügybe, amely a köznevelésre fordítotthoz lesz hasonlítható – hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a szabolcsi térségben az elmúlt években 23 milliárd forintnyi egészségügyi beruházás történt, a fejlesztések sikeréhez azonban a humánerőforrásra is szükség volt. Balog Zoltán beszédében köszönetet mondott a kórházépítésben résztvevő cégeknek és hatóságoknak, valamint az ott dolgozó szakszemélyzetnek.

Adorján Gusztáv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója az ünnepségen elmondta, hogy a nyíregyházi központú, négy tagkórházat tömörítő gyógyintézmény az ország legnagyobb integrált betegellátó egysége, amely ötezer dolgozóval és csaknem háromezer ággyal rendelkezik.

Az intézmény évente mintegy 115 ezer fekvő- és 3 millió járóbeteget lát el. A nemrég lezárult, 16,1 milliárd forint értékű Pólus-program révén a Jósa András Oktatókórházban egy új onkológiai, szív- és érrendszeri és gyermekgyógyászati tömb épült fel 27 ezer négyzetméteren, valamint létrehoztak egy új sürgősségi betegellátó centrumot is – ismertette a főigazgató…”

Forrás:
Egy új kórházfinanszírozási rendszer elkészítése a feladat; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. április 16.

Egyértelműsíteni kell a szereplők egymáshoz való viszonyát a közoktatásban

„Erről Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) közoktatási konzultációs fórumán.

Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az ő álláspontjuk abban közös a többi tanácskozóéval, hogy egyértelművé kell tenni a szereplők egymáshoz való viszonyát a közoktatásban. Példaként említette, hogy egy igazgatónak pontosan kell tudnia, mely kérdéseivel kell a fenntartóhoz és melyekkel az önkormányzathoz fordulnia.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy érdemes különválasztani a fenntartás és az iskolák belső autonómiájának kérdését. Véleménye szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény nem sérti az intézmények szervezeti és szakmai önállóságát, és pont ez az autonómia a garanciája az iskolák sokszínűségének.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy érdemi párbeszéd indult el a fórumon; május végén újabb konferenciát tartanak a témában. Hozzátette: az önkormányzatok továbbra is szívesen működnek együtt egy hatékony közoktatás kialakításában.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke kijelentette, a jelenlegi intézményfenntartó központ mérete túlságosan nagy ahhoz, hogy normálisan tudja működtetni a közoktatási rendszert, ugyanis nem képes figyelembe venni a hasznos helyi döntéseket. Álláspontja szerint bármilyen fenntartásba kerüljenek is az intézmények, a legfontosabb az, hogy megfelelő költségvetéssel lássák el azokat.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt: ma a köznevelés alapkérdése, hogy az iskolák kapják vissza gazdasági, szakmai és jogi önállóságukat. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az állami működés nem jó – mondta -, ezért vissza kell adni az önkormányzatoknak az intézményfenntartás feladatát.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy fogalmazott: felelősen gondolkodó szakember nem állíthatja azt, hogy minden rendben van a közoktatásban, hiszen napról napra „a lyukakat foltozzák be”. A fórumon egyértelművé vált, hogy van alternatívája a jelenlegi rendszernek, az önkormányzatok ugyanis érdekeltek a fenntartás visszavételében – fűzte hozzá, megjegyezve: ehhez vissza kell adni számukra mindazon bevételt, amelyet az állam elvont.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a civil közoktatási platform és a Tanítanék mozgalom képviseletében szólalt fel. Kifejtette, álláspontja szerint az államosítás kudarcot vallott, ezért az iskolákban is az önkormányzatiság megteremtése szükséges. Azt mondta, hogy a fórumon „valódi szereplők” ültek le tárgyalni egy meghatározó kérdésről, és mivel úgy tűnik, nagyrészt egyetértettek, folytatni kell az egyeztetést.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület, BFE) budaörsi polgármester, a MÖSZ polgármesteri tagozatának elnöke az önkormányzatok véleményét összegezve felidézte: a rendszerváltás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a helyi közösségek visszakapják az önrendelkezés jogát, ugyanis lokális szinten lehet meghatározni, hogy miként a leghatékonyabb a feladatok ellátása. Arról beszélt, hogy súlyos hiba volt elvenni az iskolafenntartás feladatát azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt magas színvonalon látták el.

Ugyanakkor megjegyezte: a hátrányos gazdasági helyzetű településeken indokolt lehet az állami szerepvállalás annak érdekében, hogy ott is megfelelő legyen a közoktatás minősége. Közölte, az autonómia és a tanszabadság ugyanannyira fontos, mint a friss levegő…”

Forrás:
Egyértelműsíteni kell a szereplők egymáshoz való viszonyát a közoktatásban; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. április 15.

Integrálódhat az OEP az államtitkárságba

„Nem tud arról, hogy megszűnne az OEP, ráadásul nem mindegy, ki mit ért a megszűnés alatt, válaszolt egy ma reggeli sajtóbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arra felvetésre, miszerint Rogán Antal az RTL Klubban azt nyilatkozta, megszűnik ebben a formában az OEP. Mint Ónodi-Szűcs hangsúlyozta, nem biztos, hogy mindenki ugyanarra gondol, hiszen van egy olyan szcenárió, miszerint az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz kerülne az OEP. A kormánydöntést nem ismeri, tette hozzá azzal, hogy államtitkárként neki az a legfontosabb, hogy ne egy másik minisztérium kezébe kerüljön az az „eszköz”, amelynek az egészségpolitikát kell szolgálnia.

Ez a fajta integráció a hónapok óta bizonytalanságban tartott OEP-nek is sokkal inkább megfelelne, mint akár a korábban felvetődött beolvasztások, vagy akár a nemzetgazdasági tárca által történő „bekebelezés”.

Bértárgyalás: vannak mandátumaik
Bérkérdésben türelemre intett az államtitkár, mondván, folyik a bértárgyalás – ezt nem akarja semmilyen információval befolyásolni –, de vannak, lesznek mandátumaik az egyeztetések során. Folyik a jövő évi költségvetés előkészítése, amelynek két nagy eleme lesz az egészségügy szempontjából: a bér és az intézményrendszer igényei.

Jelezte, bár az ellenzék nyilván kevesellni fogja, ám véleménye szerint óriási előrelépés történik a jövő évi költségvetésben, ami többszörös elmozdulás lesz már csak a bérek okán is az inflációhoz képest, s ráadásul ez nem egyszeri esemény, hanem tendencia, tette hozzá.

A hazai béreket tekintve az egészségügyi dolgozók 7-8 hellyel hátrább sorolódnak, ezért el kellene érni, hogy legalább a 3-4. helyre kerüljenek. Bérduplázásra jelenleg nincs esély, az angliai bérszint eléréséhez például a GDP 4 százalékára lenne szükség.

„Elszántak vagyunk a bérkérdésben és abban, hogy az egészségügyi ágazat működőképes maradjon, s a helyére kerüljön, de ehhez figyelembe kell venni a gazdasági helyzetet is”, fogalmazott az államtitkár.

Kancellária az ÁEEK és a kórházak között
A kancellária rendszer még mindig formálódik: nyolc-tíz kórház kap egy olyan vezetőt, akinek a gazdasági kérdéseket kell összhangba hoznia és kontrollálnia, a betegút szervezését irányítania, míg a kórházak vezetői továbbra is a szakmai irányítás letéteményesei lesznek, fogalmazott Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. A kancellária beékelődik az ÁEEK és a kórházak közé, s várhatóan 8-10 szakember kell a 104 közfinanszírozott kórházhoz.

Szuperkórház vs. meglévők fejlesztése?
Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos elmondta: ahogy várták tőlük, elkészültek a koncepcióval március végén, prezentálták is a miniszternek. Több változat van, például az egyik szerint az új, 1500-1700 ágyas szuperkórház zöldmezős beruházásként 200 milliárd forintba kerülne. A másik változat szerint, amelyet az államtitkárság is támogat, a már meglévő kórházakat újítanák fel, és ezzel három sürgősségi centrumot alakítanának ki: egy észak-pestit, egy dél-pestit és egy budait. Mindehhez 180 milliárd forintra lenne szükség, s bevonhatók uniós források is, tette hozzá.

A miniszteri biztos szerint fel kell készülni a főváros által rendezendő nagy sportrendezvényekre, de a terrorcselekedetekre is – szabad műtői kapacitással és egyéb, a sürgősségi ellátáshoz szükséges kapacitásokkal kell rendelkeznie a fővárosnak folyamatosan. A koncepció az év végéig konkrétan és részletesen elkészül, alkalmas lesz arra, hogy az elképzelésekről kormánydöntés születhessen.

Új indikátor a háziorvosoknak
Tíz év múlva 7500 helyett már csak 5000 háziorvosi praxis fogja szolgálni a betegellátást a mai korfa és utánpótlási tendencia ismeretében, mondta Beneda Attila alapellátásért felelős államtitkár. Ezért is fontos a szakdolgozói kompetencia bővítése, a praxisok szakdolgozói számának növelése, s az, hogy pontosan tudják, milyen infrastruktúra, humánerőforrás birtokában gyógyítanak jelenleg a háziorvosok. Ennek érdekében készül egy felmérés, s májusra olyan kataszter áll majd a döntéselőkészítők rendelkezésére, amely megmutatja, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen.

A korábban háziorvosoknak, majd az összes alapellátónak ígért tízmilliárd forint szétosztásának elveiről nem mondott részleteket, csak azt, hogy az összeg beépül a jövő évi költségvetésbe.

Hamarosan háziorvosok visszajelzést fognak kapni arról, mekkora a betegeiknek rendelt laborfelhasználásuk. Ősztől erre vonatkozóan indikátor készül, amellyel nem büntetni, hanem inkább ösztönözni kívánják az orvosokat arra, hogy kerüljék a felesleges laborvizsgálatokat. Cél a szűrési jellegű vizsgálatok növelése, valamint a duplikációk csökkentése. Beneda szerint ezzel is bővítik kompetenciájukat, amely ezúttal gazdálkodási felelősséggel is társul.

Emelt szintű ápolás a szociális szférában
A népmozgalmi adatok szerint nem fogja tudni az egészségügyi ellátás biztosítani a szociális indikációjú betegpopuláció ápolását, ezért adják át a szociális ágazatnak a területet, de nem egyszerre, hanem átmenetekkel, fogalmazott Mészáros János helyettes államtitkár. A szociális ágazatban meg tudják teremteni az emelt szintű ápolás lehetőségét véleménye szerint.

Várólista és online betegfogadási lista
Nemzetközi összevetés szerint magas az elkerülhető kórházi esetek száma amiatt, hogy a betegek nem kerülnek időben ellátásra, illetve feleslegesen itt jelennek meg, miközben alacsonyabb szinten is kezelni tudnák őket, jelezte Kiss Zsolt, az OEP megbízott főigazgatója. Ezért erősíteni kell az alacsonyabb szintű definitív ellátást (járó és alap), és el kell érni, hogy időben megtörténjen a diagnosztika. Ennek érdekében az országos várólista mintájára online betegfogadási rendszert is bevezetnének, ennek kidolgozását már elkezdték.

Kész terveik vannak a HBCs revíziójára, amely többek között tartalmazná a korábbi, külön soron érkező béremelés beépítését a teljesítményelszámolási rendszerbe. A változásokat a nyári időszak végére bevezethetőnek tartotta. Az OEP védelmében elmondta, hogy független intézményként tudnak csak igazán jó szakmai munkát végezni.

Júliusra születhetnek meg az új minimumfeltétel szabályok, s legkésőbb szeptemberben életbe is léphetnek Szentes Tamás, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetője szerint.”

Forrás:
Integrálódhat az OEP az államtitkárságba; Weborvos.hu; 2016. április 13.

Ónodi-Szűcs Zoltán az egészségügyi bérrendezésről

„Valószínűleg meg fognak tudni állapodni az érdekképviseletekkel a jövő heti bérrendezésről szóló megbeszélésen.

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint valószínűleg meg fognak tudni állapodni az érdekképviseletekkel a jövő heti bérrendezésről szóló megbeszélésen. Ónodi-Szűcs Zoltán az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában úgy fogalmazott, szerencsés, hogy az ágazati bértárgyalások „összeértek” a jövő évi költségvetés tervezésével.

Az államtitkár elmondta, abban is egyetértés van a felek között, hogy nem egyszeri béremelésre, rendezésre van szükség.

A 2017 utáni időszak béremelési mértékei attól függnek, hogyan alakul a magyar GDP – mondta, hozzátéve, azt szeretnék elérni, hogy néhány éven belül az ágazati bérek elérjék az uniós bérek 70 százalékát.

A mentőszolgálatnál dolgozók életpályamodelljéről Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, egy külön kormányprogram készül a mentési és sürgősségi ellátásban dolgozókra nézve, amelybe beletartozik a bérfejlesztés, az infrastruktúra, az informatikai fejlesztés. Ez a komplex program az államtitkár szerint május végén kerülhet a kormány elé.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs Zoltán üzente a bérrendezésről; Weborvos.hu; 2016. április 15.

Előrehozná az EU-s források felhasználását a Tolna megyei önkormányzat

„A Tolna megyei integrált területi program (ITP) módosítását kezdeményezi a Tolna megyei önkormányzat, amely közel tízmilliárd forint átcsoportosításával előrehozná az európai uniós források felhasználását.

A Tolna megyei közgyűlés pénteken döntött az ITP módosításáról, amelynek kezdeményezésére minden év április 30-ig van lehetőség a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.
Fehérvári Tamás (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke előterjesztésében többek közt azzal indokolta a döntést, hogy a térségi gazdaságfejlesztés és a népességmegtartó településfejlesztés terén várhatóan nagyobb forráskeretre lesz szükség. A törekvés összhangban van a hatékony, gyors forrásfelhasználásra vonatkozó kormányzati szándékkal is – írta az elnök.

Tolna megye a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 27,5 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre, amelyből 2016-ra 16,7 milliárd forintra hirdettek meg pályázatokat. A mostani módosítással újabb 9,8 milliárd forintos forráskeret nyílik meg – mondta Naszvadi Balázs, az önkormányzati hivatal területfejlesztési osztályvezetője az MTI-nek. 2017-re mintegy kétmilliárd forint pályázható összeg marad, ami a maradványösszegekkel hárommilliárd forintra nőhet, 2018-ban a források felhasználása be fog fejeződni – tette hozzá.

A megyei önkormányzat a TOP öt fő területén tett közzé pályázati felhívásokat. Az eddigi tapasztalatok szerint nagyobb az igény a kijelölt forrásoknál a zöld városok programban, amelynek támogatásával városrészek helyreállítására lehet pályázni a zöldterületek növelésével. Itt a 600 millió forintos keret egymilliárd 19 millió forintra nő. Többszörös az igény az ipari parkok létrehozására is, amelynek esetében 1,2 milliárd forint helyett 1,6 milliárd forint lesz a pályázható keret, a piacterek fejlesztésére, helyi termelőkkel való együttműködésre az eredeti 977 millió forintos keret egymilliárd forinttal nő. Szintén jelentős, mintegy nyolcmilliárd forintos igényt jeleztek az önkormányzatok épületenergetikai beruházásokra, amelyre 3,5 milliárd forint állhat rendelkezésre az előrehozott összegekkel együtt.”

Forrás:
Előrehozná az EU-s források felhasználását a Tolna megyei önkormányzat ; Magyar Idők; 2016. április 15.

Jogi garanciák lesznek az olcsóbb internetszolgáltatásra

„Jogi garanciákat kíván teremteni a kormány arra, hogy az internetszolgáltatók valóban csökkentsék az árakat, miután 2017-től 27-ről 18 százalékra csökken az internet áfája – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos vasárnap reggel az M1 aktuális csatornán.
Deutsch Tamás hozzátette: ez azt jelenti, hogy megközelítőleg 10 százalékkal kell kevesebbet fizetni az internetért, egy évre vetítve pedig egyhavi előfizetési díjat lehet megspórolni.

A törvényjavaslat jogi megoldást is tartalmaz arra, hogy az áfacsökkentés célját a szolgáltatók ne akadályozzák meg, azaz amennyivel az internetezés áfája csökken, annyival legyen olcsóbb az internetszolgáltatás – fejtette ki a miniszterelnöki biztos.

Elmondta azt is, hogy jövő évtől minden szolgáltatónak olyan kedvezményes internet-előfizetési alapcsomagot kell létrehoznia, amely olcsóbb minden eddigi csomagjánál.

Kitért arra, hogy az áfacsökkentéssel 13-15 milliárd forinttal több pénz marad az embereknél. A gazdasági tárca számításai szerint az előfizetők számának növekedése akár már 2017-ben kompenzálhatja az áfacsökkentés okozta kiesést, és 2018-ra akár meg is haladhatják a bevételek a 2016-os szintet – közölte a miniszterelnöki biztos.”

Forrás:
Jogi garanciák lesznek az olcsóbb internetszolgáltatásra; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. április 17.

Harmadára csökkent a Klik adóssága

„Csaknem a harmadára, 5,2 milliárd forintra csökkent a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tartozása március végére – értesült a Magyar Idők.

Az intézményfenntartó tartozása február 29-én még 14,4 milliárd forint volt, ami egy hónap alatt több mint 64 százalékkal csökkent.

A lap szerint a Klik felhívta a figyelmet arra is, hogy több mint 11,6 milliárd forintot utaltak át a tankerületek részére a már lejárt és a folyamatosan felmerülő szállítói számlák rendezésére.

Felidézték: Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke korábban elmondta, hogy három ütemben fizeti ki a tartozásait a központ.
Az első körben 8,6 milliárd forint értékben 90 ezer lejárt számlát fizettek ki a kis- és középvállalkozóknak, a második szakaszban 27 ezer számla feldolgozása történt meg, míg a harmadik körben a nagyobb összegű számlákat rendezik.”

—–

„A központ cáfolta azokat a sajtóinformációkat, melyek szerint veszélybe kerülhet az iskolák őszi működése.

A központ közleményében emlékeztetett arra, az állami intézményfenntartó 38 milliárdos forrás felhasználására kapott engedélyt a kormánytól azért, hogy rendezze a lehető legrövidebb időn belül a tartozásait.

A napi.hu pénteken arról írt, hogy a Klik az idei, későbbi hónapokra vonatkozó kiadási keretének terhére rendezte tartozásait, s a novemberi, decemberi pénzeit költi el most tavasszal. Ez viszont azt jelentené – szigorúan logikai alapon -, hogy ha a kormány vagy a parlament nem intézkedik, akkor az év végére a közoktatás csődbe jutna, hiszen csaknem egyhavi forrást föléltek már most – olvasható a cikkben.

A központ ezzel összefüggésben azt közölte, hogy a tartozásállománya 64 százalékkal csökkent egy hónap alatt. Nem igazak azok a hírek, hogy ezáltal veszélybe kerülne az iskolák őszi működése, a kormány biztosítja a fenntartó számára a szükséges forrást ahhoz, hogy az iskolák biztonságosan és megfelelő színvonalon el tudják látni a rájuk bízott diákokat – írták.

Kitértek arra is, hogy készül az idei költségvetési törvény módosításának javaslata, amely megnyugtatóan rendezi december 31-ig az állami fenntartású köznevelési intézmények forrásigényét, és fedezi a béreket, köztük a szeptemberi pedagógus-béremelést és az egyéb, a működéshez szükséges dologi költségeket is. Az állami intézményfenntartó jövő évi költségvetése 23 százalékkal, azaz 100 milliárd forintot meghaladó összeggel nő.”

Forrás:
Harmadára csökkent a Klik adóssága; Híradó.hu; 2016. április 14.
Egy hónap alatt 64 százalékkal csökkent a Klik tartozása; Híradó.hu; 2016. április 15.

Szakmai szervezetek tiltakoznak a pszichológusi kamarai törvénytervezet ellen

„Szakmai és jogi szempontból is elhibázottnak és kifogásolhatónak tartja a pszichológusok kamaráját létrehozó törvénytervezet jelenlegi normaszövegét több szakmai szervezet.

A Bagotai Tamás, Kökény Veronika, Tornyossy Mária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, valamint Rudas János pszichológus szignálta, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben az áll: a kamarai törvénytervezetet nem előzte meg többéves, széles körű szakmai vita, sok szervezet és szakember is csak azután szerzett tudomást arról, miután a szakminisztérium februárban véleményezésre közzétette a honlapján. Ezután jelentős szakmai szervezetek jelezték: jelenlegi formájában nem támogatják a törvénytervezetet, mivel azt szakmai és jogi szempontból is elhibázottnak és kifogásolhatónak tartják – írták.

A szervezetek nyilvánosan is elérhető véleménye szerint a jelenlegi tervezetre épülő pszichológuskamara sem a szakmai érdekképviseletet nem tudná hatékonyan ellátni, sem a jogszerűtlen szakmagyakorlókkal szemben nem tudna hatékonyan fellépni – hangsúlyozták.

A közleményben a tervezet ellen tiltakozó, illetve azt kifogásoló szervezetek közé sorolták az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai Szakpszichológiai és Pszichoterápiás Klinikai Szakpszichológiai Tagozatát, a Semmelweis Egyetem Klinikai Szakpszichológiai Tanszékét és a 16 tagszervezet tömörítő Pszichoterápiás Tanács Szövetséget. Az utóbbin belül külön is jelentős kifogást fogalmazott meg a Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület, a Magyar Analitikus Pszichológiai Egyesület, a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület, a Magyar Pszichodráma Egyesület, valamint a Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület – közölték.

A társszakmák részéről szintén kifogásolta a tervezetet a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya, a Magyar Gestalt Egyesület, az Integratív Hipnózis Egyesület, valamint a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége – tették hozzá.

A közlemény szerint a tiltakozások és kifogások kizárólag a törvénytervezetre vonatkoznak. „Véleményünk szerint a szakma nyitott egy széles körű konszenzuson alapuló, demokratikus párbeszédben formálódó érdekképviselet vagy kamara létrehozására, de ez a jelenlegi folyamat nem ilyen” – zárták soraikat.

A Magyar Hírlap szerdai számában közölte, hogy lezárult a pszichológusok kamarájának létrehozásáról szóló törvénytervezet társadalmi vitája. A lap ismertetése szerint a kamara feladata lenne az érdekérvényesítés mellett a szakképesítés nélkül pszichológiai jellegű tevékenységet végzők kiszűrése. Pszichológusként csak az kaphatna működési engedélyt, aki tagja a kamarának, egyúttal létrejönne a mindenki számára elérhető, nyilvános pszichológus-nyilvántartás is, amelyben az egyetemi okleveles pszichológus diplomával rendelkezők szerepelnének.”

Forrás:
Szakmai szervezetek tiltakoznak a pszichológusi kamarai törvénytervezet ellen; Híradó.hu; 2016. április 14.

Hamarosan indulhat, pedig még neve sincs a szuperhatóságnak

„A masszív adócsalások és pénzügyi botrányok visszaszorítását célozná a könyvelők és adószakemberek munkáját ellenőrző hatóság. Bő két hónappal a tervezett indulás előtt azonban nemhogy a pontos feladatkörökről, de a születendő hatóság nevéről sem sikerült még megegyezni.

„Eddig négy megbeszélés történt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a könyvelők, adótanácsadók szakmai szervezetei között. Jelenleg az érintettek bevonásával a részletszabályokon dolgozik a tárca” – válaszolta a Profit7.hu kérdéseire az NGM. S bár azt is megkérdeztük, sikerült-e az érdekképviseletekkel egyezségre jutniuk, illetve tudják-e tartani a korábbi, júliusi időpontot az új hatóság indulását illetően, ezekre egyelőre nem kaptunk választ. A Profit7 úgy tudja, volt olyan egyeztetés, amelyen jelen volt Tállai András, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, miniszterhelyettes is. Végleges kompromisszumra még nem jutottak, de a szakma és a jogalkotó álláspontja közeledett egymáshoz.

Mint ismeretes, az új, közfelügyeleti szuperhatóság fő feladata a tervek szerint a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők, az okleveles adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzése lenne. Az új hatóság számos egyéb teendőért, például a képzési követelmények meghatározásáért, a működési engedélyek kiadásáért és a hiányosságok feltárásáért felelhet. A könyvelési és más díjak figyelemmel kísérése, az irreális árverseny megfékezése szintén az elképzelhető feladatok között szerepel. A közfelügyelet kritikus területeken gondoskodna a folyamatos szakmai felügyeletről, célzott ellenőrzéseket és megfelelő szankciókat alkalmazna. Mindezt nem a hazánkban működő nyolcszázezer vállalkozás szintjén tenné, hanem az őket kiszolgáló szakemberek körében, akik döntéseikkel, munkájukkal meghatározzák a pénzügyi beszámolást, és a bevallásokat.

A hatóság kialakításának hátterében az utóbbi idők pénzügyi skandalumai – a különféle bróker, offshore- és bankbotrányok, valamint a hatalmas áfa-csalások, a pénzügyi és beszámolási szabálytalanságok – állnak. Bizonyos felfogás szerint ugyanis az adóügyi és a pénzügyi visszaélések elkövetése szoros kapcsolatban van azzal, hogy még mostanában is hiányos a pénzügyi és az adószakma ellenőrzése. Az új hatóság majdani működése tehát az állami felügyeleti funkciók megerősítését szolgálhatja, egyúttal komoly szerepet játszhat a feketegazdaság visszaszorításában.

Korábban a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke azt mondta a Profit7.hu-nak, hogy az illegálisan praktizáló „adótanácsadókat, könyvelőket” nem lehet tetten érni ezzel. Ugyanakkor kiemelte: az egyesület is érdekelt a szakma helyzetének javításában, a minőségi munka versenyképessé tételében. Az egyesület csak olyan szabályozással ért egyet, amely a könyvelőket és az adótanácsadókat a munka és a továbbképzést minőségét garantáló szakmai szervezetek felé tereli. Hiszen csak az ilyen szervezetek belső igényen alapuló tevékenysége tudja tagjaik körében biztosítani, hogy azok naprakészen és megbízhatóan, a jogszabályoknak megfelelően végezzék a munkájukat, és ezzel is elősegítsék a feketegazdaság visszaszorítását.”

Forrás:
Hamarosan indulhat, pedig még neve sincs a szuperhatóságnak; Hunyor Erna Szofia; profit7.hu; 2016. április 13.

Közigazgatási, politikai informatika

Programmenedzsment a közigazgatásban

„Immáron 19. alkalommal rendezte meg a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület a Projektmenedzsment Fórumot, amelyen Kópiás Bence a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnökhelyettese Közigazgatási programmenedzsment tapasztalatok és tervek címmel tartott előadást.

A KIFÜ-nek a közigazgatási projektek és programok menedzselésében igen nagy rutinja van, az ügynökség az elmúlt évek alatt több mint 23 kiemelt uniós finanszírozású projektben vállalt szerepet, továbbá jelenleg is koordinálja a Digitális Jólét Program részeként megvalósuló Szupergyors Internet Alprogramot , valamint a Nyíregyháza Alprogramot . Kópiás Bence Projektmenedzsment Fórumon tartott előadásának az ez idő alatt felgyülemlett szakmai tapasztalat adta az alapját.

Kópiás Bence prezentációjának talán az egyik legfontosabb üzenete, hogy már a tervezési szakaszban azonosítani kell, projektről vagy programról beszélünk, mivel mindkét esetben a megvalósítás során más-más eljárásokra van szükség. A döntés természetesen nem ennyire egyszerű, számos feltételt kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy pontosan meghatározhassuk az adott tevékenységet, illetve ez alapján kidolgozhassuk a projektünk vagy programunk megvalósításának részleteit.

Az előadás letölthető a következő linken: Közigazgatási programmenedzsment tapasztalatok és tervek”

Forrás:
Programmenedzsment a közigazgatásban; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. április 13.

PharmaInfoTech konferencia: Indul az e-egészségügyi közigazgatás

„A Medical Tribune és az Infotér közös rendezésében.

Indul az e-egészségügyi közigazgatás. E-fejlesztések, e-recept, adatkezelés és 3.0-ás beteg. Mit hoz az EESZT bevezetése az ágazatnak?
Milyen kihívásokkal és lehetőségekkel kell szembenéznie a gyógyszeriparnak?

Időpont: 2016. április. 26. 09:00
Helyszín: Müpa Budapest (1095, Budapest, Komor Marcell u. 1.)

9.00 – 09.25 Regisztráció
09.30 – 9.55 E-egészségügy és az ellátórendszer – tegnap, ma, holnap
Dr. Imre László, Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egészségpolitikai Főosztályának a vezetője

10.00 – 10.25 Mi is az az e-egészségügy? Kinek mi a dolga? Megvalósult és még indulásra váró projektek az Állami Egészségügyi Ellátási Központ koordinálásával.
Divinyi Zsombor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője

10.30 – 10.55 Az EESZT bevezetésének hatása a gyógyszeriparra. Mi az E-recept?
Szabó Bálint, az EESZT szakmai vezetője és Héja Gergely, az e-Recept alrendszer projektvezetője

11.00 – 11.25 Az e-recept használata gyógyszerészi szemszögből
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke

11.30 – 12.00 Kávészünet

12.00 – 12:50 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti előadók részvételével

12.50 – 13.45 Ebéd

13.50 – 14.15 Az alapellátás fejlesztésének lehetséges irányai
dr. Papp Magor, az SH8/1 Alapellátási Modellprogram szakmai vezetője

14.20 – 15.45 Felkészültünk a jövőre? E-egészségügy az intézmények szemével
Dr. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, ex-miniszter

15.45 – 16.10 Az adatkezelés új dimenziói az EESZT bevezetésével
Dr. Balla Szilárd, a Dr. Balla Szilárd Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje

16.15 – 16.40 Elérkezett a digitális beteg. MENTA lakossági applikáció interaktív bemutatása
Faller Richárd, a Állami Egészségügyi Ellátó Központ, SH/8/1 informatikai vezetője

16.40 – 17.25 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni előadók részvételével”

Forrás:
PharmaInfoTech konferencia; Medical Online

Az ország, ahol a miniszteri twitterezés szinte kötelező

„Lenyűgöző mértékű az indiai politikai vezetés közösségi média iránt mutatott affinitása.
…
Twitterben mért siker
Indiában a politikai vezetés nemcsak hogy érti, de aktívan ki is használja a világhálóban, azon belül is a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. Az ázsiai ország 2014-ben megválasztott első számú ember, Narendra Modi a szakértők szerint már a pozícióját is annak köszönheti, hogy rendkívül jól megkomponált kampányt folytatott a közösségi hálózatokon keresztül.

A miniszterelnök jelenleg közel 20 millió követővel büszkélkedhet Twitteren, aminél több csak Barack Obama amerikai elnöknek, illetve Ferenc pápának van a világ vezetői között. Utóbbinak is csak úgy, hogy a párhuzamosan több különböző nyelven vezetett fiókjainak követőit összeadjuk. Indiában az „abszolút kategóriában” amúgy szintén harmadik helyezett az országvezető, akit csak két bollywoodi szinészsztár előz meg népszerűségben.

Modi, pontosabban a stábja most egy szokatlan módon értékelte a kormánytagok teljesítményét. Rangsor készült ugyanis a miniszterekről, azok Twitteren mutatott aktivitása, népszerűsége alapján. A listát a külügyminiszteri posztot vivő Sushma Swaraj vezeti. Nem véletlenül, hiszen tavaly egy globális kutatás őt hozta ki a legnagyobb számú követővel rendelkező külügyminiszternek. A nagyságon kívül az aktivitás is megsüvegelendő, hiszen nem egy esetben oldott meg diplomáciai ügyeket a fiókjához címzett kéréseket kivizsgálva. Az egyik ilyen egy indiai nő kimentése volt az Egyesült Arab Emirátusokból, ahol a munkát vállaló nőt bezárva tartották egy szobában.

A külügyi tárca mellett kimagaslóan szerepelt a vasúti minisztérium is, amelynek vezetőjéhez szintén lehet akár közvetlenül is segítségért fordulni. A minisztérium azonban egyébként is igyekszik megkönnyíteni a kommunikációt, hiszen seregnyi fiókot üzemeltet térségre és témára bontva, amelyeket külön Twitter-csoport kezel és felügyel a tárcánál.”

Forrás:
Az ország, ahol a miniszteri twitterezés szinte kötelező; Bitport.hu; 2016. április 14.

Informatika, távközlés, technika

Közel 9 milliárd forintos program indul a digitális készségek növelésére

„Közel 9 milliárd forintos keretösszeggel indul képzési program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a lakosság digitális készségének erősítésére – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a projektet elindító rendezvényen.
Cseresnyés Péter kiemelte: a felnőtt lakosság digitális írástudásának fejlesztését célzó program konzorciumban valósul meg, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) vezetésével, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NGM együttműködésében.

Hangsúlyozta, hogy egyre fontosabb lesz a dolgozók digitális készsége, mivel egy tanulmány szerint az ipari vállalatok 85 százaléka fogja digitalizálni folyamatait 2020-ra. A képzési program hozzájárul a hátrányos helyzetű felnőttek digitális kompetenciájának fejlesztéséhez, és egyben Magyarország versenyképességének megőrzéséhez is – mondta.

Kitért arra: a tárca fejlesztési tevékenységében több kezdeményezés célozza a digitális szakadék csökkentését, ezek közé sorolta a most induló program mellett a digitális oktatási stratégia kidolgozását, amely 2016 június végéig valósul meg. Szólt arról is, hogy az Országos Képzési Jegyzék megújítása során hangsúlyosabban jelennek meg a digitális készség követelmények.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára rámutatott: a közeljövőben minden álláshely betöltéséhez szükség lesz valamilyen szintű digitális készségre, miközben Magyarországon a 16-74 év közöttiek ötöde nem használt internetet 2015-ben. Ezért szükséges a digitális készségeket fejlesztő kormányzati intézkedések összessége, így a most induló projekt is.

Az ősszel induló országos program első ütemében új oktatási módszerekkel mintegy 100 ezer felnőtt képzése valósul meg, akik több szinten sajátíthatják el a levelezéssel vagy internetes kereséssel kapcsolatos ismereteket. A digitális készségek elsajátítása és növelése több munkaerőt biztosít az országnak, amivel a versenyképességet erősíti – mondta.

A projekt hozzájárul a digitális megosztottság csökkentéséhez, a szemléletformálást szolgálja, illeszkedik a nemzetközi és az európai közösség ajánlásaihoz. A projekt meghatározza az infokommunikációs egységes referenciakeretet, ami egységesen értelmezi a digitális készségeket, és lehetővé teszi ezek azonos célkitűzések mentén történő fejlesztését – tette hozzá.”

Forrás:
Közel 9 milliárd forintos program indul a digitális készségek növelésére; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 14.

Rohamléptekben modernizálja magát Kína

„Peking komoly összegeket invesztál a helyi Szilícium-völgybe, saját chipgyárakat és önállóan közlekedő autókat akarnak.

A kínai fővárosban található Csungkuancun, amelyet a helyi Szilícium-völgynek is neveznek. A városrészt 8 milliárd jüanből fejleszti a kormány azért, hogy globális innovációs központtá váljon. A területen már most is számos IT-cég székhelye található, de ez még csupán a kezdet. A városrész 7 kilométer hosszú főutcája olyan vállalkozásoknak ad otthont, mint a Xiaomi, de itt található az Ericsson, a Google, az Intel és a Sony helyi központja is. Az elsődleges cél a városkép modernizálása, az épületek felújítása, hogy eltűnjenek a környékről az akciós és használt termékeket áruló kis boltok, s kialakítsanak egy 100 000 négyzetméter alapterületű startup-inkubátort.

Előrejelzések alapján 2019 és 2022 között Kína lesz a világ legnagyobb kutatási és fejlesztési bázisa, vagyis megelőzi ezen a területen az Amerikai Egyesült Államokat. Az ázsiai állam 100-150 milliárd dollárt fog költeni arra, hogy az ország saját chipfejlesztési kapacitáshoz jusson. A cél az, hogy 2030-ban már Kína készíthesse a világ legfejlettebb gyártástechnológiával készülő processzorait. A helyi üzemek 2025-re biztosíthatnák a saját kereslet 70 százalékát. Ha az elképzelést sikerül megvalósítani, akkor Kína csökkentheti a külföldi gyártóktól való függőségét is.

A több milliós lakosú kínai nagyvárosokban komoly nehézségeket jelentenek a dugók, a környezetszennyezés, a biztonság és a közlekedési problémák. Ezek a dolgok sokkal jobban kihatnak az ott élők életére, mint Európában. Ezért is támogatják, hogy mihamarabb sor kerüljön a mindennapi forgalomban is az önállóan közlekedő járművek tesztelésére.

A Volvo saját helyi projektjénél 100 autót használna – ez lesz az eddigi legátfogóbb próba, amelyet hétköznapi körülmények között hajtanak végre. A következő hónapokban megkezdődnek a tárgyalások azokkal a kínai városokkal, amelyek a vállalat szerint alkalmasak lehetnek kisérleti terepnek. A Volvo már jelenleg is tesztel például Göteborgban a forgalomban félig automatikusan közlekedő gépkocsikat, azonban először jelenne meg ilyen járművekkel Kínában. A cég egyébként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ra egyetlen hálózatba kötött autójában sem fog senki meghalni vagy súlyosan megsérülni közlekedési balesetben…”

Forrás:
Rohamléptekben modernizálja magát Kína; SG.hu; 2016. április 15.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Miért jó nekünk az okos város?

„MEGHÍVÓ
a Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozat következő alkalmán megrendezésre kerülő műhelybeszélgetésre és vitára
MIÉRT JÓ NEKÜNK AZ OKOS VÁROS?
témakörben.

Előadók:
* Kőszeghy Lea – városszociológus; szakpolitikai munkatárs Habitat for Humanity Magyarország
* Lados Mihály – tudományos főmunkatárs, MTA KRTK; a közgazdaság-tudomány kandidátusa
* Z. Karvalics László – egyetemi docens, SZTE BTK; történész, információs társadalom kutató
Moderátor:
* Kocsis János Balázs – városszociológus; egyetemi docens BME, BCE; alelnök, MUT

Program:
A Smart City korunkban talán az egyik legtöbbet hallott hívószó városaink kapcsán, amelyhez jelentős fejlesztési tevékenység is zajlik, és az Európai Unió is egyik kiemelt területként tartja számon.
Számos rendezvény elsősorban technológiai szempontból kiindulva foglalkozott ezzel a témakörrel, míg a társadalomtudományok más jellegű megközelítései hasonló fontossággal bírnak a városfejlesztésben. Ahogy a technológiai oldal a megoldások nyújtására helyezi a hangsúlyt, a társadalmi vizsgálatok arra adhatnak választ és szempontokat, hogy melyek azok a városi problémakörök, szolgáltatások, amelyekre ezek a technológiák megoldást jelenthetnek.

16:30-től rendezvény első felében a Smart City témájában szakértő meghívott előadóink kifejtik, miért is érdekes a manapság oly sokat hallott Smart City a városok kapcsán, s mire s meddig hasznos a tervezésben, fejlesztésben.
A rendezvény második felében, 17:00-tól az előadókkal, majd a közönség bevonásával megvitatjuk, milyen tanulságai, hasznosítási lehetőségei vannak az elhangzottaknak az urbanisztika, a városfejlesztés szempontjából.

Időpont: 2016. április 21. 16:30-18:00
Helyszín: A MUT székházának nagyterme (1094 Bp. Liliom u. 48.)”

Forrás:
Miért jó nekünk az okos város?; Magyar Urbanisztikai Társaság

III. Egészséggazdaság Konferencia: Működésoptimalizáció és Innováció az egészségügyben

„Az egészségügyi szolgáltatások újratervezéséhez, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételéhez keressük előadóinkkal a megoldási lehetőségeket. A távdiagnosztika, a cognitiv computing, a rendszer biológia vagy akár a mesterséges intelligencia, esetleg a betegelégedettségi kutatási területek jelenthetnek előrelépést e téren? Miként építsünk márkát az egészségügyi területen, várható-e az otthoni gyógyulás vagy a fizikai és mentális betegségek együttes kezelésében innováció, újítás, forradalmi előrelépés?

Időpont: 2016. április 27., szerda
Helyszín: Boscolo, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 9.

8.30–9.00 Regisztráció

9.00–9.20 A hazai egészségügy megújításának lépései – Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár (felkérés alatt)

9.20–9.40 Átalakuló rendszerek – Kiss Zsolt mb. egészségügyi főigazgató-helyettes, Országos Egészségbiztosítási Pénztár (felkérése alatt)

9.40–10.00 Működésoptimalizálás az egészségügyben – Dr. Balogh Sándor főosztályvezető OTH, igazgató PTE ÁOK Alapellátási Intézet

10.05–10.25 Újratervezett egészségügyi szolgáltatások

10.30–10.50 A betegelégedettség hatása a gazdasági eredményekre – Guba Tamás minőségfejlesztési vezető, Heim Pál Alapítvány

10.55–11. 10 A távdiagnosztikai eljárások szerepe a terápiák hatékonyságának javításában

11.10–11.30 A Big Datával elérhető egészségnyereség – Divinyi Zsombor központi tervezési és projekt-végrehajtási főosztályvezető, Állami Egészségügyi Ellátó Központ

11.35–12.00 Kávészünet

12.05–12.20 Több ágyat, vagy kevesebb beteget – Dr. Velkey György alelnök, Magyar Kórházszövetség

12.25–12.40 A fizikai és mentális betegségek kezelésének összekapcsolása

12.40–12.55 Magán vagy állami ellátás?

13.00–13.15 Otthoni gyógyulás

13.15–13.30 Márkaépítés az egészségügyben – Heim Pál stratégiai igazgató, Heim Pál Alapítvány

13.30–13.45 Egészségipar és innováció hazai alapokon

13.45–14.00 Hogyan és miért érdemes forrást biztosítanunk a hazai vállalatoknak jövőbeli fejlesztéseikhez?

14.00– Ebéd
(Az előadók felkérés alatt)”

Forrás:
Világgazdaság

A postai hálózatracionalizálásról

„A postai hálózatracionalizálás 300-500 települést, és a Magyar Posta Zrt. mintegy 30 ezres munkavállalói létszámából kevesebb mint ezret érinthet, a kihasználatlan postahivatalok helyett, a racionalizálás keretében a negyedik negyedévben már lesznek olyan pénzintézetek, amelyekben postai szolgáltatásokat nyújtanak – mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára és Szarka Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója pénteken Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár elmondta: szeretnék elérni, hogy a korszerű pénzügyi szolgáltatásokat bárhol, lehetőleg azonos színvonalon igénybe lehessen venni.

Szarka Zsolt hangsúlyozta: az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás megköveteli, hogy a nagyobb ügyfélforgalmú postákat korszerűsítsék, a kisebbek működtetésére pedig költséghatékony megoldást találjanak.

Az államtitkár kifejtette, fel kell mérni, melyek a kis forgalmú postahivatalok és milyen állapotban vannak, sok olyan van ugyanis, amelyeknek az infrastruktúrájára nagyon sok pénzt kellene fordítani. A több száz kisposta felújítási költsége négy-ötmilliárd forint lenne.

A posta adatai szerint az érintett fiókokban átlagosan 5 óra a kihasználatlan kapacitás. A feladott küldemények száma 121 postán nem éri el a napi 5 darabot, 412 postán pedig a feladott küldemények száma heti átlagban 1 darab.

Németh Lászlóné kitért arra is, hogy 300 helyen a kiszervezett tevékenységet most is vállalkozó látja el. A postának jelenleg 2200 „fizikai egysége” van.

Szarka Zsolt felhívta a figyelmet: a társaság 2010-2012. között 25,2 milliárd forintot költött beruházásokra, 2013-2015. között pedig 33,6 milliárd forintot, de még 600 posta teljesen offline rendszerben működik. A kiszervezés során bekötik azokat az integrált rendszerbe, és az ott folytatott műveletekről is real time információk lesznek elérhetők.

Arra a kérdésre, mi történik az integráció során feleslegessé váló munkaerővel, az államtitkár azt válaszolta, helyzetükről akkor lehet dönteni, amikor már tudják, hány emberről van szó és az adott helyen szükség van-e a szaktudásukra.

A posta vezetője hozzáfűzte, pár személlyel működő egységekről van szó. A vállalkozásba adással meghatározott létszám foglalkoztatása biztosítható, míg ha be kellene zárni a hivatalt, el kellene bocsátani az alkalmazottakat.

A közérdekű adatszolgáltatással kapcsolatban Németh Lászlóné azt mondta, az rendben van, ha valaki a közfeladat ellátással kapcsolatban információkat szeretne kapni. A pénzügyi termékek terén azonban konkurenciaharc van, az erre vonatkozó információk a közvélemény számára nem jelentenének érdemi információt, a posta cégei viszont méltánytalan helyzetbe kerülnének a konkurenciával szemben, ha az üzleti adatok kikerülnének.”

Forrás:
Több mint négyszáz postahivatalban egy küldemény a heti átlag; Híradó.hu; 2016. április 15.

Szakirodalom

Helyi Termék Kézikönyv

„Ismét kézikönyvvel támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai munkáját. A helyi termékekről szóló kiadvány a kistermelőknek nyújt elengedhetetlen segítséget.

Helyi Termék Kézikönyv címmel újabb információs kiadványt jelentetett meg a NAK. A sorban a kilencedik kézikönyv ezúttal a helyben termelt alapanyagokból hagyományos, az adott térségre jellemző eljárással készült élelmiszereket előállító és értékesítő gazdáknak szól.

A kézikönyv bemutatja a helyi termékek előállításának feltételrendszerét, az értékesítés lehetséges változatait, a helyi piacoktól a falusi vendégasztalokon át a közétkeztetésig. Ehhez szorosan kapcsolódva részletezi a termékek védjegyezését, az élelmiszer-előállítás élelmiszerbiztonsági és higiéniai szabályait, valamint az élelmiszerjelölés legfontosabb tudnivalóit. Külön fejezet foglalkozik az adózási ismeretekkel, amely a legkedvezőbb vállalkozási forma kiválasztásában is segítséget nyújt. A kézikönyv a NAK megyei igazgatóságain, illetve pdf elektronikus formában (17.39 MB) is elérhető.”

Forrás:
Helyi Termék Kézikönyv; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK); 2016. március 18.

A Smart city koncepció – a Salzburg térségében folyó projektek tanulságainak tükrében

„A „Smart City” napjaink igen divatos témája, amit mi sem jelez jobban mint az a tény, hogy Google keresésünk erre a kifejezésre 9,6 millió találatot adott – ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a „Smart Village” 360000 találatot, a „smart region” pedig csak 75600-at (és ezek jó részének nincs köze az energetikához). Az is tény, hogy igen sokféle különböző megoldásra, megközelítésre gondolunk e kifejezések említésekor, amelyek számtalan olyan kérdést is felvetnek, amelyek közül néhány fontosabbat jelen írásunkban szándékozunk tisztázni:
a) mire jó egy Smart city – milyen súllyal jelenik meg benne például a környezeti vagy gazdasági fenntarthatóság elősegítése, illetve milyen ezek egymáshoz való viszonya?
b) hol vannak a Smart city kategória méretbeli határai, vagyis egy kisebb, néhány száz lakosú település képes-e önmagában Smart city (vagy egyszerűen csak smart) lenni?
c) mennyire jelenti a Smart city koncepció a tradicionális (low/appropriate technologies) és modern technológia (high-tech) szembenállását, vagy mennyire lehetséges ezek szimbiózisa egy adott földrajzi térben?

A téma feldolgozásához kétféle módszert választottunk, egyfelől a meglévő szakirodalmi forrásokat dolgoztuk fel, másfelől egy tanulmányútnak köszönhetően osztrák esettanulmányokat vettünk górcső alá, és tanulságaikat alkalmaztuk a hazai helyzetre…”

Forrás:
A Smart city koncepció – a Salzburg térségében folyó projektek tanulságainak tükrében; Munkácsy Béla, Havas Márton; Hrenkó Izsák; Szücs Péter Noel; X. Energetikai Konferencia 2015, Smart city; 2015. november 10. (pdf)

Tiszta fejlesztések inkubációjának „jó gyakorlata” politikai döntéshozók részére a megfelelő startup környezet kialakításához

„A „Tiszta fejlesztések inkubációjának „jó gyakorlata” politikai döntéshozók részére a megfelelő startup környezet kialakításához” című kézikönyv a CIE (Cleantech Incubation Europe) INTERREG IVC-projekt egyik fontos „terméke”. Maga a kutatási program azért jött létre, hogy Európa-szerte összegyűjtse és megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a ’cleantech’ vagy tiszta technológiai fejlesztések területén, amelyek segíthetik a szektorban létrejövő új vállalkozások (startupok) elindítását. A program kiemelt célja, hogy elterjessze a vállalkozói gondolkodásmódot, azt a szemléletet, amely erősítheti a gazdasági növekedést, és felgyorsíthatja a fenntartható fejlődésbe vezető átalakulási folyamatokat. A magyar változat összeállítása során alapdokumentumnak tekintettük a „Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe” című szakmai összeállítást, melyben kutatási program során vizsgált inkubációs központok és az azokat támogató egyéb európai infrastruktúrák részletes leírását találhatjuk meg. A magyar adaptáció ugyanakkor nem tartalmazza az elvégzett nemzetközi vizsgálatok, elemzések mélyebb részleteit, viszont a könnyebb megértés elősegítése érdekében belekerültek olyan, a hazai fejlesztési környezet számára kevéssé ismert elméleti kiegészítések, mint a transition thinking (átalakuló gondolkodás) és transition management (átalakulásmenedzsment) fogalmai és az ezekhez tartozó értelmezések.
A kézikönyv utolsó fejezetében cleantech innovációk megvalósításához kapcsolódó hazai modell és az ezt támogató inkubációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek, mely a nemzetközi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasági környezetre vonatkozó adaptációjának tekinthető…”

Forrás:
Tiszta fejlesztések inkubációjának „jó gyakorlata” politikai döntéshozók részére a megfelelő startup környezet kialakításához; Fogarassy Csaba, Bakosné Böröcz Mária; Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft., Gödöllő; ISBN: 978-963-269-528-0; 2016 (pdf)
Lásd még: Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe; (pdf)

Városkörnyéki önkormányzati kooperációk az agglomerációs térségekben

„…A nagyvárosi agglomerációs térségek – problémák, lehetőségek – közpolitikai vizsgálata egy sokrétű komplex folyamat. A hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, szintetizálása során a következő vizsgálati fókuszok – referenciapontok – körvonalazódtak a számomra:

A helyi önkormányzatok strukturális-szervezeti dimenziója a települések és az önkormányzatok egymáshoz viszonyított száma alapján – ez alapján beszélhetünk integrált (apróbb települések nem képeznek önálló önkormányzatot) valamint az egy település egy önkormányzat alapelvre épülő fragmentált önkormányzati alapszintről. Ez utóbbi modell minden település számára biztosítja a saját önkormányzati politikai képviseleti és döntéshozatali jogosítványokat. Az 1990-ben kialakított demokratikus magyarországi helyi önkormányzatiság erre az alapelvre
épült fel, és az elmúlt negyedszázad talán legfontosabb vonatkozási referenciapontjává vált…

A helyi közfeladatok és közszolgáltatások rendszere – vizsgálni szükséges, hogy adott országban mely feladatok, kompetenciák tartoznak a helyi önkormányzati szektorhoz. Ez nagyban függ az adott államban működő centralizált vagy éppen decentralizált (ez utóbbi lehet föderális vagy regionális) államberendezkedés jellegétől…

Az önkormányzati kapacitás illetve kapacitáshiány vizsgálata – a fókusz ebben az esetben az önkormányzati feladatellátás kvalitatív dimenziójára esik. Általában megfigyelhető, hogy a nagyobb települések (városok, nagyvárosok) kapacitása magasabb szintű, mint a kisebb településeken. Éppen ez a jelenség, ami indokolja a különböző önkormányzati rendszerekben a nagyobb településekre (városok, nagyvárosok) koncentráló differenciált kompetenciarendszerek alkalmazását – nevesített térségi hatáskörök delegálása a városi önkormányzatokra. A meglévő kapacitáshiányt az igazgatási fragmentáció tovább erősítheti…

Az önkormányzati jogállás és különböző kapcsolódó jogintézmények dimenziója – így a várossá nyilvánítás szabályozása, a különböző önkormányzati jogállásokhoz kapcsolódó kötelező
önkormányzati feladatok vagy a társulási jogintézmények rendszere…

A nagyvárosi agglomerációs szintű adminisztratív-intézményi struktúrák közpénzügyi, finanszírozási dimenziója – az alapkérdés a működő pénzügyi szisztéma függetlenségének, vagy függőségének a vizsgálata. A finanszírozási tekintetben a központi állami vagy felsőbb föderális, regionális szintektől való magasabb szintű függetlenség – saját bevételek rendszere (különösen a helyi-, térségi adóbevételek) – jobb pozíciókat biztosíthat a várostérségi politikák, integrációs közpolitikai kezdeményezések, funkciók számára…”

Forrás:
Városkörnyéki önkormányzati kooperációk az agglomerációs térségekben; Szabó Tamás; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; 2015 (pdf)
A doktori védés dátuma: 2016. május 12.

Magyar Jövő Internet Konferencia 2015 – „Smart City a célkeresztben”

„A 2. Magyar Jövő Internet Konferencia kíváló előadásaiból összeállított Híradástechnika különszám elérhető.

A jövő internetének kutatása az infokommunikációs kutatások legkiemeltebb területeinek egyike, a jövő internete az innováció egyik legjelentősebb hajtóereje, a kibontakozó digitális ökoszisztéma és társadalom meghatározó eleme.

A Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) és a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FI NTP) 2015. november 11-én, a Tudomány hónapja keretében, közösen rendezte meg Budapesten a 2. Magyar Jövő Internet Konferenciát (MJIK 2015), amelynek társrendezői a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE), a Hungarnet Egyesület, a rendezvényt támogató Smartpolis projekt, valamint a rendezvénynek helyet adó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) voltak.

Az 1. Magyar Jövő Internet Konferencia (MJIK 2014) a jövô internetének első átfogó hazai szakmai fóruma volt, amely az internet trendjeiről, a feltáruló lehetőségekről kívánt átfogó képet adni. A 2. Magyar Jövő Internet Konferencia az első konferenciához hasonló szakmai fórum volt, melyen 140 szakember vett részt. Az MJIK 2015 programjának szervezése során a jövő internet témakörének széles palettájából idén a Smart City/Okos város technológiáira és alkalmazásaira helyeztük a hangsúlyt, figyelembe véve e témakör kiemelkedő európai jelentőségét és hazai eredményeit. Ezt fejezte ki a konferencia alcíme is: „Smart City a célkeresztben”.

A folyóirat teljes száma letölthető.”

Forrás:
Megjelent a Híradástechnika különszáma; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület; 2016. április 13.