Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

86. Kormányinfó: feljelentés a pályázati informatika ügyében, életpályamodellek, béremelések, pályázati költségek növekedése
Tárgyszavak: 2007-2013, 2014-2020, digitális kormányzati szolgáltatások, Dobrev Klára, Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR), életpályamodellek, fejlesztéspolitikai informatika, forráslehívás, Gyurcsány Ferenc, költségnövekmények, közbeszerzések, közigazgatási személyzeti ügyek, Lázár János, Magyarország, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, projekt-előkészítés
Ónodi-Szűcs Zoltán: „Kemény év után erős eredmények”
Tárgyszavak: Balogh Zoltán, Éger István, egészségügyi költségvetés, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), Ladányi Márta, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), Magyar Kórházszövetség, Magyar Orvosi Kamara (MOK), Magyarország, Mészáros János, Németh László, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), Ónodi-Szűcs Zoltán, Országos Betegjogi Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), TÁMOP-6.2.5

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

86. Kormányinfó: feljelentés a pályázati informatika ügyében, életpályamodellek, béremelések, pályázati költségek növekedése

„…A sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Legfőbb Ügyészségen az uniós pályázatokat elbíráló informatikai rendszer ügyében, miután az Európai Bizottság szerint Magyarország 2003 és 2009 között súlyosan megszegte az uniós szabályokat. Mint mondta, az NFÜ egy meghatározott csoportra írta ki a pályázatot 2003-ban Dobrev Klára vezetésével, „minden bizonnyal az Altus ötletére”, hiszen a szerződés aláírói ma annak a csoportnak a munkatársai. A brüsszeli bizottság piaci összejátszást feltételez, tisztázni kell a helyzetet – emelte ki, hozzátéve, a kormány elfogadja a bizottság megállapításait.

Május 2-án nyújtják be a jövő évi büdzsé javaslatát
A kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek, amelyet június 15-ig elfogad a Ház – közölte Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság.

Kifejtette: a hiányt 2,4 százalékra tervezik, a GDP-növekedés 4,3 százalékos lehet, a fogyasztás 4,5-5 százalékkal között bővülhet, az infláció tervezett mértéke pedig 3 százalék, ami megegyezik a nyugdíjemeléssel. Elmondta azt is, hogy 2018-ban 138 ezer forint lesz a minimálbér és 180 ezer a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset 8,8 százalékkal nő. Komoly jövedelemnövekedés előtt áll az ország – értékelt Lázár János.

Beszámolt arról is, hogy a büdzsé tartaléka 200 milliárd forint körül lesz; összességében pedig a források 80 százalékát működésre, 20 százalékát fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre – tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter célként jelölte meg, hogy mindenki jobban járjon és erősödjön a munkából élők biztonsága. Fontosnak nevezte a bérmegállapodások betartását, a foglalkoztatást terhelő adók csökkentését, a családok támogatását és a rendvédelem erősítését.

Elmondta azt is, hogy folytatódnak az adócsökkentések: a kisvállalati adó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke jelentősen csökken, az internet áfája 18-ról 5 százalékra, a hal áfája szintén 5 százalékra csökken. Módosul a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adója: 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz a volumenhatár, ameddig az adó 50 százalékát kell megfizetni.
[Életpályamodellek, béremelések] Lázár János arra is kitért, hogy 2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek, ezek mintegy 556 ezer embert érintenek, nekik összességében 30-40-45 százalékkal emelkedik a bérük, ami 906 milliárd forint többletet jelent a költségvetés kiadási oldalán.

Lázár János csökkenti a paksi dokumentáció titkosságát
Lázár János a tájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottsággal való egyeztetés után jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát.

A politikus elmondta: az általa kezdeményezett átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő részét – a projektet nem kockáztató módon és mértékben – hozzáférhetővé teszik. Szerinte ez világos válasz lesz azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött Oroszországgal.

Döntését indokolva hivatkozott egyebek mellett Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatára és a folyamatokban lévő igazságügyi eljárásokra.
…
[Projektköltségek megugrása] A tárcavezetőt megkérdezték a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrain-projektről. Közölte: nincs semmilyen személyes konfliktus a kormányban, egy szakmai vita folyik a beruházásról a lebonyolító szervekkel. Szavai szerint a beruházásra megvan a racionális indok és az ésszerűség határa. Meg kell valósítani azt, de nem mindegy, hogy mennyiért és milyen forrásból – fejtette ki. „Teljesen más a leányzó fekvése akkor, hogyha 23 milliárd forintnyi EU-s pénzből, és teljesen más a leányzó fekvése akkor, ha 50 milliárd forintnyi hazai költségvetési pénzből valósul meg a beruházás” – fogalmazott.

Jelezte azt is, hogy a költségnövekmények kérdésével a kormánynak általában is kell foglalkoznia. Mint mondta, a Miniszterelnökség a projektek felgyorsításában érdekelt, a nemzetgazdasági tárca a gazdasági növekedésben, a közlekedési szakma pedig várja, hogy minél több vasúti és közúti beruházás legyen. Közben a tervek lehet, hogy 2-3 éve készültek és hirtelen óriási lett a megrendelés, ami felhajtja az árakat – magyarázta Lázár János, hozzáfűzve: a kérdés, hogy mi reális és mi irreális.
…
Egy másik kérdésre azt is elmondta: lesz védőnői bérrendezés; úgy tűnik, hogy a gazdasági tárca is támogatja azt, hogy a védőnők béremelése az egészségügyi dolgozókéhoz kapcsolódjon…[kormany.hu]”

——–

„…* Visszautalt a kormány azon tavaly téli, idén év elején megerősített döntésére, amelyben két fokozat szerint engedi menetközben megemelni az uniós projektek elszámolható költségeit. Szigorú szabályok rögzíti, hogy a jóváhagyott összeghez képest milyen esetekben emelkedhet legfeljebb 15%-kal, majd szükség esetén afelett 15-30%-os mértékben a projekt költsége. Most is rámutatott: 30% feletti költségnövekményt a jelenlegi jogszabályok alapján csak kivételes esetekben lehet engedélyezni.

* Ezzel is összefüggésben Lázár jelezte: ezekben a hetekben áttekintik az unió felé benyújtott (benyújtani tervezett) nagyprojekteket, illetve azok állását is (50 millió euró felett beszélünk nagyprojektről uniós terminológiában)…[Portfolio.hu]”

———-

„…Feljelentés az EMIR miatt
Lázár bejelentette, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az EU-s pályázatokat lebonyolító informatikai rendszer ügyében. Az úgynevezett EMIR rendszer miatt az Európai Bizottság 18 milliárd forintos bírságot szabott ki. A miniszter szerint 2003 és 2009 közt történtek olyan hibák, amelyekkel súlyosan megszegték a szabályokat: hirdetmény nélküli közbeszerzést írtak ki bizottsági jóváhagyás nélkül egyetlen körre, a később állami kézbe vett Welt 2000 Kft.-re.

Lázár szerint az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége) vezetésével kötötte a kifogásolt szerződéseket, az aláírók ma az Altus Zrt. (Gyurcsány családi cége) vezető munkavállalói.

Kérdésre válaszolva Lázár azt mondta: folyamatosan csökkenteni fogják a hirdetmény nélküli közbeszerzések arányát, hiszen sok kritikát kapnak ezek miatt. Ezért sem engedhetik el az ügyet.

Nem mindenáron
„Teljesen más a leányzó fekvése, ha 23,5 milliárd forintnyi EU-s pénzből vagy 50 milliárdos hazai forrásból valósul meg” – mondta Lázár a Szeged–Hódmezővásárhely tram-train tervéről. Úgy fogalmazott, nagyon szeretné látni, hogyan nőttek meg a költségek, és úgy véli, egy ponton túl nem érdemes megvalósítani a projektet, amelyért ő tíz évig harcolt.
A kormánynak általában is problémája van a költségnövekményekkel – mondta a miniszter, aki szerint sokan érdekeltek abban, hogy felpörögjenek az EU-s kifizetések, de nagyon megugrottak az árak. Azt kell tudni, hogy ezek reálisak-e vagy sem, mert nehezen lehet megmagyarázni, ha 100, 200 vagy 300 százalékos költségnövekedések vannak, és a választók is joggal kérdezik, hogyan lehetséges ez…[mno.hu]”

Forrás:
A miniszterelnök megvédte az ország érdekét Brüsszelben; Miniszterelnökség; 2017. április 27.
Lázár: túl durva áremelések zajlanak, sok projektet visszadobtunk; Portfolio.hu; 2017. április 27.
Lázár feljelentést tesz az EMIR-bírság miatt; mno.hu; 2017. április 27.

Ónodi-Szűcs Zoltán: „Kemény év után erős eredmények”

„A jövő évi büdzsé tervezete szerint 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre 2018-ban, így az idei évi többlettel együtt a teljes növekmény eléri a GDP 1,5 százalékát – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusát záró egészségpolitikai blokkban.

Az intézmények eladósodásának üteme havonta 2,2-3 milliárd forinttal növekszik, ugyanakkor összesen 10 milliárd forintos többlet jutott idén a HBCS és a német-pont értékének növelésére, ezért aztán – mint az egészségügyért felelős államtitkár az adósság mértékéről szólva fogalmazott –, „nem lenne jó, ha a 20 milliárd forintot meghaladná a növekedési ráta” az év végéig. A kórházak konszolidációját egyébként a tavalyi évben bevált pályázati alapon tervezik, a hatékonyságot növelő, illetve a gazdálkodást ésszerűsítő lépésekre kaphatnak majd pluszforrást a szolgáltatók. Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója a fórumot megelőző szakmai kerekasztalnál azt mondta el, hogy a tavalyi, 15 milliárd forintos konszolidációs keretre három-négyszeres túljelentkezést tapasztaltak. A kongresszuson egyébként kiderült az is, hogy miért tűnik úgy, hogy kevésbé adósodnak el az egyetemi klinikák, mióta kancellárok felügyelik a felsőoktatási intézmények gazdálkodását, Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megbízott főigazgatója pedig a szakmapolitikai fórumon megemlítette, hogy megkezdték a minőségi és a betegbiztonsági mutatók vizsgálatát, terveik szerint – amelyekről korábban már beszámoltunk – ezek a jövőben meghatározhatják a finanszírozást.

Mennek, vagy maradnak?
Trendváltásról számolt be az ágazat vezetője az elvándorlás mértékében: a béremelések hatására mind az orvosok, mind a szakdolgozók körében mérséklődött. Mindezt bizonyára örömmel nyugtázták az intézményvezetők, ugyanis Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke ezt megelőzően éppen arról beszélt, hogy vannak olyan ellátók, ahol 30-40 százalékos az ápolóhiány a minimumrendeletben előírtakhoz viszonyítva. A szakápolók a kórházak helyett nagyáruházakban vállalnak munkát, ahol 160-190 ezer forintos fizetés helyett 220-350 ezer forintot keresnek, lényegesen kisebb felelősség mellett. A szolgáltatók különféle módszerekkel igyekeznek munkaerőt találni, például bérnővéreket alkalmaznak (az ő díjukat egyébként nem a bérkeret, hanem a dologi költségek terhére lehet kigazdálkodni), ám ezt a megoldást a MESZK nem támogatja, álláspontjuk szerint ez mind a betegbiztonságot, mind a munkavállalók biztonságát veszélyezteti.

A vidéki kórházak jelentős részében a vezető orvosréteg hamarosan nyugdíjba megy, és mivel a rezidensek kétharmada a fővárosban, illetve az egyetemi centrumokban igyekszik elhelyezkedni, kérdéses, hogy ki fogja ellátni a vidéki intézményekben a betegeket – nyitott újabb, a munkaerőhiányt érintő kérdést Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Álláspontjuk szerint ezen a képzés minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásával, és a vezető rezidensi rendszer bevezetésével lehetne változtatni.

Az ÁEEK és az államtitkárság is tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ágazati mentességet kapjon az egészségügy a nyugdíjas dolgozók továbbfoglalkoztatására vonatkozó tilalom alól, azonban ezt nem sikerült elérni – magyarázta Németh László arra a felvetésre, hogy ez is enyhíthetne a krónikus munkaerőhiányon. Míg a kérelmező orvosok szinte 100 százaléka megkapja az engedélyt, hogy tovább dolgozhasson, addig a 62 éven felüli szakdolgozók kérelmét kivétel nélkül visszautasítják, de az ennél fiatalabbak közül is csak keveseket engednek foglalkoztatni.

Hiányzik néhány tízmilliárd
A betegek és a gyógyítók egyre elégedetlenebbek – ezt már Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke fogalmazta meg szintén az államtitkári megszólalást megelőző etapban. A kamara vezetője a háziorvos-hiányra hívta fel a figyelmet. A letelepedési pályázatokra célozva elmondta, nem elegendő az üres praxisok betöltését anyagilag segíteni, amíg a hátrányos helyzetű településeken a praxis nem biztosít tisztes megélhetést. Emlékeztetett, hogy az alapellátási kasszában idén már nem szerepel a plusz tízmilliárd forintos többlet, amit a megelőző két évben megkaptak a praxisok, és tartani lehet attól, hogy ezt a jövő évi költségvetés sem tartalmazza, pedig a praxisok eltartó képességét 5×10 milliárd forintos plusz forrásból lehetne biztosítani.

Az alapellátásról egyébként Ladányi Márta helyettes államtitkár tett említést a szakpolitikai fórumon, és elmondta, hogy már megkezdődött az egységes törzskartonhoz kapcsolódó jogalkotási folyamat, amelyben a MOK javaslatait is figyelembe vették, és készül – a 2015 júliusában elfogadott – alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeletcsomag, így néhány hónapon belül lezárulhatnak a nyitott kérdések. Néhány mondatban összefoglalta a szakpolitikai munkát a népegészségüggyel és a kompetencia alapú minimumrendeletekkel kapcsolatban, ezekről a MedicalOnline-nak már korábban beszámolt.

Miközben Éger István 2 százalékos GDP többletet sürgetett az ágazat számára, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, hogy az idei és a jövő évi költségvetésbe kerülő plusz forrás 1,5 százalékos GDP-arányos többletet jelent. A MOK elnöke szerint egyébként az elmúlt másfél év bértárgyalás-sorozatának legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a szereplők – az egyeztetéseken a gazdasági tárca is képviseltette magát – „nem bírnak kompetenciával az egészségügyet illetően.”

BELLA nem veszett el, csak késik
A BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért (BELLA) programban, amelynek kidolgozására uniós forrásból (TÁMOP 6.2.5 B és A) összesen mintegy 1,4 milliárd forintot szántak, 55 pilotintézmény vett részt. A hazai sajátosságokra épülő akkreditációs rendszert 2012 és 2014 között tesztelő intézmények – az ígéreteknek megfelelően – arra számítottak, hogy a folyamat végét lezáró felülvizsgálat nyomán ingyenes akkreditációt szerezhetnek – számolt be egy korábbi előadásban Antal Gabriella, a projektben részt vevő Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója.

Az egykori kórházfenntartó (GYEMSZI) átszervezése után, 2016-ban az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központban (OBDK) kellett volna létrehozni a helyszíni felülvizsgálatokat végző Akkreditációs Irodát, ám ez elmaradt, és az akkreditációra vonatkozó végrehajtási utasítás sem született meg, bár 3-4 változata már korábban elkészült. Azóta az újabb háttérintézményi átszervezések miatt úgy tűnt, elvész a BELLA-ba fektetett energia, – mint Antal Gabriella előadásából kiderült – akadt olyan pilotintézmény, amely ennek ellenére azt tervezte, hogy 100 százalékban beépíti a standardokat a napi működésbe. A tüdőgyógyintézet főigazgatójának kérdésére válaszolva Mészáros János helyettes államtitkár azt mondta, szeretnék folytatni a programot, a MedicalOnline információi szerint pedig az ezzel kapcsolatos első egyeztetések már május első napjaiban megkezdődnek.”

Forrás:
Ónodi-Szűcs Zoltán: „Kemény év után erős eredmények”; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2017. április 28.

Közigazgatás, politika

Betegellátásért fizet az oktatás

„Az egyetemi klinikák adósságát az oktatásra szánt pénzből fedezik, ami feszültségeket szül az intézményekben.

Korábban úgy tűnt, hogy az egyetemi kancelláriarendszer bevezetése után a klinikák kevesebb adósságot halmoznak fel év közben. Az egyetemek adósságállományát a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) is monitorozza, és drasztikus csökkenést tapasztaltak a kancellárok kinevezése után.

Mivel nem volt lejárt határidejű tartozása, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) sem részesült az év végi konszolidációból – mondta dr. Fendler Judit, az egyetem kancellárja az MKSZ XXIX. Kongresszusán. Igazságtalannak nevezte, hogy az egyetem 12 másik karának szánt pénzből biztosítják a betegellátásból eredő adósságok fedezetét.

Az egyetemi gyógyító tevékenység – mint a III. progresszivitási szintű ellátóké általában – gazdálkodási szempontból kedvezőtlenebb a fajlagosan drága ellátások alacsony finanszírozása miatt. Az ágazat első negyedévi teljesítményadatai pedig azt mutatják, hogy a tavaly augusztusban bevezetett intézkedések ellenére sem szűnt meg a TVK [teljesítményvolumen-korlát. Szerk.] túllépése – különösen az összetett szakmai portfóliójú, nagy területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórházak esetében – ami újabb eladósodáshoz vezet.

Mivel az egyetemek egy gazdálkodási egységként az oktatásárt felelős államtitkársághoz tartoznak, a klinikák adósságait az oktatásra szánt pénzből fedezik, ami egyrészről egyensúlyi helyzetet teremt, másrészről viszont feszültségeket szül az intézményen belül. Miközben egy-egy oktatási egység vezetőjét pellengérre állítják egy esetleges, 80 millió forintos hiányért, a klinikák adóssága ennek a többszörösét teszi ki, és alig számít.”

Forrás:
Betegellátásért fizet az oktatás; MedicalOnline; 2017. április 28.

Pálinkás József az induló, innovatív vállalkozások ösztönzéséről az Országos Startup Campus miskolci állomásán

„A hazai innovációs ökoszisztémát ösztönző versenypályázati rendszerről, valamint az országos inkubátor-hálózat kialakításáról is beszélt az NKFI Hivatal elnöke április 12-én, a Hiventures Startup Campus Roadshow nevű országos rendezvénysorozat miskolci állomásán.
Pálinkás József előadása letölthető: Lendületben az induló innovatív vállalkozások PDF (1 370 KB)

Az NKFI Hivatal elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az NKFI Hivatal koordinációjában összesen 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre az inkubátorok országos hálózatának építésére. A GINOP pályázatok keretében 5 milliárd forintnyi EU-s forrás érhető el a konvergencia régiók számára, az NKFI Alapból pedig 1,5 milliárd forint keretösszegű pályázat áll rendelkezésre a már létező startup-ökoszisztéma megerősítésére, dinamizálására.

Pálinkás József kitért a pályázati rendszer miskolci eredményeire is: a helyi felsőoktatási-ipari kutatásfejlesztési együttműködési központra, valamint a most induló, az innovációs ökoszisztéma építésére elnyert, 600 millió forintos GINOP támogatást, amelyből új inkubátorház létesül Miskolcon.

Az Startup Campus rendezvényén a Miskolci Egyetem részéről dr. Deák Csaba kancellár is köszöntötte a látogatókat. Az eseményen hat startup mutatkozhatott be a szakmai zsűri előtt. Az országos megmérettetésen legjobbnak ítélt vállalkozások később akár 9 millió forintos finanszírozást is kaphatnak a Hiventures Inkubációs programjában…”

Forrás:
Pálinkás József az induló innovatív vállalkozások ösztönzéséről az Országos Startup Campus miskolci állomásán; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2017. április 20.
Lásd még: Inkubációs tőkeprogram – Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon Kockázati Tőke (GINOP-8.1.3/A-16); Hiventures

Nyolcadik alkalommal rendezték meg az Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferenciát

„Az eseményt, amelyen a fejlesztési tárca részéről Boros Anita vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán tartották, az egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, valamint a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. szervezésében, 2017. április 28-án.
A tudományos konferencia célja az önkormányzati vagyongazdálkodás aktuális kérdéseinek, problémáinak, legjobb megoldásainak bemutatása.

Boros Anita előadásában elmondta: „Az állam vagyona 2010 óta folyamatosan nőtt, és már 18 ezer milliárd forint fölé emelkedett. A fejlesztési tárca az elmúlt időszakban számos vagyonjogi intézkedést hajtott végre az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás érdekében. A minisztérium a kormány racionalizálási szándékával összhangban a korábbi ingyenes vagyonátadások helyett az egyes vagyonelemeket vagyonkezelésbe vagy használatba adta szigorú, a magyar állam számára garanciális feltételek kikötése mellett.”

A helyettes államtitkár hozzátette: „A folyamatban lévő állami beruházások száma soha nem látott mértéket öltött az elmúlt években, egyre nő az állami ingatlanok száma, és eredményesnek bizonyult az állami Elektronikus Aukciós Rendszer bevezetése is.”

Boros Anita hangsúlyozta, hogy a magyar állam az önkormányzatokkal való együttműködés során igyekszik mindig a leghatékonyabb, költségtakarékos megoldási lehetőséget megtalálni a nemzeti vagyon gyarapítása érdekében. Kiemelte, hogy a Modern Városok Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium valamennyi érintett önkormányzattal megállapodott a fejlesztésekhez, beruházásokhoz szükséges ingatlanjogi kérdések rendezéséről.”

Forrás:
Nyolcadik alkalommal rendezték meg az Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferenciát; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. április 28.
Meghívó (pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Új kormányzati adatközpont épül

„A NISZ Zrt. 16,350 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében. A projekt célja a Kormányzati Adatközpont létrehozása, amely megteremti az egységes, hatékonyan üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alap-infrastruktúrát.

Napjainkra a kormányzat és a közigazgatás számára stratégiai fontosságúvá váltak a zavartalanul, üzembiztosan működő informatikai háttérrendszerek. Ezt az igényt leginkább egy állami tulajdonban levő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatás-orientált, nagy teljesítményű központi informatikai környezettel lehet maradéktalanul kielégíteni.

A kormány 1743/2014-es határozata rendelkezik a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes kormányzati adatközpont létrehozásáról, amelyet a NISZ Zrt. a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében” (KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2015-00005) projektben valósít meg.

A kormányzat infokommunikációs rendszereinek továbbfejlesztése az intézmények igényei, a nemzetközi trendek és a már meglevő tapasztalatok alapján valósul meg. A NISZ által kialakított Kormányzati Felhő tapasztalatai megmutatták, hogy a felhőalapú működés a kormányzatban és a közigazgatásban is jelentős előnyökkel jár. Miután a felhőben nyújtott infrastruktúra szintű szolgáltatások széles körben ismertté váltak, a kapacitás bővítése mellett további szolgáltatásokra mutatkozott igény.

A Kormányzati Adatközpont megteremti az egységes, hatékonyan üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alap-infrastruktúrát. Az adatközpont fogadja be azokat a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket, amelyeket a KÖFOP Éves Fejlesztési Kerete nevesít. A projekt célja, hogy a KÖFOP keretében kialakított intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek.

A projekt során kiépülő felhő infrastruktúra alkalmas lesz a különböző szolgáltatási platformok egységes kezelésére. Az infrastruktúra szintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platform-szolgáltatásokat, valamint önálló, szoftver szintű szolgáltatások kerülnek kialakításra, automatizált üzemeltetési folyamatokkal. Az adatközpontok a felhőbe nem integrálható rendszerek számára hoszting típusú elhelyezést is biztosítanak.

Az adatközpontok kialakítására hazai költségvetési, NISZ-es és KÖFOP-os források egyaránt rendelkezésre állnak. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.[NISZ]”

——–

„Korszerű, felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtó kormányzati adatközpont épül, a projektet megvalósító NISZ Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. 16,35 milliárd forintos támogatást kapott a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program (Köfop) keretéből – jelentette be Dömötör Csaba, a projektmenedzsment igazgatója.

Elmondása szerint a projektnek köszönhetően egyszerűsödnek és lerövidülnek a közigazgatási eljárások, az új rendszer Európa egyik legbiztonságosabb adattárolását teszi lehetővé. Hozzátette, a projekt összhangban van az e-közigazgatás kiterjesztéséről szóló kormányhatározattal és a Köfop irányelveivel.

Vadas Ernő projektigazgató elmondta, a big data korszakába lépve elkerülhetetlen a központi háttérinfrastruktúra fejlesztése. A beruházás Budapesten és egy vidéki helyszínen valósul meg: előbbi – egy 1600 négyzetméteres géptermi és ugyanekkora kiszolgáló terület, valamint külső infrastruktúra – várhatóan 2017 végéig, utóbbi pedig – 600 négyzetméter géptermi kapacitás – 2018 első felében – tette hozzá.

Babócsy László projektigazgató kiemelte, hogy a georedundáns (földrajzilag különálló, eltérő kockázatú) rendszerek biztonságosak, a legszigorúbb minősítésű adatok tárolását is lehetővé teszik. Ismertette, hogy a projekt költségeinek túlnyomó részét az adatközpont infrastruktúrája (több mint 5 és fél milliárd forint), a hardverek (közel 5 milliárd forint) és a szoftverek (3,7 milliárd forint) jelentik, a két telephelyen többek között összesen nettó 2,4 petabájt (csaknem 2,5 millió gigabájt) tárolási kapacitást kap helyet. Az új adatközpont alkalmas a kormányhivatali rendszerek, a közigazgatási ügyekhez kapcsolódó alkalmazások és nyilvántartások, a szakhatósági nyilvántartások, valamint az elektronikus közigazgatási ügyintézés közvetlen kiszolgálására – közölte a projektigazgató.[SG.hu]”

Forrás:
Új kormányzati adatközpont épül; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2017. április 27.
16 milliárd forintból épül kormányzati adatközpont; SG.hu/MTI; 2017. április 27.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Kiberbiztonsági akadémia alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Az akadémia célja, hogy a közszolgálat, a rendvédelem és a honvédelem területén is katalizátorként működjön a kiberbiztonsági képzésben – mondta Krasznay Csaba programigazgató.

Az akadémia nyitórendezvényén Krasznay Csaba kiemelte: a kiberbiztonság fontosságát mutatja, hogy napi szinten jelennek meg sajtóhírek hackertámadásokról. Az egyik legutóbbi arról szólt, hogy orosz hackerek tavaly és tavalyelőtt feltörték a dán védelmi minisztérium számítógépes rendszerét. Krasznay Csaba szerint indokolt, hogy minél többet, minél mélyebben beszéljünk a kiberbiztonságról, amihez tudományos, kutatási háttérre van szükség. A szakember rámutatott, Európában, Magyarországon is probléma az informatikai, kiberbiztonsági ismeret- és szakemberhiány.

A most megalakult kiberbiztonsági akadémia feladata, hogy az NKE egyes karainak, kutatóintézeteinek, műhelyeinek már meglévő erőforrásait összehangolja, a kiberbiztonsági kutatásokat, szakembereket támogassa. Mindehhez képzési programokat kezdeményeznek, szerveznek, és kiberbiztonsági gyakorlatokat is terveznek. Szeretnék az informatikai infrastruktúrát is fejleszteni, ehhez speciális labort kialakítani.

Az akadémia programigazgatója felidézte: az NKE négy karán már jelentős múltja van a kiberbiztonságot érintő képzéseknek. Az államtudományi és közigazgatási karon évek óta tanítják a közszolgákat, hogy miként lehet az informatikát biztonságosan kezelni. A nemzetközi és európai tanulmányok karon elsősorban a kiberbiztonság nemzetközi jogi kérdéseivel foglalkoznak. A hadtudományi és honvédtisztképző karon a kiberhadviselés, valamint a katonai információs rendszerek kibervédelme, míg a rendészettudományi karon pedig a kiberbűnözés, valamint a bűnmegelőzés internetes lehetőségei kapnak kiemelt szerepet a képzésben.

Az egyetem idén bővült ki a bajai víztudományi karral. Ezzel kapcsolatban Krasznay Csaba azt mondta, hogy a kibervédelemnek a vízügyi képzésben is egyre nagyobb a súlya, hiszen a vízügy – amely a kritikus infrastruktúra része is – egyre inkább informatikai háttér segítségével működik. A 2013-as információbiztonsági törvény nyomán a kibervédelmi keretrendszerben ki kell képezni a szervezeti vezetőket, felelősöket, szakértőket, közreműködőket, dolgozókat. Elmondta, hogy az egyetemen most is minden szinten, az alap-, a mester- és a phd-képzésben is megjelenik a kiberbiztonság, emellett folyamatosan tartanak továbbképzéseket is. A teljes magyar társadalmat képezni kell – tette hozzá -, hogy minél többen tudják, mire érdemes odafigyelni a kibertérben, és széles körben elterjedjen a biztonságos internet- és informatikafelhasználás.”

Forrás:
Kiberbiztonsági akadémia alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen; SG.hu/MTI; 2017. április 24

Új, egységesített, felhő alapú Kormányzati Adatközpontot (KAK) épít a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ)

„Jövőre már egységesített, felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is. A 16 milliárd forintot meghaladó projekt kivitelezője a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató.

Két helyszínen, Budapesten és Gödön építi fel a hazai e-közigazgatás elterjesztését segítő új Kormányzati Adatközpontot (KAK) a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ). A létesítmény a legmagasabb szintű védettséget élvező adatok elhelyezésére is alkalmas lesz – jelentették be a programot elindító tájékoztatón.

Már nemcsak infrastruktúrát szolgáltat
Az adatközpont projektet a KÖFOP (Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program) keretében valósítják meg 16,3 milliárd forintból. Az indoklás szerint napjainkra a kormányzat és a közigazgatás számára stratégiai fontosságúvá váltak a zavartalanul, üzembiztosan működő informatikai háttérrendszerek. Ezt az igényt leginkább egy állami tulajdonban levő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatás-orientált, nagy teljesítményű központi informatikai környezettel lehet maradéktalanul kielégíteni.

A kormány még 2014-ben hozott határozatot arról, hogy mielőbb valósuljon meg egy a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes adatközpont. A kivitelezéssel megbízott NISZ-nek már van tapasztalata ezen a téren, az általa korábban kialakított kormányzati felhő révén. Miután az ott nyújtott kizárólag infrastruktúra szintű szolgáltatások ismertté váltak, a kapacitás bővítése mellett további szolgáltatásokra is lenne igény. Az új projektnél már ezt is figyelembe vették.

Az infrastruktúra szintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platformszolgáltatásokat, valamint önálló, szoftverszintű szolgáltatásokat alakítanak ki automatizált üzemeltetési folyamatokkal. Az adatközpontok a felhőbe nem integrálható rendszerek számára hoszting típusú elhelyezést is biztosítanak.

Open source és virtuális technológiára épül
Az adatközpont fogadja be a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket, megfogalmazott cél, hogy az intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek. Az intézmények géptermei, szerverei jelenleg még szétaprózottan helyezkednek el.

A KAK-ot két helyszínen építik fel, a nagyobbik 1600 m2 nettó géptermi környezetű létesítmény Budapesten a Fehérvári úton lesz, a tervek szerint az idei év végére készül el. A másik 600 m2-es pedig Gödön épül fel, átadása jövő év első felében várható.

A KAK privát felhő megoldásként valósul meg, önkiszolgáló portállal, OpenStack és Vmware szerverekkel, tárolókkal. A rendszer 3200 fizikai processzoron alapul, 76,8 TB memóriával és 2,4 PB tárolási kapacitással. Azok az intézmények férhetnek majd hozzá, amelyek rajta vannak a Nemzeti Távközlési Gerinchálón.”

Forrás:
A legtitkosabb állami adatok is a felhőbe költöznek; Bitport.hu; 2017. április 30.
Korábbi cikkeink: Kormányzati Adatközpont

Kórházak a felhő szélén: folyik az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer tesztelése

„A novemberi éles indulást megelőzően folyik az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer tesztelése. A csatlakoztatandó kórházi informatikai rendszerek szállítói már sok tapasztalattal rendelkeznek, ám az érintett felhasználók, az orvosok mintha még kevés információt kaptak volna.

Novembertől minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerhez. A jogszabály szerint a magánintézményeknek további egy év áll rendelkezésükre a kötelező csatlakozáshoz. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú rendszerbe a kórházakból, szakorvosi járóbeteg-rendelőkből, az alapellátásban dolgozóktól, valamint a gyógyszertárakból kerülnek be a betegek egészségügyi állapotával, illetve ellátásával kapcsolatos adatok. Az így létrejövő központi elektronikus rendszernek köszönhetően az orvosok – webes felületről – bárhol és bármikor azonnal hozzájuthatnak a beteggel kapcsolatos minden fontos információhoz. Előbb-utóbb tehát teljesen feleslegessé válnak a papíralapú dokumentációk – leletek, receptek stb.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón elmondta: a kórházak 69 százaléka, a háziorvosi praxisok 72 százaléka és a gyógyszertárak 85 százaléka már rendelkezik a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges informatikai kapacitással. Korábban az ÁEEK elindított egy 7,2 milliárd forintos informatikai eszközfejlesztési programot. Ennek keretében 191 közfinanszírozott egészségügyi intézményben építették ki a szükséges informatikai bázist. Éves szinten a rendszer működtetésére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.

Vartus Gergely, az e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos rámutatott: a kormányzati adatközpont, ahová a betegadatokat tartalmazó egészségügyi felhő költözik, a jelenlegi legmagasabb biztonsági szintnek felel meg. Tájékoztatása szerint eddig 90 ezer személyiigazolvány-olvasó berendezést szerzett be az ÁEEK; ezeket az eszközöket az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban és a gyógyszertárakban helyezik el.

Sikeres tesztek
Az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer próbaüzeme 2016 tavasza óta folyik. A projektben tevékeny részt vállalnak a kórházi informatikai rendszerek (HIS) szállítói is, amelyek a pilotot összességében pozitívnak, a csatlakozási teszteket kidolgozottaknak, a funkcionális teszteket sikereseknek ítélik – tájékoztat Engi Csaba, az IVSZ e-health munkacsoportjának vezetőhelyettese. Közös álláspontjuk, hogy egy ilyen rendszer bevezetése és elterjesztése időigényes, az új szolgáltatásoknak és funkcióknak érniük kell. Ezért elképzelhető, hogy gyorsabb eredményre vezetett volna, ha eleve több funkciócsoportot képeztek volna, és azokat fokozatosan, egymás után fejlesztették volna ki, és valósították volna meg.

A rendszer sikeresen teljesített többek között terheléses teszten is, de az éles indulás minden új rendszer esetében izgalmas időszak. Komoly problémától nem kell tartani, hiszen az első hónapokban nem várható a használat meredek felfutása: a jogszabály csak a csatlakozásra, illetve az adatfeltöltésre kötelezi az intézményeket, a teljes integráció, valamint az adatok hasznosítása fokozatosan történik majd.

A HIS-ek csatlakoztatása és integrációja az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerbe óriási erőforrásokat igényel a szállítók részéről. Ennek a rendkívüli tehernek az esetleges enyhítése projektforrásokból felgyorsíthatná és megkönnyíthetné a csatlakozási eljárást és a használatbavételt.

Fontos a felhasználói élmény
Ami a kórházi folyamatokat illeti, azok átalakítása a legfelső, üzleti szinten a felhőalapú rendszer egyik tervezési peremfeltétele volt. Első körben olyan funkciókat építettek be a rendszerbe, amelyek nem befolyásolják lényegesen a kórházak működését, az orvosok munkáját. Ezt a feladatot sikeresen végrehajtották.

Lefelé haladva, a technológia szintjén sokféle változás történik majd, hiszen megváltozik az azonosítási eljárás, adatokat kell feltölteni a felhőbe, adatokat kell fogadni más intézményektől, megjelennek az e-receptek, az e-beutalók stb. Ezek a változások azonban magukat az üzleti folyamatokat nem befolyásolják olyan szinten, hogy azokat lényegesen át kellene tervezni.

A HIS-ek integrálása, a funkciócsoportok ésszerű kialakítása alapvető fontosságú, ám az sem elhanyagolható szempont, hogy az orvosok megfelelő felhasználói élményben részesüljenek a különböző e-funkciók használatakor, illetve a lehető legkönnyebben igazodjanak el a képernyőn. A jelen gyakorlatban a szállítók maguk alakíthatják ki azokat a felületeket, amelyeken felhasználóik a rendszerrel kommunikálnak. Egyes vélemények szerint hasznos lenne olyan előírásokat, specifikációkat kidolgozni, amelyek egységesítenék a felhasználói felületeket. Ez megkönnyítené az orvosok munkáját, illetve felgyorsítaná a rendszer terjedését.

Mint a pilot során kiderült, az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer működésének kritikus eleme a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG). A korábban felmerült ütemezési problémák megoldódni látszódnak, az NTG fejlesztése várhatóan időben lezárul.

Rendszeres audit
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi szempontból auditálta és megfelelőnek találta a rendszert, amely a ma használt azonosítási eljárások egyik legmagasabb szintjét alkalmazza: a felhasználóknak kétfaktorú azonosításon kell átesniük, hogy hozzáférjenek a rendszer funkcióihoz. A digitális önrendelkezési platform tesztje is sikerrel zárult. A rendszer a tervezés és a működési folyamatok szintjén is megfelel az elvárásoknak, teljesíti azokat a biztonsági szinteket, amelyek elvárhatók egy egészségügyi adatokat kezelő rendszertől. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, az IVSZ e-health munkacsoportja megfontolandónak tartja a kórházi informatikai rendszerekre vonatkozó feltételek átgondolását, a rendszeres audit esetleges bevezetését.

Hogyan tovább?
Az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer továbbfejlesztése több irányban is indokolt. Még kérdéses, hogy az éles indulást megelőzően keletkezett adatok mikor és hogyan kerülnek majd be az adatbázisba. Egyelőre ennek a jogszabályi feltételei sem tiszták. A múltbeli adatok elektronizálása növelné a rendszer használati értékét, jóllehet a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezelések szempontjából leginkább releváns adatok fél-egy évnél nem régebbiek.

Az IVSZ régóta kardoskodik amellett, hogy a távegészségügy – bizonyos betegségcsoportoknál – bekerülhessen a magyar ellátórendszerbe. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az e-egészségügyi szolgáltatási rendszert felkészítsék a távegészségügyi szolgáltatóktól, de akár a fitnesz- és különféle orvostechnikai eszközökből származó adatok fogadására, kezelésére, elérhetővé tételére. A következő időszakban várhatóan lesznek erre források, így elkezdődhetnek a fejlesztések.

Napirenden van, hogy a rendszert mobilalkalmazással is el lehessen érni.
Egy lehetőség, hogy a már működő, alapvetően egészségnaplónak használható Menta mobilappot fejlesztik tovább úgy, hogy az az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer mobilkiterjesztése legyen.

Valid adatbázis készülhet a betegekről
– Ha az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer valóban úgy működik majd, ahogy azt jelezték nekünk, akkor bevezetését egyértelműen üdvözöljük. Egyrészt rengeteg pénzt lehet így megtakarítani, másrészt gyorsabban tudnánk hozzájutni a páciensek adataihoz. A rendszer legfontosabb hozadéka azonban az, hogy fokozatosan valid adatbázis képződik a betegekről – fogalmaz Éger István. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke példaként a törzskartonok körül dúló csatározást, illetve annak reménybeli megnyugtató lezárását említi. A sok-sok éve kötelező törzskarton-kitöltés ugyanis gyakorlatilag intézményesített hazudozásra szorította az alapellátásban dolgozókat. A feladat elvégzésének könnyítésére különféle számítógépes programok születtek, amelyek néhány gombnyomásra állítottak elő törzskartonokat. Ezek adatainak valóságtartalma azonban távolról sem tekinthető százszázalékosnak. A közeljövőben bevezetendő rendszer magában hordozza a megoldás lehetőségét. Ha a döntéshozó elfogadja, hogy a törzskarton a legkülönbözőbb helyeken valóban megtörtént orvosi vizsgálatok adatainak összességéből álljon össze, akkor ez komoly értékké, valóban informatívvá válhat.

Éger István azt is rendkívül pozitív lépésnek tartja, hogy a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező, magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatókra is vonatkozik a csatlakozási, illetve adatszolgáltatási kötelezettség. Jelenleg a magánellátásban keletkező betegadatok gyakorlatilag elvesznek; ez mérhetetlen pazarlás és tarthatatlan állapot. Itt az ideje, hogy a köz- és magánellátásban keletkező adatokat végre egységben kezeljék.

Minthogy az adat alapvetően a betegé, mindenki maga rendelkezhet arról (a kormányablakoknál), kinek teszi hozzáférhetővé az adatait, illetve kit foszt meg ettől a lehetőségtől. A rendszer opt-out jellegű, tehát arról kell nyilatkozni, ha valaki az adataihoz való hozzáférést le akarja tiltani vagy finomhangolni akarja (kiknek, milyen szintű hozzáférést enged meg).

Éger István, aki az alapellátásban dolgozik, továbbá mentőorvosi feladatokat is ellát, még nem szerzett közvetlen tapasztalatot az e-egészségügyi szolgáltatási rendszerről, és nem is találkozott olyan kollégával, aki részt vett volna a próbaüzemben.

– A különböző kommunikációs csatornákat figyelve nem látom, hogy a kollégák a bevezetendő elektronikus rendszerrel kapcsolatban tapasztalatokat osztanának meg egymással. Olyan eszközökkel sem találkoztam még, amelyek a szolgáltatóknál az elektronikus azonosítást, például a TAJ-számot is tartalmazó új személyi igazolványok olvasását teszik lehetővé. Várjuk az eszközöket, valamint a tájékoztatást azok használati módjáról – hangsúlyozza a MOK elnöke.”

Forrás:
Kórházak a felhő szélén; Mallász Judit; Computerworld.hu; 2017. április 28.

Az „okosvárosok” felemelkedése Amerikában – hasznos esetleírások

„Az „okosvárosok” modellje Magyarországon is egyre gyakrabban hangzik el várostervezők, városfejlesztésért felelős szakemberek és politikusok fórumain, immár hivatalos kormányzati dokumentumokban is. A technológiai fejlődés sebességének növekedésével együtt az adaptációs idő is lerövidül, így az efféle megoldásokban élenjáró országok és azok városainak önkormányzatai is csak pár évvel vannak előttünk ebben. Mégis, sőt, annál inkább hasznos megnézni, milyen megoldások vezettek gyors sikerre, hatékony problémakezelésre az adott településeken.

Egy, a Wall Street Journal hasábjain megjelent riport néhány sikeres amerikai példát mutat be. Általános helyzetképként a szerző leírja, hogy még mindig csak az út elején vagyunk az okosváros-tervezésnek és az „okosvárosos” megoldásokat használó városvezetési gyakorlatnak, még mindig csak egy viszonylag kis részét aknázva ki az ebben rejlő lehetőségeknek. Az adatáramlásra alapuló szervezés, irányítás néhány területen látványos eredményeket, előrelépést eredményezett. Az adatok gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása természetesen mindig is része volt a városvezetési gyakorlatnak, azonban a technológia fejlődése ennek mértékét és hatékonyságát megsokszorozta. A felhő-alapú megoldások töredékére csökkentették az adattárolási költségeket, a gépi tanulás fejlett elemzési eszközöket adott a vezetők kezébe, a Tárgyak Internete szenzorok sokaságával szolgáltat adatokat, a mobileszközök és okostelefonos alkalmazások pedig maguknak a polgároknak adnak hasznos és hatékony eszközt arra, hogy feltárják és nyomon kövessék a problémákat, az információkat pedig betáplálják a városvezetés problémamegoldó folyamatába. Mindez persze fokozottan felveti a privátszféra védelmének szükségességét, folyamatosan lépést tartva az ennek sérelmével fenyegető potenciális visszaélésekkel, lehetőleg megelőzve azokat.

Jó gyakorlatok: segíteni időben észlelni a bajt, mielőtt az valóban bekövetkezne
Példának hozhatjuk a tűzvédelmet, a füstérzékelők rendszerbe kapcsolásával. Ezzel a megoldással a tűzoltók nem csak lakossági bejelentésre tudnak akcióba lépni, ami sokszor már túl késő a hatékony elhárításhoz. Egy ilyen program keretében New Orleans városában a korábbi 800 helyett immár 18 ezer füstérzékelőt helyeztek működésbe. Chicagóban pedig az éttermek élelmiszerbiztonsági felügyeletére alkalmaztak ki adatáramláson alapuló kockázat-előrejelzést, a rizikófaktorok összegyűjtésére és feldolgozására alapuló algoritmussal.

Jó gyakorlatok: minden eszköz érzékelőkkel van ellátva
Egy másik nagy csoportot alkotnak a széles körben elhelyezett szenzorok, amelyek a városvezetés számára főleg a közlekedésszervezésben jelenthet segítséget. Kansas Cityben a forgalomszabályozó lámpákban helyeztek el forgalommérő és parkolásfigyelő műszereket, amelyek eredményeit valós időben egy honlapon is megjelenítik, segítve a dugók elkerülését és a parkolást. De hasznos lehet a gyalogosforgalom követése is, ami vállalkozóknak adhat segítséget abban, hogy hol érdemes üzletet nyitniuk. De segíthetnek a mérőműszerek az egészségmegőrzésben is. Louiseville-ben az asztmabetegek egyesülete ezer olyan inhaláló készüléket osztott ki, amelyek szenzorokkal felszerelve jelzik az adott környék aktuális légszennyezettségét, segítve másoknak azok elkerülését.

Jó gyakorlatok: maguk az állampolgárok gyűjtik és szolgáltatják az adatokat
A harmadik nagy csoportba azok a megoldások tartoznak, amelyekben maguk a polgárok lesznek az adatszolgáltatók. Ilyen törekvések természetesen korábban is voltak, a balesetbejelentő vagy közérdekű bejelentést szolgáló vonalakon, de a mobilkészülékek és okostelefonos alkalmazások ebben is ugrásszerű fejlődést tettek lehetővé.
Az alabamai Mobile városában az építési ellenőrök egyszerűen okostelefonnal és a rendkívül széles körben használt Instagram fényképmegosztó alkalmazással mindössze nyolc nap alatt felderítették és rögzítették a város 1200 lerobbant épületét, ami a hagyományos, papíralapú folyamattal lehetetlen tempó lett volna. Az elhagyott, megrongált vagy más okból leromlott állapotú épületeket így fényképpel együtt tudják rögzíteni a térképen, ami ilyen módon egy időben rajzolja fel a város térképére a kritikus pontokat. De egy saját fejlesztésű megoldással a rögzítésnél és leltározásnál jóval többre lett képes a városvezetés. Más adatbázisok összekapcsolásával azt is sikerül hamar megállapítani, hogy mely esetekben van lehetőség a tulajdonossal együttműködve elhárítani a problémákat, és mely esetekben indokolt szabálysértési eljárást indítani.
Los Angelesben a város tisztaságát sikerült előre lendíteni azzal, hogy a közterület-takarításért felelős hivatali egység beküldött okostelefonos felvételek rögzítésével és feldolgozásával ábrázolja térképen a beavatkozást igénylő helyeket, ahol illegális szemétlerakás vagy elhagyott lomok miatt kell intézkedniük. A folyamatos monitorozással jól lehet naprakészen követni, hogy mely környékek fokozottan szemetesek, vagy éppen tiszták. Az eredmény megdöbbentően látványos lett: mintegy 80%-kal csökkent azoknak a területeknek a száma, amelyek nem minősültek tisztának. Bostonban pedig a Waze alkalmazást használja fel a városvezetés a közlekedéstervezésre.
A Waze adatait a város közterületi kameráinak és közlekedés-figyelő szenzorainak adataival kiegészítve teljes körű és valós idejű képet tud adni a közlekedési problémákról, segítséget nyújtva ahhoz, hogy hol milyen intézkedésekre van szükség egyrészt a probléma gyors megoldásához, másrészt a tervezéshez annak érdekében, hogy a potenciális közlekedési nehézségek csökkenthetők legyenek. A Waze világszerte mintegy 250 várossal kötött hasonló partnerségi megállapodást, segítve az autóvezetőket abban, hogy elkerülhessék a dugókat, és naprakészen újratervezhessék útvonalukat. A riportban megszólaló bostoni városvezető szerint a közlekedési problémák bejelentésére ma már legtöbben a Waze útján teszik meg. A városvezetésnek pedig az a felelőssége, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a tudomásukra jutott problémák elhárításában.”

Forrás:
The Rise of the Smart City; Michael Totty; Wall Street Journal; 2017. április 16.
Lásd még korábbi cikkeinket a Waze és a magyar városok kapcsolatairól: Budapest és Debrecen

Informatika, távközlés, technika

Smart Egerszeg – Jövő-üzemmódba kapcsol a város

„Ki gondolta volna évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt, hogy éppen az a magyar város lesz a jövő közlekedésfejlesztésének és járműipari újításainak egyik központja, amely mindig távol esett az ország főbb útvonalaitól? Zalaegerszeg a régióban betöltött szerepének újragondolása és tervezése után azonban mindez megváltozott. Olyan – Európában is egyedi – tesztpálya épül a zalai megyeszékhelyen, amely kulcsfontosságú pozíciót biztosít a városnak a járműgyártás és fejlesztés területén.

A tesztpálya azonban sokkal több, mint egy ipari beruházás. A Zalaegerszegen folytatott kutatói és fejlesztői munka nagyban hozzájárul az új okosváros koncepció kialakításához. Nem túlzás azt állítani, hogy a város jövő-üzemmódba kapcsol, így érdemes lesz figyelni kell azokra az egerszegi mérnökökre, informatikusokra és vállalkozókra, akik megtervezik az intelligens hálózatokon alapuló, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő okosvárost és megalkotják – az új tesztpályán is kipróbálásra kerülő – vezető nélküli járműveket.

Okosváros – Smart City
Csakis úgy lehet a jövő technológiáit alkalmazó közlekedést elképzelni és a járműipari újításokról beszélni, ha megértjük milyennek kell lenni a modern városnak, a smart city-nek.
A okosváros célja a tudatosabb szervezettség, a rendelkezésre álló erőforrások okos kihasználása és végső soron a városlakók életminőségének védelme. Az energiahatékony, környezetbarát és biztonságos megoldásoknak köszönhetően az „intelligens város” koncepció hozzájárul, hogy lakóhelyünk fenntartható és élhető legyen.

Képzeljünk el egy olyan rendszert, amely folyamatosan gyűjti az adatokat és azok alapján kezeli és irányítja a közüzemi szolgáltatásokat! Például, a közlekedés esetében egy olyan rendszert, amely az internetre kapcsolódó szenzorokat és eszközöket jelent és amelyek folyamatosan figyelik a forgalom sűrűségét, a baleseti gócpontokat, vagy az esetleges vészhelyzeteket és ezek alapján önműködően irányítják a város közlekedési lámpáit – mindezt pedig emberi beavatkozás nélkül.

Mi köze ennek Zalaegerszeghez?
Mindehhez persze olyan helyszínekre van szükség, ahol rendelkezésre áll a szakmai és tudástőke, megvan a részvételi szándék és elkötelezettség a vállalkozók részéről, illetve adott a politikai vezetés támogató szándéka is.

A jövő megoldásainak a kutatása, az új technológiákkal való kísérletezés és megvalósításuk már nemcsak a távoli japán mérnökök laborjaiban, vagy a kaliforniai Szilícium-völgy irodáiban folyik, hanem éppen itt, ahol mi élünk. Digitális és technikai forradalom zajlik a szemünk előtt, szinte már követhetetlen sebességben, és Zalaegerszeg éppen úgy részesévé, alakítójává válik ennek a fejlődésnek és értékteremtő változásnak. Az egykor távolinak tűnő, tudományos és technikai dokumentumfilmek valósága a Zala megyei székhelyen elevenedik meg és válik valósággá.

Zalaegerszeg városvezetése elkötelezte magát, hogy újrafogalmazza a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat: a város amellett, hogy elindul a változás útján, maga is alakítójává válik a modernizációnak. Ennek egyik és első nagyobb lépése lesz az a tesztpálya, ahol az autógyártók megtervezhetik és kipróbálhatják az okosváros útjain közlekedő közlekedési eszközöket.
Újszerű helyzet és igények, amelyekre éppen itt adják majd az újszerű válaszokat. Hogy milyen lesz az okosváros, vagy az autonóm, vezető nélküli autó? Zalaegerszegen biztosan elsőként lehet majd látni és részesévé válni.

Június 1-én és 2-án kerül megrendezésre a zalai megyeszékhelyen a Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállítás, Konferencia. A rendezők várnak mindenkit, akit érdekel, hogyan válik tervből valósággá az intelligens város és azokat is, akik tudni szeretnék, miként vehetnek részt a projektben.”

Forrás:
Smart Egerszeg – Jövő-üzemmódba kapcsol a város; zaol.hu; 2017. április 28.

A 4G hálózat adat mellett már a hangunkat is viszi – Elindítja a 4G Hangot a Magyar Telekom

„…A Magyar Telekom Krisztina körúti székházában végzett, tavaly májusi teszthívást követően a hazai szolgáltatók közül elsőként 2017. április 27-én indítja el teljes magyarországi 4G hálózatán a hangszolgáltatást. A VoLTE (Voice-over-LTE) technológia révén a hanghívások is a 4G hálózaton (nem pedig a 3G vagy 2G hálózaton) bonyolíthatóak le, ami gyorsabb hívásfelépülést, HD hangminőséget és telefonálás közben is folyamatos, 4G sebességű mobilinternet kapcsolatot tesz lehetővé. Mindemellett fontos lépcsőfokot jelent a mobilhálózatok fejlesztésében a 4G Hang, hiszen a zökkenőmentesen kapcsolódó, teljesen IP-alapú hálózatok irányába tereli a mobilszolgáltatást. A magyarországi kereskedelmi forgalomban 2012. januárjában elinduló 4G hálózaton eddig csak mobilinternet szolgáltatást lehetett nyújtani. A 4G szabvány fejlesztésének elsődleges motivációját a 2G illetve 3G hálózaténál gyorsabb adatkapcsolat, vagyis a nagyobb sebességű és még jobb minőségű mobilinternet szolgáltatás biztosítása jelentette, ezért a szolgáltatók jellemzően nem kezdték meg a hangszolgáltatást is lehetővé tévő fejlesztéseket.

A 4G Hang használatának feltétele az elérhető 4G hálózaton túl a 4G hívásra képes mobilkészülék. A Magyar Telekomnál a Samsunggal szoros együttműködésben elsőként a Samsung Galaxy S7 és egy időben a Galaxy S7 Edge típusú, illetve a gyártó legújabb csúcsmodelljeire, a Samsung Galaxy S8 és Galaxy S8+ készülékekre érkezik meg az a szoftverfrissítés, amellyel a 4G Hang használata elérhetővé válik a Telekom ügyfelei számára. Ez a frissítés online, azaz vezeték nélküli módon is a Magyar Telekom mobil-előfizetők rendelkezésére áll. A Magyar Telekom a mobiltelefon-gyártókkal megállapodva folyamatosan teszi elérhetővé újabb készüléktípusok esetében is a 4G Hang használatának lehetőségét. A szolgáltatás részleteiről a www.telekom.hu/4g-hang weboldalon található bővebb tájékoztatás.

Az első VoLTE-hívásra képes hálózat 2012-ben, Dél-Koreában indult el, 2016 végére pedig több mint 80 országban vált elérhetővé a 4G hálózaton keresztül is a hangszolgáltatás. Európában a Deutsche Telekom Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Görögországban tette eddig elérhetővé saját 4G hálózatán a hangszolgáltatást…[Magyar Telekom]”

—–

„…Adatcsomagolva
A VoLTE-alapú hanghívások egyik alappillére a 4G-s infrastruktúra, azaz értelemszerűen csak 4G-s hálózaton lehet LTE-alapú (vagy 4G-alapú) hanghívást kezdeményezni, ráadásul mind a hívó, mind a hívott fél készülékének 4G-s cellához kell csatlakoznia. Mára a hálózatfejlesztések eredményeként a Telekom 4G-s mobilhálózatának lefedettsége szorosan megközelíti a 2G-s országos lefedettséget, vagyis az infrastruktúra alapjai adottak ahhoz, hogy az eddig kizárólag internetelérésre használt hálózatot „hagyományos” hanghívásra is igénybe vegyék az ügyfelek.

A VoLTE topológiája hasonló az internetalapú telefonszolgáltatásokéhoz (VoIP), azaz a hangátvitel a korábbi áramkörkapcsolt megoldás helyett teljes mértékben adatcsomagokon keresztül valósulhat meg. Hasonlóak az ebből fakadó előnyök is, így a Telekom elsők között a gyorsabb hívásfelépülést és a jobb hangminőséget említi, emellett egy VoLTE-alapú hívásnál a készülék a teljes beszélgetés ideje alatt képes egyszerre gyors internetkapcsolatot biztosítani, hiszen a híváshoz nem kell visszaváltania a rádiónak a 2G-s vagy 3G-s cellákra.

A szolgáltatók számára a VoLTE bevezetése ugyanakkor ennél jóval komolyabb mérföldkőnek bizonyul, mivel az új technológiának köszönhetően a rendelkezésre álló kapacitásokat hatékonyabban oszthatja ki a mobilcég. Azonos frekvenciakeretet feltételezve a VoLTE technológia mintegy háromszoros kapacitást biztosít a 3G/UMTS, és hatszorosat a 2G/GSM hálózatokhoz képest, emellett mivel azoktól teljesen függetlenül működik, elméletben azt is lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy a két említett technológiának dedikált frekvenciatartományt fokozatosan LTE alá vigyék át, ahogy ott a terhelés csökken.

Nem triviális
A VoLTE bevezetési fázisa ugyanakkor éppen a régi és az új technológia egymás mellett élése miatt jelenthet komoly kihívást az operátoroknak. Így például megoldást kell találni az úgynevezett fallback jelenség kezelésére, azaz arra, hogy mi történik akkor, ha egy mozgásban lévő készülék elveszti a 4G-s jelet és csak egy közeli 2G-s vagy 3G-s cellához tud csatlakozni. Emellett a VoLTE bevezetése számos kisebb-nagyobb finomhangolást igényel mind a hálózati berendezések vezérlését, mind pedig az ügyfélnél lévő készülékek szoftverét illetően.

Utóbbi az ügyfelek szempontjából kifejezetten kedvezőtlen fejlemény, hiszen minden készülékszoftvert egyenként módosítani kell az adott hálózathoz, amíg ez nem történik meg, a telefon hiába kompatibilis papíron a technológiával, nem fog tudni csatlakozni a szolgáltató VoLTE-hálózatához. Ez olyannyira kemény diónak bizonyul, hogy a Telekom kínálatában szereplő készülékek közül jelenleg mindössze kettő (a Samsung Galaxy S7/EDGE típusok) készíthető fel szoftverfrissítéssel a 4G-alapú hanghívásra, illetve a jövőben érkező modellek közül a Samsung Galaxy S8 fogja tudni használni az új rendszert.

Idő kell neki
Az idő előrehaladtával ugyanakkor várható, hogy a VoLTE-képes készülékek száma drasztikusan nőni fog – lapunk kérdésére a Telekomnál elmondták, hogy bár eleinte még csak a cégnél vásárolt okostelefonokon él majd a szolgáltatás, később a független forrásból vásárolt, VoLTE-képes eszközök is csatlakozni tudnak majd a Telekom új generációs hanghálózatára. Ahhoz, hogy mind az operátorok, mind az ügyfelek profitálhassanak a VoLTE előnyeiből, szükség is lesz a kompatibilis eszközök körének jelentős növelésére, hiszen a VoLTE-hívás összes előnyének kihasználásához mind a hívó, mind a hívott fél VoLTE-képes készülékkel kell rendelkezzen (és emellett 4G-s lefedettségi területen kell tartózkodjon).

A 4G-s hangszolgáltatás a Magyar Telekom teljes 4G-s hálózatán elérhető április 27-től. A szolgáltató SMS-t küld azoknak az ügyfeleknek, akiknél bekapcsolta a szolgáltatást [HWSW.hu]”

Forrás:
A 4G hálózat adat mellett már a hangunkat is viszi – Elindítja a 4G Hangot a Magyar Telekom; Magyar Telekom; 2017. április 27.
Hanghívásban is generációt váltott a Telekom; Koi Tamás; HWSW.hu; 2017. április 27.
Lásd még: Voice over LTE/Voice over Long-Term Evolution (Volte); Wikipédia
VoLTE; GSMA
Voice over LTE – VoLTE Tutorial; Radio-Electronics.com

Számos tagállam elutasítja az Európai Bizottság távközlési reformtervét

„A tervezet pártolói szerint az 5G versenyképes bevezetése és alkalmazása hosszabb bérleti időt és új szabályozást követel meg. Ám ez heves ellenkezésbe ütközik.

Az Európai Bizottság (EB) az egységes digitális piac kialakításának részeként tavaly szeptemberben nyújtott be egy olyan javaslatot, mely szerint a tagállamok felügyelő hatóságai a vezeték nélküli szolgáltatások frekvencialicenceit minimum 25 éves szerződéssel adhatnák csak ki. Ez a javaslat azonban erős ellenállásba ütközött, és Reuters hírügynökség munkatársai megszereztek egy olyan állásfoglalást, melyet 15 tagállam képviselői írtak alá, és ebben az aláírók elvetik az ötletet.

Az EB már évek óta szorgalmazza az egységesítést, azt, hogy többek között a frekvenciakiosztás is azonos alapelvek alapján történjék. Mindez azt a célt szolgálná, hogy az európai távközlési vállalatok az egységes piac és szabályozás segítségével sikerrel vehessék fel a versenyt az amerikai konkurensekkel.

E törekvések azonban a nemzeti hatóságok ellenállásával találkoznak, mivel a frekvenciatartományok kiosztása milliárd eurós bevételeket jelent a kormányzatok számára, akik vonakodnak attól, hogy az értékesítési folyamat kereteinek meghatározását kiadják a kezükből. Jelen pillanatban a nemzeti hatóságok változóan, általában 10-15 évre adnak ki frekvenciahasználati engedélyeket.

Az említett állásfoglalásban is az szerepel, hogy a licenckiadás minimális időtartamának rögzítése „aránytalan és nem elég rugalmas ahhoz, hogy a piac változásaira reagálni lehessen”. Emellett – írják – a hosszú licencidőszak magában hordozza annak a kockázatát, hogy „visszafogja az innovációt abban az esetben, ha a licenc hosszabb időre szól, mint egy technológia életciklusa”. A hosszú időtartamú licenc negatív hatását nem ellensúlyozza sem a frekvenciakereskedelem fellendülése, sem pedig az a lehetőség, hogy egyes sávok visszavehetőek, ha a bérlője nem vagy nem megfelelően használja – szerepel a dokumentumban. Az állásfoglalást Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Németország, Olaszország és Spanyolország képviselői írták alá.

Az aláírók emellett vitatják azt a javaslatot is, mely szakértői felülvizsgálati mechanizmus kialakítását célozza, hogy a licencek kiadása előtt ellenőrizhessék a tervezett engedélyek kiadásának lehetséges hatásait. Ennek megvalósíthatóságában az aláírók kételkednek, mivel szerintük a felülvizsgálat egy ideális modell alapján történne, vagyis életszerűtlen lenne, ráadásul „rendkívüli bürokratikus terhet” jelentene a nemzeti hatóságok számára, illetve az újabb lépcső beépítése jogbizonytalanságot teremtene a frekvenciakiosztás folyamatában, ez pedig újra csak az innováció kárára menne.

A javaslatról az Európai Parlamentben és a tagállamokban is vitákat folytatnak.”

Forrás:
Az EU tagállamai elutasítják az Európai Bizottság távközlési reformtervét; Dajkó Pál; IT café; 2017. április 24.
EU states push back against 25-year wireless spectrum licenses; Julia Fioretti; Reuters; 2017. április 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

2018-ban debütálhat a gazdaságfehérítés újabb állomása, az online számlázás

„2018-ban debütálhat a gazdaságfehérítés újabb állomása, az online számlázás. A gazdasági tárca célja az, hogy az új rendszer a lehető legkisebb adminisztrációval járjon, rendkívül egyszerűen működtethető legyen, és a tesztelésére a vállalkozásoknak elegendő idejük maradjon.
Az online számlázással, vagyis a számlázó-programok online adatszolgáltatásával gyakorlatilag a vállalkozók teljes forgalmára rálát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kockázatelemzők az adatok összegzését követően azonnal kiszűrik a csalárd cégeket. A tisztességes vállalkozások nemcsak újabb megrendeléseket nyerhetnek a csalások visszaszorulásával, hanem egyszerűsítést is, hiszen a rendszerrel érintett számlák tekintetében egyidejűleg megszűnne a számlákra vonatkozó tételes áfa nyilatkozattételi kötelezettség, ami csökkenti az adminisztratív terheket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy ilyen nagy horderejű, az egész ország versenyképességének a javításában is szerepet játszó rendszert csak megfelelő szakmai konzultációt követően vezethet be. A tárca az éles indulás előtt megfelelő felkészülési időt kíván biztosítani a gazdasági szereplőknek, annak érdekében, hogy az átállás a lehető legkönnyebb legyen minden vállalkozásnak.

A fentiek értelmében 2018. július 1-jétől lesz kötelező számlázó programok használata esetében az online adatszolgáltatás, míg 2017. július 1-jétől az adózók tesztelhetik ezt az adatszolgáltatást.

2017. július 1-jétől tehát a tételes áfa adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok változatlanok maradnak, így nem változik az sem, hogy adatot a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlák tekintetében kell kötelezően szolgáltatni.

Sikeresek és eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések, ezt támasztja alá az Európai Bizottság tanulmánya is, mely szerint a magyarországi becsült áfa-adórés mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra, 4,3 %ponttal csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

Ez az adatsor még nagyobb növekedést mutat majd akkor, amikor a gazdaságfehérítés két, nemzetközi szinten is elismert eszköze (az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer) kiegészül az online számlázással. A három feketegazdaság elleni intézkedés együttes alkalmazásával kizárhatóak a piacról az adókijátszást, adócsalást üzletszerűen űző vállalkozások.”

Forrás:
Tesztidőszak után, jövőre jöhet az online számlázás; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. április 29.

Elítéltek dokumentumokat digitalizálnak könyvtárak számára

„A Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet és a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér között immár egy éve sikeresen zajló, közös digitalizálásról szóló együttműködési megállapodás kibővülni látszik az Országos Széchényi Könyvtár partnerségével, erről a szándékról született szóbeli egyezség a felek között április 12-én, a győri bv-intézet tárgyalójában. A részletes tervek még kidolgozásra várnak, ami viszont bizonyos, hogy a közös projekt nyomán mindenképpen „a köz számára elérhető tartalom” születik majd.

Egy évvel ezelőtt írt alá közös digitalizálásról szóló együttműködési megállapodást a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, valamint az Összefogás a Börtönügyért Egyesület. A Mihály Attila bv. ezredes, a győri börtön parancsnoka, valamint dr. Horváth Sándor Domonkos, a megyei könyvtár igazgatója által kezdeményezett projektpartnerség kiváló alkalom mindkét intézmény számára arra, hogy gyűjteményeiknek papíralapú dokumentumai a „cseremunkák” következtében digitalizálásra kerüljenek.

A győri bv-intézet és az Országos Széchényi Könyvtár között gyakorlatilag azonos jellegű együttműködés folyik immár 7 évre visszamenőleg, melynek következményeként mind a börtönügyi szakirodalom, mind az ismeretterjesztő és a börtönlakókhoz szóló művek sikeresen feldolgozásra kerültek. Az 1950-es évek végétől létező börtönújság digitalizálásával kapcsolatban a méretbeli problémák miatt született megállapodás tavaly a börtön és a megyei könyvtár között. Ez a két-két műhelymunka látszik most összekapcsolódni egy hármas partnerséggé, melyek mellett a felek az április 12-i megbeszélésen tettek szóbeli szándéknyilatkozatot.

Ahogyan a találkozón Mihály Attila bv. ezredes elmondta, „a könyvtárral való digitalizálási együttműködés lehetőségei gyakorlatilag végtelenek”. Mindenekelőtt azonban adódik a kérdés: a büntetés-végrehajtási intézménnyel történő könyvtári kooperáció, a digitalizálás folyamatának fogvatartottakkal történő munkavégzése nem vet-e rossz fényt a kulturális közintézmények megítélésére? Magyarországon sajnos a legtöbbször a kellő információk hiánya előítéleteket és ellenérzéseket szül, az aggodalom fő oka mindenképpen ez. Pedig az együttműködés megvalósulása a börtön oldaláról a reintegrációs törvényi előírások szellemében, azok tevékenységeinek struktúrájába illeszkedve történik, a könyvtárak szemszögéből pedig „a projekt remek külső erőforrás-mozgósítás a könyvtári világon belül” – ahogyan Moldován István, az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának osztályvezetője fogalmazott. Hasonló kooperációkra a fejlett nyugati országokban régóta van már példa, ezeknek az útjait is keresik most a bv-intézménnyel.

„Fontosnak érezzük az ügyet, nyitottak vagyunk ezzel kapcsolatban, vannak már ötletek, tervek, irányok, melyek kiváló együttműködésre nyithatnak kaput” – mondta el a megbeszélésen dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója. A fogvatartottak nagy mennyiségű, gyorsan digitalizálható állományok bevitelében tudnának mindenképpen segíteni, ugyanakkor további, a dokumentumok feldolgozásával kapcsolatos lépések sem zárhatók ki a részükről. Lengyel Adrienn, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese az intézmény képviseletében számolt be a jelenlévőknek a közel egy éve folyamatosan zajló, kölcsönös digitalizálás pozitív tapasztalatairól, melyek csak még jobban megerősítik a tervezett kooperáció várható eredményességét. Mihály Attila a reintegrációs cselekedetekbe beilleszthető tevékenységről elmondta, a digitalizálás a fogvatartottak napi rutinján túli szabadidős elfoglaltság, amely önkéntes jelentkezés útján végezhető. Ezzel a tevékenységgel pedig feltétlenül a köz számára elérhető tartalom születik…”

Forrás:
Együttműködési szándék dokumentumok digitalizálására a győri büntetés-végrehajtási intézet és az Országos Széchényi Könyvtár között; Szilvási Krisztián; Győri Szalon; 2017. április 18.

A vállalati digitális átalakulás szakaszai

„Bár a vállalatoknak az elavult informatikai eszközállományukat egyértelműen le kell cserélni, egyre inkább a digitális átalakulás válik az informatikai változtatások mozgatóerejévé.

Gondolta volna, hogy a nagyvállalatok csupán 5 százaléka készült fel a digitális gazdaság informatikai követelményeire? A Dell EMC ESG 2017 IT Transformation Maturity Curve tanulmányában a válaszadók 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szervezete ki van téve annak a kockázatnak, hogy lemarad iparági versenytársai egy kisebb csoportja mögött. Ez a néhány cég egyre nagyobb tempóval halad afelé, hogy működését teljesen digitális alapokra helyezze, „digitális vállalkozássá” váljon, átalakítva informatikai infrastruktúrájukat, folyamataikat és a megvalósítás során alkalmazott módszereiket.

A versenyképesség feltételei
Az informatikai átalakulás állomásaival foglalkozó 2017-es ESG tanulmány azt kívánja felmérni, hogy milyen szerepet játszik a digitális transzformáció a digitális vállalkozássá válás folyamatában. Az ESG egy kutatáson alapuló, adatvezérelt fejlődésmodellt alkalmazott az informatikai átalakulás folyamatában megfigyelhető szakaszok azonosítására, továbbá a modell segítségével vizsgálták azt is, hogy globális szinten a szervezetek milyen mértékben érték el a különböző szakaszokat. Mindezt olyan kérdésre adott válaszok alapján határozták meg, amelyek a szervezet helyszíni informatikai infrastruktúrájára, folyamataira és szervezeti felépítésére vonatkoznak.
…
Az „átalakult” szervezetek:

(96 százalék) több mint kétszeresen túlteljesítették tavalyi bevételi céljaikat, mint kevésbé érett társaik,

a legkevésbé fejlett szervezetekhez képest nyolcszor nagyobb együttműködési hajlandóságot jeleztek az informatikai és az üzleti egységek között,

„kiemelkedő fejlődést” értek el azzal, hogy az informatikai részleget profitközpontként, nem pedig költségtényezőként üzemeltették (hétszer nagyobb valószínűséggel, mint a legkevésbé fejlett vállalatok),

a legkevésbé fejlett cégekhez képest hétszer nagyobb hajlandóságot jeleztek abban, hogy az üzletvitelben az informatikára olyan tényezőként tekintsen, amelynek segítségével versenyelőnyhöz juthat,

az informatikai erőforrások kiaknázásával gyorsítják a termékinnovációt és a piacra kerülést (hatszor nagyobb valószínűséggel, mint a legkevésbé fejlett szervezetek).

…
Az ESG szerint a sikeresen átalakult vállalatok egyik jellemzője lehet a korszerű informatikai folyamatok bevezetése, például az önkiszolgáló telepítési szolgáltatások, a nyilvános felhőben futtatott informatikai rendszerek és a DevOps módszerek használata. A felmérés eredményei:

A megkérdezettek 26 százaléka rendelkezik „kiterjedt” vagy „bevált” önkiszolgáló szolgáltatásokkal.

A válaszadók 65 százaléka ért el „kiemelkedő” vagy „elfogadható” fejlődést abban, hogy a végfelhasználóknak a nyilvános felhőszolgáltatókkal megegyező szinten tudjanak informatikai erőforrásokat, szolgáltatásokat nyújtani.

A kutatásban résztvevők 43 százaléka számol be a formális DevOps irányelvek és bevált gyakorlatok „kiterjedt” vagy „jó” mértékű bevezetéséről.

A kutatás szerint az informatikai átalakulás gyakran kölcsönösen függ az informatikai és az üzleti oldal közötti együttműködő és hatékony kapcsolattól.

Az informatikai vállalatok 36 százalékánál a felső vezetés vagy az igazgatóság havonta értékeli a vállalat működését és eredményeit, az esetek további 38 százalékában pedig negyedévente.

A vizsgált cégek 39 százalékában a legfelső informatikai vezető felettese közvetlenül a vezérigazgató.

A legkevésbé fejlett szervezetek 61 százaléka számolt be arról, hogy az üzleti döntéshozók az informatikát „egy stabil szolgáltatóként, de végső soron költségtényezőként” tekintik.

”

Forrás:
A digitalizáció versenyelőnyt biztosíthat; Jövő Gyára; 2017. április 26.
How IT Transformation Maturity Drives IT Agility, Innovation, and Improved Business Outcomes. A Data-driven Maturity Model for Modernized, Automated, and Transformed IT; Adam DeMattia, John McKnight; Research Insights Paper; Enterprise Strategy Group (ESG); 2017. április 26. (pdf)

Szakirodalom

Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára?

„Az okos városok témája divatossá vált az utóbbi évek városfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáin, a nemzetközi tudományos szakirodalomban és a médiában is – főleg, amikor a városok jövőbeli fejlesztésről van szó – jelen van az okos város diskurzusa. A téma kutatásában három nagyobb szakterületről érkeznek kutatók: akik az okos városok technológiai infrastruktúrájával (telekommunikációs mérnökök, programozók), illetve a városok élhetőségével, ökológiai fenntarthatóságával foglalkoznak (ökológusok, környezetvédelmi szakemberek). A harmadik szakterület a különböző társadalomtudósok csoportja (szociológusok, regionális kutatók, geográfusok, közgazdászok), akik elsősorban az okos városok fejlesztésének társadalmi hatásait vizsgálják.

A tanulmány első része a nemzetközi szakirodalom segítségével áttekintést nyújt az okosváros-koncepció értelmezéséről, történetéről és főbb jellemzőiről. Majd bemutatjuk azokat az alrendszereket, melyek az okos városok fejlesztésének kiemelt részterületei, illetve azokat a kapcsolódási lehetőségeket, melyekkel a területi kutatók és társadalomtudósok részt vesznek a téma jobb megismerésében. Végül a tanulmány utolsó részében arra keressük a választ, hogy a tér és társadalom összefüggéseit kutató szakemberek hogyan képzelik el a jövő okos városait. E kutatások fókuszában az „okos” világ áll, a „big data” típusú adatbázisok kezelésének területe, valamint az IT-cégekkel és programozókkal való együttműködési kapcsolatok építése.”

Forrás:
Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára?; Baji Ferenc; Tér és Társadalom; 32. évfolyam, 1. szám, 2017; DOI: 10.17649/TET.31.1.2807; 89-105. oldalak (pdf)
Jelenleg csak előfizetők számára tölthető le. A 2017-es 2. szám szám megjelenésével lesz szabadon elérhető.

A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája Magyarországon. Történeti és nemzetközi kitekintéssel, figyelemmel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára

„…Az értekezés középpontjában a magyar önkormányzati rendszer elemzése áll, történeti visszatekintéssel, valamint a hazai önkormányzati viszonyok nemzetközi kontextusban történő értékelése, példákkal illusztrálva az európai standardok érvényesülését. A hazai helyi, területi önkormányzatiság elemzése, értékelése különös hangsúlyt kaphat az Alaptörvény, majd ezt követően az új önkormányzati szabályozásra tekintettel, így elsődlegesen a 2011-2012. éveket követő változásokra koncentrál az elemzés. A téma aktualitását az Alkotmányban és az önkormányzati törvényben kialakított helyi önkormányzati rendszerben bekövetkezett mélyreható változások adják, amelynek eredményeként a helyi önkormányzati autonómia jelentősége relativizálódott…”

Forrás:
A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája Magyarországon. Történeti és nemzetközi kitekintéssel, figyelemmel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára; Siket Judit; Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsa, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2017. május 5. 13h30, helye: SZTE ÁJTK

A blokklánc-technológia nemcsak a pénzügyi iparágat, hanem az energiaipart is forradalmasíthatja

„„A kriptopénz forradalmasította a pénzügyi iparágat azáltal, hogy lehetővé tette a felhasználók közötti, pénzügyi intézmények közvetítő szerepét nem igénylő elektronikus fizetési tranzakciókat. Azt azonban a mai napig kevesen tudják, hogy a bitcoin sikerét valójában az annak alapját biztosító blockchain-technológia adja. Bár jelenleg a pénzügyi szektorban a leginkább elterjedt a blockchain, számos iparágban, így az energiaiparban is intenzív kísérletezésbe kezdtek a vállalatok, hogy saját felhasználási eseteket dolgozzanak ki és ez által igazolják a technológia előnyét és alkalamazhatóságát a saját szektorukban is” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadás üzletágának vezető partnere.

A blockchain alapvetően egy felhasználók közötti (peer-to-peer, P2P), megosztott, visszamenőleg megmásíthatatlan digitális főkönyv, ha úgy tetszik, egy adatbázis, amely egy minden felhasználó előtt egységes, aktuális tranzakciós listát tartalmaz. A blockchain-technológia lehetővé teszi, hogy egyéni felhasználók az interneten keresztül bármilyen értéket (például pénzt, értékpapírt, ingatlant) átruházzanak egymásra, vagy bármilyen dokumentumot, szerződést létrehozzanak egymás között. Mindezt harmadik fél közreműködése nélkül, bizalmasan, biztonságosan, automatizáltan és közel valós időben.

A blockchain jelentősége a technológia fő jellemzői mentén jól kirajzolódik:

A megosztott főkönyvi rendszernek köszönhetően a blockchainben lévő tranzakciós adatok visszamenőlegesen megmásíthatatlanok, így alkalmazása adatbiztonsági szempontból kedvező.

A decentralizált blockchain-adatbázisról minden felhasználó rendelkezik egy másolattal, így a rendszer mind az informatikai, mind a fizikai támadásokkal szemben sokkálló.

A szereplők közti közvetlen és automatizált jóváhagyási folyamat jelentős egyszerűsítést és megtakarítást eredményezhet: a tranzakció a korábbi átfutási idő töredéke alatt megtörténhet, a tranzakciós költségek pedig mérsékelhetőek a közvetítő szerepének csökkentésével.

A blockchain sajátosságai miatt a felhasználók személyazonossága szinte nem, vagy csak komoly erőfeszítések árán visszakövethető.

Mivel a blockchain lehetőséget nyújt az informatikai rendszerek közti interoperabilitásra, alkalmazásával egyszerűsödhet az információmegosztás, valamint csökkenthetőek a rendszerintegrációs költségek is.

A potenciális lehetőségekre építve a a legnagyobb energiaipari szereplők elkezdtek együttműködni blockchain-megoldásokat fejlesztő vállalatokkal, hogy úttörőként vegyenek részt az új technológia által elindítható iparági transzformációban. A PwC tanulmányában négy, még kísérleti fázisban lévő alkalmazási esetet vizsgál:

A fogyasztók közti blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert két példán keresztül mutatjuk be: a történelem első fogyasztók közti villamosenergia-tranzakcióját megvalósító Brooklyn Microgrid projekten, valamint az elektromos gépjármű töltőállomás megosztást lehetővé tevő BlockCharge / Share&charge projekten keresztül.

A vállalatok közti blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert az Európa első blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi tranzakcióját megvalósító Enerchain projekt szemlélteti.

A vállalatok közti blockchain-alapú napenergia tanúsítvány kereskedelmi rendszert a származási garanciák kereskedelmét kifejlesztő Linq projekt példázza.

Az átfogó, helyi villamosenergia-piacra épülő új iparági modell lehetősége pedig az E.ON, az Energy21 és a Quantoz kezdeményezésén keresztül mutatjuk be.

…
Vízió vagy illúzió? – A blockchain-technológia energiaipari alkalmazási lehetőségei című tanulmányunkban a technológia energiaipari érettségét az elméleti alkalmazhatóság, valamint a legjelentősebb felhasználási esetek bemutatásával értékelik szakértőink.”

Forrás:
Blockchain-technológia: nemcsak a pénzügyi iparágat, hanem az energiaipart is forradalmasíthatja; PricewaterhouseCoopers; 2017. április 24.
Vízió vagy illúzió? – A blockchain-technológia energiaipari alkalmazási lehetőségei; PricewaterhouseCoopers; 2017 (pdf)

Social Listening (közösségi média aktív figyelése): a fogyasztói döntéshozatal irányításának eszköze

„Napjaink átalakuló fogyasztói magatartása, a tudatos döntések, a könnyen hozzáférhető vélemények és ajánlások mind hozzájárulnak a Social Listening[1] terjedéséhez, amelynek lényege, hogy a vállalatok megtalálják, megértsék és üzletileg is felhasználják a közösségi média felületein keletkező releváns tartalmakat. A Social Listening – A közösségimédia-elemzés üzleti felhasználása című kiadványunkban bemutatjuk a Social Listening módszertanát és folyamatát, illetve arra is vállalkoztunk, hogy felvázoljuk, milyen kézzel fogható, minden vállalat számára elérhető felhasználási lehetőségeket rejt magában.

A fogyasztók döntéshozatala napról napra egyre tudatosabb, az információszerzés egyszerűbb és hatékonyabb. Az ügyfelek észrevételei és visszajelzései számos közösségimédia-csatornán, blogon, fórumon vagy bármilyen online platformon megoszthatóak, azok más ügyfelekhez való eljuttatása a vállalatok által nem kontrollálható és csak kevés esetben teljesen látható. Mindezek ellenére a vásárlói döntéshozatalt kérlelhetetlenül alakítja. A piaci szereplők versenyelőnyre tehetnek szert a közösségi média és egyéb, nem tradicionális információforrások felhasználásával. A Social Listening abban segít, hogy a változó, egyre tudatosabb fogyasztói viselkedést a vállalatok előnyükre fordíthassák.

„Mára a legtöbb cég Magyarországon rendelkezik valamilyen formában online jelenléttel, számos közép- és nagyvállalat pedig már alkalmaz is eszközöket az online média elemzésére, azonban az igazán hatékony felhasználásukhoz szükséges kompetenciával még kevesen rendelkeznek. A Social Listening sokkal több, mint egy fejlett, 21. századi sajtófigyelés. A figyelés legfontosabb eleme ugyanis, hogy valóban figyelünk az ügyfelünkre, annak legfontosabb igényeire, és az információk birtokában hatással lehetünk a döntéshozatalukra. Az SL-eszközök ma már olcsón elérhetőek, és szoftveres támogatást nyújtanak az ügyfelek véleményének megismeréséhez” – mondta Kelemen Árpád, a PwC Magyarország vezető tanácsadója.

A közösségi média hatalmas mennyiségű valós idejű adatot generál percről percre, és szinte biztos, hogy mérettől függetlenül minden vállalkozásról folyik néhány beszélgetés. Az ügyfelek és a fogyasztók folyamatosan hasznos információkat osztanak meg motivációjukról, lojalitásukról, preferenciáikról vagy arról, hogy mit szeretnek és mit nem. Továbbá a közösségi média felületein a versenytársaik ügyfelei, vagyis a teljes piac fogyasztói által közzétett információk is megfigyelhetőek.

„A Social Listening eszközeivel lehetőségünk van ezeket az adatokat összegyűjteni, elemezni, értelmezni és levonni belőlük a megfelelő következtetéseket. Az így szerzett információ segítségével versenyelőnyhöz juthatnak a piaci szereplők, rengeteg területen felhasználhatják az adatokat, így például ügyfélszerzésre is” – tette hozzá Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadás üzletágának vezető partnere.

Az elemzés számos lehetőségre rámutat: a Social Listening jó eszköz lehet ügyfélszerzésre, ügyfélátcsábításra, ügyfélélmény-növelésre, ügyfélmegtartásra, kampányhatékonyság-javításra, termék- és szolgáltatásfejlesztésre, válsághelyzetek megelőzésére és kezelésére, felügyeleti szervek tevékenységének támogatására, illetve HR-tevékenységek támogatására is.

A közösségimédia-elemzők képesek az adott időszak alatt a kiválasztott közösségimédia-felületeken (amik lehetnek a szokásos Facebook, Instagram és Twitter felületeken túl további blogok, fórumok vagy egyéb mobilalkalmazások is) megjelenő összes poszt begyűjtése mellett a teljes online térben (pl.: online cikkek) szereplő említéseket begyűjteni, akár valós időben is. Az onlinemédia-elemzés fontos lépése a nem releváns tartalmak (“zaj” vagy torzítás) kiszűrése.

„Ez a lépés biztosítja, hogy csak azokat a tartalmakat elemezzük és használjuk fel, melyek valóban számunkra fontos információt hordoznak. A leszűrt tartalmak automatikus szövegelemző eszközök segítségével pozitív, negatív vagy semleges kategóriákba kerülnek, ami lehetővé teszi, mind a posztok egyedi, mind azok aggregált, statisztikai elemzését” – magyarázza Kelemen Árpád, a PwC szakértője…
[1] A Social Listening magyar fordításai, mint a közösségimédia-elemzés vagy az onlinemédia-elemzés nem fejezik ki, az eszközrendszer legfontosabb célját, a figyelést. Ezért maradtunk az eredeti kifejezésnél, a Social Listeningnél vagy röviden SL-nél.”

Forrás:
Social Listening: a fogyasztói döntéshozatal irányításának eszköze; PricewaterhouseCoopers; 2017. április 13.
Social Listening – A közösségimédia-elemzés üzleti felhasználása; PricewaterhouseCoopers; 2017 (pdf)

Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerőpiaci összefüggései a 21. században

„…A kutatásba bevont személyek válaszai alapján digitális kompetenciák megszerzésének leggyakoribb módja (56%-ban) az iskola és az önképzés kettősségében rejlik, több mint 20%-ban pedig teljes mértékben az önképzésnek volt köszönhető. Az e-learning, mint korszerű tanulási forma egyelőre nagyon marginálisan jelenik csak meg. Elgondolkodtató tény, hogy mindössze 9% jelezte az iskolai formális kereteket a tanulás színtereként, ami felveti az informatikai közoktatás elégséges mivoltának kérdését.
…
Az elmúlt tizenöt évben a pályaorientáció területén elért eredmények ellenére, azt tapasztaltuk, hogy a pályaorientáció, az életpálya-tanácsadás nem strukturált, esetleges. Rendszere elsősorban
a pályaorientációban szereplő intézmények (oktatás, munkaügyi szervezet stb.) folyamatos átszervezéséből adódóan sérült. Az egész életen át tartó tanulás (LLL, lifelong learning) és az
életpálya-tanácsadás (LLG, lifelong guidance) által megkövetelt új módszerek nehezen épülnek be a napi gyakorlatba. A pályaorientációhoz és az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
eszközrendszerének biztosítása jelentős különbségeket mutat.

A digitális kompetenciák és a pályaorientáció közötti kapcsolat számos ellentmondással bír. Egyik oldalról elindult egy folyamat, amely a pályaorientáció IKT fejlesztését célozza, a másik oldalról viszont hiányos maga a tanácsadói tevékenység az informatikai szakmacsoport valós tartalmának bemutatásról, munkaerőpiaci jelentőségéről. Ebből adódóan is tapasztaltuk az e foglalkozások területén jelentkező és lassan már állandósuló munkaerőhiányt. Megoldása szakmai összefogást igényel, amelyben részt vesznek a szakpolitikák (gazdaság, oktatás, foglalkoztatás), munkáltatók, munkavállalók, alternatív tudományos szervezetek…”

Forrás:
Digitális kompetenciák és a pályaorientáció munkaerőpiaci összefüggései a 21. században. Kutatási zárótanulmány; Nemeskéri Zsolt, Szellő János (szerkesztők); Pécsi Tudományegyetem; 2017(pdf)

Törvények, rendeletek

Az általános meghatalmazások nyilvántartása

„Jelen Infojegyzet a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló T/15358. számú törvényjavaslathoz készült. Bemutatja az általános meghatalmazás jogintézményének múltját és jelenét, alaki kellékeit, bejegyzését, valamint papír alapú és elektronikus nyilvántartását.”

Forrás:
Az általános meghatalmazások nyilvántartása; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2017/26.; 2017. április 27. (pdf)

Földügyi igazgatás

„A Kormány T/15374 számon benyújtotta az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a földügyi igazgatás legfontosabb feladatait és szervezeti rendszerének változásait ismerteti. Bemutatja a földhasználati és ingatlannyilvántartást, utóbbi esetében a digitális gazdaság és információs társadalom igényeit kielégítő elektronikus ügyintézés lehetőségeit.”

Forrás:
Földügyi igazgatás; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2017/32.; 2017. április 28. (pdf)

Kormányhatározat az egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról

„A Kormány
1. egyetért a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Digitális Állam pillér átfogó célkitűzéseinek megvalósulása keretében azzal, hogy a közigazgatási, kormányzati informatika területén fennálló állami tulajdonosi szerepkört továbberősíteni szükséges, továbbá azzal, hogy biztosítani kell az állami közfeladatokra szánt források takarékos felhasználását, az állam tulajdonában lévő informatikai infrastruktúrák optimális kihasználását és összehangolását, azok biztonságát és stabilitását növelni kell, valamint szükséges a központosított kormányzati informatikai szolgáltatások továbbszélesítése, az állami informatikai fejlesztői kapacitások célzott és hatékony felhasználásának biztosítása és optimalizálása,

2. elfogadja az állami érdekű (nyílt és zárt forráskódú) szoftverfejlesztéseket elősegítő, „Az állami intézményrendszer működéséhez szükséges informatikai szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról, az ilyen szoftverfejlesztések hatósági felügyeletéről, továbbá mindezekkel összefüggésben központosított alkalmazás technológiai-szakértői és integrátori tevékenységről” szóló koncepciót (a továbbiakban: Koncepció) azzal, hogy a Koncepcióban meghatározott felügyeleti hatáskör kizárólag a 2018. január 1. napját követően indult informatikai fejlesztések esetében gyakorolható,

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a Koncepció részét képező, az 5. pont szerinti alkalmazáskatalógus megvalósításához szükséges forrásnak a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoporton történő rendelkezésre állásáról 2017. évben egyszeri jelleggel, legfeljebb 133 millió forint összegben,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. július 1.

4. felhívja a belügyminisztert, hogy
a) a tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó gazdasági társaságok útján intézkedjen a Koncepció megvalósítását szolgáló, a technológiai és szolgáltatási háttér létrehozására irányuló feladatok végrehajtásáról, a szolgáltatás próbaüzemének (pilot-üzem) elindításáról, a jóváhagyott kormányzati intézkedés – a b) alpont alapján benyújtott előterjesztésben ütemezett kiterjesztés szerinti – bevezetéséről,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2018. január 1.

b) dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a Koncepció megvalósítása érdekében szükséges jogszabályok tervezetét, ennek keretében kiemelten a szolgáltatás kötelezetti, illetve kivételi intézményi és tárgyi körének megállapítását tartalmazó előterjesztést,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2017. július 31.

5. felhívja a belügyminisztert, hogy a Koncepcióban javasolt és a – 4. pont b) alpontja szerinti javaslat elfogadása esetén hatályba lépő – jogszabályban kijelölt központi szolgáltató útján intézkedjen az állami érdekű informatikai alkalmazások és egyéb érintett szoftverek nyilvántartására szolgáló elektronikus alkalmazáskatalógus és annak naprakész vezetéséhez szükséges elektronikus adatgyűjtő, adatszolgáltató rendszer kialakítása, az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek részére történő elektronikus hozzáférés biztosítása, valamint a kötelezett szervezetek által a katalógusba történő adatbevitellel kapcsolatos módszertani ajánlás kiadása iránt,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2017. szeptember 1.

6. felhívja a 4. pont b) alpontja szerinti jogszabályban meghatározott minisztereket, hogy gondoskodjanak az irányításuk alá tartozó szervezetek által használt informatikai alkalmazásoknak és egyéb érintett szoftvereknek az 5. pont szerint létrehozott katalógusban, az ennek érdekében kiadott módszertani ajánlásnak megfelelően történő rögzítéséről, az erre létrehozott adatgyűjtő rendszer igénybevételével,
Felelős: a 4. pont b) alpontja szerinti jogszabályban meghatározott miniszterek
Határidő: 2017. október 31.

7. felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával a nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséről, valamint a nyílt szabványokra épülő, illetve nyílt forráskódú szoftverek közszférában történő elterjesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1236/2016. (V. 13.) Korm. határozat végrehajtásából adódó egyes feladatokról szóló 1604/2016. (XI. 8.) Korm. határozat 7. pont a) alpontjában meghatározott feladat keretében vizsgálja meg és – a szükséges forrásigény megjelölésével, ideértve annak európai uniós forrásból történő finanszírozása lehetőségét is – készítsen előterjesztést a Kormány számára arról, hogy miként lehet összehangolni a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2017. december 31-én hatályba lépő 40. § (1) bekezdésében szabályozott egységes e-közbeszerzési rendszert az informatikai fejlesztések piacán, az állami érdekű szoftverfejlesztések területén működő mikro- és kisvállalkozások bevonására széles körben lehetőséget teremtő elektronikus beszerzői felülettel.
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2017. július 31.”

Forrás:
A Kormány 1238/2017. (IV. 28.) Korm. határozata az állami érdekű szoftverfejlesztéseket támogató egységes Állami Alkalmazásfejlesztési Környezet létrehozásáról szóló koncepcióról és az ezzel kapcsolatos feladatokról; Magyar Közlöny 2017. évi 63. szám 2017. április 28. 6946-6947. oldalak (pdf)

A Kormány 100/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

Forrás:
A Kormány 100/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny 2017. évi 63. szám 2017. április 28. 6886-6896. oldalak (pdf)

Megvan, mikor kezdik kialakítani a budapesti szuperkórházakat (Egészséges Budapest Program)

„Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány az Egészséges Budapest Programot. A projekthez szükséges hatósági és közigazgatási eljárások így gyorsabban zajlanak majd, és a szuperkórházak kialakítása miatti építkezések is hamarabb elkezdődhetnek – mondta az InfoRádiónak Cserháti Péter miniszteri biztos.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fővárosi kórházak megújítását célzó Egészséges Budapest program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket rendeletében a kormány. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent jogszabály lehetővé teszi mind a huszonhat beruházási helyszínen tervezett fejlesztések engedélyeztetésének és végrehajtásának a felgyorsítását.

„A kerületi és fővárosi rendezési tervek és szabályzatok módosítása nem túl gyors folyamat, most a rendelet 24 pontban sorolja fel azokat a közigazgatási ügyeket, amelyben kiemelt beruházásként a program engedélyeit nyolc, illetve 15 napos eljárás határidővel kell majd elbírálni” – mondta az InfoRádiónak Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa.
A fővárosi kórházfejlesztésekről szóló előterjesztés előkészítése folyik az Emberi Erőforrások Minisztériumában, és Cserháti Péter szerint a nyáron a végleges kormánydöntésnek meg kell születnie. Utána kiemelt beruházásként felgyorsulhatnak az események. A megújulás azonban már elindult.

„Van olyan kisebb beruházás, amely már most is zajlik. Több intézményben az eszközbeszerzések kezdődtek már el. A kórházaknak pedig folytatniuk kell a tervezést, mert a döntés után az engedélyezéseket még idén el kell indítani, hogy jövő év elején a nagy centrumokban a bontás és a közművesítés is megkezdhető legyen” – mondta Cserháti Péter.”

Forrás:
Megvan, mikor kezdik kialakítani a budapesti szuperkórházakat; Gál Ildikó; InfoRádió; 2017.április 28.
A Kormány 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelete az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 62. szám; 2017. április 27.; 6869-6875. oldalak (pdf)

Ügyvédi tevékenység

„A Kormány T/15371. számon nyújtotta be az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslatát. Ehhez kapcsolódóan az Infojegyzet átfogó képet kíván adni az ügyvédi tevékenység szabályozásáról és az ügyvédek helyzetéről. ”

Forrás:
Ügyvédi tevékenység; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2017/28.; 2017. április 28. (pdf)

Közösségi művelődés

„A Kormány T/15377 számon nyújtotta be a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a közművelődés kérdését szabályozza újra.”

Forrás:
Közösségi művelődés; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2017/29.; 2017. április 28. (pdf)

Totális adatgyűjtésbe kezd a KSH

„Szabad utat ad a kormány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtésének: a jövőben a hivatal a személyes azonosítókkal együtt is megkaphatja az emberek adatait. A parlament előtt lévő, Semjén Zsolt által jegyzett indítvány szerint a hivatal egyebek mellett az egészségügyi- és a szociális ellátással, az adóval valamint az ingatlannyilvántartással kapcsolatos információinkhoz juthatna hozzá csonkítás nélkül.

Több tucat törvényt módosítana egyetlen jogszabállyal a kormányzat azért, hogy a KSH a más állami szervezetek által gyűjtött információkat egyedi azonosításra alkalmas formában kapja meg. Eddig ugyanis az úgynevezett érzékeny, személyes adatokat nem lehetett átadni.

A tervezet szerint a KSH a jövőben szinte bármely hazai adatállományból megkaphatná az adóazonosítót, a TAJ- és személyi számot is. Így például a fogyatékossággal, a családtámogatásokkal, a tőkepiaci felügyelettel, a sporttal, a magánnyomozással kapcsolatos, valamint az útlevél- és cégbírósági nyilvántartásban szereplő bármely információt is személyekre lebontva kapja meg a hivatal. Ezzel gyakorlatilag a jövőben a KSH minden adatállományt össze tud kapcsolni. Bár a javaslat szövege szerint az eredményt csak statisztikai célokra lehetne használni, a jogvédők aggódnak a totális adatgyűjtés miatt.

– Nagyon veszélyes a különleges személyes jellemzők gyűjtése olyan módon, hogy azokat más adatokkal is össze lehessen kapcsolni – mondta lapunknak Alexin Zoltán. Az adatvédelmi szakértő hozzátette: a KSH korábban gyűjtött adatokat az élve születésekről és a halálozásokról személyazonosításra alkalmas módon – amit szintén problémásnak lát emberi jogi szempontból, de az a védelmi mechanizmus, amely szerint az adatokat legkésőbb egy évvel később megfosztották az azonosítás lehetőségétől, ez esetleg megfelelhet az Európai Unió Alapjogi Chartájának, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének. Vagyis az, hogy kivételesen személyes adatok kerülnek a KSH kezelésébe – általában nem kifogásolható. Az viszont már biztosan nem felel meg az arányosság követelményének, hogy a KSH időkorlát nélkül gyűjtse minden állampolgárról a különleges adatokat. Ezért szerinte a törvényjavaslat több pontja is jogsértő.

Mint mondta, nem fogadható el, hogy a KSH minden állampolgárról mindhalálig nyilvántartsa a teljes betegéletútját, a társadalombiztosítás által támogatott összes kiváltott gyógyszerét. Szerinte ez biztosan ellentétben áll egy európai jogállam alapértékeivel. Hozzátette: az egészségi ellátások adatainak nyilvántartása kódolt formában „esetleg” elfogadható (feltéve, hogy a kódokat és a természetes személyeket összerendelő táblázatot megsemmisítik). Arról is gondoskodni kellene, hogy egy-egy ember életeseményeinek és ellátásainak adatait ne lehessen 1-2 évnél hosszabb időre összekapcsolni, naplózni – ez ugyanis már profilalkotás lenne.

Alexin Zoltán megjegyezte, hogy miközben az EU Általános adatvédelmi rendelete lehetővé teszi, hogy az érintettek még adataik statisztikai feldolgozása ellen is tiltakozzanak, Magyarországon erre nincs jogorvoslati lehetőség.”

Forrás:
Totális adatgyűjtésbe kezd a KSH; Danó Anna; Népszava; 2017. április 24.
Vesd össze: T/15070 Egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról; Országgyűlés; 2017. április 12.

18. szám, 2017. május 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek