Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A kormány kiemelt beruházássá minősítette a magyarországi mobilhálózat-fejlesztéseket
Tárgyszavak: 4G, 5G, Digitális Jólét Program, kiemelt beruházások, Magyarország, mobilhálózatok, Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, Szupergyors Internet Projekt, távközlési infrastruktúra
2018-ban több pénz, még több kórházfejlesztés és újabb béremelés lesz az egészségügyben
Tárgyszavak: Egészséges Budapest Program, egészségügyi bérek, egészségügyi fejlesztési program, egészségügyi személyzeti ügyek, Közép-Magyarország Régió, Magyarország, Ónodi-Szűcs Zoltán
Az adózók mellett az államkassza is profitált a NAV szemléletváltásából
Tárgyszavak: adóbevételek, adóbürokrácia csökkentése, adóügy, digitális kormányzati szolgáltatások, e-szja, Magyarország, NAV-ablakok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Tállai András, ügyfélközpontúság

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 8.
Tárgyszavak: arab országok, digitális diplomácia, digitális tanulás, e-diplomácia, e-learning, Egyesült Államok, információs hadviselés, Irán, közösségi média, kulturális diplomácia, sharp power, soft power, tudománydiplomácia, Twitter, Ukrajna

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A kormány kiemelt beruházássá minősítette a magyarországi mobilhálózat-fejlesztéseket

„A kormány a 484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magyarországi távközlési szolgáltatók nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásait.
A kormány célja, hogy minden eddiginél olcsóbb, gyorsabb, elérhetőbb és jobb minőségű legyen az internet Magyarországon. A Digitális Jólét Programban (DJP) a fejlesztések kiindulópontja a megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése, ami nélkülözhetetlen feltétel mind a digitális gazdaság, mind a polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez, mind pedig az állami digitális szolgáltatások elterjedéséhez. A kormány mostani döntése komoly szabályozási előnyt jelent a fejlesztésekhez, amivel hazánk erősíteni tudja a mobilinternet infrastruktúra fejlettsége területén eddig elért kedvező pozícióját.

Az elmúlt két évben Magyarország a vezetékes internet hálózat színvonala alapján az Európai Unió országainak legfejlettebb első harmadába került, míg a mobil adatátviteli, azaz mobil internet hálózatunk fejlettsége tekintetében a világ első öt országa között vagyunk. Több nagyléptékű infrastruktúra-fejlesztési programot is megvalósítunk. A közös európai uniós elhatározás alapján elindított Szupergyors Internet Program keretében hazánkban – az európai céldátumot két évvel megelőzve – 2018 végére minden háztartásba, közintézménybe, céghez elér a szupergyors, legalább 30 Mbps adatátviteli sebességű internetszolgáltatás. 2018 végéig minden magyar településen, legalább egy közintézményben és közterületen lehetővé tesszük a hozzáférést az ingyenes szélessávú wifi-szolgáltatáshoz.

Nagy ütemben halad az állami, a kormányzati célú hálózat, vagyis a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése, illetve a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) továbbfejlesztése is, utóbbi a teljes magyarországi kutatási, oktatási és közgyűjteményi intézményrendszer számára biztosít integrált országos hálózati infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

A most megjelent kormányrendelet a szolgáltatók 4G, 4G+ és 5G szélessávú mobil hálózati infrastruktúra beruházásait nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokká nyilvánítja a még gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés érdekében. A beruházások révén kiépülő 4G mobilhálózat infrastrukturális alapját képezi majd közeljövőbeli ötödik generációs (5G) mobilhálózatok fejlesztésének is.

A digitalizáció jelenti a következő évtized legnagyobb gazdaságfejlesztési programját. Célunk, hogy Magyarország digitális fejlettségben a 2020-as évek elejére az Európai Unió tíz legfejlettebb tagállamához tartozzon.”

Forrás:
A kormány kiemelt beruházássá minősítette a magyarországi mobilhálózat-fejlesztéseket; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program Titkársága; 2018. január 4.
484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a nagy sebességű mobil hírközlési hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 484/2017. (XII. 28.) Korm. rendelete a nagy sebességű mobil hírközlési hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 230. szám; 2017. december 28.; 38729-38730. oldalak (PDF)

2018-ban több pénz, még több kórházfejlesztés és újabb béremelés lesz az egészségügyben

„Idén az egészségügyben még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár az MTI-nek. Kifejtette: folytatódik Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése, a következő években 700 milliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve 7 önálló szakrendelőben lesz fejlesztés. 2018-ban a Közép-Magyarországi régióban 30 milliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés.

Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók bére novemberben újra 8 százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a bérük.A mentők bére is nő, januártól további 10 százalékkal – mondta.

2010 után a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 500 milliárdos fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben: országszerte épültek, illetve újultak meg a kórházak, rendelők – hangsúlyozta. A legnagyobb volumenű fejlesztések a konvergencia régiókban – Budapesten és Pest megyén kívül – zajlottak. Így ma már a vidéki kórházak jelentős részében 21. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A főváros fekvőbeteg-ellátó intézményhálózata azonban jelentős lemaradásban van.

Az államtitkár jelezte: a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. A fővárosi intézményhálózat több mint 4 millió embert lát el, a budapesti és Pest megyei emberek is 21. századi minőséget érdemelnek. Ezért – a nemzetgazdaság pozitív eredményeinek köszönhetően – a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen fejlesztés, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány megújítására.

A budapesti egészségügyi rendszer átalakítása során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumkórházak jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában. A fejlesztés lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelt szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.

Elmondta: Budapest legnagyobb kórházfejlesztési programja indult el 2017-ben, és a következő 8-10 évben a kormány várhatóan mintegy 700 milliárdos fejlesztést hajt végre a fővárost és az agglomerációt is kiszolgáló kórházakban. A fővárosban 3 centrumkórház jön létre és további 25 budapesti és Pest megyei kórházat, valamint számos szakrendelőt fejlesztenek. A budapesti és Pest megyei fekvőbetegellátás orvostechnológiai fejlesztésére 21,7 milliárd forint felhasználásáról döntött a kormány, 18,3 milliárd forint pedig az építészeti tervezést szolgálja. A járóbeteg-ellátás fejlesztésére 42,5 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány 16 intézmény számára. Az idei költségvetésben 30 milliárd forint áll rendelkezésre az Egészséges Budapest Programra.

Az államtitkár szerint a rideg beton és az orvostechnológia – legyen az bármilyen modern – mit sem ér az egészségügyi dolgozók embersége, reményt adó gondoskodása, a betegekkel való törődése nélkül. Ezért a kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására: 2010 óta több körben béremeléseket hajtott végre. 2012 és 2013 után 2016-ban egy újabb többéves béremelési program indult el, amelynek során több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben. Az egészségügyi szakdolgozók négy lépcsős béremelése során 2016 szeptemberétől átlagosan 26,5, majd 2017 novemberétől 12 százalékos béremelést kaptak. 2018-ban és 2019-ben pedig újabb 8-8 százalékos emelésre számíthatnak a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint. A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek 107, illetve 100 ezer forintos alapbéremelést kaptak 2016-ban és 2017-ben, a rezidensek pedig 50 ezer forintos emelésben részesültek. Alapbéremelés történt, a különböző pótlékok tovább emelik a kereseteket – tette hozzá. Jelezte: a kormány emellett ösztöndíj-lehetőségeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak. 2011-ben elindították a Rezidens Támogatási Programot, mely most 6 ösztöndíj-típust tartalmaz, és szakterülettől függően nettó 100, 150, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosít. Az elmúlt években több mint négyezren részesültek rezidens ösztöndíjban.

A Michalicza-ösztöndíj keretében támogatják a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat megszerzésében, elősegítve ezzel a magasan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű ápolók biztosítását, motiválva őket a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre – folytatta. Az ösztöndíj mértéke a képzés első félévében 640 ezer forint, a második félévétől kezdve pedig 320 és 640 ezer forint közötti összeg lehet. 111-en feleltek meg a pályázati feltételeknek.

Az „Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas programban” várhatóan 3200 tanuló, mentori támogatás mellett részesülhet ösztöndíjban. A támogatás mértéke havonta nettó 40 ezer forint. A pályázatok beadására 2018. január 15-ig van lehetőség – tette hozzá.

Az egészségügyi dolgozók munkája nélkülözhetetlen, hiszen ők azok, akik a betegágyak mellett visszaadhatják az egészséget, a gyógyulás reményét és törődnek az elesett, beteg emberekkel. Éppen ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy élet- és munkakörülményeik a következő időszakban tovább javuljanak. A negatív hangok ellenére növekvő források mellett komoly fejlesztések, béremelések és plusz források érkeztek és érkeznek az ágazatba – mondta az államtitkár.”

Forrás:
2018-ban több pénz, még több kórházfejlesztés és újabb béremelés lesz az egészségügyben; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. január 6.

Az adózók mellett az államkassza is profitált a NAV szemléletváltásából

„Tavaly majdnem 5 százalékkal – 609 milliárd forinttal – több adóbevétel érkezett az adóhivatalhoz mint 2016-ban – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
A növekedés mértéke jelentős, még a bruttó hazai termék (GDP) várható növekedési ütemét is meghaladja, és mindezt úgy, hogy 2017-ben összességében 860 milliárd forinttal csökkent a lakosság, a családok és a vállalkozások adóterhe – tette hozzá Tállai András.

Az államkassza bevételi oldala bizonyítja, hogy megérte a szemléletváltás – jelentette ki az államtitkár. 2017-ben-ben ugyanis az ügyfélcentrikus adóhivatalhoz 13 402 milliárd forint bevétel érkezett, 609 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. A bevételek növekedésének okai közül Tállai András az adózói morál javulását emelte még ki, hozzátéve, hogy már nem éri meg eltitkolni a folyamatosan csökkenő adóterheket, így például az EU legalacsonyabb mértékű társasági adóját, illetve a második legalacsonyabb mértékű személyi jövedelemadóját.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a mellett, hogy a költségvetési bevételek 94 százalékáért felel, számos, nemzetközi szinten is példaértékű szolgáltatást nyújt – ismertette. A tavalyi év nagy újítása, az e-szja – amely 4 millió magánszemélyt szabadított meg a bevallás kitöltésének nyűgétől – nemcsak az adózásban hozott nagy áttörést, hanem a fejlesztésben is. 2017 legjobb infokommunikációs projektje az adóhivatal saját fejlesztésű programja, az e-szja lett. Állami szerv korábban még soha nem kapott innovációs díjat, tavaly a NAV kapta az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségétől – hangsúlyozta.

Magyarországon az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat az adóhivatal bonyolítja, tavaly mintegy 2,6 millió ügyfélnek személyesen, majd 820 ezernek pedig telefonon nyújtott segítséget. A tavaly indult NAV-ablak programmal, vagyis a NAV kormányablakokba költözésével az adófizetők pénzt, időt és energiát spórolhatnak. Az adóhivatal 64 olyan településen is megjelenik, ahol a korábbiakban nem volt lehetőség a személyes ügyintézésre – ismertette az államtitkár.

Tállai András szerint az adómorál javulásához nagymértékben járult hozzá a végrehajtásban történt szemléletváltás. Az ügyfélcentrikusság, illetve az adósok segítése költségvetési szempontból is kifizetődő. Tavaly 50 milliárd forintot fizettek be az államkasszába a végrehajtást megelőző felszólítást követően, de önkéntesen az érintettek. Egymillió forintos tartozásig ugyanis a NAV – annak ellenére, hogy a törvény szerint akár rögtön inkasszálhatná a bankszámlát – előzetesen figyelmeztet. Így lehetőséget ad a hivatal a tartozás rendezésére, akár fizetési könnyítési eljárásban úgy, hogy közben a végrehajtás hátrányos következményei alól is mentesít, például nem nő a tartozás összege a végrehajtási költségeivel, és az ügyfél a végrehajtáshoz kapcsolódó közzétételeket is elkerülheti, illetve a minősítése is változatlan marad.

Tavaly a támogató ellenőrzés 7800 tévesztő adózónak biztosította a szankciómentesség lehetőségét. A revizorok bizonyítottak az új szerepkörben is: mintegy félmillió magánszemély foglalkoztatotti jogviszonyának rendezésében segédkeztek. A 16 milliárd forintos bevételt hozó támogató jellegű ellenőrzés mellett jól vizsgázott a NAV idei újítása, az adótraffipax is. Tavaly majd 450 esetben alkalmazta a hivatal ezt az egyszerű gazdaságfehérítő módszert, amely előre jelzi, hogy hol kell számítani célirányos ellenőrzésekre – mondta Tállai András.”

Forrás:
Az adózók mellett az államkassza is profitált a NAV szemléletváltásából; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. január 7.

Közigazgatás, politika

Országszerte már 91 helyen működik NAV ügyfélszolgálat a kormányablakokban

„Januártól már országszerte 91 kormányablakban működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálata – jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kedden a devecseri kormányhivatalban.
Kovács Zoltán elmondta: tavaly júliustól 27 kormányablakban nyílt meg a NAV ügyfélszolgálata, januártól pedig újabb 64 ilyen ügyfélszolgálati pont kezdte meg működését országszerte. A fejlesztés mintegy 4,5 milliárd forintból valósult meg – tette hozzá.

Az államtitkár jelentős előrelépésnek nevezte a fejlesztést. Elmondta: a NAV ügyfélszolgálati helyein 89 ügytípusban intézhetik ügyeiket az állampolgárok a kormányablakokban. Többek közt különféle igazolások kiadására, bevallások átvételére, javítására is lehetőség nyílik.

Kovács Zoltán kiemelte: már több mint 270 kormányablak működik Magyarországon, amelyekben 2016-ban mintegy 13 millió ügyet intéztek az állampolgárok. Ezek közül mintegy hétmillió volt a klasszikus okmányirodai ügyintézés.

Veszprém megyében Várpalotán már tavaly óta működik NAV munkaállomás – mondta Takács Szabolcs megyei kormánymegbízott. Hozzátette: Várpalotán a kezdeti heti egy helyett már heti három alkalommal tart ügyfélfogadást a NAV, januártól pedig Devecser mellett Balatonalmádiban és Sümegen is megnyílt a NAV ügyfélszolgálata a kormányablakokban.

Devecserben, ahol 2013 óta működik járási hivatal éves szinten közel tízezer ügyfél keresi fel a kormányablakot – tette hozzá.

Dégi Zoltán, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója kiemelte: megyei ügyfélszolgálataikon évente százezer ügyfél fordul meg. A négy új, kormányablakban megnyílt NAV-ponttal már Veszprém megye minden járásában szinte teljes körű ügyintézés válik elérhetővé helyben – állapította meg.”

Forrás:
Országszerte már 91 helyen működik NAV ügyfélszolgálat a kormányablakokban; Miniszterelnökség; 2018. január 2.

Közszolgálati Tudásportál és Magyary Zoltán életművének digitalizálása

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2015 őszén kötött együttműködési megállapodást Magyary Zoltán szakmai hagyatékának archiválására. A projekt digitalizációját és a hagyaték rendszerezését Dr. Horváth Attila, a Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója, az NKE tanársegédje vezeti, aki magazinunknak bemutatta a vége felé közelítő munkafolyamatot és a jövőbeli feladatokat.

Magyary Zoltán, a modern magyar közigazgatás-tudomány megteremtője
„Magyary Zoltán a modern magyar közigazgatás-tudomány iskolateremtő, nemzetközileg is elismert tudósa” – fejtette ki Horváth Attila. Alkotói korszaka leginkább az 1920–30-as éveket, valamint az 1940-es évek első felét öleli fel. Magyary Zoltánnak kiemelkedő szerepe volt a modern, polgári közigazgatás-tudomány megteremtésében, így a szakma igazi klasszikusaként tartjuk nyilván. Bár jogtudományi doktorátust szerzett, elsősorban nem mint a jogtudományok művelőjére, hanem sokkal inkább mint a közigazgatás-tudomány klasszikusára tekintünk rá. „Magyaryt – akire olyan nevek voltak hatással, mint például Weber vagy Fayol – az úgynevezett scientific management, azaz tudományos munkaszervezés, üzemvezetés irányzat képviselőjeként szokás említeni.” Azonban életműve ezen több szempontból is túllépett. Kiválóan beszélt angolul, németül és franciául, így be tudott kapcsolódni a tudomány nemzetközi vérkeringésébe: a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig számos tanulmányutat tett a világban, és élénk kapcsolatot ápolt a kor neves külföldi szakembereivel.

Hangsúlyozandó, hogy nemcsak elméleti tudósként tartjuk számon, hiszen elképzeléseit igyekezett a gyakorlatba is átültetni, 1931-től a közigazgatás egyszerűsítéséért felelős kormánybiztosként is dolgozott. Nagyszabású reformtervekkel állt elő: „Mérnöki pontossággal tervezte meg, hogyan kell átalakítani a közigazgatást. Számos munkájában mutatott rá arra, hogy milyen diszfunkcionális jelenségek vannak a magyar rendszerben. Őszintén hitt abban, hogy a magyar közigazgatás megújítható, modernizálható, és legfőképpen racionalizálható – még akkor is, amikor törekvései nem egy esetben falakba ütköztek.”…

A digitalizáció célja, hogy Magyary Zoltán életművét minél teljesebb módon megőrizzék és könnyen elérhetővé tegyék az utókor számára. A gondosan őrzött hagyaték jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén található. A digitalizálás a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program égisze alatt valósul meg, amely keretében egy úgynevezett Közszolgálati Tudásportál fejlesztése zajlik. „A Tudásportál kiindulópontként szolgál azoknak az érdeklődőknek – mindenekelőtt hallgatóknak és közszolgálati szakembereknek – akik a közigazgatásban szeretnének eligazodni vagy tudásukat kívánják bővíteni. Ennek a Tudásportálnak egyik eleme a Magyary-archívum lesz” – fejtette ki Horváth Attila.

A digitalizálás előkészítése 2015 őszén indult meg Horváth Attila vezetésével, a Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatóinak, valamint az ELTE Közigazgatási Jogi TDK tagjainak bevonásával. „A hagyaték felmérése egy hosszadalmas, nagy pontosságot igénylő munka volt: minden egyes dokumentumot számba vettünk abból a szempontból, hogy ki a szerzője, mikor és hol keletkezett, hány oldalas, milyen nyelven íródott, mekkora a fizikai mérete, valamint, hogy mi a címe és a témája.”

A hagyaték négy blokkból áll össze. A legterjedelmesebb részt a Magyaryhoz és pályatársaihoz, tanítványaihoz fűződő legkülönbözőbb, ezernél is több dokumentum (személyi anyagok, kéziratok, levelezések, előadásvázlatok, a felsőoktatás szervezetével, illetve szakmai előmenetellel összefüggő iratok) képezi, amelyek együttes terjedelme 10 ezer oldalhoz közelít. Az örökség legszomorúbb darabja kétségtelenül Magyary és felesége búcsúlevelének eredeti példánya. Magyary levelezéseiből kirajzolódott, hogy mekkora áhítattal és tisztelettel tekintettek rá a tanítványok: egyáltalán nem csak a szakmai ügyekben leveleztek, hanem esetenként magánéleti problémáikat is megosztották a mentorukkal.

Az archívum különösen értékes részei közé tartoznak a különböző, kétszáznál is több rendkívüli igényességgel megszerkesztett – esetenként 3-4 négyzetméternyi! – térképek és szervezeti ábrák. Mint ismert, a magyar közigazgatás racionalizálása érdekében végzett kutatásai során Magyary nagy hangsúlyt fektetett a szervezetrendszer kérdéseire. Emellett a térképek között a korabeli közúthálózatot, a tankerületi beosztást vagy a városok foglalkozási összetételét bemutató anyagokat ugyanúgy találunk, mint külföldi vonatkozású dokumentumokat, így például Berlinről vagy Etiópiáról fellelhetőek feljegyzések. Sőt, a Ludovika Akadémia környékének térképe is megtalálható a hagyatékban.

A harmadik blokkot a Magyar Közigazgatás Intézet kiadványai jelentik, itt mintegy 50 könyvről van szó hozzávetőlegesen 6 ezer oldalnyi terjedelemben. Végül a Közigazgatástudomány c. folyóirat több mint 40 lapszámát kell megemlíteni, amelynek elektronikus változatát az Országgyűlési Könyvtár nagylelkűen a projekt rendelkezésére bocsájtotta, így ezeket nem volt szükséges digitalizálni. „Az első kimondottan közigazgatás-tudományi tárgyú folyóirat sorsát Magyary mindvégig a szívén viselte, sajnos így is csak hét évfolyamot érhetett meg 1938–tól 1944-ig.”

Az archiválás után maguk a digitalizálási folyamatok 2017 augusztusban kezdődtek egy KÖFOP-os forrásból beszerzett Zeta Comfort iratszkenner segítségével. „Ezt a készüléket elsősorban archiválásra optimalizálták. A nagy teljesítményű készülék gyors és kényelmes szkennelést tesz lehetővé, de a hozzávetőlegesen 18 ezer oldalnyi anyag digitalizálása így is hónapokat vett, vesz igénybe.” A hagyaték szkennelését a Magyary Zoltán Szakkollégium két hallgatója, Kerekes Kitti és Szabó Roland végzi Horváth Attila felügyeletével. „A digitalizációs munkálatok néhány héten belül lezárulnak. Ezt követően indul a nem szkennelhető anyagok – mint például nagyméretű térképek, szervezeti ábrák – fényképezése, amely azért tartogat néhány technikai kihívást.”

A projekt utolsó fázisában a digitalizált és rendszerezett anyagok felkerülnek arra a Tudásportálra, amely segítségével Magyary életműve könnyebben és még teljesebb módon megismerhető lesz az utókor számára. A Magyary-hagyaték mellett a Tudásportálon elérhető lesz egy jelenleg készülő online lexikon, amely nagyjából 3000 tárgyszóval egy „közigazgatási wikipédia” szerepét kívánja betölteni. Ezen felül a Tudásportál ad helyet a megújuló Vokscentrum nevű adatbázisnak, amely 1920-től kezdve valamennyi hazai parlamenti választás adatait tartalmazza, segítve ezzel a választások, a pártok, a jelöltek és a programok iránt érdeklődő kutatókat és hallgatókat.

Visszatérve Magyaryhoz, Horváth Attila arra is utalt, hogy az archívum egyes elemei mára alig-alig olvashatóak, a nagyméretű térképek is elkezdtek szétmállani, hiszen nagyrészt 80-90 éves dokumentumokról beszélünk. „A digitalizálás révén igyekszünk Magyaryt megőrizni a jövőnek!” – zárta a beszélgetést a szakkollégium igazgatója.”

Forrás:
Szakmai metszetek és lélektani mélyfúrások; Podobni István; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. január 5.

Soha nem látott lendületet vett a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer a tavalyi év végén a forráslehívás adatai alapján

„Soha nem látott lendületet vett a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer a tavalyi év végén és az idei elején a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer (FAIR) adatai szerint.

Hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta soha nem látott lendületet vett a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer a tavalyi év végén és az idei elején, amit a fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer (FAIR) adatai is alátámasztanak. A FAIR eljárásrendi lekérdezéséből kiderült, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus forrásaira eddig az önkormányzatoktól és cégektől 122,5 ezer pályázat érkezett be csaknem 12,2 ezermilliárd forint támogatási igénnyel. Ezek közül az irányító hatóság több mint 55,2 ezret pozitívan bírált el 8 ezermilliárd forintot meghaladó összegben. Időközben azoknak a projekteknek a száma is felpörgött, amelyek már hozzájutottak a támogatáshoz: a mintegy 52 ezer hatályos szerződéssel rendelkező projektgazda közül 42,9 ezernek már a bankszámláján van az elnyert összeg. A már megkötött megállapodások hozzávetőleg 7350 milliárd forintról szólnak, ebből több mint 3900 milliárdot ténylegesen folyósítottak is.

A fenti adatsorból egyértelművé válik, hogy bár időközben jó néhány kritikával kellett szembenéznie az intézményrendszernek, végül valamennyi fő vállalását teljesítette. A 2017-es év első célja az volt, hogy március végéig jelenjen meg az összes 2014–2020-as felhívás, ez nagy hajrával, de sikerült. December végén pedig az volt a kérdés, hogy oda tudja-e ítélni az irányító hatóság a teljes forráskeret 85 százalékát, azaz 7583 milliárd forintot, továbbá a naptári éven belül eléri-e a kifizetés a 2064 milliárdot. Az utóbbi két ambiciózus célkitűzésbe sem tört bele a kormány bicskája, a kifizetések január végi mutatója pedig azért is érdekes, mert az intézményrendszerben dolgozók 12 havi bónusza gyakorlatilag már a zsebekben van, és a 24 havi sem elérhetetlen cél. Ha ez valamennyi operatív program esetében megvalósul, 2700 milliárd fölé kúszhat a mutató. Ha egy bruttó 350 ezer forintos bért veszünk alapul, az egész évre jutó bruttó 4,2 helyett 12,6 millió forint is lehet a járandóság. Vagyis a határidőig hátralévő bő három hétben visszamenőleg a tripla fizetés is elérhető cél.

Azzal egyébként egy komplex gazdasági kérdésre talált megoldást a kormány, hogy egy rendelet nyomán december 31. helyett csak január 31-ig kell teljesülniük a 2017-es kifizetési céloknak. Amíg ugyanis költségvetési forrásból finanszírozzák a győztes pályázók projektjeit, addig tovább nő az államháztartási hiány. Akkor fordul a kocka, ha az állami és a vállalati beruházások során létrejövő teljesítésalapú számlákat elkezdi százmilliárdos nagyságrendben ellentételezni az Európai Bizottság. A fejlesztések jelentős része azonban ma még nem tart ott, hogy Brüsszel fizethessen.”

Forrás:
Felpörgött a forráslehívás; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2018. január 5.

A helyi környezetpolitika elméleti és gyakorlati megközelítései – konferencia

„A DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR valamint a TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE közös konferenciája
2018. január 30. (kedd) 10:00-16:40 óra
Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr u. 35.)

A rendezvény tervezett programja
Regisztráció: 9:00 – 10:00
10:00 – 10:10 Megnyitó
10:10 –12:10 I. Rész

Prof. Dr. Bándi Gyula (AJBH, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes): Települési környezetvédelem a szószóló szemével

Dr. Gyergyák FerencC (TÖOSZ, főtitkár): A TÖOSZ környezetpolitikai tevékenysége

Dr. Antal László (MTA TK, tudományos főmunkatárs): A Klímabarát Települések eddigi eredményei

Dr. Pump Judit (PPKE JÁK, címzetes egyetemi docens): Gazda nélkül gazdálkodni hogyan lehet? A települési vízgazdálkodás kérdései

Dr. Szamek Gabriella (AJBH, jogi főreferens): Hulladékgazdálkodás és önkormányzatok

Dr. Agócs Ilona (AJBH, jogi főreferens): A településképi szabályozásból eredő önkormányzati feladatok és azok alapjogi vetületei

Némedi Erika (AJBH, jogi referens): Széleskörű társadalmi bevonás és nyilvánosság biztosítása a településképi kézikönyv és az önkormányzati rendelet készítése során – avagy érdemi-e a partnerségi egyeztetés?

12:10–12:30 Vita

12:30–13:30 Ebédszünet

13:30 – 15:00 II. Rész

Dr. Pánovics Attila (PTE ÁJK, egyetemi adjunktus): A közösségvezérelt helyi fejlesztések szerepe és hazai lehetőségei a környezetpolitikában

Dr. Mezei Cecília (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, tudományos munkatárs) – Dr. Varjú Viktor (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, tudományos főmunkatárs): Erőforrásalapú fenntartható önkormányzati fejlesztések lehetősége/modellezhetősége

Prof. Dr. Fodor László (DE ÁJK, egyetemi tanár): Települési környezetpolitika komplex megközelítésben

Prof. Dr. Fónai Mihály (DE ÁJK, egyetemi tanár): A településméret és típus hatása a helyi környezeti politikára

Dr. Bányai Orsolya (DE ÁJK, egyetemi adjunktus): A helyi önkormányzatok környezetvédelmi szabályozása – elmélet és gyakorlat kettőssége

Dr. Barta Attila (DE ÁJK, egyetemi adjunktus) – Dr. Gyüre Annamária Csilla (DE ÁJK, tudományos segédmunkatárs): A helyi környezetvédelem kihívásai két település példáján keresztül. Dorog és Biharkeresztes, hasonlóságok és különbségek

15:00–15:15 Kávészünet

15:15– 16:15 III. Rész

Dr. Pénzes Ferenc (DE ÁJK, egyetemi adjunktus): Helyi szintű döntéshozatal és helyi szintű politikák kialakítása

Dr. Csűrüs Gabriella (DE ÁJK, egyetemi adjunktus): Az okos város koncepciójának egyes közpénzügyi és környezetvédelmi kérdései

Dr. Molnár Judit (DE ÁJK, egyetemi adjunktus): Tervek és stratégiák a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Dr. Gyurkó Brigitta (DE ÁJK, PhD-hallgató): A hulladékgazdálkodás egyes jogi kérdései a Cívis városban

16:15–16:30 Vita

16:30 –16:40 A konferencia zárása

Konferenciára várt résztvevők száma: max. 100 fő a jelentkezések sorrendjében.
Amennyiben rendezvényünk felkeltette érdeklődését és a hallgatóság soraiban részt kíván venni, kérjük, hogy ezen szándékát a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és annak a toth@toosz.hu címre csatolt pdf fájlban történő megküldésével e-mailben jelezze.

A részvételi díj összege: 14.000.- Ft / fő.
Fontos! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karról, illetve a TÖOSZ-tag önkormányzatoktól jelentkezők 10 % kedvezményt kapnak a részvételi díjból.
A jelentkezési határidő: 2018. január 22. (hétfő) 12:00 óra…”

Forrás:
A helyi környezetpolitika elméleti és gyakorlati megközelítései; Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2018. január (PDF) [további információ és jelentkezési lap]

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális archiválás: képtelenség megőrizni mindent

„A jövőben már csak a legfontosabb eseményekhez kapcsolódó üzeneteket tárolják majd a világ legnagyobb könyvtárában.

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára úgy döntött, hogy 2018-tól csak a kiválasztott tweeteket tárolja majd. Ezzel az intézmény feladta azt a korábbi projektet, hogy minden egyes Twitter-üzenetet megőrizzen az utókor számára. A lépésre egyértelműen tárolási kapacitási problémák miatt került sor. Különösen azok a tweetek foglaltak sok helyet, amelyekhez fotók vagy videók is tartoztak.

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára még 2010-ben kezdte el archiválni a Twitter-üzeneteket. A cég készségesen együttműködött és minden nyilvánosságra hozott tweetet átadott az intézménynek. Az első üzenetet a Twitteren egyébként 2006-ban küldték el. A tárolt tweetek jelenleg nem férhetők hozzá a nyilvánosság számára és ez egyelőre a jövőben is így marad. Az üzemeltetők mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az adatbázist miként lehetne olcsón hozzáférhetővé tenni, de ennek a döntésnek a meghozatala nincs időhöz kötve.

Az üzeneteket a jövőben szelektív módon gyűjtik majd, elsősorban téma és esemény alapján, például előnyt fognak élvezni a választásokhoz és a fontosabb törvényekhez kapcsolódó üzenetek. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára jelenleg a világ legnagyobb bibliotékájának számít.”

Forrás:
Képtelenség megőrizni az összes tweetet; SG.hu; 2018. január 1.
Update on the Twitter Archive at the Library of Congress; Library of Congress; 2017. december (PDF)

Elektronikus ügyintézés a rendőrségen 2018. január 1-től

„A rendőrség 2018. január 1-től biztosítja ügyfelei számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően a rendőrség 2018. január 1-től biztosítja ügyfelei számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

A rendőrség elektronikusan intézhető ügyeinek felsorolását és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat A rendőrség elektronikus űrlap biztosításával nyújtott elektronikus ügyintézési szolgáltatási szabályzata (a továbbiakban: Szolgáltatási Szabályzat) tartalmazza, amely a rendőrség hivatalos honlapján elérhető az „e-ügyintézéssel kapcsolatos szabályzatok” menüpontban.

A rendőrség az elektronikus ügyintézést az e-Papír szolgáltatás segítségével és az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás segítségével biztosítja.

Az elektronikus ügyintézéshez kialakított ÁNYK és e-Papír elektronikus űrlapok benyújtásához a Szolgáltatási Szabályzatban foglaltak megismerése és elfogadása szükséges.

A rendőrség az elektronikus űrlapokat biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével fogadja a hivatali kapuján (hivatal rövid neve: ORFK, KR ID: 105147968), ami biztosítja az elektronikus űrlapok sértetlenségét és befogadása tényének és időpontjának egyértelmű igazolását.

Az elektronikus űrlapok benyújtása során megcímzett rendőrségi szervhez a beadvány kézbesítését a rendőrség elektronikus ügyintézést támogató informatikai rendszere biztosítja.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos esetleges panasz az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnél (euf.gov.hu) jelenthető be.

Indokolt felhívni a figyelmet, hogy a rendőrség az elektronikus ügyintézést – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott hivatali időben biztosítja. A címzett rendőri szervek az elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében megküldött beadványokat, kérelmeket, bejelentéseket hivatali munkaidőn kívül nem kísérik figyelemmel, ezért amennyiben azonnali rendőri intézkedést igénylő eseményről kíván bejelentést tenni vagy segélykérést kíván a rendőrséghez intézni, úgy azt a nap 24 órájában hívható egységes segélyhívó rendszeren (112) teheti meg.

Elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült kérdésekben az országos telefonos ügyfélszolgálat (Kormányzati Ügyfélvonal) nyújt segítséget.
Telefonszám: 1818

Technikai kérésekkel kapcsolatban: 1.6-os menüpont
Szakmai kérdésekkel kapcsolatban: 7-es menüpont
Külföldről hívható szám: +36 1 550 1858”

Forrás:
Elektronikus ügyintézés a rendőrségen; Országos Rendőr-főkapitányság; 2018. január 1.
Elektronikus ügyintézés; Országos Rendőr-főkapitányság
E-ügyintézéssel kapcsolatos szabályzatok; Országos Rendőr-főkapitányság

Komárom-Esztergom megyében is tökéletesen működik a Poszeidon elektronikus rendszer

„Egyre nagyobb teret kap a közigazgatásban az elektronikus kapcsolattartás, ami a közigazgatási perekben jelentett újdonságot ‒ mondta el Cselényi-Nagy Szabolcs, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Jogi és Humánpolitikai Főosztálya főosztályvezető-helyettese a Rádió Orientnek.

A tavalyi év végére a bíróságokkal folyamatosan konzultálva beállt a megfelelő gyakorlat, az elektronikus kapcsolattartás pedig megfelelően biztosított mostanra ‒ hangsúlyozta a szakember.

A főosztályvezető-helyettes arra is kitért, a 2017-es esztendőben Komárom-Esztergom megyében egy új elektronikus rendszer, a Poszeidon is bevezetésre került. A program alapvetően az egységes központi dokumentum- és iratkezelő rendszer egyik modulja, ügyviteli és iktatási rendszer, amit a területi közigazgatásban vezetett be a kormányzat.

Elsőként 2015-ben a Fővárosi Kormányhivatalban került használatba a Poszeidon. A főváros az egész projekt tekintetében koordináló és vezető szerepet töltött be, az elmúlt év közepéig pedig ütemezett módon valamennyi megyei kormányhivatalban telepítették és használatba állították a programot, tehát az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) mindenhol a megfelelő időben kialakításra tudott kerülni. A szakember szerint az átállás zökkenőmentes volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve pedig a kormányhivatalok szakemberei is folyamatosan megújuló tudást szerezhetnek az informatika és információs rendszerek használatát illetően a közigazgatásban, szervezett módon elsajátítva többek között az elektronikus dokumentumkezelés, a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási Rendszer alkalmazását is.”

Forrás:
Komárom-Esztergom megyében is tökéletesen működik a Poszeidon; OrientPress; 2018. január 5.

Nem fogják blokkolni vezető politikusok Twitter-fiókjait

„A Twitter szerint a vezető politikusoknak speciális státuszuk van a közösségi médiában.

A Twitter vezetősége közleményben erősítette meg ismét, hogy nem szünteti meg a világ vezető politikusainak Twitter-fiókjait.

A San Franciscó-i székhelyű médiavállalat azzal érvelt, hogy a világ vezető politikusainak, mint például Donald Trump amerikai elnöknek, „speciális státuszuk” van a közösségi médiában. Közleményével a cég lényegében azokat a felhasználókat utasította vissza, akik Donald Trump Twitter-fiókjának megszüntetésére szólítottak fel, immár nem először. „A világ vezetőinek kizárása vagy vitatott bejegyzéseik eltávolítása fontos információkat zárna el, amelyeket pedig az embereknek látniuk kellene és vitatkozniuk is róluk” – fogalmazott vállalati honlapján a kaliforniai cég.

A Twitter már szeptemberben közölte: a többi között a „hírérték” és a „közérdeklődésre számot tartó tartalom” alapján dönt arról, hogy töröl-e egyes bejegyzéseket, vagy megszüntet-e egyes fiókokat. Donald Trump Twitter-bejegyzéseiről régóta vitáznak az elnökkel nem rokonszenvezők. A legutóbb kedden robbant ki ismét kisebb vita, amikor Trump arról tett közzé bejegyzéseket, hogy neki „sokkal nagyobb” és „sokkal erőteljesebb” a nukleáris fegyverek beindítására utasítást adó nyomógombja, mint Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek. Bírálói ezúttal azt vetették az elnök szemére, hogy bejegyzésével veszélybe sodorta a világot és egyúttal megsértette a Twitter szabályzatát, amely tiltja az erőszakkal történő fenyegetést.

Néhány Twitter-felhasználó szerdán tüntetett is a cég San Franciscóban lévő székháza előtt. A cég a vállalati blogjában reagált a tiltakozásra, leszögezve, hogy még ha a világ egyes vezető politikusainak Twitter-fiókjait meg is szüntetné, a szóban forgó politikusokat ezzel nem lehetne elhallgattatni. „Keményen dolgozunk azon, hogy a közjót szem előtt tartva elfogulatlanok maradjunk” – fogalmazott a szerdai blogbejegyzésben a közösségi platform-üzemeltető.”

Forrás:
Nem fogják blokkolni Trump Twitter-fiókját; Mandiner/MTI; 2018. január 6.
World Leaders on Twitter; Twitter Inc.; 2018. január 5.

Mobilalkalmazással figyelmeztet a GVH a közbeszerzési kartellekre

„A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárásokban közérdek, így a közbeszerzési kartellek visszaszorítása kiemelt célja mind a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), mind a Közbeszerzési Hatóságnak (KH). A GVH most a KH „Napi közbeszerzés” elnevezésű mobiltelefonos alkalmazásán elérhető „napi tippekkel” hívja fel a közbeszerzéseken induló ajánlattevők, valamint a közbeszerzést kiíró ajánlatkérők figyelmét a kartellek kockázataira és kezelésére.

A „Napi közbeszerzés”a KH hírcsatornája, amely naponta frissülő tudnivalókkal látja el a közbeszerzések iránt érdeklődőket. Az Android és iOS készülékekre is ingyenesen letölthető alkalmazást 2017. május 9-i indulása óta már több mint 4000 felhasználó töltötte le.

A „Napi tipp” menüpontban mától egy éven át heti rendszerességgel jelentkezik tippjeivel a GVH. Az ajánlatkérőknek, illetve az ajánlattevőknek szánt rövid, gyakorlati tanácsok a GVH két tájékoztató füzetére támaszkodnak, amelyek elérhetők a „Napi jó gyakorlat” menüpontban is. A tippek megjelenéséről „push” üzenet érkezik a menüpontra feliratkozóknak.

A GVH első tippje egyúttal a teljes sorozat alapüzenetét is közvetíti:
Tipp ajánlatkérőknek: A közbeszerzési kartell Önnek is árt! A közbeszerzési kartellek megdrágítják a megvalósítandó projekteket és rontják azok minőségét. Kartell nélkül ugyanazért a pénzért többet és jobbat kaphat. Tegyen a kartellek ellen! Részletek a versenyhivatal „Kartellgyanús közbeszerzés?” című, ajánlatkérőknek szóló füzetében.

A „Kartellgyanús közbeszerzés?” címet viselő, az előbbiekben is hivatkozott tájékoztató az ajánlatkérőknek segít a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárások kiíróinak a kartellezés számára kedvezőtlen pályázati környezet kialakításában, a „Hogyan maradjon tiszta?” című füzet pedig az ajánlattevő kkv-kat segíti a közbeszerzési kartellezés elkerülésében.

A GVH említett kiadványai és tippjei a versenykultúra fejlesztését szolgálják a kartellekkel kapcsolatosan. A GVH 2015-ben indította kartellellenes kommunikációs kampányát „Nem marad köztetek” szlogennel, és microsite-ot hozott létre az edukáció hatékonyságának növelésére. E kampány részeként vezette be az újszerű kapcsolat-felvételi lehetőséget, a Kartell Chat-et is.

A GVH tippjeinek és két füzetének elérhetővé tétele a KH mobiltelefonos alkalmazásán a két hatóság együttműködésének egyik előremutató példája. A KH más hatóságok számára is lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a közbeszerzési szakmát támogató értékes tartalmakat tehessenek közzé a „Napi közbeszerzés” hírcsatornáján keresztül, a KH-val történő előzetes egyeztetést követően.”

Forrás:
A GVH tippjei a KH „Napi közbeszerzés” mobil alkalmazásán; Gazdasági Versenyhivatal, Közbeszerzési Hatóság; 2018. január 3.

Elektronikusan is benyújtható az összefonódás-bejelentés

„2018. január 1-jétől a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti, a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján word és pdf formátumban közzétett összefonódás-bejelentési űrlap nem csak írásban valamint személyesen, hanem elektronikus úton is benyújtható, a Gazdasági Versenyhivatal által biztosított ún. iForm elektronikus űrlapkitöltő alkalmazás használatával.

Az iForm elektronikus űrlapkitöltő a kormányzati honlap Személyreszabott Ügyintézési Felületén (SZÜF) lesz elérhető.”

Forrás:
Elektronikusan is benyújtható az összefonódás-bejelentés; Gazdasági Versenyhivatal; 2017. december 20.
Lásd még: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.); Nemzeti Jogszabálytár

Informatika, távközlés, technika

Egyetemi és vállalati együttműködésben készül az energiagazdálkodás intelligens platformja – okos város, okos falu

„A 2,481 milliárd forint összköltségű kutatás-fejlesztési projektben olyan intelligens platform kerül kialakításra, amely a korábbinál magasabb szintű és olcsóbb szolgáltatásokat tesz lehetővé az energiagazdálkodás területén. A projektnek köszönhetően az elmaradott, korlátozott elektromos áramhoz hozzáférő települések energiaellátottsága javulhat, illetve a nagyvárosi infrastruktúrában megjelenő mérési és elosztási hatékonyság növekedhet.

A Sagemcom és partnerei – a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem és a YAZOO-Systems Kft. – által megcélzott „okos város” és „okos falu” koncepción alapuló fejlesztés révén a környezethez alkalmazkodó, fenntartható működést kínáló rendszer jön létre. A rendszer meghatározó jelentősége egyrészt a megújuló energiaforrások tudatos bekapcsolása a helyi igények kielégítésébe, másrészt a termelés és felhasználás egyensúlyának megteremtése.

A projekt lehetővé teszi, hogy a napjainkban elmaradott, külvilágtól elzárt, korlátozott elektromos áramhoz hozzáférő települések energiaellátottsága javuljon, illetve a nagyvárosi infrastruktúrában megjelenő mérési és elosztási hatékonyság növekedjen. A projekt során olyan megoldások kerülnek kialakításra, amelyek költséghatékony módon segítik elő a fenntartható energiagazdálkodást. A napenergia-termelésben jelenleg alkalmazott megoldások érzékenyek az időjárási viszonyokra, azonban a kifejlesztett új rendszer elemei szélsőséges időjárási viszonyok között is megbízhatóan fognak működni.

A projekt tervezett időtartama 3 év (várható befejezési ideje: 2020.09.30.), amely során a konzorciumi tagok 12 új munkahelyet teremtenek. A projekt során egy közel 20 fős szegedi Sagemcom K+F központ jön létre. A fejlesztés eredményeként létrejövő platformok üzleti hasznosítása révén a projekt várhatóan 2,7 év alatt térül meg.

A konzorcium a projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” címmel kiírt pályázaton elnyert, Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a központi költségvetési előirányzat által finanszírozott 1,634 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósítja meg.”

Forrás:
Az SZTE-vel közösen fejleszt smartcity technológiákat a Sagemcom; Szegedi Tudományegyetem; 2018. január 4.

Magyarországon a legalacsonyabb az internetezés adója

„Január elseje óta Európában Magyarországon a legalacsonyabb az internetezést terhelő általános forgalmi adó kulcsa, miután a kormány kezdeményezésére a parlament két lépésében, 27-ről 18-ra, majd 2018. január 1-től 5 százalékra csökkentette azt – hangsúlyozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájékoztatón.

Deutsch Tamás közölte: tavaly év elején 27-ről 18 százalékra csökkent ez a közteher, ezzel 13 hónap alatt mintegy ötödével mérséklődtek az árak. „Nagyon jelentős digitálisrezsi-csökkentést sikerült végrehajtanunk” – jelentette ki. Ahogyan tavaly, úgy idén is „az áfacsökkentés az utolsó fillérig árcsökkentésben fog testet ölteni” – mondta.

A miniszterelnöki biztos megjegyezte: 2017-ben, a négyszáznál több hazai internetszolgáltató ellenőrzésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság csupán két kisebb cég esetében észlelte azt, hogy ez nem történt meg. Deutsch Tamás hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy minden eddiginél gyorsabb, elérhetőbb, olcsóbb és jobb minőségű internetszolgáltatás legyen elérhető a polgárok, vállalkozások számára. Hozzátette, ezt szolgálja, hogy az esztendő végén minden településen legalább egy közintézményben és közterületen lesz elérhető ingyenes szélessávú wifi-szolgáltatás, és hogy az uniós célkitűzésnél két évvel korábban, 2018 decemberére lesz hozzáférhető valamennyi hazai háztartás számára a szupergyors, legalább 30 megabites internetkapcsolat.

A miniszterelnöki biztos szólt arról is: a kormányzat által elindított Digitális Jólét Alapcsomag programba bekapcsolódó szolgáltatók azt vállalják, korábbi legolcsóbb csomagjuknál legalább 15 százalékkal alacsonyabb árú megoldást kínálva segítik, hogy azok is internethasználóvá váljanak, akik korábban ezt anyagi okokból nem engedték meg maguknak. Mint mondta, mindezek eredményeként 2018-ban már 80 százalék fölötti, az európai uniós átlagot meghaladó lehet Magyarországon az internetet rendszeresen használók aránya. Deutsch Tamás hangsúlyozta: a tavalyi internetáfa-csökkentés 13-15 milliárd forintot hagyott a polgárok és vállalkozások zsebében, de a fogyasztók számának emelkedése szinten tartotta az internetezéshez kapcsolódó adóbevételeket. A politikus közlése szerint az újabb áfacsökkentés 22-23 milliárd forintos megtakarítást jelent a polgároknak, a vállalkozásoknak, ezzel két év alatt összesen 35-40 milliárd forintos megtakarítást téve lehetővé.

Utalt arra is: Magyarországon nagymértékű mobilinternet-fejlesztések is zajlanak, ennek eredményeként pedig az ország sokkal jobban teljesít, mint az általános gazdasági fejlettség terén. Deutsch Tamás kiemelte: napjainkban az élet egyetlen területén sem lehet reális fejlesztési programokat megfogalmazni, végrehajtani anélkül, hogy az ne jelentené egyidejűleg a digitalizáció fejlesztését is, „a digitalizáció a gazdaságfejlesztés sikerességének záloga”.”

Forrás:
Magyarországon a legalacsonyabb az internetezés adója; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Digitális Jólét Program; 2018. január 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az új technológiák megjelenése még nem járt létszámleépítéssel

„Az új technológiák rohamos terjedése jelentősen megváltoztatja a cégek munkavállalókkal kapcsolatos elvárásait az európai középvállalatok nagy részénél. A munkáltatók az egyébként is szűkös munkaerőpiacon azzal szembesülnek, hogy a jelöltek képzettsége és képességei a kívánatoshoz képest hiányosak, ahogy ezt az EBA friss felmérése mutatja.

Az European Business Awards (EBA) által elvégzett felmérés azt vizsgálta, hogy milyen gyorsan gyűrűznek be a digitalizáció és az új technológiák hatásai az európai vállalati szférába és a munkaerőpiacra.

Az új technológiába történt befektetések oka az esetek több mint felében a versenyelőny biztosítása, ötödében egy üzleti kihívás kezelése, tizedében pedig a változó piaci környezethez való alkalmazkodás volt. Miközben a technológia fejlődése megváltoztatta a munkaerővel szemben támasztott igényeket, nem változtatta meg a foglalkoztatottak számát.
A válaszadó cégek 77 százalékánál nőtt a termelékenység, ezen cégek harmadánál létszámbővítésre is sor került, 44 százaléknál pedig nem változott a dolgozók száma.

A több mint 30 európai ország 400 középvállalata körében végzett felmérés kimutatta, hogy az európai cégek 62 százaléka szerint az új technológiák miatt változtak a munkáltatói elvárásaik, az európai vállalatok 40 százalékánál pedig gondot jelent megtalálni az új pozíciók betöltéséhez megfelelő szakembert.

Ennek fő oka, hogy kevés az IT- és szoftverfejlesztő-szakember, továbbá nincs megfelelő színvonalú oktatás sem ezen a téren, illetve a piaci korlátok inkább a technológiai és pénzügyi szektorok fejlődését támogatják a hagyományos ágazatokkal szemben.”

Forrás:
Az új technológiák megjelenése még nem járt létszámleépítéssel; Üzletrész/Origo; 2018. január 5.

Sok újdonság, a jóhiszemű felhasználóknak kedvező változás az újévben az autópályás díjfizetésben

„Hatodik éve változatlanok a sztrádahasználat díjai, 2017-ben is népszerű volt az éves jogosultság elővásárlási lehetősége, egyre jobban fogynak a megyei matricák. Január elsejétől ügyfélbarát módon változik számos előírás, a motorosok már májustól kedvezményes havi matricát vehetnek.
A 2012 óta változatlan díjszintek a jövő évben sem emelkednek, a közlekedők a hat éve megszokott árakon vásárolhatják meg a továbbiakban is az ismert matricatípusokat. A fizetős utak köre mindössze az idén decemberben átadott két új szakasszal, az M85 Csorna elkerülő befejező ütemével és az M35 Debrecen utáni folytatásával bővül az újévben.

2017-ben is keresett terméknek bizonyultak a megyei matricák, amelyekből a mai napig országszerte összesen több mint 1,7 millió darab fogyott 9,3 milliárd forint értékben. A rendkívül kedvező árú e-matrica típus népszerűségét jól mutatja, hogy az előző évihez képest 13,7 százalékkal több kelt el belőle. Szombathely gyorsforgalmi bekötésével először válthattak Vas megyei matricát a közlekedők, az első esztendőben ebből több mint 36 ezer darabot értékesítettek.

A tavaly bevezetett és rendkívül népszerűnek bizonyult kényelmi szolgáltatás idén az év teljes utolsó hónapjában elérhető volt, az autósok már december 1-jétől beszerezhetik a 2018-as országos éves és megyei e-matricákat. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. kimutatásai alapján eddig összesen több mint 94 ezer úthasználati jogosultság kelt el az érvényességi idő kezdete előtt 1,58 milliárd forint értékben.

2018. január elsejétől számos új, az autósok költségeit és adminisztrációs terheit csökkentő előírás lép hatályba az e-matricás rendszerben. Az ügyintézést jelentősen megkönnyítő egyes rendelkezéseket a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell majd.

Az egyik legfontosabb intézkedés lehetővé teszi, hogy pl. a véletlenül díjköteles útszakaszra tévedő autósok az utazás megkezdése után is megvásárolhassák az e-matricát. Az új előírás szerint a fizetős hálózatra lépéstől számítva 60 perc áll az úthasználók rendelkezésére a jogosultság megváltásához. Az e-matricákat a továbbiakban is érdemes már indulás előtt beszerezni akár személyesen, akár elektronikus úton. A jóhiszemű mulasztók azonban a jövőben mentesülhetnek a pótdíjazás alól, ha a megfelelő jogosultságot a díjköteles útra hajtást követő egy órán belül megveszik.

A korábbi szabályozás szerint a jogosulatlan úthasználatért kiszabott 14 875 forintos alap-pótdíj már 30 nap után 59 500 forintra nőtt. A módosítással e türelmi idő a kétszeresére, 60 napra hosszabbodik. Ha a jármű az arra egyébként irányadó díjkategóriához képest alacsonyabb díjkategóriába tartozó, érvényes jogosultsággal rendelkezik, csak a – 60 napon belüli rendezés esetén – 7500 forintos különbözeti pótdíjat kell kifizetni.

Ha az úthasználónak a jogosulatlan úthasználat és az első felszólítás kézhezvétele között eltelt időben kettőnél több pótdíjfizetési kötelezettsége keletkezett, a pótdíj maximalizálását kérheti két, a járműre irányadó alap-pótdíj vagy különbözeti pótdíj összegére. A kérelem benyújtására a korábbi 15 nappal szemben 75 nap áll az üzemben tartó rendelkezésére. A kérelem egy rendszámra egy naptári évben többször is benyújtható. A rendszer üzemeltetője a jövőben a pótdíjfizetésre kötelezett természetes személy kérelmére részletfizetést engedélyezhet, ha az egy összegű rendezés jelentős anyagi terhet róna a mulasztóra.

2018 a családok éve lesz, ezért a D2 járműkategóriába tartozó személygépkocsira regisztráció után igénybe vehető kedvezmény januártól nemcsak a négy, hanem már a három gyermeket nevelő családok számára is elérhető.

A motorosok a kínálatból eddig hiányzó kedvezményes havi matricát vehetnek járművükre. A már májustól elérhető új termék ára az 1470 forintos heti jogosultsághoz képest mindössze 2500 forint.

A további kedvező változásokról részletes tájékoztatás található a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. honlapján (www.nemzetiutdij.hu).”

Forrás:
Sok újdonság az újévben az autópályás díjfizetésben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. december 30.
Lásd még: A jóhiszemű felhasználóknak kedvező újdonságok jöhetnek az e-matricás rendszerben; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. december 19.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 8.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Kína, vagy a vonzerő és a nyers erő
A gyorsan változó világ, az „egyközpontúság pillanatának” lassú, de biztos erodálódása koncepcionális váltásra, de legalábbis a terminológia egyfajta újragondolására készteti a szakma művelőit. Erre világít rá az egyik elismert szakértő, a „soft power” fogalmát annak idején, a rendszerváltások fordulópontján a köztudatba bedobó Joseph S. Nye érdekes cikke, amely az év első napjaiban jelent meg.
A sokat emlegetett „soft power” lényegét tekintve az egyes országok szélesen értelmezett kultúrájában rejlő vonzerőre, másrészt a meggyőzésre építve igyekszik képviselni egy nemzetet. A„soft power” alatt tehát, annak idején az államok érdekérvényesítésének tulajdonképpen minden olyan eszközét értettük, ami nem az erő alkalmazását tételezte fel . Ez azonban– mondja Nye – hibás elképzelésnek bizonyult.
A világban ugyanis erősödnek az autoritér hatalomgyakorlási módszerek. Ezek pedig a felforgatás, az erőszakoskodás, a fenyegetés eszközeit alkalmazzák, amelyek az öncenzúrával párosulhatnak. Erre a hatalomérvényesítési felfogásra és eszköztárra alkalmazza Nye a „sharp power” újonnan kreált koncepcióját. A terminus azt az űrt szándékozik kitölteni, ami az eddigi „soft power”, illetve a vele szemben álló„hard power” között húzódik. Az új fogalom definiálásához felhasználja a The Economist egyik közelmúltbéli vezércikkének meghatározását. E szerint míg a „soft power” a kultúrára és az értékekre támaszkodva növeli egy ország erejét, addig a „sharp power” arra szolgál, hogy kordában tartsa a belső közvéleményt és manipulálja a külsőt.
Nye a fenti – kicsit bicegő (mert egyfelől eszközöket, másfelől célokat összevető) – különbségtételt hamar igyekszik egy közérthetőbb, de legalábbis mindennapossá vált értelmezési keretben nyilvánvalóvá tenni. „Ha a sharp power kifejezést tulajdonképpen az információs hadviselés rövidítéseként használjuk, mindjárt világossá válik a „soft power”-rel szembeni különbség. A „sharp power” valójában a „hard power” egy fajtája…”.
Nye tehát, a jelek szerint, az elmúlt másfél év során abszolút uralkodóvá vált „info hadviselési” narratívához igyekszik alakítani a személyes védjegyének számító nemzetközi kapcsolati terminológiát. Hű maradva azonban a rá korábban is jellemző óvatos megfogalmazáshoz, cikkében hangsúlyozza a differenciálás fontosságát. A példának felhozott Kína esetében mind a „soft power” alkalmazására, mind pedig a „sharp power” erőfitogtatására, manipulálására, presszionálására találunk bőven példákat – állítja Nye. Kulcsfontosságú azonban, hogy ne megkülönböztetés nélkül próbáljunk gátat szabni a kínai külpolitika törekvéseinek. A „sharp power” kínai alkalmazásának ellent kell állni, de a legitim „soft power” erőfeszítéseket nem korlátozhatja a Nyugat, mert az súlyosan visszaüthet- figyelmeztet Nye.
China’s Soft and Sharp Power; Joseph S.Nye; Project Syndicate; 2018. január 4.

IRÁNI VÁLSÁG – Te felforgatsz én blokkolok. Az Internet korlátozásával akar gátat vetni a tiltakozási hullámnak az iráni kormány
Az Iránban az év vége óta zajló megmozdulás-sorozat, és persze annak nemzetközi visszhangja, mint valami állatorvosi ló, úgy mutatja a rohamosan digitalizálódó nemzetközi kapcsolatok konfliktusterületeit.
Az elmúlt héten az USA sikerrel eszközölte ki az ENSZ BT összehívását, az „Iránban zajló tüntetések okozta helyzet” megvitatására. Az éles szóváltásoktól sem mentes tanácskozáson Nikki Haley amerikai nagykövet –a rá jellemző erős megfogalmazásban – bírálta az iráni kormányzatot, amiért az semmibe veszi az ott élő emberek jogait. Kifogásolta azt is, hogy az iráni vezetés fegyverkezésre költi az ország pénzét, aminek a lakosság életszínvonala látja a kárát. A politikus asszony felszólalásának mégsem a fenti kritika, hanem az ahhoz kapcsolódó követelés volt az igazán érdekes mozzanata: Haley ugyanis az Internet teljes hozzáférésének visszaállítását követelte az iráni hatóságoktól. És ez aligha véletlen.
Az irániak ugyanis valóban jelentősen korlátozták az országon belüli online hozzáférést: az év utolsó napjaiban – feltehetően a biztonsági szervek utasítása alapján – az iráni Internetszolgáltatók erősen korlátozni kényszerültek a nemzetközi hálózati forgalmat. Az év utolsó napján blokkolták a Telegramot és az Instagramot is, tehát az országban legnépszerűbb két közösségi média platformot is. Január 1-től blokkolták az Iránon kívüli szervereket használó felhasználók hozzáférését. Helyi jogvédők jelentései szerint nem működnek az ilyen korlátozások megkerülésére elvileg alkalmas virtuális magánhálózatok (VPN) sem. A lépések jellegének és súlyának megértéséhez érdemes tudni, hogy Irán 2016-ban, Nemzeti Információs Hálózat néven, saját Internet hálózatot indított. A hálózati forgalom azóta „belföldi” és „külföldi” kategóriákra oszlik. Az államilag ellenőrzött „belföldi” site-ok használatára alacsonyabb szolgáltatási díjakkal és nagyobb sávszélességgel igyekeznek odacsábítani a felhasználókat. A sajátos infrastruktúra lehetővé teszi azt is, hogy a hatóságok részben vagy egészben blokkolják a külföldi internetes forgalmat, a belföldi hálózatra terelve valamennyi felhasználót.
Az iráni vezetés ugyanis (és ennek adott hangot az ENSZ BT-ben az ország nagykövete is) alapvetően külföldi felforgató szervezetek működését látják a tiltakozáshullám mögött, és egyes vélekedések szerint nem is teljesen alaptalanul. A legutóbbi, 2009-es jelentős társadalmi megmozdulások szervezését, irányítását, nemzetközi promócióját ugyanis – maguk a nyugati politikai és kommunikációs elemzők – hirdették a közösségi média nagy iráni forradalmának. Azóta ugyan már sok szakember véli úgy: a Twitter jelentőségét a helyi megmozdulásokban erősen eltúlozta a vágyak vezérelte nyugati politika. Az Egyesült Államok azonban az ősellenségnek tekintett Iszlám Köztársaság megdöntésének, de legalábbis fellazításának egyik fontos eszközének tekinti azóta is a közösségi médiát, illetve általában a világhálót. Jól jelzi ezt egyebek mellett az is, hogy az USA Külügyminisztériumának egyik nagy nyilvánosságot kapott digitális diplomáciai mintaprojektje, a 2011-ben elindított „Virtual US Embassy Tehran” éppen Iránban hivatott előmozdítani az amerikai „demokrácia-exportot” – méghozzá az online elérésben rejlő lehetőségekkel. Ennek fényében legalábbis sajátos értelmet nyer az amerikai ENSZ nagykövet fentebb ismertetett követelése. Az iráni vezetők egyértelműen az információs háború epizódjának tartják az eseményeket, és az orosz ENSZ-képviselő sem hagyott kétséget ebbéli meggyőződése felől. Az iráni külügyminiszter, Javad Zarif , stílszerűen, Twitter-fiókján keresztül utasította vissza az ország belügyeibe való illetéktelen beavatkozásokat.
Iran Severely Disrupted Internet During Protests; Center for Human Rights in Iran; 2018. január 2.
Iran Cuts Off Social Media and Some Internet Access as Protests Continue; David Z. Morris; Fortune; 2017. december 31.

A Twitter-diplomácia a barátokat sem kíméli: egy ukrán jogvédő meggyilkolása immár nemzetközi hullámokat vet
A fenti hír – más aspektusok mellett – jól mutatja az t is: a világban nyilvánvaló szakadék tátong a nemzetközi kapcsolatok mibenlétét hagyományosan (ahogy mondani szokták, „vesztfáliai alapokon”) tekintő hatalmak mindenek előtt Oroszország és Kína, illetve a diplomácia tartalmát és célját „posztmodern” megközelítésben értelmező nyugati világ, azaz az USA és szövetségesei között. Az eltérő értelmezések egyik fókuszterülete pedig az államok szuverenitásának kérdése.
Bírálói éppen azt róják fel az 1990-es évektől meghatározóvá váló nyugati külkapcsolati koncepciónak, hogy lehetővé, sőt kívánatossá tette más szuverén államok belügyeibe való beavatkozást, ami utoljára a „Responsibility to Protect” elvében kristályosodott ki. Márpedig, vallják a kritikusok, a humanitárius elvek valójában pőre geopolitikai realitásokat takargatnak csupán.
A külföldi közönséggel közvetlen kapcsolatokat építő, közvetlen állampolgári párbeszédet lehetővé tevő digitális diplomácia nem véletlenül kiemelt terepe az ilyen értelmű „demokrácia promóciós” tevékenységeknek. Különös sajátossága ugyanakkor az amerikai (de más atlanti szövetséges államok) e-diplomáciájának, hogy – elsősorban a fogadó ország jogrendjével, jogérvényesítésével, sajtószabadságával – kapcsolatos folyamatos „népi diplomáciai” tevékenységét nem korlátozza a vele ellenséges államokra. A nyugati szövetségi rendszeren belül időről időre bírálják azt a gyakorlatot, hogy Amerika – elsősorban az e-diplomácia eszköztárára támaszkodva – saját szövetségesei, barátai kormányait sem kíméli az illető országok belső ügyeit illető nyílt kritikától.
A szövetségeseknek így, az adott ország (illetve a nemzetközi közvélemény) nyilvánosságára támaszkodó kritizálására ékes példa egy mostani eset: a szomszédos Ukrajnában nagy felháborodást váltott ki a napokban az ismert jogvédő, Irina Nozdrovszka meggyilkolása. A helyi közvélemény egy része úgy véli, az aktivista meggyilkolása kapcsolatban állhat egyes ukrajnai hatalmasságok bosszújával. Az ügy különös fordulata lett azonban, amikor az ügyben éppen Pavlo Klimkin, ukrán külügyminiszter kényszerült magyarázkodásra, illetve állásfoglalásra. E különös lépésre (hogy ti. egy bűnügyet miért nem az igazságügy, vagy a belügy, esetleg a kormányszóvivő kommentál) talán magyarázatul szolgál, ha tudjuk: az ügy kapcsán a kijevi amerikai nagykövetség is a nyilvánossághoz fordult. A digitális diplomácia eszközrendszerét felhasználva, a külképviselet Twitter-fiókján keresztül szögezték le: a brutális bűncselekmény elkövetőit jogi felelősségre kell vonni. Ami egy a Nyugattal – deklaráltan éppen értékalapon – szoros szövetséget ápoló kormányzattal kapcsolatban elgondolkodtató, és meglehetősen szokatlan követelés.
Üzenetek a Twitteren: EuromaidanPR, Pavol Klimkin, US Embassy

Orosz dezinformáció, avagy ki nyer ma az arab világban?
Az amerikai elnökválasztás óta eltelt időszakban a nyugati világot felforgatni kívánó orosz dezinformáció, és az ellene való harc eszközeinek megtalálása szakmák széles spektrumának vált egyik központi témájává. Az USC Center on Public Diplomacy egy az elmúlt héten megjelent szakmai anyagában egy specifikus földrajzi-geopolitikai régió vonatkozásában vizsgálja a fenti témát. Nevezetesen a Közel-Kelet tekintetében veszi szemügyre az orosz információs offenzívát, és az ellene való védekezés, illetve visszacsapás lehetséges módozatait.
A cikk megállapítása szerint az orosz információs törekvések zászlóshajója az arab világban (is) az RT orosz hírcsatorna. Az állami finanszírozású televízió szolgáltató kifejezetten a térség népeinek szánt arab nyelvű csatornával van jelen Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. És hihetetlenül népszerű. Milliókat vonzanak a helyi közönség ízlésvilágához, hírfogyasztási szokásaihoz igazított műsorai. Különösen az arab országokban óriási népességszegmenst alkotó fiatal generációk körében növekszik töretlenül az RT csatorna népszerűsége. Szíriában, érthető módon, erős nézettségi mutatókkal büszkélkedhet az adó. Az viszont sokkal meglepőbb, hogy (a hosszú időn át a nyugati szövetséghez húzó) Egyiptomban a tavalyi évben nézettsége túlszárnyalta valamennyi nyugati orientációjú tájékoztatási riválisáét: az Al Arabiyáét, az Al Jazeeráét, nem különben a hajdanán nagy presztízsű BBC arab adásának nézettségi statisztikáját. Az információs háborúban főellenfélnek számító Egyesült Államok által finanszírozott Al-Hurra csatorna pedig egy tizedét sem tudta elérni az RT nézettségének. Az oroszok tehát az információs háborúban is nyerésre állnak az arab világban. A cikk az okokat kutatva sokrétű magyarázattal szolgál: egyrészt a helyi népesség hírfogyasztásának sajátosságai (nem az objektivitás, hanem a sokszínűség a kívánalom) nem kedveznek a tárgyilagosságra törekvő konkurenciának – vélik a szerzők. Fontosnak tartják kiemelni azt is: az orosz „soft power”, még a hidegháborús szovjet-arab kapcsolatokra visszanyúlóan, jelentős népi bázist teremtett a térségben. Különösen erős ráadásul a térség közvéleményében az a meggyőződés, hogy „az oroszok olyan partnerek, akik nem hagyják cserben a szövetségeseiket”. Ugyanakkor a korábbi időszakok az intézményes jelenlét megalapozásában is sokat segítettek: a Moszkvai Rádió arab nyelvű adásaira jóval több erőforrást áldoztak annak idején a szovjetek, mint amennyit hidegháborús amerikai ellenfeleik a maguk propagandaadásaira fordítottak az Amerika Hangja keretében. Érdekes mozzanat: az oroszok, amikor 2007-ben elindították az RT arab műsorát, vették a fáradságot, és aprólékosan konzultáltak helyi szakértőkkel, civil szervezetekkel. Pontosan tájékozódtak a célközönség szokásai és igényei felől. A programra tehát nem csak pénzt, de meglehetős szakértelmet is áldoztak, ami a jelek szerint jó befektetésnek bizonyult.
Pushing Back on Russian Disinformation in Arab Countries; Joseph Braude; USC Center on Public Diplomacy; 2018. január 5.

A nemzetközi e-learning mint a kulturális diplomácia új eszköze
Ha a kulturális diplomácia kerül valahol szóba, hagyományosan a művészetek, a könyvkiadás, a (szórakoztató-) filmipar, vagy a gasztronómia jut az eszünkbe, a szóba jöhető „eszközpark” gyanánt. Török kutatók egy most publikált tanulmányában azonban egy szokatlan lehetőség alkalmazását járják körül. Azt vizsgálják, hogy az elektronikus távoktatás, közkeletű angolos nevén az e-learning alkalmazható-e, és ha igen, milyen formákban (és persze, milyen hatékonysággal) a kulturális diplomácia művelői számára.
International E-Learning as Emerging Cultural Diplomacy Practice; Ece Karadogan Doruk és mások; Journal of Current Researches on Social Sciences; 2017/4

SZAKMAI MŰHELYEK – Bevezetés a tudománydiplomáciába. Ingyen elérhető online kurzus
Az American Association for the Advancement of Science (AAAS) keretén belül működő Tudománydiplomáciai Központ (Center for Science Diplomacy) egy órás video tananyagot tett közzé a világhálón.
Az úttörő vállalkozásnak számító tematikus képzéshez egyfajta bevezetőként szolgáló online anyag a tudománydiplomácia alapfogalmait járja körül és mutatja be; felvázolja a szakterület szélesebb keretrendszerét; ismerteti a diplomácia e specializációjának történetét; konkrét esettanulmányokon keresztül igyekszik felvillantani eljárásait, illetve művelőivel készített interjúkon keresztül az ízelítőt a felhalmozódott szakmai tapasztalatokból.
A videotananyag ingyenesen elérhető, illetve letölthető az alábbi webhelyről: https://vimeo.com/228223748

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Századok statisztikája – Statisztikai érdekességek a magyar történelemből

„Ebben az esztendőben ünnepeljük az önálló magyar Hivatalos Statisztikai Szolgálat fennállásának 150. évfordulóját. E kerek évforduló alkalmából ismét megjelentetjük a Központi Statisztikai Hivatal „időutazó” kiadványának legfrissebb kötetét, mely áttekinti az elmúlt évszázadokat statisztikai vagy statisztikai jellegű adatok alapján. Hosszú történelmi időszak társadalmi, gazdasági, tudományos és szellemi életéről teljes körű áttekintés nehezen adható, ezért a legfontosabbnak és a legjellemzőbbnek tekinthető adatokat tüntetjük fel kiadványunkban korabeli dokumentumok alapján. Olyan tényeket gyűjtöttünk össze, amelyek amellett, hogy a maguk idejében fontosak voltak, hatásuk hosszabb távon is érvényesült, és esetenként napjainkig érezhető. A grafikonokkal, térképekkel illusztrált kiadványban: Századok madártávlatból; A Központi Statisztikai Hivatal története; A magyar társadalom a 19. századtól napjainkig; A magyar gazdaság a 19. századtól napjainkig; Földrajzi helyzet, környezet, közigazgatás; Az Európai Unió és Magyarország fejezetekbe lapozhat bele az olvasó.
Oldalszám: 355, Tartalomjegyzék, Mintaoldalak
Ára: 4 000 Ft”

Forrás:
Századok statisztikája – Statisztikai érdekességek a magyar történelemből; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. december 22.

Az OECD értékelése a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáról (2014-2020), II. rész

„Ahogy arról múlt heti hírlevelünkben beszámoltunk, az OECD 2017 decemberében nyilvánosságra hozta értékelését a magyar kormány 2015 februárjában elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiájáról (Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020, továbbiakban: Stratégia). A dokumentum három fő területre fókuszál elemzési szempontként: az emberi erőforrás menedzsmentre, a digitális kormányzásra és a költségvetési gyakorlatra. Értékelése szerint a Stratégia ezek közül két fontos területtel megfelelően foglalkozik: az emberi erőforrás menedzsmenttel és a digitális állam fejlesztésével. A költségvetési gyakorlat felülvizsgálatát és reformját ugyanakkor hiányolja a jelentés. Hiányosságaként említi azt is, hogy bár a 2010-től megvalósított Magyary reformprogramok mélyreható változásokat eredményeztek, a Stratégia nem ad elemzést arról, hogy miért nem érzékelhetők eddig számottevő nyereségei, a jelentős áramvonalasítás és egyszerűsítés ellenére sem. A jelentés szerint az egyik lehetséges magyarázat éppen a költségvetési tervezési reform elmaradása, mert a továbbra is bemeneti alapú költségvetés-tervezési gyakorlat miatt a sok tekintetben komoly előrelépést jelentő közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési reformok sem eredményeztek számottevő költségvetési megtakarítást. A költségvetéstervezési folyamat megújítása tehát kulcsfontosságú lehet a további eredmények szempontjából, ahogy a fő beavatkozási területekhez rendelt, részletes teljesítménymutatók bevezetése is.

A jelentés hangsúlyos része a mintegy tízoldalnyi átfogó értékelés és a hozzájuk kapcsolódó ajánlások. Ebben – a fent előzetesen kiemelteken kívül – a Magyary-programokkal kapcsolatban a jelentés készítői emlékeztetnek rá, hogy a tervezett 300 egyablakos ügyintézési helyszínből 2014-ig végül csak 102 készült el. Fontos tartják kimutatni, hogy a szervezeti változások hogyan csökkentették az egyenlőtlenségeket a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és hogyan hatottak annak minőségére.

Külön blokkban foglalkozik a jelentés azzal, hogy a Stratégia megfelelően jelöli-e ki a beavatkozási irányokat. Ezzel kapcsolatban kiemelik a jogbiztonság fontosságát, különösen a 2010 és 2014 között született nagyszámú jogszabály és jogszabály-módosítás vonatkozásában. Bár az ütem azóta mérséklődött, a jogalkotással kapcsolatos módszertani javaslatok „normál” törvényhozási működés mellett sem kevésbé fontosak. Ezek között a jelentés kiemeli a szakpolitikák terén az ex-ante és ex-post értékelések, a bizonyított állításokra alapuló döntéshozatal fontosságát. Előrelépésnek tekintenék az állampolgári aktivitás érvényesülését és az üzleti élet szereplőinek részvételét a döntéshozási folyamatban, azzal a fontos megjegyzéssel, hogy ez megfelelő iránymutatások mellett hozza csak el a kívánt eredményt, meghonosítva a konzultációs kultúrát a közigazgatás egészében. A Stratégia erősségének tekinti a jelentés az intézkedések nyomonkövetését, a mutatók és egyes célok megfelelő definiálását. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a monitorozást végző testületek szerepe és működése tisztázatlannak tűnik, az indikátor-rendszer pedig nagyon kevés teljesítménycélt fogalmaz meg.

Az emberi erőforrások menedzsmentjével kapcsolatban a jelentés rámutat arra, hogy míg a közszféra alkalmazottainak száma 2010-2011-ben némileg csökkent (ez volt a reformok egyik megfogalmazott célja), addig a folyamat 2014-re már megfordult. A Stratégia a 2014-2020-as időszakra két fontos átfogó célt fogalmazott meg. Az egyik egy olyan összekapcsolt HR-menedzsment rendszer megvalósítása, amely biztosítja a mobilitást nem csak a közigazgatáson belül, hanem a közigazgatás, valamint a rendfenntartók és a fegyveres erők (vagyis a három hivatásrend) között. A másik egy olyan karriermodell megteremtése, amely emeli a közszféra vonzerejét és javítja megtartó képességét. A jelentés erősebb teljesítményalapú megközelítést ajánl a professzionális közigazgatás megteremtéséhez, javasolva a versenyalapú és sztenderdizált kiválasztási folyamatok alkalmazását a toborzásban. Emellett – másik 23 OECD-tagállam már megvalósult gyakorlatához hasonlóan – a vezetőképesség erősítése érdekében megfontolásra ajánlja egy elkülönített állomány megszervezését tapasztalt közszolgák számára (Senior Civil Service), speciális személyügyi megoldásokkal.

A digitális állammal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a magyar állam jelentős erőfeszítéseket tett a digitális közszolgáltatások és közigazgatás megerősítésére, de „kemény adatok” és mély elemzések híján nehéz megállapítani, hogy a digitális építőelemek mennyire kerültek jó helyre, és milyen mértékben sikerült elérni a kitűzött célokat. Egyáltalán: maguk a célok megfelelnek-e a „S.M.A.R.T.” kritériumoknak (specific, measurable, assignable, realistic and time-related – a rövidítés feloldására amúgy több verzió is van a szakirodalomban), vagyis teljesül-e a specifikusság, a mérhetőség, a megvalósításért felelős hozzárendelése, a reális és időbeli megvalósíthatóság. Ennek feloldásához adatgyűjtésre és azok rendszeres elemzésére van szükség, beleértve a nyílt adatgazdálkodást és az adatvezérelt kultúra szemléletének meghonosodását is, amit szintén javasol a jelentés.

A költségvetéstervezési gyakorlattal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az még mindig bemeneti (input) alapú, szervezeti egységek és kiadási kategóriák szerint rendezve a tételeket, feladat-alapú költségvetés helyett. Ilyen költségvetési környezetben megtakarítást elérni csak „top-down” alapon (vagyis fűnyíró jelleggel) lehet elérni, aminek a jól célzottsága erősen kétséges. A feladat-alapú költségvetési gyakorlat bevezetéséhez a jelentés az OECD 2015-ös költségvetés-tervezési alapelveit (OECD Principles on Budgetary Governance) ajánlja, a feladatalapú tervezéshez (task-based budgeting) teljesítmény-keretrendszert (performance budgeting frameworks) rendelve.”

Forrás:
Hungary: Public Administration and Public Service Development Strategy, 2014-2020; OECD Public Governance Reviews; 2017. december 13. – a kiadvány fejezetenként, csak olvasható (nem letölthető és másolható) formában mindenki számára elérhető, az OECD kiadványaira előfizető intézmények (pl. a magyar EISZ-hálózat tagjai) le is tölthetik
Előző rész: Az OECD értékelése a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáról (2014-2020), I. rész
Lásd még: SMART criteria; Wikipédia

A magyar hivatalos nyelv szabályai a belügyi közigazgatás részére

„Így áll elő az a fonák helyzet, hogy hivatalos írásmódunk homlokegyenest az ellenkezőjét éri el mindannak, ami voltaképeni célja volna: nevetséget kelt, holott méltóságos akar lenni, homályt terjeszt, holott világosságot kellene gyujtania, rontja a magyarosságot, holott a legbuzgóbban szeretné szolgálni…”

Forrás:
A magyar hivatalos nyelv szabályai a belügyi közigazgatás részére; Vadnay Tibor; Királyi Magyar Egyetemi Nyomda; 1926 (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: A közigazgatásban használandó hivatalos nyelv 1926-ban kiadott kézikönyve talán nem csak történeti szempontból érdekes.
Lásd még: A hivatalos nyelv magyarsága; Dénes Szilárd; Magyar Nyelvőr, 1920/49, 10-16. oldalak (PDF)
Helyes magyarság a közigazgatás és katonaság körében; Dénes Szilárd Magyar Nyelvőr, 1929/58, 112-115. oldalak (PDF)

35 éves az Internet

„1983. január elseje volt a „Flag Day”, azaz az a dátum, amikor az internet elődjét jelentő ARPANET hálózat minden elemének át kellett térnie a korábbi NCP-ről a hosszú idő alatt kifejlesztett TCP/IP protokollra. Ennek a történelmi eseménynek a 35-ik évfordulóját ünnepeljük most, 2018 első napjaiban.

Az ARPANET hálózat 1969-es elindulása után – amikor mindössze négy számítógép volt összekötve az USA-n belül – hamarosan megjelent az igény egy „host to host” protokoll létrehozására annak érdekében, hogy a négy nagygépre kapcsolódó terminálok hatékonyan tudjanak egymással adatforgalmat bonyolítani. Ennek a munkának az összefogó szakembere Steve Crocker volt, aki létrehozta a Network Working Group-ot, az Internet Engineering Task Force (IETF) elődjét és bevezette az RFC-k megjelentetését (Request for Comment – kéretik véleményezni, az internet szabványok egyeztetésre, elfogadásra köröztetett példánya, melyet a véleményezések beépítése után fogadnak el – vagy elvetnek).). Az elkészült protokoll az NCP (Network Control Program) nevet viselte és az RFC 33 és RFC 36 dokumentumok elfogadásával született meg 1970-en. Az ARPANET hálózat számítógépei 1971-ben már mind ezt a protokollt használták (ez akkor mindössze 15 nagygépet jelentett!).

Az NCP azonban az akkori hálózat követelményei szerint csak az IMP (Interface Message Processor) csomópontok közötti forgalom kezelésére volt képes, a hálózat növekedésével és a csomópontok által kezelt hostgépek számának a növekedésével azonban egyre inkább érezhető volt, hogy egy olyan protokollra lenne szükség, mely valóban kommunikációs protokollként működik és egy összetett címrendszert is képes kezelni. Az NCP erre csak részben volt képes.

Vinton G. Cerf és Robert F. Kahn – akiket ma már az internet atyjaiként ismerünk – már 1974-ben publikáltak egy cikket az IEEE Transaction of Communications 1974 májusi számában „A Protocol for Packet Network Intercommunication” címmel, mellyel letették a későbbi TCP/IP protokoll elvi alapjait. Ebben a cikkben még a TCP (Transmission Control Protocol) egyben tartalmazta a mai TCP és IP funkcióját, a szétválasztást csak később tették meg, de elveiben ez a cikk alapozta meg az internet máig is használt protokollját. Utána még hosszú munka kvetkezett, mígnem 1981 novemberében megjelent az RFC 801, melynek már „NCP/TCP transition plan” volt a címe és 1983. január elsejét jelölte meg, mint „Flag Day”-t, azaz ezen a napon tért át véglegesen a teljes hálózat a TCP/IP protokoll használatára. 1983-ra az összekapcsolt hálózatok száma már jelentősen megnőtt az 1971-es 15 géphez képest, de még abban reménykedtek az ARPANET üzemeltetői, hogy lehetséges szigorúan egy adott dátumhoz kötni a protokoll kiváltását. Ehhez viszont már 1982-ben minden gépben telepíteni kellett a megfelelő szoftver rendszert és előzetesen tesztelni az együttműködési formákat, hogy az 1983. január elsejei átállás problémamentes legyen. Az átállásra felkészített gépek már csak egy teljes újraindításra vártak 1983. január elsején, hogy aztán üzemeltetőik kitűzhessék magukra az „I survived the TCP transition. Jan. 1. 1983.” feliratú piros kitűzőt.

Az átállás sikeres volt, ezzel született meg igazából a mai modern internet alapja, s ennek a két összetevőből álló protokollnak az IP részét igyekszik a világ már majdnem két évtizede átállítani a 4-es változatról a 6-os változatra (IPv4-ről az IPv6-ra), egyelőre mérsékelt sikerrel. Amit 1983-ban még meg lehetett tenni egy napon, ahhoz az internet mai elterjedtsége mellett úgy tűnik, két évtized sem elég…”

Forrás:

35 évvel ezelőtt tért át az ARPANET a TCP/IP protokollra; Bartolits István; Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület; 2018. január 3.
Lásd még: Internet protocol suite, History; Wikipédia
Szerkesztői megjegyzés: Hogy mit nevezünk Internetnek, az attól függ, hogy hogyan határozzuk meg az Internetet. Jelen címadásunk alapja a TCP/IP protokoll.

Az Internet hazai megjelenése, I. rész

„Az internet ősének, az ARPANET hálózatnak az 1969-es megjelenése után egy ideig az Egyesült Államokon belül kapcsolódtak össze a számítógépek, hálózatok. Az európai kutatóhelyek is csak fokozatosan kapcsolódtak be az egyre inkább kutatóhálózattá váló rendszerbe, Magyarországnak azonban erre egészen a kilencvenes évekig esélye sem lehetett. A következőkben a hazai „bekapcsolódás” kalandos történetét próbáljuk röviden összefoglalni.

A történet megértéséhez egészen 1974-ig vissza kell menni, ekkor kezdett el az Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) Vámos Tibor igazgató javaslatára hálózati kutatással foglalkozni. Az akadémiai számítóközpont vezetését átvevő Bakonyi Péter és a hálózati kutatással már korábban is foglalkozó Csaba László néhány kollégájával együtt elindult ezen az úton, és fokozatosan kiépítették azokat a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, melyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a csapat kellő ismeretekre tegyen szert ebben a témában. Ebben nagy segítséget adott a Bécs melletti székhelyű IIASA, mellyel már 1979-ben számítógép-hálózati kapcsolatot építettek ki. Ez nagyon komoly fegyvertény volt, hiszen ne feledjük, akkoriban egészen a kilencvenes évek elejéig a COCOM tilalom állt fenn a keleti blokk országaival szemben, ami azt jelentette, hogy a COCOM által összeállított listán lévő berendezések, technológiák behozatalára embargó volt érvényben.

A SZTAKI szakemberei felismerték, hogy ebben az embargós világban csak olyan hálózati megoldásokkal érdemes foglalkozni, melyek az ITU, a Nemzetközi Távközlési Egyesület ajánlásain alapulnak, s a berendezéseket saját maguknak kell ezen ajánlások alapján kifejleszteniük. Így kezdtek el az X.25 csomagkapcsolt adatátviteli rendszer bevezetésével és egyes elemeinek a fejlesztésével foglalkozni. Az apró lépések persze csak kis eredményeket hoztak, de látható volt, hogy ez a munka, ha lassan is, de meg fogja hozni a gyümölcsét.

Az igazi áttörés 1985 végén következett be. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai kutatás-fejlesztés a megfelelő informatikai háttér nélkül teljesen le fog maradni a nemzetközi versenyben. A megoldást az akadémiai intézmények összekapcsolása és a nemzetközi információcserébe való bekapcsolása hozhatta csak meg. Ehhez azonban az elszántságon és a szaktudások kívül pénz is kellett. Ezért Vámos Tibor, a SZTAKI igazgatója és Sebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökhelyettese előkészítettek egy javaslatot, melyet az MTA Tudománypolitikai Bizottsága 1986 januárjában elfogadott, és határozatot hozott a K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) elindításáról. Az öt évre szóló program végrehajtásához pedig az OMFB, az MTA és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) összesen 1,1 milliárd forintot biztosított, ami igen tekintélyes forrást jelentett.

Az első komoly döntési pont az volt, hogy milyen rendszerű hálózattal kössék össze a hazai intézményeket. A KFKI-ban akkor már működött a DECnet hálózat, az egyik javaslat tehát ennek a kiterjesztése volt. A SZTAKI viszont azt szorgalmazta, hogy inkább az X.25 irányába kellene elmozdulni, kikerülve ezzel az embargó kérdését, mely a DECnet eredeti rendszerére is vonatkozott. Ráadásul a DECnet egy adott gyártó, a Digital Equipment Corporation specifikus rendszere volt, míg az X.25 egy elfogadott nemzetközi ajánlás, később tehát több gyártó eszközeinek a hálózatba való bekapcsolása is felmerült lehetőségként. Igen ám, csak az X.25 rendszerre meg ki kellett fejleszteni a kapcsolóközpontot az embargó miatt, ami azért jelentett némi rizikót.

Ma már azt mondhatjuk, jó döntés született, mikor végül az X.25 mellett döntött az akadémiai csapat, mert később ez könnyebbé tette az internetre való csatlakozást. 1988-ra készült el a SokBox névre hallgató X.25 kapcsolóközpont, s ezzel kezdetét vehette a hálózat kialakítása. Előtte azonban kellett valakit keresni, aki majd üzemelteti a hálózatot és a SokBox-ot, mert erre nyilván egy akadémiai kutatóintézet nem vállalkozhatott.

A kaland itt vett újabb fordulatokat, mert ugyan logikusnak tűnt, hogy az akkori egyetlen távközlési szolgáltató, a Magyar Posta legyen az üzemeltető, de ezt nem volt egyszerű elérni. Ezt saját élményeim alapján is tapasztaltam, amikor a BHG Fejlesztési Intézet a saját fejlesztésű ER256 rurálközpontját vezette be a telefonhálózatba. A Magyar Posta inkább a nyugatról importált berendezésekben bízott, tehát itt mindig kemény ellenállást kellett leküzdeni.

Végül is az egyezség megszületett, a SokBox-ot a Magyar Posta Városház utcai épületében telepítették, úgy, hogy a kapcsolatok egy részén elindulhatott a nyilvános X.25 szolgáltatás is, a másik részét pedig az akadémiai hálózat használhatta az IIF keretén belül. Sikerült egy nemzetközi kapcsolatot is kialakítani Ausztria felé, és ezzel megszületett a nemzetközi csomagkapcsolt adathálózat Magyarországon…”

Forrás:
Az internet hazai megjelenése; Bartolits István; NMHH Médiatanács, Médiatudományi Intézet; 2015. július 17.

Magyarország számokban, 2016

„A kiadvány célja, hogy széles olvasóközönséggel ismertesse meg a Magyarországra vonatkozó alapvető mutatószámokat, az utóbbi időben jellemző gazdasági és társadalmi folyamatokat. Az országot átfogóan bemutató strukturált, táblázatokat és grafikonokat tartalmazó törzsanyag mellett évente változó, érdeklődésre számot tartó témákat dolgoz fel, grafikonok, táblázatok és szöveges magyarázatok, elemző részek beiktatásával.
Kiemelt témánk statisztikai érdekességeket közöl Magyarország történelméből.
Archivum”

Forrás:
Magyarország számokban, 2016; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. december 15. (PDF)

Területi statisztikai évkönyv, 2016

„A társadalmi-gazdasági fejlődés során Magyarország különböző területei között jelentős különbségek alakultak ki a településszerkezetben, a népesedési viszonyokban, a gazdasági fejlettségben és az életkörülmények alakulásában. Évkönyvünkben a fenti folyamatokat jellemző főbb mutatókat foglaljuk össze a térhálózat különböző szintjeire. Az első fejezet visszatekintő idősorai lehetőséget nyújtanak a megyékben és a régiókban zajló folyamatok változásának összehasonlítására. A tematikus fejezetek részletesebb adatai helyzetképet adnak a megyék és a régiók népesedéséről, a társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezetéről. A településhálózati fejezetben a főbb indikátorokat településtípusonként, népességnagyság-kategóriák és településcsoportok szerint mutatjuk be. Külön fejezetben foglaltuk össze Magyarország járásainak fontosabb mutatóit, valamint az Európai Unió régióinak főbb adatait. Évkönyvünk internetes melléklettel jelenik meg, melynek tartalma bővebb a papíralapú köteténél.

Tartalomjegyzék, Mintaoldalak, Archívum
Ára: 7 500 Ft”

Forrás:
Területi statisztikai évkönyv, 2016; Központi Statisztikai Hivatal; 2017. december 22.

2. szám, 2018. január 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom