Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Európai Bizottság: a versenyképes fenntarthatóság kerül a középpontba
Tárgyszavak: 2020. évi európai szemeszter, ENSZ, Európai Bizottság, Európai Unió, európai zöld megállapodás, Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), foglalkoztatáspolitika, gazdaság és társadalompolitika, konvergencia program, makrogazdasági egyensúlyhiány, Méltányos Átállást Támogató Alap, Nemzeti Reform Program, országjelentések, országspecifikus ajánlások
Koronavírus – információforrások, 2020. március 2.
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Egészségügyi Világszervezet (WHO), Egyesült Államok, Európai Unió, járványügyi tájékoztatás, koronavírus, Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs, Magyarország, Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Módosulnak a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatok feltételei
Tárgyszavak: Digitális Felsőoktatási Kompetenciaközpont, digitális gazdaság és társadalom, Digitális Jólét Nonprofit Kft., Digitális Jólét Program, Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigKomp), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális oktatás, Digitális Szakképzési és Felnőttképzési Módszertani Központ, intelligens város, Magyarország, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, Neumann Nkft.

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Európai Bizottság: a versenyképes fenntarthatóság kerül a középpontba

„A Bizottság a mai napon közzétette országjelentéseit, amelyekben az egyes tagállamok előtt álló legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokat elemzi.

Az országjelentésekben szereplő elemzés a 2019 decemberében előterjesztett éves fenntartható növekedési stratégiát tükrözi, amely az ember- és bolygóközpontú gazdaság kiépítésének céljából a versenyképes fenntarthatóságra összpontosít. Az értékelés kitér arra is, hogy a tagállamok hol tartanak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, és milyen teljesítményt értek el az azt kísérő szociális eredménytáblán. Az országjelentések a következő négy dimenzióra összpontosítanak: környezeti fenntarthatóság, termelékenységnövekedés, méltányosság és makrogazdasági stabilitás.

A jelentések most első alkalommal értékelik a tagállamok által az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett előrelépést, és rámutatnak azokra a makrogazdasági és foglalkoztatási politikákra, amelyek segíthetnek e célok elérésében. Elemzik továbbá az egyes országok éghajlatvédelmi és energetikai átállásból eredő kihívásait és lehetőségeit, illetve meghatározzák a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében nyújtandó támogatás prioritásait is.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Jó hír, hogy az EU-ban csökkennek az egyensúlyhiányok. A tagállamoknak ki kell használniuk ezt a pozitív tendenciát, és folytatniuk kell a reformokat annak érdekében, hogy gazdaságunk időtállóvá váljon. A fenntartható és inkluzív gazdaságra való méltányos átállás érdekében csökkenteniük kell adósságukat, növelniük kell a termelékenységet és végre kell hajtaniuk a megfelelő beruházásokat. A környezeti fenntarthatósági kihívások témájában ma bemutatott külön elemzés a klímasemleges gazdaság felé történő elmozdulásban segíti a tagállamokat.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a következőket mondta: „A foglalkoztatás Európában rekordmagas, de az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Fokoznunk kell a nagyobb egyenlőségért folytatott küzdelmünket: meg kell erősítenünk az európai szemeszter szociális dimenzióját, és teljeskörűen végre kell hajtanunk a szociális jogok európai pillérét, többek között azáltal, hogy javaslatot teszünk a méltányos minimálbérekre vonatkozó keretre, megerősítjük a készségfejlesztési programot és átalakítjuk az ifjúsági garanciát. Ez előfeltétele a sikeres zöld és digitális átállásnak, hogy senki ne maradjon ki.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos nyilatkozata: „Ma megtesszük az első lépést ahhoz, hogy a fenntarthatóság az EU gazdaságpolitikájának és fellépésének központi elemévé váljon. A 2020. évi országjelentések bemutatják az ENSZ fenntartható fejlődési céljai felé tett előrelépést, és külön szakaszt tartalmaznak a környezeti fenntarthatóságról. Az európai szemeszter ezzel párhuzamosan a gazdasági és szociális kérdésekre, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítására összpontosít. A köz- és a magánszektor adósságállományának csökkenése egyenetlen ütemben halad – és bár a folyó fizetési mérlegek hiányai lényegében megszűntek, a nagy többletek továbbra is aggodalomra adnak okot.”

Az országjelentések főbb megállapításai

Az európai zöld megállapodás célja, hogy Európa legyen az első olyan kontinens, amely 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet. A jelentések külön elemzést tartalmaznak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekről. Az országjelentésekben bemutatott elemzés – amely az energia, a közlekedés és az épületek területén szükséges legfontosabb reformokra és beruházásokra összpontosít – iránymutatásként szolgálhat a tagállamok e prioritással összefüggő szakpolitikai intézkedéseihez.

Az országjelentések kiemelik, hogy a munkanélküliség szintje továbbra is jelentősen eltér az egyes tagállamok között, miközben a szegénység és a társadalmi kirekesztődés a jó munkaerőpiaci feltételek miatt folyamatosan csökken. Ezzel együtt a szociális jogok európai pillérének végrehajtása is kulcsfontosságú lesz annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlatvédelmi és a digitális átállás méltányos és társadalmilag igazságos legyen.

A termelékenység növelése kihívás marad, amit a demográfiai változások is nehezítenek. A beruházások elégtelensége, a gazdaságilag aktív népesség elöregedése, a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány hátráltatja a potenciális növekedést.

A tagállamok az államadóssági és a fenntarthatósági kihívások tekintetében továbbra is nagyon eltérő helyzetben vannak. Az uniós tagállamok költségvetési hiánya átlagosan ismét emelkedni kezdett, megfordítva az elmúlt évek csökkenő tendenciáját. Az államadósság jelenlegi magas szintje miatt egyes tagállamok sebezhetők.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak integrálása

Az európai szemeszter egyik új eleme a fenntartható fejlődési célok integrálása. Mostantól minden országjelentésben megtalálható lesz egy összefoglaló értékelés a tagállamok által a fenntartható fejlődési célok elérése felé tett előrehaladásról, valamint egy külön melléklet, amely bemutatja az egyes tagállamok fenntartható fejlődési célok terén elért teljesítményét és az elmúlt öt év tendenciáit. Összességében szinte mind a 17 fenntartható fejlődési cél tekintetében előrelépés történt.

A következő években a munka a fenntartható fejlődési célok végrehajtásának nyomon követését, továbbá az éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás feltérképezését célzó elemzés további elmélyítésével fog folytatódni.

A Méltányos Átállást Támogató Alap prioritásainak meghatározása

A fenntartható és klímasemleges gazdaságra való átállásnak méltányosnak és társadalmilag igazságosnak kell lennie. Az országjelentések azokra a régiókra és ágazatokra összpontosítanak, amelyeket a leginkább érint a klímasemleges gazdaságra való átállás. A jelentések kitérnek az átállás kihívásainak elemzésére is, továbbá bemutatják a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében nyújtandó támogatás prioritásait annak biztosítása érdekében, hogy senki ne maradjon ki az éghajlat-semlegesség elérésére irányuló uniós erőfeszítésekből.

A reformok terén elért eredmények

A bizonytalan gazdasági kilátások közepette kiemelten fontos a potenciális növekedés fokozására irányuló reformok megvalósítása. Az országjelentések ezért értékelik a tagállamok által az országspecifikus ajánlások – a Bizottság által évente nyújtott, testre szabott szakpolitikai iránymutatások – végrehajtása terén elért eredményeket is.

Az országjelentések megállapították, hogy a 2019-ben elfogadott ajánlások végrehajtása a pénzügyi szolgáltatások és az aktív munkaerőpiaci politikák területén jól haladt előre. A reformok végrehajtása azonban egyes területeken továbbra is lassú – ide sorolható például a szolgáltatások terén folyó verseny és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása.

Általánosságban elmondható, hogy a tagállamok az európai szemeszter 2011. évi bevezetése óta megfogalmazott ajánlások körülbelül kétharmada esetében legalább némi haladást elértek.

A reformok megtervezésében és végrehajtásában a tagállamokat a strukturálisreform-támogató program segíti. A Bizottság a mai napon elfogadja a strukturálisreform-támogató program 2020. évi munkaprogramját. A program első alkalommal nyújt támogatást mind a 27 tagállamban, több mint 240 reformprojekthez.

A makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás célja az olyan potenciálisan felmerülő káros makrogazdasági egyensúlyhiányok azonosítása, megelőzése és kezelése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják egy adott tagállam, az euróövezet vagy akár az EU egészének gazdasági stabilitását.

A tavaly decemberben közzétett, riasztási mechanizmus keretében készült 2020. évi jelentés 13 tagállam esetében írt elő részletes vizsgálatot annak értékelése céljából, hogy az érintett tagállamokban fennáll-e egyensúlyhiány vagy annak kockázata. Az elemzés az egyensúlyhiányok súlyosságát, alakulását és a rájuk adott szakpolitikai válaszokat vizsgálja.

E részletes vizsgálatok eredményei, amelyeket az érintett tagállamokra vonatkozó országjelentések tartalmaznak, a következőket állapították meg:
* Görögországban, Olaszországban és Cipruson továbbra is túlzott egyensúlyhiány áll fenn;
* Németországban, Írországban, Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban, Horvátországban, Portugáliában, Romániában és Svédországban még mindig egyensúlyhiány áll fenn;
* Bulgáriában már nem áll fenn egyensúlyhiány.

Aktualizált foglalkoztatási iránymutatások

A Bizottság javaslatot fogadott el a nemzeti foglalkoztatáspolitikák közös prioritásait bemutató foglalkoztatási iránymutatások naprakésszé tételéről. A javaslat nagy hangsúlyt fektet a fenntartható szociális piacgazdaság megvalósítására, és összehangolja a foglalkoztatási iránymutatásokat az éves fenntartható növekedési stratégia négy dimenziójával, valamint „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című bizottsági közleménnyel. Integrálja továbbá az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. Az aktualizált iránymutatások hivatkozásokat tartalmaznak a tisztességes, átlátható és kiszámítható munkafeltételekre, a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására, a szociális partnerek fokozott szerepére, valamint arra, hogy a tisztességes megélhetést biztosító méltányos bérekkel összefüggésben nagyobb figyelmet kell fordítani az alacsonyabb és közepes jövedelmű csoportokra.
…
Következő lépések

A Tanács várhatóan megvitatja az országjelentéseket és a részletes vizsgálatok eredményeit. A Bizottság meg fogja tárgyalni az országjelentések összefoglaló megállapításait az Európai Parlamenttel. A következő hónapokban a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal, hogy megismerje a szociális partnerek, a parlamentek, a kormányok és más érdekelt felek véleményét az országjelentések elemzéséről és következtetéseiről.

Áprilisban a tagállamoknak elő kell terjeszteniük a strukturálisreform-prioritásokat részletező nemzeti reformprogramjukat, valamint a többéves költségvetési stratégiát meghatározó stabilitási programjukat (az euróövezeti országok esetében) vagy konvergenciaprogramjukat (az euróövezeten kívüli országok esetében).

A Bizottság 2020 tavaszán előterjeszti az új országspecifikus ajánlásokra vonatkozó javaslatait.

További információk

Az európai szemeszter téli csomagja: Kérdések és válaszok

Tájékoztatók: Az európai szemeszter téli csomagja

Közlemény az országjelentésekről

Országjelentések
…
A strukturálisreform-támogató program éves munkaprogramja

Aktualizált foglalkoztatási iránymutatások

Az európai szemeszter”

Forrás:
A téli csomag a versenyképes fenntarthatóságot helyezi az európai szemeszter középpontjába; Európai Bizottság; Sajtóközlemény, IP/20/320; 2020. február 26.
Lásd még:
2020. évi országjelentés – Magyarország; Európai Bizottság; SWD(2020) 516 final; 2020. február 26. (PDF)

Koronavírus – információforrások, 2020. március 2.

Kormányzat

Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs
Az Operatív Törzs hírei a kormany.hu-n

Felhívás a koronavírussal fertőzött területeken járt állampolgárokhoz; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2020. február 27.

Tájékoztató az új koronavírusos (COVID-19) megbetegedésekkel kapcsolatban; Konzuli Szolgálat. 2020. március 1.

Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)
Lakossági tájékoztatók – Koronavírus tájékoztatók

Ingyenes hívható zöldszámok
06-80-277-455
06-80-277-456
A lakossági információs vonalak a hét minden napján 24 órában elérhetők.

Koronavírus tájékoztatók – egeszseg.hu

Sajtó

Weborvos.hu hírei

Külföldi források

Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Egyesült Államok
Coronavirus Disease 2019 (COVID-19)
Átfogó információforrás, nem pusztán amerikai érdekességű hírekkel.

Egészségügyi Világszervezet (WHO)
Coronavirus disease (COVID-19) outbreak
(Naponta frissül.)

Elsevier
Novel Coronavirus Information Center
A világ legnagyobb tudományos kiadójának ingyenes szolgáltatása. Elsősorban egészségügyi szakembereknek, de a Related resources & news részleg az egész világ híreit szemlézi.

European Centre for Disease Prevention and Control – Európai Unió
Coronavirus
Átfogó, naponta frissülő információk.

Közigazgatás, politika

A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak.

Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű segítség lehet a mesterséges intelligencia, de nem valószínűsíthető egyelőre, hogy az emberi döntést mindez kiválthatja, hiszen a jogalkalmazásban mindig ott kell, hogy legyen az ember. Az NKE másik kiemelt partnere, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amelynek a problémakör kapcsán az a feladata, hogy „megvédje az állampolgárokat, illetve azok magánszféráját az államtól és más magánszereplőktől rájuk leselkedő veszélyekkel szemben is”. A terület robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, de folyamatos rohanásban van a technológiai fejlődés után – mutatott rá Koltay András, aki beszélt a Digitális Jólét Programról, amelynek kapcsán a kormányzat vonatkozásában az lehet a veszély, hogy az állam nem képes megvédeni polgárait magától, a magánszereplőktől, és nem képes az önkorlátozásra. A mesterséges intelligencia egy sor új viszonyrendszert is létrehozott, hiszen ma már online platformokat bízunk meg a szólásszabadsággal kapcsolatos döntések meghozatalára, tehát az állam tudatosan lemond szuverenitása egy részéről és a magánszférában a mesterséges intelligencia látja el ezt a feladatot. Koltay András ennek kapcsán egy nemrégiben napvilágot látott példán keresztül szemléltette, hogy az MI-t használó szervezetek saját maguk alkotják a szabályokat. Az elmúlt időszakban ugyanis előfordult, hogy egy online hírportált töröltek a YouTube-ról mesterséges intelligencia segítségével, azaz egy államtól független szereplő korlátozta a szólásszabadságot, ami jelentős veszélyt hordoz magában.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a témában zajlott két kutatás megállapításairól beszélt. Ezek szerint a digitális korszak adatszerzése soha nem látott módon hat a magánszférára, az új technológiák segítségével az emberek életük minden részletébe bepillantást engednek. A másik kutatás az autonóm járművek jogi kérdéseinek kapcsán rámutatott: egy ilyen jármű fedélzeti kameráinak és GPS adójának adatai információkat árulnak el használójáról, amelyre az adatgyűjtési szabályoknak reagálni kell, hogy ezek az adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Sulyok Tamás a kutatás javaslatai alapján felvetette: új alapelvek szükségesek, hiszen az online érdeklődésünk kapcsán egyes termékekhez hozzárendelhetnek csoportokat, felhasználókat, „így biztosítva azokhoz a folyamatos keresletet.” Erre a lehetőségre ad választ egy új alapelv, amely szerint a legújabb generációs adatvédelemnek a személyiség autonómiáját is védenie kell. Az alapelv előírná, hogy a kezelők a tartalmak adatcsomagjainak kiküldésekor biztosítsák az új termékek és szolgáltatások elérhetőségét a preferenciáinknak megfelelő tartalmak mellett. Érdemes lenne egy digitális adatvédelmi asszisztenst rendelni a felhasználók mellé, amely figyelemmel kísérné az érintett személyes adatait, azok felhasználását, és gondoskodna a visszaélések elkerüléséről. „A mesterséges intelligenciából nem lehet kimaradni, sőt minél szélesebb körben alkalmazzuk, annál nagyobb haszonnal járhat” – közölte Péterfalvi Attila, aki a mesterséges intelligencia vonatkozásában beszélt az Európai Bizottság irányelveiről, amelyek biztosítják, hogy az egyes személyek életük minden szakaszában teljes mértékben rendelkezhessenek adataik felett és ne lehessen azokat felhasználni károkozásra. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kifejtette: a becslések szerint hazánkban 2030-ra hétezer milliárd forint is lehet az a részesedés, amely hozzájárulhat a GDP-hez a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Egy másik becslés szerint pedig Európában évente ezer milliárd euro az a haszon, amely a személyes adatok feldolgozásából származhat. Péterfalvi Attila leszögezte: a hatályos adatvédelmi irányelvek, például a GDPR számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek „biztosítják az érintettek technológia semleges védelmét”, a NAIH kiemelt feladata a jogalkalmazásban van.

A digitalizáció komoly globális versenyképességi dimenzió, amelynek fejlesztése a Digitális Jólét Program (DJP) feladata. Gál András Levente szakmai vezető szerint a program legnagyobb eredménye – az 1550 végpont és a mesterséges intelligencia, valamint az 5G Koalíció mellett-, hogy politikailag nem megosztó, hiszen „nincs bal – és jobboldali megfejtése.” Az állam számára kihívás nemcsak annak elvárása, hogy polgárai digitális kompetenciáit fejlessze, hanem az is, hogy eközben emberi képességei megmaradjanak. Mára a Föld népességének 59 százaléka aktív közösségi média felhasználó, Magyarországon ez 62 százalék, és van olyan korosztály, amelyet csak a közösségi médián keresztül lehet megszólítani – sorolta a DJP szakmai vezetője, aki szerint a digitális államkormányzás hármas fogalma: a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat. A mesterséges intelligencia táplálásához ugyanis adat kell, de új algoritmusok és eszközök is, hogy a felpörgetett digitális közigazgatás alkotmányosan ellenőrizhető legyen. Ehhez gyorsabban kell válaszolni a jogi kihívásokra, szükség van az MI és a Big Data jogi definícióira, mert néhány év múlva ezt a bírói gyakorlat úgyis kikényszerítené – közölte Gál András Levente, aki megemlítette az NKE hálózatkutatási műhelyét, amely Barabási Albert-László vezetésével pilot programokat működtet, de jelezte azt is, hogy a tavasz folyamán még lesznek események az egyetemen ebben a témában.

A konferencián szó volt még a mesterséges intelligencia adatigényének versenyjogi korlátairól. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese arról szólt, hogy miközben az Európai Unió stratégiájában nyílt adatteret szeretne, ahol biztosított az adatok hozzáférhetősége, addig irtózatos adatvagyon fölött privát cégek ülnek. A versenyjogi korlátok között az első épp az, hogy ezeket az erőfölényben lévő vállalatokat nem lehet adataik megosztására kényszeríteni. Ráadásul az Európai Bizottság és a versenyjogi hatóságok is „vakok” voltak, amikor engedtek olyan fúziókat, mint a Google-Double Kick egyesülés, a techóriás ugyanis ilyen módon képes a böngészési és keresési információkat nyomon követni és célzott reklámokat adni. Török Bernát, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője az algoritmusok szabályozó szerepéről beszélt. Mint mondta: az már elfogadott fogalmi keret, hogy akkor is beszélünk alapjogokról, amikor az állam nincs jelen egy adott életviszonyban. Amit viszont még nem szoktunk meg, hogy két magánszereplő között is megjelennek olyan – eddig államot terhelő – követelmények, mint a joguralom, törvényesség, átláthatóság, kiszámíthatóság, elszámoltathatóság. Mindez azért van így, mert a mesterséges intelligenciák esetén az algoritmus lett maga a jog, azaz a szabályozó, amely „a legváltozatosabb életviszonyainkat tudja nagyon is pontosan, és nagyon is behatóan szabályozni.” Ez Török Bernát szerint abban köszön vissza, hogy a jogalkotó is így tekint rá és speciális követelményeket támaszt vele szemben a jogbiztonság terén, ami a jövőben egyre bővül majd.

Az eseményen bemutatták az európai adatvédelmi jogi kézikönyv magyar nyelvű kiadását. Szilas Katalin, az Igazságügyi Minisztérium képviselője és az Európai Alapjogi Ügynökség hazai összekötője elmondta: a 430 oldalas könyv kiváló egyetemi tananyag és tükrözi az Ügynökség faladatát, amely az alapjogokkal kapcsolatban nyújt támogatást, információt az uniós intézményeknek és a tagállamoknak. A könyv már most népszerű, elektronikus változata 50 ezer letöltésnél jár, papír alapon 6700 példányt adtak el.

A konferencián három szekcióban részletesebben is megvitattatták a résztvevők a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatását az alapjogokra.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2020. február 27.

Óriási igény van a digitalizációra és a digitális gazdaság nyújtotta lehetőségekre a határon túli térségekben is

„ Sikerrel indult útjára a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED) és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJN Kft.) közös rendezvénysorozata, a Kárpát-medencei Digitális Jólét Szalon. A szalon első állomását február 19-én tartották a kárpátaljai Beregszászon.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium két háttérintézménye által szervezett rendezvényen főként mezőgazdasági vállalkozók, helyi IT cégek, oktatási intézmények vezetői és szakmai, vállalkozói szövetségek képviselői, települési vezetők, illetve közigazgatási tisztviselők vettek részt. A rendezvény sikere megmutatta, két minisztériumi háttérintézmény együttműködése milyen eredményes lehet, s rávilágított arra is, hogy óriási az igény a digitalizáció, a digitális gazdaság nyújtotta lehetőségekre a határon túli térségekben is.

Az első, beregszászi szalonon Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője – videóüzenetében – úgy fogalmazott, a digitalizáció korunk egyik legfontosabb átalakulási folyamata, amely mindannyiunk életét érinti. Ezért a 2015-ben létrehozott Digitális Jólét Program célja, hogy minden magyar polgár és vállalkozás a digitalizáció nyertesévé váljon.

„Feladatunk továbbá, hogy a határon túli magyar közösségek, illetve vállalkozások számára is hozzáférhetővé tegyük azokat a fejlesztéseket, amelyeket a DJP hoz létre” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy e munka kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen a megfelelően képzett munkaerő, amit a felsőoktatási intézmények garantálhatnak a vállalkozások sikeres működéséhez.

A Digitális Agrár Stratégia és annak eszközrendszereinek határon túli kiterjesztését mezőgazdasági IT klaszter tagozat révén hasznosítanák a helyi szakemberek. A rendezvénysorozatnak a tervek szerint 40-50 határon túli állomása lesz szerte a Kárpát-medencében. Így egy év múlva több klaszterbe/kamarába tömörülő szakmai szervezet szolgálná a helyi gazdaságfejlesztést.

A rendezvényen előadást tartott Szilágyi Mátyás főkonzul, Csík László, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. ügyvezetője, illetve Vityi Péter, az IVSZ alelnöke. A szalonon egyebek mellett bemutatták a Digitális Jólét Pontok működését, a DJP Civitas Sapiens Okosváros Divízió tevékenységét és a DJP által nyújtott határon túli lehetőségeket. A fórumot a DJN Kft. ügyvezetője, Jobbágy László és a CED ügyvezetője, Csík László által korábban aláírt stratégiai együttműködési megállapodás keretében szervezték.”

Forrás:
Óriási igény van a digitalizációra és a digitális gazdaság nyújtotta lehetőségekre a határon túli térségekben is; Innovációs és Technológiai Minisztérium/DJP Kommunikáció; 2020. február 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Csak okosan – Finn tudásmegosztó szeminárium az okos megoldásokról

„Február 20-án az okos város megoldások kerültek fókuszba a Team Finland szervezésben megvalósult tudásmegosztó eseményen. A Smart City Seminaron finn szakértők osztották meg tapasztalataikat, az okos város fejlesztések hazai eredményeiről és kihívásairól pedig Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető szakértőjének előadásából tájékozódhattak a résztvevők.

A finn okos szektor szereplői osztották meg tapasztalataikat, ötleteiket a február 20-án megrendezett Smart City Seminaron. A budapesti Finn Nagykövetség adott otthont a Team Finland és a Solved cég szervezésében megvalósult eseménynek, amit a finn nagykövet, Markku Virri nyitott meg. Köszöntőjét követően Santtu Hulkkonen, a Solved cég vezetője a finn okos fejlesztések kihívásairól, a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételekről beszélt, előadásában bemutatva olyan inspiráló jó gyakorlatokat, mint a Kalasatama projekt, aminek keretében Helsinki régi kikötőnegyedét a helyi lakosokkal és vállalkozásokkal együttműködésben alakítják okos városrésszé, vagy a Karbon Semleges Városok Szövetsége (CNCA), aminek a célkitűzése, hogy 80-100%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását legkésőbb 2050-ig.

Egyre proaktívabbá válnak a magyar települések az okos megoldások kezdeményezésében, mondta el Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető szakértője. A jó gyakorlatok és a fenntartható fejlesztések azonban nem kizárólag az olyan nagyvárosok számára elérhetőek, mint Debrecen vagy Békéscsaba, egyre több kisebb település és falu készít okos város stratégiát. Jelenleg több mint 1200 fejlesztési program zajlik országszerte, amik elsősorban a mobilitást, az energia szektort, a városi szolgáltatásokat és a közösségi programokat érintik. A magyar okos városok kihívásai, célkitűzései és olyan jó példák mellett, mint az Ivócsap vagy a Miutcánk projekt, Szemerey Samu bemutatta a Lechner Tudásközpontban jelenleg zajló fejlesztéseket. Többek között az e-építési napló, az e-közmű, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR), az Állami Középület Kataszter (ÁKÉK) és az épületinformációs modellezés (BIM) nyújt jelentős segítséget a terület- és településtervezésben, valamint -fejlesztésben dolgozó szakemberek számára. A monori pilot program keretében jelenleg fejlesztés alatt álló okos város központi platform szolgáltatás pedig a csatlakozó hazai településeknek lehetővé teszi majd a döntéstámogatás, épület üzemeltetés, szolgáltatások és részvételi folyamatok integrált, adat alapú működtetését.

A távközlési tornyok új világába nyújtott betekintést Mátray Gyöngyi, az EcoTelligent cég vezetője. A hagyományos, acélszerkezetű tornyok helyett fából készült létesítményeket forgalmazó vállalat a fenntarthatóság szem előtt tartásával és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével képzeli el a jövő telekommunikációs hálózatát. Jouni Kivirinne a Helen cég képviseletében az okos távfűtés helsinki tapasztalatairól beszélt előadásában. A villamosenergia-termelés, a távfűtés és -hűtés rendszerének újragondolása hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy finn gazdaság 2035-re karbonsemleges legyen. Az utolsó előadásban Debreczeni Attila mutatta be a BookIT és a Smartmile cégeket, vagyis a házhozszállítás új lehetőségeit, amik a városi forgalom figyelembevételével, közvetlenebb és folyamatos tájékoztatással teszik egyszerűbbé és gazdaságosabbá az online rendelések átvételét.”

Forrás:
Csak okosan – Finn tudásmegosztó szeminárium az okos megoldásokról; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2020. február 24.

Változnak az építésügyi hatósági eljárások

„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságot érintő hatásköri változások 2020. március 1-től

2020. március 1-től hatályba lépő jogszabályi változások értelmében megszűnik a járásszékhely települési önkormányzat/fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének építésügyi hatásköre, valamint a járási/fővárosi kerületi hivatalok építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatásköre.

2020. március 1-től az általános építésügyi hatósági, az általános építésfelügyeleti hatósági és az örökségvédelmi feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, ezért a kérelmeket és beadványokat a területileg illetékes kormányhivatalnak kell címezni.

A fővárosi/megyei szintű építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi feladatellátás szervezéséről a kormánymegbízott dönt, ezért a területileg illetékes kormányhivatal ad felvilágosítást az építésügyi és építésfelügyeleti, valamint örökségvédelmi hatóság fővároson/megyén belüli kirendeltségeiről és azok feladatairól. A kormányhivatalok elérhetőségéről a http://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon tájékozódhat.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek és az egyszerű bejelentések benyújtása változatlanul az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (ÉTDR) történik. Személyes benyújtás esetén a kérelmet továbbra is a hatóságnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani. Az engedélyköteles tevékenységek köre nem változik.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség is változik 2020. március 1-től. A fellebbezés lehetősége megszűnik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban, helyette az építésügyi és építésfelügyeleti döntések kizárólag közigazgatási per keretében támadhatók meg.

Az építésügyi és építésfelügyeleti feladatellátás átszervezésével a szakhatósági közreműködések száma lecsökken, a szakhatósági megkeresések helyett szakkérdésként vizsgálják a jogszabályi előírások teljesülését, az eljárások ügyintézési határideje 35 napról 25 napra csökken.

Forrás: Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság”

Forrás:
Változnak az építésügyi hatósági eljárások; Lechner Tudásközpont; 2020. február 28.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetéséről

„ Tisztelt Ügyfelünk!

2020. március 2-án Magyarországon is elindul az Azonnal Fizetési Rendszer, más néven AFR. Az új rendszerben jelentősen felgyorsulnak – gyakorlatilag azonnal teljesülnek majd – egyes belföldi forintátutalások, és a tranzakciók kezdeményezése is jóval egyszerűbbé válik. Ez a NAV részére teljesítendő utalásokban is könnyebbséget jelent.

Mit jelent az AFR?

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó, vagy természetes személy, aki rendelkezik lakossági folyószámlával, akkor az AFR Önnek azt jelenti

hogy minden 10 millió forint alatti utalása, az év minden napján, 0-tól 24 óráig 5 másodpercen belül teljesül, azaz megjelenik a célszámlán, hacsak Ön nem jelölt konkrét terhelési napot;

az Ön által indított átutalás sikerességéről, vagy sikertelenségéről minden esetben visszajelzést kap saját pénzforgalmi szolgáltatójától (bankjától),

egyszerűbben, akár a címzett mobiltelefonszámának, e-mail címének vagy adóazonosítójának megadásával (úgynevezett másodlagos azonosítók) indíthat utalásokat bankjánál, amennyiben a célszámla tulajdonosa a bankjánál a számlaszámhoz hozzárendelte a másodlagos azonosítókat.

nem kell megadnia bankszámlaszámát egy utalás fogadásához, elég, ha az előző pontban felsorolt adatokat hozzárendeli bankszámlájához, így a fizető fél utalhat Önnek akár a csak a telefonszáma, e-mail címe vagy adóazonosítója ismeretében.

Mi az a másodlagos azonosító?

Az AFR lehetőséget ad arra, hogy bankszámláihoz másodlagos azonosítókat rendeljen, amik a bankszámla egyértelmű azonosítására szolgálnak, ugyanúgy, mint a bankszámlaszám.

Másodlagos azonosító lehet:

a mobiltelefonszám,

az e-mail cím,

az adóazonosító jel vagy

az adószám.

A másodlagos azonosítókkal lehetővé válik, hogy bankszámlaszám megadása nélkül, egyszerűen, a címzett által megadott adattal indítson bankjánál belföldi tranzakciókat vagy fogadjon utalásokat saját bankszámláján.

Ha Ön szeretne másodlagos azonosítót a saját számlájához, azt a számlavezető bankjánál elektronikusan intézheti.

Fontos: A NAV által kezelt számlák esetében másodlagos azonosító használatára jelenleg nincs mód!

Hogyan bizonyosodhat meg róla, hogy az átutalás teljesült?

A fogadó pénzintézet 5 másodpercen belül visszajelez az Ön bankjának, hogy átutalása a címzett számlájára megérkezett. Ezt követően az Ön bankja szintén 5 másodpercen belül értesíti Önt (SMS-ben, vagy e-mailben), hogy az átutalása sikeres volt. Ha az átutalás sikertelen, arról is visszajelzést kap bankjától.

Az AFR bevezetése mennyiben érinti az Ön és a NAV pénzügyi kapcsolatát?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számlavezető bankja a Magyar Államkincstár (MÁK). A MÁK-ra részben más szabályozás vonatkozik, mint a piaci pénzforgalmi szolgáltatókra (bankokra), ennek ellenére csatlakozott az AFR-hez.

Ez azt jelenti, hogy a MÁK a NAV-nak címzett befizetéseket fogadja az AFR-en keresztül. Ha Ön a saját bankján keresztül utal a NAV-nak, akkor az Ön bankja 5 másodpercen belül továbbítja utalását a MÁK által vezetett adónemszámlára. Ha az átutalása megérkezett az adószámlára, akkor a MÁK ezt jelzi az Ön bankjának 5 másodpercen belül.

Az adószámlákra érkezett befizetések gyors azonosítására kérjük, hogy átutalása közleményrovatába az adószámát (áfa- és megyekóddal), illetve adóazonosító jelét – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – tüntesse fel! Ennek elmulasztása, vagy téves adat megadása esetén a NAV csak a manuális beazonosítást követően tudja az Ön befizetését figyelembe venni.

Milyen előnyt jelent adóügyeiben az AFR?

Ha például Önnek nullás igazolásra van szüksége, de adótartozása van, akkor az AFR segítségével azonnal rendezni tudja azt. Az esetleges adótartozás ellenőrzéséhez adószámláját ügyfélkapu-hozzáféréssel, az eBEV-rendszeren keresztül egyszerűen lekérdezheti.

AFR-en keresztüli átutalásának jóváírását is az eBEV felületen ellenőrizheti, befizetése „könyvelésre váró tételként” néhány percen belül megjelenik. Ha Ön ezt követően kéri a nullás igazolást, akkor az igazolás kiadásánál ezt a könyvelésre váró tételt a NAV már figyelembe veszi. A néhány perces átfutásra a MÁK által továbbított befizetési adatok azonosítása miatt van szükség.

Ugyanígy figyelembe vehető az AFR-es befizetés számos más eljárásnál, ahol a NAV tartozásvizsgálatot végez.

A 912-es „Vámletét”, a 914-es „Regisztrációs adó” és a 404-es „EKÁER biztosíték” letéti adónemekre teljesített AFR-es befizetéseknél is biztosítja azok mielőbbi felhasználását, hétvégén is.

Fontos!

Ha Ön adótartozását az alábbi módokon fizeti meg:

postai csekken,

az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül utalással,

a NAV-ügyfélszolgálatokon POS-terminálon,

vagy VPOS-on keresztül internetes utalással,

akkor befizetései az eddigi szabályoknak megfelelően jelennek meg adószámláján. Jelenleg az ilyen típusú fizetési módozatok még nem tartoznak az AFR-hez… ”

Forrás:
Tájékoztatás Azonnal Fizetési Rendszer bevezetéséről; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2020. február 27.

Tájékoztató a Magyar Államkincstár Azonnali Fizetési Rendszerhez 2020. március 2. napjától történő csatlakozásáról

TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Államkincstár Azonnali Fizetési Rendszerhez 2020. március 2. napjától történő csatlakozásáról; Magyar Államkincstár; 2020. január 14 (PDF)
TÁJÉKOZTATÓ – Azonnali Fizetési Rendszer és Integrált Lekérdező Felület bevezetéséről; Magyar Államkincstár; 2020. február 28.
HIRDETMÉNY – Azonnali Fizetési Rendszer; Magyar Államkincstár; 2020. február 28.

Digitális egészségügy: számos korábbi, népegészségügyi jelentőségű digitális fejlesztés ment veszendőbe az elmúlt évek során

„Számos korábbi, népegészségügyi jelentőségű digitális fejlesztés ment veszendőbe az elmúlt évek során, amelyek most jól szolgálhatnák az egészségpolitika céljait – derült ki többek között a Digital Health Summit című konferencián.

Bár nagyon sok probléma van az ágazatban, de a digitalizációban komoly eredményeket sikerült elérnünk – fogalmazott a csütörtöki, budapesti esemény panelbeszélgetésében Csiki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a kezdeti gyerekbetegségek mellett a rendszer folyamatosan fejlődik, a magánellátók nyári csatlakozásával pedig még teljesebb képet kapunk arról, hogy milyen egészségügyi ellátás folyik az országban, vagy arról, hány orvos dolgozik a privát szférában (is).

Az orvosok a képalkotó diagnosztikai felvételek elérését várják a legjobban, az EESZT ez irányú fejlesztése tovább folytatódik. A szakpolitikus azonban hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak az orvosokat, hanem a polgárokat is szeretnék rávenni, hogy kapcsolódjanak a térhez, és személyes profiljuk révén használják saját egészségük megőrzésére. Érdemes lenne kiszolgálni a lakosság „információéhségét” az egységes rendszeren keresztül, segítve őket az egészséges életmód választásában. A riportokból összegyűjtött, anonimizált adatok alapján már olyan ösztönzőket lehetne beépíteni a társadalombiztosításba, amelyekkel még tovább lenne növelhető az egészségben töltött életévek száma.

Elveszett fejlesztések

Néhány, korábban már bevezetett, a lakosság számára hiteles információkat közvetítő applikáció, vagy népegészségügyi szempontból jelentős fejlesztés esett áldozatul az EESZT funkcióvesztésének. Ezt már Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja mondta a panelbeszélgetésben. A volt egészségügyért felelős államtitkár emlékeztetett például arra a 2014-ben bemutatott, okostelefonra központilag fejlesztett alkalmazásra, amelynek segítségével a betegek megtalálhatták a hozzájuk legközelebbi egészségügyi intézményt, patikát, illetve a megelőző szűrésekről is információt szerezhettek. Elveszett az a 2015-ös, egységes alapellátási szoftverfejlesztés is, amely a szűrési adatbázissal összekötve a háziorvosokat figyelmeztette arra, melyik páciensüket kell aktuálisan szűrésre küldeniük.

Már 2014-ben megszületett az a rendelet, amely arra kötelezte a magánszférában dolgozó nőgyógyászokat, hogy a szűrési céllal végzett vizsgálatokat jelentsék az ÁNTSZ-nek annak érdekében, hogy a döntéshozó megismerhesse a nők valós szűrési aktivitását – említett újabb példát az elmaradt továbbfejlesztések sorából Szócska Miklós, hangsúlyozva, hogy például ez utóbbi lehetőség továbbfejlesztése, EESZT-be való integrálása a magán és közellátási rendszer tisztítását és a minőségbiztosítás erősítését is szolgálhatta volna.

Beépült az első mesterséges intelligencia (MI) alkalmazás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) a tüdőszűrésnél használt döntéstámogató rendszer formájában – számolt be még a kerekasztal beszélgetést megelőző előadásában Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályvezetője.

Debrecenben a tüdőszűrési programot támogatja mesterséges intelligencia algoritmus, a vastagbélszűrés esetében pedig a patológiai munkát támogatja az MI – hívta fel a figyelmet már futó MI projektekre a figyelmet Szócska Miklós, aki szerint ebből a szempontból is az egységes adatrendszer, és az országos adatbázisokhoz való hozzáférés a legfontosabb. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a MI algoritmusok a fals leleteket kiszűrve életeket tudnának megmenteni. Négy hónap alatt kifejleszthető MI algoritmus egy adott képalkotó diagnosztika modalitásra, a népegészségügyi szempontból fontos modalitásokra vonatkozóan pedig fél év a fejlesztési idő.

A tér 3.0 már nem csak vízió

Magyarország 2017-ben felkerült az e-Health nemzetközi térképére, ahol meglehetősen előkelő helyet foglal el. Így fogalmazott előadásában Szabó Bálint, és elmondta, az elmúlt időszakban számos új fejlesztéssel bővült az EESZT. Az onkoteam rendszer országos onkológiai hálózatot biztosít, összegyűjti és publikálja a szakmai információkat, támogatja a személyes terápiás javaslat elkészítését. Része egy telekonzílium rendszer is, amely az onkoteamek munkáját segíti, kiküszöbölve például a távolságot is.

Amint a jogszabályok is lehetővé teszik a használatát, mobiltokenen keresztül is lehetőség lesz bejelentkezni az EESZT-be. Annak érdekében, hogy a mobilalkalmazás gyorsan terjedjen, nyilttá teszik a szoftver forráskódját, arra törekszenek ugyanis, hogy minél gyorsabban minél többen elkezdjék az orvosi és a lakossági mobilszoftver használatát.

A tér 3.0 nem csak vízió, hiszen például a nemzeti kardiovaszkuláris és képalkotó hálózat CT leletei már strukturáltan, jól feldolgozott módon érhetőek el a térben. A harmadik generációs EESZT a digitális egészségügyi rendszer központja lesz, olyan alkalmazások csatlakoztatásával, amelyek valódi döntéshozó rendszerként tudnak szolgálni. A fejlesztések fókuszában most hat pillér áll, ezek közül az egységes ellátórendszeri informatikát, az emberközpontú e-Health megoldásokat, és a digitalizált ellátási folyamatokat emelte ki Szabó Bálint.

Dr. Google a doktornak is segít

Tavaly év végén 6,9 millió internethasználó volt Magyarországon, ahol 5,2 millióan okostelefont is használnak – számolt be Kertész Balázs, Szinapszis Kft. igazgatója, hozzátéve, az egészségügyi ellátás szempontjából fontos, hogy a hatvan éven felüliek 30 százaléka is jelen van a digitális térben, és az arányuk növekszik. A magyar nyelvű egészségügyi célú keresések száma havonta 25 millió, a forgalom nagy része a (laikusoknak szóló) egészségügyi portálokon zajlik, ezeket 2,8 millió fő, azaz az internetezők 45 százaléka látogatja rendszeresen – folytatta a szakértő.

Az orvosok 99 százaléka használ e-mailt, 97 százaléka pedig internetet – derül ki az adatokból, ahogyan az is, hogy a doktorok 89 százaléka rendelkezik okostelefonnal, 47 százalékuk pedig rendelkezik valamilyen egészségügyi applikációval is. Okoseszközt 14 százalékuk vesz igénybe saját célra, és 26 százalékuk ajánl ilyen eszközöket a betegeiknek.

Dr. Google nem csak a betegek számára létezik – fogalmazott Kertész Balázs, amikor beszámolt arról, hogy az orvosok mintegy 70 százaléka preferálja vagy elfogadja a digitális kommunikációs megoldásokat a gyógyítás során, már szakmai információgyűjtés területén is ez a leggyakrabban használt csatorna. A legtöbb orvos digitális csatornákon keresztül is tartja a kapcsolatot a betegeivel, ami az EESZT bevezetésével lassan természetessé válik orvos és betege számára egyaránt.

Így hat a digitalizáció a magas vérnyomásra

Míg 2009 és 2012 között csupán 120 ezer beteg adatait sikerült rögzíteni a Magyar Hypertonia Regiszterben (MHR), a szám tavaly 1,2 millióra bővült, miután egy felhőalapú digitális platformot is bevontak annak működtetésébe, amelynek köszönhetően 65 alap algoritmus is segít a hatékony terápia megtervezésében – számolt be Mezei Rudolf, a Medistance ügyvezető igazgatója.

A regiszter adatainak elemzésével egy év alatt szignifikánsan csökkent a 3-as, 2-es és 1-es stádiumú hipertóniások aránya, és hatékonyabbá vált a célérték-optimalizálás. Ezt már Mezei Fruzsina egészségközgazdász mondta, kiemelve, hogy a hipertóniaalgoritmus visszacsatolásával jelentősen javítható a krónikus gondozás, ami azért is fontos, mert hazánkban folyamatos gondozás helyett az eseti terápia a jellemző. A költséges szövődmények kialakulásának megelőzésrésére az egészségpolitika most leginkább a lakóhely közelébe rendelt szűrésekben látja a megoldást, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy a betegek krónikus gondozása is megvalósul.

A népegészségügyi szűrések tapasztalatai azt mutatják, hogy 23 ezer szűrt páciensből kilencezernél találtak abnormális vérnyomásértéket, azonban mindössze 290 főt vettek gondozásba, miközben sok magas vérnyomás beteg problémája évekig fel sem ismerik, a diagnosztizáltak 75 százalékát gondozzák rendszeresen, ám közülük is csupán a 44 százalék van célértéken.

Az e-Health fejlődése végtelen út

Az elmúlt három évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma Magyarországon, ami az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója szerint a digitális megoldások alkalmazásának is köszönhető. Csató Gábor előadásában arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat mentőegységei a tavalyi évben 1,2 millió esetet láttak el, köztük 30 000 életmentést és mintegy 2000 sikeres újraélesztést végeztek. Az új táblagépek beszerzésével a szolgálatnál megszűnt a papír alapú dokumentáció, a mindennapi működésben pedig az üzleti- és a mesterséges intelligencia alapú rendszereket is használják. Januárban indították legújabb applikációjukat, az ÉletMentő-t.

A digitális fejlődésnek nincs végpontja, mindig lehet csiszolni valamit az EESZT-n, a különböző applikációkon – ekként fogalmazott a mentők vezetője később a kerekasztal beszélgetés résztvevőjeként. Úgy vélte, a páciensek felé is nyitott és intenzív kommunikációt kell folytatni, példaként említette az OMSZ Facebook-oldalát, amelyet 150 ezren követnek, és 70 milliós elérést biztosított a számukra. Csató úgy vélte, az egészségügynek is használnia kell a digitális csatornákat a jobb ellátás érdekében, és hogy minél több betegnek tudjanak segíteni.”

Forrás:
„A digitális fejlődésnek nincs végpontja”; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2020. február 28.

Informatika, távközlés, technika

Az MNB Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testülete megtartotta második ülését

„A hazai pénzügyi rendszer digitalizációjának és az innovatív pénzügyi megoldások széles körű elterjedésének támogatása érdekében létrehozott Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület 2020. február 19-én megtartotta második ülését. Az ülés fő napirendi pontja az első alkalommal idén tavasszal megjelenő MNB FinTech és Digitalizációs jelentés volt, ami egyrészt áttekinti a magyarországi FinTech szektor fejlődését, másrészt elemzi a hazai bankszektor digitalizációs szintjét. A testület következő ülését várhatóan 2020 őszén tartja.

Az MNB kezdeményezésére tavaly szeptemberben megalakult Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület 2020. február 19-én megtartotta második ülését. Az ülést a Testület két társelnöke, Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója és Dr. Patai Mihály, az MNB alelnöke nyitotta meg.

Az idei első ülés fő témája a jegybank tavasszal megjelenő FinTech és Digitalizációs jelentése volt. Ennek keretében az ülésen a Testület tagjai részleteiben áttekintették a globális FinTech szektor fejlődését alakító tényezőket és a megfigyelt trendeket. A hazai pénzügyi rendszer vonatkozásában a tagok megvitatták a hazai pénzügyi intézmények, bankok digitalizációs szintjének értékelését, valamint a Magyarországon aktív FinTech vállalkozások fejlődéséről és piacra gyakorolt hatásáról szóló áttekintést.

Az ülésen továbbá előremutató jelleggel a Testület tagjai egyeztettek egy online, modern technológiák lehetőségeit kihasználó új, főként fiatalabb korosztályokat megcélzó megtakarítási és pénzügyi edukációs eszköz lehetőségéről is. E megoldás a pénzügyi tudatosság fejlesztésével párhuzamosan támogathatná az elektronikus fizetési csatornák használatának terjedését is, emellett szabályozói oldalon hozzájárulhat a legkorszerűbb technológiák megismeréséhez.

A testület következő ülését várhatóan 2020 őszén tartja.

A Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testület tagjai:
Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország, ügyvezető igazgató, társelnök
Dr. Patai Mihály, Magyar Nemzeti Bank, Nemzetközi kapcsolatokért, készpénzlogisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért és digitalizációért felelős alelnök, társelnök
Dr. Kandrács Csaba, Magyar Nemzeti Bank, pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök
Dr. György László, Innovációs és Technológiai Minisztérium, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár
Hegedűs Éva, Gránit Bank Zrt., elnök-vezérigazgató
Csányi Péter, OTP Bank Nyrt., Digitális értékesítésért és fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató
Melanie Seymour, BlackRock, Head of Global Client Service
Dr. Vinnai Balázs, W.UP, az igazgatóság elnöke
Ton van ’T Noordende, 01 Ventures, befektető
Dr. Fömötör Barna, Magyar Nemzeti Bank, főigazgató
Szombati Anikó, Magyar Nemzeti Bank, Digitalizációért és a FinTech szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgató
Fábián Gergely, Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi rendszer elemzéséért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató”

Forrás:
Az MNB Digitalizációs és FinTech Tanácsadó Testülete megtartotta második ülését; Magyar Nemzeti Bank; 2020. február 26.

Digitális Bábelt építünk. A Facebook közel sem mondható semlegesnek, átláthatónak vagy demokratikusnak

„Képzeljünk el egy olyan országot, amelynek a saját határain belül teljességgel a vezető elit döntései érvényesülnek, a büntetéseket a polgárok átláthatatlan, eseti módon kapják, érdemi fellebbezési lehetőség pedig nincs. Képzeljük el azt is, hogy ez az ország mindeközben folyamatosan más államok ügyeibe avatkozik, a demokráciát kéri számon, ismeri és befolyásolja más államok polgárait. Mindeközben töretlenül terjeszti ki hatalmát és befolyását más államok szuverenitásának rovására, s mindezt úgy, hogy ő minimális beavatkozást enged csupán a saját ügyeibe. Ugye nem tartanánk demokráciának, jogállamnak egy ilyen országot, s nem is szívesen kerülnénk vele kapcsolatba? Mégis mindennap megtesszük, anélkül, hogy észrevennénk. Sőt sokan egyenesen a demokrácia fellegvárának tartják ezt a helyet. A szóban forgó ország nem hagyományos, hanem digitális értelemben vett állam.

Nem más ez, mint a Facebook. Hagyományos értelemben nem tekinthető ugyan államnak, azonban ha a digitális térre is kiterjesztjük a hagyományos értelmezést, akkor az állami szuverenitás legfontosabb jellemzőit mind felfedezhetjük: van területe, bár annak kiterjedése csupán digitális, van népessége, ők ugyan más államok polgárai (is), azonban felhasználóként ennek a közösségnek is részei, s van állami főhatalma, ennek részeként saját szabályrendszere – a cég vezetése révén, hatalmas bevételekkel. A vállalat ráadásul még tovább terjeszkedik, saját pénznem kifejlesztésén is dolgozik; bár talán kevesen hallottak a libráról, de 2019-ben ilyen irányú fejlesztésekbe kezdve a kriptovaluták és a fintech világába is belépett a közösségi hálózat. A cég ugyanakkor a gazdaság és társadalom szinte összes területére belép vagy saját fejlesztések, vagy cégfelvásárlások révén, vagy pedig hatalmas politikai lobbierejének köszönhetően, legyen szó energetikai rendszerekről, közlekedésről, az egészségügyről, oktatásról.

A világon az internetet használó emberek 63 százaléka, a közösségi médiát használó emberek 80 százaléka a Facebookhoz köthető alkalmazások valamelyikét használja. Jól látható tehát, hogy nem csupán egy cég fejlődéséről szól a történet, hanem egy digitális ország, sőt birodalom felemelkedését láthatjuk. Akár örülünk ennek, akár nem. Ennek a birodalomnak az épüléséhez és fejlődéséhez pedig mi magunk gyűjtöttük és gyűjtjük össze a nyersanyagot. Ez az újfajta, talán mindennél értékesebb nyersanyag ugyanis maga az adat lett. A gazdasági életben kulcstényezővé vált az adatok célzott gyűjtése, elemzése, illetve felhasználása.

Az egyes technológiai cégek megerősödésében döntő jelentőséggel bírt, hogy az eddig soha nem látott mennyiségű adatot maguk a cégek felhasználói termelték, illetve részben szelektálták is.

A Facebook és a hozzá köthető alkalmazások meglehetősen sok adatot begyűjtenek a felhasználóktól, akár tudtuk nélkül is: például profiladatok, posztolt tartalmak (amelyeket az Instagram esetében üzleti, illetve fejlesztést segítő partnerekkel is megosztanak), kontaktok, használati és hálózatra kapcsolódási szokások, lokáció, IP-cím, eszköz típusa, felhasználók között megosztott adatok és tartalmak, fotók, videók. Az általunk megadott profiladatokon felül a Facebook tehát egyéb adatokat is gyűjt rólunk, és az ezekből létrehozott árnyékprofilokat személyre szabott hirdetések megjelenítésére használja. A Facebook kiterjedt adatgyűjtési mechanizmust alkalmaz a felhasználói szokásokkal kapcsolatos adatok gyűjtésére. A cég még olyankor is gyűjthet adatokat, amikor a felhasználó épp nincs is közösségi felületeken.

Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a webfejlesztők beágyazzák a közösségi oldalak gombjait a weblapokra, tehát az olvasó egy klikkeléssel vagy netes kereséssel anélkül nyilváníthatja ki véleményét az olvasottakról, hogy el kelljen hagynia az épp olvasott oldalt vagy be legyen jelentkezve a közösségi oldalra.

A polgárokra vonatkozó vezetési döntések, szabályok vagy éppen büntetések a legkevésbé átlátható keretek között születnek meg. Számos botrány bizonyítja, hogy a cég ideológiailag nem semlegesen végzi tevékenységét, hanem előtérbe igyekszik helyezni a neki szimpatikus progresszív nézeteket, s háttérbe a konzervatív véleményeket. Érdemes csak az úgynevezett trending szolgáltatásának néhány évvel ezelőtti botrányára gondolni, amikor kiderült, a hírek között szándékosan mellőzik a konzervatív portálok tartalmait, de nem is kell olyan nagyon visszamenni az időben, hiszen a folyamatosan fel-feltűnő letiltások körüli viták állandóan felvetik ezeket a kérdéseket.

Amit látunk tehát, az egy rohamtempóban épülő digitális birodalom, amely közel sem mondható ideológiailag semlegesnek, átláthatónak vagy demokratikusnak. Ez önmagában nem is feltétlenül lenne probléma, ha egy informatikai vállalatként vagy szolgáltatásként tekintenénk a Facebookra. Az azonban ennél már jóval több. Közvetett és közvetlen módon hatással van az államok belügyeire, befolyásolva a politikai versenyt és az emberek gondolkodását, értékítéletét. Gondoljunk csak bele, ha például egy választási kampány véghajrájában a felület nem vagy csak minimális mértékben biztosít hirdetéseket, ezáltal elérést a neki nem kívánatos politikai erőknek választópolgárok millióihoz. A nem megfelelő tartalommal szembeni blokkolástól, a politikai hirdetések esetén szükséges jóváhagyások lassításán keresztül az eltérő algoritmusok alkalmazásáig hatalmas politikai eszköztár áll a Facebook rendelkezésére.

Vélt sérelem esetén pedig hogyan bizonyítható hivatalosan a közösségi felület által közölt adatok hitelessége, hogyan lehetne bizonyítani és orvosolni a választási csalás tényállását? Ezek a dilemmák már önmagukban felvetnek szuverenitást érintő kérdéseket, azonban még számtalan aggályos területet találunk: adatszivárgások, információlopások vagy más online bűncselekmények esetén különösen felmerül az állami szuverenitás kérdése abban a tekintetben, hogy az állami hatóságoknak idegen terepen kell mozogniuk a bűncselekmények vizsgálatakor, és óhatatlanul a digitális óriás dönti el, hogy milyen mélységben működik közre a bűnüldöző szervekkel.

A felsoroltak alapján adódik a kérdés: mit tehetünk mi? Korunk digitális Bábelének építőkövei az adatok. Minél több adatot osztunk meg a közösségi felületeken magunkról, szokásainkról, érdeklődésünkről, annál magasabbra emeljük ezt a tornyot. Fontos tehát megválogatnunk, hogy mit adunk magunkból, hiszen a megosztott információkkal nemcsak magunkra, hanem szűkebb és tágabb közösségünkre is hatással vagyunk. S mit tehetünk még? Kifejezetten ezzel foglalkozik az Alapjogokért Központ Kié a hatalom? – szuverenitásharcok projektcímet viselő legfrissebb kutatássorozata.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője”

Forrás:
Digitális Bábelt építünk; Pócza István; Magyar Nemzet; 2020. február 27.

Kiemelkedő évet zár a 4iG

„Az elmúlt évben is folytatódott a tőzsdei társaság dinamikus fejlődése, amelynek köszönhetően kiemelkedő pénzügyi eredménnyel zárja a 2019-es gazdasági évét a 4iG. A cégcsoport legfontosabb megbízásai a logisztika, az oktatás, a gyógyszeripar, az egészségügy, valamint a járműipar és légi személyszállítás, a bankszektor és pénzügyi tanácsadás területéről származtak, de a társaság jelentős eredményeket könyvelhetett el a licensz- és eszközbeszerzések, illetve infrastruktúra-üzemeltetés és az IT biztonság területén is. A társaság tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami, 38 százaléka pedig a vállalati szegmens megbízásaiból származott.

A cégcsoport I-IV. negyedéves teljesítménye, a tavaly december 11-én közzétett eredményvárakozási előrejelzésnek megfelelően alakult. A 4iG konszolidált (IFRS-szerinti, nem auditált) éves árbevétele az előző bázisévhez viszonyítva csaknem háromszorosára növekedett, és meghaladta a 41,12 milliárd forintot, ugyanakkor a társaság EBITDA-ja 4,8-szorosára emelkedve, elérte a 4,065 milliárd forintot. A cégcsoport adózott eredménye 2,82 milliárd forint fölé, azaz huszonnyolcszorosára ugrott a 2018-as záróértékhez képest. A rekorderedmény után a társaság osztalékfizetést is tervez, ennek mértékéről az áprilisi közgyűlés dönthet majd.

A 4iG részvények 2019-es tőzsdei átlagára (757 forint) 262%-kal haladta meg a 2018 éves átlagát, a 2019. december 31-i záróár 662 forint, ami több mint kétszerese volt a 2018. december végi záróárnak. A 4iG piaci kapitalizációja 2019. végén 62,2 milliárd forint, míg egy évvel korábban 29,7 milliárd forint volt. A 4iG Nyrt. tavalyi tőkepiaci teljesítményét a BÉT Legek 2019. díjátadó gálán átadott, „Az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papír kibocsátója prémium kategóriában” díjával ismerte el a Budapesti Értéktőzsde.

A cégcsoport jelentős növekedésről számolt be munkavállalói állományában is. Míg 2018. végén 376-an dolgoztak a részvénytársaságnál és leányvállalatainál, 2019. december 31-én már közel 600 saját munkavállalót foglalkoztatott a 4iG. Azaz a cégcsoport egyetlen év alatt 60 százalékkal növelte a foglalkoztatottak létszámát. A vállalatnál dolgozó munkatársak 90 százaléka magasan képzett mérnök, programozó és informatikus.

A menedzsment várakozásai szerint a teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások alapján, valamint a szolgáltatási portfólió tervezett bővítésével a vállalat teljesítménye és üzleti eredményessége az idei évben tovább növekedhet. A 4iG stratégiai stábja folyamatosan vizsgálja a hazai és nemzetközi terjeszkedés, illetve akvizíciók lehetőségeit is.”

Forrás:
Kiemelkedő évet zár a 4iG; 4iG; 2020. február 28.

Fintech Szalon – rendezvénysorozat indult a kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb pénzügyi megoldásokért

„Közérthetőbbé, egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válhatnak azok a pénzügyi szolgáltatások, amelyek a magyar emberek terveinek financiális megvalósítását segítik. Többek között ezt a célt szolgálja a Digitális Jólét Program (DJP) stratégiai fejlesztési területein belül elkészített Fintech Stratégia, amely a hazai pénzügyi szektor fő digitalizációs fejlesztési célkitűzéseit rögzíti – mondta Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Fintech Szalon rendezvénysorozat első állomásán, február 25-én.

A Fintech Stratégia és a megvalósítását szolgáló Fintech Szalon egyaránt arra törekszik, hogy a digitális forradalomban a pénzügyi területen se váljon hazánk gazdaságilag kiszolgáltatottá, az országunkban tevékenykedő pénzügyi cégek hozamaikat ne külföldön, hanem határainkon belül hasznosítsák. Ezért alapította a DJP és a Corvinus Egyetem – partnerségben a Pénzügyminisztériummal, valamint a Magyar Posta Zrt.-vel – a Fintech Szalon rendezvénysorozatot és szakmai műhelyt.

A Fintech Stratégia és a megvalósítását szolgáló Fintech Szalon egyaránt arra törekszik, hogy a digitális forradalomban a pénzügyi területen se váljon hazánk gazdaságilag kiszolgáltatottá, az országunkban tevékenykedő pénzügyi cégek hozamaikat ne külföldön, hanem határainkon belül hasznosítsák. Ezért alapította a DJP és a Corvinus Egyetem – a Pénzügyminisztérium és a Magyar Posta Zrt. támogatásával – a Fintech Szalon rendezvénysorozatot és szakmai műhelyt.

A Fintech (financial technology) a digitális környezetben létrehozott és digitális eszközökön működtetett innovatív termékek és szolgáltatások összefoglaló elnevezése, amely a pénzügyi szektor intézményeiben (hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési szolgáltatóknál, pénztáraknál és egyéb pénzforgalmi intézményeknél) az általuk lefejlesztett pénzügyi szolgáltatások korszerű kínálatbővítését szolgálja.

A DJP Fintech Stratégia hangsúlyos alappillére az üzleti innováció erősítése is, mivel ezáltal az innovációs ökoszisztémában a digitális pénzügyi megoldások és fintech-fejlesztések előtérbe kerülésével mindannyiunk számára egyszerűbbé, közérthetőbbé, elérhetőbbé és egyben gyorsabbá válhatnak a pénzügyi szolgáltatások.

A közösségi finanszírozás hazai szabályozását és a piaci működés feltételrendszerét elemző első Fintech Szalon előadói között felszólaló Pintér Mihály, a Dolphio Technologies stratégiai igazgatója előadásában kiemelte, hogy a crowdfounding számos gazdasági, politikai célt érint: közösséget épít, és a startupokat szabályozott mederbe tereli, s így azok „érthetőbbé” válnak a befektetők számára. A finanszírozók, akik az anyagi támogatáson túl felhasználók is, visszajelzéseikkel a fejlesztéseket segítik. A közösségi finanszírozás az úgynevezett alvó tőkét is megmozgatja, aminek a mértéke hazánkban becslések szerint megközelíti a 6000 milliárd forintot.

A Fintech Szalon fórumai havonta kerülnek majd megrendezésre, s minden alkalommal a pénzügyi ágazat egy-egy kiemelkedő, digitalizációban érintett kérdéskörét vizsgálják meg piaci és egyetemi kutatói előadások tükrében. A rendezvényre a hazai digitális ökoszisztéma és pénzügyi szektor meghatározó képviselőit hívják meg, a fórum ezáltal az érintettek és a döntéshozók munkáját egyaránt igyekszik segíteni.”

Forrás:
Rendezvénysorozat indult a kényelmesebb, gyorsabb és olcsóbb pénzügyi megoldásokért; Digitális Jólét Program; 2020. február 25.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Korlátozásokkal indul az azonnali fizetési rendszer (AFR) Magyarországon

„ A nyugdíjakon és a munkabéreken kívül is lesz néhány korlátozás, amikor március 2-án elindul a nagy jelentőségű banki rendszer.

Napokon belül elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, vagyis 5 másodpercen belül teljesülni fognak a 10 millió forint alatti lakossági átutalások – pluszköltségek nélkül. A nyugdíj vagy a családi pótlék kifizetése azonban nem fog beletartozni ebbe a rendszerbe, és bizonyos esetekben a bérátutalás sem. A másodlagos azonosítók használatáért is kérhetnek pénzt a bankok – mondta az InfoRádiónak Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Március 2-től elsősorban a lakossági ügyfelek fogják tudni használni a rendszert, méghozzá az egymásnak, valamint a vállalatok és különböző intézmények felé küldött fizetési megbízásaikban, átutalásaikban – mondta az InfoRádiónak Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Szavai szerint ez az első nagy lépés, amikor kinyitják a lakossági ügyfelek felé a rendszert, igaz a vállalatokat is beengedik már ettől az időponttól, de esetükben korlátozásokat vezetett be a jegybank, mivel alapvetően a vállalatok utalnak sokat. Március másodikától csak az egyedi vállalati átutalásokat teljesíti az azonnali utalásos rendszer.

„A vállalatok nagyon sok átutalást úgynevezett kötegelt formában adnak be, vagyis egyszerre többet is beküldenek, de majd csak szeptembertől lesz lehetőségük korlátlanul megtenni ezt” – mondta Bartha Lajos.

Jellemző kötegelt tranzakciók a bérfizetések, vagy a cégek egymás közti utalásai, például amikor egy nagy cég kifizeti a beszállítóit.

A vállalati belső rendszerek jellemzően úgy vannak kialakítva, hogy nem egyesével írnak alá száz átutalási megbízást, hanem ezt egy csomagban teszik és így adják be a banknak, majd a pénzintézet „szétszedi” és egyesével küldi be az azonnali fizetési rendszerbe – magyarázta a részleteket az ügyvezető igazgató.

Az úgynevezett értéknapos átutalások – amikor előre tudjuk, hogy valamit egy adott napon ki kell fizessünk, és arra időzítve adjuk meg a megbízást -, illetve a rendszeres átutalások – tehát amikor minden hónapban ugyanazon a napon átutalással fizetjük például a villanyszámlát – ugyancsak szeptembertől kerülnek be az azonnali utalásos rendszerbe.
Ezen túlmenően a nyugdíj, a munkanélküli segély és a családi pótlék is kimarad egyelőre az azonnali utalásos rendszerből a jegybank bejelentése szerint.

A Magyar Államkincstár (MÁK) által indított átutalások ma is az éjszakai átutalási rendszerben teljesülnek, tehát a MÁK beadja délután és másnap reggel 7-re, 8-ra megérkezik például a nyugdíjasok számlájára a nyugdíj – magyarázta Bartha Lajos. Szavai szerint ezen túl sokat nem javítana az azonnali fizetési rendszer sem, hiszen azzal, hogy mondjuk hajnali egykor kapná meg a nyugdíjas a járandóságát, túl sok előnye nem lenne. Viszont ezek magas számú tranzakciók, sokakat érintenek. Egy nyugdíjfizetési napon közel másfél millió átutalás megy, és a rendszer terhelése szempontjából ezt nagyon nehezen lehetne megoldani.
„Ezért az ilyen típusú átutalások maradnak az éjszakai átutalási rendszerben, és az még egy hosszú távú kérdés, hogy valamikor át tudjuk-e hozni ezeket az azonnali fizetési rendszerbe” – tette hozzá Bartha Lajos.

Egy hasonló nagyságrendű tranzakciósorozat van a nappali átutalásos rendszerben, ami szintén változatlanul megy tovább: amikor a nagyon nagy vállalatok bért fizetnek.

E cégek ugyanis nem kötegelve küldik a több ezres munkavállalói körnek a fizetéseket, hanem egy külön e célra létrehozott szabványban, a csoportos átutalásban adják be a bankjuknak ezeket a megbízásokat. Mivel itt is előfordulhat, hogy egyszerre több ezer, vagy több tízezer tranzakció érkezik a bankba, amit fel kellene dolgozni, ezért szeptember elseje után sem változik a jelenlegi rendszer. „Most úgy látjuk, hogy hatékonyabban lehet a már kialakult rend szerint lebonyolítani ezeket a fizetéseket, és itt sincs túl sok jelentősége, hogy a dolgozó reggel 4-kor vagy 8-kor kapja meg a fizetését” – hangsúlyozta Bartha Lajos.

Másodlagos azonosítókkal is lehet majd utalni
Az azonnali fizetési rendszer indulásakor 3 ilyen azonosítót lehet hozzákötni a bankszámlánkhoz: a mobiltelefonszám, az e-mail-cím és az adóazonosító jel, vagy ha vállalatról beszélünk, akkor az adóazonosító szám – mondta Bartha Lajos. Vagyis ha azt szeretnénk, hogy aki nekünk pénzt küld, ne bajlódjon a mi 16 vagy 24 karakteres számlaszámunk megjegyzésével, akkor bankfiókban vagy az internetbanki felületünkön beregisztráljuk a mobilszámunkat, hozzákötjük a számlaszámunkhoz, és innentől kezdve elég, ha a mobilszámot adják meg az utaláshoz.

„A másodlagos azonosítók használatára nem vonatkozik semmilyen szabály, de mi úgy gondoljuk, hogy nem fognak ezért a bankok pénzt kérni – mondta az ügyvezető igazgató. Az azonnali utalások után azért nem kérhetnek plusz pénzt, mert igazából nem változik semmi, ez egy ugyanolyan átutalás, mint eddig is volt, csak egy másik rendszerben, egy másik feldolgozási mechanizmuson megy keresztül. Mivel nem egy új szolgáltatás, ezért a a fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni, vagyis nem lehet újabb díjat sem felszámolni – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A bevezetést megelőző két éves előkészítés egyik legfontosabb feladata volt annak biztosítása, hogy az azonnali utalások teljesítéséhez szükséges likviditás mindig a bankok rendelkezésére álljon, hiszen vannak olyan fixen hosszú hétvégék, mint a húsvét, amikor a négy napig kell ezt megoldani. A rendszer úgy működik, hogy a banknak meg kell becsülnie, hogy körülbelül mennyi forgalma lesz, és ezt a fedezetet előzetesen el kell helyeznie a Nemzeti Bankban egy számlán – ismertette a részleteket Bartha Lajos. Ezt nem olyan egyszerű megbecsülni, és az sem jó, ha a pénzintézet túl sok fedezetet helyez el a számlán, mert az felesleges áldozat számára, hogy ott tartja ezt a pénzmennyiséget.

„Ezért Magyarországon a jegybank létrehozott egy olyan mechanizmust – ami, amennyire tudjuk, még sehol nincsen -, hogy munkaidőn kívül egy bank összes rendelkezésre álló fedezetét betesszük egy rendszerbe, és ha hétvégén az derülne ki, hogy a bank elszámította magát, és a szükségesnél kevesebb fedezettel készült, akkor ebből a fedezeti körből automatikusan tudunk számára hitelt nyújtani, nem is kell ezt kérnie hétvégén – mondta Bartha Lajos.

Az automatikus rendszer működtetésekor az ilyen hétvégi likviditásteremtő hitelek jóváhagyásához az adott pénzintézet valamennyi, az MNB javára zárolt értékpapírjának értékét figyelembe veszik a fedezet megállapításához. Ez pedig garantálja, hogy tényleg automatikusan tudjon működni a rendszer, és bár ezért hétfőn felszámítunk egy bizonyos díjat és lekönyvelni is ekkor fogjuk az ügyletet, de biztosítani fogja azt, hogy emiatt ne legyen fennakadás a bankoknak megadott tranzakciók elszámolásában – tette hozzá Bartha Lajos.”

Forrás:
Világritkaságot is hoz az azonnali átutalás ; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2020. február 26.

Márciusban rendezik a Digitális Témahetet

„ Március 23. és 27. között rendezik a Digitális Témahetet, amelynek fő célja, hogy a pedagógusok és a diákok érdekes és változatos iskolai tevékenységek keretében fejlesszék digitális kompetenciáikat, valamint megismerjék a projektalapú oktatás eszköztárát.

A Digitális Témahét projektjei révén a tanulók olyan versenyképes tudást szerezhetnek a csatlakozó partnerek és a résztvevő tanárok segítségével, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövőben keletkező vagy megváltozó munkaköröket be tudják tölteni – mondta el Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Hozzátette: arra biztat minden olyan szervezetet, céget, szakembert, amelyek és akik programjukkal hozzá tudnak járulni a diákok digitális kompetenciafejlesztéséhez, hogy csatlakozzanak a Digitális Témahéthez.”

Forrás:
Márciusban rendezik a Digitális Témahetet; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. február 28.

„Az immár ötödik évébe lépett Digitális Témahét a digitális pedagógia legnagyobb hazai eseménye.

2016-ban közel 2000 digitális oktatási projekt valósult meg több mint 5 ezer pedagógus közreműködésével és mintegy 80 ezer diák részvételével. A további években folyamatosan nőtt a résztvevők száma, 2017 óta a szervezett projektek száma mindig meghaladta a 3 ezret és immár a hazai tanulók több mint 10%-a vett részt a Digitális Témahét foglalkozásaiban.

A digitális írástudás nem a távoli jövő, hanem a mindennapjaink szerves része. A mai 18 évesek fiatalabbak a világhálónál, az Intel Pentium processzornál, a Google-nál, de a Bluetooth-nál és az első iMac-nél is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkötelezett a digitális pedagógia elterjesztése és a digitális készségek fejlesztése mellett, ezért az idei tanév rendjében negyedszer, de valójában már ötödször kerül megszervezésre az iskolákban a Digitális Témahét 2020. március 23-27. között.

A Digitális Témahéthez csatlakozó köznevelési intézményeknek az elmúlt években lehetőségük nyílt az általuk választott témákat digitális eszközökkel és módszerekkel feldolgozni. A részt vevő pedagógusok szakmai tapasztalatokkal, a tanulók élményekkel, az intézmények pedig értékes eszközökkel gazdagodtak.

Az EMMI a Témahét koordinálására a Digitális Pedagógiai Módszertani Központot (DPMK) kérte fel. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) szakmai implementációját támogató szervezet. Feladata az oktatás digitális átalakításának módszertani támogatása, szakmai hátterének biztosítása, valamint a DOS megvalósításához kapcsolódó pályázatok és kiemelt projektek szakmai felügyelete.”

Forrás:
A Digitális Témahét térhódítása az elmúlt években; Digitális Témahét; 2020. február

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fontosnak tartja, hogy Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a digitális készségek fejlesztése, a digitális nevelés.
Tájékoztatom, hogy a köznevelésben 2020. március 23-27. között ötödik alkalommal kerül sor a Digitális Témahét megszervezésére.

A témahét projektgazdája az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a program szakmai partnere a Digitális Pedagógiai és Módszertani Központ.

A Digitális Témahét kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése és a kerettantervi fejlesztési célok megvalósítása az infokommunikációs technológia hatékony alkalmazásával, valamint a digitális pedagógia elterjesztése, alkalmazásának mélyítése annak érdekében, hogy a pedagógiai eszközök, alkalmazott módszerek köre bővüljön, ennek nyomán a digitális kompetenciát alkotó készségek, képességek fejlesztése az informatika tantárgyon túl is megvalósuljon.
Cél, hogy a későbbiekben a Digitális Témahét módszertana a kerettantervi változásoknak köszönhetően általánossá váljon. (…)

A Digitális Témahét keretében kiemelt figyelmet fordítunk:
* a multidiszciplináris megközelítésre: a matematika, a természet- és mérnöki tudományok, valamint a művészet- és * társadalomtudományok együttes megjelenítésére;
* a digitális technológia alkotó használatára és az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére;
* a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztésére és bevonására;
* a nevelési-oktatási intézmények közötti együttműködés élénkítésére;
* a határon túli magyar pedagógusok és oktatási intézmények bevonására;
* a digitális biztonságra a mindennapi pénzügyeinkben;
* az intézményen belül történő pedagógus közötti együttműködés élénkítésére, a projektmódszer alkalmazásának kiterjesztésére olyan kollégákra, akik még nem ismerik;
* ebben a tanévben is a digitális gyermekvédelemre, a médiatudatosságra, a közgyűjtemények digitális tartalmainak nevelésben, oktatásban történő megjelenésére. (…)

Javaslom, éljenek a lehetőséggel, fejlesszük együtt a digitális írástudást!”
Együttműködésünkben bízva, üdvözlettel:

Dr. Maruzsa Zoltán
köznevelésért felelős államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma”

Forrás:
Az EMMI tájékoztatása a 2020. évi témahetekről; Digitális Témahét; 2020. február

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 2.

Elrettentés a gondolkodó gépek korában: új RAND-jelentés

Az elmúlt hetek egyik – jelentős feszültségnövekedést hozó – nagypolitikai akciója, az iráni különleges erőket vezető Szulejmáni tábornok amerikai megölése a nemzetközi kapcsolatok elméleti szintjén is hozott néhány fontos fejleményt. A mindenképpen szokatlan (nemzetközi jogalapot nélkülöző, harmadik ország területén végrehajtott) csapás indoklásaként Pompeo amerikai külügyminiszter leszögezte: ezzel a lépéssel jelezni kívánták, hogy az amerikai külpolitika eszköztárába „visszatért” az elrettentés hagyományos elve.

És valóban: a XX. század második felének egyik nagypolitikai kulcsfogalma – az erőegyensúly kategóriája mellett – éppen az elrettentés volt. Teoretikus szinten az elképzelés annyit jelentett, hogy egy hatalmi szembenállásban az egyik fél, a birtokában levő fegyverek pusztító erejének köszönhetően, képes a másik felet visszariasztani a támadó fellépéstől – feltéve, hogy a birtokában levő fegyverek védve vannak egy esetleges (meglepetés szerű) megelőző csapás pusztításaitól. A meglehetősen komplex helyzetre alkalmazható fogalom nyilvánvalóan bonyolultabb annál, mint ahogy látszólag Pompeo most használta ezt a kulcsszót. Stratégiai koncepcióként, elvként és gyakorlatként ugyanis messze többről van itt szó, mint az egyszerű „figyelmeztetés”, vagy keresetlenebb szóval „fenyegetés”. A koncepciót vizsgáló újabb kutatások ugyanakkor kiemelik, hogy a katonai stratégiák középpontjában ma már nem annyira a fegyveres győzelem kivívása, sem mint a másik fél fegyverek bevetése nélküli kényszerítése, megfélemlítése, támadástól való elrettentése áll.

A koncepcióban bekövetkező változások nyilvánvalóan nem függetlenek a hadügyek – már évek, de inkább évtizedek óta folyamatban levő – információs technológia alapú forradalmától. Ugyanakkor ma már a katonai és polgári szakértők messzemenő egyetértése övezi azt a feltételezést, hogy a háborút, a hadügyeket igazából a Mesterséges Intelligencia alkalmazások fogják fenekestül felforgatni – még hozzá a nem is olyan távoli jövőben. A témához kapcsolódó gondolkodás egyik érdekes eredménye az amerikai biztonságpolitikai kutatások vezető agytrösztje a RAND Corporation műhelyéből került most ki.

Az amerikai kutatók abból a fentebb említett feltételezésből indultak ki, hogy a Mesterséges Intelligencia és az autonóm fegyverrendszerek alapjaiban változtathatják meg a hadviselést. Az ember nélküli fegyverrendszerek egyre szélesebb körű harctéri alkalmazásai, illetve az erre irányuló nemzeti kutatási erőfeszítések növekedése alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évek konfliktusaiban az ilyen technológiák általánosan alkalmazott eszközei lesznek a csatatérnek. Ebben a változó környezetben az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy hogyan változik az elrettentés hagyományos koncepciója egy olyan kontextusban, ahol a döntések gépi sebességgel történnek, és ahol (éppen a gépek térhódításával összhangban) egyre kevesebb emberi életet tesznek kockára a szűken vett harcokban? Az elrettentés hagyományosan alkalmazott elve és gyakorlata lehetséges változásainak vizsgálatánál a RAND kutatói az alábbi kutatási kérdéseket fogalmazták meg:
– Az önálló döntéshozatalra alkalmas, ill., autonóm módon cselekvő harci rendszerek bevezetésével hogyan változnak azok a bevett módok és eljárások, ahogyan az egyes államok másoknak jelezték az ellenfél általi erő alkalmazásának várható következményeit?
– Hogyan változik az elrettentés koncepciója az MI-alapú fegyverrendszerek alkalmazása esetén?
– Erősítik-e, vagy éppen gyengítik-e az ilyen fegyverrendszerek az elrettentés (hagyományos) elvének érvényesülését?
– Mik azok a valószínűsíthető területek, amelyeket leginkább fenyegetnek a (gépi döntéseken alapuló) tévedések, ill. nem kívánt következmények veszélyek?

A problémakör vizsgálatára a RAND kutatói egy MI-alapú hadijátékot terveztek és hajtottak végre. A jövőbeni, Mesterséges Intelligencián alapuló fegyverrendszerekkel vívott hadszíntéren elképzelt konfliktusban érdekesen alakult már maga az alapvető felállás is. A hadijátékban ugyanis már nem Amerika, hanem Kína szerepelt globális szuperhatalomként, és vele szemben sorakozott fel az USA, Japán és Dél-Korea szövetsége. A hadijáték – mint elemzési műfaj – arra kínált strukturált, szabályok szerint zajló gondolkodást (és párbeszédet) a résztvevők számára, hogy egy elképzelt hadműveleti kontextusban próbálják meg felmérni az alkalmazott MI-alapú fegyvertechnológiák hatását az elrettentés koncepciójára.

A hadijáték, illetve az alapján született kutatási jelentés az alábbi főbb megállapításokat eredményezte:
– a hagyományos (emberek által kezelt) fegyverrendszerek hatásosabban szolgálhatják az elrettentést, mint az ember nélküli (autonóm) rendszerek;
– a hagyományos rendszerek felváltása ember nélküli rendszerekkel nem sugallja az ellenfél számára azt, hogy (az így modernizáló fél) csökkentené elkötelezettségét a harcra;
– a fegyveres konfliktusban a rendszerek autonómia-fokozatának minden szintjét alkalmazzák a szembenálló felek;
– ugyanakkor minden autonómia-fokozatban növekedett a konfliktus nem szándékolt kiterjedése.

A legfontosabb, leginkább elgondolkodtató tanulság tehát ez: az autonóm gépekre bízott hadszíntéren számottevően növekedik a konfliktus kiterjedésének, a küzdelem eszkalálódásának a veszélye. A gépek különösen alkalmatlannak bizonyultak a konfliktushelyzetekkel kapcsolatos szokásos emberi jelzések értelmezésére. Éppen a konfliktus de-eszkalálására, a helyzet elmérgesedésének megakadályozására tett szokványos emberi jelzésrendszerek maradtak értelmezés, és így válasz nélkül.
A kutatás további szakmai vizsgálódásokat javasol, további hadijáték alapú szimulációkkal annak pontosabb meghatározására, hogy a konfliktusok megakadályozásában, ill. feloldásában olyan fontos szerepet játszó elrettentés hogyan működik a Mesterséges Intelligencia és az autonóm rendszerek korában. Az elrettentés ugyanis, a fogalom hagyományos felfogásában arról szólt, hogy emberek megpróbálják megérteni más emberek eltökéltségeit, félelmeit, ajánlatait. A gép azonban a jelek szerint más „gondolkodási ösvényeket” követ.
Deterrence in the Age of Thinking Machines; Yuna Huh Won et al.; RAND; 2020. február

Adatbázisok, drónok, diplomaták: 21. századi technológia a bilaterális tárgyalások hátterében

Sokszor, már-már szinte rutinszerűen szoktuk Hírlevelünkben is hangsúlyozni: a digitális diplomácia nem azonos a Twitteren történő geopolitikai pengeváltásokkal. A közösségi média persze nagyon fontos terepe a külpolitikai szervezetek működését átjáró és egyre jobban átszervező digitalizációnak, ami nyilván nem véletlen: a kommunikáció, a tájékoztatás továbbra is központi eleme a diplomáciának, és általában a külkapcsolati gyakorlatnak. De, szeretünk mindjárt pontosítani: a kommunikáció valójában a diplomáciai gyakorlat szinte valamennyi funkcióját átitató, mindenütt jelenlévő lényegi mozzanat. Nyilván kevesen szállnának vitába például azzal, hogy a diplomácia máig legfontosabbnak tartott (és a szó szoros értelmében „ikonikus”, tehát képszerűen is gyakorta megjelenő) funkciója, a tárgyalás maga is alapvetően emberi kommunikáció. Így végképp nem meglepő, ha azt látjuk, hogy a számítástechnika, mobiltechnológiák, sőt a Mesterséges Intelligencia ígéretes alkalmazásai ezt a kevésbé szem előtt levő diplomáciai működési területet sem hagyják érintetlenül.

A Journal of Field Archeology régészeti szakfolyóirat legutóbbi száma érdekes tanulmányban mutatja be, hogy a korszerű digitális technológiák hogyan segítik a diplomáciai tárgyalások előkészítését és eredményes lebonyolítását. A mai világ kulturális életének egyik neuralgikus pontja a műtárgyak határokon átívelő, illegális forgalmazása: az engedély nélküli ásatások, lelőhelyek és múzeumok fosztogatása, az így megszerzett műkincsek kereskedelme rendkívül jövedelmező ágazatává vált a nemzetközi alvilágnak. Az illegális tevékenység különösen érzékenyen érinti a Közel-Kelet államait, ahol a leletek gazdagsága sokszor a közbiztonság gyengeségével, vagy hiányával, a politikai instabilitással, háborús viszonyokkal párosul. A felmérhetetlen károkat okozó tevékenység visszaszorítására Jordánia a közelmúltban átfogó diplomáciai offenzívát indított. A királyság elsődleges célja ezen a téren az, hogy kétoldalú nemzetközi megállapodást hozzon tető alá az Egyesült Államokkal. Szakértők szerint ugyanis a jordániai lelőhelyeket fenyegető fosztogatások, amelynek mind nagyobb lendületet ad egyébként a nemzetközi tömegturizmus erőteljes fellendülése is, nem kis mértékben az amerikai gyűjtők kollekcióit gyarapítják.

A diplomáciai tárgyalások eredményes lebonyolítása, az adott fél számára előnyös feltételek kialkudása nem csupán retorikai tehetséget, „diplomáciai érzéket”, nem ritkán egyenesen furfangos észjárást és ravasz tárgyalási technikát kíván meg. Hanem tényeket, adatokat. A kulturális javak védelmét célzó bilaterális megállapodás előkészítése során a jordániai diplomácia átfogó adatbázisokat épített annak bizonyítására, hogy az országukból kiinduló illegális műkincsforgalom jelentős végpontja éppen az USA. A téma speciális jellegéhez igazodva, az adatok egy jókora része a kifosztott rommezőket, műemlékeket dokumentáló légifelvétel volt. Ezek egy része műholdas eljárással készült, ugyanakkor a jordániai műemlékvédelem is egyre nagyobb mértékben folyamodik az olcsó és könnyen használható drónok által begyűjtött fényképekre. A diplomáciai tárgyalásokon természetesen az érvrendszer alapjául szolgáló adatok prezentálása is lényeges szempont, s így történt ez a jordániai-amerikai egyeztetések során is, ahol a felvételeket georeferált (földrajzilag pontosan azonosított) formában rendezték adatbázisokba. A nagy tömegben begyűjtött, meggyőzően rendezett, egyértelműen bemutatott digitális bizonyító anyag vélhetően sokat nyomott a latba, aminek eredményeként tavaly év végén megállapodás született a két ország között a kulturális javak fokozott védelmére.
Databases, Drones, Diggers, and Diplomacy: The Jordanian Request for a US Cultural Property Bilateral Agreement; Morag M. Kersel, Austin Hill; Journal of Field Archaeology; DOI https://doi.org/10.1080/00934690.2020.1713282; 2020. vol 45., 101-110. o.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

A „Feltörekvő hatalmak Davosa” – az Antalya Diplomáciai Fórum
A török külpolitika nem csak a tervezőasztaloknál, és egyre inkább a hadszíntereken gondolja komolyan a regionális hatalmi pozíciók erősítését. Az ország jó ideje már a „XXI. századi külpolitika csinálás” egyik komoly és komolyan veendő szakmai központja is. Az újonnan felfedezett geopolitikai kutatások mellett egyébként a digitális diplomácia témái is kiemelt helyen szerepelnek a török egyetemi és magánintézeti kutatóműhelyek programjában.
A török külpolitika most a nemzetközi szakmai és politikai hálózatépítés terén is tovább lép. A már egy ideje tervezett Antalya Diplomáciai Fórum (Antalya Diplomacy Forum) egyfajta „Kelet-Mediterrán Davos”-ként igyekszik majd pozícionálni magát.
Az első eseményre most, március végén kerül sor, a közkedvelt törökországi nyaralótérség „fővárosának” számító Antalyában. Az idei rendezvény éppen az információ technológiával átalakuló külügyi szervezetek kutatóinak és gyakorlati szakembereinek kínál fontos találkozási pontot. A „Diplomácia a Digitális Korban” címmel megrendezendő három napos fórum az alábbi fontosabb témákat járja majd körül:
– Háború és béke a Digitális Korban
– Menekültek és migránsok: a nemzetközi együttműködés szükségessége
– Kommunikációs és soft power: közdiplomácia a Digitális Korban
– Gazdaság diplomácia
– Az extrémizmus növekvő veszélye
– A terrorizmus elleni harc
– Civil szervezetek a nemzetközi kapcsolatokban
– Regionális válságok: a Közel-Kelet
– Regionális fejlődés: Afrika
– Regionális fejlődés: a Balkán
– Egy jól működő Európa
– Egységes Ázsia a szétaprózott Ázsiákból
Antalya Diplomacy Forum; 2020. március 1.

Mesterséges Intelligencia Csúcstalálkozó Brüsszelben: terítéken a globális szabályozás

A Politico, a világ egyik vezető politikai hír- és elemzőmagazinja a Mesterséges Intelligencia globális szabályozási témakörét már egy ideje állandóan napirenden tartja. A washingtoni székhelyű globális magazin európai kiadása márciusban ismét nemzetközi konferenciát szervez a témában. A Brüsszelben szervezett „MI Csúcstalálkozó” izgalmas kérdése az: vajon képes lesz-e az újonnan felállott EU Bizottság kihasználni azokat a versenyelőnyöket, amelyeket az előző vezetés hozott tető alá a GDPR, a digitális versenyszabályozás, vagy az online szerzői jogok területén? Az „MI fegyverkezési verseny” ugyanis teljes erőbedobással folyik immár a nagyok, elsősorban Kína és az USA között. Kérdés, hogy Európa – a GDPR-szabványhoz hasonlóan – magához tudja-e ragadni a vezetést ezen a téren a globális szabályozás révén? A márciusi konferencián az alábbi témák kerülnek majd terítékre:
– Hogyan alakul az MI-fejlesztések globális geopolitikai keretrendszere? Mik a legfontosabb, formálódó regionális és globális szövetségi rendszerek, amik az MI-versenyt is döntően befolyásolhatják?
– Milyen keretek közé kellene szorítani az MI-technológiákat? Mik az alkalmazások kívánatos etikai korlátai?
– Vajon az MI alapvetően kulturális kérdés-e?
– Esélyes-e az EU a Mesterséges Intelligencia globális szabályozórendszere kialakításának irányítására?
– Mik az esélyek: versenyelőnyhöz juttatja-e az MI az Uniót, vagy óhatatlanul lemarad a nagyok mögött?
– 2019-ben globális szinten a kínai MI-ipar volt a beruházások legnagyobb kedvezményezettje. Mit tesz a Bizottság (és a tagállamok) annak érdekében, hogy az európai MI-iparok hozzájussanak a szükséges beruházásokhoz, adattömegekhez, szaktudásokhoz?
– Képes-e uniós szinten előre lépni ezen a területen az EU, vagy a tagállamok egyénileg szállnak versenybe az MI terén?
Az immár harmadik alkalommal megrendezett eseményen több uniós tagállam szakminiszterei, valamint jeles iparági képviselők szólalnak majd fel.
AI Summit 2020. Can Europe keep up with its digital legacy and be a global AI rule-maker? March 16-17 – Brussels; Politico; 2020. március 1.

KÖNYVSZEMLE – Pariser, Eli (2011): The Filter Bubble. New York, The Penguin Press.
Könyvszemléinkben általában a digitalizáció külügyi, biztonságpolitikai, diplomáciai alkalmazásaihoz kapcsolódó legfrissebb megjelenéseket szoktuk bemutatni. Néha persze előbukkan egy-egy régebbi klasszikus is, ha az különösen fontos, vagy éppen újra aktuálisnak látszik.
Ma egy olyan monográfiát szemlézünk, amit akár tegnap is írhattak volna. Pedig hát, a kiadás dátuma 2011, a könyv tehát majd egy évtizedes. Éppen a kora miatt választottuk ma bemutatásra: azért, hogy demonstráljuk: a közbeszédet, sajnálatos módon a szakmai közbeszédet is eluraló fogalmak, „újdonságok” egy része (néha azt érezhetjük: túlnyomó része) valójában ezer éve ismert. Nem lesz meglepő: elsősorban a világhatalmi szembenállás(ok) 2014-2016 körüli újabb elmérgesedésével szárnyalni kezdő „fake news”, „dezinformáció” és hasonló fogalmakra gondolhatunk itt. Közkeletű vélemény, hogy az ukrajnai válság kirobbanása, majd a 2016. évi amerikai elnökválasztás nyomán rátelepedett a globális közbeszédre az online manipuláció. Sarokponttá vált az is: ebben a jelenségben a legfőbb „bűnös” a közösségi média, ami soha nem látott módon és mértékben teszi lehetővé a vélemények polarizálódását, manipulálását. Itt bukkan fel a közösségi média egy jellegzetessége: hogy ti. az egyes platformok működését „terelgető” algoritmusok aktív előmozdítói az intellektuális szektásodásnak.
Érdemes ezzel kapcsolatban kézbe venni ezt a könyvet, amit ma ajánlunk, és aminek a címe „A vélemény-burok”. Ez az akkor korszakosnak számító online kutatásokon alapuló írás ugyanis éppen egy évtizeddel ezelőtt, és így az Ukrajna körüli geopolitikai harc, vagy Donald Trump színrelépése előtt bő fél évtizeddel fogalmazza meg azt, hogyan alakítják, torzítják az online terekben zajló kommunikációt a működésüket szabályozó algoritmusok. Amelyek létrehozásakor az volt a szempont: az egyéni véleményekhez, preferenciákhoz igazítva, egy testreszabott online világot varázsoljanak minden egyes felhasználó köré. Csak hát ebből az is következett, hogy a hasonló gondolkodásúak, világképűek kisebb-nagyobb csoportjait egyfajta láthatatlan burok fogja össze, elvágva őket más véleményektől és világképektől. Ám ez a technológia, a hajdani álmodozó ígéretek ellenére nem a közösségekről szólt. A digitális üzleti világ vélekedése ugyanis az volt: a kínálat abszolút testre, egyénre szabása a profitok abszolutizálását teszi majd lehetővé. Nehéz most szabadulni attól a gondolattól: aki szelet vet, vihart arat.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. február 24-február 28.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Multifunkciós eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/38
Közzététel dátuma: 2020.02.24.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.23.
Jelen közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő az MVM Csoport és a csoporton kívüli szerződéses partnerek, valamint a meghatározott NKM Csoport tagvállalatai részére a szerződés időtartama alatt összesen legalább 1750 db multifunkciós és nyomat előállító eszközök beszerzésére és üzemeltetésére irányuló szerződést kíván kötni az ajánlati dokumentációban részletezett részletes műszaki tartalom szerint.
Lásd bővebben

Kórházi PACS rendszerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.05.
Egészséges Budapest Program keretében kórházi PACS rendszerek infrastruktúra és szoftver beszerzése.
Lásd bővebben

Közbeszerzési és PRAG eljárások utóellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.20.
A 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó, bilaterális, határmenti Európai Területi Együttműködési programok szabályozási környezete előírja a közbeszerzési, illetve PRAG eljárások vizsgálatának kötelezettségét mind a normál mind pedig a Technikai Segítségnyújtás (továbbiakban: TA) projektek vonatkozásában.
Becsült teljes érték áfa nélkül: 125.000 Pénznem: EUR
Lásd bővebben

FŐTÁV SAP licenceinek supportja és karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.20.
A FŐTÁV Zrt. SAP licencei supportjának, karbantartásának beszerzése 2021. július 31-ig. Licencelt SAP szoftverek Standard Supportjának keretében új szoftververziói, frissítések, javítások, jogszabályi követések biztosítása.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése EFOP projekthez
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Békés Megyei Könyvtár
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.05.
Informatikai eszközök beszerzése a műszaki leírásban meghatározott paraméterekkel, digitális labor kialakításához.
2 db projektor, 1 db asztali számítógép, 1 db rajztáblamonitor, 1 db forgótányéros 3d szkenner, 5 db digitális rajztábla, 3 db hálózatos hőpapíros blokknyomtató, 1 db 3 csatornás wifi router, 5 db USB mikroszkóp, 1 db festőszoftver, 1 db képernyőfilm rögzítő, 1 db OCR szoftver, 1 db zeneszerkesztő szoftver, 1 db digitális fényképészeti munkafolyamathoz való dobozos szoftver, valamint további kiegészítő informatikai eszközök beszerzése a műszaki leírásban meghatározott paraméterekkel, digitális labor kialakításához. Valamennyi megajánlott eszköznek legalább 1 év jótállással kell rendelkeznie.
Lásd bővebben

POLISZ rendszer üzemeltetése, továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.23.
Ajánlatkérő birtokában lévő legalább 200 fő, legfeljebb 350 fő egyidejű felhasználót és legalább 45 darab költségvetési szervet kiszolgáló, Polisz Integrált Gazdálkodási és Ügyviteli rendszer üzemeltetése, szakmai támogatása, jogszabálykövetése, megrendelői igényeknek megfelelő további rendszerfejlesztése
Lásd bővebben

SMJVÖ – Menetrendtervező – Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.26.
Nyertes Ajánlattevő feladata a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Salgótarjánban” című, TOP-6.4.1-16-ST1-2017-00001 azonosító számú projekt keretében komplex menetrendtervező, forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer bevezetésével kapcsolatosan az alábbi főbb feladatok elvégzése:
* a projekt keretei között megvalósítandó rendszerhez kapcsolódó járműfedélzeti eszközök beszerzése és üzembe helyezése összesen 28 darab autóbuszba
* járműfedélzeti utasszámláló berendezések beszerzése és üzembe helyezése 6 db autóbuszba
* helyi tömegközlekedési tervező, tényadatkezelő (visszajátszó), forgalomirányító rendszerhez kapcsolódó hardver- és szoftvereszközök beszerzése és üzembe helyezése
* új közterületi kijelzők beszerzése és összesen 10 darab megállóhelyen történő telepítése, hangosítással;
* online virtuális megálló szolgáltatás kiépítése
* energetikai modul beszerzése és üzembe helyezése, mely járművek energiafelhasználási adatait is gyűjti
Lásd bővebben

ESB komponens IBM Integration Bus szoftverkövetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.10.
„ESB komponens IBM Integration Bus v10.0 szoftverkövetésének biztosítása KBF/040/2020”
Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) részére ESB komponens Integration Bus szoftverek követésének biztosítása 2020.04.01-2021.03.31 időszakra vonatkozóan, részletesen a Közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki követelményspecifikáció szerint.
1) IBM termékkód: E02AULL, licenc megnevezés: IBM Integration Bus Processor Value Unit (PVU) Annual SW Subscription & Support Renewal, mennyiség: 1 * 560, mennyiségi egység: PVU;
2) IBM termékkód: E0LNLLL, licenc megnevezés: IBM MQ File Transfer Agent Install Annual SW Subscription & Support Renewal, mennyiség: 1 * 12, mennyiségi egység: Install
3) IBM termékkód: E025QLL, licenc megnevezés: IBM WebSphere Application Server Processor Value Unit (PVU) Annual SW Subscription & Support Renewal, mennyiség: 1 * 210, mennyiségi egység: PVU
Lásd bővebben

KRA rendszer továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.10.
A közbeszerzés tárgya: KRA rendszer továbbfejlesztése az alábbiak szerint:
Jelen beszerzés célja az Ajánlatkérőnél üzemelő több mint 350 szolgáltató és egy szolgáltatónál pedig több felhasználó által használt KRA rendszer továbbfejlesztése egy vastag kliens keretrendszer kifejlesztésével a jelenleg egy web böngészőben futó java applet kiváltása érdekében.
Lásd bővebben

TA projektek és projektrészek költségellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.26.
A 2014-2020-as időszakhoz kapcsolódó Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Programban lévő Technikai Segítségnyújtás (továbbiakban: TA) projektek és TA projektrészek vonatkozásában költségellenőrzési tevékenység végrehajtása.
Becsült teljes érték áfa nélkül: 90.000 EUR
Lásd bővebben

Elektronikus jegyértékesítési rendszer bevezetése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.04.06.
Önálló entitást biztosító, működő elektronikus, moduláris, központi adatbázisra épülő közösségi közlekedési jegyértékesítési, számlázó, statisztikai és ellenőrzési rendszer szoftver bérbevétele a és üzemeltetése a GYSEV Zrt. számára a kapcsolódó fedélzeti hardverkörnyezet biztosításával.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Térinformatikai szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/38
Közzététel dátuma: 2020.02.24.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.03.20.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő és mint vevő részére összesen 27 db térinformatikai offline szerkesztő szoftver beszerzése.
A térinformatikai offline szerkesztő szoftverrel szemben támasztott követelmények: A pilóta nélküli légijárművekkel készített videó és képanyagok feldolgozásához alkalmas offline szoftver elsősorban desktop környezetben történő használathoz. Ennek a fotogrammatikai szoftvernek képesnek kell lennie 3D pontfelhők generálására, georektifikált ortomozaikok készítésére megfelelő képkockák felhasználásával, mindezt a helyi számítógép erőforrásait felhasználva (offline módon) távoli szerver, vagy egyéb (távoli) számítási kapacitás nélkül.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Inform. rendszer Hévíz – eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/38
Közzététel dátuma: 2020.02.24.
Ajánlatkérő: Hévíz Város Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: Bravonet Korlátolt Felelősségű Társaság
Hévíz Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában informatikai rendszer szállítása, bevezetése, 36 havi supportja
Ajánlatkérő a projekt keretében teljeskörű központi IT infrastruktúra modernizációt végez. Az alábbi eszközök cseréje vált szükségessé:
szerverek, központi tároló, adatközponti hálózati aktív elemek, szünetmentes áramforrás, mentési megoldás, virtualizációs megoldás.
A szállított rendszerre az Ajánlatkérő és Ajánlattevő, együttesen Felek 36 hónapos támogatási megállapodást kötnek.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 14.612.70,- Ft
Lásd bővebben

IMIR 2007-2013 rendszer támogatás, fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/38
Közzététel dátuma: 2020.02.24.
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az IMIR 2007-2013 Monitoring és Információs Rendszer, a 2007-2013-as programozási időszak ETE, IPA és ENPI határon átnyúló programokat támogató informatikai rendszer működés-támogatási és fejlesztési szolgáltatásainak beszerzése a zárási és rendelkezésre állási időszakra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 54.800.000,- Ft
Lásd bővebben

e-számla bemutatása és e-fizetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/38
Közzététel dátuma: 2020.02.24.
Ajánlatkérő: NKM Energia Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DÍJNET Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A szolgáltatásnak biztosítania kell, hogy Ajánlatkérő regisztrált ügyfelei részére az Ajánlatkérő által elektronikusan átadott, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, Ajánlatkérő által elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva hitelesített elektronikus számlákat az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerén keresztül bemutassa, azokat az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszerében tárolja és az Ajánlattevő e-számla bemutatási rendszere fizetési szolgáltatásait Ajánlatkérő ügyfelei részére biztosítsa.
Mennyiség:
Számla bemutatás 1,5 M db /év Összesen: 3 M db db + 30 %
Számla fizetés 0,8 M db /év Összesen: 1,6 M db db + 30
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 299.520.000,- Ft
Lásd bővebben

NET Zrt. számára ELO licenszek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/38
Közzététel dátuma: 2020.02.24.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
Elnevezés: NET Zrt. számára ELO ügyviteli rendszer és ELO IK
* 125 db ELO ügyviteli rendszer licenc szoftverkövetés jogfolytonos biztosítása 2017.01.01-től 2020.12.31-ig
* 120 db ELO IK iratkezelő rendszer licenc szoftverkövetés jogfolytonos biztosítása 2017.01.01-től 2020.12.31-ig
* 75 db ELO ügyviteli rendszer licenc szoftverkövetés 2019.08.01-től 2020.12.31-ig
* 70 db ELO IK iratkezelő rendszer licenc szoftverkövetés 2019.08.01-től 2020.12.31-ig
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.136.650,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kormányiroda
Nyertes ajánlattevő: UNIQA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítási szerződés megkötése a 2020-2021 évekre az általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítósáról szóló 119/2003. (VIII.14.) Kormányrendelet rendelkezései szerint.
A Kormányrendelet alapján biztosított minden Magyarország területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a 3. életéve betöltésének napjától, 18. életéve betöltésének napjáig. A baleset-biztosítási jogviszony az érintett biztosított tekintetében azon a napon jön létre, amelyen a biztosított a 3. életévét betölti, és azon a napon szűnik meg, amelyen az a 18. életévét betöltötte.
Kockázatviselés kezdete: 2020. január 1. napja
A jelenleg rendelkezésre álló KSH adatok alapján a becsült biztosítotti létszám: 1.469.172 fő
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 94.494.976,- Ft
Lásd bővebben

3Dtechnológiájú eszközök, szoftverek, IT eszközök2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;FreeDee Nyomdai Szolgáltató Művek Kft.;HORIBA France SAS;Optimum Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság;VARINEX Informatikai Zrt.
3D technológiájú eszközök, szoftverek és IT eszközök beszerzés a Pécsi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00022 jelű pályázata keretein belül – 2. a közbeszerzési dokumentációban meghatározott paraméterekkel 33 ajánlati részben.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.240.749,- Ft
Lásd bővebben

Duális informatikai eszközbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság;Szintézis Informatikai Zrt.
Modern Városok Program – Duális képzés bevezetése és kiterjesztése Tatabányán c. projekt keretében informatikai eszközbeszerzés a Dózsakerti kollégiumban kialakítandó Szakképzési Centrum számára
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 50.227.075,- FT
Lásd bővebben

Szélessávú rádió iránymérő rendszer szállítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/39
Közzététel dátuma: 2020.02.25.
Ajánlatkérő: Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: RELCOM Kutató Fejlesztő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségü Társaság
Sokcsatornás szoftver rádió technológiát alkalmazó UHF/VHF rádió vevőkészülék szállítása a hozzá kapcsolódó antenna rendszerrel
1 darab, háromsávos iránymérő antenna rendszer, kompenzált dipólokkal, fősávonként öt antennával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 77.700.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás ererdményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/40
Közzététel dátuma: 2020.02.26.
Ajánlatkérő: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Nyertes ajánlattevő: SZENZOR Számítóközpont Kft.;ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Orvosi vények 2020. január 1-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra szóló közbeszerzése keretmegállapodásos eljárás keretében. Keretmennyiség: 576 000 000 db.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.188.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Kormányzati médiamonitor szolgáltatás (2020-2022)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
Nyertes ajánlattevő: OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft.
Magyarország Kormánya magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó médiaszemlézési, médiakutatási és médiaelemzési tevékenységek megrendelése vállalkozási szerződés keretében
A médiaszemlézési, médiakutatási és médiaelemzési tevékenységek azonos szakmai szabályok szerinti, szemléleti egységben végzendők, ugyanazon nyertes ajánlattevő (AT) részéről
Ajánlatkérő (AK) magas szintű állami közfeladat ellátás alatt a következőt érti: olyan jogalkotói vagy jogalkalmazói feladat és az azzal összekapcsolódó kommunikációs tevékenység, amelyet központi kormányzati intézmény végez, amelynek során felhasználásra kerül, illetőleg a jogalkotói és jogalkalmazói feladatokkal kapcsolatos kommunikáció részeként megjelenik a belföldi és nemzetközi sajtómegjelenések összegyűjtése, értékelése és a médiahatás társadalmi vizsgálat eredménye
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 5.001.960.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárás eredményének közzététele.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Békés Megyei Könyvtár
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;PEDRO Tanácsadó és Kereskedelmi Kft
I. rész: 74 db informatikai eszköz beszerzése (pl.: asztali számítógép, IP kamera, USB mikroszkóp, digitális rajztábla)
II. rész: 1 db A/2 lapméretű speciális könyvszkenner
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.006.300,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató – FIR BOSS
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Online Üzleti Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Diákhitel Központ Zrt. számlavezető rendszerének meglévő funkcióit szükséges módosítani, valamint új funkciók kialakítása szükséges törvényi megfelelőség és üzleti igények alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató – KBF/678/2019
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: Cisco Umbrella tartalomszűrő előfizetése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 23.089.600,- Ft
Lásd bővebben

MTVA meglévő HARMONIC rendszerének supportja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: MEDIA NETWORKS Telekommunikációs és Informatikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Az MTVA által használt HARMONIC video szerverekhez gyártói és first line támogatás nyújtása a szerződéskötéstől 2022. október 31-ig terjedő időszakban szolgáltatási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 367.800,- USD
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
Belső CheckPoint tűzfal- és IPS rendszer beszerzése és támogatása 2020
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 274.933.360,- Ft
Lásd bővebben

LTE modemek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.
A beszerzés tárgya: 2000 db HP ProBook 640 G2 és HP ProBook 650 G2 típusú hordozható számítógépbe szerelhető LTE modemek beszerzése. (1600 db LTE modem a HP ProBook 640 típusú notebook-ba, 400 db LTE modem a HP ProBook 650-es típusú notebook-ba).
Jelen beszserzés célja a HP ProBook 640 G2 és HP ProBook 650 G2 típusú notebook alkalmassá tétele 4G mobil hálózathoz való csatlakozásra, hogy az érintett szakterületek távkapcsolatot igénylő munkafolyamatai során azokat használhassák.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 99.770.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Delta Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Alkalmazástámogatási keretszerződés keretében a Spektrum, Interferencia Monitoring Integráció, Mérésvezérlő, Adó DB – Mérési Riasztás Kezelő Központ (továbbiakban SIMI MV, ADB-MRKK) rendszerek méréstechnológiai rendszertámogatása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 65.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Neptun rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő feladata Ajánlatkérőnek a jelenleg használt NEPTUN rendszerelemek support szolgáltatásainak biztosítása, valamint a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben a NEPTUN rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetése és ezekhez kapcsolódó support szolgáltatás nyújtása a Dokumentációban meghatározottak szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 65.277.780,- Ft
Lásd bővebben

(PTS-231) MedWorkS követése, karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
Nyertes ajánlattevő: Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Az ajánlatkérőnél (AK) működő MedWorkS integrált egészségügyi informatikai rendszer jogszabálykövetése, frissítése, egyedi fejlesztése és karbantartása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 72.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes átláthatósági hirdetmény – SZGYF Ecostat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: CompuTREND Zártkörűen Működő Részvénytársaság
CT-EcoSTAT Integrált Gazdasági és Gazdálkodási Rendszerhez támogatási (support) fejlesztési szolgáltatás beszerzése 2020-2021. évre
Felhasználó szám: 2.500 fő
Opcionálisan igénybe vehető szolgáltatás:
Továbbfejlesztési szolgáltatások biztosítása; becsült szükséglet: 2760 fejlesztői óra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 194.952.000,- Ft
Lásd bővebben

Önk.el.átl.hird.:Croc2_3_Sitr.Scala fejl.bőv.HNT
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Siemens Mobility Korlátolt Felelősségű Társaság
Szerződés megnevezése: Vállalkozási szerződés CROCODILE 2.0_HU és CROCODILE 3 HU elnevezésű projekt keretében a Sitraffic Scala forgalomirányító központ fejlesztése (II. ütem) tárgyában
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 60.953.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

MONA tanácsadás, támogatás, karbantartás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/41
Közzététel dátuma: 2020.02.27.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
„A „MONA” munkaidő nyilvántartó és elszámoló szoftverhez kötődő karbantartási, szoftver frissítési, testre szabási, fejlesztési feladatok ellátása”
Ajánlatkérő a feladatok ellátására keretszerződést kíván kötni az alábbi keretösszegben: Nettó 35.000.000,- Ft
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás a Kbt. 75. § (1) bek. b) pontja alapján eredménytelen, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlat benyújtására került sor.
A beérkezett egyetlen ajánlat: United Consult K2 Üzleti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1117 Budapest Bogdánfy Ödön Utca 6 4137/28) a Kbt. 71. § (11) alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy ajánlattevő a számítási hiba javítására való felhívást nem teljesítette.
Lásd bővebben

Kecskeméti fürdő időmérő rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/42
Közzététel dátuma: 2020.02.28.
Ajánlatkérő: Hírös Sport Szabadidő Létesítményeket Működtető és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: A közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, mivel az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetének összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.
Lásd bővebben

Szakirodalom

OECD: A digitális átalakulás integrált szakpolitikai keretrendszere (Going Digital Integrated Policy Framework)

„Az OECD integrált digitális szakpolitikai keretrendszere

Az OECD tudományos, technológiai és innovációs igazgatósága a „Digital Economy Papers” sorozatban február 14-én tette közzé 292. számú kiadványát az OECD digitális projektjének (Going Digital) integrált szakpolitikai keretrendszeréről (Going Digital integrated policy framework). Mint a dokumentum beharangozójában írják: a digitális átalakulás széleskörű és összetett hatást gyakorol a gazdaságra és a társadalomra, számos szakpolitikai területet érintve, miközben éppen emiatt nehezebbé vált a megfelelő kompromisszumok megtalálása az egyes szakterületek között. A most közzétett keretrendszer segít a kormányzatoknak és az érdekelteknek abban, hogy integrált szemléletű megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitika-formáláshoz, a bevonáson alapuló digitális jövő érdekében, a digitális átalakulásban rejlő lehetőségek megragadására, olyan módon, hogy az az emberek életminőségét javítsa, uniformizált megoldás helyett lehetővé téve az egyes országok eltérő kulturális és egyéb tényezőihez igazodást. A keretrendszer – ami a Going Digital projekt kulcsfontosságú eredménye – összhangban van az OECD digitális eszköztárával (Going Digital Toolkit) és jelzőszámaival, elemzéseivel, szakpolitikai iránymutatásaival. Ezzel egyben azt a célt is szolgálva, hogy a digitális átalakulásról szóló országértékelések alapja legyen.

A keretrendszer hét, egymással is kölcsönhatásban lévő szakpolitikai dimenzió mentén értékeli a digitális átalakulást:
* Hozzáférés
* Használat
* Innováció
* Munkahelyek
* Társadalom
* Bizalom
* Piaci nyitottság

Az egyes dimenziókat digitális kormányzati stratégia hivatott összekapcsolni a társadalmi jólét és a gazdasági növekedés érdekében, hajtóerőként használva a digitális technológiát és az adatgazdálkodás üzleti modelljét az átalakulásban, egyben az értékelés vektorrendszerét is meghatározva. A külön-külön is több szakterületet lefedő dimenziók mindegyikére szükség van az eredményes digitális átalakuláshoz. Az előnyök kihasználása és a kihívások megválaszolása érdekében szükséges a koordináció valamennyi azonosított szakterület között, különös tekintettel a dimenziókat keresztbemetsző olyan tényezőkre, mint a készségek vagy a digitális kormányzás. A jelentés iránymutatást is jelent arra nézve, hogy a kormányzatok hogyan ültessék át a keretrendszert a gyakorlatba, valamint javaslatokat fogalmaz meg a digitális átalakulási stratégiák kulcslépéséihez, összkormányzati szemléletet tükrözve a kívánatos szakpolitika-formálás megcélzásában.

A hozzáférés dimenziójában a jelentés az infokommunikációs infrastruktúra és szolgáltatások létét és elérhetőségét helyezi középpontba. A kormányzatnak itt fontos szerepe van a megfelelő befektetések előmozdításában. Mivel ezen a téren a beruházások nagy része a vállalati szférából jön, a közvetlen állami szerepvállalás mellett hasonlóan fontos a magánbefektetések útjában álló korlátok eltávolítása is. A szakpolitika fontos célja kell, hogy legyen a verseny élénkítése is e téren. Szintén fontos az összhang megteremtése a regionális fejlesztési politikákkal, figyelembe véve az országon belüli területi különbségeket, különös tekintettel a vidéki és távoli területekre.

A használat dimenziója kapcsán a jelentés kiemeli: míg az internet-használat széles körben elterjedt az OECD-országokban, a fejlettebb alkalmazások használata ezzel együtt arányaiban csökkent, aminek képzettségi és jövedelmi okai egyaránt lehetnek. A használat minőségének javításában fontos szerepe van a digitális közigazgatásnak, aminek megvalósítása az élenjáró országokban a holisztikus megközelítés felé mozdul el, abból a felismerésből fakadóan, hogy a digitális technológiában rejlő előnyöket akkor tudják maximalizálni, ha a fejlesztés és a működtetés felhasználó-vezérelt. A követendő megközelítés összhangba hozza a technológiák felhasználását a döntéshozatali folyamattal, a stratégiai formálásával, az érdekeltek bevonásával, hozzájárulva egyben a hatékonyabb szabályozási reformhoz is. A befektetések tekintetében a jelentés felhívja rá a figyelmet, hogy 1999 és 2015 között az eszközökbe történő befektetések részesedése csökkent, miközben a szoftverekbe és adatbázisokba befektetés ugyanebben az időszakban 44%-kal nőtt. Az új technológiák terjedése az üzleti dinamikával is erős kölcsönhatásban van, amire pedig a strukturális reformok vannak jó hatással. A digitális eszközök hatékony használata különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében az üzletfejlesztés, innováció, méretnövelés és nemzetköziesítés szempontjából. A hatékony felhasználás ugyanakkor erősen függ a készségek meglététől és milyenségétől, aminek javításában az oktatásnak, képzésnek és tréningeknek is döntő szerepe van. Végül a hatékony felhasználás kulcseleme a digitális biztonság és a személyiségi jogok védelme is, mivel ennek hiánya a digitális technológiák alkalmazásának egyik erős korlátja lehet.

Az innováció dimenziója mentén a digitális átalakulás alapvető fontosságú hajtóerejét mérjük. E téren kulcsszerepet játszanak az új, induló (start-up) vállalkozások, ami miatt a vállalkozó szellem erősítése, különösen a kkv-k világában kulcsfontosságú. A hatékony versenypolitika az innováció erősítésében is fontos szerepet játszik, különösen a piaci koncentráció oldásával, az új szereplők piacra lépésének könnyítésével. A digitális innováció akkor lehet eredményes, ha folyamatosan támaszkodhat a műszaki és természettudományok tudásbázisára és alapkutatásaira. A jelentés felhívja rá a figyelmet, hogy a közfinanszírozású alapkutatásoknak milyen döntő szerepe volt pl. a GPS-technológiák vagy akár magának az Internetnek a fejlesztésében is. Az innovációs folyamatokban különösen fontos szerepe van a kormányzat, az iparágak és az egyetemek közötti partnerségnek, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció jól tervezett támogatásának. A nyitott tudományos kezdeményezések szintén hasznos segítséget nyújthatnak az innováció felpörgetésében. A digitális közigazgatás az innovációban is fontos szerepet játszhat, különös tekintettel nyílt közadatok biztosításával, ami az innovációs és a hatékonyság hajtóereje lehet a közigazgatásban és azon túl is. A digitális átalakulás üteme és módja szektoronként változó, aminek kezelésére az OECD megfelelő rendszertant dolgozott ki, szektorspecifikus ajánlásokat fogalmazva meg például az egészségügyre, oktatásra, mezőgazdaságra.

A munkahelyek dimenzióját tekintve a jelentés kiemeli azt a várakozást, hogy a digitális technológiák nagymértékben alakítják át a munkaerőpiacot. Fontos kérdés, hogy milyen munkakörök tűnhetnek el, milyenek jelenhetnek meg, és hogy ez utóbbiakhoz milyen készségek kellenek majd. A „teremtő rombolás” során munkahelyek szűnnek meg és keletkeznek újak – az átmenet sikeressége nagymértékben múlik a vállalatok rugalmasságán és a dolgozók mobilitásán, valamint a munkaerőpiac szabályozásán, amely téren friss szemléletre lesz szükség. A munkavállalók szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy rendelkezésükre áll-e a készségek azon keveréke, amellyel hatékonyan navigálhatnak a gyorsan változó környezetben. Mivel azonban nem feltételezhető, hogy mindenki sikeres lesz az átmenetben, a szociális védelemnek is kulcsfontosságú szerepe lesz. Az új típusú foglalkoztatások szükségessé teszik az adók és juttatások rendszerének megreformálását is. Végül a regionális fejlesztési politikák is fontos szerepet kell, hogy játszanak a munkaerőpiac megfelelő irányú átalakulásában, figyelembe véve a területi különbségeket és sajátosságokat.

A társadalom dimenzióját különösen fontossá teszi, hogy a digitális átalakulás nagymértékben átalakítja a kormányzat, a vállalatok és az egyének egymással való kapcsolatát, valamint módosítja a kedvezményezettek és kárvallottak csoportjait is. Utóbbi miatt fontos szerepe lesz a szociálpolitikának, beleértve a digitális szakadék miatti kihívások kezelését is. A földrajzi különbségek miatt a helyhez szabott szakpolitikák jelenthetik a leghatékonyabb megoldást. Az oktatási és képzési politikának az életciklus egésze során támogatnia kell a megfelelő készségek fejlesztését, az alapvető kompetenciákon túl a szociális és emocionális készségek terén is. Az adózás és a juttatások politikájának szintén azt a célt kell szolgálnia, hogy senkit ne hagyjunk az út szélén. A digitális technológiáknak segítenie kell a nagy, átfogó társadalmi kérdések, így a környezetvédelem kihívásainak megválaszolásában is. Az egészségügyön belül külön is fel kell készülni a lehetőségek és kihívások speciális kezelésére, a hatékonyság és a személyiségi jogok védelmének egyidejű biztosításával. A digitális közigazgatásnak pedig e dimenzió mentén biztosítania kell az állampolgárok bevonását, a felülről lefelé tervezéstől elmozdulva az érdekeltek széleskörű részvétele felé.

A bizalom dimenziója mentén fontos szerepet kap a digitális kockázatmenedzsment, a magánszemélyektől a kis- és nagyvállalatokon át a közintézményekig. Az innovációban, növekedésben és foglalkoztatásban különösen fontos szerepet játszó kkv-k esetében ez különösen fontos, mivel esetükben a bizalomvesztésnek súlyosabb, nehezebben ellensúlyozható gazdasági következményei lehetnek, mint egy nagyvállalatnál. A privát szféra védelme nem csupán etikai szempontból fontos, hanem az üzletfejlesztésnek is kritikus sikertényezője lehet, különösen a határokon átívelő szolgáltatásoknál. A digitális biztonság szakpolitikák sokaságánál játszik döntő szerepet. A kockázatok kezelése a korszerű szemlélet szerint nem csupán technológiai kérdés, hanem kulturális változást is feltételez. A fogyasztóvédelem pedig az e-kereskedelemben a hagyományos kereskedésnél is nagyobb jelentőséget kap.

A piaci nyitottság dimenziójára különösen igaz a kölcsönhatás: a digitális technológiák terjedésének fontos feltétele, ugyanakkor az új technológiák a nyitottság erősítésére is lehetőséget adnak. Ez különösen jól látszik a kereskedelem területén, amely a digitális technológiák és a nyitott, töredezettségtől mentes internetes ökoszisztéma révén új piaci lehetőségeket és új értékláncok kialakítását teszi lehetővé – különösen, ha ez a nemzetközi adatáramlással is összekapcsolódik. A befektetéseket az új technológiák segítségével jobban célzottá lehet tenni, javítva azok hatékonyságát. A pénzpiacok nyitottságára és stabilitására szintén jótékony hatással van, az átláthatóság, a megbízhatóság és az integritás erősítésére alapozva. A verseny erősítése alacsonyabb árakat és a kínálat szélesítését eredményezi, az új típusú termékek és szolgáltatások esetében is. Ezért különösen érzékeny a felvásárlások és cég-egyesülések kérdése, ami adott esetben a verseny korlátozásával járhat. Az adórendszernek pedig e téren abban lehet szerepe, hogy egy adott beruházás itthon vagy külföldön valósul-e meg. Nem megfelelő működés esetén ilyen módon piac- és versenytorzító hatása lehet, ami rontja a forráskihelyezés hatékonyságát.

Végül a jelentés a digitális átalakítási stratégiákra tesz ajánlást, megállapítva, hogy bár ilyennel a legtöbb OECD-tagállam rendelkezik, azok legtöbbször szűk területre fókuszálnak, nem eléggé átfogóak, és nem kezelik megfelelően a szakterületek közötti kapcsolatokat. Az átfogó jelleghez és a koherencia javításához egyaránt az érdekeltek széles körének bevonására van szükség a stratégiák formálása során.”

Forrás:
Going Digital integrated policy framework; OECD; OECD Digital Economy Papers No. 292; DOI https://doi.org/10.1787/dc930adc-en;2020. február 14. (PDF)
Lásd még:
Going Digital – Organisation for Economic Co-operation and Development
Going Digital Toolkit; „The Going Digital Toolkit helps countries assess their state of digital development and formulate policy strategies and approaches in response. Data exploration and visualisation are key features of the Toolkit.”

Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása

„Ez a tanulmánykötet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2015-ben elnyert, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései (K 116551) című kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás olyan időszakban zajlott, amikor mind a digitális kommunikációs környezet, mind annak jogi keretei alapvető változásokon mentek át. A 2015-ös Brexit-kampánnyal és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampánnyal lezárult az a korszak, amiben a forgalomirányító szolgáltatások nagyrészt a digitális környezet pozitív szereplői voltak, innovatív megoldásokkal, amelyek segítenek a felhasználóknak eligazodni az információtengerben. A Trump-kampány után a közösségi médiában terjedő dezinformáció a legfontosabb közéleti témák közé emelkedett. A dezinformáció problémájában egyszerre tükröződik a közösségimédia-szolgáltatók globális kvázi-monopolhelyzete, az e szolgáltatóknál összegyűlő személyes adatok mennyiségéből és minőségéből adódó számos magán- és közéleti kockázat, a gyűlölködéssel és a valótlan információkkal szembeni jogi eszközök erőtlensége, a közösségimédia-szolgáltatók (magán)szabályozási gyakorlatának hiányosságai, valamint a médiaműveltség hiányosságai. A 2015 óta eltelt időszakban állami és európai szinten egyaránt újabb és újabb szabályozási kísérletek indultak, amelyek hatékonysága egyelőre igen kérdéses, és az eddigi tapasztalatok alapján nem is ítélhető meg. Az európai kreatív ipar szereplői és az Európai Unió döntéshozói abban azonban biztosan egy oldalon állnak, hogy a digitális médiapiac amerikai székhelyű óriásainak hatalmát az európai kultúra fenntarthatóságának és az európai nyilvánosság demokratikus jellegének megőrzése érdekében meg kell törni.

Szerzők:
Bencze Mátyás, Bódi Jenő, Nagy Krisztina, Pataki Gábor, Polyák Gábor, Specht Hedvig, Szalay Klára, Szőke Gergely László, Ződi Zsolt”

Forrás:
Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása; Polyák Gábor (szerk.); HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.; ISBN 978-963-258-478-2; 2020 (PDF)

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) – adatvagyon gyarapodás, 2020. február

„Tisztelt felhasználónk!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a TeIR adatbázisa az alábbi adattartalommal bővült:

* Települési T-STAR adatok, 2018.
– Bűnözés
– Egészségügy
– Gazdasági szervezetek
– Intézményi ellátottság
– Kereskedelem
– Kommunális ellátás
– Közlekedés, hírközlés
– Közúti közlekedési balesetek
– Kultúra
– Lakásállomány, lakásépítés
– Munkanélküliség
– Népmozgalom
– Oktatás
– Önkormányzati segélyezés
– Szociális ellátás
– Terület, népesség
Adatszolgáltató: Központi Statisztikai Hivatal

* Budapesti kerületi BP-STAR adatok, 2018.
– Bűnözés
– Egészségügy
– Gazdasági szervezetek
– Intézményi ellátottság
– Kereskedelem
– Kommunális ellátás
– Közlekedés, hírközlés
– Közúti közlekedési balesetek
– Kultúra
– Lakásállomány, lakásépítés
– Munkanélküliség
– Népmozgalom
– Oktatás
– Önkormányzati segélyezés
– Szociális ellátás
– Terület, népesség
Adatszolgáltató: Központi Statisztikai Hivatal

* T-STAR adatbázis – Működő vállalkozások adatai, 2017.
Adatszolgáltató: Központi Statisztikai Hivatal

* BP-STAR adatbázis – Működő vállalkozások adatai, 2017.
Adatszolgáltató: Központi Statisztikai Hivatal

* Alkalmazottak száma foglalkozás-csoportok (FEOR első két számjegy) szerint 2018.
Adatszolgáltató: Magyar Államkincstár

* Bruttó villamosenergia-termelés, 2017-2018.
Adatszolgáltató: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal”

Forrás:
TeIR hírlevél – 2020. február; Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR); 2020. február 28.

Törvények, rendeletek

Módosulnak a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatok feltételei

„A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Neumann Nkft. a 2. § a) pontja alapján közfeladatai körében működteti a kezdő informatikai vállalkozások nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózatot, valamint részt vesz a startup ökoszisztéma fejlesztését szolgáló kormányzati kezdeményezések végrehajtásában.”

2. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében] „a) ellátja a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája végrehajtásával összefüggő feladatokat, különösen:
aa) közreműködik az oktatási és képzési intézmények számára a digitáliskompetencia-fejlesztéssel kapcsolatos elvárások meghatározásában;
ab) megvalósítja és koordinálja a digitális pedagógiai módszertani egyes fejlesztéseket, és támogatja azok bevezetését;
ac) szakmai támogatást nyújt az oktatási és képzési intézményrendszer digitális átállásához szükséges infrastrukturális, szervezeti és tartalmi átalakulásához szükséges tevékenységek, szabályozás megvalósításához;
ad) ellátja a Digitális Szakképzési és Felnőttképzési Módszertani Központ szakmai feladatait;
ae) részt vesz a digitális oktatást támogató szakemberek – kiemelten szaktanácsadók, szakértők – felkészítésében, továbbképzésében, valamint közreműködik a pedagógusok digitális kompetenciájának fejlesztését célzó továbbképzések fejlesztésében, megvalósításában, szervezésében;
af ) ellátja a Digitális Felsőoktatási Kompetenciaközpont szakmai feladatait;”

(2) Az R. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében] „c) az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos feladatai keretében szakmai támogatást és együttműködést biztosít a „Digitális környezet a köznevelésben” című felhívás projektgazdái részére a végrehajtásban;”

(3) Az R. 4. § (1) bekezdés i) pont if ) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében
ellátja a DJP2.0 intézkedési tervében meghatározott kormányzati stratégiák és szakmai anyagok kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, valamint közreműködik a stratégiákban meghatározott feladatok végrehajtásában, különösen az alábbi stratégiák esetében:] „if ) Magyarország Digitális Agrár Stratégiája és Digitális Élelmiszeripari Stratégiája;”

(4) Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében továbbá
a) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programmal (a továbbiakban: GINOP) kapcsolatos feladatai keretében közreműködik a „Digitális szakadék csökkentése” című kiemelt projekt végrehajtásában;
b) a GINOP-pal kapcsolatos feladatai keretében közreműködik a „Szakmai képzés digitális módszertanának egységesítése” című kiemelt projekt végrehajtásában;
c) előkészíti a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről szóló 1341/2019. (VI. 11.) Korm. határozatban meghatározott, a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről szóló feladatok kidolgozását, és közreműködik a megvalósításában;
d) működteti az okos város megoldások mérés-értékelését és ehhez kapcsolódó nyilvántartását végző okos város piacteret, ezzel összefüggésben tanácsadással segíti az okos város fejlesztést megvalósítani szándékozó önkormányzatokat;
e) működteti az 5G Koalíciót, és ellátja annak programirodai feladatait;
f ) működteti a Mesterséges Intelligencia Koalíciót, és ellátja annak programirodai feladatait;
g) ellátja a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával kapcsolatos feladatokat, valamint közreműködik a stratégiában meghatározott feladatok végrehajtásában;
h) figyelemmel kíséri a blokklánc technológiával kapcsolatos megoldásokat, és működteti a Blockchain Munkacsoportot;
i) a kormányzati feladatellátással kapcsolatos digitális témákban általános tanácsadói, szakértői tevékenységet nyújt;
j) a Digitális Jólét Koordinációs Központ útján, közfeladatai körében
ja) ellátja az információs társadalom fejlesztésével, ezen belül kiemelten a digitális készségek fejlesztésével, és az e területen működő programok koordinációjával kapcsolatos feladatokat az iskolarendszeren kívüli képzések és egyéb, a lakosság különböző szegmensei és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztését célzó ismeretátadó foglalkozások vonatkozásában,
jb) ellátja a Digitális Jólét Program Hálózat (a továbbiakban: DJP Hálózat) és az annak részét képező Digitális Jólét Program Pontok szakmai koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
jc) a DJP Hálózat útján közreműködik a DJP eredményeinek országos szintű megjelenítésében, az érintett szereplők tájékoztatásában,
jd) felügyeli és koordinálja a Digitális Jólét Program Mentorok munkáját,
je) képzési, valamint az információs társadalom fejlesztésével és a DJP Hálózat szakmai koordinálásával kapcsolatos felnőttképzési tevékenységet végez,
jf) részt vesz a GINOP keretében megvalósuló, az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése” című kiemelt projekt végrehajtásában,
jg) a Digitális Jólét Program Mentorok közreműködésével ellátja a Kézai Simon Program végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.”

(5) Az R. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Digitális Jólét Nkft. az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közfeladatait a támogatási jogszabályoknak megfelelő közszolgáltatási vagy támogatási szerződés keretében látja el.”

3. § Az R. a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. ( VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 27/2020. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) a Neumann Nkft.-től a Digitális Jólét Nkft. feladatkörébe átkerült, a 4. § (2) bekezdés j) pont ja)–jf) alpontjában szereplő feladatok tekintetében a Neumann Nkft.-vel a Módr. hatálybalépése előtt megkötött közszolgáltatási, illetve támogatási szerződésekben a Neumann Nkft. helyébe jogutódként a Digitális Jólét Nkft. lép.””

Forrás:
A Kormány 27/2020. (II. 28.) Korm. rendelete a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 31. szám; 2020. február 28.; 983-984. o. (PDF)

9. szám, 2020. március 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek