Skip to main content

21. szám, 2020. május 25.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. május 18-május 22.

2020. május 22.

220/2020. (V. 22.) Korm. rendelet az iskolák 2020. júniusi működéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2794. o. (PDF)

221/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a köznevelési intézmény működési engedély iránti kérelmének benyújtási határidejéről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2795. o. (PDF)

222/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során az egyes pedagógusminősítési eljárások lefolytatásáról és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2795-2796. o. (PDF)

224/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben felmerülő munkanélküliségi kockázatokat mérséklő európai uniós hitelkerethez kapcsolódó állami garanciavállalásról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2798. o. (PDF)

225/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2799. o. (PDF)

2/2020. (V. 22.) PM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2018. (X. 19.) PM rendeletnek a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésével összefüggő támogatási szabályainak módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2800-2803. o. (PDF)

1252/2020. (V. 22.) Korm. határozat a veszélyhelyzettel összefüggésben felmerülő munkanélküliségi kockázatokat mérséklő európai uniós hitelkerethez kapcsolódó állami garanciavállalási megállapodás megkötéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2804. o. (PDF)

1253/2020. (V. 22.) Korm. határozat a koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről szóló 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 118. szám; 2020. május 22.; 2804. (PDF)

2020. május 21.

218/2020. (V. 21.) Korm. rendelet a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 117. szám; 2020. május 21.; 2790. o. (PDF)

219/2020. (V. 21.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a járművezetésre jogosító okmány kiadásával kapcsolatos eltérő szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 117. szám; 2020. május 21.; 2791. o. (PDF)

216/2020. (V. 21.) Korm. rendelet az Osztrák Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 115. szám; 2020. május 21.; 2774. o. (PDF)

2020. május 20.

215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet az óvodák és bölcsődék újranyitásáról, valamint a nyári táborok megszervezéséről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 114. szám; 2020. május 20.; 2754-2755. o. (PDF)

Európa ellenálló képességének megerősítése: a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és egy egészséges és fenntartható élelmiszerrendszer kiépítése

„A mai napon az Európai Bizottság új átfogó biodiverzitási stratégiát fogadott el, hogy a természetet ismét életünk része legyen, valamint elfogadta a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiát a tisztességes, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer érdekében. A két stratégia kölcsönösen erősíti egymást, a természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók mozgósításával a versenyképes fenntartható jövő érdekében.

Az európai zöld megállapodással összhangban e stratégiák ambiciózus uniós intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat javasolnak egyrészt a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására Európában és világszerte, másrészt élelmiszerrendszereink oly módon való átalakítására, hogy globális normák szolgálják a versenyképes fenntarthatóságot, az emberi egészség és bolygónk egészségének védelmét, valamint az élelmiszer-értéklánc valamennyi szereplőjének megélhetését. A COVID19-válság megmutatta, hogy a biológiai sokféleség fokozódó csökkenése mennyire sebezhetővé tesz minket, valamint hogy mennyire fontos társadalmunk számára a jól működő élelmiszerrendszer. A két stratégia a polgárokat helyezi a középpontba azáltal, hogy kötelezettséget vállal a szárazföld és a tenger fokozottabb védelmére, a leromlott ökoszisztémák helyreállítására, valamint arra, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a nemzetközi színtéren mind a biológiai sokféleség védelmében, mind pedig a fenntartható élelmiszerlánc kiépítésében.

Az új biodiverzitási stratégia a biológiai sokféleség csökkenésének olyan fő kiváltó okaival foglalkozik, mint a nem fenntartható föld- és tengerhasználat, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés és az idegenhonos inváziós fajok. A COVID19-világjárvány kellős közepén elfogadott stratégia az uniós gazdaságélénkítési terv központi eleme, amely kulcsfontosságú a jövőbeli járványok megelőzése és az azokkal szembeni reziliencia kiépítése, valamint az uniós gazdaság helyreállításához szükséges azonnali üzleti és beruházási lehetőségek biztosítása szempontjából. Cél továbbá az is, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások szerves részét képezzék az EU átfogó gazdasági növekedési stratégiájának. A stratégia többek között kötelező célok meghatározását javasolja a károsodott ökoszisztémák és folyók helyreállítása, az EU védett élőhelyei és fajai egészségének javítása, a beporzók mezőgazdasági földterületekre való visszajuttatása, a szennyezés csökkentése, városaink zöldebbé tétele, a biogazdálkodás és a biológiai sokféleség szempontjából kedvező egyéb gazdálkodási gyakorlatok fokozása, valamint az európai erdők egészségének javítása érdekében. A stratégia konkrét lépéseket tartalmaz az európai biológiai sokféleség helyreállításában 2030-ig megteendő útra vonatkozóan, ideértve azt is, hogy Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-át hatékonyan kezelt védett területekké kell átalakítani, valamint a mezőgazdasági területeknek legalább 10%-át vissza kell formálni magas diverzitású tájelemmé.

A természetvédelem, a fenntartható használat és a helyreállítás érdekében tervezett intézkedések gazdasági előnyökkel járnak majd a helyi közösségek számára, mivel fenntartható munkahelyeket teremtenek, és biztosítják a növekedést. A biológiai sokféleségre különböző forrásokból – többek között uniós forrásokból, nemzeti és magánforrásokból – évente 20 milliárd EUR-t szabadítanak majd fel.

A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia lehetővé teszi az olyan fenntartható uniós élelmiszerrendszerre való átállást, amely biztosítja az élelmezésbiztonságot és az egészséges bolygó által biztosított egészséges étrendekhez való hozzáférést. Csökkenteni fogja az uniós élelmiszerrendszer környezeti és éghajlati lábnyomát, és meg fogja erősíteni ellenálló képességét, ugyanakkor védeni fogja a polgárok egészségét és biztosítani fogja a gazdasági szereplők megélhetését. A stratégia konkrét célokat határoz meg az EU élelmiszerrendszerének átalakítására, többek között a peszticidek használatának és kockázatának 50%-os csökkentését, a műtrágyahasználat legalább 20%-os csökkentését, a haszonállatok és az akvakultúra esetében használt antimikrobiális szerek értékesítésének 50%-os csökkentését, valamint a biogazdálkodásnak a mezőgazdasági területek 25%-ára való kiterjesztését. Ambiciózus intézkedéseket javasol annak biztosítása érdekében is, hogy az egészséges választás váljék a legkönnyebbé az uniós polgárok számára. Ezek egyike például a fogyasztóknak az egészséges, fenntartható élelmiszerekkel kapcsolatos tájékozódását jobban szolgáló címkézés.

Az európai mezőgazdasági termelők, halászok és akvakultúra-ágazati termelők kulcsszerepet játszanak a méltányosabb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszerre való átállásban. A közös agrárpolitika és a közös halászati politika új finanszírozási csatornákon és ökorendszereken keresztül fogja támogatni őket a fenntartható gyakorlatokra való átállásban. A fenntarthatóság európai védjeggyé emelése új üzleti lehetőségeket nyit majd meg, és diverzifikálni fogja az európai mezőgazdasági termelők és halászok bevételi forrásait.

Az európai zöld megállapodás központi elemeként a két stratégia a gazdasági fellendülést is támogatni fogja. A koronavírussal összefüggésben céljuk, hogy megerősítsék társadalmaink ellenálló képességét a jövőbeli világjárványokkal és fenyegetésekkel – például az éghajlati hatásokkal, az erdőtüzekkel, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával vagy a betegségek kitörésével – szemben, többek között a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra fenntarthatóbb gyakorlatainak támogatása, valamint a vadon élő állatok és növények védelmének és a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének kezelése révén.

A stratégiáknak fontos nemzetközi elemei is vannak. A biodiverzitási stratégia megerősíti az EU elkötelezettségét, hogy jó példával járjon elöl a biológiai sokféleség globális válságának kezelésében. A Bizottság törekedni fog arra, hogy a külső fellépés és a nemzetközi partnerségek valamennyi eszközét mozgósítva a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 2021. évi konferenciáján elősegítse az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos új, ambiciózus globális keretének kidolgozását. A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia célja a fenntartható élelmiszerrendszerekre való globális átállásnak a nemzetközi partnereikkel szoros együttműködésben való előmozdítása.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A koronavírus okozta válság megmutatta, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk mindannyian, és mennyire fontos helyreállítanunk az emberi tevékenység és a természet közötti egyensúlyt. Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyértelmű és közvetlen veszélyt jelent az emberiségre. A zöld megállapodás középpontjában a biodiverzitási stratégia és a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia utat mutat a természet, az élelmiszerrendszerek és a biológiai sokféleség új és jobb egyensúlya felé; polgáraink egészségének és jólétének védelme, valamint azzal egyetemben az EU versenyképességének és rezilienciájának növelése érdekében. E stratégiák kulcsfontosságú részét képezik az előttünk álló jelentős átmenetnek.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „Előre kell lépnünk, és az EU élelmiszer-rendszerét a fenntarthatóság hajtóerejévé kell tennünk. A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia minden területen pozitív, polgáraink egészsége, társadalmaink és a környezet szempontjából is előnyös változást hoz majd abban, hogy miként állítjuk elő, vásároljuk és fogyasztjuk élelmiszereinket. Lehetőséget kínál arra, hogy élelmiszerrendszereinket összhangba hozzuk bolygónk egészségének biztosításával, hogy biztosítsuk az élelmezésbiztonságot, valamint eleget tegyünk az európaiak egészséges, méltányos és környezetbarát élelmiszerek iránti igényeinek.”

Virginijus Sinkevičius a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „A természet létfontosságú fizikai és mentális jólétünk szempontjából, szűri számunkra a levegőt és a vizet, szabályozza az éghajlatot, gondoskodik kultúrnövényeink beporzásáról. Mégis úgy teszünk, mintha nem számítana, és soha nem látott mértékben veszítünk gazdagságából. Az új biodiverzitási stratégia a múltban bevált elemekre épülve olyan új eszközöket vezet be, amelyek ráállítanak minket a valódi fenntarthatósághoz vezető útra. Ez mindannyiunknak a javára fog válni. Az EU célja, hogy védje és helyreállítsa a természetet, hozzájáruljon a jelenlegi válságból való gazdasági kilábaláshoz, és úttörő szerepet játsszon a bolygónk biológiai sokféleségének védelmét szolgáló ambiciózus globális keret kialakításában.”

A további lépések

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy támogassák ezt a két stratégiát és azok kötelezettségvállalásait. Minden polgár és érdekelt fél felkérést kap a széles körű nyilvános vitában való részvételre.

Háttér-információk

A von der Leyen-Bizottság által 2019. december 11-én bemutatott európai zöld megállapodás ambiciózus ütemtervet határoz meg a klímasemleges körforgásos gazdaságra való átállásra, amelyben a gazdasági növekedés független az erőforrás-felhasználástól.

Az európai zöld megállapodás alapját az a nagyratörő cél képezi, hogy élelmiszer-rendszereink, erdő-, föld-, víz- és tengerhasználatunk, valamint energia-, városi és ipari rendszereink átalakítása révén megállítsuk és visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenését. Az európai zöld megállapodás arra is rámutat, hogy döntő jelentősége van az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség együttes kezelésének.

További információk

Sajtóanyagok:

Dokumentumok:

Biodiverzitási stratégia

„Termelőtől a fogyasztóig” stratégia

A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiát kísérő dokumentumok:

Szolgálati munkadokumentum a KAP-reform és a zöld megállapodás közötti kapcsolatról

A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia kisérődokumentumai itt olvashatók:

  • Az állatjóléttel kapcsolatos jogszabályok célravezetőségi vizsgálatának ütemterve
  • Végrehajtási jelentés a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvről
  • Jelentés a peszticidekre vonatkozó jogszabályok REFIT-értékeléséről
  • Jelentés a csomagolás elülső oldalán feltüntetett tápértékjelölésről
  • Bizottsági szolgálati munkadokumentum a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet értékeléséről

A tudományos főtanácsadók csoportjának véleménye: „Towards a Sustainable Food System – Moving from food as a commodity to food as more of a common good” (Úton egy fenntartható élelmiszerrendszer felé – Áttérés a pusztán árucikknek tekintett élelmiszerekről a közjónak tekintett élelmiszerekre”)

Weboldalak:

”

Forrás:
Európa ellenálló képességének megerősítése: a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és egy egészséges és fenntartható élelmiszerrendszer kiépítése; Európai Bizottság; 2020. május 20.

Közigazgatás, politika

Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az Európai Bizottság javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit

„Megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat az Európai Bizottság által bemutatott Termőföldtől az asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégia, az abban foglaltak pedig nem csak, hogy nem teremtenek lehetőséget a gazdáknak, de egyenesen az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik. Előzetes elemzések szerint a javasolt intézkedések az európai mezőgazdasági termelés 15 százalékos csökkenéséhez vezetnek majd – mondta az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek. Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz. Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik – figyelmeztetett a miniszter.

Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében. A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.”

Forrás:
Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az Európai Bizottság javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit; Agrárminisztérium; 2020. május 22.

Az EU egésze és konkrétan Magyarország esetében is a koronavírus-járvány hatja át az ezévi országspecifikus ajánlásokat

„A munkahelyek részmunkaidős megoldások növelésével történő megóvására, a munkanélküli segélyre való jogosultság meghosszabbítására, a beruházások zöld és digitális átállásra való fókuszálására, az agresszív adótervezés elleni hatásosabb védelemre, a közbeszerzések terén a verseny javítására és a veszélyhelyzeti intézkedésekkel összefüggő aggodalmak orvoslására ösztökéli idei országspecifikus ajánlásaiban a magyar kormányt az Európai Bizottság, amely a folyamatban lévő európai szemesztert a COVID19-járvány gazdasági és szociális hatásainak szenteli.

Az EU egésze és konkrétan Magyarország esetében is a koronavírus-járvány gazdasági és szociális hatásaira, illetve azok kezelésére fókuszálnak az idei országspecifikus ajánlások, amelyeket szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.

A testület öt fő pontban foglalta össze azokat az ajánlásokat, amelyeket a magyar kormánynak tesz a 2020-as európai szemeszter keretében. Az ajánlásokat még meg kell vitatniuk és elfogadniuk a tagállamok pénzügyminisztereinek és az Európai Tanácsnak is. Az ajánlások teljesítése az esetek túlnyomó részében (a költségvetési szabályok ez alól kivételnek számítanak) jogilag nem kötelezők.

Az országspecifikus ajánlások formailag a kormány által benyújtott nemzeti reformprogramra és konvergenciaprogramra reflektálnak.

Az ajánlások első pontja (ami a többi tagállamnál is hasonló) arra bíztatja a kormányt, hogy az uniós fiskális szabályok ideiglenes felfüggesztését kihasználva hozzon meg minden szükséges intézkedést a járvány hatásainak enyhítése érdekében. A következő mondatban ugyanakkor a Bizottság középtávon már prudens költségvetési politikát és az adósság fenntarthatóságát ajánlja Budapest figyelmébe, miközben a beruházások növelését is fontosnak nevezi. (A testület a megvalósításra kész nagyberuházási projektek előrehozatalát szorgalmazza többek között).

Az ajánlásoknak ez a része fontosnak nevezi az egészségügyben a munkaerőhiány pótlását, a stratégiai gyógyászati termékek beszerzésének és a megfelelő infrastruktúra biztosítását az egészségügyi rendszer ellenállóképességének növelése érdekében.

A második pont arra kéri a kormányt, hogy a rész- vagy rövidített munkaidős megoldások fokozásával, hatékony aktív munkaerőpiaci politikákkal és a munkanélküli segélyre való jogosultság időtartamának meghosszabbításával védje a munkahelyeket. A testület a megfelelő szociális támogatás, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a minőségi oktatás mindenki számára elérhetővé tételét is szorgalmazza.

Az Európai Bizottság a kis- és közepes méretű vállalatok likviditásának biztosítását is a kormány feladatai közé sorolja. Ahogy fentebb már írtuk, a megvalósításra kész közberuházási projektek előrehozását és a magánberuházások előmozdítását is fontosnak tartják a gazdaság helyreállításához. Arra bátorítják a kormányt, hogy a zöld és a digitális átállásba, és elsősorban a tiszta és költséghatékony termelésbe, energiafelhasználásba, fenntartható közlekedésbe, a vízgazdálkodásba, a kutatásba és innovációba és az oktatási célú digitális infrastruktúrák fejlesztésébe ruházzon be.

Az idei ajánlások külön fejezetet szentelnek a veszélyhelyzeti intézkedéseknek, arra kérve a kormányt, gondoskodjon róla, hogy ezek az intézkedések szigorúan arányosak legyenek, időben behatároltak és összhangban álljanak az európai és nemzetközi standardokkal, továbbá ne avatkozzanak bele az üzleti vállalkozások tevékenységébe és a szabályozói környezet stabilitásába. A dokumentum ugyanakkor aláhúzza, hogy a magyar miniszterelnök a különleges jogkörök közeli visszaadását helyezte kilátásba.

Az ajánlásokat megalapozó elemzésében a Bizottság úgy véli, hogy „a kormánynak juttatott különleges jogkörök kiterjedtebbnek tűnnek azoknál, amelyeket más tagállamokban fogadtak el, a tágan meghatározott hatáskörök kombinált hatása és egy egyértelmű időkorlát hiányának tükrében”. A dokumentum azt is kiemeli, hogy a felhatalmazáson alapuló egyes veszélyhelyzeti intézkedések „kérdéseket vetnek fel a szükségességüket és az arányosságukat illetően”, és beavatkoznak az üzleti tevékenységekbe, valamint a szabályozói környezet stabilitásába.

Ha nem is a konkrét ajánlások része, de a szöveg a bírói függetlenség megerősítését is kulcsfontosságúnak nevezi a szóban forgó veszélyhelyzeti intézkedések hatékony felülvigyázása érdekében.

Még mindig az ajánlások negyedik pontja a szociális partnerek és az érdekelt felek döntéselőkészítési folyamatba való hatékony bevonásának biztosítását és a közbeszerzéseknél a verseny javítását is a kormány feladatai közé sorolja. A Bizottság emlékeztet rá, hogy az új törvényi módosítások és a digitális közbeszerzés ellenére a közbeszerzés pályázatok közel fele egyrésztvevős. A dokumentum emlékeztet rá, hogy az EU által társfinanszírozott projektek közbeszerzéseit górcső alá vevő bizottsági auditvizsgálatok rendszerszintű hiányosságokat tártak fel a közbeszerzések ellenőrzési rendszerében. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Bizottság ezen hiányosságok miatt 2019-ben körülbelül 1 milliárd eurós pénzügyi korrekcióról döntött.

Az ötödik ajánlás az adórendszernek az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szembeni megerősítésére inti Magyarországot. Az ország a Bizottság szerint ugyan a korábban elfogadott nemzetközi és európai kezdeményezések átültetésével intézkedéseket hozott az agresszív adótervezés ellen, de az offshore pénzügyi központokba áramló jövedelemre kirótt magyarországi forrásadó hiánya „egérutat biztosíthat a nyereségek EU-ból való szökésére az adók tisztességes hányadának megfizetése nélkül”.

A dokumentum a gyógyászati eszközök és termékek exportjára vonatkozó korlátozás feloldását is szorgalmazza, arra emlékeztetve a kormányt, hogy egy ilyen intézkedés hozzájárulna a polgárok szükségleteinek kielégítéséhez EU-szerte „a szolidaritás szellemében”.

A testület hangsúlyozza, hogy a korrupció, a közérdekű információkhoz való hozzáférés és a médiaszabadság már a krízis előtt is aggodalomra adtak okot. Ezek a területek még nagyobb veszélynek vannak kitéve a szükséghelyzeti viszonyok között, mivel az ellenőrzés eszközei meggyengültek – mutat rá az Európai Bizottság, amely szerint a korrupciós ügyek kinyomozása és vádhatóság által történő üldözése is kevésbé hatékony Magyarországon, mint más tagállamokban.”

Forrás:
A koronavírus-járvány hatja át az ezévi országspecifikus ajánlásokat; Bruxinfo; 2020. május 20.
A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2020. évi konvergenciaprogramot; Európai Bizottság; 2020.5.20. COM(2020) 517 final; 2020. május 20 (PDF)

3,85 milliárd forintos keretösszeggel kezdődhet a Zöld nemzeti bajnokok program

„ Júniusban kezdődhet a 3,85 milliárd forintos keretösszeggel gazdálkodó Zöld nemzeti bajnokok program előminősítése – közölte pénteki online sajtótájékoztatóján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

György László hangsúlyozta, hogy a magyarországi zöld gazdaságot ösztönző program támogatási kerete a többszörösére is nőhet, ha a pályázói igények indokolnák azt. A Magyar multi program részeként megjelenő felhívás a zöld gazdasághoz kapcsolódó beruházásokat és fejlesztéseket várhatóan 50 százalékos arányban támogathatja. Az érdeklődők az előminősítést követően 20 és 100 millió forint közötti, vissza nem térítendő hozzájárulást kérhetnek.

A program a zöld gazdaság öt területéről várja a jelentkezéseket. Támogatásra számíthatnak az energiahatékonysági, az egyszer használatos műanyagokat kiváltó, a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az elektromobilitási, és a hulladékokat gyártási alapanyagként hasznosító pályázatok. A Zöld nemzeti bajnokok társadalmi egyeztetése hétfőn kezdődik.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a kormány fontosnak tartja a zöldgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások technológiaváltást segítő fejlesztéseit, így azokat kiemelten támogatja, és szeretné a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét is ösztönözni.

A műanyagfelhasználás korlátozása önmagában nem elég, Magyarországnak sokkal nagyobb célokban kell gondolkoznia – tette hozzá. György László ezzel indokolta, hogy a klímavédelem és a gazdaságvédelmet összekapcsolásával a kormány egyszerre védi a munkahelyeket, támogatja a vállalkozásokat, és segíti a zöld gazdaság kiépülését.”

Forrás:
3,85 milliárd forintos keretösszeggel kezdődhet a Zöld nemzeti bajnokok program; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2020. május 22.

Újabb fejlesztések valósulhatnak meg idén a Magyar Falu Program forrásaiból

„ A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.

Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.

Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések – tette hozzá.

Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból – mondta.

Emlékeztetett: Magyarország mintegy 2900 ötezer lélekszám alatti települése közül 2500 népessége az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent az elmúlt évtizedekben.

A kormány 2018-ban a Magyar Falu Programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. „Mivel a probléma összetett, a program is több lábon áll” – fogalmazott, felidézve: tavaly három alprogram látott napvilágot; a falusi csok nyáron indult, és év végéig több mint 7000 család vette igénybe. Emellett népszerű volt a munkába járást segítő falusi útalap, mely az állami mellékúthálózat felújítását célozza – hangsúlyozta.

Múlt évben és idén együttesen mintegy 100 milliárd forintot költ a kormány e célra, melyből 600-800 kilométernyi út újulhat meg – jelezte Gyopáros Alpár.

A harmadik pillér az a pályázati rendszer, melynek keretében 2019-ben 16 kiíráson keresztül 60 milliárd forint támogatást ítéltek oda több mint 5000 nyertes igénylőnek – tájékoztatott. Valamennyi kiírás népszerű volt, a támogatási igény minden esetben meghaladta a rendelkezésre álló összegeket. A legkeresettebbek a komplex faluházak kialakítását és a közterületek karbantartásához szükséges eszközfejlesztéseket, továbbá az út- és járdafelújításokat támogató pályázatok voltak – közölte.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy Heves megyéből 2019-ben több mint 300 pályázatot támogattak, 3 milliárd forintot meghaladó értékben. Emellett a falusi útalapból további több milliárd forintot fordítottak összességében 20 kilométert meghaladó hosszúságú állami mellékútszakasz rekonstrukciójára. Szilvásvárad tavaly 40 millió forintot nyert a Magyar Falu Programban, ebből egyházi közösségi teret és temetőt fejlesztettek, traktort vásároltak és járdafelújításra is jutott.”

Forrás:
Újabb fejlesztések valósulhatnak meg idén a Magyar Falu Program forrásaiból; Miniszterelnökség; 2020. május 22.

Közigazgatási, politikai informatika

ÁSZ-jelentés: kockázatok a Nemzeti Kibervédelmi Intézet adatvédelmi és adatbiztonsági felügyeleti feladatainak ellátásánál

„Az Állami Számvevőszék elvégezte az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzésének utóellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy javult az adatkezelés biztonsága, mivel a Belügyminisztériumnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, valamint az Oktatási Hivatalnál a vállalt intézkedéseket végrehajtották. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet adatvédelmi és adatbiztonsági felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos kockázatok egy része ugyanakkor továbbra is fennmaradt.

Az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ellenőrzött szervezetek megvalósították-e az ÁSZ megállapításai alapján összeállított intézkedési tervükben saját maguk számára meghatározott feladatokat. Az utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához és a közpénzügyek rendezettségének javulásához.

A digitalizáció egyik kulcskérdése az adatok védelmének biztosítása. A közigazgatás is egyre inkább digitalizálódik, aminek hatása van a közigazgatás hatékonyságára. Alapvető biztonsági érdek az adatvagyon fokozott biztonságáról való gondoskodás, ami egyben a szolgáltatások biztonságát is jelenti és kulcsgaranciája az ügyfélbarát, hatékony ügyintézésnek, az állampolgárok államba vetett bizalma megerősítésének. Az adatvédelem ellenőrzése címmel készített 17061. számú számvevőszéki jelentését az ÁSZ 2017. március 14-én hozta nyilvánosságra. A most lezárt utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a számvevőszéki jelentés alapján készített intézkedési tervekben meghatározott feladatokat az ellenőrzött szervezetek végrehajtották-e.

Az ÁSZ utóellenőrzése megállapította, hogy öt adatkezelő szervezetnél – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, a Belügyminisztériumnál, az Oktatási Hivatalnál, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – az intézkedések végrehajtásával javult az adatkezelés biztonsága, az adatok védettsége szempontjából csökkent a sérülékenység kockázata. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elvégezte az adatkezeléshez használt elektronikus rendszerek biztonsági osztályba sorolását, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a törvényi előírásoknak megfelelően végrehajtotta a szervezet egészének biztonsági szintbe sorolását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság intézkedett, hogy az adatvédelmi nyilvántartása tartalmazza a belső adatvédelmi felelősök nevét és elérhetőségét. Továbbá az Oktatási Hivatal az informatikai rendszerének üzemeltetését átvette a külső szolgáltatótól, így a logikai biztonsági szabályozást a belső szabályrendszere biztosította.

Az ÁSZ utóellenőrzése azt is feltárta, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnél az információs rendszerek biztonságának felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása során továbbra is elmaradtak a biztonsági besorolásra vonatkozó hatósági ellenőrzések és az azok eredményei alapján végrehajtandó intézkedések. Az utóellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék javaslatot nem fogalmazott meg, ugyanakkor a nem végrehajtott intézkedések miatt figyelemfelhívó levéllel fordult a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője felé.”

Forrás:
ÁSZ-jelentés: Javult az adatkezelés biztonsága; Állami Számvevőszék; 2020. május 22.
Lásd még:
Az adatvédelem ellenőrzése – Az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzése nemzetközi együttműködés keretében; Állami Számvevőszék; Jelentés/Utóellenőrzések/20077; 2020 (PDF)
előzmény: Jelentés – Az adatvédelem hazai keretrendszerének és egyes kiemelt adatnyilvántartások ellenőrzése nemzetközi együttműködés keretében; Állami Számvevőszék; Jelentés/17061; 2017 (PDF)

Fordulat Münchenben: az önkormányzat ismét a Linux felé fordul

„Hol Microsoft termékek, hol nyílt forráskódú szoftverek mellett teszi le a voksát a müncheni városvezetés.

A Németország harmadik legnagyobb városát irányító új koalíció úgy döntott, hogy ahol technológiailag és pénzügyileg lehetséges, München önkormányzata áttér a nyílt forráskódú szoftverek használatára. Ez nagy fordulatnak tekinthető a metropolisz életében, különösen ha figyelembe vesszük az előzményeket.

Mivel a Microsoft 2003-ban bejelentette, hogy megszünteti a Windows NT 4.0 támogatását, a városnak le kellett cserélnie az elöregedő Windows-munkaállomásokat, és 2006-tól elkezdtek áttérni a nyílt forráskódú szoftverekre.

2013-ra a müncheni városi hivatalokban működő asztali gépek 80 százaléka a LiMux szoftvert futtatta, a speciális, egyedi szoftver neve a Linux és Munich szavak sajátos egyesítéséből származik.

2017-ben változott a városvezetés, az a döntés született, hogy elhagyják a LiMuxot, és 2020-ig visszatérnek a Microsoft-termékekhez. Ez a folyamat jelenleg is tart, becsült költsége elérte a 86,1 millió eurót.

Aztán jött a mostani irányváltás, amelynek végrehajtása szakértők szerint évekig eltarthat.”

Forrás:
Bye-bye Windows, helló Linux!; Mészáros Csaba; Computerworld; 2020. május 16.
Lásd még: LiMux; Wikipédia

Informatika, távközlés, technika

2 millió darab gigabites végpontot telepített a Magyar Telekom

„2015 és 2019 között 246 milliárd forintot költött Magyarországon a Magyar Telekom mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúra fejlesztésére.
A Telekom már 2 millió ponton épített gigabites elérést optikai és kábelhálózatán, vagyis a magyarországi otthonok és vállalkozások 40%-a számára már gigabites sávszélességet tud kínálni.
A szolgáltató hosszabb távú célja, hogy az egész országban gigabites hálózati képességet biztosítson.

Ügyfelei igényeinek jobb kiszolgálása érdekében a Magyar Telekom évek óta hatalmas erőforrásokat fordít vezetékes hálózatának fejlesztésére. Ennek köszönhetően mára átlépte a kétmilliót a gigabites elérések száma a hálózatán. Ez azt jelenti, hogy a Telekom a hazai otthonok és vállalkozások 40%-ának már gigabites szolgáltatást tud kínálni. A gigabites társadalom létrehozása iránti elkötelezettséget mutatja, hogy a szolgáltató kifejezetten nagy figyelmet fordít a kisebb települések lefedésére is: máig mintegy 710 ötezer fő alatti településre vezette be a gigabites hálózatot – és ezek közül nagyjából 340 község lakossága még az ezer főt sem éri el.

Gigabites hálózatát a Telekom két különböző technológiával is fejleszti: a már meglévő kábelhálózatának modernizációjával 675.000, míg új optikai hálózat fejlesztésével összesen eddig 1.357.000 (ebből 2019-ben közel 350.000) végponton tette lehetővé a nagysebességű internetelérést.

Ezeken a területeken a Telekom ügyfeleinek extra gyors internetet kínál: optikán a 2 Gbps kínált elméleti maximum sebességű 1 otthoni internetcsomagot is igénybe vehetik, a megújult kábelhálózaton pedig az 1 Gbps kínált elméleti maximum sebességű 2 csomagot is választhatják. Rengeteg TV-csatorna, HD kép- és hangminőség, valamint több képernyőn is hozzáférhető filmkölcsönzés vált elérhetővé az új hálózaton, továbbá itt is használható ezentúl az interaktív tévézés számos már meglévő funkciója, mint például a megállítható és visszatekerhető élő adás, a programozható és egy gombnyomással rögzíthető műsorok, a digitális műsorújság, a MoziKlub és a Videotéka, vagy a tévé képernyőjén elérhető, változatos online alkalmazások. A szélessávú internet kínálta előnyökből a helyi vállalkozások is profitálnak, hiszen gyorsabbá, rugalmasabbá válik működésük, javul a versenyképességük.
…
A munka az idén is hasonló ütemben folytatódik: az első negyedévben már újonnan épített optikai hálózatot adtak át többek között Budapest VI., VIII., XI. és XIII. kerületében, valamint Bábolnán, Bagodon, Bakon, Debrecenben, Derecskén, Kiskunfélegyházán, Komáromban, Kömlődön, Miskolcon, Nagyigmándon, Pacsán, Pusztavámon, Tácon és Zalaegerszegen.

A Magyar Telekom célja hosszabb távon, hogy az ország teljes területén mindenhol gigabites elérést tudjon biztosítani. Ezért a következő években nagy hangsúlyt fektet az optikai lefedettség további növelésére, fokozatosan kiváltva ezzel a rézhálózatokat…”

Forrás:
Túl a kétmilliomodik gigabites végponton a Telekom hálózata; Magyar Telekom; 2020. május 19.

Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója: Tévesen ítélte meg a Microsoft a nyílt forráskód jelentőségét

„Az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltozott a redmondi konszern hozzáállása a témával kapcsolatban.

Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriuma (MIT CSAIL) által szervezett beszélgetésen kijelentette, hogy a nyílt forráskód kérdésében nagyon sokáig a rossz oldalon álltak. A menedzser ezzel az ezredforduló körüli időszakra utalt. Felelevenítette, hogy 1999 nyarán a Red Hat tőzsdére ment és ezzel egy sikertörténet vette a kezdetét, de két évvel később Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója még azt nyilatkozta, hogy a Linux olyan, mint a rák.

Smith ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy rosszul becsülték meg a nyílt forráskódot, szerencsére az egész folyamatból némi pozitív dolgot is le lehetett vonni. Fontos továbbá, hogy a dologból tanulni lehet, mégpedig azt, hogy változni kell, főleg, hogy ha valakinek elég hosszú ehhez az élete.

A változásokhoz a Microsoft elnöke és jogi igazgatója is jelentős mértékben hozzájárult és például a Ballmer vezetése alatti korszakban megpróbált számos jogi vitát megoldani. Emellett abban is nagyon komoly szerepe volt, hogy az óriáscég felfedezte magának a nyílt forráskód fontosságát és területét. Smith 2015 óta tölti be a jelenlegi pozícióját, a Microsoft akkor kezdte a .Net keretrendszert nyílt forráskódú megoldásként megjelentetni. A vállalat azóta számos felhőkörnyezeti és fejlesztői eszközt tett elérhetővé nyílt forráskódú termékként a portfóliójában. Ezek egyike a Linux alrendszer, amely immár a Microsoft Windows 10 operációs rendszerének a részét képezi. Emellett a társaság rendkívül sok nyílt forráskódú projektet támogat.”

Forrás:
Tévesen ítélte meg a Microsoft a nyílt forráskód jelentőségét; SG.hu; 2020. május 21.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Olyan válság ez a mostani, mintha hibernálna a gazdaság – interjú a KSH elnökével

„ Lesznek területek, ahol nagyobb visszaesés várható, mint 10 éve – véli Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki szerint a 2008-2009. évi válság előtti és a mostani krízist megelőző munkaerő piaci viszonyok jelentősen eltérőek, akkor a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 57 százalék volt, 2019-ben elérte 70 százalékot, a munkanélküliségi ráta 2005-2008 között pedig 7-8 százalék körül mozgott, ezzel szemben 2019-ben 3,5 százalék volt. A KSH elnökével adatról, információról, téves adatértelmezésekről és a statisztikusok előtti kihívásokról is beszélgettünk interjúnkban.

Magyarországon az adatalapú vita kereteit, értelmezési tartományát a KSH határozza meg. Ez nagy felelősség, hiszen a legtöbb embernek csak szubjektív érzékelése van a gazdaságról.

Elcsépelt, ha azzal kezdem, hogy a statisztika szerepe ma fontosabb, mint valaha?

Jól látható, hogy nemcsak a tudományos világban, hanem a közéleti vitákban, a politikai érvelésekben, a sajtóban, de még a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban hivatkoznak tényekre, adatokra. Vagyis az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából sokak eszközévé vált.
Éppen ezért célunk, hogy közérthetővé tegyük a statisztikát. Az adatok a valóságról, mindennapi életünkről szólnak, ugyanakkor meg kell ismertetnünk az adatok értelmezési lehetőségeit, a jelenségek közötti összefüggéseket is.

Miközben az adatokat eljuttatjuk a széles közönséghez, természetesen továbbra is kiemelten fontos a döntéshozók adatigényeinek kielégítése. Megváltozott világunkban azonban már nemcsak adatszükségletről, hanem információszükségletről beszélünk. A statisztikai hivatal egyre inkább információmenedzserré válik, vagyis az eredeti, adat-előállítási funkció mellett különböző adatforrások integrálása, ezekből adatok előállítása, az adatokból információ, az információból tudás építése a feladata.

A KSH kontextusteremtő képessége jelenleg még korlátozott, mivel tevékenységünknek 85-90 százalékát az Európai Unió jogszabályai határozzák meg. Vagyis az ezeken túlmutató tematikát egyelőre korlátozottan tudunk előtérbe helyezni.

A koronavírus-járvány ezt megváltoztatta?

A koronavírus teremtette veszélyhelyzeti működés ez alól kivételt képez. Az utóbbi 2 hónapban a döntéshozók által nagy gyakorisággal, akár naponta igényelt adatok előállítása érdekében sikerült új adatforrásokat, új adatgyűjtési módokat és új adatfeldolgozási technikákat bevezetnünk, amelyek révén a hagyományos adat-előállítási, becslési eljárások mellett teljesen újszerű megközelítéseket is alkalmazunk. Ezeknek az új megoldásoknak a fenntarthatósága egyelőre bizonytalan, mivel olyan mértékű többletmunkát igényel a munkatársainktól, amely hosszú távon a minőség rovására menne. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldásán már dolgozunk, felkészülve a vírushelyzet utáni működésre.

A big data és a valós idejű adatok a jövő trendjei. Ez azt jelentheti, hogy bankkártyás tranzakciókból, Google-keresőszavakból, napi közúti forgalomból, a NAV valós idejű adataiból, vagy épp Facebook és Twitter-felhasználók posztjainak, beszélgetéseinek a szövegelemzéséből akár már ma tudhatnánk azt, hogy mi történt ma a gazdaságban. Milyen e kérdéshez a KSH viszonya?

A big data az elmúlt évek egyre inkább megismert óriási adattömege, melynek megértése a statisztikai hivatalok egyik nagy kihívása. Néhány évvel ezelőtt mindnyájan nagy reményeket fűztünk ezekhez az adatforrásokhoz. Azóta már látjuk, hogy bár rengeteg információt lehet generálni például az internethasználat során keletkező óriási mennyiségű adat felhasználásával, ezek csak korlátozottan felelnek meg a hivatalos statisztikával szemben támasztott szigorú minőségi követelményeknek.

A big data adatforrások feldolgozása nem csak méretüknél, adatmennyiségüknél fogva kíván meg speciális technikai megoldásokat. Ezek az adatforrások általában nem fedik le a teljes vizsgálandó sokaságot, de semmit vagy keveset tudunk arról, hogy kiket nem fed le. Emellett a big data források gyors változékonysága megnehezíti a megfelelő módszerek kidolgozását, hiszen ami egyik nap még működő módszertan, az a következő napra megváltozott adatforrás esetében már nem használható. Az adatforrások és a módszertanok változása emellett az időbeli összehasonlíthatóságot jelentősen korlátozza. Ennek ellenére már használunk például „web scraping” technikákat az árak megfigyeléséhez, különösen most, amikor az összeíróink nem tudnak az üzletekben árakat összeírni.
Újabb fejlemény, hogy a gépjárműforgalom változásának bemutatásához közúti kamerák adatait használjuk fel.

Talán nem klasszikus big data adatforrás, de az online pénztárgépek adatállományait átvesszük a NAV-tól, a kiskereskedelmi forgalom becsléséhez. Más big data felhasználásokkal is kísérletezünk általában a nemzeti statisztikai hivatalok nemzetközi összefogásával.

Látni kell azonban, hogy a piacon működő nagy adatgazdák nem szívesen, vagy egyáltalán nem osztják meg adataikat más adatfeldolgozókkal, mivel az sértheti üzleti érdekeiket.
A mobilcella adatok kiemelt jelentőséggel bírnak a népesség viselkedésével, mobilitásával, tényleges lakóhelyével kapcsolatban, mely jelen helyzetben még inkább felértékelődik. Alkalmas arra, hogy a lefedett népességre vonatkozóan gyors információt nyújtson, azonban a részletekre, bizonyos csoportokra (korosztály, gazdasági aktivitás) már nem hasznosítható. Bízunk benne, hogy hamarosan ezekhez az alapadatokhoz is hozzáférünk, hogy a lakosságról bővebb információkat szolgáltathassunk.

Különösen válságban válnak relevánssá a fentiek. Gyors, célzott beavatkozást a valós idejű, gyors adatokra lehet építeni. Bizonyára a minisztériumoknak is vannak ilyen saját adatforrásaik, amire építenek. Melyek lehetnek ezek? Hogyan működik együtt a KSH velük?

A statisztikai törvény előírja, hogy a KSH együttműködjön más adat-előállító és gyűjtő szervezetekkel, pontosabban a KSH-t helyezi a hivatalos statisztika középpontjába és előírja, hogy szakmai, módszertani kérdésekben iránymutatást adjon, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai számára. Ez a szoros együttműködés a minisztériumokkal rengeteg előnnyel jár, egyebek mellett gördülékenyebbé teszi az adatcseréket. A minisztériumok is változatos forrásokból származó adatokat állítanak elő, emellett az általuk, illetve háttérintézményeik által kezelt hatósági és egyéb állami nyilvántartásokat, amelyeket a törvény adminisztratív adatforrásoknak nevez, átadják a KSH-nak, a mi rendszeres adat-előállításainkhoz. Ezzel a közvetlen statisztikai adatgyűjtések száma vagy tartalma csökkenthető, ami összhangban van a kormánynak az adminisztratív terhek csökkentését célzó törekvéseivel.

Melyek a leggyakoribb tévedések a médiában a statisztikákkal kapcsolatban? Milyen típusaik vannak a tévedéseknek? Például előfordul, hogy egyesek nem tudják értelmezni az adatot, de mások magát a statisztika hitelességét, a módszertant kérdőjelezik meg.

A statisztikai adatok értelmezése nem minden esetben könnyű, ezért érdemes az adatok mélyére ásni, hogy megismerjük az értelmezési különbségek hátterét.

Gyakori tévedés, hogy ha a KSH adatai és az Eurostat mutatói eltérnek egymástól, az azt jelenti, hogy a KSH rosszul mér. Ezzel szemben a ritkán előforduló különbségek oka a módszertanban vagy például a referencia időszak különbözőségében keresendő. Az Eurostat adatai ugyanis a tagállamok statisztikai felvételeiből, azaz a nemzeti statisztikai hivatalok által az Eurostatnak megküldött adatokból származnak. Ugyanakkor egyes fontos mutatókat a tagállamok kétféle módon számítanak, ilyen például az infláció, amelynek eredményeit minden tagállam – így a KSH is – előállítja mind hazai módszertannal, mind harmonizált uniós módszertan szerint. A kettő között nyilván lehet kisebb eltérés. Fontos azonban tudni, hogy az Eurostat a tagállamok adatait azok validálását követően teszi közzé és azokból képez uniós összesítéseket, átlagokat.
Egy másik gyakori jelenség, hogy ha valaki olyan KSH-adattal találkozik, ami nem igazolja a hipotézisét, vagy az érvelését, akkor megkérdőjelezi az adatok megbízhatóságát, vagy a módszertan helytállóságát. Ezért is nagyon fontos, hogy a KSH működése – betartva a hivatalos statisztikával szembeni hazai és nemzetközi követelményeket – mindig tudományosan megalapozott, objektív és pártatlan legyen, a KSH függetlensége megkérdőjelezhetetlen maradjon.
…
A KSH feladatköre mindig is túlmutatott az adatok előállításán. Az adatokon túli információ átadását szolgálja számos publikációnk is. Az adatokat természetesen mások is elemezhetik, értelmezhetik, sőt kívánatos is, hogy minél többen használják azokat különböző célokra. Az adatok félreértelmezésével is találkozunk, melyek szerencsére jórészt véletlenül történnek, de sajnos nem példa nélküli a szándékosság sem.

A nemzeti statisztikai hivataloktól világszerte sokan várják, hogy a sajtó vagy más adatfelhasználók által félreértett vagy félreértelmezett adatokra, vagy azokból levont téves következtetésekre nyilvánosan is hívják fel a figyelmet. A legtöbb hivatal gyakorlata inkább az, hogy ilyen esetben közvetlenül keresik meg az adatok felhasználóit.
Tapasztalataink szerint nem is győzné egy statisztikai hivatal, hogy feltárja a téves értelmezéseket. Inkább arra törekszünk, hogy a mi közleményeink legyenek kellően érthetőek, hogy ezzel is segítsük a félreértések elkerülését. Kollégáink is rendelkezésre állnak, hogy szakmai tanácsot adjanak, támogassák az adatok felhasználóinak munkáját.

A média egyébként fontos szerepet tölt be abban, hogy a statisztikai információkat megtöbbszörözze, elérhetővé tegye azok számára, akik maguktól nem keresnek adatforrásokat, adatokat. Ezért is hasznos, hogy sok újságíró keresi a kapcsolatot a KSH-val, különösen egyes bonyolultabb szakmai kérdések tekintetében.
…
A KSH szakmailag független intézmény, amely függetlenségnek a kereteit a hazai és az európai uniós jog pontosan meghatározza. A statisztikusok nemzetközi közössége ezenfelül más, közösen alkotott irányelveket is kialakított, és ezekhez tartja magát, ilyen például az ENSZ hivatalos statisztikai alapelveinek gyűjteménye, amelyről az ENSZ Közgyűlése Magyarország beterjesztése alapján hozott határozatot 2014-ben. Az Európai Unió statisztikai jogszabályai nemcsak elméleti kereteket adnak a munkánknak, hanem kijelölik, hogy milyen módszertani eszközökkel, milyen határidőkkel dolgozzunk, de az adatközlésekre, a felhasználókkal való kapcsolatra nézve is megfogalmaznak szabályokat.

Hogy kitől és miben független a KSH? Minden olyan befolyástól, ami torzíthatja a KSH által előállított adatokat, megkérdőjelezhető módszertan alkalmazását, vagy a szakmai és tudományos sztenderdektől való eltérést kívánja elérni, a KSH közleményeinek tartalmát szeretné megváltoztatni. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak kormánypárti vagy ellenzéki politikai befolyásra, nyomásra nem kerülhet sor, hanem semmilyen érdekcsoport befolyására sem.

A felhasználói igényekre történő reagálás nyilvánvalóan nem befolyásolja a függetlenségünket, sőt enélkül elveszítenénk hasznosságunkat. A KSH feladata, hogy releváns adatokkal, információval lássa el a felhasználók széles körét. Hogy mi releváns, az időről időre változik, illetve a felhasználóktól, az ő igényeiktől függ.

A gazdaságpolitikai, illetve az összes szakpolitikai adatfelhasználó kitüntetett szerepet játszik, hiszen az ő döntéseik az egész ország jelenére és jövőjére hatással vannak. A velük folytatott párbeszéd a záloga annak, hogy a szükséges információkat előállítsuk. Az viszont, hogy milyen módszerekkel, milyen forrásokból, milyen szakmai háttérrel állítjuk elő az adatokat, a szakmai függetlenség körébe tartozik.

A nemzeti statisztikai hivatalok működését, függetlenségét, objektivitását, pártatlanságát, szakmai megbízhatóságát az Európai Bizottság rendszeren auditálja. Legutóbb 5 éve került sor ilyen auditra.
A magyar KSH-ról szóló jelentés megállapította, hogy működésünk magas szinten teljesíti az elvárt követelményeket.

A következő audit 2021-2022-ben lesz.

Van olyan mutató, amelyet szeretnének közölni rendszeresen a jövőben, mert a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos lehet? Vagy minden elemző kiszámíthatja saját maga számára, ami őt érdekli?

A statisztika azért van, hogy bemutassa a folyamatosan változó világot. Természetesen, ha új igények jelennek meg, akkor azokat igyekszünk beépíteni a rendszeres programjainkba.

A napjainkban tapasztalható gyors változások új igényeket is felszínre hoznak, paradox módon egy földrajzi skála két szélén: a globalizációhoz és a lokalitáshoz kapcsolódóan. A globalizálódó gazdaságban nem elég az országhatárokon belül zajló folyamatokat megértenünk. A külkereskedelmi kapcsolatok mellett a nemzetközi vállalatok, és a termelési és értékláncok, amelyek működésére a hazai gazdaságpolitika korlátozott befolyással bír, kiemelt szerepet játszanak a GDP termelése, a foglalkoztatás, az állami bevételek, és egy sor más gazdasági és társadalmi folyamatban.

Ezeknek a globális jelenségeknek a számbavétele, a statisztika eszközeivel történő bemutatása óriási kihívás, amely csak nemzetközi statisztikai együttműködéssel oldható meg.
…
Egy-egy jelenséget magyarázó mutatók tehát rendelkezésre állnak, ezek nemzetközi szintű összekapcsolása azonban azt is lehetővé tenné, hogy a hazánkat érő globalizációs hatásokról átfogó indikátorokat kapjunk. Jelenleg is folynak ilyen irányú fejlesztések az európai országokkal közösen.

A lokalitás kérdése pedig az adatok minél részletesebb területi bontását érinti, hiszen a gazdasági döntések jó részének megalapozásához szükséges egy-egy település vagy régió jellemzőinek megismerése, a társadalompolitikai beavatkozások is egyre inkább adott kistérség vagy település, nem ritkán egy-egy településrész lakosságát célozzák meg. Vagyis a területi, de társadalmi, demográfiai szempontból is dezaggregált adatok iránti igény egyre nagyobb. Mind a gazdaság, mind a társadalom folyamatos mozgásban van, újabb és újabb tényezők jelennek meg, vagy válnak fontossá.

Ezeket a változásokat és hangsúlyeltolódásokat is fel kell venni a hivatalos statisztika palettájára. Hogy csak egy napjainkban aktuális példát említsek: a home office-ban és más rugalmas formákban végzett munka a koronavírus árnyékában elterjedt, de biztos, hogy a jövőben is jelentős szerepet játszik majd. Az erre vonatkozó mutatókat tervezzük a rendszeres adatközléseinkbe beépíteni.

Az adatvédelmet hogyan alakítja át a modern technológia? Sokszor már az emberek, a vállalatok sem titkolják a pénzügyi adataikat, akár büszkélkednek is azokkal, megosztják azokat a Facebookon. Példa, hogy több ország okostelefonos alkalmazással segíti az embereknek a fertőzöttek mozgásának követését. A gazdasági hatékonyság célja vagy a társadalom biztonságérzete felülírhatja majd a szigorú adatvédelmi előírásokat?

A KSH működésének fontos elvei közé tartozik a statisztikai adatok nyilvánossága mellett a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatok védelme. Ez az adatszolgáltató vállalkozások, intézmények, magánszemélyek által rendelkezésünkre bocsátott egyedi adatok védelmét jelenti: az adatszolgáltatók egyedi adatát azonosítható módon nem adjuk át senki számára.

Azon túl azonban, hogy az egyedi adatot nem adhatjuk át, az adatközléseinkben is érvényesíteni kell az úgynevezett felfedés elleni védelmet, vagyis azt, hogy az adatközléseinkből ne lehessen következtetni arra, hogy kire, melyik szervezetre vonatkozik az adat. Ennek garantálásával üzenjük az adatszolgáltatóinknak, hogy adataik nálunk biztonságban vannak, ezzel is támogatva az adatszolgáltatás folytonosságát és minőségét. Természetesen, a vállalkozásoknak és az embereknek is rengeteg eszköz áll rendelkezésére, hogy amit közölni akarnak magukról, azt közölhessék a kisebb vagy nagyobb nyilvánossággal, de a nálunk levő egyedi adatok védelmét mi továbbra is fontosnak tarjuk, mivel bennünket nem hatalmaztak fel arra, hogy az ő egyedi jellemzőiket feltárjuk.

Az információbiztonság technikai feltételei és lehetőségei gyorsan változnak. Az informatikai rendszerek és eszközök biztonságos működtetése folyamatos fejlesztéseket igényel, hiszen a biztonsági kockázatok is folyamatosan változnak. A KSH informatikai környezetének biztonságát az Európai Bizottság is auditálja, hiszen a nemzeti statisztikai hivatalok számos szállal kötődnek egymáshoz, így mindegyiknek megfelelően biztonságos környezetben kell működnie ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a többiek biztonságát sem.

A koronavírussal kapcsolatban milyen statisztikai kihívások jelentek meg? Egyfajta háborús gazdaság alakult ki pillanatok alatt. Ez miben jelent kihívást a makrogazdasági adatok előállításában?

A statisztikai adatgyűjtések nagy része zavartalanul folyik a vírushelyzet ellenére. A makrogazdasági adatok tekintetében a legnagyobb kihívást a becslési eljárások, modellek alkalmazása jelenti. Az idősorokra épülő modelljeink nehezen alkalmazhatók olyan helyzetekben, amikor hirtelen és jelentős mértékű változások következnek be a gazdaságban. Ezért szükség lehet a becslési eljárások változtatására ebben az időszakban.

Az eddigi idősoros modelljeink viszont most abban segítenek, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott szakterületen, ágazatokban megjelenik-e a vírushelyzet hatása. A vizsgálat lényege, hogy összehasonlítjuk, a kiugró hatásoktól (mint amilyen most a vírus okozta hatás is) szűrt adatok és az ezen hatásokat tartalmazó adatok különbségét okozhatta-e a vírus jelenléte. Ezt a vizsgálatot rendszeresen minden olyan idősornál elvégezzük, ahol egyébként az adatok szezonális kiigazítására is sor kerül és a „vírushatásról” szóló információt a közléseinkbe is beépítjük.

Fontos gazdasági mutatóink közül az inflációs mutatók adatháttere került nehéz helyzetbe, hiszen nincs, vagy alig van lehetőség arra, hogy az üzletekben történjen meg az árak begyűjtése.
Ehelyett főként az interneten kutatunk a termékek árai után, ami – mivel nem minden reprezentáns termék és szolgáltatás ára található meg az interneten – átmenetileg csökkenti az adatok pontosságát és korlátozza az összehasonlíthatóságot, amire a márciusi közleményünkben fel is hívtuk a figyelmet.

Nagyobb változást hozott a vírushelyzet a lakosság körében végzett adatgyűjtéseinknél, mivel a közvetlen, személyes felkeresésre március óta nincs lehetőség. Ehelyett telefonon és interneten gyűjtünk adatokat. Mivel azonban ezeken a csatornákon egyelőre nehezebben érjük el az embereket, átmenetileg csökkenést lehet az adatok pontosságában vagy részletezettségében.

Annak érdekében, hogy az adatok felhasználói minél hamarabb juthassanak minél több adathoz, ebben az új helyzetben az adminisztratív adatforrásoknak a korábbinál szélesebb körét használjuk fel, ami nem valósulhatna meg az adatgazda állami szervezetek támogató együttműködése nélkül. Ennek köszönhetően heti bontásban tudjuk közzétenni például a halálozások számát, de a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó részletes területi adatok, vagy a gépjárműforgalom változásának térképi ábrázolása is az új adatforrásoknak köszönhető.

Itt is érdemes megemlíteni a nemzetközi összefogást, amelynek keretében közösen is keresik a választ a statisztikai hivatalok és a nemzetközi statisztikai szervezetek a nehézségek leküzdésére, megosztjuk egymással, hogy ki milyen változtatást, újdonságot vezet be.
…
De ne feledkezzünk meg a KSH két soron következő tízévenkénti cenzusáról, a 2020. évi Agrárcenzusról, és a 2021. évi Népszámlálásról sem. Ezek ugyan nem a vírushoz kapcsolódnak, de a vírushelyzetben, nehezített körülmények között dolgozunk az előkészítésükön, illetve lebonyolításukon. Az agrárcenzus, a mezőgazdasággal kapcsolatban szolgáltat fontos adatokat tízévente; ennek a felmérésnek a lebonyolítása már a küszöbön áll, júniusban kezdődik és a második szakaszára, amikor az internetes adatbeküldés mellett több ezer összeírónk is járja majd az országot, ősszel kerül sor. A népszámlálás még az előkészítési szakaszban tart, de ahhoz, hogy egy év múlva, 2021 májusában a teljes lakosságra, vagyis közel 10 millió emberre kötelezően kiterjedő adatgyűjtést megvalósítsuk, és az óriási adatállományt feldolgozzuk, számos fejlesztést most kell elvégeznünk.
…
A KSH hagyományosan nem prognosztizál, bár nem tartom kizártnak, hogy hamarosan nyitni fogunk ebbe az irányba. A mai döntések meghozatalához a ma adata is késő már, gyorsan változó világunkban egyre inkább felértékelődnek a jövőtervezés megalapozott számításai, amihez a statisztikusok egyedülálló matematikai, módszertani, modellezési tudással rendelkeznek…”

Forrás:
Olyan válság ez a mostani, mintha hibernálna a gazdaság – a KSH elnöke a Makronómnak; Oláh Dániel; Mandiner Makronóm; 2020. május 19.
Szerkesztői megjegyzés: A jelentős terjedelmű és nagyon érdekes interjúból csak részleteket tudunk közölni. Teljes terjedelmében elolvasható a fenti címen.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. május 25.

A digitális diplomácia „igáslova” a videokonferencia – tippek a megszelídítésére

Hírlevelünk elmúlt kiadásaiban szinte hétről hétre mutattunk példákat a különféle videokonferencia alkalmazások hirtelen megugró népszerűségére a külkapcsolati munkában. A diplomata munkájában – és ebben a kérdésben szinte nyomtalanul múltak el az évszázadok – ma is meghatározó a személyes találkozók és tanácskozások szerepe. Éppen az a mozzanat, amit a világjárvány szinte egyik pillanatról a másikra ellehetetlenített. Szinte órák alatt „váltottak” tehát a világ külügyi szervezetei a különféle videokonferencia alkalmazások használatára. Az egyes országok értelem szerűen állították működésük középpontjába a világban szétszórt képviseleteiken állomásozó tisztségviselőikkel való kapcsolattartásra ezt a korszerű, de azért már jó ideje ismert és használt IKT-technológiát. A már hosszú ideje használt (egyéb) elektronikus kommunikációs csatornák természetesen megőrizték szerepüket. Az általában erős titkosítással védett elektronikus (írott és szóbeli) hírközlés jelentősége éppen, hogy felértékelődött, a hirtelenjében alkalmazásba állított, de valójában nem ilyen célokra fejlesztett videokonferencia rendszerek sorra kiütköző biztonsági hiányosságai nyomán. Ha némi késéssel is, de aztán a nemzetközi élet multilaterális intézményei is videokonferenciákkal váltották fel a személyes találkozáson alapuló megbeszéléseket, üléseket.

A hagyományos, közvetlen jelenléten alapuló megbeszéléseket, tanácskozásokat, nemzetközi tárgyalásokat kiváltó online technológiákkal kapcsolatban már szóltunk a biztonságot-bizalmasságot érintő problémákról. Beszámoltunk – gyakorló diplomaták benyomásai alapján – az elektronikus kapcsolattartó eszközök hatékonyságának korlátairól (a tárgyalóterem sajátos „hangulatának” hiányáról; a partnerek finom metakommunikációs jelzéseinek elmaradásáról). Érdemes most megemlíteni néhány „műfaji követelményt” is. Mindannyian tudjuk például, hogy a rádió nem egyszerűen hangosan felolvasott újság. Ahogy a televízió sem csupán képekkel illusztrált rádiójáték. Valójában a kommunikáció mindezen csatornái egyben önálló eszközök is, sajátos műfaji követelményekkel. Ahhoz, hogy a diplomáciai tárgyalásokat a virtuális valóságba átemelő videokonferencia rendszerek hatékonyak legyenek, érdemes szem előtt tartani néhány fontos adottságot, sajátos követelményt, egy szóval szabályt. Ezek egyszerű technikák – ám egy videó megbeszélés sikere múlhat rajtuk.

a.) Mikrofonkezelés
Alapszabály, hogy a saját mikrofon alapállása a „némított” üzemmód legyen, és csupán a saját megszólalások idejére aktiváljuk azt. Alig néhány résztvevő elég ahhoz, bekapcsolva hagyott mikrofonjaikon keresztül áradó háttérzajjal, hogy egy videokonferencia a teljes zörejkáoszba fulladjon. (A videokonferencia platformok egy részénél a kijelölt moderátor tudja szükség szerint némítani és aktiválni az egyes beszélők mikrofonjait. Ez azonban nem általános.)

b.) Kamera bekapcsolása
A saját videokameránk bekapcsolása nem nélkülözhetetlen – de sokat nyomhat a latba. A videokonferencia lényege, elvben, éppen az, hogy a beszélgető partnerek (legalább az elektronikus képátvitel gyenge minőségében) láthassák egymás arcát, a gesztusokat, grimaszokat, mosolyokat, aggodalmas pillantásokat, rosszalló tekinteteket, vagy az egyetértés jeleit. A működő kamera, természetesen, azt is jelenti, hogy – a távkapcsolat ellenére – „tárgyalóképes” öltözetben célszerű a kapcsolatot megkezdeni.

c.) Nézésirány
Aki már látott manipulált képet, az tudja: az alulról fényképezett emberi arc szinte mindig fenyegető, riasztó, barátságtalan. Érdemes ezt észben tartani akkor, ha laptopot használunk a konferenciabeszélgetéshez. A jó megoldás az, ha úgy állítjuk be a készüléket, hogy a kamerája velünk szemmagasságban legyen, tehát előre (és lehetőleg felfelé) pillantva beszélhessünk.

d.) Még egy szó a tekintetünkről
Még pedig az, hogy mindig a kamerába nézzünk, ne pedig a képernyőre! A televíziós szerepléshez nem szokott ember nincsen hozzászokva ehhez az aranyszabályhoz: a „szemkontaktus” eléréséhez, a távolban ülő nézőkkel kapcsolatban, a képet rögzítő kamera lencséje a közvetítő közeg, nem pedig a képernyő!. Számítástechnikai eszköz előtt ülve szinte automatikusan a képernyőre tekintünk, ráadásul itt, a videó konferencia platformon a képernyőn látjuk a partnerek arcát, és természetesen ott keresnénk a szemkontaktust is. A kapcsolat másik felén levő partner azonban, aki szintén szemkontaktust keres velünk, így egy a köldöke irányába révedő arcot lát magával szemben.

e.) Ha mobil telefont használunk
Megeshet, hogy mobiltelefonokkal felszerelt résztvevők létesítenek (pl. hirtelen szükségességből) videokonferenciát. Ebben az esetben két szabályt érdemes mindig szem előtt tartani. Az első (és fontosabb): a mobil telefonok kamerája, a jó teljesítményűeké is, erősen torzít közelre! A jó eljárás, ha a lehető legmesszebb tartjuk az arcunktól a készüléket. Fontos ilyen esetekben továbbá a képformátum megválasztása. Ha a résztvevők többsége fekvő képformában filmezi magát, akkor célszerű nekünk is hozzájuk igazodni. A függőleges állásban tartott készülékkel felvett videó ugyanis a videokonferencia platformok többségén jóval kisebb helyet foglal el a „rácson” (az egyes beszélgető partnerek képet mátrixként bemutató alapképernyőn), és így az arcunk kisebb és jelentéktelenebbnek látszó lesz, a többiekéhez képest.

f.) Ügyeljünk a háttérre
A háttérben levő kép, akárcsak a korábban említett háttérzörejek meghatározóak lehetnek – és nagyon zavaróak! Érdemes tudatosan megválasztani a beszélgetéshez a hátteret. A Zoom rendszer (amit, kezdeti hiányosságai ellenére különösen sokan használnak most a nemzetközi kapcsolatokban, beleértve a diplomatákat is) virtuális hátterek beállítását is lehetővé teszi. Más szoftverek, pl. a Microsoft Teams-e, vagy a szintén erősen népszerű Skype viszont a háttér elhomályosítására képes, és így a beszélő arca automatikusan hangsúlyosabb lesz. Ezek hiányában érdemes átgondolni a beszélgetésnek hátteret adó képet. Egy semleges, fehéres fal jó választás lehet, bár ebben az esetben fontos, hogy az arcunk megfelelő megvilágítást kapjon, különben a fal fehérje előtt óhatatlanul sötétebb tónusú lesz az arcunk. Mostanában az egyik különösen elterjedt háttér (politikusoknál, diplomatáknál, de távértekező szakembereknél is) a könyvespolc. A fehér falhoz hasonló megvilágítási nehézségeket ritkán okoz, viszont más tekintetben érdemel külön figyelmet: a könyvek címe sokszor olvasható, ezért gondoljuk át, hogy nincs-e olyan tétel a képben, ami a konkrét beszélgetés szempontjából kedvezőtlen lehet.

g.) Képernyőképek további felhasználása
A videokonferencia, legalább részben és legalább időlegesen, de komoly nemzetközi tárgyalások, diplomáciai megbeszélések helyettesítője lett. Ezek (egy része) fontos nemzetköz esemény, amiről később különböző hivatalos és magán tájékoztatási csatornákon át (hírügynökségek, televízió műsorok, online és nyomtatott sajtótermékek, valamint közösségi média fiókok) szeretnénk hírt adni. Ahogy a személyes találkozáson alapuló, hagyományos tanácskozások és megbeszélések esetébe szokás, a videokonferenciáról is készülhet állófotó. Érdemes itt figyelni arra (már csak a partnerekkel szembeni udvariasság okán is), hogy a fizikailag távolban levő beszélgető partnerekkel is tudassuk, amikor állófotót (képernyőfelvételt) kívánunk készíteni a konferenciabeszélgetésről: nem szerencsés ugyanis, ha a partnerek egy része, nem tudva a készülő felvételről, előnytelen arckifejezéssel mutatkozik a videórácson.
Please, Mute Your Microphone!; Twiplomacy; 2020. április 7.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A német adatvédelmi megbízott biztonsági kockázatot lát a WhatsApp kormányzati használatában

Egyes régiókban, ahol a távközlési infrastruktúra kevéssé épült ki, a személyes kontaktust kiváltó (tehát video alapú) hivatalos kormányzati kommunikációban meghatározó szerepet játszhatnak a relatíve sokoldalú, relatíve jó alapvédettséget (titkosítást) garantáló közösségi médiaalkalmazások, mint például a közkedvelt WhatsApp. Jó példa erre napjain Afganisztánja, ahol kormányhivatalok, nem-kormányzati szervezetek, sőt külföldi szereplők is előszeretettel használják ezt a csatornát a hivatalos kommunikációs bonyolítására. A német adatvédelmi biztos ugyanakkor annyira aggályosnak tartja a Németországban is közkedvelt közösségi alkalmazás biztonsági hiányosságait, hogy egyenesen a szoftver használatának tilalma mellett szállt síkra, legalábbis, ami a közszféra szereplőinek hivatalos működését illeti. A drámai felhívás meglepő lehet, tudva azt, hogy a WhatsApp gyorsan növekvő népszerűségének egyik fontos oka éppen a rajta folytatott párbeszédek automatikus titkosítása volt. Ulrich Kelber azonban hangsúlyozta: maga a puszta üzenetküldés egy sor meta-adatot juttat el a szolgáltatónak, amit aztán az haladéktalanul továbbít a Facebook anyacégnek. Ezek az apró adatmorzsák azután, mint valami mozaik darabkái, fokozatosan kirajzolnak egy-egy felhasználói profilt a kéretlen érdeklődők előtt. A tilalom érzékenyen érinthet jó néhány kormányzati szervezetet Németországban, egyebek között a külügyi szolgálat intézményi szereplőit is. A diplomáciai szolgálat tagjai ugyanis a koronavírus járványhelyzetben megnövekedett online kapcsolattartási igényeket részben a WhatsApp széleskörű alkalmazásával igyekeztek kielégíteni.
Germany’s data chief tells ministries WhatsApp is a no-go; Deutsche Welle; 2020. május 17.

A digitális diplomácia újabb mérföldköve: immár a hivatalos megbízólevél átadása is virtuálisan történhet

A digitális diplomácia kutatói, de még szószólói és „techno apostolai” is többnyire egyetértettek mindeddig abban, hogy az IKT-technológiák, káprázatos lehetőségeik ellenére, valószínűleg „érintetlenül hagyják” majd a jövőben is a diplomáciai munka egy klasszikus funkció-területét: nevezetesen a képviseletet. A digitális eszköztár jelentősen megnövelheti és kiszélesítheti a kommunikációval, emberi kapcsolatépítéssel, közvetlen interakciókkal kapcsolatos külképviseleti munka lehetőségeit, ám az országok formális képviselete – mint egyik legősibb diplomáciai funkció – megmarad a hagyományos formák és keretek között. Mindenki úgy gondolta: e képviseleti funkciónak is a legelső, legfontosabb, meghatározó mozzanata, az állomáshelyére érkező misszióvezető megbízólevelének átadása megmarad az évszázados hagyományok keretei között. Ez az a pillanat, ahol a vezető diplomata, ünnepélyes külsőségek közepette, személyesen adja át kormánya megbízó okmányát a fogadó ország államfőjének. Az aktus, a puszta ceremónián túl, fontos tartalmi elemeket is takar: itt nyílik mód a személyes megismerkedésre két ország magas rangú képviselői között, illetve egy átfogó munkaprogram és személyes célrendszer tömör ismertetésére. A koronavírus járvány most ezt a hagyományokkal övezett eljárást is kikezdi, teret adva a legtradicionálisabb funkció virtualizálásának. Néhány napja ugyanis, szakítva az időtlen hagyományokkal, az indiai államfő csoportos videokonferencia keretében bonyolította az Új Delhibe érkező új képviseletvezetők megbízólevelének elfogadását. Hét ország újonnan állomáshelyére érkező nagykövete, illetve főmegbízottja az Indiai Külügyminisztérium egyik dísztermében, egy nagyméretű monitor előtt felsorakozva mutatta be megbízólevelét. A dokumentumokat virtuálisan fogadó Ram Nath Kovind indiai államfő az ünnepség során hangsúlyozta: ez a formabontó esemény a bizonyság rá, hogy a koronavírus járvány okozta nehézségeken, részben a digitalizáció segítségével, közösen úrrá lehetnek a nemzetek.
Seven envoys present credentials via video-conferencing: a new chapter in India’s digital diplomacy; Dipanjan Roy Chaudhurry; The Economic Times (India); 2020. május 21.

Az ENSZ Technológiai Innovációs Laborja blokklánc platformmal segíti a világjárvány elleni civil munka nemzetközi összehangolását

A koronavírus világjárvány egyik következménye, kísérő jelensége a jótékony célúnak álcázott, valójában megalapozatlan és törvénytelen haszonszerzési kísérletek és törekvések ugrásszerű növekedése. Magyarra fordítva a kicsit hivatalos megfogalmazást: a vészhelyzet okozta káosz, bizonytalanság, emberi félelem kihasználására mozgásba lendültek világszerte a csalók is. Az egyik fő támadási profiljuk az „adománygyűjtés”. A rendkívüli helyzet, az emberi szenvedés sokakban erősíti a segítés szándékát, ugyanakkor a különleges állapotok csökkenthetik az elővigyázatosság normál körülmények között már megszokott alkalmazását. A koronavírus járvány elleni küzdelemhez kötődő online adománygyűjtésekkel való visszaélések csökkentésére, a segítő adakozás biztonságosságának növelésére indult most egy új, nemzetközi kezdeményezés. A Common Good Chain nevű nonprofit szervezet és az ENSZ Technológiai Innovációs Laborja által közösen kifejlesztett rendszer a blokklánc technológiát alkalmazza annak érdekében, hogy az online csatornákon keresztül folyó adományozások átláthatóak, nyomon követhetőek legyenek a nemzetközi kibertérben is. Az internetes platform (amit eredetileg spanyol civil szervezetek támogatására fejlesztettek) biztosítja a támogatást igénylő (COVID-19-hez köthető) segítő projektek szűrését, validálását, tehát a megbízhatóságot. Ugyanakkor garantálja – a blokklánc technológia révén – a projektekhez érkező támogatások transzparenciáját. Összességében tehát: a járvány megfékezését célzó adománygyűjtő munka hatékonyságát.
#STOPCOVID_IO: Blockchain platform to trace donations for impact; United Nations Technology Innovation Labs (UNTIL); 2020. május 16.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. május 18-május 22.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Rendszerszervezői és üzleti elemzői felad.ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.15.
Nyertes Ajánlattevő feladata az MVMI Zrt. igénymenedzsment osztály munkájának támogatása; az MVM Csoport tagvállalatainak részére végzett IT fejlesztési projektekben üzleti elemzés, rendszerszervezés végzése, nettó 35 000 000,- Ft + ÁFA, azaz nettó harmincötmillió forint + ÁFA keretösszeg erejéig.
Ajánlatkérő a teljes keretösszeg 70%-áig terjedő összegre vállal lehívási kötelezettséget.
Becsült mennyiség kb. havi 32 szakértői nap terjedelemben, évi 386 szakértői nap igénybevétel.
Ajánlatkérő által tervezett 386 szakértői napból előre láthatóan 128 professzionális szakértői napra és 258 szenior szakértői napra tart igényt.
Lásd bővebben

Projektorok beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.15.
„PROJEKTOROK BESZERZÉSE” (projektor beszerzése az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 [Digitális kompetencia fejlesztése] című projekt keretében)
Intézményi szintű felhasználásának érdekében 5.010 db projektor kerül beszerzésre.
Lásd bővebben

Telefonalközp. és helyi hívószám szolg., internet
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.28.
Felhő alapú telefonközpont-szolgáltatás, vezetékes telefon- és internet szolgáltatás beszerzése:
Telefonalközponti és helyi hívószám szolgáltatás, valamint internet szolgáltatás beszerzése a Kőbányai Önkormányzat és intézményei részére, az alábbiakra kiterjedően:
* Beszéd célú távközlési szolgáltatás és
* Alközponti szolgáltatás, továbbiakban: telefonrendszer alközponttal, 438 db készülékekkel, intézményenkénti egyedi számlázással a dokumentációban megjelölt funkcionalitással ( készülékcsere, adott intézményenként önálló IVR, hangrögzítés)
* Internetszolgáltatás
biztosítása, továbbá üzemeltetési feladatok ellátása 48 hónapra. Részletek a részvételi közbeszerzési dokumentumokban.
Lásd bővebben

Oktatói pool 2020 – III.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.05.27.
Vendégoktatások szervezése és olyan „oktatói pool” biztosítása, amelyből 2 egymást követő szemeszterben a részt vevő felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott kurzusokra
releváns gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételét biztosíthatják képzéseikben.
A szolgáltatást igénybe vehetik alap- és mesterképzésben informatikai képzési területen működő felsőoktatási intézmény vagy az AK külön elbírálása alapján azon intézmények is igénybe vehetik a jelen beszerzés által nyújtott szolgáltatást, amelyek a digitális gazdaság érdekében IKT ismereteket is oktatnak, de nem tartoznak az informatikai képzési területhez.
Informatikai képzési területen a következő szakokat kell értelmezni:
alapképzésen: gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus, üzemmérnök-informatikus.
Mesterképzésen: autonómrendszer-informatikus, gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, orvosi biotechnológia, programtervező informatikus.
Témakörök:
Key competence areas Details
Technologies – legacy/Programnyelvek Linux Kernel, Linux, IPv4/ IPv6, Perl, Python, Shell, C, C++, Java, SW, java/c#, javascript.
Technologies –new 5G architecture, 5G system overview, 5G testing, IoT, Machine Learning
Cloud native Docker, Kubernetes, Helm
Ansible, ADP
Data Base (Adatbázis kezelés)
Mesterséges Inteligencia AI, Machine Learning
Testing CI flow
5G testing, Secure testing
Istqb
Security Secure coding
Ethical hacking, Secure testing
Embedded system technológiák
Low-code platformok
DEVOPS módszertan
WoW Cross-team cooperation
Agile – support starting and ongoing transformation
Ajánlatkérő (továbbiakban:„AK”) kiköti, hogy a megvalósítás ideje alatt, az érintett intézményekkel folytatott konzultációk alapján mindösszesen 1100 db vendégoktatási alkalom megtartását tervezi megrendelni.Az AK kiköti, hogy a szolgáltatásban résztvevő vendégoktatókat (IKT szakember) az AT előre meghatározott fix díjazásban részesítse, melyet alkalmanként 36 000 Ft + ÁFA mértékben állapítja meg.
A megkötésre kerülő szerződés 100,000000 % Európai Uniós támogatásból és 0,000000 % önerőből valósul meg, szállítói finanszírozás útján.
Lásd bővebben

Audiovizuális rendszer létesítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.16.
Audiovizuális rendszer létesítése a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar részére Modern Városok Program keretében.
Lásd bővebben

Kamerarendszer karbantartása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.05
Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által működtetett térfigyelő kamerarendszer, a központi adatrögzítési berendezések, megjelenítők, vezérlők karbantartási és szükség szerinti javítási munkálatainak elvégzése tárgyban 24 hónapos időszakra.
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Egri Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.02.
Informatikai eszközök beszerzése az Egri Tankerületi központ részére
Lásd bővebben

Oracle Apex alapú rendszerek továbbfejlesztése.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.02.
Ajánlattevőnek a szerződés aláírásától kezdődően a szerződés végéig rugalmasan lehívható szakértői keretet kell biztosítania az Oracle Application Express (Oracle APEX) alapú alkalmazások műszaki tervezési, fejlesztési és egyéb szakértői feladatainak támogatására.
A szakértői keret terhére lehívni tervezett főbb tevékenységek:
* Már működő, Oracle APEX alapú informatikai rendszerek továbbfejlesztésével kapcsolatos szakértői (jellemzően fejlesztői) tevékenység
* Új informatikai rendszerek megvalósítása Oracle APEX alapokon
Ajánlatkérő a fejlesztői keretet a fent felsorolt feladatok, valamint a ma még nem ismert, jövőben keletkező fejlesztési feladatok megoldásához időben eltérő ütemezéssel, illetve a feladatok átfedésével is igénybe veheti. A fejlesztői keretből lehívásra kerülő napszám az igénybevétel alapján kerül elszámolásra.
A szerződés keretösszege: nettó 55.000.000,- Ft.
Lásd bővebben

Tonerek beszerzése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség nevében eljáró Fővárosi Főügyészség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.02.
Jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő adásvételi keretszerződés tárgya eredeti és utángyártott tonerek beszerzése nettó 42.000.000,- Ft összegben a Legfőbb Ügyészség nevében eljáró Fővárosi Főügyészség részére. Ajánlatkérő a teljes szerződéses keretösszeg kimerítésére kötelezettséget vállal. A beszerzés mennyisége hozzávetőlegesen 1450 darab tonerkazetta.
Lásd bővebben

FT-1247/ORFI/2020–MRI felvételek távleletezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.16.
Havonta átlag 600 darab régió radiológiai távleletezésének szakmailag magas színvonalú elvégzése, a Megrendelő által küldött felvételek elektronikus fogadása, és max. 3-5 munkanapon belül az értékelt leletek eljuttatása Ajánlatkérő részére.
Lásd bővebben

KM portálfejlesztés és kapcs. rendsz. kifejleszt.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/98
Közzététel dátuma: 2020.05.21.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.18.
Keretmegállapodás az RVTV portál továbbfejlesztésére és kapcsolódó rendszerek kifejlesztésére
62 féle szolgáltatási tevékenység beszerzésére irányuló keretmegállapodás nettó 90.000.000,- HUF keretösszegben korábban bevezetett szakrendszerek továbbfejlesztésére és kapcsolódó rendszerek kifejlesztésére a BM RVVTF részére.
Lásd bővebben
(Belügyminisztérium Rendészeti Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály BM RVVTF)

Parkolási rendszer üzemeltetést támogató ügyvitel
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/98
Közzététel dátuma: 2020.05.21.
Ajánlatkérő: FEV IX. Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.22.
A FEV IX. Zrt. a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és a Budapest Főváros Önkormányzatának IX. kerületi tulajdonában lévő útvonalakon parkolás ellenőrzési feladatot lát el.
A kerületi parkolóhelyek száma a kiírás pillanatában (melyek száma önkormányzati döntés következtében legfeljebb 15%-kal növekedhet): 7.604 db
A kerületben található fővárosi parkolóhelyek száma: 390 db
Nyertes ajánlattevő feladata a szerződés időbeli hatálya alatt a parkolási rendszer üzemeltetést támogató ügyviteli szoftver valamint szoftverszolgáltatás/üzemeltetés biztosítása, valamint az Ajánlatkérőtől érkező egyedi fejlesztési igények ellátása.
Nyertes Ajánlattevő feladata körében köteles:
– A parkolási rendszer üzemeltetést támogató ügyviteli szoftver biztosítására a műszaki leírásban meghatározottak szerint (1 db),
– A Rendszer használatának betanítására,
– a korábbi Jusztícia rendszer adatainak migrálására,
– A Rendszer üzemeltetésének teljes körű biztosítására,
– Egyedi, a Ajánlatkérőtől érkezett fejlesztési igények kiszolgálására.
Nyertes Ajánlattevő feladatát képezi a parkolás üzemeltetési szolgáltatáshoz szükséges 28 db új kézi készülék biztosítása is.
Lásd bővebben

EKR000266952020 hirdetményének ellenőrzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/98
Közzététel dátuma: 2020.05.21.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.05.
Támogatási és karbantartási szolgáltatások biztosítása a Pécsi Tudományegyetem saját tulajdonú Avaya távközlési infrastruktúrájához 2020-2023:
A Pécsi Tudományegyetem 9 pécsi telephelyen üzemeltet saját tulajdonú Avaya alapú távközlési rendszert. A rendszer összesen 9 darab fizikai és egy virtuális környezetben futó telefonközpontot és call managert tartalmaz. A fizikai telefonközpontok összesen 20 darab szekrényből épülnek fel, amelyek 249 darab vonali kártyát tartalmaznak. Nyertes ajánlattevő feladata a távközlési rendszer karbantartási és javítási szolgáltatásainak folyamatos biztosítása, valamint igény szerint támogatási szolgáltatás biztosítása havi 10 órában. A szolgáltatási díj tartalmazza évente négy alkalommal, a negyedéves karbantartási szolgáltatást, a folyamatos hibaelhárítási szolgáltatást valamint a hibaelhárításkor felhasznált anyagok díját.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Tömeges SMS szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.02.
Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részére meghatározott feltételekkel történő tömeges SMS szolgáltatás igénybevétele
Várható forgalom:
* a szolgáltatás havi 80-90 ezer Igénybevevő-Operátor irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* a szolgáltatás havi 80-90 ezer Operátor-Igénybevevő irányú tranzakció kezelését kell, hogy ellássa
* külföldi irányú forgalom havi 400-500 db között mozog
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató (DEK-897: DE KK eü. inf. rendszer)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Teljes mennyiség: 1 darab komplex szolgáltatási csomag, mely tartalmazza a Debreceni Egyetem Klinikai Központ jelenleg használatban lévő, MedSolution, e-MedSolution, GLIMS, EESZT alrendszerek üzemeltetési, karbantartási és adatátadási feladatok elvégzésének összességét.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 325.358.628,- Ft
Lásd bővebben

IKT eszközfejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;R+R Periféria Kft.
Informatikai eszközök (IKT) és okos tanterem informatikai eszközrendszerének beszerzése a szükséges szoftver eszközökkel kiegészítve
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 108.323.412,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
Vállalkozási szerződés keretében Oracle támogatás biztosítása a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.057.061,- Ft
Lásd bővebben

Speciális számítógépek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/95
Közzététel dátuma: 2020.05.18.
Ajánlatkérő: Szent István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság; ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.429.200,- Ft
Lásd bővebben

K2051Folyamatirányító rendszer karbantartása, jav.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Profigram Automatika Tervező Vállalkozási és Kereskedelmi Zrt.
Hulladékhasznosító Mű Üzem (HHM) technológiai berendezéseihez tartozó SIEMENS gyártmányú folyamatirányító rendszerének (Siemens S7-400-as redundáns PLC és redundáns WinCC 6.0 Sp2 és WinCC7.4 Sp1) 3 alkalommal/ 3 évben (évente egy alkalommal egyeztetett időben) karbantartása, és váratlan meghibásodás esetén történő javítása évente várhatóan 10 alkalommal a Közbeszerzési műszaki leíráselőírásainak megfelelően az 1/ a mellékletben meghatározott összesen 54-féle alkatrész felhasználásával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EFOP-1.1.5-17-2017-0004 Árubeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
Nyertes ajánlattevő: SERCO Informatika Kft.;PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
EFOP-1.1.5-17-2017-0004 számú Korlátok nélkül- mozgáskorlátozott emberek infó-kommunikációs akadálymentesítése tárgyú projekt keretében eszközbeszerzés 4 részben.
1. Rész: Hang és vizuál technika
2. Rész: Asszisztív eszközök
3. Rész: Speciális kommunikációs eszközök
4. Rész: Speciális beviteli eszköz
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 37.152.140,- Ft
Lásd bővebben

Eszközök beszerzése a Tankerület részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Zalaegerszegi Tankerületi Központ
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Immateriális jószágok (szoftverek) beszerzése. Berendezések, gépek, hangszerek, játékok, bútorok és egyéb iskolai eszközök beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.505.000,- Ft
Lásd bővebben

Xerox digitális nyomtatók teljeskörű üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: XEROX Magyarország Kft.;Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 34.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EIK DDK korszerűsítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Enterprise Communications Magyarország Kft.
Az MVM Paksi Atomerőmű Erőmű Irányító Központját kiszolgáló Trading v3 diszpécser rendszer korszerűsítése a szoftver verzió és diszpécser verzió frissítésével, felügyeleti hálózat beszerzésével és a rendszer telepítésével, a meglévő kiviteli tervnek megfelelően.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 157.115.156,- Ft
Lásd bővebben

Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. online adatgyűjtő
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. online adatgyűjtő, BI és VIR rendszereinek megújítása, üzemeltetése, fejlesztése:
1. 7/24 órás üzemeltetési feladatok 36 hónapra, 7/24 ügyfélszolgálattal
2. Infrastruktúra megújítás, migráció
3. Opcionális fejlesztési órakeret biztosítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 636.306.976,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;M&M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft
2 darab nagy teljesítményű laptop, 2 darab monitor és 1 darab táblagép beszerzése a Pécsi Tudományegyetem részére.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.659.026,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredm_OCR Server licensz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Woss Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft.
Ajánlatkérő jelenlegi kapacitásának bővítéséhez 3×8 CPU mag használatához szükséges OCR Server szoftver licenszet kíván beszerezni 12 hónap supporttal és SMUA-val, Processing Station terheléselosztással, korlátlan szkennelt oldalszámmal.
OCR Server szoftver licenszek bővítése (licenszek + terméktámogatás):
Ajánlatkérő jelenlegi kapacitásának bővítéséhez 3×8 CPU mag használatához szükséges OCR Server szoftver licenszet kíván beszerezni 12 hónap supporttal és SMUA-val, Processing Station terheléselosztással, korlátlan szkennelt oldalszámmal.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.100.000,- Ft
Lásd bővebben

KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/98
Közzététel dátuma: 2020.05.21.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A VFT Vezetési Tanácsadó és Informatikai Zrt. által üzemeltetett „KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése és teljes körű támogatása”
A szolgáltatás a bírósági szervezetek, azaz a Kúria, az Ítélőtáblák, a Törvényszékek, valamint az OBH részére történik.
Mennyiség: Vállalkozási és felhasználási szerződés keretében KIR Kontrolling Rendszer üzemeltetése és teljes körű támogatása 18 hónapon keresztül + opciós 6 hónap időszak.
A feladatok a rendszer üzemeltetése, valamint 1 725 óra opcionálisan lehívható fejlesztői keret a műszaki leírásban foglaltak szerint. A meghosszabbított időszakra vonatkozóan ugyanezek a mennyiségek az irányadóak.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.435.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/98
Közzététel dátuma: 2020.05.21.
Ajánlatkérő: Pécsi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Kettő okosterem beszerzése a PTE részére az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 jelű pályázat keretein belül.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.968.960,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/98
Közzététel dátuma: 2020.05.21.
Ajánlatkérő: Zalaegerszegi Televízió és Rádió Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Rexfilm Broadcast és Kommunikációs Rendszerek Kft.
A Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. HD technikára történő átállásához szükséges eszközök szállítása és helyszíni telepítése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.997.440,- Ft
Lásd bővebben

Egyszerűsített MATIAS rendszer beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/99
Közzététel dátuma: 2020.05.22.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Thales LAS France SAS
1 db egyszerűsített, 19 MATIAS pozícióból álló rendszer tervezése, gyártása, szállítása, telepítése és üzembehelyezése. Kapcsolódó harvder elemek szállítása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 714.999,- EUR
Lásd bővebben

HUG 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/99
Közzététel dátuma: 2020.05.22.
Ajánlatkérő: Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány
Nyertes ajánlattevő: Nemzetközi Oktatási és Kutatási Központ Alapítvány
„Vállalkozási keretszerződés keretében a Hungarian Geopolitics magazin (HUG) előkészítése, elkészítése szerkesztése és nyomdai kivitelezése”
A Hungarian Geopolitics (HUG) magazin készítése a következő folyamatokból áll:
A HUG két nyelven jelenik meg, magyarul és angolul, és mindig a magyar szám az irányadó. Miután elkészült a magyar szám, ezután indul el az aktuálisan megjelent magyar szám fordítása, és az angol nyelvű változat előkészítése. A HUG magazin negyedévente jelenik meg, az angol változat 1,5-2 havonta követi a magyar szám megjelenését.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 51.400.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Műholdas műsorsugárzáshoz szükséges jeltovábbítási, uplink és műholdas sugárzási részszolgáltatások (önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/96
Közzététel dátuma: 2020.05.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Hungaro DigiTel Távközlési Kft.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) részére műholdas műsorsugárzáshoz szükséges jeltovábbítási, uplink és műholdas sugárzási részszolgáltatások nyújtása vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 131.400.000,- Ft
Lásd bővebben

FŐNIX Egészségügyi Rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: SkyLine-Computer Informatikai és Fejlesztési Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 172.937.337,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

Komplex telekommunikációs szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást a Kbt. 53. § (1) és (2) bek. szerint visszavonta.
Lásd bővebben

DEK-904_E-sport terem kialakításának munkái
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/97
Közzététel dátuma: 2020.05.20.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
A nyugati lelátó déli oldalára eső (VIP bejárat és gépészeti terek közötti), több mint 200m2-es területen, kétszintes kialakításban, a Debreceni Egyetem egy számítógépes E-sport termet kíván létrehozni.
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
A Kbt. 70. § (1) bekezdés alapján Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban az árajánlatok mindegyike meghaladja a – 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
Lásd bővebben

Ügyfélszolgálati feladatok ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/99
Közzététel dátuma: 2020.05.22.
Ajánlatkérő: Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattevő (továbbiakban: AT) feladata a Közbeszerzési Dokumentáció (továbbiakban: KD) V. fejezet Műszaki Dokumentációjában meghatározottaknak megfelelően Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának illetékességi területén a parkolás üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó személyes („front office”) és háttér („back office”) ügyfélszolgálati feladatok, valamint telefonos ügyfélszolgálat („call center”) és panaszkezelési feladatok ellátása
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen, a Kbt. 70. § (1) bekezdésének alkalmazása mellett az ajánlatok további bírálata elvégzése nélkül, tekintettel arra, hogy az eljárásban beérkezett ajánlatok meghaladják az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.
Lásd bővebben

Elektronikus ügyintézés biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/99
Közzététel dátuma: 2020.05.22.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Vállalkozási szerződés az NMHH elektronikus kapcsolattartást megvalósító informatikai rendszerének továbbfejlesztése céljából az alábbi részteljesítések szerint:
I. részteljesítés – BKSZ interfész specifikáció követése
II. részteljesítés – Elektronikus aláírás vizuális kijelzése
III. részteljesítés – ELHISZ-KAÜ SSO
IV. részteljesítés – E-papír fogadás fejlesztése
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x Egyéb ok (a közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették)
A Kbt. 53. § (1) bekezdésére tekintettel az Ajánlatkérő a tárgyi eljárás eljárást megindító felhívásának visszavonásáról határozott, amely körülményről az ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatást küldött valamennyi Érdekelt Gazdasági Szereplő részére.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra

„A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra
A koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) és az ebből kialakuló járvány kezelésére több példát láthatunk a világból, jót és rosszat egyaránt. Bár a végső mérleget még korai megvonni, abban nagyjából egyetértés van, hogy Dél-Korea azok között van, akik sikeresen kezelték a válsághelyzetet. (A cikk írásának lezártáig, április 26-ig a koreai adatok messze jobban alakultak, mintt az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Kínában.) Érdemes tehát megvizsgálni a koreai gyakorlat tanulságait, a más országokban is hasznosítható tapasztalatokat. Ezt tette a Public Management Review hasábjain Pan Suk Kim volt miniszter, a Yonsei egyetem professzora is, május 20-án elérhetővé vált publikációjában (South Korea’s fast response to coronavirus disease: implications on public policy and public management theory). A továbbiakban ennek az írásnak a megállapításait foglaljuk röviden össze.

Dél-Koreában 2020. január 20-án azonosították az első megbetegedést. Január 27-én a betegségek kezelésének és megelőzésének koreai központja (Korea Centres for Disease Control and Prevention, KCDC) tisztviselői találkoztak a laboratóriumi orvostudomány koreai társaságával (Society for Laboratory Medicine) fertőző betegségekkel foglalkozó szakértőivel, valamint 20 gyógyszergyár felsővezetőivel a diagnosztikai tesztkészletek gyártásának repülőrajt-szerű indítása érdekében. Január 29-én a KCDC telefonos ügyfélszolgálatot hozott létre a naprakész tájékoztatás és az esetek adatainak gyűjtése céljából. Február 23-án a koreai kormány – a kezdeti habozás után – országos vészhelyzetet rendelt el. Bár kezdetben kevesen fertőződtek meg, a számok gyorsan növekedni kezdtek. A járvány terjedése ellen a legfontosabb társadalmi válasz a szociális távolságtartás lett, beleértve a fizikai távolság betartását és a nagylétszámú rendezvények, találkozók kerülését is. Az emberek folyamatosan maszkot viseltek otthonaik elhagyásakor. Amikor hiány lépett fel maszkokból, a kormány gyorsan reagált, piaci beavatkozással. Növelte az állami beszerzések mértékét, és központilag osztotta szét a termékeket a gyógyszertárak között. Azoknak, akik megadták személyes azonosítójukat, államilag garantálták a magas védettségi szintet biztosító maszkhoz való hozzájutást, átláthatóan és méltányos áron, életkorukat is figyelembe véve. Ennek is köszönhető, hogy nem alakult ki pánikszerű felvásárlás a lakosság részéről. Közönséges vászonmaszkot minden boltban lehetett kapni, korlátozások nélkül.

A koreai sürgősségi és vészhelyzeti irányítás négy riasztási szintet ismer a vonatkozó törvény alapján. Az 1. (kék) szintet már az első diagnosztizálás előtt, január 3-án bevezették. Az első megbetegedés napján, január 20-án a 2. (sárga) szintre léptek, amit január 28-án a 3. (narancs) szintre emeltek. A 4. (vörös) szintre a vészhelyzet elrendelésének napján, február 23-án léptek.
A 3. szintre lépés napján a kormány létrehozta központi katasztrófavédelmi központot (Central Disaster Management Headquarters, CDMHQ), az egészségügyi miniszter vezetésével. A 4. szint bevezetésével pedig megalapították a központi katasztrófa- és biztonságvédelmi központot (Central Disaster and Safety Countermeasures Headquarters, CDSCHQ), a miniszterelnök vezetésével. Első helyettese az egészségügyi, második helyettese a belügyminiszter lett. Ezen felül a települési önkormányzatok szintén létrehozták saját katasztrófa- és biztonságvédelmi központjaikat, a helyi polgármester vezetésével, valamint koronavírus-akciócsoportjaikat, sürgősségi megelőző rendszert működtetve. Mindez összehangolt választ adott a válsághelyzetre a központi kormányzat, települési önkormányzatok, egészségügyi tisztviselők, egészségügyi dolgozók, szociális ellátó szervezetek és iskolák együttműködésével. A már említett KCDC a CDCHQ szakmai szintű irányítójává vált, a kockázat-menedzsment és adatbázis-kezelés irányításával, vezetője egy miniszterhelyettes lett. Ezzel együtt felülvizsgálták és a jelen viszonyaira szabták a járványügyi és karantén-törvényeket, gazdaságvédelmi intézkedések meghozatala mellett.

Abban, hogy a koreai közigazgatási rendszer jól vizsgázott, jelentős szerepe volt a korábbi járványok és katasztrófák kezelése során szerzett tapasztalatoknak: ilyen volt a SARS (2003) és a MERS (2015) járványok, valamint a 2014-es kompkatasztrófa. Ezek során sok kritikai érte a kormányzatot a lassú és nem megfelelő intézkedések miatt. Drága tanulópénzen, de a kormányzat levonta a tanulságot: az állam legfőbb feladata polgárai életének védelme. Ennek érdekében fejlesztették tovább a válságkezelési és vészhelyzeti működési rendszert, alakították át a jogszabályi környezetet, biztosították a jövőbeli tesztelési rendszerek gyors engedélyezését, erősítették meg a karantén-intézkedéseket, képezték magukat a következő járvány fogadására – javítva mindezzel a reagáló és operatív képességeket. Mindez nagyban segítette, hogy a COVID-19 járvány kitörésekor gyorsan el tudták kezdeni a tesztkészletek gyártását és a fertőzött emberek nyomonkövetését. A széleskörű tesztelés, proaktív nyomonkövetés és a betegek kezelésének magas színvonala együtt biztosította a modell sikerességét. A sikerhez alapvetően fontos előfeltételt jelentett az infokommunikációs technológiák magas színvonala és széleskörű elterjedtsége, ami nagymértékben járult hozzá a rendszer hatékony működéséhez.

A tesztelések széleskörű és gyors megvalósítása érdekében a kormányzat gyorsan adta ki az engedélyeket a vállalati szektor részére. Tesztelő pavilonok ezreit hozták létre a kórházakon kívül, az autós éttermekből ismert áthajtó rendszerrel, ahol a pácienseknek még az autójukból sem kellett kiszállniuk a vizsgálathoz – így minimalizálva az érintkezést a tesztalanyok és az egészségügyi személyzet között. Szűrőintézeteket hoztak létre a közegészségügyi központokban és közkórházakban, könnyű hozzáférést biztosítva a diagnosztikai teszteléshez a gyanús tüneteket mutatóknak. Amint azonosítottak egy fertőzöttet, az önkormányzat azonnal szöveges üzenetet küldött a beteg telefonjára, és megosztották a nyilvánossággal azokat a helyeket, amelyeket látogatott. Minden egyes mobiltelefonra naponta többször is figyelmeztető üzenet érkezett az újonnan igazolt esetekről. Január 27-én (a 3. szintre lépés előtt egy nappal) a KCDC létrehozott egy hálózatot állami és magánlaboratóriumok, a tesztkészülékek gyártói és járványügyi szakemberek részvételével, megosztva velük a legfrissebb információkat. A készülékek gyártását és a tesztelési kapacitásokat dinamikusan fejlesztették. A diagnosztikai készülékek gyártásánál a cégek nagymértékben támaszkodtak az infokommunikációs technológiákra, a mesterséges intelligenciára és a magasan fejlett számítástechnikára. Felkészültségüket mutatja, hogy közel 30 koreai cég 120 országba exportálja tesztkészülékeit.

A fertőzött emberek proaktív nyomonkövetésére már létező rendszer működött, amelyen keresztül a közegészségügyi intézmények járványügyi vizsgálatokat végezhettek, valamint rendelhettek el izolációs vagy karantén-intézkedéseket a gyanús esetekben, megszakítva ezzel a vírus terjedésének útját. A kormány szigorú intézkedéseket hozott azok nyomonkövetésére is, akik kapcsolatba kerültek fertőzött emberekkel, felhasználva olyan adatmegfigyelési technológiákat, mint a bankkártyák forgalmának vagy a mobilkészülékek GPS-adatainak követése, feldolgozása. Azok, akik a fertőzöttel közeli kapcsolatba kerültek, kéthetes önkéntes karantén várt, aminek betartását okostelefonjukra telepített biztonsági alkalmazás ellenőrizte, nyomon követve egyúttal naponta kétszer a tüneteiket is. Ezt kezdetben kézivezérléssel működtették a helyi önkormányzatok, az adatfeldolgozás napokig tartott, de április elejére – több állami ügynökség közreműködésével – kifejlesztették a gyors nyomonkövetési rendszert, valós idejű adatok biztosításával. A gyors reagálás nagymértékben köszönhető az ország technológiai innovációinak, a high-tech alkalmazásoknak, a helyszín azonosítására és a betegek megjelölésére alkalmas kapcsolódó technológiáknak – nagyléptékű adat-analitikai eszközök alkalmazásával elemezve hatalmas mennyiségű adatot. Mindezt úgy, hogy a rendszerek garantálják az anonimitást, megelőzve a lehetséges visszaéléseket.

A harmadik sikerfeltételben, a magasan fejlett egészségügyi rendszer működtetésében Dél-Korea a világ élvonalában van, a világon második legnagyobb lakosságarányos kórházi ágyszámával és fejlett technológiáival. A fertőzötteket enyhe, közepes, súlyos vagy rendkívül súlyos kategóriába sorolják, és kategóriájuknak megfelelő kezelést biztosítanak otthonukban, rendelőkben vagy kórházakban. Az egészségügyi személyzetet naponta kétszer tesztelik. A kormány és az önkormányzatok járványkórházakat jelöltek ki, ahonnan a más ok miatt betegeket más kórházakba szállították át, szétválasztva ezzel a koronavírussal fertőzötteket a többiektől. A kormány agresszív toborzási kampányba kezdett a megfelelő specialisták rendelkezésre állása érdekében, valamint központilag biztosította a kezelésekhez szükséges védőeszközöket. Az ellátásban szintén nagy szerepet kapnak napjaink élenjáró technológiái.

Mindez együttvéve is kevésbé lett volna sikeres, ha a kormányzat nem biztosítja a szükséges közigazgatáson belüli, valamint külső szereplők bevonásával megvalósított szektorközi együttműködést. Ha egy régió kifogyott a kórházi ágyakból, másik tartományból kértek segítséget ágyak biztosítására. Ha kevés lett az orvos, másik régióból kértek át orvosokat segíteni. A válságkezelésben kormányzati szervek, intézmények és vállalatok együttesen keresték és találtak megoldást. A központi kormány és a helyi önkormányzatok együttműködése szintén gyümölcsözőnek bizonyult. Fontos kiemelni, hogy az 50 milliónál népesebb országok közül Dél-Korea az egyetlen olyan volt, amely sikeresen lassította a vírus terjedését és laposította el a járványgörbét úgy, hogy sem az országot, sem városokat nem zárták le, még a kitörés epicentrumában sem. Nem vezettek be radikális utazási korlátozásokat, a belföldi és nemzetközi reptereket sem zárták le a forgalom elől. A sikerben döntő szerepet játszott a döntések gyors meghozatala és határozott kivitelezése. Alighanem ennek is köszönhető, hogy a járvány ellenére április 15-én megtartott parlamenti választáson a kormányzó erők jelentős győzelmet arattak.

A szerző szerint a koronavírus-járvány leküzdése során szerzett tapasztalatok jó eséllyel hatással lesznek a közpolitikai és közigazgatás-irányítási elméletekre is. Először is, a sikeres válságkezelés jó példát ad az együttműködő kormányzásra, ahol állami és nem-állami szereplők együtt dolgoznak a konzultációs és döntéshozatali folyamatokban. A kormányzat aktívan kereste a szakmai véleményeket, és adott teret ezeknek a szakpolitika formálásában és a megvalósítás folyamatában. Másodszor, minden országnak szüksége van rá, hogy erősítse a fertőző betegségekkel foglalkozó intézményrendszerét és azok irányítását, valamint fejlessze a fertőzés megállításához szükséges jogi és szabályozói környezetét. Szükség van olyan professzionális állami ügynökségekre, mint Koreában a betegségek kezelésének és megelőzésének központja (CDCP). Szükséges olyan, a fertőzések kezelésében jártas szakemberek felkészítése is, akik ki tudják aknázni a fejlett technológiák, köztük a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket. Végül a koronavírus-járvány kezelése újra előtérbe hozhatja a neoliberalizmussal együtt felemelkedő new public managementről szóló vitát is, amelynek jegyében több országban megszorító intézkedéseket vezettek be a közszférában. Ezek a rendszerek normál esetben akár jól is működhetnek, de olyan helyzetben, mint éppen napjaink világjárványa, gondot okozhat a megfelelően képzett szakemberek és a színvonalas felszereltség hiánya. A kormányzatok most szerte a világban olyan intézkedéseket vezettek be, mint az elbocsátással fenyegetett vállalati dolgozók fizetése egy részének átvállalása, ami korábban elképzelhetetlen lett volna az uralkodó paradigmák szerint. Mindez a szerző szerint azt jelzi, hogy magának a kapitalizmusnak a koncepciója is változóban van, a kormányoknak pedig azokra a kérdésekre kell válaszolniuk, amelyek valóban fontosak a társadalomnak.”

Forrás:
South Korea’s fast response to coronavirus disease: implications on public policy and public management theory; Pan Suk Kim; Public Management Review; https://doi.org/10.1080/14719037.2020.1766266; 2020. május 20.
(A cikk szabadon hozzáférhető.)

Állami Számvevőszék: a közigazgatási teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen, sokszor hiányzik a stratégiák mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszere

„A közpénzzel való hatékony gazdálkodás tényszerű, objektív és megalapozott mérést és elemzést igényel. Az elemzés rámutat, hogy Magyarországon a teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen, illetve feltárta, hogy az elemzett nemzeti és ágazati stratégiák jelentős része megfelelően határozta meg az elérendő társadalmi célt és rendelte hozzá a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, azonban csupán kisebb része az, amely mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszert alakított ki.

A jól teljesítő állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás teljesítményének, eredményességének mérését, folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Ezek elmaradása esetén a döntéshozók nem kapnak visszajelzést arról, hogy mely területeken kell beavatkozniuk az eredményesség, a társadalmi elégedettség és bizalom növelése érdekében.

Az Állami Számvevőszék kiemelt feladatának és stratégiai küldetésének tekinti a teljesítmény kultúrájának megteremtését, a közszféra teljesítményének objektív mérését és értékelését lehetővé tevő rendszerek kiépítésének és működtetésének támogatását. A teljesítmény objektív módszerekkel történő mérése alapvetően szükséges ahhoz, hogy a közszféra szervezetei és intézményei eleget tegyenek alaptörvénybe foglalt feladatuknak (Alaptörvény 38. cikkének 5. bekezdése), amely kimondja, hogy „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint”. Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) tevékenységében az ellenőrzések mellett fokozott hangsúlyt kapnak az elemzések, melyek által az ÁSZ tanácsadói szerepben járul hozzá a jól irányított állam működéséhez.

A közpénzfelhasználás hatékonyabbá tétele tényszerű, objektív és megalapozott mérést és elemzést igényel. A Számvevőszék egyedülálló és tényszerű tapasztalatokkal rendelkezik a közpénzügyekről, ide értve a központi államon túl az egész önkormányzati szektort, a nemzeti vagyon kezelését, az európai uniós források felhasználását vagy éppen az államadósság alakulását is. Az ÁSZ ellenőrzéseinek egyik legfontosabb tanulsága, hogy javítani kell a közpénzfelhasználás hatékonyságát, a közpénzeket befektetésként kell kezelni. A jelenlegi gyorsan változó és kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezetben különösen fontos a közpénzek – hazai és uniós források – tervezett, célszerű, hatékony és eredményes felhasználása, ez ugyanis alapvetően befolyásolja a gazdasági növekedést, az ország fejlődési és felzárkózási lehetőségeit.

Az elemzés célja a közszféra stratégiaalkotási és teljesítményértékelési gyakorlatának komplex vizsgálata. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nemzetgazdasági és ágazati szintű hosszú- és középtávú stratégiai tervdokumentumok megfeleltek-e a stratégiai kormányrendeletben előírtaknak. A stratégiai célokhoz meghatároztak-e mutatókat és azokhoz kapcsolódó eredménycélokat (kritériumokat), a célok megalapozottak voltak-e, és egymást támogató rendszert alkottak-e, illetve a célok eléréséhez biztosították-e a szükséges eszközöket.

Az elemzés áttekintette a vonatkozó szakirodalmat, a szabályozási környezetet, valamint feldolgozta az ÁSZ kormányzati és ágazati stratégiákat érintő ellenőrzési és elemzési tapasztalatait.

Az elemzés megállapította, hogy hazánkban a költséghatékonyság nemzetgazdasági és intézményi szinten – az eredményszemléletű államháztartási számvitel 2014. évi bevezetését követően – sem mérhető megalapozottan. Egy-egy közfeladat valós ráfordítása nem képzelhető el a ráfordítások önköltségszámításon alapuló pontos számbavétele, valamint a közszférában egységesen és kötelezően alkalmazandó költségfelosztási elvek érvényesítése nélkül.

Az elemzésünk rámutat, hogy a célok és eredmények folyamatos nyomon követése nélkül nem valósulhat meg a teljesítmény mérése és értékelése, így az esetleges beavatkozások, korrekciók szükségességének észlelése sem. A stratégiákban megjelölt cél akkor tekinthető megfelelőnek, ha abból egyértelműen kiderül a szándékolt társadalmi hatás, és akkor tekinthető megalapozottnak, ha tudományos vagy empirikus eredmények támasztják alá a cél teljesítését mérő számszaki mutatószámot. A stratégiában meghatározott társadalmi célkitűzést rövidebb időtávon, egy-egy részterületen elérendő részcélok, alcélok szolgálják, amelyek szakaszokra bontják az eredménykritériumok elérését. A gyorsan változó világgazdasági környezetben elengedhetetlen a stratégia célkitűzések rendszeres időközönkénti felülvizsgálata, annak a fennálló társadalmi-gazdasági viszonyokhoz való igazításával a megfogalmazott célok újragondolása. Ez azon stratégiák esetében valósult meg, ahol az EU irányelveken, előírásokon alapuló szabályozási környezet írta elő indikátor és kritérium rendszer nemzeti szintű kialakítását és használatát a stratégiák készítői számára. Ezen stratégiák például szolgálhatnak más szervezetek számára. A fentiekre tekintettel teljesítménymérés feltételeinek kialakítása és minőségének javítása érdekében a stratégia alkotásban és annak végrehajtásában a következő elvek érvényesülését fontos biztosítani:

  • az elérni kívánt társadalmi cél helyes megjelölését;
  • a szabályozási környezet, az anyagi és technikai erőforrások teljesebb átgondolását és megfelelő időben történő rendelkezésre bocsátását, ellenőrzésének biztosítását;
  • a részcélok, célhierarchia kialakítását, a megvalósítás ütemezését;
  • az eredményesség mérését lehetővé tevő, reális kritériumok (eredménycélok) megfogalmazását;
  • a kialakított információs és adatgyűjtési rendszerek fejlesztését és rendszerbe illesztését;
  • a rendszeres beszámoltatási és ellenőrzési tevékenység előírását.

Elemzésünk eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen. Az elemzés feltárta, hogy az elemzett nemzeti és ágazati stratégiák jelentős része megfelelően határozta meg az elérendő társadalmi célt és rendelte hozzá a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, azonban csupán kisebb része az, amely mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszert alakított ki. Mindez érintette az intézményrendszer célmegvalósításának nyomon követését és értékelését. A stratégiákban meghatározott célok csak részben teljesültek. Elemzésünk feltárta, hogy ennek hátterében, egyes esetekben a célok nem megfelelő meghatározása, illetve gyakrabban a komplex teljesítménymérési rendszer és a többszintű stratégiai dokumentumok kialakításának hiányosságai álltak.

Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a stratégiaalkotás módszertana, megalapozottsága fejlesztésre szorul.

Az elemzés következtetései, összefoglaló értékelése a stratégiai tervezés, valamint a teljesítménymérés optimalizálása szempontjából fontos területekre világítanak rá. Eredményeink szakmai módszertani útmutatóként szolgálhatnak a közszféra szakmai, ágazati irányítói, a döntéshozók, a stratégia alkotásban és a stratégiai célok nyomonkövetésében érintett stakeholderek számára.

A szakpolitikák kialakításáért felelős tárcák által a 2012. után készített stratégiákban tapasztalható előrelépések ellenére továbbra sem alakítottak ki egy homogén stratégiai teret, ahol egységesen fellelhetőek lennének időtávonként a hatályos nemzeti és szakpolitikai stratégiák. Ennek hiányában az ágazatonkénti tervek széttarthatnak, előfordulhat, hogy nem erősítik egymást.”

Forrás:
A közszféra teljesítménymérése – Nemzeti és Ágazati Stratégiák értékelése; Pénzügyi Szemle online; 2020. május 21.
A közszféra teljesítménymérése – Nemzeti és Ágazati Stratégiák értékelése; Németh Erzsébet, Szikszainé Király Mária; Állami Számvevőszék; T/486; 2020. május (PDF)

Biometrikus azonosítás

„Jelen háttéranyag a biometrikus adat, technológia, a biometrikus azonosítás témakörét járja körül. Bemutat néhány azonosítás típust, azok előnyeit, hátrányait. Ismerteti a biometrikus adat, mint különleges adat megjelenését a hazai és nemzetközi jogrendben, kitekint a jövőbe, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, az adatvédelemre és a személyiségi jogokra. Az uniós adatvédelmi rendelettel(GDPR) egy korábbi Infojegyzetünk (2019/10) foglalkozik.”

Forrás:
Biometrikus azonosítás; Horváth Irén; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/27; 2020. április 30. (PDF)

Járványügyi intézkedések feloldása – Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia

„Az Infojegyzet Csehország (CZ), Horvátország (HR), Lengyelország, Szlovákia (SK) és Szlovénia (SI) járványügyi intézkedéseinek lazításáról, enyhítéséről ad tájékoztatást. ”

Forrás:
Járványügyi intézkedések feloldása; Ács Vera; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/40.; 2020. május 18. (PDF)

Törvények, rendeletek

217/2020. (V. 21.) Korm. rendelet a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közötti együttműködés rendjéről

„A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) BM OKF: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve;

b) lakosság: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által meghatározott területen tartózkodó mobil rádiótelefon szolgáltatás végfelhasználói, ideértve ezen a meghatározott területen az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 188. § 6. pontja szerinti barangolási helyzetben levő mobil rádiótelefon szolgáltatást igénybe vevő végfelhasználókat is;

c) megfelelő szolgáltatás: a szolgáltató technikai lehetőségei függvényében az együttműködési megállapodásban meghatározott, adott időtartam alatt kiküldendő SMS-ek száma;

d) szolgáltató: a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató.

2. § A BM OKF és a szolgáltató az Eht. 92/C. §-ában és 145/A. §-ában, valamint az e rendeletben foglalt feladatok teljesítésével és a megfelelő szolgáltatás biztosításával összefüggő részletes szabályokat írásbeli együttműködési megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) határozza meg.

3. § A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az Eht. 92/C. § (2) bekezdése szerinti rendszer (a továbbiakban: rendszer) műszaki követelményeit,

b) az összekapcsolási pontok definiálását,

c) a tesztüzem feltételeit,

d) a rendszer kiépítésének határidejét,

e) a BM OKF és a szolgáltató közötti biztonságos kommunikáció módját,

f) a szolgáltató által vállalt, legalább a megfelelő szolgáltatás biztosítására vonatkozó nyilatkozatát, valamint

g) a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának szabályait, határidejét.

4. § A rendszert a BM OKF felügyeletével végrehajtott sikeres tesztüzem lefolytatását követően lehet működtetni.

5. § A szolgáltató az Eht. 145/A. § (1) bekezdése és a megállapodás alapján köteles a BM OKF-től hiteles és védett kommunikációs csatornán érkezett információknak a lakosság részére történő eljuttatását haladéktalanul, de legfeljebb harminc percen belül megkezdeni…”

Forrás:
217/2020. (V. 21.) Korm. rendelet a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közötti együttműködés rendjéről; Nemzeti Jogszabálytár
PDF; Magyar Közlöny; 2020. évi 116. szám; 2020. május 21.; 2776-2777. o.

214/2020. (V. 18.) Korm. rendelet az elektronikus információbiztonsági korai figyelmeztető rendszerről

„…2. A korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevétele és üzemeltetése

2. § A Kormány a korai figyelmeztető szolgáltatás nyújtására a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban: rendszer-üzemeltető) jelöli ki.

3. § (1) A korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételére jogosultak:

a) az Ibtv. 2. §-ában meghatározott szervek – ide nem értve az Ibtv. 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központok által támogatott szerveket –,

b) az alapvető szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, valamint a bejelentésköteles szolgáltatók,

c) a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt létfontosságú rendszerelemeket üzemeltetők,

d) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatók.

(2) A korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevétele kötelező a Kormányzati Adatközpont működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a kormányzati adatközponti szolgáltatások igénybevételére vagy igénybevételének vizsgálatára kötelezett felhasználók számára.

(3) A korai figyelmeztető rendszer üzemeltetésével kapcsolatos költségek a rendszer-üzemeltetőt terhelik.

(4) A korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevételével összefüggésben felmerült költségek a védett intézményt terhelik.

4. § (1) A védett intézmény köteles biztosítani, hogy a rendszer-üzemeltető a védett infrastruktúra hálózati csomópontjaihoz illessze a forgalomkicsatoló eszközeit, amelyek – a hálózati forgalom másolásával – a szenzort a hálózati forgalom műszaki, technikai adataival látják el.

(2) A védett intézmény a korai figyelmeztető szolgáltatás igénybevétele során köteles a rendszer-üzemeltető számára valamennyi olyan, a rendszerei felépítésével és a rendszerein nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos információt és az azokban bekövetkezett változást bejelenteni, amely a szolgáltatás nyújtását korlátozza, kizárja, vagy más módon ellehetetleníti.

(3) A védett intézmény nem végezhet olyan rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztést, valamint nem hajthat végre olyan szervezeti átalakítást, amely a szolgáltatás nyújtását korlátozza, kizárja, vagy más módon ellehetetleníti.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a védett intézmény a védett infrastruktúra vonatkozásában, a rendszer-, illetve szolgáltatásfejlesztést megelőzően köteles tájékoztatni a rendszer-üzemeltetőt.

5. § (1) A korai figyelmeztető szolgáltatás keretében a rendszer-üzemeltető az alábbi tevékenységeket végzi:

a) az alkalmazott szűrési szabályok szerint folyamatosan monitorozza, vizsgálja a védett infrastruktúrák Internet felé irányuló és onnan beérkező hálózati forgalmát,

b) detektálja a fenyegetés bekövetkezésére utaló jelzéseket, és

c) biztonsági esemény észlelésekor haladéktalanul tájékoztatja az Ibtv. 19. § (1) bekezdése szerinti eseménykezelő központot, továbbá az ágazat érintettsége esetén értesíti az Ibtv. 19. § (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központot is.
…
3. Adatvédelmi rendelkezések

7. § (1) A rendszer-üzemeltető

a) a szenzoron átmenő teljes hálózati forgalmat legfeljebb 14 napig,

b) a hálózati forgalom kivonatát, a jelzéseket és a biztonsági naplót 5 évig

tárolja.

(2) Biztonsági esemény bekövetkezése esetén a rendszer-üzemeltető az Ibtv.-ben meghatározott időtartamig tárolja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.

(3) A rendszer-üzemeltető a korai figyelmeztető szolgáltatás üzemeltetése, igénybevétele céljából a védett intézmény azonosításához szükséges adatokat, a kapcsolattartó nevét és elérhetőségét, továbbá az ezekhez közvetlenül kapcsolódó kommunikációs előzményeit nyilvántartja.

(4) A védett intézmény kapcsolattartásra vonatkozó adatai a változás-bejelentéstől számított 5 évig tárolhatóak a korai figyelmeztető rendszerben.

(5) A rendszer-üzemeltető az adatok tárolására meghatározott idő elteltével a korai figyelmeztető rendszerből köteles törölni az adatokat.

8. § A rendszer-üzemeltető biztosítja védett infrastruktúra felhasználójának magáncélú internethasználata esetén a hálózati forgalomelemzésre alkalmatlanná tételét.

9. § A rendszer-üzemeltető a korai figyelmeztető szolgáltatás nyújtása során kezelt adatokat

a) a védett intézmény,

b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint

c) az Ibtv. 19. § (1) bekezdése szerinti eseménykezelő központ

részére hozzáférhetővé teszi.”

Forrás:
214/2020. (V. 18.) Korm. rendelet az elektronikus információbiztonsági korai figyelmeztető rendszerről; Nemzeti Jogszabálytár
PDF; Magyar Közlöny; 2020. évi 113. szám; 2020. május 18.; 2728-2730. o.
Lásd még:
Végső előterjesztői indokolás az elektronikus információbiztonsági korai figyelmeztető rendszerről szóló 214/2020. (V. 18.) Korm. rendelethez; Indokolások Tára; 2020. évi 62. szám; 2020. május 21.; 632-633. o. (PDF)

Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 12. szám

Forrás:
Önkormányzati Hírlevél 2020. évi 12. szám; Belügyminisztérium; 2020. május 19. (PDF)