Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. május 25-május 29.
Tárgyszavak: COVID-19, koronavírus-járvány, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért
Tárgyszavak: „EU az egészségügyért” program, digitális átalakulás (DX), digitális átállás, EU Európai Horizont, Európai Unió, Európai Unió költségvetése, európai zöld megállapodás, Fizetőképesség-támogatási Eszköz, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, koronavírus-járvány – helyreállítás, Méltányos Átállást Támogató Alap, NextGenerationEU Eszköz, REACT-EU, rescEU, zöld átállás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

1260/2020. (V. 27.) Korm. határozat a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealapról
Tárgyszavak: éghajlati válság, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, klímavédelem, kockázati tőkealap, Magyarország

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2020. május 25-május 29.

2020. május 25.

226/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a Szerb Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 119. szám; 2020. május 25.; 2806. o. (PDF)

227/2020. (V. 25.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 120. szám; 2020. május 25.; 2808-2814. o. (PDF)

228/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 120. szám; 2020. május 25.; 2815-2816. o. (PDF)

229/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 120. szám; 2020. május 25.; 2817-2822. o. (PDF)

230/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 120. szám; 2020. május 25.; 2822-2823. o. (PDF)

231/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 120. szám; 2020. május 25.; 2823-2824. o. (PDF)

232/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 120. szám; 2020. május 25.; 2824. o. (PDF)

2020. május 26.

233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 121. szám; 2020. május 26.; 2832-2833. o. (PDF)

234/2020. (V. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 121. szám; 2020. május 26.; 2833-2834. o. (PDF)

235/2020. (V. 26.) Korm. rendelet a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 121. szám; 2020. május 26.; 2834-2835. o. (PDF)

15/2020. (V. 26.) BM rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól szóló 233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 121. szám; 2020. május 26.; 2836-2837. o. (PDF)

2020. május 27.

240/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a fővárosi védelmi intézkedések következő üteméről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 123. szám; 2020. május 27.; 2876-2877. o. (PDF)

241/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a szabadtéri rendezvényekről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 123. szám; 2020. május 27.; 2877-2879. o. (PDF)

242/2020. (V. 27.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 123. szám; 2020. május 27.; 2879-2880. o. (PDF)

2020. május 28.

243/2020. (V. 28.) Korm. rendelet a Szlovén Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 124. szám; 2020. május 28.; 2888. o. (PDF)

248/2020. (V. 28.) Korm. Rendelet az autós könnyűzenei koncertek megtartásáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 127. szám; 2020. május 28.; 3110. o. (PDF)

2020. május 29.

251/2020. (V. 29.) Korm. rendelet a Bolgár Köztársaságból történő határátlépésről
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 128. szám; 2020. május 29.; 3132. o. (PDF)

1267/2020. (V. 29.) Korm. határozat a koronavírus világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezelésébe tartozó egyes tőkealapok módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 128. szám; 2020. május 29.; 3132. o. (PDF)
Lásd még:
1599/2016. (XI. 8.) Korm. határozat a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésébe tartozó, egyes kiemelt gazdaságfejlesztési, iparpolitikai és versenyképességi célokat szolgáló tőkealapok létrehozásáról
Nemzeti Jogszabálytár
1068/2017. (II. 10.) Korm. határozat a 2007–2013-as uniós pénzügyi eszközökből visszafizetett forrásokkal kapcsolatos kormánydöntések végrehajtásához kapcsolódó feladatokról
Nemzeti Jogszabálytár

254/2020. (V. 29.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Akcióterv Család- és nyugdíjasvédelmi programja keretében a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 144/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny; 2020. évi 129. szám; 2020. május 29.; 3220. o. (PDF)

Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a nagyszabású helyreállítási tervre vonatkozó javaslatát. Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás valamennyi tagállam számára fenntartható, egyenletes, inkluzív és méltányos legyen, az Európai Bizottság egy új helyreállítási eszköz, a NextGenerationEU Eszköz létrehozását javasolja, amely egy erőteljes, korszerű és átdolgozott hosszú távú uniós költségvetésbe ágyazódik. A Bizottság továbbá ismertette 2020. évi kiigazított munkaprogramját, amely kiemelten kezeli az európai helyreállításhoz és rezilienciaépítéshez szükséges intézkedéseket.

A koronavírus velejéig megrázta Európát és a világot, próbatétel elé állítva az egészségügyi és jóléti rendszereket, társadalmainkat és gazdaságainkat, valamint életmódunkat és munkamódszereinket. Az élet és a megélhetés védelme, az egységes piac helyreállítása, valamint a tartós és virágzó fellendülés érdekében az Európai Bizottság az uniós költségvetésben rejlő összes lehetőség kiaknázását javasolja. A 750 milliárd euró összegű NextGenerationEU Eszközzel, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott emelésével az uniós költségvetés teljes pénzügyi kapacitása 1,85 billió euró lesz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A helyreállítási terv az előttünk álló hatalmas kihívást lehetőséggé változtatja, nemcsak a helyreállítás támogatásával, hanem a jövőnkbe való befektetéssel is: az európai zöld megállapodás és a digitalizálás fellendíti a munkahelyteremtést és a növekedést, javítja társadalmaink ellenálló képességét és környezetünk egészségét. Ez Európa nagy pillanata. Készen állunk a cselekvésre, de képesnek kell lennünk megfelelni a mindannyiunk előtt álló kihívásoknak. A NextGenerationEU Eszköz segítségével ambiciózus választ adunk.”

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos a következőket mondta: „Európa helyreállítási tervének középpontjában közös költségvetésünk áll. A NextGenerationEU Eszköz által nyújtott többletkapacitás és a megerősített többéves pénzügyi keret biztosítja majd számunkra a szolidaritásban rejlő erőt a tagállamok és a gazdaság támogatására. Együttes fellépésünk révén Európa versenyképesebb, ellenállóbb és szuverénebb lesz.”

Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök hozzátette: „A helyreállításhoz határozott politikai irányvonalra lesz szükség. Az új valóságot tükröző, kiigazított munkaprogram azt mutatja, hogy minden intézkedésünket a válság leküzdésére, gazdaságunk beindítására, valamint arra összpontosítjuk, hogy az Európai Uniót szilárdan egy ellenállóképes, fenntartható és méltányos helyreállítási pályára állítsuk. Ez segíteni fog bennünket a fellendülés erősítésében.”

BEFEKTETÉS A JÖVŐ GENERÁCIÓÉRT

A nemzeti erőfeszítéseket kiegészítve az uniós költségvetés egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy képes legyen vezérelni a méltányos társadalmi-gazdasági fellendülést, az egységes piac helyreállítását és újjáélesztését, az egyenlő versenyfeltételek garantálását, valamint a sürgős beruházások támogatását, különösen a zöld átállás és a digitális átállás terén, amelyek Európa jövőbeli jólétének és ellenálló képességének kulcsát jelentik.

A NextGenerationEU Eszköz a saját források felső határának az EU bruttó nemzeti jövedelme 2,00%-ára való ideiglenes megemelésével bővíti a pénzeszközöket, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy erős hitelminősítésével a pénzügyi piacokon 750 milliárd euró hitelt vegyen fel. Ezt a kiegészítő finanszírozást uniós programokon keresztül folyósítják, és hosszú időszak alatt a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül – de nem 2028 előtt és nem 2058 után – fizetik vissza. Ennek méltányos és közös megvalósítása érdekében a Bizottság számos új saját forrást javasol. Ezen túlmenően arra törekedve, hogy a legsürgetőbb igények kielégítése érdekében a pénzeszközök a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak, a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret olyan módosítását javasolja, hogy már 2020-ban további 11,5 milliárd euró összegű finanszírozás álljon rendelkezésre.

A NextGenerationEU Eszköz pénzeszközeit a következő három pillérbe ruházzuk be:

1. A tagállamok támogatása beruházásokkal és reformokkal:

Az 560 milliárd euró összegű új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a beruházásokhoz és a reformokhoz – többek között a zöld és a digitális átállással, valamint a tagállami gazdaságok rezilienciájával kapcsolatban –, és ezeket összekapcsolja az uniós prioritásokkal. Az eszköz beágyazódik majd az európai szemeszterbe. Az eszköz legfeljebb 310 milliárd euró összegben nyújt majd támogatásokat, és legfeljebb 250 milliárd euró összegű kölcsönt lesz képes nyújtani. A támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de különösen az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosít, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek.

A jelenlegi kohéziós politikai programok 55 milliárd euró összegű kiegészítő finanszírozását az új REACT-EU kezdeményezés keretében nyújtják mostantól 2022-ig, és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el.

A Méltányos Átállást Támogató Alap legfeljebb 40 milliárd euróval történő megerősítésére irányuló javaslat a tagállamok támogatására a klímasemlegességre való átállás felgyorsításában.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 15 milliárd euróval történő megemelése révén támogatni lehet a vidéki területeket az európai zöld megállapodás végrehajtásához szükséges strukturális változások végrehajtásában, és az új biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő célok megvalósításában.

2. Az uniós gazdaság beindítása a magánberuházások ösztönzése révén:

Az új Fizetőképesség-támogatási Eszköz magánforrásokat mozgósít, hogy a leginkább érintett ágazatokban, régiókban és országokban sürgős támogatást nyújtson az életképes európai vállalkozásoknak. Az eszköz 2020-tól kezdheti meg működését, költségvetése pedig 31 milliárd euró lesz. Célja, hogy 300 milliárd euró összegű fizetőképességi támogatást szabadítson fel valamennyi gazdasági ágazat vállalatai számára, és felkészítse őket egy tisztább, digitális és ellenállóképes jövőre.

Az Európa kiemelt beruházási programjának számító InvestEU program költségvetése 15,3 milliárd euróra emelkedik, hogy Unió-szerte ösztönözze a projektekbe történő magánberuházásokat.

Az InvestEU-ba beépített új stratégiai beruházási eszköz a NextGenerationEU Eszköz 15 milliárd euró összegű hozzájárulásának köszönhetően akár 150 milliárd euró összegű beruházást generál, így fokozza a belső piacon a stratégiai – különösen a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó – ágazatok és a kulcsfontosságú értékláncok rezilienciáját.

3. A válság tanulságainak levonása:

A 9,4 milliárd euró költségvetéssel rendelkező új egészségügyi program – „az EU az egészségügyért” program – megerősíti az egészségvédelmet, és segíti a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülést.ń

A rescEU – az uniós polgári védelmi mechanizmus – kerete 2 milliárd euróval növekszik, így a mechanizmus kibővül és megerősödik annak érdekében, hogy az Unió képes legyen felkészülni a jövőbeli válságokra és reagálni tudjon azokra.

94,4 milliárd euró az Európai Horizont program számára, amely így megerősítve finanszírozni tudja az egészségügy, a reziliencia, valamint a zöld és a digitális átállás terén végzett létfontosságú kutatásokat.

Európa globális partnereinek támogatása további 16,5 milliárd euróval a külső tevékenységre, beleértve a humanitárius segítségnyújtást is.

Más uniós programok költségvetése is emelkedik annak érdekében, hogy a jövőbeli pénzügyi keret teljes mértékben igazodjon a helyreállítási szükségletekhez és a stratégiai prioritásokhoz. Az uniós költségvetés rugalmasabbá és reagálóképesebbé tétele érdekében egyéb eszközök kerete is bővül.

Az Európai Tanácsban júliusig gyors politikai megállapodást kell elérni a NextGenerationEU Eszközről és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretről, hogy új lendületet adjunk a helyreállításnak, és erőteljes eszközt biztosítsunk az EU számára a gazdaság talpra állításához és a jövőre való felkészüléshez.

A HELYREÁLLÍTÁS SZAKPOLITIKAI ALAPJAI

A gazdaság újraindítása nem azt jelenti, hogy vissza kell térni a válság előtti állapothoz, hanem azt, hogy előre kell lépni. A válság által okozott rövid távú károkat oly módon kell helyreállítanunk, hogy hosszú távú jövőnkbe is beruházzunk. A NextGenerationEU Eszköz keretében bevont összes forrás az átdolgozott hosszú távú uniós költségvetésben szereplő uniós programokon keresztül jut el a következőkhöz:

Az európai zöld megállapodás mint az EU helyreállítási stratégiája:

Épületeink és infrastruktúráink hatalmas korszerűsítési hulláma, valamint a helyi állásokat teremtő és körkörösebb gazdaság.

Különösen a szél- és a napenergiával kapcsolatos megújulóenergia- projektek elindítása, valamint a tiszta hidrogéngazdaság beindítása Európában.

Tisztább közlekedés és logisztika, többek között egymillió töltőállomás létesítése elektromos járművek számára, valamint a vasúti közlekedés és a tiszta mobilitás fellendítése városainkban és régióinkban.

A Méltányos Átállást Támogató Alap megerősítése az átképzés támogatása érdekében, segítve a vállalkozásokat abban, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek.

Az egységes piac megerősítése és hozzáigazítása a digitális korhoz:

Beruházás az összekapcsoltság fokozásába és javításába, különösen az 5G hálózatok gyors kiépítésébe.

Az ipari és technológiai jelenlét fokozása a stratégiai ágazatokban, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a szuper-számítástechnikát és a felhőalapú számítástechnikát.

Az innováció és a munkahelyteremtés motorjaként szolgáló valódi adatgazdaság kiépítése.

A kiberreziliencia növelése.

Méltányos és inkluzív fellendülés mindenki számára:

A rövid távú európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer (SURE) 100 milliárd eurót biztosít a munkavállalók és a vállalkozások támogatására.

Az európai készségfejlesztési program és a digitális oktatási cselekvési terv valamennyi uniós polgár számára biztosítani fogja a digitális készségeket.

A tisztességes minimálbér és a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező intézkedések segíteni fogják a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalókat, különösen a nőket.

Az Európai Bizottság fokozza az adócsalás elleni küzdelmet, ami segíteni fogja a tagállamokat a bevételtermelésben.

ELLENÁLLÓBB EU KIÉPÍTÉSE

Európának számos konkrét területen meg kell erősítenie stratégiai autonómiáját, ideértve a stratégiai értékláncokat és a közvetlen külföldi befektetések fokozott átvilágítását. A válsághelyzetekre való felkészülés és a válságkezelés fokozása érdekében a Bizottság meg fogja erősíteni az Európai Gyógyszerügynökséget, és nagyobb szerepet fog biztosítani az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) a válsághelyzetekre adott egészségügyi válaszok koordinálásában.

A helyreállításnak egyértelműen az alapvető jogokon és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartásán kell alapulnia. A szükséghelyzeti intézkedéseknek időben korlátozottnak és szigorúan arányosnak kell lenniük. A Bizottság értékelését a jogállamisági mechanizmus keretében készített első jelentés tartalmazza majd.

Levonhatjuk és le is kell vonnunk a válság tanulságait, de ez csak polgáraink, közösségeink és városaink bevonásával valósítható meg. Az Európa jövőjéről szóló konferencia fontos szerepet fog játszani Európa demokratikus alapjainak további megerősítésében a koronavírus-válságot követő világban.

FELELŐS GLOBÁLIS VEZETÉS

Az EU elkötelezett a valódi globális fellendülésre irányuló nemzetközi erőfeszítések vezetése mellett, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a G20-ak és a G7-ek csoportjával, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel folytatott közös koordináció révén. Az EU továbbra is különösen szoros együttműködést folytat közvetlen keleti és déli szomszédságával, valamint afrikai partnereivel.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

Az Európai Tanács tagjainak 2020. március 26-án elfogadott együttes nyilatkozata felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki összehangolt exitstratégiát, átfogó helyreállítási tervet és soha nem látott mértékű beruházásokat annak érdekében, hogy társadalmaink és gazdaságaink vissza tudjanak térni a rendes működéshez, valamint a többek közt a zöld átállást és a digitális transzformációt integráló fenntartható növekedéshez. E megbízatás alapján a Bizottság és a Tanács elnöke első lépésként április 15-én a koronavírus megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésére vonatkozó közös európai ütemtervet terjesztett elő. A következő hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó átdolgozott javaslaton és a Bizottság 2020. évi aktualizált munkaprogramján alapuló, ma előterjesztett csomag a megbízatás második részére, nevezetesen az átfogó helyreállítási terv iránti igényre ad választ.

Az EU már összehangolt és erőteljes kollektív választ adott a koronavírus-válság gazdasági hatásainak enyhítésére. Lazítottunk adóügyi és állami támogatási kereteinken, hogy teret adjunk a tagállamoknak a cselekvésre. Az uniós költségvetés összes euróját arra használjuk fel, hogy támogatást nyújtsunk az egészségügyi ágazatnak, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak, valamint hogy a munkahelyek megőrzése érdekében piaci forrásokat mozgósítsunk.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Közlemény a helyreállítási tervről: „Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért”

Közlemény az uniós költségvetésről: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok honlapja

A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramjának honlapja

A Bizottság koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről szóló weboldala

Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a NextGenerationEU Eszközről

1. tájékoztató: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

2. tájékoztató: Kulcsfontosságú eszközök az európai helyreállítási terv támogatására

3. tájékoztató: Az európai helyreállítási terv finanszírozása

4. tájékoztató: A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja

Von der Leyen elnök beszéde az Európai Parlamentben”

Forrás:
Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért; Európai Bizottság; 2020. május 27.

Közigazgatás, politika

Több mint 53 milliárd forintos innovációs pályázatokat írtak ki

„ A kormány szerdán elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, amelynek részeként péntektől több mint 53 milliárd forint összegű pályázati lehetőség nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből – mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken Zalaegerszegen.

Palkovics László kifejtette: a négy új pályázat az „innovációs lánc” minden szereplőjét érinti, támogatást nyerhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv), a nagyvállalatok, az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködések is. A kiírások a munkahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési, innovációs képességének erősítését szolgálják.

A miniszter felidézte, hogy Magyarország globális szinten a 30-35. helyen, Európában a 20-23. helyen szerepel az innovációt tekintve, és megjegyezte, hogy ezek jó eredmények, de azt nem indokolják, hogy elégedettek legyünk. Különösen azért, mert ma az innováció jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, hiszen egyre inkább tudásalapúvá válik a gazdaság. A tapasztalatok szerint minden egy forint kutatási támogatás öt-hat forinttal növeli meg az adott vállalkozás nyereségességét.

Magyarország 2018-ban a bruttó hazai össztermék 1,53 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, de 2030-ra ezt a mértéket szeretnék 3 százalékra emelni – jelezte a tárcavezető.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy nemrég létrejött a tanácsadó szerepet betöltő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelyben a tudomány, a gazdaság és az állam is képviselteti magát, a márciusi első ülésen tárgyalták is a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, amelyet a kormány szerdán fogadott el. Az NKFIA égisze alatt jóváhagyott, 145 milliárd forintos pályázati keretből idén a teljes forrás mintegy 40 százalékát, 62 milliárd forintot fizetnek ki a kutatóknak.

Az ebből pénteken meghirdetett 53 milliárd forintos pályázatok között újdonság a KKV Start Innováció pályázata, illetve folytatják a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatását. Egyszerűbbé válik a szellemi védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtása, a továbbá magyar egyetemi hallgatókat külföldi tanulmányok elvégzésére is ösztönzik – ismertette Palkovics László.

Kitért arra is, hogy a következő öt évben 18 nemzeti labort hoznak létre, az erre szánt 90 milliárd forintból idén 14 milliárd felhasználását tervezik. Közöttük van a korábban nem is tervezett, de járvány miatt kiemelten fontossá lett Virológiai Nemzeti Laboratórium, amelyet Jakab Ferenc virológusprofesszor szervez és irányít majd, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó labor, amelyet Bokor József professzor és a Sztaki szervez.

Mint említette: eddig 24 koronavírus-kutatással foglalkozó projektet finanszírozott az ITM, mintegy 3 milliárd forinttal. Ebben szerepel a lélegeztetőgépek fejlesztése, a vírus megismerését, diagnosztikai eljárásokat szolgáló programok vagy a gyógyszerfejlesztések támogatása. Az ország kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében újabb 7 milliárd forintot biztosítanak hasonló célokra, például a hazai védőmaszk- vagy éppen vakcinagyártás megteremtésére.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a pénteken megnyílt pályázati lehetőségekkel kapcsolatban elmondta: ezekre a kutatók és a vállalati szektor egyaránt nagyon várt. A járványhelyzet ugyanis még inkább felszínre hozta, hogy mennyire fontos e két terület együttműködése.

Kiemelte, hogy több mint 40 milliárd forint jut a piacvezérelt kutatás-fejlesztési támogatásokra, hogy az egyetemek, vállalatok együttműködésében ne csak prototípus készüljön egy fejlesztésből, hanem olyan szolgáltatás vagy termék, amely megállja a helyét a világpiacon.

A kkv startprogramra 12 milliárd forintot irányoztak elő, elsősorban olyan mikrovállalkozásoknak, amelyek soha nem pályáztak innovációs célokra, de ötleteiket megvalósítva akár a jelenlegi kétszeresére, kétezerre is lehetne bővíteni a vállalkozói partnerek számát – mondta Birkner Zoltán.

Hozzátette, hogy a hazai egyetemisták külföldi tanulási lehetőségeit 50 millió forinttal támogatják, a védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtásánál pedig 80 millió forintot fordítanak arra, hogy előfinanszírozással segítsék az új bejegyzéseket.

Említést tett arról is, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest mostanáig 30 százalékkal több vállalatnak tudtak segíteni idén támogatásokkal, adminisztrációs terhek csökkentésével vagy pályázatok benyújtásánál. Egy hónap alatt 10 milliárd forint előleget biztosítottak a hozzájuk irányuló 5700 megkeresés alapján.”

Forrás:
Több mint 53 milliárd forintos innovációs pályázatokat írtak ki; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. május 29.

50 milliárd forint magyar, high-tech és zöld forrásra pályázhatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások

„”Péntektől érhető el a Magyar, High-tech és Zöld szuperkonstrukció, amely azért egyedülálló a magyar gazdaságfejlesztés történetében, mert a hazai vállalkozások azonos tartalmú, 70 százalékos támogatásintenzitású felhívásra pályázhatnak, függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján működnek. Ezúttal tehát nemcsak a vidéki, hanem a budapesti és Pest megyei vállalkozások is fejlesztési forráshoz juthatnak hatékonyságnövelő fejlesztéseik megvalósításához” – mondta el György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett kiírásra az 5 és 249 fő közötti munkavállalót foglalkoztató vállalkozások nyújthatnak be pályázatot. A vállalkozások munkavállalónként 1-9 fő között 1,5 millió forintot, 10-49 fő között 1 millió forintot, míg 50-249 fő között 500 ezer forint kaphatnak. Cserében vállalniuk kell, hogy megtartják munkavállalóik 90 százalékát.

A pályázat keretében a hatékonyságnövelő fejlesztések (eszközök, gépek, automatizált gyártási technológiák beszerzése, digitalizáció, energiahatékonyság) megvalósítása mellett lehetőség van képzés és szakértői szolgáltatás, 10 százalékban bérleti díj és forgóeszköz, 1 százalékban pedig rezsiköltségek elszámolására is. A feltételesen visszatérítendő támogatási forma előnye, hogy a kedvezményezett vállalkozások a támogatás odaítélése után 100 százalék előleghez juthatnak. A pályázati feltételek betartása esetén a teljes forrásmennyiség vissza nem térítendővé válik.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett, összesen több mint 50 milliárd forint keretösszegű „A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” c. GINOP 1.2.8-20 és VEKOP 1.2.6-20 pályázati felhívásokra 2020. május 29-től nyújthatóak be pályázatok az EPTK (https://eptk.fair.gov.hu) pályázati e-ügyintézés felületen keresztül. A Gazdaságvédelmi Akcióterv fő célja a munkahelyek megvédése, és legalább annyi új munkahely teremtése, amennyit a vírusválság tönkretesz. Az akcióterv intézkedései mostanáig több mint egymillió munkavállalónak segítettek abban, hogy állásukat megőrizzék, vagy új munkahelyet találjanak.”

Forrás:
50 milliárd forint magyar, high-tech és zöld forrásra pályázhatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. május 29.

Európai Bizottság – Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről

„ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában?

A Bizottság a mai napon egy erősebb uniós költségvetésre tett javaslatot a koronavírus-járvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk kezelése, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyek védelme és létrehozása érdekében.

A mai javaslatok a következőkön alapulnak:

A 750 milliárd euró költségvetésű Next Generation EU szükséghelyzeti eszköz az uniós költségvetés pénzügyi erejének a pénzügyi piacokról származó új forrásokkal való átmeneti növelése érdekében. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének megvédését és a gazdaság talpra állítását, valamint a fenntartható és reziliens növekedés előmozdítását célzó azonnali intézkedéseket fogják támogatni.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megerősítése annak érdekében, hogy a források gyorsan eljussanak azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, megerősödjön az egységes piac, együttműködés jöjjön létre olyan területeken, mint az egészségügy és a válságkezelés, és az Unió hosszú távú költségvetéshez jusson a zöld és a digitális átállás, valamint egy méltányosabb és ellenállóképesebb gazdaság megteremtése érdekében.

A munkavállalók, a vállalkozások és az államok számára létrehozott, az Európai Tanács által 2020. április 23-án jóváhagyott összesen 540 milliárd euró értékű csomagot alkotó három fontos biztonsági hálóval együtt ezek az uniós szinten hozott rendkívüli intézkedések több mint 1 290 milliárd eurót mozgósítanak az európai helyreállítás célzott és az időszak elejére ütemezett támogatására.

Mi a javaslat általános szintje?

A Next Generation EU Eszköz további 750 milliárd euróval fogja növelni az uniós költségvetést.

Ez egy ideiglenes, szükséghelyzeti eszköz lesz, amelynek létrehozása azt a célt szolgálja, hogy beindítsa Európa helyreállítását, és támogatást nyújtson gazdaságunk azon részei számára, amelyeknek arra a leginkább szükségük van.

A tárgyalások végső szakaszának alapvető hivatkozási pontja továbbra is a Bizottság által 2018-ban javasolt, a méltányos átállást támogató mechanizmussal és a ma javasolt módosításokkal megerősített, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keret.

A Next Generation EU Eszközzel, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés célzott emelésével az uniós költségvetés teljes pénzügyi kapacitása 1,85 billió euró lesz.

Az Európai Fejlesztési Alap, amely jelenleg kormányközi megállapodás alapján nyújt fejlesztéspolitikai támogatást az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni térség országai számára, és 2014 és 2020 között 30 milliárd euróból gazdálkodott, továbbra is betagozódik az uniós költségvetésbe.

A Bizottság 2018. májusi eredeti javaslatának lényege továbbra is érvényes.

Ugyanakkor el kell ismernünk a tárgyalások előrehaladását és a tagállamok által megvitatott kompromisszumos lehetőségeket.

Melyek a mai javaslatban szereplő eszközök, és hogyan fogják azokat idővel alkalmazni?

A csomag három pillérre épül: a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében tett tagállami erőfeszítéseket támogató eszközök; a magánberuházások fellendítését és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatását célzó intézkedések; valamint a kulcsfontosságú uniós programok megerősítése a válság tanulságainak levonása, az egységes piac erősebbé és ellenállóbbá tétele, továbbá a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítása érdekében.

1. PILLÉR – A tagállamok támogatása a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében

A beruházások alapvető szerepet játszanak a kiegyensúlyozott és fenntartható helyreállításban. A Bizottság ezért eszközök széles körének felhasználását javasolja a beruházások és a reformok támogatására a tagállamokban, azokra a területekre összpontosítva, ahol a legnagyobb a válság hatása és a rezilienciaszükségletek:

Az 560 milliárd euró összegű új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállításra és a rezilienciaépítésre irányuló beruházásokra kell fordítani, többek között a zöld és a digitális átállással kapcsolatban, az európai szemeszterben meghatározott célkitűzésekkel összhangban. A tagállamok az Unió hosszú távú stratégiáival, a tagállamok saját energia- és klímaterveivel, valamint adott esetben a méltányos átmenetre vonatkozó tervekkel összhangban kidolgozzák saját helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A hangsúly a hosszú távú növekedést és a gazdaságok rezilienciáját szolgáló beruházásokon és reformokon lesz. Az eszköz valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de különösen az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosít, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek. Az eszköz legfeljebb 310 milliárd euró összegben nyújt majd támogatásokat, és legfeljebb 250 milliárd euró összegű kölcsönt lesz képes nyújtani.

A REACT-EU kezdeményezés mostantól 2022-ig 55 milliárd euró összegű kiegészítő kohéziós forrást nyújt: már 2020-ban 5 milliárd eurót a jelenlegi pénzügyi keret kiigazításával, 2021-ben és 2022-ben pedig 50 milliárd eurót a Next Generation EU Eszközből. Ez magában foglalja az év elején bevezetett kivételes rugalmassági mechanizmust, például az egyszerűsített eljárásokat, az alapok és régiókategóriák közötti erőforrás-átcsoportosítás lehetőségét, valamint a társfinanszírozásra vonatkozó szabályok lazítását, ami lehetővé teszi a teljes egészében az uniós költségvetésből történő finanszírozást. A kiegészítő finanszírozást a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el. E javaslat értelmében a jelenlegi kohéziós programok, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap számára 2020 és 2022 között további finanszírozást biztosítanak. Ily módon megszakítás nélkül folytatódik a kulcsfontosságú válságelhárítási intézkedések finanszírozása és a leginkább rászorulók támogatása.

Az azonnali válságelhárításon túl a kohéziós politika döntő fontosságú lesz a kiegyensúlyozott helyreállítás hosszú távú biztosításához, hogy elkerüljük az aszimmetriák, illetve a növekedés tagállamok közötti és tagállamokon belüli eltéréseinek kialakulását. Az Unió stratégiai prioritásai szempontjából ezért alapvető fontosságú, hogy 2021. január 1-jén elinduljanak az új kohéziós politikai programok.

A legkiszolgáltatottabbak – a fiatalok és a szegénységben élő gyermekek – megsegítése érdekében a Bizottság változtatásokat javasol az Európai Szociális Alap Plusz tekintetében. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az ifjúsági munkanélküliség szintje meghaladja az uniós átlagot, e források legalább 15%-át a fiatalok támogatására kell programozniuk. A források legalább 5%-át a gyermekek szegénységből való kiemelésének elősegítésére kell fordítani.

A klímasemlegességre való átállás támogatása érdekében a Bizottság javasolja a Méltányos Átállást Támogató Alap finanszírozásának legfeljebb 40 milliárd euróra történő növelését. Az InvestEU finanszírozásának növelése azt is jelenti, hogy a méltányos átállást támogató mechanizmus második pillérét is meg fogják erősíteni. A Bizottság továbbá javaslatot tesz a méltányos átállást támogató mechanizmus harmadik pillérét alkotó új közszektor-hitelezési eszköz létrehozására. Ezt az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd euró és az Európai Beruházási Bank által biztosítandó 10 milliárd euró nagyságrendű hitelnyújtás fogja támogatni. A méltányos átállást támogató mechanizmus három pillére elősegíti az átmenet társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítését a leginkább érintett régiókban, és annak biztosítását, hogy senki se maradjon le.

A Bizottság javasolja továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap költségvetésének 15 milliárd euróval történő megemelését annak érdekében, hogy támogassa a mezőgazdasági termelőket és a vidéki területeket az európai zöld megállapodással összhangban szükséges strukturális változások végrehajtásában. Ez hozzá fog járulni továbbá a biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célok megvalósításához.

2. PILLÉR – A gazdaság beindítása és a magánberuházások újraindulásának elősegítése Sürgős fellépésre van szükség a gazdaság beindításához, valamint a kulcsfontosságú ágazatokba és technológiákba eszközölt magánberuházások által vezérelt fenntartható helyreállítás feltételeinek megteremtéséhez. A Bizottság ezért a következőket javasolja:

Az új Fizetőképesség-támogatási Eszköz az uniós költségvetési biztosítékot a magánforrások mozgósítására használja fel, hogy valamennyi ágazatban sürgősen támogatást nyújtson az életképes európai vállalkozások sajáttőke-szükségleteihez. Ez az eszköz ideiglenes jellegű, és kizárólag és szigorúan a pandémia hatásainak kezelésére irányul. Segít elkerülni az életképes vállalkozások tömeges fizetésképtelenségének bekövetkezését és az ezzel járó súlyos gazdasági károkat, valamint hozzájárul zöld és digitális átállásukhoz. Az eszköz az Európai Stratégiai Beruházási Alap része lesz. A gyors kezdés biztosítása érdekében 2020-ban 5 milliárd euró összegű tartalékot képeznek az uniós költségvetésben a jelenlegi pénzügyi keretből, valamint további 26 milliárd eurót nyújtanak a Next Generation EU Eszközből, ezáltal az uniós költségvetés hozzávetőleg 75 milliárd euró összegű biztosítékot nyújt az Európai Beruházási Bank Csoportnak, amely biztosítja a gyors helyszíni végrehajtást. Az eszköz célja, hogy 300 milliárd euró összegű beruházással járuljon hozzá a fizetőképesség támogatásához.

Az InvestEU megerősítése, amely egyedülállóan alkalmas a beruházások mobilizálására és az uniós szakpolitikák támogatására a helyreállítás során olyan területeken, mint a fenntartható infrastruktúrák, az innováció és a digitalizálás. A Bizottság ezért az InvestEU korszerűsítését, konkrétan a társjogalkotók által már elfogadott négy szakpolitikai keret kapacitásának 15,3 milliárd euróra történő emelését javasolja. Ez több mint 240 milliárd euró összegű beruházást generálhat.

Ezen túlmenően a Bizottság az InvestEU-n belül egy stratégiai beruházási eszköz létrehozását javasolja Európa rezilienciájának azáltal történő fokozása érdekében, hogy európai szinten stratégiai autonómiát épít ki a létfontosságú ellátási láncokban, miközben a szabályokkal összhangban fenntartja a verseny és a kereskedelem iránti nyitottságát.A Next Generation EU Eszközből származó 15 milliárd euró összegű feltöltésnek köszönhetően az új eszköz 31,5 milliárd euró összegű uniós költségvetési biztosítékot nyújtana, és akár 150 milliárd euró összegű beruházást generálhat azzal a céllal, hogy az európai ipar vezető szerepre tegyen szert a stratégiai ágazatokban és a kulcsfontosságú értékláncokban, többek között azokban, amelyek a zöld és digitális kettős átállás szempontjából nélkülözhetetlenek.

3. PILLÉR – A válság tanulságainak levonása és Európa stratégiai kihívásainak kezelése

A válság egyfelől rávilágított az európai együttműködés értékére, másfelől egyértelműen megmutatta, hogy az Uniónak sürgősen ki kell építenie a válságokra való reagáláshoz szükséges kapacitását és növelnie kell a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét. A Bizottság a következőket javasolja:

9,4 milliárd euró összegű új egészségügyi program – „az EU az egészségügyért” program – annak biztosítására, hogy az Unió rendelkezzen a jövőbeli egészségügyi válságokra való gyors és a szükséges mértékű reagálást lehetővé tevő kritikus kapacitásokkal.A program kialakítása és végrehajtása során maradéktalanul tiszteletben tartjuk az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást az egészségügy területén.

2 milliárd euró összegű emelés a rescEU-nak, az Unió polgári védelmi mechanizmusának, hogy rugalmasabb legyen, és növelje az EU képességét az uniós szintű együttes fellépésre.

Az Európa horizont keretprogram 94,4 milliárd euróval fog bővülni az egészségüggyel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelése érdekében.

A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretének 86 milliárd euróra történő emelése – új külső tevékenységi garancia révén – és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára nyújtandó további 1 milliárd euró révén támogatni tudjuk partnereinket – különösen a Nyugat-Balkánon, a szomszédságban és Afrika többi részén – a pandémia elleni küzdelemben és a pandémiából való kilábalásban.

A humanitárius segítségnyújtási eszköz kerete 5 milliárd euróval bővül, ami tükrözi a világ leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő részein jelentkező humanitárius szükségletek növekedését.

A válság egyértelműen megmutatta, hogy a vezetők által februárban megvitatott támogatási szintek számos kulcsfontosságú területen nem lesznek elegendőek. A Next Generation EU Eszköz keretében finanszírozott emelések mellett a Bizottság további programok keretének növelését is javasolja, hogy azok teljes mértékben betölthessék szerepüket az Unió ellenállóbbá tételében, valamint a pandémia és annak következményei által támasztott kihívások kezelésében:

Az Unió kibervédelmének fokozása és a digitális átállás támogatása a Digitális Európa program összesen 8,2 milliárd euró összegű költségvetéssel való ellátása révén.

o Beruházás egy korszerű, nagy teljesítményű közlekedési infrastruktúrába a határokon átnyúló összeköttetések – például a Rail Baltica – elősegítése érdekében, és további 1,5 milliárd euró az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára.

o A helyreállítást ösztönző, jól működő egységes piac feltételeinek megteremtése az Egységes piac program, valamint az adó- és vámügyi együttműködést támogató programok javasolt költségvetésének 3,7 milliárd euró, 239 millió euró, illetve 843 millió euró összegű szinten tartása révén.

o Befektetés a fiatalokba az Erasmus+ program számára nyújtandó további 3,4 milliárd euróval, valamint a kulturális és kreatív ágazatokba a Kreatív Európa program 1,5 milliárd euróra történő növelésével.

o Az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása a közös agrárpolitika számára további 4 milliárd euróval, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára pedig további 500 millió euróval.

o A Menekültügyi és Migrációs Alap és az Integrált Határigazgatási Alap együttes keretének növelése 22 milliárd euróra a külső határok igazgatása, valamint a migrációs és menekültügyi politika terén folytatott együttműködés fokozása érdekében.

Az európai stratégiai autonómia és biztonság erőteljes támogatásának biztosítása a Belső Biztonsági Alap 2,2 milliárd euróra történő növelésével és az Európai Védelmi Alap 8 milliárd euróra történő megerősítésével.

Nyugat-balkáni partnereink támogatása azáltal, hogy az Unió által nyújtott előcsatlakozási támogatást 12,9 milliárd euróra emeljük.

Az Európai Tanács elnöke által 2020 februárjában előterjesztett tárgyalási kerethez képest e célzott kiigazítások együttesen biztosítani fogják, hogy az Unió következő hosszú távú pénzügyi kerete jobban igazodjon az Unió prioritásaihoz és ambícióihoz, valamint közép- és hosszú távon hozzájáruljon az Unió rezilienciaépítéséhez és stratégiai autonómiájának kialakításához.

Hogyan biztosítható, hogy a költségvetés alkalmas legyen a jövőbeli válságokra való reagálásra?

A jelenlegi válság ismét megmutatta, hogy az EU-nak rugalmas költségvetésre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon az előre nem látható kihívásokra. A Bizottság ezért a következő rugalmassági és szükséghelyzeti eszközök megerősítését javasolja a 2021–2027-es időszakra:

Az EU Szolidaritási Alapja, amely támogatást nyújt a nagy kiterjedésű katasztrófák által sújtott tagállamoknak és régióknak.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amely támogatja az átfogó szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalókat a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésben.

A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, amely megerősítheti az egészségügyi és egyéb válságokra adott uniós válaszlépéseket.

Ezek az eszközök a Bizottság 2018. május 2-i javaslatához képest együttesen akár további 21 milliárd euró összegű szükséghelyzeti finanszírozást biztosítanának a 2021–2027-es időszakban.

A ma előterjesztett összegek folyó vagy állandó árakon értendők?

A többéves pénzügyi keret felső határai 2018-as állandó árakon kerülnek meghatározásra, és a Bizottság ennek alapján teszi meg javaslatait. [A Bizottság ezzel párhuzamosan és az átláthatóság érdekében 2018-as és folyó árakon is szolgáltat információkat.]
Hogyan viszonyul a Next Generation EU Eszköz mérete a mély recesszióval szembesülő európai gazdaság szükségleteihez?

A Bizottság ma szolgálati munkadokumentumot tett közzé, amelyben elemezte, hogy a koronavírus-válság milyen károkat okozott az európai gazdaságnak. Az elemzés egyrészt az európai vállalatok sajáttőke-veszteségével kapcsolatos szükségletekre, másrészt a 2021-ben és 2022-ben várható beruházási hiányokra terjed ki.

A Bizottság megállapításai szerint a 2020. és 2021. évi alacsonyabb nyereségből eredő sajáttőke-veszteség 700 milliárd euró és 1,2 billió euró között fog mozogni. A hatások egyes ágazatokban – például a turizmusban és a közlekedésben – súlyosabbak lehetnek. Emellett az egységes piac működésével kapcsolatos, határon átnyúló következmények is várhatók.

Az elemzés továbbá 2021-ben és 2022-ben legalább 1,5 billió euró összegű várható beruházási hiányt állapít meg. Ez magában foglalja a válsághoz közvetlenül kapcsolódó alapvető beruházási hiányokat, a válság által feltárt további szükségleteket, valamint a válsághoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a zöld és a digitális átállás megvalósításához szükséges beruházásokat.

A Bizottság ma olyan eszközöket javasol, amelyek egyaránt figyelembe veszik az európai vállalatok fizetőképességi szükségleteit és a gazdaság átfogó beruházási igényeit. Emellett az uniós költségvetés továbbra is kritikus eszköz a zöld és digitális kettős átálláson alapuló fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megvalósításában.

Az uniós költségvetés – középpontjában a Next Generation EU Eszközzel – hatékony eszköz a válság hatásainak kezelésére, és kiegészíti a nemzeti és európai szinten már megtett erőfeszítéseket. A magánbefektetők erőfeszítései szintén fontos szerepet játszanak az azonosított szükségletek kezelésében.A munkavállalók, a vállalkozások és az államok számára létrehozott, az Európai Tanács által április 23-án jóváhagyott összesen 540 milliárd euró értékű csomagot alkotó három fontos biztonsági hálóval együtt ezek az uniós szinten hozott rendkívüli intézkedések több mint 1 290 milliárd eurót mozgósítanak az európai helyreállítás célzott és az időszak elejére ütemezett támogatására. A többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU Eszköz tőkeáttételi hatására vonatkozó konzervatív becslések alapján feltételezhető, hogy ez az intézkedéscsomag összesen 3,1 billió euró összegű beruházást generálhat.

Hogyan kapcsolódnak ezek a javaslatok a Bizottság 2018. májusi javaslatához?

A Bizottság 2018 májusában előterjesztette a hosszú távú költségvetésre vonatkozó javaslatát, amely szorosan igazodik a 27 tagú Unió politikai prioritásaihoz, és figyelembe veszi az Egyesült Királyság kilépésének költségvetési következményeit.

A Bizottság kiáll e javaslatok mellett, amelyeket most a jövő generáció érdekében időtálló módon megerősít és hozzáigazít az európai helyreállítás elősegítéséhez.

Ezenfelül a Bizottság a Next Generation EU Eszközön keresztül folyósított források révén növeli a költségvetés kapacitását. Ez biztosítja az uniós költségvetés számára a gazdaság beindításához és a tagállamok közötti szolidaritás kifejezéséhez szükséges kapacitást.

A Next Generation EU Eszköz egy egyszeri szükséghelyzeti eszköz lesz, amely átmeneti időszakra jön létre, és kizárólag válságelhárítási és helyreállítási intézkedésekre alkalmazható. A pénzügyi piacokról történő forrásbevonás hozzájárul a finanszírozási költségek ütemezésének szétterítéséhez, így a tagállamoknak nem kell jelentős kiegészítő hozzájárulást tenniük az uniós költségvetéshez a 2021–2027 közötti időszakban. A pénzeszközök az uniós költségvetésen keresztül jutnak el a tagállamokhoz a beruházások és reformprioritások támogatására, és a helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú pénzügyi programok megerősítésére fogják felhasználni ezeket.

A tárgyalások végső szakaszának alapvető hivatkozási pontja továbbra is a Bizottság által 2018-ban javasolt, a méltányos átállást támogató mechanizmussal és a ma javasolt módosításokkal megerősített, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keret. A javasolt felépítés, a támogatás szintje, a prioritások közötti egyensúly és az olyan kulcsfontosságú jellemzők, mint például a kiadások legalább 25%-ának az éghajlat-politikai fellépésekhez való hozzájárulására vonatkozó célkitűzés, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség támogatására vonatkozó intézkedések mind-mind szükségesek a kiegyensúlyozott helyreállítási csomaghoz. Egy másik kulcsfontosságú elem az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokkal szembeni védelméről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat.

A költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmére már szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyeket a Bizottság tovább fog erősíteni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) gyakorolni fogja ellenőrzési és vizsgálati hatáskörét.

Továbbra is prioritást élvez-e a zöld megállapodás és a digitális átállás?

A klímasemlegesség és a digitális jövő alapvető fontosságú Európa hosszú távú rezilienciája, növekedése és jóléte szempontjából.

Az EU új növekedési stratégiáját jelentő európai zöld megállapodás – beleértve a januárban javasolt, méltányos átállást támogató mechanizmust –, valamint az Unió digitális és ipari stratégiái létfontosságúak az EU fenntartható helyreállításához, és továbbra is nélkülözhetetlen referenciapontok Európa hosszú távú versenyképessége tekintetében.

A kettős átállás továbbra is a mai javaslatok középpontjában áll, mivel elengedhetetlen gazdaságunk előremozdításához és a következő generáció jövőjének előkészítéséhez. Az előmozdítást célzó beruházásokat és reformokat ezért valamennyi nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe bele kell foglalni. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

A továbbfejlesztett InvestEU program kulcsfontosságú támogatást tud majd nyújtani a vállalkozásoknak a helyreállítás szakaszában, ezzel párhuzamosan pedig biztosítja, hogy a befektetők kiemelt figyelmet fordítsanak az Unió közép- és hosszú távú szakpolitikai prioritásaira, így például az európai zöld megállapodásra és a digitalizációval kapcsolatos kihívásokra.A nagyszabású épület-korszerűsítési hullámba, a tiszta hidrogénbe, a megújuló energiákba, a tiszta közlekedésbe, a fenntartható élelmiszerekbe és az intelligens körforgásos gazdaságba való beruházás hatalmas lehetőségeket rejt magában az európai gazdaság növekedése szempontjából. A digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházás hozzá fog járulni a versenyképesség és a technológiai szuverenitás fokozásához. A jövőbeli egészségügyi kihívásokkal szembeni ellenálló képességbe, a biodiverzitásba és a stratégiai autonómiába való beruházás révén az Unió felkészültebb lesz a jövőbeli válságokra.

Mi történik a kohéziós politikával a következő többéves pénzügyi keretben?

A REACT-EU kezdeményezés további finanszírozást biztosít a kohéziós politika számára 2022-ig. Ez magában foglalja az év elején a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés keretében bevezetett kivételes rugalmassági mechanizmust, például az egyszerűsített eljárásokat, az alapok és régiókategóriák közötti erőforrás-átcsoportosítás lehetőségét, valamint a társfinanszírozásra vonatkozó szabályok lazítását, ami lehetővé teszi a teljes egészében az uniós költségvetésből történő finanszírozást.

A Bizottság az ezzel kapcsolatos tapasztalataira építve most célzott módosításokat javasol a kohéziós politikai programok új generációjára vonatkozóan, hogy azok alkalmasabbak legyenek a válság utáni helyreállítás elősegítésére. Ezeknek a REACT-EU kezdeményezést kiegészítve és rugalmasabb szabályok alapján kell működniük, lehetővé téve a nemzeti és regionális szintű szükséghelyzetekre való gyorsabb reagálást. A Bizottság ma előterjesztett kiigazított javaslatai további rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak, hogy azok forrásokat csoportosíthassanak át az alapok között, és hogy lehetőségük legyen azon műveletek fokozatos végrehajtására, amelyeket a 2014–2020-as programok keretében nem tudtak végrehajtani. A 2021–2027-es időszakban a kohéziós politika megőrzi hosszú távú szerepét a növekedés, valamint az ellenállóbb, környezetbarátabb és digitálisabb Európára való áttérés terén.

Hogyan fogják biztosítani, hogy az ezen eszközök keretében rendelkezésre álló pénzösszegek a leginkább érintett tagállamokhoz jussanak el?

A Bizottság mai javaslatának célja, hogy a pénzösszegeket oda irányítsa, ahol azokra szükség van. Ennek érdekében és a program jellegétől függően a Bizottság együtt fog működni az egyes tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes euró hozzájáruljon az elhárításhoz, a helyreállításhoz és a rezilienciaépítéshez. Konkrétabban:

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz valamennyi tagállam számára hozzáférhető lesz, de a támogatás az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosul, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek. Ez segít majd ellensúlyozni a tagállamok közötti különbségek növekedését.

A REACT-EU keretében nyújtott kiegészítő kohéziós finanszírozást a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el.

A Fizetőképesség-támogatási Eszköz biztosítani fogja, hogy a beruházások valamennyi tagállamban és ágazatban azokra a vállalkozásokra irányuljanak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van tőkére. A hangsúly azokon a tagállamokon lesz, amelyek kevésbé képesek állami támogatás nyújtása révén beavatkozni, és azokon a leginkább érintett ágazatokon, amelyekben a koronavírus-járvány gazdasági hatásai a legsúlyosabbak voltak.

A kohéziós politika tekintetében a leginkább rászoruló tagállamok és régiók megfelelő támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság 2024-ben felülvizsgálja a kohéziós juttatásokat, figyelembe véve az akkor rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat, és csak felfelé történő kiigazítást alkalmazva. Ez a felülvizsgálat valamennyi tagállam esetében kizárólag felfelé történő kiigazításhoz vezethet, legfeljebb 10 milliárd euró összeg erejéig.

A Bizottság együtt fog működni a tagállamok nemzeti hatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy a ma javasolt kiegészítő támogatás a lehető leggyorsabban odaérjen, ahol szükség van rá.

A mai javaslatok célja, hogy az európai gazdaság a szolidaritás és a méltányosság elve alapján újjáépüljön, és méltányosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljon a jövő generációi számára.

Milyen gyorsan kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóváhagynia ezeket a jogalkotási javaslatokat ahhoz, hogy azok valóra váljanak?

A jelenlegi rendkívüli nehézségek és bizonytalanság idején az Uniónak minden eddiginél jobban meg kell mutatnia, hogy készen áll és hajlandó határozottan cselekedni, és egy jobb jövő felé vezető utat meghatározni. Az ambiciózus helyreállítási tervről való megállapodás – középpontjában az uniós költségvetéssel – a lehető legnagyobb esélyt nyújtja az Unió számára a sikerre.

Az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és a társjogalkotókat, hogy mielőbb vizsgálják meg ezeket a javaslatokat annak érdekében, hogy júliusig az Európai Tanács szintjén politikai megállapodás születhessen.

A jelenlegi keret módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos korai döntés lehetővé tenné, hogy a REACT-EU, a Fizetőképesség-támogatási Eszköz és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap haladéktalanul további finanszírozási forrásokhoz jusson, tükrözve ezen igények sürgősségét.

A Bizottság ezt követően szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jövőbeli hosszú távú keretről és az azt kísérő ágazati programokról szóló megállapodás véglegesítése érdekében. Amennyiben ez a munka kora ősszel lezárul, úgy az új hosszú távú költségvetés 2021. január 1-jén működésbe léphet, és lendületet adhat Európa helyreállításának.

A saját forrásokról szóló tanácsi határozat módosítását a tagállamoknak saját alkotmányos követelményeikkel összhangban jóvá kell hagyniuk.

Ha most cselekszünk, az azt mutatja, hogy az Unió készen áll minden szükséges lépés megtételére annak érdekében, hogy helyreállítsa a gazdaságot, megvédje valamennyi európai polgár megélhetését, és beruházzon a méltányosabb, környezetbarátabb és digitálisabb jövőre való hosszú távú európai átállásba.

Fenntartja-e a Bizottság azon javaslatát, hogy az uniós pénzeszközöket összekapcsolják a jogállamisággal?

A Bizottság teljes mértékben fenntartja a jogállamiságra vonatkozó 2018. májusi javaslatát, amely új mechanizmust vezet be az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokkal szembeni védelmére.

E mechanizmus célja az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása és az adófizetők pénzének védelme. A javasolt szabályok szerint az Unió a jogi hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon felfüggesztheti, csökkentheti vagy korlátozhatja az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést.

A tárgyalások során a tagállamok kedvezően fogadták ezt a javaslatot, amelynek a végleges megállapodás részét kell képeznie.

Emellett a költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmére szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyeket a Bizottság tovább fog erősíteni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) gyakorolni fogja ellenőrzési és vizsgálati hatáskörét.

FINANSZÍROZÁS

Hogyan fog történni az új eszközök finanszírozása?

A Bizottság a javasolt helyreállítási intézkedések finanszírozására az Unió nevében legfeljebb 750 milliárd euró összegű forrást kölcsönözhet a pénzügyi piacokról a 2021–2024-es időszakban végrehajtandó intézkedésekre.

Ennek lehetővé tétele érdekében a Bizottság ki fogja használni a mozgásteret, azaz a hosszú távú költségvetés saját forrásainak felső határa (az Unió által pénzügyi kötelezettségeinek fedezésére a tagállamoktól kért pénzeszközök maximális összege) és a tényleges kiadások felső határa (a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határa) közötti különbséget.

Ennek érdekében a Bizottság javasolja a saját forrásokról szóló határozat – az uniós költségvetés finanszírozásának feltételeit meghatározó jogi szöveg – módosítását, hogy lehetővé tegye a forrásbevonást, és a saját források felső határát kivételes és ideiglenes jelleggel 0,6 százalékponttal megemelje. Ez az emelés az állandó saját források felső határán (az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,4%-án) felül fog történni, ami a gazdasági bizonytalanságok és a brexit miatt javasolt.

A 0,6 százalékpontos emelés időben korlátozott lesz, és csak a koronavírus-járvány utáni helyreállítással összefüggésben fog felhasználásra kerülni. A saját források felső határának megemelt szintje addig lesz érvényben, ameddig valamennyi pénzeszköz visszafizetése meg nem történik, és valamennyi kötelezettség meg nem szűnik.

Az uniós költségvetés mozgástere által biztosított garanciának köszönhetően az EU számos tagállamhoz képest viszonylag kedvező feltételek mellett bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

A befolyt összegeket 2027 után, és legkésőbb 2058-cal bezárólag fizetik vissza a jövőbeli uniós költségvetések terhére. A kölcsönt a felvevő tagállamok törlesztik. A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a 2021–2027-es pénzügyi időszak későbbi szakaszában – a már javasoltakon túl – további, az Unió prioritásaihoz (éghajlatváltozás, körforgásos gazdaság és méltányos adóztatás) szorosan kapcsolódó új saját forrásokat fog javasolni.

Mi a saját források felső határa? Mi az a mozgástér?

A saját források felső határa meghatározza a saját források azon maximális összegét, amelyet a Bizottság egy adott évben a kiadások finanszírozására lehívhat a tagállamoktól. Ez bizonyosságot és kiszámíthatóságot jelent a tagállamok számára költségvetéseik és pénzügyeik tervezésekor. Egy kellően magas felső határ lehetővé teszi az Unió számára, hogy az egy adott évben esedékes pénzügyi kötelezettségeit és függő kötelezettségeit is fedezni tudja.

Az uniós költségvetésben a kifizetéseknek is van felső határa, amely a korábbi kötelezettségvállalások alapján teljesítendő kifizetések maximális összege.

A saját források felső határa, valamint a hosszú távú költségvetés kifizetési felső határát és az egyéb bevételeket (pl. az uniós alkalmazottak fizetését terhelő adókat és a versenyjogi bírságokat) összegezve kapott összeg közötti különbséget nevezzük mozgástérnek.

Elegendő mozgástérre van szükség annak biztosításához, hogy az Unió minden körülmények között – még gazdasági visszaesés idején is – teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit. Ez fontos a magas besorolású uniós hitelminősítés fenntartásához.

A saját források felső határának a Bizottság által javasolt megemelése azt jelentené, hogy a Bizottság szükség esetén további forrásokat vehetne igénybe az uniós tagállamoktól.

Ily módon meg lehetne őrizni az EU magas hitelminősítését, csökkenteni lehetne a hitelfelvételi költségeket és a tagállamok ezt követő visszafizetési költségeit.

Melyek az EU következő hosszú távú költségvetésének forrásai?

Az uniós költségvetés bevételi forrásai évtizedek óta változatlanok: vámok, a hozzáadottérték-adón (héa) alapuló tagállami hozzájárulások, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások.

2018 májusában a Bizottság e finanszírozási források megtartását, egyben egyszerűsítését és észszerűsítését javasolta. Ezen túlmenően a Bizottság javasolta a bevételi források diverzifikálását egy új sajátforrás-kosár révén, amely hozzájárul az olyan uniós prioritásokhoz, mint az éghajlatváltozás, a körforgásos gazdaság és a méltányos adóztatás. A kosár részét képezték a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó bevételek, egy olyan nemzeti hozzájárulás, amelyet az egyes tagállamokbeli újrafeldolgozatlan csomagolási műanyaghulladék alapján számítanak ki, valamint egy közös konszolidált társaságiadó-alapon alapuló forrás.

A 2018. májusi javaslat továbbra is érvényes.

Ezen túlmenően a Bizottság a költségvetési mozgásteret a tőkepiacokon történő forrásbevonásra, valamint a válság és annak következményei elleni küzdelemre összpontosító új és megerősített eszközök finanszírozására fogja felhasználni.Ez egy kivételes és átmeneti megoldás lesz, amely az Unió meglévő tőkebevonási tevékenységeire és magas hitelminősítésére épít.

A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a 2021–2027-es pénzügyi időszak későbbi szakaszában további új saját forrásokat fog javasolni, például a következőket:

A kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját források kiterjesztése a tengeri és légi közlekedési ágazatra – évi 10 milliárd euró bevétel elérése érdekében.

Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus – évi 5 milliárd euró bevételről 14 milliárd euróra történő emelés érdekében.

Az EU egységes piacából hatalmas hasznot húzó vállalatok működésén alapuló saját forrás, amely kialakításától függően évente mintegy 10 milliárd euró bevételt eredményezhet.

A 750 millió eurót meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatokra kivetett digitális adó – ez évente akár 1,3 milliárd eurót generálhat.

Ezek az új saját források együttesen finanszírozhatnák a Next Generation EU Eszköz keretében bevont piaci finanszírozásnak és kamatainak törlesztését. Hogyan változnak a nemzeti hozzájárulások a Bizottság által tavaly ősszel közzétett adatokhoz képest?

A nemzeti hozzájárulások pontos mértéke csak akkor válik majd ismertté, ha a tagállamok megállapodnak a következő hosszú távú költségvetésről. E hozzájárulások továbbra is a többéves pénzügyi keret fő bevételi forrását fogják képezni.

Tekintettel azokra a korlátokra, amelyekkel a tagállamoknak jelenleg szembe kell nézniük, a Next Generation EU Eszköz miatt nem lesz szükség azonnali kiegészítő nemzeti hozzájárulásokra a hosszú távú költségvetéshez. A beszedett források visszafizetése 2027 után hosszú idő alatt, a jövőbeli hosszú távú költségvetések terhére fog történni, többek között új saját forrásokból, megnövelt nemzeti hozzájárulásokból, a hitelfelvétel megújulásából vagy e lehetőségek kombinációjából.

A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a pénzügyi időszak későbbi szakaszában további új saját forrásokat fog javasolni.

Mi a jogalapja a Next Generation EU Eszköz finanszírozására vonatkozó javaslatnak?

A Next Generation EU Eszköz méretének és kialakításának tükröznie kell az Unió előtt álló kihívások nagyságrendjét és sürgősségét. A válság nyomán felmerülő sürgős beruházásfinanszírozási igények példátlanok. Ezért határozott és rendkívüli uniós szintű fellépésre van szükség. E fellépés példa nélküli jellege és e források kivételes összege miatt ezeket a saját források rendszerébe kell ágyazni, amelyet valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeivel összhangban hagy jóvá.

A Bizottság ezért a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja, amelyet alkotmányos követelményeiknek megfelelően valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia.

Mikorra kell erről megállapodni ahhoz, hogy megvalósuljon? Elérhető-e ez?

A saját forrásokról szóló határozat módosításához valamennyi tagállam egyhangú döntése és nemzeti alkotmányos követelményeiknek megfelelő jóváhagyás szükséges. A Bizottság arra számít, hogy ez a lehető leggyorsabban meg fog történni.

A saját forrásokról szóló módosított határozat megerősítéséig tartó átmeneti időszak áthidalására és annak érdekében, hogy a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok számára már 2020-ban rendelkezésre álljanak az igencsak szükséges források, a Bizottság a jelenlegi, 2014–2020-as hosszú távú költségvetés kiigazítását javasolja annak érdekében, hogy még 2020-ban is megengedett legyen a magasabb kiadásszint. A leginkább rászoruló régiók megsegítésére (a REACT-EU révén), az életképes európai vállalkozások tőkéjének megerősítésére (Fizetőképesség-támogatási Eszköz), valamint az EU határain kívüli rászorulók támogatására (az Európai Fenntartható Fejlődési Alap révén) 11,5 milliárd euró áll majd rendelkezésre.

Bocsátott-e ki a Bizottság kötvényeket a múltban a mozgástér keretében? Hogyan működött ez?

Az Unió jelenleg három, a tőkepiacokon kibocsátott kötvényekből finanszírozott hitelprogrammal rendelkezik, amelyek pénzügyi támogatást hivatottak nyújtani az arra rászoruló országoknak. Az alábbi programokról van szó: a fizetésimérleg-támogatás, az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus és a nem uniós partnerországoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás. Április 2-án a Bizottság javaslatot tett egy másik, hasonló finanszírozású (de tagállami biztosítékok által támogatott) eszközre, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközre, vagy más néven a SURE rövid távú munkanélküliségi programra.

Az e rendszerek keretében fennálló pénzügyi kötelezettségeknek mindig eleget tettek anélkül, hogy további tagállami hozzájárulásokra lett volna szükség

Hogyan fog történni a hitelfelvétel? Hogyan fog a Bizottság kezelni ilyen kötvény-kibocsátási volumeneket?

A szükséges források bevonásához a Bizottság az EU nevében kötvényeket bocsát ki a pénzügyi piacokon. A Bizottság legfeljebb 750 milliárd euró kölcsönt vesz fel, nagyrészt a 2020-2024 közötti időszakban. A Bizottság a forrásokat az új vagy megerősített programokba utalja át, vagy az eredeti kibocsátási feltételekkel (azonos kamatszelvény, lejárat és azonos névleges összeg) kölcsönadja a pénzt a rászoruló tagállamoknak. Ily módon a tagállamok közvetett módon, nagyon jó feltételek mellett vesznek fel hitelt, kihasználva az EU magas hitelminősítését és több tagállamhoz képest viszonylag alacsony hitelkamatlábait.

A kibocsátott kötvények időzítése, volumene és lejárata az EU és tagállamai szükségleteitől fog függeni. Az újonnan kibocsátott kötvények futamideje 3 és 30 év között fog változni.

Továbbra is javasolja-e a Bizottság a visszatérítések megszüntetését?

A múltban a visszatérítéseket – vagyis a tagállamok uniós költségvetéshez való nemzeti hozzájárulásainak korrekcióit – eredetileg az Egyesült Királyság érdekében vezették be. Az évek során számos más tagállam is részesült a korrekciók és visszatérítések összetett rendszerének előnyeiből.

2018 májusában a Bizottság a bevételi oldalon valamennyi korrekció (visszatérítés) megszüntetését javasolta.

A Bizottság továbbra is azon az állásponton van, hogy a visszatérítések fokozatos megszüntetése kiegyensúlyozottabbá teszi a hosszú távú költségvetést. A jelenlegi helyzetben azonban – tekintettel a koronavírus-járvány gazdasági hatására – a visszatérítések fokozatos megszüntetése egyes tagállamok esetében aránytalanul megnövelné a hozzájárulásokat a következő hosszú távú költségvetésben. Ennek elkerülése érdekében a jelenlegi visszatérítéseket a Bizottság 2018-as javaslatában előirányzottnál sokkal hosszabb időszak alatt lehetne fokozatosan megszüntetni.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Közlemény a helyreállítási tervről: „Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért”

Közlemény az uniós költségvetésről: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

Bizottsági szolgálati munkadokumentum

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok honlapja

A Bizottság koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről szóló weboldala

IP: Európa nagy pillanata: helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért

1. tájékoztató: Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja

2. tájékoztató: Kulcsfontosságú eszközök az európai helyreállítási terv támogatására

3. tájékoztató: Az európai helyreállítási terv finanszírozása

Von der Leyen elnök beszéde az Európai Parlamentben”

Forrás:
Kérdések és válaszok a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU Eszközről; Európai Bizottság; 2020. május 27.

Közigazgatási, politikai informatika

A 4iG Nyrt. rendkívüli tájékoztatásai nagy összegű nyertes ajánlatként történő kihirdetéseiről

„4iG Nyrt. – Rendkívüli tájékoztatás – nagyösszegű nyertes ajánlatának kihirdetéséről – 2020. május 26.
A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1037 Budapest, Montevideo u. 8., cégjegyzékszám: 01-10-044993, a továbbiakban: 4iG Nyrt.) tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit a 4iG Nyrt. ajánlatának nyertes ajánlatként történő kihirdetéséről az NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által „AZ EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztések” tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen.
Az eljárás összértéke: 970 447 184,- Ft + ÁFA.
Budapest, 2020. május 26.

4iG Nyrt. – Rendkívüli tájékoztatás – nagyösszegű nyertes ajánlatának kihirdetéséről – 2020. május 25.
A 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1037 Budapest, Montevideo u. 8.) tájékoztatja tisztelt befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit a 4iG Nyrt. ajánlatának nyertes ajánlatként történő kihirdetéséről az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. által „A NÉBIH szakrendszereinek szoftverfejlesztési és alkalmazás támogatási feladati” tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen.
Az eljárás összértéke 3 721 242 000,-Ft + ÁFA.
Budapest, 2020. május 25.”

Forrás:
Legfrissebb befektetői információk; 4iG Nyrt.; 2020. május 25-26.

Hajzer Károly helyettes államtitkár szerint készen állt az e-közigazgatás a járványos idők kihívásaira

„A Belügyminisztérium informatikáért felelős helyettes államtitkára, Hajzer Károly a vendége Mester Sándornak az ITBUSINESS podcastfolyamának legújabb epizódjában. A beszélgetés fókuszában az elektronikus közigazgatásnak a koronavírus-járvány kitörése utáni működése áll, a beszélgetésből pedig az is kiderül, hogy az e-ügyintézés infrastruktúrájának megalkotói és fejlesztői a közigazgatás digitalizásának elkötelezett hívei. A helyettes államtitkár megerősíti, hogy minisztériumi munkája mellett programozóként is tevékenykedik.

A podcast ezeken a linkeken hallgatható meg vagy tölthető le:
Anchor
Spotify
Google Podcast
Apple Podcast”

Forrás:
Hajzer Károly helyettes államtitkár szerint készen állt az e-közigazgatás a járványos idők kihívásaira; Mester Sánor; ITBusiness; 2020. május 25.

Az adatbekérés jelene és jövője – a digitális átalakulás az Állami Számvevőszék gyakorlatában

„Az ÁSZ – mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve – az Állami Számvevőszékről szóló törvény felhatalmazása alapján jogosult az ellenőrzött szervezetektől adatokat, dokumentumokat kérni. Az ÁSZ az ellenőrzései megtervezéséhez, konkrét ellenőrzési program lefolytatásához is kérhet adatot, a közös ezekben az, hogy a megszólított szervezet közreműködni köteles az ÁSZ törvény értelmében.

A minket körülvevő világ állandóan változik, amivel az Állami Számvevőszéknek is lépést kell tartania. Ez egyik kiemelt terület, ahol a digitalizáció utat tört, az adatbekérés, amelynek rendszerére is a folyamatos megújulás jellemző. Ennek egyik lépcsőfoka volt 2017-ben egy új adatbekérő rendszer bevezetése, amely lehetővé tette az ellenőrzött számára, hogy papír alapú dokumentumok helyett digitális formában, a rendszer felületén keresztül szolgáltasson adatokat.

Az elkövetkező években a rendszer folyamatos fejlődésen ment keresztül, melyek során számos az ellenőrzött szervezetek számára hasznos, „ügyfélbarát” megoldás került kialakításra. Ilyen pl. hogy egy központi call center áll az ellenőrzött szervezetek rendelkezésére. A call centeren dolgozó kollégák azonnal tudnak szakmai és technikai támogatást nyújtani az ellenőrzött szervezetek telefonon érdeklődő munkatársainak. A visszajelzések alapján ezek hasznosnak bizonyultak az ellenőrzött szervezetek számára.

A rendszer bevezetése óta egycsatornás kapcsolattartás jellemzi a számvevőszéki adatbekérést, amihez biztonságos adattovábbítási csatorna is társul. A digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva az adatbekérés megreformálásával lényegesen lecsökkent az ellenőrzött szervezetek székhelyén, telephelyén töltött idő tartama, az ún. helyszíni ellenőrzés egyre ritkább. Ez a szervezési megoldás egyrészről támogató jellegű az ellenőrzött szervezetek számára, hiszen a mindennapi tevékenységüket nem befolyásolja az ellenőrök személyes jelenléte, másrészről a számvevőszéki erőforrások költségkímélő felhasználását is jelenti. Emellett nagyban növeli a számvevőszéki megállapítások objektivitását, hiszen a személyes kapcsolat kizárásával, illetve minimalizálásával jelentősen csökken a befolyásolhatóság lehetősége.

Az adatbekérés során az ellenőrzött szervezetek megkeresése korábban jellemzően papír alapú levél útján történt, de új megoldást jelentett az önkormányzatok integritásának ellenőrzése során, hogy az ÁSZ a Hivatali Kapun keresztül megküldött, elektronikus aláírással ellátott megkereséssel élt a helyi települési és megyei önkormányzatok felé. Ez a közel 3200 önkormányzat, mint ellenőrzött szervezet esetén jelentős és nagyfokú közpénzkímélő megoldást jelentett. Emellett egyértelműen bizonyíthatóvá tette az adatbekérő levelek átvételének tényét és idejét, ami a további munkafolyamatok tervezhetőségét segíti.

Az ellenőrzött szervezetek által az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok digitalizált feldolgozása egy következő lépcsőfok a számvevőszéki ellenőrzésben. A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte napról napra új kapukat nyitnak ki, ahova a belépés az adatbekérési ellenőrzési terület számára kialakítás alatt áll.”

Forrás:
Az adatbekérés jelene és jövője; íKovács Diána, Tóth Marianna; Állami Számvevőszék; 2020. május 25.
(A cikk szerzői: ÁSZ projektvezető, illetve adatértékelési vezető)

Okos városkártyát vezet be Debrecen

„ „Elindult a városkártya-projekt, mely az országban elsőként az e-személyi igazolvány alapjaira építve, okoskártyaként működik, és nemcsak kedvezményeket biztosít, de erősíti a debreceni identitást és kötődést is” – jelentette be Papp László polgármester szerdán, a ködszínház melletti értékesítési pontnál tartott sajtótájékoztatón. – A kártya kiváltásának egyetlen feltétele, hogy tulajdonosa állandó debreceni lakcímmel rendelkezzen. Debrecenieknek készült azzal a céllal, hogy a polgár érezze, ebben a városban ő az első! – hangsúlyozta. Elmondta: elsőként három városi cégnél, a DKV-nál, a Nagyerdei Kultúrparknál és a hamarosan nyitó strandnál használható fel a kártya, később turisztikai, kereskedelmi, vendéglátóhelyekkel bővítenék a kört. Az első két városkártyát ő, illetve Dombi Tibor, a Loki egykori focistája váltotta ki.

A legjobb megoldás

A Debrecen-városkártya elindulását Újabb mérföldkőnek nevezte Papp László polgármester. Mint elmondta, a kártya az országban egyedülálló módon személyazonosításra is alkalmas lehet, mert a Belügyminisztérium (BM) informatikai hátterére támaszkodik. Annak adatbázis-jogosultságát használva kontrollálja, hogy valóban debreceni polgárok vehessék igénybe, illetve a biztonsági feltételek, személyiségi jogok védelme is megfelelő legyen.

„Többéves tervezés után jött létre, és a legjobb megoldást választottuk” – hangsúlyozta a polgármester. Kifejezte reményét, hogy a kártya népszerű lesz a város lakói körében; egyelőre az első 8 ezer darab vár gazdára.

A városkártya bérletként is tud működni a DKV járatain, június 15-étől kedvezményeket nyújt a Nagyerdei Kultúrparkban és majd az új strandfürdőben is. Most azon dolgoznak, hogy további szolgáltatókat kapcsoljanak be a rendszerbe, hogy mind több tartalommal töltsék meg a Debrecen-kártya-projektet. Elsősorban kereskedelmi- és vendéglátóhelyeket, később turisztikai szolgáltatókat is szívesen látnának a felhasználási helyek között – hangzott el.

Sokoldalú

– Az országban sokan próbálkoztak hasonlóval, de itt sikerült először megvalósítani azt a városkártyát, mely a legkorszerűbb technológiát ötvözi a hozzákapcsolt szolgáltatásokkal. Az átjárhatóság a kor követelménye, vagyis hogy egyetlen eszköz sok mindenre használható legyen, és ezt a Debrecen-kártya tudja – mondta Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. – Érdemes volt idehozni ezt a megoldást, mert Debrecenben rendkívül innovatív a közeg. A Belügyminisztérium és Debrecen megállapodása mintaértékű, ezért ki fogjuk ajánlani az ország többi városának is – tette hozzá.

Széles Diána alpolgármester elmondta, hogy egy egyszerű kedvezménykártyát már régen be tudtak volna vezetni, ez azonban sokkal több annál, ez identitáskártya is. Létrejöttét jellemzi az az együttműködés és együttgondolkodás, ami jelen van Debrecenben; minden érintett azonnal az ügy mellé állt.

„A következő ütemben egy online verzió is létrejön, majd a kedvezmények kibővítése lesz soron. Olyan szolgáltatókat szeretnénk bekapcsolni, akik márkát, minőséget képviselnek, és közösen akarják építeni ezt a programot”– hangsúlyozta az alpolgármester, megjegyezve, hogy Európában is úttörő a debreceni megvalósítás. Végül, távolabbi tervként elmondta, majdan egy turisztikai kártyát is szeretnének kibocsátani.

A városkártyának külön aloldala van a www.debrecen.hu oldalon. Hároméves kor fölöttiek részére igényelhető, gyermeknek a szülő adataival, e-mail-címével.”

Forrás:
Apróság, amely összeköt: megérkezett a Debrecen-kártya; HAON.hu; 2020. május 27.
Debrecen Városkártya; Debrecen.hu

A NAV Online Számlázó programjának mobilalkalmazása vethet véget a papírszámlák korszakának Magyarországon

„Július 1-től több mint egymillió vállalkozás egymás közötti ügyletének a számlaadatait látja az adóhivatal. A gazdálkodókat egy Európában egyedülálló újítással segíti a NAV: okostelefon használatával ingyenesen és néhány kattintással állítható ki a számla a NAV Online Számlázó programjának mobilalkalmazásával. A zökkenőmentes átállást pedig a július 1-től szeptember 30-ig tartó szankciómentes-időszak biztosítja – mondta el Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Annak ellenére, hogy az adóhivatal újonnan debütáló applikációja minden vállalkozás számára rendkívül egyszerűvé és könnyen elérhetővé teszi az online számlázást, az adóhivatal figyelembe véve a koronavírus miatti nehézségeket, szeptember 30-ig nem szankcionálja a 100 ezer forintos értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget betartani nem képes vállalkozásokat – jelentette ki Izer Norbert. Ez az adóhivatal ügyfélcentrikus szemléletével is ellentétes lenne – tette hozzá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tehát szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még mielőtt az első számlát kiállítanák, regisztrálnak az Online Számla rendszerben – foglalta össze a három hónapos szankciómentes-időszakra vonatkozó szabályokat Izer Norbert.

Az adóhivatal a saját fejlesztésű mobilapplikációjával minden anyagi és bürokratikus terhet levett a vállalkozók válláról – szögezte le az államtitkár.

A NAV új fejlesztése nemzetközi szinten is példaértékű. Az Európai Unióban egyetlen ország adóhatósága se fejlesztett az adózóknak mobilon is működő, ingyenes számlázó programot, ilyen egyedülálló szolgáltatást csak a magyar adóhivatal nyújt ügyfeleinek – emelte ki. Mint mondta, az Online Számlázó mobilapplikáció már letölthető, és használatával a számlakiállítás gyors és egyszerű.

A könnyű használat mellett számos funkciót kínál a program, számos lekérdezési lehetőségre,
– a számlák módosítására,
– érvénytelenítésére is van lehetőség,
– de a partnerek speciális kezelése is biztosított, így például automatikusan tölti be az alkalmazás a vevő adatait.

A NAV ingyenes mobilapplikációja a koronavírus-járvány kihívásaira is jó választ adhat, hiszen véget vethet a papírszámla-korszaknak – szögezte le Izer Norbert. A papíron, a WHO szerint, akár több napig is életben maradhat a vírus, ezért a papírszámlák átadás-átvétele helyett egészségvédelmi szempontok miatt is érdemes megfontolni az áttérést a digitális megoldásokra. A mobilapplikáció ugyanis támogatja az elektronikus számlázást, így érintésmentesen átadható a hiteles bizonylat a vevő részére.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy július 1-től, a 100 ezer forintos áfa összegre vonatkozó értékhatár eltörlésével, már minden áfaalany, vagyis lényegében minden vállalkozó, még az áfában alanyi mentességet választók is, online számlázásra kötelezettek. Az adatszolgáltatás jövőre, 2021. január 1-től válik teljessé, amikor minden számlát megkap, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is a hivatal.
Az átállás zökkenőmentességét az új alkalmazás mellett számos adóhivatali szolgáltatás segíti, amelyek közül az államtitkár az érintettek tájékoztatását emelte ki elsőként.

A napokban mintegy 1,2 millió vállalkozó kap levelet a NAV-tól, ami az átállással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A szeptember 30-ig tartó időszakban azoknak, akik számlát állítanak ki, mindenképp szükséges regisztrálni az Online Számla rendszerben, hiszen ez a feltétele a szankciómentességnek. A regisztrálás mindössze néhány percet vesz igénybe, és a folyamatot a NAV kisfilmje segíti azzal, hogy lépésről lépésre mutatja be a teendőket – mondta Izer Norbert.”

Forrás:
Mobilalkalmazás vethet véget a papírszámlák korszakának; Világgazdaság/MTI; 2020. május 30.
Lásd még:
Online számla; Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Informatika, távközlés, technika

Nagy hálózati fejlesztéseket hajt végre a nyáron az MVM NET

„ Szeptembertől indulhat az okosmérőórák telepítése és hálózatba kapcsolása, a rendszer elkészült, a beszerzés hamarosan elindul – mondta a Világgazdaságnak Galambos Tibor, az MVM NET Zrt. műszaki igazgatója.

– Közel 10 éves az MVM NET Zrt., mi indokolta a cég létrehozását, és milyen feladatokat lát el?

Valóban, 2012-ben alakult a cég azzal a céllal, hogy a villamosenergia-rendszer távközlési igényeinek kiszolgálása mellett a kormányzati távközlési igényeket is egy kiemelkedő rendelkezésre állással bíró hálózattal tudja biztosítani.

Így lett az MVM NET Zrt. a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztője és üzemeltetője. 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pályázatán 10 évre elnyertük a 450 MHz-es frekvencia használati jogát. Az MVM csoporton belül ugyanis olyan igények jelentkeztek, amelyeket vezeték nélküli hálózattal lehetett költséghatékonyan és gyorsan kiszolgálni.

– Mire lehet használni ezt a frekvenciát, és jelenleg milyen feladatot lát el?

A 450 MHz-es frekvencia a nagy területi lefedettségnek köszönhetően kiválóan alkalmas kis sebességű adatátviteli feladatok megoldására, illetve nagy nagyszámú, de fajlagosan kis forgalomú végpont kiszolgálására. Tehát tipikusan IoT jellegű feladatok ellátására.

Ilyen például az okosmérés projekt, amelyhez a hálózati kapcsolatot biztosítottuk volna. A 2016-os üzembe helyezés után azonban kiderült, hogy a hálózat kiépítése megelőzte a fő csapásirányt, az okosmérők telepítését, mivel a közmű szolgáltatóknak több időre volt szükségük a rendszer kialakításához. Ezért a hálózaton három éven keresztül nagyrészt állami társaságok – közlekedés, energiaszektor, készenléti szervek – adatátviteli rendszereinek pilot projektjei futottak. Az MVM NET Zrt. stratégiája 2019-ben változott meg a 450 MHz-es hálózattal kapcsolatban, ekkor úgy ítéltük meg, hogy vissza kell térni az alapokhoz, mivel egyrészt felgyorsult az okosmérés projekt, másrészt az IoT technológia bevezetésével új területek is megnyíltak a hálózat értékeinek hasznosítására.

– A hálózatnak mi a legnagyobb értéke, és mely területeken szeretnék hasznosítani?

Nagy értéke, hogy ez egy országos területi lefedettséggel rendelkező, kiemelkedő rendelkezésre állást biztosító, titkosított hálózat. Az MVM NET Zrt. újraalkotott stratégiájának jegyében most a gáz- és villanyórák kiszolgálása került a fókuszba. Ezeket a kis fogyasztású, kis adatátvitelt igénylő eszközöket ugyanis hatalmas darabszámban lehet a hálózatra kapcsolni. A zártságból adódó adatbizonság és a megbízhatóság a hálózattal szemben alapvető követelmények. Meglátásom szerint a jövő év elejétől rohamosan nőni fog a bekapcsolt eszközök száma. A tesztelések már folyamatban vannak, és hamarosan kiírásra kerül az okosmérők beszerzési tendere is, amely szerint a beszállítóknak már ehhez a frekvenciához is illő eszközöket kell ajánlaniuk. A mérők felfutása folyamatos lesz, amelyet a jelenlegi mérők hitelességi ideje illetve a telepítési kapacitások határoznak meg.

– Jelenleg milyen határidőket lehet tudni, és milyen igények merültek fel a hálózat hasznosítására?

Szeretnénk, hogy a Cat-M1 megoldás már szeptembertől működjön a 450 MHz-es hálózatunkon. Az ehhez szükséges licenszek beszerzése folyamatban van, aktiválásukat követően a technológia országosan elérhetővé válik. Az IoT célú hasznosításról egy éve folynak a műszaki előkészületek a hálózat rendszerszállítójával.

Illetve látunk még egy lehetőséget – amely ugyancsak az üzemelő mobil hálózatunkra épül -, ez a cégcsoporton belül működő áramszolgáltatói partnerünkkel együtt került a látókörünkbe.

Ezen kívül igény jelentkezett az MVM csoporton belül a technológiai URH rendszer LTE 450 MHz-es hálózatra történő telepítésére. Ezen a területen áramkimaradáskor vagy üzemzavar elhárításkor követelmény, hogy a szervizes személyzet megbízható, publikus felhasználástól független csoportkommunikációs szolgáltatással rendelkezzen. Az LTE 450-es hálózat technológiai paraméterei teljes mértékben megfelelnek e követelményeknek. A hálózaton a fejlesztések nyár végéig befejeződnek és kezdetben 80 készülékkel elindul az éles forgalom.

– Milyen területen tudják még használni a Cat-M1-es technológiát?

Beszéltünk az okos mérés és a csoportkommunikációs lehetőségek megvalósításáról. Ezen kívül nagy lehetőségeket látok a mezőgazdaság okosításának és a smart city koncepciók kiszolgálásának területén is. Mivel valós földrajzi lefedettséggel rendelkezünk, emiatt olyan területeken is tudunk szolgáltatást nyújtani, amelyek nagyon kiesnek a publikus szolgáltatók üzleti érdekeltségéből. Ezen kívül részt kívánunk vállalni minden olyan, partnercégeink által kezdeményezett fejlesztésben, amelyben a 450 MHz-es a hálózatunk adottságaival hozzájárulhatunk a fejlesztés sikeréhez.

– Milyen fejlesztéseket terveznek még a 450-es hálózaton?

Idén jelentős fejlesztéseket hajtunk végre, a hangátvitel és az okosmérés bevezetése folytán. A felhasználók számának drasztikus növekedése miatt átalakítjuk a működési modellünket és biztosítjuk az ehhez szükséges erőforrásokat. Nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink képzésére és a folyamataink fejlesztésére is. Megkezdtük az NTG kapcsán sikeresen kialakított működéstámogató rendszereink és folyamataink bővítését, annak érdekében, hogy a 450 MHz-es hálózaton jelentkező kihívásokra is felkészüljünk.”

Forrás:
Nagy hálózati fejlesztéseket hajt végre a nyáron az MVM Net ; Világgazdaság; 2020. május 27.
(A cikk szponzorált tartalom volt az eredeti megjelenési helyén.)

Okos parkolórendszer Székelyudvarhely központjában

„Székelyudvarhelyen a város infrastruktúrája nem engedi meg, hogy a központban újabb parkolóhelyeket alakítsanak ki, ezért a parkolás folyamatát igyekeznek megkönnyíteni. Olyan okos rendszert vezetnek meg, amelynek segítségével pontosan látni, hogy hol hány hely van szabadon.
Székelyudvarhely városközponti utcáiban fizetéses parkolási rendszer működik, ám hétköznapokon még így is zsúfolt a zóna, nehéz szabad helyet találni. Ezt hivatott megkönnyíteni az a szenzoros parkolási rendszer, amelyet a helyi Upon Smart vállalkozás készített a városvezetés megbízásából. Az okos rendszer segítségével a főtéren felszerelt digitális kijelzőn meg lehet tekinteni, hogy a központi téren található 64 parkolóhely közül hány szabad, érdemes-e ott megállóhelyet keresni. A kijelző külön kezeli a fogyatékkal élők számára fenntartott, a háromszögben, valamint a polgármesteri hivatal előtt található parkolóhelyeket, külön jelezve, hogy hol hány szabad.
A hosszabb távú cél az, hogy a rendszert több részre is kiterjesszék. „Egyelőre az úgynevezett A zónára gondolunk, a Kossuth Lajos, a Bethlen Gábor és a Vár utcákra” – magyarázta Zörgő Noémi városházi sajtószóvivő. A fejlesztés tervezése és a kivitelezés összesen 88 ezer lejbe került. Székelyudvarhelyen összesen 232 fizetéses parkolóhely van az A, illetve 184 a B zónában.”

Forrás:
Okos parkolórendszer Székelyudvarhely központjában; Kovács Eszter; Székelyhon; 2020. május 26.

Talán hamarosan okos zebrán kelhetünk át Békésen is?

„Okos zebra kialakításáról egyeztetett a napokban Polgár Zoltán, Békés alpolgármestere. A település lakosainak közlekedésbiztonságát fokozná ez a rendszer, ami az útburkolatban elhelyezett aktív LED-prizmák segítségével, villogó fénnyel hívja fel az autósok figyelmét a gyalogátkelőn áthaladó gyalogosra.

A közlekedésbiztonság kérdését kiemelten kezeljük a városban, úgy gondolom, hogy Békés jól áll ezen a területen, de fejlesztésekre mindig szükség van. Az országban már számos helyen működik hasonló rendszer, erről az innovációról Benkó György biztosítási szakemberrel beszélgettem – mondta az alpolgármester. Hogy mitől is okos? Ugyan nem csatlakozik (még) az internetre, nem mér pulzust, de a beépített érzékelői észlelik, ha egy gyalogos át akar kelni. Az útburkolatba telepített visszajelző fények villogással figyelmeztetik a közeledő autósokat, ez főleg szürkület után lehet hatékony. Már vizsgáljuk a lehetőségeket a megvalósítására vonatkozóan, véleményem szerint is nagyon hasznos lenne. Több helyszín is felmerült, személy szerint a legideálisabbnak a Rákóczi utcai fejlesztést tartanám, a lakossági jelzések közül is több ezt támasztja alá. Mindenesetre a végső döntés meghozatala előtt a rendőrséggel és a polgárőrséggel is egyeztetni fogunk – összegezte a terveket az alpolgármester.”

Forrás:
Talán hamarosan okos zebrán kelhetünk át Békésen is?; Önkormányzati sajtószolgálat; 2020. május 25.

70 milliárd dollárból fejleszti új, digitális infrastruktúráját a Tencent nevű kínai informatikai óriásvállalat

„A kínai technológiai konszern 500 milliárd jüant készül felhőalapú számítástechnikai, mesterséges intelligencia és kiberbiztonsági fejlesztésekre fordítani.

Hatalmas beruházásra készül a kínai Tencent technológiai óriásvállalat, hogy új technológiai infrastruktúrát fejlesszen ki a következő öt évben – adta hírül a kínai Hszinhua állami hírügynökség tulajdonában lévő Sanghaj Csengcsüen Pao (Shanghai Securities News) című lap. A Tencent képviseletében Dowson Tong ügyvezető alelnök – a kínai kormány felhívását követve – bejelentette, hogy 500 milliárd jüant, vagyis átszámítva 70 milliárd dollárt ruháznak be a következő öt esztendőben az olyan „új infrastruktúrákba”, mint a felhőszolgáltatások, a blokklánc technológia, a szerverek, a Big Data és a szuperszámítógép-központok, a dolgok internetéhez kapcsolódó operációs rendszerek, az 5G-hálózatok és a kvantumszámítógépek, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság.

Az 5G hálózatok terén a Tencent már létrehozott egy kutatóközpontot, ahol az 5G környezetben működő technológiai innovációval és applikációk tesztelésével foglalkoznak. A vállalat emellett bejelentette, hogy kidolgozták az első olyan szervert, amely teljes mértékben a Tencent saját szellemi tulajdonának számít.

Peking áprilisban szólította fel a helyi vállalatokat arra, hogy hajtsanak végre az infrastruktúrát érintő strukturális fejlesztéseket. A többek között a WeChat azonnali üzenetküldő szolgáltatásról és a játéküzletágáról ismert Tencent erre reagált és jelezte, hogy a tervezett befektetéseket arra akarja felhasználni, hogy kiépítse a pozícióját az egyre nagyobb felhőpiacon és az üzleti szoftverek területén. A Canalys piackutató cég adatai alapján a Tencent 18 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai felhőpiacon, míg az egyik legnagyobb vetélytársának számító Alibaba esetében ez az arány 46,4 százalék. Az utóbbi társaság áprilisban közölte, hogy a következő három évben összesen 200 milliárd jüant fektet be a felhőrészlege megerősítésébe.

A hírre a hongkongi tőzsdén 2,5 százalékkal drágult a Tencent részvénye és a japán tőzsdepiacon is hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők.”

Forrás:
70 milliárd dollárból fejleszti infrastruktúráját a Tencent; SG.hu; 2020. május 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Klímavédelmi célok a kilábalásban

„A koronavírus-járvány miatt a kormányoknak nem kell visszafogniuk klímavédelmi törekvéseiket. Az alacsony szénfelhasználású, fenntartható gazdaságra való átállás egyszerre segítheti elő a kilábalást, illetve teheti ellenállóbbá a gazdaságokat.
Az egyes országok inspirációt nyerhetnek Dániától, amely olyan klímavédelmi kezdeményezésekkel rukkolt elő, amelyek a gazdasági kilábalást is elősegítik.

Dánia valódi intézkedéseket tesz, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re elérje a zéró nettó emisszióra kitűzött célját.

A megújuló energia, a víztechnológia és a gyógyszeripar terén globálisan jelen levő dán nagyvállalatok vezérigazgatóiként a dán kormánytól felkérést kaptunk, hogy elnököljünk abban a magán- és állami szereplőkből álló klímapartnerségben, amelynek célja a klímavédelmi célok elérésének elősegítése. Feladatunk átfogó útitervet készíteni saját szektorainkban a célok legköltséghatékonyabb eléréséhez.

A kormányok szerte a világban jelentős hasznot húzhatnának ebből az együttműködési modellből, valamint a saját meglátásainkból arra vonatkozóan, hogy miként lehet a feldolgozóipart, az energiaszektort, az élettudományokhoz kapcsolódó iparágakat és a biotechnológiai szektort közel karbonsemlegessé tenni 2030-ra.
Az államok a mostani járvány idején több ezermilliárd dollárt költenek a munkahelyek védelmére és az emberek megélhetésének támogatására. Kulcsfontosságú, hogy ezt a gazdasági élénkítést úgy tegyék meg, hogy közben biztosítsák a hosszú távú, fenntartható gazdasági fellendülést.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a párizsi klímamegállapodásba foglalt emissziócsökkentési célok eléréséhez szükséges éves források mértéke a globális éves GDP 1 százaléka. A kormányoknak arra kellene kihasználniuk a gazdaság mostani újranyitását, hogy a közép- és hosszú távú újjáépítési terveiket a pénzügyi élénkítés és a dekarbonizáció kettős célja felé tereljék.

Ez nemcsak morális kötelesség, hanem gazdasági értelme is van.
A kormányoknak sürgősen fel kell szabadítaniuk a magánszektor kapacitásait az innováció és a beruházások terén, konkrét és ambiciózus emissziócsökkentési célok kijelölésével be kell vonniuk a cégeket a dekarbonizáció szektorspecifikus útiterveinek kialakításába.

4
A magánszektor bevonásának logikája elég egyértelmű. Az üzleti élet vezetői tudják legjobban felmérni, hogy miként kell alkalmazni a gazdaságilag ésszerű szén-dioxid-csökkentési megoldásokat a saját szektoraikban. Emellett nekik van első kézből tudásuk arról, hogy mit kell tenniük a kormányzatoknak a magánszektor beruházásainak növeléséhez.

A klímavédelmi partnerségünk keretében készített elemzések a dekarbonizáció olyan lehetőségeit tárták fel, amelyeket néhány évvel ezelőtt sokan még elképzelhetetlennek tartottak. A meglévő technológiák költséghatékony alkalmazásával a feldolgozóipar, az energiaszektor, az élettudományokhoz kapcsolódó iparágak és a biotechnológiai szektor 2030-ra megközelítheti a karbonsemlegességet. Emellett ezek a szektorok olyan technológiákat és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekben megvan a potenciál, hogy más szektorokban is előmozdítsák az emissziócsökkentést.

Ajánlásaink globális szinten is alkalmazhatók.

A kormányoknak mindenekelőtt ambiciózus nemzeti emissziócsökkentési célokat kell meghatározniuk minden egyes gazdasági szektor számára, amivel transzparenciát és hosszú távú bizonyosságot nyújtanak a cégeknek és a befektetőknek.

Másodsorban minden országnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek a megújuló energiatermelés, a zöldvillanyosítás és az energiahatékonyság jelentős növeléséhez szükségesek.

Harmadsorban a kormányoknak át kell alakítaniuk a szabályozási keretrendszereiket az innovatív technológiákba való befektetések maximálizálása érdekében, az állami és a magánszektor együttműködésén alapuló kutatás-fejlesztési és megvalósítási projektek révén.

Hasonlóképpen a közbeszerzéseket és a költségvetési intézkedéseket meg kell reformálni, erősítve azokat az ösztönzőket, amelyek az alacsony szénfelhasználású tevékenységeket és beruházásokat segítik elő. Továbbá az üzleti életnek szerte a világban felelősséget kell vállalnia a saját közvetlen emisszióján túlmenően is, hogy hasonló emissziócsökkentéseket mozdítsanak elő a globális értékláncaikban. Az érdeklődő kormányoknak és vállalatoknak szívesen betekintést adunk a saját akcióterveinkbe. Közösen kell biztosítanunk, hogy a koronavírus-járvány ne vigyen bennünket vissza ugyanabba a „business as usual” állapotba, amely első helyen felelős a klímaválság bekövetkeztéért. Az általunk képviselt modell és elvek alkalmazásával minden társadalom többet tehet a puszta gazdasági kilábalásnál, és egyben a jövő kihívásainak is megfelelő társadalommá alakíthatja át magát. Ez a helyes megközelítés környezetvédelmi és gazdasági szempontból is.”

Forrás:
Klímavédelmi célok a kilábalásban; Henrik Poulsen, Mads Nipper, Lars Fruergaard Jorgensen; Világgazdaság; 2020. május 29.
A szerzők dán nagyvállalatok vezérigazgatói: Orsted, Grundfos, Novo Nordisk

Nincs haladék: júliustól újabb adózói körre vonatkozik az online számlarendszer

„Július elsejétől értékhatártól függetlenül minden olyan számlát jelenti kell az adóhatóságnak, amely két magyar cég vagy társaság között lebonyolódott ügyletet tartalmaz. Azok a cégek viszont gondban lehetnek, amelyek eddig nem alkalmazták az automatizált számlaszolgáltatást.

Június elsejétől az áfatörvény alapján az online számlarendszerben minden olyan számlát jelenteni kell az adóhatóságnak, amely két magyar cég, vagy társaság között lebonyolódott ügyeletet tartalmaz – hívta fel a figyelmet az InfoRádió Adóinfó című műsorában az RSM senior menedzsere. Németh Lilla hangsúlyozta: a NAV már korábban többször jelezte, hogy a már jelenleg is érvényben lévő értékhatárt lecsökkentik. Vagyis a NAV az online számlarendszer 2018-as bevezetését követően 2020 június elsejétől minden számláról lekéri az adatokat – függetlenül az áthárított áfa értékétől.

„A járványhelyzet miatt mindenki számított arra, hogy az adóhatóság tesz olyan engedményt, ami miatt elhalasztja ezt a július elejei határidőt, de nem tervezik a határidő kitolását. Tehát az áfatörvény alapján július elsejétől az online számlarendszerben jelenteni kell minden kimenő számlát, amely két magyar adóalany közötti ügyeletet tartalmaz, függetlenül attól, hogy mennyi az áthárított áfa tartalma” – hangsúlyozta Németh Lilla.

Elmondta, hogy az adóhatóság fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, a számlagyárak felszámolása, valamint az, hogy növekedjen az adózók körében az önrevízió. Az adatok szerint 2020. márciusában csaknem 1,8 millió vállalkozás működött Magyarországon. Németh Lilla azt is közölte, körülbelül 300 ezer vállalkozás már eddig is szolgáltatott adatot a 100 ezer forintos értékhatárig. Vagyis arra kell felkészülni, hogy jelentősen bővül azon cégek köre, amelyek tevékenységéről valós idejű adatokat lát majd a NAV. Azoknál a vállalkozásoknál viszont, amelyeknél nem automatizált a számlaszolgáltatás, és az áfabevallás, kockázatos lehet a mostani átállás.

„Azon cégek esetében, amelyek eddig az értékhatár miatt egyáltalán nem voltak online számlajelentésre kötelezettek, elképzelhetőnek tartom, hogy a járvány miatt a telepített szoftverek kapcsán lehetnek nehézségek. Hiszen az, aki most vezeti be először azt a fajta szoftvert, vagy azt az automatizált megoldást, ami jelenti majd az ő számláit a NAV online számlarendszerében, találkozhat olyan akadályokkal, ami miatt egy telepített szoftver személyes jelenlétet igényel a fejlesztőtől és magától az adózótól is. Ott felmerülhetnek olyan problémák, hogy esetleg emiatt nem tudják időben implementálni” – tette hozzá a szakértő.

Németh Lilla kiemelte: a cégek a járvány lecsengésével bízhatnak abban, hogy mindenki, akinek át kell állnia, és ehhez szüksége van szoftverek telepítésére, kapcsolatba tud lépni a megfelelő informatikai szakemberrel. A vállalkozásokra most júliustól érvényes adatszolgáltatási kötelezettségen túl egyébként az adóhatóságnak az a terve, hogy 2021 januárjától a magánszemélyek számára kiállított számlákat is jelenteni kell.”

Forrás:
Nincs haladék: júliustól újabb adózói körre vonatkozik az online számlarendszer; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2020. május 29.
Lásd még: Online számla kisokos – tanuljon mások hibáiból; Kóczé Péter; RSM Hungary, RSM blog; 2020. május 21.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 2.

Twitter-diplomácia: könnyű sikerek lehetősége, és roppant veszélyek fenyegetése

A Twitter-diplomáciában is létezik a „magasra feladott labda” fogalma. Sőt: ha valahol, hát akkor a tömörségre, azonnaliságra, metaforákra alapozott közösségi média diplomáciában létezik igazán. És jó, ha az érintettek tudják: a magas labdát itt is kegyetlenül lecsapják. Ahogyan az a hét végén történt.
A koronavírus világjárvány egyik meghökkentő fejleménye a nagyhatalmak, hatalmi csoportosulások közötti konfrontáció(k) erősödése volt. Az átlagember, a maga civil mentalitásával azt gondolhatta: amikor egy „neutrális”, azaz mindent és mindenkit fenyegető veszedelem árnyéka borul az emberiségre, akkor az egyéb ellentétek – triviális torzsalkodások és halálosan komoly érdekellentétek egyaránt – egy pillanat alatt feledésbe merülnek. Nem hirtelen támadt barátság, hanem a mindenkit fenyegető veszély okán. A valóságban mi sem állt ennél távolabb. A multipolarizálódó világ ellentétei, rivalizálásai nem, hogy gyengültek volna, de szinte a végletekig felerősödtek az elmúlt hetekben, hónapokban. A járvány okozta rendkívüli helyzetben a felek nem a veszély, hanem az esély lehetőségét látták meg. Amikor láthatóvá vált, hogy Kína rekordidő alatt szorította kordába a járvány terjedését, miközben Európában, majd különösen az Egyesült Államokban elszabadulva pusztított tovább a vírus, támadásba lendültek a külpolitika formálás műhelyei. Elsőként ezen a területen is Kína lépett: a járvány elleni küzdelemben elért gyors és határozott eredményeit – amelyek már önmagukban is erős soft power hozadékkal bírtak – megfejelte a segítőkész nagyhatalom képét sugárzó akciósorozattal. Létfontosságú gyógyászati felszereléseket, tapasztalt orvosokat küldött a járvány még felívelő szakaszában levő nyugati országokba. Stratégiai szövetségesük, az Orosz Föderáció sem késlekedett egészségügyi felszerelésekkel, orvos csoportokkal sietni a legnagyobb bajban levő európai uniós (és várományos) államok segítségére. A NATO tagállam országútján, orosz zászló alatt robogó katonai konvoj látványa gyakorlatilag sokkolta az euroatlanti világ erőcsoportjait. Koncentrált támadás indult a médiaterekben elsőként Oroszország ellen. Az igazi figyelem azonban szinte kezdettől Kínára összpontosult. A nyugati média-ökoszisztéma minden fontosabb orgánuma bekapcsolódott az egymást követően kidolgozott, újabb és újabb offenzív narratívák terjesztésébe. Az első ilyen fegyverként használt „elbeszélés” ez volt: „A járvány – a kínai vírus, vagy wuhani vírus, mert hiszen már a jól megválasztott szóhasználat is fegyverként használható – Kína bűnös, megfontolt gondatlansága miatt szabadult rá a világra”. Ezt követte – párhuzamosan azzal, ahogy a kínai védekezési intézkedések egyre eredményesebbnek bizonyultak – egy újabb támadó narratíva: „Kína a járvány elleni küzdelem ürügyén az állampolgárok minden lépését figyelni képes digitális lehallgató-megfigyelő államot építi ki”. Majd a kínai egészségügyi felszerelések (segélyek és árucikkek) külföldre áramlásával párhuzamosan megjelent egy újabb információs hadviselési tartalom: „Kína – pontosabban: a kínai állam – csupa használhatatlan ócskaságot szállít még pénzért is a bajban levő országoknak”. Ezt követően épült fel (elsősorban egyes USA szövetségi tagállami kezdeményezések és politikai nyilatkozatok nyomán) egy újabb narratíva: „Kínát rá kell kényszeríteni, hogy úgy mond független nemzetközi vizsgálatot folytathassanak más államok a területén a járvány keletkezésének kiderítésére.” Ehhez kapcsolódva szinte azonnal megjelent az is: „Kínát, mint a világjárvány okozóját, törvényszék előtt kell ezért felelősségre vonni, és kártérítés fizetésére kell őt kötelezni”.

Ez utóbbi két információs hadviselési narratíva mögé immár közös diplomáciai akcióban sorakozott fel a (nyugati világ új szövetségi csoportosulásaként alakuló) angolszász ország csoport is. Nagyjából ebben az időben a kínai külpolitikai intézményrendszer átfogó információs hadviselési-diplomáciai ellenoffenzívába kezdett. Az elszánt és kemény fellépéseken megütköző amerikai külpolitikai establishment (majd a mögé rövid fáziskéséssel felzárkózó nyugati média elit) ekkor újabb támadó narratíva köré szervezte megszólalásait: „A kínai diplomácia durva és agresszív hangnemre váltott, és ez csak ártani fog az országnak”. A hajdan halkszavú, simulékony, jelentéktelen kínai diplomácia „farkasharcosok” falkájává változott – v ette át a formulát, koncentrikus körökben, egyre több nyugati médiatermék.

A történetre itt fogunk majd visszatérni az elkövetkező hetekben, mert a „wolf warrior diplomacy”, a „farkasharcos diplomácia” pejoratívnak szánt megnevezése mögé pillantva, a kínai külpolitika, és ezen belül kiemelten a kínai digitális diplomácia egyre gyorsabb átalakulását lehet megragadni és bemutatni. Közvetlen apropónak már csak az elmúlt napok néhány fejleménye kívánkozik most ide. A Hong Kong biztonságpolitikai viszonyait jelentősen érintő, új kínai nemzetbiztonsági törvény megszavazásával, az újabb infoháborús front lehetőségét azonnal észlelő amerikai külügyi elit újabb narratívával rukkolt elő az elmúlt néhány napban: „Az új kínai törvény alapjaiban semmisíti meg Hong Kong autonómiáját; ezt a lépést a világ nem hagyhatja, ez alapvetően új szakaszába löki az USA és Kína közötti új hidegháborút”. Csak hogy néhány nappal később, egy váratlan esemény, a színesbőrű amerikai George Floyd rendőri intézkedés közbeni meggyilkolása az utóbbi évtizedek legkiterjedtebb, és legindulatosabb, legerőszakosabb tömegmegmozdulásait indította el az USÁ-ban. Most, talán nem okoz meglepetést, a kínaiak ismerték fel egy pillanat alatt a kínálkozó lehetőséget a saját törekvéseiket szolgáló támadó narratíva kidolgozására és terjesztésére. A kínai tömegtájékoztatási eszközök nagy terjedelemben és aprólékos részletességgel mutatják a káoszba süppedni látszó, társadalmi (és faji) igazságtalanságoktól terhes, rendőri brutalitástól szenvedő Amerika képét.

Kína azonban, ezt ma már nem feledhetjük egy pillanatra sem, egyike a világ „közösségi média terekbe felköltözött” társadalmainak. A közösségi platformokon – elsősorban persze a Weibo mikroblog helyén – több százmilliós tömegek mozognak nap, mint nap, és az utóbbi hónapokban egyre aktívabbak ezeken a fórumokon a kínai nemzeti büszkeség, a hazafiság eszméi mellett felsorakozó és érvelő netpolgárok. Nem meglepő tehát, ha a „narratívák háborúja” különösen élénken jelent meg az online terekben. A kínai külpolitikai intézményrendszer pedig, maga a Külügyminisztérium, és különösen a külföldi diplomáciai képviseletek hálózata pedig, ha erős késéssel is, de felismerte a Twitterben rejlő nemzetközi kommunikációs potenciált. Miközben az amerikai platformot Kínán belül blokkolják, addig a kínai külpolitika érvényesítői egyre nagyobb lendülettel, gyakorisággal használják ezt a csatornát a „kínai történet”, a kínai külpolitika narratíváinak elmesélésére. És persze – erről szól a „wolf warrior” történet – a rivális, vagy éppen ellenséges narratívákkal való szembeszállásra is. A kínai diplomácia növekvő twitteres aktivitása valóban jól érzékelhető, ám úgy tűnik, nem mindenki tanul az intő jelekből. Az Amerikai Külügyminisztérium szóvivőnője, Morgan Ortagus például nem észlelte: az Egyesült Államokat az elmúlt hét során szinte elborító, sokszor erőszakos megmozdulások, amire sokszor brutális (és immár halálos áldozathoz is vezető) rendőri, sőt katonai fellépés volt a válasz, szinte tálcán kínálják az összehasonlítás lehetőségét a kínai hatóságok hong kongi fellépésével. Az amerikai és nemzetközi közvélemény egy jókora részének ugyanis a Minneapolis-i rendőrség brutális gyilkossága azt üzeni: „az Egyesült Államokban az emberi jogok semmibe vétele rendszerszerű”, ami a világ vezető demokráciája esetében módfelett nyugtalanító. És látható volt: Kína adott esetben nem is mulasztja el ezt az összehasonlítást. Ebben a helyzetben mindenképpen érdemes lehetett volna legalább időlegesen félretenni az emberi jogok hong kongi helyzetére fókuszáló amerikai külpolitikai narratívát. Ám, nem ez történt. Az amerikai külügyi szóvivő szombaton – miközben nem csupán Amerikai számos városát dúlták zavargások, de Európa nagyvárosaiban is megmozdulásokra került sor tiltakozásként – Kínának üzent a közösségi média tereiben. „Szégyentelennek” nevezte a hatalmat gyakorló kínai kommunista pártot és megerősítette: Amerika kiáll Hong Kong népe, és az emberi jogok érvényesülése mellett. Nem kellett volna. A Kínai Külügyminisztérium szóvivőnője, Hua Chunying, tömör, mindössze egy mondatos Twitter-üzenetben válaszolt: „I can’t breath”, idézte a rendőrök által meggyilkolt amerikai férfi utolsó szavait, ami azóta a tüntetések egyik jelmondatává is vált. „Nem kapok levegőt.”
Morgan Ortagus USA KÜM szóvivő Twitter-bejegyzése
In China, US protests a hot topic on state, social media; Huizhong Wu; Reuters, 2020. június 1.

Kiberdiplomácia: az EU Digitális Stratégiája és a járvány

Az elmúlt hetek, hónapok világjárványos időiben elsősorban az új helyzetre átállni kényszerülő, rövid idő alatt „kényszerdigitalizálódó” diplomáciai hírek kerültek mindannyiunk érdeklődésének előterébe. Mindenekelőtt a kifejezetten technológiai kérdések, a diplomáciai folyamatok működtetésének a problémái foglalkoztatták a szakmát. Így aztán óhatatlanul háttérbe szorultak olyan események, amelyeknek a jelentősége hosszú távon egyértelmű, de a jelek szerint már rövid távon is éreztette hatását.
A világban kibontakozó – és döntően az 5G technológia, a robotika, de főleg és mindenekelőtt a Mesterséges Intelligencia körül sűrűsödő globális technológiai versenyfutásban az egyes főszereplők más és más erősségekkel próbálnak az élre kerülni: az USA elsősorban az ipari-technológiai hátterével és kultúrájával, vállalkozási szférájának rugalmasságával operálhat; Kína jelentős beruházásokkal, amikből egyaránt jut fejlesztésekre és kutatásra-oktatásra is. Európa erőssége, ebben a többség egyetérteni látszik, a digitális szabályozás terén kivívott globális sikereire támaszkodhat. A nemzetközi „játékteret” alapvetően meghatározó jogi keretrendszerek kimunkálása és elfogadtatása a lassan önálló területté izmosodó kiberdiplomácia eminens feladata. Ebben a tekintetben mérföldkőnek számított február 19-e, amikor az Európai Bizottság bemutatta az Unió régóta várt digitális stratégiáját, az Európa Digitális Jövőjének Alakítása (Shaping Europe’s Digital Future) című dokumentumot. A stratégia a korábban elfogadott „A Europe fit for the digital age” címen elindított prioritásra épülve fogalmazott meg ugyancsak ambiciózus célokat az elkövetkező 5 évre. Egyebek mellett – s így csatolunk vissza a kiberdiplomácia feljebb említett, versenyeket eldönteni képes fontosságához – a dokumentum előirányozza azt is, hogy az évtized közepére Európa legyen a digitális transzformáció keretrendszereiről szóló globális párbeszéd meghatározója. Ebben az összefüggésben 3 fő célirányt tűz ki maga elé a Bizottság: olyan szabályozási környezet formálása és kidolgozása, ami tekintettel van az „európai értékekre” (alapvetően az „ember központú technológia elvére); ami biztosítja a tisztességes, esélyegyenlőségen alapuló környezetet a digitális gazdaság szereplőinek; és ami egy megbízható környezetet biztosít mind az online, mind pedig az offline adatok számára. A kitűzött hármas célrendszert szinte a kihirdetést követő hetekben próbára is tette az ezzel párhuzamosan kibontakozó COVID-19 járvány. A válság egyik fő tanulsága – ez már az első nagy hullám lassú levonulásakor is érzékelhető – a digitalizáció központi szerepe volt a krízis kezelésében, a fertőzés megfékezésében. Az egyes tagállamok ugyan egymástól eltérő eszközökkel operáltak, de jellemzőnek tekinthető volt az információgyűjtő- és nyomkövető mobil alkalmazások kidolgozása, a közszolgáltatások erőteljes digitalizációja, a távmunka előtérbe kerülése, és természetesen a távoktatás különböző rendszereinek gyors munkába állítása is. Ugyancsak nyilvánvaló szükségletként jelentkezett az információk, adatkészletek nemzeti határokon átívelő, gyors megosztása is. Szakértők most úgy látják: az EU frissen elfogadott digitális stratégiája alapvetően megfelelően anticipálta a nem sokkal később kitört koronavírus járvány által felvetett digitalizációs problémákat. Ugyanakkor jól látszik már most az is, hogy néhány területen a stratégia finomítására, javítására van szükség: ilyen mindenekelőtt az interoperabilitás témája, a digitális szuverenitás kérdése, valamint a magánszektor digitális transzformációjának hathatósabb támogatása.
The European Union”s Digital Strategy and COVID-19; Eduard Hovsepyan; E-International Relations; 2020. május 19.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A hírszerző világ Dávidja – Góliáthoz illően nagy feladatokkal

A kül- és biztonságpolitika fontos nemzeti (és sokszor nemzetközi) szereplői a különféle hírszerző szervezetek. Ezek – feladatrendszerűk, munkájuk jellege folytán – általában elsődleges felvevői sőt, motivátorai a digitális transzfomáció vívmányainak. Szeretnénk most röviden bemutatni egy olyan szervezetet, amiről eddig legalábbis, nem sokat hallhattunk. Nem is véletlen: kicsi is, erősen specializált, már-már obskurus témákban dolgozó – most azonban egy csapásra roppant szerepet kapott. Az amerikai Defense Intelligence Agency, tehát az összesen mintegy 17 jelentősebb szervezetet számláló, igencsak kiterjed „amerikai hírszerző közösség” egyik jelentős szervezetének alárendeltségében található egy apró kis ügyosztály: a National Center for Medical Intelligence, azaz az Országos Orvosi Hírszerző Központ. Igen, van ilyen, és a feladata könnyen kitalálható: a világjárványok kutatása, felderítése, előrejelzése a feladata és felelőssége. Valamikor február elején ez az aprócska szervezet, még jóval a WHO hivatalos járványhelyzeti bejelentése előtt, már egy globális fertőzés eshetőségét jelezte előre. Érdemes megemlíteni: a legismertebb, és egyik legnagyobb amerikai hírszerző szervezet, a CIA is rendelkezik egy orvosi felderítő ügyosztállyal. Ám az NCMI az a központ, ahol a sok forrásból származó, járványügyi információk összefutnak. Ilyen szempontból – emelik ki a csoportban dolgozó virológusok, járványügyi szakértők és közegészségügyi szakemberek – jelentős előnyben vannak még a WHO-val szemben is, mivel a polgári világszervezet számára elérhetetlen titkos információk is rendelkezésükre állnak. A COVID-19 járvány előrejelzésében is jól teljesítő szervezetet eredetileg a Föld különböző pontjain tervezett amerikai katonai akciók egészségügyi kockázatainak felderítésére hozták létre (ezért is tartozik a Katonai Hírszerző Hivatal alárendeltségébe). A tervezők azonban biztosak benne: a jövőben egyre gyakrabban jöhet jól a szaktudása nem-katonai vészhelyzetekben is.
Spying on coroonavírus: A little-known US intel outfit has its most important mission yet; Ken Dilanian; Yahoo News; 2020. március 13.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. május 25-május 29.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

KKTA rendszer támogatása és továbbfejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.23.
Ajánlattevő feladata a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Ajánlatkérő) KKTA (a továbbiakban: Rendszer) üzemeltetési támogatása és szoftverfejlesztési támogatása (felmerülő új igények megvalósítása, azaz a kifejlesztett Rendszer továbbfejlesztése, módosítása vagy összekapcsolása más informatikai rendszerekkel)
Lásd bővebben
(KKTA: Központi kgfb tételes adatbázis)

Jusztícia program bővítése jogi modullal
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.05.
Az Ajánlatkérő által használt Jusztícia Parkolási Nyilvántartó Rendszer bővítése jogi modullal.
Lásd bővebben

Távközlési szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Budapest Környéki Törvényszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.10.
Az Ajánlatkérő által meghatározott igazságszolgáltatási intézményeket kiszolgáló távközlési szolgáltatások nyújtása a közbeszerzési dokumentumokban részletezettek szerint.
Lásd bővebben

Költség- és eszközfelülvizsgálat a MEKH részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.23.
Villamos energia és földgáz elosztók, egyetemes szolgáltatók és a villamos energia átviteli rendszerirányító eszköz- és költségfelülvizsgálata a MEKH részére 3 részben:
1. rész: A villamos energia és földgáz elosztók, valamint a villamos energia átviteli rendszerirányító 2019. évi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak értékelése
2. rész: A villamos energia és földgáz elosztók 2019. évi működési költségeinek indokoltsági vizsgálata
3. rész: A villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatói árrésben figyelembe veendő indokolt költségek vizsgálata
Lásd bővebben

Multifunkciós eszközök
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: MVMI Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.23.
Jelen közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő az MVM Csoport és a csoporton kívüli szerződéses partnerek, valamint a meghatározott NKM Csoport tagvállalatai részére a szerződés időtartama alatt összesen legalább 1750 db multifunkciós és nyomat előállító eszközök beszerzésére és üzemeltetésére irányulószerződést kíván kötni
Rendelkezésre álló összeg: nettó 1.113.692.300 Ft + 30% opció, azaz összesen: 1.447.800.000 Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_KIFÜ_Kommunikációs pillér
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.22.
Vállalkozási keretszerződés „A KIFÜ részére az „Oktatási Intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” elnevezésű projekt komplex kommunikációs feladatainak ellátása”
Megrendelő a szerződési időtartam alatt 3 kampány megvalósítását tervezi kampányonként tervezetten 6 hónapos időtartamban (az időtartam változása esetén további részkampányokkal bővülhet a megvalósítás!)
Érték áfa nélkül: 1.137.795.275,- Ft
Lásd bővebben

KM továbbképzéshez tartalomfejlesztési szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/103
Közzététel dátuma: 2020.05.28.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.29.
Keretmegállapodás (KM) a rendészeti továbbképzési feladatok ellátásához szükséges tartalomfejlesztési szolgáltatások beszerzésére nettó 90.000.000,- Ft keretösszegben.
Lásd bővebben

Kiküldetések elszámolási workflow rendszere
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.07.01.
„Kiküldetések, munkába járás elszámolási workflow rendszere KBF/895/2019”
Magyar Nemzeti Bank részére olyan Effector workflow alapú önkiszolgáló rendszer kialakítása, amelyben az MNB munkavállalói által közvetlenül elektronikusan rögzíthetők a kiküldetések, munkába járás és hétvégi hazautazások, valamint az azokhoz kapcsolódó költségelszámolások, továbbá elvégzi a rögzített adatok elektronikus jóváhagyásra küldésének és ellenőrzésének folyamatait is. A fejlesztés mellett feladat 900 db örökös Effector Keretrendszer (Platform) Named User License biztosítása 5 év licenckövetéssel (Maintenance Support) a műszaki követelményspecifikációban részletezettek szerint.
Mennyisége: 1 db rendszer, 900 db licence
Lásd bővebben

VONTAT rendszer üzemeltetés, fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.09.
AKnél meglévő 5500 felhasználóból 500 fő felhasználó egyidejű hozzáférését biztosító, és legalább napi 150000 fő utast szállító, kötöttpályás közlekedés folyamatait támogató informatikai rendszereinek, azaz különösen, de nem kizárólagosan VONTAT1; VONTAT2 – MEGRENDELÉSEK, SZOFI; VONTAT2 / RailML, VONTAT2-KONTROLLING, VONTAT3 – TRES, SZET, EMO, VOFI, TOFI, TEFI, TIG, JIR, EMA2, MENTA2, MTN2, VMK2, TAG3, összességének (a továbbiakban együtt: Rendszerek vagy VONTAT rendszer/VONTAT alkalmazásrendszer) komplex üzemeltetése, support végzése, valamint a Rendszerek komplex bővítése, a Megrendelő által igényelt fejlesztések útján.
Nyertes ajánlattevő köteles az általa megajánlott ellenérték (havidíj) fejében a szerződés hatálybalépésének napjától 00:00 órától a rendszerüzemeltetési feladatait 12 hónapig – azaz a 365. nap 24:00 óráig – ellátni. Továbbá nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő eseti lehívásainak megfelelően kell elvégeznie a műszaki leírásban foglalt Rendszerfejlesztési feladatokat és Változáskövetést a keretösszeg erejéig: A Rendszerfejlesztési feladatokra és Változáskövetésre fordítható keretösszeg: a 12 havi rendszerüzemeltetési szolgáltatási díj összegével csökkentett teljes nettó keretösszeg.
Ajánlatkérő (AK) a teljes nettó keretösszeg 70%-ára, azaz nettó 168.000.000,- Ft erejéig vállal lehívási kötelezettséget, azzal, hogy a rendszerüzemeltetési feladatok vonatkozásában AK 100%-os lehívási kötelezettséget vállal.
Lásd bővebben

Ajánlati Felhívás – OSUP20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.25.
Központosított közbeszerzési keretmegállapodás (továbbiakban:KM) kötése a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó szervezeteknél [ld. a felhívás VI.3) 1. pontját!] meglévő Oracle szoftverlicencekhez kapcsolódó gyártói – vagy azzal egyenértékű – terméktámogatási szolgáltatások beszerzésére. Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 3566 db árlista sor képezi. A KM megkötését követően megvalósításra kerülő egyedi beszerzések konkrét mennyisége és – a KM részét képező elemekből összeállított – konkrét tárgya a KM megkötését követően, verseny újranyitás [Kbt.105.§ (2) bek. c) pont] során kerül meghatározásra. Ld. még a közbeszerzési dokumentumokban!
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: 7.800.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás

Parkoló automatákkal kapcsolatos szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.06.05.
Szolgáltatási Szerződés keretében Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata közigazgatási területén, az Önkormányzat tulajdonában lévő 131 db Siemens Prisma5 és 5 db Parkeon Strada típusú parkolójegy-kiadó automatához kapcsolódó szolgáltatások ellátása az alábbi részfeladatok szerint:
1. részfeladat: Parkolójegy-kiadó automaták zárbetét cseréje;
2.részfeladat:Parkolójegy-kiadó automaták üzemeltetése, karbantartása és kapcsolódó szolgáltatások ellátása
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eredményről – Grafikus CAD állomás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/100
Közzététel dátuma: 2020.05.25.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
6 darab homogén grafikus CAD felhasználásra alkalmas asztali számítógép adásvétele
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.993.400,- Ft
Lásd bővebben

MTVA Office IBM storage és SAN support 2020.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/100
Közzététel dátuma: 2020.05.25.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az MTVA Kunigunda útján és a Naphegy téri telephelyein üzemelő, irodai informatikai rendszereit kiszolgáló diszkes tároló és tároló virtualizációs rendszereinek, illetve közvetlenül hozzájuk kapcsolódó tároló hálózati és szerver eszközök (a továbbiakban: OFFICE tároló és kapcsolódó rendszerek) gyártói szoftver és hardver rendszertámogatása (supportja) 12 hónap időtartamra, 2021. március 31-i lejárati idővel.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 39.721.000,- Ft
Lásd bővebben

Képzések – KAK SW projekt
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/100
Közzététel dátuma: 2020.05.25.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Training360 Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes Ajánlattevő által megadott képzési helyen (Budapesti helyszíneken), a NISZ Zrt. az egyes képzési témáknál lentiekben megjelölt létszámú szakembereinek részére, a licencelt tematika szerinti óraszámban magyar nyelven tartandó képzés szükséges.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 42.729.345,- Ft
Lásd bővebben

Számítógépes perifériák beszerzése (újraindítás)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/100
Közzététel dátuma: 2020.05.25.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Számítógépes perifériák beszerzése (2)
A számítógépes perifériák (2) beszerzés célja, hogy az IdomSoft Zrt. működési feltételeit garantálja, emellett pedig biztosítsa a folyamatban lévő fejlesztésekhez elengedhetetlen hardveres eszközöket. A beszerzés segíti a közfeladatok ellátását, mint elsődleges követelményt az IdomSoft Zrt-vel szemben.
A beszerzés tárgyát képező új hardvereszközök az IdomSoft Zrt. mindennapi működéséhez szükségesek.
A hálózati- és az audiovizuális eszközök a társosztályok számára lehetővé teszi a hatékony és gyors együttműködést, ami által a megnövekedett fejlesztési feladatok elkészítését teszik lehetővé konferenciák, tárgyalások során. A hálózati eszközök segítségével a tárgyalókat és az irodákat tudjuk fejleszteni, ezzel is segítve az adatelérések hatékonyságát.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 12.092.080,- Ft
Lásd bővebben

Szakfordítás és tolmácsolás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/100
Közzététel dátuma: 2020.05.25.
Ajánlatkérő: Állami Számvevőszék
Nyertes ajánlattevő: Easy Media Kft.
Szakfordítási és szaktolmácsolási, valamint lektorálási feladatok ellátása 24 havi időtartamban angol, valamint egyéb európai és Európán kívüli nyelveken.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MoLaRi rendszer üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: MLR Tech Üzemeltetési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
165 település vonatkozásában több mint 1000 végpontból álló Monitoring és Lakossági Riasztó rendszer és a BM OKF egyéb, iparbiztonsági távmérő hálózatainak üzemeltetése körébe eső feladatok elvégzése, különös tekintettel a végponti és központi feladatokra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 7.624.874.000,- Ft
Lásd bővebben

Mobil adatátviteli szolgáltatás nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Mobil adatátviteli szolgáltatás nyújtása a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap számára egyes részei szolgáltatási szerződés keretében a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban (KD) meghatározottak szerint
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 28.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Matias ala carte tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Thales LAS France SAS
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 320.000,- EUR
Lásd bővebben

EKEIDR fővárosi és megyei kormányhivatalok részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő (a továbbiakban rövidítve: AK) saját és 19 másik kormányhivatal képviseletében eljárva a fővárosi és 19 megyei kormányhivatal részére a jelenleg használt EKEIDR Poszeidon Rendszer moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása, továbbá a szolgáltatások bővítése a jelenleg már létező, vagy a későbbiekben az EKEIDR Poszeidon Rendszerhez kifejlesztésre kerülő modulok későbbi időpontban történő bevezetésével és szupportjával a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 715.750.520,- Ft
Lásd bővebben

ASP Keretrendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes ajánlattevő: Noispot Innovations Kft.
Magyar Államkincstár részére 1 db, az egyes élethelyzetekhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódó egyedi fejlesztés az ASP Keretrendszere tekintetében 2020. december 31. napjáig.
Ajánlattevő által ellátandó feladatok:
– A megvalósítás Logikai Rendszertervének elkészítése
– Fejlesztési terv készítése
– Fejlesztés, tesztelés (tesztterv, tesztforgatókönyv, tesztjegyzőkönyvek)
– Felhasználói Kézikönyv módosítása a változásoknak megfelelően
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.912.000,- Ft
Lásd bővebben

Tonerek, számítástechnikai eszközök szállítása_
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: I-COM IRODAELLÁTÁS Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; CTS-INFORMATIKA Számítástechnikai Korlátolt Felelőségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 6.536.224,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató (OH 1244)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Oktatási Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Korlátolt Felelősségű Társaság;ERUDITIO Oktatási Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elnevezés: EFOP3.2.15 Érettségi mérésmet II. (1244)
A 2019. évi májusi-júniusi írásbeli érettségi vizsgák feladatsorainak mérésmetodikai monitorozása az EFOP-3.2.15 – VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.898.000,- Ft
Lásd bővebben

Monitoring mérőállomások hálózatának bővítése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: SVALE Technology Távközléstechnikai és Informatikai Tanácsadó Kft.
Vállalkozási szerződés Monitoring mérőállomások hálózatának bővítése tárgyában
Ajánlatkérő földfelszíni, vezetéknélküli rádiórendszerek megfigyelésére szolgáló Országos Rádiómonitoring Hálózatának (a továbbiakban: mérőhálózat) részét képezik az SV-MST1 és az UMS100 mérőállomások (a továbbiakban: kiegészítő mérőállomások). A kiegészítő mérőállomások feladata a földfelszíni rádiófrekvenciás szolgálatok vizsgálata a 20 MHz – 6 GHz frekvenciatartományban és ezáltal a városi frekvenciahasználat folyamatos megfigyelése, az engedélyes rádiós szolgálatok ellenőrzése valamint az engedély nélküli, illegális sugárzások felderítése.
Ajánlatkérő a kiegészítő mérőállomások területi lefedettségének növelése érdekében mérőhálózatának bővítése mellett döntött.
Ajánlattevő feladatai:
– 9 darab új kiegészítő mérőállomás szállítása és telepítése;
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 149.144.000,- Ft
Lásd bővebben

IRMA tesztelési feladatok (KBF/281/2020) eredmény tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Alvicom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A folyamatban levő Iratkezelő rendszer megújítása (IRMA) projekthez kapcsolódó tesztelési feladatok ellátása összesen legfeljebb 4 800 óra manuális tesztelő és összesen legfeljebb 484 óra tesztvezető, tesztkoordinátor tesztelői erőforrás biztosításával.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 38.200.000,- Ft
Lásd bővebben

IT hálózat aktív rendszereinek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/102
Közzététel dátuma: 2020.05.27.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: ALPHA MACHINE Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattevő feladata az MTVA CISCO típusú hálózati és határvédelmi eszközeiből épült komplex hálózati rendszereinek, továbbá kapcsolódó vezeték nélküli hálózatának, illetve hálózathoz integrált rendszerek integrációjának 18 hónapon keresztül havidíjas támogatása (15 000 aktív végpont, 535 db eszköz, 748 db alhálózat), fejlesztési órakeret biztosítása, reaktív garantált hibaelhárítási szolgáltatás, továbbá a támogatás időtartama alatt a meghatározott CISCO eszközökre gyártói CISCO SmartNet Total Care Service (továbbiakban SMARTNET) alapú szerviz szolgáltatás nyújtása, tartalék eszköz biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.860.000,- Ft
Lásd bővebben

Irodai programcsomag licencek biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/103
Közzététel dátuma: 2020.05.28.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
620 db Microsoft Office License/Software Assurance Pack OLV 1 License LevelD Additional Product 1YearAcquiredyear1 szoftverlicenc beszerzése 3 éves időtartamú, halasztott fizetésű konstrukció második (2.) éve vonatkozásában, a szoftverlicencekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 44.383.940,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eredményről – IT eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/103
Közzététel dátuma: 2020.05.28.
Ajánlatkérő: Óbudai Egyetem
Nyertes ajánlattevő: DC Corner Informatikai Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az 1. részben:
14 db. számítógép bérlésének beszerzése a Dokumentációban meghatározott műszaki tartalom szerint.
A 2. részben:
2 db. notebook beszerzése a Dokumentációban meghatározott műszaki tartalom szerint.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 11.400.000,- Ft
Lásd bővebben

eredményjelző LED fal és tartozékai
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/103
Közzététel dátuma: 2020.05.28.
Ajánlatkérő: Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány
Nyertes ajánlattevő: GÉPBÉR-Színpad Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: NEKA – eredményjelző LED fal és tartozékai
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.465.683,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése a HCEMM Kft-nek.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/103
Közzététel dátuma: 2020.05.28.
Ajánlatkérő: HCEMM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Bravogroup Rendszerház Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; Delta Services Korlátolt Felelősségű Társaság
Informatikai eszközök beszerzése a HCEMM Kft. részére
1. rész: „86” érintőképernyő, projektor, okos TV beszerzése
2. rész: Multifunkciós mono és színes lézernyomtatók beszerzése
3. rész: Videokonferencia rendszer beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.065.981,- Ft
Lásd bővebben

Térinformatikai szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/103
Közzététel dátuma: 2020.05.28.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Delta Systems Korlátolt Felelősségű Társaság
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint ajánlatkérő és mint vevő részére összesen 27 db térinformatikai offline szerkesztő szoftver beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.995.495,- Ft
Lásd bővebben

Aris licenc,oktatás,szakértői támogatás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
Aris rendszer monitoring modullal való bővítése (követés 12 hónap + 12 hónap opció), az alábbi, már meglévő licencek szoftverkövetésének biztosítása 24 hónap + 12 opciós időtartamra, valamint oktatási és támogatási feladatok elvégzése a szerződés hatálya alatt a MÁV-START Zrt. részére
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 141.888.685,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató SZKT parkolójegy-kiadó automaták
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: Szegedi Közlekedési Kft.
Nyertes ajánlattevő: DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
8 db új parkolójegy-kiadó automata
A 8 db automatához továbbá 4 db érme cserekazetta Ajánlatkérő igénye.
Az automatákra telepítve kell biztosítani továbbá azon szoftvereket, amelyekkel a berendezések Ajánlatkérő meglévő parkolási rendszerébe integráltan üzembe helyezhetők.
opciós jog: ajánlatkérő a 8 db mennyiségen felül további 4 db parkolójegy-kiadó automatára a Ptk. 6:225. § (1) bekezdése szerinti vételi jogot köt ki
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.300.000,- Ft
Lásd bővebben

Oktatási eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Nyertes ajánlattevő: Freedom-Tech Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
1. rész: 3D nyomtató és lézer
3D nyomtatók, 3D nyomtató alapanyagok és lézergravírozó 9 tételben, összesen 103 darab
2. rész: Elektronikai eszközök és szerszámok
Elektronikai eszközök és alkatrészek, kézi és elektromos szerszámok 156 tételben, összesen 12.291 darab
3. rész: CNC maró és tartozékok
CNC maró és tartozékok 6 tételben, összesen 127 darab
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.216.850,- Ft
Lásd bővebben

ASP2 végpontok hálózati helyszíni üzembe helyezés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/104
Közzététel dátuma: 2020.05.29.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs zártkörűen működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő által biztosított telekommunikációs eszközök (routerek) helyszínre szállítása, üzembe helyezése, illetve e feladatokhoz tartozó tesztelések, üzembe helyezési dokumentációk (munkalap, fotó dokumentáció) elkészítése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.906.100,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

MIRTUSZPhone modul terepi munkairányítási rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/101
Közzététel dátuma: 2020.05.26.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt
A FŐTÁV Zrt. IntellAgent mobil WFM rendszerének lecserélése mellett döntött. Ennek oka kettős; egyrészt a hardverek (mobiltelefonok) cseréje szükségessé vált (Windows platform helyett Android platform), másrészt a használt technológiának több, felhasználási folyamatot jelentősen hátráltató problémája volt, elsősorban az üzenetközvetítő megbízhatatlanság miatt (címek késése, a tájékoztató sms azonnal, míg a rendelés késve érkezett ki).
Jelen munkaerő piaci helyzetben, a szerelői állomány lehető legteljesebb támogatása a digitalizáció segítségével kiemelkedő fontosságú, ezért a korábbi rendszer által lefedett összes folyamat támogatása, illetve a továbbfejlesztése, szükséges. A FŐTÁV döntése alapján az IntellAgent rendszer kiváltását a FŐTÁV Komfort Kft. által 2018-ban bevezetett MIRTUSZ Komfort Munkairányítási rendszer (MirKo) és a FŐTÁV által 2005-óta használt MIRTUSZ Munkairányítási rendszer kiterjesztésével szükséges megvalósítani.
A bevezetendő rendszer a MIRTUSZ Phone modul, amely Android alapon valósítja meg a terepi szerelői támogatást. A MIRTUSZ Phone modult használja 2017-től kezdve a Fővárosi Vízművek Zrt. is.
Az eljárás eredménye
Szerződés/rész odaítélésre került: nem
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Az eljárás eredménytelen a Kbt. 75.§ (2) bekezdés a) pontja alapján fedezethiány miatt.
Lásd bővebben

Szakirodalom

A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának forgatókönyvei

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük a „Policy Design and Practice” szaklap tanulmányát az adatokra támaszkodó előrelátó kormányzásról (Adatvezérelt, előtekintő kormányzás – előtérbe kerülő forgatókönyvek), amelyben a szerzők az EU közös kutatóintézete (Joint Research Centre, JRC) részeként működő EU Policy lab nagyszabású kezdeményezését, a „The Future of Gov 2030+ – A Citizen Centric Perspective on new government models” projektet a kollektív vízióra épülő jövőtervezés jó példájaként említették. A JRC és a Bizottság kommunikációs hálózatokért, tartalmakért és technológiákért felelős főigazgatóságának (DG CNECT) együttműködésével 2017-ben induló elemző-tervező munkához szereplők széles köre csatlakozott: a műhelymunkákba hat uniós ország (Ausztria, Írország, Lengyelország, Málta, Spanyolország és Svédország) több mint 150 polgára – civil szervezetek, agytrösztök, kutatóintézetek, közigazgatási és vállalatok képviselői – kapcsolódtak be, a forgatókönyvek és koncepciók kidolgozásába pedig a tudomány képviselőin kívül mintegy 100, tervezési tanulmányokat folytató egyetemi hallgató.

A kormányzat és a közigazgatás lehetséges jövőjét kutató, jövőképeket felrajzoló nagyívű munka az állampolgárt helyezte a közös gondolkodás középpontjába. A projekt újszerű megközelítésében ötvözte a polgárok elkötelezett részvételének, az előrejelzésnek és a tervezésnek az eszköztárát, törekedve arra, hogy a közigazgatási jövőkép felvázolása ne a kitaposott ösvények függvénye legyen, hanem tág teret adjon a teremtő képzeletnek. A projekt vezérfonalát jelentő fő kérdés az volt, hogy hogyan tudják a polgárok – más szereplőkkel együttműködve – formálni a kormányzás, a közigazgatás, a szakpolitikák és a demokrácia jövőjét hosszú távon, 2030-on is túltekintve.

A dokumentum bevezetője sorba veszi az információs társadalom és az e-közigazgatás tárgyában született korábbi uniós szakpolitikai programokat, valamint kiemeli a 2017-es tallini uniós csúcs közös nyilatkozatát, amely a közszolgáltatások modernizációját és a felhasználó-központúságot nevezte meg a digitális átalakulás, a digitális közszolgáltatások és az innovatív közigazgatás prioritásaként. Az EU Policy lab egyedülálló teret biztosított a korunk kihívásainak megválaszolására született újszerű szakpolitikai kezdeményezések tesztelésére és a kapcsolódó tapasztalatgyűjtésre. A „FutureGov” keretében végzett közös munka az előrejelzés, a tervezés és az elkötelezett részvétel pilléreire épült. A projekt átfogó célja olyan dialógus megteremtése volt, ami a lehetőségek feltárásával felkészíti a kormányzatokat a jelen és a jövő kihívásaira, érdekeltek széles körét vonva be a közös gondolkodásba. A folyamat fő lépései a következők voltak:

lépés: Párbeszéd a polgárokkal, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és agytrösztökkel, műhelymunkák keretében.

lépés: Alulról felfelé felépített forgatókönyvek, az első lépésben felhalmozott adatokra és információkra építve.

lépés: Koncepciók felvázolása a jövő közigazgatásáról, prototípusok tervezésével.

lépés: A részvétel eszközeinek megtervezése, a felmerülő kérdések megvitatásának ösztönzése céljából.

lépés: Magas szintű részvétel és elkötelezettség kialakítása az Európai Parlament és a Bizottság színterén, támogatva az európai, a nemzeti és a helyi politikusok, szakpolitika-formálók, civil szervezetek, kutatóintézetek, agytrösztök párbeszédét és vitáját, a nyilvánosság bevonásával.

Az előrejelzések és a tervezés folyamán négy lehetséges jövőkép és ehhez kapcsolódó forgatókönyv rajzolódott ki. Ezek a „csináld magad” demokrácia (DIY Democracy), az üzleti algoritmusok uralma (Private Algocracy), a fokozottan együttműködő közigazgatás (Super Collaborative Government) és a túlszabályozás uralma (Over Regulatocracy). Bővebben kifejtve:

1. forgatókönyv: „Csináld magad” demokrácia
Elképzelt jövőbeli környezet: a társadalmi különbségek drasztikusan nőnek, a közszféra nem képes az alapvető közszolgáltatások biztosítására, az embereknek magukról kell gondoskodniuk.
A forgatókönyv szerint az állam hatalmának visszaszorulásával együtt az állampolgárok erősnek és felhatalmazottnak érzik magukat. Elkötelezetten vesznek részt a közéletben a közszolgáltatások társ-alkotásában. A digitalizáció segíti az alulról jövő kezdeményezéseket abban, hogy széles körhöz jussanak el, de az emberek a fizikai együttlétet és közös munkát is fontosnak tartják.

A forgatókönyv fő hajtóerői: növekvő társadalmi különbségek, az állam finanszírozási képességének csökkenése, a digitális platformok erősítő hatása a megosztásra épülő és gondoskodó társadalom felemelkedésére, a közigazgatás decentralizációja és atomizációja.

2. forgatókönyv: Üzleti algoritmusok uralma
Elképzelt jövőbeli környezet: az adatok, adatelemzések és az erre alapuló döntéshozatal teljesen átcsúsznak a multinacionális adatgazdálkodó vállalatok kezébe.
A forgatókönyv szerint az egyéni adatokat elsősorban a monopolisztikus helyzetben lévő technológiai cégek gyűjtik össze, mert a GDPR és az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia szabályozása a megvalósítás során nem hozza a kívánt eredményeket. Ezek a magáncégek szorosan felügyelik az életünket, átláthatóság nélkül. A politikai és szakpolitikai döntéshozatal folyamatának logikája homályos, ahogy a vállalatok és a kormányzat egyezségei is. Az emberek politikai érdeklődését és érdekeit adatprofiljukból vezetik le.

A forgatókönyv fő hajtóerői: a globális digitális óriások hatalom-koncentrációja, ezek üzleti ökoszisztémáinak benyomulása a közigazgatásba, a „mindenféle internet” (tárgyak internete, mesterséges intelligencia, nagy adattömegek, új technológiák) adat-integrációjának előrehaladása, a demokrácia visszaszorulása a közéletben, a demokratikus intézmények szerepének csökkenése (az ENSZ helyét is átveszi a Világgazdasági Fórum).

3. forgatókönyv: Fokozottan együttműködő közigazgatás
Elképzelt jövőbeli környezet: valóra válnak a nyílt kormányzásra, digitális közigazgatásra és a közszféra innovációjára vonatkozó ígéretek.
A forgatókönyv szerint a közigazgatásban alkalmazott mesterséges intelligencia és a polgár-centrikus koncepció meghatározza a közigazgatási tervezést. A nyílt közigazgatás valós időben értesül társadalmi és gazdasági problémákról és így értelmezi azokat, az egyénileg testreszabott közszolgáltatásokat előrelátóan nyújtják. A közigazgatás zökkenőmentes részvételt tesz lehetővé a döntéshozatalban virtuális platformokon keresztül. A polgárok szuverén módon birtokolják adataikat, a magánélet védelme alapvető.

A forgatókönyv fő hajtóerői: a mesterséges intelligencia és a valós idejű adat-analitika technológiák előrehaladása, társadalmi nyomás a nyitott és innovatív kormányzat, valamint az adatvédelem és a magánélet védelme irányába, az önkéntes munka növekvő értéke, a polgárok növekvő mértékű bevonása a kormányzati döntéshozatalba.

4. forgatókönyv: A túlszabályozás uralma
Elképzelt jövőbeli környezet: a kormányzat elkötelezett az egyéni jólét és a gazdaság jó állapota iránt, de a folyamatok bonyolulttá válnak, ami miatt még közhasznuk is megkérdőjeleződik.
A forgatókönyv szerint a vezető digitális platformokat államosítják és a demokratikus kormányzat ellenőrzése alá helyezik. A szociális biztonság jó, de bonyolult a hozzáférés. Az emberi jogok fontosak, de bonyolult az érvényesítésük. Az állampolgárok viszonylag jól informáltak, de a bürokrácia megkötözi őket. A politikai intézmények működését folyamatos kritika éri, és mindenhol túlszabályozás van, ami megakadályozza az embereket a politikai és társadalmi életben való részvételben. A politikai intézményrendszerbe és a médiába vetett bizalom alacsony mértékű, ahogy a részvétel szintje is.

A forgatókönyv fő hajtóerői: a globális digitális cégek befolyásának növekedését érő erősödő kritika, a mesterséges intelligencia növekvő szerepe a szakpolitikák formálásában, a társadalom védelmező politika igényléséhez vezető növekvő társadalmi kihívások, a közpénzköltések és az elszámoltathatóság igazoltságának bürokratikus terheket növelő igénye.

A „Future of Government 2030+” szakpolitikai következtetéseit és ajánlásait következő hírlevelünkben mutatjuk be.”

Forrás:
The future of government 2030+. A citizen centric perspective on new government models; Jennifer-Ellen Rudkin, Lucy Kimbell, Eckhard Stoermer, Fabiana Scapolo, Lucia Vesnic-Alujevic; Publications Office of the EU, Joint Research Centre (European Commission); ISBN 978-92-76-00165-2; DOI: http://dx.doi.org/10.2760/145751; 2019

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója az Európai Bizottság „Termőföldtől az Asztalig Stratégiájáról”

„…A Termőföldtől az Asztalig Stratégia összességében ambiciózus környezeti célokat határoz meg az Európai Unió egészére, amely mögé az európai lakosság jelentős része be is fog állni. A kérdés továbbra is az, hogy a fent említett célokat az Európai Bizottság pontosan milyen eszközökkel kívánja érvényre juttatni, és hogy mennyire veszi figyelembe adott esetben a tagállami sajátosságokat: mind környezeti állapot, fogyasztási szokások, mind pedig tagországi szabályozás vonatkozásában. Egy egységes keretrendszer és közösen elérendő célok kitűzése nem ördögtől való, ugyanakkor nem lehet cél a túlszabályozás (ami magával hozza a túlzott adminisztrációt), és olyan elvárások felállítása, amelyeket – megfelelő adatok és hatásvizsgálat hiányában – nem kellő megalapozottsággal határoztak meg, ezáltal a mind megvalósításuk, mind az általuk elért (rész)eredmények is erősen kétségesek. Annyi bizonyos, hogy a Termőföldtől az Asztalig Stratégia – a Biodiverzitás Stratégiával együtt – jelentős befolyással lesz a még tárgyalás alatt álló KAP reformra, emellett a tagállamok által benyújtandó KAP Stratégiai Terveket is csak akkor fogják jóváhagyni, ha az eléri a Bizottság által megfelelőnek ítélt környezeti ambíciószintet.”

Forrás:
Az Európai Bizottság víziója a fenntartható mezőgazdaságról és élelmiszeriparról, avagy mit tartalmaz a Termőföldtől az Asztalig Stratégia?; Horváth Dóra, Szűcs Viktória; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2020. május 25, (PDF)

Zöld helyreállítást a válság után! – a Levegő Munkacsoport ajánlásai a Magyar Nemzeti Bank felkérésére

„Számos ajánlást fogalmazott meg a Levegő Munkacsoport a Magyar Nemzeti Bank azon felkérésére, hogy javaslataival segítse az MNB Zöld Programjának hozzájárulását ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés utáni helyreállítás környezetileg is fenntartható legyen.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a zöld gazdasági fordulathoz elsősorban a vállalkozások tőkehiányát kell enyhíteni. Ezt pedig leginkább a humán erőforrások fejlesztésével, a környezet állapotának javításával, hatékony kormányzati működéssel, kiváló minőségű intézmény- és jogrendszer megteremtésével lehet megteremteni. A civil szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a zöld gazdaságélénkítés kizárólag akkor valósítható meg, ha megszüntetjük azt a mostani állapotot, hogy a környezetszennyező, éghajlatkárosító tevékenységek sokkal nagyobb támogatásokat kapnak, mint a gazdaságot zöldítő tevékenységek.

Haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a további válságok hatásainak lehetséges kivédésére is. Számos kutatás ugyanis azt valószínűsíti, hogy az előttünk álló évtizedben olyan válságok sorával kell szembesülnünk, amelyek sokkal súlyosabbak lesznek, mint a mostani koronavírus-járvány. Magyarországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának kötelező csökkentésén kívül elsősorban az alkalmazkodásra kell haladéktalanul felkészülnie. A haladéktalan szó szerint értendő, a halogatás nemzeti tragédiához vezethet.”

Forrás:
Zöld helyreállítást a válság után!; Levegő Munkacsoport; 2020. május 29.
Javaslatok a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjának kialakításához; Levegő Munkacsoport; 2020. május 27. (PDF)

A bűnügyi hírszerzés kézikönyve

„A szerzők az elméletben kevésbé művelt területet, a bűnügyi hírszerzést és felderítést mutatják be azzal a modellszintű változással együtt, amely a rendészet és a büntetőeljárás szétválasztásával a jogrendszerben 2018. július 1. napján ment végbe. A kézikönyvet hiánypótló műnek lehet tekinteni, hiszen ebben a tárgykörben hasonló munka nem jelent meg, és a szerzők a téma kidolgozásával, valamint a mű stílusán keresztül kiválóan érzékeltetik, hogy nem csupán elméleti szakemberek, hanem a mindennapi gyakorlattal is tisztában vannak. Ez a kézikönyv igazi ereje, hiszen a leplezett eszközökkel folytatott felderítés új szabályrendszere a büntetőeljárási kodifikációnak is középpontjába került (hatékony beavatkozás a büntetőeljárásba, befolyásolás korlátozása az alapjogok terén), és a mű alkalmas arra, hogy a harmadik évezredhez méltó cél szerint definiált rendészeti és bűnügyi felderítés szétválasztását bemutassa, valamint hogy a helyes alkalmazáshoz elengedhetetlen szemléletváltást a gyakorlatban is elősegítse.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” c. projekt keretében készült el.”

Forrás:
A bűnügyi hírszerzés kézikönyve; Nyeste Péter, Szendrei Ferenc (szerk.); Dialóg Campus Kiadó; ISBN: 978-615-5945-84-7; 2019
Letöltés PDF-ben

Megjelent a Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019 kiadvány

„A Magyar statisztikai zsebkönyv minden évben az első olyan részletes, minden témakört felölelő, táblázatos kiadvány, amely előzetes adatok alapján tájékoztatást ad az előző év társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulásáról. Regionális fejezete az egyes régiókat mutatja be, nemzetközi fejezete pedig elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. A számok értelmezését módszertani leírás, a tájékozódást számos grafikon segíti.
Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum”

Forrás:
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019; Központi Statisztikai Hivatal; 2020. május 25.

Törvények, rendeletek

1260/2020. (V. 27.) Korm. határozat a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealapról

„A Kormány a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tevékenységének bővítése és Magyarország környezet- és klímavédelmi céljainak elérése érdekében

1. egyetért a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap (a továbbiakban: Tőkealap) létrehozásával;

2. egyetért azzal, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1013 Budapest, Döbrentei utca 2., cégjegyzékszám: 01-10-140361, a továbbiakban: Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt.) összesen 5 000 000 000 forintot tőkeként biztosítson a Tőkealap részére;

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 2. pontban foglaltak megvalósítása érdekében a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt. részére

a) 2020-ban a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 3. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat terhére 2 500 000 000 forint,

b) 2021-ben a központi költségvetés XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím fejezeti kezelésű előirányzat terhére 2 500 000 000 forint

nem visszatérítendő támogatást biztosítson.

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: az a) alpont tekintetében 2020. június 30.

a b) alpont tekintetében 2021. június 30…”

Forrás:
1260/2020. (V. 27.) Korm. határozat a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealapról; Nemzeti Jogszabálytár / Magyar Közlöny 2020. évi 123. szám; 2886. o. 2020. május 27. (PDF)
Lásd még:
Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

22. szám, 2020. június 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek