Skip to main content

19. szám, 2012. május 7.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

2014-ig mindenki érezni fogja a közigazgatási reform pozitív hatását

„A magyar közigazgatásban a 2012-es év a konszolidáció és a felkészülés éve – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalban és a Kormányablakban tett látogatása utáni sajtótájékoztatón.

Az idei évben a két éve megkezdett munka konszolidációja következik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban visszaállították a megyei közigazgatási hivatalokat, megteremtve ezzel az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, majd 2011. január elsejétől megkezdték működésüket a kormányablakok és kormányhivatalok, majd ezek feladatai folyamatosan gyarapodtak.

Eredetileg nem tervezték a feladatok közé, de a kormányhivatalokhoz került az állami vagyon konszolidálása, intézményfenntartás és átvilágítás, amellyel kapcsolatban Navracsics Tibor kiemelte: 20 év óta először tiszta képet kapunk a nemzeti vagyonról. A vagyon felmérése során úgy kell eljárni a hivataloknak, hogy tiszta képet kapjunk az állami vagyonról, és annak értékéről – mondta Navracsics Tibor.

Ugyanakkor a felkészülés évében is vagyunk, hiszen folyamatosan készítik elő a járási rendszert, amely 2013 januárjától kezdi meg a működését a kibővült kormányablak-rendszerrel – tájékoztatott a miniszter. Az okmányirodák kormányablakokká alakulnak a jövőben, valamint EU-s forrásokból a nagy forgalmú vasútállomásokon is kormányablakokat alakítanak ki, továbbá a felkészülést jelenti a járásszékhelyek kijelölése, valamint a járási hivatalok hatáskörének kialakítása is – fűzte hozzá Navracsics Tibor.

A jelenleg a parlament előtt van a járások kialakításáról szóló törvény, hamarosan a részletes vita következik, s remélhetőleg még ebben a hónapban el is fogadják azt – mondta a miniszter, majd aláhúzta: a járások területi beosztásával kapcsolatban lehetőség volt társadalmi véleményezésre és hozzászólásra is.

Navracsics Tibor nyomatékosította: a törvénytervezet nem vesz el hatásköröket az önkormányzatoktól, hiszen 1990 óta állami feladatokat is elláttak az önkormányzatok, ezért szükség van arányosabb teherelosztásra. Az állami feladatok egy része visszakerül az államigazgatási szervezetrendszerhez, tehermentesítve ezzel az önkormányzatokat – mondta a miniszter.

A közösségi, helyi jellegű állami feladatok az önkormányzatnál maradnak, azonban azok az állami feladatok, amelyek a standardizált eljárásokat, az egységes szemléletmódot követelik meg az államtól, azokat a járási hivatalok látják el – ismertette Navracsics Tibor.

Itt Szolnokon tökéletesen látható a régi és új közigazgatás közti különbség: a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság ügyfélszolgálata már zárva van délután 2-kor, a Kormányablak azonban este nyolcig nyitva van – mutatott rá Navracsics Tibor. Azért alakították így – folytatta -, hogy az állampolgárok, munkaidejük után is tudják intézni ügyeiket, hiszen a közigazgatásnak az állampolgárok idejéhez kell igazodnia.”

Forrás:
2014-ig mindenki érezni fogja a közigazgatási reform pozitív hatását, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. május 4.

Az önkormányzati elvonás felszámolja a helyi szociálpolitikát

„Május 7-ig kell a Magyar Államkincstárnak bejelenteni a zárolási kötelezettségeket a kormány szerdán megjelent határozata szerint. Ebben a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósításának részeként 4 milliárd forintot zárolnak a helyi önkormányzatok támogatásaiból és helyen maradó személyi jövedelemadójából, valamint újabb 4 milliárdot az „egyes szociális feladatok támogatására” fordítható keretből.

„Ez szép” – összegezte a hvg.hu-nak nyilatkozva a kormány döntését Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mint mondta, előzetesen semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy újabb megvonásokkal kell számolniuk. „Az a probléma, hogy az önkormányzatok elfogadott költségvetéssel működnek, mi is februárban fogadtuk el a sajátunkat. Persze ezt lehet módosítani, de már nincs nagyon honnét elvenni” – közölte.

Csak fogy, csak fogy…
Az idei évre a tavalyihoz képest 40 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kaptak az önkormányzatok, az előtte lévő évben 45 milliárddal kevesebbet kaptak, a Bajnai-kormány pedig 120 milliárdot vett el az önkormányzatoktól – emlékeztetett Gémesi. „Ez nagyon durva” – tette hozzá.

A személyi jövedelemadó (szja) elosztása is folyamatosan változott az évek alatt. Amikor a forrásmegosztást 1988-ban bevezették, a törvény értelmében a településeken lakók által befizetett összeg egésze visszakerült a helyi tanácsokhoz. 1991-től már csak a befolyt összeg felét kapták meg az önkormányzatok, 1993-ra harminc százalékra csökkent az arány. 1995-től kicsivel több mint 35 százalék jutott vissza a településekhez (és egyes funkcióikhoz rendelve a megyékhez is) az szja-ból az alábbiak szerint: 29 százalék biztosan a befizető lakhelyét gazdagította, 6 százalékot normatívan juttattak az önkormányzatoknak. 1998-ra 40 százalékig emelkedett az szja-visszaosztási arány, de csak 20 százalék maradt helyben az adott településen lakók befizetéseiből. 2000 óta ez az arány tartósan 10 százalék alatti.

Szerinte az önkormányzatok közül kevés tudott tartalékot képezni, amiből most el lehetni venni, így nehéz helyzetbe kerülnek a települések. „A járások kialakításával megszűnnek majd egyes hivatalok, elbocsátások lesznek, ez megtakarítást jelent. A szociális keretek ugyanakkor nagyon lecsökkentek. Bizonyos mértékben elő van írva, mennyi szociális segélyt kell adni. Így a nehéz helyzetben lévők támogatását kell csökkenteni, nem lesz étkezési támogatás, fűtési támogatás. Ez egy előkészítetlen döntés, de nem tehetek mást, tudomásul veszem” – fejezte be a független polgámester.

„A részletes számokat még nem ismerjük. Nem örülünk a zárolásnak, mert így nagyon nehéz lesz tartani az idei évi költségvetésünket” – mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is.

A méhek megúszták
A szerdai kormányhatározat szerint összesen 44,6 milliárd forintot kell zárolni. A minisztériumokat érintő 37 milliárd forintból a Vidékfejlesztési Minisztériumot érinti a legnagyobb megszorítás. A 7,8 milliárd forintos zárolás ugyanakkor nem kurtítja meg például a Nemzeti Méhészeti Programot, az Igyál tejet vagy az Iskolagyümölcs programot. A nemzeti erőforrás csúcsminisztériumot ismét nagymértékű, 6,7 milliárd forintos spórolásra kötelezik, de ez nem érintheti például a rezidenseknek adott béremelést, a nemzet színészeit, és az egyházi intézményeknek adott támogatásokat sem.

Az egyházakon más minisztériumok sem spórolhatnak, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak úgy kell 4,35 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetését, hogy a hitoktatásra, az egyházi oktatási programokra ugyanannyi pénz kell, hogy maradjon, mint amennyit eredetileg szántak rá.

A honvédelmi tárcának a 3 milliárdos zároláson kívül továbbá fel kell gyorsítania a minisztérium kezelésében lévő ingatlanok eladását is. Hogy ezek mik lehetnek, és mennyi bevételt vár belőle az állam, az nem derül ki a kormányhatározatból.

Több mint 14 milliárd forintot von el a kormány a költségvetési intézményektől is, így a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapnak, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is kevesebb jut majd.”

Forrás:
Az önkormányzati elvonás felszámolja a helyi szociálpolitikát, HVG.hu, 2012. április 29.

Nincs bajban a költségvetés – Hevesben

„Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkészítette a hatvani önkormányzat gazdálkodásáról szóló jelentést. Az abban foglalt ajánlások 90 százalékának már eleget tett a város – mondta Szabó Zsolt polgármester.

Az ÁSZ következtetése szerint Hatvan pénzügyi egyensúlya középtávon veszélyeztetett. Az vizsgálatok óta eltelt időszak döntése nyomán ez a megállapítás a polgármester szerint már egyáltalán nem időszerű.
– Az eltelt másfél évben meghoztuk a büdzsé stabilitását célzó döntéseket. A számvevőszéki vizsgálat a 2007-2010 közötti időszakra terjedt ki; a korábbi városvezetés által felvett áthúzódó hitelek okozták a nehézségeket, de azóta egyensúlyba került a költségvetés.

Szabó Zsolt szerint az ÁSZ által megjelölt területeken 80-90 százalékban rendezték a problémákat, aminek köszönhetően már tavaly sem volt gond a pénzügyi egyensúllyal, s a javulás trendje azóta még szembetűnőbb. Az idei költségvetést is működési hiány nélkül fogadták el.

Az ÁSZ ajánlásában szigorú javaslatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy ne boruljon fel a mérleg. Főként az önként vállalt feladatok ellátásának finanszírozására hívják fel a figyelmet…

– E téren nem vagyunk hajlandók kompromisszumra. Nem mondunk le az ingyenes iskolatejről, a HIP-védőoltásról, a szociális kártyáról, az uszodáról, s a bölcsődei díjakat sem emeljük. Majd az egyéb területeken addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér – jelentette ki Hatvan első embere.”

Forrás:
Nincs bajban a költségvetés, heol.hu, 2012. április 28.

Integrált városfejlesztés európai szemszögből (RFSC) – Mi várható 2014 után? – Budapest

„Időpont: 2012. május 17. csütörtök
Helyszín: Budapest, Belügyminisztérium, Márványaula (1051 Budapest, József Attila u. 2.)

A Belügyminisztérium és az Európai Városi Tudáshálózat (EUKN) magyar nemzeti fókuszpontja szervezésében konferenciát tartanak 2012. május 17-én, Integrált városfejlesztés európai szemszögből (RFSC) – Mi várható 2014 után? címmel. A konferenciasorozat soron következő állomásának helyszíne: Budapest, Belügyminisztérium, Márványaula.

A rendezvény célja az integrált városfejlesztésben eddig elért eredmények áttekintése, az integrált városfejlesztést támogató Európai Referenciakeret a Fenntartható Városokért (RFSC) eszköz bemutatása, használatának megismerése három hazai város gyakorlati tapasztalatain keresztül, valamint a városfejlesztés 2014 utáni európai irányainak áttekintése a hazai városok felkészülését segítendő.

A rendezvényre várják a városvezetőket, a városok szakembereit, települési tervezőket, a fejlesztéspolitika szereplőit, civil szervezeteket, érdeklődőket.

Tervezett program
9:30 – 10:00 Regisztráció, kávészünet
10:00-10:15 Köszöntő – Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
10:15-10:40 Az Európai Referenciakeret a Fenntartható Városokért (RFSC) bemutatása – Jármi Gyöngyi, Belügyminisztérium
10:40-11:00 Az RFSC (Európai Referenciakeret a Fenntartható Városokért) a gyakorlatban – Szankó Gergő, Váti Nonprofit kft.
11:00-11:30 Kávészünet, szendvicsekkel
11:30-12:30 Panelbeszélgetés az RFSC tesztvárosok képviselőivel az eszköz használatáról és hasznáról

Felkért résztvevők: Kertészné Bokor Zsuzsanna (Szolnoki Városfejlesztő Zrt); Szántai Szilvia (Szentes, Polgármesteri Hivatal); Tóth Attila (Nyíregyháza, Polgármesteri Hivatal (egyeztetés alatt)
Moderál: Jármi Gyöngyi (Belügyminisztérium)

12:30-13:00 A városfejlesztés lehetőségei a 2014-2020-as programozási időszakban – Dr. Szaló Péter / Dr. Iván Andrea, Belügyminisztérium
13:00-13:15 Zárszó – Dr. Szaló Péter, Belügyminisztérium

Jelentkezési határidő: 2012. május 12.”

Forrás:
Integrált városfejlesztés európai szemszögből (RFSC) – Mi várható 2014 után? – Budapest, Térport, 2012. május 4.

A megyei jogú városok hitelfelvételei

„A megyei jogú városok tavaly év eleje óta mintegy 30 alkalommal kötöttek szerződést 100 millió forintnál nagyobb hitelről, illetve hívtak le ennél nagyobb összeget korábban megkötött szerződéseik alapján – írta pénteki számában a Világgazdaság.

A városok a legtöbb szerződést az UniCredittel írták alá, amelyet a Raiffeisen Bank és az Erste követett.

A legnagyobb összegű hitelt tavaly év eleje óta Debrecen vette fel, a városnak az Erste Bank nyújtott 3,5 milliárd forintot meghaladó kölcsönt.

Az Erste Szegednek is hitelezett 2 milliárd forintot. Ezeken kívül két egymilliárd forintot meghaladó összegű szerződés volt: az UniCredit kötvényjegyzései Békéscsabán, illetve Szombathelyen.

A Világgazdaság szerint a hitelek egy részéből uniós finanszírozású projektek önrészét teremtették elő az önkormányzatok.”

Forrás:
HVG.hu/MTI, 2012. május 4.

A támogatás-felhasználás elszámolását ellenőrizte az ÁSZ

„Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Kincstár eredményesen látta-e el az állami támogatások és hozzájárulások igénylése és elszámolása helyszíni felülvizsgálatát 2008-2010 között, illetve az ellenőrzött önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően igényelték és számolták-e el a 2010. évi normatív hozzájárulásokat.
Az elszámolások felülvizsgálatának eredményessége megítélése érdekében az Állami Számvevőszék ellenőrzést végzett a Kincstár központjánál és 11 megyei államháztartási irodánál. A helyi önkormányzatokat a 2010. évben megillető normatív hozzájárulások elszámolását 47 – ezen belül hét városi és 40 községi – önkormányzatnál valamennyi jogcímre kiterjedően ellenőrizte az Állami Számvevőszék.

A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a jelentés rögzíti, hogy a Kincstár helyszíni felülvizsgálati rendszere eredményessége értékelésére az Állami Számvevőszék által az ellenőrzési programban meghatározott kilenc feltétel közül három teljesült, három részben megvalósult, három pedig nem teljesült.
Megvalósult, hogy a stratégiai ellenőrzési tervekben, az éves munkatervekben, az eljárásrendekben, a segédletekben meghatározták az ellenőrzési célkitűzéseket, kiépítették és működtették a belső kontrollokat, továbbá az állami támogatások és hozzájárulások elszámolásával kapcsolatban feltártak jogtalan igénybevételt és elszámolást, illetve jogos elmaradt elszámolást.
Részben teljesültek a felülvizsgálatok végrehajtásához szükséges szabályok megalkotására, az egységes szempontrendszer alapján történő ellenőrzésre, valamint a személyi feltételek biztosítására vonatkozó elvárások. A szabályozások részbeni hiánya, egyes szabályozások év végi kibocsátása nem szolgálta az országosan egységes gyakorlat kialakítását, ami többletmunkát, párhuzamos munkavégzést okozott az államháztartási irodáknak. A rendelkezésre álló humán erőforrás az ellenőrzésbe vont 11 államháztartási iroda közül egynél, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságnál nem biztosította az Áht-ban előírt mértékű feladatellátást.

Nem teljesítették az Áht-ban – az ellenőrizendő önkormányzatok és jogcímek számára, valamint a jogcímek kiválasztásának módjára – meghatározott követelményeket. A célok teljesítésének mérésére alkalmas mutatókat nem alakították ki, emiatt az államháztartási irodák munkavégzése – a célok teljesítése tekintetében – nem hasonlítható össze. A Kincstár által a 2008-2010. években helyszíni felülvizsgálatba vont önkormányzatoknál a megállapított eltérések abszolút értéke és a hibás jogcímek aránya – részben az ellenőrzött jogcímek száma csökkenéséből adódóan – fokozatosan mérséklődött. Emelkedett viszont azon önkormányzatok száma és aránya, amelyeknél az éves elszámolások helyszíni felülvizsgálata során a Kincstár eltérést tárt fel.

A 2010. évi normatív hozzájárulások elszámolásának ellenőrzésébe bevont 47 önkormányzat közül hét elszámolása volt hibátlan, 16-nál befizetési kötelezettséget állapítottunk meg, 24-nél pedig pótlólagos támogatásra jogosultságot tárt fel a számvevőszéki ellenőrzés. Az elszámolások 62%-a volt megbízható, 38% nem volt megalapozott és megbízható, mivel az elszámolásának hibaaránya összességében meghaladta a 2%-os hibahatárt, illetve a jogcímenként számított eltérés egy jogcím esetében 5%-ot meghaladó mértékű volt. Az elszámolási hibákat a jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyása, figyelmetlenség okozta, melyhez hozzájárult az elszámolások bonyolultsága is.

A Kincstár elnöke számára az Állami Számvevőszék javasolta, hogy gondoskodjon a helyszíni felülvizsgálatok szempontjainak a helyszíni felülvizsgálatok megkezdését megelőző időpontban történő kiadásáról, hogy azok alapján a felülvizsgálati munka országosan egységes szempontok alapján elvégezhető legyen. Javasolta továbbá a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságot érintően a jogszabályban előírt mértékű helyszíni felülvizsgálati feladat ellátásának biztosítását, a vizsgált időszak tekintetében a nem teljesített felülvizsgálati kötelezettség személyi felelősségének kivizsgálását. Úgyszintén javasolta az Állami Számvevőszék, hogy a Kincstár elnöke vizsgáltassa ki: kit terhel személyes felelősség a helyszíni felülvizsgálat kiválasztási eljárásrendje, folyamata, dokumentálása és a felülvizsgálandó jogcímek kockázatelemzése központi szabályozásának elmaradása miatt.

A Kincstár elnökének a számvevőszéki törvény alapján 30 nap alatt kell elkészítenie az intézkedési tervet, és azt meg kell küldenie az Állami Számvevőszék elnökének…”

Forrás:
Az ÁSZ ellenőrizte a helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások igénylése és elszámolása kincstári felülvizsgálati rendszerét, Állami Számvevőszék, 2012. május 2.
Jelentés a helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások igénylése és elszámolása kincstári felülvizsgálati rendszerének, valamint a helyi önkormányzatokat a 2010. évben megillető normatív hozzájárulások elszámolásának ellenőrzéséről, 2012. április (pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Új korszakba lép az e-közigazgatás – Interjú Fekete Gáborral

„Elektronikus ügyfél-azonosítás, elektronikus aláírással benyújtható dokumentumok, elektronikus információáramlás – ezekkel a szolgáltatásokkal bővül, és válik kényelmesebbé válik az elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások köre, miután a kormány elfogadta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkársága által a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényhez (Ket) beterjesztett végrehajtási rendeleteket.

A bejelentés kapcsán felkerestük Fekete Gábort, a KIM elektronikus közigazgatásért felelős helyettes államtitkárát, aki Mester Sándor kérdésére elmondta, hogy a korábbi elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényt hatályon kívül helyezték, és helyébe egy többszintű szabályozás lépett. Hangsúlyozta, hogy még rengeteg teendőjük van. Két szorosan kapcsolódó törvényi szabályozáson is dolgoznak: az egyik az információbiztonság kérdésével foglalkozik, a másik az állami nyilvántartások egységesítését, illetve átjárhatóságát biztosítja majd. Emellett számtalan alacsonyabb rendű szabályozást kell megalkotniuk, köztük műszaki jellegűeket, illetve a különféle eljárásokra vonatkozókat – fejtette ki az államtitkár.”

Forrás:
Új korszakba lép az e-közigazgatás – Interjú Fekete Gáborral, Infotér.eu, 2012. május 3.

A Biztonságosinternet Hotline az INHOPE tagja lett

„Puskás Tivadar Közalapítvány által működtetett Biztonságosinternet Hotline 2011 májusától nyújt lehetőséget káros és jogsértő internetes tartalmak bejelentésére. Közcélú szervezetként a Puskás Tivadar Közalapítvány azt kívánja elérni, hogy a jogsértő tartalmak ne legyenek elérhetőek a gyermekek számára. A Hotline a Safer Internet Plus program keretén belül működik, a magyar Safer Internet konzorcium tagjaként.

A Hotline célkitűzése az, hogy az internetről a lehető legrövidebb idő alatt eltüntesse azokat a káros és illegális tartalmakat, amelyek veszélyeztetik a gyermekek szellemi és lelki fejlődését. A Biztonságosinternet Hotline kiemelt feladatának tekinti a pedofil és rasszista tartalmú weboldalak elleni fellépést, a hatékony munka érdekében pedig szoros együttműködik a magyar rendőrséggel és az internetszolgáltatókkal, a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

A Biztonságosinternet Hotline működésének egyéves évfordulóján újabb szakaszba lépett, miután tagfelvételt nyert a hotline-ok nemzetközi szervezetébe. Az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) -tagság által a Biztonságosinternet Hotline gyorsabban tud reagálni a magyar illetékesség alá tartozó jogsértő tartalmakra, melyek eltávolításáról kapcsolatrendszerén keresztül intézkedik.

Az INHOPE koordinálja a hotline-ok nemzetközi hálózatát, támogatja a jogsértő tartalmakkal kapcsolatos fellépést az internet biztonságossá tételének érdekében. A világ több mint 40 országában, Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában eltérő jogszabályi környezetben, de hasonló működési keretrendszerrel működnek INHOPE-tag hotline-ok, egységesen fellépve az interneten található jogsértő tartalmak, elsősorban a gyermekekkel szembeni visszaélések ellen.

Az INHOPE-tagság nem csupán a Hotline mindennapi működése szempontjából jelentős előrelépés, hanem annak elismerését is jelenti, hogy a Biztonságosinternet Hotline működése megfelel azoknak a szigorú, nemzetközi technikai és jogi előírásoknak, melyek a hazai és nemzetközi eljárásokhoz szükségesek.

A Biztonságosinternet Hotline működésének első évében több mint 780 bejelentést fogadott, melyek 61 százaléka volt pedofil tartalomként kategorizált bejelentés.

További információ: www.biztonsagosinternet.hu www.inhope.org www.saferinternet.hu”

Forrás:
A Biztonságosinternet Hotline az INHOPE tagja lett, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium/Puskás Tivadar Közalapítvány, 2012. május 3.

Informatika, távközlés, technika

BYOD: az IT-divíziók nem bírják a strapát

„A Gartner friss elemzése szerint az egyre elterjedtebbé váló „Hozd a Saját Eszközödet” (Bring Your Own Device, BYOD) szemléletmód alaposan megkeserítheti a vállaltok IT-divízióinak mindennapjait. A következő néhány évben várhatóan ugrásszerűen megnő majd azoknak a cégeknek a száma, amelyek a belső infrastruktúra fejlesztése helyett inkább arra ösztökélik a munkavállalóikat, hogy saját eszközeiket használják a mindennapi munkavégzés során. A különféle tabletek és okostelefonok megjelenése a vállalati környezetben végül oda vezethet, hogy az informatikusok nem tudnak lépést tartani a folyton változó technikai követelményekkel, és szavatolni az üzleti adatok biztonságát.

„Az elkövetkező évek eszközdömpingje gyakorlatilag lehetetlenné teszi az IT-szakemberek számára, hogy fenntartsák a vállalatok biztonságát – nyilatkozta ki Ken Dulaney, a Gartner egyik elemzője. – Az IT nem lesz képes valamennyi eszközt egyszerre kezelni. Bele fognak őrülni. Folyamatosan azon vitatkoznak majd, hogy hozzáférhetnek-e a frissítésekhez a felhasználók vagy sem.”
…
Ma a vállalatok többsége különféle Mobile Device Management (MDM) szoftverek segítségével igyekszik kiszűrni azokat az illetéktelen felhasználókat, akik okostelefonon vagy táblagépen keresztül próbálnak hozzáférni a védett alkalmazásokhoz és adatokhoz. Dulaney szerint ezek a megoldások nem elég biztonságosak: afféle „taktikai találmányok” csupán, amelyek egy-két éven belül el fognak tűnni a piacról.

„A mostaninál sokkal okosabb módszerekkel kell biztosítanunk a mobil eszközökön tárolt adatok védelmét – érvelt a szakember. – Jelenleg csak az adatkörnyezetet védjük, ennyi az egész. De ez egy mobileszközökre, és az azok használatához szükséges belépési pontokra épülő, túlságosan is komplex rendszer megóvásához édeskevés.””

Forrás:
BYOD: az IT-divíziók nem bírják a strapát, Dávid Imre, Computerworld, 2012. május 2.

Nálunk építi csúcstechnológiás adatközpontját a CERN

„Budapesten jön létre a világ egyik legkorszerűbb, Magyarország első ultraszélessávú hálózatát használó adatfeldolgozó centruma, miután az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponta megnyerte a kutatási szervezet nemzetközi tenderét.

A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja (MTA Wigner FK) az NFM támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderén, így Magyarországon valósul meg az 50 milliárd forint értékű informatikai-hálózati projekt. A CERN@WIGNER projekt pénteki bemutató sajtótájékoztatóján Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: tavaly októberben összesen huszonnyolc ország nyújtotta be pályázatát a CERN-hez, így a kiírást Magyarország többek között Svédországot, Norvégiát vagy Svájcot megelőzve nyerte meg.

A … 8,5 milliárd forintos állami támogatással megvalósuló adatközpont még az idén elkészül Budapest XII. kerületében, a Wigner FK csillebérci telephelyén. A létesítmény nettó 1100 négyzetméteres területen fogja üzemeltetni a 24 kW/rack teljesítményű informatikai infrastruktúrát. A tervek szerint a 2013. január 1-ig működésbe lépő központ az év végéig 400 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést biztosít majd, de már az induló, 100 gigabites sávszélesség is akkora lesz, mint amennyi jelenleg elegendő volna a teljes hazai internetforgalom lebonyolításához.

Óriási lehetőség ■ A CERN által felhalmozott és elemzésre váró kutatási adatok nagy részét a világon elsőként és egyedüliként a nagy biztonságú WIGNER Adatközpontba továbbítják a svájci központból. Az új adatközpont használati értéke emellett óriási jelentőséggel bír a magyar kutatók számára, mivel az összes tudományterületen megalapozza az innovatív kutatások informatikai hátterének hazai fejlesztését. A projekt által a nemzetközi technológia- és tudástranszfert biztosító kutatói közösséghez is csatlakozunk, egyből a következő évtized fejlesztéseit meghatározó, új európai kutatási informatikai trend élére helyezve Magyarországot…”

Forrás:
Nálunk építi csúcstechnológiás adatközpontját a CERN, Bitport.hu, 2012. május 4.

Teszteli a digitális átállást az NMHH

„A hatóság az analóg lekapcsolás állami támogatásának előkészítését, a szükséges költségvetési források felmérését készíti elő.

Digitális átállási tesztprogramot indít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – jelentette be csütörtökön soproni sajtótájékoztatóján Aranyosné Börcs Janka főigazgató. Az MTI beszámolója szerint a hatóság hivatalának vezetője elmondta: Sopronban 1500, Barcson és környékén körülbelül kétszer ennyi rossz szociális helyzetű háztartást keresnek fel a jövő héttől kérdezőbiztosaik. Az állami program keretében a hatóság által megbízott munkatársak egyeztetik az érintett személyekkel a tesztprogramban való részvétel feltételeit. Érdeklődnek arról, hogy a megkérdezettek kizárólag analóg földfelszíni technológiával televízióznak-e, igenlő válasz esetén pedig tájékoztatnak az állami támogatás lehetőségéről és annak feltételeiről.

A program eredményeként a jogosult rászorulók jobb minőségű, digitális televíziózási lehetőséghez jutnak. Hozzátette: az igényfelmérési szakaszt követően szeptemberben indulhat a támogatott vevőkészülékek (set-top boxok) és – ha szükség van rá – az antennák beszerelése.

Aranyosné Börcs Janka az MTI kérdésére elmondta: a különbözőségük miatt esett a választás erre a két területre: Sopron fejlett nagyváros, míg a barcsi kistérséget a szórványtelepüléses, kisfalvas szerkezet jellemzi. „A tesztprogram eredményeit folyamatosan beépítjük az országos digitális átállás projektjébe” – jelentette ki a főigazgató. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a teszt értékelése alapján hamarosan döntés születik az országos támogatási program pontos menetéről. A támogatási rendszerben a digitális földfelszíni vételhez kártyafüggetlen set-top boxokat kívánnak alkalmazni, ezek beszerzési ára a piacon nagyobb tétel esetén 8-10 ezer forint körül mozog, és folyamatosan csökken.

Amint az ismert, Magyarországon az eredeti tervekhez és az Európai Unió ajánlásában is szereplő céldátumhoz képest csúszik az átállási folyamat. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény egy tavalyi módosítása „legkésőbb” 2014. december 31-ig tolta ki az analóg lekapcsolás végső határidejét, így elképzelhető, hogy nálunk csak 2015-től szűnik meg az analóg földfelszíni televíziósugárzás. Az ennek révén felszabaduló, „digitális hozadéknak” is nevezett frekvenciákat egyebek mellett nagy területeket gazdaságosan lefedni képes mobilinternet-szolgáltatásra lehetne hasznosítani.

Az analóg lekapcsolás késleltetését nagy valószínűséggel az is indokolja, hogy a költségvetésben a digitális átállás támogatására forrásokat kellene teremteni, egyebek mellett ugyanis a digitális vételhez szükséges set-top boxok vásárlását az államnak ártámogatással kellene segítenie. Az NMHH tavalyi felmérése szerint Magyarországon körülbelül 650 ezer – javarészt vidéki, rosszabb anyagi helyzetű, gyakran egyszemélyes – háztartást érintene elsődlegesen a váltás, ennyien vannak azok, akik a közszolgálati csatornákat és a két nagy kereskedelmi tévét kizárólag tető- vagy szobaantennával, analóg módon tudják fogni.”

Forrás:
Teszteli a digitális átállást az NMHH, Barna József, IT café/MTI, 2012. május 4.

EuroCloud Day 2012

„Május 23. 13.00-21.00

Ramada Plaza Hotel, Budapest

Az első magyarországi EuroCloud Day 2012. május 23-án kerül megrendezésre Budapesten, a Ramada Plaza Budapest Hotelben. Az esemény kapcsolódik a több európai országban ugyanerre az időpontra szervezett EuroCloud Day rendezvényekhez, így vendégeink egy egyedülálló kezdeményezés részesei lehetnek.

A résztvevők online közvetítésben követhetik a központi előadásokat:
Köszöntő: Pierre-José Billotte, EuroCloud Europe elnöke
„European Cloud Partnership”: Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke, a Digital Agenda európai biztosa
Rainer Zinow, az SAP senior alelnöke
Kitekintés az ázsiai piacra: Forrest Lin, a Kínai Elektronikai Intézet főtitkár-helyettese.

Az iparág hazai kérdéseit kerekasztal beszélgetésekben vitatják meg a résztvevők. A beszélgetéseket a technológia vezető szolgáltatóinak képviselői moderálják:
Bellák Zoltán, a EuroCloud Europe alelnöke, a EuroCloud Magyarország Egyesület elnöke
Kovács Viktor, A CE On-Demand alapítója és kereskedelmi igazgatója, a EuroCloud Magyarország Egyesület vezetőségi tagja
Erdélyi Gábor, a EuroCloud Magyarország Egyesület Security & Certification Munkacsoportjának vezetője.

A nap záróeseménye a Magyarországi EuroCloud Award 2012 díjátadója, melynek levezetője Poros Gábor, a Fujitsu Technology Solutions ügyvezető igazgatója, a EuroCloud Magyarország Egyesület vezetőségi tagja lesz. Az öt kategória nyertesei bemutathatják tevékenységüket a részvevőknek, és elnyerik a jogot az európai megmérettetésen való részvételre.

További két fontos esemény kapcsolódik az első magyarországi EuroCloud Day-hez. Május 23-án délelőtt, szintén a Ramada Plaza Budapest Hotelben szervezik meg a Central and Eastern European Initiative Foundation Workshop-ot, melyre 12 ország képviselőjét várják. Mindannyian kiemelt szerepet játszanak országukban a cloud computing technológia elterjesztésében. A workshop célja, hogy az egyesület égisze alatt, közösen dolgozzák ki azokat a stratégiai lépéseket, melyekkel csatlakozni tudnak az iparág vezető országaihoz tudásban, technológiában, piaci lehetőségekben.

Ezen kívül, május 21-22-én a UMI Events szervezésében kerül sor a 2nd Annual Cloud Computing & Virtualization CEE, CIS & Russia Conference eseményre a Sofitel Hotelben. A rendezvény elnöke Bellák Zoltán, EuroCloud Europe alelnöke, a EuroCloud Magyarország Egyesület elnöke. Egyedülálló lehetőség, hogy a EuroCloud Day regisztráltjai ingyenesen vehetnék részt a kelet-európai régió kiemelt konferenciáján, így a három nap alatt részletesen megismerhetik a cloud computing iparág jelenlegi magyar és régiós helyzetének minden fontos vonatkozását.”

Forrás:
EuroCloud Day 2012, EuroCloud, 2012. április 24.

Egyre gyorsabbak a hazai internetelőfizetések

„Egyre több hazai előfizető vesz igénybe gyors vezetékes internetelőfizetést, melyet az újabb technológiák bevezetése révén tudnak biztosítani a szolgáltatók az ügyfeleknek. Az NMHH statisztikái szerint az összes vezetékes vonal csaknem negyede 30 Mbps-nél gyorsabb letöltést nyújt – legalábbis papíron.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közzétette márciusi, vezetékes szélessávú internetelőfizetésekre vonatkozó gyorsjelentését, melynek egyik legfontosabb üzenete, hogy egyre több végponton használnak 30 Mbps vagy annál nagyobb letöltési sávszélességet kínáló internetkapcsolatot. A gyorsabb sávszélességű kapcsolatok leginkább az újabb technológiák (FTTx, EuroDOCSIS 3.0) bevezetésének, valamint a szolgáltatók limitemeléseinek köszönhetik a terjedésüket.

Az NMHH márciusi statisztikái szerint az év harmadik hónapjában az összes magyar vezetékes szélessávú-internetkapcsolat 24 százaléka érte el legalább a fent említett sebességhatárt. Ez egyébként 457 ezer végpontot jelent, melyből 176 ezer Docsis 3.0-alapú kábelmodemes előfizetés, 281 ezer pedig FTTx-technológiát használ. Ez utóbbi lehet a Digi által előszeretettel használt FTTB (vagyis Fiber to the building), illetve jellemzően a Magyar Telekomnál előforduló FTTH (Fiber to the home) megoldás.

Az új technológiák terjedését jól szemlélteti, hogy egy évvel ezelőtt a stagnáló vezetékes szélessáv-piacon csaknem 7 százalékponttal kisebb, 17,6 százalékos volt ez a részarány, a növekedés ezzel együtt nagyobb részt köszönhető a kábelmodemes hozzáférések gyorsulásának. Mindez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ügyfelek ténylegesen nagyobb sávszélességet biztosító csomagokra fizetnek elő: a UPC például pont tavaly nyáron emelte meg jelentősen szinte a teljes Fiber Power termékcsalád sebességlimitét – a Magyar Telekom ugyanakkor a gyors szolgáltatások (FTTH, Docsis 3.0) bevezetése óta nem hajtott végre hasonló limitemelést.

Erre valójában az ország legnagyobb távközlési cégének van a legkevésbé szüksége, a Telekom ugyanis 34,8 százalékos részesedésével továbbra is stabilan piacelső a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok mezőnyében. A cég ezzel becslések szerint országszerte nagyjából 730 ezer végpontot szolgál ki. Márciusban a második helyen a UPC állt 20,6 százalékos részesedésével, míg a harmadik a DIGI 12,9 százalékkal.”

Forrás:
Egyre gyorsabbak a hazai internetelőfizetések, Koi Tamás, HWSW.hu, 2012. május 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális menetrend: a gyermekbarát, biztonságos internet új európai stratégiája

„Brüsszel, 2012. május 2. – A Bizottság stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy a gyerekek szert tehessenek mindazokra a digitális jártasságokra és eszközökre, amelyek révén akadálytalanul és biztonságosan mozoghatnak digitalizált világunkban. Az internet hajnalán még nem sejthettük, hogy pár évvel később a gyerekek 75%-a fogja használni, egyharmaduk ráadásul mobiltelefonról. Az új stratégia az interaktív, kreatív és oktatási célú online tartalmak piacának kiépítésére irányul, partnerként bevonva az Európai Bizottságot, a tagállamokat, a mobilhálózat-üzemeltetőket, a mobiltelefon-gyártókat és a közösségi hálózatépítő weboldalak működtetőit.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Minél több gyerek fér hozzá az internethez, annál jobb. A gyerekeknek viszont egyszerű, átlátható és egységes internetes eszközökre, valamint ezen eszközök használata terén megfelelő ismeretekre és jártasságra van szükségük. Kezdeményezésünk egyesít minden érdekeltet a célból, hogy színvonalas tartalmak, szolgáltatások és nagyobb fokú biztonság révén a gyerekek csakis az előnyeit tapasztalhassák meg az internetnek.”

Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és uniós jogérvényesülési biztos szerint: „Az internet teret ad a gyerekeknek és a tizenéveseknek a kreativitásra és a szabad önkifejezésre. Mivel az internetet alkotóik eredetileg felnőtteknek, nem pedig gyerekeknek szánták, a mi feladatunk gondoskodni a gyermek felhasználók online biztonságáról. A Bizottság új stratégiája hozzájárul a gyermekek jogainak védelméhez, s ezen belül az erőszakkal szembeni védelemhez való jog érvényesítéséhez. Ésszerű elvekre épül, amelyek révén az internet a gyermekek sajátos igényeihez igazítható.”

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja hozzátette: „Digitális korban élünk, az interneten pedig éppen a legifjabb generáció a legaktívabb. Azonban hiába mozognak otthonosan a fiatalok a neten, ugyanúgy ki vannak téve az online veszélyeknek. Szülőként minden helyzetben, így a világhálón is felelősek vagyunk biztonságukért. A kiberbűnözés, különösen pedig a szexuális kizsákmányolásnak és a gyermekek szexuális zaklatását bemutató tartalom terjesztésének iszonyatos bűntette elleni harc érdekében mind uniós, mind pedig nemzetközi szinten szorosabb együttműködésre van szükség.”

Mivel az egyes tagállamokban a szabályozás más és más, a gyerekek online védelme és felkészültsége is eltér. Emiatt a vállalkozásoknak sem könnyű uniós szinten gyermekbarát szolgáltatásokat és termékeket piacra dobni. Ezen akadályok leküzdése érdekében a Bizottság felvázolt egy sor, különféle eszközökkel (többek között az ágazat önszabályozása révén) végrehajtható intézkedést, amely minden bizonnyal rugalmas és gyors megoldásokat eredményez majd e téren. A gyermekeink internetes biztonságáért létrejött koalícióhoz (lásd IP/11/1485) hasonló fórumokon belüli együttműködés létfontosságú e folyamat szempontjából. A fellépések négy fő célkitűzés köré csoportosulnak:

* A gyermekeknek szóló kreatív és oktatási célú online tartalmak előállításának, valamint az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalmakhoz hozzáférést biztosító platformok kifejlesztésének az ösztönzése;
* A digitális tudás, a médiaműveltség és a felelősségtudatos internethasználat fejlesztése érdekében az online biztonsággal kapcsolatos ismeretek nagyobb fokú tudatosítása és szélesebb körű oktatása az EU összes iskolájában;
* Biztonságos online környezet teremtése a gyermekek számára, amelyben szülő és gyerek egyaránt fel van vértezve a védelemhez szükséges eszközökkel, köztük a káros tartalmak és viselkedésformák bejelentésének egyszerűen használható mechanizmusaival, a gyermekek életkorának megfelelő, átlátható alapértelmezett adatvédelmi beállításokkal és felhasználóbarát szülői felügyeleti eszközökkel;
* A gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online tartalmak elleni küzdelemben a rendőrségi nyomozások során használható műszaki újítások alkalmazásának és az ezzel kapcsolatos kutatásnak az előmozdítása…”

Forrás:
Digitális menetrend: a gyermekbarát, biztonságos internet új európai stratégiája, Európai Bizottság, 2012. május 2.

Kitört a harc a sárga csekkek körül

„A postán visszanyerhető a sárga csekken feladott összeg − a társaság egy ideje már ezzel próbálja megtartani azon ügyfeleit, akik csak ilyen módon tudják vagy akarják kiegyenlíteni számláikat. Közben a távközlési szolgáltatók a költségkímélőbb elektronikus rendszert részesítik előnyben, megfizettetve a postai átutalás költségét.”

A Magyar Telekom Nyrt. májustól vezette be a tranzakciós díjat, számlánként bruttó 142,24 forint értékben, amit utólag és csak akkor számol fel, ha az ügyfél ténylegesen a postán, sárga csekken fizeti ki az összeget, vagy ha személyes ügyfélkapcsolati ponton egyenlíti ki számláit. A média- és hírközlési biztos vizsgálatot indított a Telekommal szemben, azt azonban nem tudni, hogy folyik-e vizsgálat más cégek esetében, amelyek hasonló gyakorlatot folytatnak. A biztos és a Telekom most arra jutott, hogy további egyeztetést folytat a postai csekken befizetett számlák után felszámított díjjal kapcsolatban, a leginkább érintett − szociálisan hátrányos helyzetű − előfizetői kör esetleges tehermentesítéséről. (A vita végkifejlete nehezen megjósolható, azonban elképzelhető, hogy a távközlési cégek nem könnyen hajlanak meg a hivatal előtt, miután kiderült: újabb teher sújtja őket, ha az év közepétől a kormány bevezeti a telefonadót. A Telenor 127 forintos tranzakciós díjat számol fel, a Vodafone pedig korábban azt közölte, hogy vizsgálja a sárga csekkekre kivetendő díj lehetőségét.)

A fogyasztóvédelmi törvény folyamatban lévő módosításához ugyanakkor benyújtottak egy javaslatot, amely szerint a közszolgáltatók − ideértve a hírközlési társaságokat is − a jövőben nem számlázhatnák tovább az ügyfeleknek a Magyar Posta Zrt. által felszámított csekkdíjat. A módosító is bizonyítja, hogy az Invitel múltbéli gyakorlata nem jogellenes, hiszen jelenleg nincs olyan jogszabály, amely a postai csekk díjának továbbszámlázását a fogyasztónak tiltaná − érvelt az Invitel.

A jogszabály-módosítás a Posta pozícióját kívánja erősíteni, amely 2013-tól teljesen elveszti monopóliumát, ráadásul a távközlési cégek is jelentős tételt vonnának ki a kasszájából, a hagyományos szolgáltatások piaca pedig folyamatosan zsugorodik. A Posta korábban arról tájékoztatta lapunkat,hogy a készpénz-átutalási megbízás igénybevétele 2008-ban 1,6 százalékkal nőtt, azonban a gazdasági válság hatására 2009-től csökkenés tapasztalható, amelynek mértéke 2009-ben 4,2, 2010-ben pedig 3,7 százalék volt.

A Magyar Posta Zrt. összbevételének 18 százaléka származik sárga csekkekből. Az összeg csökkenését a vállalat a pénzforgalmi szolgáltatási portfólió bővítésével kívánja lassítani. A szolgáltatás igénybevételének visszaesése a banki szolgáltatások terjedésével is magyarázható, a tendencia a várakozások szerint az elkövetkező 3-5 évben is folytatódik, a volumencsökkenés miatt az összbevételen belüli arány 1,5-2 százalékponttal is csökkenhet a következő években.

Forrás:
Kitört a harc a sárga csekkek körül, Diószegi József, Napi Gazdaság, 2012. május 3.

Kérdezze orvosát, számítógépét: jöhet az elektronikus recept

„A kormány már megint be akarja vezetni az elektronikus gyógyszerfelírást – most éppen 2013 végétől. Az elképzelés először tíz éve merült fel, majd 2004-ben be is jelentették, hogy 2006-tól bevezetik, de akkor pénzügyi okok miatt levették a napirendről. Tavaly novemberben az Orbán-kormány eldöntötte, hogy 2012-ben áttérnek az új rendszerre.

Az e-recept lényege, hogy az orvos a számítógépén a beteg társadalombiztosítási azonosító jeléhez, taj számához rendeli hozzá az orvosságot, a betegnek pedig a patikában a taj számára vagy egy más, a személyazonosságot igazoló okmányára kiadják az orvosságot. Az új szisztéma megvalósítását uniós forrásokból finanszíroznák. Arra még senki nem tudott válaszolni, hogy mibe kerül majd, de szakértők állítják: valószínűleg nem lesz olcsóbb, mint a papírreceptre épülő rendszer működtetése.

Az egészségbiztosító adatai szerint évente közel 240 millió vényt rendel meg az egészségbiztosító – 262 millió forintért –, és a betegek 140-170 milliót váltanak be a patikában. Azt senki sem tudja, hogy a többivel mi történik, összesen mennyit töltenek ki az orvosok, mit nem váltanak ki a betegek. Szakemberek szerint nagyon fontos lenne, ha az orvosok és az egészségbiztosító is követni tudná a felírt receptek sorsát.

Szakemberek szerint az elektronikus receptek használatával csökkenteni lehetne a visszaéléseket, így például azonnal letilthatóak lennének a halottak nevére felírt receptek. Elkerülhető lenne az is, hogy valaki párhuzamosan több orvossal is felirathassa ugyanazt a gyógyszert. Most ugyanis nincs olyan központi adatbázis, amelyből mindezt a gyógyszerész ellenőrizhetné. A jelenlegi tervek szerint az e-receptek bevezetése után a betegek rokonai, ugyanúgy, mint most, kiválthatnák családtagjaik vagy egy idős szomszéd gyógyszerét is, de a rendszer rögzítené, hogy ki vette át az orvosságot.

Az orvosok és a gyógyszerészek eddig nem fogadták kitörő lelkesedéssel az e-recept ötletét, a külföldi tapasztalatok alapján azonban a rendszer nem rajtuk, hanem sokkal inkább a betegeken bukhat el. Ahol bevezették, a betegek nehezen viselték, hogy nem kapják kézbe a receptet, ezért kevésbé működtek együtt az orvossal, ami rontotta a kezelés hatékonyságát. Nehéz volt rávenni őket arra, hogy vény nélkül is bemenjenek a patikába. Emiatt egyes országokban átmenetileg olyan rendszert vezettek be, amelyben a beteg nem receptet kapott az orvostól, hanem csak egy papírt, amelyre felírták az orvosságokat és az adagolást.

Valószínűleg a papíralapú vény nálunk sem tűnik el végleg, hiszen a betegnél vizitáló háziorvosnak körülményes lenne e-receptet írni. A kistelepülések háziorvosai sem tudnak még lemondani a hagyományos receptről, mert a falvakban nagyon sokszor nem működik megfelelően az internet, olykor az áram is elmegy több órára.”

Forrás:
Kérdezze orvosát, számítógépét: jöhet az elektronikus recept, Danó Anna, Népszabadság, 2012. május 5.

Mobil egészségügy

„Világviszonylatban és Magyarországon is számos műhely foglalkozik életvitelt segítő informatikai alkalmazások fejlesztésével. A mobilhálózatok terjedésével, megbízhatóságuk növekedésével egyre gyakoribb, hogy a mobileszközöket, illetve az azokra fejlesztett alkalmazásokat is bevetik, például az idősek, betegek biztonságérzetének növelésére, az egészséges életmód támogatására vagy a sportolók teljesítményének, fizikai állapotának folyamatos ellenőrzésére. Általános probléma azonban, hogy – a hosszú távú gazdasági előnyök dacára – a kutatás-fejlesztési eredmények nagy része megreked a prototípus szintjén. Végül nagyon kevés ötletből születik piacon eladható termék, szolgáltatás.

A problémakör kapcsán számos kérdés vetődik fel. Milyen célra volnának a mobilalkalmazások a legalkalmasabbak az e-health területén? Kik képezik a célcsoportot? Milyen a kínálat az ötletek, a prototípusok szintjén? Melyek a termékké, szolgáltatássá válás fő akadályai? Milyen kormányzati, szakmai, üzleti és egyéb lépések lendítenék előre az ügyet? Milyen üzleti modellt tartanának életképesnek a témában érintett vállalatok? A Műegyetem Egészségipari Mérnöki Tudásközpontja (BME EMT) által szervezett beszélgetés résztvevői válaszokat kerestek a kérdésekre.

A témában érintett összes hazai vállalat számára fontos tudnivaló a támogatáspolitika két változása – hívta fel a figyelmet Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója. Az egyik változás, hogy a projektek támogatási körében megjelent a terméktámogatás; a pályázatokat már elkezdték kiírni. A kedvezményezettek körét a vállalkozások képezik, beleértve a legkisebb, dinamikusan fejlődő cégeket, az úgynevezett gazellákat is. A pályázatok során előnyt jelenthet az a gyakorlati és elméleti tudás, amely például a Műegyetemen felhalmozódott. Érdemes tehát elgondolkozni az együttműködésen. Figyelemre méltó, hogy a közelgő FP8-ban kiemelt szerepet kapnak a kis- és középvállalatok információtechnológiai fejlesztései, benne a jövő internetje, a felhőalapú, valamint az okos megoldások.

Fontos az edukáció
Az m-health témájú fejlesztések célcsoportja meglehetősen nagy, kezdve a végfelhasználóktól (családok; szűkebb közösségek, például siketek, rehabilitációra szoruló sérültek; orvosok; egészségügyi és ápolószemélyzet stb.) egészen a fejlesztési eredményeket saját rendszereikbe, szolgáltatásaikba beépítő vállalatokig. Ennek megfelelően a szolgáltatásokat különféle módon kell „csomagolni”, továbbá óriási szükség van a felhasználók edukációjára – mutatott rá Miletics Pál (Telenor). Korántsem mindegy, hogy hol, milyen szakértői támogatás mellett kerül a felhasználó kapcsolatba az eszközzel, a szolgáltatással. Egyelőre hiányoznak azok a társaságok, amelyek kifejezetten e-health, m-health szolgáltatásokat kínálnak – olyanokat, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a felhasználókkal; a mobiltársaságok nem ezen a szinten foglalkoznak a problémakörrel. A jelenlegi helyzetben szóba jöhetnek például a háziorvosok vagy a patikák, ám mindkét szcenárió tartogat buktatókat, ezek leginkább a motiváció hiányából, a magyar lakosság gyenge egészségtudatos magatartásából fakadnak. Ha az OEP támogatná az életvitelt segítő eszközöket, az kétségtelenül elősegítené az e-health és m-health alkalmazások terjedését, ám többek, így például Kövécs András (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Artklikk) véleménye szerint a kulcs a motiváció megteremtése.

A helyzet azért nem annyira rossz, a fiatalabb korosztályok sokkal nyitottabbak, és olyasmiért is hajlandók fizetni – akár más dolgok kárára is –, amiért az idősebbek nem. Fejlesztői oldalon is hatalmas az érdeklődés a mobilalkalmazások iránt. A Műegyetem nem kifejezetten olcsó mobilkurzusai például pillanatok alatt betelnek, és az átlagnál sokkal kisebb a lemorzsolódás – fogalmazott Charaf Hassan(BME). A technológia tehát nem akadály, és már most látszik, hogy a mai huszonévesek sokkal fogékonyabbak a különféle mobilalkalmazások, így az m-health megoldások iránt is, mint elődeik.

Eszközdilemmák
Egy németországi kutatás szerint is óriási különbségek vannak a korosztályok eszközhasználati képességei, illetve hajlandósága között. Az m-health legnagyobb piaci potenciálját jelentő, nyolcvan év fölötti korosztály két, de legfeljebb négy nyomógombbal tud elboldogulni. Negyven-ötven év fölött egy hagyományos mobilkészülék minden további nélkül alkalmazható, az okostelefonok használata azonban már gondot jelent. Hiába terjednek tehát rohamosan az okostelefonok, azokat az m-health céljára még jó ideig nem, vagy csak elvétve lehet használni. Több hazai kutatási eredmény és tapasztalat is egybecseng a fentiekkel, azaz a lakosság által jelenleg döntő mértékben használt mobiltelefonok professzionális m-health célokra nem alkalmasak.

Mindezeket figyelembe véve felvetődik a kérdés, vajon érdemes-e ma Magyarországon üzleti modellt építeni a telemedicina alkalmazásokra. Egyes vélemények szerint hobbialkalmazásokkal kellene indulni, és először a fiatalabb generációt megcélozni. Ezeket az alkalmazásokat a különféle internetes áruházakon keresztül széles, nemzetközi közönség számára lehetne elérhetővé tenni.

Hiteles adatok, egységes rendszerek
Fábián Kálmán, az ISH stratégiai igazgatója szerint olyan szolgáltatásokban kell gondolkozni, amelyeket nem csak mobileszközzel lehet igénybe venni. Legyen azonban a csatlakozás vezetékes vagy mobil, minden esetben kényes kérdés, hogy az orvostól távol, az egészségügyi személyzet közreműködése nélkül mért adatok (vérnyomás, vércukorszint, testtömeg stb.) mennyire tekinthetők hitelesnek, mérvadónak. Az szinte biztos, hogy saját eszközök használata nem jöhet szóba, de járható útnak tűnik, hogy az egészségügyi intézmény vásárolja meg és validálja a pácienshez kihelyezett eszközöket. Ez az eljárás azonban behatárolja a felhasználók számát. Természetesen a zárt, automatizált technológiáról ilyenkor is gondoskodni kell, ráadásul a betegnek írásban kell kijelentenie, hogy nem csal.

A Telenornál köztes egészségügyi réteg kialakításán dolgoznak. Ezen a rétegen végzik például a beérkező adatok feldolgozását. A háziorvosi szinttől fölfelé terjedő egészségügyi ellátólánc protokolljai már készülnek, a tesztterep Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Gondot jelent, hogy sok egyedi megoldás születik, és ezek nem terjeszthetők ki széles körben. Az érintettek ugyan már tárgyalnak fejlesztési eredményeik megosztásáról, összehangolásáról, de egyelőre nem jöttek létre komoly megállapodások. Nagy előrelépést jelentene egy közhiteles egészségügyi gerinchálózat kialakítása, amire ráépülhetnének az ellenőrzött forrású alkalmazások.

Nem csak a pénzen múlik
Az ötletek termékké válását sok esetben az egészségügyi intézmények technológiai elmaradottsága is hátráltatja. A Fejér megyei kórházakban például a PC-k átlagéletkora 6,5–7,5 év. Sok helyen a gépeken nincs grafikus felhasználói interfész. Noha az eszközárak az utóbbi években drasztikusan leestek, a teljes géppark megújítása rengeteg pénzbe kerülne, ráadásul az oktatás költségével is számolni kell – mondta Zabrádi Zoltán (GYEMSZI), aki a beszerzési stopra is felhívta a figyelmet.

Kováts Péter (Central Europe On-Demand) annyiban vitába szállt az előtte szólóval, miszerint sokszor nem a pénz-, hanem az információhiány, valamint a központosítás, főképp a központosított döntési mechanizmusok jelentik a legfőbb gondot. Minden esetben komoly megtakarításokat lehetne elérni például azzal, ha bizonyos alkalmazásokat kihelyeznének a felhőbe, ami ily módon nem igényelne az intézmények oldaláról semmilyen beruházást. Általánosságban persze nem mondható ki, hogy az egészségügy rossz pénzügyi helyzete akadályozza a fejlődést, a különféle életvitelt segítő mobilalkalmazások terjedését. Egész más feltételek érvényesülnek például az orvosilag alátámasztható, professzionális megoldások és a hobbialkalmazások esetén – mutatott rá Kiss Benedek (Attrecto). Ezen túlmenően más helyzetben van az a fejlesztő, aki csak a hazai piacra dolgozik, mint az, aki globális szinten gondolkozik. Ez utóbbinak ma már semmi akadálya, hiszen világviszonylatban ugyanaz a néhány mobiloperációs rendszer uralja a piacot, következésképpen a magyar fejlesztésű alkalmazásokkal akár a világ összes okostelefon-felhasználóját meg lehet célozni. És ha még az alkalmazás webes támogatása is megoldott, tényleg szabad a pálya.

Adatvédelem
Sok nyitott kérdés van azon a téren is, hogy ki, milyen betegadatokhoz férhet hozzá. Bonyolítja a helyzetet, hogy a jogszabályok nehezen értelmezhetők, továbbá külföldön nem lehet betegadatokat tárolni.

Nagyon fontos, hogy a felhasználó tisztában legyen az adatvédelmi irányelvekkel, és azok ismeretében nyilatkozzon adatainak kezeléséről (például az alkalmazás letöltésekor) – hívta fel a figyelmet Havasi Zoltán (Mohanet). Felmérések szerint a vonatkozó szöveget 10 felhasználóból 4-en pörgetik csak végig (nyilván ennél sokkal kevesebben olvassák el).

Üzleti modellek
Megbuktathatja a szolgáltatást, ha helytelenül alakítják ki a használatért fizetendő díj struktúráját, mértékét. A családok, ápolási intézmények, illetve a finanszírozást átvállaló szervezetek (például önkormányzatok) lehetőségei eltérőek, nem könnyű megtalálni a megfelelő formát.

A BME-n felmérést végeztek: vajon a hallgatók mennyit fizetnének azért, hogy idős családtagjaik életvitelét informatikai alkalmazásokkal segítsék. Negyven hallgatóból 38 havonta 5-6 ezer forintot szánna erre a célra.

Többek tapasztalata szerint azonban az emberek többsége havonta 500 forintnál (egy doboz cigaretta áránál) többet nem akarna (nem tudna) fizetni a szolgáltatásért. Ebből az összegből képtelenség a rendszert fenntartani. A szolgáltatói becslés szerint a minimális havidíj 3-4 ezer forint, és legalább 50 ezer fizetős ügyfél kellene ahhoz, hogy a rendszer üzemeltetése kifizetődjön.

De akkor mit lehet tenni? Tetszik, nem tetszik, mégis csak az államra kell hagyatkozni? Jelenleg mindössze 30-40 ezer fő számára biztosított központi, illetve helyi közösségi forrásokból a jelzésrendszeres házi gondozás, azonban a felmérések szerint további 100-200 ezer rászoruló érdeklődik a szolgáltatás iránt. Hanák Péter, a BME EMT elnöke szerint nem várható, hogy az e-health területét az állam felkarolja. Valami más megoldást, például olcsóbb eszközöket és szolgáltatásokat kell keresni.

A beszélgetésen részt vevő társaságok együttműködésben is gondolkoznak. Szolgáltatásaik összefogásával próbálnák meg elérni a kritikus felhasználói tömeget. Ehhez azonban nagy szükség volna a már említett közhiteles egészségügyi gerinchálózatra.”

Forrás:
Mobil egészségügy, Mallász Judit, Computerworld, 2012. május 3.

Összeurópai elektronikus azonosítási terv?

Néhány napja jelent meg az Európai Bizottság stratégiai dokumentuma, amely a gyerekek onlájn védelmével foglalkozik. Bár a dokumentumban olvasható, de sem a sajtóközleményben, sem a nagyközönségnek szánt ismertetőben nem említik, hogy a Bizottság rövidesen javaslatot fog tenni egy összeurópai elektronikus azonosítási keretrendszerre. Neelie Kroes biztos szóvivője szerint ezt május 30-án fogják bejelenteni.

A dokumentum az onlájn szolgáltatásokat használó gyerekek védelmét szolgáló intézkedések összehangolását szorgalmazza tagállami szinten. Számos javaslatot ismertet a tartalmak életkor szerinti osztályozására, valamint a hatékony szülői ellenőrzést lehetővé tevő megoldások alkalmazására minden eszköz és tartalom esetén, beleértve a felhasználók által létrehozott tartalmakat is. Az életkor szerinti osztályozás, amely össze lesz kapcsolva az új, a gyermekek védelmére vigyázó adatvédelmi szabályokkal, nagyjából az üzleti világ önszabályozása keretében valósulna meg. Azonban az e-azonosítással foglalkozó szakasz nyelvezete azt sugallja, hogy egy elem kötelező lesz: „A Bizottság…2012-ben összeurópai keretrendszert szándékozik javasolni az elektronikus azonosítás megvalósítására, amely lehetővé fogja tenni a személyes jellemzők, attribútumok (különösen az életkor) használatát, hogy biztosítva legyen a javasolt adatvédelmi szabályozás életkorral kapcsolatos rendelkezéseivel való megfelelés ”, a tagállamok feladata „hogy biztosítsák az uniós szabályozás átültetését a nemzeti szabályozásba”. Ennek keretében az üzleti világnak biztosítania kell az elektronikus azonosítás és hitelesítés műszaki eszközeit.

A stratégia bejelentése követi Kroes tavaly novemberi kampányát az Unión belüli internetes biztonság növelésére, amely a jelen gyermekvédelmi javaslatok alapjául szolgál, továbbá jogi eszközöket vázolt fel, hogy könnyebb legyen egyetlen elektronikus azonosítót használni a határokon átnyúló szolgáltatások esetén.

Forrás:
European e-identity plan to be unveiled this month, David Meyer, ZDNet UK, 2012. május 3.
Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions : European Strategy for a Better Internet for Children, European Commission (pdf)
Lásd korábbi cikkünket:
Digitális menetrend: a gyermekbarát, biztonságos internet új európai stratégiája, eGov Hírlevél

A pornográf internetes tartalmak szigorítását tervezi Nagy-Britannia

„A David Cameron brit kormányfő által egyeztetni kívánt tervek alapján a szélessávú internetes szolgáltatások előfizetői eldönthetnék, hogy akarnak-e hozzáférést a felnőtt tartalmú oldalakhoz. Az egyik ilyen lehetőség értelmében a „hibás” opció választásakor a rendszer automatikusan letiltaná a felnőtteknek szóló honlapokat mindaddig, amíg a felhasználó ki nem kapcsolná a szűrő „cenzúra-funkciót”.

Nagy-Britanniában egyre nő az aggodalom amiatt, hogy a tizenéves koruk elején járó gyermekek az obszcén internetes tartalmak rabjaivá válnak. A gyermekek háromnegyede rendelkezik saját internet hozzáféréssel, és 800 ezren felnőtt tartalmakat is láthatnak; az érintett kiskorúak 14 százaléka 10 év alatti.

A világhálón történő böngészésnek általában egynegyede pornográf tartalmak keresésére irányul.

A szigorítást támogatók egy része – beleértve kormánypárti konzervatív képviselőket – a pornográf tartalmak automatikus letiltását szorgalmazzák az otthoni internetes szolgáltatásokról, kivéve ha a felhasználó maga igényli a felnőtt tartalmak elérhetőségét. Cameron ezzel a szigorú módszerrel szemben a „tényleges választás” lehetőséget részesíti előnyben, noha kész fontolóra venni a drákói szabályozást is.

Claire Perry konzervatív képviselő az automatikus korlátozást szorgalmazza, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia a világon elsőként vezethetné be ezt a rendszert.

A kormány várhatóan II. Erzsébet királynő jövő heti, az új pénzügyi év alkalmából sorra kerülő beszédéhez kapcsolódva fogja nyilvánosságra hozni a tájékoztatási törvény reformját célzó elképzeléseit, és a szóban forgó szabályozás kötelezővé válhat.”

Forrás:
A pornográf internetes tartalmak szigorítását tervezi Nagy-Britannia, Népszava, 2012. május 4.

Online jelenlétet terveznek a hazai üzletláncok

„Már az idén több nagy kiskereskedelmi hálózat indítaná el internetes kereskedelmi hátterét, jövőre pedig áttörés jöhet a piacon és kézzelfogható forgalomnövekedés mutatkozhat, attól függően, hogy a napi fogyasztási cikkek nagy forgalmazói mennyire veszik komolyan az új szolgáltatásukat.

Aligha képzelhető el, hogy a 8 ezer milliárdos kiskereskedelmi forgalom jelentős része pillanatok alatt a reálgazdaságból az online piac felé terelődjön. Emlékezetes, hogy a webkereskedelem térnyerését szűk évtizede jósolják (már Magyarországon is), az áttörés azonban várat magára − véli több kiskereskedő, illetve elemző. Kérdés azonban meddig várat még. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon már erőteljes a piac, Kelet-Közép-Európában pedig a regionális üzletfejlesztések, ahogyan a magyar üzleti tervek is, a webes áruházi platformok fejlesztése felé mutatnak.

Az elemzőknek abban igazuk van, hogy a magyar és a nemzetközi láncok néhány évvel ezelőtti fejlesztéseik során egyértelműen a hagyományos kereskedelmet preferálták, és aligha hagyják, hogy a befektetéseik megtérülés nélkül maradjanak. Ugyanakkor a gazdasági folyamatokban egyetlen kiszámíthatatlan pont van, ez pedig a fogyasztói magatartás. A jövőkutatók szerint lassan be kell látnia a reálgazdaságnak, hogy a fogyasztói szokások változása az online gazdaság erősödése felé mutat, és lesz egy pont, amikor a fogyasztók szó szerint egyik napról a másikra mindent online szeretnének intézni. Ha valaki a piacon (kiváltképp a kiskereskedelemben, ami a legközelebb áll a kiszámíthatatlan fogyasztóhoz) nem helyezkedik ügyesen, rövid idő alatt elveszíti a kuncsaftjait.

Arról továbbra is vita folyik, hogy Magyarországon mikor jön a fordulópont. Egyes számítások szerint már a jövő év vízválasztó lehet. Szlovákiában az Amazon fejleszt, Nyugat-Európában a Media Markt döntött a webes kereskedelmi felület erősítéséről, és a piaci információk szerint a cégcsoport a Saturnnal együtt itthon is elindítja önálló webes platformját, illetve a Tesco jelentette be, hogy vizsgálja az online kiskereskedelmi szolgáltatás lehetőségét.

Utóbbi óriás piacra lépése szinte azonnal 20-30 százalékos forgalomnövekedést jelentene a magyar online kiskereskedelmi forgalomban, amelyet ma 200−250 milliárd forint közé becsülnek. A növekedési arány nem eltúlzott. A Tesco platformja olyanokat is a piacra csábítana, akik eddig soha nem rendeltek árut interneten. Az más kérdés, hogy a cég hosszabb távon képes lesz-e megtartani a hipp-hopp netre váltó fogyasztókat. A brit kereskedelmi láncnak kiforrott online értékesítési know how-ja van: a szigetországban a Tesco hipermarketjei immár raktárként is működnek. Az internetes rendeléseket egy-egy ember állítja össze (mint a logisztikai központokban a targoncások, a kezükre erősített eszközzel járják a sorokat és emelik le a kívánt árut) és viszi a „komissiózóba” (szinte szó szerint egységcsomagokat állít össze a megrendelő igényei szerint) és rakja teherautóra, amely az előző délutáni rendeléseket másnap délelőtt, az aznap délelőtti rendeléseket pedig még délután kiszállítja a címekre.

Az online szoftver, a keresőprogram, az árfrissítő és a hozzá kapcsolódó fizetési platformok összeállítása sem olcsó, de a legnagyobb beruházást a munkaerő-fejlesztés és a gépjárműpark beszerzése, üzemeltetése és mozgatása jelenti. Mindez hatalmas összegeket emészt fel, és ha egy-egy fuvarba döntően csak zsömle, tej meg kenyér kerül (olcsó és kis árrésű termékek), a fuvar veszteséget termel, tehát logisztikailag úgy kell összeállítani a teherautók rakományát, hogy abban nagyobbrészt magas árfekvésű, magas árrésű termék legyen, mert csak így éri meg. Nyilván nem véletlen, hogy eddig döntően az iparcikkek, könyvek, lemezek internetes kereskedelme terjedt el.
…
A mérhető internetes kereskedelem 2011-ben nagyjából 160 milliárd forintot tett ki, amihez hozzáadódik körülbelül 30 milliárd forint aukciósházi forgalom. Ezenkívül sok oldal működik külföldön, értékesít például lengyel vagy szlovák számlával háztartási gépeket. Ezeknek a forgalma nem mérhető. Ám a becslesek szerint ezzel, illetve az interneten vásárolt vagy lekötött szolgáltatásokkal (repülőjegy nélkül) a teljes forgalom 200-250 milliárd forint közé tehető…”

Forrás:
Online jelenlétet terveznek a hazai üzletláncok, SG.hu/Napi Online, 2012. május 2.

Hihetetlen értékű kincsek neten: az Akadémiai Könyvtár ősnyomtatványai

„A projekt vezetői a minap jelentették be, hogy hozzáférhetőek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának (MTAK) ősnyomtatványai, amelyek a MTAK honlapján keresztül így elérhetővé válnak a szakemberek és az érdeklődők számára is.

A digitalizálási projektről Rozsondai Marianne, az MTA Kézirattárának és Régi Könyvek Gyűjteményének nyugalmazott osztályvezetője, illetve Rozsondai Béla, az MTAK nyugalmazott tudományos munkatársa tartott szerdán előadást az Akadémiai Könyvtár Agora programjának keretében.

Magyarország sajnos – főképp a pénzhiány miatt – sok tekintetben le van maradva a nyugat-európai digitalizálási projektekhez képest, így mindig nagy öröm, ha arról lehet beszámolni, hogy hazai közgyűjteményeink mégiscsak képesek a szűkös lehetőségek ellenére megoldani olyan feladatokat, melyek célja az, hogy egyrészt digitális formában is rögzítsék az itthon őrzött kultúrkincseket, másrészt pedig ezeket elérhetővé teszik mind a szakma, mind a nagyközönség számára.

A most a netre kerülő dokumentumok az Akadémia birtokában lévő ősnyomtatványok, azaz olyan szövegek, könyvek, melyeknek egy önkényes szakmai megállapodás szerint az a definíciója, hogy 1500. december 31. előtt nyomtatták őket. Rozsondai Marianne a tájékoztatón elmondta, hogy ma mintegy 29 ezer ilyen, az izgalmas félszázadból származó kiadványt tartanak számon a világon. A kézirattár korábbi vezetője azt is kiemelte, hogy az eredeti, a gróf Teleki József által alapított könyvtárban 409 ősnyomtatvány volt, majd Ráth György, illetve később gróf Vigyázó Ferenc könyvtárának hagyatékozásával 145, valamint 431 tétellel, majd további adományokkal és vásárlásokkal gyarapodott az állomány. Az Akadémia Könyvtárában ma mintegy 1020 ősnyomtatványt őriznek, 1200 példányban.
…
Az ősnyomtatványok között van több olyan is, melynek egyetlen ismert példányát az MTA Könyvtára őrzi. Ilyen például az esztergomi rítusú temetési szertartáskönyv (1496) vagy a bolognai diákverseket tartalmazó Boazana (1495 körül).

Kiváló gyűjtemény, de nehéz hozzáférni
Annyi kritikát azért megfogalmaznánk a valóban nagyszerű vállalkozással szemben, hogy nem ártott volna egy webmestert felkérni az adatbázis webes megjelenítését illetően, ugyanis jelen pillanatban a képek megtalálása egy be nem avatott felhasználó számára a Da Vinci-kód megfejtésével egyenértékű. Az eljárás a következő: a könyvtár honlapján a főoldalon a keresőben az Aleph opciót kell választani (ez az alapértelmezett), majd úgy kell keresést végrehajtani, hogy nem írunk be keresőszót. Ekkor új lapon az Aleph oldala nyílik meg, ahol megtalálhatjuk a többi között az ősnyomtatványok linkjét. Ám a felhasználóbarátság továbbra sem jelenik meg, mivel itt nem tudunk böngészni, csak akkor juthatunk tovább, ha valamennyire képben vagyunk a magyar gyűjteményt illetően, ugyanis csak releváns keresőszóra kapunk találatot, De itt sem értünk még a képekhez, mivel először egy cím jelenik meg, majd erre kattintva a könyvtári leírás. Ha az oldal aljára lapozunk, akkor láthatjuk a képfájlok linkjét. Viszont még ez sem a vége, mivel a kép megjelenítéséhez először át kell küzdeni magunkat a szerzői jogi információs oldalon.

Hasonló angol, francia és főképp német oldalak ismeretében azt kell mondanunk, hogy a magyar megoldás sem nem felhasználóbarát, sem nem logikus, sem nem egyszerű.”

Forrás:
Hihetetlen értékű kincsek neten: az Akadémiai Könyvtár ősnyomtatványai, Dajkó Pál, IT café, 2012. május 3.

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének megállapításáról

„…a 2. mellékletben meghatározott projekteket az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program kiemelt projektjeiként nevesíti, és hozzájárul ahhoz, hogy a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága – az 1. pontban meghatározott feltételre figyelemmel – a támogatási szerződést megkösse.
3. visszavonja az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének elfogadásáról és a 2009–2010. évi akcióterv módosításáról szóló 1193/2011. (VI. 15.) Korm. határozatot.
4. felhívja a Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztost, a nemzeti fejlesztési minisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálják meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által a kormánytisztviselők képzése, továbbképzése tárgyában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény kijelölése alapján nyújtandó szolgáltatás európai uniós forrásokból történő elszámolhatóságának feltételeit, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kedvezményezetti státuszának lehetőségét az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program valamennyi prioritásán, az európai uniós jogi normákkal összhangban, és tegyenek javaslatot a Kormány számára…”

Forrás:
A Kormány 1136/2012. (V. 3.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének megállapításáról, továbbá az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében egyes kiemelt projektjavaslatok akciótervi nevesítéséről, Magyar Közlöny, 2012. évi 53. szám, 2012. május 3., 8939-8961. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat 2012. évi finanszírozásáról

„…felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a rendelkezésre álló infrastruktúra és a költségvetési források hatékonyabb és takarékosabb felhasználása céljából a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt első fázisának keretében a Nemzeti Távközlés Gerinchálózat intézményi elérések központosított ellátása és finanszírozása érdekében egységes, központosított megoldást biztosítson az érintett szolgáltatás vonatkozásában.
…
felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a nemzetgazdasági miniszter, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával dolgozza ki a kormányhivatalok infokommunikációs ellátásának biztosítása érdekében szükséges 1209,5 millió forint átcsoportosításának részleteit, valamint gondoskodjon annak határidőben történő végrehajtásáról.
…
elrendeli, hogy – a melléklet szerinti intézmények kivételével – a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek, illetve állami tulajdonú gazdasági társaságok a szükséges felhasználói szerződések kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval történő megkötésével biztosítsák a szolgáltatás 2012. évi finanszírozásához szükséges intézményi forrásokat.”

Forrás:
A Kormány 1137/2012. (V. 3.) Korm. határozata a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat 2012. évi finanszírozásáról, Magyar Közlöny, 2012. évi 53. szám, 2012. május 3., 8962-8966. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetéséről

Forrás:
A Kormány 1138/2012. (V. 3.) Korm. határozata a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetéséről, Magyar Közlöny, 2012. évi 53. szám, 2012. május 3., 8967-8968. oldalak (pdf)