Skip to main content

20. szám, 2012. május 14.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Létfontosságú a kiszámítható állami politika

„A jó állam kiszámítható, egyszerű és hatékony. Egyikről sem mondanám, hogy már elértük, de az elmúlt két évben sokat tettünk ezekért – fogalmazott Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, a „Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért” kitüntető cím átadó ünnepségén, Tatabányán.

A jó állam koncepciója egyszerűnek hangzik, azonban a megvalósítás szempontjából egy nagyon nehéz dologról beszélünk – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: mi magunk sem értünk mindig egyet abban, hogy ez mit is jelent pontosan, hiszen olykor mások az elképzeléseink.

Ha gazdasági növekedés van, akkor úgy működik jól egy állam, ha nem szól bele a gazdasági folyamatokba – húzta alá a miniszter. Azonban ha probléma merül fel, akkor a jó állam az, amelyik mindenhol ott van és segít – folytatta. Azt az állapotot, amikor az állam mindenki számára tökéletesen működik, nem fogjuk tudni elérni. Ez nem kishitűség, hanem realitás – fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Egy ideális állapotot fel kell vázolni, hogy legyen mire törekedni – mondta a tárcavezető. Egy jó állam kiszámítható, egyszerű és ebből adódóan hatékony. Ezek egyelőre vágyálmok, de már számos lépés történt elérésük érdekében – hangsúlyozta a miniszter.

A kiszámíthatóság érdekében rugalmasabb megállapodásokat kell kötni, az állam és a gazdaság partnerként kell, hogy kezelje egymást – nyomatékosította Navracsics Tibor, majd hozzáfűzte: a munkahelyteremtés szempontjából is stratégiai fontosságú a kis- és középvállalkozások támogatása, amelyhez egy kiszámítható államra van szükség. A miniszter felhívta a figyelmet a jelenlegi kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezetre is.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az egyszerűbb állam megteremtéséhez szükséges lenne egyszerűbb, mindenki számára érthető szerkezetű és nyelvezetű jogszabályokra, hiszen sokszor a jogsértések a szabályok érthetetlensége miatt fordulnak elő.

Az egyszerűség mellett az érzékenység fenntartása is fontos: nem lehet túlzottan általános vagy durva változásokat végrehajtani, a specialitásokra is figyelni kell – húzta alá a miniszter.

Navracsics Tibor kijelentette: ha az egyszerűség és kiszámíthatóság megvalósul, akkor hatékony, jó állam jön létre. Ha az igazságszolgáltatásban vetett bizalom eléri azt a szintet, hogy a vállalkozóknak ne kelljen „alternatív igazságszolgáltatási fórumokat” keresni saját igazuk megteremtéséhez, akkor olcsóbb lehet a gazdaság és hatékonyabb az állam működése – fogalmazott a közigazgatási és igazságügyi miniszter.”

Forrás:
Létfontosságú a kiszámítható állami politika, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. május 8.

Kinevezték a védelmi bizottságok titkárait

„A fővárosi és megyei védelmi bizottság titkárainak kinevezési okmányait adta át ma Hende Csaba honvédelmi miniszter a tárca Balaton utcai épületében. A húsz titkár a továbbiakban a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium állományából vezényelve végzi védelmi igazgatási feladatait a megyeszékhelyeken.

Az eseményen jelen volt dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára, Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára, dr. Virág Rudolf, a KIM helyettes államtitkára, a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásért felelős miniszteri biztos, dr. Tóth Ferenc dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság polgári védelmi főfelügyelője, valamint dr. Tokovicz József mérnök dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója.

A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény, valamint az új honvédelmi törvény és annak végrehajtási rendelete jelentős változásokat hoztak a honvédelmi felkészítés és a védelmi igazgatás terén. A változások meghatározó eleme, hogy a közigazgatás korszerűsítése és a hatékonyabb állam kialakítása érdekében a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok elnöki tisztsége a megyei közgyűlési elnököktől és a főpolgármestertől átkerült a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalok vezetőihez, a kormánymegbízottakhoz. Mindez szorosan kapcsolódik a közigazgatás átalakításának azon alapelvéhez, hogy az állami feladatok kerüljenek az állami szervekhez. A változtatások megteremtették a feltételeit a területi szintű honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátásának.”

Forrás:
Kinevezték a védelmi bizottságok titkárait, Honvédelmi Minisztérium, 2012. május 11.

A jövő közigazgatása épül Tatabányán

„Az előző kormányok által végrehajtott kudarcos beruházás válhat egy egész közösség életét szolgáló beruházássá – mutatott rá Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, a tatabányai Omega Plázában, amely 2013-tól Integrált Közigazgatási Központként működhet.

Szimbolikus nap ez a közigazgatási reform életében – fogalmazott Navracsics Tibor. Tatabányán megvalósulni látszik az az eredeti cél, hogy a közigazgatás szétaprózódott intézményi struktúrája egy épületben egyesülhet, így az állampolgárok és a kormánytisztviselők számára is egy kényelmesebb, könnyebben megközelíthető egységet alakíthatnak ki – ismertette a miniszter.

A közigazgatási központ létrehozása egy ügyfélbarát beruházás, maga az épület és a tárgyi környezet is ízelítőt ad a 21. század közigazgatásából – mondta Navracsics Tibor. Ez a hely – folytatta – egy ügyfélközpontú, versenyképes, korszerű központ lesz, ahol mindent egyszerre intézhetnek az ügyfelek, illetve a legrövidebb időt kell ügyintézéssel tölteni és a legudvariasabb kiszolgálás várja az ügyintéző polgárokat – tette hozzá Navracsics Tibor.

A tárcavezető úgy fogalmazott: ez a hely a közigazgatási reform egyik sikerének a szimbóluma, jövőre itt már üzemelő közigazgatási központ lesz, amire úgy lehet tekinteni, mint a jövő közigazgatásának központjára, amely jó példa lehet más városok számára is – húzta alá Navracsics Tibor.

Jelenleg a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal és a különböző hatóságok 770 dolgozója 32 különböző telephelyen végzi munkáját, ezért is nagy előrelépés, hogy 2013-tól egy helyen, az Omega Plázában lehet a kormányhivatal és a szakigazgatási szervek Integrált Közigazgatási Központja.”

Forrás:
A jövő közigazgatása épül Tatabányán, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. május 8.

Új lehetőséget nyit a kormány a közérdekű adatok felhasználására

„Új lehetőséget nyit a kormány a közérdekű adatok felhasználására. Eddig elméletben korlátlanul és teljes mértékben megismerhetők voltak a közadatok, amiket most már pénzért is árulhatnak az adatgazdák újrahasznosításra. A feltételrendszer szigorúbb, de a megismerés jogát nem korlátozza.

Az európai uniós irányelvekre hivatkozva a kormány újraszabályozza a közérdekű adatok felhasználását. Az unió 2003/98/EK irányelve szerint a közadatok megismerhetőségén túl szabályozni kell azok további felhasználásának, újrahasznosításának feltételeit is.

Elvben minden jó
Eddig a magyar kormányok korábban azért nem ültették át az irányelvben foglaltakat a magyar jogrendbe, mert érvelésük szerint Magyarországon biztosított a közérdekű adatok korlátozásmentes és teljes körű megismerhetősége és terjeszthetősége, ahogy azt az Alkotmánybíróság is megállapította 19/1995 (III. 28.) számú ítéletében.

Ez alapján közérdekű adatokhoz valóban bárki, a cél megjelölése és indoklás nélkül hozzáférhetne, bár ezek közzététele amúgy kötelező is volna. A gyakorlatban ez persze nem egészen így működik. Az állami pénzből finanszírozott beruházások pénzügyi adatainak kiadását például rendre üzleti titokra hivatkozva szokták elutasítani, pedig a vonatkozó, az információszabadságról szóló törvény külön nevesítve is közérdekűnek minősíti a megkötött szerződésekre vonatkozó adatokat.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter most mégis törvényt nyújtana be a közadatok újrahasznosításáról. Indoklása szerint az időközben szerzett tapasztalatok indokoltá tették a kérdés szabályozását, különös tekintettel a közérdekű adatok piacának eltérő gyakorlatára.

Korlátozott hozzáférés
Az új törvénnyel így kettéválik a közérdekű adatok megismerhetőségének, illetve újrahasznosításának szabályozása. És mert a törvény az újrahasznosítást igen tág értelemben definiálja – közadatok olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú felhasználása, mely kívül esik a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a közadatot előállították -, gyakorlatilag egy második lehetőséget nyithat a közérdekű adatok megismerésére.

Ez a lehetőség viszont még a megismerésénél is korlátozottabb. Egyrészt eleve kizárja az újrahasznosítható adatok köréből mindazon adatokat, melyek megismerhetősége kizárt vagy korlátozott, de mindazon adatokat is, amelyek a közműsor-szolgáltatók kezelésében vannak és szükségesek műsorszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez, vagy könyvtár, levéltár, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, egyetem, iskola, kutatóintézet kezelésében vannak. Esetleg szerzői jogi vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogi oltalom alatt állnak.

Ha lehet, akkor már könnyű
Ha egy igénylő netán találna olyan adatot, ami egyik fenti kizáró okból sem hozzáférhetetlen, már nyert ügye van. A szabályozás alapján a kért adatokat az adatkezelő nemcsak köteles átadni, hanem azt lehetőség szerint könnyen kezelhető, elektronikus formában kell szolgáltatnia – amennyiben lehetséges, olyan formában, amiben az igénylő kérte. Egy módosító javaslat még arra is lehetőséget adna, hogy az adatok átadását egyszerűen az adatbázishoz való hozzáférés megadásával biztosítsák, így az igénylő saját ütemezésben, folyamatosan frissülő adatbázisok esetén pedig akár folyamatosan frissülő lekérdezésekkel kérhetné le.

A törvény alapján az igénylő és az adatszolgáltató között szerződéses jogviszony jönne létre, hiszen a közadatok újrahasznosításáért az adatközlő pénzt kérhet. A törvény a díjazást is egységesíti, az adatokért kért összeg nem haladhatja meg azok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének legfeljebb öt százalékos nyereséghányaddal megnövelt költségét. Ha egy adatcsomagra egyszer díjat állapítanak meg, akkor a további igénylőknek is ugyanezt a díjat kell érte fizetniük, nem lehet megkülönböztetni az igénylőket.”

Forrás:
Pénzért árulhatja a közérdekű adatokat a kormány, Király András, Index.hu, 2012. május 13.

Szalai: hatékonyabb lesz a káros netes tartalmak elleni fellépés

„Gyorsabbá válhat a káros internetes tartalmak elleni fellépés, mivel a médiahatóság által üzemeltetett Internet Hotline tagja lett a forródrótokat tömörítő nemzetközi szervezetnek – mondta pénteken a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szalai Annamária a DUE Médiahálózat Sajtófesztiválján azt közölte, hogy a hatóság által üzemeltetett, a kifogásolt tartalmak bejelentésére szolgáló Internet Hotline-t nemrég tagjai közé választotta az International Association of Internet Hotlines. A tagság Szalai szerint olyan előnyökkel jár, hogy gyorsabbá válik a fellépés a külföldi szervereken tárolt káros tartalmakkal szemben, segítséget nyújthatnak a helyi jogvédők, elérhetővé válik a pedofil tartalmak közös adatbázisa és megismerhető lesz más országok tapasztalata.

A tagság nem automatikus, a szervezet számos kritériumot vizsgált, a többi közt azt, hogy miként működik együtt a „forró vonal” a rendőrséggel. Szalai Annamária közölte, hogy a hatóság elkötelezett a tudatos médiahasználat népszerűsítése mellett, és fontosnak tartja, hogy a gyermekek kezét a virtuális világban se engedjék el. Az NMHH ezért vette át az internetes forródrót üzemeltetését tavaly szeptemberben egy civil szervezettől.

Azóta több mint 700 bejelentés érkezett, az ügyekből pedig több százat sikeresen megoldottak. A többi között pedofil tartalmakat, rasszista vagy idegengyűlöletre buzdító oldalakat, a kábítószer-fogyasztás népszerűsítését vagy vírusokat terjesztő honlapokat lehet bejelenteni az Internet Hotline-on, amely az NMHH honlapjáról érhető el.

Németh Gábor, a hatóság Internet Hotline szolgáltatásának vezetője szerint a nemzetközi szervezet folyamatos bővülése gátat szabhat a „szerverturizmusnak”, vagyis annak, hogy a honlapok szervereit az engedékenyebb országokba telepítik. Beszámolt arról, hogy az 1999-ben létrehozott tömörülésnek negyven ország a tagja, de hamarosan távol-keleti államok is csatlakoznak hozzá.

A DUE Médiahálózat évente megrendezendő eseményének idén már főtámogatója az NMHH. A hatóság a fesztiválon az online szolgáltatások és a közösségi média fiatal felhasználóinak szóló oktatóanyagokkal jelent meg.”

Forrás:
Szalai: hatékonyabb lesz a káros netes tartalmak elleni fellépés, HVG.hu/MTI, 2012. május 11.

A pályázók is rovót kaptak

„Hosszasan részletezte az előző kormányzat és vezetés hibáit tegnapi sajtótájékoztatóján Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke azt indokolva, miért kell ismét gyorsítaniuk az uniós támogatási rendszert.

Mint mondta, a kormányváltás előtt tömegével születtek a felelőtlen döntések. Számos, uniós forrást elnyerő beruházásról szerinte már akkor tudni lehetett, hogy a megvalósításával gondok lesznek. Közben felrótta, hogy a támogatási keret mindössze hat százalékát fizette ki az előző vezetés, miközben ők 26 százaléknál tartanak; hogy a szerződéskötések száma a jelenlegi heti 195-tel szemben 103 volt, a heti kifizetés a mostani 16,5 milliárd forinttal szemben pedig csak 5,5 milliárd. Sok más mellett azt is említette, hogy rendbe kellett tenniük a közbeszerzések területét, olyan nagyprojekteket örököltek, amelyek miatt viták vannak és voltak az Európai Unióval.

De kaptak rendesen a pályázók is, akik önhibájukból, vagy azon kívül, nem valósítják meg elég gyorsan a fejlesztéseiket. – Egy átlagos projekt élettartama eddig, az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába – mondta Petykó Zoltán.

– Ebben benne vannak azok is, amelyek néhány hónap alatt befejeződtek, és azok a nagyprojektek, kiemelt fejlesztések is, amelyek esetében a különböző hatósági engedélyeken, a régészeti feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti a pénzek kifizetését. Mint az elnök mondta: a közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok.

A ki nem fizetett számlák esetében is főképp a pályázók a hibásak az elnök levezetése szerint. Mint mondta, jelenleg 152 milliárd forint kifizetési kérelem van bent az NFÜ-nél, amely összegnek csupán a fele késik az intézményrendszer miatt, a ki nem fizetett számlák másik fele a pályázók lelkén szárad. Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, mennyi számlának kellene bent lennie az NFÜ-nél, ha a fejlesztések az eredeti ütemben haladnának. Mintegy 700 milliárd forint kifizetési kérelem nem érkezett még be az NFÜ-höz, azaz ennyivel késnek a pályázók. A számlaösszeg 48 százaléka az államháztartáson belülről (önkormányzatoktól, egyetemektől) jönne, 37 százaléka az 500 millió forint feletti támogatást elnyert vállalkozásoktól és nonprofit szervezetektől, 15 százalékát meg az 500 millió forintnál kevesebb uniós pénzt elnyert cégektől, nonprofit szervezetektől várják.

Petykó Zoltán úgy véli, az előbbi fejlesztések esetében baj van a projektmenedzseléssel. Kijelentette: – Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!

Ezért indítják el hamarosan az új projektfelügyeleti rendszerüket, amikor is külső szakértők és pályázatíró cégek adnak szakmai tanácsokat a rosszul álló fejlesztésekhez. Emellett – mivel tudják, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete mennyire rossz – létrehoznak egy állami önerőalapot a helyhatóságok számára, 109 milliárdos keretösszeggel. De mint Petykó mondta, 50 milliárd forinttal már ki lennének segítve. Tervezik a 30 százalékos szállítói előleg bevezetését, illetve felülvizsgálják a pályázóknak szóló előlegrendszert is.”

Forrás:
A pályázók is rovót kaptak, Szabó Brigitta, Népszabadság, 2012. május 9.

Nagy összeggel tartozik a rendőrség a szakértőknek

„Parázs hangulatban tartották meg a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara területi tisztújító közgyűléseit az utóbbi hetekben, a szakembereknek elegük lett ugyanis abból, hogy a rendőrség nem fizet a munkájukért, sőt újabban visszafogják a kirendeléseket – írja a csütörtöki Népszava.

A rendőrség tervszerűen csökkenti, visszafogja a szakértői kirendeléseket – hangzott el a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) küldöttgyűlésén – értesült a lap a szervezet beszámolójából. Ennek egyik oka, hogy már így is régóta és jelentős összegekkel tartoznak a szakértőknek, másfelől a költségvetési megszorítások érintik a testületet is. A szakértőn való „spórolás” azonban megbosszulhatja magát, hiszen sérül a bizonyítási eljárás, ami pedig alkotmányossági visszásságot is eredményezhet – hívja fel a figyelmet a lap.

Felvetődött, hogy a BISZK megelőlegezi tagjainak az elhúzódó kifizetésű – elsősorban rendőrségi – szakértői díjakat. Turán Zsolt elnök kalkulációkat készít ennek a megoldásnak a pénzügyi lehetőségéről. A kirendelések számának csökkenése ügyében pedig tárgyalnak a rendőri vezetéssel. Hasonló gondokról számoltak be a vidéki szakértők is.

Hogy összességében mennyi pénzről lehet szó, arról ma még csak becslések vannak, de a lap szerint akár a százmilliós nagyságrendet is elérheti az adósság. Az ORFK a Népszavának két hét múlva ígért összesítést. Hogy mikor fizetnek, azt nem tudták megmondani, de azt ígérik, hogy májusban mindenképpen kiegyenlítik az összes számlát. A kormány jóváhagyott ugyanis a Belügyminisztérium számára egy egyszeri anyagi támogatást, amelyből a rendőrség 7,8 milliárd forintot kap. Ebből az összegből egyenlíti ki a szakértők járandóságát és más elmaradásait is.”

Forrás:
Nagy összeggel tartozik a rendőrség a szakértőknek, HVG.hu (MTI/Népszava), 2012. május 9.

Közigazgatási, politikai informatika

E-recept: talán két év múlva

„A beteg „nyitott könyv” lesz a patikus számára, jövő év végére felállhat a rendszer.

Az e-recept bevezetésére számos időpontot meghatároztak már, most úgy tűnik, valóban megindultak a rendszer bevezetéséhez szükséges konkrét lépések, derült ki egy szakmai fórumon. Jelenleg az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elfogadására vár az OEP, amely végül a projekt gazdája lett a korábbi, GYEMSZI-OEP tervezett kettőse helyett. Mint Árki Kornél, az OEP Informatikai Fejlesztési Főosztályának vezetője a határidőre vonatkozóan elmondta, jövő év végére felállhat a rendszer, ám ebben számos bizonytalansági tényező van, ugyanis minden attól függ, mennyire csúsznak a projektelemek.

Nem cél és nem is lesz teljes körű az e-recept hazánkban, ahogy a nemzetközi gyakorlatban sem található ilyen generális alkalmazás, de a jelenlegi papíralapú rendelést és kiadást valamilyen arányban mindenképpen kiváltja majd az elektronikus rendszer. Fontos elem, hogy az orvos által felírt vény egy országos adatbázisban jelenik meg, ahonnan bármelyik patikában le lehet hívni (az országos elérés például korábban kérdéses volt), és a kiváltó azonosítása után ki lehet adni a gyógyszert. Hogy az azonosítás miként fog zajlani, ezt még nem sikerült pontosan tisztázni. Egy biztos: jelenleg nem szerepel az elképzelések között az e-TAJ-kártya alapján történő azonosítás. Megoldásra vár az is, miként azonosítsák, ha nem a beteg, hanem más váltja ki számára a gyógyszert.

Az e-recept rendszer képes lesz megmutatni, milyen gyógyszereket szedett/szed a beteg. Ez azért lesz előnyös, mert a nemkívánatos mellékhatásokat (például allergia), a duplikált gyógyszerkiváltást kontrollálni tudják. Az aggódók szerint ugyanakkor a beteg (túlságosan) nyitott könyv lesz a gyógyszerész számára, a patikus ugyanis olyan információkat is kaphat róla a teljes gyógyszerpalettája alapján, amelyeket az esetleg nem szívesen osztana meg a vele – nem beszélve arról, hogy a gyógyszerészt nem köti orvosi titoktartás.

Biztosan lesznek, akik először idegenkednek az új rendszertől, fogalmazott Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára, aki ezzel szemben inkább az előnyökre helyezte a hangsúlyt. A gyógyszerbiztonság mellett a beteg-együttműködés javulását, a csökkenő adminisztrációt emelte ki, amely szerinte kedvező hatással lesz a gyógyszerészi gondozásra. Mindemellett véleménye szerint a generikus programot és a hatóanyag-alapú rendelést támogatja az e-recept, amely így a gyógyszertámogatások hatékonyabb felhasználást is segíti.

A gyógyszerészek félelmeit is megfogalmazta: jelenleg nem tudni, miként érinti az e-recept a megszokott orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatot, mennyiben változnak meg a betegek gyógyszerkiváltási szokásai, netán fokozza-e a további eltolódást a városi, kiemelt helyen fekvő nagy forgalmú patikák irányába.

A statisztikák szerint hazánkban évente 190 millió vényt váltanak ki a patikákban, amelyek meghatározó része (128 millió) háziorvosi vény. A recepteket 7,6 millió beteg váltja ki, az egy főre eső gyógyszerkiváltás nagysága jellemzően 50-55 éves korban emelkedik meg. Az OEP 2010-ben 262 millió forintot költött 241 millió darab vény előállítására.

A hazai e-recept program megvalósítása uniós forrásból történik az EKOP (Elektronikus Kormányzati Operatív Progam) keretében, és számítások szerint egymilliárd forint kell a bevezetéshez.

A nemzetközi példákat tekintve Svédországban, Dániában, Észtországban országos a lefedettség az elektronikus vényfelírásban, de nem minden gyógyszerre. Spanyolországban, Hollandiában, Portugáliában régiós lefedettség működik, míg a lengyelek, csehek, finnek és az olaszok most kísérleteznek a rendszer bevezetésével. Az azonosítást jellemzően kártyával oldják meg.”

Forrás:
E-recept: talán két év múlva, Sándor Judit, weborvos, 2012. május 7.

A Google Apps rendszerére tér át az amerikai belügyminisztérium

„Az 90 000 munkatársa a jövőben nem a Microsoft irodai megoldását, hanem a Google Apps for Government nevű elektronikus levelező és irodai rendszert fogja használni.

Az üzlet nyertese a keresőcég mellett az Onyx Networking. A szerződés hét évre szól és az értéke 34 872 728 dollár. A hír egyben azt jelenti, hogy a Google és az Onyx a korábban biztos befutónak tűnő Microsoft orra elől halászta el a megbízást.

Eredetileg már tavaly január 25-én el kellett volna dőlnie, hogy melyik IT-óriás nyeri meg az amerikai belügyminisztérium pályázatát, azonban a Google már 2010 novemberében beperelte a szaktárcát azért, mert az álláspontja szerint előnyben részesítette a Microsoft Business Productivity Online Suite Federal (BPOS) megoldását más levelezőszoftverekkel és azonnali üzenetküldőkkel szemben. A konszern úgy érvelt, hogy ezzel a döntéssel a belügyminisztérium megsértette a szabad piaci versenyhez fűződő jogot és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. Emellett azt állította, hogy saját megoldása, a Google Apps ugyanúgy képes lenne megfelelni a szaktárca igényeinek. Ezt egyébként a szaktárca IT-illetékesei is megerősítették a cég képviselőivel folytatott megbeszéléseken.

A per során az első fokon eljáró bíróság a vállalatnak adott igazat. A Google és az Onyx visszavonta a keresetét, miután a minisztérium megváltoztatta a pályázati feltételeket és meghosszabbította az eredetileg kitűzött a határidőt. Végül a pályázaton a Google és az Onyx közös ajánlata nyert. A Google Apps for Government online szövegszerkesztőt, naptárat, levelező- és chatrendszert egyaránt tartalmaz. Az új szolgáltatás az év végétől lesz elérhető a minisztériumi dolgozók számára. A hivatalban eddig hét különböző levelezőrendszert használtak. A váltásnak köszönhetően a kabinet 2020-ig 500 millió dolláros megtakarítást remél.

A döntés egyben azt jelenti, hogy az amerikai belügyminisztérium lesz a legnagyobb olyan kormányhivatal, amely a Google megoldását alkalmazza. A rendszert jelenleg a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) és a General Services Administration (GSA) használja.”

Forrás:
A Google Apps rendszerére tér át az amerikai belügyminisztérium, Berta Sándor, SG.hu, 2012. május 7.

Szeptember végén indulna az e-bíróság

„Olcsóbb és gyorsabb, azaz összességében hatékonyabb lesz az igazságszolgáltatás, működése pedig átláthatóbbá válik az elektronikus ügyfélkapcsolatok fejlesztésével – közölte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön az MTI-vel annak kapcsán, hogy a hivatalban szakmai napon mutatták be bíráknak, ügyvédeknek, szakembereknek a szeptember végén üzembe álló új rendszert.

Handó Tünde elmondta, az OBH egyik kiemelt célkitűzése a hatékonyabb igazságszolgáltatás kialakítása, olyan informatikai alkalmazások létrehozása és bevezetése, amelyek csökkentik a bíróságok adminisztrációs terheit és gyorsítják az ítélkezést. A digitális technika csökkenti a területi egyenlőtlenségeket és az állampolgárok számára az ország minden pontján hasonló színvonalú, gyors és megbízható bírósági ügyintézést tesz lehetővé – tette hozzá.

Az EU és a magyar állam társfinanszírozásával megvalósuló projekt megteremti a lehetőséget a bíróságok számára az elektronikusan érkező dokumentumok fogadására és felhasználására, így egyszerűbbé válik az állampolgárok számára az ügyintézés, jelentősen kiszélesednek a bírósági eljárásokban részt vevő emberek és szervek elektronikus kapcsolattartási lehetőségei, továbbá áttekinthetőbbé válik az ítélkezési gyakorlat a bírák, az ügyészek, az ügyvédek, a kutatók, az érdeklődők és a jogkereső állampolgárok számára – jegyezte meg az OBH elnöke.

Péntek László, a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetőhelyettese, a projekt operatív bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: az új rendszer segítségével internetes felületen polgári és büntetőeljárásban is lehet majd joghatályos beadványokat intézni a bírósághoz, de a kapcsolattartás kétirányú lesz, a bíróság is intézhet majd a jogkereső állampolgárhoz elektronikus formában felhívást vagy akár idézést.

Mint kifejtette, az ügyfelek polgári perben a többi között keresetet, beadványokat, indítványokat, igazolási kérelmeket nyújthatnak be az elektronikus rendszereken keresztül, de büntetőperben is folyhat ilyen módon az eljárási jogok egy részének gyakorlása. Az internetes felület némileg hasonlít majd az adóhatóságnál már megszokotthoz, megfelelő űrlapokat kell kiválasztani, azok kitöltését segíti majd a rendszer, így vélhetően nagyságrendileg csökken a hibás beadványok és az ezzel összefüggő hiánypótlások száma.

Péntek László kiemelte: ez az egyik olyan következménye a rendszernek, amellyel sok pénzt, munkaerőt és időt lehet megtakarítani. Precízebb, gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügymenet – tette hozzá a szakember.

Úgy véli, ha bebizonyosodik, hogy megtakarítást, hatékonyságnövekedést eredményez az új rendszer, akkor minden szereplő érdekelt lesz annak továbbfejlesztésében, egyre újabb és újabb eljárásokra lehet kiterjeszteni az elektronikus ügyfélkapcsolati formákat, például az elektronikus aláírás bekapcsolásával, illetve a büntetőeljárásokban a nyomozati iratok elektronikus úton való továbbításával, vagy a robotzsaru rendszeréhez való kapcsolódással. Ha működőképes, akkor előbb vagy utóbb, de lesz rá forrás – közölte Péntek László.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: a bírósági eljárások rengeteg papírt emésztenek fel, ezek legalább egy részének kiváltása az elektronikus rendszerrel nemcsak költség-, idő- és energiamegtakarítást eredményez, de környezetkímélő is. 2009-es adatok szerint mintegy 50 millió oldalt fénymásoltak, nyomtattak az ország bíróságain összesen. Az új rendszer bevezetése nyomán ez akár a harmadával is csökkenhet, ami önmagában sok tízmilliós megtakarítást jelenthet minden évben. Egy postafordulta a bíró és az ügyfél között legalább nyolc napot vesz igénybe, egyes számítások szerint szintén 2009-ben az iratok postán történő továbbítása összesen mintegy 15 ezer napot emésztett el, ami jelentősen csökkenhet, ezzel egyenes arányban gyorsítva az eljárásokat. Hozzátette: a megtakarítás mértéke függ attól, hogy az ügyfelek mennyire veszik igénybe az új megoldásokat, de az nyilvánvaló, hogy még évekig számolni kell az elektronikus és a papíralapú rendszer párhuzamos együttélésére.

Az új rendszernek szeptember 30-ra működnie kell, az informatikai fejlesztést a Synergon RI Kft., az ügyvitel szervezését a Koping-Datorg Kft. vállalta a márciusban megkötött szerződésekben. Az idei év még inkább csak amolyan próbaüzemnek tekinthető és igazából jövőre várható a rendszer teljes felfutása.

Péntek László elmondta azt is: a rendszer részeként létrejön egy elektronikus dokumentumtár, amelyben az egyes eljárások iratai egy helyen lesznek összegyűjtve, a teljes peranyag egy lemezen átvehető lesz, és évtizedek múlva is könnyedén hozzáférhetnek az ügyfelek. Ebben a dokumentumtárban megtörténik majd egyes iratok, elsősorban határozatok anonimizálása – a személyes adatok törlése –, azok így alkalmassá válnak a közzétételre, több szempontú keresési rendszerekkel való kutathatóságra, ami elengedhetetlen a különféle tudományos vizsgálatokhoz, illetve a nyilvánosság biztosításához.

A projekt beindításának előkészítését 2010-ben még a bíróság saját költségvetéséből gazdálkodták ki, majd egy sikeres uniós pályázat nyomán már az EU és a magyar állam forrásaiból lehet bruttó 400 millió forintot fordítani az új rendszer kiépítésére. A szakember hozzátette: a bíráknak nem lesz szükségük komolyabb továbbképzésre a rendszer használatához, hiszen az a jelenleg használt bírósági programokhoz illeszkedik. Ugyanakkor sajátos módon az elmúlt két évtizedben a büntetés-végrehajtásban, a közigazgatásban, a rendőrségen, a bíróságon és azon belül is, a cégbíróságokon más és más üzleti körök kaptak állami megrendelést az elektronikus ügyviteli rendszerek kiépítésére, ezért az új bírósági rendszernél ügyelni kell majd arra, hogy az kompatibilis legyen a többi állami szerv rendszereivel.”

Forrás:
Szeptember végén indulna az e-bíróság, HVG.hu/MTI, 2012. május 10.

Linuxot használt, megbüntették a vállalkozót

„Megbüntetett az adóhivatal egy zólyomi vállalkozót azért, mert írásban adta le kimutatását. Linuxot használt operációs rendszerként, a digitális kitöltés csak Windows és Internet Explorer párosítással lehetséges – írja a Hospodárske Noviny.

František Slivka összesen 5636 eurós büntetést kapott. „A cégben Linuxot használunk. Mikor a havi jövedéki adóra vonatkozó kimutatást az eDane alkalmazáson keresztül próbáltam meg elküldeni, nem működött” – magyarázta Slivka. A vállalkozó a hivatallal megegyezett abban, hogy bár a törvény értelmében 2010. januárjától nem lehet ilyen módon megoldani az adóbevallást, rá vonatkozik a szabályozás. Később kiderült, a hatóságok tizenkét büntetést számláztak neki ki.

„Ez pont olyan, mintha az állam előírná, hogy minden vállalkozó csak egyetlen gyártó telefonjait használhatja. Annak köszönhetően, hogy a vállalatom ügyei Linuxon futnak, három év alatt 25 ezer eurót spóroltam” – jelentette ki Slivka, aki abszurdnak tartja a helyzetet.

A vállalkozó valószínűleg jogi lépésekhez is folyamodik, diszkriminációra hivatkozva próbálja majd elérni a büntetés érvénytelenítését. „Feltételezem, több, mint negyvenezer adózó vásárolta meg a Windows operációs rendszert, miután feladta a küzdelmet” – jelentette ki Slivka, míg az adóhivatal nem akart választ adni arra a kérdésre, hány vállalkozónak akadtak hasonló problémái.”

Forrás:
Linuxot használt, megbüntették a vállalkozót, Bumm.sk, 2012. május 9.

Mi kerül az e-Receptre?

„Hamarosan nem kell papír alapú vényeket kiállítaniuk az orvosoknak – bár néhány esetben megmarad a hagyományos gyógyszerrendelési mód –, a rendelvények 2013 végén már elektronikus úton jutnak el a patikákba. Európa több országában részben, vagy egészben már működik az e-Recept, hazánkban az előzetes megvalósíthatósági tanulmány befejeződött, ám néhány kérdést még ki kell dolgozniuk a szakértőknek, az azonban biztos, hogy az e-Recept projektgazdája az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lesz. Mindez egy hétvégi, budapesti rendezvényen derült ki, ahogyan az is, nem csak arra kell választ adniuk a szakértőknek, ki és milyen módon helyettesítheti kiváltásnál a pácienst, de az adatvédelem problémakörét is meg kell oldani.

Egyelőre nem született pontos válasz arra a kérdésre, amelyet dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportjának munkatársa vetett fel: mi az az adat, amelyhez minden patikus hozzáfér majd, amikor a páciens kiváltja az e-Receptre felírt gyógyszerét? Az ugyanis az adatvédelmi szakértő szerint aggályos lehet, hogy az ország valamennyi gyógyszertárában valamennyi gyógyszerész több évre visszamenőleg, a páciens beleegyezése nélkül láthassa, hogy hol, mikor, milyen készítményt váltott ki és használt korábban.

Egyelőre a szakmapolitikusokra vár annak eldöntése is, hogy csak a támogatott, vényköteles, vagy a támogatást nem kapó, de csak receptre kiváltható patikaszerek kerülhessenek az e-Receptes listákra. Adatvédelmi kérdéseket vet fel az is, hogy a patikuson és a háziorvoson kívül ki láthassa a beteg gyógyszerkiváltási történetét.

Ugyanis míg a háziorvosát mindenki maga választja, a szakrendelőben már nem érvényesül a szabad orvosválasztás joga, így a szakellátást nyújtó doktor ma, adatvédelmi okokból nem ismerhetné meg ezt a lajstromot, pedig egyes szakértők szerint ez betegbiztonsági és compliance szempontokból is fontos lenne.

El kell döntenünk, hogy az egyén, vagy a társadalom érdeke fontosabb-e – fejtette ki az adatvédelmi felvetésekkel kapcsolatban véleményét dr. Hankó Balázs, egyetemi docens. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára az e-Recept patikai felhasználásának előnyeiről, és a még tisztázatlan kérdésekről beszélt a tudományos tanácskozáson.

Hazánkban 196 millió vényt váltottak be 2010-ben, ezekből 128 milliót a háziorvosok rendeltek. A patikaszereket a 2541 közforgalmú-, 678 fiók-, és 251 kézi gyógyszertár valamelyikében váltja ki a 2,6 millió páciens. Az évente, átlagosan 140-170 millió receptre felírt gyógyszertári, gyógyászati segédeszköz, és szemészeti receptet kapnak a betegek, legtöbbet az 50-55 éves korúak. Bár az e-Recept egyszerűsítheti a mindennapos gyógyszerfelírási gyakorlatot, az OEP finanszírozási és ellenőrzési feladatait, és az e-Health kiszélesítésére törekvő egészségpolitikát, éppen az idősödő betegekből válthat ki idegenkedést, félelmet, hiszen alapjaiban bontja meg az eddigi orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatot – hívta fel a figyelmet Hankó Balázs, ahogyan szerinte az sem lenne kívánatos, hogy betegirányítási rendszer alakuljon ki a gyógyszertárak és orvosok között.

Nagy előnyt jelenthet azonban, hogy az elektronikusan nyilvántartott gyógyszerrendelések és kiadások a terápia hatásosságának és eredményességének mérésére is lehetőséget biztosít, nyomon követhetővé válna a betegegyüttműködés, illetve feltárható lenne, mi okozza egyes terápiás készítményeknél ennek hiányát. Az e-Recept nagyobb betegbiztonságot és egyszerűbb ügyintézést jelent, segítségével érvényesülnek a biztosítói szempontok, ami megtakarítást jelenthet a gyógyszerkasszában. A kiszélesedő gyógyszerészi kompetenciák, a helyi és központi ellenőrzés könnyítése szintén az elektronikus vény előnyei lehetnek.

Nem váltja és nem válthatja ki valamennyi papíralapú vényt az e-Recept, s tisztázni kell a magisztrális-, vagy a kábítószerek rendelhetőségét is – sorolta Hankó Balázs.
Nehézséget jelenthet az OGYTT titkára szerint az ellátórendszerben használatos szoftverek sokfélesége, ugyanakkor szerinte különösen fontos, hogy az e-Recept bevezetése valamennyi gyógyszertárban egyszerre lépjen életbe. Azonban a tudományos ülésen az is kiderült, az e-Recept kialakítása, az egészségügyi adatok továbbítása nem igényel extra erőforrásokat sem a hardver, sem a szoftveroldalon.”

Forrás:
Mi kerül az e-Receptre?, Tarcza Orsolya, eLitMed.hu, 2012. május 8.

Informatika, távközlés, technika

Így vehet vonatjegyet mobillal

„Már nemcsak bankkártyával lehet az interneten lefoglalt vasúti menetjegyek árát kifizetni, hanem a mobiltelefonok egyenlegének terhére is, igaz, csak a teljes árúakét – mondta Zaránd György, a MÁV-START Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

A szolgáltatás a Telenor, a T-Mobile, valamint a Vodafone hálózatából is elérhető, így az előzetes várakozások alapján 2012-ben több tízezren választják majd ezt a vásárlási lehetőséget. A fejlesztés révén bővülhet az online jegyváltók köre, így a vasúti pénztárak előtt tovább csökkenhetnek a sorok – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes.

A MÁV-START Zrt. 2008-ban indította el internetes jegyértékesítési rendszerét, amellyel otthonról is megválthatók és kinyomtathatók a vasúti menetjegyek. Az internetes vasúti menetjegyváltás lehetőségével eddig több mint 1,2 milliószor éltek az utazók, miközben a szolgáltatást évről évre egyre többen választják.

Zaránd György elmondta, az új lehetőségtől azt remélik, hogy tovább nő a heti mintegy 10 ezres online vásárlói kör. A mobiltelefonos jegy díja megegyezik az egyéb módon megvásárolható menetjegy árával. Ezen felül az ügyfélnek csak a vásárlást jóváhagyó SMS díját kell fizetnie a díjcsomagja alapján. A tranzakció alsó határa 130, a felső pedig 7.500 forint.

A menetjegyeket a MÁV-START Zrt. honlapjára bejelentkezve lehet megrendelni, majd a mobilegyenleges fizetés választása után kell megadni a telefonszámot, aminek a terhére történik a vásárlás.

A vásárlás után a vasúttársaság SMS-ben küldi el az ügyfél által megadott számra a jegy átvételéhez szükséges tízjegyű kódot. Ezt az ország negyven vasútállomásán – a legnagyobb forgalmú vasútállomásokon, az IC megállóhelyeken és a turisztikailag fontos állomásokon – található internetes jegykiadó automaták bármelyikébe be kell ütni, majd kinyomtatni.

A MÁV-START dolgozik azon is, hogy igazi mobiljegyet adjon, azaz, amikor az okosmobilról olvassa le a jegykódot a kalauz. Ez mintegy másfél év múlva valósul meg. Arra a kérdésre, hogy kedvezményes jegyet miért nem lehet online venni, elmondták, viszonteladói konstrukcióban nem értékesíthet ilyen jegyeket a MÁV-START a jogszabályok alapján.”

Forrás:
Így vehet vonatjegyet mobillal, HVG.hu/MTI, 2012. május 10.

Kemény verseny várható a negyedik szereplővel bővülő mobilpiacon

„…CW: Voltak 2011-ben váratlan trendek a hazai mobilpiacon?
Ch.M.: Pozitív meglepetés volt számunkra az okostelefon-özön beindulása, mind a gyártói, mind a fogyasztói oldalon. Év elején azt a célt tűztük ki, hogy új készülékeladásaink 30 százaléka legyen okostelefon. Ezzel szemben az arány elérte a 60 százalékot. Azt várjuk, hogy idén beindul a táblagépek és a 4G/LTE-képes készülékek boomja.

CW: Milyenek az év elején indított LTE-szolgáltatás első tapasztalatai?
Ch.M.: Jelenleg Budapest lakosságának körülbelül a 44 százaléka fér hozzá az LTE-hálózathoz. Év végére lefedjük az egész fővárost. Várjuk a készülékválaszték bővülését, egyelőre egyetlen LTE-képes táblagép van a piacon, illetve noteszgéppel vagy netbookkal, USB-modem segítségével lehet a szolgáltatást igénybe venni. Jelenleg az LTE-előfizetések nem befolyásolják jelentősen a Magyar Telekom pénzügyi eredményeit, de az év első negyedévében ezt nem is vártuk. Év végére már jelentősebb hatásra számítunk, de sok minden függ a külső környezettől.
…CW: Várakozásai szerint milyen hatással lesznek a hazai mobilpiacra a virtuális mobilszolgáltatók, az MVNO-k?
Ch.M.: Jelenleg két MVNO működik, ezek egyike a Blue Mobile, a Lidl és a Magyar Telekom közös vállalkozása. Sok MVNO-nak biztosan nincs helye a magyar piacon. Hosszabb távon az a márka tud fennmaradni, amelyik egy bizonyos szegmensnek valamilyen megkülönböztethető, könnyen érthető, hozzáadott értékű szolgáltatást tud nyújtani. Egy MVNO arra nem alkalmas, hogy komplex, összetett szolgáltatásokat, teljes mobilportfóliót kínáljon.

CW: Mit vár a negyedik mobilszolgáltató megjelenésétől?
Ch.M.: Kezdjük a spektrumtenderrel. A várakozásokkal ellentétben a meglévő piaci szereplők a mobilinternetezés fejlesztésére kiválóan alkalmas sávok csupán egyikében nyerhettek spektrumot, és ott is a növekvő piaci igényeknél jóval kevesebbet. A kulcsfontosságú 900 megahertzes sávban az állami pályázó elvitte a rendelkezésre álló spektrum felét, a piaci szolgáltatók az elnyert blokkokkal pedig mindössze 20-25 százalékkal tudták bővíteni jelenlegi spektrumkészletüket. Ez azonban kevésnek tűnik a hazai ügyféligények robbanásszerű fejlődéséhez viszonyítva. Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló frekvenciát jobb lett volna a három meglévő szolgáltató között szétosztani, természetesen nem ingyen, hanem jó árért. Olyan időszak küszöbén állunk, amikor drámaian nő az adatforgalom, a nagyobb adatmennyiségek továbbításához pedig frekvencia kell. A frekvenciahiány akadályozhatja a további befektetéseket. Nem azért, mert bármelyik meglévő szolgáltató tulajdonosai nem hajlandók több pénzt befektetni hálózataikba, hanem azért, mert ha nincs frekvencia, akkor nem éri meg további berendezéseket telepíteni. Ez a probléma idén még nem áll elő, de nem kell túl sokáig várni, hogy elérjük a plafont. A negyedik szolgáltatónak, bárki is a tulajdonosa, nem lesz könnyű dolga. Mindhárom meglévő szolgáltató kemény versenytársa lesz az új szereplőnek. Ezenkívül arra is szeretnék rámutatni, hogy valószínűleg jobb lett volna az ügyfeleknek, ha a szélessávú mobilszolgáltatások minőségét tovább emeljük a szóban forgó frekvenciák felhasználásával. A tender eredményeként kialakult helyzet megnehezíti azt, hogy valamennyi szolgáltató a legjobb minőségben, a legnagyobb lefedettség mellett kínálhassa szolgáltatásait ügyfelei számára.

CW: Milyen kormányzati lépéseket tartana fontosnak a hazai mobilpiac fejlődése szempontjából?
Ch.M.: A kialakult spektrumhiányos helyzetben a mobil széles sáv fejlesztésére alkalmas frekvenciablokkokat az országnak mihamarabb hasznosítani szükséges. A digitális hozadék sávot (800 MHz) az unió elvárásainak megfelelően 2013-ig engedélyeztetni kellene, amely kedvező terjedési tulajdonságai miatt segítheti a vidéki és ritkán lakott területek hatékony, optimális lefedését. Ugyanilyen fontosságú a 2,6 gigahertzes sáv mielőbbi hasznosítása is, amely a nagyvárosi, sűrűn lakott területek kapacitásigényét hivatott kielégíteni. Ezenkívül szurkolunk minden olyan gazdaságpolitikai intézkedésnek, amely a belföldi kereslet ösztönzésére irányul.

CW: A mobilhálózatokon egyre több értéknövelt szolgáltatás jelenik meg. Milyen szerepre készülnek például a pénzügyi szolgáltatások terén?
Ch.M.: Sok mindenben, így például a pénzügyi szolgáltatásokban is látunk perspektívát. Ezen a területen azonban ugyanaz a helyzet, mint az LTE-nél. Sok függ attól, hogy az új készülékek milyen arányban lesznek NFC-képesek. Ha elterjednek a near field communicationra alkalmas okostelefonok és táblagépek, azokkal könnyedén lehet majd fizetni. Nagy előnyt jelenthet ez a boltoknak is, hiszen nem kell majd külön pénztárgépet alkalmazniuk, mindent elvégezhetnek egy mobileszközzel. Természetesen az értéklánc szereplőinek az összefogására is szükség van a mobilfizetés elterjedéséhez. Jó hír, hogy a tavaly alapított Mobil Tárca Egyesületnek már közel 20 tagja van. Mindenki látja, hogy a SIM-kártya és az NFC-technológia párosításában óriási potenciál van; egyrészt a mobiltelefon mindig kéznél van, másrészt az így kialakítható authentikációs rendszer gyakorlatilag bombabiztos. Abban is mindenki egyetért, hogy csak egy létező tortát lehet szeletelni. Éppen ezért most az a legfontosabb, hogy elkészítsük a mobilfizetés tortáját.”

Forrás:
4G-alapú szolgáltatások, Mallász Judit, Computerworld, 2012. május 9.

Összemosódnak a mobiltelefonok és a bankkártyák

„…A Mastercard a napokban hagyta jóvá másfél tucatnyi okostelefon alkalmazását saját PayPass rendszerében, amely NFC-alapokra építve teszi lehetővé a gyors és kényelmes, érintés nélküli fizetést a megfelelő bankkártyákkal. A lépés révén az LG Viper 4G LTE, valamint a Galaxy Nexus mellé felsorakozik a HTC One X, a Lumia 610 NFC, az Intel első ilyen megoldása, illetve több Blackberry és olcsóbb Galaxy változat. Ezen telefonok birtokában hamarosan mi is kiválthatjuk megszokott kártyánkat, a PayPass platformot támogató üzletekben készülékünkkel fizetve, anélkül, hogy megérintenék a leolvasót.

A Visa már januárban közzétette saját listáját, amelyen a fenti gyártók több fejlesztése (többnyire a már említett, NFC-t támogató példányok) található meg. A biztonságos SIM-kártya és az NFC használatával a payWave alkalmazása sem jelenthet gondot, ezzel pedig mindkét nagy szolgáltató belépett a szegmensbe, hogy megfelelő módon kiaknázzák az új kütyükben rejlő előnyöket, egyúttal megőrizve a bankkártyák területén kialakult kedvező pozíciójukat. A cél az, hogy a vásárlók számára jól látható és elkülöníthető módon jelezzék a megfelelő készülékeken a technológia jelenlétét, ezzel pedig befolyásolják a vásárlási döntéseket – ez nyilván egyre erősebb késztetést jelent majd, ahogy az érintés nélküli platformok (PayPass és payWave) újabb és újabb helyeken jelennek meg.
Mivel ezen bankkártyák már évek óta kaphatók (hazánkra ez szintén érvényes, itt inkább a kompatibilis elfogadóhelyek és leolvasók hiánya jelenthet gondot), a felhasználók számára sem jelent majd nagy újdonságot az NFC alkalmazása. Előnyként említik, hogy érintés nélküli fizetés esetén sem a PIN-kód beütésére, sem pedig aláírásra nincs szükség, így igencsak felgyorsulhatnak a kártyás (illetve immár akár mobiltelefonos) fizetések, bár ennek pontos szabályai a tranzakció méretétől és a kártyakiadó bank saját szabályzatától is függnek.

A két nagy azonban nem bíz semmit a véletlenre, ezalatt számos egyéb megoldással is kísérleteznek. Ilyen a Vodafone és a Visa között létrejött globális mobilfizetési megállapodás, amely egy prepaid számla vezetését teszi lehetővé a telefonnal rendelkezők számára, így ők ennek felhasználásával bonyolíthatnak le bizonyos tranzakciókat a készülékeken keresztül. Itthon már három bank támogatja a telefonokra felragasztható, matricaszerű bankkártyákat, amelyek az NFC-t még nem támogató telefonokon jelentenek átmeneti megoldást, bár ez okozott némi kavarodást a vásárlók körében, akik nehezen szoknak hozzá a matricák alkalmazásához, illetve tartanak annak kopásától és elhasználódásától.

Mi több, a Visa megpróbálkozik a digitális pénztárcák területére történő benyomulással is, közvetlenül a PayPal és a Google Wallet ellenében indulva. Saját V.me platformjuk az első körben három nyugat-európai országban lesz elérhető, így a brit, a francia és a spanyol felhasználók vehetik majd igénybe azt. Lehetővé teszik a számítógépen és telefonon történő, böngészőn keresztül lebonyolított vásárlásokat, de nem jelent majd gondot az NFC és az érintés nélküli fizetés sem, miközben az USA-ban három nagy szolgáltató összefogása révén az Isis próbálkozik valami hasonlóval, több mobiltelefont és a népszerűbb bankkártyákat bevonva saját rendszerébe. A Google ezalatt saját Wallet szolgáltatásával küszködik (odaát egyetlen nagy szolgáltató, a Sprint támogatja őket), igyekszik azt minél több helyen elérhetővé tenni, bár a nagy áttörésre még mindig nem került sor, legalábbis a PayPal valahogy nem akar eltűnni az ismeretlenségben, márpedig ez lenne számukra üdvözítő.

A Mastercard és a Visa egyébként jelenleg is vizsgálat alatt áll az Európai Unióban, mivel az illetékesek szerint túl nagy a sáp, amit visszatartanak minden egyes kártyás tranzakció után. Mivel e két cég dolgozza fel az említett kártyás tranzakciók túlnyomó részét, hatalmas haszonra tehetnek szert a jutalékok magasan tartásával. Joaquin Almunia versenyügyi biztos szerint semmi nem utal arra, hogy 2006 óta bármilyen csökkenés ment volna végbe ezen a területen, így tovább vizsgálódnak, hogy pontosan összevessék a szolgáltatás előnyeit és hátrányait a kereskedőkre nézve. A két cég szerint a díjak rendben vannak, ám a másik oldal gondolkodik a korábbi megállapodás felülvizsgálatán, hogy valamilyen módon lejjebb szorítsák az akkor felállított felső korlátokat – az akár 2 százalékot is elérő ráta sok kereskedő szerint túlzott és indokolatlan.

Az amerikai Javelin Strategy & Research felmérése szerint a mobil bankolás és fizetés terén a négy IT-óriás, vagyis az Amazon, az Apple, a Facebook, illetve a Google vezet az innovációban, ők vetélkednek leginkább a szélesebb vásárlói közönség pénztárcájáért, ahol természetesen a PayPal is komoly versenyzőként jön szóba. A bizalom azonban inkább a hagyományos szereplők irányában nagyobb, a legtöbben a Visa nevében bíznak, míg a PayPal itt a második, megelőzve a Mastercardot. Az első csoportnak tehát a bizalom, a másodiknak pedig az innováció terén van javítanivalója, így nem vitás, hogy itt még nagy összecsapásokra, vagy netán érdekes összefonódásokra kerül majd sor…”

Forrás:
Összemosódnak a mobiltelefonok és a bankkártyák, Gyurkity Péter, SG.hu, 2012. május 9.

Esnek a roamingdíjak az EU-ban, olcsóbb lesz a mobilnet is

„Megszavazta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelynek alapján július 1-jétől tovább csökken a külföldön történő mobiltelefonálás (roaming) és mobiltelefonos internetezés díja.

A csütörtökön Brüsszelben elfogadott rendelet szerint a mobilhívások díja az új szabályok alapján két hónap múlva a jelenlegi 35 cent helyett már legfeljebb 29 cent lehet. Az SMS-küldés felső díjhatára a mostani 11 centről 9-re csökken.

Az internetezést illetően most vezet be árplafont az EU: júliustól minden letöltött megabájt után legfeljebb 70 centet számolhatnak fel a szolgáltatók. A rendelet szerint 2014 nyarától tovább csökkennek az árak.

A rendelet alapján a mobiltársaságok ügyfeleinek a jövőben arra is lehetőségük lesz, hogy a roamingszolgáltatást más társágtól, a belföldi szolgáltatástól külön rendeljék meg. Az új szabályok megkönnyítik az új szolgáltatók piacra lépését is, ami az árak további csökkenésével járhat.”

Forrás:
Esnek a roamingdíjak az EU-ban, olcsóbb lesz a mobilnet is, HVG.hu/MTI, 2012. május 10.
Digital Agenda: New price caps for mobile data roaming expected to save families over €200 each year and business travellers over €1000, Európai Bizottság, 2012. május 10.

Az Európai Unió meggyanúsította a Slovak Telekomot, a Deutsche Telekom leányvállalatát

„Az Európai Unió meggyanúsította a Slovak Telekomot, a Deutsche Telekom leányvállalatát, hogy tisztességtelen eszközökkel kiszorítja a távközlési piacról a versenytársakat.

Az unió versenyhatósága kedden felszólította a két társaságot, hogy három hónapon belül foglaljon állást a hivatal megállapításaival kapcsolatban.

A bizottság szerint a szlovák távközlési szolgáltató nem biztosított korlátlan hozzáférést hálózatának egyes részeihez és méltánytalanul magas nagykereskedelmi árakat számított fel.

A bizottság azt is közölte, hogy a Deutsche Telekom „a két vállalat közti kapcsolat természete és mértéke következtében felelőssé tehető leányvállalata viselkedéséért”.

A Deutsche Telekom a Slovak Telekom részvényeinek 51 százalékát birtokolja.”

Forrás:
Kiakadt az EU a Deutsche Telekom szlovák cége miatt, HVG.hu/MTI, 2012. május 08.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális menetrend: a Bizottság első jelentése az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról

„Az Európai Bizottság ma mutatta be az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról készített jelentését. Az irányelv lehetővé teszi az audiovizuális tartalmak szabad forgalmazását, és olyan fontos közpolitikai célokat is szolgál, mint a gyűlöletre uszítás tilalma, a kiskorúaknak az ártalmas tartalmaktól való védelme és az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése.

A jelentés által lefedett legfontosabb témák között szerepelnek a különböző reklámozási gyakorlatok és a csatlakoztatott (internetcsatlakozásra alkalmas) televíziókra vonatkozó további iránymutatás szükségessége. A jelentés nyomán a Bizottság:

* nyilvános konzultációt kezd a csatlakoztatott televíziókról (2012 második felében);
* 2013-ban frissíti a televíziós reklámozásra vonatkozó iránymutatását.

„A jelentés alapján az irányelv megfelelően működik, de az internetes fejlődés által diktált változások – mint például a csatlakoztatott televíziók térnyerése – további intézkedéseket tesznek szükségessé.” – jelentette ki Neelie Kroes alelnök.

Az irányelv végrehajtása
Huszonöt tagállam jelezte már, hogy teljes körűen átültette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet. Két tagállamnak – Lengyelországnak és Belgiumnak – még hozzá kell igazítania a szabályozását az irányelvhez.

Reklámozás
A műsorszámba iktatott reklám és televíziós vásárlás nem haladhatja meg a 12 percet óránként. A jelentés rámutatott, hogy e szabály alkalmazása különböző reklámozási formák megjelenéséhez vezetett. Spanyolországban például újfajta televíziós reklámozási formák kerültek bevezetésre, amelyeket azonban a spanyol hatóságok nem tekintettek reklámbejátszásnak. A Bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy ezek a formák reklámbejátszásnak minősülnek, következésképp be kell számítani ezeket a 12 perces szabály szerinti keretekbe.

A jelentési időszak alatt a Bizottság nyolc tagállamban ellenőrizte a reklámozási gyakorlatot. Néhány tagállamban rendszeresen sérül a hirdetési műsorokat óránként 12 percre korlátozó szabály. Megállapításaira alapozva a Bizottság valamennyi érintett tagállamot hivatalos levélben figyelmeztette, és az ügyben jelenleg is folynak a megbeszélések. A Bizottság folytatni fogja a reklámozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és szükség esetén jogsértési eljárásokat fog kezdeményezni a tagállamokkal szemben.

Alkoholreklámok
A vizsgálat ideje alatt sugárzott összes bejátszás számának alapján az alkoholreklámok az audiovizuális médiaszolgáltatás teljes reklámozási tevékenységének 0,8–3 %-át tették ki a vizsgált tagállamokban. Egyértelmű jogsértés megállapítására nem került sor.

Az irányelv alkoholtartalmú termékek reklámozására vonatkozó követelményeinek végrehajtása során 22 tagállam vezetett be valamelyest szigorúbb szabályokat a csatornák, a reklámozott termékek vagy az idősávok tekintetében.

Gyermekek védelme
A irányelv szerint az audiovizuális kereskedelmi kommunikáció nem lehet káros hatással a kiskorúak testi vagy szellemi fejlődésére. Ennek megfelelően: közvetlenül nem buzdíthat kiskorúakat termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérbevételére tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával; közvetlenül nem ösztönözhet kiskorúakat arra, hogy rávegyék szüleiket vagy más személyeket a hirdetett áruk vagy szolgáltatások megvásárlására; nem élhet vissza azzal a különleges bizalommal, amellyel a kiskorúak szüleik, tanáraik vagy más személyek felé fordulnak; és indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben.

A 100 leggyakrabban sugárzott reklámbejátszás tartalmi elemzése rámutatott, hogy csak elvétve került sor az irányelv kiskorúak védelmét célzó rendelkezéseinek megsértésére. A vonatkozó rendelkezések részletes szövegezésének köszönhetően mindössze néhány esetben lehetett megállapítani az irányelv alkoholtartalmú termékek hirdetésére vonatkozó előírásainak megsértését. Úgy tűnik azonban, hogy a televíziós reklámozás során egyre gyakrabban használnak a kiskorúakhoz igazodó reklámtechnikákat.

Öt tagállam tiltja a gyermekműsorokat kísérő vagy azokba foglalt reklámozást. Négy tagállam írja elő a gyermekműsorok alatt történő reklámozás részleges tilalmát, más jellegű korlátozását, vagy meghatározott idősávokra, vagy egyes reklámozott termékekre vonatkozóan. Hét tagállam tiltja a támogatói logó megjelenítését a gyermekműsorok közben1.

Hátrányos megkülönböztetés
A jelentés kapcsán megvizsgálták nyolc tagállam 100 leggyakrabban vetített reklámbejátszását a nemi megkülönböztetés és nemi sztereotípiák szempontjából is. A bejátszások 21–36 %-ánál lehetett a nemi szerepek sztereotip ábrázolását megállapítani. Néhány tagállamban a többihez képest gyakoribb, hogy egyes beosztásokat, foglalkozásokat és termékeket módszeresen az egyik nemmel azonosítanak. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált országok egyike sem mentes az ilyen sztereotip ábrázolásoktól.

A fentiekre való tekintettel a Bizottság tovább fogja vizsgálni a reklámozási szabályok betartását a tagállamokban, és 2013-ban frissíteni fogja a televíziós reklámozásra vonatkozó rendelkezések egyes szempontjairól szóló értelmező közleményét.

Csatlakoztatott televízió (Connected TV)
A csatlakoztatott vagy hibrid televíziózással az internet és a televíziózás konvergenciája új szakaszba lépett. A hagyományos tévékészülékeknek az internetes csatlakozással való kiegészítése lehetővé teszi a néző számára, hogy egy műsorkönyvtár választékából és egyéb lekérhető szolgáltatások kínálatából, illetve internetes tartalmak közül válasszon.

Németországban és Olaszországban már jelenleg is léteznek csatlakoztatott televíziós szolgáltatások, amelyek hamarosan bevezetésre kerülnek Franciaországban és az Egyesült Királyságban is. Annak ellenére, hogy az értékesített televíziókészülékek nagy része csatlakoztatható az internetre, mindössze 20–30 %-uk esetében élnek valóban a készülék adta lehetőségekkel. A ténylegesen csatlakoztatott otthoni eszközök – beleértve a csatlakoztatott televíziókészülékeket, a játékkonzolokat, az önálló beltéri egységeket, a Blu-ray lejátszókat és az előfizetéses beltéri egységeket – száma Európában összesen jelenleg 47 millió. Miután egyre többen rendelkeznek nagysebességű internet-hozzáféréssel, nő a csatlakoztatott eszközök száma és bővül a hozzáférhető tartalom, az elkövetkezendő néhány évben a csatlakoztatott televíziók várhatóan viszonylag gyorsan elterjednek a háztartásokban.

Annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok teljes mértékben élvezni tudják az új szolgáltatások előnyeit, a csatlakoztatott készülékeken keresztül pedig kiváló minőségben és megfelelő védelem mellett élvezhessék az audiovizuális alkotásokat, a Bizottság 2012 végéig nyilvános konzultációt indít erről a kérdésről.

Előzmények
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33. cikke értelmében a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. Az erről szóló első jelentés a 2009–2010 közötti időszakra vonatkozik.

A jelentés első része utólagos áttekintést ad az irányelv végrehajtásáról, amelynek keretében megvizsgálja a reklámra vonatkozó minőségi szabályok hatékonyságával kapcsolatban felmerülő kérdéseket egy olyan ágazat esetében, ahol a kínálat és az egyén reklámra adott reakciói folyamatosan változnak.

Az értékelés alapján feltárt hiányosságok nem feltétlenül utalnak az irányelv beavatkozási logikájának gyengeségére, de mindenképpen jelzik, hogy hatékonyabb eszközökre van szükség. A jelentés tehát egy olyan építőelemnek tekinthető, amelyre alapozva közelebb lehet kerülni a megfogalmazott célokhoz.

A második rész előrevetíti a jelentős technológiai változások szabályozási keretre gyakorolt hatását, hiszen a hagyományos műsorszolgáltatás és az internet rohamos gyorsasággal közelítenek egymáshoz.”

Forrás:
Digitális menetrend: a Bizottság első jelentése az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról, Európai Bizottság, 2012. május 7.
Az irányelv alkalmazásáról készített jelentés:
A Bizottság első jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv alkalmazásáról : Az audiovizuális médiaszolgáltatások és a csatlakoztatott eszközök múltja és jövőbeni lehetőségei (pdf)
Staff Working Document accompanying the Report (pdf)

Akkor is sokat tudnak rólunk, ha nem vagyunk a Facebookon

„Egyre jobban izgatja a hálózatkutatók fantáziáját a Facebookon túli élet, vagyis a közösségi oldalon kívül rekedtek kapcsolatrendszerének feltérképezése, amely egy most megjelent tanulmány szerint meglepően eredményesen folyik – írta a Der Standard című osztrák napilap weboldala.

A heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem munkatársainak vizsgálata rámutatott arra, hogy a hálózati struktúrában szereplő információk nagyon jól hasznosíthatók azokra vonatkozóan is, akik nem rendelkeznek felhasználói profillal.

A tanulmány szerint bizonyos feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a nem Facebook-tagok baráti kapcsolatrendszerének mintegy 40 százalékát helyesen megjósolják.

Azzal már évek óta foglalkoznak a szakemberek, hogy megfelelő algoritmusokon keresztül milyen egyéb következtetéseket lehet levonni a Facebook-használók által közvetlenül vagy közvetve megadott adatokból. Egy szociális hálózaton belül például nagyon nagy pontossággal „kiszámítható” egy tag szexuális irányultsága vagy politikai beállítottsága, amennyiben elegendő barátja megadta magáról ezeket az információkat.

„A megerősített baráti kapcsolatok ismeretében egyáltalán nem jelent nagy kihívást a számítógépes adatelemzés számára bizonyos titokban tartott tulajdonságok meghatározása” – mutatott rá Fred Hamprecht, a Heidelberg Collaboratory for Image Processing (HCI) munkatársa.

A tanulmány készítésében részt vevő Katharina Zweig hangsúlyozta: a korábbi vizsgálatok a hálózat tényleges felhasználóira és a velük kapcsolatos információkra korlátozódtak, ezúttal azonban a hálózaton kívüli, s így az adatvédelem szempontjából sokkal sebezhetőbb egyéneket vették górcső alá.

Az úgynevezett árnyékprofilok automatikus generálásához elég megkérni a Facebook új felhasználóit arra, hogy a regisztrációnál tüntessék fel a teljes levelezési címlistájukat, beleértve azon személyek e-mail címét is, akik nem a közösségi oldal tagjai.

Horváth Ágnes, a kutatást végző egyik szakember elmondta, hogy ennek az alapvető ismeretnek a segítségével megtudják, hogy a felhasználók kivel vannak még ismeretségben a közösségi oldal tagjain kívül, s ezen keresztül a megfelelő eljárással levezethető a nem Facebook-tagok közötti kapcsolati háló egy jelentős része.

Zweig szerint a kapott eredmények tükrében a társadalomnak fontos lenne megállapodnia abban, milyen mértékben legyenek felhasználhatók azok az információk, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személyek nem járultak hozzá.”

Forrás:
Akkor is sokat tudnak rólunk, ha nem vagyunk a Facebookon, MTI/Magyar Nemzet, 2012. május 8.

Az ókori Rómához írtak útvonalkeresőt

„Új online eszközt fejlesztettek ki az amerikai Stanford egyetem történészei és informatikusai, amely ókori útvonalkeresőként mutatja meg, hogy a Római Birodalom városai között mennyi ideig tartott és mennyibe került az emberek és termények szállítása.

A hajóutak és szamárkaravánok korszakában az optimális útvonalat nehéz egy papírtérkép alapján kiszámítani, hiszen a legrövidebb út korántsem biztos, hogy egyúttal az utazó vagy szállítmányozó céljának leginkább megfelelő.

Az ORBIS elnevezésű program a 2 ezer évvel ezelőtti állapotoknak megfelelő utakon alapul. A kutatócsoport korabeli térképeket és feljegyzéseket használt a fejlesztéshez, ezen kívül modern kori időjárási méréseket, valamint történészek kísérleti eredményeit, akik a római kori hajók haladási sebességét becsülték meg.

A http://orbis.stanford.edu címen elérhető program felhasználója két várost választhat ki, valamint azt, hogy az év mely hónapjában kíván utazni. Ezt követően lekérheti a leggyorsabb, a legolcsóbb vagy a legrövidebb útvonalat a két város között, és összehasonlíthatja azokat. Kiderül az is, hogy mennyibe kerülne az utazás vagy egy kilogramm búza szállítása az adott távon, az év adott időszakában.

Róma és Londinium (London) között júliusban például 27 napig tartana a leggyorsabb út. Ugyanezen a távon szamárháton közel 8 dénárba kerülne egy kilogramm búza szállítmányozása, egy személynek pedig 900 dénárt kellene előteremtenie az útra – idéz egy példát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.”

Forrás:
Az ókori Rómához írtak útvonalkeresőt, HVG.hu/MTI, 2011. május 11.

A felhasználók szerint a szolgáltatók nem védik kellő képpen adataikat

„A Canon Europe – az ICM által lebonyolított – kutatás eredményeiről számolt be, amely rávilágít az adatbiztonság növekvő fontosságára. A páneurópai kutatás úgy találta, hogy a fogyasztók részéről komoly bizalomhiány mutatható ki az adatvédelem területén, illetve rávilágít, milyen potenciális negatív hatásai lehetnek az adatvesztések kötelező nyilvánosságra hozatalának, amint azt az Európai Bizottság törvénykezési reformjavaslatai tartalmazzák. A tanulmány hangsúlyozza továbbá, mennyire fontos, hogy a szervezetek megtegyék a megfelelő óvintézkedéseket az adatvesztések elkerülése érdekében. A felmérés szerint a fogyasztók 76 százaléka valószínűleg otthagyna egy céget vagy szolgáltatót, ha attól kiszivárogna valamely személyes adata. A legnagyobb aggodalom a hitelkártya- vagy banki adatok kiszivárgását övezi (48%).

A fogyasztók mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy a szervezetek eleget tesznek személyes adataik védelméért. Amikor azonban céget vagy szolgáltatót választanak, akkor még mindig előrébb rangsorolják a költségeket (64%) mint a személyes adatok biztonságát garantáló eljárásokat (30%).

Az is kiderült, hogy míg aggasztják őket az adatvesztések, a legtöbben csak a biztonsági záradék legfontosabb részeit olvassák el (36%), mindössze 19 százaléknyian olvassák el az összes kapott biztonsági információt, míg az emberek 13%-a egyáltalán nem olvassa el a biztonságról szóló részt…”

Forrás:
A felhasználók szerint a szolgáltatók nem védik kellő képpen adataikat, IT-Extreme, 2012. május 9.

Törvények, rendeletek

Utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok Gazdálkodási Keretszabályzatáról

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 14/2012. (V. 11.) KIM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok Gazdálkodási Keretszabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 21. szám, 2012. május 11., 3267-3288. oldalak (pdf)

Utasítás az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Forrás:
15/2012. (V. 11.) KIM utasítás az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2012. évi 21.szám, 2012. május 11., 3288-3298. oldalak (pdf)

Kormányhatározat egyes informatikai tárgyú európai uniós kiemelt projektekben meghatározott feladatok végrehajtásának felelőseiről

„A Kormány
1. elrendeli, hogy az Új Széchenyi Terv keretén belül megvalósuló Elektronikus Közigazgatás Operatív Program(EKOP) 2011–2013. évi akciótervében nevesített – melléklet szerinti – kiemelt kormányzati informatikai projektek, gyors és hatékony végrehajtása a mellékletben meghatározott felelősségi rendben történjen;
Felelős: a melléklet szerinti miniszterek
Határidő: a mellékletben foglalt megvalósítási határidők

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy gondoskodjanak a Postai Agóra megoldások, valamint a hibrid és inverz hibrid kézbesítési módok széles körű alkalmazásáról, ennek érdekében intézkedjenek a szolgáltatóval kötendő egyedi szolgáltatási szerződéseknek a 2014. évi költségvetésben történő megtervezéséről;
Felelős: valamennyi miniszter
Határidő: 2013. május 31.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a hibrid és inverz hibrid kézbesítési módoknak a közigazgatási szervek levelezésében történő széleskörű elterjesztése, továbbá a Postai Agóra megoldás – a rurális térség lakosságától érkező ügyintézési igények befogadása – gyakorlati megvalósítása és legalább öt évig történő fenntartása érdekében, készítsék el a Magyar Posta Zrt.-vel megkötendő közszolgáltatási szerződések tervezetét. A projektek megvalósításához szükséges fejlesztésekkel együtt járó beruházási kiadások megfelelő ellentételezése érdekében a Kormány európai uniós támogatások felhasználást is lehetővé teszi az Új Széchenyi Terv keretén belül megvalósuló Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 2011–2013. évi akciótervében e célokra meghatározott források terhére. Az elszámolható működési költségek ellentételezése a közszolgáltatási szerződésben rendezendő, a kedvezményezettek nevesítésére az EKOP 2011–2013. akciótervében kerül sor;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2013. január 31. a közszolgáltatási szerződés kidolgozása, 2013. december 31. a megvalósítás és 2018. december 31. a fenntartás tekintetében

4. felkéri a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, hogy az 1–3. pontban meghatározott feladatok teljesítése érdekében az e kormányhatározatban megjelölt felelősök számára szakmai iránymutatást és segítséget nyújtson.
…
A kiemelt projekt neve:
1. Központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP rendszer
Tervezett forrás:
ÚSZT EKOP
Szakmai felelős:
nemzeti fejlesztési miniszter
Feladat végrehajtására kijelölt szervezet:
Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Határidő:
1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozat 2. számú melléklet II. fejezet „Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve” 1. prioritásában a konstrukcióra megjelölt határidő

A kiemelt projekt neve:
2. Határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások fejlesztése
Tervezett forrás:
ÚSZT EKOP
Szakmai felelős:
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Feladat végrehajtására kijelölt szervezet:
Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Határidő:
1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozat 2. számú melléklet II. fejezet „Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve” 1. prioritásában a konstrukcióra megjelölt határidő

A kiemelt projekt neve:
3. e-Befogadás
Tervezett forrás:
ÚSZT EKOP
Szakmai felelős:
közigazgatási és igazságügyi miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter
Feladat végrehajtására kijelölt szervezet:
Pillér Pénzügyi és Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
Határidő:
1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozat 2. számú melléklet II. fejezet „Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve” 2. prioritásában a konstrukcióra megjelölt határidő

A kiemelt projekt neve:
4. Postai Agóra
Tervezett forrás:
ÚSZT EKOP
Szakmai felelős:
nemzeti fejlesztési miniszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter
Feladat végrehajtására kijelölt szervezet:
Magyar Posta Zrt.
Határidő:
1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozat 2. számú melléklet II. fejezet „Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve” 2. prioritásában a konstrukcióra megjelölt határidő

A kiemelt projekt neve:
5. Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer
Tervezett forrás:
ÚSZT EKOP
Szakmai felelős:
nemzeti fejlesztési miniszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter
Feladat végrehajtására kijelölt szervezet:
Magyar Posta Zrt.
Határidő:
1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozat 2. számú melléklet II. fejezet „Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akcióterve” 1. prioritásában a konstrukcióra megjelölt határidő”

Forrás:
A Kormány 1146/2012. (V. 10.) Korm. határozata egyes informatikai tárgyú európai uniós kiemelt projektekben meghatározott feladatok végrehajtásának felelőseiről, Magyar Közlöny, 2012. évi 56. szám, 2012. május 10., 9308-9309. oldalak (pdf)

Kormányhatározat az Audiovizuális Előadások Védelméről szóló Szerződés szövegének végleges megállapítására történő felhatalmazásról

„A Kormány
1. az audiovizuális előadások védelmére vonatkozó nemzetközi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) részletes tartalmi elemeinek ismeretében egyetért a Szerződéssel;
2. felhatalmazza a közigazgatási és igazságügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Szerződés szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására;…”

Forrás:
A Kormány 1139/2012. (V. 10.) Korm. határozata az Audiovizuális Előadások Védelméről szóló Szerződés szövegének végleges megállapítására történő felhatalmazásról, Magyar Közlöny, 2012. évi 56. szám, 2012. május 10., 9258. oldal (pdf)