Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Konstruktív egyeztetés az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülésén

„Tállai András önkormányzati államtitkár vezetésével az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) mai ülésén a Kormány és az önkormányzati érdekszövetségek képviselői konstruktív párbeszéd keretében megtárgyalták az önkormányzatok idei költségvetésével – egyebek mellett a közétkeztetéssel, az iparűzési adó beszámításával, valamint az intézményfenntartással – kapcsolatban felmerült kérdéseket. A tanácskozáson a Bankszövetség képviselőinek bevonásával áttekintették az 5 ezer fő feletti települések adósságkonszolidációs folyamatának aktuális helyzetét is.”

Forrás:
Konstruktív egyeztetés az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülésén; Belügyminisztérium; 2013. március 21.

Nem vált be a kórházi súlyponti rendszer

„Mára bebizonyosodott, hogy a súlyponti kórházak kialakításának rendszere nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, egy sor fontos feltétel nem volt biztosítható – ezt mondta a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója csütörtökön, Budapesten.A Központban a gyermek című szakmai konferencián Velkey György egyebek mellett a humánerőforrás biztosítását és az egyes kórházak elérhetőségét említette ezzel kapcsolatban.

A kórházigazgató azt mondta: a jövő az egészségügyi térségek kialakítása a spontán betegutak figyelembevételével. “Olyan rendszert kell létrehozni, amely arra épül, hova fordul inkább a beteg, és hogy futnak az út- és vasúthálózatok az országban” – fogalmazott. Kiemelve, hogy az egészségügyi térség nem egyenlő a régióval.

Nyilvánvaló az is, hogy nem lehet és kell minden ellátást minden térségben megvalósítani – mondta a főigazgató, aki szerint az elsődleges cél az kell legyen, hogy az embereket a lakóhelyükhöz legközelebb eső intézményben lássák el. További feladat, hogy a finanszírozást is igazságossá kell tenni, a kialakulóban lévő térségi ellátáshoz kell igazítani a forráskiosztást.”

Forrás:
Velkey György: nem vált be a kórházi súlyponti rendszer; HVG.hu/MTI; 2013. március 21.

További feszültségek az önkormányzati költségvetésekben

„Két önkormányzati érdekszövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a működési hiány újratermelődésére lehet számítani több településen –– írta a csütörtöki Népszabadság.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a lapnak elmondta: számos olyan önkormányzat van, amely korábban soha nem vett fel működési célú hitelt, nem szorult rá az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek biztosított támogatásra, az idén mégsem képes a költségvetését hiány nélkül tervezni. Ennek egyik magyarázata az, hogy az új feladatfinanszírozási rendszerben sem biztosítják teljes körűen a feladatok ellátásához szükséges pénzt.

Ugyanezt jelezte a Gémesi György gödöllői polgármester által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), amely szerint a községek esetében az állami támogatás akár tíz-húsz százalékkal is kevesebb lehet, mint amennyi pénzre csak a legszűkebben értelmezett kötelező feladatok ellátásához szükség lenne.

A TÖOSZ szerint a gyermekétkeztetés térítési díja például csak a nyersanyagnormát tartalmazza, a rezsiköltséget saját zsebből kellene fedezni. A MÖSZ számításai szerint a közvilágítás esetében a támogatás a tényleges költségek 60 százalékát fedezi, míg a közutak fenntartására biztosított összeg legfeljebb az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető úthibák elhárítására elég.

Emiatt mindkét önkormányzati szövetség a kormányhoz fordult. Schmidt Jenő elmondta, hogy a belügyminiszter a kezdeményezésükre elrendelte a “költségvetési feszültségpontok” felmérését, a vizsgálatot várhatóan márciusban befejezik. A TÖOSZ reményei szerint azok az önkormányzatok, amelyek kötelező feladataikat nem képesek az állam által rendelkezésre bocsátott forrásokból ellátni, és annak kiegészítéséhez saját bevételekkel sem rendelkeznek, pótlólagos támogatásban részesülhetnek – erre a célra a költségvetésben 40 milliárd forintot meghaladó tartalék áll rendelkezésre.”

Forrás:
Megint baj van: Orbánékhoz fordult két önkormányzati szövetség; HVG.hu/MTI/Népszabadság; 2013. március 21.

Navracsics: megvannak az új államigazgatási és közigazgatási rendszer intézményi keretei

„A hatósági intézményépítés szempontjából a végéhez közeledik az a folyamat, amely 2010-ben a központi államigazgatás szerkezeti elemeinek átalakításával kezdődött – mondta a miniszterelnök-helyettes a Veszprémben rendezett szervezetfejlesztési regionális konferencián.

Kiemelte, hogy megvannak azok az intézményi keretek, amelyek az új államigazgatási és közigazgatási rendszer alapjait jelentik, és fontosnak nevezte, hogy tartalommal való megtöltésüket ne a rivalizálás vezesse.

Ez azt jelenti, hogy a közigazgatás két nagy területe, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, ne egymással szemben, hanem egymás mellett definiálja magát – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Hangsúlyozta, hogy az együttműködést nemcsak jogi szabályozással akarják mederbe terelni, hanem anyagi lehetőségekkel is.

Mint mondta, a konferencia résztvevői megismerhetik azokat a lehetőségeket, amelyek az önkormányzati szervezetfejlesztés terén rendelkezésre állnak, azokat az uniós forrásokat, amelyek nem csak az önkormányzatokon belüli szervezetfejlesztést, hanem a jövőben a járások, valamint a járások és önkormányzatok közötti jobb feladatmegosztást, együttműködést, nagyobb fokú kooperációt segítik.

A regionális konferencián az önkormányzatok képviselői kaphattak tájékoztatást a pályázati forrásokról”

Forrás:
Navracsics: megvannak az új államigazgatási és közigazgatási rendszer intézményi keretei; Híradó.hu; 2013. március 22.

Szakmai rendezvénysorozaton mutatják be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezetfejlesztési Programját

„2013 februárjában elindult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezetfejlesztési Programja. A projekteket ismertető roadshow első állomása 2013. március 22-én Veszprémben volt, a rendezvényt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitotta meg.

Az Államreform Operatív Program keretén belül négy – egymással szerves kapcsolatban álló –szervezetfejlesztési projektben a központi közigazgatási intézmények és az önkormányzatok közel 4 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak. A szervezetfejlesztési projektek a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban meghatározott fejlesztési célok közül a pályázó szervek belső működési hatékonyságának javítását célozzák meg. A projektek a központi közigazgatási intézmények, és az önkormányzatok számára lehetőséget adnak a szervezetfejlesztésre.

A Magyary Programra épülő szervezetfejlesztés központi közigazgatási részét az ÁROP-1.2.18 – Szervezetfejlesztési Program című kiemelt projekt, és a hozzá kapcsolódó ÁROP-1.2.18/A – Szervezetfejlesztési program az államigazgatási szervek számára elnevezésű, egyfordulós projekt adja. Az önkormányzati részt pedig az ÁROP-1.A.5 – Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára elnevezésű, és az ÁROP-3.A.2 – Szervezetfejlesztés a KMR Régióban című egyfordulós pályázatok alkotják.

A pályázatok kezelését a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. látja el, a most induló rendezvénysorozat alkalmával a pályázatok benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat a MAG Zrt. szakértő munkatársai ismertetik, személyes konzultációt biztosítanak a helyszíneken.

A nyitórendezvény egyúttal egy összehangolt regionális konferenciasorozat kezdetét is jelentette.”

Forrás:
Szakmai rendezvénysorozaton mutatják be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezetfejlesztési Programját; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. március 22.

Megalakult a Közép-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

„ 2013. március 8-án ünnepélyes keretek között került sor a Közép-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium alakuló ülésére. A szervezet a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakban eljáró bíráinak speciális szakmai testülete.

Dr. Handó Tünde – az Országos Bírósági Hivatal elnöke – az új szervezetet alapvetően szakmai testületként jellemezte, melynek feladata a jogegység biztosítása, azon elvi jelentőségű döntések megtalálása, melyeket aztán a bírói kar és a Kúria felé közvetíthet. A Kollégium véleményt nyilvánít bírósági vezetői pályázatokról, előmeneteli kérdésekről. Az elnökasszony kiemelte a Közigazgatás Bírák Egyesülete, valamint a Munkaügyi Bírák Egyesülete által képviselt szakmai igényességet és összetartást. Példaértékűnek tartja a szakágak bíráinak munkáját, mely a jogkeresők elvárásainak, a biztonság és jogegység követelményének is megfelel.

Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke – a közigazgatási bíróságok elmúlt két évtizedben tapasztalható expanziójára hívta fel a figyelmet. A jogállamisággal, a hatalmi ágak megosztásával a törvényesség felett őrködő bíróságok szerepe mennyiségi és minőségi szempontból is megváltozott. A közigazgatási bíróságok szerepe megnőtt, a bírósági kontrollmechanizmusok erősödtek. A hazai tendenciákat a nemzetköziekkel egybecsengőnek látja. Hangsúlyozta a költséghatékonyság és az önállóság jelentőségét. A közigazgatási munkaügyi „párosítás” újszerű (bár Dánia és Norvégia esetében hasonló gyakorlattal találkozhatunk). A Kúria elnöke – előadása zárásaként – kiemelte, hogy az egy szervezetbe tömörülés a jogági sajátosságok különbségeiből eredő előnyök kihasználhatóságát növeli.

A közigazgatási bíráskodás történetét dr. Stefancsik Márta Anna ismertette. Három előfeltételt vázolt, a végrehajtás és törvénykezés szervezeti elkülönülését, az állami cselekedetek törvény általi szabályozottságát és az állampolgári jogok védelmére vonatkozó társadalmi igényt. Az 1848-as áprilisi törvények, valamint a Kiegyezés által generált változások után az 1869. évi IV tc. volt az, ami létrehozta a közigazgatási bíráskodás előfeltételeit azzal, hogy a megtörtént az igazságszolgáltatás és a végrehajtás szétválasztása, viszont a jogszabályban rögzítésre került,hogy „a közigazgatási és a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak”. A nagy előrelépést a hazai közigazgatási bíráskodás történetében az 1883. évi XLIII. törvénycikk jelentette, mely létrehozta a Pénzügyi Közigazgatási Bíróságot. A bíróság budapesti székhellyel, országos hatáskörrel bírt. Hatáskörébe tartoztak az egyenes adókkal és illetékügyekkel kapcsolatos kérdések. Eljárása írásbeli volt és 1884-1896 között működött. Ekkor – az 1896. évi XXVI. törvénnyel – jött létre a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, melybe a Pénzügyi Közigazgatási Bírósági is beolvadt. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság hivatásos bírákból állt, elnöke a Kúria elnökével azonos jogállású. A testület igen nagy tekintélyű és nagy szaktudású bírákból állt. Két osztályra tagozódott (a pénzügyi, és az általános osztályra). Hatáskörét a jogszabály taxatív felsorolással rendezte. Az ügyeket végleges döntéshozó szervként, reformatórius jogkörben intézte. 1907-ben került bevezetésre a „garanciális panasz”, mellyel az alacsonyabb szintű közigazgatási szervek is kereseti jogot kaptak a hierarchiában felettük levő szerv ellen. 1925-ben a közigazgatási bírósági hatáskör kiterjedt a választójogi ügyekre is. 1929-ben lehetővé vált a kormány törvényhatósági bizottságot feloszlató intézkedése elleni bírósághoz fordulást. 1949-től a politikai és az állami hatalom koncentrációja ellehetetlenítette a végrehajtó hatalom feletti bírói kontrollt. 1957. évi IV. tv. bírósági jogorvoslatra nyújt lehetőséget államigazgatási jogviszonyt létrehozó államigazgatási határozatokkal szemben, valamint meghatározza azokat a legfontosabb eseteket, amikor az államigazgatási határozatok felülvizsgálhatók. 1973-ban a jogalkotó a Pp. III. Novellájával a Pp-be egy új fejezetet iktatott be: „Az államigazgatási határozat megtámadása iránti perek” címmel. A következő „lépés” az 63/1981. (XII.5.) MT rendelet volt, ami tételesen felsorolta a bíróság által felülvizsgálható határozatokat. A rendszerváltás, konkrétan az 1989. évi alkotmánymódosítás teremti meg a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapját. Mivel korábban rendelet sorolta fel a bíróság által felülvizsgálható határozatok körét, az Alkotmánybíróság 32/1990. (XII.22) AB határozatában úgy rendelkezett, hogy ezt az alkotmányellenességet csak egy új törvény megalkotásával lehet megszüntetni. Így született meg a 1991. évi XXVI. törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről. A közigazgatási bíráskodást érintő jelentősebb változást hozott a 2004. évi CXL. törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Jelenleg az Alaptörvény 25. cikk (4) bekezdésének rendelkezései az irányadóak a közigazgatási bíráskodásra. „A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön bíróságok létesíthetők.”

A rendezvény záróakkordjaként dr. Handó Tünde megalakulttá nyilvánította a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumot.”

Forrás:
Újszerűen párosított bíróságok – Megalakult a Közép-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium; Horváth Eszter; Jogi Fórum; 2013. március 20.

A nyaralók is intézhetik ügyeiket a Siófoki Járási Hivatalban

„’Sikeresen meg tudtunk állapodni a polgármesterrel és a jegyző asszonnyal a polgármesteri hivatal egy részének átadásáról, így az állampolgárok az okmányirodai részlegben továbbra is zavartalanul tudják intézni ügyeiket’ – mondta Dr. Huszárné dr. Bodor Tünde, a Siófoki Járási Hivatal vezetője. Az okmányirodai feladatok teljesen átkerültek a Járási Hivatal hatáskörébe, ráadásul a nyaralóknak sem kell aggódniuk, hogyha lejár igazolványuk.

A járási rendszer előkészítése 2010 szeptemberében kezdődött, amikor a közigazgatási hivatalok visszakapták törvényes működésüket azzal, hogy törvényességi ellenőrzési jogosítványt kaptak az önkormányzatok felett – fejtette ki Bodor Tünde hivatalvezető. Az év őszén kezdődött el a kormányhivatalok felállításnak előkészítése, majd 2011 január elsejével a hivatalok kialakítása. 2011 júliusára megtörtént az összes szakigazgatási szerv integrációja, és azóta is pénzügyi, személyügyi és informatikai egységben, közös koordinációval működnek.

A járási biztosok és az önkormányzatok jó munkaviszonyának köszönhetően 2012 október végére az összes együttműködési megállapodás megszületett: ezt követte a tényleges építkezési munka, az infrastruktúra, a személyzeti állomány, a munkafeltételek megteremtésének megszervezése. A megyében nyolc járási székhely és hét kirendeltség került kialakításra. A szoros határidők betartásával ez év január másodikán zökkenőmentesen kezdődhetett el a munka – emelte ki a hivatalvezető.

A siófoki járási hivatal kialakításakor szem előtt tartották, hogy a járáshoz tartozó mind a hat szakigazgatási szerv a polgármesteri hivatal épületében, vagy kétszáz méteres körzeten belül helyezkedjen el; így az építésügy és a gyámügy a járási hivatallal egy épületben, a népegészségügyi intézet, a munkaügyi-, a földhivatal, és az élelmiszerbiztonsági lánc ellenőrző hivatal a járási hivatal épületének közelében található. A járási hivatalon kívül kirendeltséget létesítettek a második legnagyobb ügyfélforgalommal rendelkező városban, Balatonföldváron – jelentette Bodor Tünde.

A járási hivatalhoz került a teljes okmányirodai feladat ellátás, emellett pedig szabálysértési és olyan szociális juttatások ügyei, amik alanyi, normatív jogon járnak az állampolgároknak. Elsődleges cél volt ugyanis a feladatelosztásnál, hogy olyan ügyek kerüljenek hozzájuk, amik nem igényelnek mérlegelést vagy méltányosságot, a jogszabályok alkalmazása alapján eldönthetőek – emelte ki a hivatalvezető. A helyi viszonyokat figyelembe vevő ügyek az önkormányzat hatáskörében maradtak.

Speciális a járási építésügyi hivatal hatásköre, ami átlépi Siófok járás illetékességi területének határát. Nyolc várost érint, ami a tabi és fonyódi járás területét is magába foglalja.

A járásban három települési ügysegéd dolgozik, ezzel lefedve a huszonnégy település területét. Eddig csak pozitív visszajelzések érkeztek hozzájuk az ügysegédek munkájával kapcsolatban. Olyan kölcsönös szimpátia és bizalom alakult ki, hogy vannak olyan ügyfelek, akik utánautaznak az ügysegédnek, ha másik településen tart ügyfélfogadást, hogy segítséget és személyes tanácsot kérjenek tőle – mesélte Bodor Tünde. Hasonlóan kiegyensúlyozott a járási hivatal viszonya a kormányhivatallal: utóbbi markáns irányítással, megfelelő koordinációval, és kommunikációval segíti a járás dolgozóinak munkáját.

Személyigazolvány, lakcímkártya, útlevél megújításával, cseréjével a Balatonnál nyaralók is fordulhatnak a Siófoki Járási Hivatal kirendeltségeihez. Emellett, hogyha valaki egyéni vállalkozói engedély iránti kérelmet szeretne benyújtani, azt szüneteltetni vagy megszüntetni, arra itt a járási hivatalon belül, vagy ügyfélkapun keresztül is megteheti. ”

Forrás:
A nyaralók is intézhetik ügyeiket a Siófoki Járási Hivatalban; OrientPress; 2013. március 22.

50 ezredik ügyfél a Pest megyei kormányablakokban

„Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár és Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott köszöntötték Érden a Pest megyei kormányablakok 50 ezredik ügyfelét március 20-án.

Az Új Alaptörvény egy példányát és emléklapot vehetett át dr. Pákó-Lázár Zsuzsanna érdi lakos március 20-án abból az alkalomból, hogy Pest megyében 50 ezredik ügyfélként tért be az Érdi Kormányablakba. A hölgy a köszöntés alkalmából elmondta, szívesen veszi igénybe a Kormányablak szolgáltatásait, mert itt egy helyen és gyorsan lehet elintézni több ügyet is.

„Legfontosabb célunk egy olyan ügyfélbarát rendszer kialakítása, ahol az embereknek semmi mást nem kell tudniuk, mint azt, hogy hol van a lakóhelyükhöz legközelebb eső kormányablak.” – hangsúlyozta az esemény kapcsán Szabó Erika államtitkár, s hozzátette, év végéig az egyablakos ügyintézés helyszíneként több mint 300 helyszínen nyílik kormányablak az országban, minden olyan településen, amely járási székhely, illetve ahol okmányiroda működik. Szabó Erika külön kiemelte, példaértékű és az országban egyedülálló, hogy Pest megyében mind a 18 járási székhelyen ügyfélbarát nyitva tartással, reggel 8 és este 20 óra között várják az okmányirodák az ügyeiket intézni kívánó állampolgárokat.

Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott az ünnepség kapcsán elmondta, a megyében jelenleg működő három kormányablakban, Cegléden, Érden és Vácott összesen 28 964 ügyfelet fogadtak 2012-ben – ez egyharmaddal több, mint a korábbi évben –, és 36 833 sikeres ügyintézést végeztek a szakemberek. A legnépszerűbb ügyköröknek a korábbiakhoz hasonlóan tavaly is az ügyfélkapu létesítése és a családtámogatási ügyek bizonyultak. A kormánymegbízott hozzátette, a növekvő ügyfélforgalmi adatok is azt bizonyítják, hogy az egyablakos ügyintézést szeretik az emberek, egyre népszerűbbek a kormányablakok…”

Forrás:
50 ezredik ügyfél a Pest megyei kormányablakokban; Pest Megyei Kormányhivatal; 2013. március 21.

Tizenhét kormányablak nyílik Csongrád megyében

„Hatszázezredik ügyfelét fogadta a kormányablak Szegeden csütörtök délelőtt, akit Szabó Erika közigazgatási államtitkár köszöntött. A szakpolitikus a járások eddigi működéséről tájékozódott a Megyeházán, ahol azt is megtudtuk: Csongrád megyében tíz településen tizenhét kormányablakot terveznek kialakítani az év végéig.

A Csongrád megyében működő járási rendszerről tájékozódott csütörtök délelőtt Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Válaszárokért felelős államtitkára a Megyeházán. A szakpolitikus ellátogatott a Huszár utcai épület okmányirodájába, majd a Megyeházi kormányablakot is megtekintette, ahol hatszázezredik ügyfelüket köszönthették. Herceg Hanna (alsó fotónkon bal oldalon) ügyfélkapujával kapcsolatos ügyben érkezett, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola érettségi előtt álló tanulójának B. Nagy László kormánymegbízott is sok sikert kívánt.

A járási hivatalok működésének első negyedéves tapasztalatairól a kormánymegbízott számolt be, aki február 24-én kezdett Megyejárása során első kézből szerezhetett tapasztalatot az intézmény munkájáról. Mint mondta, a megyében működő hét járási hivatal mind különböző, szerencsére azonban 2,5 hónap után úgy látta, hogy az ügyfelek elégedettek, a munkatársak motiváltak és hozzáértőek, a munka pedig gördülékenyen zajlik. “Az embereknek egységesen olyan szolgáltatást kell kapniuk, ami magas színvonalon látja el feladatát. A lakossági elégedettség az a visszacsatolás, ami alapján pozitívan értékelhetjük a munkánkat, eddig igen biztató reakciókat kaptunk” – mondta a Megyeházán tartott sajtótájékoztatón B. Nagy László.

Közelebb az állampolgárokhoz
Bodó Imre, a Szegedi Járási Hivatal vezetője úgy nyilatkozott: harminc év után egy tetszhalott állapotban lévő járási rendszert kellett ismét működőképes állapotra hozni, az itt dolgozók munkájának köszönhetően azonban zökkenőmentes átállást sikerült biztosítani az állampolgároknak. Szeged az ország harmadik legnagyobb járása, amely immár a 25 ezredik ügyfelén is túl van, szerencsére ezidáig minden az elvártak szerint alakult Bodó Imre szerint.

“2010 tavaszán, amikor megkezdtük a kormányzást, egy rendkívül széttagolt, bürokratikus közigazgatási rendszert örököltünk. Az állam nem kapta meg azokat a szükséges információkat a területről, ami az egységes irányításhoz elengedhetetlen lett volna” – foglalta össze a járási rendszer és a kormányablak kialakításának előzményét Szabó Erika. Összesen 33 területi szakigazgatási szerv működött, melyből 16-ot beintegráltak a megyei közigazgatási hivatal mellé, létrehozva a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, a kormány így napi szinten informálódhatott a területek működésével kapcsolatos kérdésekről.

Legújabb szervezeti egységként a járások is visszatértek, melyeket 1983-ban szüntette meg az akkori politikai vezetés. “Amit most január elsejével visszaállítottunk nem ugyanaz, mint amit akkor beszüntettek, hisz akkor közigazgatás épült rá, most kizárólag államigazgatási szervezeti struktúraként funkcionál, a kormányhivatal kirendeltségeként” – magyarázta az államtitkár. Ennek kialakításával az állam a lehető legközelebb szeretett volna kerülni az állampolgárokhoz, ügyfélbarát módon fordulva hozzájuk.

Ennek szellemében már 2011-től, a kormányhivatalok munkájának kezdetétől kísérleti jelleggel az ország 29 pontján nyíltak ki a kormányablakok, melyeknek célja a bürokratikus útvesztőben elveszett ügyfél számára könnyen kezelhető és elérhető ügyintézési lehetőséget biztosítani. “Év végéig tervezzük kiépíteni országosan a kormányablak-hálózatot: több mint háromszáz helyszínen várja majd az ügyfeleket kibővített, több mint kétezer ügykörrel. Ha ez megvalósul, az állampolgárnak csak azt kell tudnia, hogy merre van a lakóhelyéhez legközelebbi kormányablak” – emelte ki. Csongrád megyében tíz településen tizenhét kormányablakot terveznek nyitni az év végéig, a kistelepüléseken pedig ügysegédi rendszerrel látják majd el feladatukat.”

Forrás:
Tizenhét kormányablak nyílik Csongrád megyében; Illés Attila; Szeged Ma; 2013. március 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Földhivatal: jó úton az elektronikus ügyintézés felé

„földhivatali szervezetrendszer élen jár az informatikai fejlesztésekben. A projektek a jövőbe, az elektronikus közigazgatás felé mutatnak. A Rádió Orient műsorában Jászai Tamás a Földhivatal 2013-as feladatai közül a földhasználati regisztrációval kapcsolatos plusz ügyintézést, az illetékességi területek összehangolását és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok megszüntetését emelte ki. A hivatalvezető emellett az egységes és naprakész rendszert teremtő integrált nemzeti ingatlankataszter kialakításáról és a DALNET 24 programról is beszélt.

A földügyi szakigazgatás a magyar közigazgatás speciális területe, nagy jelentőséggel bíró ágazat. Jászai Tamás a Rádió Orient műsorában elmondta, bármilyen állami hatalom gyakorlásának alapja az állam által felügyelt föld területe, a Földhivatal az állami hatalomgyakorlás alapját képező földterületet tartja nyilván. A magyarországi össznemzeti vagyon több mint 50 százaléka ingatlanvagyon. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatalának hivatalvezetője ezután a földhivatal történeti fejlődéséről is szót ejtett. „Az országban 1981-ben állt fel a teljesen egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer. A szervezetrendszerben a telekkönyvi hatóság 1973-as beolvadása jelentett nagy változást” – magyarázta.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a rendszerváltást követő privatizációs hullámról is beszélt. A hivatalvezető két kategóriát különített el, a tulajdonjog elvonást követő kárpótlást, és a használat korlátozás utáni helyreállítást. „A sok önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlan magánkézbe kerülését is menedzselni kellett. Ez a folyamat az adott időszakban óriási dömpingmunkaként jelentkezett a szervezetrendszerben” – emelte ki.

A szervezetrendszer további alakulása 2011. január 1-jén a megyei kormányhivatalok, majd 2013. január 1-jén a járási hivatalok felállásával folytatódott. Jászai elmondta, a járások elsősorban szervezeti átállást hoztak, érdemi változás a szakmai irányítási szempontból nem történt. Ellenben a járási hivatalvezető sokkal közelebbről tudja kezelni a problémákat – hangsúlyozta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatalában 3 szakmai és 1 működéstámogató osztály működik. Jászai kiemelte, az osztályok döntően másodfokon eljáró szervezeti szintet képviselnek, elsőfokon a kormányhivatalon belüli járási földhivatalok járnak el. A vendég kiemelte, a szervezeti egységekben döntően mindenhol található ingatlan-nyilvántartási, földmérési és földügyi osztály. „A földmérés a földhivatali létünk alapja, a felméréshez kapcsolódó hatósági feladatokat foglalja magába. Emellett hozzánk tartozik a telekkialakítási engedélyek kiadása és a földhasználati nyilvántartás vezetése is” – összegezte a feladatokat a vendég.

A földügyi hatósági jogkör fontos eleme a földvédelem. Jászai kiemelte, az egész állam célja, hogy a jó minőségű termőföldeken mezőgazdasági termelés folyjon. A vendég ezzel kapcsolatban jelentős többletfeladatokról számolt be. A közelmúlt jogszabály módosításai nagymértékben érintették a földhasználatot: 2013-tól a művelési ág alatt álló 1 hektárnál kisebb területeket is be kell jelenteni. „Így nem fordulhat elő, hogy valaki nagyobb területet használ, mint amennyit a jogszabály biztosít” – hangsúlyozta a hivatalvezető.

„A földhivatali szervezetrendszer élen jár az informatikai fejlesztésekben. Ez a jövőbeli világba, az elektronikus közigazgatás felé mutat” – emelte ki a vendég. Az ingatlan-nyilvántartás számítástechnikai adathordozón való vezetésére 1994-ben indult meg a fejlesztés. Az elektronikus rendszer 1999-ben lett elérhető, ezt a lépést a földhivatalok összekötése követte. A hozzáférést 2003-ban nyitották meg a nagyközönség felé, ez lett a TAKARNET rendszer. A szűkebb kört érintő, előfizetéses rendszer mellett a földhivatal online rendszerét utólagos díjfizetéssel bárki használhatja – összegezte Jászai Tamás.

Jászai Tamás a 2013-as év feladataival kapcsolatban kiemelte, a földhasználati regisztrációval kapcsolatos feladatok kétharmadával növelik az ügyiratok számát. Az ügyfeleknek való megfelelés mellett fontos célkitűzés az illetékességi területek egymáshoz igazítása és a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok megszüntetése. „Az ügyfélközpontú közigazgatás megteremtéséhez egységes joggyakorlatot akarunk kialakítani, valamint a belső képzésekre is nagy hangsúlyt fektetünk” – összegezte a terveket a közigazgatási rádió vendége.

A hivatalvezető a műsor utolsó blokkjában a közigazgatás jövőjét jelentő elektronikus fejlesztésekről is szót ejtett. Az integrált nemzeti ingatlankataszter kialakításával egységes, naprakész nyilvántartás születne meg, amely egy felületen fogja össze a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanokat. További példaként a társasházi okiratokat digitalizáló DALNET 24 projektről is beszélt. „Ezekkel a rendszerekkel sokkal egyszerűbb lesz az elektronikus ügyintézés fejlesztése” – zárta szavait a vendég.”

Forrás:
Földhivatal: jó úton az elektronikus ügyintézés felé; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Földhivatal; 2013. március 20.

A mobil szerepe a vészhelyzeti tájékoztatásban

„A múlt hét végi magyarországi ítéletidő újfent bebizonyította, hogy az SMS bár széles körben használt és elterjedt mobilkommunikációs technológia, a korlátai miatt nem alkalmas minden feladatra. Többek közt a bajba jutottak pontos és gyors tájékoztatására.

Bár a segítő szándék nem kérdéses, látványos kudarcba fulladt az a múlt hét végi kezdeményezés, melynek célja az volt, hogy tömeges SMS-en keresztül segítséget nyújtson a márciusi hóviharban rekedt több ezer autósnak. A mobilszolgáltatók több millió előfizetőnek küldték ki a Belügyminisztérium által jegyzett szöveges üzenetet, a meddőszórás tehát óriási volt, emellett a rendszerek terheltsége miatt az SMS-ek jelentős része nem is érkezett meg időben a bajba jutottakhoz. A rendvédelmi szervek irányából induló vészhelyzeti (tömeg)kommunikációban a mobil tehát látványosan kudarcot vallott, pedig régóta rendelkezésre áll egy olyan technológia, melyet éppen az ilyen helyzetek kezelésére találtak ki.

Célzott üzenetek
“Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe” – ez volt a szövegezése a minisztérium megbízásából a szolgáltatók által pénteken és szombaton kiküldött SMS-eknek, de érkezhetett volna ennél célzottabb üzenet is a veszteglőknek, ráadásul a többség jóval gyorsabban kapott volna tájékoztatást. Az ezt lehetővé tevő technológiát, a Short Message Service-Cell Broadcast-et (SMS-CB) éppen ezzel a céllal hozták ugyanis létre évtizedekkel ezelőtt, és tették részévé a GSM szabványnak.

Az SMS-CB rendszer célja, hogy a szolgáltatók párhuzamosítva, célzottan nagy tömegű rövid szöveges üzenetet tudjanak továbbítani az előfizetőknél lévő végberendezésekre – jellemzően mobiltelefonokra – anélkül, hogy ahhoz a hagyományos SMS-csatornákat igénybe vennék. A hagyományos, pont-pont közti rendszerrel működő SMS és az SMS-CB közti alapvető különbség, hogy utóbbi esetben az üzenetet nem az előfizetői terminálnak, hanem jól behatárolhatóan, egy vagy több bázisállomásnak – vagy akár a teljes bázisállomás-hálózatnak – címezheti a szolgáltató, a bázisállomás pedig kisugározza a szöveget az összes hozzá csatlakozó készülékre (ez a pont-terület topológia).

A földrajzilag jó közelítéssel behatárolható címzés mellett a Cell Broadcast üzenetek másik legnagyobb előnye a tömeges SMS-küldéssel szemben, hogy a technológia egyáltalán nem függ a hálózati terheltségtől, vagyis nem fordulhat elő az, ami Magyarországon a hétvégén megtörtént. A szolgáltatók által üzemeltetett SMS-központok nem arra lettek méretezve, hogy a teljes előfizetői bázist pár órán belül el tudják érni tömeges SMS-ekkel, ezért fordulhatott elő, hogy volt olyan előfizető, aki a Belügyminisztérium SMS-ét több mint egy nap késéssel kapta meg a telefonjára.

Valakinek pénzbe kerül
A rendszer országos szintű bevezetése bizonyos egyszeri beruházásokat igényel a szolgáltatók részéről, mielőtt kiterjedt vészhelyzeti tájékoztatásra lehetne használni.

Úgy tudjuk, Magyarországon az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a mobilszolgáltatók közt régóta zajlanak egyeztetések a rendszer országos szintű bevezetése kapcsán, az SMS-CB beruházásigényével kapcsolatos tisztázatlan kérdések miatt azonban egyelőre nem született megegyezés. A tájékoztatási rendszer kiépítését az Európai Unió régóta szorgalmazza, igaz nem kötelező jelleggel: Az Európai Bizottság által támogatott, határokon átívelő “Cell Broadcast a civilek tájékoztatásáért” partnerprogramban Nagy-Britannia, Svédország, Lengyelország és Németország mellett hazánk is részt vett.”

Forrás:
A mobil szerepe a vészhelyzeti tájékoztatásban; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013 március 19.

Kedden a parlament tárgyalja az infofelügyeleti rendszert is

„Kedden kezdődik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitája a parlamentben, ez a nemzeti kiberbiztonsági stratégiához kapcsolódó első jogalkotási lépés. Szemerkényi Réka, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója egy a Miniszterelnökség által szervezett pénteki sajtóbeszélgetésen elmondta, mivel az információs rendszerek sérülékenysége közvetlen hatással van az állam és a nemzetgazdaság működésére, mindenképpen oda kell figyelni a kiberbiztonságra. A stratégia kidolgozásában két szempont volt meghatározó: az információs rendszerek szabad használatának és a biztonságos alkalmazásának egyidejű biztosítása – hangsúlyozta.

Kifejtette, bár az országok sokáig a piaci szereplők ügyének tekintették ezt a témát, mára egyértelművé vált, hogy az államnak is jelentős szerepe, felelőssége van a kiberbiztonság megteremtésében, hiszen a kibertér nem jóindulatú használata akár az állam működését is veszélyeztetheti. Ezért dolgozta ki Magyarország is a kiberstratégiát, amely keretet ad a kormány, a gazdasági szféra, a tudományos világ és a civil szervezetek együttműködéséhez – mondta. Kiemelte, hogy a stratégiához kapcsolódóan több jogszabályt is kidolgoznak majd, ezek közül az első az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat.

Borókainé Vajdovits Éva, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a törvényjavaslat értelmében a hatálybalépést követő egy éven belül az érintett szerveknek egy ötfokozatú skálán kell értékelniük elektronikus információs rendszereik biztonságát és szervezetük biztonsági szintjét, így képet kapnak arról, mennyire voltak eredményesek az elmúlt évek beruházásai, fejlesztései. Ez a felmérési időszak többletköltséggel nem jár – tette hozzá. Hangsúlyozta, a törvényjavaslat azt is előírja, hogy az állami és önkormányzati szerveknek – akár saját alkalmazottaik közül – ki kell jelölniük egy szakembert, aki az elektronikus rendszerek biztonságáért felel.

A javaslat által érintettek a központi államigazgatási szervek, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, az ügyészségek, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, a hatósági igazgatási társulások és a Magyar Honvédség, valamint az ezen szervek számára adatkezelést végzők.

A javaslat az információs rendszerek felügyeletére egy új, 30 embert foglalkoztató hatóság felállítását rögzíti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretein belül – közölte a helyettes államtitkár. Arra is kitért, hogy az információbiztonsági tudatosság növelésére előírnák az információs rendszerért felelős személyek képzését, amelyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állítaná össze a képzési követelményeket. Szemerkényi Réka elmondta, hogy a kiberbiztonsági stratégiával összefüggő feladatok ellátásának koordinálására és a szabályozás segítésére a Miniszterelnökség irányítása alatt Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsot hoznak létre.

Az eseményen Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kifejtette, hogy a kiberbűnözés jelenleg még előrébb jár, mint a védelem. Az elmúlt években a kiberbűnözés nagy profitot hozó bűncselekménytípussá vált – mutatott rá. Kiemelte, vírusokat korábban jobbára a bankok megtámadására fejlesztettek ki, de ma már politikai információszerzésre létrehozott vírusok is vannak.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adatok védelmének hatósági felügyelete, kezelésük hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint ezzel összefüggésben az iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A felügyelet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.

Zala Mihály azt mondta: a kibertámadásokban nemcsak hackerek tevékenykednek, akik “az információk feketepiacán” meghatározott összegért kínálják szolgáltatásaikat, elsődlegesen anyagai haszonszerzés céljából, hanem államok is használják politikai információszerzésre, illetve befolyásolásra, így bárki célpontja lehet egy ilyen támadásnak.”

Forrás:
Kedden a parlament tárgyalja az infofelügyeleti rendszert is; HVG.hu/MTI; 2013. március 22.

A Magyar Honvédség is átáll a digitális légiforgalmi térképekre

„Magyar Honvédség is átáll a digitális légiforgalmi térképekre – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Harminchárom év után ez az első nagy jelentőségű fejlesztés a légiforgalmi térképek tekintetében. Ezáltal most a Magyar Honvédség az egész Földet lefedő, polgári és katonai repülőtereket is egyaránt tartalmazó navigációs térképekhez jutott – hangsúlyozta a HM a közleményében.

Az elmúlt két hónapban tesztelték az új rendszert, s ez alapján úgy vélik: “a digitális térképek használatával könnyebb, pontosabb, ezáltal biztonságosabb a repülési feladat végrehajtása”. Ennek révén naprakész információk állnak majd rendelkezésre az “útvonal-navigációs”, a “közelkörzeti” és a “guruló térképek” számára, valamint állandóan frissülni fog az összes egyéb tervezési információ, ahogy az adott országra és repülőtérre vonatkozó egyedi szabályok is – tették hozzá.

Kifejtették: a Magyar Honvédség alakulatai 1980-től a Jeppesen vállalat által forgalmazott nyomtatott, papír alapú kiadványt használják. Ezek közül is a Kelet- és Nyugat-Európa, valamint a Közel-Kelet polgári (légitársasági) változatát, amelyek a célállomások nagy részét lefedik ugyan, de a katonai repülőtereket tekintve csak a kettős rendeltetésűeket (a polgári és katonai rendeltetésűeket) tartalmazzák.

Ezek frissítései nagy mennyiségű papír felhasználásával járnak. Egy-egy készlet súlya eléri akár a 20-25 kilogrammot is, de az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Szállítórepülő századánál például – a feladatainak számát figyelembe véve – egy évben 2000-2500 kilogramm plusz rakományt jelent – írta a HM.

Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal – a kecskeméti, pápai és szolnoki alakulatokkal együttműködve – egy hatékony és költségcsökkentő tervet készített elő az elmúlt évben azzal a céllal, hogy nagyobb lefedettséget, gyorsabb elérhetőséget, hibátlan adatbázist és nem utolsósorban környezetkímélőbb alkalmazást tegyen lehetővé.

A lehetőségeket figyelembe véve a Jeppesen által forgalmazott digitális változat mellett döntöttek, de a biztonság érdekében ezt két papírkészlettel is kiegészítik – olvasható a HM közleményében.”

Forrás:
A Magyar Honvédség is átáll a digitális légiforgalmi térképekre; Honvédelmi Minisztérium; 2013. március 20.

Módosítás az ÁROP, EKOP útmutatókban

„Az ÁROP és EKOP keretében megjelent valamennyi kiírás „Részletes felhívás és útmutató” című dokumentumának D6. Egyéb feltételek pontjában a (Köz)beszerzésre vonatkozó szabályozás fejezetének 7. bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A központosított közbeszerzésen keresztüli beszerzések esetében is biztosítani kell a versenyt és ezen keresztül a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelést. Uniós értékhatárt meghaladó központosított közbeszerzések esetében kötelező a verseny újranyitása. A verseny újranyitásának szabályai szerint ebben a szakaszban az ajánlott áraknak megegyezőnek, vagy alacsonyabbnak kell lenniük a központosított közbeszerzések keretmegállapodásaiban szereplő árakhoz képest. A keretmegállapodásos eljárás második részében rögzíteni szükséges a szállító által a keretmegállapodásban megajánlott árakat annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön az eljárás dokumentumaiból, hogy az eljárás során érvényesült az eredményes és hatékony pénzgazdálkodás alapelve. Ezen alátámasztó dokumentumokat a közbeszerzés többi dokumentumával együtt meg kell őrizni. A verseny újranyitásának kötelezettsége alól egyedi esetekben a Támogató adhat felmentést.”

Forrás:
Módosítás az ÁROP, EKOP útmutatókban; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; 2013. március 22.
Kapcsolódó dokumentumtárak:
Államreform Operatív Program (ÁROP)
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)
Államreform Operatív Program (ÁROP)
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

Megjelent az „Egyes eljárások automatizálása” című, ÁROP-1.2.16 kódszámú kiemelt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az „Egyes eljárások automatizálása” című, ÁROP- 1.2.16 kódszámú kiemelt felhívás. A program támogatási keretösszege 510 millió Ft.

A projektjavaslat benyújtására 2013. március 14. és 2013. április 15. között van lehetőség.”

„A kormány az Államreform Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervében nevesítette ÁROP-1.2.16 „Egyes eljárások automatizálása” megnevezésű támogatási konstrukciót.
A Kormány kiemelt célja a közigazgatás hatékonyságának javítása, ezen belül a „jó állam” koncepció megvalósítása. A közigazgatás megújításának részeként a 2010. évi CXXII. számú törvény a vám- és adóhivatal szervezetének összevonásával létrehozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amely az állammal szembeni befizetési kötelezettségek egységes kezelésével jelentős hatékonyságjavulást és az ügyfelek felé magasabb szolgáltatási színvonalat képes biztosítani. Az érintett közteher-beszedési feladatok (vám, adó, járulékok) kezelésének korszerűsítése megköveteli a belső munkafolyamatok magas szintű informatikai támogatottságának előkészítését.

Az ÁROP 1.2. alprioritás az eljárások egyszerűsítésével és az elektronikai támogathatóságra való átalakításával kívánja egyszerűsíteni az ügyintézést, valamint szervezetfejlesztési eszközökkel hozzájárulni a közigazgatási működés hatékonyabbá tételéhez. A jelenleg tervezett szakmai tartalom egyszerre teremti meg az alapját az eljárások egyszerűsítésének és elektronikai támogathatóságának, az adatok és tranzakciók felmérésével azok az információk állnak majd rendelkezésre, amik e célok eléréséhez vezető tervezési eljárásokat támogatják.

Az adóigazgatás informatikai támogatásának korszerűsítésének előkészítésénél, az egyes eljárások/folyamatok/nyilvántartások felülvizsgálata, illetve kidolgozása által az adatvagyon-kataszterrel megnyílik az út a hatékonyabb informatikai megoldások tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására, az ennek működtetéséhez szükséges szervezetfejlesztés megvalósítására. A nyilvántartás, amelynek aktualitását automatizmusok biztosítják, egyidejűleg biztosítja az informatikai, valamint az adó- és vámszakmai szakemberek részére az adatvagyon átfogó és érdemi elemzését, ezáltal annak hatékony hasznosulását melyre felkészítésük megtörténik jelen projekt keretein belül. Egy ilyen nyilvántartás segíti a szervezet munkatársainak a jobb információ- elérhetőségét, csökkenti az adat- és feldolgozás többszöröződést, hatékonyabbá teszi az adatszolgáltatások elkészítését, támogatja az újrafelhasználás lehetőségét, tehermentesítve ezáltal a humánerőt, segítve a munkafolyamatok ésszerű szervezését. A projekt keretében olyan megoldásokat kell kialakítani, melyek javítják a szervezet alkalmazkodóképességét a változó követelményekhez, jogszabályi környezethez, elősegítik a magasabb szintű szolgáltatások hatékony nyújtását, segítik a rendelkezésre álló hatalmas adatvagyon kiaknázását mind szervezeti, mind kormányzati szinten…”

Forrás:
Megjelent az Egyes eljárások automatizálása című felhívás; Nemzeti Fejlesztés Ügynökség; 2013. március 14.
Kapcsolódó dokumentumtárak:
ÁROP-1.2.16 Egyes eljárások automatizálása

Nyílt forráskód a köz szolgálatában

„A felhasználók persze mindig komoly vitákba bocsátkoznak a nyílt és a tulajdonosi szoftverek megfelelőségében, egyben azonban a többség egyetért: szoftvert olcsón vagy ingyen szeretnénk beszerezni.

A számítógép-használók egy része ragaszkodik a tulajdonosi szoftverekhez, mert ezeket tudja vagy szereti használni, vagy olyan speciális rendszerre van szüksége, amelynek nincs még megfelelő minőségű nyílt forráskódú alternatívája. Mások az ingyenesen hozzáférhető FLOSS [free/libre/open source software] megoldásokat preferálják. Mindenki tehát a pénztárcájának, az igényeinek és a kockázatviselési hajlandóságának megfelelő termékeket választhat.

Megítélésem szerint a szoftverek beszerzésével kapcsolatban két dolog nem engedhető meg: egyrészt a tulajdonosi szoftverek illegális beszerzése, feltörése, másrészt a közszolgálati – beleértve a közoktatási felhasználást is – felhasználás során az indokoltnál drágább szoftvertermékek beszerzése.

A közszféra szereplői az esetek túlnyomó többségében olyan feladatokra használják a számítógépeket, amelyekre számtalan ingyenesen hozzáférhető, megfelelő minőségű megoldás létezik. Az állam- és közigazgatás az adófizetők által befizetett adóforintokból gazdálkodik, így kötelessége a gondos gazda szerepkörével eljárva a lehető legolcsóbb megoldásokat alkalmazni. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ez fokozottan igaz.

Szeged Megyei Jogú Város már tíz éve zászlajára tűzte, hogy hivatalában a nyílt forráskódú megoldásokat preferálja. A speciális célszoftverek fejlesztésénél előírja a platformfüggetlen rendszerek szállítását, a dokumentált forráskód és a teljes körű felhasználási, sok esetben a vagyoni jog átruházását is, lehetőség szerint kizárja az olyan megoldások használatát, amelyek járulékos költségeket generálnak, vagy amelyeken harmadik félnek korlátozó joga lehet. Az elmúlt évtizedben csak az irodai alkalmazáscsomag kiváltása több mint százmillió forintos megtakarítást eredményezett a városi költségvetésben.

Sajnos nem minden közszolgálati szereplő gondolkodik így. A közelmúltban az open source közösségek karácsonyi ajándékként, kitörő lelkesedéssel fogadták a Kormány 1479/2011. (XII. 23.) határozatát az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a határozat meghozatalán túl az elmúlt bő egy évben érdemi előrelépés nem igazán történt. A hivatalok és a Kormány közvetlen irányítása alá tartozó szervek többségükben még mindig a tulajdonosi szoftvereket használják, és közülük néhányan még hosszas vitát követően sem hajlandók befogadni vagy közzétenni dokumentumaikat szabványos formátumban. A dokumentumformátumokon túl az állami szervek még mindig erősen platformfüggő megoldásokat fejlesztenek, fejlesztetnek, még a böngészőben futó alkalmazások is sok esetben csak tulajdonosi szoftverekkel működnek együtt.

Sajnos a forráshiányos önkormányzatok teljes körű átállásának még számos gátja van, az imént említett központi szoftverek platformfüggősége mellett az ügyfelek, társszervek hozzáállása sem mindig szolgálja az átállást. Pedig ha az ügyfelek nyitnának az open source megoldások felé, azaz a meglévő alkalmazások mellé telepítenének nyílt irodai alkalmazáscsomagot is, maguk is hozzájárulhatnának az olcsóbb állam kialakításához.

Igazságot tenni abban, hogy melyik megoldás a jó, nem lehet, és talán nem is szükséges. De a XXI. században, főleg az okos eszközök terjedése okán egyben mindenki egyetérthet: olyan megoldásokat kell fejleszteni és használni, amelyek minden platformon megfelelően működnek.”

Forrás:
Nyílt forráskód a köz szolgálatában; Szegfű László; Computerworld; 2013. március 20.

Informatika, távközlés, technika

IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól

Az IVSZ 22 éves fennállása során újabb mérföldkőhöz ért: az IKT Index az IVSZ saját erőforrásaira valamint az index elkészítéséhez szükséges szervezetekkel kialakított együttműködésre alapozva külső anyagi ráfordítások nélkül valósult meg.

Ahogy azt nemrégiben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) ismertette, megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében a szervezet egy évente publikálásra kerülő piaci index bevezetése mellett döntött. Az IVSZ a hivatalos adatforrások hiánya miatt a NAV-val kötött stratégiai megállapodás keretében és saját adatgyűjtés révén most először teremtette meg annak lehetőségét, hogy évente átfogó képet adhasson a hazai IKT szektor aktuális helyzetéről. Ennek megfelelően az IVSZ IKT Index, azaz az ágazat előző évre vonatkozó növekedési indexe a jövőben az IVSZ, a KSH, a NAV és az oktatásért felelős minisztérium (EMMI) adatai alapján kerül minden év negyedik negyedévében publikálásra a jövőben.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az IVSZ IKT Index bejelentése kapcsán hangsúlyozta: „Megelégelve, hogy a hazai adatforrások egyike sem ad hű képet a szektor teljesítményéről, a saját adatgyűjtés és egy iparági index létrehozása mellett döntöttünk. Ez azért fontos, mert amennyiben a kormány komolyan gondolja 10 évre vonatkozó export-duplázási és gazdasági növekedési terveit, akkor látnia kell, hogy e növekedés nélkülözhetetlen pillére az IKT ágazat, amelynek valós teljesítménye eddig egyetlen adatforrásból sem volt egyértelműen kiolvasható. Az IVSZ szerint az IKT szektor 10 éven belül egyértelműen teljesítménye megduplázására lenne képes, de a szoftver export vonatkozásában 5 év is elegendő lenne. Ez azonban kizárólag megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével érhető el. Ennek feltételeit kívánjuk az ágazat valós teljesítményének transzparenssé tételével és nyomon követhetőségével megteremteni.”

A naptári évvel azonosan működő, informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el. Ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti.

Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 fő átlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-t, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át.

A fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, 2012-ben 70,7 millárd Ft volt, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7%-át tette ki. Így az IKT ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.

Az ágazatba sorolt adózók nettó ÁFA pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső ÁFA befizetése tekintetében 4.65-szerese a nemzetgazdasági átlagnak

A társasági adónemben a vizsgált adózók 2011-ben 14,7 milliárd Ft, 2012-ben 18,3 milliárd Ft adóbefizetést teljesítettek, ami a nemzetgazdasági összes adóbevétel 4,6 illetve 5,4 %-a volt.

Az IVSZ felvázolva a szektor növekedési lehetőségeit, továbbra is úgy látja, hogy a duplázás 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2 000 fővel. A legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatika tanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet. 2011-ben az általános felvételi eljárásban államilag támogatott helyre felvettek száma 5 593 fő, ebből informatika tanár mesterképzésre 91 fő volt, 2012-ben pedig 4 754 államilag támogatott diák, ebből 80 informatika tanár mesterképzésen résztvevő tanuló volt.
„Sajnos a felsőoktatási statisztikák több ponton is aggodalomra adnak okot. Egyrészt önmagában alacsony számban képződnek szakemberek, másrészt pedig elgondolkodtató, hogy a 2011-ben 5 593 képzést kezdő ellenében ugyanebben az évben csupán 2 392 fő diplomázott. Tekintettel arra, hogy feltételezhető, a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál, a két szám különbsége arra enged következtetni, hogy meglehetősen nagy – közel 45%-os – a lemorzsolódás. Ennek az okait a közeljövőben biztosan vizsgálni fogja az IVSZ.” – monda el Laufer Tamás.

A hazai felsőoktatás területén az alábbi szakképzettségeket számítottuk be:

  • gazdaságinformatikus (alapfokozat)
  • informatikai tudományok (doktori fokozat)
  • informatikus közgazdász (főiskolai)
  • mérnök informatikus (alapfokozat)
  • mérnök-informatikus (főiskolai)
  • okleveles gazdaságinformatikus (egyetemi)
  • okleveles gazdaságinformatikus (mesterfokozat)
  • okleveles informatika szakos tanár (egyetemi)
  • okleveles közgazdasági programozó matematikus (egyetemi)
  • okleveles mérnök informatikus (mesterfokozat)
  • okleveles mérnök-informatikus (egyetemi)
  • okleveles programtervező informatikus (mesterfokozat)
  • okleveles programtervező matematikus (egyetemi)
  • programozó matematikus (főiskolai)
  • programtervező informatikus (alapfokozat)
  • számítástudományi szakinformatikus (szakirányú továbbképzés)
  • számítógép-hálózati szakember (szakirányú továbbképzés)

A műszaki képzési területről pedig

  • a kommunikáció-technikai mérnök (főiskolai) szakképzettséget számítottuk be.

Az IVSZ IKT Indexről
Az Index a jelenlegi piaci teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítve kerül majd évente a negyedik negyedévben kiszámításra , úgy mint árbevétel, adótartalom, export árbevétel, foglalkoztatás, valamint induló start-upok száma, innovációs index, frissen végzett szakemberek és tanárok száma. A 2012-es index 2013 végén kerül publikálásra.

Az informatikai és távközlési ágazat által foglalkoztatottak létszáma a vizsgált ágazatba tartozó TEÁOR kódú fő tevékenységi körű társasági adóbevallást benyújtó adózók 2011. évi bevallási adata alapján került meghatározásra.

Forrás:
IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 21.

XII. Műszaki Térinformatikai Konferencia

„2013. április 24-25., Ramada Hotel, Balatonalmádi, Bajcsy Zsilinszky u. 14.

A konferencia fő témakörei:
1. Integrált térinformatikai rendszerek
A térinformatikai rendszerek szerepe messze túlmutat a nyilvántartási feladatokon; hatékonyan támogatják az eszközgazdálkodási, munkairányítási, tervezési és üzemeltetési feladatokat, egységes folyamati keretek közé terelve azokat. Ezeknek az elvárásoknak csak a vállalat egyéb informatikai rendszereivel történt integráció megvalósításával képesek megfelelni.

2. Önkormányzatok térinformatikai rendszerei
Városrendezés, építéshatósági feladatok, lakossági adatszolgáltatás. Az önkormányzati feladatok igénylik a hatékony együttműködést a közműszolgáltatók és az önkormányzatok között. A szekció feladata, hogy teret adjon a témakörben beindult és folyamatban lévő fejlesztések bemutatásának.

3. Adatfelmérés, adatgyűjtés, terepi munkavégzés
A térinformatikai rendszerek nem nélkülözhetik azokat a technikákat és technológiákat, amelyek a térbeli adatok helyszíni meghatározását, az adatgyűjtést támogatják. Akár a GPS használatáról, akár a mobil számítógépek terepi alkalmazásáról beszélünk, a korszerű adatfelmérés képes a földrajzi és leíró adatok összegyűjtésére, az adatok on-line továbbítására. Az eszközök használatával a „papírmentes” iroda kivihető a terepre, ahol elérhetők a szükséges munka- és műszaki információk, rögzíthetők a munkavégzés dokumentumai.

4. Adatvalidálás, adatértékelés
A térinformatikai rendszerekben tárolt adatok forrásuk szerint különbözőek lehetnek. Az adatgyűjtési módszerek mind technológiában, mind pontosságban eltérhetnek egymástól, az adatok életkora, megbízhatósága, felhasználhatósága alapvetően függ a tárolt adatok jellemzőitől. Az adatok validálása, a leíró, „un” meta adatok tárolása nélkül az adatfeldolgozás bizonytalansága megnő.

5. Üzleti elemzések, BI
Az informatikai rendszerek alapvető feladata az üzleti folyamatok támogatása, hozzájárulás a vállalkozások üzleti sikereihez. Az adatelemzési módszerek és eszközök világában ma oly népszerű BI (Business Intelligence) rendszerek képesek arra, hogy a különböző forrásrendszerekből összegyűjtsék, karbantartsák és feldolgozzák az információkat. Lehetőséget biztosítanak a múltbéli adatok feldolgozására, prediktív adatelemzések készítésére, vagy akár az üzleti környezet valós idejű monitorozására. A GIS rendszerek adatbázisban történő tárolása, az adatok és információk térben, térképen történő megjelenítése a BI rendszerek világában is teret nyert és ma már nélkülözhetetlen eszköz az informatikusok tárházában.

Téradat szerverek workshop
A téradat szervereken az adatok tárolása és elemzése a hagyományos adatkinyerési módokon túl további lehetőségeket biztosít az adatfelhasználók számára. A workshop keretében az átlagos felhasználó számára is érthető módon, egy esettanulmányon keresztül kerül bemutatásra a téradat szerverek használata…”

Forrás:
gita Műszaki Térinformatika Egyesület; 2013. március

Kína az Ubuntu-t választotta standard operációs rendszere alapjául

„A Kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium új referenciaarchitektúrát határozott meg az ország standard operációs rendszeréhez. A China Software and Integrated Chip Promotions Centre (CSIP), a Canonical és a CCN Open Source Innovation Joint Lab tegnapi közös bejelentése szerint a CCN Joint Lab fogja előállítani az Ubuntu Kylin operációs rendszert, amelynek első kiadása 2013. áprilisában érkezik az Ubuntu 13.04-gyel együtt.

A kínaiak választása az Ubuntura annak rugalmassága, nyíltsága és széles körben használtsága miatt esett. A CCN Joint Lab-et a CSIP, a Canonical és a National University of Defense Technology (NUDT) hozta létre Pekingben. Az alapító szerverezetek mindegyike mérnököket delegál, akik a kínai igényeknek megfelelő Ubuntu operációs rendszer fejlesztését végzik majd. Az Ubuntu-t desktop és cloud területeken kívánják használni.

A bejelentés itt olvasható.”

Forrás:
Kína az Ubuntu-t választotta standard operációs rendszere alapjául; HUP.hu; 2013. március 22

Társadalom, gazdaság, művelődés

Különös adósságrendezési módszerre kényszerítik a kórházakat?

„Ismét adósságaik “lealkudásával” próbálkozhatnak az egészségügyi intézmények, egyes hírek szerint a fenntartó GYEMSZI nyomására mind többen lépnek fel ilyen igénnyel szállítóik felé.

Különös módját választotta az adósságrendezésnek a kórházi integráció egyik résztvevője: a Napi Gazdaság információi szerint az integráló intézmény az egyik beszállító felé jelezte, azt tudja vállalni, hogy tartozásának felét 10 havi részletben megfizeti. Úgy tudjuk, a jelenség korántsem egyedi, a kórházak az ellátórendszert fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) nyomására a beszállítókkal “alkudozva” próbálnak könnyíteni tartozásaikon.

Arról, hogy valóban ilyen alkukra ösztönöznék az intézményeket, hivatalos választ sem a GYEMSZI-től, sem az államtitkárságtól nem kaptunk. A beszállítók felé fennálló tőketartozások ilyen módon való csökkentésére az államtitkárság tavaly ősszel tett már kísérletet, igaz, akkor sem 50 százalékos elengedésről volt szó, a kezdeményezés ráadásul a beszállítók fellépése miatt meghiúsult. Azt azonban egyértelművé tették, hogy a késedelmi kamatok terén van mozgástér.

A tőketartozás csökkentése nem reális elvárás, ugyanakkor a kórházegyesítések nagy kihívása, hogy az átvevőknek kell állniuk az átvett kórház régi tartozását is − mondta a Napi Gazdaságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun megyei kórház főigazgatója nemrégiben egy szakmai konferencián úgy fogalmazott, hogy bár az integráció előtt voltak ígéretek a tartozások rendezésére, a folyamatban mégis magukra maradtak az egyesített intézmények, milliárdos adósságállománnyal.

A mostani alkudozás ugyanakkor több kérdést is felvet. Ha a beszállítók ellehetetlenülés nélkül viselik el egy korábban teljesített, befogadott, leáfázott számla 50 százalékra redukált kifizetését, az azt jelentené, hogy hatalmas profittartalommal dolgoznak, ráadásul az árfolyamhullámzás miatti veszteségeket is le kellene nyelniük.

Nem kevésbé izgalmas gondolat, hogy miért kell az egész szektort átható tartozásválságot kórházanként és beszállítónként kezelni, miközben a tulajdonos és a fenntartó ugyanaz. A beszállítók összehívásával azok a tényleges döntéshozóval állapodhatnának meg a megoldásról. Szakértők szerint ráadásul az egyedi alkuk precedenssé válva utat kínálhatnak további engedményekhez is. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) február végi jelentése szerint mintegy 100 milliárd forintra lenne szükség a szektor pénzügyeinek “európaivá” tételéhez. A kórházi tartozásállomány tavaly december 31-én 114,8 milliárd forint volt, a lejárt szállítói tartozás ebből közel 45 milliárd forintot tett ki.”

Forrás:
Különös adósságrendezési módszerre kényszerítik a kórházakat?; Szepesi Anita; Napi Gazdaság; 2013. március 24.

Két magyar múzeum csatlakozott a Google Art Projecthez

„Más műtárgyak mellett immár a Nemzeti dal kézirata is megtekinthető a Google virtuális múzeumában, amelyhez csatlakozott az Iparművészeti Múzeum (IMM) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) is.

A Google Art Projecthez újabb 30 múzeum csatlakozott, így már több mint 40 ország 200 gyűjteményének 40 ezer műtárgya tekinthető meg rajta- mondta el a Google Magyarország vezetője. Heal Edina elmondta, hogy a weboldalra annak 2012 áprilisi indulása óta 20 millióan látogattak el, eddig 300 ezer felhasználó készítette el saját virtuális gyűjteményét az ott található műkincsekből. Mint hangsúlyozta, a világ legnagyobb virtuális kiállításához a Google csak az ötletet és a technológiát adja, tartalommal a múzeumok töltik fel az oldalt.

A Google Art Projecten már 2012 óta elérhető a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria számos műkincse; a PIM és az IMM csatlakozásával a négy budapesti gyűjtemény összesen 350 műtárgya tekinthető meg a honlapon. E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta: 49 műtárgy digitalizált képét töltötték fel a Google virtuális múzeumába. Arra törekedtek, hogy minden tárgytípusból ízelítőt adjanak, a PIM gyűjteményében ugyanis a kéziratokon, könyveken túl fontos relikviák, fotók, az írók személyes tárgyai is megtalálhatók. A főigazgató kiemelte, hogy a Google Art Project segítségével a magyar irodalom határon túl élő olvasói is megtekinthetik a közzétett tárgyakat, ez talán még a gyűjteményezést is segítheti.

E. Csorba Csilla kiemelte Petőfi Sándor Nemzeti dalának kéziratát, amelyet műtárgyvédelmi okokból a hetvenes évek közepe óta nem állítanak ki. A kinagyítható, digitális képen most jól látható, hogy a vers milyen javításokon keresztül nyerte el végső alakját. Feltöltötték Petőfi egyetlen fennmaradt fotóját is, míg Jókai Mórról egy 1892-es felvétel került fel a honlapra. Valódi érdekesség Ady Endre Kocsiút az éjszakában című versének kézirata és Márffy Ödön Csinszka-portréja is – jegyezte meg E. Csorba Csilla, hozzátéve: mostantól digitálisan elérhető József Attila Thomas Mann üdvözlése című költeményének kézirata és javított gépirata is.

Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy gyűjteményükből 21 művész 103 alkotását töltötték fel. Különleges alkotás például Francesco Avelli és Giorgio Andreoli 1520 körül készült, mitológiai jelenetet ábrázoló itáliai majolika tálja, ahogy Jan van Roome hasonló korú flamand kárpitja is soha nem látott részletgazdagságban vizsgálható digitálisan. II. Rudolf császári udvarában készült Jan Vermeyen násfás serlege, míg a magyar vonatkozású feltöltött műkincsek között Takács Imre Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című, a művész felesége által hímzett kárpitját említette meg. Serfőző Szabolcs, az IMM digitalizálási projektjének vezetője elmondta, hogy a múzeum saját digitális kollekciójában jelenleg mintegy 3000 műtárgy található, ezekből a Google Art Projectben egy kedvcsináló válogatást mutatnak be.”

Forrás:
Két magyar múzeum csatlakozott a Google Art Projecthez; SG.hu/MTI; 2013 március 22.

A Kruse-effektus

„Ősz, próféta külsejű tudós szólal meg a Bundestag padsoraiban. Peter Kruse az, a brémai egyetem szervezetpszichológia professzora. Meghallgatásra érkezett. Van valamivel több, mint három perce, hogy a német képviselőknek fontos ismereteket adjon át az internet és a digitalizálódás várható társadalmi hatásaival kapcsolatban.

A teljes videó január közepe óta, magyar feliratozással elérhető a weben, a Kalózpártnak köszönhetően. [1] Alig több mint háromszázan látták csak eddig, két hónap alatt. Talán ettől a bejegyzéstől megnő az érdeklődés, mert a tudós vendég szabatosan, izgalmasan, érdekesen és eredeti módon fogalmaz meg alapvető üzeneteket, szemléleti kiindulópontokat. Kötelező olvasmány iskolában, egyetemen, közszférában, vállalati vezetőknél.

Hogy milyen fogalmakkal dolgozik és milyen jelenségekre, dinamikákra érzékeny, azt érdemes kinek-kinek magának felfedeznie. Irány a megadott link! Nem arról akarok ugyanis beszélni, hogy számomra miért kihívásokkal teli az, amit Kruse kollégám erről a kérdésről gondol. Az általa kimondott tartalomnál ugyanis talán még érdekesebb maga a szituáció: annak a felismerésnek a megjelenése, hogy olyan elemi erejű társadalmi átalakulás szemtanúi és részesei vagyunk, amelynek a megértése nélkülözhetetlen a törvényalkotók, a választott képviselők számára – azért, hogy munkájukat megfelelően tudják ellátni. Sőt, még arról is szó van itt talán, hogy az egyéni és esetleges ismeretszerzési útvonalak mellett (olykor talán: helyett) megjelenjen a szervezett tudásátadás hatékony és professzionális formája: tanuljanak a honatyák, kapjanak naprakész, elmélyült értékelést kiváló szakértőktől…”

„Korábban sohasem látott mértékben sűrűsödő társadalmi hálózatok, spontán aktivitás, előre nem jelezhető izgalmi állapotok és az erejüket felismerve társadalmi mozgalommá szerveződő emberek. Az internet alapjaiban változtatja meg a társadalom működését és a hatalomhoz való viszonyát. Kruse professzor a Bundestag tagjainak mutatta be mire kell felkészülniük a politikusoknak a közeljövőben.

Ritkán fog el olyan „aha élmény”, mint amit P. Kruse professzor mindössze 3 perces alábbi videójának megtekintése után éreztem…”

Forrás:
A Kruse-effektus; Z. Karvalics László; IT Business; 2013. március 20.
A net hatalmat ad a népnek; Netidők Blogtársaság; Pintér Róbert; 2013. március 22.

Szakirodalom

Ingyen tankönyv felhős fejlesztéshez, üzemeltetéshez

„”Windows Azure lépésről lépésre” címmel ingyenes szakkönyvet adott ki a Microsoft Magyarország, amelyben a felhő használatát mutatják be a szerzők több mint 340 oldalon.
A szakkönyv szerzői ismert és elismert hazai szakemberek – Farkas Bálint, Kovács Gábor, Király István, Turóczy Attila, Kőnig Tibor, Érsek Attila, Safranka Mátyás, Fülöp Dávid, Pellek Krisztián, Kiss Balázs -, akik már szereztek tapasztalatot az Azure használatával, ezeket osztják meg az olvasókkal.

A könyv sorra veszi az Azure felépítését és működését, az infrastruktúraszolgáltatás használatát, valamint a platformszolgáltatást is bemutatja fejlesztői szempontból. Emellett foglalkozik az Azure árazásával, illetve az értékesítési lehetőségekkel is, ami elsősorban partnerek számára lehet húsbavágó. Noha az anyag az Azure-re koncentrál, más felhőszolgáltatások felhasználói, illetve a felhő koncepcióval ismerkedők számára is érdekes lehet, mivel több témát általánosan dolgoz fel, ilyen például a felhők “gazdaságtana”, illetve a felhőhasználat jellemző területei.

Az ígéret szerint a könyv informatikai üzemeltetők és fejlesztők számára hasznos, gyakorlatias ismeretekkel szolgál az Azure-ről. Az üzemeltetők megismerhetik az Azure IaaS használatát, a virtuális gépek és lemezek kezelését, a virtuális hálózatokat, a tárolószolgáltatást, valamint ezek adminisztrációját PowerShell, illetve System Center App Controller segítségével. A könyv foglalkozik a helyi infrastruktúra és a felhő összekapcsolásával is.

A fejlesztők pedig megtanulhatják, hogyan írjanak programot vagy írjanak át egy meglevő szoftvert az Azure platformra, hogyan használják az elérhető szolgáltatásokat (szerepkörök, adattárolás, SQL, Service Bus, stb), emellett külön fejezet foglalkozik a mobilos alkalmazásokkal, amelyek számára dedikált szolgáltatásokat biztosít a Microsoft az Azure Mobile Services révén, például felhasználói hitelesítésre és push értesítések küldésére.

A Windows Azure lépésről lépésre ingyen letölthető a fejlesztői közösséget célzó devportal oldalról PDF, ePub és mobi formátumban, illetve ugyanitt megrendelhető kinyomtatva is.”

„Informatikai döntéshozó, fejlesztő vagy IT szakértő vagy, és szeretnéd megismerni a Windows Azure felhőplatformot? Vagy csak sokat hallottál már a “felhőről”, és szeretnéd megérteni, hogy pontosan mi is ez és mire jó?

A Windows Azure lépésről lépésre könyvet gyakorlott magyar szakemberek írták. Bemutatja a felhő-jelenség hátterét, az Azure működését, majd az azonnali gyakorlati alkalmazhatóságot szem előtt tartva végighalad az Azure összes lényeges szolgáltatásán – legyen szó az elsősorban IT szakemberek számára lényeges virtuális gépekről és hálózatokról, vagy a főleg fejlesztők által használt felhőszolgáltatásokról. A technikai tartalom után pedig az Azure árazása, illetve a felhőalkalmazások üzleti szemszögből való ismertetése következik.

A könyv elsődleges célja az ismeretterjesztés, ennek megfelelően elektronikus formában ingyenes, papíralapon pedig kb. 2100-2500 forintért online megrendelhető.

A felhő a következő években gyökeresen átalakítja az informatikát. A számítási és adattárolási kapacitást közműként vesszük majd igénybe, és a tényleges használat alapján fizetünk érte. Hagyományos adatközpontunkat hosztolt erőforrásokkal egészítjük vagy váltjuk ki, alkalmazásainkat nem csak saját gépeinken vagy az ügyfél szerverein futtatjuk, de online is elérhetővé tesszük.

A Windows Azure a Microsoft felhőplatformja. Kulcsrakész felhő-infrastruktúrát és –platformot nyújt az üzemeltetőknek és a fejlesztőknek. Ismerős technológiákra (Windows Server, .NET) épül, támogatja a népszerű nyílt forráskódú rendszereket (Linux, PHP, stb.), és együttműködik az elterjedt menedzsment- és fejlesztőeszközökkel (pl. System Center, Visual Studio, Eclipse). A Windows Azure lépésről lépésre átfogó képet ad a platform képességeiről és könnyen követhető, gyakorlatias lépéseken keresztül vezet be a használatába.”

Forrás:
Ingyen tankönyv felhős fejlesztéshez, üzemeltetéshez; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2013. március 21.
Windows Azure lépésről lépésre; Microsoft devPortal

A stratégia-értékelés, valamint a stratégia-audit módszertanának fejlesztése

„Kutatásom egy olyan stratégia-értékelő és audit módszer kidolgozására irányult, amely a stratégia-alkotás egyes elemeit integrált módszerbe foglalja az értékelési metodikák gazdagításával. Munkám során azokkal a feltételezésekkel éltem, hogy a vállalat környezetének, erőforrásainak SWOT elemzése olyan értékelési szempont alapján történik, ahol az egyes stratégiai tényezők minősítése előre meghatározott szempontrendszer alapján megy végbe. A kutatásom fő területét képező modellnek az ISAM nevet adtam, az Integrált Stratégia-audit Modell (Integrated Strategic Audit Model) kifejezés az auditra utal, ugyanakkor ezt az elnevezést megtartottam a stratégia-alkotás, stratégia-értékelés kapcsán kidolgozott módszerre is. Ennek oka, hogy a stratégia-audit során megfogalmazott követelmények, eljárások jelölik ki a stratégiai tervezéssel szemben támasztott elvárásokat is.

Az integrált stratégia-audit módszer (ISAM) kidolgozása során az alábbi feltételek teljesülését vizsgáltam:

  • a kockázati tényezők feltérképezése a „hagyományos” pénzügyi kitettség (gazdasági kihatás) elemzésen kívül a stratégiai sikertényezők teljes vertikumán keresztül történhet,
  • a kockázati kitettség összesített értéke beépülhet a stratégiai opciók értékelési, kiválasztási folyamatába,
  • a „legjobb stratégia” kiválasztásánál a gazdasági hozzáadott érték a stratégiai-pénzügyi célrendszer egyik meghatározó eleme lehet,
  • a stratégia-értékelés módszere alapot nyújt, értékelési szempontrendszert jelenthet a stratégia-audithoz.

A kockázati kitettség mérése, illetve ennek figyelembe vétele eddig is a stratégia- alkotás szerves részét képezte, ugyanakkor az ISAM módszerben az algoritmizáltság, az objektivitás kerül előtérbe. A kockázati térkép alapján végzett értékelés eredménye a stratégia-értékelés szerves részét képezi.

A gazdasági hozzáadott érték (EVA) számítása a stratégiai kontrolling rendszer egyik fontos, jól ismert mérőszáma, ugyanakkor ennek önálló, a stratégia-értékeléshez szervesen nem kötődő alkalmazása nem nyújt elegendő információt az tervezési opció kiválasztással kapcsolatos döntések meghozatalában. Amennyiben a hosszú távú célok megvalósítását szolgáló stratégiai opciók összhangban vannak a környezeti kihívásokkal és a vállalati erőforrásokkal, az EVA mutató a terv-változatok értékelését segíti elő.

Az ISAM módszer alapján tehát összeállítható egy olyan stratégia-audit leírás, amely magában foglalja a dolgozatomban vizsgált értékelési módszer eredményeit is. Bár a stratégia-audit alapvetően stratégia-alkotás és – értékelés folyamatát vizsgálja, nem hagyhatja figyelmen kívül a végrehajthatóság, megvalósíthatóság vizsgálatát sem. Ebben az esetben az elfogadhatóság – megfelelőség – konzisztencia követelmények teljesülésének ellenőrzése egy integrált rendszeren belül történik…”

Forrás:
A stratégia-értékelés, valamint a stratégia-audit módszertanának fejlesztése; Kozák Tamás; Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; 2013. március 5.

Törvények, rendeletek

A kormány elfogadta Magyarország nemzeti kiberbiztonsági stratégiáját

„A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent határozat rögzíti, hogy a kormány elfogadja Magyarország nemzeti kiberbiztonsági stratégiáját és felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt: június 30-ig tegye meg a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács kialakításához szükséges intézkedéseket.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával szintén június 30-ig kell elkészítenie a nemzeti kiberbiztonsági stratégiában meghatározott feladatok ellátását szolgáló munka- és intézkedési tervet.

“A stratégia jelzi, hogy Magyarország a kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátását felelősséggel vállalja és a magyar kiberteret, mint a gazdasági és társadalmi élet meghatározó pillérét szabad, biztonságos és innovatív környezetté kívánja alakítani” – olvasható a határozatban.

A kormány rögzíti, hogy a megelőzésre épülő hatékony védelmi intézkedések útján elsődleges cél a kibertérben jelentkező és a kibertérből érkező fenyegetések és az ezzel járó kockázatok kezelése, az ehhez szükséges kormányzati koordináció és eszköztár erősítése.

A stratégia szerint Magyarország a stratégia céljainak eléréséhez mind a kompetenciák, mind a potenciális erőforrások terén a szükséges eszközök jelentős részével már rendelkezik. Ezek között szerepel például a magyar kibertér biztonságáért felelős kormányzati szervezetek számbavétele és koordinációja, a hatékony együttműködés kialakítása; a magyar kibertér biztonságáért felelős civil, gazdasági és tudományos szervezetek számbavétele és az intézményes keretek között folyó együttműködés kialakítása; a létfontosságú információs infrastruktúrák és vagyonelemek, illetve a nemzeti adatvagyon számbavétele és védelmének biztosítása; a kiberbiztonsági szempontok érvényesítése az állami műszaki fejlesztési feladatok, valamint a kormányzati információs rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása során.

A stratégia ezek mellett rögzíti, hogy a rendelkezésre álló eszközök megerősítéséhez, hatékonyabb felhasználásához és a nemzeti biztonsági szempontok szerinti eredményesebb gyakorlatba ültetéséhez szükséges egy koherens, kormányon belüli és nem-kormányzati együttműködési rendszer kialakítása és működtetése.”

Forrás:
Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács alakul; Népszava; 2013. március 21.
A Kormány 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2013. évi 47. szám, 2013. március 21.; 6338-6341. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

„A Kormány
1. egyetért a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban végrehajtandó operatív programok prioritásainak 2–11. pontban meghatározott indikatív – a további tervezés alapjául szolgáló – struktúrájával,
2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az „infokommunikációs technológia fejlesztése” prioritási tengely esetében a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával –
a) versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok,
b) kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F),
c) infokommunikációs technológia fejlesztése,
d) rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés,
e) kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés,
f) foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése,
g) technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első tervezetét,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2013. március 31.

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert,hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett –
a) a nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása,
b) a nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása,
c) a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása,
d) a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása,
e) integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban,
f) technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki az Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program első tervezetét,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

4. felhívja az emberi erőforrások miniszterét,hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett és a közigazgatási és igazságügyi miniszter bevonásával –
a) az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén,
b) a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében,
c) az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén,
d) az oktatási, kulturális fejlesztések,
e) a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása,
f) a kutatási fejlesztések,
g) technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program első tervezetét,
Felelős: emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2013. március 31.

5. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a vidékfejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával, a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett
a) a klímaváltozásra történő felkészülés,
b) a víziközmű szolgáltatás fejlesztése,
c) a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések,
d) a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések,
e) a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések,
f) az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), szemléletformálás,
g) a technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozzák ki a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program első tervezetét,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter vidékfejlesztési miniszter belügyminiszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert,hogy – az érintett miniszterek bevonásával–,
a) az intelligens és tudásalapú növekedés – versenyképes gazdaság-, valamint kis- és középvállalkozás (KKV) fejlesztés,
b) az integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés,
c) a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD),
d) a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,
e) a technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program első tervezetét,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert,hogy – az érintett miniszterek bevonásával –
a) megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok,
b) nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik),
c) kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok),
d) decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,
e) technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program első tervezetét,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter feladatkörükben érintett miniszterek
Határidő: 2013. március 31.

8. felhívja a vidékfejlesztési minisztert,hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett –
a) a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is,
b) az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is,
c) a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása,
d) a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése,
e) technikai segítségnyújtás
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Magyar Halászati Operatív Program első tervezetét,
Felelős: vidékfejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

9. felhívja a vidékfejlesztési minisztert,hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett –
a) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben,
b) a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása,
c) az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása,
d) a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása,
e) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban,
f) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben
prioritási tengelyek alapján dolgozza ki a Vidékfejlesztési Program első tervezetét,
Felelős: vidékfejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

10. felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy – a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett – dolgozza ki a Koordinációs Operatív Program első tervezetét,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

11. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy folytasson egyeztetést az Európai Bizottsággal az egyes programok prioritásairól,
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos

12. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tapasztalatai alapján – az érintett miniszterek közreműködésével – terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé a programok első tervezetét.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2013. március 31.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Forrás:
A Kormány 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól; Magyar Közlöny; 2013. évi 47. szám, 2013. március 21.; 6364-6366. oldalak (pdf)