Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Vezetőváltás jöhet több állami cégnél

„Már a jövő héten döntés születhet egyes állami cégvezetők leváltásáról – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a lapunknak adott interjúban. A tárcavezető szerint a következő rezsicsökkentés a szolgáltatókat terheli majd, az állami szerepvállalás pedig tovább nő a közszolgáltatásokban. A miniszter személye elleni további támadásokra számít, de hosszú távra tervez a politikai életben.

– A héten a fővárosi közgyűlés jóváhagyta a Főgáz többségi részesedésének eladását, melyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárol meg. Tervezik az állami vagyon további növelését?
– Határozottan igen. Egyértelmű cél a kormányzat és a minisztérium részéről, hogy további akvizíciókat hajtsunk végre. Nem titok, hogy folynak ez ügyben tárgyalások például az E.Onnal. Említhetnék még más cégeket is, de nem szerencsés, ha az eladói pozícióban lévő szereplők a sajtóból tudnak meg részleteket. Annyit viszont elmondhatok, hogy a kormányzati célkitűzésekkel összhangban olyan stratégiai szektorokban növelnénk az állami tulajdont, mint a villamos energia és a gáz piaca. Van azonban más jellegű akvizíciós törekvésünk is, például előrehaladott állapotban van a Bombardier MÁV Kft. külföldi tulajdonosi részesedésének kivásárlása.

– Tavaly jelentős összeget fordított a kormány az állami tulajdon növelésére, hogyan alakul az idei keret?
– A stratégiailag fontos cégek megvásárlásához szükséges forrás rendelkezésre áll, de ennek mértékét – a tárgyalási pozíciók miatt – nem szeretném elárulni.

– Csak teljes cég megvásárlásában gondolkodnak, vagy szóba jöhet többségi tulajdonrészek megszerzése is?
– Nincs kizárva ez utóbbi, de nem szeretnénk túl hosszú ideig osztott tulajdonban maradni. Ezért gondolkodunk az MVM-csoport teljes részesedésének megszerzésében, mivel itt az állam jelenleg csak 99,91 százalékos tulajdonos. Emellett van még néhány olyan kisebb részesedés, amelyet az állam szeretne megszerezni, ezek előkészítése már zajlik. Akadnak persze olyan lehetőségek, ahol nem tud az állam 100 százalékos részt szerezni. Ilyen például a Mol, ahol most valamivel több mint 24 százalékkal rendelkezünk.

– Tervezik-e, hogy a minisztériumnál, illetve a hozzá tartozó vállalatoknál változtatásokat hajtanak végre?
– A tárcánál és az egyes cégeknél még a héten eredményhatékonysági elemzést készítünk. Amennyiben valahol úgy látjuk, hogy a hatékonyság vezetői kompetencia miatt szenved csorbát, ott meglépjük a szükséges személyi változásokat. Ugyanakkor nem cél az állami cégek lefejezése. Ha lesznek személycserék, azokat a következő hetekben bejelentjük, senkit nem szeretnénk sokáig bizonytalanságban tartani.

– Legutóbb azt mondta, hatástanulmány készül a nyár folyamán az ipari rezsicsökkentés megvalósíthatóságáról. Kitér majd ez az anyag a további lakossági díjcsökkentés lehetőségére is?
– A tanulmány egy része ezzel foglalkozik majd. Az újabb tervekről azoknak a rezsicsökkentésről szóló intézkedéseknek a végrehajtása után érdemes gondolkodni, melyeket már jóváhagyott a parlament. A mostani hatástanulmány elsődlegesen arra vonatkozik, hogy az ipari rezsicsökkentés milyen kört érintsen és milyen szolgáltatásokra terjedjen ki.

– Ősszel az áram és a távhő lakossági ára csökken majd. Mi nyújt ezekre a lépésekre fedezetet?
– A szolgáltatók nyeresége, hiszen ennek jó része nem érinti a költségvetést. Vannak olyan ágazatok, mint a kéményseprés vagy a hulladékszállítás, ahol a piacon önkormányzati cégek működnek, ám ezek arányaiban jóval kisebb forrást igényelnek.

– Az uniós pénzek elosztásában lényeges változások történtek azáltal, hogy ezek a források a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerültek, a szakmai felügyelet – például a közlekedési fejlesztéseknél – viszont a tárcánál maradt. Elmaradhatnak emiatt fejlesztések?
– Erre határozottan azt mondhatom, hogy ilyen nem várható. A tárcához kerülésem előtt egyértelművé vált számomra, hogy nincs alá- és fölérendeltség a minisztériumok között. Természetesen lehetnek olyan helyzetek, amikor az egyik tárca döntése időben megelőzheti a másikét, ilyen lehet a források felhasználása, amikor előbb ki kell írni a pályázatot, és csak ezután lehet a felhasználásról dönteni. Azt is gondolom, hogy a pénzek hatékony elköltése szempontjából szükséges, hogy a források egy kézben legyenek, de mivel például a közlekedési célú pénzek felhasználása nálunk jelentkezik, a minisztériumok közötti mellérendeltség jól fog működni.

– Az viszont gondot okozhat, hogy a korábbi büdzséhez képest sokkal kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Mi az, ami belefér ebbe és mi marad ki a fejlesztések közül?
– A tárcánk stratégiai célja, hogy az autópályák érjék el az országhatárt és a gyorsforgalmi utak a megyeszékhelyeket, megyei jogú városokat. Ehhez nagyon sok pénz kell, ezért meg kell találnunk azokat az elemeket, amelyek a rendelkezésre álló forrásokból a legkorábban befejezhetők.

– Hol tart most ez a folyamat?
– A döntés-előkészítési fázisában, már látjuk az igényeket.

– Melyek ezek?
– Ebből nagyon sokfajta van. Az M3-as autópályánál cél, hogy elérje az országhatárt, és régi adósság az M44-es út építése Békéscsaba irányába is. Most tehát megvizsgáljuk az igényeket, és azok közül választjuk ki, hogy melyik gyorsforgalmi út megvalósításának van realitása. Akkor tudunk haladni, ha nagyok az álmok, amelyek egy részét be tudjuk teljesíteni.

– Ma csak néhány autópálya éri el az országhatárt. A sztrádafejlesztések terén mivel lenne elégedett négy év múlva?
– Az M3-as említett folytatása nem tűnik reménytelennek ebben a kormányzati ciklusban, és szeretném, ha az M6-os is elérné az országhatárt.

– Az M6-os forgalma rendkívül gyér. Megoldaná ezt a problémát a sztráda továbbfejlesztése?
– Az alacsony forgalomban szerepe van annak is, hogy a pályán nem lehet átlépni a határt. Azt feltételezem, hogy a meghosszabbítás a teljes M6-oson többletforgalmat generálna.

– A hírközlés is az ön felügyelete alá tartozik. A korábbi kormányzatok azt kifogásolták, hogy bár három nagy mobiltávközlési szereplő van a piacon, mégsem kellően erős a verseny.
– A szolgáltatók ezzel szemben természetesen úgy látják, hogy már most is szinte kezelhetetlenül nagy a verseny. A szolgáltatást igénybe vevők viszont azt mondják, hogy nincs nagy különbség az árakban.

– Hogyan lehetne élénkíteni a piacot?
– Meg kellett volna vizsgálni az MVM mint állami mobilszolgáltató szerepét, de ez már a múlt. Így ma leginkább piaci szabályozókkal fokozható a verseny, mert nem tudok senkit fülön fogni és arra biztatni, hogy pályázzon.

– A kormány 104 milliárd forint bevételt szeretne a frekvenciák értékesítéséből. Mit gondol, mekkora lesz az árverseny?
– Azt szeretném, ha a tervben szereplő összegnél több pénz folyna be. Ennek a nagyságát természetesen nem mondhatom meg, hiszen az befolyásolná a piaci szereplők magatartását. A határ a csillagos ég, a szereplők küzdjenek meg egymással, és győzzön a jobb.

– Kinevezése óta folyamatosan politikai támadások kereszttüzében áll. Ez mennyiben nehezíti miniszteri feladatainak ellátását?
– Egyáltalán nem befolyásolja a szakmai tevékenységemet. Üzenem az ellenfeleimnek, hogy írhatnak bármit, ez a jövőben sem jelent majd problémát, nem tántorít el attól, hogy elvégezzem a rám bízott feladatokat. A támadások nem leptek meg, mert ez együtt jár a pozícióval, ráadásul én vagyok az egyik új arc a kormánytagok sorában. A mélységük viszont váratlanul ért. Hiszek a véleménynyilvánítás szabadságában, de senkit nem lehet a személyiségi jogában sérteni, senki nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy az már a bűncselekmény határát súrolja. Márpedig voltak olyan megnyilvánulások a sajtóban, amelyek utóbbi kategóriába tartoztak. Megdöbbentő, hogy tudomásom szerint már a feleségem cégeiről és a családomról gyűjtenek adatokat, aminek semmi köze a politikához vagy a közszereplői mivoltomhoz. A családom számomra az első, ezért megvédem őket. A miniszteri poszt betöltése előtt ügyvédként dolgoztam, és folytatni is akarom ezt a pályát, ha majd egyszer távozom a politikai életből. Cégjoggal foglalkoztam korábban, de vannak olyan politikusok, akik régebben büntetőjogi területen dolgoztak. Ők biztosan kapcsolatba kerültek akkor különböző bűncselekményekkel, hiszen ez volt dolguk. Mégsem süti rájuk a bélyeget senki, hogy betörők vagy tolvajok lennének, és ez így is van rendjén.

– Ezek ellenére el tudja magát képzelni politikusi szerepkörben hosszú távon?
– Igen, és ebben határozott az álláspontom.

Névjegy
Seszták Miklós 1968-ban született Budapesten, végzettségét tekintve jogász, diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 1994-ben, ettől az évtől Kisvárdán a jogi és ügyrendi bizottság külsős tagjaként tevékenykedett. A testületben 1998-tól 2010-ig elnöki tisztséget töltött be. 1996-ban egyéni ügyvédi irodát nyitott, amelyet idei miniszteri kinevezéséig vezetett. Seszták Miklós 2002 és 2010 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja volt, 2010-ben pedig országgyűlési képviselőnek választották.”

Forrás:
Vezetőváltás jöhet több állami cégnél; Diószegi József, Dékány Lóránt; Napi Gazdaság Online; 2014. július 3.

Helyettes államtitkárok kinevezése, felmentése, megbízásuk megszűnte

„…Hajzer Károlyt a Belügyminisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem

dr. Deák Imrét, Fűrész Tündét, Hegyi Lászlót, Langerné Victor Katalint, Nyitrai Imrét és Pölöskei Gábornét az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva helyettes államtitkár e  megbízatása a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.  évi CXCIX. törvény 221.  § (2)  bekezdés a)  pontja alapján történő áthelyezésére tekintettel az  Igazságügyi
Minisztériumban – 2014. június 30-ai hatállyal – megszűnik, egyidejűleg dr. Borókainé dr. Vajdovits Évát az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

Prőhle Gergely helyettes államtitkár e megbízatása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő áthelyezésére tekintettel a Külgazdasági és Külügyminisztériumban
– 2014. június 30-ai hatállyal – megszűnik, egyidejűleg Prőhle Gergelyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

dr. Kiss Elizát, Román Istvánt, Szakáli István Lórándot, dr. Szinay Attilát és Ugron Ákos Gábort a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

Kun Szabó Istvánt a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal -kinevezem.

dr. Nemessányi Zoltánt és dr. Salgó László Pétert az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

dr. B. Szabó Dezsőt, Íjgyártó Istvánt, dr. Kátai Ildikót, Kovács Ádám Zoltánt és Szalay-Bobrovniczky Vincét a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

Kohut Balázs helyettes államtitkár e megbízatása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő áthelyezésére tekintettel az Igazságügyi Minisztériumban – 2014. június 30-ai hatállyal – megszűnik, egyidejűleg Kohut Balázst a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

Magyar Levente helyettes államtitkár e  megbízatása a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
221. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő áthelyezésére tekintettel a Miniszterelnökségen – 2014. június 30-ai hatállyal –megszűnik, egyidejűleg Magyar Leventét a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárává
– 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

Dömötör Csabát a Miniszterelnökség helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

dr. Becsey Zsolt Lászlót, Koszorús László Gáspárt és dr. Mészáros Karinát – 2014. július 1-jei hatállyal – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem.

Kádár Andrea Beatrix helyettes államtitkár e megbízatása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő áthelyezésére tekintettel a Miniszterelnökségen – 2014. június 30-ai hatállyal – megszűnik, egyidejűleg Kádár Andrea Beatrixet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem.

dr. Szaló Pétert és dr. Tóth Lászlóta Belügyminisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2014. június 30-ai hatállyal – felmentem.

Búsi Lajosnak, a  Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárának e  megbízatása a  közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 222. § (1) bekezdése alapján történt lemondására tekintettel
– 2014. június 22-ei hatállyal – megszűnik.

dr. Borbíró Zoltánnak, a  Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárának e  megbízatása a  közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 222. § (1) bekezdése alapján történt lemondására tekintettel
– 2014. június 15-ei hatállyal – megszűnt.

dr. Kiszely Katalint, dr. Kovács Miklósnét és dr. Szegedi Piroskát az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2014. június 30-ai hatállyal – felmentem.

Miklósné Meyer Ágnesnek, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának e megbízatása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 221. § (2) bekezdése a) pontja alapján történő áthelyezésére tekintettel – 2014. június 30-ai hatállyal – megszűnik.

Wintermantel Pétert a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből – 2014. június 30-ai hatállyal – felmentem.

dr. Pőcze Orsolyának, a  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának e  megbízatása a  közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 222. § (1) bekezdése alapján történt lemondására tekintettel – 2014. július 1-jei hatállyal – megszűnik.

Schváb Zoltánt és dr. Székács Pétert – 2014. június 30-ai hatállyal – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkári tisztségéből felmentem.

Greinstetter Balázsnak, a  Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának e  megbízatása a  közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 222. § (1) bekezdése alapján történt lemondására tekintettel – 2014. június 20-ai hatállyal – megszűnt….[MK 90.]”

———————-

„…Szőke Irmát és Zsinka Andrást a Belügyminisztérium helyettes államtitkárává – 2014. július 1-jei hatállyal – kinevezem…[MK 91.]”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2014. évi 90. szám, 2014. július 2.; 10883-10892. oldalak (pdf)
Magyar Közlöny; 2014. évi 91. szám, 2014. július 3.; 10984. oldal (pdf)

Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A lehető legjobban ki kell aknázni az adatközpontú gazdaság lehetőségeit

Mi is az a nagy adat?
A „nagy adat” nagyon nagy mennyiségű, nagyon gyorsan termelődő, sokféle forrásból származó adat. Emberek is,gépek is lehetnek a forrásai, például érzékelők által gyűjtött időjárási adatok, műholdakról származó képek, digitális képek vagy videók, ügyintézési adatok, GPS-jelek stb. Számos területen fordulnak elő, az egészségügytől kezdve a közlekedésig és az energiaiparig.

A nagy adatok nagy lehetőséget jelentenek: új termékeket és szolgáltatásokat lehet rájuk alapítani, például mobiltelefonos alkalmazásokat vagy vállalati üzleti elemzéssel foglalkozó termékeket.

A nagy adatok kihívást is jelentenek: a mai adatkészletek mérete és bonyolultsága új elképzeléseket, eszközöket és infrastruktúrát igényel. Szükség van megfelelő jogi, keretekre és műszaki megoldásokra is annak biztosítására, hogy az egyének magánszférája tiszteletben legyen tartva és az adatokat törvényesen használják. (MEMO/13/965)

Az Európai Bizottság a rendelkezésére álló teljes politikai és jogi eszköztárat, valamint az európai kutatási és fejlesztési beruházásokat fel fogja használni, hogy a lehető legjobban kiaknázza az adatalapú gazdaság lehetőségeit.

1. Elképzelések felkutatása és támogatása
A Bizottság fel fogja szólítani a kutatói közösségeket (egészségügy, energia, környezeti kutatások, társadalomtudományok és hivatalos statisztika területéről), hogy fogalmazzanak meg világítótorony-kezdeményezéseket a nagy adatokkal kapcsolatban.

A Bizottság alapvetően új elképzeléseket vár: személyre szabott egészségügy, élelmiszerek életciklusának követése a termelőtől az elfogyasztásig, integrált szállítás és logisztika, és más olyan ötleteket, amelyek javítják a mindennapi életet, Európa versenyképességét vagy a közszolgáltatásokat. Az a cél, hogy a lehető legnagyobb hasznot érjék el a stratégiailag fontos terülteken végrehajtott uniós befektetésekkel.

Ezzel párhuzamosan kész arra, hogy egy sokmilliós Köz-magán Társulást indítson a nagy adatok területén az iparral együtt ennek az évnek a vége felé. Hasonló társulások a szuper-számítástechnika, robotika, fotonika és az ötödik generációs mobil távközlés (5G) területén már átalakítják a kutatást és innovációt (lásd MEMO/13/1159). Számos javaslatot tettek június végén a stratégiai kutatási programra kutatók, tudományos intézetek, befektetők, az európai adatgazdság képviselői – akik között egyre nagyobb számban fordulnak elő nemcsak a nagy adatokkal foglalkozó nagy szoftvercégek, hanem az adatintenzív szektorokban (egészségügy, kiskereskedelem, bankok, bizosítás és gyáripar) működő vállalkozások is -.

2. Az adatközpontú gazdaság infrastruktúrája
A kutatóknak, vállalkozásoknak, a köz- és magánszektornak nagysebességű szélessávú kapcsolatra, megfelelő feldolgozási kapacitásra és szolgáltatásokra van szükségük, hogy az adatforradalom kibontakozhasson. A Bizottság:

  • Együtt fog működni a tagállamokkal, hogy adatfeldolgozó létesítmények hálózatát hozzák létre, különös tekintettel a KKV-szektorra, az oktatási és kutatási szférára és közszektorra.
  • Fejleszteni fogja az oktatási és kutatási közösség GÉANT-hálózatát, folytatódni fog a nem-uniós és fejlődő államok bekapcsolása ebbe a hálózatba, hogy a nagy adatok feldolgozási kapacitása növekvő mértékben globalizált legyen.
  • Szuper-számítástechnikai központokat fog létesíteni, hogy a Nagy-teljesítményű Számítástechnikai Köz-magán Társulás keretében tudományos, ipari és társadalmi problémákkal birkózzanak meg.
  • Az 5G Köz-magán Társulás keretében támogatni fogja a nagy adatokhoz nélkülözhetetlen fejlettebb mobil Internet műszaki alapjainak kidolgozását, ösztönözni fogja a szabályozás megváltozását a „Behálózott kontinens” intézkedési terv keretében, hogy ösztönözze a magán- és közszektor szélessávú célú befektetéseit.

3. A nagy adatok kiaknázásához szükséges alkotórészek kifejlesztése
Az adatalapú gazdaság gyors növekedése függ a nyers információhoz való könnyű hozzáféréstől is, a képzett adatszakértőktől és a nagy adatok területén tevékenységüket megkezdő cégek támogatásától. Az elkövetkező hónapokban a Bizottság:

  • Iránymutatást fog kiadni a szabványos licencekről, adatkészletekről és az információ újrahasznosításért felszámított díjakról – ezzel is segítve a tagállamokat a közadatok újrahasznosításában rejlő lehetőségek lehető legteljesebb kiaknázásában.
  • Meg fogja könnyíteni az információhoz való hozzájutást, egyablakos hozzáférést biztosítva a nyílt adatokhoz egész Európában a Európai Hálózatfejlesztési Eszköz segítségével.
  • Fel fogja térképezni a nagy adatok legfontosabb területein – egészségügy, szállítás, környezetvédelem, kiskereskedelem, gyáripar, pénzügyi szolgáltatások – a szabványokat, támogatandó az adatok interoperabilitását.
  • Inkubátort fog létrehozni a nyílt adatokkal foglalkozó cégek számára a Horizon 2020 keretén belül, hogy a KKV-szektor cégei megfelelő feltételekhez jussanak. A Bizottság Startup Europe programja keretében további támogatás és befektetés áll az induló cégek rendelkezésére.
  • Kiválósági központok hálózatát fogja megteremteni, hogy a képzett adattudományi szakemberek száma növekedjen Európában. Ezzel párhuzamosan támogatni fogja az adatkönyvtárosok és más újonnan megjelenő, az adatokon alapuló gazdaság kutatóit és diákjait támogató, szakmai szereplők képzésének kialakítását.
  • Új eszközt fog kifejlesztetni az európai adatgazdaság mérésére és feltérképezésére.

4. Bizalom és biztonság
Az adatközpontú gazdaság csak akkor valósul meg, az egyének és vállalkozásaik rugalmas informatikai felhőszolgáltatásokhoz jutnak és biztosak lehetnek abban, hogy adataik biztonságban vannak:

  • Az uniós adatvédelmi reformcsomag – amely jelenleg tagállami vita tárgya – az adatközpontú gazdaság szabályozási kulcseleme. Amikor meg fog valósulni, akkor a szabályok egy egységes, modern, erős, konzisztens és átfogó adatvédelmi keretet fognak kialakítani, amely növelni fogja a jogbiztonságot és erősíteni a digitális környezetbe vetett bizalmat.
  • Ezekre az uniós szabályokra építve a Bizottság, társulva a tagállamokkal és az érintettekkel, biztosítani fogja, hogy a vállalkozások útmutatást kapjanak az adatok anonimizálásáról és pszeudonimizálásáról, a személyes adatokkal kapcsolatos kockázatok elemzéséről, és eszközök és kezdeményezések álljanak rendelkezésre a fogyasztói tudatosság növelésére. Továbbá támogatni fogja olyan műszaki megoldások felkutatását, amelyek eleve a személyes adatok biztonságát növelő módon vannak megalkotva.
  • Át fogja tekinteni a Trusted Cloud Europe jelentés utóéletét és konzultálni fog a lehetséges szakpolitikai intézkedésekről (törvényhozási és szabályozási) 2015-re.
  • Irányelveket fog kiadni a biztonságos adattárolás jó példáit támogatandó és megelőzendő a kibertámadásokat.
  • Konzultációt fog indítani és egy szakértői csoportot fog felállítani az adatok „tulajdonlása”-ról és az adatbiztosítás felelősségéről , különösen a dolgok Internete keretében gyűjtött adatok tekintetében.
  • Konzultációt fog indítani az adatárolásra használt, a felhasználó által ellenőrzött felhő alapú technológiákról és a személyes adatok használatáról.”

Forrás:
Making the most of the Data-Driven Economy; Európai Bizottság; MEMO/14/455, 2014. július 2.
Lásd még: Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne menjenek el lehunyt szemmel a nagy adatok mellett és Az Európai Bizottság a nagy adatokról: Közlemény és háttéranyag az adatközpontú gazdaságról

Közigazgatás, politika

Mérlegen az igazságügyi tájékoztatás

„Mit tudhatunk meg egy perről, hol a nyilvánosság határa, és meddig mehet el a sajtó? A választ – egységes szabályozás híján – sokszor a helyi szokásjog adja meg. Néha azt sem könnyű eldönteni, ki tudósíthat egy bírósági eljárásról, és mit hozhat nyilvánosságra – mondta el rádiónknak Majsa Dóra, a NAIH Információszabadság Osztályának vezetője, hozzátéve, a területre vonatkozó, az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény jelenleg véleményezési szakaszban van.

Majsa szerint a helyzetet nehezíti, hogy egyelőre nem megfelelően szabályozott az igazságszolgáltatás és a sajtó nyilvánosságának különbsége sem: a tárgyalás nyilvánosságát például sokan összetévesztik a sajtónyilvánossággal, pedig előbbi a résztvevő felek jogát biztosítja a pártatlan és átlátható bírósági döntéshozatalhoz, utóbbi viszont a közérdekről és a társadalmilag fontos információk megosztásáról szól. A konfliktus alapja, hogy mennyiben és milyen formában vihető ki az, ami a tárgyalóteremben elhangzik – ez pedig közel sem egyértelmű. Vitás pont például, hogy ki tudósíthat a tárgyalóteremből – a ‘csupán’ igazolvánnyal rendelkező vagy a független vállalkozást is működtető újságíró – vagy, hogy a tárgyalás kezdete előtt nyilvánosságra hozhatja-e a tárgyalási jegyzéket, s elég az, ha a fotós, operatőr a felvételeken csak a pereskedők arcát teszi felismerhetetlenné.

Bár az egyes kérdésekre rendeleti szabályozás vonatkozik, egységes törvényi nem, és sokszor csak a bíróság bevett gyakorlata, a helyi szokásjog dönti el, hogy egy újságíró mit hozhat nyilvánosságra az adott ügyben – figyelni kell a részletekre, hiszen az óvatlan közlés személyiségi jogokat sérthet. A felelősség mindenkié, az egyes bíróságokon tevékenykedő sajtóreferensek ugyanúgy felelnek azért, hogy milyen információt osztanak meg a sajtótájékoztatón, mint a sajtó képviselői, akik majd felhasználják azt.

A vitás kérdésekben az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény tehet rendet, ennek koncepcióját az Országos Bírósági Hivatal kommunikációs munkacsoportja készítette el még 2013 telén, Handó Tünde OBH-elnök felkérésére. A törvénytervezet jelenleg a véleményezési szakaszban van, s javarészt a szakma foglalkozik értékelésével. “Az egyes ítélőtáblákat járjuk körbe, az ottani bírákat, ügyészeket, ügyvédeket vonjuk be, így folyamatosan gyűlnek az újabb kérdések, amit még szabályozni kell. Másrészt a koncepció elérhető az OBH honlapján, van egy problématérkép fent, amihez bárki odaírhatja megjegyzéseit és javaslatait” – mondja Majsa Dóra.

A NAIH osztályvezetője szerint a törvény megformálásakor egyensúlyt kell teremteni az igazságszolgáltatásban érintett felek jogai és a társadalmi nyilvánossághoz való jog között – a hatóság álláspontja ugyanakkor az, hogy a természetes személyeket minél nagyobb védelem illesse meg az eljárás során. Az igazságügyi adatkezelési törvény várhatóan szabályozza majd a bírósági iratkezeléseket, a pertárgyalási (vagyis a tárgyalás előtti) ügynyilvánosságot, a per nyitottságával kapcsolatos részleteket is, különös tekintettel az eljárás közben felbukkanó érzékeny adatokra.”

Forrás:
Mérlegen az igazságügyi tájékoztatás; OrientPress; 2014. július 1.
A témához kapcsolódó korábbi cikkeink

A csatornázási művek és a közterület-fenntartó is állami kézbe kerülhet

„A Fővárosi Csatornázási Művek és a közterület-fenntartó is rövidesen állami kézbe kerülhet. A fejlesztési tárca tájékoztatása szerint a nonprofit működésre sok esetben a külföldi érdekeltségű társaságok nem vállalkoznak, így a díjak további mérséklését és ezzel egy időben a szolgáltatásbiztonságot az állam garantálhatja.
A Főgáz után a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) és a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. is önkormányzati kezelésből az állam tulajdonába kerülhet – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lapunk megkeresésre küldött válaszaiból. A tárca a tranzakciók részleteiről egyelőre nem adott információt, mondván, azok csak a döntések meghozatala után lesznek nyilvánosak. Megerősítették ugyanakkor, cél a vállalatok nonprofit működtetése, a szolgáltatás biztonságát pedig állami cégek tudják garantálni. – Általánossá kell tenni, hogy a jövő közszolgáltató cégei a megtermelt eredményüket az üzembiztonság és a szolgáltatási színvonal növelésére, korszerűsítésre fordítsák, emellett a profitjuk terhére aktívan vegyenek részt a rezsi további csökkentésében – közölte az NFM.

A tárca hangsúlyozta, erre a kifejezetten nyereségcentrikusan működő – több esetben külföldi érdekeltségű cégek – nem vállalkoznak. Az állami szerepvállalás fokozását mindezzel összefüggésben az a cél is szükségessé teszi, hogy a rezsicsökkentés a lakossági szegmensben fenntartható, az iparra pedig kiterjeszthető legyen.

Az FCSM többségi tulajdonrésze felett jelenleg Budapest önkormányzata rendelkezik, míg 25 százalék plusz egy szavazatú tulajdonhányadát a német Berlinwasser Holding AG, valamint a francia Veolia Environnement S. A. birtokolja. A már jelenleg is nonprofitként működő FKF állami átvételét – összhangban a minisztérium, valamint a kormányzat egyéb nyilatkozataival – a közszolgáltatásokat egy nagy állami nonprofit társaságba való szervezésének terve magyarázza.

Korábbi sajtóinformációk szerint az állami szerepvállalás esetén is elképzelhető olyan konstrukció, amely szerint maradna valamekkora – kisebbségi – magántulajdonrész. Szakmai befektetőknek ez akár még jövedelmező is lehet, ha bizonyos tevékenységeket – például a jelentős technikai eszközigénnyel rendelkező fogyasztásmérést ők végezhetnek, piaci alapon. Ennek költségei egy nonprofit társaságnál is megjelenhetnek az üzemi költségekben. Mint arról lapunk is hírt adott, a Fővárosi Közgyűlés hétfőn hozott döntést a Főgáz Zrt. többségi részvénycsomagjának eladásáról, 41,8 milliárd forintért. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavasszal vette meg a társaság 49 százalékos részvénycsomagját a német RWE-től, ennek vételára 41 milliárd forint volt.

A kormány rezsicsökkentési lépéseinek köszönhetően egyébként tavaly a korábbi dobogós helyről az uniós középmezőnybe került a háztartási energia hazai ára. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a háztartási energia ára 2005–2013-ban átlagosan a kétszeresére növekedett, az infláció másfélszeres emelkedése mellett. Ezen belül a távfűtés és az áram ára 1,4–1,4-szeresére, a vezetékes gázé 2,5-szeresére nőtt. Az éves növekedési ütem 2006 óta minden évben magasabb volt, mint az átlagos fogyasztóiár-emelkedés. A rezsicsökkentés miatt azonban tavaly a háztartási energia ára 8,5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, miközben az infláció 1,7 százalék volt. Az áramárak uniós országok közötti rangsorában 2009 és 2011 első fél éve között Magyarország az első helyen, majd a következő három fél évben a második helyen volt. Tavaly az első fél évben viszont a magyar lakossági fogyasztók az uniós országok között a nyolcadik legmagasabb árat fizették. A háztartási gáz tekintetében Magyarország 2010 első fél évétől 2011 végéig folyamatosan „dobogós” volt, 2013 első felében viszont a 13. helyre került.”

Forrás:
A csatornázási művek és a közterület-fenntartó is állami kézbe kerülhet; Bodacz Péter; MNO.hu; 2014. július 3.,

Répássy Róbert a kormányzati szerkezetátalakításról

„Répássy Róbert államtitkár a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáján az alábbi felszólalást mondta el, illetve a reagált a képviselők hozzászólásaira az Országgyűlés 2014. június 30-i ülésnapján. Leirat.

…Köszönöm, elnök úr a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt köszönöm a türelmüket, hogy ennek az alapvetően technikai jellegű törvényjavaslatnak a vitájában részt vettek, és számos munkaórát fordítottak rá. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány szervezetátalakítási szabadságával összefüggő törvények általában a végrehajtó hatalom munkaszervezési, feladatmegosztási szabályait tartalmazzák, és az egész kormányzati tevékenységre jellemző az Alaptörvény szerint előírt miniszterelnöki felelősség, gyakorlatilag a miniszterelnök felelős a végrehajtó hatalom kormányzati szervezeteinek működtetéséért.

Tehát szerintem szükségtelen, az én álláspontom az, hogy szükségtelen azt számon kérni, hogy az egyik miniszter vagy a másik miniszter kevesebb vagy több hatáskörrel rendelkezik-e, mert a miniszterek jogállása a magyar alkotmányos rendszerben kettős felelősséget jelent. Egyrészt a miniszterek természetesen felelősséggel tartoznak az Országgyűlésnek, de felelősséggel tartoznak a kormányfőnek is, tehát a miniszterelnöknek is. Hiszen a miniszterelnök irányítja a miniszterek tevékenységét. Tehát amikor például a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörének vélt vagy valós növekedéséről beszélünk, azért nehéz ezt megállapítani, mert nem volt eddig ilyen miniszter. Tehát a Miniszterelnökséget vezető miniszter eddig egy egységes Miniszterelnökségen belül a miniszterelnök munkaszervezetének, munkaszervének az államtitkári irányítója volt. Most ehhez képest egy minisztériumot irányít, amely azt is jelenti, hogy önálló felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és már fel is hívtam erre korábban is a figyelmet, hogy immáron nem államtitkárként, hanem úgy, ahogy például a mai napon is, számos parlamenti ellenőrzési eszközzel tudják az ellenzéki képviselők és bárki ellenőrizni az ő tevékenységét a fejlesztési ügyektől kezdve a koordinációs kérdésekig, mindenben meg tudják kérdezni a képviselők a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Tehát állításom szerint vagy a kormány szándékai szerint erősödött a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti felelőssége. Kérem, ezt vegyék figyelembe, amikor ezt az új kormányzati struktúrát bírálják.

A parlamenti bizottságokban is kifejtettem, különösen a Törvényalkotási bizottságban azt az álláspontomat, hogy a házszabály rendelkezései szerint a kormány mint előterjesztő, nem tud módosító javaslatot benyújtani a saját előterjesztéséhez. Ezért úgy, ahogyan egyébként a korábbi kormányok idején is volt erre példa, egyéni országgyűlési képviselői módosító indítványok vagy bizottsági módosító indítványok kezdeményezésével tudja csak az előterjesztő korrigálni a saját maga által is korrekcióra szoruló törvényjavaslatát.

Ezen lehet változtatni, ehhez házszabály-módosítás szükséges, a házszabály szerint jelenleg csak a zárószavazás előtti módosító indítvány az egyetlen eszköz, amivel az előterjesztő befolyásolni tudja a saját maga által előterjesztett törvényt. Természetesen ennek nagyon szűk körben van csak mozgástere, hogy ilyen módosító indítvánnyal módosítsa az előterjesztő a törvényeket. Tehát szerintem nem kell ezt titkolni, annak idején a Magyar Szocialista Párt által vezetett kormány sem titkolta, hogy képviselőket kért meg arra, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be, vagy akár bizottságokat kért meg arra, náluk, a bizottságokban kezdeményezte, hogy módosító indítványokat nyújtsanak be a törvényekhez. Ez, hangsúlyozom, egy eljárási rend miatt alakult így ki, semmi akadálya nem lenne egyébként, hogy az előterjesztő menet közben, az eljárás közben korrigálja a javaslatát.

Tisztelt Ház! Ezek után kérem, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Különösen abból a szempontból kérem ezt, hogy általában a kormány szervezetalakítási szabadságát az Országgyűlés vagy az országgyűlési képviselőcsoportok tiszteletben szokták tartani, és úgy gondolom, hogy az alkotmányos mozgástéren belül a kormány szervezetalakítási szabadsága széles körű.”

Forrás:
Répássy Róbert a kormányzati szerkezetátalakításról; Igazságügyi Minisztérium; 2014. június 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Norvégiában nem lesz elektronikus szavazás

„Norvégia vezetése úgy döntött, hogy a szavazók aggályai miatt nem kísérleteznek tovább a papíralapú szavazás digitálissá alakításával.

A múlt hét végén a norvég modernizációért felelős (fejlesztési) miniszter bejelentette, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy határoztak, hogy felfüggesztik a parlamenti és az önkormányzati szavazásokon tesztelt, azok lebonyolítására kialakított e-szavazási rendszer fejlesztését, mivel a választópolgárok nem tartják biztonságosnak, és félnek attól, hogy annak sérülékenysége miatt a demokratikus választásokhoz szükséges titkos szavazás rendszere megrendülhet, ha a személyes adatok és döntések nyilvánosságra kerülnek. A választói elégedettség vizsgálati eredménye mellett az is erre a döntésre sarkallta őket, hogy a parlamentben is sokan kifogásolták a módszert.

Norvégiában 2011 óta próbálgatták az e-szavazás rendszerét, azóta két választáson tesztelték a megoldást. Korábban sokan támogatták a bevezetését, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberek – egyelőre? – nem bíznak benne. Ráadásul a 2013-as választásokon sok szakmai kritika is érte a rendszert, mivel biztonsági szakemberek úgy vélekedtek, hogy az alkalmazott titkosítási technológia nem megfelelő, teljesen új mechanizmust kellene kialakítani. Egy a sikert bizonygató tanulmány szerint az ekkori tesztnél 12 városban, ahol összesen 250 ezer polgár szavazhatott, a jogosultak 38 százaléka, 70 ezer állampolgár választotta az e-szavazás lehetőségét. Ám ezt a jelentést következtetéseiben felülbírálta egy norvég állami kutatóintézet (állításuk szerint nincs arra bizonyíték, hogy a fő célt, a fiatalok szavazási hajlandóságának növelését el lehetne érni ezen a módon), akik például arra is felhívták a figyelmet, hogy a szavazók közel egy százaléka kétszer is szavazott: egyszer elektronikusan, majd még egyszer papíron.

Egyébként a világ digitálisan fejlett, demokratikus berendezkedésű országaiban egyre több helyen próbálkoznak az e-szavazás bevezetésével: ám a siker változó, a felmerülő problémák pedig hasonlóak a Norvégiában tapasztaltakhoz”

Forrás:
Ami nem lesz: elektronikus szavazás; Dajkó Pál; IT café; 2014. június 30.

Húszezer elektronikus vádirat

„Idén befejeződik annak a hatezer számítógépnek a szétosztása és rendszerbe állítása, amelyet a közelmúltban vásárolt az Országos Bírósági Hivatal. A bíróságok munkafeltételeinek megteremtéséért felelős hivatal erőteljes informatikai fejlesztést végez – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fekete Gábor elnökhelyettes. Megtudtuk: a rendszer áprilisi tesztelése nyomán hamarosan folytatódik a tanúk és a vádlottak távmeghallgatása. A hivatalnak az év eleje óta az ügyészség húszezer elektronikus vádiratot küldött meg.

A modernizáció az igazságszolgáltatást sem kerülheti el. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) két éve erőteljes elektronikai fejlesztésekbe kezdett, ehhez több alkalommal uniós támogatást kapott. Fekete Gábor elnökhelyettes szerint a különféle szerverek, a mobil és asztali számítógépek egyaránt előmozdíthatják az ügyfelek jobb kiszolgálását. A tárgyalótermekben szinte a legutóbbi időkig kazettás magnetofon rögzítette például a jegyzőkönyvet. Újabban beszereztek elektronikus diktafonokat is, sőt mindinkább napirendre kerül az úgynevezett hangfelismerő rendszerek beállítása. Utóbbi felszerelés lehetővé teszi, hogy a rögzített szöveget ne kelljen legépelnie a jegyzőkönyvvezetőnek. Az OBH elnökhelyettese úgy véli, minden újításnak feltétele a megfelelő környezet és munkakultúra kialakítása, a munkakörökhöz illő feltételrendszer szabályozása – a rendelkezések kidolgozása már megkezdődött. A bírósági dolgozók így a hivatalba lépésük előtt pontosan megismerhetik a követelményeket.

A Magyar Nemzet megtudta, hogy az ítélkezés munkafeltételeiért felelős Országos Bírósági Hivatal összességében több mint hatezer számítógépet szerez be, ezek szétosztása és rendszerbe állítása az idén lezárul. Budapest és környéke elsőbbséget élvez, egyes fővárosi kerületek így jutnak majd hozzá a fontos műszaki eszközökhöz. Az elnökhelyettes megjegyezte: a modernizáció nem csak abból áll, hogy új gépeket vásárolnak, egyúttal változik a technológia is. A fejlesztések eredményeképpen több törvényszék bírái mobil számítógépeket használhatnak. Fekete Gábor szerint a fejlesztés mindenképpen szükséges, hiszen a bíróságok technikai felszereltsége még távolról sem nevezhető teljes körűnek.

Újdonság, hogy a büntetőeljárási törvény lehetővé tette a vádiratok elektronikus továbbítását. Az év első felében az ügyészség több mint húszezer alkalommal fordult ilyen formában a bíróságokhoz. Hozzátartozik, hogy az elektronikus vádiratokat kézbesítő zárt rendszert az OBH tartja fenn a bíróságok számára. A törvényszékek ugyanakkor – a nyomozati iratokkal együtt – megkapják a papíralapú vádiratot is, hiszen azt nem minden vádlottnak és védőnek tudják elektronikus formában kézbesíteni.”

Forrás:
Húszezer elektronikus vádirat; Kulcsár Anna; MNO.hu; 2014. július 1.

A Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) befejeződött a levéltári anyag egységes nyilvántartását lehetővé tevő, az Államreform Operatív Program keretében végrehajtott projekt

„A Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) befejeződött a levéltári anyag egységes nyilvántartását lehetővé tevő, az Államreform Operatív Program keretében végrehajtott projekt.

Az Országos Levéltár korábban, már az e-Archivum rendszer létrehozása során is szorgalmazta a központi, azaz a megyei levéltárakat is érintő elektronikus levéltári nyilvántartás létrehozását, amely a 2012. évi LXI. törvény végrehajtása révén elkerülhetetlenné, az Elektronikus Levéltári rendszer 2013. októberi átadásával pedig megvalósíthatóvá vált. A projekt kifejezett célja volt az is, hogy a meglevő, korábban használt rendszerek alacsony hatékonyságú működéséből származó hiányosságokat megszüntesse, helyettük fenntartható adatrögzítési eljárásokat valósítson meg, megelőzze és megszüntesse az adatrögzítés párhuzamosságait, amely révén jelentősen költséghatékonyabb működési modell valósítható meg.

A fejlesztés szorosan összefüggött az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében megvalósított Elektronikus Levéltár (EKOP-1.2.8-08-2008-0001) projekttel: egyrészt az elektronikus levéltári rendszer részeként bevezetett scopeArchiv levéltári nyilvántartó rendszer használatának megyei levéltárak részére történő kiterjesztése révén az MNL összes tagintézménye számára lehetővé vált a levéltári nyilvántartás nemzetközi szabványok szerinti vezetése és az Európai Levéltári Portállal történő adatcsere, másrészt az Elektronikus Levéltári projektben létrehozott informatikai infrastruktúra alapot biztosít a széleskörű és üzembiztos működésre.

Fenti elképzelések megvalósítására lehetőséget adott Államreform Operatív Program keretében „Az új Magyar Nemzeti Levéltárban vezetett hiteles és tájékoztatási célú nyilvántartásokkal összefüggő migrációs és adattisztítási feladatok” címmel végrehajtott projekt. Az elért eredményekről a projekt vezetői számoltak be a 2014. június 19-én a Magyar Nemzeti Levéltárban tartott zárórendezvényen:

Felmérésüket, elemzésüket, adattisztításukat és adatminőség javításukat követően megtörtént a megyei levéltári nyilvántartások adatbázisainak migrációja az Elektronikus Levéltár projekt során kialakított rendszerbe. A migráció mind a 20 megyei levéltár nyilvántartási rendszerét érintette, ezzel immár az MNL összes tagintézménye a központi levéltári nyilvántartó rendszert (scopeArchiv) használja.

Megtörtént a levéltári nyilvántartási rendszereket kiegészítő tájékoztatási célú segédlet adatbázisok integrációjának a megtervezése, amely eredmények felhasználásával a migráció egy későbbi projekt keretében végrehajtható lesz. A projekt során megtörtént az összes megyei tájékoztatási célú segédlet felmérése, az adatbázisok „begyűjtése”, valamint tipizálásukat követően migrációra történő előkészítése. A projekt eredményeképpen a kutatók munkáját megkönnyítendő további 100 darab adatbázis online elérhetősége lesz a későbbiekben biztosítható.

Az elektronikus levéltári rendszer funkcionalitásának továbbfejlesztéseként megtörtént a Névtér adatbázisokat (Személynevek, Testületek, Helységnevek) kezelő szoftver funkcionalitásának bővítése.

A projekt adatai:
Pályázó: Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)
Szerződő fél: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Támogató) képviseletében eljáró MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (Közreműködő Szervezet)
Operatív program neve: Államreform Operatív Program (ÁROP)
Pályázat azonosító száma: ÁROP-1.A.4-2012-2012-0013
A projekt megvalósítási helyszínei: Budapest és az MNL megyei tagintézményei
A projekt költségvetése: 99 521 702.- Ft
A támogatás intenzitása: 100 %
Projektkezdés: 2013. május 2.
Projekt lezárása: 2014. június 30.

További információk a projektről:
http://mnl.gov.hu/arop.html ,
http://eleveltar.gov.hu/fooldal/rolunk/hirek/letrejon_az_egyseges_nyilvantartas,
http://eleveltar.gov.hu/fooldal/rolunk/projektek/arop

Forrás:
Lezárult az ÁROP projekt; Magyar Nemzeti Levéltár; 2014. június 20.
ÁROP-1.A.4 – Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása; Széchenyi 2020
EKOP – 1.2.8 – az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló Elektronikus levéltár című kiemelt projekt támogatásához; Széchenyi 2020
Az e-levéltárhoz kapcsolódó további cikkeink

Új rendszerekkel frissül, fejlődik a KIH létesítménygazdálkodása

„A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal létesítménygazdálkodási szakterülete a közelmúltban komoly változásokon ment keresztül. Az EKOP projekt segítségével új létesítménygazdálkodási alapelveket sajátítottak el a KIH munkatársai, így most már jóval hatékonyabban, korszerűbben tud működni a hivatal – számolt be az eredményektől László Miklós ingatlangazdálkodási főosztályvezető.

Az épületállomány racionalizálásától kezdve a központi üdültetési rendszer működtetésén át a nemzetközi szabványosításban való aktív részvételig számos feladata van a KIH létesítménygazdálkodási szakterületének, ahol összesen 284 fő dolgozik. A nagy szám annak is köszönhető, hogy az általuk üzemeltetett 64 ingatlanban javarészt nem külső vállalkozókkal végeztetik a létesítménygazdálkodási feladatokat, hanem belső emberekkel, így jó pár szobafestő, fűtő, karbantartó, kertész, szakács, felszolgáló vagy akár szobalány is beletartozik ebbe a létszámba.

Az EKOP-1.A.3 projekt és a szervezeti érettség vizsgálata megmutatta, hogy a szolgáltatások, és azok minőségbiztosítása terén miben kell még fejlődnie, változnia az egységnek. Fontos kérdés a régi, elavult helyett új szerződések, új ellenőrzési metódusok bevezetése – ez utóbbihoz nyújt segítséget az SLA számítás, így immáron jobban nyomon lehet majd követni a költségeket, az időbeli pontosságot, a szolgáltatások minőségét, mennyiségét és jogszabályi megfelelőségét is. Mindezek által a számonkérés is komolyabb, konkrétabb formát ölthet a mintavételezések és a havi rendelkezésre állási mutató(k) meghatározása révén.

A projekt – ami tavaly októberben indult, és 2014. június 30-án zárult – fő célja, hogy a fenntartási időszakban az SLA alapú működés kibontakoztatása által az éves működési költségekből hat év alatt 13 százalékos megtakarítást érjenek el. A projekt indikátorai közé tartozik az SLA rendszer alkalmazása – ami kiszűrheti az átfedéseket, és segít a pontosabb feladat-meghatározásban -, a CAFM rendszer – mely automatizálja, és ezáltal gazdaságosabbá teszi az üzemeltetést -, és a gyorsabb alkalmazkodásból, valamint az ingatlanok hosszabb élettartamából eredő költségmegtakarítás.

Az első ütem a szervezeti egység vizsgálatáról szólt, majd jött a szerződések MSZ EN 15221-2 szabvány alapján történő felülvizsgálata, harmadik fázisként pedig elkészültek az új szerződésminták. Ez után következett az épületfelmérési módszertan kidolgozása, az épületek felmérése, az adatok CAFM rendszerbe való integrálása, majd a munkatársak oktatása, a tesztelések és a finomhangolás. Mindezek eredményeképp hatékonyabban lehet ezentúl üzemeltetni az épületeket, és a szolgáltatások minősége is javulni fog mind belső oldalról, mind a külső vállalkozók részéről. A projektnek köszönhetően új szoftvereket és eszközöket is sikerült beszereznie a hivatalnak. Az épületfelmérési módszertan részét képezik az eszközkönyv adatfelvételének a szabályai is, melyek egyszerre veszik figyelembe a felmérést végző személy korlátait és a létesítménygazdálkodási rendszerből adódó elvárásokat.

A KIH projektzáró konferenciáján 2014. június 26-án a Magyar Államkincstár is részt vett. Velük a projekt kidolgozása során kerültek kapcsolatba László Miklósék, akik úgy érezték, hasznos lehet egy ilyen fórumon is bemutatni együtt az elért eredményeket. A MÁK és a KIH létesítménygazdálkodási minőségbiztosítási rendszere között vannak közös és eltérő pontok is, de alapvetően hasonló gondokat, problémákat igyekezett orvosolni mindkét szervezet.

A BIM szerveren tárolt digitális tervtár, a létesítménykönyv és az eszközkönyv összessége is gyorsan elérhetővé a felhasználók számára, az SLAmetrix informatikai rendszer pedig egy robusztus keretet ad szolgáltatások minőségbiztosításának. Itt a hibajegyek kezelését és az SLA-kon alapuló méréseket, mintavételezéseket is el tudják végezni, akár a rendszerhez készült mobil alkalmazással is, amelyben mindezt menet közben lehet azonnal rögzíteni. Az SLAmetrix rendszer asztali verziója számos további lekérdezési funkciót is tartalmaz.

A projekt keretében a létesítmények tervtára is frissült. Ha az összes épület 3D-s felmérésére nem is adódott anyagi lehetőség, két épületnél el tudtak végezni ilyen jellegű minta felméréseket, a további ingatlanokról pedig jó minőségű, pontos és naprakész 2D-s alaprajzokat készítettek. A felmérések eredménye a digitális tervtár az ArchiCAD BIM szerveren, mely csoportmunkában egyszerre is elérhető, és akár egyszerre több felhasználó által is szerkeszthető.

Lényegi eredmény tehát, hogy egy helyen jelennek meg a 2D-s, 3D-s felmérések, a fotódokumentáció, a létesítménykönyv és az eszközkönyv. A főosztályvezető reméli, hogy gyorsan, nagyjából két év alatt meg fognak térülni az uniós befektetések, a szakterület működése pedig még zökkenőmentesebb és hatékonyabb lesz és profin támogatja majd a többi szakterületet.”

Forrás:
Új rendszerekkel frissül, fejlődik a KIH létesítménygazdálkodása; OrientPress; 2014. július 3.
EKOP-1.A.3 – Kimutatható megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások használatára történő áttérés (Kormányzati felhő, NTG csatlakozás, gazdálkodás, intézményi működtetés, iratkezelés); Széchenyi 2020
Building Information Modeling (BIM) (épületinformáció-modellezés); Wikipédia

Informatika, távközlés, technika

Magyar informatikai vállalat sikere Ázsiában

„A „Legjobb Felhő Alapú Megoldás” díjat hozhatta haza Kuala Lumpurból a közelmúltban a Multipass Solutions. A magyar cégek közül elsőként vehették át az ázsiai pénzügyi szektor legnagyobb szakmai elismerését, amelyet a szingapúri DBS Banknál implementált megoldásáért érdemelt ki a Multipass.

A díjat az újszerű, privát felhőben történő, gyakran kézzel kitöltött, dokumentum és adatlap feldolgozási, valamint adatbeviteli megoldás kifejlesztéséért vehették át az éves The Asian Banker csúcstalálkozó keretein belül.

A májusi ázsiai siker története 2 éve kezdődött, amikor is a Primus 270 millió forintot fektetett a Multipass Solutions-be. A kapott tőkére addig és ahhoz van szükség, amíg növekedés van, mondja Sasi Péter ügyvezető, aki szerint még legalább két befektetési kör lehet előttük. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a tőkeinjekciók során ne oldódjon fel az alapítók tulajdonrésze, mert akkor elveszíthetik a termék iránti motivációjukat.

A fejlesztés kapcsán Sasi kiemeli, nem hisz az elefántcsonttoronyban elvégzett munkában, szerinte amint kész van egy minimális projekt, érdemes azonnal kivinni a piacra és ott tesztelni, mert csak így lehet előrébb jutni, és így tudtak ők is. Ahogyan fejlődni is csak a nemzetközi színtereken lehet igazán. „Mert hiába van itthon rengeteg self-made szakértő, az általuk az amerikai médiában elolvasott és onnan átadni szándékozott tudásanyag sokszor nem bizonyul elegendőnek a nemzetközi megmérettetéseken” – mondja Sasi Péter, aki korábbi tapasztalataikra hivatkozva úgy látja, a kockázati tőke kultúra és biznisz még gyerekcipőben jár Magyarországon, jelentős a lemaradásunk Nyugat-Európához képest. Szerinte a globális piac elvárásaihoz és kihívásaihoz a legjobbakkal kell felvenni a versenyt, csak velük lehet ott sikeresnek lenni. „Ezért minden pozícióba a legjobb embert kell megtalálni, így a magyarok mellett a világ több pontjáról vannak szakembereink” – teszi hozzá a májusban ázsiai banktechnológiai díjat nyert Multipass Solutions vezetője. [Világgazdaság Online]”

————————

„…Újszerű dokumentum és adatlap feldolgozási módszer, amely ötvözi az optikai karakterfelismerést, a dokumentumtípus beazonosítást, valamint az egész oldalas iratkép apró darabokra („snippet”-ekre) való felosztását a biztonságos adatbevitel elősegítésére.

A „snippet”-es adatbevitelnek köszönhetően a dokumentumok feldolgozási ideje felére csökkent, miközben a feldolgozási pontosság tovább növelhető.

A DBS Bank és a Multipass Solutions olyan újszerű, privát felhőben történő, gyakran kézzel kitöltött, dokumentum és adatlap feldolgozási, valamint adatbeviteli megoldást fejlesztett ki, amely biztosítja a folyamatos biztonságos munkát magas adatforgalom, területi széttagoltság mellett egy könnyen kezelhető, webes adatbeviteli felületen keresztül. Továbbá a megoldás bevezetésével jelentősen csökkent a feldolgozási idő, ami a produktivitás 40%-os növekedését eredményezte az implementációs folyamat első hetében, de több nyomtatvány és csekk esetében a feldolgozási idő 55% illetve 63%-os, javulást eredményezett.

További előnyök:

  • garantált adatbiztonság az adatfeldolgozás kiszervezésenek esetében is
  • bármilyen új dokumentum-típus feldolgozására gyorsan betanítható megoldás
  • integráció a megszokott munkafolyamatokkal, valamint létező vállalati rendszerekkel

A díjnyertes megoldás hozzáfér bármely ismert szkenner vagy nyomtatvány feldolgozó szoftver által generált adatokhoz, majd a feldolgozási folyamat végén az eredményeket képes közvetlenül betölteni bármelyik népszerű dokumentumkezelő, ECM vagy vállalatirányítási rendszerbe, illetve vállalati adatbázisba. Miután a szkennelt és minőségileg feljavított dokumentumok bekerülnek a rendszerbe, a dokumentum típusok automatikusan beazonosításra kerülnek a „fingerprinting” technológia segítségével. Ezt követően a szkennelt iratképet a program apró, önmagában értelmezhetetlen egységekre, úgynevezett „snippet”-ekre darabolja, így garantálva a dokumentumok adatbiztonságát. Az információ darabkák értelmezése első körben optikai karakter felismerő segítségével (OCR, ICR) történik, majd ugyanezek a darabkák több adatrögzítő munkatárshoz kerülnek. Ez a megközelítés gyorsabb adatfeldolgozást és 100%-os pontosságot garantál, mivel az automata karakterfelismerés és a kézi adatrögzítés egymás eredményeit ellenőrzi és hitelesíti. Ily módon a költségesebb műszakvezetők és minőségellenőrök szerepe, valamint száma jelentősen lecsökken, továbbá, tartalomtól függetlenül lehetőség nyílik arra, hogy a vállalatok a dokumentumok feldolgozásának manuális részét kiszervezhessék a világ bármely pontjára a céges és felhasználói adatok biztonságának kockáztatása nélkül…[IVSZ]”

Forrás:
Magyar siker Ázsiában; Világgazdaság Online; 2014. július 1.
Magyar IT cég nyerte el Ázsiában a “Legjobb Felhő Megoldás” díjat; IVSZ; 2014. május 23.

Havi 88 millióért üzemeltetik a Futárt

„Havi 88 millió forintot kap a T-Systems és a Synergon a Futár nevű forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer üzemeltetéséért.

A T-Systems Magyarország Zrt. és a Synergon Integrator Kft. üzemeltetheti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Futár rendszerét 5 éven keresztül – közölte a BKK szerdán. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tender eredménye szerint a két cég 5,3 milliárd forintért vállalta a forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer üzemeltetését.

A BKK ezzel kapcsolatban azt írta, még 2013-ban döntöttek arról, hogy fővállalkozóra bízzák az üzemeltetést, hogy a feladatnak egy személyi felelőse legyen és egy probléma esetén ne egymásra mutogassanak a különböző vállalkozók. A tenderen egyedül a konzorciumban induló T-Systems és a Synergon Integrator adott be érvényes ajánlatot, a tárgyalási szakaszban az eredeti árhoz képest 46 százalékkal kedvezőbb árat sikerült elérni. Az 5 éves időtartamra szóló szerződést már aláírták, a két cég havi 88 millió 250 ezer forintért üzemelteti a rendszert.

Ennek fejében a konzorcium működteti és javítja egyebek mellett a teljes informatikai hátteret, a wifi-hálózatot, a járműveken lévő fedélzeti egységeket és utastájékoztató eszközöket, a közterületi kijelzőket, a jelzőlámpa-befolyásoláshoz szükséges modulokat, a mobilos utastájékoztató alkalmazást. Ezek mellett vállalniuk kell a rendszer működtetése során felvetődő járulékos költségeket, tartalékkészletet kell biztosítaniuk az eszközökből és ezekre biztosítást kell kötniük.”

Forrás:
Havi 88 millióért üzemeltetik a Futárt; HVG.hu/MTI; 2014. július 2.
A témával kapcsolatos korábbi cikkeink

Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne menjenek el lehunyt szemmel a nagy adatok mellett

„Az adatgyűjtés és -felhasználás gazdasági jelentősége egyre nő. Ezt felismerve az Európai Bizottság felszólítja a nemzeti kormányokat, hogy ragadják meg a „big data” forradalomban rejlő páratlan lehetőségeket.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke (@NeelieKroesEU) így nyilatkozott: „Itt az ideje, hogy ráébredjünk a bennünket elárasztó adatfolyam pozitív oldalaira. Korántsem olyan félelmetes a «big data», mint amilyennek hangzik, és a politikai döntéshozók sokat tehetnek azért, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk az adatfolyamban rejlő előnyöket.”

Ennek útjában állnak azonban a következő – a Bizottság által e témában indítandó nyilvános konzultációban megállapított – fő problémák:

  • nincs határokon átívelő együttműködés,
  • nincs meg a kellő infrastruktúra, és nem elegendők a finanszírozási lehetőségek,
  • nincs elég adatszakértő, illetve megfelelő készségekkel rendelkező egyéb szakember,
  • széttagolt és bonyolult a jogi szabályozás.

A mai napon előterjesztett javaslat a következőket tartalmazza:

  • köz-magán társulás létrehozása, amely finanszírozást nyújt a „big data” kiaknázására irányuló újító elképzelések megvalósításához olyan fontos területeken, mint a személyre szabott orvoslás és az élelmiszer-logisztika;
  • „nyíltadat-inkubátor” létrehozása (a Horizont 2020 keretében), amely a rendelkezésre bocsátott adatok révén megkönnyíti a kkv-k számára ellátási láncaik kiépítését és a felhőalapú számítástechnika nagyobb fokú kihasználását;
  • új szabályok a „dolgok internetén” (a gép-gép kapcsolat elvén működő adatkommunikáció révén) gyűjtött adatok tulajdonjogát és az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősséget illetően;
  • az adatszabványok feltérképezése, az esetleges hiányosságok azonosítása;
  • szuper-számítástechnikai központok létesítése a képzett adatszakértők számának növelése érdekében;
  • az egyes tagállamokban működő adatfeldolgozó létesítmények hálózatának kiépítése.

A Bizottság folyamatban lévő, illetve fejlesztendő tevékenységei

  • Az ötödik generációs (5G) technológiába történő beruházás kibővítése (már elkülönítésre került 700 millió euró egy köz-magán társulás létrehozására) nemzetközi megállapodások, pl. az Európai Bizottság és Dél-Korea közötti júniusi megállapodás révén
  • Digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció létrehozása és a Megnyíló oktatás elnevezésű kezdeményezés megvalósítása a készségek terén mutatkozó hiány pótlására
  • Bevált gyakorlatra vonatkozó iránymutatások közzététele a hatóságok és a nyílt hozzáférésű adatokat kezelő egyéb entitások számára

Háttér-információk
Minden percben 1,7 billiárd (ezerbillió) bájt mennyiségű adat keletkezik világszerte, ami 360 ezer DVD tárolókapacitásának felel meg. Másképp fogalmazva: naponta átlagosan minden ember 6 megabájtnyi adatot termel. Ráadásul az adatforgalom és -szolgáltatás volumene évente 40%-kal nő, hétszer gyorsabban, mint összességében az információs és kommunikációs piac, és különösen figyelemreméltó, hogy ennek a gigantikus mennyiségű adatnak köszönhetően jelentős előrelépést sikerült elérni több tudományos területen, pl. az agysérülések diagnosztizálása, a szélerőműparkok optimális helyszínének kiválasztása, a közlekedési torlódások megelőzése és a fejlődő országokban a terményhozamok előrejelzése terén. A „big data” technológia és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások globális piacának értéke 2015-re el fogja érni a 16,9 milliárd USA-dollárt, és várhatóan több százezer ehhez kapcsolódó munkahely fog létesülni Európa-szerte. A döntéseiket az adatokból nyert ismereteik alapján meghozó vállalkozások 5‑6%-kal képesek növelni termelékenységüket.

Annak érdekében, hogy az uniós polgárok és vállalkozások minél gyorsabban teljes mértékben ki tudják aknázni az adatokban rejlő lehetőségeket, a Bizottság a Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködve azon munkálkodik, hogy sikeresen véghez vigye az európai uniós adatvédelmi szabályok reformját, valamint véglegesítse és elfogadja a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelvet. E két intézkedés meg fogja teremteni azt a magas fokú bizalmat, amely nélkülözhetetlen az adatközpontú gazdaság szárnyalásához

Hasznos linkek:
What big data can do for you – here are some examples…”

Forrás:
A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne menjenek el lehunyt szemmel a „big data” mellett; Európai Bizottság; IP/14/769, 2014. július 2.
Lásd még: @EUDataEcosystem, Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A lehető legjobban ki kell aknázni az adatközpontú gazdaság lehetőségeit és Az Európai Bizottság a nagy adatokról: Közlemény és háttéranyag az adatközpontú gazdaságról

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az év első felében több mint 79 milliárdot hozhat az e-útdíj

„A rekordgyorsasággal bevezetett, rendkívül költséghatékonyan működő hazai e-útdíj első évét állami szereplők és hazai vállalkozások együttműködése tette egyértelmű sikertörténetté – mondta el Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2014. június 30-án, Budapesten. A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek tavaly július elseje óta fizetnek a megtett úttal arányos úthasználati díjat Magyarországon.

Az intézkedés hozzájárul a közúthálózat fenntartásához és fejlesztéséhez kapcsolódó finanszírozás korszerűsítéséhez, elősegíti az igazságosabb költségviselést, és megerősíti a vasút versenyhelyzetét. A kormánydöntéstől alig több mint egy év, a szállítói szerződéskötéstől mindössze két és fél hónap telt el az éles indulásig. A kivitelezés rekordidő alatt ment végbe, hiszen pl. a német, osztrák, szlovák rendszerek esetében 1-3 év kellett az üzemkezdéshez – emlékeztetett Seszták Miklós.

A rendszer kiépítése nemcsak gyors, hanem gazdaságos is volt: a 42 milliárdos költségvetési forrásból az ellenőrzés fejlesztésének költségeit beleértve kevesebb mint 36 milliárd forintot használtak fel. A megtakarítás a korábbi tervekhez és más országok hasonló kiadásaihoz képest még jelentősebb: a szocialista kormányzat PPP-konstrukcióban közel 70 milliárd forint költséggel tervezte a megvalósítást. Szlovákiában az egy kilométerre vetített üzemeltetési költség háromszorosa, Németországban a megvalósítás és 12 éves üzemeltetés azonos adata ötszöröse a magyar rendszerének.

A tárcavezető kifejtette: a bevezetés műszaki bravúrja a magyar innovációt és szakértelmet dicséri. A rendszer nyitott: míg másutt egyetlen multinacionális vállalaton keresztül lehet bekapcsolódni a díjfizetésbe, Magyarországon piaci alapon jelenhetnek meg bevallási közreműködőként hazai kis- és középvállalkozások, flottakövető cégek.

Az útdíjszedés üzembiztosan és zavarmentesen működik, már az első félévben a várakozásokat felülmúló díjbevétel folyt be belőle. Az idei év első hat hónapjára tervezett 75 milliárd forintos elvárás június 22-én teljesült, a végleges adat nagyon jó eséllyel meghaladja a 79 milliárd forintot is – emelte ki Seszták Miklós. Jelentős fejlemény, hogy tíz hazai regisztrált felhasználóból kilenc már fedélzeti eszközt használ.

A szolgáltatások folyamatos fejlesztésével a megtett úttal arányos útdíjfizetés egyre jobban alkalmazkodik a felhasználók igényeihez. Az e-matricás és e-útdíjas ellenőrzési rendszerek megkezdett integrációja hamarosan még hatékonyabbá teszi az ellenőrzést. A magyar e-útdíj sikerét bizonyítja, hogy a hazai megoldások iránt egyre élénkülő nemzetközi érdeklődés tapasztalható.”

Forrás:
Az év első felében több mint 79 milliárdot hozhat az e-útdíj; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. június 30.

Költséghatékony parkolást biztosít a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer

„A Nemzeti Mobilfizetési Rendszerrel államilag garantált, a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető közszolgáltatás jött létre első körben a parkolás mobil fizetésére. A tranzakciók gyorsasága, kényelme, költség- és készpénzkímélő hatása is amellett szól, hogy az igénybe vevőknek érdemes és hasznos e korszerű megoldással kiegyenlíteniük a közszolgáltatások díjait.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az ország 70 önkormányzati parkolási társaságával lefolytatta és lezárta a műszaki, pénzügyi és jogi szerződéses tárgyalásokat, e körből minden közszolgáltató csatlakozott a Nemzeti Mobil Fizetési Rendszerhez. Az ügyfelek szempontjából is zavartalan, gördülékeny átmenet érdekében a jelenlegi mobilparkolási rendszerek többsége az új, egységes állami platformra támaszkodva, annak viszonteladójaként működik a jövőben.

A korábbi rendszer a számos különálló magánjogi szerződés miatt nem volt hatékony, a szolgáltatások minősége igen eltérő volt. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. az egységes közterületi mobilparkoláshoz kapcsolódó fejlesztés kiépítése során áthidalta a korábbi szigetszerű működésből származó anomáliákat. Az új rendszer gyors és hatékony elszámolást, rugalmasabb, korlátlan bővíthetőséget kínál, így a csatlakozni kívánó önkormányzatok és az innovatív hazai viszonteladók száma is növekedhet.

A használhatóság földrajzi értelemben is jelentősen bővült, a szolgáltatást bárki, bárhol azonos feltételekkel veheti igénybe. Ennek megfelelően az eddigi 42 helyett 70 közterületi parkolási társaság területén lesz elérhető a mobilparkolás, a korábbiaktól eltérően az autósok az ország minden közterületi parkoló övezetében hét szolgáltató megoldásai közül választhatnak. A rendszer az újszerű megoldások mellett ismeri és alkalmazza a már elterjedt, bevált mobilfizetési módokat is. Így az autós az általa kedvelt módszerrel – akár SMS útján vagy behívásos igénybevétellel is – fizethet.

A Nemzeti Mobilfizetési Rendszernek köszönhetően megszűnhetnek a közterületi parkolási bevételeket csökkentő visszaélések a mozgáskorlátozott kedvezményekkel. A jogszabályi környezet szükséges átalakítását követően az önkormányzatok ezzel éves szinten mintegy 2-3 milliárd forint többletbevételhez juthatnak. A mobilparkolás további térhódításával csökkenthető az automaták mennyisége, ami további komoly költségmegtakarítást jelent a helyhatóságok számára.

A népszerű, mobilegyenleg terhére történő, SMS- és telefonhívás alapú, úgynevezett ad hoc mobilparkolás közös behívószáma 763-ra változik. A 810-es számon próbálkozó autósok SMS-ben kapnak értesítést arról, hogy a szolgáltatás ott már nem érhető el, és az ad-hoc mobilparkolást a 20/30/70 763 xxxx (változatlan parkolási zóna szám) számon indíthatják el.

A rendszer éles indulásáig az ország mintegy 13 ezer, főképp a parkolóautomatákra kihelyezett tájékoztató matricáját kicserélik, az új feliratokon minden mobilparkolási szolgáltató elérhetősége megtalálható lesz.

A Nemzeti Mobilfizetési Rendszerhez nem csatlakozott szolgáltatók – ilyen pl. az EME Zrt. – a törvényi szabályozás szerint a továbbiakban nem nyújthatnak közterületi mobilparkolási szolgáltatást. Szerződött és regisztrált ügyfeleiknek ezért még időben érdemes másik mobilparkolási szolgáltató partnert választaniuk.

Bővebb információ: www.nemzetimobilfizetes.hu

Mobilparkolási infovonal: 06 1 989 0000”

Forrás:
Költséghatékony parkolást biztosít a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. június 30.

Tizenhétezren kaptak lehetőséget a digitális felzárkózásra Borsodban

„Átadták az utolsó ingyenes laptopokat is a Digitális Közösség Program nyerteseinek 2014. június 30-án, Miskolcon.

A borsodi megyeszékhely és Miskolc járás összesen tizenhétezer lakosa csatlakozhat a digitális világhoz, és élvezheti a jövőben annak minden előnyét. A Kormány az eszközök kiosztása mellett térítésmentes oktatással is támogatja a programban résztvevőket. Az első csoportok képzése lezajlott, a további nyertes pályázók a tapasztalatok összegyűjtését követően, a nyári szünet után ülhetnek iskolapadba.

A laptopokra jogosultak közel 40 százaléka az álláskeresők, a 45 év felettiek, kismamák és a megváltozott munkaképességűek közül került ki, nekik munkahelyük megtalálásában, megtartásában, önképzésükben segít a program. Nagy számban jutottak eszközhöz a hátrányos helyzetű általános és középiskolai diákok, akik így könnyebben vehetik az iskolai akadályokat, jobb esélyekkel indulnak a továbbtanulásban és későbbi elhelyezkedésben is. A fiatalabb generációk mellett az idősebbek sem maradtak ki a programból, esetükben a számítógép- és internet-használat a hivatalos ügyek intézésében, a kapcsolattartásban, a tájékozódásban és a mindennapi élet megkönnyítésében játszik nagy szerepet.

A digitális eszközök használata és a digitális kompetenciák elsajátítása ma már alapvető elvárás az hétköznapi élet legtöbb területén. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy mintegy 3,5 millió magyar állampolgár digitálisan írástudatlannak számít. A Kormány ezért kiemelten támogatja a digitális írástudás szintjének növelését, ennek érdekében indította el tavaly novemberben az európai szinten egyedülállónak számító Digitális Közösség Programot. A kedvező visszajelzésekre, sikerekre támaszkodva ősztől Salgótarjánban folytatják, később akár országos szintre is emelhetik a kezdeményezést.

A digitális írástudatlanság felszámolására a 2014-2020 között uniós pénzügyi időszakban mintegy 30 milliárd forint forrás áll Magyarország rendelkezésére.”

Forrás:
Tizenhétezren kaptak lehetőséget a digitális felzárkózásra; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. július 1.

Kötelező letölthetővé tenni a káros tartalmakat kiszűrő szoftvert

„Július elsejétől minden internetszolgáltató ingyenesen köteles az ügyfelek rendelkezésére bocsátani egy magyar nyelvű, a káros tartalmakat kiszűrő szoftvert – mondta az InfoRádiónak Mácz Ákos. A Magyar Telekom szabályozási igazgatóságának EU kapcsolatok vezetője úgy látja, van igény erre a szoftverre.

A jogalkotó felismerte azt a társadalmi igényt, hogy a digitális korban gyermekeinket védeni kell, ezért módosította az elektronikus hírközlésről szóló jogszabályt, és arra kötelezte az internetszolgáltatást nyújtó vállalkozásokat, hogy tegyenek mindenki számára elérhetővé olyan ingyenesen és könnyen kezelhető szoftvert, amit bárki letölthet és gyermekei védelmébe állíthat – mondta Mácz Ákos. Hozzátette: a jogszabály szerint július elsejétől kötelező ezt rendelkezésre bocsátani, minden szolgáltatónak a honlapján ingyenesen elérhetővé kell tennie a szoftver letöltését.

„A Magyar Telekom jó ideje eleget tett ennek a kötelezettségének és könnyen használható, magyar nyelvű szoftvert biztosít ügyfelei számára” – mondta a cég szabályozási igazgatóságának EU kapcsolatok vezetője. Hozzátette: ennek van egy alapbeállítása, amely felnőtteknek szóló tartalmakat – pornográf, erőszakra buzdító, fegyverekre, drogokra vonatkozó információkat – esetleg megtévesztésre szolgáló adathalász oldalakat blokkol, a szülők még ezt a kört tovább bővíthetik az igényeiknek megfelelően.

A törvénymódosítás szerint kötelező az ügyfelek figyelmét felhívni erre a lehetőségre, a Telekom a számlalevélben értesíti az ügyfeleit – ismertette Mácz Ákos. Hozzátette: „olyan megoldást választottunk, amely egyaránt használható személyi számítógépen, táblagépen és okostelefonon is.” Mint mondta: „abban bízunk, hogy a tájékoztatási kampány segíti az ügyfeleinket, hogy tudatosan keressék, töltsék le és használják is ezt a szűrőszoftvert.”

„Valamiben azonban ez a program sem segít: nem pótolhatja a szülők és a gyermekek közötti kommunikációt, hogy megvitassuk, hogy mire jó az internet, mire használhatjuk és milyen veszélyek leselkednek ránk” – hívta fel a figyelmet Mácz Ákos. Hozzátette: „szakértők azt tanácsolják, hogy kortól függően legyen rendszeres az ilyen beszélgetés.””

Forrás:
Kötelező letölthetővé tenni a káros tartalmakat kiszűrő szoftvert; Inforádió.hu; 2014. július 2.
A témához kapcsolódó korábbi cikkeink

Figyelem, változnak a számlázás szabályai!

„Az új számlázási NGM-rendelet július 1-jén lépett hatályba, bár egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

Egy új rendelet hatálybalépésével módosulnak a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítási szabályai. A legfontosabb tartalmi változás, hogy 2014. október 1-jétől a vállalkozásoknak be kell jelenteniük az adóhatóság felé a számla kibocsátáshoz alkalmazott számlázási programjukat. Új elem, hogy az online számlázási rendszert is be kell jelenteni (ez utóbbi esetben az adatbejelentés tartalma eltér); eddig ilyen bejelentést a vállalkozásoknak nem kellett tenniük, csupán rendelkezniük kellett a program fejlesztőjétől olyan nyilatkozattal, amely szerint a számlázási rendszer megfelel a jogszabályi követelményeknek.

A változások a Magyar Közlöny 2014. június 30-án megjelent 89. számában kerültek kihirdetésre, az új, számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos NGM-rendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM-rendelet), a továbbiakban: új számlázási NGM-rendelet, keretében. A rendelet július 1-jén lép hatályba, bár egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos 24/1995. (XI. 22.) PM-rendelet hatályát veszti.

A részletek
A változás értelmében az adóalany köteles az általa használt számlázóprogram:

a) nevét, azonosítóját;

b) fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát;

c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;

d) beszerzésének, használata megkezdésének, vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját;

a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

Emellett az adóalany köteles a használatból kivont program adatait, továbbá a használatból történő kivonásának időpontját is bejelenteni az adóhatóság számára.

Hasonló bejelentéseket kell megtenniük azoknak az adóalanyoknak, akik számláikat online számlázási rendszeren keresztül bocsátják ki, a bejelentés adattartalma azonban eltér.

A bejelentéseket egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, méghozzá 30 napon belül. Az első bejelentést elegendő 2014. november 15-ig megtenni, azaz a jogszabály bevezetésére tekintettel a jogalkotó további 15 napot biztosított az adózóknak.

A számlázási programhoz a fejlesztőknek továbbra is dokumentációt kell készíteniük, amelyet a felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a program funkciói megváltoznak, akkor a dokumentációt is frissíteni kell. A felhasználónak a program dokumentációját meg kell őriznie, méghozzá az ezen számlázóprogrammal kibocsátott számlákban áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig. Ez vonatkozik a program valamennyi kiegészítésére, illetve módosítására is. Az adóalany ennek a megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet.

A rendelet struktúrája
Az új számlázási NGM-rendelet szerkezeti változtatásokat is behoz, amelyek az előírások könnyebb megértését segítik elő.

A rendelet a következő bizonylatkibocsátási módokra tér ki:

a) a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtára és számlára (ez az ún. „kézi számlázás”),

b) a számlázóprogrammal előállított számlára, és

c) a számítógéppel előállított nyugtára.

A számla, illetve nyugta megjelenési formája lehet:
papíralapú és
elektronikus formában megőrzött.
Ez utóbbi fogalom két esetet takar:
olyan bizonylatot, amely eleve elektronikusan lett kibocsátva, valamint
olyan papíralapú bizonylatot, amely digitalizálásra került.

A rendelet szerint a digitalizálásra továbbra is a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM-rendelet előírásait kell alkalmazni

Digitális archiválás: nincs változás
Nem változott a digitális archiválásra vonatkozó szabályozás sem. Eszerint továbbra is alkalmazni kell a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet rendelkezéseit, miszerint a digitális archiválás csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy külön akkreditációhoz kötött ún. zárt rendszer útján lehetséges. Tapasztalatunk szerint e két eljárás gyakorlati nehézségekbe ütközik, mivel a rendelet szó szerinti értelmezéséből az is következik, hogy abban az esetben, amikor a beszerző kap egy pdf-formátumú számlát elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül (amely egyébként megfelel az áfatörvény elektronikus számlákkal szemben támasztott követelményeinek), akkor az adójogszabályok által előírt megőrzési kötelezettség teljesítéséhez továbbra is szükséges a dokumentumhoz rendelt elektronikus aláírás és időbélyegző alkalmazása.

Nem változott a folyamatos sorszámozottságra vonatkozó előírás, valamint az a követelmény sem, miszerint a számlázóprogramnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania.”

Forrás:
Figyelem, változnak a számlázás szabályai!; Sztankó Dániel; RSM DTM blog; 2014. július 2.
A nemzetgazdasági miniszter 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelete a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről (korábbi cikkünk)

A MobilTárca több egy fizetőeszköznél

„Lezárult a MobilTárca tesztelése, most a kereskedelmi bevezetésén dolgoznak – jelentette be Pukler Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség elnöke, miután véget ért a szolgáltatás pontosan egy éve elindított tesztüzeme. A teszt eredményei és az eddigi lakossági kutatások alapján a szövetség mintegy 350-400 ezerre becsüli azok számát, akik az első körben nyitottak a MobilTárca szolgáltatás használatára.

Beigazolódott a teszt során, hogy az NFC technológián alapuló, érintés nélküli fizetésre, valamint a hűségprogramok kezelésére az okostelefonok elterjedésével egyre inkább nő az igény. Az aktív tesztelők 41 ezer fizetési és több mint 4 ezer hűségpont-tranzakciót hajtottak végre az elmúlt 12 hónapban. Ugyanebben az időszakban a felhasználók 120 millió forintot költöttek el a MobilTárca alkalmazással, Magyarországon kívül további 20 országban is fizettek vele. Az itthoni elfogadói hálózat dinamikusan növekszik, és jó hír, hogy a jelenlegi 18 ezer, érintésmentes kártyaelfogadásra és egyben mobiltárcás fizetésre is alkalmas kereskedelmi egység között egyre nagyobb a kisboltok aránya – mondta Pukler.

Kiderült a BellResearch által készített júniusi felmérésből, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (86 százalék) a kereskedelmi bevezetést követően is használná a MobilTárcát és a tesztelők 87 százalékánál a következő okostelefon vásárlásakor döntő, hogy alkalmas-e a készülék a MobilTárca használatára. Emellett fontos, hogy már a teszt során is a tesztelők közel háromnegyede ajánlotta a MobilTárca használatát ismerőseinek.

Egyértelműen arról tanúskodnak a piaci trendek és a tesztelők visszajelzései, hogy a MobilTárca több egy innovatív fizetési eszköznél. A kutatásból kiderült, hogy a felhasználók nagyra értékelik az egyes kártyákhoz tartozó kiegészítő funkciókat, mint például az egyenleglekérdezés és a tranzakció-történet, ugyanakkor szívesen látnának olyan, többletértéket biztosító szolgáltatásokat is, mint a helyhez kötött promóciók vagy a személyre szabott ajánlatok.

A tesztidőszak alatt a felhasználók számára az OTP MasterCard Mobil PayPass betéti bankkártya, a SuperShop NFC hűségkártya, az All You Can Move NFC Sportpass, valamint a Jegy.hu-n vásárolt jegyek NFC-s változata volt elérhető a MobilTárcában. A tesztelésbe bevont vállalati dolgozók céges belépőkártyáikat is a mobilba költöztethették, valamint szolnoki tesztelők az NFC-s városkártyának köszönhetően a MobilTárca segítségével vehették igénybe a tömegközlekedési eszközöket.”

Forrás:
A MobilTárca több egy fizetőeszköznél; Híradó.hu; 2014. július 3.

Az Európai Bizottság a Tudomány 2.0-ról: Mondja el a véleményét a tudomány jövőjéről! Nyilvános konzultáció a Tudomány 2.0-ról

„A nyitottabb, adatokra épülő és emberközpontú kutatás és innováció irányába mutató tendenciák megismerése érdekében az Európai Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt indított a „Tudomány 2.0” témakörében. A kutatók digitális eszközök igénybevételével ma már emberek ezreit vonják be a kutatásokba, például oly módon, hogy felkérik őket arra, jelentsék, ha elkapják az influenzát, lehetővé téve így az esetleges járványok kitörésének előrejelzését és nyomon követését. A tudósok egyre nyitottabbá is válnak: munkájuk minőségének fokozása érdekében kutatási eredményeiket már korai szakaszban megosztják az online felületeken, ami lehetővé teszi azok összehasonlítását és megvitatását. A tudományos publikációk egyre nagyobb arányban elérhetők ingyenesen online módon. Egyes becslések szerint a világon elérhető adatok 90 százaléka az elmúlt két évben jött létre, és a tudományos adatok mennyisége évente 30 százalékkal nő.

A konzultáció keretében felmérik, hogy az emberek mennyire ismerik ezeket a folyamatokat, illetve mennyire vesznek részt azokban, továbbá megpróbálják megismerni az azzal kapcsolatos nézeteket, hogy a „Tudomány 2.0” milyen lehetőségeket teremtett az európai tudomány és kutatás versenyképességének megerősítése terén. Az észrevételeket 2014. szeptember 30-ig lehet megtenni.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „A Tudomány 2.0 forradalmasítja a tudományos kutatás folyamatait – legyen bár szó az adatok elemzéséről és megosztásáról, a publikálásról vagy az egész világra kiterjedő együttműködésről. A Tudomány 2.0 egyúttal a civileknek is lehetőséget kínál, hogy részt vegyenek az új ismeretek kutatásában. A tudományos folyamat egésze átláthatóbbá és hatékonyabbá válik, ugyanakkor ez a tudományos munka kikezdhetetlenségével és minőségével kapcsolatban is kérdéseket vet fel – ezért is szeretnénk megismerni az emberek véleményét arról, hogy miként garantálhatjuk, hogy a Tudomány 2.0 kedvező irányba fejlődjön Európa számára”.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A digitális technológia és eszközök egy olyan átalakulás lehetőségét hordozzák magukban, amely révén a kutatás és az innováció egyre jobb minőségűvé válik, és így egyre relevánsabb lesz az emberek és a társadalom egésze számára. Átlépünk a nyitott, digitális tudomány korszakába – egy fokozatos, de megállíthatatlan folyamatról van szó. Ennek a tendenciának és a vágynak, hogy a folyamat részeseivé váljunk, nem a politikusok a forrásai, hanem maguk a kutatói és tudományos közösségek. A magam részéről pedig elkötelezett támogatója vagyok e folyamatnak.”

A „Tudomány 2.0” bizonyos vetületeit az Európai Bizottság már beépítette saját szakpolitikájába. Például az új uniós kutatási és innovációs keretprogram, azaz a Horizont 2020 keretében megvalósuló kutatások esetében a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés biztosítása kötelező. A nyíltan hozzáférhető kutatási adatokkal kapcsolatban kísérleti projektet is indítottak. Kutatási programjain keresztül az Unió civil tudományos projekteket is finanszíroz, továbbá támogatja annak az e-infrastruktúrának egy részét is, amely lehetővé teszi a Tudomány 2.0 működését.

A konzultáció anyagai, valamint a háttér-információk az Európai Bizottság honlapján találhatók meg: Az Ön hangja Európában (http://ec.europa.eu/research/science-2.0). A Tudomány 2.0-ról folyó eszmecserét a közösségi média felületein is követheti a #Science20 címke segítségével.

Háttér-információk
A digitális technológiáknak köszönhetően és a tudomány területén jelenleg tapasztalható problémákra – így többek között a tudományos publikálás lassú és költséges folyamatára, a szakértői lektorálás rendszerének kritikájára és a kutatási eredményeknek az újból felhasználható és replikálható adatok hiánya miatti újbóli előállításának kihívására – adott válaszlépések részeként a „Tudomány 2.0” világszerte lendületesen fejlődik.

Mindez meghatározó jelentőségű, egymással összekapcsolódó tendenciákba ágyazva zajlik:

  • számottevően emelkedik az előállított tudományos produktumok mennyisége, és erősödik a tudományos információkhoz való nyílt hozzáférés és a nyílt kutatási együttműködés irányába mutató tendencia (egymástól távol lévő kutatók együttműködése);
  • folyamatosan emelkedik a tudomány területén tevékenykedő szereplők száma (a világon még soha nem volt ennyi kutató, mint ma), és a polgárok is egyre jobban bekapcsolódnak a kutatásokba (vagy magába a kutatásba, vagy finanszírozóként, vagy a kutatási téma meghatározóiként);
  • a nagyméretű adathalmazok rendelkezésre állásának (a világon elérhető összes adat 90%-a az elmúlt két évben jött létre) és a számítási kapacitás folyamatos növekedésének köszönhetően új kutatási módszerek alakultak ki…”

Forrás:
Mondja el a véleményét a tudomány jövőjéről! Nyilvános konzultáció a Tudomány 2.0-ról; Európai Bizottság; IP/14/761, 2014. július 3.

Szakirodalom

Az európai adatvédelmi jog kézikönyve

„Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kézikönyve adatvédelmi kérdésekben nem járatos jogászok számára készült. Áttekintést ad az Európai Unió és az Európa Tanács adatvédelmi szempontból fontos joganyagáról.

Az infokommunikációs technikák gyors fejlődése fokozottan szükségessé teszi a személyes adatok megbízható védelmét, amelyet az Európai Unió és az Európa Tanács egyaránt jogi intézkedések sorával támogat. A kézikönyv az alapvető joganyag magyarázata. Ahol lehet az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága fontosabb ítéleteit összegzi. Ahol ilyen nem áll rendelkezésre, ott elképzelt forgatókönyvekkel illusztrálja mondanivalóját.”

Forrás:
Az európai adatvédelmi jog kézikönyve; European Union Agency for Fundamental Rights; 2014. június (pdf)

2013. évi Integritás felmérés eredményei: Korrupciós kockázatok és integritáskontrollok a helyi önkormányzatoknál

„A helyi önkormányzatok körében mért korrupciós kockázatokról, valamint az azok kezelésére hivatott kontrollok kiépültségének szintjéről jelentettek meg cikket az elemzéseket végző ÁSZ munkatársak (Vasváriné Molnár Judit és Szabó Gyula Zoltán) a Jegyző és közigazgatás című folyóiratban.

Az Állami Számvevőszék idén első alkalommal végzett intézménycsoportokra vonatkozó elemzéseket az egész magyar közszférára kiterjedő Integritás felmérés alapján. A felmérésekben évről évre a helyi önkormányzatok vesznek részt legnagyobb számban.

A szerzők rávilágítottak a helyi önkormányzatok magas eredendő kockázataira és a korrupciós kockázatokat növelő tényezők között az európai uniós támogatásokkal, valamint a közbeszerzésekkel összefüggő kockázatokra és kontrollokra.

A korrupciós kockázatokat csökkentő kontrollok tekintetében kiemelték, hogy bár azok az önkormányzatok többségénél a szervezet kockázatainak megfelelően kerültek kialakításra, az intézménycsoport egészében a kontrollok erősítésére van szükség a magas kockázatok miatt.

A cikk elérhető a http://www.asz.hu/publikaciok/2014/2013-evi-integritas-felmeres-eredmenyei-korrupcios-kockazatok-es-integritaskontrollok-a-helyi-onkormnyzatoknal/helyi-onk-intcsop-integritas-vegleges.pdf címen.

A cikk alapjául szolgáló, a 2013. évi felmérés eredményeiről készült intézménycsoportos integritás elemzés pedig elérhető az Állami Számvevőszék Integritás Portálján (http://integritas.asz.hu/arop_1_2_4).”

Forrás:
Cikk az integritásról a Jegyző és közigazgatás 2014/2. számában; Állami Számvevőszék; 2014. július 3.

Az Európai Bizottság a nagy adatokról: Közlemény és háttéranyag az adatközpontú gazdaságról

„A Bizottság által elfogadott Közlemény válasz az Európai Tanács 2013. októberi következtetéseire, amelyek a digitális gazdaságot, innovációt és szolgáltatásokat a növekedés és foglalkoztatottság meghatározó elemeinek tekinti és uniós intézkedéseket igényelt a nagy adatok és a felhőszolgáltatások egységes piacához szükséges megfelelő keretek biztosítására. E mostani Közlemény a jövő adatközpontú gazdaságának jellemzőit és meghatározza az átmenet támogatásához és felgyorsításához szükséges gyakorlati lépéseket. Egyben meghatározza a felhőszolgáltatások területén a jelenlegi és jövőbeni tevékenységeket.”

Forrás:
Communication on data-driven economy; Európai Bizottság; 2014. július 2.
Towards a thriving data-driven economy; Európai Bizottság, COM(2014) 442 final; 2014. július 2.
Report on the Implementation of the Communication ‘Unleashing the Potential of Cloud Computing in Europe’. Accompanying the document Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions ‘Towards a thriving data-driven economy’; Európai Bizottság; SWD(2014) 214 final, 2014. július 2. (pdf)
Lásd még: Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne menjenek el lehunyt szemmel a nagy adatok mellett és Az Európai Bizottság a nagy adatokról: A lehető legjobban ki kell aknázni az adatközpontú gazdaság lehetőségeit

Törvények, rendeletek

Az NGM rendelete a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelete a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről; Magyar Közlöny; 2014. évi 89. szám, 2014. június 30.; 10816-10859. oldalak (pdf)

Megszűnik a VÁTI

„A Kormány
1. egyetért a  VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végelszámolással történő megszüntetésével;
2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak
a) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak, programjainak a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadás-átvételéről,
b) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság munkavállalóinak – a  munkáltató személyében bekövetkező változással összefüggő – a  Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadás-átvételéről,
c) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonát képező vagyontárgyak a  Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadás-átvételéről;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2014. július 1…”

Forrás:
A Kormány 1362/2014. (VI. 30.) Korm. határozata a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatellátását szabályozó egyes kormányzati intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2014. évi 89. szám, 2014. június 30.; 10863. oldal (pdf)
Lásd még: A Kormány 161/2014. (VI. 30.) Korm. rendelete a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatellátását szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2014. évi 89. szám, 2014. június 30.; 10805-10807. oldal (pdf)