Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nem kell biztosítékot letenni az EU-pályázatoknál

„Több millió forinttal csökkenhet az uniós forrásra jelentkező vállalkozások pályázatok kivitelezésével kapcsolatos pénzügyi terhe – emelte ki lapunknak a január 1-jétől bevezetett biztosítékmentesség legfőbb előnyét Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Az új szabályozás szerint biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a vállalkozás, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és nincs köztartozása. A biztosítékmentesség nemcsak a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásaiban részesülő vállalkozásai esetében alkalmazható, hanem az előző hétéves periódus még futó projektjeinek kedvezményezettjeire is kiterjed.

A korábbi szabályozás szerint az uniós támogatást elnyert vállalkozásoknak biztosítékot, vagyis fedezetet (bankgaranciát, ingatlanjelzálogot) kellett nyújtaniuk a pályázati intézményrendszer felé az adott projekt megvalósítási szakaszában a támogatásként megkapott összeg száz százalékára, míg a fenntartási időszakban 50 százalékára. Ha pedig bármilyen szabálytalanság merült fel a projekt megvalósítása során, akkor az állam a biztosítékhoz nyúlhatott, hogy legyen honnan visszakövetelnie a kedvezményezettnek kifizetett uniós támogatásokat annak érdekében, hogy a hazai költségvetést ne érje anyagi kár a brüsszeli elszámolásoknál.

A válságot követően a vállalkozásoknak igen nehézzé vált a projektek előfinanszírozását megteremteniük. Ezt a helyzetet pedig tovább súlyosbította a biztosíték nyújtására való kötelezettség is. Amíg ugyanis le voltak kötve a vállalkozások forrásai bankgarancia, vagy ingatlanfedezet formájában, addig ezek az eszközök semmilyen más hitelkonstrukcióba nem kerülhettek hitelfedezetként bevonásra. Nem is beszélve arról, hogy a bankgarancia kiváltása is jelentős költséggel járt.

Nagyon jó intézkedés a biztosítékmentesség bevezetése, amelyet a pályázati tanácsadó cégek már régóta kértek – mondta lapunknak Kőrösi Koppány. A Körics Euroconsulting ügyvezető igazgatója hozzátette: magát az elvet, miszerint legyen biztosíték a projektek mögött, a szakma természetesen sosem kifogásolta. Csak a vállalkozások számára jelentős terhet jelentős garancianyújtás helyett azt javasolták, hogy a pályázati intézményrendszer előzetesen alaposan vizsgálja meg a pályázó vállalkozásokat, hogy valóban olyan cégek kaphassanak uniós forrásokat, amelyek aztán képesek is végrehajtani a projekteket. Ez irányba már korábban fokozatosan el is mozdult az intézményrendszer, a 2014-2020-as ciklus kiírásainál pedig már abszolút érvényesül ez az elv – mondta Kőrösi.

Annak érzékeltetésére, hogy a biztosítékmentesség alkalmazása mekkora kockázattal járhat a hazai költségvetés számára, Csepreghy Nándor kiemelte: a 2007-2013-as ciklusban 9152 milliárd forint összegű támogatásra szerződött le a pályázati intézményrendszer, ebből 140,8 milliárdot tett ki az az összeg, amelyet szabálytalan forrásfelhasználás miatt visszaköveteltek a kedvezményezettektől. Ez utóbbi összegből 95,7 milliárdot fizettek vissza az érintett pályázók, a fennmaradó összeg esetében pedig elindult a végrehajtás.”

Forrás:
Nem kell biztosítékot letenni az EU-pályázatoknál; Világgazdaság Online; 2015.január 8.

Januárban indul az internetes nemzeti konzultáció honlapja

„ Január közepén, végén elindul az internetről szóló nemzeti konzultáció honlapja: az internetkon.hu – jelentette be Deutsch Tamás, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos pénteken az M1 Ma reggel című műsorában.

Közölte: az internetes felületen lesz módja a szakmai szervezeteknek és a magyar állampolgárnak javaslatot tenniük a felteendő kérdésekre. A politikus kiemelte: először a nemzeti konzultációk sorában, nemcsak a választójogú polgárok, hanem a 14 évnél idősebbek is megtehetik javaslataikat.

Ezek összegzése február végére készülhet el. Majd a tervek szerint március közepétől, végétől egy hónapon keresztül várják a kérdésekre a válaszokat, ugyancsak online felületen – mondta a miniszteri biztos.

Deutsch Tamás elmondta: a konzultáció alapján készülő javaslata, amelyet majd a kormány elé terjeszt, már megfogalmazása pillanatában nyilvános lesz.

Orbán Viktor október 31-én jelentette be, hogy a távközlési adó kiterjesztése a korábban tervezett formában nem vezethető be, ezért január közepén nemzeti konzultációt indítanak az internetről, benne az internet szabályozásáról és pénzügyi kérdésekről. A kormányfő azt mondta, “választ kell kapnunk arra a kérdésre, hogy az interneten keletkező hatalmas extraprofit hova lesz, és nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon, és bevonni a költségvetésbe”.

A Fidesz még aznap közölte, hogy Deutsch Tamás lesz a konzultáció felelőse. Az EP-képviselő később hangsúlyozta, az internettel kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdései azt hivatottak majd körüljárni, hogy az internetfelhasználók hogyan tudják minél szabadabban, minél többen és minél olcsóbban használni a világhálót.

Megjegyezte, hogy internetszolgáltatók, nagy multicégek, közepes és kisvállalatok, internetfelhasználók, szakmai és társadalmi szervezetek, valamint politikán kívüli közéleti szereplők bevonásával szeretné megvitatni, milyen kérdésekben kérjék ki a magyar állampolgárok véleményét.

Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója december 22-én írt levelet Deutsch Tamásnak, amelyben felajánlotta a közmédia együttműködését az internethasználatról és digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációban.

A Miniszterelnökség szerdán közölte az MTI-vel, hogy az internetről szóló nemzeti konzultáció kiemelt médiapartnere lett a közszolgálati média.”

Forrás:
Januárban indul az internetes nemzeti konzultáció honlapja ; Miniszterelnökség; 2015. január 9.

Magyarország rekordévet zárt 2014-ben az uniós források kifizetésében

„ Magyarország 2014-ben rekordévet zárt az uniós fejlesztési források kifizetésében, az adatok alapján szinte biztosra vehető az előző költségvetési időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása – nyilatkozta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Elmondta: 2014. december végi adatok alapján 1845 milliárd forintot már kifizettek, de ez a szám még valamelyest növekedhet, hiszen az ünnepnapok miatt a kereskedelmi bankok visszajelzései még beérkezhetnek a Magyar Államkincstárhoz.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ezzel Magyarország 6865 milliárd forintot kifizetett a 2007-2013-as fejlesztési forrásokból. A kormányzat várakozása szerint szinte biztosra vehető a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre álló fejlesztési forrás 100 százalékos kifizetési szintjének elérése, hiszen 2015-ben kevesebb pénzt kell kifizetni, mint a korábbi években – például 2013-ban vagy 2014-ben -, ráadásul sokkal több pályázatot fejeznek be és számolnak el a kedvezményezettek.

A helyettes államtitkár szerint így Magyarország lehet az első tagállam, amely a rendelkezésre álló fejlesztési keretet 100 százalékban felhasználja. Csepreghy Nándor kiemelte, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek jelentős uniós forrásvesztésről szóltak, hiszen 150 milliárd forinttal teljesítette túl Magyarország az időarányos szintet.

A 2007-2013-as időszak kifizetései 2015-ben véglegesen lezárulnak – emlékeztetett a helyettes államtitkár, hozzátéve: a kormány magasabb kötelezettségvállalási szintet engedélyezett az uniós források felhasználásában annak érdekében, hogy néhány projekt bedőlése esetén is garantálható legyen a 100 százalékos forrásfelhasználás. Az idén a 2007-2013-as időszak lezárásával párhuzamosan egyre több pályázat lesz majd a 2014-2020-as fejlesztési források felhasználására.

Az Európai Bizottság szóvivője 2014 év végén arról nyilatkozott, hogy megvan a magyar operatív programok többségének a szakmai jóváhagyása, erről még a hivatalos értesítés nem érkezett meg, ezt követően a kormány azonnal napirendre veheti az új fejlesztési időszakra szóló pályázati kiírás kérdését is – mondta Csepreghy Nándor.”

Forrás:
Magyarország rekordévet zárt 2014-ben az uniós források kifizetésében; Miniszterelnökség; 2015. január 7.

Közigazgatás, politika

Szociális támogatásokkal bővülne az ügysegédek portfóliója

„2015-ben kiemelt cél a kormányablakrendszer teljes kiépítése és a települési ügysegédek munkájának fejlesztése – közölte Rigó Csaba. A Zala megyei kormánymegbízott elmondta, a szociális segélyezés átalakításával a kormányzat újabb feladatot szán az ügysegédeknek. A szakigazgatási szervek főosztályi szinten kormányhivatalba integrálásáról elmondta, így hatékonyabb lesz a működés, hiszen megszűnik az eddigi kettős irányítás, ami a kormányhivatal és a szakmai főhatóság részéről történt eddig.

Bővítenék Zala megyében a kisebb településeken működő ügysegédek portfólióját. Rigó Csaba rámutatott, az aprófalvas megyében 95 százalék felett van a rendszer által lefedett települések aránya. A szociális segélyezés átalakításával a kormányzat a jövőben további feladatot szán az ügysegédeknek, ugyanis várhatóan az állami, alanyi jogon járó támogatások intézése a járásokba kerül. ‘Terveink között szerepel, hogy az ügysegédek elektronikus módon gyűjtsék össze például a családtámogatási igényeket” – fejtette ki a kormánymegbízott.

A Rádió Orient műsorában Rigó Csaba kormánymegbízott kiemelte, az államreform folytatásának eredményeként egyszerűsödtek az eljárásrendek, olcsóbban működik a rendszer – hozzátette, a jövőben minden járásszékhelyen és számos nagyobb jelentőségű településen létesül újabb kormányablak. A 2014-es év a meglévő 2 mellé 3 új járási kormányablakot hozott a megyében, amelyek eddig közel 110 ezer ügyfelet fogadtak. A végállapotban – az önkormányzati kezdeményezés eredményeként létrehozott hévízi mellett – mind a 6 járási székhelyen is lesz kormányablak. A kormánymegbízott kiemelte, a megyei kormányhivatalok eredményesen pályáztak az energia-felújítási és infrastruktúra-fejlesztési kiírásokon: országosan szinten 17 megyei kormányhivatal nyert összesen 11,5 milliárd forintot.

Kormányzati célkitűzés, hogy minden háztartásban legyen szélessávú internet. Ezzel meglesz a technikai infrastrukturális feltétele az elektronikus ügyintézésnek. „A papíralap helyett folyamatosan megyünk át a digitális vonalra” – a kormányablak program folytatása mellett kiemelt cél a további ügyintézési helyszínek, az elektronikus ügyintézés, valamint a települési ügysegédek munkájának fejlesztése.

Újabb feladatokat jelent a szakigazgatási szervek integrációja
Az államreform második ütemének részeként megszűnik a megyei és járási szinten működő szakigazgatási szervek önállósága. Továbbá a kormányhivatalba integrálódik a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, a Magyar Államkincstár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladatainak egy része is. Rigó Csaba rádiónknak úgy nyilatkozott, így hatékonyabb lesz a működés, hiszen – közvetítő nélkül – maga a kormánymegbízott hozza a rendelkezéseket. Egy járvány esetén például eddig az ebben kompetens szakigazgatási szerv a minisztériumtól és a NÉBIH-től kapta az utasításokat. Most a feladat címzettje a kormánymegbízott lesz, aki más területekről létszámot csoportosíthat át az utasítások megvalósítására – magyarázta Rigó Csaba.

A bürokrácia további csökkentését irányozza a 21 napos ügyintézési idő tervezett 15 napra csökkenése. Az új feladatokkal további költségvetési források kerülnek a kormányhivatalhoz. Rigó hozzátette, a közalkalmazottaknak a kezdeti időszakban ugyanannyi bérért többet kell dolgozniuk. „A közigazgatásban is lesz bérrendezés, ehhez kapcsolódik a kormánytisztviselők életpálya-modellje, azonban először szűkebbre kell vonni a nadrágszíjat.”

A teljes interjút itt hallgathatja meg.”

Forrás:
Szociális támogatásokkal bővülne az ügysegédek portfóliója; OrientPress; 2015. január 6.

Mindenható lesz az Oktatási Hivatal

„Nemcsak a Kliktől, a kormányhivataloktól és az Oktatáskutató Intézettől vesz át feladatokat az Oktatási Hivatal, de várhatóan hamarosan magába olvasztja az oktatási szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Educatio Kft.-t is, így az ágazat eddigi legnagyobb háttérintézménye jöhet létre – értesült lapunk.

Előkészítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az oktatási háttérintézmény-rendszer átalakítását, a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés érdekében 2015 folyamán több lépcsőben az Oktatási Hivatalhoz (OH) telepítik a legfontosabb feladatokat – értesült lapunk. Ahogy azt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár is jelezte már, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) mostantól tisztán fenntartói feladatokat fog ellátni, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) fő hatásköre pedig a tankönyvellátás lesz, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, és néhány kormányhivatali feladatkör pedig az OH-hoz települ.

Január 1-jétől már a hivatal látja el a tanárok minősítő vizsgájának, minősítési eljárásának szervezését, a tanfelügyelet szervezését, szaktanácsadói névjegyzék vezetését, és idetartozik a pedagógusképzések, a diákok tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeinek szervezése, illetve a most induló, lemorzsolódás elleni jelzőrendszer működtetése is.

Átveszik az Educatio feladatait
Lapunk információi szerint azonban nemcsak a köznevelésben nő meg a háttérintézmény szerepe, de a felsőoktatásban is: úgy tudjuk, hogy az OH az oktatási szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Educatio Nonprofit Kft. legtöbb feladatát is átveszi. A főként a felsőoktatási felvételi lebonyolításáról és a Felvi.hu üzemeltetéséről ismert cég lényegében beolvadna az OH-ba. Úgy tudjuk, az elmúlt időszakban több alkalmazott, köztük vezető beosztású munkatárs kapott új, az idén lejáró határozott idejű szerződést, és sok munkatársat helyileg is átköltöztetnek az év folyamán az OH-ba.

Érdemi változás január 1-jétől az etikai kódex elkészítésének és alkalmazásának kötelezővé tétele is. A köznevelési törvény módosítása szerint a kódexet a Nemzeti Pedagógus Karnak (NPK) kell megírnia, de a benne foglalt alapelvek alapján a magánfenntartású iskoláknak is kötelező elkészíteniük a saját verziójukat. A követelmény azonban az egyházi iskolákra és óvodákra nem vonatkozik, nekik csak ajánlásként kell figyelembe venniük az NPK által lefektetett elveket.

Újdonság az is, hogy ettől az évtől az iskolai taneszközök beszerzéséről már nem az önkormányzatoknak, hanem a Kliknek kell gondoskodnia, így csökkennek az iskolaműködtető önkormányzatok költségei. Az ingatlan működtetése, a technikai berendezések javítása, karbantartása, és cseréje, valamint a már meglévő, önkormányzati tulajdonú taneszközök karbantartása azonban továbbra is az önkormányzatok dolga marad.

A módosítás egyértelművé teszi a közösségi szolgálat elvégzésének véghatáridejét is, e szerint az ötvenórányi önkéntes munkát minden diáknak a végzés utáni vizsgaidőszak végéig le kell tudnia.

Könnyítések lépnek életbe
A feladatellátási gondok enyhítése érdekében életbe lépett néhány könnyítés: átmeneti felmentést adnak több szigorú képesítési előírás alól az óvoda- és iskolapszichológusoknak, illetve csökkentik egyes iskolai vezetők kötelező óraszámát is. A diákok érdekében kibővítették az iskolák által ellátható feladatok körét, mostantól így helyben is elláthatóvá váltak olyan speciális, szakszolgálati tevékenységek, mint például gyógytestnevelés vagy a konduktív pedagógia.

Szintén az újítások közé tartozik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának bevezetése, illetve az érintett diákok felzárkózását segítő intézményi jelző- és pedagógiai támogatórendszer januári indítása is. Ennek lényege, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak kifejlesztett felzárkóztató programokkal csökkentsék az iskolaelhagyás kockázatát, illetve visszavezessék az iskolába a rendszerből már kiesett fiatalokat. Veszélyeztetett tanulónak az új jogszabály szerint az számít, akinek tanulmányi átlageredménye nem éri el a közepest, vagy az előző tanévhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

Szűkebbre szabnák a magántanulóvá nyilvánított diákok körét is, mivel a kormány szerint az otthon tanuló gyerekeket nem érik el a korszerű pedagógiai módszerek, és közösség híján a szociális készségeik sem fejlődnek kellőképpen. Annak érdekében, hogy tényleg csak azok maradjanak otthon, akiknek ez a legjobb megoldás, némileg megbonyolították az eljárást: mostantól minden kérelmezés esetén kötelező lesz kikérni a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és – a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek esetében – a gyermekvédelmi gyám szakvéleményét is. Ismeretes, ilyen procedúrára eddig csak akkor volt szükség, ha az iskola igazgatója úgy ítélte meg, hogy hátrányos lenne a tanulóra a magántanulóvá válás.

Legfeljebb egy alkalommal ismételhet évet a gyerek
Véget vetnek az indokolatlan buktatásoknak is. Szülői kérésre mostantól legfeljebb egy alkalommal ismételhet évet a gyerek, kizárólag első osztályban, a felsőbb évfolyamokon nem. Ami a tanárokat illeti: január 1-jétől csaknem hatezer szakértő és szaktanácsadó kezdte meg a pedagógusok munkájának segítését, s több mint 22 ezer nevelő lépett át a pedagógus II. vagy mesterpedagógus kategóriába. A fokozatváltók február elején kapják kézhez először a mintegy nyolc százalékkal emelt bérüket. Szeptemberben következik a generális fizetésemelés következő – de még nem utolsó – üteme, ami három-négy százalékos keresetnövekedést jelent.

A 2015/2016-os tanévben a köznevelési tárca közlése szerint hozzávetőleg 750 ezer diák jut térítésmentesen tankönyvhöz.”

Forrás:
Mindenható lesz az Oktatási Hivatal; Csókás Adrienn; Magyar Nemzet; 2015. január 5.

Milliárdokból indul el a kormány oktatási mamutintézménye

„Az Oktatási Hivatal (OH) 4,5 milliárdos büdzsével indítja az évet, de a központi költségvetésben ez nem okoz pluszkiadást. Január 1-jével az OH több új feladatot kapott.

Több mint 4,5 milliárd forintos büdzsével indítja az évet új feladataival az Oktatási Hivatal (OH) – írta a Napi Gazdaság szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott tájékoztatás alapján.

A többletteendők ki-, illetve a korábbi szakintézmények kötelezettségeinek szétosztása a központi költségvetésben nem eredményez pluszkiadást, az egyes feladatok ellátásának költségei a feladat korábbi címzettjei helyett az Oktatási Hivatalnál jelentkeznek.

Január 1-jétől az OH látja el a pedagógusminősítés és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) szervezését, továbbá a szaktanácsadói névjegyzék vezetését, április 1-jétől pedig a pedagógiai-szakmai szolgáltatást biztosítja az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében. A szaktárca szerint mindez a köznevelési háttérintézmények feladatainak és működési folyamatainak “racionalizálását” segíti elő, amivel megszüntethető a párhuzamos feladatrendszer, az egyes feladatok tekintetében egy felelős szervezetet jelölnek ki, megvalósítható továbbá a szervezetek hatékony irányítási rendszerének, ellenőrzésének kialakítása – írta a lap.”

Forrás:
Milliárdokból indul el a kormány oktatási mamutintézménye; HVG.hu/MTI; 2015. január 7.

Új adókat vetnek ki a települések: néhány kreatív ötlet

„ Örvényesen csak a fél település fizet telekadót, Zsombón a 20 méternél magasabb építmények után kell fizetni. Több lett az iparűzési adó sok helyen, máshol a kommunális adót emelték. A települések rákényszerülnek a pénzbehajtásra, egyelőre azonban az igazán egyedi ötletek váratnak magukra.

Egyelőre kevés település állt elő igazán kreatív helyi adókkal, pedig január 1-jétől az önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen tágult. Ha a képviselőknek úgy tartja kedvük, füstadót, kapuadót vagy akár nőtlenségi adót is kivethetnek, tavaly ugyanis a parlament megszavazta, hogy az önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve szinte bármit megadóztathassanak a településen belül.

Az államkincstár adattárában, a helyi adók között böngészve azonban mégis kevés fantáziadús ötlettel találkozunk. A legtöbb helyen az iparűzési adó, a telekadó, építményadó vagy idegenforgalmi adó, kommunális adó valamelyikét emelték meg január 1-jén, vagy ezeket együtt.

A szürke pénzbehajtók között üdítő kivétel Örvényes, ahol a telekadót fizetők körét úgy határozták meg, hogy a fizetési kötelezettség csak a település egyik felére vonatkozzon. A szabály szerint mentesülnek az adófizetés alól a „vasút felett található telkek”, az önkormányzat helyrajzi számokkal is segíti a tájékozódást a 147 fős településen. A síntől északra fekvő részek után nem kell fizetni, a parthoz közelebb eső telkek után igen.

Előremutató kezdeményezés a zsombói példa is, a képviselő-testület megalkotta a „magas építmények települési adóját”. Az új adónem a 20 méternél magasabb építményeket terheli. Ebből Zsombón történetesen négy van: egy víztorony és három telefontorony. Így mindaddig, amíg valakinek nem jut eszébe egy felhőkarcolót építeni a csongrádi településen, egyfajta helyi telekomadóként is felfogható az új teher. (A templomtorony szóba sem jön, az egyházi tulajdon ugyanis a kivételek között van, akárcsak az önkormányzati tulajdon.)

A kivételekkel a többi településen is szívesen játszanak; van, ahol a helyieket védik a nyaralókkal szemben, máshol az időseket, megint máshol a szegényeket. Noha a legtöbb településen a helyi vezetés szívesebben nyúl az oda települt cégek zsebébe, mint választóik pénztárcájába, az adók emelése így is sokfelé feszültségeket szül. Háborognak például azok, akiknek a termőföldjük után kell adózniuk az új rendszerben, ez a megoldás nem tetszik amúgy a minisztériumnak sem.

Az adók megemelésére, új adók kivetésére a településeken leginkább azért van szükség, mert a központi költségvetésből összességében kevesebb pénzt kapnak, mint amennyi feladatot náluk hagytak, vagy rájuk toltak…”

Forrás:
Bevezették a magas építmények adóját; Index.hu; 2015. január 9.

Ötvenezren a kormányablakban Kecskeméten

„Az ötvenezredik ügyfelet köszöntötték tegnap a tavaly májusban megnyílt kecskeméti kormányablakban.

Nyolc hónap alatt ötvenezer ügyfél intézte ügyeit a kecskeméti kormányablakban. Az ötvenezredik ügyfelet tegnap köszöntötték a Deák Ferenc téri ügyfélszolgálaton. Kemény Gézáné a lakcímkártyáért érkezett a kormányablakba és ha már ott volt, a jogosítványát is megújíttatta. Az ötvenezredik ügyfelet Kovács Ernő kormánymegbízott, dr. Zombor Attila, a megyei kormányhivatal főigazgatója, és dr. Kerékgyártó-Minda Mária Judit, a Kecskeméti Járási Hivatal hivatalvezetője köszöntötte egy csokor virággal, egy emléklappal, egy Bács-Kiskun megyéről szóló albummal és egy üveg roséval.

Kemény Gézáné alig jutott szóhoz a meglepettségtől. Most másodszor járt a kecskeméti kormányablakban, azt mondta, nagyon jók a tapasztalatai. Az ügyintézéssel fél óra alatt végzett, mindenki nagyon kedves volt vele. – Az egész kormányablak atmoszférája nagyon jó, nem is gondolná az ember, hogy egy irodában van. Mindenki mosolyog, kedves, mindenkinek csak ajánlani tudom – fogalmazott az ötvenezredik ügyfél.

Kovács Ernő kormánymegbízott „megörökölte” a Deák téri kormányablakot, azt szeretné, hogy a Rákóczi úti okmányiroda is mielőbb megszépüljön. – Van rá remény, hogy a Rákóczi úton még idén elkezdődhetnek és be is fejeződhetnek a munkálatok, és ott is kormányablak szintű ügyintézés történik majd – mondta el a kormánymegbízott, aki rámutatott: a kormányablakok kialakításával az volt, illetve az a cél, hogy a közigazgatást közelebb vigyék az emberekhez, hogy minél kevesebb bosszúsággal tudja intézni mindenki az ügyét. A Rákóczi úti okmányiroda felújításáról Kovács Ernő elmondta: ha sikerül elindítani az építkezést, az ügyfélforgalom egy részét a Deák téri kormányablakba irányítják majd át, ami kitolt ügyfélfogadási idővel számolva is átmenetileg nagyobb várakozási idővel jár majd az ügyfeleknek. A gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézést a Közlekedési Felügyelet veszi majd át ideiglenesen, hiszen ott is kiépítették már a megfelelő információs rendszert, tehát ez nem jár majd plusz költségekkel.

A szép környezet – mutatott rá Kovács Ernő – a kellemesebb ügyintézés mellett azért is fontos, hogy az állampolgárok lássák, jó helyre kerülnek az adóforintjaik, és természetesen az sem mellékes, hogy a kormányablak munkatársai milyen körülmények között dolgoznak egész nap”

Forrás:
Ötvenezren a kormányablakban; Zsámbóki Dóra; baon.hu/Petőfi Népe; 2015. január 9.

Még több helyen lehet földadó

„Akár a települések felében is bevezethetik a földadót, ha az kiállja az idő próbáját. A feltételes mód nem véletlen: az új helyi adóról egyelőre mindössze hét településen alkottak rendeletet, ám azok jogszerűségét is kétségbe vonja a kormány.

A Csongrád megyei Mindszent, a nógrádi Karancsalja és Nagykeresztúr, a Pest megyei Tóalmás [Ez utóbbi valószínűleg nem. Szerk.], a vasi Rábapaty, valamint a zalai Szalapa és Kisvásárhely önkormányzata alkotott eddig rendeletet a földadóról – értesült a Földművelésügyi Minisztériumtól a Világgazdaság. Az új közteher mértéke településenként eltérő, jellemzően függ a föld aranykorona értékétől. Mindszenten például hektáronként 150 forint/aranykorona, Nagykeresztúron ezer forint/hektár, Szalapán 5 hektár felett 5 ezer forint/hektár ennek összege. Egy dologban azonban az összes földadó-rendelet megegyezik: a magántulajdonban lévő termőföldeket adóztatják, a földadó alanya tehát magánszemély.

Ebből kiindulva nagyrészt sántít az az érvelés, amellyel a Földművelésügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium igyekszik megakadályozni a földek megadóztatását. A szaktárca abból indul ki, hogy termőföldet nem érdemes megadóztatni, az önkormányzatok erre vonatkozó rendeletei pedig törvényellenesek. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Nagy István a VG-nek elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztériummal történt többkörös egyeztetés után egyértelművé vált, hogy a törvény nem csak azt tiltja meg, hogy az önkormányzatok olyasmit adóztassanak, amire már vonatkozik valamilyen – központilag vagy helyben kivetett – közteher. De a jogszabály azt is kimondja, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó, csak magánszemély. Ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozói vagyonának körébe tartozó vagyontárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető – szól az állásfoglalás. Vagyis annak ellenére, hogy a termőföld adóztatását a törvény nem zárja ki, a gyakorlatban sem a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozást, sem az egyéni vállalkozó gazdát, sem a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező őstermelőt nem terhelheti, így nem is fenyegeti a földadó – hangsúlyozta Nagy István. (Az őstermelők számát 350 ezerre becsülik, de 2012-ben összesen csak mintegy 60 ezren nyújtottak be ilyen címen szja-bevallást, amit a 600 ezer forintot meghaladó bevétel esetén ír elő a jogszabály.)

Az önkormányzatok így tulajdonképpen csak azokat a magánszemélynek számító földtulajdonosokat adóztathatják meg, akik nem saját maguk művelik a termőföldjüket, hanem haszonbérbe kiadják. Nagy István szerint azonban nekik is be kellene majd jelentkezniük annak hatálya alá. Márpedig az FM „fel fogja világosítani” az érintetteket arról, hogy a földadó jogszerűtlen, így nincs teendőjük – jelezte az államtitkár. Igaz: a jogszerűtlenséget mással nem indokolta.

Ha a kormány szerint a földadó jogszerűtlen, módosítsa úgy a hatályos törvényeket, hogy azt ne lehessen kivetni, ahelyett, hogy engedetlenségre buzdítaná az állampolgárokat – fogalmazott Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint nem lehet kibújni a vállalkozási tevékenységre hivatkozva a teher alól, mivel Magyarországon csak magánszemély lehet földtulajdonos, márpedig a földadónak mindenütt a föld tulajdonosa az alanya. Ennek ellenére, mint mondta, ő is kíváncsi, kiállja-e a földadó az idő próbáját, mert ha igen, egészen biztos, hogy a települések 50 százaléka be fogja azt vezetni. Ez az arányos közteherviselés elvével is összhangban van, a föld ugyanis az egyetlen olyan jelentősebb vagyontárgy, amire semmilyen közteher nem vonatkozik. A föld fontos erőforrás, ami korábban az egész falut eltartotta, ám most már csak a tulajdonos, és/vagy annak bérlője profitál belőle – vélekedett Schmidt Jenő.

Vízválasztó lesz március
A földadó ötletéről először a Világgazdaság írt azt követően, hogy a 2015-ös adótörvény-tervezet alapján jelentősen kibővült az önkormányzatok adóztatási mozgástere. Ennek nem kis részben az az oka, hogy márciustól jelentősen átalakul a szociális támogatás rendszere, a segélyezés döntő részben az önkormányzatokra hárul, ám költségvetési forrás már nem jár ehhez automatikusan. A településeknek tehát elemi érdekük, hogy növeljék bevételeiket. A földön kívül azonban eddig – szintén Mindszenten – csak a mezőgazdasági gépekre vetették ki új adót. Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyiben ki is merült a helyhatóságok kreativitása. Mint fogalmazott, e tekintetben vízválasztó lesz a szociális törvény módosításának átalakítása, az, hogy e miatt milyen bevételcsökkenéssel, illetve kiadásnövekedéssel kell számolniuk az önkormányzatoknak.

A mindszenti példa
Mindszenten 7-8 millió forint, kb. 30-50 földtulajdonostól összesen 7-8 millió forint bevételre számítanak a földadóból – közölte érdeklődésünkre a település polgármestere. Zsótér Károly közölte, ez nagyjából a tíz százaléka az eddigi éves összbevételüknek. A mindszenti képviselőtestület szerint az 52-53 ezer forintos hektáronkénti bérletidíj-bevételből, illetve a 78-80 ezer forint összegű földalapú támogatásból bőven kitermelhető a hektáronkénti átlagosan 4.500 forintos földadó, amit a közösség céljaira fordíthatnak. A települési agrárgazdasági bizottság elnöke Hevesi István szerint viszont az új adónem csak akkor elfogadható, ha az abból befolyó pénz felhasználása felett legalább részben rendelkezhetnek az adófizetők. A gazdák ugyanis szívesen áldoznak például a labor fenntartására, vagy iskolai eszközök beszerzésére, de azt nem szeretnék, ha ez a pénz segélyezésre menne el – mondta.”

Forrás:
Még több helyen lehet földadó; Haiman Éva; Világgazdaság Online; 2015. január 8.
Lásd még: Brutális lehet jövőre a földadó; Agrárszektor; 2015. január 8.
Földadó: egyre kaotikusabb a helyzet; Agrárszektor; 2015. január 9.

Bizonyíthat az átszervezett főváros

„Január 15-én megkezdi munkáját a főváros működését összefogó új nagy cég, a Budapesti Városigazgatóság Zrt., s annak élén – új önkormányzati szereplőként is – a városigazgató. A hónap végén pedig az idén először ülésező Fővárosi Közgyűlésben várhatóan már a gyakorlatban is megmutatkozik a kormánypárti főpolgármester és az átszervezett városvezetés közti új munkamegosztás.

Megújult rendszerben, frissülő szereposztással, megváltozott döntés-előkészítési, illetve végrehajtási folyamatokkal bizonyíthatja be már januártól Budapest kormánypárti vezetése, hogy jó döntés volt a főváros átszervezése. A parlament sok vitát kiváltó tavalyi döntésével megváltoztatta a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módját, ebből következően annak összetételét, s a szavazások módját is. Utóbbi a számítógépes technikának köszönhetően már jól működik, s a kijelzők mindig megmutatják a szavazatoknak az adott lakosságszámra vetített százalékát is.

Biztos pont a közgyűlés élén 2010 óta Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, akit októberben a rendszerváltozás óta a harmadik legnagyobb választási győzelemmel választottak újra. Elsőként a döntéshozatali munkát – a huszonhárom kerületi polgármesterrel, akik közül 17 kormánypárti, valamint kilenc pártlistás képviselővel, közülük hét ellenzéki – kellett megszerveznie. Ebben komoly törvényi háttér, az úgynevezett vétójog bevezetése is támogatta.

Az idén először január 28-án ülésező Fővárosi Közgyűlésben létrejött az új bizottsági struktúra, ebben nagy feladat hárul a polgármesterekre. A városvezetés tényleges munkamegosztásra épül, hiszen az előző két ciklusból „áthozott” főpolgármester-helyettesek közül a kormánypárti Bagdy Gábor közgyűlési tagként a pénzügyekért felelős, míg Szeneczey Balázs (városfejlesztés) és újonnan Szalay-Bobrovniczky Alexandra (humán terület) külsősként segíti Tarlós István munkáját. A városvezetésben a főpolgármesteri hivatal munkájáért felelős főjegyző, Sárádi Kálmánné mellett két új szereplő is megjelent: Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, a Fidesz kommunikációs igazgatója önkormányzati és rendészeti tanácsnokként közvetlenül a főpolgármester mellett dolgozik, egyértelműen politikai szerepben.

[Budapest irányításának organogramja]

Kocsis feladatait húsz pontban határozta meg a közgyűlés, rendkívül széles területen, lefedve szinte a teljes önkormányzati területet. Gyakorlatilag ő „a második ember”. A tanácsnoknak előterjesztési jogai, javaslattételi kötelezettségei vannak. A városvezetés új, kifejezetten szakmai szereplője Bán Tamás városigazgató. A vonatkozó fővárosi rendelet szerint „a városigazgató a Budapesti Városigazgatóság Zrt. mindenkori vezérigazgatója”.

A német mintára létrehozott holdingba január 15-i hatállyal betagozódik az összes közszolgáltató cég, közöttük a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Utóbbi feladata továbbra is a közlekedésszervezés, a szolgáltatás megrendelése és ellenőrzése. A BKK-nál marad a megkezdett fejlesztések befejezése, a kivitelezők műszaki ellenőrzése, valamint egyeztető szerepük lesz abban, hogy mely közlekedési programok élvezzenek elsőbbséget. A tömegközlekedés üzemeltetése újra teljes jogúan a BKV-é.

A városigazgatóság a két közlekedéssel foglalkozó céget, majd később a különváló Közút Zrt.-t, más közszolgáltatókkal ellentétben nem apportálás, hanem „egyes tulajdonosi jogok gyakorlásának megbízással történő átengedése útján” felügyeli. Ugyanígy terjesztik ki ezt a feladatot az úgynevezett vegyes társaságokra, beleértve a részben magyar, továbbá a ma még részben külföldi tulajdonú cégeket. Így a visszavásárolt Fővárosi Vízművek Zrt.-re, a jelentős részt francia érdekeltségű Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-re és a város díszkivilágításáért felelős BDK Kft.-re is.”

Forrás:
Bizonyíthat az átszervezett főváros; Szabó Zsolt; Magyar Nemzet; 2015. január 7.

Szép kis summát kapott a kormánytól Érd

„Egyszeri 600 milliós kormányzati támogatáshoz jutott Érd városa, a pénzt óvoda- és iskolafejlesztésre, a szociális ellátórendszert bővítésére, illetve csapadékvíz-elvezetésre költik.

Elsősorban a befektetés a jövőbe néven futó program előkészítéséhez használja fel Érd önkormányzata azt az egyszeri 600 milliós kormányzati támogatást, amelyről a múlt év végén született döntés – közölte a megyei jogú város polgármestere hétfőn az MTI-vel.

T. Mészáros András (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a tervek szerint 20 milliárd forint összértékű program keretén belül óvoda- és iskolafejlesztés indul, bővítik a szociális ellátórendszert, illetve minél több helyen megoldják a csapadékvíz-elvezetést. A támogatásnak köszönhetően több pénz juthat gazdaságfejlesztésre is, célul tűzték ki például egy “vállalkozói falu” létrehozását – tette hozzá a polgármester.

Közlése szerint a kormányzati támogatásra azért is volt nagy szükség, mert Érd a közép-magyarországi régió egyetlen megyei jogú városa, amelynek uniós támogatását meghatározza az ugyancsak e régióba tartozó főváros fejlettsége. Ez azt jelenti, hogy amíg a többi megyei jogú város a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetésből 10-40 milliárd forint közötti összegeket kaphat, addig Érd csupán 0,7 milliárd forintot.

A településtől korábban mintegy 12 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam. Az adósságrendezéssel azoktól a hiteleitől szabadult meg a város, amelyeket az elmúlt években fejlesztésre kapott összesen 40 milliárdos uniós támogatáshoz szükséges önrész biztosításához vettek fel – tájékoztatott T. Mészáros András.”

Forrás:
Szép kis summát kapott a kormánytól Érd; HVG.hu/MTI; 2015. január 5.

Kecskeméten kezdte az új évet a vidékfejlesztési államtitkárság

„ Január 5-én megindult a munka a Kecskemétre költöztetett vidékfejlesztési államtitkárságon, a 110 fős létszámból 64-en kezdtek el dolgozni, ám folyamatosan érkeznek az új munkatársak – írja a szerdai Népszabadság.

Böröczk Anita, az államtitkárság sajtószóvivője a lapnak elmondta: az államtitkárság korábbi dolgozóinak mintegy fele nem költözött Budapestről Kecskemétre, helyükre a környékről vettek fel képzett, az agráriumban és a vidékfejlesztésben jártas fiatalokat. A szóvivő szerint február derekáig teljes lesz a létszám.

Tavaly július 31-én született kormányhatározat arról, hogy Kecskeméten a Lorántffy Zsuzsanna utca 1. szám alatti ingatlanon, egy egykori csecsemőotthonban helyezik el majd az államtitkárságot. Mivel azonban úgy látszott, hogy a költözéshez szükséges átalakítás nem lesz kész az év végéig, végül egy másik épületeben – a Kodály iskola mögötti, szintén használaton kívüli inkubátorházban – helyezik el a szervezetet…Eleinte átmenetinek szánták, ám most úgy tűnik, hogy ez lesz majd az államtitkárság végleges helye. A jövő héten nyilvános sajtóbejárást tartanak, ahol a Miniszterelnökséghez került vidékfejlesztési államtitkárság terveiről is beszélnek – olvasható a lapban.

A kormány decentralizációs törekvésein kívül a költöztetések melletti érv lehet, hogy vidéken olcsóbb fenntartani egyes szervezeteket- írja a Portfolio a témával részletesen foglalkozó cikkében.

A másik két tárca – a honvédelmi és a földművelésügyi – székesfehérvári és debreceni költözésével kapcsolatban a lapot úgy tájékoztatták, ez a kérdés most nem szerepel a napirenden…”

———

„ Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárság Kecskemétre költözése nem okoz semmilyen fennakadást a munkavégzésben, a vidékfejlesztési program tervezésében, a véglegesítéshez szükséges rendszeres brüsszeli egyeztetésekben – közölte a Miniszterelnökség.

Tájékoztatásuk szerint január 5-én, az előzetes terveknek megfelelően megtörtént az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárság kecskeméti költözése, hangsúlyozták, hogy nincs szó csúszásról. A munkatársak fele a már Budapesten is dolgozó csapat tagjaként vállalta az ingázást, illetve a költözést, fele része pedig kecskeméti vagy környéki, képzett agrárszakember.

Az államtitkárság létszáma jelenleg 65, február végére várhatóan sikerül feltölteni a rendelkezésre álló 110 státuszt – közölte a Miniszterelnökség. Kurucz Éva kormányszóvivő az új kabinet 2014. június 6-ai üléséről tartott tájékoztatón beszélt arról, hogy több tárca székhelye vidéki városokba , a Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési államtitkárság pedig Kecskemétre költözhet.

Lázár János miniszter 2014. június 10-én az MTI-nek az államtitkárság költöztetéséről azt mondta: véleménye szerint a vidékfejlesztést vidékről kell szervezni és irányítani, ráadásul a kecskeméti helyszín szimbolikus jelentőségű, mert Bács-Kiskun megye hosszú évtizedek óta a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és a vidék fejlődésének jó példája.”

Forrás:
Kecskeméten kezdte az új évet a vidékfejlesztési államtitkárság; Agrárszektor; 2015. január 7.
Nem okoz fennakadást a munkában a vidékfejlesztési államtitkárság költözése; Miniszterelnökség; 2015. január 7.

Kritikus a kórházak adósságállománya

„Kritikusan sok a kórházak adósságállománya. Az intézményvezetők és szakemberek szerint az állami konszolidációval nem tudják majd lenullázni a tartozásokat. Ilyen mértékű adósság mellett nagyon nehéz a mindennapos működés is.

Hatalmas adósságot halmoztak fel a múlt év végére a kórházak. Tartozásuk kritikusan sok – fogalmazott az InfoRádiónak adott interjújában a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint a 10 milliárd forintos maradványpénzek elosztása után is több mint 70 milliárd forint lehet az adósságállomány, így azt nem lehet majd lenullázni a 60 milliárd forintos állami támogatással.

“Az eladósodottság mértékét ha nézzük, ami a lejárt adósságállománynak az éves költségvetéshez való viszonya, akkor ez a kórházak esetében nagyon magas, 11 százalékot meghaladó, és az egyetemek esetében 4 százalék körüli. Valójában a mindennapos működés nagyon nehezen végezhető ilyen adósság mellett” – hangsúlyozta Velkey György.

“Semmiképpen nem látjuk, hogy a kórházak hogyan tudnak egy nullszaldós állapotba kerülni és egy gazdálkodó pályára állni a jelenlegi finanszírozás mellett” – fűzte hozzá a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A kórházak többségének 60 napon túli lejárt tartozása van. Sajtóhírek szerint az állam alkudozni fog a beszállítókkal, hogy engedjék el az adósság egy részét. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez lehetetlen, a cégek legfeljebb a kamatoktól tudnak eltekinteni.

“A szövetségünknek az az álláspontja, hogy a tőkekövetelésből nem tudunk engedni, illetve a késedelmi kamatok is jogszabályban foglaltan kerülnek felszámításra, ott a nagyobb cégeknél, vagy a nagyobb követeléssel bíró cégek esetében lehet mozgástér” – mondta Rásky László.

Nemcsak a kórházak vannak nehéz helyzetben, hanem az egészségügyi dolgozók is – véli a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének titkára. Balaton Péter felhívta a figyelmet az orvoselvándorlás megfékezésére, amelyet szerinte piaci bérekkel lehet elősegíteni.

“Sokkal kevesebb bérrel lehetne itt tartani az orvosokat, mint amiket a konkurens országokban kapnak. Ha viszont valaki elment, akkor azt csak piacképes, a nyugati országok béreivel versenyképes bérrel lehetne visszahozni, tehát egyszerűbb lenne őket itthon tartani” – vélekedett Balaton Péter.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügynek még legalább 50-100 milliárd forintos állami pluszforrásra lenne szüksége.”

Forrás:
Kritikus a kórházak adósságállománya; Inforádió; 2015. január 7.

Két éve nem kaptak cafeteriát a kórház dolgozói – most fizethet az állam

„Összesen csaknem 200 millió forintnyi cafeteriát nyert első fokon a szakszervezet az egri Markhot Ferenc kórház dolgozóinak, akik az intézmény államosítása óta, vagyis csaknem két éve nem kapták meg a béren kívüli juttatást – közölte a felperes, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége.

Az ASZSZ elnöke szerint az egriek sikere példaértékű lehet más, hasonló helyzetben lévő egészségügyi alkalmazottak számára. Évente egyhavi bérnek megfelelő cafeteriát nyert az államtól a szakszervezet az egri Markhot Ferenc kórház több mint 1400 dolgozójának.

Az első fokon megnyert eljárást az Egri Ápolási Szakszervezet és az Autonóm Területi Szakszervezet kezdeményezésére indította az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) azért, mert az intézményben a 2013-ban lezajlott államosítás óta nem fizettek béren kívüli juttatást, holott az – a munkaadó állításával ellentétben – jogszerűen jár az alkalmazottaknak.

Ezt bizonyította most be a szakszervezet a bíróság előtt is – jelentette be Székely Tamás , a konföderáció elnöke. Az első fokon eljáró Egri Munkaügyi Bíróság gyors, egyértelmű döntése szerint az évente egyhavi bérnek megfelelő juttatás megilleti a dolgozókat, s azt visszamenőleg is ki kell nekik fizetni. A szakszervezeti konföderáció számítása szerint ez az összeg elérheti az összesen kétszázmillió forintot. Az elnök úgy véli, ez a per példa értékű lehet más kórházi, egészségügyi intézményekben dolgozók számára is, akik az államosítás óta az egriekhez hasonlóan nem kapják meg a béren kívüli juttatásokat.”

Forrás:
Két éve nem kaptak cafeteriát a kórház dolgozói – most fizethet az állam; Világgazdaság Online; 2015. január 9.

Mi lesz az egészségügyi háttérintézményekkel?

„Megszüntetés, összevonás, feladatátcsoportosítás – tavaszra jelentős átalakulás vár az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi 17 egészségügyi háttérintézményére. Mi hová kerül és mire számíthatnak az ott dolgozók?

Nemcsak a kórházak, hanem az egészségügyi háttérintézmények is jelentős változásokra, feladataik átszabására számíthatnak az idei esztendőben – ha az Államreform Bizottság mellett a kormány is rábólint a szaktárca egészségügyért felelős államtitkárságának elképzeléseire.

A legutóbbi salátatörvény már rendelkezett arról, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogutódja januártól az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely a fenntartói-tulajdonosi jogokat gyakorolja az állami intézményekben. Mint az decemberben már napvilágot látott, az ágazat 17 háttérintézményéből csupán az Országos Mentőszolgálatot és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot nem érinti az átszervezés. A többit azonban centralizálják, működésüket racionalizálják, ami elbocsátásokkal is jár.

Várhatóan áprilisig megszüntetik az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetet, amelynek jogutódaként a Semmelweis Egyetemet jelöli ki a kormányzat. Centralizáció és integráció, azaz az országos intézetek összevonása várható az ÁNTSZ-nél; ennek célja a profiltisztítás és a párhuzamosságok megszüntetése.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és mai nyolc háttérintézménye helyett négy maradhat. Zombor Gábor államtitkár a MedicalOnline-nak adott korábbi interjújában kérdésünkre már jelezte, hogy újra önálló lesz a mai Országos Gyógyszerészeti Intézet. Ennek feladatai bővülnek az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) hatósági feladataival. Úgy tudjuk, az új intézmény neve Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) lesz, és oda helyezik át a gyógyszer-kiskereskedelemmel kapcsolatos feladatokat is, amely eddig az OTH-hoz tartozott. Az OÉTI kutatási-módszertani feladatai az Országos Közegészségügyi Központba (OKK) kerülnek. Az OKK mellett megmarad az OTH, az Országos Epidemiológiai Központ és az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet is (EKI), ez utóbbit azonban integrálják – az EKI a továbbiakban az OTH középirányítási jogkörébe tartozó költségvetési szervként működik majd.

Új intézményt hoznak létre a mai Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) talaján – várhatóan Országos Népegészségügyi Intézetnek vagy Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetnek nevezve azt (ONEI); oda tagozódik be a mai Országos Alapellátási Intézet (OALI) és az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI). Az ONEI-hez kerül az eddig a GYEMSZI által működtetett minőségügyi szakfőorvosi rendszer, ám maradnak a GYEMSZI-jogutód ÁEEK-nál az Egészségügyi Szakmai Kollégium működtetésével kapcsolatos back office feladatok. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnésével a munkaegészségügyi teendők is az OTH feladatait gazdagítják.

Az OTH-nál 10 státuszt építenek le. Tízzel számolnak az EKI-nél is, míg a mai országos intézeteknél legalább 15 százalékos létszámleépítés várható.

Változás lesz az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) irányításában is. Az OVSZ eddig a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervként működött, amely a továbbiakban – a vezetői és gazdasági vezetői megbízást és más munkáltatói jogok gyakorlását kivéve – a GYEMSZI jogutódaként létrejött ÁEEK középirányítói jogköre alá kerül.

A GYEMSZI a továbbiakban nem lát el országos finanszírozás- és kapacitástervezési feladatokat. Az ellátásszervezési és kapacitás-felosztási teendők az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) kerülnek, így az OEP lesz a gazdája a GYEMSZI berkeiben működő Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóságnak. Az Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság, a volt EMKI a már említett Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez kerül. Ugyanez az intézmény kapja a Technológia-értékelő Főosztályt is. A GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága, a korábbi ETI az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatallal (EEKH) olvad össze; a jogutód szervezet neve Egészségügyi Emberi Erőforrás Intézet (EMERI) vagy Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) lesz.

A tervezett változások következtében, várhatóan idén márciustól 12 ágazati háttérintézet maradhat. Ágazati szinten várhatóan 143 embert kell elküldeni, ami 444,5 milliós megtakarítást jelent az államnak. Az átalakítással létrejövő költségvetési szerveknek átadás-átvételi megállapodás keretében kell rögzíteniük a vagyon-, létszám- és forrásátcsoportosítás részletkérdéseit.”

Forrás:
Mi lesz az egészségügyi háttérintézményekkel?; MedicalOnline; 2015. január 6.

Megkezdte munkáját a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) ez év január 1-jétől átvette az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) feladatait, valamint kezeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap) – közölte az NKFI Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az NKFI Hivatal a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló múlt évi törvény alapján alakult meg. A feladata, hogy “létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi rendszerét, amely végrehajtja a rendelkezésre álló források hatékony és átlátható felhasználását”.

A korábbi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és az Országos Kutatási Alapprogramok jogutódjaként létrehozta az egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap), amely “a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített pénzalap.”

Az NKFI Hivatal létrehozása és az NKFI Alap forrásainak felhasználása Magyarország tudományos és gazdasági versenyképességét, az európai kutatási térbe való eredményes bekapcsolódását és a gazdaság növekedését szolgálja.

Az NKFI Hivatal előkészíti a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) stratégiát és közreműködik a kormány által elfogadott stratégia megvalósításában. Az NKFI Alapért való felelősségi körében a hivatal finanszírozó intézményként kutatás-fejlesztési témapályázatokat és programokat, innovációs pályázatokat és programokat finanszíroz.

Képviseli továbbá Magyarországot a kutatás-fejlesztési és innovációs nemzetközi szervezetekben és együttműködésekben. Szakmai felelőse emellett a Magyarországnak nyújtott külföldi kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásoknak, és részt vesz ezek felhasználásának koordinálásában. Nyomon követi a KFI stratégia és programok megvalósulást és értékeli ezek eredményeit.

Orbán Viktor miniszterelnök január 1-i hatállyal az NKFI Hivatal elnökévé Pálinkás Józsefet, az Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét nevezte ki – tartalmazza a közlemény.”

Forrás:
Megkezdte munkáját a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal; Híradó.hu/MTI; 2015. január 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Az egységes kártya és a mobil alkalmazás a személyazonosítás jövője

„Napjainkban egyre több kártya lapul zsebünkben. Folyamatosan nő a kártyakibocsátók száma, a különböző rendszerek azonban nem kompatibilisek egymással. A Rádió Orient műsorában Mezey Gyula elmondta, míg a Távol-Keleten az egy jelszavas megoldások terjednek, addig az Európai Unió csak nehezen enged szigorú szabályozásából. A brüsszeli Carolus Magnus Egyetem intézetvezető professzora hozzátette, az egységes kártya kialakítása mellett az okostelefonokra építő fejlesztések kerülnek előtérbe.

Napjainkban folyamatosan növekszik a kártyakibocsátók száma, egyre több kártya lapul zsebünkben. A Rádió Orient műsorában Dudás Ferenc szakértő kiemelte, ezek nem beszélnek egységes műszaki nyelvet, nem kompatibilisek egymással. Ebből adódóan számos alkalommal merült fel az integráció, egy egységes kártya létrehozásának igénye. Mezey Gyula, a brüsszeli Carolus Magnus Egyetem intézetvezető professzora elmondta, technikailag megvalósítható az egységesítés, azonban több fontos dolog befolyásolja a kérdést.

Hazánkban a füzetszerű személyi igazolványt körülbelül 60 éve vezették be, a mágnes-kártyát két-három évtizeddel ezelőtt jelent meg. Egy-egy mágnes-kártya olyasmi, mint egy-egy lap a füzet-igazolványban. Minden kártyának (lapnak) eltérő az adattartalma, más a gyártója. A személyes adatok védelme, a jogosan hozzáférhető eltérő adattartalom miatt a gyártók de facto felosztották az adatpiacot is. Ma az egy kártyába ültetett chip ezeket akár mind egybevonva tárolhatná. Mezey rámutatott, a kártyagyártók nem érdekeltek az egységes kártya kibocsátásában.

A Távol-Keleten már terjed a ’single sign on’ megoldás, amely során egy jelszó, akár ujjlenyomat teszi lehetővé a hozzáférést. Mezey hangsúlyozta, az Európai Unió konvenciója lefékezi ezt a lendületet. „Mi még nem tartunk az egy jelszavas technológiáknál, lehet nem is fogunk elérni ide. Az unióban a személy védelme a meghatározó irány. Ennek ellenére folyamatosan lazulnak a merev álláspontok” – a szakértő hozzátette, rátét rendszereket kell kialakítani, amelyből megtudható, ki kérdez le és honnan.

Az összevont kártya gondolata mellett a mobiltelefonok gyors terjedésével az okostelefonba beépített személyi azonosítás gondolata is felmerült. Mezey Gyula rámutatott, mindenki megveszi magának a készüléket, így a közigazgatásnak nem kell pénzt ráfordítania. „Gyorsabban és könnyebben megoldhatóak így a dolgok, és még a boltba se kell elmenni” – tekintett a jövőbe a vendég.

A teljes műsort [Téma: CardAkadémia, avagy utazás a jövőbe. A személyi adatvédelem állampolgári és európai dimenziói, avagy szükség van-e egységes elektronikus kártyákra? Rendhagyó szakmai disputa Prof. Dr. Mezey Gyulával(Carolus Magnus University Brussels), a téma szakértőjével] ide kattintva hallgathatja meg.”

Forrás:
Az egységes kártya és a mobil alkalmazás a személyazonosítás jövője; OrientPress; 2015. január 6.

Hatékonyabb és gyorsabb lesz az elektronikus közigazgatás

„A 2015. első negyedévében felálló Központi Érkeztető Rendszer (KÉR) jelentős részben elektronikus alapra helyezi át az ügyiratforgalmat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős papírmennyiséget, vele költséget takarít meg az államigazgatás, továbbá átláthatóbbá és gyorsabbá válik az ügyintézés – jelentette ki a Rádió Orient műsorában Domokos Péter, Budapest Főváros Kormányhivatala igazgatója.

Az európai uniós ügyekben, azon belül is a pályázatkezelésben nagy gyakorlatot szerzett Domokos Péter elmondta, hogy neki, mint igazgatónak a Fővárosi Kormányhivatalon belül a kormányablakok megvalósítási projektje, a szakmai hátteréből adódóan az uniós források bevonása, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek és a KÉR való csatlakozás a kiemelt feladata.

A Fővárosi Kormányhivatalban jelenleg 4400 fő dolgozik. Ez a legnagyobb kormányhivatal az országban, egy 14 főosztállyal működő törzshivatallal és 13 szakigazgatási szervvel. A szakigazgatási szervek közül a legkisebb a Szociális- és Gyámhivatal 32 fővel, legnagyobb a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság 450 fővel – emelte ki Domokos. Ezen felül van még 23 kerületi hivatal és gyámhivatal, munkaügyi kirendeltségek, népegészségügyi intézetek, két építésügyi és örökségvédelmi hivatal, és a körzeti földhivatalok a XI. és XIV. kerületben. A megkeresések száma egyre nagyobb az agglomerációból is, ez főleg a peremkerületi kormányhivatali kirendeltségeken érződik – tette hozzá.

Jelen pillanatban első és második generációs kormányablakok vannak a fővárosban, előbbiből 4, utóbbiból 8, összesen tizenkettő, köztük újdonságként három bevásárlóközpontokban. Jövőre a kormányablakok számát 35-re szeretnék emelni, közülük három a nagy pályaudvarokon a MÁV-val közös megvalósításban fog nyílni. A magasabb ügyfélszámú peremkerületekben lehetőség szerint két kormányablakot terveznek. Jelenleg folyik az ügyfélhívó rendszerek ügyfél-barátabbá tétele az időközben szerzett tapasztalatok kapcsán, és 2015 első negyedévében is folyamatosan adnak át megújult kormányablakokat.

Az uniós projektek között egyrészt infrastrukturális projektek futnak, melyek keretében a napelemes rendszerek telepítését végzik, másfelől a munkaerő-piaci projektek keretében a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támogatása zajlik. A „Bűnmegelőzés és áldozatsegítés Budapesten Józsefvárosi modellprogrammal” 118 milliós pilot projekt a VIII. kerületi az önkormányzattal és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal közösen valósult meg 2013-14-ben. Az eddigi tapasztalatokkal gazdagodva a jövő évben ez a tervek szerint kiterjed a többi kerületre is. Ezen kívül energiahatékonysági beruházások kezdődnek négy kormányhivatali ingatlanban egy megnyert uniós pályázat nyomán mintegy 950 millió forint összértékben.

A pályázatok elnyerésében fontos szerepet kap az előkészítés – mondta Domokos – ezért a Kormányhivatal külön uniós forrásokat tud felhasználni nyertes pályázatok kapcsán energiahatékonysági és megvalósíthatósági tanulmányok előzetes elkészítésére, hogy a pályázat benyújtásánál naprakészek legyenek.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektekről az igazgató elmondta, hogy megvalósításuk időhöz és sok szakhatósági engedélyhez kötött. A Fővárosi Kormányhivatal kormánymegbízottjának feladata itt az illetékes hatóságokkal való kommunikáció és koordináció. A főváros jellegéből adódóan számos kormányzati fejlesztés célközpontja, kiemelt beruházások helyszíne. Mindez a Kormányhivatal számára egyrészről a beruházásokkal kapcsolatos feladatok koordinációját, másrészről a Kormányhivatal hatóságként és/vagy szakhatóságként való közreműködését jelenti. Kiemelt beruházások közé tartozik többek között a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok vagy a Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés programmal összefüggő beruházások is.

Ezzel párhuzamosan zajlik az iratkezelési rendszer átalakítása is. A 2015. első negyedévében felálló KÉR rendszer elektronikus alapra helyezi át az ügyiratforgalmat, így jelentős papírmennyiséget s vele költséget és időt takarítva meg. A zökkenőmentes indulás érdekében mintegy 1500 érintett ügyintézőnek, köztük az igazgatónak és a főigazgató asszonynak is e-learninges képzést és külön tanfolyamot szervezett meg és biztosított a kormányhivatal.

„Akkor lennénk elégedettek, ha a kormányablakban ülő munkatársaink, és valamennyi kollégánk minden tekintetben – infrastrukturálisan, szakmai képzésben, eszközellátásban – méltó körülmények között dolgozhatnának. Hogy mindez megvalósuljon, elsődleges célunk a munkatársak bevonása saját munkakörülményeik, munkahelyük alakításába”- zárta a beszélgetést Domokos Péter.

A teljes műsor itt meghallgatható.”

Forrás:
Hatékonyabb és gyorsabb lesz az elektronikus közigazgatás; OrientPress; 2015. január 9.

Informatika, távközlés, technika

Az adatkezelés területén újított Finnország

„A skandináv államban január elsejével lépett hatályba egy új törvény az elektronikus adatátvitelről.

Az Information Society Code nevű jogszabálynak négy célja van: egyszerűbbé teszi az adatátvitelt, jobban megvédheti a felhasználókat, valamint könnyebbé teheti egy információn alapuló társadalom és az egyenjogú távközlési piacok létrehozását. A lépéssel sikerült tíz eddigi törvényt egyetlen jogszabállyal kiváltani.

Az Information Society Code erősebb szabályozási lehetőségeket ad a politikusoknak és egyúttal azt eredményezi, hogy minden elektronikus kommunikációra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, vagyis az internetszolgáltatók, a chatszolgáltatások és a közösségi platformok is kötelesek lesznek betartani azokat. Olli-Pekka Rantala, a finn közlekedési és telekommunikációs minisztérium munkatársa kijelentette, hogy ez esélyegyenlőséget fog teremteni a távközlési vállalkozások és a kommunikációs termékeket kínáló internetes startupok számára.

Az új szabályozás minden vállalatra vonatkozik, az európaiakra, az amerikaiakra és a kínaiakra is, akkor, ha azok Finnországban is jelen vannak. A törvényt elvileg az Európai Unió még felülvizsgálhatja. Rantala mindenesetre meg van győződve arról, hogy a jövőbeli fejlesztéseknél kulcsfontosságú lesz, hogy bíznak-e az emberek az internetben. Ebből a szempontból pedig fontos, hogy az új és a régi kommunikációs megoldásokra hasonló feltételek vonatkozzanak. Finnország ebben a folyamatban úttörő szerepet vállalhat. ”

Forrás:
Az adatkezelés területén újított Finnország ; SG.hu; 2015. január 9.

Informatika az Agráriumban Konferencia – Watify!

„Mit kezdjen a gazda a technológiai forradalommal? Január 30-án, a legnagyobb hazai agrár szakkiállítás, az AGROmashEXPO keretein belül kerül megrendezésre az Informatika az Agráriumban Konferencia – Watify! IT megoldások az agrár szektor szolgálatában.

Világszerte látványos hatékonyságnövelést hoznak a precíziós módszerek, az internetre alapozott új üzleti modellek, az informatikával támogatott innovatív technológiák. Az integráció, a gépesítés, a kemizálás és a géntechnológia után a mezőgazdaság hatékonyságnövelésének új nagy ígérete az információs technológia.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai együttműködést és ennek keretében konferenciát kezdeményez. Az informatikai és az agrár szakma találkozója afféle szellemi piactér lesz, a kínálat és kereslet piactere. Formájában is újszerű, dinamikus minielőadásokkal mutatkoznak be a két szakma legjobbjai.

TERVEZETT PROGRAM

9:30 – 10:00 Regisztráció
10:00 – 10:20 Megnyitó
Győrffy Balázs, NAK elnök
Laufer Tamás, IVSZ elnök
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása.

10:30 – 12:00 Az agrárinformatika helyzete – a nagy kép
Moderátor: Varga Péter, Nyírő András
Feldman Zsolt, FM helyettes államtitkár
Glattfelder Béla, NFM államtitkár (felkérés alatt)
Sagyibó Viktor, Microsoft, A Microsoft megoldásai az agrárium szereplőinek
Gombos Szilárd, T-Systems, Informatikai integráció az agráriumban
Geiszler György, SAP, Az SAP agrárfejlesztései
Emőri Gábor, iCell, Hogy segíti az informatika a mezőgazdasági termelőket az ÁFA csalás ellen
Búvár Géza, KITE, Precíziós gazdaság a gyakorlatban
Harsányi Zsolt, Axiál Kft., Korszerű eszközök a precíziós gazdaságban (felkérés alatt)
Joswiak Ákos, Nébih, Az élelmiszerbiztonság és informatika (felkérés alatt)
Petrik Máté, Agrárinformatika Kft, Kis- és középgazdaságok irányítása informatikai eszközökkel
Árendás Csaba, QuantisLabs Kft – szőlőőr.hu

12:00 – 13:00 Ebéd

13:00 – 14:30 Hatékony gazdaságirányítás
Moderátor: Oláh Zsanett, Kollár Csaba
Káposzta József, SZIE GTK dékán, A felsőoktatás feladatai
Herdon Miklós, Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ), Agrárinformatikai képzések a felsőoktatásban és a MAGISZ tevékenysége
Papócsi László, GAK Kft., Elektronikus Gazdálkodási Napló a szaktanácsadói gyakorlatban
Keszthelyi Krisztián, Hódkertész Kft., Zöldség-gyümölcs termelői csoport vállalatirányítási rendszere
Ábrahám Péter, Bonafarm Zrt., Vállalatirányítás a Bonafarm Zrt.-nél
Alexy Norbert, Humansoft, Agron – Döntéstámogatás
Heicz Péter, Syngenta, Contivo – Mezőgazdasági vállalatfejlesztési agronómiai és üzemi ügyvitel lehetőségei
Molnár András, AKI, Döntéstámogató rendszerek a mezőgazdaságban
Hiri István, ESRI, Térinformatikai megoldások
Dóra Sebestyén, Unicomp, Innovatív technológiai megoldások
Túróczi Antal, Amores Robotics, Drónok a mezőgazdaságban

Amennyiben a rendezvény felkeltette érdeklődését, kérjük, szíveskedjen az alábbi linken regisztrálni. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!”

Forrás:
Informatika az Agráriumban Konferencia – Watify!; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
A Watify-ról; Európai Bizottság

Alakul az Intelligens Város Nemzeti Platform

„A Megyei Jogú Városok Szövetsége decemberi tisztújító közgyűlésén a megyei jogú városok polgármesterei és a T-Systems Magyarország Zrt. képviselői kifejezték arra vonatkozó szándékukat, hogy megalakítsák az intelligens városfejlesztéseket támogató Intelligens Város Nemzeti Platformot.

Az együttműködés célja a városok intelligens és fenntartható fejlesztésének hatékony elősegítése, és az erre irányuló önkormányzati, állami, üzleti és civil kezdeményezések összefogása.

Jelen helyzetben az egyes megyei jogú városok az új technológiák alkalmazásában azonban nem tudnak tovább lépni, mert nincs elegendő forrásuk, kapacitásuk az intelligens városi fejlesztések megvalósítására. A digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális szolgáltatások sikerének kulcsa az igényekhez igazodó fejlesztések elvégzése. Egy igényvezérelt, valóban intelligens városhoz széleskörű társadalmi-gazdasági együttműködés kialakítása is szükséges, amelyhez a megalakítandó Platform biztos kereteket nyújt.

Az együttműködés alapjainak lerakása, valamint a kihívások fókuszált, tudatos kezeléséhez szükséges módszertanok, ajánlások kidolgozása érdekében a Megyei Jogú Városok Szövetsége és annak tagsága kezdeményezi az Intelligens Városok Nemzeti Platform létrehozását.

A Platform célja, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításához, annak sikeréhez hozzá tudjon járulni. Ennek érdekében a fejlődés iránt elkötelezett, a szükséges változásokat előidézni képes érintettek számára olyan együttműködési keretet kíván teremteni, ahol azok megoszthatják egymással tudásukat, tapasztalataikat. Ezen felül a Platform célul tűzi ki, hogy tagjai együttesen feltárják a fejlődés leghatékonyabb útjait és a megvalósításhoz szükséges eszközöket, illetve javaslatokat, ajánlásokat fogalmaznak meg az intelligens városfejlesztés témakörében érintett kormányzati szereplők felé. A kezdeményezéshez csatlakozhatnak önkormányzatok, tudományos, üzleti és civil szervezetek.”

Forrás:
Összefogás kezdődött az intelligens városfejlesztésért; Napi Gazdaság Online; 2015. január 6.

Szakirodalom

Meghökkentő számok a magyar kórházakról

„Tíz év alatt tizedével csökkent a járóbeteg szakellátás esetszáma, a kórházi ágyak kihasználtsága pedig a többszöri ágyszámcsökkentés dacára gyengült. A kórházi halálozási százalék az 1980-as szintre romlott – derül ki többek között a 2013-as Egészségügyi Statisztikai Évkönyvből.

A demográfiai adatok a lakosság elöregedéséről és javuló újszülöttellátásról tanúskodnak. Míg az ezredfordulón a lakosság csaknem 17 százaléka tartozott a 14 évnél fiatalabb és 22 százaléka a 65 évesnél idősebbek közé, 2014-re a 14 év alattiak aránya 14,4 százalékra süllyedt, a 65 felettieké viszont 17,5 százalékra nőtt. Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1970-2013 között a töredékére, 36-ról 5-re zuhant. 2013-ban egy a hatvanadik életévét betöltött nő átlagosan további 21,9 évre, egy férfi pedig további 17,4 évre számíthatott, ami mindkét nemnél mintegy két évvel több az ezredfordulón mértnél.

Akik hiányoznak
Az orvoshiánnyal az évkönyvben először az alapellátás statisztikáit böngészve szembesülhetünk: míg 2005-ben 5018 háziorvos gyógyított az országban, 2013-ra 4855-re apadt a számuk. A csökkenés főként a községeket érintette, amelyekben az említett időszakban 200-zal fogyatkozott a háziorvosok száma. Házi gyermekorvosból 80 tűnt el ennyi idő alatt, 2013-ban 1490-et tartott nyilván a KSH. Közel 400 védőnő is hiányzott a rendszerből 2013-ban, a 5230 védőnői állásból ugyanis 4855-öt töltöttek be.

Az ágyszámcsökkentés nem volt elég
Az aktív ellátást biztosító kórházi ágyak száma 2000-2013 között 60 ezerről 42 ezerre apad, 2013-ban mintegy 70 ezer működő kórházi ágy volt az országban. Az ágyszámcsökkentés és az ápolási napok 6,7-ről 5,2 napra rövidülése mellett romlott az aktív ágyak kihasználtsága, 72,5-ről 70,4 százalékra. Az átlagos kórházi halálozási mutató 1980-ban és 2013-ban is 3,4 százalék volt, míg a 2000-2006 közötti időszakban 2,8-2,9 százalék között ingadozott. 2013-ban a 18,6 százalékos halálozási mutatóval rendelkező intenzív osztályok mellett a tüdőgyógyászati (7,1 százalék) és a belgyógyászati osztályok produkálták a legrosszabb eredményeket (6,5 százalék) a halálozási mutatók terén. A koraszülött ellátást végző PIC (Perinatális Intenzív Centrum) központokban a halálozási ráta a 2000-es 6,9 százalékról 2013-ra 2,4 százalékra javult.

Így hatott a gyógyszertámogatások csökkentése
A támogatott gyógyszerek utáni árbevétel 2005-2013 között 456 milliárdról 430 milliárd forintra csökkent, eközben a támogatás 366 milliárd forintról 320 milliárd forintra apadt. A betegek által fizetett térítés 19,8 százalékról 25,5 százalékra nőtt. A betegterhek – csak a támogatott gyógyszereken – az említett időszakban 90 milliárd forintról 110 milliárdra emelkedtek.

Hány orvos hiányzik tulajdonképpen?
A 2000. évi orvosi nyilvántartás 39 ezer magyarországi orvosról tud, közülük 30,6 ezret regisztráltak aktív dolgozóként. Az ezredfordulón 2820 betöltetlen orvosi állás volt, ez az akkori álláslehetőségek 8,5 százaléka. Nyilvántartási és rendszertechnikai különbözőségek miatt azonban az akkori statisztikák is csak óvatosan hasonlíthatók össze más időszakéval – figyelmeztetnek a könyv szerkesztői. 2013-ban mindenesetre a 60 ezer nyilvántartott orvosból 37,7 ezret sorolnak az aktívak közé, a 42 ezer álláshelyből pedig 1900-at minősítenek üresnek, így a betöltetlen orvosi munkahelyek aránya 4,6 százalék. A szakmák szerinti szükségletek összesítésénél kicsit más képet kapunk: a működéshez szükséges álláshelyek száma itt is 42 ezer, a teljes munkaidős, betöltött állásoké azonban nem több, mint 34,7 ezer. Ha pedig az állások szakfeladatok és munkaköri csoport szerinti összesítését nézzük, ismét az 1900 betöltetlen orvosi álláshoz jutunk, szakdolgozóból pedig eszerint négyezer hiányzik az ellátásból.

Mi és az EU
Végezetül néhány uniós összehasonlítással kedveskednek a kiadvány szerkesztői. Megtudhatjuk például, hogy látványos eredményünk a csecsemőhalálozás leszorításában az EU 28-as lista 22. helyére elegendő, s az ezer élveszületésre jutó 4,9 egy év alatti halálozás hogyan marad el a 3,8-as EU átlagtól. A várható élettartambeli helyezésünkről a cikk elején már olvashatott, itt most arról írunk, hogy 65 évesen még hány egészséges életévre számíthat az EU 28-akkal összehasonlítva: Magyarországon eszerint az átlag számára még 6,4 egészségben eltöltött életév következhet, éppúgy mint Lettországban. A listán mögöttünk áll Litvánia, Észtország, Románia és Szlovákia. Az EU-28-ak átlaga 8,5 év. Jól állunk viszont a százezer lakosra jutó kórházi ágyak számában, nagyjából a középmezőny elején foglalunk helyet. S egy első, vagy ha úgy tetszik utolsó helyet is sikerült kivívnunk: az összes egészségügyi kiadásból nálunk vállalt a legkevesebbet az államházháztartás, egészen pontosan a költségek 62,6 százalékát az OECD 2012-es adatai szerint.”

Forrás:
Meghökkentő számok a magyar kórházakról ; Szepesi Anita; Világgazdaság Online; 2015. január 8.
Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2013; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. december 13.

A közösségi finanszírozás

„A közösségi finanszírozás a világgazdasági válság után vált egyre inkább meghatározó alternatív finanszírozási formává. Az elmúlt évek során több féle üzleti modell alakult ki, amelyek közül a tulajdonosi tőke, a hitelezés, a jutalom és az adományalapú modelleket vizsgálja tanulmányában Kuti Mónika, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa és Madarász Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi hallgatója.

A 2008-as pénzügyi világgazdasági válság visszavetette a bankszektor forráskihelyezési hajlandóságát, ezzel egy időben a bankok iránti bizalom is csökkent (Wood és Berg, 2011). Innovatív ötletek, startup vállalkozások, valamint már létező kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) finanszírozási szükséglete, a digitális technológiai fejlődés és a pénzügyi innováció életre hívta az alternatív finanszírozás azon formáját, ami internetes platformokon keresztül közvetít projektötletek és forrásjuttató tömegek között.

A banki – jelentősen uniformizált – szolgáltatási palettához képest a közösségi finanszírozás sokkal rugalmasabb, egyedi igényeket jobban kielégítő forrásszerzést tesz lehetővé a kkv-szektor számára, ahol a finanszírozó és finanszírozott közötti kommunikáció sajátos hangsúlyt kap. A közösségi finanszírozás (crowdfunding) során nyílt felhívásnak eleget téve számos ember önként és közvetlenül finanszíroz valamilyen célt, általában egyénenként csak kis összeggel támogatva azt, akár pénzért, termékért vagy szolgáltatásért cserébe vagy ingyen (Belleflamme et al., 2013a).

A közösségi finanszírozási platformok olyan weboldalak, amelyek lehetővé teszik menedzsereknek, vállalkozóknak és egyéb projektek kezdeményezőinek, hogy nyilvános felhívást intézzenek az oldal látogatói felé és közzé tegyék a projektek részleteit. A potenciális támogatók a projektek között böngészhetnek és a számukra szimpatikus projekteket pénzzel támogathatják. A mai digitális technológia révén számtalan felhasználó, kezdeményező és potenciális adakozó egyaránt olcsón és könnyedén tud csatlakozni ezekre az oldalakra. A platform a kampányindításban és forrásgyűjtésben asszisztál.

A közösségi finanszírozás demokratizálja a projektek finanszírozását és annak módját. Shiller (2013) szerint az utóbbi években három pénzügyi innováció született, amelyek közül az egyik maga a közösségi finanszírozás (crowdfunding) az úgynevezett benefit corporation és a társadalmi hatást kifejtő kötvény (social impact bond) mellett, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmat, a közösséget és a tömeget helyezik a középpontba.”

Forrás:
A közösségi finanszírozás; Kuti Mónika, Madarász Gábor; Pénzügyi Szemle; 2014/3, 374-385. oldalak (pdf)

Önkormányzati finanszírozás – lépések a térségi vagyongazdálkodás felé?

„A tanulmányban Giday András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdásza arra a kérdésre keresi a választ, hogy az önkormányzati rendszer változtatása milyen hatással lehet a vagyonnal való gazdálkodásra és ennek milyen ellenőrzési aspektusai lehetnek. A szerző elsődlegesen a finanszírozás oldalról járja körbe, hogy az adott feladat, illetve a térség egésze tekintetében milyen hatások várhatók.

A szerző a tanulmányban először leírja a korábbi és a 2013-tól bevezetett rendszer közötti fontosabb eltéréseket, ezt követően általános jelleggel a vagyonállomány főbb elemeit mutatja be és tárgyalja az adózás szerepét az önkormányzati finanszírozásban.

Hangsúlyozza, hogy a folyó feladatok egy részének elkerülése mellett még jobban kiütközik, hogy az önkormányzatoknak jelentős beruházás lebonyolító szerepe van. Korábban a kiadások 20 százalékát fordították beruházásokra, ez a szám most 30 százalék. Érdemes ezért a szűken szabott közszolgáltatási feladatok ellátásán túl is megvizsgálni, hogy a vagyonnal való gazdálkodásra miként hat az új szisztéma, és miként lehet segíteni a térség közössége előtt álló feladatok megoldását.

Az új önkormányzati rendszer nem változtatta meg azt, hogy a folyó gazdálkodáshoz könnyebben és gyorsabban megszerezhető a szükséges finanszírozás, mint a vagyonnal való gazdálkodáshoz. A másik oldalon jelentős eredmény, hogy a területfejlesztési kompetenciák átszabása javítja a térségi vagyongazdálkodás lehetőségeit. Amennyiben a szolgáltatási szint az új rendszer eredményeképp jelentősen javul, az sok terület térségi humán tőkéjében érdemi többletet eredményezhet.

A szerző által javasolt térségi adóvisszatartás (a jelenlegi beszámítás helyett) ugyan mintegy évi 135 milliárd forint forrás visszahagyását igényelné, de a megújuló közúthálózat vagy a fiataljaink itthon tartása (a részükre fenntartott bérlakásokban) azt eredményezné, hogy a most visszahagyott összeg pár éven belül az adóbevételek többleteiben megtérülne az államháztartás számára.”

Forrás:
Önkormányzati finanszírozás – lépések a térségi vagyongazdálkodás felé?; Giday András; Pénzügyi Szemle; 2014/3, 403-412. oldalak (pdf)

Döbbenetes jóslat: 2025-re el is felejthetjük az adatvédelmet

„A Pew Research a legnevesebb amerikai szakértőket kérdezte meg az adatvédelem jövőjéről. A kutatásból olyan idézeteket emeltek ki az összegzésnél, amelyek egészen ijesztőek.

Az amerikai Pew Research készített egy összegző, szöveges értékelést az adatvédelem jövőjéről szóló kutatásáról, de ennél sokkal érdekesebbet is megosztott velünk. Egy oldalon kiemelte a legérdekesebb idézeteket, amelyeket a legnevesebb szakértők az interjúk során mondtak arról, hogy 2025-ben hogyan néz majd ki az adatvédelem. Itt van néhány elképesztő jóslat.

“Sajnos 2025-re fel is adhatjuk adataink védelmét, vagy legalábbis újra kell fogalmaznunk, hogy ez egyáltalán mit jelent.”

“Az adatvédelem az időhöz lesz köthető. Az időhöz, ameddig egy adat privátként őrizhető.”

“Az adatvédelmünk egyre gyengébb lesz, ez technikai szempontól elkerülhetetlen.”

“Mindenhol kamerák lesznek. Az idősebbeknek le kell mondani az adatvédelemről, de az új generációnak nem is fog ez hiányozni.”

“Mivel mindenki a felhőben tárolja majd az adatait, egyes adatvédelmi problémákra sosem lesz megoldás.”

“Az emberek internetes, név nélküli avatarok mögé bújnak majd, hogy megpróbálják titokban tartani azt, amiről nem akarják hogy kiderüljön: hozzájuk köthető.”

“Az emberek meg fogják érteni, hogy azt amit titokban akarnak tartani, nem tárolhatják semmilyen elektronikus eszközzel.””

Forrás:
Döbbenetes jóslat: 2025-re el is felejthetjük az adatvédelmet; HVG.hu; 2015. január 9.
The Future of Privacy; Lee Rainie, Janna Anderson; Pew Research Internet Project; 2014. december 18.