Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Varga: létszámleépítés várható a NAV-nál

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal túl nagy létszámmal dolgozik, ezért átcsoportosítások és leépítés is várható a szervezetnél – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Azt be kell látni, hogy a 23 ezer fő egy ekkora méretű gazdaságnak és országnak nagy. Még akkor is, ha egyébként – és ebben van igazság – a magyar adóhivatal többféle adóbevételt szed be, mint egy osztrák, egy német vagy egy holland. Akkor is azt gondolom, hogy ezeket hatékonyabban lehet megoldani, nincs szükség ekkora létszámra. Takarékosabb és áramvonalasabb NAV-ot szeretnék, amelyik kisebb létszámmal és hatékonyabban tud működni – fogalmazott Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter a leépítés mértékéről még nem tudott adatot mondani. Varga Mihály azt mondta: egy kormányzati előterjesztést követően a parlament október-novemberben szavazhat a szükséges jogszabály-módosításokról.

Úgy fogalmazott: a 2000-es évek közepén végrehajtott regionális szervezeti rendszer kiépítése idejétmúlttá vált, nincs rá szükség, meg lehet szüntetni. Ez közel 2300-2400 embert érint a NAV állományában. A bűnügyi igazgatóság megtartására szükség van, mert ez ad hatékonyságot a NAV-nak. Arra is tettem javaslatot, hogy a NAV-ot integráljuk sokkal szorosabban a gazdasági tárcához – részletezte a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály hozzátette: javaslata szerint a NAV vezérkara része lesz a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a mostani alelnökök helyettes államtitkárokként dolgoznának a tárca állományában.

Azt gondolom, hogy az adóhivatal felfogásának változnia kell a következő hónapokban, következő években. Az nem megy, hogy úgy történnek vizsgálatok, hogy az a hozzáállás, hogy mindenki visszaél, mindenki bűnös. Meg kell teremtenünk annak a feltételét, hogy az adóhivatal is mérlegelni tudja, hogy egy adózó, aki az elmúlt években mindig tisztességesen befizette az adóját, és soha nem élt ezzel vissza, milyen pozitív elbírását kaphat a NAV részéről, ellentétben azzal, aki a jogszabályokat kikerülte, vagy éppen adócsalást követett el – fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: szeretné, ha a 4 és fél millió magánszemély adóbevallását a jövőben a NAV készítené el. Varga Mihály elmondta: célja, hogy a vállalkozások adóvizsgálata lerövidüljön.

“Azt tűztem ki magam elé célul, hogy az adóhivatallal megértessem, hogy ha fél éven belül nincs lezárva egy vizsgálat, akkor azt már el kell engedni. Ha fél év, tehát 180 nap alatt nem sikerül egy vizsgálatot befejezni, akkor ott valami más gond van, és inkább magával a hivatallal van a gond.”

Varga Mihály hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a kormányhivatalokban is megjelenjen a NAV.

“Lesz egy olyan megoldás, amikor valaki besétál egy adott település kormányhivatalába, és valamilyen adózási problémát akar felvetni, akkor egy ottani ügyintéző, egy ottani kolléga tudja majd segíteni, hogy ennek a megoldása megtörténjen. Erre szerintem szükség van, és a NAV-ban látok arra lehetőséget, hogy a létszám-átcsoportosítással ezt a kormányhivatali munkát is el tudjuk látni.”

A nemzetgazdasági miniszter szerint ez egy ügyfélszolgálati kapocs lesz a kormányhivatalok és a NAV között.”

Forrás:
Varga: létszámleépítés várható a NAV-nál; InfoRádió; 2015. szeptember 29.

Nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását tartja szükségesnek Lázár János

„Nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását tartja szükségesnek Lázár János, aki erről csütörtökön a Portfolio gazdasági konferenciáján beszélt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter külön kiemelte, hogy Budapesten gigaberuházásokra van szükség az ország gazdasági növekedése érdekében. A politikus szerint ahhoz, hogy 2016-ban az ideihez hasonló legyen a bővülés, legalább kétezer milliárd forint EU-s forrást kellene kifizetni jövőre, de a kormányzatban ennél kevesebbre látnak esélyt.

A Budapesti gazdasági fórum 2015 című rendezvényen a tárcavezető elmondta: a kormány a következő hetekben – a társadalmi partnerekkel közösen – hozzálát annak megvizsgálásához, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a gazdasági növekedés fenntartásához, Magyarországnak ugyanis a 2 százalék feletti bővülés “létszükséglet”.

Ezzel kapcsolatban Lázár János háromnegyed órás előadásában több kockázatra is felhívta a figyelmet, ezek között említve a vállalati hitelezés volumenét, amelynek szerinte jelentős mértékű növelésére van szükség már 2016 első félévében mind a kereskedelmi bankoktól, mind az állami forráskihelyezés oldaláról. Célként fogalmazta meg, hogy a Magyar Fejlesztési Bank már jövőre kihelyezzen legalább 500 milliárd forintot, a takarékszövetkezeti rendszert és a postát pedig meg kell erősíteni az agrárhitelezés és a zöldbanki funkciók területén.

Szorgalmazta továbbá a bürokrácia és az abból élők számának csökkentését – amelyről szerinte 3-6 hónapon belül döntenie kell a kabinetnek -, mert “ilyen bürokráciával és ennyi bürokráciából élő emberrel nem lehet a gazdasági növekedést (…) hosszú távon fenntartani”

A Miniszterelnökség vezetője emellett nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását sürgette, mert vannak bizonyos ágazatok, amelyekre nem vagy csak korlátozottan lehet költeni az EU-s kasszából, márpedig ezek nélkül – mondta – nem lesz könnyű fenntartani a gazdasági bővülést. A közlekedési beruházások mellett a lakásépítések támogatását és az elektronikus infrastruktúra kiépítését, a minél szélesebb körű internetelérést említette meg.

Egy állami fejlesztési alapból azt a száz magyar céget is kiemelten kell segíteni, amely nem fér bele a kis- és középvállalatok kategóriájába, fejlesztésük nem illeszthető be az EU-s irányelvekbe – mondta.

Külön kitért Budapestre, ahol szerinte jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség az ország gazdasági növekedése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak ehhez zsebbe kell nyúlnia.

A tárcavezető Pest megyéről is beszélt, amely Budapesthez hasonlóan ki van zárva az európai uniós forrásokból, ezért – mondta – a költségvetésnek kompenzálnia kell a megye településeinek támogatását, ami a mostani hétéves EU-s ciklusban 130 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének.

Jelezte egyúttal, a kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről “akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja”.

A szintén a Miniszterelnökséghez tartozó EU-s pénzekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint uniós forrást kellene kifizetni jövőre. Úgy fogalmazott, még nem találkozott olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne. Szavai szerint a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, szerinte azonban 1600 milliárdot “ki lehet taposni” az intézményrendszerből.

Megjegyezte: 2015-re 2700 milliárd forint értékben 133 pályázat kiírását vállalták a tárcák, ebből eddig 27 pályázatot írtak ki 650 milliárd forintra. A “megtáltosodás” lehetősége ugyan nyitva áll, de – mint fogalmazott – “szükség lesz eszközök bevetésére”. Szerinte hat hete van a kormánynak arra, hogy összerendezze a 2014-2020-as ciklus indítását, és elkerülje a 2010 előtti hibákat.

2017. június 30-ig a 2014-2020-as ciklus összes EU-s pályázatát kiírják, így a rendelkezésre álló teljes 12 ezer milliárd forint hozzáférhetővé válik – közölte. Elvként fogalmazta meg, hogy mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az uniós forrásokhoz.

Lázár János megemlítette az energia-korszerűsítés területét, amellyel kapcsolatban kijelentette: lakossági energia-korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre – mondta.

Az agrárium nehézségeire is kitért a tárcavezető, aki szerint ha nem tesznek semmit az ágazatért, a mezőgazdaság a következő három évben – az EU-s szabályok változása, például a tejkvóta eltörlése miatt – veszíteni fog az erejéből.

A magyar bővülés belső kihívásai mellett külsőkre is felhívta a figyelmet Lázár János, kiemelve a dízelbotrányt, amellyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a spanyol kormány visszakéri a VW-csoporttól a környezetbarát autók vásárlásához nyújtott támogatást. “Kérdés, hogy a győri Audinak nyújtott támogatás kapcsán felmerülnek-e ilyen aggályok bárkiben is Magyarországon” – mondta a miniszter.

Összegzése szerint az EU-átlagot meghaladó gazdasági fejlődés 2016-os megtartása óriási kihívás, a jövő év első fele pedig ebből a szempontból “nagyon nagy felelősségű”, de a kormánynak vannak eszközei, hogy támogassa a növekedést.”

Forrás:
Infrastruktúra-fejlesztési programot tart szükségesnek Lázár János; Miniszterelnökség; 2015. október 1.

Deutsch Tamás: az internethasználatot terhelő ÁFA 27%-ról 18%-ra csökkenjen

„Konkrét javaslatokat fog lerakni a kormány asztalára, az InternetKon nemzeti konzultáció eredményeire támaszkodva – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az InternetKon előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

“Összeállítjuk szakértő kollégáimmal azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket be akarunk nyújtani a kormánynak” – mondta a miniszterelnöki biztos az InfoRádiónak.

Hozzátette: ezeknek a javaslatoknak a világos irány megfogalmazása után nagyon komoly közgazdasági, műszaki, informatikai, pénzügyi, jogi, szakmai követelményeknek kell megfelelniük, és az érintett szakértőkkel, üzleti szereplőkkel, civil szervezetekkel egyeztetik őket.

“Nem viszek be egyetlen olyan javaslatot sem a kormány elé, amely nem kapja meg a szakértők döntő többségének támogatását” – jelentette ki Deutsch Tamás.

Utána konkrét meglévő kormányzati szintű jogszabályok módosítására, fejlesztési programok beindítására, hiányzó jogi megoldások megalkotására és meglévő törvények módosítására vonatkozó kormányzati döntéseket fog kezdeményezni.

Deutsch Tamás szerint, mivel az emberek támogatták az adócsökkentést és támogatták az internethasználat árának csökkentését, ezért szakértők közreműködésével olyan javaslatot tervez a kormány elé benyújtani, ami arról szól, hogy az internethasználatot terhelő ÁFA 27%-ról 18%-ra csökkenjen. A kérdést természetesen pénzügyileg és politikailag a kormánynak kell eldöntenie.

“Hasonló módon, mivel az emberek azt mondták, hogy legyen egy széles rászorulói kört kedvezményekkel segítő internetes alapcsomag, az erre vonatkozó javaslatot is letesszük a kormány asztalára” – közölte a miniszterelnöki biztos.

Az még kérdés, hogy pontosan kik, milyen helyzetben lévők legyenek a kedvezményezettek, és a kedvezmény finanszírozása milyen módon történjen, közpénzekből vagy piaci forrásokból.

“Az előttünk álló hónapokban az internet alapcsomag sok-sok ember számára elérhető valósággá válik, mert ezt az elképzelést támogatták az emberek. Ilyen gyakorlatias, konkrét javaslatokat fogunk november közepéig a kormány asztalára letenni” – mondta Deutsch Tamás.”

Forrás:
Deutsch Tamás: Konkrét javaslatokat teszünk a kormány asztalára; InfoRádió; 2015. október 3.

Közigazgatás, politika

Nőtt a GINOP éves támogatási kerete

„Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: az új keret alapján az őszi-téli periódus intenzív lesz, mintegy 30 pályázati felhívás jelenik meg közel 400 milliárd forint értékben még a GINOP-ban.

Rákossy Balázs szerint a változtatások okai között szerepel, hogy a piaci igényekhez igazodva, a tervezettnél korábban jelennek meg a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) típusú felhívások, amelyek nagyban segítik a jövő évi uniós források kifizetésének felgyorsítását.

A népszerű, mikro-, kis-és középvállalkozásoknak (kkv) szóló, termelési kapacitásbővítő típusú felhívások kerete 34 milliárd forintra emelkedik. Ez biztosítja, hogy minden, formailag és tartalmilag megfelelő projektnek megítélhető legyen a támogatás – hangsúlyozta az államtitkár.

A jelenleg is futó, a kkv-k kapacitásbővítő beruházásainak támogatására irányuló felhívásnál 20-ról 40 milliárd forintra emelkedik a keret. A növekmény elsősorban a nagyobb gazdasági felzárkózást igénylő Szabad Vállalkozási Zónákban lesz felhasználható a tájékoztatás szerint.

A módosításokat indokolta az is, hogy a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos uniós szabályozási késedelem miatt az idén csak a pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos felhívások tudnak megjelenni, a kombinált termékek (hitel+támogatás típusú) csak 2016-ban – ismertette az NGM államtitkára.

A módosítással a tervezett 68 helyett 52 felhívással számolhatunk, ezek keretösszege azonban 74 milliárd forinttal megnő: 828,04 milliárd forint helyett 902,48 milliárd forint lesz.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a GINOP keretében eddig 22 pályázati felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete 541 milliárd forint. A kormány korábbi döntése értelében 2017 június végéig a teljes keretösszeg, vagyis a 2700 milliárd forint áll rendelkezésre majd a megjelenő felhívásokon keresztül. Ezek a fejlesztési források jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság jövőbeni növekedéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez.”

Forrás:
Nőtt a GINOP éves támogatási kerete; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. szeptember 29.

Újraindult a felfüggesztett uniós pénzek kifizetése

„Újraindult a kifizetés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, miután az Európai Bizottság öt hónapos vita lezárását követően feloldotta a kifizetések felfüggesztését – mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette: a következő hetekben mintegy 210 milliárd forint fejlesztési forrást utalnak ki Magyarországnak. Az EU várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban teljesíti a kifizetést, így heteken belül megérkezhet az összeg – mondta.

A programokat – kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása – a bizottság még áprilisban függesztette fel, mert kifogásolta a magyarországi projektek 2007 óta működő kiválasztási rendszerét. Ez a három program 2007 óta mintegy 700 milliárd forint beruházást tett lehetővé Magyarországon – jelezte. A pályázók a felfüggesztésből semmit nem érzékeltek – hangsúlyozta.

A felfüggesztésben érintett összeget a költségvetésnek kellett előfinanszíroznia, de a 700 milliárd forint és a 210 milliárd forint közötti összeg nagy része már megérkezett Magyarországra az elmúlt években.

A megállapodás tárgya volt az is, hogy az ország úgynevezett átalánykorrekciót alkalmaz a bizottság által problémásnak tartott projektek esetében, ennek összértéke 21,7 milliárd forint. Abban is megállapodtak, hogy Magyarország ezeket a forrásokat nem veszíti el, hanem korábban a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztéseket fizetnek ki belőle, minden nyertes pályázó megkapja az utolsó fillérig az elnyert támogatást – mondta. “Ezzel a lépéssel is előrébb vagyunk a 2007-2013-as ciklus programjainak elszámolásához” – összegezte.

Kitért arra: a 2007-2013-as időszak forrásait lényegében lehívta az ország, a teljes kifizetés 8700-8800 milliárd forint között lesz a korábban bejelentett 8200 milliárd forinttal szemben, mert az árfolyam-különbözet – a 2007-es forint/euró árfolyam és a jelenlegi forint/euró árfolyam között – miatt további 400 milliárd forint kifizetése vált lehetővé év végéig. Ezen felül mintegy 200-300 milliárd forint értékben fizetnek ki korábban a hazai költségvetés túlvállalása mellett befogadott projekteket.

Kérdésre válaszolva közölte: az M4-es autópálya fejlesztéssel kapcsolatban a versenyhivatal első fokú állásfoglalását a Miniszterelnökség megfellebbezte, jelenleg a másodfokú eljárás végét várják. Az ügy kezdetén, 2013 tavaszán a kormány benyújtotta Brüsszelnek a Szolnokot északról elkerülő autópálya fejlesztését, akkor a bizottság a tervet nagyprojektként nem fogadta be, majd egy évig tartó tárgyalások után 2014 közepén elfogadták az átdolgozott tervet. A projekt finanszírozásától a kormány 2015-ben állt el, miután az EU mégsem tette lehetővé a fejlesztés támogatását, és kartellgyanút fogalmaztak meg – ismertette. A kartellgyanú továbbra is nyitott kérdés, ami ha beigazolódik, a korábban kifizetett összegek visszafizettetését is eredményezheti. A beruházást le kellett állítani költségvetési forrás hiányában, a már megépült útszakasz gyorsforgalmi út lesz a fejlesztési ciklus végéig a kormány döntése értelmében – mondta.”

Forrás:
Újraindult a felfüggesztett uniós pénzek kifizetése; Miniszterelnökség; 2015. szeptember 29.

Szükség van egy közigazgatási felső bíróságra

„Szükség van Magyarországon egy közigazgatási felső bíróságra, amely csúcsszervként működne; oda kerülnének a közigazgatás legfontosabb ügyei – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. október 1-én Miskolcon, A közigazgatási perrendtartás koncepciója című konferencián.

A miniszter előadásában azt mondta, az új felső bíróságon intéznék a közigazgatási szempontból kiemelt ügyeket, de oda sorolható a gyülekezési jog, a szabályozó hatóságok tevékenységének ellenőrzése, emellett ritka, de fontos ügyeknek vagy közigazgatási szerződéseknek a meghatározó eseteit is ott kellene tárgyalni.

Hangsúlyozta: ez kétharmados kérdés, „nyilván a politikai pártokkal is egyeztetni kell”, mert a bírósági szervezeti törvényt is érinti. Hozzátette: hisz abban, hogy szakmai kérdésekről lehet egyeztetéseket folytatni, így van esély arra, hogy az új felső bíróság létrejöjjön.

Trócsányi László kitért arra, hogy egy ötrészes, körülbelül száz szakaszból álló közigazgatási perrendtartás elkészítését tűzték ki célul. A koncepció 2016. január végén kerülhet a kormány elé, ezután foglalkozhatnak az ehhez kapcsolódó szervezeti kérdésekkel, és ha jövőre elfogadják, akkor 2017-ben léphet hatályba az új törvény…”

Forrás:
Szükség van egy közigazgatási felső bíróságra; Igazságügyi Minisztérium; 2015. október 1.

Erős és végzi feladatait a magyar önkormányzati rendszer

„Erősen áll és végzi a negyedszázada ráruházott feladatokat a magyar önkormányzati rendszer – mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerdán Budapesten, az első szabad helyhatósági választások huszonötödik évfordulóján rendezett ünnepségen.

Pogácsás Tibor a 2000 óta megünnepelt önkormányzatok napján azt emelte ki: a rendszerváltozás pillanatában a politikai és gazdasági reform része volt, hogy a helyi döntéshozatal, irányítás, önkormányzás lehetősége is megteremtődjön.

Később azonban bebizonyosodott, hogy sok önkormányzat forrásai nem elegendőek feladataik ellátására, ezért volt szükség 2010 után a legnagyobb konszolidációra ezen a területen – tette hozzá.

Pogácsás Tibor hangsúlyozta: az önkormányzatok mellett más ágazatokat is érintő reformok célja az volt, hogy stabil, fenntartható, a működést hosszú távon is biztosító feladatfinanszírozás jöjjön létre, hozzátéve, mára sikerült gazdaságilag stabilizálni az önkormányzatokat.

Az államtitkár emlékeztetett: negyedszázada óriási feladatot, de egyben ehhez hasonló mértékű döntési szabadságot is kaptak az önkormányzatok, a képviselő-testületek és a településvezetők, de a feladatkörök kialakításakor azt feltételezték, hogy „gazdaságilag ezt az ország ezt képes lesz követni”.

Mint mondta; éppen az tette szükségessé a konszolidációt, hogy sok település nem tudott szert tenni a költségvetésin túl más bevételre és mind többeket fenyegette a működésképtelenség réme. Közben az is látható volt, hogy a magyar államszervezet, államigazgatás más területein is megújulásra van szükség ahhoz, hogy Magyarország megfelelően felkészülhessen és felelhessen az új évezred kihívásaira.

„Nagy lendülettel indultunk az önkormányzatokkal, rendkívül sok tervvel, és rendkívül sok lemaradással” – emlékezett vissza az államtitkár, hozzátéve, nagyon sok elvégezni való munkát láttak, és abban bíztak, hogy az önkormányzatok a helyi közösségek segítésére is képesek lesznek.

Mint mondta, már akkor is ennek része volt, hogy támogatják a civil szervezeteket vagy a lakóhelyükért tenni akarók tömörüléseit, hiszen elengedhetetlen, hogy a helyben élők magukénak érezzék a települést és mindazt, amit az önkormányzat elért, épített.

Hozzátette, bár időnként megtört, megtörik „ez a nagy lendület mind a mai napig jellemző az önkormányzati rendszerre, jellemző az önkormányzatokra”. Az államtitkár külön is kifejezte elismerését annak a 167 polgármesternek, aki 1990 óta tölti be tisztségét.

Verebélyi Imre, az Antall-kormány belügyminisztériumának közigazgatási államtitkára az ünnepségen arról beszélt: történelmi jelentőségű esemény volt a huszonöt esztendővel ezelőtti választás, amellyel, illetve a hozzá vezető törvény-előkészítéssel „befejeztük a magyarországi rendszerváltást”. Kónya Imre egykori MDF-es politikus, későbbi belügyminiszter annak fontosságát emelte ki, hogy 1990-ben hosszú távra sikerült kialakítani a demokratikus Magyarország közjogi struktúráját.

Az ünnepségen – amelyen részt vesz Boross Péter egykori belügyminiszter, kormányfő is – délután az elmúlt évben végzett kimagasló önkormányzati munkáért odaítélt elismeréseket, címzetes főjegyzői címeket ad át Kontrát Károly, a tárca parlamenti államtitkára és Pogácsás Tibor.”

Forrás:
Erős és végzi feladatait a magyar önkormányzati rendszer; Belügyminisztérium; 2015. szeptember 30.

Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése

„Az Európai Unió támogatásával megvalósult Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése projekt keretében záró rendezvényre került sor 2015. szeptember 29-én a Belügyminisztériumban.

A projekt az Államreform Operatív Program keretében, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam által nyújtott 945 millió forintos támogatásból valósult meg 2013. október 7. és 2015. szeptember 30. között. Célja a közigazgatási személyzeti rendszerben a szervezetrendszert és az eljárásokat működtető személyi állomány fejlesztése volt.

A projekt keretében olyan programokat dolgoztak ki, amelyek elősegítik a központi, autonóm államigazgatási szerveknél, kormányhivataloknál dolgozó szakemberek készségfejlesztését. A program fő célja volt, hogy a kormánytisztviselők azon kompetenciáinak továbbfejlesztése valósuljon meg, amelyek segítségével mindennapi munkájuk eredményesebb, hatékonyabb lesz, azokon a területeken gyarapíthassák tudásukat, illetve azon kompetenciáikat fejleszthessék, amelyek a munkakörükhöz kapcsolódóan a munkáltató a szakmai tudás alkalmazásához kiemelkedően fontosnak értékel. Ilyen az együttműködés fejlesztése, a tárgyalástechnika, a konfliktuskezelési technikák, a stresszkezelési módszerek és a projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése.

A 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről meghatározza a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékelésének kereteit, a teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemeit, valamint ehhez kapcsolódóan a közszolgálati tisztviselők részére meghatározható kompetenciákat, és az ezek mentén elérhető teljesítményszintek értelmezését. A projekt keretében több mint 5200 fő vett részt kompetenciafejlesztésben, emellett készségfejlesztő módszertanok és programok kerültek kidolgozásra. A készségfejlesztő programok a közszolgálati továbbképzési rendszerben továbbképzési programmá való minősítésével a képzésben résztvevők tanulmányi pontot szerezhettek a személyes kompetenciafejlesztés során elhangzottakon alapuló e-learning kurzus elvégzésével. A fenntarthatóságot biztosítva 20 kormányhivatal bevonásával kompetenciafejlesztő szakértőket készítettek fel a minősített képzések oktatására.

A projektben olyan kompetenciaalapú teszteket fejlesztettek ki, amelyek kapcsolódnak az egyéni teljesítményértékelés kompetenciájához. A személyiségteszt – amely kizárólag a munkavégzéshez szükséges tulajdonságok megítélése érdekében alkalmazható – által megítélhető, hogy az értékelt egyes tulajdonságai közül melyek fejlesztése célszerű a teljesítmény növelése érdekében. A munkaszervezeti képesség és készségelemzésre alkalmazható szinergiateszt által vizsgálhatóvá válik, hogy az értékelt személy számára milyen munkahelyi feladatok a megfelelőek, ezáltal növelhető az egyéni és a szervezeti teljesítmény. Emellett egy olyan kommunikációs stílustesztet fejlesztettek ki, amely a munkavégzéshez köthető szituációkban alkalmazott kommunikációs stílust vizsgálja.

A 2015. szeptember 29-én a Belügyminisztériumban megtartott záró rendezvényen a projektben résztvevők ismertették a kitűzött célokat és az elért eredményeket.”

Forrás:
Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése; Belügyminisztérium; 2015. szeptember 29.

Varga Mihály az adóügyi változásokról

„Az adóeljárás szabályait is átírná a szaktárca azért, hogy megváltozzon az adóhivatal szemléletmódja. A tervek szerint egyes esetekben rövidebb ideig tartanának a jövőben a vizsgálatok, emellett a hatóságnak felelősséget kellene vállalnia saját mulasztásáért, hibáiért. Varga Mihály miniszter szerint a hivatalnokok kellő képzésére is nagy szükség van.

Az adóhivatal szervezete, struktúrája mellett az adóeljárás részleteit megszabó jogszabály is alapvetően módosulhat a közeli időkben – ezt mondta lapunknak a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály elöljáróban leszögezte: a különféle módosítások bevezetésekor a legfontosabb szempont, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezentúl is az elvárásnak megfelelően szedje be a közterheket. – Nem mindegy ugyanakkor – jegyezte meg –, hogy a közös kiadások finanszírozásához szükséges összegeket miképpen garantálja az adóigazgatás. – Nonszensznek tartom például, hogy a revizorok egy-egy ellenőrzés elvégzéséhez hónapokra beköltözhetnek a vállalkozás irodáiba. Az efféle jelenség a magyar gazdaság versenyképességét is ronthatja – mondta a miniszter.

A vizsgálatok hosszúságáról szólva pedig megjegyezte: tarthatatlan, hogy a hatósági eljárás két-három éven keresztül is húzódhat, ez – rosszabb esetben – a vállalkozás működésének ellehetetlenüléséhez is vezethet. Mindezek miatt a szaktárca azt tervezi, hogy a NAV ellenőrzéseit – egyes esetekben – szoros időbeli keretek közé szorítja. A tervezett új szabályok előnyben részesítenék azokat a gazdasági szereplőket, amelyek az utóbbi években rendre pontosan eleget tettek adóügyi kötelezettségeiknek: az ügyeikben folytatott vizsgálatokat a hatóságnak hat hónap alatt be kellene fejeznie. Varga Mihály szerint a hivatal munkájának hatékonyságát, megbízhatóságát az is növelhetné, ha előírnák, hogy a hatóság felelősséggel tartozzon az ügyek elhúzódásáért, a vizsgálatok megállításáért, a NAV esetleges súlyos hibáiért.

A kormány a hatósági hozzáálláson is szeretne változtatni – mondta a miniszter, majd megjegyezte: ebben nagy szerepet játszhat a hivatal szervezetének tervezett átalakítása és az adóeljárás rendjének átírása is. Emellett persze szükség lesz a NAV dolgozóinak megfelelő és rendszeres képzésére. Varga Mihály hozzátette, az adóhivatalban több mint húszezren dolgoznak, akadhatnak köztük olyan megtévedt emberek, akik félreértik szerepüket. – A szervezet az elmúlt másfél évben 30-35 munkatárstól vált meg, mert kiderült: az érintettek méltatlanok rá, hogy a NAV kötelékében folytassák pályájukat – mondta a miniszter.

Mint megtudtuk, a tervek között több más elem is szerepel. Például az, hogy 2017-től – az érintettek közreműködése nélkül – az adóhivatal készítse el a polgárok személyi jövedelemadó-bevallását. – Nincs értelme annak, hogy minden év áprilisában, májusában több millió magánszemélyt hozzon az állam stresszhelyzetbe olyan adatok elkérése miatt, amelyek az adóhivatalnál jórészt egyébként is megvannak – mondta magyarázatként a tárcavezető.

Lényeges, hogy a tervezett intézkedések már a következő esztendőben életbe léphetnek, s kisvártatva az adóeljárás szabályrendszerének átfogó reformja is elkövetkezhet. – Az adózás rendjét megszabó mostani törvényt teljesen új jogszabály váltja majd fel, minden bizonnyal 2017 elején – fogalmazott Varga Mihály. A fontos adóügyi rendelkezéseknek ugyanis illeszkedniük kell a közigazgatás munkájának részleteit általában rendező eljárási törvény passzusaihoz. Utóbbi szabályegyüttes szintén most készül. A miniszter ugyanakkor úgy véli: bizonyos változtatásokkal – akárcsak az adóhivatal átszervezésével – nem lehet tovább várni.”

Forrás:
Más szemléletmódot vár a tárca a NAV-tól; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2015. október 2.

Megvan az új egészségügyi államtitkár

„Ónodi-Szűcs Zoltán, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár – értesült a Magyar Idők.
Mint emlékezetes, Zombor Gábor szeptember 30-i hatállyal lemondott tisztségéről, személyes és családi okokra hivatkozva, mint akkor lapunknak elmondta, szívproblémái miatt, azóta Beneda Attila helyettes államtitkár megbízottként vezette az ágazatot.

Ónodi-Szűcs Zoltán orvos, egészségügyi szakmenedzser, de jelenleg is tanul: a Corvinus Egyetem PhD-hallgatója. Amikor 1991-ben elvégezte az általános orvoskart, még profi kosárlabdázó volt, így nem is az egészségügyben kezdett el dolgozni, hanem aktív sportolóként egy egészségügyi informatikai cégnél vállalt munkát. 1995-ben, az aktív sport befejezése után ez válik fő tevékenységévé.

Az egészségügy szervezésében 2003 óta vesz részt, akkor nevezték ki a debreceni Városi Egészségügyi Szolgálat élére, amelynek átalakítását követően 2004 októberétől a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. és VESZ Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatója volt. 2006-tól a debreceni Kenézy Kórház főigazgatójaként dolgozott, és ebben a funkciójában vezényelte le az intézmény gazdasági társasággá alakítását, hogy azután a Kenézy Kórház Zrt. vezérigazgatója, majd a debreceni Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának elnöke legyen. 2012 februárjától lépett magasabb pozícióba, a központosított kórházakat fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Észak-Alföldi régiójának területi igazgatója. Az emberi erőforrás miniszter tavaly október 1-jétől, nem sokkal az új egészségügyi államtitkár Zombor Gábor érkezését követően bízta meg a GYEMSZI főigazgatói feladatainak ellátásával. Az intézmény az óta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nevet viseli, de nem csak nevében átalakította át, igazította a tárca új elvárásaihoz Ónodi-Szűcs Zoltán és csapata.

Egészségügyi kutatóként főként a hatékonyság-hozzáférhetőség-igazságosság kérdésköre foglalkoztatja, a témába több jelentős dolgozatot is publikált. 2011 őszén a Budapesti Teljesítménymenedzsment Központ kutatójaként „A Semmelweis Terv margójára” címmel jelentetett meg vitairatot, 2013 januárjában ezt “Egy elmaradt vita margójára” címmel. Ezekből az írásokból is egy pragmatikusan gondolkodó egészségpolitikus képe rajzolódik ki, aki egyebek mellett arról is nyilatkozott még GYEMSZI-főigazgatói kinevezését követően, hogy „Az ÁEEK nem akar az intézményvezetők helyett dönteni, de elvárja, hogy az ellátás érdekét nézzék elsősorban és ne a sajátjukét. Ha pluszpénzt akarunk hozni a rendszerbe, fel kell számolni mindazt, ami nem hatékony, nem működik, nem megfelelő üzemméretű és oda kell telepíteni, ahol gazdaságosan működtethető.” Azt sem titkolta, hogy az egészségügy átalakítása szükségszerűen érdeksérelmekkel jár majd, miként azt sem, hogy szerinte jelentős plusz forrásokra van szükség ahhoz, hogy csökkentsék az egészségügyön belül tapasztalható feszültséget. “Ma az egészségügyben van egy iszonyatos humánerőforrás-krízis, egy nagyon erős bérfeszültség. Ha pluszforrásokat kell beöntenünk az egészségügyi ellátó rendszerbe – márpedig kell, hiszen van egy bérfeszültség, egy elvándorlási hullám – csak akkor van esélyünk forrásokat kérni más tárcáktól, ha van egy nagyon erősen elképzelt jövőképünk” – vélte az InfoRádiónak adott interjújában idén nyáron.”

Forrás:
Megvan az új egészségügyi államtitkár; Haiman Éva; Magyar Idők; 2015. október 3.

Sokat nyerhet Pest megye, ha leválik Budapestről

„Jelentős lökést adhat a Pest megyei települések fejlesztésének, ha 2020-ban sikerül leválasztani a megyét Budapestről. A jelenlegi uniós ciklusban ugyanis a teljes központi régiót kizárták a támogatásokból. Szakértők szerint, ha a következő kilenc hónapban csúcssebességbe kapcsol az intézményrendszer, nem kizárt a Lázár János által felvázolt 2000 milliárd forintos kifizetés a következő évben.

Az életet jelentheti Pest megyének, ha 2020 után – Budapestről leválasztva – jelentősebb uniós forrásból indulhatnak be a fejlesztések – mondta el lapunknak Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezetője. Ma ugyanis, az ország egyetlen fejlett régiójaként, Budapesthez hasonlóan ki van zárva az európai uniós forrásokból. A fővárossal együtt az évtized végéig összességében kevesebb mint 300 milliárd forint áll a közép-magyarországi régió rendelkezésre. Ez az összeg gyakorlatilag a nullával egyenlő, hiszen ebből a keretből kellene az összes budapesti beruházást és a kis falvak fejlesztéseit is megvalósítani – hívta fel a figyelmet. Előfordulhat ugyanis, hogy amíg a vidék jó része a következő években – az uniós pénzeknek köszönhetően – megszépül és élhetőbb lesz, addig a fővároshoz közeli Pest megye leszakadó régióvá válik.

A szakember szerint most kell lépni azért, hogy ezen a helyzeten változtasson a kormány, 2020-ig pedig elég idő van arra, hogy elérje az uniónál, önállóan kezelje Budapestet.
Az erre irányuló kormányzati szándékról a minap Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Szavai szerint a kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről, akár azon az áron is, hogy a teljes megye­struktúrát átalakítja.

A miniszter ugyanitt elmondta azt is, hogy az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint uniós forrást kellene kifizetni jövőre. Bár csütörtöki beszédében még maga Lázár János is szkeptikus volt a tekintetben, hogy ekkora összeg kifizetésére van-e reális esély, pályázati szakemberek szerint – komoly erőfeszítések árán – elérhető a 2000 milliárd forintos kifizetés. A miniszter szerint a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, szerinte azonban 1600 milliárdot el lehet juttatni a gazdaságba.

Essősy Zsombor szerint a máig megjelent 600 milliárd forintnyi pályázat 80 százalékát, hozzávetőlegesen 500 milliárd forintot lehet kifizetni a jövő év végéig. Emellett, ha a következő kilenc hónapban még legalább 3000 milliárd forintnyi felhívás megjelenik – ami szavai szerint önmagában elképesztő teljesítmény lenne –, lesz esély arra, hogy 2016 végéig további 1500 milliárd forint eljusson a pályázókhoz. Ehhez azonban legalább három tényező együttállására van szükség. Egyrészt az intézményrendszernek a mostaninál jóval gyorsabban kell kezelnie az új pályázatokat. Egy kiírás megjelenése után ugyanis a pályázatok beadása, az elbírálás, a szerződéskötés és a megvalósítás is időbe telik. Az intézményrendszer egyelőre az előző ciklus lezárásán dolgozik, januártól azonban felpöröghet az új pályázatokkal kapcsolatos munka, ami reményt adhat arra, hogy ekkora mennyiségű pályázati dömpinggel megbirkózik a rendszer – jegyezte meg.

A kifizetéseket növelheti, hogy az intézményrendszer szemléletmódja alapjaiban megváltozott: a kedvezményezetteket partnernek tekintik és számítanak a vállalkozások együttműködésére. A harmadik legfontosabb tényező pedig, hogy a vállalkozók akarjanak beruházni. Ezzel egyébként a szakember szerint nem lesz gond: rengeteg cég vár arra, hogy megvalósíthassa a régóta tervezett beruházását. Essősy Zsombor szerint nagyon oda kell figyelni arra, hogy valós gazdasági növekedést csak azok a fejlesztések generálnak, amelyek elindulnak a megvalósulás útján. Azzal, hogy a támogatást odaítélik, még nem bővül a GDP – figyelmeztetett. Minden bizonnyal a következő év kifizetéseiben a visszatérítendő támogatásoknak is nagy szerepet szánnak. A miniszter ugyanis a minap arról beszélt, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól jövőre 500 milliárd forint hitelkihelyezést vár.”

Forrás:
Sokat nyerhet Pest megye, ha leválik Budapestről; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. október 3.

Gyorsan és költségmentesen kaphatjuk meg az okmányainkat

„Az illetékek eltörlése nemcsak költségmegtakarítást jelent majd, hanem például a személyi okmányoknál rövidülni fog az ügyintézési határidő – mondta a Pest megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Tarnai Richárd hozzátette: a bejelentés miatt a következő hónapokban csak mérsékelt forgalomcsökkenésre számít.

“A leggyakrabban a személyi igazolvánnyal fordulnak hozzánk az ügyfelek, amely tíz éves kor alatt ingyenes, utána pedig 10 évre lehet kapni, ennek a költsége jelenleg 1500 forint” – mondta Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott az InfoRádiónak.

Ezt követi a vezetői engedély és a forgalmi engedély, vagyis a gépjárművel kapcsolatos okiratok, amelyek mennyisége Budapesten és környékén a személyi igazolványokat is megelőzi.

A vezetői engedély 4000 forint, alkalmassági engedélytől függően 3, 5 vagy 10 évre lehet érvényes, illetve lehet 1 évre szóló alkalmasságot is kérni, ennek 1500 forint a jelenlegi díja. A forgalmi engedély kiállítása 6000 forint, ugyanennyi a gépjármű törzskönyve, amelyet viszont csak adásvételkor kell elkészíteni. A személyi igazolvány cseréjének átlagos időtartama 10 év, míg vezetői engedélyt átlagosan 5 évente szoktunk cserélni.

“Nagyon sok esetben, amikor elvesznek az iratok vagy ellopják őket, szintén hozzánk fordulnak az emberek, épp ez az indoka annak a törekvésnek, hogy reményeink szerint hamarosan egy egységes kártya lesz majd a jelenleg még irattárcánkat borító kártyákból” – mondta a kormánymegbízott. Hozzátette: így praktikusabb lesz a használata és az elhelyezése.

Akinek szüksége van egy igazolványra, például útlevélre, vagy elvesznek az okmányai, később is mindenképpen elkészítteti őket. “De ha a változások életbe lépnek, legtöbb esetben meg fogják várni a határidő lejártát, és így már sokkal egyszerűbben, gyorsabban és költségmentesebben tudják megcsináltatni az irataikat” – fogalmazott Tarnai Richárd.

Ezzel párhuzamosan az ügyintézési határidő is 21 napra csökken, ami azt jelenti, hogy a korábbi 30 nap, ami évtizedeken keresztül hatályos volt és meghatározta az állami szervek munkáját, harmadával lesz kevesebb.

“Ezt a két dolgot párhuzamba állítva, a hozzánk forduló – útlevelet, jogosítványt, lakcímkártyát, TAJ-kártyát és forgalmi engedélyt igénylő – ügyfeleknek időben is gyorsabb és egyszerűbb lesz az ügyintézés” – mondta a kormánymegbízott.”

Forrás:
Gyorsan és költségmentesen kaphatjuk meg az okmányainkat; InfoRádió; 2015. október 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Megvalósult a Nemzeti Egységes Kártyarendszer

„Lezárult az „Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése” elnevezésű kiemelt projekt, amelynek keretein belül megvalósult a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK). A fejlesztés során kialakított új rendszer egyetlen kártyához több funkció (diákigazolvány, közlekedési kártya, stb.) hozzárendelését teszi lehetővé. „Ez azt jelenti – mondta Nagy Lajos, a KEKKH elnökhelyettese-, hogy az „egy kártya, egy alkalmazást” felváltja egy új, felhasználóbarát kártyarendszer, amelyben az eddigi különböző elektronikus kártyával igénybe vehető alkalmazások egyetlen kártyára integrálhatóak.” A Nemzeti Egységes Kártyarendszer további előnye, hogy az szolgáltatások köre folyamatosan bővíthető anélkül, hogy új kártyát kellene igényelni.

A gazdasági szereplők által nyújtott szolgáltatások és kedvezmények körének bővülése következtében egyre több kártyával rendelkeznek az állampolgárok, ezért mindinkább általános tendencia, hogy a polgárok az egyes gazdasági, állami vagy önkormányzati szolgáltatásokat elektronikus kártyák segítségével, informatikai rendszerek útján veszik igénybe. A NEK célja, hogy az egyes elektronikuskártya-kibocsátók és – elfogadók (pl.: állam, önkormányzatok, közlekedési vállalatok, egyéb szolgáltatók és gazdasági szereplők) szabványosított kártyatechnológia alkalmazásával, magas fokú biztonságot nyújtó gyártási és működési rendszerben, valamint központilag kezelt és hitelesített (közhiteles) megszemélyesítő adatok felhasználásával létrehozott elektronikus kártyák alapján nyújtsák szolgáltatásaikat.

A NEK keretében elsődleges – fizikailag is létező –, valamint ún. másodlagos, azaz kézzel nem fogható, hanem valamely elsődleges kártyához elektronikusan hozzárendelt (~virtuális) kártya kibocsátására van lehetőség. A másodlagos kártya teszi lehetővé azt, hogy – ha a felhasználó úgy akarja, akkor – egyetlen fizikai kártyán elméletileg végtelen funkció legyen elérhető. A csatlakozáshoz kártyafelhasználói regisztráció szükséges, amely a regisztrációs szervek ügyfélszolgálatain, azaz okmányirodában, kormányablakban, illetve a KEKKH Személyes Ügyfélszolgálatán megtehető. Az ügyfélszolgálaton első lépésként megtörténik a személyazonosítás, amelyhez személyazonosításra alkalmas okmányra van szükség (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél). A regisztráció során fénykép készül, valamint 14 éves kor felettiek esetén az aláírás rögzítése is megtörténik. Ezt követően az adatok a NEK központi nyilvántartásába kerülnek. A regisztrációt követően bármely NEK rendszerben regisztrált kártyakibocsátó ügyfélszolgálatán személyesen lehet igényelni az egyes (elsődleges vagy másodlagos) kártyákat. Az igénylés után a kártya személyesen vagy postai úton vehető át.”

Forrás:
Megvalósult a Nemzeti Egységes Kártyarendszer; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala; 2015. szeptember 29.

Konferencia: „Adataink védelme : Helyzetkép az államigazgatás elektronikus adatainak biztonságáról”

„A Magyar Pénzügyi–Gazdasági Ellenőrök Egyesülete Informatikai Ellenőrzési Szakosztálya és a Pest Megyei Szervezete
a 2015. október 8-án (csütörtökön) 14.00-kor

KONFERENCIÁT TART

„Adataink védelme
Helyzetkép az államigazgatás elektronikus adatainak biztonságáról”
címmel

Helyszín: Állami Számvevőszék Üvegterem
1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 10.

A konferencia előadói:
Dr. Bencsik Balázs úr, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kormányzati Eseménykezelő Központ vezetője, a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság vezetője
Előadásában az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény hatályba lépése óta összegyűjtött tapasztalatokról, a nagy állami adatkezelő rendszerek biztonságának fejlődéséről, az aktuális adatbiztonsági kockázatokról, és az ezekből fakadó kihívásokról számol be.

Bíró Gergely úr, az ISACA Magyarország Egyesület elnöke
Előadásában az ISACA 2015-ös információbiztonsági helyzetkép felmérésének eredményeit ismerteti, hangsúlyozott kitekintéssel a közszféra tendenciáira.

A témakör iránt érdeklődőket szeretettel várjuk a konferencián.
A beléptetés megkönnyítése érdekében kérjük részvételi szándékukat előre jelezni a podonyi@asz.hu vagy borsos@asz.hu e-mail címen.

Borsos Ferenc, MPGEE Informatikai Ellenőrzési Szakosztálya
Dr. Podonyi László, MPGEE Pest Megyei Szervezete”

Forrás:
Konferencia: Helyzetkép az államigazgatás elektronikus adatainak biztonságáról; Magyar Pénzügyi–Gazdasági Ellenőrök Egyesülete ; 2015. szeptember 30.

Megalakul a Nemzeti Kibervédelmi Intézet

„Az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításának eredményeként 2015. október 1-jétől megalakul a Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

Magyarország Kormánya 2013. március 21-én kormányhatározatot fogadott el Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról. A stratégia megfogalmazott célja – a kibertér biztonsági környezetének elemzése alapján – azon nemzeti célok, stratégiai irányok, feladatok és átfogó kormányzati eszközök meghatározása, amelyek alapján hazánk érvényesíteni tudja nemzeti érdekeit a globális kibertér részét képező magyar kibertérben is.

2013. április 15-én az Országgyűlés elfogadta az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt (Ibtv.), amely alapján létrejött a magyarországi kibervédelmi szervezetrendszer. Ezen belül megalakultak különböző kibervédelmi munkacsoportok, együttműködési fórumok, a kibervédelmi koordinátor, a kibervédelmi tanács a Kormányzati Eseménykezelő Központ (GovCERT), az ágazati CERT-ek, a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság, valamint a szakhatósági feladatokat, gyakorlatilag a sérülékenység-vizsgálatokat ellátó, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szervezeti keretein belül működő Cyber Defance Management Authority (CDMA csoport).

Az Ibtv. 2015. július 16-ai hatályú módosítása eredményeként 2015. október 1-jétől megalakul a Kormányzati Eseménykezelő Központot (GovCERT-Hungary), a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságot, és az NBF-CDMA-t egységes keretben magába foglaló, koordináltabb, hatékonyabb feladatvégrehajtást és információáramlást lehetővé tevő Nemzeti Kibervédelmi Intézet. Ehhez hasonló, az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodó modellt alkalmaznak többek közt Németországban (BSI), Hollandiában (NCSC), valamint hasonló szervezet működik Csehországban (NBU) is.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet felhasználja a már – többek között a GovCERT-Hungary-nél – meglévő nemzetközi kapcsolatokat. Ennek keretében tovább építi a számos külföldi kibervédelmi szervezettel, CERT-ekkel és nemzetközi kibervédelmi szervezettel (European Network and Information Security Agency – ENISA, Forum of Incident Response and Security Teams – FIRST, Trusted Introducer – TI, International Watch and Warning Network – IWWN, European Government CERTs Group – EGC) már fennálló szakmai kapcsolatokat. Az érdemi szakmai kapcsolatokat jól jellemzi, hogy 2015-ben a Kormányzati Eseménykezelő Központ az elnöke a Visegrádi Négyek és Ausztria kiberbiztonsági szervezeteit tömörítő platformnak (Central European Cyber Security Platform), valamint idén kibervédelmi gyakorlatot szervezett az IWWN tagállamoknak.

A hazai állami elektronikus információs rendszerek biztonsága az elmúlt években határozott fejlődésnek indult, azonban a teljes körű biztonsági szint eléréséhez még sok a tennivaló. A kielégítő kiberbiztonság ugyanis nem teremthető meg pusztán a szervezetrendszer kialakítása és az általa működtetett biztonsági rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével. A már meglévő és biztonságilag hiányos rendszereknél következetesen végig kell vinni az Ibtv.-ben megfogalmazott, a biztonsági szint emelését előíró folyamatokat, az újonnan fejlesztendő rendszereknél pedig kiemelt figyelmet és megfelelő pénzügyi erőforrást kell fordítani az elektronikus információbiztonság kialakítására.

Emellett minden szinten – vezetői, fejlesztői, üzemeltetői, felhasználói stb. – növelni kell az információvédelem tudatosítását, ugyanis kizárólag technikai eszközökkel nem, vagy csak irreálisan magas költségekkel valósítható meg az állami rendszerek védelme.

A biztonságtudatos magatartás és a biztonsági technikai fejlesztések, valamint a hozzájuk kapcsolódó szervezetrendszer – ezen belül a Nemzeti Kibervédelmi Intézet – hatékony működtetése együttesen szükséges a megfelelő kiberbiztonsági szint biztosításához.”

Forrás:
Megalakul a Nemzeti Kibervédelmi Intézet; Belügyminisztérium; 2015. október 1.

Szingapúr az „Open Data” kezdeményezés jegyében megreformálja az információs portálját

„Négy éve az állam működésére vonatkozó minden adatot egy helyre gyűjtöttek Szingapúrban, hogy a köz folyamatosan tájékozódhasson, és az információk birtokában akár új javaslatokat, ötleteket is megfogalmazhasson. A városállam most többek között azzal ünnepli 50. születésnapját, hogy az Open Data kezdeményezés jegyében megreformálta az információs portálját.

Átlátható, letölthető
Az adatok a városállam minden fontosabb működési területét lefedik: olyan az egész, mintha a KSH az adatsorait átalakítaná emészthető interaktív grafikonokká, és közszemlére tenné. Az egyelőre bétás oldalon egyelőre kilenc témában kerültek fel adatok (többek között népességi információk, közlekedés, egészségügy, az állami pénzügyek, pontosabban a bevételi és a kiadási oldal fő számai stb.)

Az eredeti oldalt 2011-ben hozták létre. Érdemes is összevetni az új, egyelőre béta állapotú portállal. A két oldal felépítése közti különbséget zongorázni lehetne: míg az eredeti oldal bonyolult, nehézkes, mindenféle beállításokat igényel, a grafikonok statikusak, a táblázatok áttekinthetetlenek, addig az új oldal letisztult, az adatok tálalása átlátható, a grafikus és táblázatos nézet közti váltás egyszerű.

De van is kinek közzétenni az adatokat: a háztartások 87 százalékában van személyi számítógép, és az internetpenetráció is 80 százalék körüli, és nagyon magas a mobilpenetráció is (főleg okostelefon). Jól áll az városállam az LTE fejlesztésekkel is. Azaz a lakosság nagy része gyakorlatilag hozzáférhet ezekhez az adatokhoz, ráadásul az új oldalon megosztható, letölthető és elemezhető formában…

Az adatok segítenek, de…
Szingapúr szigorú hely. Sok a rendszabály, és kemények a büntetések. Némely szabályok talán egészen meglepőek. A magyar konzuli szolgáltat tájékoztatója szerint még rágógumit sem lehet bevinni az országba, ugyanis annak forgalmazása tilos (így nyilván a rágózás is). Egy illegális határátlépésért például a jelentős pénzbüntetés mellett hat hónap börtön és három botütés a büntetés.

Ugyanakkor Szingapúr működteti a világ egyik legfejlettebb okosváros-rendszerét, egy felmérés szerint a kilencedik legfejlettebb város. Ezt jól jellemzi például a zsúfolt városban bevezetett útdíj beszedésének a módja: az utak fölé helyezett érzékelők a gépkocsi szélvédőjére helyezett kártyáról automatikusan levonják a napszakonként is változó úthasználati díjat.

Ugyanakkor az új technológiai kezdeményezéseknek is jó közeget biztosít. Egy közelmúltban közzétett kutatás szerint a 10. legjobb hely a világon a startupot indítóknak…”

Forrás:
Bitport.hu; 2015. október 1.
Szerkesztői megjegyzés: A béta változat csak minta, próbaképpen tették elérhetővé. Tapasztalatokat gyűjtenek, véleményeket várnak. Az átalakítás céljait itt olvashatjuk: About Us

Informatika, távközlés, technika

Az elektronikus jegyrendszer kapujában

„Az év végétől fokozatosan vezeti be a főváros a tizenegy éve ígért elektronikus jegyrendszert a metrókon, a HÉV-eken, a villamosokon, a trolikon és az autóbuszokon. A közel harmincmilliárdos fejlesztést öt éve a nulláról újrakezdő városvezetés a költségek több mint a felét hitelből, a fennmaradó részt saját forrásokból finanszírozza. Egy év múlva már a 65 év felettiek, 2017 első felében a bérletesek, második felében pedig már a jeggyel közlekedők is használhatják a csipkártyákat. A mostani ígéretek szerint az új, időalapú tarifarendszer nem jelent áremelést, sokan akár olcsóbban is utazhatnak majd.

A városvezetés 2011-ben rendelte meg a koncepciót, amelyről 2012-ben döntött a Fővárosi Közgyűlés. Akkor kezdődtek meg a finanszírozási tárgyalások, és egy évvel később kötötték meg az 54,5 millió eurós hitelszerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az EBRD-vel. A fővárosi önkormányzat saját forrásból akkor 14,5 millió eurónyi összeget biztosított a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) az előkészítésre. Ugyanabban az évben, 2013-ban írták ki az EBRD követelményeinek megfelelő beszerzési eljárást, amelyet a tavalyi eredményhirdetés alapján a világ egyik legnagyobb elektronikusjegyrendszer-szállítója, a német Scheidt & Bachmann (ez a társaság gyártotta a budapesti jegy- és bérletkiadó automatákat is) nyert meg a hongkongi Octopusszal közösen.

Szeneczey Balázs nem aggódik a finanszírozás miatt. – A hitelt 2017. szeptember 20-tól nyolc egyenlő részletben 2021. március 20-ig kell visszafizetni, és a fővárosi önkormányzatnak – az elmúlt időszak sajtóhíreszteléseivel szemben – megvan rá a fedezete, amelyet az éves költségvetésekben biztosítunk – tette hozzá.

Lehetetlen lesz a bliccelés
A főpolgármester-helyettes szerint azonban ennél sokkal fontosabb a várható gyors megtérülés. Mint mondta, a jegyeket és a bérleteket gyakorlatilag nem lehet majd hamisítani, lehetetlenné válik a bliccelés, kényelmesebb lesz az utazás, megszűnik a bérletpénztári sorban állás. Mobiltelefonnal, telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül és az elektronikus jegyrendszerhez igazított új funkciókkal is bővülő BKK-automatáknál is megvásárolhatók lesznek a kártyák, amelyek 2018-ban fokozatosan és teljesen kiváltják a papíralapú jegyeket és bérleteket. Utóbbiak virtuálissá válnak, az eddigi napijegynél pedig bevezetik a díjplafont, amelynek lényege, hogy a rendszer egy előre meghatározott összegnél semmiképpen nem von le többet.

Az előzetes tervek szerint közel másfél millió megszemélyesített (névvel, fényképpel ellátott), illetve kilencmillió eldobható, anonim, csak sorszámot feltüntető csipkártya készül. Az első plasztiklapokat minden budapesti ingyen kapja majd.

Jönnek a beléptetőkapuk a metrókba
A Scheidt & Bachmann feladata a rendszer összes hardver-szoftver elemének leszállítása, üzembe helyezése, teljes körű konfigurálása és integrálása, tesztelése, átadása, majd a fejlesztés lezárását követő öt éven át az üzemeltetése. Nemcsak a metrókon, hanem a buszokon, trolikon és a villamosokon is működni fog a rendszer. Az ellenőrök mobilkészülékekkel gyorsan ellenőrizhetik majd a kártyák érvényességét, a járművekre érintős kártyaleolvasót szerelnek föl. Legkésőbb 2017 végéig, a kivitelezés utolsó fázisában „nyílik meg” 800 beléptetőkapu a metróállomásokon és a főbb, elkeríthető HÉV-megállókban. A többi helyen a falra vagy az oszlopokra, míg a járműveken a régi jegykezelő készülékek helyére rögzítik az új érvényesítőberendezéseket.

Nem lesz automatikus tarifaemelés
– A Budapesten utazók számára az a legjobb hír, hogy bármely tömegközlekedési járművel megtett úton időalapú lesz a díjfizetés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegyet felváltó eldobható kártya Budapest közigazgatási határán belül az érvényesség időtartama, például 30 vagy 60 perc alatt korlátlan átszállásra jogosítja majd fel tulajdonosát – emelte ki Szeneczey Balázs, aki szerint a tarifákat nem fogják automatikusan megemelni, a városvezetésnek nincs ilyen szándéka. Hozzáfűzte: az időalapú tarifával sokan járnak jobban. Az ellenőrök nem tűnnek el Budapestről, csak ők maguk is elektronikus készülékkel nézik majd a kártyák érvényességét. A metrókijáratoknál továbbra is fenntartják a véletlenszerű ellenőrzés lehetőségét, de a kapuk kiépítésével a többi közlekedési eszközön válhat még hatékonyabbá az ellenőrzés.

A főváros szerint jóval a bevezetés előtt megkezdik majd a tájékoztatókampányt. A használat a metróban lesz a legegyszerűbb, a fix kapuknál csak hozzáérintjük érvényes közlekedési kártyánkat a leolvasóhoz, és már mehetünk is az állomásra. A villamoson vagy az autóbuszon a már említett érvényesítőkészülékeknél kell megtennünk ugyanezt. A HÉV-megállókban azonban nemcsak induláskor, hanem érkezéskor is érvényesíteni kell a kártyát, mivel a HÉV-ek átlépik a közigazgatási határt, és ezzel tarifazónát váltanak.

Emlékezetes, két évvel ezelőtt hónapokon át a BKK „tesztelte” a 3-as metró Corvin negyed megállójában több gyártó beléptetőkapuját. Az valójában csak utasszámlálás volt, az áthaladó megnyomhatott egy kapunyitó gombot. Az igazi teszt most kezdődik.

A 65 év feletti „civilek” kapják először
– A rendszertervezés fázisában vagyunk, ez év végéig kibocsátjuk a dolgozói kártyákat a BKK alkalmazottainak, akik elkezdik tesztelni a rendszert. Ez lesz az első fázis. A másodikban az eddig ingyen utazók, jellemzően a 65 év felettiek kapják meg a kártyát, várhatóan 2016 nyarától, ekkor már csaknem az összes rendszeralkalmazásnak működnie kell majd. A harmadik fázisban vehetik birtokba kártyájukat a havi és az éves bérlettel rendelkezők, 2017 első felében. Ők a negyedik fázisban kezdik a használatot, majd a végső, ötödik fázisban fokozatosan belépnek a rendszerbe az anonim kártyahasználók is. Az első, összes technikai elemmel működő üzemi év 2018 lesz, és 2022-ig a Scheidt & Bachmann marad az üzemeltető – összegezte a főpolgármester-helyettes.

Szerinte Magyarországon Budapest jutott a legmesszebbre a tömegközlekedés „innovatív fejlesztése” terén. A fővárosi, szerveralapú elektronikus jegyrendszer bevezetése megelőzi a MÁV-nál és a Volánoknál zajló hasonló munkákat. – Természetesen később lehet hozzánk csatlakozni. Megvalósulhat a vasúttal és az agglomerációs buszjáratokkal hőn áhított közös tarifarendszer, illetve kapcsolódunk a nemzeti egységes kártyarendszerhez is. A jelenlegi diákigazolványok már alkalmasak lesznek a kedvezményjogosultság igazolására, továbbá a rendszer közvetlen használatára, akárcsak az érintés nélküli bankkártyák – tette hozzá Szeneczey Balázs.”

Forrás:
Az elektronikus jegyrendszer kapujában; Szabó Zsolt; mno.hu; 2015. október 1.

Túl sok az internetre kötött, könnyedén megtámadható informatikai rendszer az egészségügyi intézményekben

„…Két biztonsági szakember, Scott Erven és Mark Collao frissen publikált felmérése szerint túlságosan sok olyan, a gyógyászatban használt informatikai eszköz van az internetre kötve, melyek így kisebb vagy nagyobb mértékben támadhatóakká válnak.

A kutatáshoz egy speciális keresőt használtak, a Shodant, mely megtalálja az internetre kötött eszközöket. Az eredmények szerint nagyon sok hálózatra csatlakoztatott egészségügyi berendezés érhető így el: radiológiai berendezések, aneszteziológiai rendszerek, kardiológia eszközök stb. A szakemberek például találtak egy olyan, helytelenül konfigurált rendszert is, melynek sebezhetőségét kihasználva az egészségügyi intézmény teljes belső hálózatához hozzá lehet férni. Az USA intézményeit vizsgáló kutatás több mint ezer érintett szervezetet talált: az egyik legnagyobban több mint 68 ezer támadható rendszert fedeztek fel, az altatógépektől az MRI-kig.

A kutatók szerint a legtöbb esetben nagyon egyszerű sikeres támadást indítani. E sebezhetőségek szinte mindig felelőtlenség, hanyagság miatt állnak elő: gyenge jelszavak használata, titkosítás nélküli adatáramlás, hibák az azonosítási rendszerekben stb. – emellett pedig bőségesen találtak olyan szoftvereket is a rendszerekben, melyek ismert, már rég javított hibákat tartalmaznak, ám az üzemeltetők nem alkalmazták a kiadott frissítéseket.”

Forrás:
Az egészségügyben biztonsági bomba ketyeg; Dajkó Pál; IT café; 2015. szeptember 30.
Thousands of medical devices are vulnerable to hacking, security researchers say; James Niccolai; PCWorld; 2015. szeptember 29.
Thousands of Critical Medical Devices Exposed Online; Jeff Goldman; eSecurity Planet; 2015. október 1.
Lásd még: Shodan : the world’s first search engine for Internet-connected devices és Medical Devices: Pwnage and Honeypots; Scott Erven, Mark Collao; Derbycon 2015

Horizon 2020 – hírek és értékelések

Megjelent a Horizon 2020-as program hatékonyságát meghatározó jelzőszámokról szóló kiadvány
A program egyes részeinek (alprogramjainak) tényleges teljesítményét, eredményességét jelzőszámok alapján fogják mérni. Most jelent meg az a kiadvány, amelyben nyilvánosságra hozták ezeket az indikátorokat.
Horizon 2020 indicators. Assessing the results and impact of Horizon 2020; Európai Bizottság; 2015. szeptember 24.

A 2014. december 1-én lezárult első 100 felhívás elemzése
Horizon 2020. First results; Európai Bizottság; 2015. július 31.
Lásd még: Some questions on the first results of Horizon 2020 calls and 7 good reasons to participate in upcoming calls; Sigma Orionis; 2015. szeptember 23.

Hogyan lehetne a Horizon 2020 eljárási szabályait egyszerűbbé tenni?
Konzultáció indult (2015. október 23-i határidővel), melynek keretében mindenki véleményt nyilváníthat, hogy a létező szabályokon, mit lehetne egyszerűsíteni.
Open Survey on H2020 Simplification

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okos város akar lenni Győr!

„A legmodernebb “smart city” projektek Magyarországon Győrben jelennek meg a legszínesebb kínáltban.

“Még 2013-ban született meg az önkormányzat döntése arról, hogy Győr legyen úgynevezett Smart City, azaz okos város. Ehhez elsősorban az E.ON Hungária Zrt-ben találtunk partnerre.

A fejlesztések egy része már el is készült, több pedig folyamatban van” – mondta Borkai Zsolt, Győr polgármestere, a tegnapi sajtótájékoztatón.

A legmodernebb, összefoglaló nevükön “smart city” projektek Magyarországon Győrben jelennek meg a legszínesebb kínáltban.

“Nemrég 150 lámpatest hosszan kiépült az okos közvilágítás és két épület tetejére okos napelem került. Az Aqua Sportközpontban olyan energiamenedzsment fejlesztést vittek végbe, aminek köszönhetően kiküszöbölhető az esetleges pazarlás.

Októbertől már használhatja a lakosság a Városszerviz nevű, okostelefonokra letölthető alkalmazást. Ezen keresztül a város bármely pontján észlelt problémákat közvetlenül a szolgáltatóknak jelenthetik be.

Továbbá a városban két újabb helyen nyílik lehetőség az elektromos autók töltésére. A Városindex rendszer pedig tükröt tart Győr elé és megmutatja, a város hol tart az okossá válás útján, valamint a további szükséges fejlesztéseket is jelzi” – fogalmazott Szappanos Sándor, az E.ON Energiatermelési Kft. ügyvezető igazgatója.

A város célja, hogy a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Ifjúsági Játékok alatt további okos megoldások működjenek. “Olyan méréseket végzünk, amik már a következő fejlődési pontra is mutatnak” – tette hozzá Illyés Péter, az E.ON Hungária Zrt. igazgatóságának tagja.

“Fontosnak tartjuk, hogy 2030-ra Győr Közép-Európai mértékben is jelentőssé váljon. Az okos város azonban nem működik a lakosok elfogadása, használata és lelkesedése nélkül” – mondta végül Polgár István a polgármesteri hivatal stratégiai csoportvezetője.[kisalfold.hu]”

————–

„A közvilágítás „okosításától” a városüzemeltetést segítő applikáción át a napelemes termelésig számos újdonsággal gazdagodik Győr, és válik a világ egyik újabb „okos városává”.

Az „okos város” projektek széles palettáját mutatta be a napokban az E.ON Hungária Zrt a városvezetéssel és partnereikkel közösen. „Több különböző helyszínen fejeződtek be, illetve vannak folyamatban olyan fejlesztések, amik nem csak azonnali előnyöket biztosítanak az itt élők számára, hanem hatásosan demonstrálják egy modern európai város jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit.” – fogalmazott Borkai Zsolt polgármester, aki hangsúlyozta, az önkormányzat az okos energiafelhasználás mellett több más területen, így a gazdaság, a környezeti fejlesztés, a lakossági szolgáltatások, vagy épp a közlekedés terén is a jövőbe mutató megoldásokat preferálja.

A város és az E.ON Hungária Zrt éppen két évvel ezelőtt írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelynek célja, hogy a 2017-ben megrendezendő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál idejére már „okos városként” fogadhassa a fiatalokat Győr. „Ennyire sokoldalú Smart City fejlesztés az országban máshol nincsen jelenleg, itt, Győrben, az önkormányzat partnerségével egyszerre tudjuk bemutatni és tesztelni a Smart City különböző területeit. Olyan méréseket folytathatunk, amik kifejezetten Magyarország-specifikus adatokkal gazdagíthatják a nemzetközi benchmarkokat.” – mondta Ilyés Péter, az E.ON Hungária Zrt. igazgatóságának tagja.

Ilyen fejlesztés, hogy jelentős szakaszon készült el a városban az okos közvilágítás. „A 150 lámpatest „okosításával” a projekt megteremtette egy olyan kétirányú kommunikációs hálózat kiépítését is, mely a világítás vezérlésén kívül sok minden másra is képessé teszi a hálózatot a későbbiekben” – mondta Szappanos Sándor, az E.ON Energiatermelési Kft. ügyvezető igazgatója. Napelemek kerültek a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint az Újvárosi Művelődési Ház tetejére. A környezetbarát villamosáram-termelés mellett ezeken a helyszíneken folyamatos adatgyűjtést is végeznek az E.ON szakemberei, amely arra ad válaszokat, hogy a napenergia magyarországi kihasználása az átviteli hálózatra milyen hatást gyakorol. Ugyancsak hasznos műszaki eredménnyel jár együtt a város új uszodájában, az Aqua Sportközpontban elvégzett komplex épületi energiamenedzsment rendszerfejlesztés, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a létesítmény üzemeltetése során.

A lakosság számára talán a legizgalmasabb fejlesztés a Városszerviz applikáció lesz, amelyet Android, Windows és iOS operációs rendszerű okostelefonokra letöltve a város bármely pontján tehetünk bejelentést olyan problémákról, amelyek elhárításában a városüzemeltetési szolgáltatóknak van illetékessége. A Városszerviz applikációból érkező jelzések interaktív kezelésében a város partnere, az E.ON mellett a Vill-Korr Hungária Kft., a GYŐR-SZOL Zrt., a Pannon-Víz Zrt. és a győri Útkezelő Szervezet is. Sérült kuka, lógó vezeték, szivárgó tűzcsap, balesetveszélyes játszótéri eszközök vagy bármi más könnyen és gyorsan bejelenthető az alkalmazás révén, ami a GPS koordináták segítségével pontosan rögzíti a bejelentés helyét is. A szakember az okos megoldások közé sorolta a Révai utcai és a Dunakapu téri parkoló elektromos autók töltésére alkalmas gyorstöltőit is. Elkészült a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a győri polgármesteri hivatal szakembereivel közösen összeállított Városindex audit rendszer is, ami 220 indikátor mentén vizsgálja, hogy egy adott város hol tart az okos várossá válás folyamatában.

Polgári István a polgármesteri hivatal stratégiai csoportvezetője kifejtette, az önkormányzat számos más területen is dolgozik az okos megoldásokon…A környezet területéről a vizek, vízpartok revitalizációját, az épületenergetikai fejlesztéseket, a csapadékvíz-elvezetési projekteket, a jövő feladatai közt pedig a megújuló energiát a távhőellátásban és az intelligens közvilágítási rendszer fejlesztését említette. A társadalom témakörben az újvárosi szociális városrehabilitáció folytatását, az óvodai és bölcsődei, valamint a szociális és egészségügyi fejlesztéseket hangsúlyozta, a kormányzás témaköréből az e-ügyintézés további fejlesztését, vagy az olyan szolgáltatások bevezetését emelte ki, mint a már említett applikáció…A felek azzal zárták, a közös munka folytatódik, és a következő jelentős cél az EYOF, mint zöld olimpia megrendezése fenntartható beruházásokkal, a megújuló energia használatával, a hulladék minimalizálásával és szelektív gyűjtésével, valamint a szemléletformálással.[Győr Plusz]”

Forrás:
Okos város akar lenni Győr!; Kamocsai Rita; kisalfold.hu; 2015. október 1.
Fejlesztések sora formálja „smart city-vé” Győrt; Papp Zsolt; Győr Plusz; 2015. szeptember 30.

Szinte bárki az Amazon csomag­szállítója lehet

„A társaság egy olyan programot indított, amelynek keretében bárki részt vehet a csomagok kiszállításában. A The Guardian közölte, hogy az Amazon Flex nevű projekt először csak Seattle városában lesz elérhető, majd kiterjesztenék más metropoliszokra is. Az önkéntes futárokat részmunkaidőben alkalmaznák és különböző szempontoknak kellene megfelelniük. Az egyes csomagszállítók várostól és teljesítménytől függően 18 és 25 dollár közötti összeget kaphatnának.

A részmunkaidős futárokkal szemben támasztott követelmények között van, hogy saját autóval és Androidot futtató okostelefonnal kell rendelkezniük, valamint sikeresen át kell esniük az átvilágításon. A társaság ilyen módon bizonyosodna meg arról, hogy ne legyenek lopások vagy más jogi problémák, amelyek megakadályozzák az árucikkek kiszállítását vagy más negatív következményekkel járnának. A szolgáltatást először csak az Amazon Prime Now ügyfelei választhatják majd az egy órán belül kiszállítható termékeknél, azonban hosszú távon más típusú szállítási módok is elérhetők lesznek. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az ajánlat elérhető lesz-e Európában vagy sem.

A felvett futárok 2, 4 és 8 órás műszakok közül választhatnak. Mindenki akkor dolgozhat, amikor az időbeosztása szempontjából a legjobb. Az Amazon Flex később elérhető lesz számos városban és városrészben (Manhattan, Chicago, Baltimore, Miami, Dallas, Austin, Indianapolis, Atlanta, Portland). Ugyanakkor a 18-25 dolláros összegből lejönne a benzinköltség, a gépkocsi biztosítása és más kiadás. Ezeket a sofőröknek kellene állniuk. A munkavállalók egyébként hivatalosan nem alkalmazottként, hanem alvállalkozóként dolgoznak majd az Amazonnak.”

Forrás:
Szinte bárki az Amazon csomag­szállítója lehet; SG.hu; 2015. október 1.

Okos városok, okos önkormányzatok (konferencia)

Tervezett időpont: 2015. december 03.
Helyszín: Budapest

RÉSZLETES PROGRAM
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Okos városok, okos önkormányzatok
Egyre több a “smart cities”, azaz az okos város. Ahol nyitottak az újra, a korszerű energetikai, telekommunikációs megoldásokra, az új irányítási módszerekre. Sok tapasztalat, sok lehetőség, érdemes belevágni. Kinek, mikor, hol, mivel?

Programterv:

8.30 – 9.00 Regisztráció

9.05 – 9.35 Kormányzati tervek: Modern Városok Program
9.40 – 10.05 Mitől lesz okos egy város?
10.10 – 10.30 EU pályázatok: célirányos lehetőségek
10.35 – 10.55 Mitől lesz okos egy energiarendszer?

11.00 – 11.35 Kávészünet

11.40 – 12.00 Mitől lesz okos egy telekommunikáció?
12.05 – 12.20 Mitől lesz okos egy város közszolgáltatása?
12.25 – 13.00 Panelbeszélgetés: önkormányzati szövetségek az okosodásról
13.05 – 13.55 Így alakul a jövő városa (fejlődő városok tapasztalatai)

14.00 – 14.40 Ebéd

14.40 -15.00 Okos városokhoz okos üzleti modell is kell
15.00 – 15.30 Panelbeszélgetés: ahogy a gyártók látják
15.30 – 15.45 Biztonsági veszélyek az okos városokban
15.45 – 16:00 A XXI. század modern városa: takarékos, fenntartható, de élhető is?

16:00 Zárszó

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Részvételi díjak:
Early bird és előfizetői ár (érvényes: 2015. november 01-ig): 19.900 Ft+áfa (27%)
Teljes ár: 24.900 Ft+áfa (27%)
Jelentkezési lap

Forrás:
Okos városok, okos önkormányzatok; Világgazdaság Online; 2015

Az okos városoké a jövő?

„Az okos város, avagy smart-city egy olyan gyűjtőfogalom, amely alatt mindenki mást ért, legyen az a technológiai, energiahatékonysági vagy akár az életminőséget javító program. A lényeg az, hogy a fejlesztéseket a helyi igényekhez kell alakítani, ennek első lépése a települési stratégiák kialakítása – hangzott el a Napi.hu és a Noguchi innovációs konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

“Okos városnak” lehet nevezi azokat a településeket, amelyek egy stratégia mentén képesek felhasználni a technológiai fejlesztéseket a városi életminőség növelésére széles körben, legyen az a vállalkozói tevékenység kiszélesítése vagy a mindennapok életminőségének javítása – mondta Szemerey Samu, a Design Terminál tanácsadója. Az okos város nélkülözhetetlen részei az “okos városlakók”, ez alapvető feltétele egy város fejlődésének. Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek, ehhez az önkormányzatok részéről szolgáltató szemlélet szükséges – vagyis az, hogy ne a testület legyen a kizárólagos meghatározója a város életének.

Fontos, hogy a kényelmi szolgáltatások találkozzanak a valós igényekkel, ezekhez szükséges a stratégiai gondolkodás, ami még hiányzik a magyar településeken. Nem szabad, hogy ugyanazt a hibát elkövessük a következő években, ami Magyarországon a 2000-es években a wellness fürdőkkel történt, következmények vizsgálata nélkül kapták a fejlesztő szervezetek a támogatásokat. Meg kell érteni először a cégek számára, hogy miként működik az adott terület, ehhez a helyzethez kell igazítani az okos várost szolgáló fejlesztéseket – mondta Szemery Samu.

Az energiahatékonyság és az életminőség növelése jellemzi az okos városokat – mondta egy kicsit hazabeszélve Szűcs András, a Elios Innovatív Zrt. szakértője. Magyarországon a települések 99 százaléka rendelkezik tervekkel, amelyekben megjelenek azok a pontok, amelyek támogatják az okos várossá válás folyamatát. Külföldön már bevett szokás, hogy kész programok legyenek, idehaza még inkább a folyamat elején tartunk. Az okos városhoz valóban okos emberek kellenek, ám ehhez az okos környezetet is meg kell teremteni.

Az okos város koncepcióban a Magyar Posta Zrt. a szolgáltatásait szeretné megújítani, oly módon, hogy kényelmi többletet nyújt – mondta Kovács Zoltán, a Magyar Posta vezérigazgató helyettese. Az okos, kényelmi szolgáltatássokkal a tranzakciós költségekkel lehet csökkenteni, ami jelentősen növeli az életminőséget is.

A magyar települések között a megyei jogú városok közül alig van olyan, amelynek még nincs smart city tervei – igaz ezek nagyon különböznek egymástól – mondta Lánszki Regő, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szakértője. A kis települések számára működő példa a települési szövetségek közös fejlesztése. A kereskedőház 3000 ügyfeléből 150 cég foglalkozik a smart city fejlesztésekkel, ezek fele ott van a világ élvonalában.”

Forrás:
Az okos városoké a jövő?; Napi.hu; 2015. október 1.

„Okosvárossá” fejlődik Debrecen

„ A város élhetőbb és gazdagabb lehet, ha mindenki kapcsolódik mindenkivel.

A civil szervezetek nagy segítséget nyújthatnak abban, hogy Debrecen belátható időn belül olyan okosvárossá – Smart Cityvé – váljon, ahol a gazdaság fejlődik, és jól fizető munkahelyeket teremt, a közlekedés, az egészségügy hatékonyan működik, az emberek pedig, jól érzik magukat – derült ki azon a konferencián, amit több mint harminc civil szervezet mintegy száz képviselője részvételével rendezett meg hétfőn az EDC Debrecen Nonprofit Kft. a Kölcsey Központban.

A Debrecen Megyei Jogú Város részvételével megvalósuló Tudás-park Projekt keretében szervezett konferencián elhangzott, a Smart City attól okos, hogy olyan elektronikus eszközök használatára épülő, többnyire internet alapú, interaktív elemeket is tartalmazó digitális szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére, amelyek megkönnyítik az életet, lehetővé teszik a gyors tájékozódást, gyorsítják az ügyintézést, energiatakarékosabbá, „zöldebbé” teszik a várost.

Ahhoz azonban, hogy egy város Smart Cityként tudjon működni, digitális írástudás kell, ez az alapja annak, hogy a lakosság, az üzleti élet szereplői, illetve az önkormányzat szervezetei használni tudják az okos eszközöket, appokat és alkalmazásokat –erre hívta fel a figyelmet Váróczy Zoltán, az EDC Smart City létrehozását célzó szervezetének vezetője.

Kovács Zoltán, a LarkBio Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy az okos szolgáltatások – például, annak jelzése, hogy egy adott pillanatban hány szabad parkoló van a városban, pontosan mikor érkeznek a tömegközlekedési eszközök a megállóba, vagy mennyit ér egy-egy ingatlan egy-egy városrészben, szükség van a kormányzati-önkormányzati adatok nyílttá /open data/, könnyen hozzáférhetővé és ingyenesen elérhetővé tételére. Az említett szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások ugyanis, csak ezek ismeretében fejleszthetők ki megfelelő szinten.

Gulyás Ákos, a Mobilix Kft tulajdonosa arra világított rá, hogy a Smart City egyik leglényegesebb jellemzője, hogy mindenki kapcsolódik mindenkivel. Ehhez megfelelő technikai hátteret kell létrehozni, ami Debrecenben részben rendelkezésre is áll, hiszen az optikai kábelhálózatot már 2005-ben kiépítették a városban, a négy nagy szolgáltató 4G rendszert biztosít, és a WIFI hálózat is ígéretesen fejlődik. Az adatokat egyetlen központban gyűjtő, tároló és feldolgozó centrum azonban még hiányzik – mutatott rá az előadó.

A konferenciát moderáló Töviskes Imre, az EDC Smart City vezető szakértője pedig, arra hívta fel a figyelmet, hogy az EDC nem vállalkozhat arra, hogy a Smart City létrehozását szolgáló ötleteket, projekteteket megvalósítsa, arra viszont igen, hogy ezeket összegyűjtse és az ötletgazdák egymásra találását generálja. A szolgáltatások kifejlesztése, rendszerbe állítása, az üzleti modell kidolgozása azonban, az e területen működő vállalkozások feladata. Ebben nyújthatnak nagy segítséget a civil szervezetek.”

Forrás:
„Okosvárossá” fejlődik Debrecen; HAON; 2015. szeptember 29.

Szakirodalom

Magyary Zoltán életműve – A Magyary kritikai kiadás metodológiai háttere

„A tanulmány Magyary Zoltán munkásságának helyét és szerepét vizsgálja a hazai közigazgatás-tudományon (azaz a közigazgatási jogi és a közigazgatástani irányzaton) belül. Az írás a témakör legégetőbb problémájaként mutatja be a szöveghagyomány(ozódás) és a befogadástörténet szerepét a Magyary-életmű kritikai kiadás metodológiai hátterét illetően. A kritikai kiadásban a jogi szövegekre alkalmaztuk a kritikai kiadás általános módszertanát.

1. Magyary Zoltán életműve (tudományos munkássága) – számbavételi kísérlet
Jelen tanulmánynak nem célja a témakör teljes kibontása. Sokkal inkább szükséges a kérdésfeltevés, bizonyos adatok számbavétele. A felmerülő problémák között számos olyan van, mely csak a Magyary-életmű teljes kritikai kiadásának megjelenésével válik megválaszolhatóvá. Valójában jelen írás tehát egyszerre módszertani jellegű, és számbavételi kísérletet kialakítani
szándékozó.

Magyary Zoltán (1888–1945) a honi közigazgatási jog és közigazgatástan irányzatának nagy összefogója és összefoglalója, a hazai adminisztratív tudományok talán legnagyobb alakja. Munkásságának vizsgálatához kapcsolódóan szövegei sorsának (szöveghagyomány) és a textusok újrakiadásának (szűkebb értelemben vett befogadástörténet) összefoglalása nem nélkülözhető…”

Forrás:
Magyary Zoltán életműve – A Magyary kritikai kiadás metodológiai háttere; Koi Gyula; Pro Publico – Magyar Közigazgatás; 2015/2.; 2015. szeptember 14.; 123-139. oldalak (pdf)

Közigazgatás és szépirodalom

„…A kérdés, amelyre e tanulmány is szeretne választ adni, úgy is megfogalmazható, hogy irodalmi és jogi [jogi-igazgatási] szövegek képezhetnek-e egymás számára értelmes kontextust, az egyik csoportba tartozó szövegek tanulmányozása járhat-e bármilyen haszonnal a másik szövegegyüttes darabjainak értelmezése tekintetében. Természetesen nem elégedhetünk meg azzal, hogy kizárólag intertextualitás-problémaként kezeljük a kérdéskört.

Jelen tanulmány a szépirodalmi művek közigazgatási képzésbe történő bevonásának lehetőségeit kívánja körüljárni, tételesen felsorolva azokat az indokokat, érveket, amelyek alátámasztják e megközelítések szükségességét. Nyilvánvaló, hogy ehhez egy elméleti keret kontúrjait is érdemes előzetesen felvázolnunk a közigazgatás és szépirodalom, mint önálló tudományterület létjogosultságát is felvetve. Az elméleti kihívások mellett a témakör valós, gyakorlati jelentőségét növeli az a tény is, hogy a hazai közigazgatási szakemberképzésben immár egyetemi szintű oktatás, illetve doktori képzés is zajlik, azaz – vélhetően – a módszertani, didaktikus megfontolások, felvetések létjogosultsága is növekszik…”

Forrás:
Közigazgatás és szépirodalom; Rixer Ádám; Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás; 2015/3 (megjelenés alatt) (pdf)

Törvények, rendeletek

T/6410 A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról

„…A határozathozatalok után kerülhet terítékre a Miniszterelnökség közigazgatási bürokráciacsökkentést tartalmazó javaslatcsomagja. A tárcát vezető Lázár János csütörtökön tucatnyi állami eljárási díj és járulék megszüntetésére tett javaslatot. Így január 1-jével eltörölhetik egyebek mellett az okmánycsere, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadása, továbbá a cégkivonat, az adóigazolás, az építésügyi engedélyek, az erkölcsi bizonyítvány, a tulajdoni lap kiadása és a felsőoktatási felvételi eljárás díját, valamint a környezetvédelmi és a műszaki matricákkal kapcsolatos költségeket…”

Forrás:
A bürokráciacsökkentésről kezd tárgyalni az Országgyűlés; InfoRádió; 2015. október 4.
T/6410 A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról; Országgyűlés; 2015. szeptember 29.
Irományszöveg; (pdf)