Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A digitális gazdaság a magyar nemzetgazdaság kitörési pontja lehet

„Miközben a szélessávú lefedettség terén hazánk már jelenleg is az EU éllovasai közé tartozik, és a digitális gazdaság részesedése a magyar nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből az egyik legmagasabb az unióban, a hazai IKT-cégek (startupok és hazai piacon már sikeres KKV-k egyaránt) piacra jutási nehézségekkel, a nem IKT kkv-k pedig digitális eszközök és kompetenciák hiányával küzdenek. Az elektronikus közigazgatás terén is jelentős a lemaradás – hangzott el az InternetKon digitális gazdaságról szóló szakmai konferenciáján.
Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációban – a legszélesebb körű társadalmi párbeszéd után – szakmai konferenciasorozat indult, a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjét bevonva az InternetKon eredményei alapján készülő kormány-előterjesztés kidolgozásába. A konferenciasorozat újabb eseményén a résztvevők a digitális gazdaság és a digitális közigazgatás fejlesztése témakörében egyeztettek.

Both Vilmos, az InternetKon szakértője összefoglalta a konferencia témájához közvetlenül kapcsolódó négy InternetKon kérdésre adott válaszokat, majd ismertette az azokból adódó javaslatokat, következtetéseket. Előadásában leszögezte, hogy a sikeres hazai IKT-cégek nemzetközi piacra lépésének támogatása, illetve a startup cégek támogatása két eltérő logikájú megközelítést feltételez. A startupok támogatásával kapcsolatban Both Vilmos hangsúlyozta, hogy ez elsősorban olyan vállalkozás- és innováció-barát környezet kialakítását feltételezi, amely kedvez a kreativitásnak és a növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások létrejöttének és fejlődésének. Az IKT-ágazatban működő kkv-k javasolt fejlesztési irányáról szólva elmondta, az exportra értékesítés jelenthet garanciát a tartós növekedésre, ezért elsősorban az exportképességük fejlesztését célszerű támogatni. A nem IKT-ágazatban tevékenykedő kkv-k számára nyújtandó informatikai fejlesztések támogatását viszont a tulajdonosok, vezetők digitális kompetenciáinak fejlesztésével indokolt összekötni – tette hozzá a szakértő. A digitális közigazgatás témájában lehetséges fejlesztési irányként jelölte meg az e-közigazgatási fejlesztések kapcsán a leggyakoribb ügyek, a leggyakrabban használt szolgáltatások egyszerű internetes intézésének lehetővé tételét.

Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) alelnöke szerint a digitális technológia, a digitális változás területén Magyarország élen jár. Az IVSZ alelnöke ismertette, hogy álláspontjuk szerint milyen lépésekre lenne szükség a kormányzat részéről a digitális gazdaság és digitális közigazgatás területén. Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizációt stratégiai területként szükséges megfogalmazni, melyhez a kormánynak javasolt lenne hozzárendelnie egy a digitális gazdaság fejlesztéséért felelős szervezetet. A költséghatékony szemléletet előtérbe helyezve az IVSZ javaslata, hogy a kormányzat intézményei preferálják a digitális technológiai megoldásokat. A gazdaságfejlesztés és innováció ösztönzés területén lehetséges irányként jelölte meg, hogy jöjjön létre egy IKT export stratégia, valamint folytatódjon a startup ökoszisztéma kiépítése. A digitális transzformáció már a legtöbb ágazatot elérte, ezért indokolt volna – akár a német példát szem előtt tartva – egy Ipar 4.0 akciótervet készíteni, illetve önálló kormányzati felelőshöz rendelni a digitális transzformáció ügyét.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója előadásában részletezte azon szempontokat, miért fontosak az állam számára a startup vállalkozások, kiemelve a kreativitást, mint exportcikket, a korszerű foglalkoztatási formákat, a tehetségek megtartását, továbbá a dinamikus növekedést. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az IKT-szektoron belül a startupok a legdinamikusabban növekvő vállalkozások. A főigazgató a majdani kormány-előterjesztés kapcsán azt javasolta, hogy törekedni kell a meglévő állami szolgáltatások továbbfejlesztésére, illetve a kockázatvállalás támogatására. Utóbbi körben olyan, kifejezetten az úgynevezett üzleti angyalok szerepvállalását ösztönző rendszer bevezetését tartja fontosnak, amely vagy adó-visszatérítés vagy kiegészítő támogatás formájában az ő kockázatvállalásukat támogatja.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a szakmai konferencián az elektronikus gazdaság fejlesztése kapcsán a digitális tudás fontosságát emelte ki, továbbá hangsúlyozta, hogy az egyesület álláspontja szerint elsősorban nem anyagi, nem technikai, nem infrastrukturális, hanem humán, kognitív tényezők akadályozzák a digitális gazdaság fejlődését. Ezért is tartja kiemelten fontosnak a GINOP-3.2.1 (Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia-fejlesztő program KKV-knak) konstrukciót, amelynek keretében az MKIK vezette konzorcium több ezer kkv digitális kompetenciáinak fejlesztését vállalta.

Janurik Lajos, az Újbuda SMART 11 Üzemeltető és Fejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az e-közigazgatás fejlesztése kapcsán tartott előadásában kiemelte, hogy a szabad szoftvereknek helyük van a közigazgatásban, de körültekintően kell kiválasztani a megfelelő minőségű és megfelelő támogatással rendelkező rendszereket. Fontosnak nevezte, hogy a közigazgatás elkerülje az úgynevezett vendor lock-in helyzetet, amikor egyetlen szoftverszállítótól kerül függőségbe. Emlékeztetett arra is, hogy a kizárólag szabad szoftverekre épülő stratégia is kockázatos, ezért érdemes vegyes rendszert létrehozni, elkerülve az egyoldalú kiszolgáltatottságot, egyben csökkentve a projektek teljes élettartamára számított költségeket.

Sántha György, az eGov Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közigazgatási szolgáltatások rendszerében fontos lenne létrehozni egy kulcsintézményt, amely egységes szabályozási keretek között, egységes műszaki alapokon, standard működési környezetben tevékenykedne, ezáltal gyorsan fejlődhetne az elektronikus közigazgatási rendszer. Felvetette a nemzeti adatvagyon jelenleginél hatékonyabb hasznosítását is, például egy olyan „adat ökoszisztémát” hozva létre, amelyből mind az állami, mind a piaci szereplők profitálhatnának.

Deutsch Tamás, az InternetKon vezetője zárszavában rámutatott: az elkövetkező időszak feladata, hogy a polgárok akaratnyilvánításának megvalósítását szolgáló kormányzati döntés-előkészítő előterjesztés elkészüljön. Az InternetKon20 kérdéssorában a digitális gazdaság és digitális közigazgatás fejlesztése kapcsán feltett kérdésekben is világos és egyértelmű volt a polgárok véleménynyilvánítása – mondta a miniszterelnöki biztos, aki hozzátette: fontos, hogy ezeknek megfelelően olyan szakmai javaslatok kerüljenek a kormány elé november közepén, amelyekben a piaci szereplők, a nyilvánosság műhelyei, a nonprofit-, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek döntő része egyetért, és meghatározza, hogy a célok eléréséhez milyen jogi, költségvetési, vagy kormányzati aktivitást érintő eszközök társíthatók.

Forrás:
A digitális gazdaság a magyar nemzetgazdaság kitörési pontja lehet; Miniszterelnökség; 2015. október 21.

Infotér Konferencia 2015 – Ismét várja az érdeklődőket a KIFÜ szakmai színpad

„A két évvel ezelőtti sikeres bemutatkozást követően, az idei évben ismét önálló programmal vesz részt szervezetünk az információs társadalom legjelentősebb eseményén. Célunk, hogy az előző rendezvény tapasztalatait, illetve célközönségünk érdeklődési körét figyelembe véve ismét olyan szakmai programot állítsunk össze, mely hasznos gyakorlati szempontú ismeretekkel szolgál a közigazgatás projektmenedzsment területen dolgozó szakemberei számára.

Rendezvényünk a konferencia első napján (2015. november 5-én) 14.50 órától, a balatonfüredi Blaha Lujza hotel konferenciatermében (Balatonfüred, Gyógy tér 1.) várja az érdeklődőket. A megnyitó beszédeket követően az EKOP elmúlt 7 évének szakmai szempontú értékelését végezzük el, ezt követően a nemrég elindult KÖFOP minőségbiztosítási feladatait tekintjük át KIFÜ-s szemmel, majd a Digitális Magyarország Fejlesztési Program előrehaladását vizsgáljuk, különös figyelemmel a Szupergyors Internet Programban elért eredményekre, és az elkövetkező mérföldkövek bemutatására. A KIFÜ-s szakértők mellett az egyes témákban jártas vendégelőadókat is meghívtunk az érintett szervezetektől. Zárásképpen minden jelenlévőt közös beszélgetésre invitálunk, előadóink válaszolnak a felmerülő kérdésekre.

Az idei évben az előadásokat – a hivatalos vacsorát megelőzően – állófogadás követi, melyre sok szeretettel várjuk a KIFÜ színpad látogatóit, annak érdekében, hogy kötetlenebb formában is megbeszélhessük az elért eredményeket és a közös kihívásokat. A hivatalos programtervet ide kattintva töltheti le.

A rendezvényünkön való részvétel elengedhetetlen feltétele, a 2015. november 5-i (csütörtök) napra történő regisztráció a www.infoter.eu weboldalon keresztül, vagy közvetlenül a konferencia.infoter.eu oldalon!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Infotér Konferencia 2015 – KIFÜ színpad
Időpont: 2015. november 5. (csütörtök)
Helyszín: Hotel Blaha, Balatonfüred, Blaha Lujza utca 4.

14:50 Megnyitó, dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (NFM)
15:00 Felvezető – a KIFÜ céljai, eredményei, új szerepei, a nap programjának ismertetése, Szijártó Zoltán, elnök (KIFÜ)

EKOP értékelés és KÖFOP minőségbiztosítás
15:15 Az EKOP hét éve – az EKOP végrehajtásának legfontosabb tanulságai, a mentori rendszer tanulságai, KIFÜ szerepek
Előadó: dr. Kópiás Bence, elnökhelyettes (KIFÜ)

15:30 A KIFÜ minőségbiztosító szerepköre a KÖFOP-ban, feladatai, finanszírozása, kapcsolat a projektgazdákkal
Előadó: Kovács Zsolt, projektvezető (KIFÜ)

15:45 Az EKOP és a KÖFOP infrastrukturális háttere
Előadó: Ádám Csongor, fejlesztési ágazati igazgató (NISZ)

16:00 Q&A
16:20 Kávészünet

Digitális Magyarország és a szupergyors internet
16:40 A Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtása, első évének eredményei, a projekt előrehaladása, a következő évben elérendő célok
Előadó: Gódor Csaba, főosztályvezető (ME)

16:55 A DNFP programmenedzsment szervezete, működtetése, a nyíregyházi alprogram
Előadó: dr. Rebényi Gábor, főosztályvezető (KIFÜ)

17:10 SZIP – Szupergyors Internet Projekt eddigi eredményei, pályázati felhívásai, a megvalósítás menetrendje
Előadó: Debreceni Győző, projektvezető (KIFÜ)

17:25 A GINOP-os IT kompetencia fejlesztő projektek, fejlesztéspolitikai célkitűzések
Előadó: dr. Kelemen Csaba, főosztályvezető (NFM)

17:40 A digitális szakadék csökkentése, a GINOP 6.1.2 projekt céljai, eredményei, menetrendje, a GINOP 3.3.1 és 3.3.2 projektek
Előadó: dr. Bálint Ákos, eMagyarország Programiroda vezetője (KIFÜ)

17:50 Q&A
18:30 – 20:00 Állófogadás
A program változtatásának jogát fenntartjuk!”

Forrás:
Infotér Konferencia 2015 – Ismét várja az érdeklődőket a KIFÜ szakmai színpad; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2015. október 12.
Infotér Konferencia 2015 – KIFÜ színpad ; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (pdf)

Elkészült az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény tervezete

„…A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról szóló 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat 5. pont b) alpontja értelmében a Kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Program Digitális Állam pillér megvalósítása érdekében felhívta a belügyminisztert, hogy az elektronikus ügyintézés elterjesztése érdekében – a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az igazságügyi miniszter egyetértésével, az érintett miniszterekkel és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal együttműködve – nyújtson be előterjesztést a Kormány részére az elektronikus ügyintézés szabályairól, amely tartalmazza a hatósági, bírósági, szabálysértési és egyéb, az állami szervek által lefolytatott eljárások tekintetében egységes, a szélesebb értelemben vett közszolgáltatások elektronikus támogatására is alkalmazható elektronikus ügyintézési keret-szabályrendszert.

A Kormány szándéka szerint a jelenlegi hatályos szabályozáshoz képest el kell mozdulni a kizárólagos e-közigazgatási szemszögből abba az irányba, hogy az elektronikus ügyintézés valamennyi eljárásfolyamatban azonos keretszabályok mellett történjen. Mindezek érdekében az e-közigazgatás kiterjesztése helyett az állam által biztosított elektronikus ügyintézési átfogó felülvizsgálata szükséges, ami természetesen kapcsolódik a közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozásához, de kapcsolódnia kell a polgári perrendtartás, valamint a büntetőeljárás újrakodifikációjához is. Olyan keretszabályokat kell kialakítani, amely valamennyi eljárásformára és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos e-ügyintézésre is alkalmazható lesz…”

Forrás:
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény tervezete; Belügyminisztériu; 2015. október 15. (pdf)

Közigazgatás, politika

Átalakítás előtt a hivatalos statisztika

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többirányú fejlesztési tervet határozott meg a hivatalos statisztika átalakítására az új európai uniós statisztikai rendelet. A tervezett fejlesztések célja, hogy megtalálja a válaszokat korunk olyan kihívásaira, mint a modernizáció, és a bővülő felhasználói csoportok változó igényei. A KSH a Statisztikai Világnap alkalmából rendezett „Innováció és kooperáció – a hivatalos statisztika megújításáért” elnevezésű konferencia keretében vázolta fel fejlesztési terveit.

A hivatalos statisztikai szolgálatok a világ minden részén komoly modernizációs kihívások előtt állnak. Az Európai Unió statisztikai hivatalainak működését ezen túlmenően a hatályba lépett új európai statisztikai rendelet is átalakítja, amely kimondja: meg kell erősíteni a nemzeti statisztikai hivatalok függetlenségét; lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok statisztikai célra korlátozás nélkül vegyenek át egyedi azonosításra alkalmas adatokat a különböző állami, hatósági nyilvántartásokból, regiszterekből; valamint meg kell erősíteni a nemzeti statisztikai hivatalok koordinációs szerepkörét az ország egész hivatalos statisztikai szolgálatát illetően.

„A statisztikai felhasználók igényeihez és a modernizációs kihívásokhoz igazodva, az Európai Statisztikai Rendszer fejlesztéseivel összhangban, a Központi Statisztikai Hivatal is meghatározta fejlesztési céljait. A Hivatal alapvető víziója, hogy a nagy múltú KSH értékeit megtartva érjen el fejlődést úgy, hogy továbbra is minőségi és megbízható adatokkal szolgáltja ki felhasználóit. Mindemellett folytatni és fejleszteni kívánja azt a tevékenységet, amelynek célja a statisztikai jártasság és a statisztikai kultúra fejlesztése, annak érdekében, hogy így a lehető legtöbb felhasználói csoport értő módon tudja felhasználni a statisztikai adatokat” – mondta el Dr. Vukovich Gabriella a KSH elnöke.

Az Európai Statisztikai Rendszerben való működés egyik alapvető feltétele, hogy a nemzeti hivatalok az Európai Statisztikai Gyakorlati Kódexben leírtak szerint működjenek. Ennek érdekében a többi európai statisztikai hivatalhoz hasonlóan a KSH 2015. május 4. és 8. között egy, a teljes működést átfogó Európai Uniós, független szakértők által végzett auditon esett át. Az átvilágítás után a szakértők megállapították, hogy a jogszabályi környezetet át kell alakítani, mivel a jogi szabályozás nem tér ki a 2015 júniusában hatályba lépett új európai statisztikai rendeletben foglalt fontos európai alapelvek és intézményi megoldások mindegyikére. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a KSH magas szinten teljesíti az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének előírásait. Az auditorok ajánlásainak többsége egybecseng a KSH eddigi és tervezett modernizációs lépéseivel.

A Központi Statisztikai Hivatal az átvilágítását követően az auditorok ajánlásai alapján többek között a következő vállalásokat tette: felméri és értékeli a nyilvántartásait és adminisztratív regisztereit; a magyarországi hivatalos statisztikai tevékenységek felmérésére eljárást dolgoz ki, valamint értékeli a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tevékenységeit. Vállalja egy integrált minőségbiztosítási rendszer tervének kialakítását; törekszik a kommunikációs csatornák jobb kihasználására, illetve széles körű kutatást végez arról, hogy a felhasználók számára termékeik mennyire hasznosak, használhatóak – mindezt annak érdekében, hogy a statisztika értékeit hatékonyabban kommunikálja minél szélesebb, nem szakmai felhasználói kör számára. Kiemelkedő vállalás a KSH részéről továbbá honlapjának fejlesztése a felhasználói elégedettség javítására.

„Úgy gondolom, a vállalások összessége együttesen erősítheti a statisztika előállításával foglalkozó intézményekbe és magába a statisztikába vetett bizalmat, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az általunk előállított termékek hasznosuljanak és értéket teremtsenek a társadalom számára” – tette hozzá Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.”

Forrás:
A Központi Statisztikai Hivatal konferenciát szervezett a Statisztika Világnapján a hivatalos statisztika megújítása céljából; Központi Statisztikai Hivatal; 2015. október 20.

Az információs társadalom megbízható adatokat követel

„A tudás és az információ alapú társadalom megköveteli a megbízható minőségű adatokat, de arra is szükség van, hogy az emberek megértsék az adatok üzenetét – mondta Walter Radermacher, az Eurostat főigazgatója, a statisztika világnapjához kapcsolódó budapesti konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. Az Európai Unió 2020-ig megújítja a statisztikai rendszerét, hogy minimális költséggel állítsanak elő adatokat az állampolgárok és a cégek részére. A statisztikusoknak is reagálniuk kell az olyan új kihívásokra, mint a globalizáció, a digitális forradalom, valamint a globális környezetvédelem szükségessége – tette hozzá. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta, hogy a mostani konferencián a világ vezető statisztikusai vesznek részt. Céljuk a jövőbe tekintés, amit a rendezvény címe – Innováció és kooperáció – a hivatalos statisztikai megújításáért – is sugall.

Az elnök kiemelte, hogy hatályba lépett az EU új statisztikai rendelete, amely megerősíti a nemzeti statisztikai hivatalok függetlenségét és lehetővé teszi, hogy azok korlátozás nélkül vegyenek át – egyedi azonosításra alkalmas – adatokat a különböző állami szervezetektől és hatóságoktól. Vukovich Gabriella elmondta, hogy az átvett adatok egyedi azonosíthatósága azért nem vet fel adatvédelmi problémát, mivel azokat a feldolgozásuk után megfosztják az egyedi jellegüktől. Ugyanezt teszik – a törvény alapján – a saját gyűjtésű adatoknál is.

Az átvett adatokra példa lehet az online pénztárgépek által gyűjtött adatok vizsgálata, amelyeket kísérleti jelleggel vizsgálnak is, hiszen információt adnak a kiskereskedelmi forgalomról, valamint az árakról is. Az elnök kitért arra is, hogy az uniós auditorok megvizsgáltak minden nemzeti statisztikai hivatalt, ezen a KSH jól szerepelt. Problémaként merült fel a jogszabályi környezet átalakítása, így hamarosan nyilvános lesz az új statisztikai törvény tervezete.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy a fenntartható fejlődésben is fontos szerep jut a statisztikának, mivel a különböző területek indikátorait közvetíti a szakpolitikáknak. Elmondta, hogy egy hónappal ezelőtt az ENSZ-ben a világ vezetői megállapodtak a fenntartható fejlődés 17 céljában és 169 alcéljában. A globális vízió 2030-ig terjed, de nemzeti végrehajtást igényel – tette hozzá az igazgató.”

Forrás:
Az információs társadalom megbízható adatokat követel; SG.hu/MTI; 2015. október 20.

Elkészült a nemzeti építészetpolitika

„Ahhoz, hogy a Magyarországról alkotott országkép esztétikai értelemben is változzon, szükség van az építésügy reformjára, amelynek keretét a most elkészült nemzeti építészetpolitika adja – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor bemutatta a keretdokumentumot.

Magyarország idén 2300 milliárd forintot költ az ország fejlesztésére az Európai Unió költségvetéséből, 2016-ban ez az összeg 2000 milliárd forint lesz, ezért “egyáltalán nem mindegy, mit hozunk belőle létre” – fogalmazott a miniszter.

A magyar építésztársadalom régen is érdemben tudta befolyásolni az ország képét, a kormány ezt a lehetőséget szeretné újra megteremteni, egyebek mellett a bürokrácia csökkentésével – tette hozzá. Elengedhetetlen az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele – hangsúlyozta.

Az elmúlt egy évben a kormány 500 építésszel és 2000 építésügyi munkatárssal egyeztetett az aktuális teendőkről, az építésügy kihívásairól, így a nemzeti építészetpolitika kiadványa az ő elképzeléseiket és céljaikat foglalja össze, képekkel illusztrálva – mondta a miniszter.

Lázár János megjegyezte: a Fidesz rendkívül fontosnak tartja, hogy az életminőséghez kapcsolódó kérdésekről társadalmi vita is kialakuljon, hogy “a magyar embereknek ne legyen mindegy, hogyan néz ki az a hely, ahová születtünk, mit hozunk létre a rendelkezésre álló forrásokból”.

Kiemelte: ahhoz, hogy a magyarok jobban érezzék magukat ebben az országban, fontos az épített környezet. A kormány célja, hogy a gazdasági kérdésektől függetlenül, építészetgondolkodás induljon a panelrengetegek élhetőbbé tételéről, egyeztetés legyen arról, hogy azt a mintegy 800 ezer Kádár-kockát miként lehet a fenntarthatósági mércéhez megfelelővé tenni.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az építészközösség – az ember, a kor és a hely szellemiségének összehangolására épülő – szempontrendszere rajta hagyja nyomát az ország előtt álló fejlesztési időszakon. Továbbá úgy vélte, hogy vissza kell állítani a magyar építésztársadalom rangját, társadalmi megbecsülését és anyagi elismerését.

A kiadvány az epiteszetpolitika.hu honlapon érhető el…”

Forrás:
A nemzeti építészetpolitika eszköz az országkép javításához; Miniszterelnökség; 2015. október 21.
Nemzeti Építészetpolitika (pdf)

Az Európai Számvevőszék szerint a vidékfejlesztési képzési programok „irányítása hiányos és túlzottan költséges”

„A vidéki területeken az uniós finanszírozásban részesülő szakképzési és tanácsadási programok működtetése meglehetősen költséges, a már meglévő programok gyakran ismételten megjelennek és a rendszer a már bejáratott képzéseket nyújtó szolgáltatóknak kedvez – szögezi le friss jelentésében az Európai Számvevőszék. A számvevőszéki jelentés szerint a tagállami irányítási eljárások nem megfelelőek, és a bizottsági felügyelet sem elégséges.

A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás mellett, amelyek továbbra is a vidéki gazdaság központi elemeit képezik, az uniós vidékfejlesztési politika a vidéki területeknek – a szakoktatás, a szakképzés és a tudástranszfer révén történő – újjáélesztését is fontos feladatnak tartja. Az Európai Unió a vidéki képzési és tanácsadási projekteket az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatja. A 2007–2013-as időszakra 1,3 milliárd eurót különítettek el e tevékenységekre. A tagállami társfinanszírozással együtt a teljes köztámogatás összege 2,2 milliárd euró volt. A 2014–2020-as időszakra ez az összeg a 4 milliárd eurót is meghaladhatja.

Az uniós számvevők megvizsgálták, hogy a Bizottság és a tagállamok megfelelő irányítási és kontrollrendszereket működtettek-e. Ehhez azt az öt tagállamot keresték fel – Spanyolország (Galícia), Ausztria, Lengyelország, Svédország és Egyesült Királyság (Anglia) –, amelyek együttesen az e területre fordított kiadások több mint 65%-át képviselték.

A számvevők összességében megállapították, hogy a képzések irányítása nem volt megfelelő. A tagállamok túlzott mértékben hagyatkoztak a képzéseket nyújtó szolgáltatók ajánlataira, és bármilyen típusú képzést „jónak” és köztámogatásban részesíthetőnek tekintettek. Az ajánlatok elégtelen elemzése egyrészt azzal a kockázattal járt, hogy nem a tárgyhoz tartozó tevékenységeket finanszíroznak, másrészt hogy már korábban is elérhető képzési tevékenységeket kettőznek meg. Egyes támogatott képzések ára a piacon elérhető más hasonló képzések árának tízszeresét is elérte.

„A képzéseknek beazonosított igényeket kell kielégíteniük, és azokat ésszerű áron, megfelelően képzett és tapasztalt oktatóknak kell nyújtaniuk”– szögezte le Jan Kinšt, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. „Gyakran azonban mindez egyszerűen nem így történik.”

A számvevők azt is megjegyezték, hogy a tisztességes és átlátható kiválasztási folyamat hiányából adódóan újra és újra a régi és jól bejáratott szolgáltatókat választották ki, és ezekhez került az támogatások többsége. Ausztriában egyes szolgáltatók a képzési ajánlatok összeállításakor előzetesen releváns információkhoz fértek hozzá. Lengyelországban a támogatás-odaítélési rendszer szisztematikusan a régi szolgáltatókat részesítette előnyben. Svédországban és Spanyolországban a képzések nagy részét közigazgatási szervek nyújtották, a magánszférából érkező szolgáltatók kizárásának indokolása nélkül.

A projektpályázatok gyakran nem voltak eléggé részletesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a költségeknek a tervezett tevékenységekhez viszonyított érdemi értékelését. A tagállami hatóságok ennek ellenére azt tüntették fel ellenőrző listájukon, hogy a költségeket ellenőrizték.

Példák arra, hogy a tagállamok túl nagy összeget fizettek: a kifizetést nem csökkentették, holott a résztvevők tényleges száma a tervezettnél kisebb volt; olyan jelenléti ívek alapján teljesítettek kifizetéseket, amelyek nem voltak megbízhatók; a tanfolyamokért igényelt költségek messze meghaladták az alvállalkozóknak ténylegesen kifizetett összegeket. A nyújtott szolgáltatások minőségének értékeléséhez ritkán használtak fel olyan rendelkezésre álló információkat, mint pl. a képzések résztvevőitől érkező közvetlen visszajelzések, inkább csak meglehetősen egyszerű mutatók – például a képzésben részt vevők száma vagy a finanszírozott képzési napok – gyűjtése folyt.

Jelentésében a Számvevőszék azt ajánlja, hogy a tagállamok: azokat a képzési tevékenységeket válasszák ki, amelyek megfelelnek rendszeres elemzés alapján feltérképezett készségigényeknek, és kerüljék el annak kockázatát, hogy a kiválasztási folyamat szolgáltató-orientálttá váljon; javítsák a képzéseket nyújtó szolgáltatók képesítéseinek és tapasztalatainak értékelését; mérjék fel a piacon ésszerű áron, könnyen elérhető tevékenységek támogatásának szükségességét.

A képzéseket és tanácsadást nyújtó szolgáltatók ne csak a résztvevők elégedettségéről szolgáljanak információkkal, hanem azt is vizsgálják meg, hogy a résztvevők ténylegesen elsajátították-e a képzés során elviekben átadott ismereteket.

„A tudástranszfer- és tanácsadási intézkedések gyenge irányítása kihat a tudásalapú vidéki gazdaság előmozdítását célzó uniós prioritásra” című 12/2015. sz. különjelentés jelenleg letölthető angol, francia, német és spanyol nyelven (és rövidesen más nyelveken is”

Forrás:
Az Európai Számvevőszék szerint a vidékfejlesztési képzési programok „irányítása hiányos és túlzottan költséges”; Európai Számvevőszék; 2015. október. 20.
Special Report No 12/2015: The EU priority of promoting a knowledge-based rural economy has been affected by poor management of knowledge-transfer and advisory measures; European Court of Auditors (pdf)

Új elnök a Közbeszerzési Hatóság élén

„2015. október 21-én a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzések Tanácsa 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag megválasztotta elnökének Rigó Csaba Balázst.

A hatályos jogszabályok szerint a Tanács elnöke öt évig a Közbeszerzési Hatóság elnöki posztját is betölti.

Rigó Csaba Balázs megválasztását követően elmondta: célja egy olyan korszerű szolgáltató hatóság kialakítása, amely maradéktalanul megfelel az új törvényi kihívásoknak és ügyfélközpontúságával élen jár a hazai közigazgatásban.

Az elnök a szervezet legfontosabb feladatai közé sorolta a bürokrácia csökkentését, a közérdek képviseletét, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakítását és elterjesztését, valamint a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő felhasználásának elősegítését.

Mindehhez elengedhetetlen a hatóság átlátható működésének biztosítása, a jogszabályok tiszteletben tartása és a közbeszerzésekben érintett partnereinkkel való hatékony együttműködés kialakítása – tette hozzá Rigó Csaba Balázs.

Önéletrajz
Rigó Csaba Balázs 1965. január 1-én született Salgótarjánban. Nős, 3 gyermek édesapja.

Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte, ahol programtervező matematikusként diplomázott. Posztgraduális tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán folytatta és szakközgazdaként fejezte be, 2004-ben közbeszerzési menedzser szakértői képesítést szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 2009-ben egyetemi szakközgazdászként diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű MBA szakán.

2004-tôl Zalaegerszeg Önkormányzatának Közbeszerzési Testületét vezette 2010-ig. 2005-től az Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztési társulás, majd 2010-ben az Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és térsége ivóvízminőségének javítási társulás elnökeként dolgozott. 2010-től a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának tagja, 2012-tôl a Közbeszerzési Hatóság Alelnöke. 2011. január 1-tôl a Zala Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.”

Forrás:
Új elnök a Hatóság élén; Közbeszerzési Hatóság; 2015. október 22.

Már érkeznek Magyarországra az eddig át nem utalt EU-források

„A Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz (GOP) kapcsolódóan 201,5 milliárd forint, a Regionális Operatív Program (ROP) részeként 13,3 milliárd forint uniós forrás már beérkezett az országba az eddig át nem utalt összegekből – mondta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára szerdán az tárca költségvetési háttértájékoztatóján.
Elmondta: az Eurostat által elfogadott és szerdán publikált EDP-jelentés szerint a kormány az idén összesen 510 milliárd forint eddig át nem utalt uniós forrásra számít az EU-tól, ennek egy része már beérkezett októberben az országba. A további uniós pénzek átutalása attól függ, hogyan folytatódnak az egyeztetések a magyar kormány és az uniós hatóságok között.

A helyettes államtitkár jó hírnek nevezte, hogy az Eurostat is megerősítette: a tavalyi uniós módszertan szerint számított államháztartási deficit a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mérten 2,5 százalék volt, az államadósság a GDP-hez viszonyítva 76,2 százalékot ért el.

Az NGM helyettes államtitkára arról is szólt, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága az idei büdzsé módosításaként olyan javaslatot adott be, amely szerint a Modern Városok Program finanszírozására 25 milliárd forinttal kívánja megnövelni az idei költségvetés bevételi és kiadási oldalát.

Ennek keretét a tervezett adóbevételi előirányzatokhoz képest realizálódó többletbevételek adják, ami a magyar gazdaság teljesítményének és a gazdaság fehéredése érdekében tett kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A hiány összege azonban változatlan marad, továbbra is 892,4 milliárd forint lesz.”

Forrás:
Már érkeznek Magyarországra az eddig át nem utalt EU-források; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. október 22.

Közigazgatási, politikai informatika

Állami projekt is lehet sikeres: a NISZ-é a legjobb bevezetés

„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél (NISZ) lezajlott SAP rendszerbevezetés elnyerte a kelet-közép-európai régió ’Business Transformation’ kategóriájának aranyérmét -jelentette be a szoftvergyártó. A megmérettetésre olyan projektekkel pályázhattak a régió tizennégy országának vállalatai, amelyek egyrészt magas minőségi követelményeknek feleltek meg, másrészt növelték a szervezetek értékét és teljesítményét.

A NISZ a magyar kormányzati intézményrendszer és a közigazgatás informatikai-telekommunikációs szolgáltatója, mely működése hatékonyabbá tételének érdekében vezetett be egységes, integrált vállalatirányítási rendszert. A jelenleg több mint 1000 főt foglalkoztató NISZ Zrt. jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években, mára kétszázezert meghaladó számosságú eszközt kezel, beszerzéseinek száma az ötvenszeresére nőtt és számos kiemelt EU társfinanszírozású projekt megvalósításában vesz részt. Ezért is fogalmazott meg a szervezet közel 700 kritériumot az új üzleti megoldással szemben, amikor kiváltotta korábbi, a megnövekedett igényeket támogatni nem képes, szigetszerűen működő rendszereit.

A vállalatirányítási rendszer segítségével a NISZ olyan sztenderd üzleti folyamatokat vezetett be, melyek a legjobb nemzetközi gyakorlatokat tükrözik. Az SAP használatának köszönhetően felgyorsult a szervezet működése: így például a havi zárás ideje a felére csökkent, a készletkezelés közel 90%-al gyorsabb lett, a cég pedig a meglévő erőforrásai mellett is eredményesen tud működni. Az informatikai megoldás lefedi többek közt a pénzügyi-, az eszközgazdálkodási-és a logisztikai folyamatok teljes körű támogatását, valamint a különböző szolgáltatások számlázását, elszámolását. A kalkulációk alapján a NISZ Zrt. három éven belül számít az SAP bevezetésének megtérülésére. A társaság az eddigi kedvező tapasztalatok alapján döntött az SAP megoldás bővítéséről, és megkezdte a fejlett üzleti intelligencia- és adattárház-funkcionalitások vállalatirányítási rendszerhez való kapcsolását.

Az állami tulajdonban működő magyar infokommunikációs vállalat sikerének jelentőségét az is növeli, hogy a megmérettetésre a versenyszféra számos jelentős szereplője adott be pályázatot a régióból. A nemzetközi díjátadáson elismerést kaptak még a sörgyártó SABMiller Europe és az RWE energetikai óriás SAP-bevezetései is. A Quality Awards versenyét hetedik éve rendezi meg a szoftvergyártó a régióban, és a legjobb projektek európai szintéren is megmérettetnek.

Terjedő megoldások
A NISZ-nél történt bevezetés is aláhúzza, az SAP szoftvermegoldásai fokozatosan terjednek a hazai állam- és közigazgatási szektorban. Ennek érdekében is kötött szerződést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság és a szoftvercég. A tavalyi ún. KEF-listára kerülés óta havonta-másfél havonta született döntés SAP technológia bevezetéséről, kiterjesztéséről közbeszerzésre kötelezett és önként csatlakozó szervezeteknél.”

Forrás:
Állami projekt is lehet sikeres: a NISZ-é a legjobb bevezetés; Arató Márk; Computerworld/SAP Céginfo; 2015. október 19.

E-egészségügy: az OEP már a célegyenesben

„Célegyenesbe érkezett az OEP munkavégzéshez szükséges korszerű, egységes informatikai hátteret biztosító fejlesztés.
Az OEP szakrendszerei az államigazgatási szervek szakrendszerei közül elsőként csatlakoztak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által működtetett Összerendelési Nyilvántartáshoz – tudatta a Pénztár közleménye.

Célegyenesbe érkezett az OEP feladatellátásához és munkavégzéshez szükséges korszerű, egységes informatikai hátteret biztosító fejlesztés. A fejlesztés eredményeképpen létrejött integrált rendszer lehetőséget ad az ellátórendszer szereplői és az OEP közötti elektronikus kapcsolat fejlesztésére, valamint az állampolgárok számára is egyszerűsítést jelent.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az EKOP-2.3.7 „Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása” projekt keretében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) által megvalósított EKOP-2.3.8 azonosítószámú „Teljeskörű ügyfélazonosítás” című projekthez kapcsolódva továbbfejlesztette az online jogviszony ellenőrző rendszerét.

A fejlesztés eredményeképpen a nyilvántartások konszolidálásra kerültek, ezzel pedig az esetleges hibák is kiküszöbölhetővé váltak. Az összekapcsolásra került rendszer-együttes megadja annak lehetőségét, hogy a közigazgatás legnagyobb nyilvántartásai közötti interoperabilitás, azaz együttműködési képesség létrejöjjön, azok összehangoltabban működjenek, mindezt úgy, hogy a megoldások magas szinten megfelelnek az adatbiztonsági elvárásoknak.

Az EKOP-2.3.7 projekt fő célja, hogy biztonságos és folyamatos működési feltételrendszert biztosítson az OEP szakmai feladatainak ellátásához. A projektben megvalósult funkcionalitás lehetővé teszi a chipkártya alapú személyi igazolványnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükséges azonosításra történő későbbi felhasználását is, így a fejlesztéssel az OEP jelentős lépést tett a tervezett elektronikus személyazonosító igazolvány bevezetése és széleskörű felhasználhatóságának biztosítása irányába.

A projektet Magyarország Kormánya és Európa Unió támogatásával az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Kormányzati informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. konzorciuma valósította meg.”

Forrás:
E-egészségügy: az OEP már a célegyenesben; radiologia.hu/OEP; 2015. október 23.
EKOP-2.3.7 – Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése, egészségügyi rendszerekbe integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása; Széchenyi 2020
EKOP-2.3.8 – Teljeskörű ügyfélazonosítás; Széchenyi 2020

Elkészült az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), valamint az Ágazati portál fejlesztése

„Október 16-án, pénteken 10 órakor a Kossuth Klubban kerül sor ünnepélyes keretek között a „Nemzeti Egészségügyi Informatikai (e-Health) Rendszer – Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése” című TIOP-2.3.2 / KMOP-4.3.3 projekt átadására. A projekt keretei között 2,1 milliárdos európai uniós támogatással megvalósuló EESZT karabinerként fogja össze a magyar e-Egészségügyet. Egységes informatikai környezettel és a legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel biztosítja az egészségügyi ágazaton belüli költséghatékony kommunikációt a nap huszonnégy órájában. Az egészségügyi szféra regisztrált felhasználói számára létrehozott zárt szakmai portál, az Ágazati portál, az egészségügyi közhiteles törzsadatok elektronikus nyilvántartása, valamint számos más szolgáltatás elérésére nyújt lehetőséget.”

—–

„ Tizenkét kórház teszteli az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret, amint az országgyűlés elfogadja az őszi egészségügyi salátát, 2017-től pedig minden egészségügyi adminisztráció elektronikusan működik.

Ekkora kapacitású rendszer, ilyen szintű szolgáltatási portfólióval Európában nem létezik, a pilot időszakát pedig eleve 2016-ra tervezték, így nincs jelentős késedelem a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) felállításában – mondta a MedicalOnline-nak Divinyi Zsombor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Központi Projektirányítási Főosztályának vezetője a TIOP 2.3.2 projekt lezárása alkalmából rendezett beszámolón. A rendezvényen az is kiderült, amint hatályba lépnek az őszi egészségügyi salátatörvény adatvédelmi módosításai – várhatóan jövő év elején – már indulhat is az a tesztfolyamat, amelyben 12 kórház, és hozzájuk csatlakozva néhány környékbeli háziorvosi rendelő és gyógyszertár próbálja ki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT), többek között Veszprémben, Győrben és Székesfehérvárott. Bár a NEIR bevezetését pontos és kurrens tervezési folyamat előzte meg, a projektek előkészítésekor erre meglehetősen rövid határidőket adtak – magyarázta tovább a csúszások okát a főosztályvezető, aki szerint nem csak a tervezés volt komoly feladat, de a megvalósítás sem könnyű, hiszen a nagy megbízhatóságú informatikai struktúra egyes szolgáltatásainak indulását 2015 februárjára ígérték, míg a program lezárását idén májusra. Késleltették a pályázatok a közbeszerzések elhúzódása miatt is, ugyanis az ezzel összefüggő szakmai dokumentáció elkészítése a tervezettnél több időt vett igénybe, ahogyan a közbeszerzés is tovább tartott. Miközben a NEIR csak lassan épült, az eHealth, és a feltörekvő mHealth megoldások, az azokhoz kapcsolódó egészségipari fejlesztések rohamosan terjedtek. Divinyi Zsombor szerint azonban itt nincs hátrány, a NEIR követte az informatika fejlődési pályáját. Bár nem feltétlenül volt a leírt fejlesztési célok között, hogy mobil applikációval is el lehessen érni azokat a felületeket, amelyekhez eredetileg online hozzáférést terveztek, menet közben felzárkózott a projekt, és megfelel az mHealth elvárásoknak is.

Így aztán mobiltelefonján is viheti majd az e-Receptet, vagy az e-Beutalót a beteg 2017-től a patikába, vagy a rendelőbe, mert elkészült az a felhőalapú infrastruktúra, amelyet Szócska Miklós korábbi egészségügyi államtitkár oly sokat ígért és emlegetett. A kevésbé „digitális páciensek” továbbra is kézbe vehetik a papírokat, de jövőre már valamennyi hazai kórház telemedicina rendszerét összekötik, így minden kapcsolódó adat elektronikusan elérhetővé válik az orvosok, patikusok és a betegek számára.

Mint azt Szabó Bálint projektvezető lapunknak elmondta, az intézmények, az egészségügyi és informatikai szakemberek egyaránt nagyon várják, hogy élesben is elinduljon az EESZT, így a pilotprogramban részt vevő kórházakat, háziorvosokat és patikusokat sem volt nehéz rávenni az együttműködésre. Az e-profilba egyébként olyan szakmai alrendszerek is tartoznak majd, amelyek lehetővé teszik például, hogy a szolgáltatók felajánlják szabad kapacitásaikat, ami az e-Beutaló rendszerrel összekötve lehetővé teszi, hogy az orvos a CT-beutaló megírásával egy időben időpontot is foglalhasson a betegének. Az EESZT a kórházakban és gyógyszertárakban használt alrendszerek túlnyomó többségével kompatibilis, azoknak a szolgáltatóknak, amelyek szeretnének csatlakozni a térhez, ám informatikai rendszerük elavult, a TIOP 2.3.3-as projekt biztosított lehetőséget a HIS rendszerek kiépítésére. A tesztintézmények egyébként kiemelt szakmai tájékoztatást és támogatást kapnak. A magánszolgáltatóknak – egyelőre – nem lesz kötelező csatlakozniuk az EESZT-hez, azonban ha informatikai rendszerük megfelelő, megtehetik. A kapcsolódás ugyanis nem OEP szerződéshez, hanem működési engedélyhez kötött. Kérdésünkre a projektvezető azt is elmondta, az uniós forrás csak a rendszer felállítására nyújtott fedezetett, annak további fenntartását és működtetését már központi forrásból kell megoldani.

Tízmilliárd
A kórházaknak 420 milliárd forint jutott összességében a 2007-14 között felhasználható uniós forrásokból, az egészségügyet érintő központi fejlesztések 40 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül a három eHealt projekt összesen 10 milliárd forintot emésztett fel: a TIOP 2.3.2 2,1 milliárd, a TIOP 2.3.3 ötmilliárd, a TIOP 2.3.1 pedig 2,9 milliárd forintot.”

Forrás:
Elkészült az EESZT, az e-Egészségügy karabinere; Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK); 2015. szeptember 30.
Valóra vált Szócska Miklós álma; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2015. október 19.
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér karabiner az eHealth rendszerében; Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) (pdf)

Korszerű igazolvány segíti a mérnököket

„Bevezeti tagjainak novembertől a mérnökkártyát a Magyar Mérnöki Kamara – értesült a Magyar Idők. A szakemberek igazolására szolgáló, személyre szóló, aláírással ellátott plasztikkártyát 19 ezren kapják meg térítésmentesen a területi kamaráktól. A kártyának a közbeszerzéseknél is fontos szerepe lesz, valamint megkönnyítheti tulajdonosának az ügyintézést.

Új kezdeményezést hozott tető alá a Magyar Mérnöki Kamara (MMK): a szervezet 19 ezer tagja novembertől mérnökkártyát kap. A plasztiklap segítségével a szakemberek a jövőben könnyen és gyorsan igazolhatják kamarai tagságukat, ráadásul az igazolvány QR-kódja közvetlen hozzáférést biztosít a közhiteles névjegyzékhez. Az ügyfélkapun alapuló integrált informatikai rendszert a kamara az elmúlt években éppen azért dolgozta ki, hogy azon a megrendelő könnyen megtekinthesse a mérnök jogosultságait, szakterületeit. Ez válik most könnyen elérhetővé a kártya segítségével.

– Azon túl, hogy a „mérnökigazolvány” kihasználja a mai kor nyújtotta technikai lehetőségeket, egyfajta tartást adhat a mérnökeinknek. Abban bízunk, hogy a kártya felmutatása presztízst jelent majd, és ezzel a hivatali, továbbá a közműveknél zajló ügyintézésük is könnyebbé válik – mondta lapunknak Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke.

A mérnököknek munkájuk során számos alkalommal kell igazolniuk, hogy alkalmasak egy adott munkára. A kamara elnöke szerint ezt az eddig sokszor bonyolult és a hivatalos iratok kikérése miatt költséges eljárást a kártya birtokában anélkül tudják majd megtenni, hogy papírokért kellene rohangálniuk, vagy éppen azokat egy-egy megbeszélésre magukkal kellene vinniük. Barsiné Pataky Etelka hangsúlyozta, a kártyának a közbeszerzéseknél is fontos szerepe lesz, hiszen a november 1-jétől hatályos jogszabály eleve az egyszerűsített eljárásmódokat helyezi előtérbe.

Az MMK elnöke szerint a közbeszerzési törvény egyik fontos újdonsága, hogy egyértelműen előírja a minőségalapú, a minden szempontból leggazdaságosabb ajánlat kiválasztásának alkalmazását. – A mérnök nem „rabszolga”, akinek csak az a feladata, hogy valamit lerajzoljon, hanem komolyan figyelembe kell venni a szakmai javaslatait, indokait is. Az új törvény alapján a jövőben nemcsak a ceruzájára, hanem az eszére is számítanak majd – fogalmazott korábban lapunknak Barsiné Pataky Etelka.

A most bevezetendő mérnökkártya további szolgáltatásaként a kamara szeretné azt is lehetővé tenni, hogy a közhiteles névjegyzék „mögé” személyes lapot hozhasson létre a kártya birtokosa. Ezen a természetesen már nem közhiteles felületen a mérnökök saját jelentősebb munkáikat, referenciáikat tüntethetnék fel.

A mérnökkártyák egyébként személyre szólóak lesznek, azokon a tulajdonosuk aláírása is szerepel. A kártyákat a területi kamaráknál lehet átvenni térítésmentesen.”

Forrás:
Korszerű igazolvány segíti a mérnököket; Pintér Balázs; Magyar Idők; 2015. október 25.

Az amerikai haditengerészet ismét tanítja a navigáció hagyományos (nem digitális) formáit

„Az amerikai haditengerészet ismét tanítja a navigáció hagyományos (nem digitális) formáit. Tíz évvel ezelőtt maradt ki a tengerészeti tisztképzés tananyagából a csillagok szerinti tájékozódás évezredes tudásanyaga. Ennek oka a GPS-ek, a globális helymeghatározó eszközök, és a mögöttük meghúzódó digitális infrastruktúra (műholdak) hatékonysága és mindenütt jelenlévősége. A 31 műholdból álló rendszer néhány deciméteres pontossággal képes meghatározni a tartózkodási helyet. A problémát az okozza, hogy nem zárható ki az a lehetőség, hogy konfliktus esetén le kell állítani, nehogy az ellenség használja. Az sem kizárt, hogy a ellenséges szándékkal mások állítják le, vagy zavarják meg a működést, meg lehet változtatni a helymeghatározáshoz használt jeleket, és végül nem lehet kizárni a kiberbűnözést sem.
A digitális rendszer igen nagy teljesítményű, de nincs mivel pótolni. A kritikus meghibásodási pont kiesése esetén a teljes rendszer használhatatlanná válik. A szeksztáns (szögmérő műszer), kronométer és iránytű ismerete ebben az esetben nagyon is jól jön. A problémán érdemes általánosítva is elgondolni, hiszen nagy erővel épül ki a digitális rendszerek összekapcsolódó kusza hálózata, az élet egyre újabb területei digitalizálódnak. Senki nem tudja, hogy mi történik kritikus helyzetekben.”

Forrás:
US Navy renews training in celestial navigation over GPS hack fears; John Zorabedian; Naked Security; 2015. október 22.

Informatika, távközlés, technika

A Deutsche Post új portált indított a biztonságos és kényelmes azonosságkezelési szolgáltatás megvalósítására

„Már eddig is létező azonosságkezelési szolgáltatásainak sorába illeszkedik a POSTID portál. Postai szolgáltatásként, a vállalat céges partnerei minden, az azonosítással kapcsolatos szolgáltatásukat elvégezhetik a POSTID portál segítségével. Lehetőség van, hogy a portál szolgáltatásait integrálják saját folyamataikba. Így egy dinamikus piac alakul ki, amely a szolgáltatásként nyújtott azonosságkezelésre épül.

A POSTID azonosítók aktiválása a személyazonosság egyszeri ellenőrzésével történik. Ezt hagyományosan a postahivatalokban történő személyes megjelenéssel, vagy a levélhordó postai alkalmazottal való találkozással oldották meg. Ezek a lehetőségek 2015-ben kiegészültek digitális megoldásokkal:

  • videóchat útján – az ügyfél a webkamera előtt felmutatja az arcképes igazolványát
  • mobil eszköz és alkalmazás segítségével
  • az új német személyazonosító kártya (intelligens kártya) és egy kártyaolvasó segítéségével.

Forrás:
Deutsche Post launches new POSTID portal for secure and convenient identity management; Deutsche Post; 2015. október 16.
POSTID portál (magánemberek)
POSTIDENT portál (üzleti partnerek)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Európai Unió Bírósága: a „bitcoin” virtuális deviza pénznek minősül

„A törvényes fizetőeszközökhöz hasonlóan a bitcoin virtuális devizaegységekre vonatkozó ügyleteknek is mentesülniük kell a hozzáadottérték-adó befizetésétől – állapította meg csütörtöki ítéletében az EU Bírósága. Ezzel először lett kimondva az, hogy a virtuális fizetőeszköz adózási szempontból pénznek minősül.

A hagyományos devizák bitcoin virtuális devizára való át- és visszaváltását célzó szolgáltatásoknak ugyanúgy mentesülniük kell a hozzáadottérték-adó befizetése alól, mint a törvényes fizetőeszközként szolgáló valutákkal folytatott ügyletek. Ezt állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság, a svéd adóhatósággal szemben igazat adva egy, a virtuális devizával szolgáltatásokat nyújtani kívánó svéd állampolgárnak.

A bírósági döntés többek között azért érdemel figyelmet, mert először lett kimondva az, hogy a bitcoin adózási szempontból pénznek minősül.

„A döntés az első lépés afelé, hogy a bitcoin a jövőben a nemzeti valuták reális alternatívájává váljon” – idézte a Financial Times Richard Asquith-ot, az Avalara nevű adószakértő cég alelnökét.

A virtuális fizetőeszközt hét éve hozták létre a meglévő valuták alternatívájaként. Az FT szerint az EU Bíróságának ítélete közvetve lökést adhat azoknak a brit törekvéseknek, hogy a londoni pénzügyi központot, a City-t a bitcoinnal folytatott kereskedelem központjává tegyék.

A bírósági ítélet előzménye egy adójogi vita egy svéd állampolgár és a svéd adóhatóság között. David Hedqvist – aki hagyományos devizák „bitcoin” virtuális devizára való át és visszaváltását jelentő szolgáltatásokat kíván nyújtani – az ügyletek megkezdése előtt a svéd adójogi bizottság előzetes állásfoglalását kérte arról, hogy kell e fizetni hozzáadottérték-adót (héa-t) a „bitcoinegységek” vétele és eladása után. A bizottság szerint a „bitcoin” olyan fizetőeszköz, amelyet a törvényes fizetőeszközökhöz hasonló módon használnak, és a Hedqvist által tervezett ügyleteknek ebből következően áfa-mentesnek kell lenniük.

A svéd adóhatóság, a Skatteverket keresetet nyújtott be az adójogi bizottság határozatával szemben a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. Ebben azt állította, hogy a Hedqvist által tervezett ügyletek nem tartoznak a héa-irányelvben foglalt adómentességek hatálya alá. A közigazgatási bíróság azzal a kérdéssel fordult a Bírósághoz, hogy az ilyen ügyletek a héa hatálya alá tartoznak e, és igenlő válasz esetén azok mentesülnek e ezen adó alól.

A Bíróság közleményében rámutat, hogy a héa-irányelv értelmében a hozzáadottérték-adó hatálya alá tartoznak az egy tagállamon belül az adóalanyként eljáró személy által ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások. A tagállamoknak azonban mentesíteniük kell az adó alól többek között a „törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkozó” ügyleteket.

A Bíróság csütörtöki ítéletében megállapította, hogy a hagyományos devizák „bitcoin” virtuális devizaegységekre való át és visszaváltását képező ügyletek az irányelv értelmében vett, ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, mivel azok lényege különböző fizetőeszközök átváltása.

Továbbá közvetlen kapcsolat áll fenn a David Hedqvist által nyújtott szolgáltatás és az általa kapott ellenérték – vagyis egyrészt az általa a devizák vásárlásakor fizetett ár, másrészt az ügyfeleivel szemben alkalmazott eladási ár közötti különbséget képező haszonkulcs – között.

A Bíróság azt is kimondja, hogy ezen ügyletek a „törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkozó” ügyleteket érintő rendelkezés értelmében héa-mentesek.

Az olyan ügyletek e rendelkezés hatálya alóli kizárása, mint amilyeneket Hedqvist tervez, ugyanis ahhoz vezetne, hogy e rendelkezés részben nem tudná kifejteni hatásait tekintettel az adómentesség arra irányuló céljára, hogy kiküszöbölje a pénzügyi ügyletek adózásának keretében az adóalap, valamint a levonható héa-összeg meghatározásával kapcsolatban felmerülő nehézségeket.”

Forrás:
Szárnyakat adhat a Bíróság döntése a virtuális pénznek; BruxInfo; 2015. október 22.
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A közös hozzáadottérték‑adó (héa) rendszere – 2006/112/EK irányelv – A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 135. cikk (1) bekezdésének d)–f) pontja – Ellenérték fejében teljesített szolgáltatások – A »bitcoin« virtuális deviza hagyományos devizákra való átváltását képező ügyletek – Adómentesség”; Európai Unió Bírósága; 2015. október 22.

Bemutatták a Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist

„Bemutatták a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANySI) támogatásával megvalósult Magyar Nemzeti Helynévtár elnevezésű online adatbázist kedden este Budapesten.

Az intézet igazgatója, Bencze Lóránt köszöntőjében elmondta: a nyelvi jelek, így a magyar nemzeti nyelv életben tartása is csak korszerű forráskutatással, valamint az eredmények könnyen hozzáférhető, egyszerre digitális és papíralapú rögzítésével lehetséges.

Mint fogalmazott, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet azzal a céllal jött létre, hogy tudományosan alátámasztott tanácsadásával elérje a kormánynál és az Országgyűlésnél ezen munkálatok támogatását.

A Magyar Nemzeti Helynévtárat Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem docense ismertette, aki hangsúlyozta, hogy egy olyan folyamatosan bővülő, valamint kutatók és laikusok számára is használható adatbank létrehozása volt a cél, amely képes lehet az összes magyar helynév, valamint minden kapcsolódó adat befogadására és kezelésére.

Az adatbázis két részre tagolódik, a forrásanyagokat is felsorakoztató névarchívumra és a jelenleg mintegy 270 ezer térinformatikai adatokkal összekötött helynevet tartalmazó digitális helynévtárra – mondta el a szakember, aki kitért arra is, hogy az online adatbázis lehetőséget ad az 1960-as és 1970-es évek gyűjtéseikor felhalmozott, jórészt kihasználatlan adatok feldolgozására is.

Tóth Valéria rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a gyűjtőmunka immáron Kárpát-medencei léptékben folytatódjon. “A Kárpát-medencei magyarság alapvető érdeke egy teljes nemzeti helynévtár elkészítése” – fűzte hozzá.

Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különösen sürgetővé teszi a nyelvészeti gyűjtőmunka határon túlra való kiterjesztését a magyar nyelv sok helyen tapasztalható gyors visszaszorulása.

“Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy a magyar nyelvterület teljes helynévanyagának a feltárása a szakemberek összefogása és az anyagi feltételek megléte esetén is évtizedes munkával érhető csak el” – hangsúlyozta.

A helynévtárak számos szempontból lehetnek fontosak a tudomány szemszögéből, többek között a történészek következhetnek a vonatkozó adatokból egy-egy terület etnikai, településtörténeti és népességtörténeti viszonyaira is – mondta el előadásában Kiss Jenő akadémikus.

Prószéky Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a rendezvényen a helynevek és a digitális kultúra kapcsolatáról beszélt, kiemelve, hogy a helynevek kezelése jelenleg még komoly problémát okoz a számítógépeknek, azonban ezen a jövőben segíthet a Magyar Nemzeti Helynévtárhoz hasonló digitális adatbázisok építése.

Az eseményen bemutatták a Hajdú-Bihar megye helynevei sorozat első kötetét is, amely a hajdúböszörményi és a hajdúhadházi járások helynévanyagát tartalmazza, a kötetet a szerkesztő, Bába Barbara nyelvész ismertette.”

(Valójában a Magyar Nemzeti Helynévtár csak most fog létrejönni a Magyar Digitális Helynévtár infrastruktúráján. Szerk.)
Forrás:
Bemutatták az online nemzeti helynévtárat; Magyar Hírlap; 2015. október 20.
A Magyar Nemzeti Helynévtár és a Hajdú-Bihar megye helynevei 1. című kötet bemutatója; Magyar Nyelvstratégiai Intézet; 2015. október 19.
Magyar Nemzeti Helynévtár és Magyar Digitális Helynévtár; Debreceni Egyetem

Szakirodalom

Közigazgatás-történeti műhelykonferencia (1867–1918)

„A Magyar Nemzeti Levéltár tisztelettel meghívja Önt a „Közigazgatási történetek“ a dualizmus korából című Közigazgatás-történeti műhelykonferenciára.
2015. november 5.
Helyszín: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Budapest, I. ker. Bécsi kapu tér 2–4.)

  • 9.30 Köszöntő Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója
  • Levezető elnök ifj. Bertényi Iván, Bécsi Magyar Történeti Intézet, igazgató
  • 9.40-10.00 Miru György Debreceni Egyetem, BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens
    A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai
  • 10.00–10.20 Ress Imre, MTA BTK TTI, ny. tudományos főmunkatárs
    A dinasztikus tudományos elit nacionalizálódása a bécsi udvari levéltárakban és könyvtárakban, 1867–1918
  • Vita, kávészünet
  • 10.45–11.05 Klettner Csilla, MNL OL, főlevéltáros
    A Miniszterelnökség szervezeti struktúrája, átalakításai, hivatalnokai a dualizmus korában
  • 11.05–11.25 Ásványi Szabolcs, MNL OL, levéltáros
    Erdőgazdálkodás, erdőigazgatás a dualizmus kori Magyarországon. Bedő Albert életpályája az állam szolgálatában
  • 11.25–11.45 Csóti Csaba, MNL Somogy Megyei Levéltára, főlevéltáros
    A királyi kormányzó és a tengerészeti hatóság elnökének hatásköre Fiumében
  • Vita, ebédszünet
  • 13.00–13.20 Székely Tamás, MTA BTK TTI, tudományos segédmunkatárs
    A vármegyekérdés ideológiai és frazeológiai aspektusai a korabeli politikai diskurzusban
  • 13.20–13.40 Szikla Gergő, MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, főlevéltáros

    Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
  • Vita, kávészünet
  • 14.00–14.20 Cseh Géza, MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, főlevéltáros

    Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
  • 14.20–14.40 Cieger András, MTA BTK TTI, tudományos főmunkatárs
    Bereg vármegye I. világháborús mindennapjai és közigazgatásának működése – ahogy a hivatalnokok látták
  • 14.40-15.00 Fülöp Tamás, MNL, főlevéltáros, főigazgató-helyettes
    „a legalkalmasabb egyén” – dr. Küry Albert Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja
  • Vita

Kérjük, részvételi szándékát jelezze a kozmuvelodes@mnl.gov.hu email címen”

Forrás:
Konferencia: „Közigazgatási történetek“ a dualizmus korából; Magyar Nemzeti Levéltár; 2015. október 22.

A magyar közjogi komparatisztika története a polgári korban II. (konferencia)

„Az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Közjogi Intézet Európai és Összehasonlító Közjogi Tanszéke és az MTA TK Jogtudományi Intézet Összehasonlító Alkotmányjogi Kutatócsoportja

tisztelettel meghívja Önt

A magyar közjogi komparatisztika története a polgári korban II. című konferenciára

Időpont: 2015. november 9. (hétfő) 9.00
Helyszín: NKE KTK 1118. Ménesi út 5. 402-es terem

  • 9. 00. – 10. 30 Halász Iván: Bevezető gondolatok
  • Szinay Ildikó: A magyar államfő (kormányzó) jogállásának komparatisztikai vizsgálata a két világháború között
  • Takács Albert: A miniszteri felelősség összehasonlító perspektívában
  • Somogyi Renáta: A közigazgatási bíráskodás sajátosságai a polgári korban
  • Koi Gyula: Francia-olasz összehasonlító közigazgatási jogi kutatások a Magyary-iskola keretei között
  • 10. 30. – 10. 45. Hozzászólások
  • 10. 45. – 11. 00. Kávészünet
  • 11. 00. – 12. 00.
  • Balázs Ágnes: Összehasonlító szempontok a Huszadik Század című folyóirat hasábjain az Andrássy-féle választójogi törvényjavaslat kapcsán
  • Hollósi Gábor: Választójogi „komparatisztika” a Horthy-korszakban. Berecz Sándor szakírói munkássága
  • Schweitzer Gábor: Komparatisztikai szempontok a felsőházi törvény (1926. évi XXII. tc.) megalkotása idején
  • 12. 00. – 12. 15. Hozzászólások, zárszó

Forrás:
A magyar közjogi komparatisztika története a polgári korban II.; MTA TK Jogtudományi Intézet

Egy nemzetközi tudományos konferencián is bemutatták a 2015-ös Jó Állam Jelentést

„Egy nemzetközi tudományos konferencián is bemutatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Intézete által készített, 2015-ös Jó Állam Jelentést. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével.

Az International Research Society for Public Management (IRSPM) október 15-16-i rendezvényén Dr. Kis Norbert kiemelte, hogy a Jó Állam Jelentésnek nem célja a nemzetközi értékelési rendszerek helyettesítése. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese szerint olyan indikátorrendszer kidolgozására volt szükség, amely hazai vonatkozásban is alkalmazható. Kis Norbert úgy véli, hogy a Jó Állam Jelentés a döntés-előkészítésben érintett szereplőknek, szakmai testületeknek és műhelyeknek szól.

Dr. Kádár Krisztián előadásában hangsúlyozta, hogy az indikátorrendszerek kidolgozása kapcsán azokat mechanizmusokat vizsgálták, amelyek a hatékonyabb kormányzati teljesítményt segítik elő. Ilyen a hatásterületek, amelyek a gazdaság, a társadalom és az államigazgatás szempontjából fontos szektorok összekapcsolódását fejezik ki. Ezek külön-külön is vizsgálhatóak, de együttesen átfogó, és egyben mérhető képet adnak a Jó Állam működését alapvetően meghatározó kormányzati képességekről. Ilyen hatásterület például a kormányzatba vetett bizalom, a közösségi jóllét vagy a hatékony közigazgatás. A jelentés készítői a hatásterületeken belüli dimenziókat is vizsgálták, ugyanis itt figyelhetőek meg legmarkánsabban a konkrét jelenségek. A jelentés eredményei egy sakktáblára emlékeztető színes mátrixban vannak összefoglalva, ami a hat hatásterület valamennyi dimenzióját háromfokú skálán (erősödés, optimista várakozás, fejlesztendő) értékeli.

A Jó Állam Jelentés konkrét célja, hogy a Jó Állam értékeit valóra váltó kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, ennek érdekében pedig módszertanilag és statisztikailag megalapozott indikátorok alapján mérhetővé tegye a kormányzati képességek meghatározott időintervallumban történő változásait.

A 2015-ös Jó Állam Jelentés itt érhető el.”

Forrás:
Jó Állam Jelentés: az NKE által kidolgozott innovatív eszköz; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2015. október 19.
Public service innovation and the delivery of effective public services; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a konferencia)
Korábbi cikkeink a témában: Elkészült a Jó állam jelentés 2015 a kormányzati képességekről, azok dinamikájáról és Az OECD is értékeli a kormányzati képességekről szóló Jó állam jelentést

Diplomáciatörténeti kutatásokat tervez az új Magyary Chair

„A magyar diplomáciatörténeti tudományos iskola újraindítását szeretné elérni a következő években Fülöp Mihály, az NKE egyetemi tanára, aki október 19-én vehette át a Magyary Chair címet Prof. Dr. Patyi Andrástól, az NKE rektorától. A külföldön is elismert szakember négy évtizede vesz részt a nemzetközi diplomataképzésben, jelenleg a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar európai tanulmányok tanszék oktatója.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által létrehozott Chairship program lényege, hogy az intézmény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően elismerje azoknak az egyetemi tanárainak és kutatóprofesszorainak a munkáját, akik tudományterületük nemzetközileg is elismert szaktekintélyei, illetve szakmájukat a legmagasabb szinten, az egyetem érdekében művelik. A Magyary Chair program célja a névadó közigazgatás-tudomány terén elért eredményeinek ápolása, népszerűsítése és a Magyary Zoltán által teremtett tudományos iskola szellemi hagyatékának gondozása, továbbfejlesztése.

Fülöp Mihály évtizedek óta folytat kutatásokat az európai tanulmányok és a magyar külpolitika története témaköreiben. Franciaországi egyetemeken és doktori iskolákban több mint tíz évet tanított francia nyelven diplomáciatörténeti tantárgyakat, valamint több amerikai egyetemen folytatott levéltári kutatásokat az európai békerendszerekről. Utóbbi a Magyary Chair címhez kapcsolódó jövőben tevékenységének is az egyik kulcspontja lesz – mondta el honlapunknak Fülöp Mihály, aki ebben a témakörben a következő négy évben két tudományos monográfia megjelentetését is tervezi. Emellett szeretné elérni, hogy az NKE kiadásában megszülessen egy, a hazai felsőoktatásban kötelező irodalomként használható egyetemi tankönyv, „A magyar külpolitika száz éve” címmel.

Fülöp Mihály diplomáciatörténeti iskolát is létrehozna az NKE-n, ahol az európai békerendezések és a magyar diplomáciatörténet kötelező törzstantárgyként jelenne meg az oktatásban. Emellett Magyar Külpolitikai Műhely névvel kutatócsoport létrehozását is tervezi a jelenleg koordinálatlan egyéni magyar diplomáciatörténeti és külpolitikai kutatások összefogására.

Az NKE rektora először tavaly hirdetett pályázatot a Magyary Chair cím elnyerésére, akkor Vastag Gyula és Kiss György professzorok részesültek ebben az elismerésben.”

Forrás:
Diplomáciatörténeti kutatásokat tervez az új Magyary Chair; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2015. október 19.