Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Gazdaságélénkítési tervről állapodott meg Orbán Viktor Tatabányán
Tárgyszavak: Komárom-Esztergom megye, Magyarország, megyei jogú városok, Modern Városok Program, Orbán Viktor, Schmidt Csaba, Tatabánya, urbanisztika, városfejlesztés
Megszűnik a Klik, de marad az állami iskolafenntartás
Tárgyszavak: centralizáció, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, közoktatás, Magyarország, oktatásirányítás, Rétvári Bence

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gazdaságélénkítési tervről állapodott meg Orbán Viktor Tatabányán

„Gazdaságélénkítési tervről állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök és Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) tatabányai polgármester kedden.

A kormányfő a Modern városok program tatabányai állomásán tartott sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás része a város közlekedésének korszerűsítése – benne a vasútállomás fejlesztése – 10 milliárd forintból. Emellett bővítik az ipari parkot, reálgimnáziummá fejlesztik az Árpád Gimnáziumot, meghonosítják a duális képzést, uszodát és sportcsarnokot építenek, rendbe hozzák a megyei könyvtárat, továbbá megtörténhet az egykori bányatiszti kaszinó rekonstrukciója, valamint új vásárcsarnok és piac is épülhet Tatabányán.

A miniszterelnök rámutatott, a vasútállomás fejlesztése egy nagyobb korszerűsítési program első része. A vasútállomást intermodális csomóponttá kell fejleszteni, ez 6,5 milliárd forintba kerül. Ehhez kapcsolódik a vasúti felüljáró négysávossá bővítése, az ipari park elérését biztosító úthálózat fejlesztése, valamint egy aluljáró megépítése, összesen 10 milliárd forintos költséggel. „Ha Tatabánya épít egy modern vasútállomást, az adjon vissza valamit abból a helyből, ahová megérkezünk” – tette hozzá később újságírói kérdésre.

Orbán Viktor elmondta, a kormány vállalja a tatabányai ipari park 140 hektárral való bővítését, a földek megvásárlásának és átminősítésének költségeit, mely intézkedések már részben megtörténtek. „A szakképzés előremozdítása nélkül az ipari park fejlesztése nem lesz életképes” – szögezte le, majd ismertette, hogy a polgármester javaslata alapján az Árpád Gimnáziumot reálgimnáziummá fejlesztik és 1,5 milliárd forintos költséggel átépítik.

A szakképzés fejlesztésének keretében a városban államilag finanszírozott műszaki felsőoktatási képzést kínálnak, meghonosítják a duális képzést, szakképző centrumot hoznak létre és a MÁV-szálló épületét kollégiummá alakítják.

A bányász hagyományok őrzéséről szólva a kormányfő elmondta, mintegy 1,5-2 milliárd forinttal támogatják a városi tulajdonba került Bányatiszti Kaszinó eredeti állapotba való helyreállítását. A bányakórház épületének megújítására a várossal közös tervet készítenek.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a sport területén két fejlesztési elemet tartalmaz a megállapodás. A városban egy ötven méteres fedett sportuszodát emelnek, illetve a tatabányai sport zászlóshajójának számító kézilabda számára hoznak létre csarnokot. „Azt a városnak kell eldönteni, hogy egy 3000, vagy egy nemzetközi szabványok szerinti 6000 fős stadion építésébe vágnak-e bele” – fogalmazott.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint egyaránt 1,5 milliárd forinttal támogatják egy új vásárcsarnok és piac építését, valamint a megyei könyvtár fejlesztését. Az utóbbi beruházás kapcsán azt kérte, olyan létesítményt alakítsanak ki, mely a korszerű informatika mellett, klasszikus, olvasótermi élményt is kínál a látogatóknak.

Orbán Viktor szavai szerint „feltételes egyetértés” van a tatabányai közösségi közlekedés fejlesztéséről, itt az önkormányzatnak teljes közösségi közlekedési koncepcióban kell bemutatni 40 busz mintegy hatmilliárd forintos beszerzésének szükségességét.

A kormányfő hozzátette, elkötelezettek abban, hogy befejezzék a Szent Borbála Kórház fejlesztését, melyre az elmúlt 4 évben már csaknem 10 milliárd forintot költöttek, de a végső koncepcióról még nem született döntés. Hasonló a helyzet a bánhidai erőmű területének rekultivációjánál is, ahol vizsgálják a terület turisztikai hasznosításának lehetőségeit.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az állam 15 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzattól, így „egy kicsi részt a sikerből a polgári-keresztény és nemzeti kormány is magának érezhet” – fogalmazott.

Schmidt Csaba elmondta: 2010-ben a várost az önkormányzati adósság mellett 12 százalékos munkanélküliség sújtotta. Az elmúlt hat évben Tatabányán kétezer új munkahely létesült, és a befektetők letelepítésében a város mindig számíthatott a kormány segítségére – hangsúlyozta a polgármester.”

—-

„…”Az ország kezd egy kicsit jobb bőrben lenni. Részben, mert Brüsszelből is járnak források, részben a magyar adófizetők is befizetik az adóikat, tehát lehet abban gondolkodni, hogy melyik nagyobb városunknak milyen legyen a jövője” – jelentette ki Orbán Viktor, majd elmondta a 23 megyei jogú város mellett eljut majd a középvárosokhoz, illetve a megyei közgyűlésekhez is, mert a falvakat azokon keresztül lehet elérni.”

Forrás:
Gazdaságélénkítési tervről állapodott meg Orbán Viktor Tatabányán; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. március 22.
Tatabánya az ország első tíz városa közé tartozik; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. március 22.

Megszűnik a Klik, de marad az állami iskolafenntartás

„Nyáron teljesen megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV Start kedd reggeli műsorában.
Az atv.hu beszámolója szerint Rétvári Bence elmondta: a parlament tavaszi ülésszakán új szabályozást alakítanak ki, hogy szeptemberre teljesen felálljon a jelenleginél sokkal kevésbé központosított rendszer.

Az államtitkár szerint van valós probléma az oktatásban, ez pedig a Klik működése és a diákok túlterheltsége. Úgy fogalmazott: „vannak szakmai kritikák, amelyeket mi is elfogadunk”, a kifogásolt szabályozáson javítani kell.

A portál az államtitkár bejelentéséhez kapcsolódva emlékeztetett: pedagógusok hosszabb ideje demonstrálnak az oktatási rendszer megváltoztatásáért és a Klik működése ellen…”

—

„Noha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszűnik, továbbra is az állam tartja majd fenn az iskolákat – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.
Rétvári Bence elmondta, hogy a kormányzat nem tér vissza a 2010 előtti, önkormányzati fenntartású rendszerhez, a döntéseknek azonban közelebb kell kerülniük az intézményekhez.

Az államtitkár kifejtette, hogy azért szüntetik meg a Kliket, mert azt érte a legtöbb kritika az elmúlt időszakban, amiért „túlságosan vízfejként, egy helyről irányította az iskolákat”. A köznevelési kerekasztal ülésein ezért arra jutottak, hogy érdemes csökkenteni a központi irányítás mértékét – tette hozzá.

Rétvári Bence közölte: azt szeretnék, hogy nyárra alakuljon ki az új rendszer, hogy szeptembertől már jól tudjon működni.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a kormányzat nem képes további anyagi kiadásokat vállalni a közoktatásban. A pedagógusbéreket a korábbi tervek szerint emelik, ennél nagyobb mértékben azonban nem tudják – hangsúlyozta.”

Forrás:
Nyáron megszűnik a Klik; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. március 22.
A Klik megszűnése után is marad az állami iskolafenntartás; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. március 22.

Közigazgatás, politika

Kormánybiztost kap a turizmus – jelentette be Siófokon Rogán Antal miniszter

„Kormánybiztost kap a turizmus – jelentette be Siófokon Rogán Antal miniszter, s kérdésünkre azt válaszolta, hogy megszűnhet jelenlegi formájában a SZÉP-kártya. Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester „migránsiszapról” és önálló balatoni régióról beszélt Balatonfüreden.

Nagyszombaton elindult a 170. balatoni hajózási szezon, a szokásosnál bővebb ceremóniával, hiszen az első hajó indulása előtt Siófokon fölavatták az újjáépített Siófok katamaránt – csak szalaggal, pezsgőspalack nélkül. Rogán miniszter a brüsszeli robbantásokat is szóba hozta és a Füred szépségétől lenyűgözött indiai költőt, Tagorét idézte a siófoki kikötőben. A miniszter jelenlétét pedig Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója és Witzmann Mihály országgyűlési képviselő is annak tulajdonította, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a Balatonra. Remélik – tette hozzá Kollár –, hogy ez tettek és források formájában is megnyilvánul.

„Nincs tengerünk és mégis van” – idézet Rogán Antaltól, továbbá hogy „tengere sok országnak van, de Balatonja egyiknek sincs”. A kormány – jelentette be a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője – legutóbbi ülésén döntött a Nemzeti Turisztikai Ügynökség (NTÜ) felállításáról, e szervezetre bízva a turizmus fejlesztését, továbbá kormánybiztost is kinevez. – A turizmus húzóágazat, évről-évre jobban teljesít, de vannak még bőven fejlődési lehetőségei. Brandeket kell kitalálni, ez a legsürgetőbb teendők egyike, az egyik legfontosabb terület pedig a Balaton. Újra ki kell találni, mert a hetvenes-nyolcvanas évek szocialista rendszerében kivívott magának egy helyet, de a szabad Európában is meg kell hogy kapja ezt, csábítóvá kell tenni Lengyelországtól Franciaországig.
Az újjáépített Siófok katamarán Witzmann Mihály szerint üzenet, miszerint a hagyományok megőrzése mellett fejlesztve lehet továbblépni, „s bár ma már a turizmus a GDP tíz százalékét adja, de jóval többet is ki lehet hozni belőle”.

A Siófokkal áthajózó protokollvendégeket a hajós hagyományoknak megfelelően Balatonfüreden fogadták, ahol a házigazda polgármester, Bóka István (egyben a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke) a 225 éve született Széchenyi Istvánt idézte, aki új gazdasági programot hirdetett, s 1846-ban bocsátotta a Balaton vizére az első hajót, a Kisfaludy gőzöst. – Folytathatjuk a gazdasági fejlődést, 300 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a balatoni régió megújítására – tette hozzá Bóka.

Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármester szerint ma már egyre kevésbé jellemző, hogy a balatoni települések egymással rivalizálnának, hiszen „közös vágyunk a turizmus újjászületése”. Úgy vélte, hivatalossá kéne tenni végre az önálló balatoni turisztikai régiót, s arról is beszélt: az önkormányzatok kezelik, karbantartják az állami tulajdonú tómedret a strandjaikon, ahová állami területről tolakszik be a „migránsiszap”. – Állítsuk meg ott, ahol kell, ne engedjük a nekünk fontos területekre! Ehhez persze pénz kell, és legyen is pénz rá!

– Mi lesz a leendő turisztikai kormánybiztos feladata? – kérdeztük Rogán Antaltól.
– A teljes magyar turizmus áttekintése, fejlesztése – felelte a miniszter. – Komoly eredményeket értünk el, de vannak előttünk járó országok, és mi is elérhetjük azt, hogy az idegenforgalom a GDP 10 helyett 15 százalékát adja; legalább 50 százalékos fejlődési lehetőség áll tehát előttünk. A kormánybiztostól azt várjuk el, hogy teremtse meg ennek a feltételeit. Jelentős uniós pénzek állnak ehhez rendelkezésre, a kormány kész ezeket kiegészíteni is, de nem bürokratikus formában, hanem egy rugalmas, jól szervezett ügynökségre bízzuk az országmárka-építést, ezért döntött a kormány az NTÜ létrehozásáról. Az ügynökség és a kormánybiztos is a nemzeti fejlesztési miniszter irányítása alá tartozik.

– Az ügynökségen belül lesz önálló „alirodája” a Balatonnak?
– Természetesen. Külön részlegnek kell foglalkoznia a Balatonnak, mint márkának a fejlesztésével. Erre szükség is van, hiszen valljuk be, a régió a 70-es, 80-as évek óta sokat fejlődött ugyan, de Európában még nem találta meg a helyét annak ellenére, hogy páratlanok az adottságai. Itt van most a fejlesztésére a 300 milliárd forintos uniós keret, de ennyi pénzt csak akkor érdemes befektetni, ha van egy új koncepciónk arról, mit akarunk üzenni Európának, a világnak a Balatonról; kiket várunk ide, miért jöjjenek, a következő harminc évben milyen Balatont akarunk.

– A tóparti éttermesek, szállodások aggódva várják a választ: valóban megszűnik a SZÉP-kártya?
– A kormány egyelőre még dolgozik a cafeteria-koncepción. Az unió a teljes magyar cafeteria-rendszert megpróbálta tönkretenni, de mi azt szeretnénk, hogy a magyar emberek számára megmaradjanak az eddigi lehetőségek. Ez viszont már csak egy új struktúrában képzelhető el, ezért nem is SZÉP-kártyában, meg Erzsébet-utalványban gondolkodunk, hanem készpénzes, de adómentes juttatásban és a turizmus, a szálláshelyek fejlesztését szolgáló megoldásban. A részleteket a nyár elejére dolgozza ki a kormány.

– Mikor nevezik meg az új kormánybiztost és balatoni ember lesz-e?
– Mivel nem csak a Balaton fejlesztése lesz a feladata, nem tudom megígérni, hogy balatoni lesz. A kiválasztása egyébként is a nemzeti fejlesztési miniszter feladata. Ez várhatóan két-három héten belül meg fog történni.

Nagyon várja a Bahart a tőkeemelést
Korszakhatárhoz ért a balatoni hajózás – fogalmazott Kollár József, a Bahart vezérigazgatója a Siófok katamarán avatóján. – Az elődök 170 éves erőfeszítése után kissé „elfáradt” a vállalat, korszerű céggé kell formáljuk, s ehhez forrásokra is szükség lesz. A Balaton-fejlesztési keret csak lehetőség, tudnunk kell azt is, milyen irányba kormányozzuk a hajót. Mi már tudjuk, van stratégiánk, minden együtt van az új korszakhoz. A Bahart részére rendelkezésre álló kétszer kétmilliárd forintos fejlesztési keretet (kikötőmegújításra és hajóvásárlásokra) történelminek nevezte a vezérigazgató, s arról is szólt, hogy nagyon várják a tulajdonos önkormányzatok jövőre esedékes, másfél milliárd forintnyi tőkeemelését, már csak azért is, mert hamarosan meg kell kezdeniük elavult műszaki telepük elköltöztetését a hajózási szigetről, ami 2,5-3 milliárdos beruházás lehet.”

Forrás:
Migránsiszap és SZÉP-kártya – kormánybiztost kap a turizmus; Fónai Imre; sonline.hu; 2016. március 26.

Emelkedett a terület- és településfejlesztés 2016-os kerete

„Módosította a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program idei éves fejlesztési keretét a kormány, a döntés értelmében 173 milliárd forinttal emelkedtek meg a már megjelent felhívások keretösszegei, így összesen 1025 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre 2016-ban – tájékoztatta Rákossy Balázs az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az MTI-t.
Az államtitkár hangsúlyozta, a döntés lehetővé teszi a TOP fejlesztési forrásainak gyorsabb lehívását, ezzel a program keretében támogatott, elsősorban a helyi gazdaságfejlesztést, illetve a foglalkoztatottság növelését célzó fejlesztések mielőbbi megvalósulását.

A megyék közel 680 milliárd Ft-ra, míg megyei jogú városok közel 300 milliárd forintra nyújthatnak be támogatási kérelmet idén. A TOP éves keretösszege kiegészül a közösségi szinten irányított városi fejlesztésekre irányuló, közel 46 milliárd Ft-os keretösszeggel is, amely helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására szolgál (CLLD).

Valamennyi felhívás a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja a legfontosabb szempontokat szem előtt tartva: a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősítését. A megyék, megyei jogú városok maguk készítették el integrált területi programjaikat, azokat a keretdokumentumokat, amelyek a területi szereplők és az intézményrendszer között meghatározzák az együttműködés alapjait a területi operatív programok végrehajtásánál a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban – emlékeztetett az államtitkár.

A kormány döntése alapján az ipari parkok, iparterületek fejlesztésének keretösszege 58 milliárd forintról 69 milliárd forintra nőtt. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztésre 52 milliárd helyett 63 milliárd forint fordítható.

A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztést segítő felhívás esetében 61 milliárd helyett 74 milliárd forint a rendelkezésre álló keret összege.

A foglalkoztatás segítésére és az életminőség javítására családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésére 14 milliárd forinttal több, így 66 milliárd forintnyi forrás fordítható.

A barnamezős területek rehabilitációjának keretösszege 27 milliárdról 28 milliárd forintra nőtt, a leromlott városi területek rehabilitációjáé 19 milliárdról 20 milliárd forintra. Ugyanígy 1 milliárd forinttal emelkedett a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok keretösszege, csaknem 10 milliárd forintra.

A zöld város kialakításának keretösszege 18 milliárddal emelkedik, így 88 milliárd forint áll rendelkezésre, az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére kiírt felhívás keretösszege pedig 22 milliárddal lett több, összesen 94 milliárd forint.

A települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések keretösszege 36 milliárdról, 51 milliárd forintra nőtt, és 15 milliárd forintos emelés történt a fenntartható települési közlekedésfejlesztés esetében, így itt 78 milliárd forint a keretösszeg.

Az önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében elnevezésű felhívás összege 25 milliárdról, 34 milliárd forintra módosult.

Az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésének kerete 22 milliárdról, 27 milliárd forintra nőtt, a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítéséé, fejlesztéséé pedig 15 milliárdról csaknem 20 milliárd forintra.

A megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések felhívás esetében 7 milliárdos keretnövekedés után 23 milliárd forint érhető el.

A helyi foglalkoztatási együttműködések kerete 18 milliárdról, 26 milliárd forintra, a helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében kerete 15 milliárdról, 23 milliárd forintra, a helyi gazdaságfejlesztés 24 milliárdos kerete pedig 32 milliárd forintra nőtt.

Rákossy Balázs kitért arra, hogy a TOP éves keretösszege a megyék és megyei jogú városok számára kiegészül a közösségi szinten irányított városi fejlesztésekre irányuló, csaknem 46 milliárd forintos keretösszeggel is, amely a helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására szolgál.”

Forrás:
Emelkedett a terület- és településfejlesztés 2016-os kerete; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. március 21.

Csaknem 90 milliárd forint önkormányzati energetikai fejlesztésekre

„Összesen 89,1 milliárd forint értékben két energetikai felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében önkormányzati energetikai fejlesztésekre – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Az államtitkár szerint 59,9 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzati épületek hőszigetelésének korszerűsítésére, épületgépészetének fejlesztésére, valamint a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználására.

A megyei, települési, illetve nemzetiségi önkormányzatok, valamint a tulajdonukban álló intézmények, épületek, infrastrukturális létesítmények fosszilis energiahordozóktól való függésének csökkentésére 29,2 milliárd forintos keretösszegű felhívás jelent meg – ismertette.

A pályázat célja az épületek saját energiaigényének megújuló forrásokból nyert energiával történő kielégítése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését szolgálják. A fejlesztések eredményeképpen helyi termelési folyamatok is beindulnak, így közvetetten új munkahelyek jönnek létre – mondta.

Hozzátette: a támogatási kérelmeket április 22-től szeptember 30-ig nyújthatják be a önkormányzatok – kivéve a megyei jogú város önkormányzatát – önállóan, vagy konzorciumi formában.”

Forrás:
Csaknem 90 milliárd forint önkormányzati energetikai fejlesztésekre; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. március 24.

Megjelent a „Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében” című (TOP-3.2.2-15) felhívás

„A felhívás célja a megyei, települési, illetve nemzetiségi önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek, illetve infrastrukturális létesítmények saját (közcélú) energiaigényének kielégítése megújuló energiaforrásokból nyert energiával, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátás csökkentését szolgálják, továbbá a fejlesztések eredményeképpen helyi termelési folyamatok indulhatnak be és így közvetetten új munkahelyek jönnek létre.

A saját (közcélú) fűtési, hűtési, villamos energia igény kielégítése történhet biomassza alapú megújuló energiával, geotermális energiával, valamint napelemek létesítésével.
Jelen Felhívás keretében a helyi önkormányzatok kivéve a megyei jogú város önkormányzatát (GFO 321) önállóan, vagy helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervekkel (GFO 322), vagy helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervekkel (GFO 37), vagy 100% önkormányzati (ide nem értve a megyei jogú városi) tulajdonú gazdasági társaságokkal (GFO 11;572;573), vagy önkormányzati hivatallal (GFO 325) konzorciumot alkotva nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 29 266 millió Ft.

A támogatási kérelmek benyújtása 2016. április 22-től 2016. szeptember 30-ig lehetséges.”

Forrás:
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében” című (TOP-3.2.2-15 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2016. március 24.
TOP-3.2.2-15 Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében (projekt dokumentumok)

Megjelent az Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése (TOP-3.2.1-15) című felhívás

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című (TOP-3.2.1-15 kódszámú) felhívás.
A felhívás célja a megyei, települési, illetve nemzetiségi önkormányzatok épületállományának energetikai szempontú fejlesztése és a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése ebben a szektorban. A fejlesztések esetében a cél az önkormányzati tulajdonú épületek hőszigetelésének korszerűsítése, épületgépészetének fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználása, egyszerre csökkentve az önkormányzatok energiaköltség-jellegű kiadásait, a fosszilis energiahordozóktól való függésüket, valamint Magyarország üvegházhatású gázkibocsátásait.
A fejlesztések tervezése során fontos szempont a lehetőség szerint, minél komplexebb és korszerűbb színvonalat elérő projektek létrehozása, melyek előzetes energetikai felméréseken és stratégiai terveken alapulnak.

Jelen konstrukció szorosan kapcsolódik a TOP-3.2.2-15 kódszámú, „Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében” c. konstrukcióhoz.

Jelen Felhívás keretében a helyi önkormányzatok kivéve a megyei jogú város önkormányzatát (GFO 321) önállóan, vagy helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervekkel (GFO 322), vagy helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervekkel (GFO 37), vagy 100% önkormányzati (ide nem értve a megyei jogú városi) tulajdonú gazdasági társaságokkal (GFO 11;572;573), vagy önkormányzati hivatallal (GFO 325) konzorciumot alkotva nyújthatnak be támogatási kérelmet.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 59 881 millió Ft.
A támogatási kérelmek benyújtása 2016. április 22-től 2016. szeptember 30-ig lehetséges.”

Forrás:
Megjelent az Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése című felhívás; Széchenyi 2020; 2016 március 23.
TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése (projekt dokumentumok)

Vidékfejlesztési Program: több idő jut felkészülni a pályázatokra

„Két pályázati felhívás beadási határidejének módosításáról döntött a Miniszterelnökség, melynek köszönhetően több ideje lesz az ügyfeleknek a szükséges dokumentumok előkészítésére, így a rendelkezésre álló összesen mintegy 40,9 milliárd forintos keret sikeres lekötésére.
A kormány kiemelt feladatának tekinti a 2014-2020 közötti uniós ciklusban a vidéki térség felzárkóztatását és a vidéki emberek életszínvonalának javítását. A célok elérését szolgálja a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent, a „Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése” és a „Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése” című pályázatok.

Annak érdekében, hogy az ügyfelek számára elegendő idő jusson a pályázati feltételek megismerésére és a szükséges dokumentumok előkészítésére a Miniszterelnökség a tervezettnél később nyitja meg a két pályázatot. A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak korszerűsítését támogató pályázatra 2016. április 11-től, a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére pedig 2016. március 31-től kizárólag elektronikus úton nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.gov.hu weboldalon.

A Miniszterelnökség ezúton hívja fel a pályázók figyelmét arra, hogy korábban több elektronikus portálon is tévesen jelent meg az erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek támogatására kiírt pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje. Az idei évben – első körben – 2016. április 15. és 2016. május 16. között érkezhetnek be a kérelmek.”

Forrás:
Több idő jut felkészülni a pályázatokra; Miniszterelnökség; 2016. március 25.
VP-6-7.4.1.1-16 – Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés; Széchenyi 2020
VP2-6.3.1-16 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése; Széchenyi 2020

GINOP: mintegy 25 milliárd forint uniós fejlesztési forrást ítéltek oda

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) öt pályázati felhívásának keretében csaknem 25,3 milliárd forint uniós fejlesztési forrás megítéléséről született döntés – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítését segítő pályázat keretében 21 projekt nyert el csaknem 5 milliárd forint támogatást, így 10 milliárd forintot meghaladó összköltségű fejlesztéseket hajthatnak végre.

A támogatással lehetőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására. A pályázók 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhettek el.

A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt felhívásnál másodszor születtek támogató döntések, 206 fejlesztés valósulhat meg 4,8 milliárd forint uniós támogatással. A cégek összesen több mint 8,5 milliárd forint értékű fejlesztést hajthatnak végre.

A felhívás célja a vállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, a munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése. A pályázók 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhettek el.

A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatását szolgáló felhívás keretében most 14 vállalkozás jut csaknem 158 millió forint uniós fejlesztési forráshoz.

A pályázat támogatja a külpiacra jutást elősegítő szolgáltatások igénybevételét, marketingtevékenységeket, szolgáltatásokat, idegen nyelvű honlap létrehozását és piackutatás elvégzését is. A pályázók 1,5 és 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphattak.

A jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatására kiírt pályázaton 6 projekt nyert el száz százalékos támogatás mellett 3,4 milliárd forint uniós forrást.

A felhívás célja, hogy ösztönözze a jogszerű foglalkoztatást a munkavállalók és munkáltatók ismereteinek bővítésével, ingyenes tanácsadási szolgáltatásokkal, valamint segítse a munkáltatók, munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalói érdekképviseletek, illetve az üzemi tanács közötti kollektív munkaügyi viták rendezését hatékony alternatív vitarendezési mechanizmusokkal.

A Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatását szolgáló felhívásnál 8 projekt száz százalékos támogatás mellett 11,8 milliárd forintot nyert el.

A támogatással megvalósul a dégi Festetics kastély, a tatai Esterházy kastélyegyüttes, a Nádasdy kastély és a majki kamalduli remeteség turisztikai célú fejlesztése, valamint a sümegi püspöki palota és a füzérradványi Károlyi kastély turisztikai funkcióbővítő fejlesztése. A döntés értelmében sor kerül a bajnai Sándor-Metternich kastélyegyüttes és az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyegyüttes és park turisztikai célú fejlesztésére is.

Rákossy Balázs hangsúlyozta, az uniós fejlesztési támogatások megítélésénél a fő szempont, hogy a fejlesztések új munkahelyek létrehozását és a gazdaság versenyképességét támogassák és növeljék.

A nyertesek adatainak rögzítése jelenleg is zajlik, a www.palyazat.gov.hu honlapon nyomon követhető – jelezte az államtitkár.”

Forrás:
Mintegy 25 milliárd forint uniós fejlesztési forrást ítéltek oda; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. március 25.

Tehetségek kibontakoztatásához keresünk együttműködést Kaliforniában

„Magyarország együttműködési formákat keres Kaliforniában, hogy megteremtse a lehetőséget magyar tehetségek ötleteinek ottani kifejlesztéséhez – mondta Los Angeles-i tárgyalásairól szerdán az MTI-nek Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.
Magyar Levente szerint – aki telefonon tájékoztatta az MTI-t Los Angeles város és megye, valamint a félmillió lelket számláló Long Beach vezetőivel folytatott tárgyalásairól – a mostani politikai kapcsolatfelvétel nélkülözhetetlen alap a későbbi szakértői egyeztetésekhez, amelyekről meg is állapodtak tárgyalópartnereivel.

Los Angeles-i tárgyalásain – mondta – ugyanaz a cél munkált, mint egy nappal korábban San Franciscóban: „kialakítani azokat az együttműködési formákat, amelyeket egyes-egyedül itt, a Szilícium-völgyben, San Franciscóban, valamint Los Angelesben és környékén lehet megtalálni”. Ezek révén pedig megteremteni a magyar tehetségeknek a lehetőséget, hogy ötleteiket – amelyeket odahaza a globális ismeretek híján nem tudnak kellőképpen kifejleszteni, vagy a gyakorlatban is megvalósítani – itt „inkubálják”, vagyis az itteni lehetőségekkel, kivált a rendelkezésre álló infrastruktúrával élve, itt fejlesszék ki.

Példaként a világhírű magyar Prezi vállalkozás esetét említette, amely a megfelelő mechanizmusok híján Magyarországon nem tudott volna kibontakozni és kilépni a világpiacra.

Magyar Levente kifejtette, hogy a dél-kaliforniai környezet abban egyedi, hogy ezen a vidéken egyetemek és cégek olyan hálózata működik összehangoltan, egymásra támaszkodva, amely egyedülálló lehetőségeket teremt az innovatív vállalkozásoknak, köztük a magyaroknak is. És nem szabad elfelejtenünk – tette hozzá -, hogy Dél-Kaliforniában vannak a csúcsiparágak, például az űripar vagy a hadiipar legjobb cégei is.

Magyarország kezdeményezését a kapcsolatfelvételre nagyon pozitívan fogadták, és ez azért is fontos – hangsúlyozta az államtitkár -, mert a Szilícium-völgy csúcstechnológiai cégeinél korántsem Európára figyelnek. Long Beachben például a város vezetőivel beszélgetve kiderült, hogy Európából eddig Magyarország az egyetlen, amely kereste a kapcsolatfelvételt az egyeteméről is híres városnál.

„Kapcsolatfelvétel, ismeret- és tudásszerzés, tőke felkutatása, és mindehhez a segíteni tudó intézményi keret kiépítése a magyar tehetségek kibontakoztatásához – ezek a kaliforniai tárgyalások fő mozgatói és elvei” – összegezte Magyar Levente, aki csütörtökön az egyik legnagyobb amerikai ingatlanfejlesztő cég vezetőivel találkozik, majd a coloradói Aspenben üzletembereknek tart előadást.”

Forrás:
Tehetségek kibontakoztatásához keresünk együttműködést Kaliforniában; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2016. március 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Már elektronikusan és telefonon is tehető meghatalmazás egyes ügyek intézéshez – Új szolgáltatások az e-közigazgatásban

„Új szolgáltatások segítik az e-közigazgatási ügyintézést, annak érdekében, hogy minél kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhessük hivatali ügyeinket. Ilyen többek közt a Rendelkezési Nyilvántartás, amelyben elektronikusan rögzíthetjük ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinket és azokat az arra jogosult hivatalok számára a rendszer megismerhetővé teszi.

A Rendelkezési Nyilvántartás segítségével az ügyfelek nyilatkozatot tehetnek arról, hogy az elektronikus- ügyintézés során milyen azonosítási módokat kívánnak használni, meghatározhatják, milyen módon lépjenek velük kapcsolatba az egyes hivatalok, illetve további egyre bővülő elektronikus szolgáltatások körében is tehetnek nyilatkozatokat.

A Rendelkezési Nyilvántartás kiemelkedő funkciója, hogy elektronikus úton vagy telefonon meghatalmazhatunk más személyt ügyeinek intézésére, ennek köszönhetően a jövőben nincs szükség papír alapú meghatalmazást bemutatni az ügyintézés során. A Rendelkezési Nyilvántartás segítségével az ügyintézés hatékonyabbá, a hivatalokkal való kapcsolattartás pedig tervezhetőbbé válik.

Személyesen (az ország valamennyi kormányablak és okmányirodai ügyfélszolgálatán, illetve a 40 postai Agora ponton), vagy elektronikus úton (a szolgáltatás felülete a KEKKH honlapján található Webes Ügysegéd rendszeren keresztül érhető el), illetve telefonon keresztül (Kormányzati Ügyfélvonal 1818-as hívószámán) is tehet rendelkezéseket minden állampolgár.

A Rendelkezési Nyilvántartás használatakor először alaprendelkezést kell tenni, amely tulajdonképpen alapinformációk megadását jelenti. Itt kell megadni, az internetes-, telefonos ügyintézés engedélyezésére vagy tiltására vonatkozó rendelkezéseket és itt adható meg, hogy a hivatalok milyen módon tartsák a kapcsolatot velünk, rögzíthető elektronikus levelezési címünk (e-mail), telefonszámunk, telefax és postai elérhetőségeink.

A további rendelkezésekben az állampolgár az elektronikus ügyintézés során a jövőben használni kívánt azonosítás módjairól nyilatkozhat, meghatalmazásokat tehet, valamint időszaki értesítést igényelhet az őt érintő elektronikus ügyintézési cselekményekről.”

Forrás:
Már elektronikusan és telefonon is tehető meghatalmazás egyes ügyek intézéshez – Új szolgáltatások az e-közigazgatásban; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala; 2016. március 21.
Lásd még: 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
Rendelkezési Nyilvántartás; KEKKh
Elindult a „Rendelkezési Nyilvántartás” webhelye (KEKKH); korábbi hírünk

Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát

„2016. szeptember 30-ától és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki az online pénztárgépek használatának kötelezettségét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

A vállalkozásokat és a magánszemélyeket terhelő adók csökkentése mellett a korábbiaknál jóval szigorúbban kíván eljárni a kormány az adóelkerüléssel szemben – hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.

A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez – tudatta Varga Mihály. A tárcavezető megjegyezte, hogy 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok és uberesek bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

A tárcavezető leszögezte: a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. A bevezetés időpontjánál szintén körültekintően járt el a kormány, hiszen az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve: a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.

A jogkövetően működő vállalkozások pozitív visszajelzése, a nemzetközi érdeklődés mellett az államkassza bevételi adatsora is bizonyítja a rendszer sikerességét – emelte ki Varga Mihály.”

Forrás:
Újabb ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek használatát; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. március 22.

A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat 2016. április 5-től üzemszerűen fog működni

„Április 5-től üzemszerűen működnek a hivatalosan Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok – tájékoztatta a rendőrség hétfőn az MTI-t. Az új kamerák a sebességmérés mellett – a többi között – forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata közleményében azt írta: befejeződött a Véda közúti intelligens kamerahálózat infokommunikációs vizsgálata. Az eszközök április 5-én reggel 8 órától üzemszerűen működnek.

Ezek az új kamerák a sebességmérés mellett – a többi között – forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak.

Tavaly decemberben Halmosi Zsolt, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese sajtótájékoztatóján azt mondta: a rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon.

A Belügyminisztérium, az ORFK és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala konzorciumában megvalósuló projekt keretében felszerelt új traffipaxok pontos helyét a rendőrség honlapján térképes és táblázatos bontásban is közzétették.

Ezek szerint Budapesten hat új traffipaxot helyeztek el: kettőt az M3-as, kettőt az M5-ös autópályánál, kettőt pedig az M1-es és M7-es autópálya közös szakaszánál. Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye tíz, Zala kilenc, Fejér, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye nyolc-nyolc új kamerát kapott. Baranya és Bács-Kiskun megyében hét-hét, Békés, Csongrád, Heves, Somogy, Komárom-Esztergom, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat-hat, Győr-Moson-Sopron, Vas és Nógrád megyében öt-öt új szupertraffipaxot szereltek fel. Pest megyében négy új kamera van.

A listából kiderül, hogy például Miskolcon és Szegeden négy-négy, Debrecenben három új helyen mérnek a rendőrök. Az adatok szerint a Szabolcs megyei berendezések közül csaknem az összes, vagyis a hatból öt Nyíregyházán van, míg egy Mátészalkán található.

A tájékoztatóban felidézték: az Európai Unió a többi között azt a célt tűzte ki, hogy a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma – 2010-hez képest – 2020-ig csökkenjen a felére, 2050-ig pedig a nullához közelítsen. Magyarország közlekedéspolitikai programja harmonizál az uniós célokkal – tették hozzá.”

Forrás:
Nem titok, hol készítik a drága fotókat a rendőrség univerzális kamerái; Híradó.hu/MTI; 2016. március 21.
Közlemény; ORFK Kommunikációs Szolgálat; 2016. március 21. (térképek)
Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat; ORFK (pdf, ismertető)
VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat; ORFK (projekt leírás)

Mind többen kérik az új, korszerű személyit

„Mintegy 220 ezren igényelték az új típusú személyazonosító igazolványt január elsejei bevezetése óta.
Tavaly 436 ezer személyi igazolványt adtak ki az okmányirodák, és a jelenlegi tapasztalatok alapján jó esély van arra, hogy ezt a számot néhány hónap alatt eléri az e-személyit igénylők száma. Az új szolgáltatás bevezetése zökkenőmentesen zajlott, mivel minden szükséges szakmai és infrastrukturális háttér rendelkezésre állt. Az okmányirodák és kormányablakok ügyintézői naprakész felkészítéséről időben gondoskodtak, akik arra számítottak, hogy alapvetően majd a lejárt érvényességű személyi igazolványok cseréje teszi ki a munkájuk jelentős részét. A tapasztalatok azonban azt mutatják, az új e-személyit igénylőknek több mint a fele rendelkezett még érvényes „régi” személyi igazolvánnyal. Mind többen kérik az új, korszerű okmányt, mert annak birtokában sokkal gyorsabban, kényelmesebben intézhetik hivatalos ügyeiket, akár online is. Többek között erről beszélgettünk dr. Ignácz Istvánnal, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökével.

Az e-személyi sokkal több funkcióval rendelkezik, mint a régi személyi igazolvány.
Dr. Ignácz István: Az e-személyi sokkal több funkcióval rendelkezik, mint a régi személyi igazolvány, számos új szolgáltatás válik elérhetővé az állampolgárok számára, amelyeknek köszönhetően kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhetik közigazgatási ügyeiket. Mondhatjuk úgy is, hogy az állampolgárok egy kulcsot kapnak az államtól egyrészt az elektronikus ügyintézési térbe való belépéshez, másrészt az igazolványhoz kapcsolódó úti okmány kártyafunkció komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai utazásait is. Minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni vagy más államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, mint például zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. A zsilipkapus rendszerek használata az utasok kényelmét, a gyors határátlépést, valamint a várakozási idő rövidítését szolgálják. A rendszer az okmányon tárolt ujjnyomat alapján azonosítja az utast, beolvassa az okmányhoz kapcsolódó háttéradatokat, egyezőség esetén pedig engedélyezi a határátlépést.

Korábbi tájékoztatások szerint már többször is felmerült az e-személyi szolgáltatásainak kiszélesítése. Mikorra várható ez?
Dr. Ignácz István: A tároló elemhez kapcsolódó funkciók segítségével az állampolgárok további új, az elektronikus ügyintézés elterjedését célzó, lépcsőzetesen bevezetésre kerülő szolgáltatásokat vehetnek igénybe, így például az elektronikus aláírással történő aláírás lehetőségét, ami alkalmas a teljes bizonyító erejű magánokiratok elektronikus elkészítésére. Az elektronikus aláírás joghatását tekintve egyenértékű a kézi aláírással.

Hogyan kezelik az e-személyi esetében az adatainkban történő változásokat?
Dr. Ignácz István: A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani. Érdemes megjegyezni, hogy a hatvanöt éven felüliek kérhetnek chip nélküli kártyát, amelyen nem szerepel az ujjlenyomat. Az eddig kiadott e-személyi 92 százaléka chipes megoldással készült az igényléseknek megfelelően. Az új személyi igazolvány igénylése illetékmentes, a korábbi személyazonosító okmány készítési idejével szemben húsz nap helyett már nyolc nap alatt az állampolgár rendelkezésére bocsátjuk az elektronikus azonosító kártyáját.

Hogyan juthatnak e-személyihez a határainkon túl élő magyar állampolgárok?
Dr. Ignácz István: Ami az új igazolvány igénylését illeti, őket is azonos jogok illetik meg, e-személyijüket az okmányirodákban és a kormányablakoknál kérhetik. Ez 2016 szeptemberétől úgy változik, hogy mindez elérhető lesz számukra a külképviseleteken is. Jelenleg potenciálisan nyolcszázezren élhetnek ezzel a lehetőséggel.”

Forrás:
E-személyi: sikeres start; Nagy József; www.eszak.hu; 2016. március 22.

Informatika, távközlés, technika

Több mint kétmilliárdos internetfejlesztés zárult le Somogyban és Baranyában

„Nagy sávszélességű szolgáltatások váltak elérhetővé 68 településen annak az optikai hálózatnak köszönhetően, amelynek kiépítése a közelmúltban fejeződött be Kaposvár, Barcs és Szigetvár körzetében.

A beruházást megvalósító Optanet Kft. az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a mintegy 2,4 milliárd forintos, 70 százalékban európai uniós támogatást élvező fejlesztés részeként 356 kilométer hosszú hálózatot és településenként aggregációs pontokat alakítottak ki környezetkímélő eljárással, a földfelszín minimális megbontásával.

A Digitális Nemzeti Fejlesztési Programhoz kapcsolódó projekt közvetlenül teszi lehetővé önkormányzatok, oktatási és szociális intézmények, eMagyarország-pontok csatlakozását a világhálóhoz. A hálózat alkalmas arra, hogy a másodpercenként legalább 30 megabites internet mellett telefon-, és televízió-szolgáltatást is ellásson.

A közlemény szerint a korszerű infokommunikációs infrastruktúra hosszú távra megteremti a távmunka feltételeit, egyebek mellett segíti a digitális esélyegyenlőség elérését.

Hangsúlyozták, a projekt olyan környezetben valósult meg, ahol a szükséges hálózati infrastruktúra a gyenge megtérülési kilátások miatt belátható időn belül piaci alapon nem épült volna ki.”

Forrás:
Több mint kétmilliárdos internetfejlesztés zárult le Somogyban és Baranyában; Kaposvár Most/MTI; 2016. március 22.
Lásd még: korábbi híreink

Cséfalvay: Új ipari forradalom küszöbén állunk, aminek társadalmi hatásait egyelőre még nem tudjuk teljesen felmérni

„Új ipari forradalom küszöbén állunk, aminek társadalmi hatásait egyelőre még nem tudjuk teljesen felmérni. Magyarországnak az ipar magas aránya miatt jó esélyei vannak arra, hogy a győztesek között legyen a folyamatban Cséfalvay Zoltán korábbi gazdaságstratégiai államtitkár, a párizsi állandó magyar OECD-UNESCO képviselet vezetője szerint.
– Európában tudás alapú gazdaságról és innovációról beszélnek a politikusok, nálunk újraiparosításról, melyik út vezet nagyobb növekedéshez?
– A 2008-as válság egyik tapasztalata az volt, hogy ezt azok az országok érezték meg a legkevésbé, amelyek erős ipari bázissal rendelkeznek, elég csak Németországra gondolni. Angela Merkel ezt tömören így fogalmazta meg: „a németek olyan dolgokat állítanak elő, amire van kereslet”. A kérdés ennél azért bonyolultabb, ha azt szeretnénk megérteni, hogy mi vezet gazdasági növekedéshez, és az ehhez szükséges termelékenység emelkedéséhez. Ez ma elképzelhetetlen az informatikai forradalom nélkül, ami már 2-3 évtizede zajlik. Az igazán jelentős változások azonban csak most várhatóak, mivel az informatika napjainkban érte el azt a fejlettségi szintet, amikor már a klasszikus ipart is átalakíthatja. Valójában most oldódhat fel a Solow-paradoxon, ami szerint hiába volt eddig gyors az informatikai fejlődés, ennek hatása nem jelent meg a termelékenységben. Ám a mai új technológiák, mint a 3D nyomtatás vagy a big data mindenestől átformálják az ipart és a szolgáltatásokat.

– A mai cégek vezetik majd az átalakulást, vagy új versenytársaik?
– Ha belegondolunk abba, hogy kik a mai ipari cégek kihívói, akkor azt látjuk, hogy szinte kizárólag informatikai vállalkozások. Elég itt az autóiparra gondolni, ahol egy alapvetően informatikából jövő cég, a Tesla a legérdekesebb új belépő. Hasonlóan, a hotelláncok nagy kihívója a Booking.com és az Airbnb. A klasszikus iparágak képviselői is látják már, hogy melyik irányba kell menni, ezért a gyártásba és a termékbe egyre erősebben ötvözik az informatikát. Ezt a folyamatot az OECD-nél új termelési forradalomnak nevezzük. A feltételezések szerint ez a változás viheti tovább a növekedést, és ehhez jó alap, hogy Magyarországnak erős ipari bázisa van.

– Ez akár jó hír is lehetne, de a szinte teljesen külföldi kézben lévő összeszelő üzemek jellemzik a magyar ipart, így is nyertesek lehetünk?
– A csúcstechnológiai termékeknél a magyar hozzáadott érték jóval nagyobb, mint az ipari átlag, így ezekre a területekre érdemes koncentrálnunk. Az építőiparral együtt a GDP 28 százalékát adja az ipar, ami egy jó kiindulási állapot. Az új ipari forradalomban pedig sikerességünket a felkészültségünk határozza majd meg, például az, hogy milyen a képzettség színvonala, hogy tudnak a magyar vállalkozók, beszállítók most már az innováció szintjén is kapcsolódni a globális vállalkozásokhoz. Akkor lehetünk versenyképesek, ha sikerül minél több tudást, startupokat és beszállítókat adnunk ehhez a globális átalakuláshoz.

– Nézzünk egy ilyen újdonságot, a Teslát! Az e-autó gyártásáért Magyarország is versenybe szállt, de miért lenne ez több a magyar gazdaságnak egy összeszerelő üzemnél, mint az eddigi gyártók?
– A Tesla egy zseniális ötlettel megcélzott egy olyan méregdrága elektromos sportautó piacot, ahol el tudott indulni. Ha csak elektromos autót készítettek volna, akkor nem kaptak volna ennyi figyelmet, mert ilyet sokan csinálnak. Peter Thiel, a PayPal alapítója által megfogalmazott szabály szerint új technológiáknál a legfontosabb olyan szegmensek, piaci rések megtalálása, ahol szinte nincs versenytárs. Magyarország számára egy ilyen cég megjelenésével az igazi előnyt pedig az jelentené, ha minél több magyar szaktudást, informatikai és elektronikai startupot tudnánk mellé tenni. Sőt, ez a feltétele annak is, hogy Tesla egyáltalán ide jöjjön. Az autóiparban nagyon hosszú beszállítói láncok vannak, és jelenleg valóban nem olyan jelentősek a továbbterjedő hatások a hazai kkv-k felé, mint vártuk. Ám a két évtizede Győrben működő Audi példája azt mutatja: ahogy a motor alkatrészek gyártásától eljutott az autóig, úgy bővült a helyi egyetem oktatási kínálata is, úgy mélyültek el a kutatási együttműködések, és úgy bővült a beszállítói kör is. Ez a folyamat tehát nem máról holnapra zajlik.

– A magyar kkv-k támogatását minden kormány a zászlajára tűzte, mégis ilyen, a világpiacon is versenyképes cégből alig néhány száz van, a technológiai verseny felfutásával nem félő hogy még kevesebb lesz?
– A kkv-k túlnyomó része a világon mindenhol a helyi igények kielégítésével foglalkozik, csak a lokális piacra akar dolgozni. Ezért fontos, hogy egyre több olyan startup cég jelent meg már nálunk is, amelyek már eleve a globális piacra akarnak betörni. És itt van a legtöbb esélyünk arra, hogy nemzetközi sikereket érjünk el. Érdekes példa erre Ozsvald Eszter startupja, a Notch, amely futók és sportolók számára készít olyan egyszerű viselhető szenzorokat, amelynek adatait okos telefonnal azonnal ki is elemezhetjük. A fejlesztés Budapesten zajlik, a főközpont New York-ban van, a gyártás pedig Kínában. Ez ugyanaz a termelői lánc, amit eddig csak a globális nagyvállalatoknál láthattunk, de ma már egy magyar kkv is megeheti! Talán nem véletlen, hogy Ozsvald Eszter egyike annak a tíz fiatal előadónak, akiket az OECD meghívott Párizsba május végi nagyszabású Fórumára, és az sem, hogy hogy tíz után újra magyar előadók, javarészt startup vállalkozók lépnek fel ezen a Fórumon. A másik lehetőség a beszállítóvá válás, és így a megrendelő nagyvállalat segítségével lesz a cég nemzetközivé.

– A startupok és az informatika fejlődése a munkahelyek sokaságát veszélyezteti, az online piactereken zajló kereskedelem elkerüli a jogszabályokat és az adókat. Milyen társadalmi változásokat okozhat ez?
– A platform alapú gazdaságnak többféle következménye van: aki így kap munkát, annak ez egyrészt jó. Másrészt ezek a rendszerek nyilvánvalóan leszorítják az árakat és fizetéseket, eltűnnek a hagyományos foglalkoztatási viszonyban megszokott védettségek. Összetett probléma ez, mert fogyasztóként szeretjük az alacsony árakat, alkalmazottként viszont nem akarunk alacsony bért. Adózóként szeretnénk, ha mindenki megfizetné a közterheket, de e nélkül olcsóbbak a szolgáltatások. Amerikában ez a folyamat már nagyon előrehaladott, már több tíz millióan élnek – szabadúszóként – projektről projektre. Pozitívumként kezelik viszont sokan a rugalmas munkaidőt.

– Az új gazdaság előretörésével egyre nagyobb probléma lesz a nemzetközi adózás, amivel az OECD is foglalkozik. Az informatikai cégek is kiveszik hamarosan a részük a közterhekből?
– Érdemes visszaemlékezni arra, hogy már évtizedek óta különleges helyzete van az informatikának, számos vám- és adókedvezményt kapott a terület. Az államok, a szabályozók és az érdekképviseletek még nem foglaltak egyértelműen állást ebben a kérdésben, és ez várhatóan egy fontos téma lesz a közeljövőben. A legnagyobb informatikai cégek egyelőre elhanyagolható adót fizetnek a világ országaiban. Az OECD ugyan általános szabályokat nem tud hozni, de hallatja a hangját a G7 és G20 irányába, hogy itt lépni kellene.

– Mennyire látható a magyar startup ökoszisztéma külföldről, lehetünk mi is olyan sikeresek és ismeretek, mint például az észtek?
– Az észt modell Kelet-Közép-Európában igen népszerű, és már nálunk is elindult. Ennek a lényege, hogy egy-egy sikeres startup, ami az észtek esetében a Skype volt, visszaad valamit annak a közösségnek ahonnan elindult, megosztja tudását és befektetéseivel tőkét biztosít. Magyarországon – a legsikeresebb startupok, a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, és az NNG által támogatott – BridgeBudapest is hasonlóval próbálkozik. És ilyet nem nagyon látni Nyugat-Európában: ha egy francia vagy ír startup befut, akkor eladják a tulajdonosok, és onnantól kezdve úgymond élvezik az édes életet.

– Nálunk a fejlett világhoz képest nagyon alacsonyak a szociális juttatások, sokan pedig az európai munkanélküli segély alatti jövedelemmel kezdenek vállalkozásba. A létbiztonság hiánya nem nehezíti a kockázatos vállalkozásindítást?
– Egy német közmondás szerint a szükség találékonnyá tesz. De nálunk sajnos gyakran keverednek a fogalmak, hiszen emlékezzünk csak az elmúlt évtizedek kényszervállalkozó kifejezésére, ami természetesen fogalmi nonszensz. Azt hiszem, akkor lehet nálunk egyre több sikeres technológiai startup, ha a fiatalok már a középiskolában és az egyetemen is elkezdhetik vállalkozásaikat. Nem arról van szó, hogy – mondjuk – legyen önálló tantárgy a vállalkozási alapismeretek. Sokkal inkább olyan jó példákra van szükség, mint a Budapesti Műszaki Egyetemen a Bacsa László által vezetett Demola: itt a diákok az általuk frissen tanul tananyagra és saját ötleteikre építve dolgoznak különböző projekteken, ami idővel akár egy-egy startup alapításához is elvezethet. Ha ehhez még jó tanácsadók és befektetők is vannak, akik a világpiaci trendeket is ismerik, és a jó ötletek megvalósítását tudják ösztönözni, akkor még nagyobb a siker esélye. Ma uniós forrásból is bőven jut innovációra, itt azonban nagyon fontos, hogy csakis és kizárólag olyan pályázatok jelenjenek meg, amelyeknél az uniós forrás mindössze kiegészítő elem, ahol a magánbefektető vállalja az alapvető kockázatot, hiszen nem az állam, hanem a felfedező, a vállalkozó, és a befektető ismeri a piacot.”

Forrás:
Itt az új ipari forradalom, de társadalmi hatásai még láthatatlanok; Bucsky Péter; Figyelő; 2016. március 23.

Digitális szőlőművelés Németországban

„Néhány régióban már alkalmazzák a szenzorokat a bortermesztésben, az első tapasztalatok kedvezőek.

Eddig a borászok kizárólag a bortermelő vidékkel kapcsolatos tudásukra és a hosszú évek tapasztalataira hagyatkozhattak. Azonban néhány borász, köztük a német Reinhold Haart is immár a dolgok internetére épít. Az Intel és a MyOmega System Technologies közösen fejlesztették ki a TracoVino nevű döntéstámogató rendszert, amely napenergiával működtetve méri az időjárási adatokat, így a gazdálkodók pontosan láthatják, hogy a bortermelő terület egyes részein milyen hőmérsékleti viszonyok vannak, mennyire párás a levegő, mennyire süt erősen a nap, milyen a talaj pH-értéke és mennyire gazdag tápanyagokban. Mindez hozzájárulhat a jobb minőségű borok megjelenéséhez, hiszen látható, hogy mikor optimálisak a feltételek.

A borászok egy okostelefon-alkalmazás segítségével férhetnek hozzá a mért adatokhoz, emellett az információkat a rendszer titkosítva az Intel felhőplatformjának is elküldi. A borászok a saját cloud-alapú alkalmazásukon keresztül lehívhatják a legfontosabb előrejelzéseket az általános helyzettel, a lehetséges kártevőkkel és a várható szőlőmennyiséggel, illetve -minőséggel kapcsolatban, ezáltal bármikor be tudnak avatkozni.

Christoph von Schierstädt, az Intel szóvivője közölte, hogy körülbelül hat hétig tart, amíg valaki hasznos adatokat kap. Az információk elemzése teljesen rájuk van bízva. A TracoVino vagy a meglévő WiFi- vagy az Ethernet-hálózat segítségével tud kommunikálni. Egy szenzorállomás kb. egy hektárt tud lefedni. Amennyiben például valakinek a bortermelő vidékén a hegy száraz talajú, míg a völgyben nedves a talaj, akkor ennek alapján beállítható az öntözés gyakorisága.”

Forrás:
Okosbor – elérhetők az első tapasztalatok; SG.hu; 2016. március 22.
In (Traco)Vino veritas: Das Internet der Dinge revolutioniert den Weinanbau; YouTube
Lásd még: Korábbi cikkeink a digitális szőlőművelés magyar megvalósításáról

Társadalom, gazdaság, művelődés

A városfejlesztés új útjai – Okos Városok Konferencia

„Az infokommunikáció az elmúlt években alapjaiban formálta újra gondolkodásunkat a minket körülvevő tárgyakról, környezetünkről és a településünkről. A korábban sokszor vizionált „okos város” fogalma mára belátható közelségbe került, léteznek elérhető árú, hatékony megoldások, információrendszerek, amelyek kényelmesebbé, eredményesebbé, költséghatékonnyá tehetik mindennapjainkat, és rendelkezésre állnak ennek megvalósítását támogató források.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület időszerűnek látja, hogy egy egésznapos konferencia keretében bemutassa, hogy okos város fejlesztéseket tekintve melyek a kormányzat központi szakmai iránymutatásai és finanszírozási lehetőségei, melyek az elérhető hazai és nemzetközi megoldások, és milyen szakmai tanácsokat kell megfontolni egy önkormányzati „okos város program” tervezése és lebonyolítása esetében. Az esemény alkalmat ad arra, hogy összehozza a megoldások iránt érdeklődő városvezetőket és szállítókat, valamint a központi közigazgatás szakembereit.

Az Infotér „A városfejlesztés új útjai – Okos Városok Konferencia” a jövő városairól szól, arról, hogy hogyan formáljuk a jövő településeit, arról, hogy milyen városokban szeretnénk élni, hogy kihasználjuk-e az infokommunikáció adta lehetőségeket és kivédjük-e a veszélyeit.

Hogyan lesz egy város élhetőbb, fenntarthatóbb, egészségesebb és gazdaságosabb az okosváros technológiák segítségével? Hogyan segít otthonunk kényelmesebbé tételében, szabadidőnk minőségi eltöltésében, közlekedésünk fejlesztésében, hivatalos ügyeink másodpercek alatt történő elintézésében, környezetünk védelmében? Meggyőződésünk, hogy az okosváros technológiák alkalmazása, a hazai városokhoz méltó fejlődés megtartó erőt jelent majd a következő generációk számára.

Helyszín: Budaörsi Városi Uszoda és Sportcsarnok, 2040 Budaörs, Hársfa u. 6.
Időpont: 2016. május 05. 9:00 – 18:30

A konferencián a részvétel ingyenes, várunk minden érdeklődőt!

A konferenciával kapcsolatos információkat folyamatosan frissítjük, a legújabb információkért kérjük látogassa meg ezt az oldalt a későbbiekben is!

A rendezvényre vonatkozó szponzori csomagok itt megtekinthetőek!
Budapest, 2016. március 22.

Tisztelettel:
Soltész Attila
elnök
Informatika a Társadalomért Egyesület – Infotér
E-mail: titkarsag@infoter.eu

Karcagi Orsolya
marketing és szponzorációs vezető
Informatika a Társadalomért Egyesület – Infotér
mobil: +36 20 940 2880”

Forrás:
A városfejlesztés új útjai – Okos Városok Konferencia; Informatika a Társadalomért Egyesület – Infotér; 2016. március 22.

Deutsch: Európa egyik legambiciózusabbja a magyar digitális fejlesztési program

„Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program, amelynek sikerre vitelében meghatározó szerep jut a könyvtáraknak és közgyűjteményeknek – mondta az Internet Fiesta 2016 rendezvényén a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.
Deustch Tamás kiemelte: a könyvtárosok és a közgyűjteményi dolgozók közvetlen kapcsolatban állnak azokkal, akik még nem ismerték vagy ismerhették fel a digitális korszakban rejlő lehetőségeket.

„Az a határozott véleményem, hogy önök a digitális jólét nagykövetei, akik képesek lefordítani, képesek világos, érthető nyelven elmagyarázni a polgároknak, hogy miért fontos számukra a digitális eszközök és szolgáltatások igénybevétele” – tette hozzá a politikus az Informatikai és Könyvtári Szövetség által szervezett egyhetes rendezvénysorozat záróeseményén.

A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: a kormányzat célja az, hogy „mindenki léphessen egyet előre a digitális világban is”, miközben éppen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok azok, amelyek napjainkban nem vagy alig tudnak élni a lehetőségekkel.

Felidézte, a kormányzat által meghirdetett és aktív szerepvállalásával zajló program legapróbb részleteiről is a magyar polgárok dönthettek az internet és a digitális fejlesztések jövőjéről tavaly rendezett nemzeti konzultáción.

Deutsch Tamás a programról szólva megemlítette: jövő januártól 27-ről 18 százalékra csökken az internet-szolgáltatás áfája, valamint bevezetnek egy olyan alapcsomagot is, amellyel lehetővé teszik, hogy azok is használhassák a világhálót, akik nem tudták eddig megfizetni.

Ide sorolta azt is, hogy hamarosan minden háztartás számára elérhetővé válik a legalább 30 megabites internet-hozzáférés lehetősége, a jövő év végére minden település legalább egy közintézményében, közterületén ingyenes wifi-szolgáltatás lesz elérhető, amit 2018 végére minden oktatási, közművelődési intézmény belső tereire kiterjesztenek, emellett digitális oktatási stratégia készül.”

—–

„…A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: a francia kezdeményezés átvételével, idén Magyarországon tizenhetedik alkalommal megrendezett Internet Fiesta eseménysorozatában mintegy ötszáz település csaknem kétezer rendezvénye kapott helyet; idén az elektronikus könyvek és folyóiratok, valamint a virtuális szolgáltatások kerültek a középpontba. [Figyelő]”

Forrás:
Európa egyik legambiciózusabbja a magyar digitális fejlesztési program; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. március 24.
Deustch elmondta, mire számíthatnak a magyarok internetügyben; Figyelő; 2016. március 24.

Regisztrációhoz kötnék az Airbnb-szolgáltatást

„A közteherviselés szempontjából egyszerűbb, az ellenőrzés tekintetében viszont az eddiginél szigorúbb szabályokat vezetnek be itthon a közösségi gazdaság egyik leggyorsabban terjedő területén, a turisztikai célú szállásmegosztás, ismertebb nevén az Airbnb piacán – tudta meg a Magyar Idők.

A kormánypárt tervei szerint a jövő évi adójogszabályokkal együtt benyújtandó javaslat értelmében a lakásukat bérbe adó természetes személyek a jövőben legfeljebb három, tulajdonukban álló ingatlanban fogadhatnák legálisan a fizető vendégeket, ami után kizárólag egyféle, négyzetméter-alapú átalányadót kellene fizetniük.

A bérbe adott ingatlanok esetén – függetlenül attól, mennyi időre és milyen módon hasznosítják azt turisztikai céllal – négyzetméterenként 1500 forinttal számolnák az évente fizetendő közterhet, ami a magánszállásadókra jelenleg vonatkozó adózásnál enyhébb előírást jelent. A javaslattal az árnyékgazdaság részeként működő magánszállásadásban bővítenék az adózók körét, de az is szándék, hogy ne fojtsák meg vele a közösségi kezdeményezés alternatív szolgáltatóit. Úgy tudjuk, az elképzelések szerint nem csupán az adóbefizetést ösztönöznék ezen a területen, hanem annak célzott ellenőrzését is szigorítanák. A jogalkotók szerint arra is szükség lehet, hogy a hagyományos szállodák számára érvényes szabályokhoz igazítsák a privát apartmanoztatás működési feltételeit.

Ez azért is fontos, mert már európai szinten sürgetik az uniós tagállamokban működő szállodaszövetségek a hagyományos hotelek forgalmának 10-15 százalékát elcsábító közösségi szállásmegosztók szabályozását. A lakásturizmus résztvevőire ugyanis jelenleg jóval kevesebb működési, higiénés vagy fogyasztóvédelmi előírás vonatkozik, emiatt tudják a szállodai árak töredékéért fogadni a turistákat.

– Szeretnénk elérni a jelenleginél kiegyensúlyozottabb versenyfeltételeket. Nem a tevékenység beszüntetését, csupán szabályozott keretek közé szorítását várjuk – jelentette ki lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A 29 európai ország ágazati szövetségeit tömörítő Hotrec alelnökeként elmondta: szükségesnek tartják, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a megosztáson alapuló gazdaságnak a szállodaipart érintő pénzügyi és szociális hatásait, egyúttal azt is javasolják, a tagállamokban legyen regisztrációhoz kötött a rövid távú lakásbérbeadás.

– A nyilvántartásba vétel után az ellenőrző hatóságok is könnyebben eljárhatnak, de főképp a fogyasztóknak nyújtana biztonságot, ha regisztrált, leinformálható magánszálláson vehetnék igénybe a szolgáltatást – jegyezte meg Niklai Ákos. Emlékeztetett: idehaza az interneten hirdetett magánlakások agresszíven hódítják a hotelek vendégeit, külön e célra létrehozott, ám nem ritkán kérdéses hátterű vállalkozásokkal. Az utazók számára azonban gyakran nem derül ki az ajánlatokból, hogy a hatósági előírásoknak megfelelő szálláshely vagy feketéző lakáskiadó biztosítja neki a lehetőséget.
Lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai államtitkársága azt jelezte, vizsgálják, hogy más európai országokban hogyan működik a rendszer. Ezzel együtt álláspontjuk szerint a magán-szálláskiadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás jogi kategóriájába tartozó Airbnb-tevékenységnél jelenleg sem a szabályozatlanság, hanem az előírások be nem tartása okoz problémát.”

Forrás:
Regisztrációhoz kötnék az Airbnb-szolgáltatást; Thurzó Katalin; Magyar Idők; 2016. március 24.

Tudatos felhasználókká kell tenni a fiatalokat

„A digitális írástudás fejlesztése mára szinte elengedhetetlenné vált, legfőképpen a fiatalok körében.

A világ szinte minden táján, több millió fiatal csatalakozott tavaly a Kódolás Órája elnevezésű oktatási programhoz. A szervezők célja, hogy minél több diákkal ismertessék meg játékos formában a programozás alapjait.

Ez a nemzetközi kezdeményezés is azt bizonyítja, hogy a digitális írástudás fejlesztése mára szinte elengedhetetlenné vált, legfőképpen a fiatalok körében.

Zsigó Zsolt fizikatanár hangsúlyozta: a fiatalokat tudatos felhasználókká kell tenni. Nagyon sokan szereznek információkat az internetről, de ezek nem rendszerezettek, és ebben segíteni kell a gyerekeket.

A digitális ismeretek köré épült az a nemzetközi konferencia is, amelyet a világ egyik legnagyobb szoftvergyártó cége szervezett Budapesten.

A háromnapos rendezvényen 110 ország csaknem 300 pedagógusa vett részt azért, hogy megossza egymással szakmai tapasztalatait.

A tanárok egy-egy sikeres oktatási módszert mutattak be a résztvevőknek.

Egy norvég pedagógus szerint a program nagyszerű kezdeményezés. A legfontosabbnak a tapasztalatcserét nevezte, hogy megismerhetik más országok oktatási stratégiáját, és ötleteket meríthetnek belőle.

Az innovatív konferencia célja, hogy a pedagógusokat megismertesse a digitális eszközökkel, a különböző módszereken keresztül pedig ötleteket adjon ahhoz, hogyan lehet kreatívan beilleszteni a legmodernebb technológiákat az oktatásba.

Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási csoportvezetője úgy fogalmazott: a pedagógusoknak segítenek abban, hogyan lehet a 21. századi készségeket fejleszteni, mik azok a pedagógiai projektek, amelyek a tudásépítést, a kollaborációt, az informatikai eszközök használatát fejlesztik, de segítik őket abban is, hogy hogyan tudják az informatikai eszközöket bevinni az osztályterembe, és hogyan tudnak velük hatékonyabban oktatni.

A magyar oktatási rendszer több programot indított a diákok digitális tudásának elmélyítésére.

Míg a legkisebbek matematikai gondolkodását egy ismert építőjáték fejleszti, addig a középiskolásoknak már az Okosportál igyekszik megkönnyíteni a tanulást.

Lényege, hogy a diákok egy webes felületen érhetik el a digitális tananyagot, de lehetőségük van feladatlapok, szintfelmérők kitöltésére is.

A megszerzett informatikai tudás nem csak az iskolában, de a munkaerőpiacon is megtérül, mondta Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos.

Hozzátette: minden munkaerőpiaci kutatás azt vetíti előre, hogy a munkakörök jelentős részéhez nélkülözhetetlen lesz a digitális kompetencia, a készségszintű digitális intelligencia, ismeret, az effajta gondolkodás vagy az információgyűjtés.

A digitális írástudás fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy az internet mindenki számára elérhető és megfizethető legyen.

Ehhez a szolgáltatás áfatartalmának csökkentése szükséges, mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.

Deutsch Tamás hangsúlyozta, a kormány határozott szándéka az internet áfájának mérséklése, ezért a visegrádi négyekkel közösen az Európai Unióhoz fordulnak.

Sokak számára ugyanis még mindig magas az internet ára. A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos hozzátette: Magyarországon kötelező módon a legmagasabb áfaszint érinti az internethasználatot, az internetezés költségeit 27 százaléknyi áfa terheli.

A magyar kormány úgy döntött, hogy 2017. január 1-től az internethasználat árát a kedvezményes, 18 százalékos szintre csökkenti.

Hazánkban jelenleg a lakosság 63-70 százaléka használja rendszeresen az internetet.

A kormány célja az, hogy ez az arány három éven belül elérje a 85 százalékos uniós átlagot.

Ennek érdekében idén júniusra elkészül egy átfogó digitális oktatási stratégia, melynek révén a magyar fiatalok is versenyképes tudáshoz juthatnak az iskolákban.

A szakemberek a stratégiától azt is várják, hogy a következő években jelentősen csökkenhet Magyarországon az informatikushiány.”

Forrás:
Tudatos felhasználókká kell tenni a fiatalokat; Híradó.hu; 2016. március 28.

Csak azért is papírkönyv!

„Maguknak nyomtathatják ki a könyveket a vásárlók abban a párizsi könyvesboltban, amely hétvégén helyezte üzembe speciális printerét. A cél, hogy csökkentsék a könyvekkel kapcsolatos költségeket úgy, hogy mégis elérhetők legyenek azok a kötetek is, amelyekre kicsi a kereslet.

Egy korábbi felmérés szerint a digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése hozhatja meg a jövőben a korszakváltást az olvasási szokásokban. Ennek ellenére az elmúlt években csökkent az olvasási kedv, amit a megkérdezettek időhiánnyal és a dráguló könyvekkel indokoltak. A könyves szakmában dolgozó szakemberek számtalan módszert bevetnek itthon és külföldön is, hogy olvasásra, könyvfogyasztásra ösztönözzék az embereket.

Vannak már olyan könyvesboltok, ahol a nyomtatóé a központi szerep. Londonban és Párizsban is működik már az a speciális printer, amellyel a vásárlók maguknak nyomtathatják ki a tabletről kiválasztott könyvet, hogy aztán kifizetve hazavigyék és a karosszékben ülve elolvassák.

A tömegtermelés után tehát az egyedi előállítás is lehetővé válik. Ha valakinek olyan könyvre van szüksége, amely már nincs kereskedelmi forgalomban, elfogyott, elérhetetlen, a könyvesboltban egyetlen példányt is kinyomtathat magának. Nem egyszerű fénymásolatról van szó, mert az Espresso Book Machine nevű nyomtató össze is rendezi és formára vágja, beköti az oldalakat, vagyis a könyv pontosan úgy néz ki, mint az eredeti, s mindez nem tart tovább öt percnél.

A világ első önkiszolgáló könyvnyomtató gépét 2007. június 21-én a New York-i városi könyvtárban állították az olvasók szolgálatába, Londonba pedig 2009-ben érkezett meg a speciális printer. A Blackwells nevű könyvesboltban kezdetben félmillió cím közül válogathattak a vásárlók, ez azóta közel egymillióra emelkedett. Ennyi könyv tárolásához majdnem negyven kilométer hosszúságú könyvespolcra lenne szükség. Így ez a lehetőség alapjaiban változtatja meg a könyvkiadást és -árusítást.

Nemrégiben Párizsban, a Sorbonne Egyetem szomszédságában nyílt meg az a könyvesbolt, amelyben szintén Espresso Book Machine-nal nyomtathatnak maguknak könyvet az olvasók, akik hárommillió kötet közül válogathatnak. A könyvesboltot találkozóhelynek szánják, nagyon sok programot szerveznek, és kávéházként is működik…”

Forrás:
Csak azért is papírkönyv!; Híradó.hu; 2016. március 28.
Lásd még: Espresso Book Machine by On Demand Books és Espresso Book Machine (Wikipédia)

Szakirodalom

Már magyarul is olvasható az éghajlatváltozásról szóló jelentés összefoglalója

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Országos Meteorológiai Szolgálat közreműködésével március 23-án, a Meteorológiai Világnapon magyar nyelven is hozzáférhetővé vált az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) Ötödik Értékelő Jelentés Szintézisének Döntéshozói Összefoglalója.
Az összefoglaló tényként állapítja meg, hogy a globális felmelegedés elsődlegesen az emberi tevékenységhez köthető. Az üvegházhatású gázok fokozódó kibocsátásával megnő a visszafordíthatatlan változások valószínűsége. A Föld természeti és társadalmi környezetét egyaránt befolyásoló éghajlatváltozás az egyre szélsőségesebb időjárási események intenzitásában és gyakoriságában figyelhető meg.

Magyarországon a múlt század eleje óta tapasztalt 1 °C-os országos hőmérséklet-emelkedés meghaladja a globális növekedés 0,81 °C-ra becsült mértékét. Ezért a korábbiaknál is fontosabb a megelőzés és a felkészülés, a kockázatok kezelésében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a hatások azonnali mérséklése együttesen jelenthet csak hatékony megoldást.

A Döntéshozói Összefoglaló magyar nyelvű változata az IPCC hivatalos honlapján, érhető el 2016. március 23-ától.”

Forrás:
Már magyarul is olvasható az éghajlatváltozásról szóló jelentés összefoglalója; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2016. március 21.
Az Éghajlatváltozás 2014, Szintézis Jelentés Döntéshozói Összefoglaló; – Intergovernmental Panel on Climate Change/ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (pdf)

Közösségi intranetek a közigazgatási szervezeteken belül: szempontok a tudás belső megosztásához és kezeléséhez

„Közösségi intranetek a közigazgatási szervezeteken belül: szempontok a tudás belső megosztásához és kezeléséhez

Az amerikai vállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak közösségi intranetekre, hogy kiaknázzák az alkalmazottak tudását és elősegítsék a szervezeten belüli együttműködést. A közösségi intranetek alkalmazása gyorsítja munkát és csökkenti a költségeket.

A szövetségi kormányzat zöme még nem tart itt, de néhány közigazgatási szervezet úttörő szerepet játszik a közösségi média belső, a szervezeten belüli kommunikációban való használatában. Ines Mergel tanulmánya az ő tapasztalatukat elemzi. A levonható tanulságokat és hatékony gyakorlatokat keresi.

„A közösségi intranetek” írja Ines Mergel „olyan belső közösségi hálózatok, amelyek az informatika eszközeire – automatizált hírelosztás, wikik, csetek (üzenetküldés), blogok – támaszkodva teremtik meg az alkalmazotti részvétel lehetőségét.” Használnak továbbá belső profil oldalakat is, az emberek szaktudását és érdeklődési körét bemutató, a Facebookhoz vagy LinkedInhez hasonló, személyes honlapokat. Ezeket aztán az előbb említett eszközökkel kombinálva használják.

A jelentés négy példát elemez. Kettő közülük egy-egy szervezeten belüli alkalmazás: Külügyminisztérium és a NASA. Kettő pedig szervezetek közötti alkalmazás: az Egyesült Államok Hírszerző Közössége (16 önálló szervezet) és a teljes kanadai szövetségi kormányzat.

A szerző szerint: „A legtöbb szervezeti közösségi hálózat kudarcokkal terhelt”, de feltárja a kudarcok okait és azt, hogy a sikeres közösségi intranet kezdeményezések hogyan tudják ezeket elkerülni és hogyan tudnak fejlődni.”

Forrás:
The Social Intranet: Insights on Managing and Sharing Knowledge Internally; Ines Mergel; Using Technology Series, IBM Center for The Business of Government; 2016. (pdf)

A mobil szélessávú távközlés árai – 2015. február, nemzetközi összehasonlítás

„Az Európai Bizottság megbízásából készült jelentés elemzi és összeveti a szélessávú mobilkommunkációért fizetett fogyasztói árakat az Európai Unióban, Norvégiában, Izlandon, Törökországban, továbbá az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Japánban. A tanulmányban részletes országprofilok vannak, összehasonlító statisztikai adatokkal. A jelentésnek része egy adatbázis is.
Magyarországról a Magyar Telekom és a Telenor szolgáltatásait vizsgálták: „Összesítve, a mobiltelefonos szélessávú szolgáltatási csomagok nagyjából kétszer olyan drágák, mint a 28 uniós tagország átlaga (a legolcsóbb ajánlatok átlaga)””

Forrás:
Mobile Broadband prices (February 2015); Európai Bizottság; 2016. március 22.
Mobile Broadband prices – final report (pdf)
Mobile Broadband prices – executive summary (pdf)
Simulation tool mobile broadband prices (xlsx)

Törvények, rendeletek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 8/2016. (III. 25.) MvM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 8/2016. (III. 25.) MvM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 42. szám; 2016. március 25.; oldalak 3949-3991. oldalak (pdf)

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács bevonása kijelölt KÖFOP-projektek koordinációs célú felülvizsgálatába

„A Kormány a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Stratégia 2014–2020, a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020, valamint a Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program céljaival összhangban – az informatikával és az e-közigazgatással kapcsolatos politikája egységes megvalósítása érdekében – felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatban nevesített

1. azon területi közigazgatási informatikai tárgyú kiemelt projektek esetében, ahol a Miniszterelnökség mint támogatást igénylő került megjelölésre [KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító jelű „A szolgáltató kormányhivatali és közigazgatási modell bevezetése” megnevezésű, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító jelű „Hatósági eljárások és hatósági jogalkalmazási gyakorlat felülvizsgálata és egyszerűsítése” megnevezésű, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító jelű „Ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése (kormányablak, települési ügysegéd, közvetlen kiszolgálás)” megnevezésű, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító jelű „Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések” megnevezésű, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 azonosító jelű „Kormányhivatalok és önkormányzatok közötti együttműködés javítása” megnevezésű], valamint

2. a KÖFOP-2.2.4.-VEKOP-16 azonosító jelű „E-közbeszerzés” megnevezésű kiemelt projekt tekintetében folytassa le a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 121. § (6) bekezdése szerinti, a projektekkel kapcsolatos hírközlési és informatikai tudományos, célszerűségi, valamint gazdaságossági szempontú érdekegyeztetéseket, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács bevonásával.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: azonnal…”

Forrás:
A Kormány 1152/2016. (III. 25.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló, területi közigazgatási informatikai, valamint az E-közbeszerzés tárgyú projektek tekintetében a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács koordinációs célú felülvizsgálatba történő bevonásáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 42. szám; 2016. március 25.; 4070-4071. oldalak (pdf)
Lásd még: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról
1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Postahivatalok helyett pénzügyi intézmények is nyújthatnának postai szolgáltatást kistelepüléseken

„A Miniszterelnökség államtitkára szerint jelentős megtakarítással járna, ha pénzügyi intézmények is nyújthatnának postai szolgáltatásokat egyes, tízezer lakos alatti településeken – erről Németh Lászlóné államtitkár csütörtökön beszélt az MTI-nek.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára az MTI-nek csütörtökön elmondta: a parlamentnek szerdán benyújtott törvénymódosító javaslat szerint a Magyar Posta szolgáltatási díj fejében pénzügyi intézményeknek is átadhatná a postai feladatok ellátását olyan településeken, ahol nagyon alacsony a működő postahivatalok kihasználtsága. A lépés a már hosszú ideje működő Posta Partner Program minőségi folytatásának is tekinthető, a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével.

Mint mondta, adottság, hogy az érintett kistelepüléseken leginkább a takarékszövetkezetek vannak jelen, nem pedig a kereskedelmi bankok fiókjai. Úgy vélte, a takarékszövetkezeteknek sok más feladata is van ezeken a településeken, egyebek mellett közvetítik a nagyvárosokban már megszokott pénzügyi szolgáltatásokat az ott lakóknak. Németh Lászlóné szerint nagy költséget jelent az országszerte 2700 helyen megtalálható postahivatalok fenntartása. Hozzátette: számos olyan hely van, ahol naponta 4-5 ember megy be a hivatalba, ezeket a saját fiókokat nem feltétlenül ésszerű fenntartani. Olyan modellt kell kialakítani, ahol a postai és pénzügyi szolgáltatások száma nem csökken, sőt bővülni tud, ellenben a működtetés költségei csökkennek.

Az államtitkár elmondta: a hagyományos postai levélforgalom Magyarországon és világszerte is csökken, évente 5 százalékkal, valamint a csekkforgalomban is csökkenő tendencia van a korszerűbb fizetési lehetőségek megjelenésével. Kiemelte: a Miniszterelnökség vezetésével elindult a költségvetési szervek működési költségeinek racionalizálása, a bürokráciacsökkentésnek és a hatékonyságnövelésnek azonban az állami vállalatoknál, így a postánál is érvényesülniük kell.”

Forrás:
Pénzügyi intézmények is nyújthatnának postai szolgáltatást kistelepüléseken; Miniszterelnökség; 2016. március 24.
T/9785. számú törvényjavaslat a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról (pdf)

13. szám, 2016. március 29.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek