Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor államtitkár a pályázati rendszer átalakításáról és a 2007-2013-as időszak zárásáról

„Megváltoztatja a kormány az európai uniós pályázatelbírálási rendszer alapjait. Csak az értékelhet, aki szerepel a pályázatértékelő szaknévsorban. Múltját átvilágíthatják, beszélgetéseit a korrupció elkerülése érdekében lehallgathatják.

– Sokak szerint nem igazságos a brüsszeli pénzek elosztási rendszere. Milyen változtatások lesznek az új, 2020-ig történő időszakra vonatkozóan?
– Hiába a kritika, az előző, azaz a 2007–2013-as uniós időszakra vonatkozó előírásokat nem mi hoztuk. De ez már a múlt, ami a jövőt illeti, a fő újdonságot az jelenti, hogy megváltoztatja a kormány a pályázatelbírálási rendszer alap­jait. Erről a törvényjavaslatot benyújtottuk. Teljesen világos, főként átláthatóbb mechanizmusról van szó. Pályázatot csak az értékelhet, aki szerepel a pályázatértékelő szaknévsorban, azaz projektértékelésre jogosult. Aki ebben benne van, az egy-egy témakörben jártas kell, hogy legyen. Ezt azt jelenti, hogy az irányító hatóság meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján értékelni kell. Például egy energetikai pályázat elbírálásánál az bírálhat, aki ért az energetikához. Mondanom sem kell, az objektivitás alapkövetelmény. A szaknévsor vezetéséért a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lá­zár János felel.

– Mindezt hogyan alkalmazzák a gyakorlatban?
– Amikor beérkezik egy pályázat, az irányításért felelős hatóság által megadott szempontok alapján két, egymást természetesen nem ismerő szakértő dönt, jár-e vagy sem brüsszeli pénz a vállalatnak, szervezetnek. Amennyiben a két értékelő véleményében harminc százaléknál nagyobb eltérés mutatkozik, akkor újraértékelést kell elrendelni. Ennek megfelelően vagy jár a pénz, vagy nem.

– Ki szerepelhet a pályázatértékelő szaknévsorban?
– Olyan ember jelentkezhet, aki, mint említettem, megfelelően képzett, és az állammal kapcsolatban áll. Például kormányzati tisztségviselő vagy állami intézménynél dolgozik. Nincs megkötve a jelentkezés. A szakértőnek természetesen szakértői díj jár, mégpedig annak alapján, hogy hány értékelést végzett, a munkája pedig közfeladatnak minősül. Természetesen alapkövetelmény, hogy ne legyen megvesztegethető.

– Hogyan lehet a „tisztaságot” betartani?
– Aki pályázatelbírálónak jelentkezik, vállalja, hogy bármikor átvilágítható, lehallgatható, nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizhető. Ezt már az elején vállalnia kell, éppen a tisztaság érdekében. Úgy gondoljuk, mindezekkel nullára lehet csökkenteni az olyan, valójában nem létező cégek befolyását a piacon, amelyek azt hirdetik, hogy „segítik” a brüsszeli források megszerzését. Segítsék, de tisztességes és törvényes módszerekkel, például a szaktudásukkal. A rendszerben tehát olyan garanciák és elemek vannak, amelyek kiszűrik a fekete pályáztatás lehetőségét. Természetesen a tisztességes pályázatírókat, pályáztatással foglalkozó cégek munkáját elismerjük, szükség van rájuk. Tehát kettős a folyamat: a pályáztató arra szerződik, hogy tisztességes és nagy tudású, az állam pedig garanciát vállal a forrásért jelentkezőnél a pályáztató szakértők személyére.

– Pár napja jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ötpárti vitát kezdeményez a brüsszeli forráselosztással kapcsolatban. Egyfajta gesztus ez az ellenzék felé?
– Nem. Együttműködés. Tény, hogy nagyon sok a vita a kormánypártok és a többi párt között az uniós támogatásról. Ez alapvetően az előző pénzügyi ciklus forráselosztásáról, a visegrádi országok közötti versenyképességről szól. Ki kell emelnem, a ciklus elején nagyon rosszul álltunk, nem is gondoltuk akkor, hogy az összes pénzt le tudjuk hívni Brüsszelből. Most kijelenthetjük, minden, hazánknak járó eurót hazahoztunk Brüsszelből. Például három évvel ezelőtt több százmilliárd forint forrásvesztéstől volt hangos a sajtó. Tavaly decemberre régiós tekintetben a kerethez képest tökéletesen zártunk. Négyszázmilliárd forint plusz fejlesztési forrást nyertünk az euró árfolyamának alakulása miatt, így az összes pénz, amit hazahozhattunk Brüsszelből, 8600 milliárd forint volt. Így túl is teljesítettük magunkat, 9750 milliárd forint értékben kötöttünk szerződéseket önkormányzatokkal, cégekkel. Átlag feletti a ciklusteljesítményünk, Csehország, Románia és Bulgária a száz százalék alatt maradt. Hazánk kormánya tehát a fejlesztési ígéretéhez kapcsolódóan az összes kiaknázható uniós forrásra tett vállalását teljesítette, és több pénzt fizetett ki, mint gondoltuk. Az előző ciklus fejlesztési rendszerével kapcsolatban úgy gondoljuk, nem volt jó, így, mint már beszéltünk róla, azt teljes egészében átalakítottuk, a 2020-ig tartó időszak alatt sokkal több pénzt tudunk a vállalkozásokhoz eljuttatni, ráadásul a bürokráciacsökkentés jegyében. Egy-egy minisztérium ebben igen nagy elvárást és felelősséget kapott, szemben a korábbi időszakkal.

– Miért?
– Hiába hoztak szakpolitikai döntéseket, olyan feltételek voltak, amelyeket bármelyik pillanatban felül lehetett írni a forráselosztásnál. Alapvetően brüsszeli szempontok alapján, gyakorlatilag állam az államban elv szerint működtünk. Ahelyett, hogy a magyar érdekeket nézték volna.

– Az uniós források beáramlása mostanság visszaesett, a cél a felpörgetés. Ha ez sikerül, az milyen hatással lehet az államháztartásra?
– Az intenzív itthoni kifizetések miatt termőre forduló ágazatok adó- és járulékbefizetése, valamint maga a dinamikusabb GDP-növekedés némileg szűkítheti a kialakuló GDP-arányos pénzforgalmi államháztartási hiányt, de meg nem ugorhat ennek mértéke. A büdzsé ezért van így tervezve. A kisebb hiány tehát várhatóan különösebb gond nélkül finanszírozható majd belső forrásokból, például a lakossági állampapírok dinamikusabb értékesítéséből. Az új ciklusban a lehívás még nem kezdődött el. Ugyanis a projektek olyan szakaszban tartanak, hogy teljesítésalapú számlákat még nem tudnak hozni. Most huszonhárommilliárd forint kifizetésénél tartunk, amelyet a hazai költségvetésből előfinanszírozunk. De ez nem gond, mint ahogy egyesek vizio­nálják, hiszen évek óta stabil a hazai büdzsé. Ehhez a pénzügyi mozgástér adott. Szemben 2010-zel, ma ez a kérdés nem jelent problémát. Ezért kell tehát vitát indítani a pártokkal a parlamentben, mert a mostani kormányzat gyakorlatilag az előző kabinet elrontott fejlesztéspolitikája alapján működött. Nem szeretek visszamutogatni a múltra, de mégis 2007-ben születtek a hibás döntések. A kormány „lelkiismerete” tiszta. Amit csak el lehetett érni, azt elértük a támogatásoknál, de úgy gondoljuk, hogy érdemes erről beszélni, mert ezekkel az ügyekkel szembesíteni kell az ellenzéket. Hiszen az próbál felépíteni egy korrupciós narratívát. Lételeme, hogy a korrupciót a kormányra hárítsa. A szabálytalanul felhasznált források aránya két százalék alatt van. Elengedhetetlen, hogy tisztázzuk ezt. Arról, hogy a mostani kormányzat mit tett a fejlesztéspolitikáért, mindent elmond, hogy hetvenezer pályázat nyert az előző pénzügyi időszakban, a beérkezett pályázatok több mint fele. A nyertesek mögött negyvenháromezer pályázó van. Ezekkel a számokkal nem tudnak mit kezdeni az ellenzékiek. Gyakorlatilag Magyarország ellen drukkoltak, nem a kormányt, hazánkat szúrták hátba. Most, a ciklus végén, ahogy azt látják, hogy eredményesek voltunk, több helyen is feljelentenek bennünket. A kormánynak akarnak így kellemetlen perceket okozni. Pedig a kormány a túlvállalásnak köszönhetően mindent teljesített.

– Hány vitás ügy van Brüsszellel, és hogyan rendezhetők?
– Magyarországnak hat ügyben, operatív programokra bontva mintegy tíz vitája van az Európai Bizottsággal a 2007–2013-as időszak uniós kifizetéseiről. Három ügyben vitatjuk a bizottság igazát, s ezek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek. Az úgynevezett aszfaltügyben bíróságon kívüli rendezésben állapodott meg Lá­zár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa. Lehet olyan ügy, amelyben korrekcióra számíthat hazánk. A vita 2017 májusában zárul le, addigra fejeződik be a teljes, előző időszakot érintő pénzügyi elszámolás.

– A „büntetéshez” szükséges összeget honnan tudjuk előteremteni?
– Nagyjából hatszázmilliárdnyi számlaállományunk van. Ebből tudunk a vitás ügyek rendezéséhez pluszban benyújtani számlát. Ha az Európai Bizottság pénzt megpróbál visszatartani, akkor benyújtunk olyan számlákat, amelyek más projektekből származnak. A visszatartást úgy tehetik meg, ha konkrétan megjelölik a szabálytalanságok helyét a fejlesztésekben, s ilyenkor a kormány ezeket pénzeket visszaköveteli azoktól, akik elkövették a szabálytalanságokat. Tehát közpénz semmiképpen sem kerül veszélybe.”

Forrás:
„A lelkiismeretünk tiszta, amit csak lehetett, elértünk a támogatásoknál”; Bódy Géza; Magyar Hírlap; 2016. április 9.

Egységes állami tisztviselői kar és intézményátszervezés

„Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is oda tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés.

Megerősítette, hogy július elsejétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.

A miniszter bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében.

Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról ötpárti egyeztetést kezdeményez.

Beszámolt arról is, hogy lezárultak az állami háttérintézményekkel, központi költségvetési szervekkel kapcsolatos egyeztetések, és a miniszterelnök még néhány utólagos egyeztetést kért a vízügyi ágazatnál. A cél, vagyis a bürokrácia csökkentése meg fog valósulni – értékelt, hozzátéve: a lépés alkalmat ad létszámleépítésre, ugyanakkor állami feladat nem marad ellátatlanul.

A kilépési pénzre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy még nem született döntés, a létszámokat pedig minden miniszter saját hatáskörben alakítja. A háttérintézményekre a tárcák gyermekeiként hivatkozott, akik “szép vaskos felnőtté dagadtak, lassan 30-40 évesek”, ma már “túlsúlyossá vált az egész rendszer”. [Miniszterelnökség]”

—-

„…Arról még nem született döntés, hogy…lesz-e kilépési pénz az államigazgatásban dolgozóknak. Kilépési pénz ügyében azonban Orbán nem értett egyet Lázár javaslatával, ezért nincs még végleges döntés. Lázár úgy fogalmazott, hogy Orbán “szubtrópusinak nevezte a megoldási javaslatomat.”

Lázár azt is elmondta, hogy megszülettek a döntések a “túlsúlyossá vált” háttérintézmények jövőjéről, de némely esetben még zajlanak az egyeztetések. Kevesebb embernek, többet kell dolgoznia, ami az adófizetők szempontjából helyes – mondta Lázár, aki hozzátette, hogy július 1-jétől a járási dolgozók bére növekedni fog. [HVG]”

Forrás:
Miniszterelnökség; 2016. április 7.
HVG.hu; 2016. április 7.
Lásd még: Origo.hu; 2016. április 7.

DATABOOM Hackathon – Használd jól a közadatot! 24 órás hackathon a Kitchen Budapestben!

„A K-Monitor a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület és a Kitchen Budapest szervezésében 2016. április 15-16-án kerül megrendezésre a DataBoom Hackathon, az első közadat újrahasznosítási programozói verseny! A rendezvény szakmai együttműködő partnere a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács.

Fődíj: részvétel a holland soros EU-elnӧkség programsorozat részeként 2016 júniusában Amszterdamban megrendezendő TransparencyCamp Europe 2016 eseményen.

A versenyre programozók, adatelemzők, designerek, illetve helyi önkormányzatban, a közigazgatásban, civil szervezetben jártas szakemberek és kutatók jelentkezését várják.

​​Digitális jelenünkben az adatok olyan használati és csereértékkel bírnak, mint a múlt században az ásványi energiahordozók, azzal a különbséggel, hogy ez az erőforrás minden ország számára korlátlan mértékben előállítható. Az információs korszak egyik legnagyobb kihívása a nagy adat (Big Data) kezelése, amelynek fő irányai a személyi adatok védelme mellett a közadatokhoz való egyenlő hozzáférés protokolljainak kiépítése.

A nyílt kormányzati adatok szabad újrahasznosítása világszerte nagy erővel indult meg az elmúlt években. Az első eredmények – jó és rossz gyakorlatok – már láthatók, míg a „Databoom” elnevezésű 2016. január 21-én Budapesten megtartott nemzetközi nyílt adat konferencia megállapításai alapján Magyarország leszakadása is nyilvánvaló.

A Databoom Hackathon célja, hogy 3-5 fős csapatok a Helyi téradatok (GIS, BigData), az Átlátható helyi költségvetés (Transparent City) és a Helyi közadatok (Smart City) témakörökben mindössze 24 óra alatt alkossanak meg olyan digitális alkalmazásokat, amelyek – nyílt hozzáférésű európai uniós, valamint helyi önkormányzati adatokra (open data) építve – Magyarországon is alkalmasak lehetnek valós helyi lakossági és vállalkozási igények kielégítésére.hogy a versenyen induló résztvevők csapatokba szerveződve mindössze 24 óra alatt alkossanak meg olyan szoftveres alkalmazásokat, amelyek – nyílt hozzáférésű európai uniós, valamint helyi önkormányzati adatokra (open data) építve – Magyarországon is alkalmasak lehetnek valós helyi lakossági és vállalkozási igények kielégítésére.

Ha készen állsz a megmérettetésre – és arra, hogy a közadatok társadalmi hasznosítása mellett elkötelezett hacktivizmust kövess el egy alkotócsapat tagjaként – akkor látogasd meg az esemény weboldalát és jelentkezz!”

Forrás:
DATABOOM Hackathon
DATABOOM Hackathon; Facebook

Közigazgatás, politika

VII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia – Budapest, 2016. április 14.

„…A helyi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységében egyre jelentősebb a vagyongazdálkodási tevékenység. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás eredményessége jelentős mértékben függ az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos döntéseitől. Az önkormányzatok által létrehozott vagyonkezelő szervezetek sokfélék mind szervezeti formájukat, mind működésüket tekintve. Egymás tevékenységét csak részben ismerve tevékenykednek, így megállapítható, hogy vannak olyan technikák az önkormányzati vagyongazdálkodás területén, amelyeket érdemes összegyűjteni, rendszerezni, szintetizálni és mint szakmai javaslatot a jogszabályalkotók, a jogalkalmazók figyelmébe ajánlani.

FŐVÉDNÖKÖK:
Prof. Dr. Kiss György dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar)
Tarlós István főpolgármester (Budapest Főváros Önkormányzata)

SZERVEZŐK:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar
Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

SZERVEZŐ BIZOTTSÁG:
Dr. Boros Anita helyettes államtitkár, Barts J. Balázs vezérigazgató, Blahó Edit irodavezető

Médiapartner: Épülettár.hu, Magyar Építéstechnika

FELKÉRÉSÜNKET EDDIG ELFOGADÓ ELŐDÓK (az előadók névsorában):

  • Dr. Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes (Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala): a főváros vagyongazdálkodási stratégiája, gyakorlata és eredményei
  • Barabás Tamás ügyvezető igazgató (Projectmine Kft.): új horizontok a projektfinanszírozásban önkormányzatok részére
  • Barts J. Balázs vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): lehetőségek és kötöttségek a Fővárosi Önkormányzat ingatlangazdálkodásában
  • Dr. Boros Anita, Ph. D. vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): az állami vagyongazdálkodás új irányai
  • Décsi Gábor ügyvezető igazgató (Dome Facility Services Group Kft.): az ingatlanvagyon stratégiai kezelése, hasznosítása, üzemeltetése, különös tekintettel az energetikai kérdésekre
  • Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár (Miniszterelnökség): az építési engedélyezés törvényi szabályozásának változásai
  • Füzesséri József polgármester (Szikszói Polgármesteri Hivatal): példa alternatív energia-használatára a környezet védelme és a költségcsökkenés érdekében
  • Gonda Helga facilities manager (Jones Lang LaSalle Kft.): létesítmény- és vagyongazdálkodási nemzeti szabványok
  • Gyáfrás Sándor főigazgató (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): az elektronikus árverés bevezetésének tapasztalatai az MNV Zrt.-nél
  • Dr. Hajnal István, FRICS, c. egyetemi docens (Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar, Építéskivitelezési Tanszék): az EN 15221 létesítménygazdálkodási szabvány önkormányzati alkalmazása – tanulságok és kihívások
  • Horváth Ferenc ügyvezető igazgató (Electool Beszerzési Szolgáltató Kft.): önkormányzati beszerzés és költéskontroll 21. századi módon
  • Prof. Dr. Horváth M. Tamás Dsc. egyetemi tanár, tanszékvezető (Debreceni Egyetem ÁJK Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék): városi holdingok szerepeinek változása
  • Kócsáné Horváth Erika főosztályvezető (Magyar Államkincstár, Önkormányzati ASP Alkalmazásokat Támogató Főosztály): önkormányzati alkalmazásközpont, különös tekintettel az ingatlanvagyon-kataszter szakrendszerre
  • Marton Áron vezető tanácsadó (GriffSoft Zrt.): integrált informatikai megoldás önkormányzatok és vagyonkezelők részére
  • Nikl István ügyvezető igazgató (Intermap Kft.): virtuális valóság – a vagyonkezelés és településmenedzsment új útja
  • Rostás Zoltán mestertanár (BME Építéskivitelezési Tanszék): a nagyberuházások és az önkormányzatok kapcsolata, különös tekintettel az ingatlangazdálkodási koncepció előkészítésére a Városliget fejlesztése kapcsán

…”

Forrás:
VII. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia – Budapest, 2016. április 14.; Etalon ’95 Kft.

Tállai András a NAV átszervezéséről

„…Tállai András kérdésekre válaszolva elmondta, a kormány elfogadta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatban lévő átszervezéséről szóló jelentést, egyben azt kérte a szakminisztertől, hogy június 30-ig készüljön újabb jelentés, amely a szervezeti szabályzatot, valamint az esetleges további, kizárólag szakmai alapon történő létszámcsökkentést is tartalmazza.

Hangsúlyozta, hogy az adóhatóságnak sok új feladata lesz, munkáját másképp fogja végezni, mint eddig, elsősorban az ellenőrzés hatékonyságát, a kockázatelemzést, a kiválasztás módszerereit illetően, és folytatja az integrációt is az adó- és a vámág között. Ennek alapján fogják meghatározni az új szervezeti sémát. Május 31-ig elkészül a munkateljesítmény értékelése is a NAV-nál, az abból nyert információk meghatározhatják az újabb döntéseket…”

Forrás:
A kormány elkötelezett a családi típusú adózás fenntartása mellett; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. április 7.

Bővült a kormányablakok intézhető ügyek száma

„További ügykörökben lehet ügyeket indítani, illetve tájékoztatást kérni a kormányablakokban.
A kormányzat kiemelt célja a kormányablakban intézhető ügyek számának bővítése. A 77/2016. (IV.6.) Korm. rendelet 2016. április 8. napján történt hatályba lépésével – amely módosította a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII.30.) Korm. rendeletet – 280 új ügyben lehet kérelmet benyújtani, tehát ügyet indítani, valamint 228 típusú ügyben tájékoztatást kérni a kormányablakokban, tehát összesen 508 új kormányablak ügykör bevezetésére került sor.

Néhány, vélhetően nagyobb érdeklődésre számot tartó ügykör az 508-ból pl. a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés megtétele, a borászati üzemek, palackozók engedélyezése iránti kérelem benyújtása, az élelmiszer és takarmány hatósági felügyeletével kapcsolatos panaszbejelentés, az állatvédelmi bejelentés, a telekalakítási engedély iránti kérelem.

Ezzel 2016. április 8-ától a kormányablakokban összesen 1121 ügyben van intézkedésre, tájékozódásra lehetőség.”

Forrás:
Kormányablak ügykörök bővülése; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal; 2016. április 8.
77/2016. (IV. 6.) Korm. rendelet a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

Európai Unió: Általános adatvédelmi rendelet

„A Bizottság adatvédelmi csomagjának legfőbb eleme egy általános adatvédelmi rendelet. Az adatvédelmi rendelet naprakésszé teszi és korszerűsíti az 1995. évi adatvédelmi irányelv alapelveit. Meghatározza az egyén jogait, valamint megállapítja azoknak a kötelezettségeit, akik az adatokat kezelik, illetve akik felelnek az adatok kezeléséért. Emellett rögzíti az előírásoknak való megfelelést biztosítani hivatott módszereket, valamint a szabályok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókat is.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága a 2015. december 17-i rendkívüli ülésén állást foglalt a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság közötti háromoldalú egyeztető tárgyalások során elfogadott szövegről. Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 18-án jóváhagyta ezt a kompromisszumos szöveget. A Tanács 2016. február 12-én politikai megállapodásra jutott a szöveggel kapcsolatban, megerősítve ezzel a Coreperben született megállapodást.

Részletek
A rendelettervezet foglalkozik több alapvető kérdéssel.

Az érintettek jogai
A rendelet felsorolja, milyen jogok illetik meg az érintettet, vagyis azt a személyt, akinek adatait kezelik. Ezek a megerősített jogok lehetővé teszik az egyének számára, hogy nagyobb mértékű ellenőrzéssel rendelkezzenek a személyes adataik felett, többek között az alábbiak révén:

  • az egyéneknek egyértelmű hozzájárulást kell adniuk a személyes adatok kezeléséhez
  • az érintettek könnyebben férhetnek hozzá a személyes adataikhoz
  • az érintettek rendelkeznek a személyes adatok helyesbítéséhez, tárolásának megszüntetéséhez (a „feledéshez”) és törléséhez való joggal
  • az érintettek rendelkeznek az adatkezelés kifogásolásához való joggal, többek között a személyes adatok „profilalkotás” céljából történő felhasználására vonatkozóan
  • az érintettek rendelkeznek az adatok szolgáltatók közötti hordozhatóságára vonatkozó joggal

A rendelet emellett kimondja, hogy az adatkezelők (az adatok kezeléséért felelős személyek) kötelesek átlátható és könnyen hozzáférhető információkat nyújtani az érintettek számára a személyes adataik kezelésével kapcsolatban.

Megfelelés
A rendelet részletesen ismerteti az adatkezelőkre és a nevükben személyes adatokat kezelőkre (az adatfeldolgozókra) háruló kötelezettségeket. Ezek magukban foglalják olyan megfelelő biztonsági intézkedések végrehajtásának a kötelezettségét is, amelyek megfelelnek az elvégzett adatkezelési műveletekkel járó kockázatnak (kockázatalapú megközelítés). Az adatkezelőknek továbbá bizonyos esetekben be kell jelenteniük a személyes adatok biztonságának sérülését. Minden hatóságnak ki kell neveznie egy adatvédelmi tisztviselőt. Ez a kötelezettség vonatkozik azokra a vállalkozásokra is, amelyek kockázatos adatkezelési műveleteket végeznek.

Nyomon követés és kártérítés
A rendelettervezet megerősíti a tagállamok azon, jelenleg is érvényes kötelezettségét, hogy nemzeti szinten működő, független felügyeleti hatóságot hozzanak létre. Célja továbbá olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek az EU egészében biztosítják az adatvédelmi jogszabályok koherens alkalmazását. Konkrétan az olyan fontos tagállamközi ügyekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus elve, amely azt jelenti, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek több tagállamban rendelkeznek leányvállalattal, csak a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük.

A megállapodástervezet rendelkezik egy európai adatvédelmi testület létrehozásáról is. Ez a testület a 28 tagállam független felügyeleti hatóságainak képviselőiből állna, és a jelenleg működő, 29. cikk szerinti bizottság helyébe lépne.

A tervezet elismeri az érintettek azon jogát, hogy panaszt nyújtsanak be a felügyeleti hatósághoz, valamint elismeri a jogorvoslathoz, a kártérítéshez és a felelősség elismeréséhez való jogukat. Annak biztosítása érdekében, hogy az érintetteket érintő határozatok meghozatala tekintetében érvényesüljön a földrajzi közelség elve, a tervezet biztosítja az érintettek számára a jogot arra, hogy az adatvédelmi hatóságuk által hozott határozatot a nemzeti bíróságukkal felülvizsgáltassák. Mindezt függetlenül attól, hogy az érintett adatkezelő székhelye melyik tagállamban található.

A tervezet nagyon szigorú szankciókat határoz meg az adatvédelmi szabályokat megsértő adatkezelőkkel vagy adatfeldolgozókkal szemben. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy teljes éves árbevételük 4%-át is elérheti. Ezeket a közigazgatási szankciókat a tagállami adatvédelmi hatóságok szabják ki.

Adattovábbítás harmadik országok részére
A rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítását is. A rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy értékelje a harmadik ország adott régiójában vagy adatkezelő ágazatában biztosított adatvédelmi szintet. Amennyiben a Bizottság az előbbiek vonatkozásában nem hoz az adatvédelem szintjének megfelelőségéről szóló határozatot, a személyes adatok továbbítására csak különleges esetekben, illetve megfelelő biztosítékok (standard adatvédelmi rendelkezések, kötelező erejű vállalati szabályok, szerződéses rendelkezések) megléte esetén kerülhet sor.

Következő lépések
A szövegről most a Tanács első olvasatban kialakított álláspontot fog elfogadni, amelyet azután jóváhagyás céljából megküldenek az Európai Parlamentnek.

A rendelet valószínűleg 2016 tavaszán lép majd hatályba, és 2018 tavaszától lesz majd alkalmazandó.”

Forrás:
Az általános adatvédelmi rendelet; Európai Tanács
A Tanács álláspontja első olvasatban a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET elfogadása céljából (általános adatvédelmi rendelet); Európai Tanács; 2016. április 6. (pdf)
Lásd még: A bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelme

Egységessé válik az európai adatvédelem

„Két év múlva lép életbe az egységes európai adatvédelmi rendelet, amely számos új feladatot ró a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. „Az új rendelethez harmonizálni kell az EU-tagállamok eljárási szabályait, ennek érdekében már most el kell kezdeni az együttműködést” – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Péterfalvi Attila. Hozzátette: éppen ezért ez lesz a fő témája a májusban Budapesten megrendezésre kerülő európai adatvédelmi konferenciának.

Tíz év után ismét a magyar főváros ad otthon az Európai Adatvédelmi Hatóságok konferenciájának május végén. Ennek azért van nagy jelentősége, mert 2018-tól egységes adatvédelmi rendelet fog hatályba lépni, ami miatt számos új feladata lesz a hatóságoknak. Mint Péterfalvi Attila rámutatott, kiemelt figyelmet kap, hogy miként érvényesül a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti adatvédelmi ellenőrzések kontroll mechanizmusa.

Az Európai Unió tagállamaira egységesen érvényes rendelet életbe lépése felveti a kérdést, mi az, ami a jelenlegi magyar infótörvényből megmarad, hiszen az új szabályozás számos jogintézményt a nemzeti jogalkotó kompetenciájára bíz, ugyanakkor nem szabad olyan szabályozást alkalmazni, ami meggátolja az adatok szabad áramlását. Példaként említette, hogy az adatvédelmi nyilvántartás intézménye nemzeti kompetencia marad. Éppen ezért fel kell arra készülni, hogyan fog alakulni a nemzeti szabályozás.

Emellett az európai adatvédelmi rendelettel egy időben hatályba lép a bűnüldözés, a büntető eljárásokkal kapcsolatos adattovábbításokra vonatkozó irányelv is, ami szintén új feladatokra ró a hatóságokra.

Készül a terrorizmus elleni törvény
A tavalyi évben jelentősen emelkedett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz érkező adatvédelmi illetve információszabadságot érintő kérdések száma, amelynek okai egyrészt a törvénymódosítások, másrészt az új technológiai eszközökre épülő rendszerek bevezetése – mondta el Péterfalvi Attila.

A menekültválság, valamint az európai terrorcselekmények kapcsán szintén megnőtt a feladata a Hatóságnak. Emellett mint azt az elnök elmondta, bár nem számottevően, de megjelentek azok a beadványok is, amelyek a schengeni információs rendszerrel kapcsolatos adatkezeléseket kifogásolták.

A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények kapcsán a kormány olyan intézkedéseket szándékozik bevezetni, amelynek hatása van a magánéletre és a személyes adatok védelméhez fűződő jogra. „Az államnak a bűncselekmények felderítése céljából bizonyos egyedi esetekben érdekében áll a személyes jellegű adatok titkosításának feltörése. Ugyanakkor a tervezett törvényben meg kell, hogy jelenjen a privát szféra védelme is” – hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy a vállalkozások körében ilyen indok lehet az üzleti titok. Hozzátette: minden esetben a szükségesség-arányosság követelményét kellene figyelembe venni, ez alapján kell, hogy megszülessen az új törvény.”

Forrás:
Egységessé válik az európai adatvédelem; OrientPress; 2016. április 9.

Az Európai Bizottság cselekvési terve a hozzáadottérték-adó (héa, ÁFA) korszerűsítésére

„A mai cselekvési terv az első lépés egy olyan egységes uniós héaövezet kialakítása felé, amely lehetővé teszi a csalás elleni fellépést, a vállalkozások támogatását, valamint az digitális gazdaság és az e-kereskedelem ösztönzését.

Az Európai Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő, amelyben meghatározza azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az EU jelenlegi héarendszere egyszerűbbé, a csalással szemben ellenállóbbá, és fokozottabban vállalkozásbaráttá tehető.
A jelenlegi héaszabályokat sürgősen frissíteni kell, hogy megfelelőbben támogassák az egységes piacot, megkönnyítsék a határokon átnyúló kereskedelmet, valamint lépést tartsanak napjaink digitális és mobil gazdaságával.
A „héabevétel-kiesés” – azaz a várt héabevétel és a ténylegesen beszedett héa közötti különbség a tagállamokban – 2013-ban közel 170 milliárd eurót tett ki. A becslések szerint csak a határokon átnyúló csalás évi mintegy 50 milliárd eurós héabevétel-kiesést okoz az Európai Unióban. Emellett a jelenlegi hozzáadottértékadó-rendszer töredezett, és jelentős adminisztratív terhekkel jár, különösen a kkv-k és az online vállalatok számára.

A cselekvési terv meghatározza a jelenlegi uniós héaszabályok korszerűsítésének útját, többek között az alábbiak révén:

  • a jövőbeli egységes európai héarendszer alapelvei;
  • rövid távú intézkedések a héacsalás kezelésére;
  • a héamértékre vonatkozó keret frissítése és lehetőségek biztosítása a tagállamok számára a héamértékek rugalmasabb meghatározására;
  • az e-kereskedelemre vonatkozó héaszabályoknak a digitális egységes piaci stratégiával összefüggésben történő egyszerűsítésére, valamint a kkv-k tennivalóinak egyszerűsítését szolgáló átfogó héacsomagra irányuló tervek.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „A mai napon párbeszédet kezdünk az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy egyszerűbb, a csalással szemben ellenállóbb hozzáadottértékadó-rendszert alakítsunk ki az Unióban. A határokon átnyúló héacsalás évről-évre mintegy 50 milliárd eurós kárt okoz a tagállamoknak és az adófizetőknek. Mindeközben a kisvállalkozásokat jelentős adminisztratív terhek sújtják, és a héa beszedése a technikai innovációból adódóan új kihívásokkal jár. A Bizottság már korábban egyértelmű intézkedéseket terjesztett elő a társaságiadó-kikerülés kezelése érdekében, és hasonló határozottsággal fogunk fellépni a héacsalással szemben is.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos szavai szerint: „A héa az uniós tagállamok egyik fő adóbevételi forrása. Ugyanakkor megdöbbentő mértékű költségvetési réssel szembesülünk: a héabevételek 170 milliárd euróval maradnak el az elvárt szinttől. Rengeteg pénz megy így veszendőbe, amelyet a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére is lehetne fordítani. Ideje már, hogy visszaszerezzük ezt az összeget. Emellett szeretnénk nagyobb autonómiát biztosítani a tagállamoknak azt illetően, hogy miképpen határozzák meg saját kedvezményes héamértékeiket. Cselekvési tervünk mindezen kérdésekre választ kínál.”

A terv legfontosabb elemei
A határokon átnyúló kereskedelem jövőbeli végleges uniós héarendszere a csalásra nyíló lehetőségek csökkentése érdekében
A jelenlegi héarendszert korszerűsíteni kell, hogy lépést tartsunk napjaink globális, digitális és mobil gazdaságának kihívásaival. A határokon átnyúló kereskedelem jelenlegi, 1993-ban hatályba lépett héarendszerét átmeneti rendszernek szánták, és az nem zárja ki a csalás lehetőségét. A Bizottság ezért 2017-ben javaslatot készül előterjeszteni az egységes európai héaövezetre vonatkozó végleges szabályok kialakítására. Az új szabályok értelmében a határokon átnyúló tranzakciók adóterhét a mai helyzethez hasonlóan továbbra is a rendeltetési hely szerinti tagállam adómértéke határozná meg („a rendeltetési hely szerinti adóztatás elve”), de az adó beszedésének módja tekintetében fokozatosan a csalással szemben ellenállóbb rendszerre váltanának. Ezzel egyidejűleg az egész EU-ra kiterjedő internetes portál jönne létre, hogy a vállalkozások számára egyszerű héabeszedési rendszer, a tagállamok számára pedig a bevételek beszedését lehetővé tevő erőteljesebb rendszer álljon rendelkezésre.

A héacsalással szembeni fellépést szolgáló azonnali intézkedések a jelenlegi szabályok alapján
A határokon átnyúló héacsalás hatalmas összegű bevételtől fosztja meg a tagállamokat. A becslések szerint a jövőbeli héarendszer révén évente mintegy 40 milliárd euróval (azaz 80 %-kal) csökkenthető a határokon átnyúló héacsalás. Az év folyamán a Bizottság a héacsalással, a csalási módszerekkel és a bevált gyakorlattal kapcsolatos információcsere céljából a tagállamok által alkalmazott jelenlegi eszközök megerősítésére irányuló intézkedéseket javasol majd. A továbbiakban is szorosan nyomon követjük az adóhatóságok teljesítményét a héa beszedése és ellenőrzése terén.

Nagyobb autonómia biztosítása a tagállamok számára a héamértékre vonatkozó saját adópolitikájuk meghatározása tekintetében
A jelenlegi szabályok értelmében a tagállamok a nulla százalékos és kedvezményes héamérték alkalmazásakor nem térhetnek el az áruk és szolgáltatások előre meghatározott jegyzékétől. A Bizottság a héamértékre vonatkozó keret korszerűsítését tervezi, és a jövőben nagyobb mértékű rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára. Javaslatában két lehetőség szerepel:az egyik szerint fennmaradna a 15 %-os minimális általános adómérték, és a tagállamoktól származó információk alapján rendszeresen felülvizsgálnák a kedvezményes héamértékben részesíthető áruk és szolgáltatások jegyzékét. A másik lehetőség eltörölné a kedvezményes héamértékben részesíthető áruk és szolgáltatások jegyzékét. Ez utóbbi esetén ugyanakkor biztosítékokat kellene bevezetni a csalás megelőzése és az egységes piacon belüli tisztességtelen adóverseny elkerülése érdekében, valamint a vállalkozások megfelelési költségei is növekedhetnének. Mindkét lehetőség szerint fennmaradna a jelenleg alkalmazandó nulla százalékos és kedvezményes héamérték.

Az e-kereskedelem és a kkv-k támogatása
A határokon átnyúló e-kereskedelem jelenleg hatályos héarendszere mind a tagállamok, mind pedig a vállalkozások számára bonyolult és költséges. Az uniós vállalkozások versenyhátrányban vannak, mivel egyes nem uniós kereskedők héamentesen importálhatnak árukat az EU-ba. A rendszer bonyolultsága a tagállamok számára is megnehezíti a megfelelés biztosítását. A Bizottság 2016 végéig a digitális egységes piaci stratégia részeként a határokon átnyúló e-kereskedelem héaszabályainak korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot terjeszt elő. Ennek részét képezi egy olyan javaslat is, amely biztosítja, hogy az elektronikus kiadványok a papíralapú kiadványokéval megegyező kedvezményes héamértékben legyenek részesíthetők. Második lépésként 2017-ben előterjesztjük a kkv-k növekedésének támogatására irányuló héaegyszerűsítési csomagot, amely a határokon átnyúló kereskedelmet is megkönnyíti a kkv-k számára.

Háttér-információk
A közös hozzáadottértékadó‑rendszer az európai egységes piac egyik fontos tényezője. Eredetileg a versenyt torzító és az áruk szabad mozgását gátló forgalmi adók eltörlése, valamint a belső határokon alkalmazott adóügyi ellenőrzések és alaki követelmények megszüntetése érdekében hozták létre. Fontos és egyre jelentősebb bevételi forrást jelent az EU-ban: összege 2014-ben megközelítette az uniós GDP 7 %-ának megfelelő 1 billió eurót. Az EU egyik saját forrása is a héán alapul. Fogyasztási adóként az adóztatás egyik leginkább növekedésbarát formájának számít.
Ám a héarendszer nem tudta felvenni a lépést napjaink globális, digitális és mobil gazdaságának kihívásaival. A jelenleg hatályos, átmenetinek szánt héarendszer töredezett, az egyre nagyobb számban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára bonyolultnak bizonyul, és teret ad a csalásnak: a belföldi és a határokon átnyúló tranzakciók kezelése eltérő, valamint az egységes piacon belül héamentesen vásárolhatók áruk és szolgáltatások.
A Bizottság következetesen sürgette a héarendszer reformját. Figyelembe vettük az Európai Parlament és a Tanács véleményét: egyetértés volt közöttük abban, hogy a jövőbeli héarendszernek mindenképpen a rendeltetési hely szerinti adóztatás elvén kell alapulnia, azaz az áruk felhasználásának vagy a szolgáltatások igénybevételének helyéből kell kiindulnia.
A mai cselekvési terv a Bizottság minőségi jogalkotási programjának részét képezi.

A következő lépések
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság támogatása mellett nyújtsanak egyértelmű politika útmutatást a cselekvési tervben javasolt lehetőségekről, és erősítsék meg a közleményben felvázolt reformra vonatkozó támogatásukat.
A Bizottság 2016-ban és 2017-ben valamennyi kérdésre vonatkozóan javaslatokat terjeszt majd elő.

További információ:
Információk a héára vonatkozó cselekvési tervről
Tájékoztató a héára vonatkozó cselekvési tervről

Forrás:
A héára vonatkozó cselekvési terv: a Bizottság által előterjesztett intézkedések korszerűsíteni kívánják a hozzáadottérték-adót az Unióban; Európai Bizottság; IP/16/1022; 2016. április 7.

Közigazgatási, politikai informatika

A szolgáltatók csapdája – avagy mire figyeljünk, ha változik a lakcímünk

„Idén legalább 170 ezer ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia lakcímkártyája cseréjéről és az azt követő közműátírásról – derül ki a változásbejelentő.hu ingatlanpiaci szakemberek bevonásával készített legfrissebb összefoglalójából.

A csok miatt is sok lesz a változás
Magyarország online ügyintézési specialistája szerint a 155 ezer ingatlaneladás és a 15 ezer újonnan épített ingatlan mellett a Központi Címregiszter elindulása miatt is több ezer lakcím változik idén. A változásbejelentő.hu ugyancsak figyelmeztet: a lakcímváltozást a hivatalos szerveknél 3, a szolgáltatóknál a törvényben előírt 15–30 napon belül be kell jelenteni – az ezt elmulasztók bírságot kaphatnak és jogi felelősségre vonást is kockáztatnak.

Ingatlanpiaci adatok alapján már az élénkülő tavalyi lakáspiacon is 135 ezer lakás cserét gazdát, a szakemberek 2016-ban a forgalom 20 százalékos növekedésére és 150–155 ezer ingatlan adásvételére számítanak.

„Az újépítésű lakásokra január 1-jével bevezetett 5 százalékos áfa, illetve a kormányzat Családi Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) bevezetéséből adódó keresletélénkülés miatt számos felfüggesztett lakásépítési projektet indítanak újra idén a fejlesztők. A korábban kiadott építési engedélyek és a piaci trendek alapján idén az új lakások építése elérheti a 10–15 ezret” – mutatott rá Markó Gergely, a City Cartel ingatlanközvetítő hálózat értékesítési vezetője.

Bírság lehet a mulasztás vége
Ez azt jelenti, hogy a lakáskeresésre, adásvételre, költözésre, valamint a felújításra és berendezésre fordított átlagosan 3,5 hónapnyi idő után 170 ezer új tulajdonosra, illetve családtagjaikra várnak további ügyintézési terhek. Először is a megváltozott lakcímet kell bejelenteni az új lakóhely szerinti okmányirodában vagy az önkormányzatnál.
Ennek a költözéstől számított 3 munkanapon belül eleget kell tenni. Ezt érdemes betartani, mert a bejelentés elmulasztása a hatályos jogszabályok szerint 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal járhat – derül a változásbejelentő.hu összefoglalójából.

A közművekről se feledkezzünk meg
A lakcímbejelentéshez több hivatalos iratra, a személyi igazolványra, a régi lakcímkártyára, lakcímbejelentő lapra, illetve 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződésre, valamint több órányi türelemre is szükség lehet. Bár a legtöbb okmányirodában és önkormányzatnál már online foglalható ügyintézési időpont, ritkán van szabad hely a következő napokra, azaz érdemes előre tervezni.

Az új lakcímkártya kézhezvételét követően a következő időigényes – és esetenként meglehetősen macerás – lépés a közmű-szolgáltatói (gáz, villany, távhő, víz, csatorna, szemétszállítás) és telekommunikációs (mobil, vezetékes telefon, internet, TV) szerződések átíratása, melyre általában 15, a vízszolgáltatók esetében pedig 30 munkanap áll az új tulajdonos rendelkezésére.
Hagyományos ügyintézés esetén ehhez szükség van az adásvételi szerződésre vagy az új tulajdoni lapra, a mérőóra átadását és átvételét igazoló dokumentumra, valamint az eladó és vevő által aláírt bejelentő lapra és különböző nyilatkozatokra is. Mivel az ügyfélszolgálatok nyitvatartási ideje általában egybeesik a Magyarországon általánosnak tekinthető munkaidővel, az átlagosan 5-8 szolgáltató felé történő adatbejelentés „offline”, azaz személyes ügyintézése akár 3 napunkba is kerülhet.

Nem könnyítik meg a helyzetünket
Akik a halogatást választják még a sorbanállásnál is többet kockáztatnak: több szolgáltatói szerződés pénzbüntetéssel szankcionálja a közmű-szolgáltatói adatváltozás bejelentésének elmulasztását.
“Az ügyfelek helyzetét nem könnyíti meg, hogy szolgáltatónként eltér, mennyi időn belül és milyen módon kell bejelenteni a megváltozott adatokat. Ráadásul vannak olyan élethelyzetek, mint a költözés, vagy a házasságkötés, amikor egyidőben több szolgáltatóhoz is be kell jelenteni megváltozott név- és címadatainkat” – fogalmazott Szabó Péter a változásbejelentő.hu ügyvezetője.
Hozzátette: eladóként is érdemes meggyőződni arról, hogy a közműátírás megtörtént. Ha ugyanis az adásvétel tényét nem jelentik be a szolgáltatónak, és az új lakó például tartozást halmoz fel, akkor azt a még mindig élő szerződéssel rendelkező volt tulajdonoson hajthatja be a szolgáltató.

Rengeteg lehet a kiesés a családnak
Vízművek esetében a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a vízmérő átírásakor díjat számítanak fel, amelynek mértéke 180 napon túli bejelentés esetén bruttó 6 ezer forint, egy éven túli bejelentés esetén pedig akár 12 ezer forint is lehet. A gázszolgáltatóknál pedig a közüzemi szerződés hatályos marad a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén is, ennek megfelelően az új fogyasztó igénybejelentéséig a régi tulajdonos felel a fogyasztási díj megfizetéséért, szerződésszegő magatartás esetén pedig a következményekért.

“Számításaink szerint az átlagosan 5-8 szolgáltatót érintő közműátírás személyes ügyintézésének járulékos költségei akár a 6-11 ezer forintot is elérhetik, míg az ügyintézésre fordított szabadidő további 10 ezer forint kiesést jelent naponta a családoknak. A változásbejelentő.hu használatával ez mindössze 30 percet vesz el az időnkből, és több szolgáltató esetén is mindössze pár ezer forintba kerül – emelte ki az adatváltozási szakember. A jogkövetkezmények és a lehetséges büntetési tételek fényében pedig ez különösen kifizetődő ráfordítás.”

Két éve tart a felülvizsgálat
A változásbejelentő.hu vezetője hozzátette: a 2015 nyarán létrehozott Központi Címregiszter adatbázis-harmonizációs folyamata várhatóan ugyancsak több ezer lakcímváltozást indukál idén. A Központi Címregisztert azért hozták létre, hogy egy adott ingatlan esetében a lakcímnyilvántartó rendszer és az ingatlan-nyilvántartási rendszer ugyanazt a címet tartalmazza.
A címek felülvizsgálata két éve tart, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) adatai szerint jelenleg 40 százalék körüli az országos feldolgozottsági arány. (A lakcím-harmonizációs folyamat jelenleg is folyik Győrben, Székesfehérváron, Visegrádon és Szigetszentmiklóson.)

A címek felülvizsgálata és egységesítése során Budapesten és vidéken több tízezer ember címe változhat meg költözés nélkül, ami a lakcímkártyák cseréje mellett közmű- és más szolgáltatói ügyintézési kötelezettséggel is jár majd. A több mint 100 hazai szolgáltató felé történő adatváltozás-bejelentést lehetővé tévő változásbejelentő.hu-n természetesen a vidéki címváltozásokkal kapcsolatos szolgáltatói ügyek is elintézhetőek…”

Forrás:
A szolgáltatók csapdája – avagy mire figyeljünk, ha változik a lakcímünk; TőzsdeFórum; 2016. március 28.
Megjegyzés: Az eGov Tanácsadó Kft. az egyik tulajdonosa a változásbejelentő.hu-t üzemeltető startup cégnek, a DeltaRegister Kft-nek.

Papír nélkül: Idén már teljesen digitális lesz a kis népszámlálás

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megbízásából a T-Systems Magyarország végzi az idén esedékes kis népszámlálás informatikai támogatását.
A kis népszámlálást a tízévenkénti országos összeírás félidejében végzi a KSH, az elmúlt öt évben bekövetkezett változások feltárása, félmillió háztartásra kiterjedően. Az adatszolgáltatók nemcsak lakás és személyi kérdőíveket töltenek ki, hanem kiegészítő adatfelvételben is részt vesznek, melyek pl. egészségügyi állapotra, jólétre vonatkoznak. Idén a teljes felmérés elektronikusan fog történni, interneten elérhető lesz az önkitöltő felület, a kérdezőbiztosok tabletet vagy notebookot használnak feladathoz. A T-Systems Magyarország az összeíró, monitoring, kódoló, szakértői javító és kérdőív szerkesztő modulok teljes körű fejlesztésen túl a rendszer hátterét jelentő hardver infrastruktúrát is biztosítja. A 2011. évi népszámláláshoz hasonlóan a fejlesztés során kiemelt szerepet kap az adat- és rendszerbiztonság, valamint a folyamatos terhelhetőség. A kis népszámlálás mellett további kettő, szintén fél millió háztartás érintettségével zajló statisztikai összeírás informatikai biztosítását látja el a T-Systems Magyarország. A gazdaságszerkezeti és mezőgazdasági felmérések a termesztett növényekre, állatállományra és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak összetételére vonatkoznak. 2017-től pedig további összeírások fokozatos elektronizálása is várható a kialakított komplex megoldásra alapozva.”

Forrás:
Papír nélkül: Idén már teljesen digitális lesz a kis népszámlálás; T-Systems Magyarország Zrt.; 2016. április 4.

Mezőgazdaság: ingyenes program segíti a gazdálkodási napló kitöltését

„A gazdák számára ingyenesen használható programot fejlesztett és biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A gazdálkodási napló szoftver jelentősen megkönnyíti a mezőgazdasági termelők számára az adminisztrációs tevékenységek elvégzését.

Az új, ingyenes kamarai szolgáltatás komoly segítséget jelent a gazdálkodók számára, hiszen érdemben csökkenti az adminisztrációs teendőkre fordított időt, ezáltal a gazdálkodók több figyelmet tudnak fordítani a termelésre – hangsúlyozza Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a szoftver emellett hozzájárul ahhoz is, hogy az érintettek megfeleljenek a jogszabályi kötelezettségeknek, és sikeresen lehívják a támogatásokat.

A mezőgazdasági termelők számára előírt dokumentáció megkönnyítéséhez a kamara a napokban indította el azt az ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási napló szoftvert, amely minden támogatási forma naplóvezetési előírásainak megfelel. A programot könnyű kezelni és a kötelezően beküldendő jelentések is egyszerűen elkészíthetők a segítségével.

A szoftver segíti a gazdákat abban, hogy meg tudjanak felelni az Agrár-környezetgazdálkodási Programmal és egyéb támogatásokkal (ökológiai gazdálkodás támogatása, termeléshez kötött támogatások, Natura 2000 támogatás, kompenzációs támogatás, KAT támogatás) járó kötelezettségeknek. A programmal – az abban rögzített adatok alapján – a kötelező adatszolgáltatásokat is el lehet készíteni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) számára.

A határidőkre is figyelmeztet a rendszer
A program számos további hasznos funkcióval rendelkezik. A gazdálkodó nyomon tudja követni gazdaságának inputanyag felhasználását, vetésterületeinek méretét és a hozamokat is. A szoftver jelzi a kötelező határidőket, figyelmezteti használóját a bejelentésköteles események időpontjára, illetve alapszinten ellenőrzi a bevitt adatok összefüggéseit. Továbbá a szoftver a későbbiekben alkalmas lesz arra, hogy a talajvizsgálati adatok alapján összeállítsa a kötelező tápanyag-gazdálkodási tervet, jelenleg mérlegalapú tápanyag-gazdálkodási terv készíthető vele.”

Forrás:
Ingyenes program segíti a gazdálkodási napló kitöltését; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 2016. április 6.

Már telefonon is adhatunk meghatalmazást az okmányirodai ügyintézéshez

„Új fejlesztéssel rukkolt elő a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A telefonos ügyintézéshez egyszer kell bemenni az okmányirodába vagy kormányablakba személyesen igényelni egyedi azonosító számsort és PIN-kódot, és hozzájárulni ahhoz, hogy telefonon is intézhessük ügyeinket.

Már telefonon is adhatunk meghatalmazást az okmányirodai vagy kormányablakos ügyintézéshez a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) új fejlesztésének köszönhetően – jelentették be a KEKKH sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten. Balogh Gábor, a hivatal osztályvezetője elmondta, a telefonos ügyintézéshez az állampolgároknak egyszer kell bemenniük az okmányirodába vagy kormányablakba, hogy személyesen igényeljenek egyedi azonosító számsort és PIN-kódot, és hozzájáruljanak ahhoz, hogy telefonon is intézhessék ügyeiket.

Ezután az ügyfeleknek, ha meghatalmazást szeretnének adni valakinek, elegendő felhívniuk az ingyenes kormányzati ügyfélvonalat, a 1818-at, bediktálniuk az azonosítószámot és a PIN-kódot, és elmondaniuk, ki és milyen ügyben járhat el helyettük – tette hozzá. A kiosztott sajtóanyag szerint az úgynevezett telefonkódos elektronikus azonosítás bevezetésével több mint 80 ügytípushoz, egyebek mellett a gépjárművel, az útlevéllel és a személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyekhez adhatunk telefonon meghatalmazásokat, amelyekhez tehát sem tanúkra, sem papíralapú formanyomtatványokra nincs szükség. Az osztályvezető a telefonos azonosításon kívül beszámolt a KEKKH egy másik új szolgáltatásáról, a rendelkezési nyilvántartás bevezetéséről, amely a honlapjukon keresztül a webes ügysegéd alkalmazásban érhető el.

Ennek segítségével szintén adható, illetve visszavonható meghatalmazás, továbbá rendelkezni lehet arról, hogy a jövőben személyesen, online és/vagy telefonon szeretnék azonosítani magukat az ügyfelek az elektronos ügyintézés során, illetve arról, milyen módon – postai vagy elektronikus – szeretnének kapcsolatot tartani a hatóságokkal. Ezen kívül az ügyfelek – a bankszámlakivonathoz hasonló – időszakos értesítést is kaphatnak a jövőben a nevükben történt elektronikus ügyintézésekről, illetve adataik elektronikus kezeléséről postai és elektronikus úton.

Egyelőre még csak a telefonkódos azonosítás során intézett ügyekről igényelhető ilyen értesítés, de a jövőben tovább fog bővülni azon szolgáltatások köre, amelyekről értesítés igényelhető – közölte Balogh Gábor. Kiemelte, a rendelkezési nyilvántartásnak számos előnye van: egyéni igényekhez alakítható, nem kell papíralapú meghatalmazás, annak révén csökkennek az adminisztrációs terhek és könnyebben nyomon követhető az ügyintézés.”

Forrás:
Már telefonon is adhatunk meghatalmazást az okmányirodai ügyintézéshez; Híradó.hu/MTI; 2016. április 6.
Lásd korábbi cikkünket: Már elektronikusan és telefonon is tehető meghatalmazás egyes ügyek intézéshez – Új szolgáltatások az e-közigazgatásban

Korszerűsíti IT-infrastruktúráját a Fehér Ház

„Barack Obama leköszönő elnök új IT-rendszereket akar az utódjára hagyni. A Fehér Ház IT-infrastruktúrája már régóta felújításra szorul és most érkezhet el az idő arra, hogy a tervek valósággá váljanak. Az elnök munkatársai napjainkban kénytelenek ősrégi gépeket, például borzalmasan lassú és kizárólag egyoldalas dokumentumok kinyomtatására alkalmas fekete-fehér nyomtatókat, illetve elavult kommunikációs szoftvereket alkalmazni. Az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetéről küldött levelek által használt internetkapcsolat a ’90-es évek betárcsázós modemjeinek sávszélességéhez hasonlítható. A mobiltelefonok a Blacberry modelljei, de szintén elavult készülékek.

A The New York Times szerint a problémák egy része egyértelműen a bürokratikus struktúrára vezethető vissza. Az elnök és aktuális tartózkodási helyének biztonságáért ugyanis nem kevesebb, mint négy ügynökség (Nemzetbiztonsági Tanács, az Elnöki Iroda, a titkosszolgálat és a Fehér Ház Kommunikációs Ügynöksége) felel. Obama erről csak 2014-ben szerzett tudomást, amikor Matha’s Vineyardon tartózkodott és az ottani illetékes hatóság nem tudott bejelentkezni a laptopjába azért, hogy megjavíthassa azt.

A Fehér Ház IT-infrastruktúrájának korszerűsítése már tavaly márciusban elkezdődött, de majd csak jövőre fog befejeződni. David Recordon IT-szakértő felel mindenért – ő mielőtt rábólintott volna a Fehér Ház ajánlatára, a Facebook IT-infrastruktúráját tette rendbe. Első intézkedéseként azonosított több kilométer hosszúságú teljesen felesleges kábelt, végül összesen több mint 6 tonna felesleges rézvezetéket távolítottak el.

Mindegyik ügynökség eltérő szabványokat alkalmazott, amikor egy új megoldás bevezetéséről volt szó. Recordon új vezetékes telefonokat, valamint új számítógépeket helyeztetett üzembe, utóbbiakba már korszerű processzorok és SSD-meghajtók kerültek. A jövőben rendszeresítik az iPhone okostelefonokat, míg az amerikai elnök továbbra is a Blackberry egyik különlegesen leárnyékolt telefonját fogja használni.A telefonok területén ez volt az első felújítás Bill Clinton hivatalba lépése óta, míg az utolsó általános renoválásra még George W. Bush idején került sor. Utóbbi alkalmával cserélték le a Lotus Notes elavult levelezőrendszerét és az Intel 486-os számítógépeket. Végül a fejlesztések keretében új webes alapú beléptetési rendszert is bevezettek, amely immár minden helyi számítógépről használható.

Anita Decker, Barack Obama kabinetfőnök-helyettese reméli, hogy a hivatalban lévő elnök megfelelő technikai szintű rendszereket hagy az utódjára, amely már megfelel a Facebook- és a Twitter-korszak követelményeinek. Mindenesetre a Roosevelt-teremben a WiFi-jel már annyira jó, hogy a megbeszéléseket élőben lehet közvetíteni akár a Facebookon is. Az elfelejtett jelszavak problémáját chipes kártyákkal és pinkódokkal oldották meg. Az IT-infrastruktúra teljes felújítása várhatóan két évet vesz majd igénybe.”

Forrás:
Korszerűsíti IT-infrastruktúráját a Fehér Ház; SG.hu; 2016. április 7.

E-építési napló már mobilon is

„Nyilvános tesztidőszakkal nyitnak az elektronikus építésügyi mobiltelefonos alkalmazások, elsőként az e-napló androidra fejlesztett applikációját véleményezhetik a felhasználók. A webes e-építési naplót fejlesztő és üzemeltető Lechner Tudásközpont elektronikus építési napló applikációja nem csupán a kivitelezők, de az építtetők számára is hasznos szolgáltatás lehet. A felhasználók napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket vihetnek fel a hagyományos e-naplóval szinkronban működő alkalmazásba – akár az építkezés helyszínén is, egy mobiltelefon segítségével -, mindezeket pedig a megrendelő is nyomon követheti saját telefonján. A Construma 2016 kiállításon április 6-án bejelentett fejlesztéshez május 10-ig várják a felhasználói véleményeket, melyek alapján a felhasználói igényekhez igazíthatják az okostelefonos alkalmazást.

Nyilvános tesztidőszak
A mobilos e-építési napló az első az építésügyi mobiltelefonos alkalmazások sorában, melyet a tervek szerint hamarosan továbbiak is követnek. A május 16-tól élesben is működő, ingyenesen letölthető mobilnapló felépítése, hozzáférési hierarchiája és szabályai megfelelnek a hagyományos elektronikus építési napló szabályainak. Az egyelőre android operációs rendszeren futó applikáció célja, hogy az építkezés helyszínén laptop nélkül, gyors hozzáféréssel, kis adatforgalommal, biztonságosan tegye elérhetővé az e-naplót. Új napló megnyitása, a törzsadatok felvétele és a fastruktúra kialakítása továbbra is csak asztali gépen, vagy laptopon lehetséges, de a leggyakrabban használt és az építési folyamatot végigkísérő jelentések menet közben, vagy akár a betonkeverő mellől is felvihetők. A Lechner Tudásközpont április 6-án, a Construma építőipari fórumon jelentette be az alkalmazás felhasználóknak szóló tesztidőszakának megnyitását, a kiállításon megjelent szakmai közönség, kivitelezők, építtetők a helyszínen ki is kipróbálhatták működését. A felhasználókkal közös fejlesztés azonban nem ér véget a rendezvényen; május 10-ig az e-építési naplóhoz kapcsolódó online felületeken bárki igényelheti az alkalmazás tesztverzióját. A fejlesztőcsapat várja a kísérleti felhasználás tapasztalatait – azokat a felhasználói véleményeket és javaslatokat, melyeket beépítenek a május közepén induló éles verzióba. Az applikáció tesztfelülete és a felhasználói kérdőív az elektronikus építési napló weboldaláról, valamint az e-epites.hu oldalról is elérhető.

Több szabadság, kevesebb mobilnet
Az e-építési naplót használók igényei alapján létrehozott alkalmazás jóval nagyobb fokú szabadságot biztosít felhasználóinak. Segítségével – megfelelő jogosultság birtokában -, napi jelentést vagy eseti bejegyzést lehet tenni a felületen, ezen kívül megrendelői megtekintésre is használható. „Ha tehát a főnaplót létrehozó, nem feltétlenül hozzáértő építtető tudni szeretné, hogy az építkezéssel megbízott kivitelezője hogyan halad a munkával az ő távollétében, bárhol és bármikor, akár ebédszünetben vagy munkából hazafelé megtekintheti alnaplóit, azok napi haladást bemutató jegyzeteit.”- mondta el Both András a Lechner infokommunikációs igazgatója.
Az adatok tömörítésének köszönhetően az alkalmazás mobilnet-fogyasztása nem számottevő, az eredeti webes felület megnyitásánál, de még a legnépszerűbb közösségi oldalak használatánál is kevesebb adatforgalmat generál. Az alkalmazás melléklet, például kép csatolására is alkalmas. Az applikációba felvitt bejegyzések természetesen a webes e-naplóban is látszanak, a webes és mobilos felület felváltva használható a nap bármely szakában, mikor, melyik kényelmesebb a felhasználónak – mindezt külön regisztráció nélkül. Az alkalmazás általános építményfajták (családi házak, intézmények) e-naplóinál nyújt segítséget felhasználóinak, a sajátos, atomenergetikai, vízi, vagy közlekedési építmények esetén nem alkalmazható.

Hogyan működik?
A belépést követően a kiválasztható e-naplók listája mellett látható a három legutóbb megnyitott napló is, melyek jó eséllyel egyben a leggyakrabban látogatott naplók is, így nem kell minden belépés alkalmával újra kiválogatni a fastruktúrából a kívánt elemet. A használni kívánt napló kiválasztása után eljutunk a napi jelentés és eseti bejegyzés felvitelét lehetővé tévő felületre. A kívánt funkciót kiválasztva az építkezés adott napjára vonatkozó fejléc- és létszámadatok kitöltése után a bejegyzés szövegdoboza fogadja a beszámolót. A bejegyzés felvitelére jogosultak személyének elkülönítésére minden jelentésíró színből és keresztnevének első betűjéből álló saját jelet kap az ergonomikusabb tagolás végett.

A napi és az eseti bejegyzés jól láthatóan kiemelt funkciógombja alatt olvasható az összes bejegyzés, melyek között görgetve a teljes naplózott építéstörténetet elolvashatjuk az első bejegyzéstől a legfrissebbig. A bejegyzések egymás alatt sorban megtalálhatóak, fejlécükben jól érthető piktogramokkal, melyeket a biztonság kedvéért a menüpontok között elhelyezett jelmagyarázat szóban is felold. Egy bejegyzés fejlécéből a piktogramok segítségével egy pillantás alatt megtudhatjuk, melyik napra utal, hányan dolgoztak aznap, történt-e munkavégzés, hány darab napi és hány eseti bejegyzés született aznap, valamint azt, ki volt a jelentésíró a jogosultak közül. Ezután olvasható maga a bejegyzés, amely ezer karakter felvitelére és megjelenítésére ad lehetőséget. Megtudjuk továbbá, mi volt az adott bejegyzés rögzítésének időpontja, és hogy a bejegyzést író pontosan milyen jogosultsággal rendelkezik. Emellett megadhatók egyéb, az építkezés szempontjából releváns adatok, mint a szélerő, szélirány, az égkép, vagy a napi csapadékra vonatkozó információk.
Az elektronikus építési napló először a Google Play áruházból válik telepíthetővé, augusztustól már várhatóan iOS platformon is megjelenik.”

Forrás:
E-építési napló már mobilon is; Lechner Nonprofit Kft.; 2016. április 7.
Nagyfelbontású képek az alkalmazásról (zip)

Milyen legyen a demokrácia a digitális korban?

„Pia Mancini a digitális korszak demokráciájának újragondolásával foglalkozik, a modern technológiát használja a politikusok és az állampolgárok közötti akadályok leküzdésére.
A 33 éves argentin hölgy agytrösztöknek dolgozott az állami politikában, és egy sor politikai kampányban, de az elmúlt években annak szentelte idejét, hogy non-profit szervezeteket és kockázati tőkéből létrejövő együttműködést segítő projekteket indítson, amelyek meg tudják változtatni a polgárok részvételét a politikában.
„Sok olyan dolog van, amiben nincs összhang az állam, a kormány és a fiatalabb generáció között” – mondja. „Hatalmas megosztottság van aközött, hogy hogyan szervezünk és kommunikálunk a mindennapi életünkben és aközött, ahogyan ezek a régi intézmények elvárják, hogy interakcióba lépjünk velük.”
Ahogy Manchini fogalmaz az egyik Ted előadásában, a 21. század polgára próbál megfelelni a 19. század óta változatlan formában működő demokrácia intézményeinek, melyek viszont 15. századi információ-technológián alapulnak. A 18. században megerősödő polgárság azt hangoztatta, hogy „képviselet nélkül nincs adózás”, amit napjainkban Manchini úgy aposztrofál, hogy „nincs képviselet párbeszéd nélkül”!

Mancini egyik központi projektje, a DemocracyOS olyan felületet biztosít, amin keresztül a polgárok részt vehetnek a politikában, távol az elavult struktúráktól, intézményektől. Amikor egy új jogszabály a kongresszus elé kerül, az argentin DemocracyOs azonnal lefordítja azt, azaz érthetővé teszi, elmagyarázza a szöveget. Így a polgárok meg tudják vitatni a jogszabályokat, és közvetlenül „szavazhatnak” is az új törvényjavaslatokra az oldalt vagy a számítógépes applikációt használva. Ahogy Manchini mondja a Ted előadásában, „a DemocracyOS célja, hogy másokat meggyőzzünk és bennünket meggyőzzenek”.
Csupán a létrehozástól számított két éven belül, a programot már használja a mexikói szövetségi kormány, hogy begyűjtse a visszajelzéseket a politikai javaslatokról, valamint egy civil szervezet, az iWatch, hogy hangot adjon a tunéziai lakosság politikai döntéshozatalának.

Mint egy erős politikai nézettel és tudással rendelkező fiatal nő, Mancini gyakran szembesül azzal, hogy meg kell védenie saját generációját az olyan vádaktól, minthogy ők fásultak, érdektelenek a demokráciával és a politikával kapcsolatban. „Ha van olyan dolog, ami egyáltalán nem jellemző a generációnkra, az a fásultság. Nem vagyunk elkötelezettek a jelenlegi politikai rendszer mellett, de ez nem ugyanaz. A lehetőségek, amiket az intézmények elköteleződésre javasolnak nekünk, rendkívül szegényesek.”
Mancini eddigi összes munkája mögött az a motiváció húzódik meg, hogy elégedetlen a jelenlegi rendszerrel: néhány évente leadsz egy szavazatot, vagy lemész egy közmeghallgatásra, ha éppen nem hétköznap délelőtt 11 órakor van valahol a belvárosban. Ez jelenti a te hozzájárulásodat a politikához. A demokráciának ezt a rendszerét utasítják el, nem bíznak meg benne.
A DemocracyOs és a Net Party szervezeteknél betöltött szerepei mellett Mancini más projekteken is dolgozik, hogy javítsa a képviseletet, az átláthatóságot és az elszámolhatóságot a politikában, valamint lehetőséget teremtsen a polgároknak, hogy új módokon működhessenek együtt.
Ilyen például a Kaliforniában működő Open Collective, ami lehetőséget ad olyan csoportoknak, akik együtt gyűjtenek és költenek pénzt a teljes átláthatóság jegyében. Bárki, aki adománnyal hozzájárul a gyűjtéshez, akármikor megnézheti a csoport összes tranzakcióját.
Mancini legújabb projektje, a Democracy.Earth januárban indult, és az intelligens szerződés technológiára összpontosul, vagyis számítógépes protokollokra, melyek automatikusan végrehajtják a szerződés feltételeit és lehetővé teszik a decentralizált irányítást bármely szervezetnél – a városoktól kezdve a vállalatokig, a diákegyesületektől a focicsapatokig.
„Amit mi csinálunk, az egy sor új intézmény építése, vagy legalábbis állványozás az új intézmények kiépítéséhez”, mondja Mancini. „Úgy gondolom, ez korunk kihívása – nem csak az én generációmé, hanem a világ összes polgáráé, hogy megtudja mindenki, a dolgokat jobbá lehet tenni.””

Forrás:
How one woman’s app is changing politics in the digital age; Lauren Razavi; The Guardian; 2016. február 23. [Molnár Sára Márta fordítása]

Informatika, távközlés, technika

Zsarolóvírus támadta meg a veszprémi megyei kórház informatikai rendszerét

„Nem tudta biztosítani az előjegyzett ellátást a megyei kórház pénteken, mert egy úgynevezett zsarolóvírus került az intézmény informatikai rendszerébe. Emiatt le kellett állítani az egész hálózatot, hogy elkerüljék a további fertőzéseket. A sürgősségi ellátás működött.

Dr. Dávid Gyula, a veszprémi Csolnoky kórház orvos-igazgatója elmondta, nem érte támadás a rendszert, egy vírusfertőzés következtében bénult meg. A zsarolóvírus e-mailen keresztül érkezik ilyenkor, titkosítja a fájlokat és a feloldókódért „váltságdíjat” kérnek a hackerek.

Az orvos-igazgató közölte, az intézmény alapműködését fenn tudták tartani, de leleteket nem írtak, ezért az előjegyzett, tervezett ellátást leállították. A vírusos gépek tisztítását követően a hétvégén visszaállítják a szolgáltatásokat. Az időponttal rendelkező betegek most elmaradt ellátását a járóbeteg-ellátó egységekben pótolják a jövő hét elején, hétfőn, kedden és szerdán. A sürgősségi osztály működése zavartalan.

Megtudtuk, hogy a betegekhez kapcsolt adatok nem voltak veszélyben, azokat ugyanis egy kifejezetten erre a célra készült szoftver tárolja, a vírus pedig a Windows rendszeren belül fertőz. A fertőzés miatt törlendő fájlokról pedig a központi szerveren vannak másolataik. Dr. Dávid Gyula hozzátette azt is, nehéz elkerülni egy ilyen esetet, ezeket a vírusokat ugyanis nem ismerik fel a vírusellenőrző programok.

Mi az a zsarolóvírus?
A számítógépes vírus a fertőzött számítógépen tárolt fontos adatokat titkosítja, majd váltságdíjat követel azok feloldásáért. Nem biztos azonban, hogy ha az áldozat fizet, valóban visszakapja az eltüntetett fájlokat. A szakemberek szerint biztonsági mentéssel kell dolgozni, érdemes a fontos fájlokról másolatot készíteni, és azt a számítógéptől teljesen külön tárolni.”

Forrás:
Zsarolóvírus a rendszerben; Drahos Nikolett; Veszprém Kukac; 2016. április 8.

Kétéves e-autós stratégiát jelentettek be Bécsben

„Mintegy ezer töltőállomás kiépítését tervezi az osztrák főváros, az elektromos autók számának ugrásszerű növekedésével kalkulálva. A jövőben akár lámpaoszlopokról és közlekedési lámpákról is lehet majd tölteni az e-autókat, és nyilvánosan hozzáférhetővé tennék a magánterületeken levő töltőket is.

Az új töltőállomások a már meglevő elektromos hálózatra épülnének, a közlekedési lámpák és a közvilágítás működését szolgáló kapcsolószekrény-hálózatot kihasználva, a legközelebbi parkolóhelyen kiépített töltőállomáshoz lehet beállni „tankolni”. A hálózatot IEC Typ 2-es univerzális töltőállomásokból hoznák létre, amelyek a Tesla kivételével bármelyik elektromos autó csatlakozásával kompatibilisek. A hálózatot egy mobiltelefonos alkalmazás egészítené ki, amely a töltőállomásokról szóló információk szolgáltatásán kívül a számla kiegyenlítésére is alkalmas.”

Forrás:
Kétéves e-autós stratégiát jelentettek be Bécsben; Indóház Online; 2016. április 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Energiahatékony városfejlesztés – alulról fölfelé

„A Hétfa Műhely 2016-os tavaszi évadának első vendége Kocsis János városszociológus volt. Energiahatékony városfejlesztés – alulról fölfelé című előadásában az energiahatékony város- és településfejlesztés lehetőségeit és kihívásait mutatta be hazai és nemzetközi példákon keresztül.

Magyarország a felhasznált energia közel fele és a CO2 kibocsájtás legnagyobb része az épületekhez kötődik. Ezért az energiahatékonyság és a környezetvédelem fontos területe a hazai épületállomány korszerűsítése.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós irányelvek szellemében az EU tagállamok kormányzatai cselekvési terveket dolgoztak ki, azonban ritkán sikerült azokat a helyi sajátosságokkal összeegyeztetni. A BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének docense rámutatott, hogy az érintettek szempontjaira építő, alulról induló helyi szintű stratégiai tervezési szemlélet elsajátítása számos nehézségbe ütközik – itthon és más országokban egyaránt. A helyi stratégiák kidolgozottsága eltérő, az a jellemző hogy a több szempontot egyesítő, integrált megoldások helyett egyszerűen megvalósítható, illetve látványberuházásokra kerül sor.

Itthon is hasonló kép rajzolódik ki. Még nem áll rendelkezésre a lakásállomány nagy részét megújításához szükséges intézményi és szabályozási háttér, illetve technológiai tudás. A fogyasztásra vonatkozó adatok és a korábbi beruházások eredményeire épülő visszacsatolás hiánya is komoly nehézséget jelent – derül ki az „EnSURE” rövidítésű, a városi szintű energiahatékonyságot eredményező városfejlesztés lehetőségeit feltáró EU Central Europe projekt keretében, 2010 és 2013 között készült kutatás eredményeiből.

Az előadás ide kattintva érhető el.

Forrás:
Energiahatékony városfejlesztés – alulról fölfelé ; Hétfa Kutatóintézet; 2016. április 5.

IVSZ Vállalati Innováció Konferencia

„Ami digitalizálható, azt digitalizálni is fogják. A kérdés csak annyi, hogy te min változtatsz?

A digitalizációról beszél ma már mindenki, nem nehéz látni, hogy ez a trend az IT-n túl is mindenhol változásokat hoz. Megváltoznak megingathatatlannak hitt üzleti modellek, megváltoznak a folyamatok, értékláncok, vállalatok szerkezete, a munka, a munkahely, de ma már egy startup sem ugyanaz, mint 5 éve. A technológia mindenhol ott van, nem kételkedünk benne, hogy igaz a mondás: ami digitalizálható, azt digitalizálni is fogják. A kérdés csak annyi, hogy te min változtatsz?

A digitális innováció kihívásokkal teli terület, de a felkészüléshez kiváló tapasztalatot adnak a startup világban megtanult módszerek. Az IVSZ ezért is hozza közel egymáshoz immár negyedik alkalommal a startupokat és nagyvállalatokat, bemutatva a magyar digitális gazdaság legújabb sikereit, dilemmáit és történeteit. Az előző évben több mint 450 fő regisztrált a rendezvényre, a célközönség arányos részben vállalati innovációs-, marketing- és üzletfejlesztési vezetőkből, befektetői-inkubátori szakértőkből és kis-közepes tech vállalkozások képviselőiből áll. Az előadások mellett a konferencia szerves része az innovációs kiállítás is, ahol a cégek alaposabban bemutatkozhatnak, potenciális partnereket ismerhetnek meg.

Akik már biztosan ott lesznek:
Magyari Andrea (NNG), Halácsy Péter (Prezi), Böszörményi-Nagy Gergely (Design Terminál), Papp László (Gartner), Pistyur Veronika (Bridge Budapest), Kovács Péter (ISeeQ), Balogh Péter (Baconsult), Nyíri József (BnL), Dobó Mátyás (Telekom), Demeter Ákos (Deloitte), Biás Csongor (Mosaik)

A részletes program megtekinthető a jobb felső sarokban található, kék PROGRAM gombra kattintva!
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Időpont: 2016. május 5.”

Forrás:
IVSZ Vállalati Innováció Konferencia; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Szakirodalom

NHIT Vitasarok: Az egyedi fejlesztésű szoftverek szerepe a közszférában

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány infokommunikációs ügyekben véleményező és javaslattevő szerveként kiemelt hangsúlyt fordít a különböző szakmai álláspontok feltárására, megismerésére, ezért honlapunkon elindítottuk Vitasarok menüpontunkat, amely lehetőséget teremt a különböző szakmai vélemények bemutatására.
A Vitasarok Vágujhelyi Ferenc elnök „Az egyedi fejlesztésű szoftverek szerepe a közszférában” című cikkével indul, amely a közintézmények szoftverfejlesztéséhez kapcsolódó lehetséges akadályokra és jó gyakorlatokra kíván rávilágítani…[NHIT]”

——-

„A közintézmények, az egyedi fejlesztési igényeiket magyar szoftver cégek munkájából vagy multinacionális cégek testre szabható “dobozos” megoldásaiból elégíthetik ki. Az első esetben a hozzáadott érték helyben keletkezik, és a hazai IKT szektort erősíti. A második esetben a leszállított és kifizetett érték jelentős része maga a “dobozos” szoftver, a helyi implementáció során, a hazai fejlesztéshez hasonlítva, csekély hozzáadott érték áll elő. Az első esetben a műszaki-támogatási szerződés a közintézmény valós igényeihez igazodik, a szolgáltatási díj helyi szakemberek munkáját fedezi. A második esetben a dobozos termékre gyakorlatilag kötelező a multinacionális céggel támogatási szerződést kötni a szállított megoldás tartós használatához. Egyre gyakoribb, hogy a helyi bevezetés során, helyi partner által előállított termékekre is a multinacionális cég köt támogatási szerződést (pl. egy-két év után elvéve a magyar partnertől ezt a jogot), annak ellenére, hogy a támogatás tárgyát képező hozzáadott értéket helyi partnere állította elő. Ha a gyakorlat fennmarad, a hazai szoftverfejlesztésre fordított források akkor is külföldre kerülnek, ha onnan tényleges fejlesztési szolgáltatás nem érkezik. A jelenség a globális szoftvercégek ügyfeleikre kivetett adójaként működik.

A multinacionális megoldásszállításnak van egy gyorsan terjedő szélsőséges példája. Ekkor a dobozos terméket szállító multinacionális cég értékesíti a licencet, kiviszi ennek értékét. Saját hazai képviselete vagy egy magyar partner elvégzi a bevezetéskor szükségessé váló fejlesztéseket, melynek ellenértékét itthon számlázza ki. Ilyenkor a hozzáadott érték itthon adózik, a munka hazai szakembereket tart el. A „dobozos” terméknek, a fent leírt módon „kikényszerített”, de végül is önként vállalt support díja „a szokásos módon” a globális fejlesztési központba távozik. Ott adózik és ott fejleszti az IT szektort. És most figyeljünk! A helyben, helyi cég által később végzett kiegészítő fejlesztés support díja is a multinacionális cég globális fejlesztési központjába megy! Itthoni szakemberek állították elő az értéket, és mégis. Az ideológia az mögötte, hogy a termék további fejlesztésekor majd figyelembe veszik, hogy az adott ügyfélnél milyen programozott megoldást használnak. Ennek nyilván nincs értelme, mert pl. az általános célú programnyelveket is fejlesztik, miközben a rajtuk írt több millió programot nem ismeri az újabb verziót kiadó cég/alapítvány/fejlesztési közösség. Ha ez a tendencia folytatódik, a magyar közszféra egyre több szoftverfejlesztésre szánt forrása áramlik ki az országból, tényleges ellenszolgáltatás nélkül, miközben a hazai IT szektor nem tudja eltartani a szakembereket, akik ezért külföldön keresnek és kapnak munkát. Ebben a rendkívül gyorsan fejlődő szakmában már néhány év is elég lehet ahhoz, hogy a legmodernebb technológiát tapasztalatból ismerő szakemberek eltűnjenek az országból. Innentől kezdve a felsőoktatás is nélkülözni kényszerül őket, megszűntetve a jól képzett utánpótlás lehetőségét is. Ezzel elvesztünk egy olyan műszaki, tudományos és gazdasági képességet, melyre méltán lehettünk büszkék az elmúlt évtizedekben.[Vágujhelyi Ferenc]”

Forrás:
Elindult a Vitasarok!; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. április 8.
Az egyedi fejlesztésű szoftverek szerepe a közszférában; Vágujhelyi Ferenc; 2016. április 8.
és a teljes cikk pdf-ben

Élethelyzet alapú e-közigazgatás – módszertani tanulmányok

A tíz évvel ezelőtti e-kormányzati fejlesztések megalapozásához született tanulmányok, illetve egy kapcsolódó későbbi kutatási jelentés részben már a magyar e-közigazgatás történetéhez tartoznak. Témájuk az integrált ügyfélszolgálat, módszertani segédlet az ügyfelek szempontjainak beemeléséhez a szolgáltatástervezés során. De az egykori feltételekhez, törekvésekhez kapcsolódó történeti érdekességen túl azért lehet most is hasznosítható relevanciájuk: „Az élethelyzet tudásbázis kialakításához (e-government CRM, de bármilyen privát CRM) szükséges metodológia. Ebből megérthető a folyamatok felmérésének lépései, információ tartalma, a kialakítandó struktúra, a szükséges taxonómia.”
Forrás:
Élethelyzet tudásbázis kialakításának módszertana; Nagymajtényi Gábor, 2006-2007.
Ügyfelek élethelyzeteinek és ahhoz tartozó problémáinak feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása Kutatási Jelentés; Varga Péter; Millefolium Kft.; 2012. július 18.
Integrált Közigazgatás Ügyfélszolgálat programra vonatkozó Megvalósíthatósági Tanulmány; EKK; 2007. április 30.

A Hétfa Kutatóintézet tanulmánya az uniós források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásairól

„A tanulmány a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusban, EU-társfinanszírozásból megvalósult közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztési beavatkozások hatásait elemzi. Három területet vizsgál: a makrogazdasági hatásokat, a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásait és a foglalkoztatási hatásokat – kiemelten az alacsonyan iskolázottak körében.

Az elemzésből többek között kiderül, hogy:
– rövid távon a fejlesztések a beruházási keresleten keresztül közvetlen impulzust adtak a magyar gazdaságnak,
– a fejlesztések a legnagyobb mértékben az építőipart segítették,
– hosszú távon ezek a hatások nem járnak kapacitás- és hatékonyságjavulással,
– tartósan a kínálati oldalon jelentkező változások, így a tőkeállomány növekedése, a termelékenység javulása vagy a cégek üzleti környezetben történt előrelépések vezetnek a gazdaság fejlődéséhez…”

Forrás:
A HÉTFA Kutatóintézet tanulmánya az uniós források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásairól; Hétfa Kutatóintézet; 2016. április 1.
Az EU-források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásai; HÉTFA Kutatóintézet; 2015. november 30. (pdf)

Törvények, rendeletek

Folytatódhat a közigazgatási bürokráciacsökkentés

„Az adminisztrációs terhek, a bejelentési kötelezettségek csökkentése a célja a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyezte törvényjavaslatnak.

Jelenleg ha az ügyfél valamely adatát – például a lakcímét vagy a székhelyét – több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie. Egyes névjegyzékekben és nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek, amelyek esetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, ám ezeknek az adatoknak a változását az egyéb nyilvántartást, névjegyzéket vezető szervnek is be kell jelenteni – részletezi az indoklás.

Ez a többszörös bejelentési kötelezettség a Miniszterelnökség javaslata alapján úgy változna, hogy csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és ez továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak.

Azt is tartalmazza az indítvány, hogy ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból – a rendőrségtől – tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.

Emellett az előterjesztő több mint 70 olyan törvényt is hatályon kívül helyezne, amely ugyan még hatályos, vagyis része a jogrendszernek, de nem fejt ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem vagy csak alig rendelkezik.
A törvény július 1-jén léphet hatályba.”

Forrás:
Folytatódhat a közigazgatási bürokráciacsökkentés; Magyar Idők/MTI; 2016. április 6.
T/10096. számú törvényjavaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról; 2016. áprilisa (pdf)

Törvény lesz az uniós pályázatok értékeléséről

„A kormány törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek az uniós pályázatok értékelési keretrendszeréről, ezen belül az állami projektértékelői jogviszonyról – tették közzé kedden az Országgyűlés honlapján.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint a kormány egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.

A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése olyan közfeladat, amelyet az állami projektértékelői jogviszonyban állók látnak el.

Meghatározza a közszférában foglalkoztatottak közül azon személyek körét – kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak és többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók -, akik a jövőben projektértékelés feladatot láthatnak el – áll az indoklásban.”

Forrás:
Törvény lesz az uniós pályázatok értékeléséről; mfor.hu/MTI; 2016. április 5.
T/10092 Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról; Országgyűlés; 2016. április 5.

A Kormány 1168/2016. (IV. 6.) Korm. határozata az Európai Bizottság ICT 2017 konferencia és kiállítás budapesti megrendezéséhez szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. egyetért az Európai Bizottság ICT 2017 konferencia és kiállítás (a továbbiakban: Konferencia) 2017 őszén, budapesti helyszínnel történő megrendezésével;
2. egyetért a Konferencia megrendezésére vonatkozó pályázat benyújtásával és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert a pályázat elkészítésére és benyújtására;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a pályázat sikeressége esetén készítsen előterjesztést a Konferencia megrendezésének részletes költségtervéről, amely tartalmazza a Konferencia megrendezéséhez szükséges további kormányzati intézkedéseket és terjessze azt a Kormány elé.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. május 31.”

Forrás:
A Kormány 1168/2016. (IV. 6.) Korm. határozata az Európai Bizottság ICT 2017 konferencia és kiállítás budapesti megrendezéséhez szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2016. évi 47. szám; 2016. április 6.; 4295-4296. oldalak (pdf)