Skip to main content

23. szám, 2016. június 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról – társadalmi egyeztetés

„Az észrevételek megküldhetők a kozadategyeztetes@me.gov.hu e-mail címre.

Véleményezési határidő: a közzétételt követő 15. nap”

Forrás:
Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról; Miniszterelnökség, 2016. május 31. (ZIP-fájl)

Európai Beruházási Terv: az első év sikerére tekintettel meghosszabbítják az Európai Stratégiai Beruházási Alap működését

„A Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) megalakulása után egy évvel felméri az európai beruházási terv megfelelően működő és javításra szoruló elemeit, és számba veszi a továbblépés lehetőségeit.

Tizennyolc hónappal azután, hogy Jean-Claude Juncker elnök elindította az európai beruházási tervet, és egy évvel azután, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) megkezdte működését, a Bizottság megvonja az eddig elért eredmények mérlegét. A mai napon a Bizottság ismerteti a levont tanulságokat, és egyértelmű javaslatokat terjeszt elő az ESBA ambiciózus jövőjére vonatkozóan.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A beruházási terv működik – cáfolva a pesszimista nézeteket. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap nap mint nap munkahelyeket teremt és reálgazdasági beruházásokat mozgósít. Éppen ezért javasoljuk működésének 2018 utáni kiterjesztését. Legyünk nagyratörők az európai beruházások újbóli felélénkítése terén!”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök hozzátette: „Az EBB-vel együttműködve kiváló eredményeket értünk el az elmúlt 12 hónap során. Támogatást nyújtottunk innovatív energiaügyi projektek, egészségügyi központok, a városfejlesztés és a nagy sebességű széles sávú rendszerek számára. Csaknem 150 000 kkv-nak új finanszírozási forrásokat tettünk elérhetővé. Létrehoztunk egy platformot, amely tanácsadással és technikai segítségnyújtással támogatja a projektgazdákat. Új portált indítottunk, amelyen a projektgazdák bemutathatják projektjeiket a világ befektetői közösségének. Tennivalóink azonban korántsem merülnek ki ebben: tovább kell mélyítenünk az egységes piacot – az EU egyedülálló védjegyét –, a tagállamoknak pedig még több erőfeszítést kell tenniük a beruházási akadályok felszámolása érdekében.”

Eddigi eredmények
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) a Bizottság beruházási tervének központi eleme. Az EBB csoport által működtetett ESBA a legjobb úton halad afelé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd euró értékű reálgazdasági többletberuházást mozgósítson. Az ESBA garanciát nyújt az első veszteségre, aminek köszönhetően az EBB-nek lehetősége nyílt arra, hogy több – és egyes esetekben akár kockázatosabb – projektbe ruházzon be, és a beruházást hamarabb végrehajtsa, mint az ESBA nélkül. Az ESBA tevékenysége jelenleg összesen 26 tagállamra terjed ki, és az eddig jóváhagyott műveletek alapján előreláthatólag 100 milliárd euró értékű beruházást fog mozgósítani. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára már eddig is rendkívüli előnyöket hozott az ESBA. Az EBB és a Bizottság annak érdekében, hogy az e tekintetben sereghajtó tagállamokban is ösztönözze az ESBA kiterjedtebb igénybevételét, fokozni fogja a helyi bevonási kezdeményezéseket.

A mai napon hivatalosan életbe léptetjük a beruházási terv egyik további elemét, a Beruházási Projektek Európai Portálját (BPEP), vagyis az európai projektgazdákat és az uniós, illetve Unión kívüli befektetőket összefogó online platformot. A Portál az Európa-szerte megvalósítandó, befektetésre alkalmas projektek láthatóságának fokozását szolgálja. A befektetők indítványozták egy ilyen eszköz létrehozását, a Bizottság pedig eleget tett a kérésnek. (Az új Portált bemutató videó ezen a linken elérhető.)

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) technikai segítségnyújtást és testre szabott tanácsadást kínál az állami és a magánszektorbeli projektgazdáknak. A Platformhoz már több mint 160 megkeresés érkezett. A kezdet biztató, mindazonáltal a Bizottság és az EBB további intézkedésekkel igyekszik helyi szinten közelebb hozni a tanácsadási szolgáltatást a potenciálisan kedvezményezett vállalkozásokhoz.

Februárban a Bizottság iránymutatást adott ki arról, hogy miként ötvözhetők az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az ESBA-források a lehető legnagyobb beruházási potenciál felszabadítása érdekében. Néhány projekt esetében már a gyakorlatban is megvalósult az eszközök együttes felhasználása, ami a jövőben még egyszerűbbé válik.

Végül, az európai beruházási terv harmadik pillérének részeként a Bizottság már számos lépést tett az üzleti környezet és a finanszírozási feltételek javításáért. E kezdeményezések egyike a biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó tőkekövetelmények csökkentése. A biztosítók a Bizottság tudtára adták, hogy a Szolvencia II. irányelv egyes szabályai visszatartják őket az infrastrukturális beruházásoktól – ez az akadály immár megszűnt. A Bizottság értékelni fogja, hogy helyénvaló-e az infrastrukturális kitettségekre vonatkozó banki tőkekövetelmények hasonló csökkentése, figyelembe véve a banki kitettségekre vonatkozó tőkekövetelményekről zajló egyeztetéseket. Az európai kockázatitőke-beruházások ösztönzése érdekében a Bizottság a kockázati tőke szabályozási keretét illetően is módosításokat fog javasolni. A Bizottság az Eurostattal együtt tovább fogja egyértelműsíteni a köz-magán társulások számviteli vonatkozásait, és adott esetben felülvizsgálja a vonatkozó iránymutatást. Az infrastrukturális projektek finanszírozása terén a Bizottság fokozni kívánja a jogbiztonságot a befektetők számára, ezért az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény formájában gyakorlati útmutatást adott arról, hogy mi minősül állami támogatásnak.

Szintén ma teszik közzé az egységes piaci program végrehajtásáról szóló közleményt, amely bemutatja az innovációt és az emberekbe való befektetést ösztönző, vállalkozásbarát környezet kialakítása céljából uniós szinten elvégzett, illetve tervezett szerteágazó munkát. Ez magában foglalja a digitális egységes piac létrehozását, a határok nélküli szolgáltatáspiac gyakorlati megvalósítását, a héaszabályok egyszerűsítését, az induló vállalkozások kockázati tőkéhez való hozzáférésének javítását és az emberek készségeibe való beruházást. A Bizottság az EBA-val is együttműködik a kockázatitőke-alapok páneurópai alapjának létrehozása céljából, amely az állami finanszírozást és a magántőkét ötvözné, ezáltal fokozva az új vállalkozásoknak nyújtott támogatás nagyságrendjét és lendületét. A tagállamoknak szintén folytatniuk kell a beruházásokat visszavető szűk keresztmetszetek és a bürokrácia felszámolására irányuló strukturális reformok végrehajtását.

Az ESBA jövője
A kedvező eredményekre építve a Bizottság a jövőre nézve az alábbiakat javasolja.

  • Az eddigi sikerre építve a kezdeti hároméves időszak lejártával az ESBA megerősített formában folytatja tevékenységét, hogy orvosolja a fennmaradó piaci hiányosságokat és zavarokat, valamint további magánfinanszírozást mozgósítson a jövőbeli európai munkahelyteremtés, növekedés és versenyképesség szempontjából meghatározó, nagymértékű addicionalitást biztosító beruházások javára. A Bizottság – a költségvetési források szűkösségét szem előtt tartva – idén ősszel előterjeszti az ESBA működésének meghosszabbítására vonatkozó jogalkotási javaslatokat.
  • Az ESBA egyik legkiemelkedőbb sikere, hogy a közvetítő bankok Unió-szerte élénk érdeklődést tanúsítottak az ESBA kkv-kerete iránt, amely a kkv-k számára biztosít finanszírozást, és abban tevékenyen részt is vettek. Ezt a lehetőséget a jelenlegi kereteken belül hamarosan kiterjesztik, ami valamennyi tagállam kkv-i és közepes piaci tőkeértékű vállalatai számára előnyös lesz. A Bizottság az ESBA irányítóbizottságával együttműködve, az ESBA-rendelet által biztosított valamennyi lehetőséget kihasználva a kkv-keret megerősítésére fog törekedni.
  • A Bizottság meg fogja vizsgálni egy ESBA-jellegű modell alkalmazásának lehetőségét a fejlődő harmadik országokban megvalósuló beruházások tekintetében.
  • Még egyszerűbbé válik az ESBA-támogatás és az esb-alapok ötvözése, és megszűnnek az ilyen forrásötvözés jogi és egyéb akadályai.
  • Megerősítik a Tanácsadó Platformot, hogy képes legyen fokozni helyi jelenlétét és szorosabbra fűzni a nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott együttműködést.
  • Változatlanul szorgalmazni fogják a beruházási platformok létrehozását, amiből a Bizottság, az EBB csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és más érintett szereplők is tevékenyen kiveszik majd részüket. Ez különösen fontos a kis projektek számára, hogy méretgazdaságossá válhassanak.
  • Az energiahatékonyság kétségkívül az ESBA egyik legsikeresebb tevékenységi területe. Az ESBA a továbbiakban is hozzájárul a fenntartható/zöld projektek piacának fejlesztéséhez azáltal, hogy támogatja a zöldkötvények piacának európai térnyerését és a meglévő intézkedések koordinációjának javítását.
  • A Bizottság további intézkedéseket fog hozni az egységes piac tekintetében meghatározott prioritások jegyében. A Bizottság az Eurostattal együtt tovább fogja egyértelműsíteni a köz-magán társulások számviteli vonatkozásait, és adott esetben felülvizsgálja a vonatkozó iránymutatásokat.
  • A tagállamoknak szintén világos prioritásokat kell kijelölniük, a Tanácsadó Platform segítségét igénybe véve konkrét beruházási projekteket kell előkészíteniük – kiváltképp ami a határokon átnyúló projekteket illeti – és optimálisan kell strukturálniuk projektjeiket, ezáltal biztosítva a finanszírozási eszközök jobb felhasználását. Az európai szemeszter folyamatával összefüggésben a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az országspecifikus ajánlásokat a beruházások nemzeti akadályainak felszámolása érdekében.

További információk
A mai sajtóközleménnyel kapcsolatban további információkat találhat ebben a tájékoztatóban.
Az ESBA keretében finanszírozandó, eddig jóváhagyott projektek teljes listájának megtekintéséhez kattintson ide.
Az ESBA keretében finanszírozandó, eddig jóváhagyott kkv-megállapodások teljes listájának megtekintéséhez kattintson ide.
Az ESBA-ra vonatkozó legfrissebb adatokat, többek között ágazatok és országok szerinti bontásban, itt tekintheti meg.
Az európai beruházási tervről bővebben a gyakran feltett kérdéseket összefoglaló tájékoztatóban olvashat.

Háttér-információk
A gazdasági válság Európa-szerte a beruházások nagymértékű visszaesését eredményezte. Közös és összehangolt uniós szintű erőfeszítésekre van tehát szükség, hogy visszafordítsuk e csökkenő tendenciát, és Európát a gazdasági fellendülés pályájára állítsuk. A megfelelő erőforrások rendelkezésre állnak, és most Unió-szerte mozgósítani kell őket a beruházások támogatása érdekében. A növekedést nem lehet egy gombnyomással beindítani – a jelenlegi helyzetre nincs egyetlen egyszerű, univerzális megoldás. A Bizottság gazdasági megközelítése három pilléren alapul: az Európát új növekedési pályára állító strukturális reformokon; az államháztartás rendezettségét helyreállító és a pénzügyi stabilitást megerősítő felelősségteljes költségvetési gazdálkodáson; és a növekedés újraindításához és tartós megőrzéséhez szükséges beruházásokon.

E stratégia középpontjában az európai beruházási terv áll, amely a beruházások útjában álló akadályok elhárítására, a beruházási projektek láthatóságának fokozására, a projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás biztosítására, valamint az új és a már létező pénzügyi források felhasználásának javítására összpontosít. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) egyéves működés után már kézzelfogható eredményeket tud felmutatni.

ESBA-finanszírozás – legfrissebb adatok
Az Európai Beruházási Bank (EBB) eddig 64 projekt esetében hagyta jóvá az ESBA keretében nyújtandó támogatást, ami összesen 9,3 milliárd euró értékű finanszírozásnak felel meg. Az Európai Beruházási Alap (EBA) 185 kkv-finanszírozási megállapodást hagyott jóvá, ami összesen 3,5 milliárd euró értékű ESBA-finanszírozást tesz ki. A várakozások szerint mintegy 141 800 kkv és közepes piaci tőkeértékű vállalat veheti igénybe az előnyöket. A finanszírozási műveletek 26 tagállamra terjednek ki, és előreláthatólag 100 milliárd eurót meghaladó összberuházást mozgósítanak majd.”

Forrás:
Európai beruházási terv: az első év sikerére tekintettel meghosszabbítják az Európai Stratégiai Beruházási Alap működését; Európai Bizottság; IP/16/1933; 2016. június 1.
Lásd még a Bruxinfo elemzését: Kelet-Európát közönyösen hagyta a Juncker-terv; BruxInfo; 2016. június 1.

Európai Bizottság: a közösségi (kollaboratív) gazdaságra vonatkozó európai menetrend

„Az Európai Bizottság a mai napon iránymutatást tett közzé annak elősegítése céljából, hogy a fogyasztók, a vállalkozások és a hatóságok fenntartások nélkül részt vállaljanak a közösségi gazdaság kiépítésében.

A közösségi gazdaság kiépítését szolgáló új üzleti modellek – ha kidolgozásuk és népszerűsítésük során felelősségteljesen járunk el – nagymértékben elő tudják mozdítani a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést az Európai Unióban.

A közösségi gazdaság gyors ütemben növekszik. Térnyerésére az Európai Unióban működő tagállami és helyi hatóságok más és más szabályozási intézkedésekkel reagálnak. Az a tény, hogy az új üzleti modellek meghonosodását a szabályozók ilyen eltérően közelítik meg, széttöredezettséget okoz. Ez a hagyományos és az új szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplők és a fogyasztók körében egyaránt bizonytalanságot eredményez, és gátolhatja az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Ahogy azt az általa kidolgozott európai digitális egységes piaci stratégiában előre bejelentette, a Bizottság a mai napon iránymutatást tett közzé a tagállamok számára. Az iránymutatás a közösségi gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését hivatott elősegíteni.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „Ahhoz, hogy az európai gazdaság versenyképes legyen, innovációra van szükség az áruk és a szolgáltatások terén egyaránt. Lehet, hogy a közösségi gazdaság hívja majd életre a következő olyan induló vállalkozást Európában, amelynek értéke átlépi az egymilliárd eurót. A mi feladatunk az, hogy olyan szabályozási környezet létrejöttét ösztönözzük, amely lehetővé teszi új üzleti modellek kifejlődését, egyúttal pedig védelmezi a fogyasztókat, tisztességes adózást garantál, és méltányos foglalkoztatási feltételeket biztosít.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos leszögezte: „A közösségi gazdaság lehetőséget kínál a fogyasztók, a vállalkozók és a cégek számára, de csak akkor, ha megfelelően építjük ki. Ha engedjük, hogy az uniós egységes piac széttagolt legyen nemzeti, sőt akár helyi határok mentén, azzal Európa egésze veszthet. Ma jogi iránymutatással szolgálunk a hatóságok és a piaci szereplők számára, hogy elősegítsük ezeknek az új üzleti modelleknek a kiegyensúlyozott és fenntartható ki- és továbbfejlesztését. Felkérjük a tagállamokat, hogy az iránymutatás fényében vizsgálják felül saját szabályozásukat. Készen állunk arra, hogy a folyamat során támogassuk őket.”

„A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című közlemény iránymutatás fogalmaz meg azt illetően, hogyan kell alkalmazni a már meghozott uniós jogszabályokat ennek a dinamikus és gyorsan fejlődő ágazatnak az esetében. Ennek érdekében számos, a piaci szereplők és a hatóságok számára egyaránt fontos alapkérdést tisztáz, köztük a következőket:

  • Milyen típusú piacra jutási követelményeket lehet előírni? A szolgáltatókat csak akkor indokolt működési vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez a vonatkozó közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A tevékenységtől való teljes eltiltás eszközével csak a legvégső esetben helyénvaló élni. A platformokra vonatkozóan sem célszerű engedélyeztetési kötelezettséget előírni akkor, ha ezek közvetítői szerepet töltenek be a fogyasztók és a kérdéses szolgáltatásokat (pl. közlekedési vagy szálláshely-szolgáltatásokat) ténylegesen biztosító felek között. A tagállamoknak ezenfelül arra is törekedniük kell, hogy különbséget tegyenek a szolgáltatásokat alkalmi jelleggel nyújtó magánszemélyek, illetve a hivatásos minőségben eljáró szolgáltatók között – pl. azáltal, hogy a tevékenység szintje alapján határértékeket vezetnek be.
  • Ki a felelős probléma esetén? A közösségi platformokat mentesíteni lehet a felelősség alól azoknak az információknak a tekintetében, amelyeket a szolgáltatók megbízásából tárolnak. Ugyanakkor nem indokolt mentesíteni őket a felelősség alól a közvetlenül általuk kínált szolgáltatások, pl. a fizetési szolgáltatások esetében. A Bizottság ösztönzi, hogy a közösségi platformok a jövőben is önként fellépjenek az illegális online tartalmak ellen és a bizalom növeléséért.
  • Hogyan védelmezik az uniós fogyasztóügyi jogszabályok a felhasználókat? A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy egyfelől a fogyasztók magas szintű védelemben részesüljenek a tisztességtelen kereskedelmi módszerekkel szemben, másfelől viszont ne háruljanak aránytalan kötelezettségek azokra a magánszemélyekre, akik csak alkalmi jelleggel nyújtanak szolgáltatásokat.
    Mikor beszélhetünk alkalmazotti jogviszonyról? A munkajog javarészt tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállami munkajogi szabályozást az EU munkajoggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlata és az EU által meghatározott szociális minimumkövetelmények egészítik ki. Bizonyos kritériumok, úgymint az alárendeltségi viszony, a munka jellege, illetve a javadalmazás segíthet a tagállamoknak annak elbírálásában, hogy egy adott személy valamely közösségi platform alkalmazottjának minősül-e.
  • Milyen adószabályokat kell alkalmazni? A gazdaság többi szereplőjéhez hasonlóan a közösségi gazdaságban tevékeny szolgáltatóknak és platformoknak is kell adót fizetniük. Ez magában foglalja a személyi jövedelemadó, a társasági adó és a hozzáadottérték-adó megfizetésének kötelezettségét. A Bizottság ösztönzi, hogy a tagállamok folytassák a közösségi gazdaságra vonatkozó adószabályok alkalmazásának egyszerűsítését és pontosítását. Kívánatos, hogy a közösségi gazdasági platformok teljes mértékben együttműködjenek a tagállami hatóságokkal a gazdasági tevékenység nyilvántartásba vételének és az adóbehajtás megkönnyítésének érdekében.

Közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és adott esetben módosítsák a hatályos jogszabályokat ennek az iránymutatásnak megfelelően. A Bizottság nyomon fogja követni a gyorsan változó szabályozási környezetben, illetve a gazdasági és üzleti téren tapasztalható fejleményeket. Ezen túlmenően figyelemmel fogja kísérni az árakkal és a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos tendenciákat, és azonosítani fogja a tagállami szabályok közötti eltérések és a joghézagok meglétére visszavezethető esetleges akadályokat és problémákat.

További információk
Gyakran feltett kérdések
Közlemény a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről
Bizottsági szolgálati munkadokumentum a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről
A Bizottság közösségi gazdaságról szóló webhelye
Összesítő jelentés a közösségi gazdaság témájában indított nyilvános konzultációról
Eurobarométer: A közösségi platformok használata”

Forrás:
A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend; Európai Bizottság; IP/16/2001; 2016. június 2.
Szerkesztői megjegyzés: Nagy mértékben zavaró a hivatalos uniós fordítás által választott terminológia. A „collaborative economy”-t fordítják „közösségi gazdaság”-nak. Amiről szó van, annak biztosan nincs köze a közösségi gazdasághoz.Az angol wikipédia a „Collaborative Economy” címszót a „Sharing Economy”-ra („megosztáson alapuló gazdaság” a szokásos magyar fordítás) irányítja át, és a cikkben jelzik, hogy az is helytelen megnevezés. A kisebb rossz elvét követve célszerűbb maradni a „kollaboratív gazdaság” terminusnál.

Közigazgatás, politika

Magyary Zoltán (1888-1945) emlék-konferencia Tatán

„Tata Város Önkormányzata, és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság tisztelettel meghívja Komárom-Esztergom Megye településeinek polgármestereit, jegyzőit, önkormányzati képviselőit és a népfőiskola, valamint az érdeklődő civil szervezetek tagjait a hagyományos Magyary Zoltán (1888-1945) emlék-konferenciára, amelynek keretében az aktuális témák mellett születésének 110. évfordulója alkalmából „Dr. KISS ISTVÁN (1906-1997) KIEMELKEDŐ SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE” jegyében kerülnek megvitatásra a közigazgatási szakmai kérdései és aktuális feladatai.

TERVEZETT RENDEZVÉNYEINK:
1. KOSZORÚZÁSOK
2016. június 9-én (csütörtökön)
10 óra – Koszorúzás Tatán az Öreg-tó partján lévő Magyary szobornál (Cifra-malom), majd a Járási Hivatalnál (Ady E. u. 24. ), Magyary síremlékénél (Környei úti temető).
15 óra – Koszorúzás Budapesten a Szent Gellért templom kriptájában (Kelenföldi vasútállomás közelében).

2. KONFERENCIA PROGRAM
2016. június 10-én (pénteken) 9 órakor.
A program helyszíne: a Polgármesteri Hivatal díszterme
(Tata, Kossuth tér 1. – Parkolási lehetőség a Fürdő utcából nyíló parkolóban és a Nagytemplom mögött)
9h00
– Köszöntő: Borsó Tibor, az MZNT elnöke
9h05
– Megnyitó: Michl József, Tata város polgármestere
9h10
– Szakmai megnyitó: dr. Kancz Csaba, kormánymegbízott
9h20
– Klebelsberg és Magyary kapcsolata, a korszak kulturális arculata
Előadó: Dr. habil. Újváry Gábor történész, kutatócsoport vezető, Veritas Történeti Intézet, Budapest
10h00
– Dr. Kiss István és a Szociális Vármegye koncepció kialakítása
Előadó: Miklóssy Endre, a Szent István Egyetem oktatója (író, urbanista)
10h45
– szünet
11h00
– A közigazgatás korszerűsítésének, fejlesztésének aktuális kérdései
Előadó: felkérése folyamatban
11h40
– Magyary Z. Szakkollégium képviselőjének előadása (egyeztetve)
12h15
– A konferencia zárása
12h30
– Koszorúzás: szülőház (Bercsényi u. 3. – a Kossuth tér mellett)
A rendezvény várhatóan 13 óráig tart.
A program támogatója: Tata Város Önkormányzata
…
[Magyary Zoltán] Tatával a kapcsolata akkor újul meg, amikor korszerűsítési elképzeléseinek gyakorlati terepet keres, és erre az akkori Tatai Járást találja a legalkalmasabbnak. Kiváló tanulmány születik: A közigazgatás és az emberek (Bp. 1939), amelyet Kiss Istvánnal együtt írnak.
Ez kapcsolja össze hamarosan Magyary Zoltánnal Kiss Istvánt, akinek 1936-tól munkatársa a Közigazgatás-tudományi Intézetben. Később meghatározó szerepet kap a munkacsoportban, amit jól tükröz, hogy a tatai járásban elindított vizsgálat szakmai irányítását ő végzi, és az elemzés nagy részét is ő foglalja össze a kötetben. A háború után hosszabb ideig (1949-1966) a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd 1974-ben megy nyugdíjba a Nehézipari Minisztérium intézete tudományos tanácsadójaként.

Tatai (megyei) szakmai feladatai közül kiemelkedő jelentőségű a Komárom Megyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet beindítása és annak irányítása igazgatóként.

Tatával kapcsolata az 1970-es években indult újra 1976-ban, amikor megalakult a Tata Barátainak Köre. Meghatározó szerepe volt A tatai medence városi tájjá alakulása c. vizsgálatban és a tanulmányok elkészítésében (1977), és nem utolsósorban mindig feladatának tekintette Magyary Zoltán munkásságának megismertetését, emlékének ápolását.

Élete utolsó időszakában is tevékenyen vett részt a szakmai társaságok életében, a megalakuló Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak tiszteletbeli elnöke volt, véleményével segítette a szervezet megalakulását és munkájának elindulását.
A rendezvénnyel kapcsolatban információt nyújt: Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság. Elérhető: 34/588-603, 30/612-4673, e-mail: nepfoiskola@etata.hu…
Levelezési cím: 2890 Tata, Bercsényi u. 1.”

Forrás:
Magyary Zoltán (1888-1945) emlék-konferencia Tatán – 2016; Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

52. Kormányinfo: Pest megyéről, az iskolák állami fenntartásáról és más kérdésekről

„…Mivel Pest megye szinte semmilyen forrást nem kap az Európai Bizottságtól fejlesztésekre, a kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy 2021-ig 80 milliárd forint saját forrást biztosít a megyének – mondta Lázár János.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány hétfőn foglalkozott a földárverésekből származó bevételek sorsával is, és kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti ipari parkok építését, az ehhez szükséges forrásokról pénteki ülésén dönt a kormány.

Lázár János közölte: ugyancsak pénteken véglegesítik a megvalósítandó útépítések listáját, több száz kilométer új út épül több ezer milliárd forintból az ország infrastruktúrája javítása céljából, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
…
A kormány döntése végleges az iskolák állami működtetéséről
A miniszter véglegesnek nevezte a kormány döntését az iskolák állami fenntartásáról és működtetéséről. Mint mondta: nem tudnak kivételt tenni egy-egy kerülettel vagy településsel, amelyek jó oktatási rendszert működtetnek, a kormánynak az ország egészét kell néznie.

Értékelése szerint a korábbi rendszer csődhelyzetbe juttatta az önkormányzatokat, a diákok pedig a nemzetközi felmérések szerint folyamatosan veszítettek tudásszintjükből. Hozzátette: a továbbiakban mindenért az állam viseli a felelősséget szakmai és politikai értelemben…Mivel kevesebb feladatuk lesz az önkormányzatoknak, ehhez értelemszerűen kevesebb forrást fogunk biztosítani – szögezte le, jelezve: ezen összegekre az oktatási struktúra működtetésében van szükség…

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közzétette éves jelentését, elmondta: ahhoz képest, hogy mennyi feljelentés érkezik Magyarországról, csekély számú hibát vélt felfedezni a szervezet.

Lázár János azt is közölte: a kormány és az Európai Bizottság lezárta az aszfaltügyet. A bizottság 120-140 milliós bírságot szánt az országnak, de hosszú egyeztetéseket követően 48 milliárd forintos korrekcióval „ússzuk meg” az ügyet, és 450 milliárd forint uniós támogatás is felszabadul, tehát ” sikerült egy jó egyezséget kötnünk” a bizottsággal – vélekedett…”

Forrás:
A kormány a törvények betartását várja el a migránsoktól; Miniszterelnökség; 2016. június 2.

Teljesen átalakítanák a fővárosi egészségügyi intézményrendszert

„Az Etele téren épül meg az új budapesti kórház, bezár a Péterfy és a Szent János Kórház, kinyit a Lipót – azaz a lapunk által ismertetett koncepciót fogadta el a kormány.

Döntött a kormány a fővárosi egészségügy átalakításáról: a Népszabadság által pénteken ismertetett koncepciót fogadta el néhány módosítással. Úgy tudjuk: a program részeként öt év alatt 335 milliárd forintból szervezik át a fővárosiak egészségügyi ellátását, építenek három új centrumot. A nagyszabású átalakítással lényegében becsuknak két nagy múltú intézményt, a Szent János és a Péterfy kórházat, és újranyitják a lipótmezei pszichiátria egy részét időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegek ápolására.

Az első nagy centrum, a budai sürgősségi helye is eldőlt: a kormány a Kelenföldön, az Etele tér környékén lévő területet választotta. Mint arról beszámoltunk: ha elkészül a Budai Sürgősségi Centrum, a Szent János Kórház „aktív” részlegei (például a belgyógyászat és a baleseti sebészet) költöznének oda, valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiája, szívsebészete. Az intézményben 812 ágyon gyógyítanának.

Volt olyan verzió is, amely szerint a Szent János Kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt elvetette a kormány. Helyette a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjének megújítására bólintottak rá a miniszterek. Oda – európai uniós forrásból – modern járóbeteg-ellátó központot és egynapos sebészeti ellátást telepítenének, és odaköltöztetnének két pesti gyermekklinikát is. A Dél-pesti Centrum számára az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán, a Nagyvárad térhez közel, a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház lenne.

A kormány jóváhagyta a védőoltástendert is, 2017 elején ugyanis lejár a kötelező védőoltások szállításáról szóló szerződés. A következő három évre mintegy 25-30 mil­liárd forintért vásárolhat az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal vakcinát a fertőző betegségek megelőzésére.

Az egészségügyet érintő egyéb témákban nem született döntés, így a jövő heti kormányülésen tárgyalhatják a kórházak önállóságát megszüntető kancellária-rendszerről szóló tárcajavaslatot, valamint a béremelés peremfeltételeit is. ”

Forrás:
Döntöttek, az Etele téren épül az új kórház; Csuhaj Ildikó, Danó Anna; nol.hu; 2016. június 4.

Nem fog megszűnni az Oktatási Hivatal

„ Az Oktatási Hivatal a hazai oktatási irányítás kulcsintézménye és mint ilyen nem tartozik azok közé a háttérintézmények közé, amelyek megszüntetését tervezi a kormány – mondta a Rádió Orientnek Maruzsa Zoltán. A hivatal életében az elnöke szerint – akinek megbízatása eredetileg június 30-ig szólt – jelentős fejlesztések várhatóak, amelyek további felügyeletet igényelhetnek, így elképzelhető megbízatásának meghosszabbítása.

Maruzsa: nem fog megszűnni az Oktatási Hivatal
Az Oktatási Hivatal az oktatási igazgatás háttérintézménye a köznevelés és a felsőoktatás azon területein, amelyek nem direkt a minisztériumban kerülnek kialakításra. Mint azt az intézmény elnöke elmondta, ilyenek a felvételi eljárások, az érettségi szervezése, a kompetencia-mérés lebonyolítása, tanulmányi versenyek szervezése, szakmai szolgáltatások, magyar állami ösztöndíjak lebonyolítása, nyilvántartások vezetése, tankönyvi nyilvántartási ügyek. „Mint ilyen ez a hazai oktatási irányítás kulcsintézménye” – szögezte le. Hozzátette: Lázár János be is jelentette, hogy az Oktatási Hivatal önállósága a jövőben is meg fog maradni, nem tartozik tehát azok közé a háttérintézmények közé, amelyek megszüntetését tervezi a kormány.

Egy tavalyi kormánydöntést követően megszüntetett Educatio Kft. – amely korábban a hivatal munkájának teljes informatikai ellátását biztosította – beolvadt az Oktatási Hivatalba. Ennek a folyamatnak a lebonyolítása idejére nevezték ki elnöknek a korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt. Mint azt Maruzsa Zoltán elmondta, felkérése idén június 30-ig szólt, s bár az átalakítás és a feladatátvétel lezárult, az új uniós ciklusnak köszönhetően jelentős fejlesztések várhatóak, ami további felügyeletet igényelhet, így elképzelhető megbízatásának meghosszabbítása.

Lezajlott az idei kompetenciamérés…
Az iskolák transzparenciája és a pedagógiai munka átláthatósága érdekében immár 15 éve minden tanévben felmérik a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók szövegértési és matematikai képességeit. Mint azt Brassói Sándor elmondta, a kompetenciamérés célja egyrészt a pedagógusok módszertani szokásainak folyamatos fejlesztése annak érdekébe, hogy az a tanulókhoz közelebb álljon, s ezáltal egy jobban alkalmazható tudást kapjanak. Másrészt pedig az elérhető szoftverek révén a szülők is nyomon követhetik gyermekük teljesítményének, egyéni eredményeinek alakulását. Emellett a szülőkre vonatkozóan minden tanulóról készül egy anonim szociokulturális háttér, így az iskolai teljesítményeket a szülők végzettsége, szociális-gazdasági háttere tekintetében is lehet mérni. Mint arra a köznevelési elnökhelyettes felhívta a figyelmet, ezek mind anonim adatok. „Az elmúlt évek eredményei az iskolák tekintetében stabilitást mutatnak, tehát az Oktatási Hivatalnak további feladata, hogy javítson az eredményeken” – mondta.
…
Az Oktatási Hivatalnál már megvalósult az elektronikus közigazgatás
Elsőként az Oktatási Hivatalnál valósult meg az elektronikus közigazgatás a magyar állami ösztöndíjasok nyomon követése területén. Az összes velük kapcsolatos adat egy központi nyilvántartásba, a Felsőoktatási Információs Rendszerbe érkezik, amely naprakészen tartja nyilván a tanulmányi adatokat. „Az információk innen átkerülnek a HÖSZ rendszerbe, ami alapján a rendszer automatikus határozatgenerálásra képes, illetve ahol döntésre van szükség, a kollégák szintén elektronikus úton adnak tájékoztatást a tanulók részére” – mondta Stéger Csilla, felsőoktatási elnökhelyettes

Forrás:
Maruzsa: nem fog megszűnni az Oktatási Hivatal; OrientPress; 2016. június 2.

A megnyitott ügyeket még a ciklus első felében lezárja a kormány

„A miniszterelnök az eddig befejezetlen döntések lezárásával akar belevágni a négyéves kormányzati ciklus második felébe.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: azt az elvárást fogalmazta meg a minisztereinek, hogy az elmúlt két évben megkezdett, de végig nem vitt, elhatározott, de aztán végre nem hajtott, a viták miatt „akaratunk ellenére” módosult összes korábbi döntést vegyék elő, és még a kormányzati ciklus első felében zárják le.

„Ne vigyünk át magunkkal rágógumiszerűen nyúló ügyeket a ciklus első feléből a következő két évbe”, hogy akkor a jövővel lehessen foglalkozni – fogalmazott a kormányfő. Ez egy nagy feladat – folytatta -, ezért sok kormányülés lesz a következő hetekben, egyenként veszik végig ezeket a döntéseket, és a kabinet úgy vág bele a négyéves ciklus második felébe, hogy „minden ügyet, amit megnyitottunk, le is zárunk”.

Orbán Viktor példaként arról beszélt, hogy a nagy rendszereket bár átalakították, egyes részeikben a viták miatt elmaradtak a végrehajtással. Az oktatást megemlítve azt mondta, hogy a terület átszervezése megtörtént, ám a tárgyalássorozatokon tető alá hozott megállapodásokkal korrigálni kell a korábbi döntéseket.”

Forrás:
A megnyitott ügyeket még a ciklus első felében lezárja a kormány; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. június 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális állam: korszerűsödik a közlekedési ügyintézés

„Az állampolgárok ügyintézési lehetőségeit korlátozó bürokrácia csökkentésére, valamint a magas szintű és korszerű közigazgatási e-ügyintézési megoldások bevezetésére fókuszál az Európai Uniós forrásból 1,8 mrd Ft keretösszeggel megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00014 azonosító számú kiemelt projekt.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a Miniszterelnökség Közigazgatási Programok Irányító Hatóság által, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében meghirdetett KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 kódszámú felhívására támogatási kérelmet nyújtott be a „Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása” címmel, mely projekt támogatást nyert.

Az elektronikus ügyintézés lehetőségek körének bővítése és fejlesztése által, a hatósági eljárások folyamatainak elektronizálása által egyszerűsödik a Hatóság és az ügyfelek közötti kommunikáció, csökkennek az ügyfelek és az ügyintézők adminisztratív terhei, csökken az eljárások, ügyintézések időigénye. A projektben létrejövő e-megoldásfejlesztéseknek köszönhetően az ügyfelek kényelmesen, rövidebb idő alatt intézhetik a hatósági eljárásokhoz kapcsolódó ügyeiket akár otthonukban is.

A projekt keretében végrehajtott fejlesztések következtében hasznos és széles körű információkat biztosítunk a gépjármű tulajdonosok részére járművükhöz kapcsolódóan egy könnyen kezelhető mobil applikáción, illetve honlapon keresztül. Meggyorsulnak a hatósági eljárások a járművezetői és szaktanfolyami vizsgáztatás, a hajózási engedélyezési folyamatok, a légügyi és hajózási képesítő vizsgák tekintetében, lehetővé válik több eljáráshoz kapcsolódóan az elektronikus fizetés. Az ügyfelek kényelmének és magasabb fokú elégedettségének érdekében az ügyféltájékoztatási rendszer is további fejlesztéseken megy keresztül egy modern Call Center és hatósági honlap kialakításával.

A kialakításra, továbbfejlesztésre kerülő rendszerekkel szemben támasztott magas fokú követelmények érdekében jelentős informatikai fejlesztések is megvalósításra kerülnek, amelyek – az ügyfelek és a Hatóság által elvárt – a rendszerek magas szintű rendelkezésre állását biztosítják az akadálymentes működés érdekében.”

Forrás:
Korszerűsödik az ügyintézés; Nemzeti Közlekedési Hatóság; 2016. június 3.
Lásd még: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Hamarosan minden kórelőzményünket láthatja az orvos

„Akár fél-, egy esztendőn belül létre lehetne hozni Magyarországon egy olyan központi adatbázist, amely minden ember összes egészségügyi adatát és leletét tartalmazza, az orvos számára lekérdezhetővé teszi – mondta el Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke. A szervezet az MTA-val közösen csütörtökön rendezett konferenciát a digitalizáció és az élettudományok kapcsolatáról.

„A megnyitót azzal kezdtem, hogy különböző korszakokon mentünk végig történelmileg, volt a kő-, bronz-, vaskorszak, a XIX. században jött a műanyagé, a XX. században pedig a szilíciumé következett a mikrochipekkel, mikroelektronikával és mindenkit köszöntöttem a biotechnológia korszakában, ami az egészségügyet: a gyógyítást, a gyógyszereket, a mezőgazdaságot, különböző anyagok előállítását, a génkutatást is magába foglalja. Ez már a világ gazdaságának harmadát kiteszi, tehát már nemcsak morálisan fontos terület, hanem üzletileg is” – emelte ki Laufer Tamás.
Arról, hogy az orvostudomány lépést tud-e a technológiai fejlődéssel, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke azt mondta, nincs más választása.

„Alapvető változásokra van szükség. Hálózatban kell gondolkozni. Ma Magyarországon ha elmegy egy kórházban, megcsinálnak vizsgálatokat, másnap baleset éri egy kicsit arrébb, ugyanúgy meg kell csinálni a vizsgálatokat még egyszer, mert képtelenek átvenni. Ez a XXI. században elképesztő és pazarlás is, amikor már harminc éve fejlesztünk mindenféle egészségügyi informatikai rendszereket” – mondta Laufer Tamás.

Hozzátette, hogy egy egységes adatbázis létrehozásának nem pusztán adatvédelmi okai vannak.

„A cél ennél sokkal fontosabb, számos esetben sikerült bizonyítani, hogy ha megfelelő felülről jövő akarat van, az végig tud vinni a rendszeren dolgokat. Fel lehet olyan gazdasági érveket sorolni, hogy a periódusonként ismétlődő felesleges költések legalább ugyanannyit tudnak megtakarítani, mint amennyi pénzt be lehet szedni a másikkal. Ha így tekintenénk, gyorsan, akár fél-, egy év alatt, ki lehetne olyan központi rendszereket fejleszteni, amivel a hordozhatóságot biztosítaná, az ember az egész élettörténet magával vihetné, nem kellene mindig újrakezdeni a meséjét az orvosnál, már, ha tud mesélni” – fűzte hozzá az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke.”

Forrás:
Hamarosan minden kórelőzményünket láthatja az orvos; Király István Dániel; Inforádió; 2016. június 3.

Védekezzen digitalizációval a kígyózó sorok ellen!

„Néhány éven belül a technológiai fejlődés elvben lehetővé tenné, hogy az állami ügyintézésben csaknem teljes mértékben gépek váltsák ki az emberi munkaerőt. Ha így történne, nem csupán időt spórolnánk meg, minden bizonnyal jóval olcsóbbá is válna a rendszer. Az ügyfélkapu és a kormányablakok ötlete már ebbe az irányba mutat, igaz, a megvalósításba becsúszott néhány hiba.

Bár a hírek többnyire a közigazgatás maradiságáról szólnak, Magyarország néhány lépése Európa első harmadához tartozik az elektronikus ügyintézés fejlettsége alapján – ezt állapította meg Wenczel Richárd, amikor arról kérdeztük, hol tart a digitalizáció térhódítása az állami szektorban. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja szerint az elektronikusan elkészíthető adóbevallás jól példázza a hazai e-kormányzatot, ezt a lehetőséget Magyarország az elsők közt teremtette meg Európában. – Főleg a céges adatszolgáltatás terén fejlett az elektronikus út, a magánszemélyek esetében még vannak hiányosságok – értékelt.

A szakember arról is beszélt, hogy a digitális közigazgatás alapvetően két területen produkálhat látványos javulást: az egyik az adminisztráció költségeinek lefaragása, a másik pedig magának az adminisztrációnak a csökkentése. Előbbit éppen az teszi lehetővé, hogy a digitális ügyintézéssel egyszerűbb csatornákon könnyebbé válik az adatok feldolgozása is. A pozitívumok ezzel még nem értek véget, hiszen az egyszerűséggel a precizitás is nő, ami végső soron olyan pluszokba torkollhat, mint az adóelkerülés visszaszorulása. Magának az adminisztrációnak a csökkentése már tartalmi kérdés, ami végső soron a felesleges dolgok kiiktatásáról szól. – Maradva az adóbevallásnál, logikusnak tűnhet, hogy amennyiben arra a kérdésre, hogy származott-e jövedelmem ingatlanértékesítésből, nemmel válaszolok, akkor ne kelljen végiglapoznom az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózására vonatkozó kérdéseket – mutatott rá.

Wenczel Richárd úgy látja, hogy mind az ügyfélkapu, mind pedig a kormányablakok a bürokrácia szűkítésére tett kísérletek, csakhogy a megvalósításukkal nem sikerült a célt elérni. A legnagyobb gond, hogy hiába vált többtucatnyi procedúra elektronikusan is kezelhetővé, az ügyintézés változatlanul úgy zajlik, mint papíralapon. Az IVSZ elnökségi tagja egy példát is hoz erre: az ügyfélkapus regisztrációkor meg kell adni a személyes adatokat, amelyet a rendszer bár tárol, de magától nem használja fel. Így aztán ha valaki forgalmi engedélyt szeretne kiváltani, első körben újra meg kell adnia minden adatát. Ezen túl komoly problémát jelent az is, hogy valójában az emberek nem tudják, hogy hányfajta ügyintézésre képes az ügyfélkapu, ráadásul a webes felület bonyolultsága miatt az eligazodás is nehézkes.

A kormányablakok nyitásdömpingje kapcsán a szakember fontos párhuzamra hívta fel a figyelmet – miközben sorra zárnak be a bankfiókok és térnek át az internetes bankolásra az ügyfelek, addig az állami szektor egyre több kormányablakot ad át. Ha e mögött az a gyakorlat áll, hogy a nagy állami szervek ügyfélszolgálatát gyakorlatilag beépítik a kormányablakok portfóliójába és azok külön megszűnnek, akkor az hasznos változás, ha azonban a kettő egymás mellett fut, csak a bürokrácia egy újabb felesleges szintje születik. – Ezzel együtt is le kell szögeznünk, hogy az állami digitalizáció relatíve jóval magasabb fokon pörög, mint a hazai cégeknél, különösen a kis- és közepes vállalatoknál, és ez nem csak a forráshiányra vezethető vissza, hanem gondolkodásbeli lemaradásra is – vélekedett.

Wenczel Richárd arról is nyilatkozott a Lokálnak, hogy áll az ügyintézés „gépesítése”. Azt mondta, hogy a technológia fejlődése egy-két éven belül elviekben lehetővé teszi, hogy az ügyintézés 90 százaléka automatizálttá váljon, annál is inkább, mert a jelenlegi emberi erőforrás is túlnyomórészt gépi feladatokat végez. Ez a jogrendszerből is fakad, amely a feltételek meglétére, vagy éppen hiányára épít. Egy-egy kérvény elbírálása tehát fix pontok vizsgálatával következik be, a döntéshozók elvétve térnek el ettől. – Ezt a munkát nyugodtan végezhetnék számítógépek is, az ilyen kérdések megválaszolására ugyanis nincs szükség különösebb mérlegelésre, hiszen a kritériumok megléte A-t eredményez, a hiánya pedig B-t – foglalta össze. A szakember a humán erőforrást inkább olyan ügyekben használná, amelyek empátiát és érzelmi intelligenciát is feltételeznek, erre az automatizmus már nem képes.”

Forrás:
Védekezzen digitalizációval a kígyózó sorok ellen!; Hecker Flórián; Lokál; 2016. június 2.

Informatika, távközlés, technika

Hol tart az Internet 2016-ban?

Mary Meeker, a Kleiner Perkins Caufield & Byers cég neves kockázati tőkebefektetője, híres az évente kiadott értékeléseiről. Ezek rendkívül adatgazdagok, a felsorakoztatott tényekre adott értékelései pedig részben beválnak, részben a a Szilícium-völgyben dolgozók előítéleteit tükrözik. A jelentések a makrogazdasági hátteret is felvázolják. Az idei évben kiadott jelentés néhány fontosabb megállapítása.

  • Az elmúlt évtizedek könnyű és gyors gazdasági növekedésének vége. Kimerültek a legfontosabb mozgató erői.
  • Lassult az Internet növekedése, az éves növekedés 9 százalék körül stabilizálódik, ha Indiát nem számítjuk, akkor még kevesebb.
  • Indiában a bővülés rohamos (40%), Kína után már Indiában van a legtöbb használója az Internetnek, és még csak a lakosság ötödét érinti.
  • Globálisan drámaian csökken az eladott okostelefonok számának növekedése (20%-ról 10%-ra)
  • Rendkívüli mértékben növekszik a hang- és képalapú keresések szerepe.
  • A mobiltelefonokon a csetprogramok megingatják a kezdőképernyők szerepét. Jó eséllyel az interakció kitüntetett eszközeivé válnak. Platformként és egy ökoszisztéma központi magjaként működnek.

Forrás:
Internet trends report; Mary Meeker; KPCB; Code Conference 2016; 2016. június 1.

Laufer Tamás: az innovációt nem lehet betiltani

„A digitális gazdaság komplex jelenségéhez tartozó egyik modell, a sharing economy, a megosztáson alapuló gazdaság csak csepp a tengerben. Mégis rengeteg vitát szült, rengetegen beszélgetünk róla, főként az Uber híres-hírhedt példáján keresztül. A kormányülésektől a kocsmai beszélgetésekig mindenhol téma, mégis kevesen értik, mi is történik pontosan, hová futhat ki ez a jelenség, mi a gazdasági haszna és mik a valódi veszélyek.

A viták többnyire megragadnak a felszínen, az üzleti modell kritikáját általában arra építik fel, hogy a legtöbb esetben a fogyasztók nem is osztanak meg semmit, így ez csak egy illúzió. Olyan ez, mintha a kapitalizmust azzal támadnánk, hogy az abban részt vevő vállalkozásoknál nincsenek marhafejek (a kapitalizmus eredete a latin caputa szó, jelentése marhafej), vagy kételkednénk, hogy gazdaság-e az, ahol nem farmon termelnek.

#Kettőskeresztelő
A névadáson a Harvard Business Review pontosítása segíthet: sharing helyett access, vagyis hozzáférés alapú gazdaságról beszél. Nem jótékonyságról, nem ingyenességről van szó, egyszerűen a meglévő eszközök hatékony közös használata és a fogyasztás optimalizálása történik meg. Az új korszak első sarjai csak megosztottak, most egy olyan szakaszban vagyunk, ahol a megosztás intézményesül. Végül a digitális lesz az új normális, ami most idegen, az is mindennapivá válik.

Ami digitalizálható, digitális lesz, ami automatizálható, azt automatizálni fogják. Először a diszpécser szolgálatot, majd később az autóvezetést is. Ehhez a civilizációnak internetes hálózatokra, adatbázisokra, számítási kapacitásra, szenzorokra, mobileszközökre, szoftverekre és algoritmusokra volt szüksége – ezek ma rendelkezésre állnak, sőt, rohamos tempóban fejlődnek. A technológiai fejlődés folyamatos, meg nem állítható, a motorja az innováció, egyetlen kérdés van csak, hogy kik lesznek vesztesei?

Kár érte
Egy egyszerű mobilalkalmazással felfordulást okozó Ubert adóelkerüléssel vádolják, holott a megvédeni próbált hagyományos társaságok alig fizetnek társasági adót, így ez annak ellenére sem egy korrekt pont, hogy az új jelenség szabályozása EU-szerte kialakítás alatt áll. Más támadási felület viszont nincs, mert az Ubert a szolgáltatás minősége miatt támadni, az innovatív tartalmát megkérdőjelezni a hagyományoshoz képest egyszerűen értelmetlen. Ugyanakkor a mindenkire igazságos és egyenlően érvényes megoldást a szabályozónak és adóhatóságnak ki kell kényszeríteni, ahogy a haladó szellemiségű Észtország meg is tette: egy digitális rendszerben, ahol minden nyomon követhető, az adózás automatikusan megoldható.
Az Uber esetleges betiltásával az innováció nem áll meg, a taxitársaságok problémái nem oldódnak meg, az adóbevételek nem nőnek, ellenben konzerválható az átláthatatlanság, a szolgáltatók nem kényszerülnek arra, hogy jobb minőséget nyújtsanak az ügyfeleknek, drágábban lehet eladni rosszabb minőséget – máris nem azon vitatkozunk, hogy ki fizet adót, hanem, hogy milyen kár érte az állampolgárokat.

A megosztásra épülő gazdaság nem csupán azt jelenti, hogy a fúrógépet kölcsön adom a szomszédnak, amikor én nem használom. Jelenti azt is, hogy az autóm az idő 98 százalékában nem parkol feleslegesen és foglal el hasznos helyet a városból. Jelenti azt is, hogy egy fiatal vállalkozásnak a közösség ad össze befektetést találmányához a Kickstarteren, vagy egy jó ügyhöz közösen gyűjtenek a Kiva felületén.

Jelenti azt is, hogy mindenki beleadja tapasztalatait egy közös adatbázisba a TripAdvisoron és soha többé nem vernek át minket turistaként vagy éppen nem kell mindenkinek összegyűjteni a legjobb filmeket és zenéket, hozzáférünk mindannyian, mindenhol Netflixen és Spotify-on a tartalmakhoz. Megosztásra épül a média is a Facebook révén és megosztást jelent az is, ha a Waze valós idejű forgalmi adataira támaszkodunk, amit a többi autós közös tudása ad össze. Ezek a cégek mind feleslegessé tettek hagyományos megoldásokat, de kivétel nélkül jobbá tették az emberek életét.
Félreértések és félelemből létrejövő félremagyarázások helyett ezért fontos lenne a valódi kérdéseket megvitatni és a digitalizáció lényegi elemeire reagálni. Bizonyos szakmák és bizonyos hagyományos gazdasági logikák, sőt, egész ágazatok veszélyben vannak, azért, mert a benne tevékenykedőket nem készítik fel a változásra. Közel van az a korszak, amikor csak magasabb képzettségű munkaerőre lesz szükség, kínálati oldalon pedig csak egyszerű, helyettesíthető munkások lesznek.

Gyárakban robotokat és szoftvereket telepítenek, amik ma már kognitív feladatokat is képesek ellátni, az egyszerű emberi munkát kiváltva, de közben ezzel teret biztosítanak a magasabb hozzáadott értékű, több hasznot és értéket termelő munkához. Az ipar 4.0 mintagyárakban hiába minden gép, eszköz okos, digitális, hálózatba kötött, még mindig dolgoznak bennük emberek, sőt, a munkájuk értékesebb, értelmesebb, mint eddig. Ezek a digitális gyárak viszont csak oda települnek majd, ahol rendelkezésre áll fejlettebb munkaerő. A változás minden jóslatnál gyorsabban megy végbe, amelyik gazdaság jobban, gyorsabban reagál kedvezőbb helyzetben lesz.

Kinek áll érdekében megállítani a fejlődést?
Az innovációt és a digitális hatékonyságot többnyire azok támadják, akik abban érdekeltek, hogy a nem hatékony működés fennmaradjon, akik vámszedői tudnak lenni a hozzáférés korlátozásának, akik az erőforrások felett őrködnek. A digitális gazdaságban, ha hagyjuk, hogy az új generációs digitális vállalkozások fejlődjenek, akkor egyensúly épül ki, amiben a fogyasztó érdekei érvényesülnek, ahol hozzáadott érték keletkezik, ahol az emberi munka új értékre kerül. A digitalizáció lebontja a mostani szabályrendszereket, elavulttá válnak üzleti modellek, szakmák, vállalatok, így szükség van a munka és munkavállalás, az oktatás és tanulás újraértelmezésére is.

A mindenki által jól ismert világba a réseken keresztül beférkőzött a digitalizáció, kialakult egy önmagánál máris nagyobb digitális gazdaság, az eddiginél jobb és hatékonyabb megoldásokkal. Azonban az átalakulás végén, amikor már mindenki digitális lesz, újra csak egyszerűen gazdaságról beszélünk majd, amelynek új szabályai, új nyertesei és vesztesei is lesznek. Az államnak ebben a folyamatban a vállalkozások útját kell segítenie, a sikeres országok saját szabályaikat a fejlődés segítésére és nem a fejlődés megakadályozására állítják be. Egy vad, kiszámíthatatlan környezetben ugyanis csak azok fektetnek be, akiknek a megtérülés nem létkérdés.

Nincs más út
A digitalizáció nem egy választható út, ez egy jó hír mindazoknak, akik az innovációra és a hozzáadott értékre alapozzák üzletüket: ők biztosan nyertesei lesznek ennek, akár globális szinten is. A rossz hír azonban az, hogy a digitalizáció valóban globális léptékben működik, a nyereség nem feltétlenül a használat helyén csapódik le, a vesztesek között lesz minden olyan költségvetés, ami elmulasztotta a felkészülést és felkészítést, és a vesztesek között lesz minden olyan szereplő, aki a régi üzleti modellben ragadva leszakadt. A feladat az, hogy ezt a változást tudatosan a magunk javára fordítsuk, hogy felkészítsük a vállalkozásokat, munkavállalókat is a drámai változásokra. Ha nem így teszünk, akkor a digitális jólét nem valósul meg, az egyik kezünkkel hiába adunk, ha azt a másikkal elvesszük.

A magasabb hozzáadott értékű emberi munka és az automatizáció együtt valójában minden ember közös érdeke: minden fogyasztó, dolgozó, alkotó ember, minden állampolgár, minden választó közös érdeke. Jobb minőségű termékek, megbízhatóbb szolgáltatások és alacsonyabb árak – ez az ígérete a digitális gazdaságnak. Az életminőség és a hatékonyság jelentős növekedése teret enged annak, amit eddig nem tudtunk biztosítani önmagunknak. Az innovációt nem szabad akadályozni. Az innovációt nem szabad nem támogatni – főleg nekünk nem, akik egyéb nyersanyag híján, csak a saját szellemi tőkénkre támaszkodhatunk.”

Forrás:
Az innovációt nem lehet betiltani; Laufer Tamás; 2016. június 2.
Lásd még: The Sharing Economy Isn’t About Sharing at All; Giana M. Eckhardt, Fleura Bardhi; Harvard Business Review; 2015. január 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

MNB: három év múlva azonnal érkezhetnek az átutalások

„Magyarországon várhatóan 2019 második felében valósulhat meg az átutalások azonnali megjelenése a kedvezményezett számlájára, a jegybank erről a múlt héten indított konzultációt egyebek között a bankszektor szereplőivel, pénzforgalmi szolgáltatókkal – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az idei Fizetési rendszer jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

Bartha Lajos közölte: a fejlesztésben mintegy 100 intézmény érintett, a jegybank előre kidolgozott menetrend szerint halad. A napi elszámolási ciklusok számának a tavalyi ötről tízre növelésével az átutalt összegek jelenleg 1,5 óra alatt érnek el a kedvezményezettekhez. Az azonnali fizetési rendszer tervezett megvalósításának pontos menetrendje idén októberre lesz teljes – tette hozzá.

Bartha Lajos előadásában kiemelte: a magyar pénzforgalom hatékonysága nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően nőtt tavaly, javultak az átutalások, az elektronikus vásárlás-fizetések és az elektronikus számlafizetések elterjedését mérő mutatók. Az elektronikus fizetési módok növekedése folytatódott, a legnagyobb mértékben a kártyás vásárlások nőttek, számban és értékben 20 százalékkal. Magyarországon tavaly 915 millió elektronikus tranzakció zajlott, jövőre a tranzakciók száma átlépi az egymilliárdot – tette hozzá. Ebből a kártyás vásárlások száma nagyjából 430 millió volt, 117 millió készpénzfelvétel, 300 millió átutalás, és 60 millió csoportos beszedés.

Ismertetése szerint a kártyás vásárlások átlagértéke 7500 forint volt, az átlagos készpénzfelvétel összege pedig 63 ezer forint, ami azt mutatja, hogy a 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételt nem használják ki a kártyabirtokosok.

Kiemelte, hogy a legdinamikusabb fejlődés az érintőkártyás technológiában volt, a kártyák száma 30 százalékkal nőtt, a kibocsátott kártyák több mint fele érintőkártya. Az ilyen kártyákat elfogadó berendezések száma 38 százalékkal nőtt, így az összes terminál 63 százaléka alkalmas érintőkártyás fizetésre. Intenzív volt a bővülés az érintőkártyás forgalomban is, a vásárlások harmada, értékben 18 százaléka így bonyolódik le – mondta. A következő egy-két évben ez robbanásszerűen fog növekedni – tette hozzá.
Bartha Lajos beszélt arról is, hogy az elektronikus számlafizetések aránya jelentősen, 8 százalékponttal nőtt tavaly, döntően a Magyar Posta újításai miatt.

A pénzforgalmi szolgáltatások ára két éve nagyjából stagnál, egy átlagos ügyfél havi díjterhelése 1650 forint volt tavaly. Kitért arra, hogy a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések összforgalomhoz mért aránya európai összehasonlításban alacsony maradt, az Európai Központi Bank tavaly kiadott jelentése szerint a kibocsátói oldal szempontjából Magyarországon a legalacsonyabb a visszaélések aránya a 2013-as adatok alapján.”

Forrás:
MNB: három év múlva azonnal érkezhetnek az átutalások; Magyar Hírlap; 2016. június 1.

Budapest Európa egyik legmeghatározóbb startup központjává válhat Deutsch Tamás szerint

„A Digitális Jólét Program támogatásával megvalósuló, a budapesti kreatív ökoszisztéma, vagyis startupok, dizájnerek és gyártók összekapcsolódását és fejlődését segítő honlap munkálatainak elindulását jelentették be szombaton a Brain Bar Budapest elnevezésű rendezvényen.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője azt mondta, hogy a Budapest Makers portál hiánypótló lesz. A térképalapú adatbázis olyan felületet fog biztosítani a vállalkozást indítani akaró hazai fiatalok vagy épp a külföldi befektetők számára, amelyen megtalálják a számukra fontos információkat és témákat.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen kezdeményezés megvalósításához a technológiai és innovációs ipar, a kormányzat és a startup világának összefogására van szükség. Ennek jegyében a hivatalosan ősztől induló honlap a Design Terminál, az IBM és a We Love Budapest portál összefogásával, a Digitális Jólét Program támogatásával valósul meg.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a sajtótájékoztatón kiemelte, ilyen együttműködés révén a budapesti startup ökoszisztéma – amely az elmúlt években gazdasági, kulturális és közösségépítő tekintetben is nagyon komoly teljesítményt nyújtott – Európa egyik legmeghatározóbb startup központjává válhat a következő években.

Hozzátette, a nyár végére elkészül a Digitális Startup Stratégia, amelynek feladata, hogy kidolgozza és meghatározza a budapesti startup ökoszisztéma gyarapodásához szükséges módszereket, feltételeket és erőforrásokat.

Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai üzletfejlesztési igazgatója elmondta, a portál ötlete egy évvel ezelőtt született meg. Az IBM közreműködésével megvalósult első hasonló honlap New Yorkban indult, és ma már csaknem húsz nagyvárosban – köztük Londonban, Berlinben, Amszterdamban, Prágában – működnek ilyen portálok.

Hangsúlyozta, a céljuk az, hogy Budapestet a régió első számú kreatív és innovatív ökoszisztémájává tegyék, amiben jelentős szerepe van a most megszülető Budapest Makers portálnak is.

Tornyánszki Éva, a Design Terminál kutatási és képzési vezetője az MTI-nek elmondta, a most elindított oldal csupán egy landing page, vagyis felhívás arra, hogy várják mindazok – hallgatók, vagy már működő vállalkozások – jelentkezését, akik szeretnének hozzátenni az oldalhoz, akár fejlesztés, tartalom, vagy kommunikáció szempontjából.

Hangsúlyozta, a valós piaci igények kiszolgálását célzó portál látogatói megismerkedhetnek a budapesti kreatív ökoszisztéma szereplőivel, befektetőket, coworking helyeket, tanácsadókat kereshetnek, de a vállalkozások elindításához, vagy fellendítéséhez szükséges alapvető információk is helyet kapnak a portálon.”

Forrás:
Budapest Európa egyik legmeghatározóbb startup központjává válhat; Digitális Jólét Program/Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. június 4.

Szakirodalom

MNB: Folyamatban van az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrájának kialakítása

„…A magyar pénzforgalom hatékonyságának és a magyar gazdaság versenyképességének további növekedését jelentősen támogathatja egy olyan, az év minden napján 24 órában működő fizetési rendszer létrehozása, amelyen keresztül mindössze néhány másodperc alatt lebonyolítható a fizetési műveletek döntő többsége. Az azonnali fizetési rendszer használatával a hazai bankok is képesek lesznek széles körben innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, a fizetési piacra belépő új nem banki szereplők pedig a gyors és modern infrastruktúrához történő szabad hozzáférésen keresztül a banki termékekkel is versenyző fizetési szolgáltatásokat fognak tudni létrehozni. A nemzetközi szinten is fejlett rendszer használatával széles körben, egyszerűen és gyorsan lehet majd elektronikus fizetési műveletek kezdeményezni. Ebből következően egyrészt számos olyan helyzetben lehet majd elektronikus úton fizetni, ahol most nincs reális alternatívája a készpénznek, másrészt a jelenleginél sokkal gyorsabban terjedhetnek el az új technikai megoldások a hazai pénzforgalmi piacon is, így pedig innovatív fizetési megoldások jöhetnek létre (például mobilfizetési szolgáltatások). Egyes helyzetekben a már meglévő, például a jelenleg a nemzetközi kártyatársaságok bevonásával működő elektronikus fizetési megoldások is kiválthatóak lehetnek az új rendszerre épülő szolgáltatásokkal, valamint az államhoz kötődő legkülönbözőbb fizetési műveletek is könnyen elektronizálhatóvá válhatnak alacsony költségek mellett.
…
Az azonnali fizetési rendszer létrehozásának a célja egy olyan folyamatosan elérhető alapinfrastruktúra megalkotása, amely használatával egyrészt másodperceken belül lebonyolíthatóak a fizetési műveletek a fizető fél és a kedvezményezett között, másrészt pedig a rugalmas üzenet-feldolgozási képesség miatt innovatív fizetési megoldások, valamint ezekhez kötődő kiegészítő szolgáltatások jöhetnek létre. Az azonnali fizetési szolgáltatást – összhangban az Európai Központi Bank és az ERPB elvárásaival – célszerű egy olyan rétegzett modellben létrehozni, amelyben a központi
elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrára építve bármelyik piaci szereplő létrehozhatná a saját fizetési szolgáltatását. Míg ezek alapvetően a szolgáltatások körében és minőségében versenyeznek egymással, a közös alapinfrastruktúrának és a közös szabványok használatának köszönhetően átjárhatóak maradnak. Az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások két részre oszthatóak, egy alapszintű és egy kiegészítő szolgáltatási szintre. Az alapszolgáltatásnak minden pénzforgalmi szolgáltató esetén meg kell egyeznie. Az alapszintű szolgáltatás keretében a fizető féltől a kedvezményezetthez legfeljebb öt másodperc alatt el kell juttatni a küldött összeget olyan módon, hogy a kedvezményezett számára ez azonnal felhasználható legyen. Ennek a követelménynek a közvetett rendszertagok ügyfelei által indított vagy fogadott tranzakciói, valamint a bankon belüli tételek esetében is teljesülnie kell. A kiegészítő szolgáltatások terén ugyanakkor jelentős mértékben tudnak versenyezni egymással a piaci szereplők, hiszen az alapinfrastruktúrára építve számos olyan szolgáltatás hozható létre, amelyek akár kiterjeszthetik az alapszintű fizetési szolgáltatásokat, akár pedig további szolgáltatásokat kapcsolhatnak azokhoz.

Az azonnali fizetési szolgáltatás széleskörű felhasználhatósága érdekében lehetővé kell tenni másodlagos számlaazonosítók használatát is, ezzel ugyanis számos fizetési helyzetben jelentősen egyszerűsíthető a fizetési folyamat. Egy másodlagos számlaazonosítókat kezelő rendszer használatával az ügyfelek által jelenleg gyakran használt azonosítók (pl. telefonszám, e-mail cím) összekapcsolhatóak a számlaszámokkal. Ez lehetővé tenné például, hogy egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül a lehető legegyszerűbb módon, csupán a kedvezményezett telefonszámának megadásával, illetve kiválasztásával azonnali átutalást indítsunk. A másodlagos számlaazonosítókat kezelő adatbázist úgy kell létrehozni, hogy abban bármilyen azonosítóhoz hozzá lehessen kapcsolni a fizetési számlák vagy az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók azonosítóit. Továbbá biztosítani kell, hogy a regisztrált másodlagos azonosítók az ügyfelek által
használt összes szolgáltatásban elérhetőek legyenek… ”

Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2016; Magyar Nemzeti Bank; 2016. június 1. (pdf)
Szakértői prezentáció (.pptx)

„A közigazgatás személyi állománya” c. kerekasztal beszélgetés

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara a Magyary Zoltán Szakkollégiummal együttműködve, Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára emlékezve, a tudós munkássága előtt tisztelegve „A közigazgatás személyi állománya” címmel előadásokkal egybekötött szakmai kerekasztal-beszélgetést szervez.

Időpont: 2016. június 9. 15:00 – 16:45
Helyszín: NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, Oktatási épület 402.

Program

15.00-15.15 Megnyitó
Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanár, rektor, NKE
15.15-15.35 A közigazgatás személyi állománya Magyary szemével
Dr. Koi Gyula adjunktus, NKE ÁKK
15.35-15.55 A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújítása
Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
15.55-16.15 A versenyképes közszolgálat utánpótlásának stratégiai támogatása
Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens, NKE ÁKK
16.15-16.45 Hozzászólások, vita
16.45 Zárszó
Moderátor: Dr. Horváth Attila tanársegéd, NKE ÁKK

Részvételi szándékát kérjük, hogy 2016. június 7-ig az akk.regisztracio@uni-nke.hu e-mail címen szíveskedjen jelezni.”

Forrás:
„A közigazgatás személyi állománya” c. kerekasztal beszélgetés; Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A közszolgálat egységesítésének elméleti és gyakorlati problémái és kapcsolata a munka magánjogával

„A közszolgálati jogviszonyok jelentős számú munkavállalót érintenek. Éppen ezért ennek a relációnak az elemzése elkerülhetetlen. A közszolgálati jogviszonyok jogi megítélése régebb óta a dogmatikai viták középpontjában helyezkedik el. A viták alapját az adja, hogy egyszerre jelentkeznek benne jelentősebb számban közjogi és magánjogi elemek is. Két jogi hagyomány ütközik össze. Az egyik jogi hagyomány képviselői a közjogászok, akik a századelős gyökerekre hivatkozva hangsúlyozzák a jogviszony közjogi helyzetét, sőt akár önálló jogágiságát hangsúlyozzák. A másik hagyomány képviselői a munkajogászok, akik pedig az élethelyzetek azonosságából indulnak ki. Ez utóbbi esetben az egyik legfontosabb elem a jogviszony tárgyaként jelentkező függő munkavégzés. A függő munkavégzés sokszor szinonim fogalom az önállótlan munkavégzéssel is. Ez pedig fokozottan jelentkezik a közszolgálati jogviszonyokban is.

Mindkét tábornak megvan a saját igaza, ezt bizonyítja az is, hogy a világ országaiban a közszolgálati modell megszervezésének két fő irányzata alakult ki. Az egyik irányzat a zárt karrierista inkább közjogi modell, a másik pedig a nyitottabb inkább magánjogi alapokon nyugvó megoldás. Természetesen tisztán egyik sem működik, vannak közöttük átfedések. A fentiekből is érződik, hogy a közszolgálat vizsgálata már a legelső lépéseknél is konfliktusokba ütközik. Olyan konfliktusokba, melyekben történő állásfoglalás meghatározza a későbbi vizsgálati és kutatási kérdéseket. Akár a közjogi, akár a magánjogi megközelítés kerül a vizsgálat középpontjába, a vizsgálatok mindig csak a másik területre tekintettel végezhetőek el.

Mindebből kifolyólag a közszolgálati jog rengeteg megválaszolandó kérdést tartogat, melyek szinte mindegyike egy önálló kutatás alapjai lehetnének. A rendszer bonyolultsága okán én a személyi hatályhoz fűződő alapkérdések vizsgálatát választottam ki. A személyi hatályt azonban nem önmagában vizsgálandó kérdésként gondolnám. A személyi hatálynak a jogviszonyok egységesítése tükrében történő vizsgálatát tartom elsődlegesnek…”

Forrás:
A közszolgálat egységesítésének elméleti és gyakorlati problémái és kapcsolata a munka magánjogával; Mélypataki Gábor; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A védés időpontja: 2016. június 27., helye: ME ÁJK Dékáni Tanácsterem A/5. épület 31. szoba (pdf)

Mezőgazdaság: Informatikai innovációk terjedése a kisgazdaságokban

„…Egy markáns innovációs „hullám” zajlik napjainkban, ezért is fontos annak számbavétele, hogy Magyarországon jelenleg hogyan értékelhető a kisgazdaságok körében az informatika és az ahhoz kapcsolódó innovációk elterjedtsége, illetve milyen tényezők befolyásolják a különböző megoldások adaptációját, a gazdálkodás napi gyakorlatába történő beépítését, és ezáltal a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségét.
…
Kiemelten fontos a kis gazdaságok vizsgálata, amelyek napi megélhetését, vagy annak jelentős részét a gazdálkodás biztosítja (és amelyek száma tízezres nagyságrendű), de mivel jellemzően családi keretek között működnek, jellemzésük nem történhet pusztán ökonómiai alapokon. Ezen gazdaságok jellemzőinek feltárása, az innovációk terjedésének és az információgazdálkodás alapvető összefüggéseinek vizsgálata az ágazati irányítás és a különböző, gazdálkodóknak nyújtott információs szolgáltatások tervezése és sikere szempontjából is kulcsfontosságú lehet. A kérdés vizsgálata érdekében négy kutatási célt fogalmaztam meg:

  • Elsőként mindenképpen szükséges pozicionálni a hazai kisgazdaságokat illetve vezetőiket az alapvető, általános informatikai innovációk (számítógép, internet, okostelefon) elterjedtsége alapján. Feltételezem, hogy a hazai gazdák nem különböznek a felnőtt magyar lakosságtól abban a tekintetben, ahogyan elfogadják és elkezdik használni ezeket az eszközöket, mivel ezek ún. széles körben használatos („general purpose”) technológiák – azaz az élet számos területén használhatók, melyeknél a gazdálkodó általános egyéni jellemzői fontosabbak lehetnek az adaptáció szempontjából, mint az az attribútum, hogy ő mezőgazdasággal foglalkozik.
  • Második célkitűzésem a gazdálkodó információs környezetének vizsgálata, az IKT fontosságának feltárása az információs és kommunikációs folyamatokban. Az informatikai eszközök pontos helye a gazdaság információs folyamatainak, illetve a gazdálkodó információforrásainak ismeretében értékelhető csak teljes mértékben. Az új eszközöknek és megoldásoknak a meglévő folyamatokba kell integrálódniuk, ezért szükséges megvizsgálni, hogy egy adott gazdálkodó milyen forrásokat preferál, amikor a gazdálkodással kapcsolatos információkat beszerzi, illetve azt, hogy a preferált források alapján beazonosíthatók-e különböző, egyedi jellemzőkkel rendelkező csoportok a gazdatársadalmon belül.
  • Harmadikként az informatikai innovációk terjedését meghatározó és befolyásoló tényezők feltárása a célom, azaz annak vizsgálata, hogy a gazdálkodót döntéseit az IKT-alapú innovációk használatával kapcsolatban milyen elsődleges és látens hatások alakítják. A kérdés vizsgálatánál igyekszem különbséget tenni a már említett, általános technológiák, valamint azok mezőgazdasági célú használata között.
  • Negyedik, és egyben utolsó célkitűzésem pedig a feltárt befolyásoló tényezők oksági viszonyainak vizsgálata, vagyis egy olyan modell felépítése és tesztelése, amely mélyebb megértést nyújthat az IKT-alapú innovációk mezőgazdasági terjedésének további értelmezéséhez.

…”

Forrás:
Informatikai innovációk terjedése a kisgazdaságokban; Csótó Mihály; Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola; A védés időpontja: 2016. június 9., helye: DE GTK Böszörményi úti Campus, TVK Tanácsterem; Doi/handle elérés (értekezés, tézisek)

Járási hivatalok államigazgatási feladat- és hatásköre

„Az Infojegyzet célja, hogy átfogó képet adjon a járási hivatalokhoz telepített államigazgatási feladat- és hatáskörök rendszeréről, valamint bemutassa az átszervezéssel kapcsolatos szakmai véleményeket.”

Forrás:
Járási hivatalok államigazgatási feladat- és hatásköre; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat; infojegyzet 2016/27.; 2016. június 3.(pdf)