Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

2018-ra versenyképesebb lesz az állam
Tárgyszavak: Csepreghy Nándor, Európai Unió, gazdaságpolitika, Kelet-Közép-Európa, közigazgatási bürokráciacsökkentés, közigazgatási hatékonyság, Magyarország, Tolna megye
Magyarország Félidős Önértékelési Jelentése a Nyílt Kormányzati Együttműködés kezdeményezés keretében a 2015-2017. évekre tett vállalásokról
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, átláthatóság, integritás, konzultáció, Magyarország, nyílt adatok, Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership)

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Kormány 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről
Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatási háttérszolgáltatások, Magyar Államkincstár, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, önkormányzati ASP

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

2018-ra versenyképesebb lesz az állam

„Bárki alakít is kormányt 2018-ban, a megtett bürokráciacsökkentő intézkedéseknek köszönhetően egy versenyképesebb és karcsúbb állammal szolgálhatja majd a közjót és a vállalkozásokat – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteken Pakson.

Az államtitkár a Tolnai Népújság és a Magyar Vállalkozói Szalon által rendezett IX. Régió médiahajó fórumán mintegy százötven dél-dunántúli gazdasági és közéleti szereplő előtt hangsúlyozta: 2015-ben 150 jogszabályt módosítottak azért, hogy egyszerűsítsék az eljárási szabályokat, az idén megszüntetett eljárási díjak mintegy tízmilliárd forint megtakarítást jelentettek az ügyfeleknek, ez várhatóan jövőre is ebben a nagyságrendben folytatódik.

A bürokráciacsökkentés egyik lépése azon intézmények számának csökkentése, amelyekkel a vállalkozások találkoznak – mondta. Ma Magyarországon 4,2 millió munkavállalóból 1,1 millió állami alkalmazott, „egy olyan rendszer, amelyben a munkavállalók negyede az állami intézményekben dolgozik, nem lehet versenyképes” – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a kormányzat számára szintén fontos célkitűzés, hogy a magyar gazdasági szereplők képesek legyenek a belső keresletet a lehető legmagasabb szinten kielégíteni, és legyenek olyan vállalkozások, amelyek meghatározó gazdasági erőként megjelenhetnek a gépiparban, építőiparban. Cél az is, hogy legyen 5-10 világviszonylatban is meghatározó magyarországi vállalkozás a gyógyszeripar és az informatika területén.

„Ha ezeket a célokat sikerül megvalósítani, a magyar gazdaság függetlenül az európai közösségtől növekedési pályán tud maradni” – fogalmazott.

Az államtitkár szerint ha létrejön egy kétsebességes európai közösség, az Magyarország számára „nem biztos, hogy veszély, hanem lehetőség”. Úgy vélte, az Európai Unió az elöregedés és a migráció miatt, illetve technológiai szempontból is válságban van; ezekre a kérdésekre nem tud egységes választ adni.

A magyar válasz az, hogy hogy az EU növekedésének alapja a kelet-közép-európai régió lehet, amely a balkáni és a balti államokkal kiegészülve 200 milliós piacot jelent – tette hozzá.

Megjegyezte: a bérviszonyokban Magyarország és a régió államai még évtizedekig nem érik el a nyugat-európait, de nem is annak „elérését kell nézni, hanem azt, hogy tudunk-e megfelelő életszínvonalat teremteni”. A családi otthonteremtési kedvezmény sok külföldön dolgozó fiatalt fordíthat vissza, ennek eredményét 2017 közepén lehet lemérni – mondta.”

Forrás:
2018-ra versenyképesebb lesz az állam; Miniszterelnökség; 2016. szeptember 2.

Magyarország Félidős Önértékelési Jelentése a Nyílt Kormányzati Együttműködés kezdeményezés keretében a 2015-2017. évekre tett vállalásokról

„Elkészült a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership – OGP) keretében a 1460/2015. (VII. 8.) Korm. határozattal elfogadott második nemzeti akcióterv félidős önértékelési jelentése, amely a kormányzati honlapon elérhető és véleményezhető.

Észrevételeiket 2016. szeptember 8-ig várjuk az euefo@bm.gov.hu e-mail címen.”

—————-

„Magyarország Félidős Önértékelési Jelentése (a továbbiakban: Jelentés) a 1460/2015. (VII. 8.) Kormányhatározattal elfogadott, a Nyílt Kormányzati Együttműködés kezdeményezés (a továbbiakban: OGP) keretében a 2015-2017. évekre tett vállalásokról szóló második akcióterv (a továbbiakban: második OGP Akcióterv) kidolgozását és egyeztetését, az egyes vállalások által elérni kívánt célt, és a végrehajtás terén 2016 szeptemberéig elért előrehaladást ismerteti. A Jelentés az OGP Titkársága által közzétett útmutató (Government Point of Contact Manual) felhasználásával, az abban szereplő szempontrendszer alapján és formai követelményeknek megfelelően készült.

A Jelentés bevezető fejezete bemutatja, hogy a második OGP Akcióterv vállalásai hogyan járulnak hozzá az OGP négy központi elvének (átláthatóság, társadalmi részvétel, nyilvános elszámoltathatóság, technológia és innováció alkalmazása) megvalósulásához. Az OGP keretében tett nemzeti vállalások továbbá öt fő kihívás valamelyikét érintik. E kihívások a következőek: közszolgáltatások fejlesztése, közszféra integritásának erősítése, a közpénzek hatékonyabb felhasználása, biztonságosabb közösségek kialakítása, a vállalati felelősségvállalás javítása.

A második OGP Akcióterv összesen nyolc vállalást tartalmaz. Egyes vállalások több alapelvhez is kapcsolódnak, így az információkhoz való hozzáférés javítását és az átláthatóságot hét vállalás célozza meg, míg a társadalmi részvétel erősítését hat vállalás, a közszféra felelős és átlátható működését négy vállalás, a technológiai vívmányok nyílt kormányzáshoz való hozzájárulást pedig három vállalás tűzte ki közvetlen céljául…”

Forrás:
OGP félidős önértékelés közzététele; Belügyminisztérium; 2016. augusztus 25. (pdf)

Közigazgatás, politika

Heteken belül dönthet a kormány újabb közigazgatási díjak megszüntetéséről

„Negyedmillió javaslat érkezett a bürokráciacsökkentésről szóló idei lakossági konzultációra.

Szeptember első felében kerülhet a kormány elé az újabb közigazgatási díjmérséklés és bürokráciacsökkentés ügye – tudta meg a Magyar Idők. Ez idő alatt a Miniszterelnökség elkészíti azt a jelentést, amely az idei lakossági konzultáció eredményeit összegzi. Lesz is mit összeszámolni, az elmúlt másfél hónapban ugyanis negyedmillió kérdőívet töltöttek ki a polgárok. Az érintettek sok más mellett azt javasolták a kormánynak, hogy legyen díjmentes a személyi okmányok kiállítása, csökkenjenek a foglalkoztatással kapcsolatos vállalkozói költségek s legyen egyszerűbb a magáncsőd.

Valamivel több mint 240 ezer kérdőívet töltöttek ki az állampolgárok a bürokráciacsökkentésről és a közigazgatási díjak eltörléséről szóló idei lakossági konzultáción. Az állampolgárok július 11. és augusztus 19. között három témakörben adhattak ötleteket a kormányzatnak. Megjelölhették, mely állami eljárások legyenek egyszerűbbek a jövőben, közölhették, hogy szerintük milyen vállalkozói terheket kellene mérsékelni, megszüntetni, de tippeket adhattak arról is, hogy a magánszemélyek életét megnehezítő díjak közül melyek tűnjenek el. Mint azt lapunk a Miniszterelnökségtől megtudta, az eljárások egyszerűsítése kapcsán 102 ezer nyomtatványt töltöttek ki a véleményformáló magánszemélyek, a céges és a lakossági díjcsökkentések ügyében pedig 142 ezren tették meg javaslataikat a kormánynak.

A Miniszterelnökség kérdésünkre részleteiben is közölte a lakossági konzultáció eredményét. Ebből kiderül, hogy a véleményüket kifejtők számos eljárást egyszerűsítenének. A résztvevők leginkább azt szerették volna elérni, hogy a jövőben kisebb legyen a bürokrácia a járdaépítéskor és a telep kialakításakor: ezekben az esetekben az engedély megkérése helyett legyen elegendő bejelentést tenni. De bonyolultnak ítélték a magánszemélyek a családtámogatási és a szociális ügyeket, emellett a nyugdíjbiztosítás, valamint az ingatlan-nyilvántartás menetét, ezért ezeken mindenképpen egyszerűsítenének.

Az állami szolgáltatásokért fizetendő díjak ügyében is érkeztek bőven javaslatok. A magánszemélyek főként a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos eljárási összegek megszüntetését, csökkentését szorgalmazták. Ezek közé tartozik például a jogosítvány, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának költsége, de idesorolható a gépjárművek forgalomból történő kivonásakor fizetendő tétel is. Az ingatlan-nyilvántartás díjainak eltörlésére szintén sok javaslat érkezett, de számosan voksoltak az anyakönyvi kivonat költségének, valamint a csok igényléséhez szükséges hatósági bizonyítványok illetékének lefaragására is. A vállalkozások képviselői eközben – elsősorban – a cégeljárás anyagi terheit sokallták.

A Miniszterelnökségen megjegyezték, hogy a válaszadók nemcsak a kérdőíven feltüntetett pontok közül választhattak, hanem leírhatták önálló, saját javaslataikat is. Sokan éltek is a lehetőséggel, rögzítve például azon igényüket, hogy legyen díjmentes a személyi okmányok, igazolványok kiállítása. A vállalkozások képviselői pedig a foglalkoztatással kapcsolatos költségeik csökkentését javasolták jelentős számban. Ezek – és sok más intézkedés – mellett többen kezdeményezték a családi csődvédelem eljárásának egyszerűsítését is.

A lakossági konzultáció eredményeiről jelentés készül a kormány számára; a dokumentum előreláthatólag szeptember első felében kerül a miniszterelnök és a miniszterek elé. – A kormány a jelentés vizsgálata után dönt a díjak megszüntetéséről, csökkentéséről, az ehhez szükséges fedezetről és a bürokráciacsökkentés további irányáról – közölték a Miniszterelnökségen. Hozzátették: a kabinet célja továbbra is az állampolgárok és vállalkozások legszélesebb körét érintő díjak lefaragása.”

Forrás:
Heteken belül dönthet a kormány az újabb díjak megszüntetéséről; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2016. augusztus 29.

Románia: a vidéki közigazgatás jövője: a szuperközség

„Úgynevezett szuperközségek, közigazgatási fejlesztési pólusok létrehozására készített rendelettervezetet a kormány. A lényeg, hogy a kiszemelt községekbe több pénzt utalnak, mint a többiekbe.

Ahhoz, hogy egy település ilyenné minősüljön, legalább 2.000 lakosa kell, hogy legyen. Szükséges továbbá a lakosság számának emelkedő tendenciája, illetve a közúti, vasúti elérhetőség, a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas száma. Arad megyében három ilyen községet jelöltek ki, mindegyik román vidéken található. Ezek Bél, Honctő, Soborsin. A feltételeknek megfelelne Nagyszintye vagy Vinga is, viszont ezek magyar többségű falvak.

Háromszéken két szuperközség lenne, mindkettő Sepsiszentgyörgy vonzáskörzetéhez tartozik. Ezek Sepsibodok és Uzon. Hargita megyében négy fejlesztési pólus: Gyergyóholló, Korond, Parajd és Zetelaka szerepel az új tervezetben. Maros megyében öt község pályázhat az új státusra: Mezőbánd, Mezőcsávás, Görgényszentimre, Déda és Ratosnya. Kolozs megyében is öt ilyen szuperközség lesz: Egeres, Belis, Jára, Csucsa és Mócs. Bihar megyében Bratca, Dobreşti, Berettyószéplak, Telegd, Tinca és Vadul Crişului lehet ilyen szuperközség.

Részletek itt: http://www.mdrap.ro/userfiles/consultari_interministeriale/12_08_2016/anexa3.pdf
A készülő jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a megfogyatkozott népességű községek önkormányzatai beolvasztásukat kérjék a nagyobb településekbe. Azok a községek, amelyek 2025 végéig nem érnek el bizonyos paramétereket, kötelező módon egyesülnek valamelyik nagyobb, szomszédos településsel.

A tervezet a helyi közigazgatás átstrukturálását célzó elképzelés része, hiszen a romániai vidéki közigazgatás anyagi szempontból nem fenntartható – tudtuk meg dr. Balogh Mártontól, a vidékfejlesztési tervek gyakorlatba ültetését szorgalmazó Civitas Alapítvány kolozsvári vezetőjétől:…”

Forrás:
A vidéki közigazgatás jövője: a szuperközség; Kolozsvári Rádió; 2016. augusztus 30.

60. Kormányinfo: Államkincstár, leépítések, közigazgatási bíráskodás

„…Jövőre az államkincstár lehet az egyedüli állami kifizetőhely
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón részletesen beszámolt a stratégiai és a gazdasági kabinet elmúlt üléseiről. Ennek részeként közölte: jövő nyárra a Magyar Államkincstár lehet az egyedüli központi kifizetőhely, azaz az állampolgárok minden állami támogatást, juttatást innen kaphatnak.

Napirenden volt emellett a háttérintézmények átalakítása, amellyel kapcsolatban a tárcavezető megerősítette, hogy 20 százalékos létszámleépítés várható.

Lázár János közölte: a stratégiai kabinet arról is döntött, folytatódik az új tűzoltólaktanyák és új büntetés-végrehajtási intézetek létrehozása. 2018-ig ötezer új börtönférőhely lesz. Külön kiemelte, hogy a kormány terveivel ellentétben Bátonyterenyén nem lesz börtön.

[Szélerőművek]
A döntések közül azt is megemlítette, hogy – a természeti értékek és a tulajdon védelme érdekében – szigorítani fogják a szélerőművek létesítésének feltételeit.

[Digitális Gyermekvédelmi Stratégia]
Egyetértettek az ülésen a szociális ellátó centrumok létrehozására vonatkozó javaslattal, és jóváhagyták a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát is.

[Közigazgatási bíráskodás]
A Miniszterelnökség vezetője elmondta továbbá, hogy a stratégiai kabinet ülésének vendége volt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akivel áttekintették a közigazgatási bíráskodás kérdését, amely bevezetésének célja a közigazgatási ügyek minél gyorsabb megoldása. A témában ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. Egy kérdésre válaszolva „teljes hülyeségnek” nevezte, hogy a közigazgatási bíróságokhoz akarnák delegálni „a kényes politikai ügyeket”. A miniszter azt is cáfolta, hogy Patyi András, a közszolgálati egyetem rektora lenne majd a közigazgatási bírósági szervezet vezetője. Azt azonban lehetségesnek tartja, hogy megfelelő alkalmazási feltételek esetén a közigazgatásból érkezhessenek bírák.
…
[Gazdasági kérdések, közbeszerzés]
Lázár János közölte: az új szakképzési rendszer most indul; célja, hogy a diákok képesek legyen elhelyezkedni, biztosítva a munkaerőpiaci utánpótlást. Úgy tűnik, a változások ellenére nagyobb zökkenők nélkül kezdődhet a tanév ezen a területen is – mondta.

A magyar gazdaságnak mielőbb szakképzett munkaerőre van szüksége, ezért a szakképzési rendszer átalakítása nem várathat magára – válaszolta a tantervvel kapcsolatos hiányosságokat firtató kérdésre.

Ugyancsak kérdésre Lázár János kifejtette: Magyarország az EU tagállamai közül elsőként vezette be az új közbeszerzési szabályokat az Európai Bizottság útmutatása alapján. Az idén hatályba lépett törvény szerint az az ajánlat érvényes és eredményes, amely minden szempontból a legkedvezőbb, vagyis önmagában a legalacsonyabb árral nem lehet nyerni, más szempontokat is figyelembe kell venni – magyarázta.

Közölte: van egy egyeztetési vita az ügyben Magyarország és az Európai Bizottság között, de nem indult kötelezettségszegési eljárás. Más országokhoz képest sokkal kevesebb hibát vélt felfedezni az uniós testület a magyar rendszerben – mondta. Hozzátette: az új szabályok alapján 10-12 induló is van a közbeszerzéseken, így valódi verseny alakulhat ki a pályázók között.
…
A miniszter közölte: a balatoni szezon végével a kormány értékelést kér a kormánybiztostól, és javaslatai mérlegelése után ősszel várható olyan intézkedéscsomag, amely a krónikus munkaerőhiány kezelésére alkalmas lehet. Ezzel nem lehet várni, óriási a munkaerőpiaci nyomás – mutatott rá.”

Forrás:
Nem engedhetjük, hogy Brüsszel ránk erőltesse az akaratát; Miniszterelnökség; 2016. augusztus 25.

61. Kormányinfo: kötelezettségszegési eljárások, felsőoktatás, kórházi kancelláriarendszer

„…A miniszter szólt emellett arról, hogy a szeptember 16-i EU-csúcson – amelyen a kontinens jövőjéről tárgyalnak majd – Magyarország a visegrádi tagállamokkal (V4) közös álláspontot akar képviselni.

A magyar kormány javaslatai közül Lázár János kiemelte a szigorú költségvetési fegyelemre alapozott európai gazdaságpolitikát, valamint azt, hogy a biztonság kérdésének kell az első helyre kerülnie az EU jövőjében. Fontos továbbá, hogy az unió őrizze meg a sikeres politikákat – ilyen például a kohéziós és az agrárpolitika -, és alakítson ki újabbakat, például a digitalizáció területén. Magyarország azt is szorgalmazza, hogy bizonyos kérdések maradjanak nemzeti hatáskörben – sorolta.

Orbán Viktor jövő heti programjáról elmondta: hétfőn Belgrádban tárgyal majd a kormányfő szerb kollégájával, kedden és szerdán Lengyelországban V4-tanácskozáson vesz részt, majd a Fidesz-KDNP szerda este kezdődő évadnyitó frakcióülésére érkezik Balatonfüredre, ahol nyitóelőadást tart. A tanácskozás várható témái között említette a népszavazást, a földárveréseket, a közigazgatás átalakítását és fejlesztéspolitikai kérdéseket.

[Kötelezettségszegési eljárások]
A tárcavezető arról is részletesen tájékoztatott, hogy a stratégiai kabinet ülésén áttekintették az Európai Bizottság által Magyarország ellen folytatott 21 – döntően gazdasági jellegű – kötelezettségszegési eljárást. Ezek között van olyan, amiben Magyarország nyert, például a dohányellátó, de vannak nehéz ügyek is – közölte. Utóbbiakra példa a földügy – folytatta -, amely már bírósági szakban van, az Európai Bizottság ugyanis lehetőséget akar adni arra, hogy korlátozás nélkül szerezhessenek földet Magyarországon külföldiek és jogi személyek, birtokmérethatár pedig ne legyen. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a brüsszeli testület a határzár ügyében nem indított kötelezettségszegési eljárást.
…
Tanácsadó testület segítené az orvosképzés megerősítését
A kormány tanácsadó testületet állít fel, amelynek feladata a magyar orvosképzés megerősítéséről szóló fejlesztési program kidolgozása lesz – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János azt mondta, a magyar felsőoktatás legerősebb, legversenyképesebb része az orvosképzés. Kiemelte a fővárosi Semmelweis Egyetemet, de szerinte minden orvosegyetem jól szerepel.

Hozzátette: a kormány célja, hogy az orvosegyetemeket megerősítse, ennek érdekében fejlesztési terv készül, amely foglalkozik azzal, mit tanítanak az egyetemek, milyen anyagi és infrastrukturális körülmények között oktatnak.

A kormány mellett működő tanácsadó testületbe magyar orvosprofesszorokat kérnek fel. A cél az, hogy szakmai konszenzussal fogadják el a fejlesztési tervet – jelezte.

Elmondta azt is, hogy hatezerrel többen jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint korábban; 111 ezer jelentkezőből 74 ezret vettek fel, ebből 54 ezren kapnak állami ösztöndíjat. A miniszter szerint a pedagógus-életpálya elindításával függ össze az, hogy idén többen jelentkeztek tanárszakokra. Ismertetése szerint míg 2014-ben 38 ezren jelentkeztek pedagógusnak és 8900 jelentkezőt vettek fel, idén 44 ezren jelentkeztek és 10 ezret vettek fel.
…
[Földárverések]
A stratégiai kabinet megvitatta azt a javaslatot, amelyet jövő héten a Fidesz-frakció is tárgyal. Azt indítványozzák, hogy az Országgyűlés fogadjon el beszámolót a Földet a gazdáknak programról, valamint javasolják a három hektár alatti földterületek értékesítésének és a haszonbérletbe adásának folytatását, a földárveréseket pedig állítsák le ismertette a miniszter. Hozzátette: a földeladásból befolyt 270 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítanák.
…
[Kórházi kancelláriarendszer]
A kórházi kancelláriarendszer esetleges bevezetését firtató kérdésre azt válaszolta: szakmai vita zajlik, a cél egy egységes irányítási rendszer kialakítása. Megjegyezte, a kormánynak tanulnia kell a Klik szervezeti tanulságaiból, vagyis „ha valamit túlzottan centralizálunk, az akár a minőség rovására is mehet”.

[Egyebek]
Kitért arra is: azzal, hogy az Európai Bizottság „átengedte” a magyar dohányellátó rendszert, kérdés, hogy más, szintén kiemelten szabályozott termékek – például a gyógyszerek és az alkohol nagykereskedelme – esetében is felmerülhet-e egy központi ellátó kialakítása…”

Forrás:
A népszavazás nemzeti ügy; Miniszterelnökség; 2016. szeptember 1.

Nem pártbíróság lesz a közigazgatási felsőbíróság

„Visszautasítja az igazságügy-miniszter, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása – erről Trócsányi László a Népszabadságnak adott, 2016. szeptember 2-án megjelent interjújában beszélt.
A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg.

Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg. Úgy vélte, az ilyen ügyeket nem a polgári perrendtartás szabályai szerint kell lefolytatni, hanem önálló közigazgatási perrendtartásra van szükség. Hozzátette: Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt így van.

A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról azt mondta „egyszerűen nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe”. A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés – tette hozzá. „Visszautasítom azt a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznánk létre” – fogalmazott.

A miniszter arra is kitért, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta: „egykori alkotmánybíróként is állítom: olyan tervezettel nem állnék elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel”. Hozzátette: a hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki.

Hozzátette: a közigazgatási felsőbíróság létrehozása sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal – olvasható a Népszabadságban.”

Forrás:
Nem pártbíróság lesz a közigazgatási felsőbíróság; Igazságügyi Minisztérium; 2016. szeptember 2.
Vesd össze: A közigazgatási bíráskodásról; Tordai Csaba; Így írnánk mi; 2016. augusztus 31.
Origo.hu; 2016. szeptember 2.

Interjú az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, „A jogállamiság nem egy olcsó dolog.”

„Az év végére több kódex elfogadása várható, amelyek megváltoztatják, amit eddig a peres eljárásokról gondoltunk. Új bírósági szervezetrendszer, új fogalmak, online keresetindítás. Az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált oktatójával, a kodifikációs munkálatok vezetőjével beszélgettünk.

Miért van szükség kodifikációra és miért pont most?
Amikor a Pp. koncepcióját készítették, újra felmerült a kérdés, amely már húsz éve húzódik a magyar közgondolkodásban, hogy a közigazgatási perek a a polgári perrendtartásban nincsenek jó helyen.

Szerencsés egybeesés volt, hogy addigra már Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, aki maga is elkötelezett a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése mellett. Így a Kormány a Pp. koncepciójáról szóló határozatában úgy döntött, hogy legyen végre külön perrendtartás.Minden környező országban van már külön közigazgatási perrendtartás. A közigazgatási per nem egy különös polgári per, ahogy ezt sokáig próbálták mindenkivel elhitetni. Muszáj bizonyos dolgokat máshogy szabályozni, és sokkal könnyebb a jogalkalmazás, ha magára a közigazgatási bíráskodásra szabott szabályrendszer van. Az új Pp.-t már úgy készítették elő, hogy nem szerepel benne a közigazgatási perekre vonatkozó fejezet.

A Kp. sokban épít a Pp.-re. Mi lesz, ha a Pp. elfogadása elhúzódik?
Nyilván kényelmesebb helyzetben lettünk volna, ha már megvan az új Pp.. Akkor stabilabb alapra dolgozhattunk volna. A Kp. nagyon sok szálon kapcsolódik a Pp.-hez, nagyon sok fogalmat már mi is használunk, amik a Pp.-ben újak lesznek. Párhuzamosan haladtunk végig, nagyon sokat egyeztettünk a Pp.-sekkel. Ha még változik a törvényhozási eljárásban a Pp., akkor lehet, hogy a Kp.-hoz is hozzá kell nyúlni. A Ket. utódját, az Ákr.-t pedig a Kp.-vel együtt szeretnénk elfogadni és ott meg viszonylag jó tempóban haladtunk.
…
Az időtállóság bele van tervezve a jogszabályba?
Biztos csak a sarki rendőr. Biztos, hogy lesznek olyan szabályok, amelyeket módosítani kell majd, ha teljesen átalakul az alapul fekvő közigazgatási joganyag. Körülbelül tíz év kell majd, mire bejáratódik a perrendtartás, és minden csínját-bínját kitanulja az egész jogalkalmazói közönség. Nyilván az időtállóság ellen hat, hogy nagyon gyorsan kellett ezt a törvényt megírni. Körülbelül kilenc hónapunk volt az egész törvény megírására, ami nagyon kevés idő. Még amíg lehetett, csiszolgattuk. Az pedig egy további, az időtállóságot érintő kérdés, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja tudni kezelni és kell-e törvényt módosítani értelmezési nehézségek miatt, vagy ezek olyan szinten fognak mozogni, hogy a gyakorlat képes kezelni azokat.

A koncepcióban is szerepel, hogy egy kódexjellegű törvényt akarnak létrehozni, ami mindenféle sallangtól, végrehajtási szabálytól meg van tisztítva.
A kódexjelleg mindenképpen megvan. Igyekeztünk, hogy az összes meglévő törvényi szabályt összeszedjük, ezeket absztraháljuk és rendszerbe foglaljuk. Én azt gondolom, hogy ezt sikerült megoldani. Van általános része a törvénynek, és vannak a különös eljárások. És ebbe minden tipikus eljárásfajtát összeszedtünk. …
Szeretnék, ha a közigazgatási bírók speciális közigazgatási szakképzettséggel rendelkeznének. Ez hogyan fog tudni megvalósulni a gyakorlatban?
Mindenhol a világon keresik ennek a módját, mert a jó közigazgatási bíró egy olyan bíró, aki ítélkezni is tud, de a közigazgatási munkát is ismeri.
Vannak olyan országok, ahol kifejezetten elő is írják, hogy valamennyi időt a közigazgatásban kell tölteni, például a bajor szabályozás ilyen. Az, hogy nálunk ezt hogyan lehet megoldani, még nyitott kérdés. Akkor tud a bíró jó ítéleteket hozni, ha tudja, hogy amit ő beleír az ítéletébe, azt kivitelezni tudja-e a közigazgatás. Ha ilyen előfeltételeket nem is lehet módosítani, akkor is nagyon fontosnak tartom, hogy a közigazgatási bírák képzése előtérbe kerüljön. Ha megnézzük az Országos Bírósági Hivatal képzési terveit, vagy előtte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács képzési terveit, akkor egy-két évvel ezelőttig semmilyen, kifejezetten közigazgatási bírókra szabott továbbképzés nem volt. Én úgy érzékelem, hogy ebben már van változás, ezt kell tovább erősíteni.
…
A perrendtartással együtt a bíróságok szerkezete is megváltozna, a közigazgatási bíráskodásban egy háromszintű rendszer jönne létre. Milyen ügyek maradnának a közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt és mi az, ami az úgynevezett „táblaszintű” vagy felsőbíróságokhoz tartoznának?
Ez az úgynevezett Felsőbíróság csak akkor jön létre, ha kétharmados támogatottságot fog élvezni a Kp. az Országgyűlésben. Ez annak a fejlődési vonalnak a követése, amit Európában szinte mindenhol láthatunk a közigazgatási bíráskodásban. A büntetőjogi és polgári ítélkezésben is a járásbíróság és a törvényszék is első fokon eljáró bíróság. Tehát tudomásul kell venni, hogy igenis a közigazgatási ügyszakban is vannak olyan ügyek, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak, és máshogy kell őket kezelni, ilyenek például a szabályozott piacokkal kapcsolatos döntések, amely viszonylag új területe a jogrendszernek, és nagyon fontos ügyek ezek, amelyek speciális, elsősorban közgazdasági ismereteket követelnek meg. Vagy a köztestületekkel, gyülekezési joggal, versenyjoggal kapcsolatos perek: ezek olyan perek, amelyek eddig is a fővárosban koncentrálódtak. Ezért az a szerencsés, ha lenne egy fórum, amely tényleg dedikáltan ezekkel az ügyekkel foglalkozhatna. Jelenleg ezek zömében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tartoznak.

Ezekben az esetekben a Kúriához lehetne fellebbezni, ahol pedig a KMB előtt indul az eljárás ott pedig a Felsőbíróságra lehetne fellebbezni.
Igen.

Viszont nemzetközi viszonylatban a háromfokúság jellemző. Jogorvoslat kétszeresen lehetséges. Magyarországon ez nem így lesz?
Ez nagyon változó Európában. Ott, ahol tényleg teljesen elkülönül a közigazgatási bíráskodás a rendes bíráskodástól, ott általában csak két fok van: egy elsőfok és egy jogorvoslati fórum. Például a cseheknél, a bolgároknál is ezt a rendszert alkalmazzák. Aztán van a német rendszer, ahol valóban három fok van. Nagyon sokáig vitatott volt, hogy nálunk hány fokú legyen a közigazgatási bíráskodás. Az Alaptörvény szerint egy fok elég lenne az esetek többségében. Most az a megoldás látszik kialakulni, hogy lesz fellebbezés általános, rendes perorvoslatként és a felülvizsgálat lesz az, ami szűkül. Kap egy szűrőt a felülvizsgálat és valóban azokat az ügyeket igyekszik a Kp. beengedni a Kúria elé, amelyek a jogegység megőrzése szempontjából fontosak, hogy azért ne húzódjanak nagyon el az ügyek. Ugye ’97 előtt ez egy nagyon fontos kritika volt a bírósági szervezetrendszerrel szemben, hogy háromfokú volt az eljárás és az a hatósági eljárással együtt már öt fok volt. Nem lenne szerencsés, ha megint eljutnánk ide. Látni kell, hogy a hatósági eljárás is sok esetben egyfokúvá vált azóta, és sok egyéb eljárás egyfokúvá fog válni a jövőben. Kevés ügyben lehet majd a szűrő miatt igénybe venni a felülvizsgálatot, így a jogviták ugyanannyi idő alatt nyugvópontra jutnak majd, mint most, mert a felülvizsgálat jelenleg most szinte rendes jogorvoslatként működik.

De a jelenlegi szabályozásnak is az a lényege, hogy csak jogkérdésben dönthet a Kúria. Hogy lehet ezt még szűkíteni? Eddig is komoly feltételek voltak.
A szűrőt valóban elég szűkre szabtuk. Az egyik ok, ami miatt lehet felülvizsgálatot kérni, az a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától és jogegységi határozatától való eltérés. A másik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás szükségessége merül fel. Ez a két eset lesz, amikor a Kúria befogadhatja az ügyet. Egy másik lehetőség az ugró fellebbezés: ha a felek közösen kérik és egy olyan anyagi jogi kérdés van, amelynél szükségesnek látják, hogy a Kúria foglalkozzon vele, mert a jogfejlődés szempontjából fontos, akkor a Kúriához is benyújthatják a fellebbezést. De ez már nem egy felülvizsgálati lehetőség, hanem rendes perorvoslat.”

Forrás:
„A jogállamiság nem egy olcsó dolog.” – Interjú Rozsnyai Krisztinával (I. rész); Darvas Tamás, Kiss Anna Rita; Ars Boni; 2016. augusztus 16.

Interjú az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, II. rész -„A hatósági eljárás olyan, mint a foci.”

„Ahogyan interjúnk első részében írtuk, szeptembertől jogszabály-hurrikán söpör végig Magyarországon. Új bírósági szervezetrendszer, új fogalmak, online keresetindítás. Az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, a kodifikációs munkálatok vezetőjével beszélgettünk. Interjúnk második része.

Valóban a kormányablaknál vagy interneten keresztül lehet majd formanyomtatványon benyújtani a keresetlevelet? Elég modern elgondolás az online keresetlevél.
A kormányablakos benyújtást végül elvetettük, mert az inkább lassította volna a folyamatot, pedig egy azonnali jogvédelmes keresetlevélnél nem mindegy, hogy hány napon belül fog a bíróság dönteni. Viszont formanyomtatvány lesz. Ilyen szempontból a perkultúra fejlesztése a közigazgatási szervek feladata is, hogy az ő honlapjaikon vagy az ügyfélszolgálatukon ezt a formanyomtatványt elérhetővé teszik az ügyfelek számára. Azt nem mondom, hogy segítsenek kitölteni, de az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetősége az ügyfelek számára meg kell, hogy legyen.

A jogorvoslathoz való hozzáférés megkönnyítése megfelel a jogállamiság követelményeinek. Ezzel kapcsolatban viszont egyből az jutott eszembe, hogy a vesztes ügyfél majd első mérgében felmegy az internetre és egy kattintással már pert is indít. Ez ilyen könnyű lesz?
Például az építési jogban, mióta a fellebbezési jogot átalakították úgy, hogy indokolási kötelezettsége van a fellebbezőnek és meg kell jelölnie, hogy pontosan mi baja van a határozattal, azóta drasztikusan visszaesett a fellebbezések száma. A közigazgatási perben is a keresetlevélben továbbra meg kell jelölni, hogy milyen jogsérelem van, miből származik ez a jogsérelem, indokolni kell, formai kényszer van. Ezen felül az illetékfeljegyzési jog megszűnik. Lesz tehát a keresetlevél benyújtásakor illetékfizetési kötelezettség, ez arra fogja ösztökélni az ügyfeleket, hogy végiggondolják, hogy érdemes-e pereskedni. Tehát az emberek többsége eleve jogi képviselővel jár el. Ilyenkor azért jobban meggondolja az ember, hogy pereskedjen vagy nem. Persze biztos, hogy valamennyit emelkedni fog az ügyszám, de ez cél is, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés könnyebb legyen.

Viszont nem biztos, hogy perre kerül sor attól, hogy egy keresetlevelet benyújt valaki. Mert a Kp. és az Ákr. alapján a közigazgatás maga is orvosolni tudja a jogsérelmet a keresetlevél benyújtását követően. Tehát ha a közigazgatás észbe kap, akkor simán lehetséges, hogy rögtön a keresetlevél alapján orvosolja a jogsérelmet, praktikusan módosítja a határozatot, vagy visszavonja azt, vagy a felügyeleti szerv tesz intézkedést. Főleg azokban az esetekben, ahol nem lesz fellebbezés, ott ez többször elképzelhető. Ilyenkor az ügyfélnek megtérítik a költségeit, amelyek keletkeztek a perléssel. Az a cél, hogy minél gyorsabban orvoslásra kerüljenek a jogsérelmek, és ebben a közigazgatás nagyon sokszor sokkal gyorsabban és hathatósabban tud közreműködni.
…
Mennyire volt széles a társadalmi egyeztetés, vagy a szakmai egyeztetés?
Széles volt. Amikor társadalmi egyeztetésre és közigazgatási egyeztetésre kiküldtük, egyidejűleg a honlapra is felkerült a tervezet, sok észrevételt kaptunk, nagyjából ötszázat. Az OBH a bírókat is megkérdezte. De már eleve egy ún. Nagybizottság működött a koncepció előkészítése során, azt véleményezte. Ez úgy volt összeállítva, hogy jelen voltak benne a bíróságok, a minisztériumok képviselői, de volt benne kormányhivatali perképviseleti főosztályvezető, ügyvéd, ügyész. Tehát már itt is igyekeztünk figyelembe venni a különböző oldalak elvárásait. A Nagybizottság a Kp. előkészítése során folyamatosan véleményezhette a normaszöveg tervezetét is. És a társadalmi egyeztetésen magánszemélyektől, egyesületektől, önkormányzati szövetségektől kaptunk véleményeket, ezek között nagyon sok támogató és pozitív véleményt is.

Akkor már csak az a kérdés, hogy a parlament előtt mennyi fog maradni ebből a koncepcióból. Mennyire fél attól, hogy szétszedik a másfél év munkáját?
Már most is sok minden elveszett, amit én fontosnak tartottam volna, de be kellett látni a közigazgatási egyeztetés folyamán, hogy annyira sok az ellenérzés, hogy nem lehet. Nyilván attól is függ, hogy hogyan fog alakulni a törvény véglegesen, hogy az Országgyűlés a szervezeti kérdésekben hogyan dönt. Én igazából nem félek, úgy gondolom, hogy ez most egy összefüggő és koherens egész. Amikor kikerült a kezemből, el is kellett engednem ezt a kérdést. Persze azért reménykedek, hogy a perjog nem annyira kurrens téma. Az Ákr. esetében ez ugye olyan, hogy a hatósági eljárásjoggal mindenki foglalkozik, mindenki ért hozzá, olyan, mint a foci, mindenki tudja, hogy hogy kéne jól csinálni.

Én azt gondolom, hogy a perjogban ez kevésbé van így. Ha a Pp.-ben lesznek kardinális változtatások, akkor nekünk is változtatni kell, de én bízom a józan ész győzelmében, máshogy nem vállaltam volna. Remélem, hogy rá fogok ismerni a perrendtartásra azt követően is, hogy az Országgyűlés megszavazza.

A gyakorló jogász szempontjából mi lesz az, ami mindennapi munkánkat fogja érinteni?
Azért igyekeztünk, hogy ne találjuk fel a spanyolviaszt, ami működik a gyakorlatban, azt megtartsuk, legfeljebb picit hatékonyabbá tegyük. Az új fogalmakat az elején meg kell persze tanulni, ez majd biztos eltart egy darabig, de a kardinális változások inkább az elektronikus pervitelből fognak szerintem származni. Sok minden könnyebb lesz, mert nem kell mindig az ágazati jogszabályokban bogarászni, hanem a perrendtartás kellően jó kereteket fog ahhoz adni, hogy ne kelljen külön ágazati szabályozást írni. Így kevesebbszer éri majd meglepetés a jogi képviselőket is.”

Forrás:
„A hatósági eljárás olyan, mint a foci.” – Interjú Rozsnyai Krisztinával (II. rész); Darvas Tamás, Kiss Anna Rita; Ars Boni; 2016. augusztus 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Az osztrák kormány 200 ezer euró erejéig támogat nyílt forráskódú projekteket

„Az osztrák kormány 200 ezer euró erejéig fog támogatni egyes nyílt forráskódú projekteket a következő területeken: e-kormányzat, e-egészségügy, e-befogadás, vagy kereskedelmi célú termékeket. Muna Duzdar, a digitalizációért felelős államtitkár sajtóközleménye szerint „A nyílt forráskód jótékony makrogazdasági hatásai vannak, javítja a használat és fejlesztés lehetőségeit”.

A pályázati felhívás július 27-én jelent meg. Az év folyamán több felhívás is jelent meg, az éves költségvetése 15 millió euró.

A felhívás az AT:NET projekt része, amelyet a digitális szolgáltatásnyújtás kialakításának elősegítésére indítottak. A pályázatokat az osztrák kutatás-támogatási ügynökség ( FFG – Die Österreichische Forschungsförderungsgesellschaft) kezeli.

Bővebben az AT:NET projektumról
AT:net – Markteinführungsprojekt für digitale Anwendungen und Produkte (IKT)
Muna Duzdar: „Bundeskanzleramt fördert innovative digitale Unternehmen”
Second round Austrian innovation programme launched

Forrás:
Up to EUR 200,000 for Austria open source projects; Gijs Hillenius; Joinup; 2016. augusztus 22.

Túlterhelt építési ügyintézők a Balatonnál, az eletronikus rendszer nem működik megfelelően

„A Balatonnál nemhogy csökkenne, nő az engedélyezési eljárások száma, ezért túlterheltek az építési ügyintézők a magyar tenger partján.

Az építésügyi hatóság ügyintézőinek a leterheltsége igen nagy, a Balaton-parti települések ügyszáma meghaladja az országos átlagot, a siófoki hatóság által készített dokumentumok száma a legmagasabb a megyében, a legkisebb ügyszámú megyei építési hatóságon, a tabin készült határozatoknak több, mint tízszerese. Ebből következik, hogy az ügyintézési határidőket nehezen, vagy nem is tudják tartani. Mindez Kónyáné Zsarnovszky Judit siófoki jegyző válaszából derül ki, akit arról kérdeztünk: többek között a csoknak köszönhetően is egyre többen építkeznének a Balaton partján, megszaporodtak az építkezésekkel kapcsolatos ügyintézések, engedélykérések, ennek tükrében tudják-e tartani az ügyintézési határidőket, rendelkezésükre áll-e kellő számú szakembergárda a várhatóan tovább növekvő igények kiszolgálására?

A jegyző válaszában arra emlékeztet: 2013. január 1-jétől a járások területén az elsőfokú általános építéshatósági jogkört a járásszékhely település önkormányzatának jegyzője gyakorolja, így a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez a Siófoki Járás 24 települése tartozik. „Az építéshatósági engedélyezési eljárások lefolytatása elektronikus úton történik. A rendszer technikai működése – a bevezetéskor felvezetettekkel ellentétben – sajnos még mindig nem alkalmas az eljárás gyorsítására, és az ügyintézők leterheltségének csökkentésére. Sajnálatosan még nem működnek segítő funkciói, így például nincs összeköttetése az ingatlan-nyilvántartással, nem végzi el a hatósági statisztikai adatszolgáltatást, nem működik az automatikus postázás, iratmintákat, sablonokat a hatósági ügyintézőknek maguknak kellett (kell) létrehozni, stb.”

Kónyáné Zsarnovszky Judit kiemelte: az építéshatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 2015. évben általában 15 nap, voltak azonban 8, 10 napos határidők is. „A részhatáridők (mint például az eljárás megindításáról a tájékoztatás, a hiánypótlási felhívás kibocsátása) ennél is rövidebb, jellemzően 3, 5 nap. Az idén januártól az engedélyezés általános ügyintézési határideje 21 nap, változatlanul vannak azonban 8, 10, 15 napon belül intézendő eljárások is. Az egyébként is szűkre szabott ügyintézési időn belül a közbülső határnapokat igen nehéz – sajnos több esetben nem is sikerül – tartani”.

Tavaly a siófoki hatóságnak határidő-túllépés miatt egy esetben kellett az eljárási költséget visszatérítenie az ügyfélnek. A jegyző azt is írja válaszában: az építésügyi eljárási szabályok változása miatt – például a 300 négyzetméter alatti új lakóház építése most az építési napló megnyitásával megkezdhető – elvileg csökkennie kellene az építési engedélyezési eljárásoknak, de ez a balatoni településeken nem jellemző. Az ügyiratforgalom jelentős, éves szinten – több évre visszamenőleg is – emelkedést mutat. „Az ügyintézők leterheltsége – a megyében működő hatóságokhoz képest és országos viszonylatban is – igen nagy mértékű, így nagyobb a hibázás lehetősége is, melyet természetesen igyekszünk elkerülni” – így Kónyáné.

Lapunk a fonyódi építési hatóság leterheltségére is kíváncsi volt, ám a fonyódi hivataltól nem kaptunk választ. Mivel azonban a siófoki jegyző eljuttatta lapunkhoz a somogyi építési hatóságok 2015. évi statisztikai adatait, abból annyi kiderül: a fonyódi hatóság is jelentős ügyforgalommal dolgozik.”

Forrás:
Túlterhelt építési ügyintézők a Balatonnál; Fónai Imre; sonline.hu; 2016. augusztus 31.

A közigazgatási szervek részére fejlesztett egyedi szoftverek forráskódjáról

„A szoftver a közigazgatásban támogatja, esetleg végrehajtja az ügyviteli folyamatokat, felügyeli az adatáramlást és tárolást, jelentéseket, elemzéseket készít stb. A közigazgatás működésének kereteit jogszabályok határozzák meg, a feladatokat ellátó hivatalok a munkát ezen keretek között végezhetik. Sok olyan feladat van, amelynek ellátásáért egy adott hivatal a felelős: a közigazgatási feladatok tipikusan ilyenek. Ebben az esetben ez a hivatal az adott feladatot támogató szoftver egyetlen potenciális vevője az adott jogrend területi hatálya alatt, azaz egy adott országban. A szoftver máshol nem felel meg a jogszabályoknak, az adott országban pedig nincs más, aki a feladatot ellátja vagy elláthatja. Ezért sok közigazgatási feladatot támogató szoftvernek csak egyetlen potenciális felhasználója van: az a hivatal, amelynek a megrendelésére kifejlesztették. Másnak gyakorlatilag nem lehet eladni. A rendszer belső logikáját a fejlesztő nem a jogszabályokból származtatja, ezt a feladatot többnyire a megrendelő szakemberei végzik. Így a végtermék belső működési logikája közös szellemi erőfeszítés eredménye: az ügyviteli elemek „szerzője” a megrendelő szerepben lévő hivatal, a technológiai elemeké pedig a szállítói szerepben dolgozó fejlesztő.

Milyen a kész termék, mely elemeiben ölt testet a kész alkotás? Elsősorban a használatra kész, azaz futtatható szoftverben. Ez a „dolog” azonban nem nevezhető terméknek! Belső logikája többnyire rejtett, csak működésének eredménye, azaz a megvalósított működés látható. Használatához szükséges a felhasználói kézikönyv, amelyben a használat módja, a kivételes esetek kezelése és —szerencsés esetben— a szoftver adminisztrációjának, különösen a jogosultságok kezelésének és a mentések végrehajtásának a leírása szerepel. Ez a két termék-elem mindenképpen szükséges a használathoz, ezért ezeket a szállító kénytelen átadni az ügyfélnek. Ez a teljesítés minimuma, és nem működés-kritikus, könnyen más termékre cserélhető programok – pl. szövegszerkesztők esetén – ez elegendő is. A szoftverrendszerek fejlesztése során azonban más dokumentáció is készül. A rendszer architektúráját, programozási rétegeit, adatbázisát és telepítését leíró dokumentáció sokszor marad a fejlesztőnél. Történik ez annak ellenére, hogy az abban reprezentált tudás közvetlenül a megrendelő szakembereitől származik, ők adták át írásban a feladat meghatározásakor a szállítónak, ők a jog szerinti szerzők. A központi, országos hatáskörű közigazgatási szervek esetén sokszor ugyanezek a szakemberek írták a vonatkozó jogszabályokat is. A programozók által írt forráskód, amely a szoftver ember számára értelmezhető reprezentációja, általában a szállítónál marad.

A fenti gyakorlat miért előnyös a szállítónak? A nagy, nemzetközi jelenléttel bíró cégek a keletkező dokumentációt tudásbázisuk növelése céljából feldolgozzák, tárolják, elemzik. Ha titoktartásra kötelezettek, akkor —reményeink szerint— anonim feldolgozást követően teszik ezt. Ezzel javítják saját készségeiket, hogy ha a világban bárhol hasonló feladattal találkoznak, a lehető legrövidebb idő alatt, a legjobb színvonalon szolgálják ki ügyfelüket. Ez komoly versenyelőny az ilyen tudásbázissal nem rendelkező, helyi versenytársakkal szemben. A forráskód hiányában pedig, az ügyfél nem képes a szoftver módosítására: az igények vagy a körülmények (pl. jogszabály) változása esetén a szoftver követését vagy az eredeti szállítótól rendeli meg, vagy újra íratja azt mással. Előbbi esetben a beszerzéskor a versenyeztetés elmarad, hiszen csak egy szállító képes a módosítást leprogramozni: az, aki a forráskóddal és a fejlesztési dokumentációval rendelkezik.

A vevő szerepkörben lévő hivatal ilyenkor meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van. Vagy elfogadja a módosításra verseny nélkül kialkudott árat, vagy elölről kezdi a fejlesztést. Ez utóbbi esetben fel tudja használni a korábban készített feladat-meghatározást, amelyen átvezeti a kívánt módosításokat. Itt azonban előkerül egy újabb probléma. A korábbi fejlesztés során a felek a rendszer több tucat, esetleg több száz pontján realizáltak olyan körülményeket, amelyek miatt az eredeti specifikációtól eltérő fejlesztési irány mellett döntöttek. Ezek lehetnek specifikációs hibák, a logikátlan ügyvitel javítása, a korábbi papír alapú folyamatok mechanikus másolásából származó problémák stb. E változások szakszerű dokumentálását többnyire a szállító végzi el, de ez sokszor meg sem jelenik a felhasználói dokumentációban, mert csak belső folyamatokat érint. Ha közben ráadásul évek teltek el, a vevőnek szinte elölről kell kezdeni a teljes fejlesztési projektet. A programok belső működésével kapcsolatos információhiány, és a módosítási, hibajavítási képesség hiánya biztonsági, sőt nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.

Ezt felismerve a közigazgatásban egyre gyakoribb, hogy a fejlesztés eredményeként előállt fejlesztési dokumentációt és a forráskódot a vevő a teljesítés feltételeként elkéri. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átadás – átvételi folyamatban a vevő megkapja ezeket a termékelemeket. Az átadás-átvétel a komplex fejlesztések esetén egy bonyolult, időben elhúzódó folyamat. A készre jelentett terméket a szállító telepíti, a vevő teszteli. Ennek eredményeként a vevő jelent pl. 3 kritikus, 5 magas prioritású, 10 közepes prioritású és 50 alacsony prioritású hibát. A szállító a kritikus hibákat – amelyek kijavítása nélkül használhatatlan a rendszer – kijavítja. Ugyanígy tesz az alacsony prioritású hibák közül a könnyen javítható „kozmetikai” (pl. rossz sorrendben vannak egy űrlapon az adatbeviteli mezők, fel van cserélve két gomb) problémákkal, esetleg még egy-két magas prioritású hibával. A határidővel küzdő ügyfél morogva, de átveszi a terméket forráskódostól, dokumentációstól azzal, hogy a többi hibát is javítják. Ezt a szállító megígéri, és időközönként telepít is egy új verziót az élesben használt (produktív) rendszerre, néha ad valami módosított dokumentációt és forráskódot. Ez többnyire addig tart, amíg mindkét fél ki nem fárad, vagy új projekt nem indul a témában. A kérdés, hogy ez utóbbi esetben milyen fejlesztési dokumentációja és forráskódja van az ügyfélnek? Kijelenthető, hogy az átadott forráskódokból az ügyfél akkor sem képes futtatható fordítást készíteni, ha egyetlen sort sem változtatott az eredeti rendszeren. Ennek nem az az oka, hogy a szállító becsapja az ügyfelet. Sokkal inkább az, hogy egyikük sem foglalkozik a kismillió al-verzió telepítése után ezekkel a kérdésekkel. Maga a forráskód sem feltétlenül konzisztens, hiszen ma már több fejlesztési környezetben fejlesztik a különböző alkalmazásrétegeket. A kliens html5, css és JavaScript. A szerver oldalon futhat Java servlet, C#, PHP, valamilyen adatbányászati elemző, és természetesen adatbáziskezelő, számtalan szkripttel teletömve. Az elemzések eredményeként előállt táblázatban vagy szöveges dokumentációban is lehetnek beágyazott modulban tárolt programok, amelyek az automatikus formázást végzik. Ennek létéről sokszor csak az a programozó tud, aki a sablont tervezte. Ráadásul az egymással is függőségi viszonyban lévő rendszerek fordítási paraméterei és szkriptjei önmagukban is bonyolult programnak számítanak, amelynek hiányában az összes többi forráskód birtokában sem állítható elő a működő rendszer. A forráskód ma már a fejlesztőnél sem egy jól meghatározott helyen lévő szövegfájlok gyűjteménye. A nemzetközi üzleti környezetben alkalmazott „source code escrow” szolgáltatások éppen ezért a védelem és biztonság hamis érzetét keltik azokban, akik ezt igénybe veszik.

Akkor nincs megoldás? Megoldás természetesen van, mert a szállító rendelkezik azzal az informatikai fejlesztési környezettel, amely a produktív rendszerbe telepített terméket előállította, a telepítést elvégezte. A legbiztosabb tehát, ha ezt a környezetet állítjuk elő a vevőnél, vagy az ő érdekében eljáró helyen. A vevő jellemzően nem rendelkezik olyan informatikai tudással, szervezettel, amely egy ilyen fejlesztési környezetet kezelni tudna. Ugyanakkor létezik olyan szervezet, amely a Kormány központi szervei számára informatikai szolgáltatásokat nyújt: a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Ha a NISZ felmérné, hogy ügyfelei – a központi közigazgatási szervezetek – milyen fejlesztési platformokat használnak, akkor kiválaszthatná azokat, amelyek az igények minél nagyobb hányadát lefedik, jövőbe mutató technológiára épülnek, és a következő szolgáltatást nyújthatnák. A kormányzati közigazgatási szervezetek fejlesztéseiket a kiválasztott fejlesztési platformokon rendelik meg. Ettől csak indokolt esetben térhetnek el, pl. ha kifutó rendszeren kell kisebb módosítást végrehajtani, vagy olyan speciális fejlesztésre van szükségük, amelyet a NISZ által kiválasztott platformokon nem lehet elvégezni. A hivatalok egyedi fejlesztési projektjeiket továbbra is önállóan hajtják végre, de az éles produktív rendszerekre csak a NISZ végezhet telepítést úgy, hogy a futtatási környezet fordítását maga végzi. Ezzel garantálható, hogy egy, az Állam felügyeletébe tartozó szervezet rendelkezik a forráskódokkal és mindazon információval, amely a futtatható rendszer forráskódokból történő előállításához és telepítéséhez szükséges. A fejlesztési szállítási szerződéseket úgy kell megkötni, hogy a NISZ a vevő képviseletében járjon el, pontosan leírva közreműködésének célját, és azt, hogy a forráskódokat és a dokumentációt kizárólag az ügyfél érdekkörében, az általa megkötött szerződés keretei közt használhatja fel. Mivel a NISZ nem szereplő a versenypiacon, az érintett szállítók versenytársaként nem lép fel, így a szállítói ellenérvek kénytelenek az eddig etikátlanul megszerzett információs pozíció közvetlen védelmére szorítkozni, amely erkölcsileg nehezen tartható.”

Forrás:
A közigazgatási szervek részére fejlesztett egyedi szoftverek forráskódjáról; Vágujhelyi Ferenc; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. augusztus 23.

Informatika, távközlés, technika

A KIFÜ vezetésével kezdődhet meg az oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzését és támogatását célzó kiemelt projekt előkészítése

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a napokban kötötte meg az általa vezetett konzorcium nevében a támogatási szerződést az európai uniós forrásból megvalósuló, GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” című kiemelt projekt előkészítésére.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezetésével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége részvételével létrejött konzorcium által megvalósítandó projekt közvetlen célja a gazdasági szereplők által meghatározott informatikai munkaerő-piaci illeszkedési problémák okait feltáró és kezelő javaslatok kidolgozása, pilot programok lebonyolítása együttműködésben a gazdasági és munkaerő-piaci szereplőkkel, a vállalkozások és a képző intézmények közötti együttműködések fejlesztése, valamint az informatikai szakmák vonzerejének, társadalmi-gazdasági elismertségének növelése.

A támogatás összege 2 837 000 000 forint.

Bővebb információ a projektről itt olvasható.”

Forrás:
A KIFÜ vezetésével kezdődhet meg az oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzését és támogatását célzó kiemelt projekt előkészítése; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2016. augusztus 22.
Lásd még: GINOP-3.1.1-VEKOP-15 Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása; Széchenyi 2020

Megszületett a hálózatsemlegességre vonatkozó uniós iránymutatás

„Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) ma közzétette a hálózatsemlegességre vonatkozó új szabályok alkalmazásával kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóságok számára kidolgozott iránymutatásait. A BEREC iránymutatások kibocsátására vonatkozó mandátuma a nyílt internet-hozzáférésről szóló és az egységes telekommunikációs piacot szabályozó rendeletből* fakad. Az iránymutatások a nemzeti szabályozó hatóságok számára nyújtanak útmutatást a szabályok alkalmazásával és a konkrét esetek körülményeinek értékelésével kapcsolatban.

Az uniós szintű érdekeltekkel 2015 decemberében tartott találkozókat, valamint a magas szintű oktatási, jogi és műszaki szakértők részvételével 2016 februárjában szervezett workshopot követően a BEREC hathetes nyilvános konzultációt kezdeményezett az Iránymutatások tervezetéről, amely július 18-án, 14 órakor (CET) zárult le. A BEREC még soha nem kapott ilyen sok – szám szerint 481 547 – visszajelzést konzultációi során, amelyek a legkülönbözőbb kategóriákba tartozó válaszadóktól, a civil társadalom tagjaitól, közintézményektől, független szakértőktől, internetszolgáltatóktól, tartalom- és alkalmazásszolgáltatóktól és más ágazati érdekeltektől érkeztek.

A BEREC feldolgozta és részletesen értékelte a beérkezett véleményeket, az eredmények alapján pedig az Iránymutatásokban szereplő bekezdések mintegy felét módosította.

A testület az iránymutatásokkal együtt egy, a konzultáció eredményét összefoglaló jelentést is közzétett, amelyben ismerteti az érdekeltek visszajelzéseit, valamint azt, hogyan vette ezeket figyelembe a dokumentum kidolgozása során. A nagyszámú visszajelzés miatt a jelentés csak a főbb kérdéskörökre és az azokkal kapcsolatban beérkezett véleményekre koncentrál. A testület szeptember 30-ig minden, nem bizalmas természetű visszajelzést közzétesz egy külön dokumentumban.

Az iránymutatások véglegesítése során a BEREC figyelembe vette a beérkezett visszajelzéseket, amelyek gyakran a testület álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaztak meg. Saját szempontjaik alapján egyes érdekeltek azt javasolták, hogy a BEREC szigorúbban szabályozzon bizonyos kérdésköröket, míg mások éppen a megengedőbb előírásokat tartották a megfelelő iránynak. A BEREC számára ez azt jelzi, hogy a rendelet értelmezésének tükrében számos területen sikerült kiegyensúlyozott kezdeti megközelítést alkalmaznia.

A BEREC által módosított bekezdések között szerepeltek például olyanok, amelyek a visszajelzések alapján félreérthetőek voltak vagy nem voltak elég világosak. Emellett a BEREC indokolt esetben további példákat illesztett be a dokumentumba, és annak szövegezését nagyobb mértékben összehangolta a rendelet rendelkezéseivel és leírásaival.

A közzétett iránymutatásokkal a BEREC kiindulási alapot biztosít a nemzeti szabályozó hatóságok számára a rendeletben foglalt előírások következetes alkalmazásához. A jövőben a BEREC támogatni kívánja a nemzeti szabályozó hatóságok között a rendelet alkalmazásával kapcsolatban folytatott tapasztalatcserét.
…
A BEREC bemutatása
A BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communications, azaz Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete) egy szabályozói testület, amely a 28 nemzeti szabályozó hatóság vezetőiből áll. A BEREC tanácsokkal segíti az Európai Bizottságot és a BEREC tagságát képező nemzeti szabályozó hatóságokat, valamint segítséget nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus hírközlés uniós szabályozási keretrendszerének alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. A BEREC célja az, hogy az európai fogyasztók érdekében biztosítsa a tisztességes versenyt és a szabályozás egységességét az elektronikus hírközlés belső piacán.
További információ: http://berec.europa.eu/eng/net.
——————–
*
A nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i 2015/2120/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32015R2120&from=HU).”

Forrás:
A BEREC a hálózatsemlegességre vonatkozó iránymutatásokat tett közzé; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a közlemény kiadója: Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC)); 2016. augusztus 30.
BEREC Guidelines on the Implementation by National Regulators of European Net Neutrality Rules
A BEREC hálózatsemlegességi iránymutatásairól (pdf)

Várva-várt döntés: mi is az európai hálózatsemlegesség?

„Sok jót és néhány gyenge pontot hozott a BEREC iránymutatása a netsemlegességi rendelet alkalmazásához. Sajnos csak hosszabb távon, a nemzeti hatóságok tevékenysége során kristályosodik majd ki, hogy mit szabad és mit nem – a szöveg viszont reményt keltő.

Tegnap közzétette a netsemlegességre vonatkozó, várva várt szabályozói iránymutatását a BEREC, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete. Ez a szerv gyűjti össze az összes EU-s tagállam hírközlési szabályozóját (magyar tagja értelemszerűen az NMHH), a most kiadott hálózatsemlegességi iránymutatás pedig a korábbi digitális közös piaci EU-s rendelet alkalmazását teszi majd lehetővé. Az iránymutatást hatalmas várakozás előzte meg, mivel az eredeti rendelet nagyon általánosan fogalmazott a hálózatsemlegesség (különösen a zero-rating) kérdésében, a helyzet tisztázása így a BEREC-re hárult.

Semleges lett? Igen, de nem úgy
A hálózatsemlegesség melletti egyértelmű kiállást azonban az iránymutatás sem hozta végül meg. A közzétett dokumentum ugyan viszonylag pontosan felsorolja, hogy milyen esetekben merül fel, hogy az internetszolgáltató gyakorlata korlátozná a felhasználó jogait, azt azonban nem mondja ki egyértelműen, hogy az ilyen viselkedés egyértelműen tilos lenne.

Az egyik legfontosabb terület a zero-rating, amely lehetővé teszi a mobilszolgáltatóknak, hogy üzleti érdekeik mentén bizonyos appokat és online szolgáltatásokat kiemeljenek az adatforgalmi keret alól, komoly versenyelőnyhöz juttatva azokat. Az iránymutatás szerint azonban nagyon sok modellben létezik zero-rating, ezek közül pedig nem mindegyik korlátozza a végfelhasználók védendő jogait. Így például az egyes alkalmazások zérózása sokkal problémásabb, mint ha a szolgáltató egész alkalmazáskategóriákat (videó, zene, web, stb.) vesz ki a forgalomkorlát alól – tehát a BEREC szerint a „csomagokra osztott internet” elfogadhatóbb, mint az egyes appok előnyben részesítése. Azt azonban az iránymutatás nem mondja ki, hogy a kategóriánkénti csomagok elfogadhatóak, csupán azt, hogy „elfogadhatóbbak” – vagyis az adott szituációk mérlegelésében nem segít túl sokat a nyers szöveg.

Egy másik érdekes pont, hogy mi történik az adatforgalmi keret kimerítése után. Ha ezt követően bizonyos szolgáltatásokat korlátoz vagy letilt a szolgáltató, másokat viszont átenged, az egyértelmű diszkriminációnak számít és tilos. Vagyis ebben az esetben a zero-rating alkalmazásokat is azonos módon kell kezelni, mint az összes többit, ebben eléggé határozottan fogalmaz az iránymutatás. Ugyanakkor már az is látszik, hogy ezt hogyan tudják megkerülni a szolgáltatók: az automatikusan kiszámlázható (drága) addicionális forgalmi csomagokkal azért rá lehet kényszeríteni a felhasználót, hogy az adatcsomag leforgalmazása után csak a zero-ratingelt appokat használja.

Még homályosabb a negatív árdiszkrimináció területe – vagyis ha a szolgáltató mondjuk bizonyos apphoz tartozó forgalmat külön számlázná, mondjuk a Skype-hoz tartozó megabájtok drágábbak lennének, mint a többi. Ahogy Zárándy Pál, a Rewheel tanácsadója a HWSW figyelmét felhívta, a szöveg ezt illető része meglepően lazára sikerült. A szöveg elismeri, hogy az ilyen gyakorlat befolyásolja a végfelhasználók joggyakorlását, azonban „nem korlátozza azt szükségszerűen” – ez utóbbi azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között megengedhetőnek találja azt a BEREC.

Van azért siker is

A zero-rating néhány speciális fenti kérdésétől eltekintve az iránymutatás a hálózatsemlegesség mellett áll ki. A szöveg szerint minden olyan gyakorlat, amely terelni szeretné a felhasználót egy vagy másik alkalmazás felé nemkívánatosnak minősül és mint ilyen tiltandó.

A szöveg szűkre szabja a „specializált szolgáltatások” körét is, amelyek kivételt képeznek a hálózatsemlegesség alól. Míg a Deutsche Telekom értelmezésében ez a startup-adó kivetését teszi lehetővé a hálózati szolgáltatók számára, a BEREC ezzel egyáltalán nem ért egyet és a Telekom-vezér által megfogalmazott forgatókönyvet gyakorlatilag teljesen kizárja. Specializált szolgáltatásnak ugyanis csak az minősül, ami nem internet-hozzáférés, bizonyos tartalomhoz, alkalmazáshoz vagy szolgáltatáshoz optimalizált, és ez az optimalizáció objektíve szükséges a szolgáltatás színvonalának fenntartásához. Vagyis ha a Netflix tud mobilmozit adni kifogástalan minőségben, akkor a Telenor sem mondhatja azt, hogy a MyTV specializált szolgáltatás, hiszen nyújtásához nincs szükség további megkülönböztetésre.

Fontos kérdés, hogy a BEREC szerint a helyi hatóságok nem jóváhagyóként, hanem utólagos ellenőrző szervként viselkednek majd. Vagyis a változásokat az üzleti gyakorlatban nem kell majd előre jóváhagyatni, de a hatóság szól (és büntet) majd, ha a rendeletbe ütköző viselkedést tapasztal. Kérdéses esetben a szolgáltatók persze fordulhatnak a helyi hatóságokhoz és kérhetnek előzetes véleményezést, de ez opcionális, nem kötelező.

A fogyasztóbarát iránymutatást jól jelzi, hogy a hálózati operátorokat tömörítő szervezet, az ETNO nem üdvözölte a szabályozást, közleményében a „nyitott internet” elvére hívta fel a figyelmet (ez eufemizmus, olyan szabályozást jelent, amely az operátoroknak teljesen szabad kezet biztosít) és sajnálattal jelzi, hogy a BEREC nem vette figyelembe az iparági szereplők aggodalmait. A bejelentés szerint az ETNO tagjai a jövőben elemezni fogják az iránymutatás szövegét, és megvizsgálják, mennyiben konzisztens az az eredeti rendelet szövegével illetve a helyi hatóságok jogköreivel. Ez lényegében egy burkolt fenyegetés, hogy amennyiben a nemzeti hatóságok túl erélyesen lépnek fel, a szolgáltatók perre vihetik a kérdést – az amerikai FCC és a szolgáltatók mintájára.
…
Masszív, világméretű konzultáció
Az iránymutatás megszövegezését egyébként konzultációs eljárás előzte meg, ennek során nagyon sok, szám szerint 481 547 különböző visszajelzés érkezett, piaci szereplőktől, végfelhasználóktól, civil szervezetektől, fogyasztóvédelmi testületektől, aktivistáktól illetve intézményektől, gyakorlatilag az összes érintettől. Az iránymutatáshoz e visszajelzéseket és a megfogalmazott érveket a testület rendszerezte és beépítette a szövegbe is, azt több helyen pontosította.

Az iránymutatás (ahogy nevéből is kitűnik) nem mondhat ellen a rendeletnek és nem is terjesztheti ki azt – mondta a sajtótájékoztatón a BEREC. Amit a testület tehetett (és igyekezett is megtenni), az a rendelet egyes kitételeinek „lefordítása” a hétköznapi forgatókönyvekre, példákkal alátámasztva az egyes kívánatos és kevésbé kívánatos gyakorlat közötti különbséget. Sajnos a várakozásoktól eltérően nem született olyan szöveg, amelynek alapján bizonyos gyakorlatról egyértelműen eldönthető lenne, hogy az a rendelet értelmében legális-e, nagyon sok esetben a helyi hatóságok mérlegelésén múlik majd a döntés.

Egységes jövő – talán
A rendelet és a BEREC iránymutatása is egységes abban, hogy a különböző kérdéses eseteket egyenként, esetről esetre kell megítélni, a rengeteg tényező mérlegelése alapján. Ez nyilván megnyitja a lehetőségét, hogy egyik nemzeti szabályozó hatóság másképp ítél meg egy esetet, mint a szomszéd ország hatósága – ez pedig fragmentációval fenyeget. A BEREC is pontosan tisztában van a problémával, ezért az iránymutatás fontos eleme, hogy a nemzeti hatóságok és a BEREC szorosan együttműködik majd, elkerülendő az „azonos helyzet, eltérő megítélés” jellegű problémákat…”

Forrás:
Várva-várt döntés: mi is az európai hálózatsemlegesség; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2016. augusztus 31.
Lásd még: BEREC Report on the outcome of the public consultation on draft BEREC Guidelines on the Implementation by National Regulators of European Net Neutrality rules

HTE Infokom 2016 – Infokommunikációs Hálózatok és Alkalmazások Konferencia és Kiállítás

„2016. október 12-14.
Tapolca, Hunguest Hotel Pelion

Huszadik alkalommal kerül megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében az Infokommunikációs Hálózatok és Alkalmazások Konferencia és Kiállítás, a HTE Infokom 2016. A rendezvény széleskörűen kíván foglaakozni az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.

A konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen az infokommunikációs piac változásainak megismerésére, a legújabb műszaki megoldások, hálózat-, szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztési elképzelések közzétételére, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés elmélyítésére, a személyes és közvetlen kapcsolatok kialakítására.

A konferencia plenáris szekcióval indul, majd párhuzamos szekciókban zajlanak az előadások. A rendezvény ideje alatt a hazai infokommunikáció területén működő vállalatok és szervezetek kiállítóként is bemutatkoznak.

PROGRAM
(válogatás a programból)

2016. október 12. szerda
Infokommunikációs stratégiák és szakpolitikák – kerekasztal
11.30 – 13.00
Szekcióvezető: Huszty Gábor, HTE, Entel
A szekció kerekasztal beszélgetésében az ágazat meghatározó kormányzati szakemberei (BM, NFM, NHIT) ismertetik a kormányzat infokommunikációs szakpolitikájának aktuális kérdéseit. Az állami tulajdonban lévő legjelentősebb infokommunikációs cégek vezetői (AH, MVM NET, NISZ) mondják el álláspontjukat és ismertetik az időszerű kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseiket, stratégiájuk fő elemeit. A legfontosabb érintett területek: DJP, SZIP, DNFP, NTG, 450 LTE, kormányzati informatika.

Hajzer Károly, helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

Dr. Solymár Károly Balázs, helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Kápolnai András, Vezérigazgató, Antenna Hungária Zrt.

Krénusz Kornél, Vezérigazgató, MVM NET Zrt.

Szabó Zoltán Attila, Vezérigazgató, NISZ Zrt.

Vágujhelyi Ferenc, Elnök, NHIT

Állami hálózatok fejlesztése
14.30 – 16.00 – A terem
Kerekasztal vezetője: Bancsics Ferenc, NISZ elnök
Felvezető előadás: Huszty Csaba, Entel

Kerekasztal résztvevők: Krénusz Kornél, MVM NET Zrt, Dr. Balla Ferenc, Pro-M Zrt.

Az elmúlt időszakban számos hálózatfejlesztés indult az állam érdekeltségében lévő szervezeteknél. Közcélúak és zárt célúak egyaránt. NTG, EDR, GSM-R, Sulinet, Akadémia hálózat, 450, WIFI, néhány a programnevek közül, NISZ, MVMNET, PRO-M, AH, MPVI, BM, NFM az érintett szervezetek köre a teljesség igénye nélkül. Mit történt eddig? Mi várható a következő években? Milyen hálózattechnológiákat preferálnak az érintettek? Milyen társadalmi, közigazgatási, EU-s , IT fejlesztések, innovációs célok elérését támogatják ezen hálózatok? Várható-e a rendszerek és/vagy a szervezetek összevonása? A szekció előadóitól, illetve a kerekasztal résztvevőitől e kérdésekre várjuk a választ.

Utazás 30M felett – a Szupergyors Internet Program
14.30 -16.00 – B terem

Itt a 30 mega, itt a Kánaán? Mit nevezhetünk ma jövőállónak az alaphálózatok tekintetében? Milyen hálózattechnológiákat preferál az EU és a kiírás? Mi a pályázat eredménye, hatása, mely technológiákkal történik meg hálózatfejlesztés ? Milyen várható ütemezésben valósulhat meg a fejlesztés? Mindenkinek kell a Net? A szekció előadóitól, illetve a kerekasztal résztvevőitől e kérdésekre várjuk a választ.

Szekcióvezető: Debreceni Győző programvezető, SZIP, KIFÜ

Császár Zoltán HÉT

Koncz Péter Arthur D. Little

Gódor Csaba ME

Fromann Richárd NIIFI

Cserép Gergely MVM NET

Smartpolis – A jövő városa… a jelenben
16.30 – 18.00 – A terem

A szekcióban megszólaló előadók olyan folyamatban lévő vagy megvalósult projekteket mutatnak be amik valós tartalommal töltik meg a mára kissé elkopott „smart city” kifejezést. Az energetika, a közlekedés, a kommunikáció és az összekapcsolt szolgáltatások, a kulcselemei a fenntartható és okos városoknak. A szekció végén kiderül, hogy miként próbáljuk leküzdeni a saját magunk által emelt korlátainkat a fejlődés érdekében.

Szekcióvezető: Dékány Donát, BME

Az infokommunikáció társadalmi hatásai – kerekasztal –
18.15 – 19.45
Szekcióvezető: Oláh István, HTE

Vágujhelyi Ferenc NHIT

Z. Karvalics László SZTE

Horváth Ádám IVSZ

Molnár Szilárd NHIT

A szekció előadásai és kerekasztal vitája az alábbi kérdésekre igyekeznek választ találni:

Milyen műszaki eszközök alakították át eddig az emberiség mindennapi életét hasonlóan az IKT-hoz, és mik az alapvető eltérések az IKT hozta fejlődésben?

Mennyire alakította át az IKT a társas családi viszonyt

Hogyan változott meg a munkavégzés az infokom ököszisztémában, hogy alakult át a munkavégzés, lehet-e még értelmezni a munkaidőt?

Milyen IKT képességek szükségesek ahhoz, hogy az információs társadalom polgárai tudjunk lenni, mit gondolunk a tudatos megtagadókról, és azokról, akik nem tudatosan, de nem sajátítják el a szükséges képességeket?

Hogyan nyílik a IKT tudás olló és hova vezethet ez ?

Milyen oktatási rendszer, és képességfejlesztés szükséges az IKT társadalmában?

2016. október 13. csütörtök

Szabályozás
09.00 – 10.30
Szekcióvezető: Aranyosné Dr. Börcs Janka, NMHH

Aranyosné dr. Börcs Janka: A szabályozás aktuális hatósági feladatai

Nemestóthy Zoltán: Hír-Közmű – a hírközlési szakma térinformatikai rendszere

dr. Karl Károly: Építés engedélyezés

Vári Péter: Spektrumstratégia 2016-2020

Tomka Péter, Gáspár Ernő: A fogyasztói tudatosság növelésére, a szélessávú hírközlési szolgáltatások elterjedésének elősegítésére indított mérőprogram első évének tapasztalatai

Big Data: Nagyobb, de mitől több?
17.45 – 19.15 – A terem

Egyre több és részletesebb információval rendelkezünk szervezetünk működéséről és igyekszünk olyan dolgokat is digitális formában tartósan tárolni, amelyekre korábban nem volt lehetőség: infrastrukturális eszközök logjai, szenzoros adatok, kulturális és fogyasztói preferenciák, intézményi és társas kapcsolatok, lokáció, ízlés, politikai és erkölcsi normák, élethelyzetek. Ezen adatok gyakran nem hagyományos, strukturált formában állnak rendelkezésre, önmagukban gyakran nehezen értelmezhető belső tartalommal rendelkeznek. Üzleti értékük akkor mutatkozik meg igazán, amikor összeköthetővé válnak egy szervezet működése során keletkező hagyományos, strukturált adatokkal. A Big Data paradigmaváltás lényege abban áll, hogy a történelmi reprezentatív sokaságon végzett ok-okozati adatkezelést/elemzést az adatok teljességéből kinyert közös minták beazonosítása és a minták közti korrelációk koncepciója egészíti ki. Mindezt úgy, hogy az így beazonosított korrelációk üzleti vetületeit értelmezzük és használjuk akár anélkül, hogy az okokat kiderítenénk. Ezzel váratlan szinergiahatások szabadíthatók fel. A szekcióban e lehetőségeket kívánjuk bemutatni.

Szekcióvezető: Moczó István, Oracle

2016. október 14. péntek

Információs hadviselés
9.00 – 10.30 – A terem

Föld, víz, levegő, világűr – a hadviselés négy klasszikus színtere. Kibertér – az ötödik, új hadszíntér. Ennek jelentőségét talán még nem is igazán értettük meg társadalmi szinten. Húsz év alatt olyan szinten függővé vált társadalmunk és gazdaságunk az infokommunikációtól, hogy egy összetett, célzott támadás komolyabb károkat okozna egy ország életében, mint egy fegyveres beavatkozás. Nem véletlen, hogy napjaink minden fegyveres konfliktusát valamilyen információs hadviselési cselekmény is kiegészíti. A szekció előadásai ennek a területnek a részleteibe, érdekességeibe vonja be a hallgatót, rámutatva a XXI. század egyik legkomolyabb nemzetbiztonsági fenyegetésére.

Szekcióvezető: Sík Zoltán Nándor, alelnök, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

Buttyán Levente, Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudomány Egyetem: Célzott kibertámadások

Krasznay Csaba, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Balabit: Trendek a kiberhadviselésben – geopolitikai és műszaki áttekintés

Kovács Zoltán, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: Biztonság vs. törvényes ellenőrzés az internet alapú kommunikációban – ellentétes vagy egymással megférő követelmények?

Tanka László, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Az ember, mint a leggyengébb láncszem

”

Forrás:
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület ; 2016

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyar pályázat az okos városok fejlesztése érdekében: Smart City Micro Solutions pályázat 2016

„Pályázatot hirdet az Okos Jövő Innovációs Klaszter Nonprofit Kft. klaszter!
Olyan pályaműveket várunk, melyek relatíve kisléptékű, okos városi megoldásokra vonatkozó ötleteket tartalmaznak.
A pályázat teljes dokumentációja a www.okosjovo.hu/microsolutions.zip linken érhető el.

Pályázati Kiírás
Okos Jövő Innovációs Klaszter Nonprofit Kft. – Smart City Micro Solutions pályázat 2016

Előzmények; a pályázat célja
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter Nonprofit Kft. mint a szakmában elismert technológiai kompetenciaközpont kifejezetten fontosnak tartja támogatni a hazai innovációt legyen szó akár az okos városok, okos szolgáltatásokról, vagy az elektromos rendszerekről fejlesztéséről.
A pályázat célja a magyarországi kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók, főiskolai és egyetemi hallgatók innovációs hajlamának ösztönzése és erősítése, valamint a városok minőségi fejlesztése és támogatása a mikromegoldásokon keresztül a fenntarthatóság és gazdasági megvalósíthatóság jegyében.

A pályázat kiírója
A pályázat kiírója az Okos Jövő Innovációs Klaszter Nonprofit Kft.

A pályázók köre
A pályázaton bármely kis-és középvállalkozás, egyéni vállalkozó, valamint főiskolai/egyetemi hallgató részt vehet. Főiskolai/egyetemi hallgatók esetén a pályázóknak lehetőségük van csoportos pályázatot benyújtani.

Pályázati díj és kategóriák
A pályázati díj formája vissza nem térítendő támogatás. Pályázatot a pályázati céloknak megfelelő feladatra, a Micro Solutions megoldások témaköreire lehet benyújtani.
A Micro Solutions megoldások témakörei a következők:

okos mérés,

okos hálózat,

okos város,

elektromos közlekedés,

ICT és IoT megoldások a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában

Díjazás:
A pályázat kiírója a Micro Solutions megoldások témakörében első, második és harmadik helyezettet hirdet.

Első díj: 250 000 Ft értékű műszaki cikk tárgynyeremény*

Második díj: 150 000 Ft értékű műszaki cikk tárgynyeremény

Harmadik díj: 100 000 Ft értékű műszaki cikk tárgynyeremény

* Az első díjat elnyerő pályázó a tárgynyereményen felül lehetőséget kap a Smart Future Lab Zrt. jóvoltából ötletének prezentálására a Smart Future Lab Zrt. képviselői, és a Befektetési Bizottság előtt. A prezentálás egy olyan értékelési és kiválasztási forduló, amely során a Befektetési Bizottság dönt a pályázó megfeleléséről. Amennyiben az elbírálás pozitív, a Smart Future Lab Zrt. maximum 50 millió forint összegű magvető befektetésre és az ezzel járó inkubációs/akcelerációs szolgáltatásainak igénybevételére ajánl fel lehetőséget közös vállalkozás keretein belül. A közös vállalkozás létrejötte a pályázó és a befektető tárgyalásainak és megállapodásának feltétele, ezért mindkét fél jogosult a megállapodás feltételeit visszautasítani. A közös vállalkozás létrejöttének meghiúsulása esetén a pályázat kiírója a pályamű tekintetében titoktartási kötelezettséget vállal, a pályázó pedig kizárólag a tárgynyereményben részesül.

Pályázat benyújtása
A pályázatot a megadott határidőig, és kizárólag elektronikus úton – e-mailben a palyazat@okosjovo.com e-mail cím alatt lehet benyújtani.
A pályázatok beküldési határideje: 2016. október 9. (éjfél).
A késve vagy hiányosan leadott, valamint a nem a pályázati célnak megfelelő pályázat érvénytelen.

Értékelés
Az értékelést szakmai zsűri végzi. A szakmai zsűri az Okos Jövő Innovációs Klaszter Nonprofit Kft. vezetősége által delegált tagokból, valamint a Smart Future Lab Zrt. képviselőiből áll.
A pályázat elbírálásának szempontjai:

Innovációs jelleg értékelés

Hatásvizsgálat

Fenntarthatóság és gazdasági megvalósíthatóság

Kreativitás

Az értékelés határideje: 2016. október 14.
A pályázat eredményéről a nyerteseket 2016. október 20-ig telefonon és írásban (e-mailben) is értesítjük. Az eredmény megtekinthető lesz a www.okosjovo.hu weboldalon.
…
Egyéb fontos tudnivalók

A pályázat nyílt, egyfordulós.

A pályázat szerzői/szellemi alkotásokhoz fűződő jogai a pályázót illetik.

A tőkebefektetés feltétele (díjazás alpontban fentebb ismertetett) a startup következő értékelési/kiválasztási fordulón nyújtott teljesítményének és a párhuzamos tárgyalások eredményének függvénye. Az értékelés során a Befektetési Bizottság (tagjai: Tóth András – MVM stratégiai igazgató, Major György – MVM Partner vezérigazgató, Bertalan Zsolt – MVM SFL Zrt. vezérigazgató, Sum János – MVM pénzügyi igazgató, Prof. Dr. Rátky József, Prof. Dr. Dán András, Prof. Dr. Tari Ernő) dönt a jelentkező megfeleléséről. Negatív döntés esetén a Smart Future Lab Zrt.-nek nem áll módjában befektetést végrehajtani

…”

Forrás:
Smart City Micro Solutions pályázat 2016; Okos Jövő Innovációs Klaszter Nonprofit Kft.; 2016. augusztus

Saját Wikipédiát készítenek maguknak az oroszok

„A Nagy Oroszországi Enciklopédia alapján készül el a nagy online orosz enciklopédia, amit a Wikipédia konkurenciájának szánnak.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egy olyan munkacsoport felállítását rendelte el, amely internetes enciklopédiát hoz létre a Nagy Oroszországi Enciklopédia alapján – állítják az orosz lapok.

A Kommerszant című napilap szerint a Nagy Oroszországi Enciklopédiának nem lesz több nyomdai kiadása. Helyébe a hivatalos tervek szerint egy olyan „össznemzeti tudományos és felvilágosító, interaktív enciklopédiai portál” lép, amely komoly konkurenciát jelent majd a Wikipédiának.

A projekt megvalósítására létrejött munkacsoportban az Oroszországi Tudományos Akadémia, valamint a kulturális és az oktatási tárca munkatársai is dolgoznak a projekten.

„Abból indulunk ki, hogy a Wikipédia ugyan nagyon népszerű, de nagyon pontatlan forrás. Nálunk azzal ellentétben ellenőrzött szócikkek lesznek,amelyeket tudósok írnak és ellenőriznek” – mondta Vlagyimir Grigorjev, a Sajtó- és Tömegkommunikációügyi Szövetségi Ügynökség (Roszpecsaty) igazgatóhelyettese.

Sztanyiszlav Kozlovszkij, a Wikimedia RU ügyvezető igazgatója elismerte: lehet, hogy a Wikipédián több a hiba, mint az orosz enciklopédiában, de hozzáfűzte: „ott a szócikkek legtöbbje csak egyetlen bekezdésből áll, nem pedig öt oldalból”.

Kozlovszkij emellett rámutatott, hogy az orosz változat a Nagy Szovjet Enciklopédia örököse, amelyre rányomta bélyegét az ideológia. Ezzel szemben az orosz nyelvű Wikipédát mintegy 2 millió, teljesen eltérő világnézetű szerző írja és szerkeszti. „Ők figyelik egymást, hogy a szócikkben csak tények maradjanak, politikai kommentár nélkül” – mondta.

Az orosz alternatív „Wikipédia” létrehozására elsőként tavaly az Oroszországi Hadtörténeti Társaság tett javaslatot, Ripedia címen”

Forrás:
Saját Wikipédiát készítenek maguknak az oroszok; Origo; 2016. augusztus 30.

Hamarosan még okosabb lehet Budapest

„A Budapest 2030 hosszútávú városfejlesztési koncepció markáns vonulatának szánt, most készülő tervezet sok ponton kapcsolódik a Budapest 2024 olimpiai pályázat elképzeléseihez.

Az olimpiai pályázatot jegyző Budapest 2024 csapata ezért tematikus workshopra hívta az érintett szereplőket. A Városházán tartott összejövetelen a pályázat készítői hangsúlyozták, hogy a smart city-koncepció fő pillérei a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a társadalmi szerepvállalás és az okos technológiák alkalmazása.

Bán Teodóra ügyvezető, a főváros turisztikai szervezetét és kulturális tartalmat generáló cégét, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központot (BFTK) képviselve elmondta, hogy Budapest jól felfogott érdeke a lakosság szempontjait, az élhetőséget és az értékvédelmet is tiszteletben tartó tudatos és fenntartható turizmusfejlesztés.

Budapest ezért színvonalas turisztikai célpontként pozicionálja magát a nemzetközi piacon. A BFTK jelenleg teljesen átalakítja, megújítja digitális stratégiáját és felületeit, ezzel is készülve a küszöbön álló megarendezvényekre (FINA Világbajnokság 2017; Olimpia 2024). A BFTK nagy hangsúlyt fektet arra, hogy házigazdaként hívja, fogadja és tájékoztassa a városba érkező turistákat, másrészt az olimpiai pályázatot övező médiafigyelem mentén, a nagyrendezvényeken kívüli időszakokban is vonzóvá tegye Budapestet a nemzetközi színtéren.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ – a Budapest Fővárossal fennálló közszolgáltatási szerződéséből adódó kötelező kompetenciája alapján – turistatájékoztatási rendszert üzemeltet, melynek pillérei a Budapestinfo Pont irodák és közterületi Budapestinfo Pontok, valamint a turisztikai információs táblarendszer. A BFTK a mai kor igényeinek megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül közvetíti a turisták és a szakmai partnerek felé az információt minősített, ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat tartalmazó eszközeivel, online és offline kiadványaival is.

A BFTK kiemelt feladata a személyes tájékoztatás és élményorientálás a Budapestinfo turisztikai információs rendszer keretében.

A Budapestinfo-hálózat jelenleg magában foglal öt állandó irodát, melyből kettő a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér A és B termináljának érkezési oldalán található. A központi Budapestinfo Pont iroda a belvárosi Sütő utcában helyezkedik el, a Városligetben, a Műjégpálya épületében is berendeztek egy irodát, az ötödik pedig a Várnegyedben található. A BFTK további irodanyitást tervez a Bálna Budapestben, valamint további turisztikailag frekventált helyeken.

A Budapestinfo Pont-hálózatot – szezontól függően – 10-16 közterületi mobil információs pont egészíti ki, melyek a Főváros turisztikailag frekventált pontjain helyezkednek el.

A hálózat a számítások szerint három-, három és fél millió személyes kontaktust bonyolít le évente, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel minden látogató legalább egyszer igénybe veszi a tájékoztatási szolgáltatást.

A Budapestinfo Pont irodahálózat jelenleg 20 alkalmazottal működik. A közterületi infopontok szezonálisan változó létszámmal üzemelnek. A munkatársak valamennyien felkészült, nyelveket beszélő, dinamikus szakemberek. A BFTK stratégiai tervei között szerepel, hogy a megarendezvényekre készülve mind a hálózatot, mind a létszámot bővíti.”

Forrás:
Hamarosan még okosabb lehet Budapest; Turizmus Online; 2016. augusztus 29.
Lásd még: Budapest 2030

Kreatív városok, fenntartható vidék Közép-Európában : II. Nemzetközi KRAFT konferencia

„II. Nemzetközi KRAFT konferencia
Kreatív városok, fenntartható vidék Közép-Európában

Kőszeg, Jurisics Vár, Lovagterem
2016. szeptember 16-17.

Kutatóink több éve foglalkoznak a Kreatív város – fenntartható vidék (KRAFT) program elméleti alapjainak és a térségfejlesztés ilyen értelmű metodikájának kidolgozásával, e munkát dokumentálja a 2012-ben megjelent Kreatív városok és fenntarthatóság – Javaslatok a Duna-stratégia megvalósítására Nyugat-Pannónia példáján című kötet (Kőszeg-Szombathely, 2012., szerk. Miszlivetz Ferenc). 2014 januárjában Magyarország Kormányának támogatásával megindulhatott a program gyakorlati megvalósítása Kőszeg város példáján, amelynek célja, hogy a KRAFT metodikáját alkalmazva újulhasson meg a kőszegi mikrotérség. A munka jelenleg is zajlik: épületek élednek újjá, a város, a térség, az itt élők és az ide látogatók igényeinek megfelelő új funkciókat kapnak, ily módon – a helyi igényekre támaszkodva és a helyi akaratot figyelembe véve – fejlődik Kőszeg és térsége.

A munka 2015-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: 2015 novemberében megalakult a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete – (iASK – Institute of Advanced Studies Kőszeg), melynek keretén belül KRAFT kutatócsoportot hoztunk létre. Az Intézet kutatói a Pannon Egyetem kőszegi Kampuszának munkatársaival és az ISES Alapítvánnyal együttműködve azon dolgoznak, miként lehet ezt, a kőszegi példát kiterjeszteni, e területfejlesztési koncepció módszertanát adaptálni más városokra, mikrotérségekre.

Éppen ezért, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK – Institute of Advanced Studies Kőszeg) 2016. szeptember 16-17. között nemzetközi konferenciát szervez KRAFT – Kreatív város, fenntartható vidék címmel. A konferencia témája az integrált vidékfejlesztés elmélete és gyakorlata, a kreatív város fogalma, valamint a fejlesztési stratégiai elképzeléseket gyakorlatban alkalmazó konkrét hazai és külföldi példák. A konferencia célja az elmúlt időszakban zajló kőszegi KRAFT projekt értékelése és a jövőbe mutató célok megfogalmazása – a hasonló nemzetközi tapasztalatok és eredmények tükrében.

Megjelenésével kapcsolatosan várjuk szíves visszajelzését 2016.09.09-ig az info@iask.hu e-mailcímre és reméljük, hogy számíthatunk megjelenésére.

Program

Szeptember 16. péntek
Elnök és moderátor: Gaál Zoltán, az FTI KRAFT Központjának koordinátora

12.00 – 13.00 Regisztráció
13.00 – 13.25 Megnyitó

Köszöntők:
Ágh Péter, Kőszeg országgyűlési képviselője
Héjj Dávid, miniszterelnöki biztos
Huber László, Kőszeg város polgármestere
Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete főigazgatója

13.25 – 13.50 Panelbeszélgetés: Graham Bell, Hillary Brown, Mario Neve, Tomas Ramos
vezeti: Miszlivetz Ferenc

13.50 – 14.10 KRAFT Kőszeg bemutatása
Szabó Lajos, kutató, FTI: Lépj ki a dobozból! Város és régiófejlesztés új utakon: a KRAFT elmélet és gyakorlat bemutatása

14.10 – 15.50 Bemutatkoznak a KRAFT-Pontok

14.10 – 14.35 Veszprém
Lőrincz Katalin, koordinátor, KRAFT-pont, Veszprém: Fenntarthatóságot erősítő fejlesztési javaslatok Veszprémben
Porga Gyula, Veszprém város polgármestere
Gelencsér András, rektor, Pannon Egyetem

14.35 – 15.00 Nagykanizsa
Dr. Tóth-Kaszás Nikoletta, tanársegéd, Pannon Egyetem: Egy kihasználatlan lehetőség vagy a fejlődés útja – határtalan lehetőségek a határ mentén
Dénes Sándor, Nagykanizsa város polgármestere
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz igazgatója

15.00-15.25 Keszthely
Kovács Ernő, a keszthelyi KRAFT-pont koordinátora: Identitás és elégedettség – Keszthely 2016
Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere
Tóth Zoltán, dékánhelyettes, Pannon Egyetem

15.25 – 15.50 Kőszeg
Strack Flórián, mesterszakos hallgató turizmus menedzsment, Pannon Egyetem: A kőszegi-hegység gyógyturisztikai célú fejlesztése
Huber László, Kőszeg város polgármestere
Boda Dezső, a Pannon Egyetem Kőszegi Kampusz igazgatója

15.50-16.20 Kávészünet

16.20 – 16.45 Pintér László, International Institute for Sustainable Development: Közösségi indikátor-rendszerek és az élet minősége

16.45 – 17.05 Manchin Róbert, Abonyi János és Morzsa László, kutatók, FTI: KRAFT projektek mérése – kompozit indikátorok és innovatív információ források

17.05 – 17.25 Manchin Róbert, kutató, FTI: Urban Audit Project

17.25 – 17.50 Luca Bergamo, kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Róma: Kulturális fejlesztési javaslatok városok száméra (római esettanulmány)

17.50 – 18.15 Graham Bell, elnök, North of England Civic Trust: Ízig angol területrendezés

18.15 – 18.40 Mario Neve, professzor, Bolognai Egyetem: Fenntarthatósági szintek

18.40 – 19.00 Binder Károly, zongoraművész: Vukán impressziók

19.00 Állófogadás

Szeptember 17. szombat

Elnök és moderátor: Zilahy Gyula, kutató, FTI

08.30 – 09.00 Regisztráció

09.00 – 09:30 Tomas Ramos, Universidade Nova de Lisboa: Az indikátorok szerepének kérdése a regionális fenntarthatósági mérésekben: Korlátok és eredmények a gyakorlatban

09.30 – 09.55 Hillary Brown, City College of New York: Fenntarthatóság a városokban

09.55 – 10.15 Háry András, vezető, Technológiai Centrum: Ipar 4.0., illetve a technológiák változásainak hatásai a térségi gazdaságra

10.15 – 10.40 Kávészünet

10.40 – 11.10 Szemző Hanna, szociológus, Városkutatás Kft. és Tönkő Andrea közgazdász, Városkutatás Kft.: Kreatív városok – jó gyakorlatok

11.10 – 11.40 Papp Sándor, professor emeritus, Pannon Egyetem: Társadalom, gazdaság, természet – Civilizációnk három arca

11.40 – 12.20 Pók Attila, kutató, FTI: Kraft II. – Kisvárosok reneszánsza könyvbemutató

12.20 – 14.00 Ebédszünet

Elnök és moderátor: Z. Karvalics László, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

14.00 – 14.20 Kocsis János Balázs, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: Városok belső területeinek és főutcáinak újjáéledése

14.20– 14.40 Z. Karvalics László, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem: ’Okos város’ vagy ’jó város, okos megoldásokkal’? (Elméleti és módszertani megfontolások, kőszegi alkalmazással)

14.40 – 15.00 Mizsei Zoltán, kutató, FTI: Kreatív város – Hangzó város (A kőszegi példa)

15.00 – 15.30 Kávészünet

15.30 – 16.00 Kerekes Sándor, az FTI ösztöndíjasa, egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem: Közgazdasági elméletek a fenntarthatóság szemüvegén keresztül

16.00 – 17.00 Pecha Kucha
Rövid előadások az FTI KRAFT Központjában kutató ösztöndíjasoktól.

17.00 – 18.00 Pódium diszkusszió
vezeti: Miszlivetz Ferenc

18.00 – 18.20 Kulhay Géza, zongoraművész: Improvizációk zongorára
18.20 – 18.30 A konferencia zárása
18:30 Állófogadás

Kapcsolat:
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) – Institute of Advanced Studies Kőszeg (iASK)
info@iask.hu
www.iask.hu
+3694/200-520”

Forrás:
II. Nemzetközi KRAFT Konferencia; Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete; 2016. augusztus 25.

Szakirodalom

Az élelmiszerlánc közigazgatási jogi szabályozása

„Dolgozatom témája az élelmiszerlánc szabályozása, amelyen belül a közigazgatási jogi területet vettem részletes vizsgálat alá, e területen belül az anyagi jogi szabályozás mellett kiemelt hangsúlyt kaptak az eljárásjogi szabályok, valamint azok alkalmazása.

Kutatásom fő céljaként az általam felállított hipotézist kívántam igazolni, amely szerint bár Magyarországon az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó előírások meglehetősen szigorúak, az egyes területek részletesen szabályozottak, azonban a jogalkotás és a jogalkalmazás területén számos probléma azonosítható, ami hátráltatja a generális és a speciális jogalkotói célok elérését. A kutatómunka keretében célom volt feltárni az élelmiszerlánc jogi szabályozásában rejlő problémákat, esetleges koherencia zavarokat, amelyek megoldására egyúttal javaslatokat is kínálok. A kutatásom témájaként választott élelmiszerlánc-szabályozás tárgya egyrészt az élelmiszer, másrészt az ahhoz kötődő magatartási formák és társadalmi viszonyok, amelyek alapjaiban jelölik ki a vizsgálandó agrárjogi és közigazgatási jogi terület egyes részeit.

A disszertáció témájához közigazgatási jogi szempontból közelítve – a közigazgatási jogi alapvetések, a rendszertani elhelyezés, és egyes jellemző vonásainak bemutatása mellett – elsősorban az eljárásjogi garanciális szabályelemekre helyeztem hangsúlyt, mivel álláspontom szerint ez az egyik legfontosabb eleme az alá-fölérendeltségi viszonyban lévő jogalanyok között lévő kapcsolatnak, és ez végső fokon kihat a leginkább elérni kívánt, a közigazgatási eljárásban alkalmazott jogkövetkezmények valódi céljaira, a speciális és a generális prevencióra.

Vizsgálódásom kiterjedt emellett néhány speciális régi és új eljárásjogi jogintézmény tartalmi vizsgálatára, és annak gyakorlati alkalmazására, kritika alá véve ez utóbbit, feltárva az abban rejlő kockázatokat és problémákat. Közigazgatási jogi szempontból fontosnak ítélem a végrehajtó szervezetrendszer érintett szervei felépítésének és szervezeti egységeinek bemutatását is, melyek a szabályozásról nyújtott kép teljességének bemutatásához szükségszerűen kapcsolódó területet képeznek.
Eljárásjogi szempontból érintőlegesen kapott helyet a jogorvoslat rendszere, amely ugyan az eljárásjogi garanciák egyik legmarkánsabb eleme, azonban az értekezés fő céljaként mégsem elsődlegesen az anyagi és eljárásjogi szankciókkal szembeni jogorvoslati lehetőségeket kívántam hangsúlyozni, e tekintetben sokkal inkább az anyagi jogi szabályozás kérdéskörét vettem kritika alá. E törekvésem eljárásjogi tekintetben elsősorban a közigazgatási alapeljáráshoz kapcsolódó kérdéskörre fókuszált, rámutatva azonban a végrehajtás szabályozásának egyes kérdéseire, valamint feltárt problémáira is…”

Forrás:
Az élelmiszerlánc közigazgatási jogi szabályozása; Reiterer Zoltán; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; a védés időpontja: 2016. szeptember 28. 13:30,
helye: ME ÁJK Kari Tanácsterem (pdf)

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eladósodási folyamatainak és tőkeszerkezetének vizsgálata

„A dolgozatban bemutatom az önkormányzati gazdaságot és kapcsolatrendszerét. Az önkormányzati gazdaság jellemzőit, jellemzését követően az önkormányzatok eladósodásifolyamatát mutatom be. Ezt követően az önkormányzati gazdaság másik szegmense, a költségvetésen kívüli feladatellátó szektor bemutatása következik, amelyből vezetem le a hipotézisek egy részét… Ezen túlmenően az önkormányzati gazdaság két szegmense közötti összefüggéseket vizsgálom. A tőkeszerkezeti teóriák bemutatását követően a vállalati sokaságon vizsgálom a tőkeszerkezetre ható tényezőket.
…
A kutatásom során a hazai önkormányzati rendszer jogállását tekintve két szegmensének (a főváros és a megyei jogú városok) három fő önkormányzati szereplőjének (megyei jogú városok, főváros és kerületek) vállalkozásait vizsgáltam meg 2006 és 2013 közötti periódusban. A legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy a vizsgált céges sokaság egészét figyelembe véve értékeljem, hogy milyen gazdálkodási folyamatok zajlottak le, történt-e eladósodási hullám a tulajdonos önkormányzatokhoz hasonlóan, vagy a helyhatóságokra jellemző szektorális kockázatok nem tranzitálódtak a nemzetgazdasági versenyképesség és közszolgáltatások szempontjából igen fontos szektorába. A kutatásom során törekedtem arra, hogy azonosítsam a helyhatóságok vállalkozásait és azok gazdálkodását leginkább jellemző fontosabb tendenciákat és mintázatokat, amelyek a jövőre nézve is támpontot adhatnak az önkormányzati gazdaság költségvetésen kívüli szektorának helyzetének valós megítéléséhez. Ezen kívül célom, hogy megvizsgáljam az önkormányzati cégek tőkeszerkezetére hatást gyakorló faktorokat, és kísérletet tettem az önkormányzati és a tulajdonukban lévő vállalkozások tőkeszerkezetre gyakorolt hatásainak kimutatására…”

Forrás:
Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eladósodási folyamatainak és tőkeszerkezetének vizsgálata; Hegedűs Szilárd; Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola; A védés időpontja: 2016. szeptember 16., helye: SZIE Gödöllő, Földszinti Rektori Díszterem (pdf)

Az Európai Bizottság új rendeletjavaslata társadalomstatisztikai felmérésekből származó adatok gyűjtésének és felhasználásának integrált módjáról

„A mai napon az Európai Bizottság a társadalomstatisztikai felmérésekből származó adatok gyűjtésének és felhasználásának új, integrált módjáról szóló rendeletjavaslatot fogadott el annak érdekében, hogy megfelelőbb támogatást kapjon a szakpolitikai döntéshozatal, közelebbről pedig a szociálpolitika.

Ha a szociális mutatók megbízhatóbb tudományos bizonyítékokon alapulnak, javul a társadalmi fejlemények elemzése, és mindez hozzájárul ahhoz, hogy a szociális Európa AAA minősítést kapjon.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és a mobilitásért, továbbá az európai statisztikákért (Eurostat) felelős biztos szavai szerint: „A mai napon fontos lépést teszünk a szociális statisztika korszerűsítése irányába. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem számokról, hanem emberekről van szó. A jó szakpolitika a jó adatoknál kezdődik. A szociális területen a legpontosabb adatokra van szükségünk. Létfontosságú, hogy naprakészebb és gyorsabban hozzáférhető adatok álljanak a rendelkezésünkre annak érdekében, hogy a napjaink Európájában kidolgozott szociálpolitikák megfeleljenek a polgárok valós igényeinek. A mai javaslat is arra példa, hogy a szociális dimenzió központi helyet foglal el az Európai Bizottság menetrendjében.”

A javasolt keretrendelet számos területen csökkenti az adattovábbítási határidőket, aminek eredményeként gyorsabban közzé lehet majd tenni az adatokat. Az EU-ban jelenleg végzett hét meglévő háztartási felmérés egyesítésével, valamint a két vagy több felmérésben közös változók összehangolásával az uniós társadalomstatisztikák összehasonlíthatóságát és koherenciáját is növelni fogja. Ez továbbá a társadalmi jelenségek új vizsgálati módszereken alapuló, közös elemzését is meg fogja könnyíteni. Végül pedig annak köszönhetően, hogy a nemzeti statisztikai hatóságok innovatív megközelítéseket és módszereket fognak alkalmazni, és a különféle forrásokból származó adatokat ötvözni fogják, mélyebb és szélesebb körű adatok állnak majd rendelkezésünkre.

Háttér-információk
Ez a kezdeményezés egy, a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtott, a társadalomstatisztikák korszerűsítését célzó nagyobb program része. A statisztika e területén fokozottan felmerülő olyan kihívásokkal foglalkozik, mint például a módszertan és az informatika használatának gyors megújulása, az új adatforrások hozzáférhetővé válása, az adatfelhasználók újonnan felmerülő igényei és elvárásai, valamint a rendelkezésre álló erőforrásokra nehezedő folyamatos nyomás. A szociális jogok leendő európai pillérét is támogatni fogja, amelynek érdekében az olyan témákban, mint az egyenlőtlenségek, a készségek, a foglalkoztatáshoz való egyetemes hozzáférés és a szociális védelmi kiadások, szilárd tényekre kell támaszkodni: ezeket a kérdéseket mind megbízható és időszerű statisztikákkal kell bemutatni. Ez a kezdeményezés is része a „Célravezető és hatásos szabályozás” elnevezésű programnak (REFIT), és célja a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikák ésszerűsítése, az adatgyűjtési folyamat hatékonyabbá és az elkészült statisztikák relevánsabbá tétele.

A statisztika egyéb területein, például az üzleti és a mezőgazdasági statisztikák területén is folyamatban van hasonló kezdeményezések kidolgozása.

Ez a keretrendelet hét háztartási felmérésre irányul: a munkaerő-felmérésre (LFS), a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó európai statisztikákra (EU-SILC), a felnőttoktatási felmérésre (AES), az európai egészségfelmérésre (EHIS), az információs és kommunikációs technológiák (IKT) háztartásokban történő használatára irányuló felmérésre (IKT-HH), a háztartási költségvetési felmérésre (HBS), valamint a harmonizált európai időmérleg-felmérésre (HETUS).

Azt is meg kell jegyezni, hogy a kezdeményezés csökkenteni fogja a mintavételes felméréseket végző tagállamok költségeit, valamint a felmérésekben részt vevő uniós polgárok terheit.

A Bizottság célja, hogy 2019-től kezdve fokozatosan sor kerüljön a keretrendelet végrehajtására.
A javaslat széles körű konzultációk eredménye, amelyekben részt vett valamennyi érdekelt fél: az adatelőállítók, az adatszolgáltatók és az adatfelhasználók egyaránt. A konzultáció eredményeit egy hatásvizsgálat foglalja össze, amely nyilvánosan elérhető itt.

Az európai statisztikai rendszer (ESR) állítja elő azokat a statisztikai adatokat, amelyek alapján a tagállamok teljesítményének az európai szemeszter keretében végzett értékelése, az Európa 2020 stratégia fő célkitűzéseinek nyomon követése, a foglalkoztatásra és szociális fejlesztésre irányuló számos bizottsági értékelési keret alkalmazása és az Európa 2020 stratégia utáni, Európára vonatkozó majdani stratégiai jövőkép kialakítása történik. Emellett az Unió politikai prioritásai jó elemző és nyomonkövetési eszközöket igényelnek a foglalkoztatás, a növekedés és beruházás, a digitális egységes piac, a mélyebb és méltányosabb európai monetáris unió (EMU), a migráció, a belső piac, az energiaunió és az éghajlat-politika területén.

Az évek során az ESR olyan korszerű eszköztárat teremtett, amelynek segítségével uniós és tagállami szinten egyaránt jobb szakpolitikai döntéseket eredményező, jobb minőségű, és összehasonlítható statisztikák készíthetők. Mindazonáltal az ESR-nek egyre inkább szembe kell néznie az elemzési, kutatási és szakpolitikai döntéshozatali célú statisztikai információk iránti növekvő igénnyel. Emellett a statisztikai adatoknak továbbra is meg kell felelniük a hivatalos statisztikákkal szemben támasztott magas minőségi standardoknak, így az időszerűség követelményének is.

A társadalomstatisztikák a területek széles körét (demográfia, foglalkoztatás, jövedelem és fogyasztás, jóllét és életminőség, oktatás, egészség stb.) ölelik fel; gyűjtésük különböző forrásokból történik (egyéni szinten mintákból gyűjtött, személyekre és háztartásokra vonatkozó adatok, népszámlálások, összesített adminisztratív adatok és vállalkozásoktól származó adatok). A társadalomstatisztikák korszerűsítésére irányuló program keretében mindezen szempontokat következetes elemzésnek vetik alá. A javasolt keretrendelet a társadalomstatisztikák korszerűsítése irányába tett fontos lépés, különösen a társadalomstatisztikai felmérésekből származó adatok tekintetében.

Hasznos linkek:
Lásd még: MEMO/16/2868
Communication on the Commission’s proposal
Az Eurostatról az alábbi honlapon érhetők el további információk: http://ec.europa.eu/eurostat/
Kövesse az EUROSTAT bejegyzéseit a Twitteren: https://twitter.com/EU_Eurostat
Marianne Thyssen biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission/2014-2019/thyssen_en
…
Iratkozzon fel az Európai Bizottság foglalkoztatással, szociális ügyekkel és társadalmi befogadással foglalkozó ingyenes elektronikus hírlevelére!”

Forrás:
Jobb társadalomstatisztika a szociális Európa érdekében; Európai Bizottság; IP/16/2867; 2016. augusztus 24.

Törvények, rendeletek

A Kormány 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről

„…2. Az önkormányzati ASP rendszer működtetése és elemei
2. §
(1) A Kormány az önkormányzati ASP rendszert a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) útján működteti.
(2) A Kincstár működtetési feladatai:
a) a csatlakozás-, és szolgáltatás-menedzsment ellátása,
b) a szolgáltatási szerződések csatlakozó szervezetekkel való megkötése és módosítása,
c) ügyfélszolgálat biztosításával a szolgáltatással kapcsolatos ügyfél-kapcsolattartási, tájékoztatási és adminisztratív feladatok ellátása, biztosítva a hibabejelentés lehetőségét,
d) a szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs és képzési feladatok elvégzése.

3. §
(1) Az önkormányzati ASP rendszer elemei:
a) szakrendszerek,
b) keretrendszer,
c) támogató rendszerek és
d) az Mötv. 114. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati adattárház.
(2) Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei:
a) iratkezelő rendszer,
b) önkormányzati települési portál rendszer,
c) az elektronikus ügyintézési portál rendszer, ideértve az elektronikus űrlap-szolgáltatást…”

Forrás:
A Kormány 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelete az önkormányzati ASP rendszerről; Magyar Közlöny; 2016. évi 130. szám; 2016. augusztus 31.; 67743-67797. oldalak (pdf)

36. szám, 2016. szeptember 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek