Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

67. Kormányinfó: közbeszerzések, új büntetőeljárási kódex, vasútfejlesztés, folytatni kell az adóbürokrácia további csökkentését, létszámleépítések
Tárgyszavak: 2014-2020, adóbürokrácia csökkentése, adóügyek, büntetőeljárási kódex, bürokratikus terhek csökkentése, építésügyi hatósági eljárás, fejlesztéspolitika, intézményátszervezés, közbeszerzés, közigazgatási személyzeti ügyek, közlekedésügy, Lázár János, leépítések, Magyarország, szabályozás, uniós finanszírozású projektek
November 1-től tételesen kiderül, mennyivel csökken jövőre az internetszámlánk
Tárgyszavak: fogyasztóvédelem, Internet áfakulcsa, InternetKon, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, szabályozás
Angela Merkel: az IT-óriások hatalma veszélyes a demokráciára nézve
Tárgyszavak: algoritmikus világ, átláthatóság, digitális gazdaság, Európai Unió, közösségi média, Merkel Angela, Németország, platformgazdaság, technika társadalmi hatásai, verseny hiánya

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

A Kormány 1585/2016. (X. 25.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról
Tárgyszavak: 2014-2020, éves fejlesztési keretek, fejlesztéspolitika, KÖFOP-3.2.1, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, projektmenedzsment, uniós finanszírozású projektek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

67. Kormányinfó: közbeszerzések, új büntetőeljárási kódex, vasútfejlesztés, folytatni kell az adóbürokrácia további csökkentését, létszámleépítések

„A miniszter arról is beszélt a tájékoztatón, hogy várhatóan pénteken a parlament elé kerül a közbeszerzési törvény módosítása, amellyel szigorúbb lesz a jogszabály, egyszerűsödnek az eljárások, és gyorsul a pályázatok elbírálása. A tervezett módosítások közül kiemelte, hogy aki a közbeszerzési eljárás szabályait megszegi, azt 90 napra kizárják a közbeszerzésekből. A törvénymódosítás célja az is – folytatta -, hogy minél több ajánlat érkezzen be egy-egy felhívásra, továbbá hogy védjék az alvállalkozók szempontjait. A közbeszerzési értékhatárokat is felülvizsgálják, és bevezetik, hogy három ajánlatot kell kérni még a közbeszerzési értékhatár alatt is.

Ötpárti egyeztetés lesz az új büntetőeljárási kódexről
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényről is. Szerinte megérett az idő a büntetőeljárási kódex újraalkotására. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy az 1998 óta hatályos jogszabályt 80-szor kellett módosítani, továbbá az átlagos ügyintézési idő 380-390 nap, azaz 10-20 százalékos növekedés tapasztalható.

Szólt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a bírósági utat a földforgalmi törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárás miatt. Az unió azt akarja, hogy külföldiek és jogi személyek is korlátlanul vásárolhassanak földet, a kormány azonban ezt meg akarja akadályozni – ismertette, hozzátéve, hogy november 15-éig megválaszolják az EU észrevételeit.

1200 milliárd forintos vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet
Bejelentette továbbá, hogy mintegy 1200 milliárd forint értékű vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet. A 2022-ig szóló koncepció egyebek között vasút- és vasúticsomópont-fejlesztést, elővárosivasút-építést, valamint vasúti szerelvények vásárlását tartalmazza.

A tervek szerint korszerűsítik a Budapest és Százhalombatta, valamint a főváros és Hatvan közötti vonalat, továbbá a Balaton körüli vasúti hálózatot mind a déli, mind az északi parton – tájékoztatott. Hozzátette, vasúti kocsik vásárlására mintegy 100 milliárd forintot szánnak. A források 80 százaléka az Európai Uniótól származik majd, a fennmaradó 20 százalék pedig hazai lesz.

Jóváhagyták továbbá a debreceni és a kecskeméti repülőtér fejlesztését – tudatta a tárcavezető.

Orbán Viktor miniszterelnök egyúttal kezdeményezte, hogy foglalkozzanak a ferihegyi repülőtér és Budapest belvárosának jelenleg nem megfelelő összeköttetésével. Ezért a stratégiai kabinet napirendre veszi a reptér és a belváros közúti és vasúti összeköttetésének kérdését – közölte a miniszter.

A tárcavezető elmondta, hogy a kormány szerdán 137 milliárd forintot hagyott jóvá a 3-as metró korszerűsítésére. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre felvetette: hogyan lenne a kormány ellensége a programnak, amikor ő maga a legnagyobb támogatója? Mint mondta, nem vállalnak felelősséget, ha a vonal leáll, mert minden támogatási döntést időben meghoztak. Hozzáfűzte: reméli, hogy nem politikai, hanem biztonsági okai lesznek egy esetleges leállításnak, s ha ez bekövetkezne, a kormány kész segíteni a fővárosnak.

Kitért arra is, hogy többször kérték a fővárosi önkormányzatot, hogy adjon egy esélyt a magyar buszoknak, ennél többet nem tudnak tenni.

Folytatni kell az adóbürokrácia csökkentését
A kormány megtárgyalta az adótörvények módosítására tett nemzetgazdasági minisztériumi javaslatot is, és több döntést hozott: folytatni kell az adóbürokrácia csökkentését; módosulnak a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata szabályai, jelentősen növelve ezzel január 1-jétől a kedvezményeket; emellett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert megbízták, folytasson tárgyalásokat a gazdasági szereplőkkel a jelenlegi helyzetben szükséges lépésekről, például a járulékcsökkentés, béremelés kérdéséről.

Lázár János mezőgazdasági ügyekről is számot adott, így például arról, hogy lezárult a mezőhegyesi ménesbirtok megvásárlása, azok pedig, akik ott korábban földbérleti jogot szereztek, összesen mintegy egymilliárd forint kártalanításban részesülnek.

Jóváhagyta a kormány a nemzeti kastély- és várprogramot, amelynek keretében 19 kastélyt és 20 várat újítanak fel 45 milliárd forintból – számolt be. A stratégiai kabinet döntéseit ismertetve elmondta, országos köztestületként létrejöhet a Honvédelmi Sportszövetség. Tájékoztatott arról is, hogy változnak az építésügyi eljárások, így a jövőben nemcsak új épületeknél tekintenek el az építési engedélytől, hanem bővítésnél is.
[A közszférában tervezett leépítésekről] Lázár Jánost kérdezték a közszférában tervezett leépítésről, amellyel kapcsolatban megerősítette, sokallja – különösen munkaerőhiány esetén -, hogy a mintegy 4,3 millió munkavállalóból egymillióan az államtól kapják fizetésüket. Az állam pénzéből túl sok bürokrata él – fogalmazott. Közölte, a január 1-jével megszűnő állami hivatalokban, háttérintézményekben a jogutódlásnál és feladatátvételnél 20 százalékos létszámleépítés lesz, ami tízezres elbocsátást jelent…”

Forrás:
Nincs jogi alapja Renzi fenyegetésének; Miniszterelnökség; 2016. október 27.

November 1-től tételesen kiderül, mennyivel csökken jövőre az internetszámlánk

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletmódosítása alapján november 1-jétől a szolgáltatók külön tájékoztatást kötelesek közzétenni honlapjaikon arról, hogy a januártól életbe lépő internetáfa-csökkentés díjcsomagonként mekkora tételt jelent. A hatóság előírta, hogy az előfizetők – az igénybe vett szolgáltatás sajátosságaihoz igazodva – előzetes tájékoztatást is kapjanak a változásokról. Emellett az előfizetők januártól külön sorban láthatják majd a számlán az általuk használt internet-előfizetéshez kapcsolódó összegeket, a fő szabály szerint a több szolgáltatásból álló csomagok igénybevétele esetén is.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók kellően tájékozódhassanak az internet-előfizetéshez kapcsolódó, januártól 27 százalékról 18 százalékra csökkenő áfa pénztárcájukra gyakorolt, számszerű hatásairól, az NMHH módosította az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló rendeletét. A módosítás értelmében a csomagban internet-előfizetést kínáló szolgáltatóknak november 1-től létre kell hozniuk honlapjukon egy, az internetáfáról szóló tájékoztató oldalt. Itt minden díjcsomagra kereshető módon fel kell tüntetniük, hogy mennyi a csomagban lévő internet-előfizetés nettó és bruttó – tehát áfa nélküli és áfás – díja a januártól életbe lépő áfacsökkentés előtt, és mennyi utána. A fő szabály szerint az internet-előfizetésre jutó díjrészt külön sorban kell feltüntetni akkor is, ha egyébként egy több szolgáltatásból álló csomagról van szó, aminek csak egy havidíja van. November 1-től a szolgáltatóknak a jövő januártól érvényes általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) is közzé kell tenniük, amelyeknek szintén, külön is tartalmazniuk kell a kínált internet-előfizetések díját.

A hatóság rendelete azt is előírja, hogy az előfizetők a számláikban is tájékoztatást kapjanak a küszöbön álló változásokról: az érintett szolgáltatók összesen három alkalommal, a novemberi és decemberi, valamint a 2017. januári számlában vagy külön levélben informálják előfizetőiket az áfacsökkenésről és arról, hogy az erre vonatkozó tájékoztató oldal hol érhető el honlapjukon. Ha az internet-előfizetés sajátossága miatt az előfizető eleve nem kap számlalevelet – mint pl. a feltöltőkártyás mobil-előfizetéseknél –, akkor a szolgáltatók ugyanezt a tájékoztatást megadhatják SMS-ben, MMS-ben, emailben vagy mobilinternet-szolgáltatás esetén akár felugró internetes ablakban is.

Ha az előfizető olyan csomagban vesz igénybe internet-előfizetést, amiben az internetért nem előre meghatározott fix összeget kell fizetni, hanem a díj attól függ, hogy mennyi adatot forgalmazott az adott hónapban az előfizető, ott a szolgáltatónak szintén tájékoztatnia kell az előfizetőt az internetáfa-változásokról. Emellett fel kell ajánlania az előfizetői szerződés kétoldalú módosítását, amellyel az adott előfizető számára is érvényesülhetnek az áfacsökkenés kedvező hatásai.

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 2. a) pontja rendelkezik arról, hogy készüljön törvénymódosítás az internetszolgáltatás áfakulcsának 18%-ra csökkentéséről. A kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta az internethasználat áfájának csökkentésére vonatkozó törvénymódosítást, melynek értelmében Magyarországon 2017. január 1-jétől 27 százalékról 18 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája.. Ehhez kapcsolódóan az NMHH internetáfa-tájékoztatásról szóló módosítása – 6/2016 (IX.30.) NMHH rendelet – hatékonyan szolgálja a fogyasztói érdekeket, és jól illeszkedik az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályaival foglalkozó NMHH-rendelet főbb céljaihoz: tovább szilárdítja az előfizetői jogok védelmét, hozzájárul a fogyasztói tudatossághoz és növeli a szolgáltatások árképzésének átláthatóságát, összehasonlíthatóságát.”

Forrás:
November 1-től tételesen kiderül, mennyivel csökken jövőre az internetszámlánk; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2016. október 25.

Angela Merkel: az IT-óriások hatalma veszélyes a demokráciára nézve

„A német kancellár szerint az IT-óriások hatalma veszélyes a demokráciára nézve. Mindenki csak azokat a megosztásokat látja, amelyekkel egyetért. A politikus a Müncheni Médianapok nevű rendezvényen szólalt fel és azt sürgette, hogy az algoritmusoknak átláthatóknak kell lenniük. Minderre azért van szükség, hogy az érdeklődő polgárok tájékozódhassanak arról, hogy mi történik a médiaszokásaikkal kapcsolatos adatokkal. Merkel a 30 perces beszéde alatt egyszer sem nevezte meg közvetlenül a Google-t vagy a Facebookot, azonban mégis pontosan tudni lehetett, hogy mely IT-cégekre gondolt.

A német kancellár közölte, hogy a nagy platformok, illetve azok algoritmusai miatt beszűkül a piac és ez a jelenség veszélyezteti azt is, hogy sok szolgáltató legyen. Mindennek pedig komoly gazdasági következményei lehetnek más sajtóorgánumok számára és fenyegetheti azok létezését. A politikus figyelmeztetett arra is, hogy az emberek a közösségi oldalakon már csak azokat a dolgokat olvassák el, amelyek megerősítik az ő álláspontjukat vagy amiket a hasonlóan gondolkodók ajánlanak nekik. Ez egy olyan folyamat, amit pontosan meg kell figyelni, mert fenyegeti a demokrácia szempontjából létfontosságú véleményszabadságot és -sokszínűséget. A nem átlátható mechanizmusok eltorzíthatják az érzékelést.

Merkel egyébként támogatja az egységes európai digitális piac létrehozását és dicsérte Günther Oettingert, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosát.

A kiadók képviselői szintén bírálták a nagy IT-vállalatokat. Philipp Welte, a Burda menedzsere kijelentette, hogy legkésőbb 2017-ben vagy 2018-ban egymilliárd euró alá fog esni az újságok értékesítéséből származó nettó reklámbevétel. Egyetlen kiadó sem tud egyedül lépést tartani a gyors technológia fejlődéssel, éppen ezért el kell hagyniuk az elefántcsonttornyaikat és megtanulniuk, hogyan dolgozzanak hálózatba kötve.”

Forrás:
Betekintene a nagy platformok algoritmusaiba Angela Merkel; SG.hu; 2016. október 28.

Közigazgatás, politika

A gazdasági növekedéshez szükséges a megyei jogú városok jó teljesítménye

„Magyarország gazdasági növekedésének hosszú távú fenntartásához kiemelten fontosak a megyei jogú városoknak a foglalkoztatásban és a helyi gazdaság bővítésében elért eredményei – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Kaposváron.
Az államtitkár egy gazdaságfejlesztési konferencián újságírók előtt azt mondta: „a magyar gazdaság impozáns számokat produkál, idén is 2 százalékot meghaladó növekedést várunk”. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a megyei jogú városokban, mint „regionális erőcentrumokban” folyamatosan legyenek olyan programok, amelyek mellé a kormány szabályozóként vagy a pénzügyi forrás biztosítójaként oda tud állni.

Csepreghy Nándor megjegyezte: a Modern városok programot és a Terület- és településfejlesztési programot (TOP) is azon elv szerint hirdették meg, hogy elsősorban a helyben élők döntsék el, mire van szükségük, milyen beruházásra igényelnének támogatást. Kitért rá, hogy TOP-forrásból Kaposvár mintegy 15 milliárd, ezen kívül Somogy megye 43 milliárd forintra pályázhat 2020-ig.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere több vállalkozásösztönző intézkedés bevezetését jelentette be 2017-re. A jelentős részben vállalkozókból álló hallgatósága előtt jelezte, a város 2020-ig 12,9 milliárd forintot költ gazdaságfejlesztésre. A politikus elmondta: a somogyi megyeszékhelyen új ipari park épül, négy meglévőt modernizálnak, inkubátorházat hoznak létre, jövő januártól a kutatásfejlesztést folytató cégek 10 százalékos iparűzésiadó-kedvezményt kapnak. Hozzátette, Kaposvár új munkahelyek létrehozásához munkahelyenként félmillió forint támogatást biztosít a helyi vállalkozóknak, amelyek ugyancsak 500 ezer forint dotációban részesülnek önkormányzati terület vásárlásakor.

Szita Károly szólt arról is, hogy a hiányszakmát választó szakmunkástanulóknak havi 25 ezer forint ösztöndíjat biztosítanak. A Kaposváron hiányszakmákban elhelyezkedők egy éven keresztül havi 100 ezer forint támogatásban részesülnek, és letelepedésüket még 5 millió forinttal is segítik, ha az önkormányzattól vesznek építési telket.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a kormány dolga gondoskodni a stabil államháztartásról és olyan szabályzási környezetről, amely nem akadályokat gördít a vállalkozások elé, hanem inkább lebontja azokat. Kaposvár és térségének pályázati lehetőségeiről szólva megjegyezte: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 2327 milliárd forintos keretéből a város és környéke több mint 20 milliárd forintot kaphat a következő években.”

Forrás:
A gazdasági növekedéshez szükséges a megyei jogú városok jó teljesítménye; Miniszterelnökség; 2016. október 26.

Modern kincstári rendszer kialakítása a cél

„A kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar kincstári rendszer működése megfeleljen a modern kor kihívásainak, valamint a Magyar Államkincstár hatékonyan őrködjön a közpénzek felhasználása fölött – jelentette ki Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára a magyar és a francia államkincstárak közös szakmai konferenciáján.
A központi költségvetés teljes pénzforgalmának lebonyolításáért felelős Magyar Államkincstár szakmai munkájának folyamatos fejlesztése kiemelt fontosságú, hiszen stratégiai szerepet tölt be az államháztartás pénzügyi rendszerében – hangsúlyozta Berczik Ábel.

Hosszú távú szakpolitikai elképzelés – összhangban a Modern Kincstár koncepciójával –, hogy a Magyar Államkincstár ügyfélorientált kormányzati szolgáltató és információs központtá váljon. Ehhez a döntéshozatal hatékonyabb támogatásában, a szolgáltatási színvonal növelésében, valamint az érintettek számára nyújtott naprakész és pontos információszolgáltatás területén szükséges további előrelépés, amihez elengedhetetlen az ügyviteli folyamatok és az informatikai támogató rendszerek megújítása – ismertette a helyettes államtitkár.

A magyar-francia költségvetési és pénzügyi területen történő együttműködés már több mint húsz éves múltra tekint vissza. A magyar és a francia államkincstárak közötti szakmai kapcsolat folyamatos ápolása és erősítése a kezdetektől lehetőséget teremtett a különféle jó gyakorlatok összegyűjtésére és megosztására tanulmányutak, illetve szemináriumok keretében.

A tapasztalatcsere egyik legfontosabb fóruma az évente megrendezendő nemzetközi konferencia, amelynek a Magyar Államkincstár ad otthont. Az idei konferencia témája az államháztartási rendszerek reformja és ezek informatikai támogatása.”

Forrás:
Modern kincstári rendszer kialakítása a cél; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. október 26.

A kormány adókedvezménnyel támogatja az induló cégekbe befektető vállalkozásokat

„Egy újabb technológiai korszakváltás időszakát éljük, amikor az internet-gazdaság alapjaiban alakítja át a gyártási rendszereket – hangsúlyozta Varga Mihály a második Digitális Jólét Szalon rendezvényén.
A megújuláshoz folyamatos innovációra van szükség, ezért a tárca javaslatát elfogadva a kormány adókedvezménnyel támogatja az induló cégekbe befektető vállalkozásokat – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

A jövő termelése a gyártási folyamatok digitalizálására épül, amely jóval többet jelent az automatizálásánál – jelentette ki Varga Mihály. Hozzátette: olyan világméretű versenyről van szó, amelyben nekünk is időben kell lépnünk. A szakminiszter úgy véli, hogy a magyar gazdaságnak jó esélyei vannak arra, hogy eredményesen vegyen részt a negyedik ipari forradalomnak nevezett folyamatban. Mint fogalmazott: hazánkban magas az ipari termelés aránya, emellett a kutatás-fejlesztési háttér és az itt működő világvezető vállalatok húzóhatása is jelentősnek mondható.

Varga Mihály az elmúlt hat év gazdasági eredményeit értékelve kifejtette: a szemléletváltás nélkül nem lehet továbblépni, és tudomásul kell venni, hogy Magyarország nem az olcsó és korlátlan erőforrások hazája. Hozzátette: a cél az, hogy jól képzett és alkalmazkodni képes munkavállalók, valamint magas hozzáadott értéket előállító ipari termelésű ország legyünk.

A további erősödéshez a jó adottságokkal rendelkező ágazatokra kell fókuszálni, ezen belül is a digitális technológiák felhasználásának emelésére és az innováció eredményeinek gyors ipari alkalmazására – mutatott rá a tárcavezető, aki szerint az innováció ösztönzésére olyan környezetet kell kialakítani – inkubátorokkal, kockázati tőkével, egyetemekkel, kutató intézetekkel, startupokkal és az őket segítő intézményekkel –, amelyben megjelenhetnek és megerősödhetnek az új technológiákat kifejlesztő vállalatok.

A miniszter a startup cégek működését biztosító úgynevezett „üzleti angyal” befektetői közösség fontosságát hangsúlyozva elmondta: a gazdasági tárca javaslata szerint a társaságiadó-szabályozás módosításával lehetővé tennék, hogy az üzleti angyalok a startup cégben való részesedésük bekerülési értékének körülbelül 25 százalékát a társasági adókedvezményen keresztül visszakaphassák.

Az idén áprilisában útjára indított Digitális Jólét Szalon eseményen negyedévente mintegy százhúsz szakember, a hazai digitális ökoszisztéma meghatározó képviselői vitatják meg a területet érintő aktuális kérdéseket. A rendezvénysorozat kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségével (MATEHETSZ) együttműködve a Digitális Jólét Szalon résztvevői olyan fiatalokat támogatnak, akik kiemelkedő eredményeket értek el az informatika területén, illetve egyéb digitális fejlesztésekben.”

Forrás:
A kormány adókedvezménnyel támogatja az induló cégekbe befektető vállalkozásokat; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. október 28.

Az őszi adócsomag, az adóbürokrácia-csökkentés csomagja

„Ma benyújtotta a gazdasági tárca az őszi adócsomagot az Országgyűlésnek, amelynek leghangsúlyosabb eleme a köztehercsökkentésen és a versenyképesség növelésén túl az adóbürokrácia csökkentése. Amennyiben megszavazza a Parlament, az alábbi változásokkal számolhatnak a vállalkozások, a családok és a lakosság.
Érdemes december 31-ig minden kisvállalkozónak átgondolni a katára (kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a kata bevételi határa. Az értékhatár felemelésének köszönhetően jövőre még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást, egyszerűbb könyvvezetést és kevesebb adminisztrációt ez a jelenleg is népszerű adózás mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.

Nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése. Az új, 8 millió forintos limitnek köszönhetően még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és fizetnie az államkasszának, sőt még áfabevallást sem kell benyújtania.

Az első házasoknak 24 hónapig – gyermekáldás esetén is – jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék. Vagyis az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybevehető már az adóelőlegből is.

A kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban járna. Jövőre az arány még tovább javulhat. A kormány támogatja a gyors növekedésű középvállalkozásokat is, ezért duplájára emeli a már kivázó cégeknél a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatárt. A belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, azonban mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.

A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is. Jövőre senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6%-os mértékű ehot fizetnie. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6%, 14%, 15%, 20% 27%) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14%-os és a 27%-os mérték marad fenn.

Adókedvezmény segíti a startup cégekbe fektető vállalkozásokat, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.

Az EU legversenyképesebb adóhivatalává válik a NAV azzal, hogy azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel. Jövőre debütál az adóhivatal új szolgáltatása, az ún. támogató eljárás, amelynek lényege, hogy a NAV nem ellenőriz, nem szankciónál; hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében.

Piaci szereplők kérésére az étel- ital automaták ún. automata felügyeleti egység (AFE) nélkül még 2017. június 29-ig üzemeltethetőek. Szintén piaci igényeknek megfelelve az új Jövedéki adótörvény főbb rendelkezései 2017. április 1-jén lépnek hatályba.”

Forrás:
Az őszi adócsomag, az adóbürokrácia-csökkentés csomagja; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2016. október 28.

Megkezdődött az állami tisztviselők új rendszerű képzése

„Közel 600 fővel elindult az állami tisztviselők és a kormányhivatali vezetők új, kötelező előmeneteli képzési rendszere a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Számos hazai egyetemmel együttműködésben megvalósuló képzések digitális módszerekre épülnek, fejlesztik a hatékony feladatellátás képességeit, és olyan rugalmas időbeosztásban valósulnak meg, amelyek munka mellett sem jelentenek túlzott megterhelést a tisztviselők számára.

Az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézete (VTKI) szervezésében megvalósuló két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését és költségeit a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú, „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt biztosítja.

Mint ismert, az Országgyűlés idén döntött arról, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét, annak érdekében, hogy a közigazgatás valós fejlesztési igényeit jobban szolgáló, a tanulást hatékonyabban támogató kurzusok fogadják a tisztviselőket.

A törvény két új előmeneteli képzést vezet be: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést. A későbbiekben állami szolgálati jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezésétől számított két éven belül megszerzi azt. A két féléves képzés tartalma és módszere nem a tételes ismeretek mechanikus átadására és a számonkérésére, hanem a résztvevők hatékony egyéni fejlesztésére koncentrál. A végzettséget szerzők komplex és átfogó közszolgálati ismeretekre tesznek szert, képessé válnak az állam működését meghatározó társadalmi, politikai, gazdasági folyamatok átlátására.

A törvényi változás a vezetői munkakörbe már kinevezett állami tisztviselőket is érinti. A jövőben a vezetői kinevezéstől számított öt éven belül sikeresen teljesíteni kell a három féléves kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szakot. A képzés célja a magyar állam kormányzásával, szervezetével és működésével kapcsolatos stratégiai és vezetési ismeretek hazai és nemzetközi gyakorlatokra épülő átadása.

Mindkét képzés figyelembe veszi, hogy a résztvevők jelentős munkateher mellett tanulnak, valamint folyamatosan változó közigazgatási környezethez kell alkalmazkodniuk. Ennek megfelelően a módszertan az önállóan feldolgozható e-tananyagokra épül; az e-szeminárium is zárt, online felületen történik. Gyakorlati foglalkozásokra félévente 6-8 napon kerül sor a megyeközpontokban. Összességében helyben, rugalmas időbeosztással, a korszerű tanulást segítő formában valósulnak meg a képzések, amelyek alapvetően nem a tételes ismeretek mechanikus átadására és számonkérésére, hanem a résztvevők hatékony egyéni fejlesztésére kíván koncentrálni.

A képzésekben lehetőséget látott az NKE arra, hogy célzottan fejlessze a résztvevők tanulási képességeit, a személyes kompetenciák helyes önértékelését, az egyéni és a kooperatív probléma-megoldási képességet, és végül az aktív, kreatív tanulás élményét nyújtva erősítse a tisztviselők motivációját. A kormányzati tanulmányok kurzus a résztvevők számára a vezetői képességek közös fejlesztésének platformjaként kíván működni.

Az NKE fejlesztési célja, hogy a törvény által bevezetett új állami tisztviselői képzési rendszert a tisztviselők és a közigazgatás fejlesztésének hatékony és fenntartható eszközévé tudja tenni. Ehhez az NKE, a kormányhivatalok és a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetésében résztvevő társegyetemek minden eddiginél szorosabb együttműködésére van szükség.

Az NKE Vezető- és Továbbképzési Intézete (VTKI) szervezésében induló két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését, megvalósítását és költségeit a KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú, „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése” című projekt biztosítja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg.

A projektről bővebben a http://kofop.uni-nke.hu/kofop-projektek oldalon tájékozódhat.”

Forrás:
Megkezdődött az állami tisztviselők új rendszerű képzése; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. október 24.
Lásd korábbi cikkünket: KÖFOP 2.1.1: az állami tisztviselők új képzési programja és a közszolgálati továbbképzési rendszer megújítása

Konferencia: a „Jó Állam Aspektusai”

„Projekt száma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15–2016-00001
Projekt címe: „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” Nemzeti Közszolgálati Egyetem Program

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények Szerkesztősége; az Állami Számvevőszék; és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködésével a „Jó Állam Aspektusai” címmel konferenciát szervez

A konferencia ideje: 2016. november 15. kedd, 10h00 – 13h20
A konferencia helyszíne: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar, Budapest, Ménesi út 5. Magyary terem

PROGRAM:
09:30 – 10:00 Regisztráció
10:00 – 10:15 Köszöntő
Prof. Dr. Máthé Gábor Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a konferencia moderátora
10:15 – 10:45 Az alapjogok védelme az információszabadság tükrében
Dr. Péterfalvi Attila
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke

10:45 – 11:15 A közpénzügyi ellenőrzés a „jól irányított” állam és a társadalom szolgálatában
Dr. Domokos László
az Állami Számvevőszék elnöke

11:15 – 11:45 Az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdései
Dr. Székely László
Alapvető Jogok Biztosa

11:45 – 12:15 Szünet – Szendvicsebéd

12:15 – 12:50 Nyíltság vagy elzárkózás; Közérdekű adatok igénylése az állami szervektől a perek tükrében
Dr. Pataki Árpád
kúriai bíró

12:50 – 13:20 Az államkutatások multidiszciplináris megközelítése
Dr. Kaiser Tamás
az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének tudományos igazgatója

A rendezvény regisztrációhoz kötött, a résztvevők részvételi szándékukat az alábbi elérhetőségen jelezhetik november 10-ig:
https://goo.gl/x7SjGi ”

Forrás:
A „Jó Állam Aspektusai” c. konferencia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. október

Közigazgatási, politikai informatika

Befejeződött a „hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt második üteme

„2016. szeptemberre lezárult a „Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer Létrehozása” (HTMR) projekt első két üteme. Elkészült a működéshez szükséges teljes hardver infrastruktúra, átadásra kerültek a főbb szoftverkomponensek. A fejlesztés célja egy országos, térinformatikai alapú, elektronikus hírközlési nyilvántartás létrehozása. A rendszer alkalmas a hálózatfejlesztési pályáztatás kezelésére, a nyertes pályázatok végrehajtásának felügyelőmérnöki támogatására, a stratégiai tervezésre, valamint a hatósági folyamatok elektronikus támogatására.

A HTMR projekt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy 2018 végére minden magyar háztartás számára, amelyik azt igényli, elérhetővé váljék a szupergyors, másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internet. A most lezárult ütemekben a Támogatási és a Vállalkozási Szerződésnek egyaránt megfelelve teljesült minden előírt feltétel a rendszer helyes működéséhez. Elkészült a hardver infrastruktúra, kialakításra került a szükséges térinformatikai adatbázis, átadásra kerültek a platform szoftverek és licenszek. Összeálltak a teljes rendszer fizikai és logikai rendszertervei.

Olyan főbb pontok teljesültek, mint a teljes funkcionalitású és adatstruktúrájú térinformatikai adatbázis, két darab adatfeltöltő interfész és dokumentációja, három szoftver modul (fejlesztés előkészítés, FEM funkciók, kis szolgáltatói ASP), valamint a kiírásra kerülő, a távközlési hálózat számítógéppel optimalizált térinformatikai tervezése.

A projekt támogatási összege 2,54 milliárd forint, a fejlesztés összesen 4 ütemben, 2017 végéig valósul meg.
További információ az európai uniós forrásból megvalósuló KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú projektről a Projekt adatlapján található.”

Forrás:
Befejeződött a „hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer létrehozása” elnevezésű kiemelt projekt második üteme; 2016. október 25.
Lásd még: KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; Széchenyi 2020

A hét főbűn és egyéb térinformatikai érdekességek

„Térinformatikai meetupot tartottak a szakma piaci, állami és oktatási érintettjeinek részvételével a Corvinus Egyetemen október 21-én pénteken. Az egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutató Központja által szervezett egész napos programon három szekcióban hallgathatott térinformatikai előadásokat a gyakorló szakemberekből, egyetemi oktatókból és hallgatókból álló közönség.

Egész napos szakmai napon ismerkedhettek meg a hazai térinformatikai fejlesztésekkel, legfontosabb trendekkel és érdekességekkel a téma iránt érdeklődők október 21-én pénteken, a Budapesti Corvinus Egyetem nagyelőadójában. A konferenciát Dr. Lánczi András az egyetem rektora nyitotta meg.

A Lechner Tudásközpont az első és a második szekcióban is képviseltette magát egy-egy előadással. Dr. Nagy András a Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának téradat-elemzési szakértője az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerről tartott beszámolót. A rendkívül széles adatállománnyal rendelkező, interneten elérhető, döntéstámogatásra szolgáló rendszer már csaknem 20 éve szolgálja közönségét, azaz elsősorban az állami és önkormányzati intézmények, tervező- és fejlesztő szakmában tevékenykedők, illetve a térinformatika területén dolgozókat, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóit és hallgatóit. Újabb és újabb moduljaival folyamatosan követi a szakmai trendeket és a felhasználói igényeket.

Ónodi Zsolt, a Lechner térinformatikai szakértője a meetup második paneljében arról beszélt, mely területeken lehet az önkormányzatok hasznos segítője a térinformatika. A közterület-használat, a pályázatkezelés, az útnyilvántartás, a temetők, sírkertek, a parkok, játszóterek, a műszaki objektumok, a tömegközlekedés, az okmányirodák, vagy az egészségügy területe csupán néhány kiragadott példa abból a széles körből, melyben a térinformatika megkönnyíti a településirányítás munkavégzését. A szakértő példaként említette többek között a veszprémi önkormányzat által használt interaktív térképes felületet, ahol bárki utánanézhet annak, hol szabad és hol tilos avart égetni a városban.

A szekciók előadásain szóba került az is, hogy a klímaváltozás következtében hazánknak számítania kell talajvizeinek és ezzel összefüggésben ivóvíz-állományának változására is. A változások térinformatikailag modellezhetők a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet által fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai rendszer segítségével, így az újabb stratégiák kidolgozására is fel lehet készülni.

Prajczer Tamás a GeoX Kft. vezetője az üzleti térinformatika lehetőségeiről szólva elmondta, a piac igényei szerint szinte bármit, akár a hét főbűnt is térképre lehet vinni. A torkosság térképes megjelenítéséhez például csupán annyi szükséges, hogy mutatót gyártunk, górcső alá vesszük az 1000 lakosra jutó gyorséttermek számát, s a kapott adatokat megjelenítjük a vizsgált terület térképére vetítve.”

Forrás:
A hét főbűn és egyéb térinformatikai érdekességek; Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.; 2016. október 24.

A demokrácia újragondolása Aarhus „mindennapi aktivistáival”

„…Aarhus, mint sok európai város, megpróbálja újraépíteni kapcsolatát polgáraival, vagyis új kormányzási modellekkel kísérletezik, hogy tovább erősítse a közösségi részvételt. Nagyon érdekes volt az a mód, ahogyan a város a lakosokkal való kapcsolatát alakítja, ahogy ösztönzi az embereket, hogy gondolják újra, mit is jelent a demokrácia.

Mindez még érdekesebb, ha visszaemlékezünk, mivé lett Aarhus az utóbbi évtizedekben. A korábbi nagy kikötő-gazdaságra épült, mégis átlagos kisváros idegenforgalmi célpont lett óriási kreatív és kulturális gazdaságával (az Aarhus-i egyetem a legnagyobb Skandináviában), de nem csak a turisták (itt olvashat a város turisztikai vonzerejéről), hanem a városfejlesztők számára is, és erről fog tanúskodni, hogy jövőre Aarhus Európa Kulturális Fővárosa lesz.

Aarhus jómódú város, de mégiscsak szembesül olyan társadalmi kihívásokkal, mint a többi európai város. A jóléti rendszert veszélyeztetik a demográfiai változások és a pénzügyi korlátok. A társadalmi, gazdasági és környezeti jóléti társadalom fenntartásához és fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a társadalom minden rétege gondolja át, hogyan működhetnek együtt. A város csak polgárai közreműködésével képes megteremteni gazdagságát.

Nagyon sok kitűnő helyi kezdeményezés van a társadalmi kihívások kezelésére, a felelősség megosztására, a köztulajdon erősítésére, és mindez jó alapot teremt a közösségi közszolgáltatás felé, amit a CHANGE! (VÁLTOZÁST!) című, Aarhus közreműködésével folyó projekt tűzött ki célul. A fontos kulcsszavak kétség kívül az „újragondolás” és az „új polgárság”. A legfőbb kezdeményezések az alábbiak.

A „gondoljuk újra” nemcsak Aarhus 2017 jelszava, hanem a helyi kormányzat alapvető filozófiája is. Az Aarhus 2017 az olyan megszokott értékek újra-gondolásáról szól, mint a demokrácia, a fenntarthatóság és a sokféleség. A helyi kormányzat elkötelezett arra, hogy párbeszédbe kezdjen a polgárokkal és helyi politikáját az emberekkel együttműködve alakítsa.

Az elkötelezettség legjobb példája az Aarhus Polgári Bizottság. 8 politikus és 8 helyi polgár a tagja, akiknek feladata „a városi közigazgatási gyakorlat megkérdőjelezése és új városi polgári gyakorlat megteremtése”. Az önkéntes polgárokat innovatív összejöveteleken (úgynevezett vacsora vendégségeken) választották ki a városháza falain kívül, hogy új hangokat lehessen hallani. A bizottsági tagok egyik feladata a politikusok, a tisztviselők és a lakosok szerepének és feladatainak újragondolása, továbbá a közszolgáltatás új, kooperatív modelljeinek kigondolása és a politikusok és a polgárok közötti kommunikáció forradalmasítása. A bizottság a helyhatóság mellett tanácsadó szerepet tölt be. Elnöke nem politikus, hanem az egyik helyi polgár. A helyi politika elvárja, hogy a Bizottság új elképzeléseket, új elgondolásokat alakítson ki.

Aarhus okos város, ICT platformjain keresztül dialógust folytat a lakosaival és meghallgatja javaslataikat (digitális szomszédság, Digital Neighbourhood). Emellett bátorítja a közösségi megmozdulásokat és a lakosok ötleteinek megosztását (Ötlet-katalógus), kipróbálja a részvételi költségvetést, egy kísérleti projekt keretében vizsgálja, hogyan lehet felhasználni a személyes költségvetést a munkába állásra kész munkanélküli lakosok esetében. A városi kormányzat keresi az új lehetőségeket arra, hogy miként lehet ösztönözni az egyszerű polgárokat a változás hajtóereje szerepének betöltésére…

Aarhus másik fontos változás-teremtője Paul Natorp, a Sager der Samler egyik alapítója. Ez a non-profit szervezet kapcsolatot épít a helyi lakosok között és kezdeményezésekre készteti őket. Nagyon vonzó jelszavuk – ”mindennapi aktivitás” – azt fejezi ki, hogy a társadalom minden tagja felelős a közös jövő alakításáért, akár környezeti vagy társadalmi kihívásról van szó. Számos újító kezdeményezésük van, amit Európa más országaitól tanultak. „Szociális Egészség” nevű mentorprogramjuk jó példája az úgynevezett közösség vezérelt közszolgáltatásoknak – ami a CHANGE! (VÁLTOZÁST!) projekt fő fókusza. A program keretében az orvostanhallgatók a hídépítők, akik hátrányos társadalmi helyzetű embereket segítenek egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az Aarhus-i Egyetem most vizsgálja, hogyan lehet ezt a módszert az egész városra kiterjeszteni.

A fő kérdés, mellyel ma Aarhus szembenéz, ugyan az, ami a CHAGE hálózat fő kérdése: hogyan lehet a lakossági törekvéseket beépíteni a közszolgáltatásba, hogyan lesz ezzel együttműködő, hatékony és közösségvezérelt a közszolgáltatás, és hogyan lehet ezt városi léptékben is megszervezni. Milyen stratégiával lehet ezt a folyamatot vezérelni és koordinálni? Tine Holm Mathiasen, a polgármesteri iroda közrészvételi koordinátora így fogalmazott: „Ha változtatsz, akkor a megoldás része leszel”. Biztos vagyok benne, hogy érdemes figyelni, mi történik Aarhusban a következő években, hogyan fognak a város vezetői szakítani a szokásokkal.”

Forrás:
A demokrácia újragondolása Aarhus „mindennapi aktivistáival” és a megszokásokkal szakító „Givisme” kultúrával; Szigeti Böröcz Ferenc; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország; 2016. október 24.

Új egységes irat- és folyamatkezelő rendszer a kormányhivatalokban

„Hamarosan még gyorsabbá válik az ügyintézést a kormányhivatalokban, folyamatban lévő ügyeinkről pedig naprakész információt kaphatunk, ha megvalósul az új egységes irat- és folyamatkezelő rendszer. Sőt, az otthonról elindítható ügyintézésre sem kell már sokat várnunk – tudtuk meg Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkártól a „EKEIDR Egységes irat- és folyamatkezelő rendszer területi közigazgatásra történő kiterjesztése” című október 26-i projektnyitó rendezvény után.

Célunk, hogy a közigazgatásban 2011 óta folyó intézményi átalakítás mögé informatikai konszolidáció kerüljön, azaz informatikai tekintetben is legyen egységes a kormányhivatalok működése – szögezte le Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár a KÖFOP-1.0.0- VEKOP-15-2016-00032-es kódszámú projekt nyitórendezvényén. A különböző szakrendszerek összekapcsolása pedig jelentősen segíti majd az ügyintézők munkáját – tette hozzá.
A projekt magvalósulása után a teljes közigazgatási rendszerben egységes iratkezelői rendszer fog működni. Mint azt a szakember elmondta, így minden olyan ügyirat, amely beérkezik a kormányhivatalok bármely egységéhez, egy nagy egységesítő programba fog bekerülni. Ennek segítségével az ügyben érintett munkatársak könnyűszerrel nyomon tudják majd követni az iratok mozgását, a vezetők számára pedig átláthatóbbá válik a szervet működése és az ügyintézők leterheltsége is, miközben így kizárhatóvá válnak az esetleges párhuzamos ügymenetek is.
Rámutatott: jelenleg működnek olyan szakrendszerek, amelyek saját iratkezelési rendszert működtetnek, az ide bekerült iratok csak számukra jeleníthetők meg. Az új technológia bevezetésével azonban ezek kiváltása vagy összekapcsolása is meg fog történni. Az így nyomon követhetővé váló információk segítséget jelenthetnek majd a további fejlesztésekhez és bürokráciacsökkentéshez is, de ezáltal a kormányhivatalok közötti iratátadás is meg fog tudni valósulni.

Az államtitkár felvázolta, hogy az átalakulás bizonyos gyakori, „sablonos” ügyek intézését is jelentősen felgyorsítja majd, ezáltal a döntések egységesebbé válhatnak. Az ügyfelek számára ez mindenképpen gyorsabb ügyintézést jelent majd, illetve pontos információkhoz juthatnak ügyük menetéről is – hangsúlyozta.

A megvalósítás három fázisban történik meg. Idén november végéig az egységes iratkezelői rendszert valamennyi kormányhivatalba bevezetik, és tesztüzemben fogják működtetni december folyamán. Élesben januártól elsejétől fogják elindítani, majd 2017 folyamán elindítják a különböző munkafolyamat-kezelő program sablonokat.
Az összesen 52 milliárd forintos európai uniós forrásból megvalósuló projektcsomagnak a tervek szerint 2018 tavaszára kell elkészülnie – mondta el Zöld-Nagy Viktória.

A hivatalok dolgozói számára az új program kihívást fog jelenteni, hiszen ez egy teljesen új iratkezelői rendszer lesz, igaz, hogy például a közlekedési ágazatban már használták – közölte a szakember. Mint mondta: „a jól megszokott régi után valószínűsíthetően lesz egy kezdeti idegenkedés a kollégák részéről, ezért a program sikere nagyban függ attól, hogy előzetes oktatással mennyire sikerül felkészíteni munkatársainkat a rendszer helyes használatra.”

A projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében az 1. prioritás „Adminisztratív terhek csökkentéseként” valósul meg, a projektgazdája pedig Budapest Főváros Kormányhivatala.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az állampolgárok otthonról történő ügyintézését más projektek is támogatják. Folyamatban van például az intelligens kormányhivatali űrlap- és munkafolyamat kezelő rendszer bevezetése is, amely összekapcsolódva az ügyiratkezelési redszerrel már lehetőséget fog adni arra, hogy otthonról elküldött kérelmünk bekerüljön egy olyan rendszerbe, amelynek többsége automatizmusként fog működni. „Ott fog majd belépni az ügyintéző, ahol szakértelemre vagy mérlegelési jogkörben hozott döntésre van szükség.””

Forrás:
Jelentősen felpörög a közigazgatás; OrientPress; 2016. november 1.
Lásd még: KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Az első Smart Energy Meetup 2016. november 10-én lesz

„Krak’n Town
1085 Budapest, József körút 31/a., Budapest (térkép)

Az első Smart Energy meetupon három előadással is készülünk, amelyek betekintést engednek a különböző energiamenedzsment rendszerek használatába.

Program:
18.00 „kapunyitás”
18.30 előadások
20.00 kötetlen beszélgetés

Előadók és előadások bővebben:

1. előadás: Kocsis Frigyes
Energiamenedzsment rendszerek használata és az elérhető megtakarítási lehetőségek adatgyűjtésen és adatelemzésen keresztül.
Az Energrade Kft. startup ügyvezetője és alapító tagja. Több, mint 15 éves energiahatékonysági projekttapasztalattal rendelkezik mind az ingatlanfejlesztés, mind a szoftverfejlesztés területén. Energiahatékonysági beruházásainak koordinált összértéke meghaladja a 2,3 milliárd forintot. Célja, hogy az épületekben, folyamatokban és a szállításban rejlő energiamegtakarítási lehetőségek szinergiáit feltárja. Elkötelezett az energiahatékonyság mellett, szabadidejében a komfort és energiafogyasztás közötti kapcsolatot kutatja, a Gödöllői Egyetem Ph.D. hallgatója.

2. előadás: Sallai Péter
Az Energrade Kft. stratégiai tanácsadója. Az ismertetni kívánt téma:
Konkrét lépések ismertetése a fővárosi, 18. kerületi, 4. kerületi, Smart City koncepciók illetve a megvalósítások állapotának bemutatása, kiemelten a kerületi energiaügynökségek szempontjából.

3. előadás: Varga Szabolcs

Várunk sok szeretettel a Krak’n Town-ban, a József körút 31/A szám alatt.”

Forrás:
Az első Smart Energy meetupon három előadással is készülünk; Smart Energy Budapest Meetup

Eger: smart city és mobilapplikáció

„Csütörtöki ülésén megvitatta a közgyűlés a helyi járatú közlekedés működtetéséről szóló közszolgáltatási szerződést. A regionális BVolán társasággal fennálló megállapodás kiegészítése a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek meghatározása, azon belül is a költségtérítés és annak elszámolásának változása miatt vált szükségessé – mutatott rá az előterjesztő, Habis László polgármester.

Az egyhangú szavazás eredményeképpen elfogadottak szerint: annak érdekében, hogy a közszolgáltatás folyamatosan fenntartható és zavartalanul működő lehessen, a szolgáltató minden év november 30-ig írásban jelzi az önkormányzatnak a következő üzleti évben szükséges költségtérítés összegét. A költségtérítés pedig negyedévente történik. Magát a kontraktust 2018. december 31-ig hosszabbította meg a grémium.

– Ki kell dolgoznunk a fenntartható mobilitási tervet, amihez utasszámlálás és az utasok megkérdezése is hozzátartozik. Az is fontos kérdés, miként lehet környezetbarátabbá tenni a városi közlekedést – mondta Habis László.

A napirendhez hozzászóló Komlósi Csaba (LMP) képviselő azt firtatta, várható-e Egerben az utastájékoztató rendszer modernizálása, esetleg egy mobilapplikáció lesz-e. Császár Zoltán (független) arra kíváncsi, van-e a cégnél olyan továbbképzés, ami a sofőrök segítőkészségét fejleszti.
A polgármester válasza szerint a mobilitási terv és a „smart city/okos város” terv éppen arról szól, hogy a városi közszolgáltatásokat olyan újítások segítsék, mint például egy mobilapplikáció. Kelemen Imre, a volán társaság területi igazgatója elmondta: folyamatosan képzik a gépkocsivezetőket, most éppen a mozgáskorlátozott, csökkentett látóképességű utazók segítéséről szól az oktatás, de konfliktuskezelési képzést is tartanak.”

Forrás:
Jön: smart city és mobilapplikáció; HEOL.hu; 2016. október 29.

5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet

„Időpont: 2016. november 25. 10:00 – 17:00
Helyszín: BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék, Budapest Műegyetem rkp. 3. K épület mf. 26., térkép
REGISZTRÁCÓ

A munkaértekezlet célja, hogy a magyarországi felhasználókat és fejlesztőket összehozza, a felhasználói kört bővítse, lehetőséget biztosítson az információk megosztására.

A munkaértekezlet témakörei
* Nyílt forráskódú térinformatikai szoftverek alkalmazási tapasztalatai
* Magyar nyílt forráskódú fejlesztések, eredmények
* Új szoftverek, szoftver verziók, fejlesztési irányok, trendek bemutatása

Eddig már bejelentett előadások/poszter előadások:

Vonalat húzni nehéz – OpenLayers 3 könyvtárhoz egy teljes értékű vektoros WebGL megjelenítő

Keretrendszer fejlesztés Angular/Openlayers alapokon

Javascript kliens-server adatbázis

Térinformatikai alkalmazások a FÖMI-ben, csupa szabad szoftver felhasználásával

Navigációs és térinformatikai GNSS vevők, pontosság fokozás

Geofabrik által előállított új tartalmú shape fájlok felhasználási lehetőségei

Sentinel-2 műhold felvételeinek hasznosítása

Beszámoló a bonni FOSS4G világ konferenciáról

Nyílt forráskódú térinformatika önkormányzatoknál

Robot navigáció és térképezés

Járműkövető rendszer nyílt forráskódú alapon

…
Fordító félnap (csütörtök délután)
Több nyílt forráskódú térinformatikai program magyar nyelvre fordítása már elkészült, de számos lehetőség van még fordításra, a meglévő fordítások finomítására, ellenőrzésére. A félnapon azokat
várjuk, akik szívesen részt vennének felhasználói interfészek (GUI), web lapok és dokumentáció magyar fordításának az elkészítésében. Megismertetnénk velük a fordítások során alkalmazott szoftvereket, munkamenetet. Emellett csapatokat szerveznénk egyes fordítási feladatokra.

Oktatás
Az idei konferenciánkon szakítanánk azzal a hagyománnyal, hogy az esti órákban tartunk rövid, másfél órás oktatást. Erre a konferenciát követő nap délelőttjét használnánk, amikor hosszabb időt szánhatunk erre (4×45 perc). Miután az oktatás jobban elválik a konferenciától, arra külön regisztrációt nyitunk hamarosan és díjat kérünk. Három termet tudunk biztosítani a gyakorlati munkához, kettőben 10-12 számítógépet (OSGeo Live 10) max. 20 fő részére, a harmadik teremben nincsenek számítógépek és 40 fő elfér. Külsősök jelentkezését is várjuk, akik oktatást tartanának, rövid témavázlatot is kérünk!
Termenként két oktatót szeretnénk biztosítani.
Javasolt oktatási témák:
* QGIS bevezető tanfolyam
* MapServer bevezető tanfolyam
* PostGIS bevezető tanfolyam

Csatlakozzon az OSGeo Hungarian Interest Goup-hoz a Linkedin.com-on!”

Forrás:
5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet; BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék/OSGeo Hungary Interest Group; 2016. október

Digitális Mohács 2.0.?

„A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület tisztelettel meghívja Önt, a 2016. november 16-án tartandó, „Információvédelem menedzselése LXXIII. Szakmai fórum” című rendezvényére.

Rendezvényünk helyszíne: Hunguest Hotel Millennium, 1089 Budapest, Üllői út 94-98., térkép

A rendezvény programja:
9.30 – 10.00 Érkezés, regisztráció
10.00 – 11.30 Köszöntő és bevezető gondolatok – Aktualitások az információvédelem területén
Tarján Gábor (Hétpecsét Inf.bizt. Egyesület) alelnök
A tökéletes BIA receptje
Pflanzner Sándor (ADAPTO Solutions Kft.) fejlesztési vezető
Az ICS / SCADA rendszerek biztonsági kérdései
Hirsch Gábor (Fortinet) Kereskedelmi Vezető

11.30 – 11.50 Kávé szünet (kávé, üdítő, pogácsa, aprósütemény)

11.50 – 13.00 A kibervédelem rendszere a magyar és a globális kibertérben
Borókai Bence (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Joghallgató
Egy előadás margójára, azaz Digitális Mohács 2.0. a szakértők véleménye szerint
Prof. Dr. Kovács László (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) egyetemi tanár
Az L. törvény és következményei
Dr. Muha Lajos főiskolai tanár

A Szakmai fórum az ISACA Hungarian Chapter által támogatott rendezvény.

Kérjük részvételi szándékát jelezze legkésőbb 2016. november 13-ig elektronikus regisztrációval a honlapon keresztül. A részvételt technikai okok miatt kizárólag az időben beérkezett regisztráció alapján tudjuk biztosítani.
Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy az előadások nyomtatott változatát csak a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület tagjainak tudjuk biztosítani.
A fórumról szóló információkat, valamint az Egyesület életéről és az információbiztonsággal kapcsolatos érdekességekről a Hétpecsét Egyesület LinkedIn oldalán olvashatnak!

Regisztráció a Fórumra”

Forrás:
Információvédelem menedzselése LXXIII. Szakmai fórum; Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület; 2016. október 19.

Smart Future Forum 2016 konferencia: az okos városok fejlődése megállíthatatlan

„Október 20-án és 21-én rendezték meg a Smart Future Forum 2016 konferenciát Visegrádon, aminek fő témája idén az „Élhetőbb jövő” köré szerveződött. Az eseményen a Smart City Micro Solutions 2016 pályázatának eredményét is kihirdették, melyet az IP Systems okostelefonos mérőállás-diktáló alkalmazása nyert meg.
…
Dr. Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese a hazai energetikai szabályozás kihívásairól és a hálózati engedélyesek jövőbeni feladatairól tartott előadást, amelyben kifejtette a villamosenergia-rendszert érintő szakpolitikai-, jogi- és szakmai kihívásokat is.

Nagy Erzsébet, a Magyar Nemzeti Kerekedőház ügyvezetője elmondta, hogy az okos városok alapját képező innovatív megoldásokat adott térségre szabva, regionálisan érdemes kezelni. A változó városkép mellett, megváltozik annak szerkezete és elérhető funkciói is. Ezért a városok fejlesztése során egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a globalizáció, a klímaváltozás, a közlekedés, a biztonsági- és figyelő rendszerek kérdéskörére is. Ennek szükségességét és lehetőségeit mi sem mutatja jobban, minthogy a magyar kkv-k innovációja közül minden huszadik vállalkozás az okos városokhoz kapcsolódik.
…
Az okos városok és intelligens megoldások blokkot Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy ahhoz, hogy Kaposvár okos város legyen, négy fő prioritást kell figyelembe venni: a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítását; az energia és más energiaforrások takarékosabb felhasználását; az állampolgárok bevonását, energetikai ismereteinek bővítését és életminőségük javítását; valamint a gazdaságilag önfenntartóbb rendszerek megalkotását.
…
Az okos városok fejlesztésében Paks is képviseltette magát, Süli János, a város polgármestere, illetve Sztruhár Sándor mutatták be a PROTHEUS projektet. A projekt célja a város energetikai fejlesztése mellett a helyi és elővárosi elektromos mobilitási infrastruktúrájának kialakítása az okos hálózat és okos mérési rendszerek alkalmazásával.

Dr. Almássy Kornél, a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója a térinformatika és az intelligens közlekedési rendszerek témájában tartott prezentációjában bemutatta a központi adatgyűjtő rendszerük sajátosságait és alkalmazási területeit, a forgalomirányítási tevékenységet, valamint a közterületi parkolás monitoring és a valós idejű adatokon alapuló forgalmi információs szolgáltatások fejlesztését.
…
Az Intelligens Hálózat Mintaprojektet Bakos Béla, a KOM Központi Okos Mérés Zrt. innovációs tanácsadója ismertette, amiben kiemelte az okos mérés nyújtotta lehetőségeket a víz és távhő iparágban, amik közé a pontos leolvasás, a hálózatfelügyelet, a hatékonyabb működési költség tervezése, a reklamációkezelés és a különféle emelt szintű szolgáltatások (pl. csőtörés, szivárgás detektálás és egyéb riasztások) tartoznak. Bakos Béla ezután azt is bemutatta, mi az okos mérés szerepe a háztartási méretű kiserőművek kezelésében.

Az első nap előadássorozatát Gyenes Péter, a PwC Magyarország Kft. vezető menedzsere zárta. „A közép-kelet-európai régió jövőképe az energiaszolgáltatók szempontjából” című előadásában elmondta, hogy a következő 10 évben 7 diszruptív technológia befolyásolja majd a közműszolgáltatók piaci szerepvállalását: a magas hatásfokú gázturbinák, a kis moduláris reaktorok, az elosztott termelés, a mikro-és smart grid hálózatok, az energiatárolás, az elektromos autók és a korai fázisú technológiák.

A Smart Future Forum 2016 konferencia második napját Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke nyitotta meg. Ezt követően az energiapolitikai trendek és a hazai fejlesztések kerültek porondra.

Elsőként Dr. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára mutatta be az energiapolitika területén jellemző nemzetközi trendeket, az energiaunió szerepét és modelljét valamint hazánk szerepvállalását ezen a területen.
…
A hazai fejlesztések témakörében Egri Zsolt, a Delta Csoport üzletfejlesztési igazgatójának előadása az integrációra fókuszált a smart city megoldások között. A Delta Csoport koncepciója egy olyan korszerűsítési program, amivel a városok és lakóik élete hatékonyabbá, kényelmesebbé és fenntarthatóbbá tehető, mindez integrált keretek között.
…
Cserép Gergely, az MVM NET Zrt. stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója az okos hálózatok kommunikációs csatornáit mutatta be prezentációjában. Az MVM NET LTE 450 MHz-es hálózata elsősorban kormányzati igények kielégítésére jött létre. Cserép Gergely elmondta, hogy a hálózat jelenleg 95%-os országos lefedettséggel rendelkezik, a kiépítés megtörtént, az alkalmazott technológia pedig időtálló.

Az MVM Partner Zrt. innovációs fejlesztéseiről Pénzes László, az Energetikai Szolgáltatások Osztály osztályvezetője úgy fogalmazott, hogy tevékenységük mellett kiemelt hangsúlyt fektetnek az energiatudatos működés elterjesztésére, ezért olyan addicionális szolgáltatásokat ajánlanak az fogyasztóik számára, amelyekkel garantálni tudják az energia felhasználásának racionalizálását, illetve csökkentését. Az elektromos járműtöltési megoldások között megtalálhatók komplex szolgáltatási csomagok, innovatív termékfejlesztések, illetve különböző okos megoldások is.

A kétnapos konferencia záróeseménye az Okos Jövő Innovációs Klaszter által szervezett Smart City Micro Solutions pályázat 2016 eredményhirdetése volt. A rengeteg beérkezett pályamunkából a szakmai zsűri a következő pályázókat díjazta:
1.helyezett: IP Systems Kft. – Okos mobilos mérő-olvasó
2 helyezett: Központi Okos Mérés Zrt. – Drónos automata közmű ellenőrzési és hibafelderítő rendszer
3. helyezett: Renergy Consulting Kft. – Meteorológiai adatszolgáltatás IoT alapon okosotthonok számára
Különdíj: Rubin Informatikai Zrt. – Mérünk, játszunk, élünk

Az első helyezett Mobile Meter applikáció a közműszolgáltatások terén a hagyományos óraleolvasás hibákkal és kellemetlenségekkel teli procedúrájára ad frappáns alternatívát. Az alkalmazás telepítése után a fogyasztó okostelefonját a mérőóra elé tartja, a képfelismerési algoritmusok pedig azonosítják, felolvassák, megjelenítik és a közműszolgáltatónak el is küldik a fogyasztás aktuális állását. „A Mobile Meter közel egy évnyi fejlesztő- és kutatómunka eredményeként jött létre, amelynek célja, hogy a közműszolgáltatók és a fogyasztók számára egyszerűbbé és olcsóbbá tegye a mérőállás bejelentését. Az alkalmazás ezzel 21. századi ügyfélszolgálati lehetőségeket hordoz magában.” – mondta Füzi Ákos, az IP Systems ügyvezető igazgatója.

A pályázatok rövid bemutatását az Okos Jövő Innovációs Klaszter Facebook oldalán találhatja meg, ami folyamatos feltöltés alatt áll.
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter honlapját itt találja. ”

Forrás:
Az okos városok fejlődése megállíthatatlan; Okos Jövő Innovációs Klaszter; sajtóközlemény; 2016. október 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Egy éves a GyőrBike közösségi bérkerékpár rendszer: tapasztalatok és fejlesztési tervek

„A Smart City rendezvénysorozat kilencedik előadója Dr. Tóth Péter a Széchenyi István Egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének docense, és Fóti Balázs a Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Kft. (http://cycleme.hu/) értékesítési igazgatója volt.

A két előadásból kiderült, hogy különböző kerékpárkölcsönző rendszerek működnek a világon, ezek közül léteznek hagyományos, és elektromos kerékpárokkal felszereltek. A Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Kft. ugyanakkor létrehozott egy olyan hibrid rendszert, melyben a hagyományos, és az elektromos kerékpárokat is használni lehet. Így a GyőrBike ősszel induló fejlesztésének keretében négy új hibrid állomás kerül majd kialakításra, ahova próba jelleggel elektromos kerékpárokat is kihelyeznek, valamint a megyeháza előtti dokkoló is átalakításra kerül hibridre. Fóti Balázs elmondása alapján az elmúlt egy év alatt, az alábbi negatív tapasztalatokat gyűjtötték össze a győri rendszerről: Megsüllyedt néhány dokkoló állomás, ezért mindegyikre utólag talplemezt szerelnek, amely ideális szögben és magasságban tartja az első kereket dokkoláskor és zökkenőmentes dokkolást biztosít. A kerékpárok rögzítő zárral vannak ellátva arra az esetre, ha nincs üres dokkoló egy állomáson, melyek azonban könnyen megsérülnek, így folyamatosan cserélik egy strapabíróbb zárra. Egyes állomások, ahol 8 dokkoló van, csúcsidőben gyorsan betelnek, így ezek esetleges bővítése szükséges.

A kerékpárkölcsönző rendszert a városon kívül akár az egyetem, vagy cégek is üzemeltethetnek. Győrben is tárgyalások zajlanak jelenleg egy új dokkoló kialakításáról az egyik ipari parkban található cég bejáratánál, amit a cég üzemeltetne.

A Győrben kiépített kerékpárrendszer teljes mértékben magyar.
Dr. Tóth Péter elmondta, hogy egy év alatt összesen 26.358 kerékpárkivétel történt a GyőrBike rendszerén, és a legtöbben a vidéki buszpályaudvaron, valamint az egyetemnél található dokkolókból kölcsönöztek ki kerékpárt. Az utazások indulási és érkezési célját tekintve a legtöbben az egyetemtől indulnak, és a Mészáros Lőrinc utcai kollégiumba mennek. A legtöbb megtett út pedig a vidéki buszpályaudvar és az Erzsébet liget között volt. A legkihasználatlanabb dokkolók az állatkertnél, és a műjégpályánál találhatóak, a megyeháza előtti dokkoló forgalmát pedig elveszik a vidéki buszpályaudvar, és a vasútállomás dokkolói. A kerékpározási szokásokat tekintve elmondható, hogy a hivatás forgalom jellemző, ugyanis a legtöbben munkába járásra használják a kerékpárkölcsönzőt. Hétvégén és hideg időben esik vissza a bérkerékpárok használata, valamint júniusban az oktatási szünetnek köszönhetően.
Az előadásokat követő beszélgetésből kiderült, hogy a GyőrBike ügyfélszolgálata nagyon segítőkész, de sokan nem tudják, hogyan kell használni a kölcsönző rendszert. A panaszok száma meglehetősen alacsony volt, ezért a GyőrBike helyi diszpécserszolgálata megszüntetésre került, így jelenleg a központi diszpécser fogadja a hibabejelentéseket. A kerékpárok tudatos rongálása nem jellemző, összesen két ilyen eset fordult elő a GyőrBike működésének első évében. Kerékpárlopás pedig egyáltalán nem történt.
A világban jelenleg 1114 városban működik közösségi kerékpárkölcsönző rendszer. Magyarországon eddig 6 városban működik és továbbiakban tervezik. Csak a jegy és bérlet értékesítés – jellemzően egyetlen rendszernél – sem fedezi a kölcsönző rendszer üzemeltetési költségeit. A kerékpárokon található reklámfelülettel lehet nullára kihozni a költségeket, vagy kisebb nyereségre szert tenni. Turisztikai kerékpárkölcsönző rendszert 15.000 fő feletti településen, illetve kifejezetten turisztikára épülő településeken (ilyen pl. hazai viszonylatban Hévíz) már érdemes kiépíteni, városi rendszert pedig a nagyvárosokban kialakítani.

Fóti Balázs előadása az alábbi oldalon érhető el.

Győr+ tudósítása az eseményről itt tekinthető meg.”

Forrás:
Dr. Tóth Péter és Fóti Balázs a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály közös Smart City rendezvénysorozatának kilencedik előadója; Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoport és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztály; 2016. szeptember 28.

Kő az állóvízbe – a MOL Bubi nem várt hatásai a városfejlesztésre

„A Smart City rendezvénysorozat tizedik előadója Dalos Péter a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) MOL Bubi termékmenedzsere volt, aki előadásában bemutatta a budapesti MOL Bubi közbringarendszer működését (https://molbubi.bkk.hu/), használatának tapasztalatait, továbbá a fenntartható városfejlesztésre gyakorolt pozitív hatásait.

Dalos Péter elmondta, hogy a Bubi létrehozásának két fő célja a közösségi közlekedés és a városi kerékpározás népszerűsítése volt, így például nagyon sok idős ember fedezte fel újra a kerékpározást a közbringának köszönhetően. De a Bubi nemcsak az idősek körében lett népszerű, hanem a családosok körében is. Eddig több mint 55 ezren regisztráltak a rendszerbe, és – mivel egy regisztrációval egyidejűleg akár 4 kerékpár is használható – becslések szerint több mint 100 ezren próbálták már ki. A BKK igyekszik megismerni a felhasználóit, és kielégíteni az igényeiket, valamint pozitívan kommunikálni a Bubi kapcsán. Emellett a társaság minden eszközzel igyekszik integrálni a közbringarendszerét a közösségi közlekedésbe (pl. metrón látható az átszállási lehetőségek között a Bubi is.)

A Bubi kommunikációjában folyamatos kihívást jelent a jelenlegi több kivételi lehetőség (a kerékpárok felvétele lehetséges a terminálokon és a kerékpárokon keresztül kártyával és PIN-kóddal, továbbá mobiltelefonos applikáció használatával is) bemutatása a felhasználók számára. Az informatikai háttér fejlesztése a Bubinál is folyamatos feladat, de ez nem egyedülálló dolog, a világ nagyvárosiban hasonló kihívásokkal küzdenek a közbringarendszerek üzemeltetői. Dalos Péter még hozzátette: a közbringa egyfajta közlekedésbiztonsági eszköznek is tekinthető. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy közbringa révén az érintett városokban egyre nagyobb számban megjelenő, kerékpárral (is) közlekedő emberek hatására nemcsak a kerékpáros, hanem az összes közlekedési baleset száma is csökkenő tendenciát mutat. A BKK szeretné elérni, hogy a Bubi és más közbringa-bérletek vásárlásának támogatása kerüljön bele a céges cafetéria-rendszerbe. A bikes.oobrien.com oldalon valós időben megtekinthető a világ legtöbb városának, köztük Budapest közbringa rendszerének vizualizált aktivitása.

Az előadást követő beszélgetés során kiderült, hogy szükség lenne egy olyan tervezési útmutatóra, ami a gyűjtőállomások kialakítását mutatja be. Jelenleg az egyes cégek, közintézmények, stb. ha gyűjtőállomást szeretnénk kialakítani a közelükben, akkor megkereshetik ezzel a BKK-t, de a vállaltnál is van egy értékesítő csapat, akik felkeresik az egyes irodaházakat, és felmérik, hogy mekkora igény van gyűjtőállomás kialakítására a területükön. Budapest területén a becslések szerint naponta 100 ezer helyváltoztatás történik kerékpárral, melynek szezontól függően 2-5 százaléka a Bubival megtett. A főszezoni (tavasz-ősz) elemzések alapján pedig az összes Bubis utazás 92%-a köthető a rendszeres (MOL Bubi bérlettel rendelkező) felhasználókhoz. Az alkalmi használatra szolgáló jegyek 50%-át turisták vásárolják meg. Dalos Péter fő tanácsa a GyőrBike-al kapcsolatban az volt, hogy a közösségi kerékpár rendszer épüljön be a város fejlesztését meghatározó stratégiákba és egyéb tervekbe.”

Forrás:
Dalos Péter a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály közös Smart City rendezvénysorozatának tizedik előadója; Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoport és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztály; 2016. október 28.

Digitális városból okos város

„Csak a polgárok részvételével tud egy város Smart City-vé válni. A „smarticipate” néven futó projekt (projektgazda: Fraunhofer-Instituts für Graphische Datenverarbeitung) az állampolgárok politikai döntéshozatalban való részvételén alapul.

A Smart City két fontos kritériuma:

transzparencia

állampolgári részvétel a tervezési folyamatokban és a politikai döntéshozatalban

A tervezési folyamatok eddig nagyjából úgy zajlottak, hogy közigazgatás megtervezte, egyeztette, végül meghozta a döntéseket. Ha azonban a politikusok már a tervezés korai fázisába bevonják az állampolgárokat és a döntéseket közösen hozzák meg, az egy egész új alapra helyezi a fejlesztést, és magasabb elfogadottsághoz és végül egy általános jobb érzéshez vezet.

A „Smarticipate” egyelőre pilotként működik Hamburgban, Londonban és Rómában, de távlati célként megfogalmazható egy európai közös platform létrehozása a döntési folyamatok támogatására. A létrejövő platformoknak könnyen érhetőnek, áttekinthetőnek, informálisnak, ugyanakkor interaktívnak kell lennie.

Hamburg a polgárainak egy olyan platformot hozott létre, amelyen szavazni lehet pl. a város területén ültetendő új fák helyére, és a fafajták kiválasztására.
Rómában az üresen álló épületek újrahasznosítására, és az „Urban Gardening” (városi kertek) projektre lehet területi javaslatot tenni a meglévő térinformatikai adatok alapján.
London még egy lépéssel korábban kezdi: a rendelkezésre álló adatok alapján a polgároknak maguknak kell eldönteniük, hogy a „smarticipate” milyen kérdések közös megvitatásában tudna segítséget nyújtani. ”

Forrás:
Die digitale Stadt wird zur Smart City; Ira Zahorsky; eGovernment Computing; 2016. szeptember 16.
Lásd még: smarticipate. Opening up the smart city
– az ismertetés Fekete Letícia munkája –

Szakirodalom

A közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását: egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben

„…Bár a közérdek érvényre juttatásában központi szerep jut a közigazgatásnak, a közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását. A közérdekre hivatkozással történő fellépést a demokratikus keretek között működő államban a közigazgatástól függetlenül is biztosítani kell.

A dolgozat így a társadalmi- érdekvédelmi szervezeteknek a közigazgatási bíróságok előtti közérdekű keresetindítási jogát, valamint az érdek-, illetve jogsérelmet szenvedettek keresetindításának uniós kiszélesítését helyezi vizsgálatának a középpontjába. Tágabb értelemben ezzel a közérdekű, de egyes elemeiben szubjektív igényérvényesítéssel is foglalkozik. A XX. század második felében ugyanis a közigazgatási jog egyik fontos fejlődési iránya a kibővített állampolgári részvétel a közigazgatási döntéshozatalban. Hosszútávon pedig ezeket a kis társadalmi
közösségeket “a közszektor tekintetében ígéretesnek, a jövő erősödő intézményének tekintjük…”

A közigazgatási bíráskodás és a bírói jogvédelem európaizálódásának vizsgálatára a keresetindítási jog kiszélesítése egyértelmű lehetőséget kínál. A keresetindítási jog kiszélesítésével olyan társadalmi-, érdekvédelmi szervezetek kapnak keresetindítási jogot, amelyek szubjektív jogsérelem hiányában objektív jogvédelmi funkciót ellátva lépnek fel. Emellett olyan, szubjektív jogsérelem esetén igénybe vehető keresetindítási lehetőségek is megjelennek e folyamat által, amelyek az adott tagállam jogvédelmi keretei között korábban ismeretlenek voltak.

A vizsgálat egyszerre foglalkozik az uniós normák végrehajtásának tagállami (közvetett) és Unió általi (közvetlen) végrehajtásával, valamint az ezek szemben biztosított bírói jogvédelemmel. Tagállami szinten a vizsgálat öt olyan államra terjed ki, amelyeket jogtörténetileg egyértelműen összekapcsol a közigazgatási bíráskodás szubjektív jogvédelmi funkciója. Így választottam ki Németországot, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, és Magyarországot…

A vizsgálni kívánt öt uniós tagállam esetén az igényérvényesítés bővítése, annak kiszélesítése egyfajta idegen testként hat a létező, vagy sok esetben még kevéssé kidolgozott közigazgatási perjogi dogmatika keretei között. Az Unió azonban szorgalmazza a perbeli fellépés kereteinek tagállami kibővítését, mivel a nem feltétlenül lojális tagállami közigazgatással szemben ilyen módon is kikényszerítheti az uniós rendelkezések tagállami érvényesülését…”

Forrás:
Egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben. A szubjektív jogsérelemhez kötött közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulása; Szegedi László; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2016 (pdf)

A magyar decentralizáció kudarca nyomában

„A kötet az MTA KRTK pécsi intézetének hároméves, empirikus kutatási eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, keresve a választ, vajon a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miért lehetett 2010 után olyan centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni, amelyikben az önkormányzatok óriási veszteséget szenvedtek el.

A könyv nemcsak az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeit mutatja be, hanem a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat beágyazza az európai reformfolyamatokba, illetve elméleti hozzájárulásra törekszik a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi szakirodalomhoz.
A kötet legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elég a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okait felszámolni.”

Forrás:
A magyar decentralizáció kudarca nyomában; Pálné Kovács Ilona (szerk.); Dialóg Campus; ISBN 978-615-5376-83-2; 2016. október

Konferencia: az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai

„Meghívó – Békéscsaba, 2016. november 24.

AZ MTA KRTK RKI társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket kutató horizontális műhelyének következő vitaülésére, amelynek témája:
Az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai

Időpont: 2016. november 24. 11.00-16.00.
Helyszín: MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, Békéscsabai Kutatócsoport, Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42.
Az ülés műfaja panelvita. Két tematikusan összekapcsolódó beszélgetésre kerül sor 3-4, egyenként 10 perces vitaindítóval, azután beszélgetéssel. A panelek tervezett ideje 2-2 óra, a kettő között egyórás ebédszünettel.
Kérjük, hogy november 15-g jelezzétek a részvételeteket Vámosné Zöld Mártának (zoldm@rkk.hu) és Nagy Erikának (nagye@rkk.hu)
Mindenkit szeretettel várunk!

A részletes program:
Az MTA KRTK RKI társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket kutató műhelyének létrehozásakor közös célként fogalmaztuk meg, hogy a kelet-közép-európai térségben zajló polarizációs folyamatokat kritikai megközelítésben, a makrostruktúrák átrendeződéseit és a különböző cselekvők (csoportjaik) stratégiát vizsgálva, egyszerre több földrajzi léptékez kötődő térbeli folyamatként vizsgáljuk. Mindeközben kiemelten foglalkozunk a strukturális átrendeződések és az azokhoz kötődő intézményi gyakorlatok következményeként a társadalom peremére szoruló csoportok, illetve a marginalizálódó terek problémáival.

A fentiekből kiindulva a következő műhelyvita az állam társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket (újra)termelő szerepére fókuszál – összekapcsolva a makroszinthez kötődő intézményi átalakulásokat a lokális terekben zajló marginalizációs folyamatokkal.
Fontos leszögeznünk, hogy értelmezésünkben

az állam folytonosan átalakuló-változó entitás, amelyet egyszerre formálnak külső (az intézményeken kívüli) érdekviszonyok és küzdelmek, illetve az intézmények sajátos belső működési logikái; mindez megjelenhet a különböző térbeli léptékekhez kötődő szereplők/intézmények közötti viszonyokban, azok változásában is (pl. központi vs. lokális állam)

az állam alapvetően társadalmi csoport-/osztályérdekeket képvisel és érvényesít, így fontos szereplője a kapitalizmusra jellemző tértermelési logikának (egyenlőtlen térbeli fejlődés);

működésében – elsősorban az intézményi gyakorlatokban – föllehetők a perifériás kapitalizmusok sajátosságai (függőségi viszonyai), s ugyanakkor az adott ország/régió történeti fejlődéséből eredő sajátosságok is.

A vitában elsősorban a rendszerváltozás utáni magyarországi folyamatokra fókuszálunk, de azokat az európai/globális periféria kontextusában is igyekszünk értelmezni.
A vita során két irányból közelítjük meg a fenti kérdéskört, s ez strukturálja a műhelyvita programját is.

11.00-13.00: Az állam, mint szolgáltató: a közszolgáltatások intézményi kereteinek átalakulása és ezek – különböző térbeli léptékekben megragadható – társadalmi-térbeli marginalizációt erősítő hatásai. A vita fókuszában alapvetően a közoktatás átalakítása és ennek következményei állnak: a centralizáció és az önkormányzatok funkcióvesztése, az átalakítások közvetlen hatásai (az oktatásban újratermelődő/új egyenlőtlenségek) és hosszabb távú társadalmi (munkapiaci) következményei.
Vitaindítót tart: Zolnay János (Civitas Europica Centralis Alapítvány); Derdák Tibor (Dr. Ámbédkar Iskola, Sajókaza); Velkey Gábor (MTA KRTIK RKI, Békéscsaba)
Moderátor: egyeztetés alatt

13.00.-14.00. Ebéd (MTA KRTK RKI Békéscsaba)

14.00.-16.00: Az állam mint a társadalmi-térbeli polarizáció és kiszorítás kulcsszereplője: a kiszorítás és az „elkülönítés” mechanizmusai a városi és a rurális terekben – e folyamatok összekapcsolódása a megújuló/privilegizált terektől a marginalizálódó külterületekig; a változó falu-város viszonyrendszer. Terítékre kerül a közfoglalkoztatás és a térbeli bezáródás összekapcsolódása, a dzsentrifikáció és a térbeli kiszorítás összefüggései, és a szociálpolitikában a válság alatt/óta bevezetett megszorítások térbeli következményei.
Vitaindítót tart: Timár Judit (MTA KRTK RKI, Békéscsaba); Virág Tünde (MTA KRTK RKI, Budapest), Molnár György (MTA KRTK KTI, Budapest), Póla Péter (MTA KRTK RKI, Pécs).
Moderátor: Nagy Erika”

Forrás:
Az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai; MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, Békéscsabai Kutatócsoport; 2016. október

Magyarország kormányzati rendszerei. A kormányzatok fejlődéstörténete és szerkezeti tipologizálása 1848-tól 2010-ig

„…A dolgozat elsődleges vizsgálati tárgya a – szűken értelmezett – magyar kormányzati rendszer és azon belül is a kormány intézménye. Az első fejezetekben a modern polgári kormányzás kialakulásáról és a hozzá kapcsolódó legfontosabb politikai elemekről esik szó, mint például a hatalom, a szuverenitás, a hatalommegosztás fogalmáról, valamint a modern demokratikus politikai berendezkedések nélkülözhetetlen alapstruktúrájáról, mint a hatalmi ágak elválasztása, azok történelmi átalakulása. A kormány helyének, a hatalmi ágak közötti helyzetének, a kormányzás és kormányzat fogalmának körüljárása mellett a kormányt alkotó elemek kerülnek részletesebb összefoglalásra, illetve a kormány tagjai és az általuk alkotott csoportok mint belső intézmények szervezeti működése kerül átvizsgálásra. A gyakorlati működésük során létrejött típusaik általánosítására, elméleti kategorizálására is kísérletet teszünk. Az intézmények
jogszabályok által meghatározott működésének elemzésén túl a tényleges szerepük elemzésére is törekszünk.

Önálló fejezet keretében az elméleti tipologizálást követően a kormányzatok működési környezetét is közelebbről megvizsgáljuk. A kormánypolitikák, az egyes szakpolitikák kialakulásának keretfeltételeit biztosító kormányzati struktúrák kialakulását, fejlődését végigtekintjük időben is összehasonlítva az egyes nagyobb történeti korszakok, illetve a rendszerváltozás utáni kormányok alatti változásokat és eltéréseket. A kormányzati szerkezet általános fejlődésének áttekintését követően egyes kiemelt szakpolitikák, a humánpolitikához köthető jellemző területek kormányzati igazgatási helyzetének átalakulása kerül bemutatásra, mivel a humánpolitikai területek – a gazdasági-pénzügyi, illetve igazgatási-rendészeti területekkel szemben – estek át a legnagyobb fejlődésen az utóbbi évszázadokban. Az ide köthető szakpolitikák kialakulásán és robbanásszerű fejlődésén keresztül tükröződik az egész társadalom civilizációs, illetve magának a kormányzati rendszernek is az innovatív fejlődési képessége. A keretrendszer bemutatását követően pedig egyes – a korábbi, részletesebben vizsgált területekhez kötődő – humán szakpolitikák (főként szociál- és kultúrpolitika) területén született rendszerváltozás utáni jogszabályok elsősorban kvantitatív jellegű empirikus vizsgálatára is sor kerül.

A dolgozat záró részében összegezzük a magyar kormányzati rendszer történetének vizsgálatából származó legfontosabb eredményeket, mind a kormányzás hátteréül szolgáló elméleti háttér, mind az általános nemzetközi és hazai történeti tipológia szemüvegén keresztül szemlélve. A disszertáció hipotézise szerint nem igazolódik be az a sztereotípia, hogy a magyar kormányzati rendszert ért nagyobb átalakulások mindig egybeesnek a politikai rendszerváltozásokkal. Bizonyítani fogjuk, hogy nem minden rendszerváltás járt a modern kormányzás történetében a rendszer alapjait átformáló átalakulásokkal. Ezzel szemben egyes – éppen látszólag stabilnak mutatkozó – időszakok sokkal komolyabb átalakulásokat szültek. A ’90-es évek végétől kezdve ugyanis permanens átstrukturálódások jellemezték a kormányzati rendszert. Stabilitás helyett a változékonyság árnyékolja be az egész politikai rendszert, ennek a jelenségnek hasonló történelmi példákkal történő összehasonlítása is érdekesnek mutatkozik. Kérdés, hogy mennyire feszíti szét a rendszer kereteit a struktúra főbb elemeinek stabilizálására tett kísérlet és mellette a folyamatos változtatások irányába mutató gyakorlat kettőssége.

További általános cél a demokratikus kormányzati rendszerek, illetve kormányzás esetében, hogy azok fontosabb alapfeltételeinek érvényesülését végigkövessük. Ennek a szemléletmódnak a jegyében az egyes történelmi korszakbeli példák, de akár a rendszerváltozás utáni időszak esetében is kiemelésre kerülnek olyan jelenségek (például demokratikus deficittel, illetve diszfunkciókkal küzdő intézmények), ahol a demokratikus értékek csorbát szenvedtek, szenvedhetnek…”

Forrás:
Magyarország kormányzati rendszerei. A kormányzatok fejlődéstörténete és szerkezeti tipologizálása 1848-tól 2010-ig; Izmindi Richárd; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; Politikatudományi Doktori Iskola; 2016

Hogyan tehetjük az adatgazdálkodási kutatásokat tényszerűbbé és felhasználó-központúbbá?

„A 2016 évi Nemzetközi Nyílt Adat Konferencia (International Open Data Conference 2016, IODC16) „Cselekvési pálya: mérés és hatásjavítás” panelje a GOVLAB beszámolója szerint áttekintette a nyílt adatokkal való gazdálkodás gyakorlatát és szakpolitikáját elemző (és mérő) kutatások szükségességét, szerepét. Általános egyetértés volt abban, hogy további rendszeres kutatásokra van szükség, tényeken alapuló és felhasználó-centrikus megközelítésben, a nyílt adatok teljes életciklusáról, szektorokon belül és szektorok felett átívelően.
A tanácskozás során meghatározták az interdiszciplináris összehasonlító kutatások alapvető fókuszterületeit, a következők szerint.

Igény és használat. Mindenek előtt szükséges a keresleti, felhasználói oldal értőbb ismerete. A meglévő – sok esetben éppen hogy elkezdődött – kutatások jellemzően a nyílt adatok kínálati oldalából indulnak ki.
A kínálati és felhasználói oldal elemzése két irányból történhet. A ’top-down’ („felülről lefelé”) megközelítésben a vizsgálatot az adatok előállítóitól kezdjük, és az adatközvetítőkön keresztül jutunk el a végfelhasználókhoz. A ’bottom-up’ megközelítésben a felhasználói igényekből indulunk ki, és azt vizsgáljuk, hogy az adatok előállítói és közvetítői hogyan elégítik ki ezt az igényt, illetve hogyan változtatják meg a nyílt adatok körét az igények hatására.

A kutatásokhoz sokféle kérdést javasoltak a résztvevők, beleértve az érdekcsoportok azonosítását, az általuk elérhető potenciális előnyöket, a célközönség meghatározását, a felhasználók tipizálását, az adatgazdálkodással megoldható problémákat és lehetőségeket, az adatközvetítők szerepét, a visszacsatolási köröket, valamint azt, hogy hogyan válhat a felhasználó maga is adat-előállítóvá.

A hagyományos felhasználói élményeken (UX) alapuló kutatásokon kívül nem igazán létezik ma olyan vizsgálati módszer, amely a felhasználói oldal igényeit pontosan felmérné, hogy ezáltal segítséget nyújtson a szakpolitikai tervezéshez.

A javasolt következő lépések között elhangzott a megfelelő diagnosztikai eszközök és módszertanok együttműködéses kidolgozása, amely feltérképezi és elemzi az adat-ökoszisztémát az igények jobb megértése szempontjából, a különböző érdekeltek és azok egymáshoz való kapcsolódása szerint is. A felhasználói igényeket bemutató esettanulmányoknak pedig nagyobb magyarázó erővel kell bírniuk, interdiszciplináris megközelítésben.

Az adat-biztosítók megfelelő informálása. A különböző szakpolitikai felhívások rendszeresen felhívják a kormányzatok figyelmét arra, hogy biztosítsák a hozzáférést a kulcs-fontosságú adatokhoz. Legtöbbször nyitva hagyva ugyanakkor azt a kérdést, hogy miképpen határozzuk meg azt, mik is ezek a kulcs-adatok.

A résztvevők következő lépésként javasolták, hogy a döntéshozók és szakpolitika-tervezők állítsanak fel egy olyan döntési fát, amely összehasonlítja és integrálja az adat-készletek iránti igényt, a megosztás előnyeit és kockázatait. Azonosítsák és elemezzék azokat az „adat-sivatagokat”, ahonnan semmilyen vagy csak nagyon kevés adat érhető el. Biztosítsanak a statisztikai hivatalok számára egy olyan értékelési keretrendszert, amelyek kimutatják a különböző adatbázisok potenciális értékét.

Hatás. Mindenképpen szükség van a pontosabb hatásvizsgálatokra, nem keverve össze a hatást a kimenettel (a vizsgálatok legtöbbször csak ez utóbbira terjednek ki). Tekintve, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodásra irányuló kutatások még embrionális állapotban vannak, a hatások jelző mutatók még gyakran korlátozottak vagy előzetesek.

A továbbfejlesztéshez szükséges adat-értéklánc értékelő mechanizmusok kidolgozása, amely azonosítja és bemutatja azt, hogy hol és hogyan keletkeznek hozzáadott értékek. Szükséges annak a koncepcionális keretnek a meghatározása is, amely az adatgazdálkodás eszközrendszerét közhasznú infrastruktúraként, közjavak előállítójaként mutatja be.

Kutatói hálózatok. A fenti kutatási fókuszterületek eredményes vizsgálatához elengedhetetlen a kutatóműhelyek jobb információmegosztása és együttműködése, beleértve a különböző szakterületek közötti interdiszciplináris együttműködést is.

Ennek érdekében a résztvevők javasolták a jelenlegi nyíltadat-kutatói ökoszisztéma feltérképezését, az egymásra hatás lehetőségeinek felmutatásával. Hasznos lehet a hálózatelemzés is a meglévő rések és a csomópontok azonosítására, valamint közös tervezési és együttműködési platformok létrehozása is, bevonva azok működtetésébe a felhasználókat is.”

Forrás:
Making Open Data more evidence-based: Toward a user-centric and interdisciplinary research agenda to advance open data; Stefaan G. Verhulst, Danny Lämmerhirt; The Governance Lab @NYU; 2016. október 17.
Lásd még: 4th International Open Data Conference (IODC16)
Open Data Research Symposium
– az ismertetés Hegedűs Tamás munkája –

Térben Tudatos Társadalom

„Napjainkban megnőtt a térbeli helyzethez köthető információk (a továbbiakban téradatok) jelentősége. Ha figyelembe vesszük az járműnavigációt, az okostelefonok helymeghatározó képességeit, a különböző térbeli internetes alkalmazások népszerűségét (pl. Google Föld, Bing Maps stb.), illetve azok felhasználását (útvonaltervezés, közelben lévő tematikus kereséseket), láthatjuk, hogy a téradatok az átlag állampolgár mindennapjainak részévé váltak és segítségükkel jelentős idő- és költségmegtakarítás érhető el a mindennapi életben. Ezek az előnyök azonban nemcsak az állampolgár életében, hanem nemzetgazdasági, sőt az egész társadalom szintjén is megjelennek. A téradatok leghatékonyabb kihasználásához kormányzati, nemzetgazdasági és társadalmi szinten is össze kell hangolni a szükséges eszközöket, tevékenységeket.

A Nemzetközi Földmérő Szövetség (International Federation of Surveyors, a továbbiakban FIG) ezt a tényt felismerve kezdeményezést indított el 2009-ben Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society) címmel, a Globális Téradat Infrastruktúra Szövetséggel (Global Spatial Data Infrastructure Association, a továbbiakban GSDI), valamint az Ázsiai és Csendes-óceáni Térség Térinformatikai Infrastruktúra Állandó Bizottságával (Permanent Committee on GIS Infrastructure for Asia & the Pacific), mely az ENSZ támogatása alatt működik. A munkában a világ számos országából a téradatokkal foglalkozó szakértők vettek részt, melynek eredményeként 2012-ben a FIG és a GSDI közös kiadásában megjelent a „Spatially Enabled Society” (Térben Tudatos Társadalom, a továbbiakban TTT) című kiadvány. A kiadvány a TTT jellemzőivel, annak szükségességével, illetve a megvalósításához szükséges alapelemek és eszközök jellemzőivel foglalkozik. Jelen tanulmányban nagy részben e kiadványban szereplő alapvető kérdésekkel, valamint azok hazai vetületeivel foglalkozunk egy valódi TTT megteremtése érdekében…”

Forrás:
Térben Tudatos Társadalom; Iván Gyula; Geodézia és Kartográfia; 2015/1-2, 67. évfolyam; 11-16. oldalak (pdf) (a szerző engedélyével közöljük)
A tanulmány a Spatially Enabled Society című mű alapján készült

Törvények, rendeletek

A Kormány 1585/2016. (X. 25.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról

„1. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat] 1. pont e) alpont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány egyetért azzal, hogy a KÖFOP 1. és 2. prioritása keretében megvalósítani tervezett kiemelt projekteket akkor lehet megvalósítani, ha)
„ea) a projekt megvalósítása megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 23. pontjának megfelelően 2017. január 15-ig megkezdték, kivéve, ha a 2. melléklet F oszlopában meghatározott egyedi feltételek másként rendelkeznek,”

2. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. pont f ) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„f) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az éves fejlesztési keret módosítása során vegye figyelembe a KÖFOP végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: irányító hatóság) azon 2. melléklet szerinti, az 1. vagy a 2. prioritás keretében nevesített projekt éves fejlesztési keretben lévő nevesítésének törlésére irányuló javaslatát, amely az e) alpont szerinti feltételek, valamint a 2. melléklet F oszlopában meghatározott egyedi feltételek egyikének sem felel meg, azzal, hogy a törlésre kerülő projekt vonatkozásában korábban felmerült költségek KÖFOP forrásból nem támogathatóak,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2017. január 31.”

3. Az 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat 1. pontja a következő l)–o) alpontokkal egészül ki:
(A Kormány)
„l) egyetért a projektmenedzsment költség 30%-kal történő csökkentésével azon KÖFOP 1. és 2. prioritása keretében nevesített projekt esetén, amely projekt megvalósítása megkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárást a Kbt. 3. § 23. pontjának megfelelően 2016. szeptember 12-ig nem kezdték meg,
m) egyetért azzal, hogy az irányító hatóság éves fejlesztési keret módosítására tett javaslata alapján az l) alpont szerint érintett projektek támogatási kerete az éves fejlesztési keretben csökkentésre kerüljön,
n) egyetért azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a KÖFOP végrehajtásához kapcsolódóan végzett Jó Állam Mutatók mérésével összefüggő illeszkedésvizsgálatra és a mérési módszertan kidolgozásának támogatására irányuló feladatait a megkezdhető kiemelt projektek támogatási szerződésének megkötéséig végezze el,
o) felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjanak a KÖFOP-3.2.1-16 azonosító jelű, „Az Audit Hatóság által végzett ellenőrzések színvonalának fenntartás” című kiemelt projekt támogatási keretének 6 400 000 000 forintra történő emelése érdekében a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 9. 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok alcím, 7. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP) jogcímcsoport 704 700 000 forinttal történő növeléséről.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. december 31.”…”

Forrás:
A Kormány 1585/2016. (X. 25.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2016. évi 164. szám; 2016. október 25.; 75622-74649. oldalak (pdf)

44. szám, 2016. november 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek