Skip to main content

29. szám, 2017. július 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Csepreghy Nándor: háromszorosan megtérülő befektetés Magyarország

„Ambiciózus célokkal vágott neki 2017-nek a magyar fejlesztéspolitikai rendszer. Mennyi valósult meg az első fél év végére a tervekből?
– Időarányosan minden mutató megfelel a tervnek a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban. Jelenleg 524 meghirdetett felhívás van megközelítőleg 9325 milliárd forint értékben, ami meghaladja a keretösszeg 100 százalékát. Az a cél, hogy az év végéig az egyes operatív programokban a kötelezettségvállalás szintje elérje a 85 százalékot. Ebből 69 százalék már teljesült, mivel eddig 6121 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda közel 58 ezer győztes pályázónak. Másik fontos sarokszám, hogy idén 2700 milliárd forint ténylegesen rá is kerüljön a nyertes önkormányzatok és cégek számlájára. Közel 1000 milliárdot már kiutaltak, amiből június utolsó hetére koncentrálódott 204 milliárd. A teljes hétéves időszakot tekintve 46 800 kifizetéssel rendelkező projektnél tartunk 2685 milliárd forintos összegben.

A slágerpályázatoknál lehet számítani a közeljövőben keretemelésre?
– A makrogazdasági mutatók lehetővé teszik, hogy akár 1000 milliárd forintnyi hazai forrással is kiegészítsük az uniós támogatásokat, vagyis programonként 10 százalékkal megemelhetjük az eredetileg rendelkezésre álló összeget. Ma már nem kizárólagos a brüsszeli pénzcsap, a kormánynak van mozgástere, a fejlesztések harmada mögött a magyar költségvetés áll. A túlvállalás kedvezményezettjei a magyar kisvállalkozók lehetnek, akik várhatóan többet költhetnek eszköz- és gépvásárlásra, kapacitásbővítésre. A túligénylés ismeretében akár az ősszel döntés születhet a keretemelésekről.

A korábbi gyakorlattal szakítva, a forráselosztás kapcsán többször hangsúlyozta a kormány: olyan szereplőket preferálnának, akik hozzá tudnak járulni hazánk gazdasági növekedéséhez, illetve a foglalkoztatáshoz. Kitartanak ezen nézetük mellett?
– Az uniós válsághelyzetek, élen a Brexittel, megmutatják, hogy ez az egyetlen járható út. Noha úgy látszik, a britek féltársulási megállapodásban maradnak az európai közösséggel, egy újfajta gazdasági együttműködés jön létre. Nyugat-Európa szerepét a gazdasági növekedés terén átveszi Kelet-Közép-Európa – persze az életszínvonal-beli különbségek ledolgozása hosszabb lesz. Minden olyan országnak, amelynek van lehetősége külső fejlesztési forrásokat bevonni, nem szabad csak a túlélésre ösztönöznie a saját vállalkozásait, hanem az elrugaszkodásuk a cél. Vagyis meg kell teremteni annak az elvi lehetőségét, hogy ha drasztikusan csökkennek, vagy már egyáltalán nem lesznek uniós támogatások, ezek a cégek akkor is tovább bővülhessenek az addig elért tőkefelhalmozás és technológiai fejlettség révén.

Ezek szerint a hazai fejlesztéspolitika elvégezte a feladatát?
– Minden eddiginél hamarabb, március végéig kiírta az összes EU-s pályázatot a kormány, a jövő tavaszi választásokig pedig mindet el is bírálja. Ezután az összesen hét plusz két éves ciklusban öt évünk marad a projektek befejezésére szemben a 2007–2013-as időszak néhány hónapba sűrített rohamtempójával. A cégeket abban kell segítenünk, hogy minél gyorsabban hívják le a pénzt, minél gyorsabban valósítsák meg a beruházásokat. Ezáltal teremtsenek munkahelyeket, vagy termeljenek több állami bevételt, hogy az állami újraelosztó-rendszerben jóléti kiadásokra is lehessen költeni.

A kkv-szektor számottevő része csak vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik, a kölcsönnel kínált forrástól ódzkodik. Miért?
– A magyar vállalkozók okosak és leleményesek, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben megtanultak a semmiből várat építeni. Bár sokszor lehetetlen helyzeteket is képesek megoldani, ennek a mentalitásnak a következménye, hogy amíg van ingyenpénz, addig nem lépnek még az olcsó pénz felé sem. Nem azt szeretnénk, hogy az egyikről hirtelen álljanak át a másikra, hanem azt, hogy az arányok váljanak kiegyenlítettebbé, ami a magyar gazdaság szempontjából is egészséges. A 2007–2013-as ciklus legnagyobb hibája az volt, hogy olyan cégek kaptak pénzt, amelyek saját erőből képtelenek voltak nyereséget termelni. Ehhez képest a 2014–2020-as időszakban nem önmagában a profitabilitás a cél, hanem az, hogy lerövidüljön egy-egy nagy beruházás megtérülése.

Sok cég a közbeszerzési kötelezettségtől is menekül, inkább visszafogja a termelési volument, csak ne kelljen lebonyolítania az eljárást. Erre mi a magyarázat?
– Próbálnak szabadulni minden adminisztratív tehertől, holott magától értetődően kötöttebb a fejlesztési forrás felhasználása, mint egy szimpla banki hitel. Hazánknak szigorú elszámolási kötelezettsége van az Európai Bizottság felé. Épp a közbeszerzésekkel tudjuk igazolni, hogy szabályosan költjük el a Brüsszelből érkező pénzt, tehát a legjobb minőséget vesszük a legolcsóbb áron. Szerencsére ma már nem a legolcsóbb nyer az ajánlati árat figyelembe véve: bele kell kalkulálni, hogy a közbeszerzés keretében megvásárolandó termék vagy szolgáltatás teljes életciklusát tekintve mennyibe kerül a megrendelőnek.

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos egy interjúban kijelentette: a nettó befizető tagállamok, mint Németország, nettó haszonélvezők is egyben, hiszen a kedvezményezettek, köztük a magyarok, úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket vesznek. Egyetért vele?
– Lényegében Lázár János tavaly tavasszal elmondott gondolatainak adott nyomatékot Oettinger biztos. Pedig amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem lehet megítélni Magyarország nettó pénzügyi mérlegét annak alapján, hogy mennyi a tagdíjunk és mennyi az általunk lehívható források mennyisége, a teljes magyar ellenzék és a kritikus gazdasági közvélemény felháborodott. Azóta már tudjuk, a német, francia vagy brit gazdaságnak nem is ugyanakkora, hanem sokkal nagyobb üzlet a kohéziós és strukturális politika: egyeurónyi befektetés három-öt éves távlatban háromeurónyi megrendelést hoz a gazdasági szereplőik számára.

Ha csak a visegrádi négyekre szűkítjük a kört, fejlesztéspolitikában a lengyelek, a csehek és a szlovákok előtt járunk. Az állami háttérintézetekre bízott projektekből fakad a versenyelőnyünk?
– Jelentősek az állami beruházások, de a fejlesztési források 60 százaléka a versenyszférába áramlik. Az előleg felvételével kikerül a forrás a gazdaságba, és a beruházás befejezéséig pörgeti azt. Ahány ország, annyi fejlesztéspolitikai rendszer, Varsónak, Prágának és Pozsonynak másféle harcokat kell megvívniuk, mint nekünk. Ettől függetlenül tény, hogy a meghirdetett forráskeret, illetve az igényelt, leszerződött és kifizetett támogatás tekintetében is jobban állunk náluk. Míg mi az előző ciklusban az infrastruktúrát helyeztük előtérbe, addig a lengyelek a vállalkozásfejlesztést, ezek a szerepek a mostani időszakra cserélődtek fel.

Mi a V4-ek legerősebb közös motivációja a térségben?
– Egy észak–déli korridor létrehozása. A rendszerváltást követően mindenki a kelet–nyugati irányú gazdasági együttműködésre rendezkedett be, az EU keleti bővítésével ez csak erősödött. A világgazdasági folyamatok változásával azonban sokat profitálhat a térség abból, hogy tranzitterületen fekszik. Az észak–déli közlekedési folyosó Lengyelországtól a Balkán-félsziget számos pontjáig vezethet, ennek a koncepciónak ugyanúgy a része a Budapest–Belgrád-vasútvonal, mint a Balti-tenger összekötése az Adriával.

Ha már Budapest–Belgrád: rengeteg támadás érte a 750 milliárd forintosra becsült óriásberuházást, egyebek mellett a kínai hitel miatt.
– Ahol belép a belpolitikai támadás lehetősége, ott megszűnik a racionális gondolkodás, holott a nemzetközi gazdasági közvélemény éljenzi a beruházást. A kormány feladata a legjobb finanszírozási modell megtalálása – ha van a kínai hitelnél kedvezőbb, akkor azt kell választani.

Ugyanez az analógia vonatkozik Paks II.-re és a 10 milliárd eurós orosz hitelre?
– Ez egyrészt energetikai szuverenitási, másrészt gazdaságfejlesztési kérdés abban a tekintetben, hogy minden iparági prognózis szerint az elektromos áram fogyasztása növekvő tendenciát mutat. Ha a magyarországi elektromosáram-termelés jelentős hányadát adó paksi atomerőmű lejáró üzemidejét nem újítjuk meg, nagy bajban leszünk, mert kizárólagosan energiaimportból tudjuk pótolni a szükségleteinket. A kiszolgáltatottságot el kell kerülni, fontos szempont az ellátásbiztonság mellett a kiszámítható, a versenytársakénál kedvezőbb ár az ipari és a lakossági fogyasztók számára. A zöldenergia mint alternatíva bekerülési költségét és megtérülését tekintve sincs köszönőviszonyban sem a paksi bővítéssel.”

Forrás:
Háromszorosan megtérülő befektetés Magyarország; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2017. július 10.

Közigazgatás, politika

Elkészültek a településképi rendelet megalkotását segítő dokumentumok

„A Miniszterelnökség a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtását támogató további dokumentumokat készített el és tett közzé.
A dokumentumok, melyekkel a Miniszterelnökség a településkép védelmi törvény végrehajtásához kíván további segítséget nyújtani, a mai naptól szerkeszthető formában elérhetők az alábbi linkeken:

A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!”

Forrás:
Elkészültek a településképi rendelet megalkotását segítő dokumentumok; Miniszterelnökség; 2017. július 11.
Lásd még: 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről

Százmilliárdokat hozott az ekáer

„Akár el is tüntetheti az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét, az utaztatásos áfacsalásokat az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer. Erről Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tájékoztatott.

Példaértékű és hatékony eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelme ellen az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), amelyet már több ország is lemásol – tájékoztatott Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT-rendszer 2017. május 1-jei hatályba lépését köve­tően 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét. – A fokozott nemzetközi érdeklődés érthető, két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek az ekáer és az online pénztárgép – mondta. Az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott ekáert az elmúlt több mint két évben az Európai Unió majd minden tagállama tanulmányozta – közölte az MTI.

– Új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem a meglévő adók emelését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni – hangsúlyozta az államtitkár. Míg az új pénztárgépek a feketeértékesítést akadályozhatják meg, az ekáer annak szabhat gátat, hogy a kereskedők igazolatlan eredetű, s így adózatlan árut szerezzenek be és adjanak tovább ügyfeleiknek, vagy éppen fiktív árukereskedelem után igényeljék vissza az áfát. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer akár el is tüntetheti az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét: az utaztatásos áfacsalásokat.

Az ekáer bevezetésétől eltelt két és fél év alatt – 2017. július 1-jéig – 65 ezer regisztrált vállalkozás mintegy 29 millió szállítmányának adatait elemezték a hivatal szakemberei. Az idei első félévben a NAV munkatársai a közúti ellenőrzések során több mint tízezer törvénysértést jegyzőkönyveztek. A jogszabályokat megszegő vállalkozások összességében előreláthatóan 616 millió forint mulasztási bírsággal számolhatnak.

A járőrök több mint hetven esetben bűncselekmény alapos gyanúja miatt kezdeményezték a büntetőeljárást megindítását. Az összességében másfél milliárd forintos elkövetési érték jól jelzi a bűntettek súlyosságát. Az ekáer a gazdaságfehérítés mellett az adóbeszedés hatékonyságát is növeli. Ezt igazolja költségvetés bevételi adatsora is. Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az érintett vállalkozások.”

Forrás:
Százmilliárdokat hozott az ekáer ; Magyar Idők; 2017. július 10.

Az önkormányzati rendszer átalakítása jó irányba indult el, de azt, ami a változtatások közül nem sikerült, korrigálni kell a TÖOSZ elnöke szerint

„Az önkormányzati rendszer átalakítása jó irányba indult el, de azt, ami a változtatások közül nem sikerült, korrigálni kell – jelentette ki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere. Schmidt Jenő bírálta a túlzott centralizációt, szerinte egyes, önkormányzatoktól elvett feladatok idővel visszakerülnek a településekhez. Állítja: a hivatali dolgozók bérét januártól rendezik, és nem lesz még egy adósságkonszolidáció.

– Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár lapunknak májusban úgy fogalmazott: dolgoznak egy olyan megoldáson, amellyel azokat a településeket támogatnák, amelyek saját erőből nem tudják megemelni a köztisztviselők bérét. A tárgyalások tényét a szakszervezetek is megerősítették. Ön egyenesen kijelentette: januártól rendezik a kérdést. Lesz megállapodás?
– Biztos vagyok benne, hogy a tárgyalások folytatódnak, és megtalálják a megoldást. Lehet, hogy ez sokaknak furcsán hangzik, de nincs más lehetőség. A választásoknak nem lehet úgy nekifutni, hogy az államháztartásban dolgozóknak ennyire különböző a bérezésük. A kabinetnek a kormányhivatalok az édes gyermekei, s az ember is jobban szereti a sajátját, de attól még gondoskodik a neveltről is. A közigazgatásban sem tehetnek mást, egyben kell kezelniük a bérrendszert. Ezt a kormány is látja; a megállapodás esélyét növeli, hogy a Magyar Államkincstárral már megegyeztek a fizetések emeléséről.

– Mekkora összeget jelentene éves szinten a bérrendezés?
– Ha figyelembe vesszük az adóerő-képességet, azt, hogy a tehetős települések saját forrásból meg tudják oldani a fizetések emelését, akkor a bérrendezés évente 25-30 milliárd forinttal növelné a kiadásokat. Összesen körülbelül 20-21 ezer köztisztviselőről, közalkalmazottról van szó. A helyzet rendezése kormánydöntést igényel, bízom a kormányfő bölcsességében.

– Ha a bérrendezés nem akkora tétel, hogy megingassa az államháztartást, miért van az, hogy a döntést oly régóta nem hozták meg?
– Szerintem nem pénzügyi, hanem munkaszervezési kérdésről van szó. Még nincs tisztázva, hogy a kormányhivatalok mit vesznek át, és hogyan működik a rendszer, hiszen megállt a folyamat. Az önkormányzatoknál még vannak hatósági ügyek.

– Sokan évek óta arról beszélnek, hogy veszélyben az önkormányzatiság. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke többször nyilatkozta, hogy a kétezer alatti lélekszámú településeken a hagyományos választás is megszűnhet. Reálisak a félelmek?
– A magyar államot a települések alkotják, minden város és község egy önkormányzat, nélkülük az ország nem létezhet. Mindenhol van polgármester és képviselő-testület, és ez így is marad. Csak az lehet kérdés tárgya, hogy hol lesznek polgármesteri hivatalok, és azok mivel foglalkoznak majd. Egy biztos: közös hivatalokat csak néhány településsel lehet működtetni. Tizenöt község nem tartozhat egy jegyzőhöz, mert szinte mindennap mehetne testületi ülésekre. Ráadásul véleményem szerint több olyan feladat, amelyet elvettek az önkormányzatoktól, idővel vissza fog kerülni, mert csak helyben lehet átláthatóan elvégezni. Ilyen például a vízközmű-szolgáltatás, amelyeket most nagy monopóliumok végeznek.

– Amikor az önkormányzatokat konszolidálták, egyértelművé tették, hogy az adósság nem termelődhet újra. A kormány állítja: ezt sikerül elérni. Megerősíti ezt?
– A jogszabályi háttér egyértelműen körülhatárolja, hogy mely önkormányzat hogyan vehet fel hitelt vagy bocsáthat ki kötvényt. Ehhez ma már kormányengedély kell, s a kabinet akkor bólint rá a hitelkérelemre, ha látja, hogy azt az adott önkormányzat vissza is tudja fizetni. Még egy adósságrendezés nem lesz.

– Vannak, akik szerint az önkormányzatok után a cégeik adósságát is át kellene vállalni.
– Ezt nem szabad megtenni, nagyon helyes, hogy automatikusan nem vállalják át az önkormányzati cégek adósságát. Jellemzően ugyanis csak azok a közszolgáltatást végző társaságok adósodtak el, amelyeket arra használtak fel az önkormányzatok, hogy egyéb, nem kötelező feladatot is finanszíroztassanak velük. Ilyen például a sporttevékenység, a reprezentáció vagy akár más működési költségek. Az a cég, amelyik a feladatára összpontosítva gazdálkodott, többnyire nem került bajba.

– A kormány a megyei jogú városoknál futó Modern városok program után a kisebb településeket is támogatni kívánja. Mit várnak ettől?
– Először is fontos megjegyezni: a Modern városok programnál elkövették azt a hibát, hogy a beruházások csak a települések határáig szólnak, pedig egy-egy megyeszékhely jóval nagyobb közösségre, vonzáskörzetre van hatással, és ezt a területet egy egységben kellett volna kezelni. Ami pedig a kistelepüléseket illeti, a községek nem igazán férnek hozzá az európai uniós támogatásokhoz, ezért azt javasoltuk a kormánynak, hogy 2018. január elsejétől biztosítson egy 50 milliárd forintos hazai forrású fejlesztési csomagot az érintett önkormányzatoknak. Ez azért fontos, mert sok, helyben nagyon fontos kisebb beruházásra nincs uniós pályázat.

– Közben a fővárosra is ráférne még a fejlesztés.
– Budapesten is nagyon sok mindenre kellene forrás, főleg a tömegközlekedés van elmaradva. A 3-as metró problémája sem új keletű, a fejlesztés lassan ötvenéves, de az, hogy mostanáig nem tettek bele pénzt, nem a mostani kurzus bűne. Viszont most kell megoldani.

– Augusztus 30-án lesz az első bírósági tárgyalás abban a perben, amelyet a csömöri önkormányzat kezdeményezett a kényszerű iskolaátadással kapcsolatban. Mire számít?
– Nem tudom elképzelni, hogy a bíróság kimondja: törvénytelen volt az állami iskolaátvétel, mert erről a parlament is döntött. Feladatot vettek vissza, az ingatlan, a vagyon az önkormányzatnál maradt.

– Bár ön Tab fideszes polgármestere, mégis mindig kendőzetlenül elmondja a véleményét, olykor keményen kritizálja a kormány önkormányzatokat érintő döntéseit. Ön a párt Hofi Gézája, szelep a rendszeren belül?
– Különleges helyzetben vagyok, mert fideszes polgármesterként egy olyan önkormányzati érdekképviseletet vezetek, amely 1700, nagyon sokféle települést fog össze. Ám úgy gondolom, sosem bírálok, csak elmondom, hogy mi jó vagy mi nem, és szerintem ez az ügyet szolgálja. Elképzelhető, hogy ez nem tetszik mindenkinek, de a Fideszen belül soha nem kaptam ezért bírálatot.

– Igaz, hogy személyes megbeszélést kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel?
– Valóban szeretnék a kormányfővel találkozni szeptember, október folyamán, hogy megvitathassuk a folyamatban levő ügyeket. Annál is inkább, mert teljesen érthetően a külpolitikai csatározások nagyon lekötik a miniszterelnök energiáit, és talán kevesebb figyelem jut itthon a végek gondjaira.

– Mindent egybevéve hogyan értékeli az önkormányzati rendszer átalakítását?
– Bárki bármit is mond, az önkormányzati rendszer átalakítása jó irányba indult el. A szerteágazó feladatsort és a hozzá nem rendelt pénzügyeket valahogy össze kellett rendezni. Van, aki azt mondja, hogy ő másképp csinálta volna, csak éppen nem ő volt kormányrúdnál. Lényegesnek tartom azonban, hogy ha a változtatások közül valami nem sikerült, azt korrigálni kell. Ez kulcskérdés. A túlzott centralizáció nem jó.”

Forrás:
Elismer és kritizál a TÖOSZ elnöke; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2017. július 10.

Megtörtént a Pápai Járási Hivatal energetikai korszerűsítése

„Egymilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el 2016-ban a Veszprém Megyei Kormányhivatal a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) vonatkozó kiírásán a feladatellátást szolgáló épületek korszerűsítésére.
Ez az összeg egy 2016 decemberében megjelent kormányhatározatnak köszönhetően további 300 millió forinttal bővült, így összesen 26 épület energetikai korszerűsítése valósulhat meg az idei év végéig. Az első körben 3 pápai épület újult meg, köztük a Pápa Fő utca 12. szám alatt található Járási Hivatal. Ennek ünnepélyes átadására június 30-án, pénteken került sor. A rendezvényen Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár mellett Takács Szabolcs kormánymegbízott is köszöntötte a Hivatal dolgozóit, Pápa Város Önkormányzatának képviselőit és a meghívott vendégeket.

A kormánymegbízott beszédében beszámolt a fejlesztés részleteiről. Mint mondta, a kormányhivatal felmérte, mely épületek felelnek meg a pályázati kiírásban megfogalmazott céloknak, így esett a választás hat veszprémi, három pápai, három tapolcai és egy balatonfüredi épületre. A három pápai középületre 130 millió forintot költött a Kormányhivatal.

A legfőbb cél az energiatakarékosság, a költséghatékony működtetés biztosítása, és a környezet megóvása. Lényeges szempont az is, hogy az állampolgárok adóforintjaiból minél kevesebbet kelljen a közigazgatás működtetésére fordítani – hangsúlyozta Takács Szabolcs. Hozzátette, a Hivatal igyekszik jó gazdája lenni az önkormányzat által átadott épületeknek, ily módon a korszerűsítés a fő utcai épület egészére kiterjed, függetlenül attól, hogy egyes helyiségeket a helyi önkormányzat használ.

Dr. Kovács Zoltán államtitkár köszöntőjében felidézte polgármesteri emlékeit, majd a mostani fejlesztés jelentőségéről szólt. Elmondta, a projekt jól illeszkedik a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervbe, melyben szerepel az EU-s források felhasználása 1200 milliárd forint értékben. Ebből épületenergetikai fejlesztésekre és megújuló energia felhasználásra 300 milliárd forintot költenek.

Az ünnepélyes szalagátvágást követően Unger Tamás, Pápa Város alpolgármestere tartott pohárköszöntőt. A rendezvényt Kanozsainé dr. Pék Mária Pápa Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője is megtisztelte jelenlétével.”

Forrás:
Megtörtént a Pápai Járási Hivatal energetikai korszerűsítése; Veszprém Megyei Kormányhivatal; 2017. július 10.

Kovács Zoltán államtitkár: tartalmában és minőségében újult meg az államigazgatás

„A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg – mondta Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar szakirányú továbbképzési szakok oklevélátadó ünnepségén.
A Miniszterelnökség államtitkára felidézte: a 2010-es országgyűlési választást megelőzően az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét.

A polgári kormány felismerte a közigazgatás megreformálásának szükségességét, és az ország versenyképességének növelése érdekében döntött a nemzeti érdekek erőteljes és intézményesített eszközökkel is alátámasztott érvényestéséről, a közteherviselés kiszélesítéséről, a közigazgatás szervezetrendszerének jelentős méretű átalakításáról – mondta.

Hozzátette: a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, és az, hogy az egyetem által biztosított egységes keretrendszerben valósulhat meg a közszolgálatban dolgozni kívánók képzése, kulcsmomentum volt a közigazgatás megújításában.

Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az emberek az ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék.

Patyi András, az egyetem rektora kitért arra, az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Példaként említette a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását.

A rektor azt kérte a végzettektől, munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja.

Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése, most vehetik át oklevelüket az első ilyen szak hallgatói.

A dékán szólt arról is, hogy az államtudomány az államépítés tudománya, az államépítés végső célja pedig a nemzetépítés, ami a nemzeti önállóságot, a szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti.

Kitért arra is, hogy a nemzeti közösség, a nemzetállamiság egyre komolyabb védelemre és erősítésre szorul. Szavai szerint a védelem az egyetemen végzett honvéd- és rendőrtisztek feladata, a nemzetállam erősítése pedig nem kis részben a tisztviselői karé.

Az uniós forrásból finanszírozott, a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben megvalósított közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés első évfolyamán 353 hallgató végzett. A további öt szakirányú szakon – államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, elektronikus információbiztonsági vezető, közszolgálati protokoll, média- és közszolgálati kommunikáció, valamint választási igazgatás – 163-an végeztek.”

Forrás:
Tartalmában és minőségében újult meg az államigazgatás; Miniszterelnökség; 2017. július 15.

Nem várható gyors döntés a közalkalmazottak és önkormányzati tisztségviselők béremeléséről, a hétfői munka­beszüntetést megtartja a szakszervezet

„Hétfőn reggel nehézkes lesz az önkormányzati ügyintézés, sztrájkolnak a dolgozók.

Nem várható gyors döntés azon közalkalmazottak és önkormányzati tisztségviselők béremeléséről, akik eddig kimaradtak az életpályamodellekből. Az ezzel kapcsolatos munka akár őszig is elhúzódhat – értesült a Magyar Idők. Úgy tudjuk, a kormányzati szándék megvan a fizetések rendezésére, azonban több tényező is nehezíti a konkrét lépéseket, többek között az, hogy az alkalmazottak munka­adója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést. A hétfői munka­beszüntetést megtartja a szakszervezet.

Előreláthatólag csak őszre várható döntés a közalkalmazottak, köztisztviselők béremeléséről – tudta meg a Magyar Idők. A bérrendezés azokat az első­sorban önkormányzati munkavállalókat érintené, akik kimaradtak a közigazgatási átszervezésekből, így nincs életpályamodelljük. Habár a Magyar Államkincstár dolgozói júliustól és januártól 25 százalékos, a vízügy dolgozói pedig szeptembertől 15, majd januártól újabb 15 százalékos emelést kapnak, az önkormányzati dolgozók esetében az ilyen jellegű döntést több tényező is nehezíti. Úgy tudjuk, a kormány mindenképpen megoldást talál az érintett közalkalmazottak fizetésének rendezésére.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője kérdésünkre elmondta, az esetleges bérmegállapodást nehezíti többek közt, hogy az állami, járási, önkormányzati tisztségviselők, a honvédségi közalkalmazottak, de akár a pedagógusok, egészségügyi dolgozók mára a törvényhez kapcsolódó rendeleti szabályok miatt több ponton is eltérő feltételekkel foglalkoztatottak. A szakszervezeti vezető példaként említette, akár a pedagógusoknál, akár az egészségügyben életpályamodelleket vezetett be a kormány, amely magában foglalta az illetmények rendezését is.
Ugyanakkor akik ebből kimaradtak – például az önkormányzatoknál foglalkoztatottak, vagy a belügyi közalkalmazottak – nem részesültek béremelésben az elmúlt években. Emiatt a régi, mára elavult, felülvizsgálandó bértáblát alkalmazzák ezeken a területeken, amely jelentősen összecsúszott, kiüresedett, sokan pedig a garantált bérminimumért dolgoznak, így az esetleges emelésnek szükségszerűen be kell következnie.

Ráadásul az alkalmazottak jelentős részét az önkormányzat foglalkoz­tatja, így a béremeléseket a településeknek kellene kigazdálkodniuk, amit szintén árnyal, hogy bizonyos városok között jelentősek a költségvetési különbségek. Mészáros Melinda felidézte: a kormány már adott korábban kompenzációt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének kigazdálkodásához. Hozzátette: mindenképp indokolt, hogy a kormány folytassa az egyeztetéseket a közalkalmazotti jogviszonyban állók helyzetének hosszú távú megoldása érdekében.

– Megtartják a hétfőre hirdetett köztisztviselői, közalkalmazotti sztrájkot a munkavállalók – mondta kérdésünkre Boros Péterné, a munkabeszüntetést szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál reggel nyolc és tíz óra között szünetel az ügyintézés, ki­véve a sürgős eseteket, a munkavállalók azonban bemennek munkahelyükre. Felidézte, csütörtökön ülést tartott a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács az érintettek bérrendezésével kapcsolatos kérdésekben, de előrelépés nem történt. Az egyeztetések várhatóan két hét múlva folytatódnak. A Magyar Államkincstár dolgozói, valamint a vízügy munkavállalói nem vesznek részt a sztrájkban, mivel ők már kaptak ígéretet a fizetések rendezésére.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, az önkormányzatoknak kellene rendezniük dolgozóik bérét. Felidézte, tavaly hat és fél milliárd forintot fizettek ki a települések különböző jogcímeken jutalmakra, amiből béreket is emelhetnének. A miniszter későbbre ígért döntést a dolgozók bérrendezésének mikéntjéről.”

Forrás:
Várhatóan ősszel születik döntés a közalkalmazottak béremeléséről; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. július 15.

Díjmentessé váltak az állami vízművek egyes szolgáltatásai

„A többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságok közös közleménye

Térítésmentesen látják el egyes feladataikat a többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságok a közműcsatlakozásokhoz kapcsolódóan 2017. július 1-jétől, összhangban a felhasználók terheinek mérséklését célzó kormányzati intézkedésekkel. A kapcsolódó eljárási díjak is megszűnnek vagy mérséklődnek a lakosság, illetve a kis- és középvállalkozások számára, továbbá csökkennek az ügyintézési határidők.

Térítésmentessé válik 2017. július 1-jétől a többségi állami tulajdonú víziközmű-társaságok szolgáltatási területén a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték új bekötése esetén az igénybejelentés elbírálása, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás, a rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra és a bekötési vízmérőóra felszerelése, valamint a nyomáspróba is. A fentieken túl a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni a jövőben ezen bekötések esetén.

A fent megnevezett jogszabályi mentesség kizárólag a 2017. július 1. után létrejövő új bekötésekre vonatkozik, a mellékvízmérővel történő csatlakozásokra viszont nem érvényes. Az ivóvíz- és szennyvízbekötésnél a kedvezmény az újépítésű ingatlanokra érvényesíthető, illetve lakóingatlan és üzlethelyiség átalakításakor is igénybe vehető.

A felhasználók elégedettségének növelése érdekében az esetleges jogorvoslati eljárások is díjmentessé váltak, továbbá a szolgáltatói szemlélet erősítése céljából jelentősen csökkentek a közmű-csatlakozással összefüggő ügyintézési határidők.

A díjmentes szolgáltatások körét a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szabályozza. Fontos tudnivaló a felhasználók számára, hogy az ivóvíz bekötővezeték fővezetékre való rákötését kizárólag az illetékes víziközmű-szolgáltató végezheti, díjköteles eljárás keretében.

A továbbra is díjköteles szolgáltatások körével (például a bekötővezeték kiépítése és a geodéziai felmérés) és azok díjával, valamint a témával kapcsolatban felmerülő egyéb kérdések esetén a területileg illetékes regionális víziközmű-társaságok (DMRV Zrt., DRV Zrt., ÉDV Zrt., ÉRV Zrt. és TRV Zrt.) készséggel állnak a lakosság rendelkezésére honlapjaikon található információkkal, illetve társasági telefonszámaikon.”

Forrás:
Díjmentessé váltak az állami vízművek egyes szolgáltatásai; Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.; 2017. július 10.
Lásd még: „…A többségi állami tulajdonú vízközmű-társaságok közül az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) az MTI érdeklődésére közölte: a csatlakozás kivitelezése és a bekötővezeték kiépítése, továbbá a vízmérőn kívüli szerelvények beszerelése nem szerepel a térítésmentes szolgáltatások között, így azok díját továbbra is meg kell fizetni a szolgáltatók részére.
Az ÉRV tájékoztatása szerint az egyes térítésmentessé vált közmű csatlakozási részfeladatoknak köszönhetően a családok 3000 és 25 ezer forint közti összeget takaríthatnak meg, míg a kis- és középvállalkozások a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elengedése miatt akár több százezer forintot is…” Világgazdaság

Kritikus állapotban a vízközművek, egyszerűen elfolyik a víz

„Válságos szinthez közelít, egyes helyeken kritikus a víziközművek állapota országszerte. Kevesebb, mint 20 százalék a megfelelő minősítésű rendszerek aránya – írja az Átlátszó.
Mintegy háromezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy rendbe hozzák a magyar víziközmű-rendszereket, amelyeknek állapota kritikus, így azonnali beavatkozást igényelne – írja az Átlátszó egy stratégiai dokumentumra hivatkozva, amelyet a Megyei Jogú Városok Szövetsége küldött ki a településeknek véleményezésre.

Eszerint a magyar víz- és csatornahálózat nagyon rossz helyzetben van, az összes kitermelt ivóvíz 26 százaléka elszivárog, még mielőtt a fogyasztókhoz eljutna. Ennek oka pedig az, hogy a vizes cégeknek nincsen elegendő forrásuk a rendszer felújítására. A pénztelenség pedig mára odáig vezetett, hogy a teljes vízközműrendszer 80 százaléka nem kapja meg a „megfelelő” minősítést – írja a lap.

A dokumentum kitér a helyzet megoldásaira is. A szervezet véleménye szerint a legcélszerűbb az lenne, ha rendszer felújítását a lakossági vízdíjakból fedeznék a szolgáltatás teljes árát, emellett szerintük a nem lakossági fogyasztók vízdíját is emelni kellene legalább 1,5 százalékkal. Ezt az összeget a szolgáltatók később csakis a karbantartásra költhetnék. A szövetség a dokumentumban felveti továbbá: a közműadó arányosítására is szükség lenne, vagyis, hogy csökkentsék a különbséget a nagyvárosok és a kistelepülések terhei között. Végül kitérnek a közműcégek teljes állami kézbe vételére, úgy számolnak, hogy ehhez összesen 53 milliárd forintra lenne szükség. Az már más kérdés, hogy ezzel sem lehetne megspórolni a felújításhoz szükséges ezermilliárdokat – fűzi hozzá a lap.”

Forrás:
Kritikus állapotban a vízközművek, egyszerűen elfolyik a víz; Világgazdaság; 2017. július 13.

Megalakult a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„A fenntartható fejlődés napjaink tudományának komplex, multidiszciplináris területe, így szinte elengedhetetlen, hogy Magyarország közszolgálati képzésekkel foglalkozó egyeteme ne vegye ki aktívan a részét a téma köré épülő globális tudományos összefogásból. Az intézményben komoly előzményei vannak a fenntartható fejlődés, vízbiztonság, valamint a klímaváltozás kutatásának, amellyel a közelmúltig a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinet foglalkozott. Az NKE júliustól egy magasabb tudományos szintre emelte és strukturálta a témakörrel foglalkozó egyetemi intézményeket, és létrehozta a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézetet. Az NKE célja egy olyan kutatóintézet megvalósítása, amely átfogó módon terjed ki a sérülékeny erőforrások többségére, így például az ivóvíz ellátás biztonságra, a természeti környezet és éghajlatra vagy az élelmiszer-biztonságra.

A Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet karközi együttműködésben folytatja kutatómunkáját, kiemelten a Víztudományi Kar (VTK) és az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) stratégiai irányításával. Az intézet központja a Ludovika Campuson lesz, de a VTK bajai campusán is folynak majd kutatások. Tágabb küldetése, hogy oktatási tevékenységével, kutatási eredményeivel, valamint a társadalmi szemléletformálás útján hozzájáruljon Magyarország hosszú távú fenntartható fejlődéséhez. Működése során részt vesz az NKE alapfokú és mesterképzéseiben, doktori képzésben, valamint a kormányzati és önkormányzati tisztviselők továbbképzésében. Az intézet az ÁKK új államtudományi képzésében „az állam szerepe a fenntartható fejlődésben” témájú kurzussal, míg a Rendészettudományi Karon a „globális környezeti változások biztonságpolitikai hatásai, különös tekintettel a migrációra” témájú tanórával vesz részt. Emellett több szabadon választható szemináriummal és előadással is kiegészül az egyetem képzési palettája: környezetjog, nemzetközi vízpolitika, éghajlatpolitika, hulladékgazdálkodás, a fenntarthatóság társadalmi vonatkozásai, fenntartható településfejlesztés. Többek között folyamatban van egy nemzetközi vízpolitikával foglalkozó, interdiszciplináris angol nyelvű képzés létrehozása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös fenntartható településfejlesztés képzés, egy társadalmi vállalkozó, valamint egy környezeti konfliktus-kezelés képzés is.

Az intézet munkatársai jelenleg is számos kutatást végeznek, amelyek eredményei folyamatosan megjelennek hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve tudományos konferenciákon. Ilyen kutatási témakör például a Jó Állam Index fenntarthatóság hatásterülete, az európai vízügyi együttműködés, a magyar energiapolitika jövője, a fenntartható tájgazdálkodás a klímaváltozás tükrében, vagy a fenntarthatósági attitűdök vizsgálata a magyar közigazgatásban. Az intézeten belül jelenleg két kutatóműhely jött létre, amelyek a nemzetközi vízpolitika kérdéseivel és a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkoznak. Az egyetem dinamikusan bővíti a nemzetközi és hazai intézményközi kapcsolatait is az intézeten keresztül, így mára érdemi együttműködést tart fent az ENSZ EGB nemzetközi vízügyi egyezmény titkárságával, a Climate KIC-val, az OECD Water Governance Initiative-vel, számos hazai közigazgatási intézménnyel, valamint a Nigériai Szövetségi Vízügyi Minisztériummal. Az intézetet a Víztudományi Kar dékánja, Dr. Bíró Tibor, a karközi munkát irányító testületet elnökként és szervezési igazgatóként pedig a fenntarthatóság, a klíma- és globális vízpolitika nemzetközileg elismert szakemberei, Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András és Dr. Baranyai Gábor vezetik.”

Forrás:
Megalakult a Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet; Podobni István; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. július 14.

Az Egészséges Budapest program megvalósítására 700 milliárd forintot fordítanak a következő 10 évben

„A következő 10 évben 700 milliárd forintot szán a kormány Budapest és Pest megye, azaz a Közép-Magyarországi Régió egészségügyi ellátásának megújítására. Ebben az összegben benne van a korábban szuperkórházként emlegetett Dél-Budai egészségügyi centrum zöldmezős beruházása, de a másik két fővárosi központ, a Honvédkórház, illetve az Egyesített Szent István és Szent László Kórház bázisán létrejövő intézmények teljes megújításának költsége. Ezen kívül ebből a forrásból biztosítják a 3 centrumhoz tartozó 10 társkórház korszerűsítését, az összes új intézmény orvostechnikai megújítását, valamint a mindehhez szükséges humánerőforrással kapcsolatos költségeket, például képzéseket. Minderről azon a csütörtöki beszélgetésen esett szó, amelyen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár és Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program (EBP) kidolgozásával megbízott miniszteri biztos vázolta fel azt a víziót, amely a Közép-Magyarországon élő 3 millió ember egészségügyi ellátása lehet a jövőben.

A több száz oldalas, aprólékosan kidolgozott tervet a kabinet már többször tárgyalta, a részelemeit már jóváhagyta, de mivel hatalmas projektről van szó, természetesen még számtalan tervezés, egyeztetés vár az államtitkárságra és a program kidolgozóira. „Tíz év sok idő ebben az ágazatban is, tehát a 700 milliárd is lehet kevesebb vagy több, hiszen rengeteg részlettől függ a végső összeg” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Éppen ezért kétévente az érintett szakemberek, szakpolitikusok valamennyi részletet végigvesznek, és ha szükséges újraterveznek. Az államtitkár ígérte, bár nagyon nagy a feladat, és a program nagyon sok érdeket és szereplőt érint, mindent elkövetnek, hogy most ne az ellátórendszer, az intézmények, hanem a betegek érdeke érvényesüljön. Ezért a terv minden egyes részletéért, minden forintért meg fognak küzdeni.

Egyelőre az EBP idei 40 illetve a jövő évi költségvetésben beállított 30+20 milliárd forintjával számolhatnak. A 40 milliárd több mint feléből már idén sok olyan nagy orvostechnikai eszközt szereznek be a tervek szerint, amelyre számos intézmény már régóta vár.

Például december 31-ig szeretnének beszerezni 4 nagy érfestő berendezést, 2 MR-t, 5 CT-t, többek között a napokban a CT-hiányáról többször is a hírekbe került kardiológiai intézetbe. A 40 milliárd másik kisebb feléből pedig szeretnék elkészíttetni azokat az építészeti, kiviteli és egyéb terveket, amelyek alapján kiírhatják a közbeszerzéseket.

Erről már Cserháti Péter beszélt, aki a program nagyságát és bonyolultságát is jól érzékeltette azzal, hogy elmondta: a fejlesztések, építkezések 11 fővárosi kerületet érintenek, valamint Pest megyét, ennyi önkormányzattal kell szerződést kötni. Mivel a tervek nemcsak állami fenntartású kórházakat érintenek, folyamatosan kellett, kell egyeztetni, tárgyalni a többi tulajdonossal is, így például egyházzal, a honvédelmi tárcával, a Semmelweis Egyetemmel.

A több száz egyeztetés után körvonalazódó terv egy teljesen megújult fővárosi és Pest megyei ellátási rendszert képzel el, amelyben a 3 valamennyi sürgős esetet fogadni képes centrum közelében ott lesz az eddig nem mindenhol biztosított gyermeksürgősségi ellátás is. Olyan központok és társkórházak állnak fel, amelyekben a legmodernebb orvosi eszközök, például valamennyi centrumban PET/CT áll rendelkezésre.

Egyúttal hatékonyabb is lesz az ellátás a telephelyek összevonásával illetve megszüntetésével, a párhuzamosságok kiküszöbölésével.

Az új épületek mellett ugyanis lesznek olyan elavult ingatlanok, telephelyek, amelyeket már nem lehet a kor igényeinek megfelelően fejleszteni, ezekből költözni kell. A miniszteri biztos elárulta: ilyen ingatlanok lesznek például a Péterffy utcai kórház két telephelye, két gyerekklinikának helyet adó épületek, a Honvédkórház Podmaniczky utcai ingatlana. Természetesen a bennük működő ellátás tovább működik, csak sokkal korszerűbb épületekben.

Mindez persze nem mostanában lesz, hiszen a bonyolult tervfolyamat, közbeszerzési eljárások miatt az igazi építkezések, költözések várhatóan csak 2019-ben kezdődhetnek el. És akkor is csak úgy, hogy ez a hatalmas átrendeződés ne zavarja a betegek folyamatos biztonságos ellátását – hangsúlyozta az államtitkár.”

Forrás:
Egészséges Budapest Program: 10 év, 700 milliárd; WebORVOS; 2017. július 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Százmilliókban mérhető hasznot hajthatott már az első hónapokban az úgynevezett adótraffipax

„Százmilliókban mérhető hasznot hajthatott már az első hónapokban a kormányzat legújabb és egyben legegyszerűbb feketegazdaság elleni lépése. Az úgynevezett adótraffipax március óta működik és lényegében nem más, mint egy interneten elérhető hírlevél arról, hogy az adóhivatal mikor, kiket és hol ellenőriz. Sokan figyelik is a folyton frissülő kimutatást, volt olyan kereskedelmi egység, ahol a vizsgálat idejére a bevétel a korábbi ezer százalékára ugrott. Tállai András, az adóhivatal vezetője lapunknak azt mondta: az adótraffipax az online pénztárgépek rendszerével igazán hatásos párost alkot.

A világ egyik legegyszerűbb adóintézkedéséhez folyamodott tavasszal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A szervezet saját internetes oldalán – a www.nav.gov.hu – ­adótraffipax elne­vezéssel külön rovatot hozott létre, amelyben feltünteti, hogy az elkövetkezőkben hol, mikor és mely gazdasági szereplőket ellenőrzik a hatóság helyi emberei. – Az első hónapok látványos eredményeket hoztak – nyilatkozta a Magyar Időknek a március óta élő rendszer eddigi tapasztalatairól a NAV vezetője. Tállai András néhány példát kiragadva arról beszélt, hogy számos fővárosi és vidéki helyszínen 40-50 százalékkal több nyugtát adtak az ottani vállalkozások, mint korábban, s ezzel együtt a pénztárgépekbe beütött összegek is növekedtek, nem is csekély mértékben. Volt olyan kereskedelmi egység, ahol a bevétel a korábbi 965 százalékára ugrott abban az időszakban, amikor a NAV előre bejelentett vizsgálata zajlott. A nagyobb bevétel legtöbbször nagyobb adófizetést is jelent.

– Akadtak persze olyan esetek is, amikor az érintetteket meglepetésként érte a NAV-osok felbukkanása annak ellenére is, hogy az akció szerepelt az adótraffipax előrejelzésében – mondta Tállai András, megjegyezve: ez is jelzi, hogy nem árt rendszeresen böngészni az adóhatóság internetes oldalát. Mindent egybevéve a hivatal becslése szerint az új tájékoztató rendszer már az első hónapokban is százmillió forintokban mérhető hasznot hajthatott.

A meghirdetett ellenőrzések tapasztalatait, adatait a NAV feljegyzi, elemzi és később felhasználja. – Ebben óriási segítségünkre van az online pénztárgéprendszer – mondta a hivatal vezetője. – Feltételezhető ugyanis – folytatta –, hogy egy-egy bolt, vendéglátóhely forgalma nem csak az előre meghirdetett NAV-ellenőrzések néhány napjára ugrik meg. A nagyobb eltérések könnyen észrevehetők, azok okaira pedig utóbb könnyen rákérdeznek a hatóság munkatársai, netán ismét felkereshetik az ellenőrök az érintett vállalkozásokat.
– A NAV célja ugyanakkor egyáltalán nem a büntetés, hanem az, hogy minden szereplő betartsa az előírásokat, befizesse az adókat és legálisan alkalmazza dolgozóit – mondta Tállai András, majd megjegyezte: ezért is hirdetik meg az adótraffipaxban az akciók legnagyobb részét. S arra is volt példa a közelmúltban, hogy szórólapokon hívta fel az egyik adóigazgatóság bizonyos gazdasági szereplők figyelmét a közelgő ellenőrzésekre. – A tájékoztatás fontos, jó, ha a vállalkozások ebből a szempontból is tudhatják, mire számíthatnak. Azzal ugyanakkor mindenki minden előzetes tájékoztatás nélkül kalkulálhat, hogy a szabályszegésekre előbb-utóbb fény derül; az adóelkerülőkre, a csalókra pedig a törvény teljes szigorával lesújt a szervezet – mondta Tállai András. Mint fogalmazott, az új pénztárgépek rendszere kiegészülve az ekáerként ismertté vált elektronikus áruforgalom-ellenőrzéssel és a hamarosan életbe lépő online számlázási szisztémával tág teret biztosít a NAV-nak a visszaélések leleplezésére. Ezek a megoldások Tállai András szerint alkalmasak arra, hogy az egyébként egyre csökkenő adókat a hivatal minden szereplőtől beszedhesse.”

Forrás:
Hozza a bevételt a legújabb, feketegazdaság elleni lépés; Magyar Idők; 2017. július 14.
ADÓtraffipax; Nemzeti Adó-és Vámhivatal

Blokklánc megoldást próbál ki Svédországban a földhivatal

„Transzparensen és egyszerűen ellenőrizhetően kell hiteles dokumentumokat tárolni? Ez egy olyan megoldás, amit a blockchainre szabtak. A svédek már kísérleteznek is vele.

A svéd földhivatal, a Lantmäteriet blockchain technológiára helyezte át a föld- és ingatlannyilvántartást. A hivatalnak 2016-ban már volt egy az ötlet kipróbálására alkalmas tesztverziójuk a nyilvántartószoftverből. Azóta pedig nagy erőkkel dolgoztak a végleges megoldáson.

Az éles rendszer tesztje idén márciuban indult el. Mats Snäll, a földhivatal fejlesztési vezetője szerint a mostani próbából annak kell kiderülnie, hogy alkalmas-e nagyobb mennyiségű tranzakció kezelésére a rendszer. Március óta nem találtak arra utaló nyomot, hogy a blockchain ne lenne megfelelő megoldás.

A fenti kérdés azért merülhet fel, mert a szektás ellenségeskedésbe süppedt bitcoin momentán se nem olcsó, se nem gyors tranzakciókat nem tesz lehetővé. És még a sokkal fejlettebb Ethereum hálózatot is meg tudja lepni egy-egy hirtelen roham.

A földhivatal által használt trükk egy privát blockchain, amit a svéd ChromaWay startup épített ki. Ilyen privát megoldással kísérletezik a digitalizációhoz a Ubiquity-t segítségül hívó brazil kormány is. A bitcoin blockchainje egyébként sem az igazi választás adatok tárolására, erre például az Ethereum is alkalmasabb.

Snäll szerint a rendszer előnyei abban is meg fognak mutatkozni, hogy olcsóbb lesz a jelenlegi rendszernél fenntartani. Emellett kényelmesebb és biztonságosabb lesz egy hagyományos földadatbázisnál.”

Forrás:
Blockchain megoldást tesztel a svéd földhivatal; FintechRadar; 2017. július 7.
Lásd még: Sweden Officially Started Using Blockchain to Register Land and Properties; Joseph Young; Cointelegraph; 2017. július 6.
The Land Registry in the blockchain – testbed. A development project with Lantmäteriet, Landshypotek Bank, SBAB, Telia company, ChromaWay and Kairos Future; Kairos Future; 2017. március (a most befejezett kísérleti, második fázis leírása, pdf-ben)

Indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése

„A Lechner Tudásközpont újabb európai uniós forrásból finanszírozott kiemelt projektre kötött támogatási szerződést. Az E-ingatlan-nyilvántartás elnevezésű, ingatlan- és földügy fejlesztésére irányuló projekt elsődleges célja a hazai földhivatali eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentése.

A Lechner Tudásközpont az ingatlan- és földügy fejlesztése érdekében konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést a 1004/2016. (I. 18.) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program „Az adminisztratív terhek csökkentése” című pályázati felhívására benyújtott támogatási kérelem eredményeként az elektronikus ingatlan-nyilvántartás projektre. Ezzel a lépéssel tovább folytatódik a hazai közigazgatási folyamatok széles körű elektronizációja, melynek következtében csökken a földhivatali (ingatlanügyi, telekalakítási, mezőgazdasági igazgatási) eljárások átfutási ideje és költségszintje.

Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt célja a földügyi igazgatási eljárásokat, valamint munkafolyamatokat és adatszolgáltatásokat elektronikusan támogató informatikai rendszer kialakítása, mely első- és másodfokú hatósági eljárásokra egyaránt kiterjed. A fejlesztés további eredményeként a Tudásközpont által vezetett konzorcium egységesíti a közhiteles ingatlan-nyilvántartás és a központi ingatlan-nyilvántartás kezelését, melyet egy racionalizált jogszabályi környezet is támogat majd.

A projekt célját és várható műszaki-szakmai eredményeit tekintve szorosan kapcsolódik az „E-építés keretrendszer – innovációval a magyar emberek szolgálatában” és a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” kiemelt projektekhez, melyek szintén a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével valósulnak meg. Ennek köszönhetően a földügyi nyilvántartások, az építésügyi szakrendszerek, valamint a kapcsolódó föld- és építésügyi téradatbázisok (tovább)fejlesztése egységes szakmai irányítás alá került, ami határozott lépés a szorosan összefüggő föld- és építésügyi ágazatok közötti informatikai és közigazgatás-szervezési együttműködő készség kialakításának irányába.

Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt 13,028 milliárd Ft forrásból gazdálkodhat, melyet 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban biztosít.”

Forrás:
Indul az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése; Lechner Tudásközpont; 2017. július 10.
E-ingatlan-nyilvántartás projekt; Lechner Tudásközpont

Az új technológiák és a szervezeti változások hatása a magyar földmérésre és térképészetre (Vándorgyűlés 2017)

„„Az új technológiák és a szervezeti változások hatása a magyar földmérésre és térképészetre” témakörben, 2017. július 6–8. között Szekszárdon tartotta a 31. Vándorgyűlését az MFTTT.

A kétnapos konferenciának a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar (PTE KPVK) nyújtott, minden igényt kielégítő otthont. A vándorgyűlés két napján 192 résztvevő előtt 60 előadás illetve beszéd hangzott el három plenáris és tíz szekció ülés keretében. A rendezvény fővédnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, védnökei: dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, dr. Horváth Kálmán, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Ács Rezső, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, prof. dr. habil. Horváth Béla, a PTE KPVK dékánja, Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke és Palotásné Kővári Terézia, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöke voltak. A tekintélyes védnöki névsor sem volt elegendő ahhoz, hogy a megyei kormányhivatalok földhivatali munkatársainak részvétele elől elháruljanak az akadályok. (Tíz kormányhivatalból egyetlen résztvevő sem regisztrált a rendezvényre.)

A két nap szakmai programját négy vállalkozás műszerbemutatója színesítette. Kilenc intézmény, cég anyagilag is hozzájárult a szakmai seregszemle sikeréhez.

A nyitó plenáris ülésre az Kar impozáns aulájában került sor. Dr. Ádám József akadémikus, az MFTTT elnöke nyitotta meg a konferenciát és köszöntötte résztvevőket valamint a plenáris ülés meghívott előadóit, akik az elnökségben foglaltak helyet:

a földművelésügyi miniszter képviseletében megjelent Reményi György FM FTFO földmérési osztályvezetőt,
dr. György Istvánt, Budapest Főváros Kormányhivatal kormánymegbízottját,
dr. Horváth Kálmánt, a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját,
dr. Horváth Béla dékánt,
Ács Rezső polgármestert,
Kassai Ferenc és Palotásné Kővári Terézia kamarai elnököket,
Szalay László alezredest, a Magyar Honvédség geoinformációs főnökét,
Cseri Józsefet, az NKP Nkft. ügyvezető igazgatóját.
…
Reményi György a földmérést érintő aktualitásokról beszélt. Kitért a FÖMI-t és a földhivatalokat érintő intézményi átalakításokra valamint számos, földügyi témájú jogszabály módosulására. Röviden szólt a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése projekt felgyorsítását szolgáló lépésekről és az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény földügyet érintő hatásairól is.

Dr. György István kormánymegbízott az ingatlanügyi hatóság kormányhivatalokon belüli működési tapasztalatairól tartott előadást. 2015. április 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok egységes szervezeti formában és egységes vezetés mellett folytatják tevékenységüket. Az integráció személyügyi hatásaként éves szinten 1,45 Mrd Ft-os illetmény-megtakarítás keletkezett. A központi hivatalok felülvizsgálatának és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésének kiemelt célja: az ügyintézés az állampolgárokhoz és a vállalkozásokhoz a lehető legközelebb történjen a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban. Az előadó beszélt a földügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról is az integráció, illetve a központi hivatalok felülvizsgálata után.
…
Szalay László alezredes a magyar katonai térképészet elmúlt években végbement szervezeti változásait ismertette és bemutatta a kifejezetten katonai célú feladataik mellett a polgári vonatkozású munkáikat is. Külön szólt a jelenleg folyó 1:50 000 méretarányú országos térképfelújítási programról és egy korszerű állami topográfiai térképi adatbázis, a DITAB-50 létrehozásáról.

Cseri József igazgató az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt újabb ütemeinek indításáról és az ellenőrzési munkák tapasztalatairól tájékoztatott.

Az e-állam feltételeinek megteremtésével kapcsolatban Kassai Ferenc elnök összefoglalta a „Zöld Könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól” című akcióterv leglényegesebb összefüggéseit. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia pilléreiként említette a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák, a digitális gazdaság, ezen belül az elektronikus szolgáltatás létrehozását. A pillér utolsó elemeként a digitális állam megvalósításáról beszélt, ami az elektronikus közigazgatási és az állami érdekkörbe tartozó egyéb elektronikus szolgáltatások megteremtését jelenti. Kiemelten foglalkozott az elektronikus közműnyilvántartó-rendszer kialakításának problémáival és az egyre szélesebb teret nyerő létesítmény információs modellezés (BIM–Building Information Modelling) jelentőségével. Befejezésül hangsúlyozta, hogy ennek a programnak a megvalósítása csak korrekt digitális műszaki alapokkal biztosíthatók és tudomásul kell venni, hogy egészen új világ van kialakulóban a mérnöki műszaki gyakorlatban.
…
A délutáni plenáris ülés első előadóját, Fekete Gábort a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya főosztályvezetőjét Iván Gyula földügyi főtanácsadó képviselte. Szakmai integráció és stratégia című előadásában ismertette a földügyi igazgatás 2017. január 1. óta létező felépítését. A szervezeteknek a kormányhivatalokba történő integrálásával és az FM szakmai irányító szerepének megtartásával kialakult kettős irányítás (Miniszterelnökség–FM) ellentmondani látszik a Magyary Zoltán, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője által lefektetett (és ma is követendőnek tartott) elveknek. A kialakult hazai helyzet nem követi az európai gyakorlatot. „A stratégiát úgy kell kidolgozni, hogy az illeszkedjen a közigazgatás felépítéséhez, a kötöttségekhez, figyelembe kell venni a szakmában történő, napjainkban is rohamosan folyó paradigmaváltást, át kell gondolni az állami földmérés jövőbeni szerepét és feladatait”, állapította meg az előadó.

Galambos István a geodéziai célú GNSS-szolgáltatások hazai rendszerét tekintette át prezentációjában. Bemutatta a GNSSnet.hu, az első hazai, teljes körű igényeket kielégítő rendszer komplex szolgáltatását, újdonságait. Az előadó szükségesnek tartja a GNSS-szolgáltatásokkal kapcsolatos hatályos joganyag felülvizsgálatát.

A térinformatika és a statisztika összekapcsolása lehetőséget ad a nagy tömegű adatok állományba rendezésére, újfajta megközelítésre. A digitális univerzum, az exponenciálisan növekvő, nyilvános digitális adathalmaz (Big Data) üzleti felhasználásának, elemzésének, vizuális megjelenítésének lehetőségeiről, az üzlet vezetésében történő hasznosításáról tartott érdekes előadást Vörös Árpád Tamás a PTE munkatársa.
…
A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. dr. Mihály Szabolcs előadásából megismerhettük az ENSZ Agenda 2030 irányelvben megjelenő 17 fő fenntartható fejlődési célt. A célok megvalósulását 232 indikátor folyamatos figyelésével kívánják nyomon követni. Mind a célok megvalósításában, mind a nyomon követésben meghatározó szerepet kapnak a helyhez kötött információk, az információ gyűjtésének, kezelésének társadalmi, technológiai rendszerei. A fenntartható fejlődési célok három nagy pillérje, nevezetesen a környezet, a társadalom, a gazdaság indikátorainak meghatározásában és változásaiknak a nyomon követésében kiemelkedő szerepet játszik a földügyi szakigazgatás, az eredményes földpiac és a célravezető földhasználati menedzsment. A hazai helyzet azonban ellentmondásos. „Az Agenda 2030 földügyi, térinformatikai és földmegfigyelési szegmensének hazai működtetése nem kezdődött el. Szakterületünk kormányzati, intézményi és civil szakmai szervezetei inaktívak. Megoldásra vár a téradatokban érintett intézmények és tárcák együtt-működése, és a Nemzeti Térinformációs Infrastruktúra megvalósítása.”

A mezőgazdasági károk távérzékeléses felmérésében elért fejlesztési eredményekről számolt be dr. Mikus Gábor. A Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) fejlesztésének célja a kárenyhítési tevékenység köré épülő korszerű technikákat és eljárásokat alkalmazó informatikai rendszer építése (távérzékelés, térinformatika, meteorológia, GPS technológia, stb) és az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, eljárási határidők leszorítása volt. A Budapest Főváros Kormányhivatal feladata, hogy a kárenyhítési kérelmek korábban 100%-os helyszíni ellenőrzését igénylő bírálati tevékenységének minél nagyobb része kiváltható legyen távérzékeléssel készült kártérképek segítségével. Létre kellett hozni azt a rendszert, amely alkalmas az eddig eseti jelleggel készült kárfelmérések (árvíz, belvíz, aszály) operatív szolgáltatására…
…
Az MFTTT 31. Vándorgyűlésén elhangzott előadások anyaga a Társaság honlapján rövidesen elérhetőek lesznek. A honlap Képtár rovatában fényképalbumba foglalt fotókon követhetők a három nap eseményei.”

Forrás:
Vándorgyűlés 2017; Buga László; Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság; 2017. július 14.

Ingyen robotügyvéd minden amerikainak

„Különféle bírságok befizetését segít elkerülni, illetve megfogalmazza helyettük a hivatalos leveleket is.

Az ügyvédi költségek jellemzően nem olcsók, ezért sokan inkább kifizetik a büntetést ahelyett, hogy fizetnének a jogi végzettséggel rendelkező támaszért. Az Amerikai Egyesült Államokban mostantól a dolgok kicsit másképp lesznek, legalábbis ez vezette Joshua Browder alkotót, a Stanford Egyetem tanulóját.

Browder egy olyan chatbotot írt, amit az első mesterséges intelligencia vezérelt ügyvédjének hív. A DoNotPay szolgáltatás lényege hogy jogi tanácsadást nyújt, olyan esetekben mint a gyorshajtás, a parkolási bírság, részletfizetés, vagy a kártérítés (stb.). A bot eddig nagyjából 375 ezer esetben segített az elmúlt két év során, New York, Seattle és az Egyesült Királyság területén.

Mostantól azonban bárki ingyenesen igénybe veheti a DoNotPay kínálta szolgáltatásokat az Egyesült Államokban, ehhez csak fel kell keresni az oldalt, kiválasztani a megfelelő kategóriát, megválaszolni néhány fontos kérdést a robotnak, amely ezt követően legenerálja a beadandó dokumentumot. A chatbot nemcsak ismeri a törvényeket, de idézi vagy hivatkozza is ezeket a szükséges esetben. Az IP cím alapján azt is tudja, milyen helyi szabályozások vannak életben.”

Forrás:
Ingyen robotügyvéd minden amerikainak; Szűcs Péter; IT café; 2017. július 14.
Korábbi cikkünk: Automatizált jogi tanácsadás csetbot segítségével

Informatika, távközlés, technika

Magyarországon használják a legtöbben a közösségi médiát Európában

„Tavaly az Európai Unióban a 16 és 74 év közötti internethasználók 63 százaléka használt közösségi oldalakat, Magyarországon viszont ugyanennek a csoportnak a 83 százaléka vett igénybe ilyen szolgáltatást, ezzel az első helyen áll az uniós rangsorban – összegezte az Eurostat felmérését az MTI.

Magyarország vezeti a tagországok rangsorát a közösségi oldalak használatában – mutatta be az MTI az Eurostat adatait. Míg 2016-ban az unióban átlagosan az internethasználók 63 százaléka használt közösségi szolgalakat, a magyar internetezők 83 százaléka élt a közösségi oldalak szolgáltatásaival.

Szintén nagy arányban használják az ilyen szolgáltatásokat a máltaiak, belgák és ciprusiak is, tízből nyolc internethasználó veszi igénybe a közösségi oldalak szolgáltatásait. A lista végén a franciák állnak (47 százalék), de Szlovéniában és Csehországban is viszonylag alacsony arányban használják a közösségi oldalakat.

Jóval nagyobb arányban szerepelnek az ilyen oldalakon a fiatalok, az uniós átlag 88 százalék. A magyarok a belgákkal és a dánokkal vezetik ezt a listát, százból csak három internethasználó nem vesz igénybe ilyen szolgáltatást. Ebben a rangsorban is a franciák végeztek leghátul, de itt jelentősen kisebb a szórás, mivel csak 20 százalékkal maradnak el az élen járóktól.

Felzárkózott a veterán generáció
Az idősebbeknek csak a harmada használ közösségi oldalakat uniós szinten, de Magyarországon, Belgiumban, Máltán és Portugáliában is 50 százalék felett volt az arány tavaly…

Szintén előkelő helyen végeztünk az online hírolvasás területén, a magyarok 88 százaléka tekint az internetre hírforrásként. Zenehallgatásra csak a magyar internetezők kétharmada használta a világhálót.

Információkeresés szempontjából a kilencedik helyen állunk, a magyar internetezők nyolctizede vett információt az internetről. Banki ügyeket viszont nem szeretnek az interneten intézni a magyarok, uniós szinten huszonkettedik helyen végeztünk, csak az internetezők 44 százaléka intézkedett az interneten keresztül.”

Forrás:
Ez az, amiben elsők vagyunk az uniós rangsorban; Kovács Bertold; Napi.hu; 2017. július 13.
Lásd még: Are you using social networks?; Eurostat; 2017. július 13.

„Digitális Esély 2017” pályázat

„Idén, immár negyedszer is meghirdeti a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok digitális felzárkózását támogató közös programját a Nemzeti Hírközlési Tanács és az SAP.

A „Digitális Esély 2017” pályázaton összesen tízmillió forint érhető el, amely körülbelül tíz, Magyarországon működő és nyilvántartott közhasznú szervezet (civil szervezetek, alapítványok, gyermekotthonok) szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek digitális felzárkózását, valamint infokommunikációs oktatását segítő programját segíti majd.
Két életkori kategóriában várják a pályázatokat: egyrészt a 10-14 év közötti, másrészt a 15-18 év közötti szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek informatikai oktatására, digitális esélyegyenlőségének javítására vonatkozó programokkal lehet jelentkezni. Egy pályázó mindkét kategóriában nyújthat be pályázatot.

Mindkét kategóriában olyan pályázatokat várnak, amely bemutatja, hogyan és milyen új módszerekkel valósítható meg hatékonyan a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok digitális felzárkóztatása, mindez hogyan javítja az életminőségüket, hogyan ad új esélyeket a továbbtanulásukhoz.

A pályázatok beadási határideje: 2017. szeptember 12. A pályázatról bővebb információ a www.nhit.hu/digitalisesely2017 oldalon olvasható.”

Forrás:
Idén is lesz Digitális Esély; IT Business; 2017. július 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Gyengül a magyar innovációs teljesítmény

„Az Európai Bizottság minden évben megvizsgálja a tagországok innovációs teljesítményét. A legfrissebb, 2017. évi tanulmány és annak regionális változata június 20-án jelent meg. Az EU egészének és az egyes országoknak a teljesítményét 27 mutató alapján mérik meg az összefoglalókban. A legfrissebb szerint az EU 2016-ban több országgal – Ausztráliával, Kanadával, Japánnal, Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal – összehasonlítva rontotta innovációs teljesítményét. Japánhoz és Dél-Koreához mérve ráadásul jelentős az unió lemaradása. Kínával szemben még előnyt élvez, de ez gyorsan fogy, a távol-keleti óriás ugyanis 2010 óta hétszeresére javította innovációs eredményeit. Az EU a 2016-os adatok alapján már csak Oroszországnál, Indiánál, Dél-Afrikánál és Brazíliánál van jobb pozícióban.

Az egyes tagországok teljesítménye eltérő mértékben változott. Tizenöt ország javította, 13 rontotta az összehasonlítási alapként használt 2010-es évhez viszonyított pozícióját. A legnagyobb javulás Litvániában, Hollandiában és Nagy-Britanniában következett be. A legnagyobb lecsúszás Románia és Ciprus esetén tapasztalható. Nem büszkélkedhet eredményeivel Magyarország sem. A 28 tagország között 2015-höz képest 2016-ban egy, 2017-ben három hellyel rontottunk. Ezzel a 28 EU-s ország között a huszonharmadikak vagyunk, Szlovákia egy, Csehország tíz hellyel előz meg bennünket. Utánunk csak Románia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Lettország következik. Európában több éve változatlanul Svájc, míg az EU-ban a skandináv államok a leginnovatívabbak.

Mielőtt a magyar pozíciókat az egyes mutatók alapján megvizsgálnánk, ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is fontos az innováció. A tanulmány így fogalmaz: valódi prosperitás csak innovációtól várható. Az innováció hozzájárul a termelékenység javításához, a gazdasági növekedéshez és sok új, jó minőségű, jól fizető munkahely létrejöttéhez. Mindezek következtében az innováció javítja a versenyképességet is. Ha Magyarország teljesítményét ezen tényezők alapján vizsgáljuk, azt tapasztaljuk: a nemzetközi elemzések szerint termelékenységünk nem javul, versenyképességünk pedig romlik. Gazdasági növekedésünk elsősorban a külföldi összeszerelő üzemek bővülő teljesítményének, az uniós pályázati pénzeknek, valamint az utóbbi időben bekövetkezett béremelések által kiváltott fogyasztásbővülésnek köszönhető.

Az összeszerelő üzemek azonban továbbra is költségmegtakarítási céllal települnek hozzánk, ami korlátozza a béremelési lehetőségeket. A létrehozott munkahelyek többsége sem tudás- és innovációigényes munkahely. Vagyis az Európai Unió szóhasználatával élve: nem jó minőségű és főleg nem jól fizető munkahely. A tartós gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a valódi prosperitáshoz az innovatív cégek és az innovatív munkahelyek arányának kellene növekednie. De nézzük, mely mutatók alapján gyenge a magyar innovációs teljesítmény, illetve mi gátolja az innovációs teljesítmény javulását!

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon az EU-átlaghoz képest magas az egyszerűbb termelő tevékenység, és alacsony a tudásalapú szolgáltatások aránya a gazdasági szerkezetben. Feltűnően magas a külföldi tulajdonú cégek aránya, ami kiszolgáltatottságot okoz, hiszen ezek üzleti célja a minél nagyobb profit megszerzése és hazautalása. Jól érzékelteti a hiányosságokat, hogy a cégek között az EU-átlaghoz mérve az innovációra sokat költő cégek aránya és az innovációra költött összeg is rendkívül alacsony. Ez összhangban van azzal, hogy a hazánkba települő összeszerelők termelnek, nem pedig fejlesztenek. Igaz, hogy nem közvetlenül hat az innovációra, de a humán vagyon nagysága szempontjából fontos jellemző, hogy Magyarországon az utóbbi időben – elsősorban a romló halálozási statisztika miatt – felgyorsult a népességfogyás, míg Csehország és Szlovákia lakossága nő, Lengyelországé pedig változatlan.

A humán vagyon, vagyis a munkavállalók tekintetében Magyarország különösen rosszul teljesít a felnőttképzés területén. Ez egyben a termelékenység növekedését is gátolja, hiszen lehet, hogy az emberek gyorsabban tudnak dolgozni, de okosabban nem – ha nem rendelkeznek a legfrissebb ismeretekkel és tudással. Elsősorban a digitális tudás, azaz az informatika kiterjedt alkalmazása területén nagy a tudáshiány. Ez arra is utal, hogy hiába költ az ország egyre többet a széles sávú internet kiépítésére, ha a munkavállalók, illetve a kisvállalkozások ismeretek hiányában nem használják a kiépült lehetőségeket. Nem véletlen, hogy – nemzetközi elemzések szerint – minden egydollárnyi technikai fejlesztéshez legalább tízdollárnyi ismeretbővítésre, azaz a tudásba való befektetésre van szükség, hogy a korszerű technika jól hasznosítható legyen.

A tanulmány kiemeli, hogy kutatásra-fejlesztésre és innovációra csökkenő összegeket szán a magyar állam. Amikor akár pályázatokkal, akár közvetlenül a költségvetésből kutatást-fejlesztést támogat, ahhoz a cégek nem járulnak hozzá elegendő saját forrással. Ezt a helyzetet nevezik az EU-s tanulmányok „állami pénztől való függőségnek”, ami leszoktatja a cégeket arról, hogy valós versenyhelyzetben is meg tudják állni a helyüket.

Különösen gyenge a kisvállalati szektor innovációs teljesítménye. Ami ráadásul 2010-hez képest minden területen romlott. Nem születik elegendő új termék, nincs elég technológiai, marketing-, vezetési és szervezési innováció a kisvállalati szektorban. Ez azért különösen nagy probléma, mert leginkább ettől a szektorból lenne várható az innováció, hiszen az összeszerelő üzemek, mint korábban említettük, nem fejlesztési céllal települnek hozzánk.

2010-hez képest a tudásintenzív munkahelyeken foglalkoztatottak száma, valamint a külpiacra vitt új termékek értékesítési volumene is csökkent. Valószínű, hogy a gyengülő innovációs teljesítmény oka, hogy az EU-s átlaghoz való felzárkózásunk az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) tekintetében szintén lassult. Érdemes megvizsgálni regionális teljesítményünket is. A hét magyar régió innovációs teljesítménye nem tér el jelentősen egymástól, a közép-magyarországi kivételével valamennyi régiónk rossz pozíciót foglal el az EU 220 régiója között. Közép-Magyarország a 131., de köztudott, hogy ez a régió Budapestet és Pest megyét foglalja magában, a viszonylag jó pozíció tehát Budapestnek köszönhető. A legrosszabb helyzetben a 196. Észak-Magyarország van, amelyet 183. helyével a Dél-Dunántúl előz meg. Nem dicsekedhet jó helyezéssel a Nyugat-Dunántúl sem (171.), ami azt igazolja, hogy a Győrben működő Audi sem javítja jelentősen a régió innovációs teljesítményét. Sőt: éppen ez a régió rontotta a legnagyobb arányban – tíz százalékkal – az innovációs helyezését.

Az innovációs teljesítmény gyengesége hatással van a versenyképességre is. Az IMD svájci nemzetközi versenyképességi kutatóintézet ez év júniusában megjelent tanulmányában a 2017. év eleji adatok, illetve felmérések alapján a vizsgált 63 ország között Magyarország az 52. pozíciót foglalta el. Ez hat hellyel rosszabb az előző évinél. Csehország 28., Lengyelország 38., Szlovákia 51. Az IMD szerint is a munkavállalók képzettsége – vagy inkább képzetlensége – a gyenge pontunk, különös tekintettel a digitális és technikai képességekre.

A digitális versenyképesség tekintetében 44.-ek vagyunk a vizsgált 62 ország között. Csehország 32., Lengyelország 37., Szlovákia 43. Nálunk rosszabb helyezése az EU-ban csak Bulgáriának, Horvátországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Romániának van. Valamennyi nemzetközi elemzés elismeri makromutatóink javulását. Azt, hogy nő a foglalkoztatottság, illetve csökken a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az adósságállomány is. Ugyancsak javul a GDP-vel mért gazdasági növekedés. Elsősorban az összeszerelő üzemek nálunk elért bővülő exportja miatt javul a kereskedelmi egyensúly. A gazdasági és társadalmi fejlődés fenntartása azonban hosszabb távon nem lesz biztosítható az innováció felgyorsítása nélkül. Különösen fontos lenne a kisvállalati szektor innovativitásának fokozása. Ehhez el kellene gördíteni minden bürokratikus és egyéb akadályt az innováció útjából, és a rendelkezésre álló forrásokból sokkal többet kellene fordítani a valódi innovációk megvalósításának és piacra juttatásának támogatására.

Egy vállalkozó ezzel kapcsolatban így fogalmazott: véget kellene végre vetni annak a rossz beidegződésnek, hogy a magyar innováció csak külföldön lehet sikeres, a saját hazájában nem, itt inkább állandó ellenállással találkozik. A gazdasági sikerhez azonban innovációt nem csak egyes kiválasztott cégeknél, közöttük is főleg a nagyobbaknál kell támogatni. Erre ugyanis az egész gazdaságban, sőt az állami szférában is szükség lenne. Továbbá nemcsak termék- és technológiai, hanem szervezési, marketing- és vezetési innováció is kell a jobban működő gazdasághoz. Ezért nem elég nagy kutatási-fejlesztési projekteket indítani, és azokba jelentős összegeket fektetni. Főleg nem várható javulás akkor, ha továbbra is elmaradunk mások mögött a humán vagyon tekintetében, a tudásba és az egészségbe történő befektetések területén, illetve ha nem tudjuk megállítani a drámai népességfogyást. Erre figyelmeztetnek a nemzetközi elemzések.”

Forrás:
Ha nincs innováció, növekedés sem lesz; Csáth Magdolna; Magyar Nemzet; 2017. július 15.
Lásd még: European Innovation Scoreboard Európai Bizottság
(a téma webhelye számos információval, interaktív eszközzel)
Regional Innovation Scoreboard
European Innovation Scoreboard 2017 – Main report (pdf)
Európai Innovációs Eredménytábla. Összefoglaló (pdf)
csak Magyarország Hungary (rövid összefoglaló, pdf-ben)
RIO országjelentés a hazai kutatási és innovációs helyzetről, európai uniós összehasonlításban és Eredménytábla az Európai Unió innovációs tevékenységéről (korábbi cikkeink)

Az egyetemi előadókban használt laptop rontja a diákok teljesítményét

„A Scientific America oldalán megjelent recenzióban a szerző a Michigan State University kutatóinak eredményeit (megjelent: Psychological Science, 2017 Vol. 27, 171-180) foglalja össze egy olyan kérdésben, amiről alighanem Magyarországon is megoszlanak a vélemények. Bár a végkövetkeztetés közel áll ahhoz, amit józan paraszti ésszel is megfogalmazhatnánk, a kutatás értékét erősíti, hogy mért adatokkal támasztják alá, és több részletkérdésben meglepő következtetéseket is levon, akár közkeletű vélekedések cáfolataként is.

A laptop ma egy egyetemista számára éppen olyan „szériatartozéknak” számít, mint a mosószer, a törölköző vagy a kávéspohár. A kampuszok látképéhez szervesen hozzátartozik a hónuk alá csapott gépekkel előadásra igyekvő diákok látványa. A laptopoknak összességében nyilvánvaló a haszna az egyetemista lét során. Az előadótermi oktatást online kurzusokkal egészítheti ki, kutatási eredményeket tesz hozzáférhetővé, lehetővé teszi a kereséseket belső szakmai anyagokban, segíti a kommunikációt a barátokkal és a szülőkkel is. Kérdés az, hogy vajon az előadótermi laptophasználat is hasonló hasznokkal jár-e a diákok számára. Vannak érvek, amelyek emellett szólnak: lehet jegyzetelni, online követni az előadás diáit, hozzáférést biztosít a hivatkozott forrásokhoz, segíthet a tananyaghoz kapcsolódó egyéb anyagokat találni a neten. A kutatásból azonban az derül ki, hogy ez csupán illuzórikus várakozás – az előadóteremben használt laptopok nem javítják a tanulás hatékonyságát, sőt. A gépek használatával a diákok saját maguk terelik el figyelmüket a tananyagról, az értékes – és Amerikáról lévén szó, drága – előadótermi időknek átlagosan mintegy harmadát rabolva el. A mért eredmények szerint ez a vizsgák és a záróvizsga eredményére is erőteljesen kihat.

A michigani állami egyetem kutatói a kutatásban résztvevő diákokat arra kérték, hogy csatlakozzanak rá egy kliens szerverre, amelyen keresztül mérni tudják internetes aktivitásukat az előadások alatt. (A diákok természetesen tudták, hogy milyen adatokat bocsátanak rendelkezésre a kutatás érdekében, a részvétel pedig önkéntes volt.) Az, hogy használják is az internetet, nem volt elvárás, csak lehetőség. A kutatás során 84 diák aktivitását és eredményeit követték nyomon egy teljes szemeszteren keresztül.

A kutatásban vizsgálták az előadások alatt interneten eltöltött időt, a meglátogatott oldalakat és azt, hogy mikre keresnek rá. Azt is kérték a diákoktól, hogy becsüljék meg ők maguk is, mennyi időt töltenek óra alatt a neten, és ítéljék meg maguk, hogy ez mennyire volt hasznos tanulmányaik szempontjából. A kutatók a kapott eredmények értékelésénél azt is vizsgálták, hogy az milyen összefüggésben van a mért kompetenciákkal (jelen esetben erre az Amerikában elterjedt ACT tesztek eredményeit használták), a záróvizsga eredményeivel, valamint a diákok által magukról elmondott érdeklődéssel és motivációkkal.

A mérési eredmények azt mutatták, hogy az előadások során 100 percből átlagosan 40 percet töltöttek a diákok olyan internetes aktivitással, amely nem függött össze a tananyaggal. Legtöbbször közösségi oldalakat látogattak, leveleztek, cseteltek, híreket olvastak, videókat néztek, játszottak vagy akár még vásároltak is a világhálón. A záróvizsgákkal összevetve egyértelmű volt az összefüggés: minél több ideje ment el a diáknak ilyenekre, annál rosszabb lett az eredménye. A tananyaggal összefüggő internethasználat az előadások 100 percéből mindössze 5 percet tettek ki, aminek hatása – már csak az erre fordított idő rövidsége miatt is – a záróvizsga eredményére nem volt kimutatható.

A nagy kérdés az, hogy mi az oka annak, hogy a diákok ilyen sok időt töltenek az interneten előadások közben? Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy nem maga az internethasználat rontja a teljesítményt, hanem az, ha unalmasak az előadások, és éppen emiatt lógnak a diákok a neten. Vagyis a laptopozás nem a valódi okot jelenti, hanem csupán kísérőjelenség – a valódi ok az adott előadás színvonala, unalmassága. A kutatásból ugyanakkor az derül ki: a tananyag iránt kevésbé érdeklődő diákok – nem meglepő módon – rosszabb eredményeket érnek el a záróvizsgán, de nem hat számottevően arra, hogy milyen összefüggés van az internethasználat és az eredmények között. Hasonlóan: az ACT-tesztekkel mérve alacsonyabb vagy magasabb kompetenciájú diákok előadás alatti internet-használatában nincs szignifikáns különbség, ugyanakkor mindkét csoportban kimutathatóan rontja a teljesítményt.

Kézenfekvőnek tűnik az a magyarázat is, hogy általános tapasztalat szerint a kellemesen, szórakoztatóan eltöltött időt rövidebbnek érezzük, mint ami unalmasan, kellemetlenül telik el. Vagyis lehet, hogy a diákok kevesebbnek érzékelik az előadások alatti, szórakoztató célú internethasználatot a valóságosnál. A kutatás azonban megcáfolta ezt: a diákok viszonylag reálisan értékelték azt az időtartamot, amire „kikapcsolták” magukat az előadáson való részvételből laptopjuk segítségével. Mi több: azok a diákok, akik úgy értékelték, hogy az internetezés nincs hatással a teljesítményükre, kevesebbet lógtak a hálón, és eredményükre is kevésbé hatott ez ki. Míg azok, akik saját bevallásuk szerint is tisztában voltak azzal, hogy az előadás alatti netezés eltereli a figyelmüket és rontja a teljesítményüket, több időt töltöttek ilyen tevékenységekkel, és a záróvizsga eredményében is egyértelműbb volt a negatív hatás.

A kutatók végkövetkeztetése az volt, hogy ez egyfajta függőséget jelent, amivel együtt jár, hogy az érintett diákoknak erős szokásává vált a folyamatos online jelenlét, és nem is érzik képesnek magukat arra, hogy ez elé korlátokat állítsanak. (Hasonló jelenség lehet, mint a dohányzó orvos, akinél kevesen vannak jobban tisztában annak káros hatásával, mégse teszik le a cigarettát – szerk.) A függőséget mutatja egy párhuzamos vizsgálat is, miszerint a 100 percből átlagosan 40 perces laptophasználat mellett a diákok további 27 percet töltenek a telefonjuk használatával – csoda, hogy egyáltalán marad némi idő a tananyagra figyelésre is.

Függetlenül attól, hogy mit tartunk az óra alatti internetezés okának, a kutatás egyértelműen igazolta, hogy a várt és gyakran emlegetett pozitív hatások, amivel az óra alatti laptophasználat az oktatást támogatja, nem mutathatók ki. Annál inkább az a figyelemelterelő hatás, ami egyértelműen kihat negatív módon az eredményekre. (A laptophasználók ráadásul a többiek figyelmét is elterelik.) A jegyzetelés lehetősége sem erős érv önmagában: kapcsolódó kutatások szerint a kézzel írt jegyzetek hatékonyabban segítik a tanulást, mint az elektronikusak. A szerzők mindezekkel együtt azt tanácsolják a diákoknak: hagyják a laptopjukat inkább a kollégiumban, és vigyenek magukkal előadásra inkább egy ódivatú spirálfüzetet.”

Forrás:
Students are Better Off without a Laptop in the Classroom. What do you think they’ll actually use it for?; Cindi May; Scientific American; 2017. június 11.
Logged In and Zoned Out. How Laptop Internet Use Relates to Classroom Learning; Susan M. Ravizza, Mitchell G. Uitvlugt, Kimberly M. Fenn; Psychological Science; 2016. december

Idősödő társadalom, életkor-specifikus lakókörnyezet. Keressünk új együttműködési módokat!

„Európa a demográfiai változás korát éli, és jó esély van az egyre magasabb élettartamra. Emiatt viszont a segítségre szoruló idősek száma nőni fog a soron következő évtizedekben. Az Eurostat adatai szerint a 65 évesnél idősebbek aránya a mostani 19 %-ről 29 %-ra nő 2050-ig. Ugyanakkor a csökkenő születési arányok miatt egyre kevesebb a róluk gondoskodni tudó barátok és rokonok száma. A demográfiai helyzethez való alkalmazkodás és az idősek számára megfelelő életfeltételek biztosítása az európai városok nagy kihívása lesz a közeli jövőben.

A demográfiai helyzethez alkalmazkodó lakókörnyezet
Az életkornak megfelelő lakásfeltételeket nemcsak gondozó intézményekkel kell biztosítani. Az intézményes idősgondozás egyrészt nem felel meg az időskorúak igényeinek, akik szeretnének a lehető legtovább függetlenül megmaradni otthonukban és megszokott környezetükben, és egyébként anyagilag sem lehetséges.

A megoldás érdekében az életkornak megfelelő lakásfeltételeket tágabb perspektívában, az egyedi lakóépület és az épített környezet keretein túllépve átfogó, integrált lakókörnyezet perspektívájában kell megközelíteni. Ebbe beletartozik a közlekedés, az ambuláns ellátás, az élelmiszer ellátás, és a napi szolgáltatások mellett az időskorúak és rokonaik megfelelő tájékoztatása és a gondozási igényekkel kapcsolatos javaslataik figyelembevétele. Alapvető feltétel továbbá, hogy gyalogos távolságon belül legyenek közösségi terek és a társasági és kulturális programok, mert ezek által lehet elkerülni az időskorúak elszigetelődését. Mindehhez új együttműködési formák szükségesek a városvezetés, a lakásszektor, a szociális ellátás és az egészségügy között, és szükséges a fentiek mellett az önkéntes állampolgári közreműködés is. A cél szinergiák létrehozása, a tudás kölcsönös átadása és a költségek csökkentése.

Számos példa van a fenti csoportok közötti együttműködési modellekre, de a legtöbbjük projektek keretekben működik és még kísérleti fázisban van. Az életkornak megfelelő lakásigények kielégítéséhez az együttműködési modellek széles bázisát kell megteremteni.

Önkormányzatok: a stratégiai keretek megteremtése – lakóterületi akciók
Moduláris, részletekből építkező városfejlesztési programokra van szükség. Az önkormányzatok fontos szerepe, hogy semleges moderátorként összegyűjtik és aktivizálják a helyi érdekelteket, akik együtt fognak hozzá a lakókörzet fejlesztési programjának kialakításához. A cél: összeszedni a meglevő szolgáltatásokra vonatkozó igényekkel és hiányosságokkal kapcsolatos helyi ismereteket. Ezután a programot a helyi lakosok igényeihez és a helyi erőforrásokhoz lehet szabni.

Cuxhaven észak-német városból való egy érdekes példa az integrált kommunikáció levezetéséről. A Cuxhaven-Lehfeld városnegyed fejlesztési tervének kidolgozása során az önkormányzat elkészítette a városrész jelenlegi állapotának 3D-s modelljét. Ezt a modellt használták a részvételi folyamatban, az érintettekkel és a lakosokkal való megbeszélések során. A modell jó szolgálatot tett, amikor a lakosok meg akarták mutatni, hogy melyik közteret kell átalakítani és korszerűsíteni.

A lakásgazdálkodási szektor fontos szereplő a városrészi koncepciókban
Bár a lakásszektor fő feladata lakások létrehozása, ma már egyre több lakásépítési vállalkozás nyújt egyéb szolgáltatásokat is az idősek részére, hogy megtartsák a megbízható bérlőiket, elkerüljék, hogy üresen álljanak lakások, és hogy megőrizzék a cég jó hírét. Példa erre az úgynevezett „Bielefelder Modell”. Ez a projekt nevezetes arról, hogy a szociális gondozás keretében fenntart 24 órás szolgáltatást is. Az egyik háztömbben működő „szerviz pont” a projekt területén és környékén élő minden lakos rendelkezésére áll. A BGW Lakásszövetkezet (Bielefelder Gesellschaft für Wohnen und Immobiliendinstleistungen mbH) az alap-feladatával foglalkozik, az egészségügyi és szociális gondoskodást szakmai szervezetek végzik. Ezek részt vettek a lakóterület tervezési és építési folyamatában is. A legfőbb szempont a kifizethetőség. A bielfeld-i lakosoknak nem kell fizetniük az alapvető szolgáltatásokért, mert ez a terület nem tartozik hivatalosan a „támogatott lakás” kategóriába. Ezért a BWG lakótelep és a környező terület lakosai minimális áron igény szerinti és egyedi szolgáltatásokhoz jutnak.

Az önkéntes szektor részvétele
A civil társadalom önkénteseinek szakmai részvétele révén bővülhet a szolgáltatások köre és csökken a költség. Nélkülük a stratégiák többsége nem valósulhatna meg pénzhiány miatt. Fontos ezért, hogy a lakásszövetkezetek, az önkormányzatok és a gondozó szolgálatok keressék és vegyék fel a kapcsolatot az önkéntesekkel, és már kezdettől fogva támogassák és tájékoztassák őket.

Jó példa erre Berlinben az idősekkel foglalkozó „Infothek” szervezet. A GESOBAU AG lakásszövetkezet ingyenesen biztosít számukra helyiséget. Az Infotheket önkéntesek működtetik. Tájékoztatják az időseket a gondozószolgálatról, szabadidős lehetőségekről, adminisztrációs teendőkről és a környékben működő javító szolgáltatásokról.

Találjunk ki kicsi és moduláris megoldásokat – lépjünk túl a versengés elavult mintáin
Gyakran a kicsi, egyszerű, átadható megoldások működnek a legjobban, és rezilienssé, a körülményekhez alkalmazkodóvá teszik a lakókörnyezetet. Nem kell mindig költséges és intézményes rendszerekben gondolkodni ahhoz, hogy az idősekről megfelelően gondoskodjunk. Sok megoldásnál az a fontos, hogy legyen kellő együttműködés a helyi érdekeltek között, és el kell kerülni a gondozó szolgálatok közötti versenyt. Mivel egyre több idős ember küszködik a szegénységgel, a jutányos ár alapvetően fontos. Változnak a nyugdíjrendszerek, egyre több az idős ember és közöttük nő az alacsony jövedelműek száma és azoké, akiknek aktív életük egy részében nem volt munkaviszonya. Mindezek miatt alacsony költségű programokra van szükség. A legjobb megoldások a helyi szinergiára épülő modellek.

Érdemes megnézni a témával kapcsolatos URBACT projekteket. Az URBACT számos olyan hálózatot támogatott, melyek témája kapcsolódik az életkornak megfelelő lakásfeltételekhez. Az Active-A.G.E. témája az idősödő korstruktúra és a gazdaság, a gondozási rendszerekre gyakorolt hatások. Az Egészséges Települések Létrehozása (Building Healthy Communities) című projekt transznacionális csereprogramot létesített a városi egészségügyi politika, tervezés és gyakorlat tapasztalatainak kölcsönös megismerésére. Az Egészséges Öregedés, (Healthy Aging) című projekt módszereket dolgozott ki az egészséges öregedés és az idősbarát városi környezet előmozdítására.”

Forrás:
Életkor-specifikus lakókörnyezet? Ne versenyezzünk, inkább keressünk új együttműködési módokat!; Jonas Schotze; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország, Lechner Tudásközpont; 2017. június 26.

Szakirodalom

2016-ban 8,8 százalékkal csökkentek a K+F ráfordítások 2015-höz viszonyítva

„2016-ban kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22 százalékát fordították. A K+F ráfordítások 2015-höz viszonyítva folyó áron 8,8 százalékkal csökkentek – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A vállalkozási és az államháztartási szektorba tartozó kutatóhelyek K+F-ráfordításai egyaránt 7,9 százalékkal, a felsőoktatási kutatóhelyekéi 16,1 százalékkal csökkentek. A vállalkozási forrásból finanszírozott K+F-ráfordítások 3,5 százalékkal emelkedtek, ám ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni az operatív programokból származó, kutatás-fejlesztésre szánt források felhasználásának csökkenését – jelenti a KSH.

A kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának csökkenése tovább folytatódott. 2016-ban 2727 kutatóhely működött Magyarországon, 2,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A tényleges K+F-létszám 54,6 ezer fő volt.

A KSH megjegyzi, bár a kutatók létszáma 1,3 százalékkal emelkedett, a segédszemélyzet, valamint az egyéb fizikai és nem fizikai dolgozók számának csökkenésével a kutatási munkán foglalkoztatottak összlétszáma 2,8 százalékkal mérséklődött. A teljes munkaidejű foglalkoztatottakra átszámított K+F-létszám ennél nagyobb ütemben, 3,0 százalékkal csökkent – jelenti a KSH….”

Forrás:
Nagyot esett az egyetemi kutatások támogatása; Világgazdaság; 207. július 14.
Lásd még a KSH anyagai:
Kutatás-fejlesztés, 2016 (előzetes adatok); Statisztikai Tükör, Központi Statisztikai Hivatal; 2017. július 13. (pdf)
Kapcsolódó adatok

A bírósági ítéletek adatbázisa mint Big Data

„A „Big Data” szóról általában az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó eszközök által generált, és a közösségi médiában keletkezett adatok jutnak eszünkbe, valamint a nevezetes (és elcsépelt) „3/4/5V-definíció”. Így nem tűnik triviálisnak, hogy az állami szervezetrendszer termelte, legtöbbször „open data”-ként (nyílt hozzáférésű adatként) is emlegetett különféle adatok szintén ebbe a körbe sorolhatók, hiszen ugyanúgy rendkívül sokféle forrásból származnak, különféle formátumúak, hatalmas mennyiségben termelődnek, és további komoly feldolgozásra, értelmezésre szorulnak ahhoz, hogy bármire is használni lehessen őket, ami az eredeti, keletkezéskori céljuktól eltér. Ezek között találhatunk relációs adatbázisokból származó adatokat épp úgy, mint szöveges állományokat.

A következőkben röviden ismertetem egy 2012-ben lefolytatott kutatásomat, amely a nyilvános bírósági ítéleti adatbázist, mint szövegkorpuszt használta kiindulópontként (Ződi [2014]). Az ismertetést megpróbálom tágabb kontextusba helyezni, és részben szólni a hasonló Big Data-alapú, „szövegempirikus” kutatások helyéről és szerepéről a jog területén, részben pedig néhány tanulságot megfogalmazni…”

Forrás:
A bírósági ítéletek adatbázisa mint Big Data; Zôdi Zsolt; Statisztikai Szemle; 95. évfolyam, 5. szám; 2017. május; 505-513. oldalak (pdf)

Hivatalos statisztika és a Big Data

„A klasszikus statisztikai adatgyűjtés kérdőívezésen alapul. Ez a mai napig gyakran használt adatfelvételi módszer viszonylag alacsony elemszám mellett, bizonyos korlátokon belül megbízható, érvényes adatokat „produkál”, és állandó, magas adatminőséget garantál – ami a hivatalos statisztikában kulcsfontosságú. Problémát jelent azonban, hogy a válaszok nem minden esetben tükrözik a valóságot, az információk feldolgozása esetenként lassú, így egy-egy adat már akkorra elveszti az aktualitását, mire a döntéshozók elé kerül. E hátrányok kiküszöbölésére kiváló megoldást nyújthat a Big Data, amelynek statisztikai célú alkalmazásakor viszont számos nehézséggel kell megküzdeni. Jelen tanulmányban a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, az akadályok ellenére e hatalmas adatállományok miként integrálhatók a hivatalos statisztikába. Feltárják és rendszerezik azokat a módszertani dilemmákat, amelyek kezelése elengedhetetlen a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében, ismertetik a Big Data lehetséges felhasználási területeit a hivatalos statisztikában, végül pedig felvázolják a Központi Statisztikai Hivatal egyik projektjét, amelyben Big Data-forrásokat használnak egy hivatalos statisztikai adat előállítása érdekében.”

Forrás:
Hivatalos statisztika és a Big Data; Giczi Johanna, Szőke Katalin; Statisztikai Szemle; 95. évfolyam, 5. szám; 461-490. oldalak (pdf)

Törvények, rendeletek

A Kormány 1454/2017. (VII. 14.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiával kapcsolatos feladatokról szóló 1052/2015. (II. 16.) Korm. határozat módosításáról

„1. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiával kapcsolatos feladatokról szóló 1052/2015. (II. 16.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontja a következők szerint módosul:
„1. A fenti célok elérése érdekében a Kormány elfogadta a Kormány részére bemutatott, a „Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014–2020” című tervdokumentumot (a továbbiakban: Stratégia), valamint annak
a) az „Akcióterv a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiához” című 1. mellékletét és
b) az „Akciótervben szereplő fejlesztések tervezett célértékei” című 2. mellékletét.”

2. A Korm. határozat 2. pontja a következő f ) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhívja)
„f) a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti – mellékletekkel kiegészített – Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal”

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba…”

Forrás:
A Kormány 1454/2017. (VII. 14.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiával kapcsolatos feladatokról szóló 1052/2015. (II. 16.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2017. évi 117. szám; 2017. július 14.; 17878. oldal (pdf)