Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hatáskörök és fizetések a kormányhivatalokban

„A kormányhivatalokban is az átlagosan 30 százalékkal emelt fizetéseket kapják a dolgozók január 1-jétől – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.

Kovács Zoltán hangsúlyozta: a járási hivatalokban dolgozók már tavaly július 1-jével részesültek az átlagosan 30 százalékos béremelésben, amelyet most a területi közigazgatás többi dolgozója is megkapott. Az államtitkár emlékeztetett: a területi közigazgatásban mintegy 36 ezren dolgoznak.

Tavaly 11,5 milliárd forint, idén pedig 44 milliárd forint a bértöbblet az ágazatban, amelybe beépült a cafeteria is – jegyezte meg. Kovács Zoltán hozzátette: a béremelésre a gazdaság erősödése ad lehetőséget, valamint az, hogy január 1-jétől átalakult a területi közigazgatásban a hatásköri rendszer a háttérintézmények átalakításával és a hatáskörök átstrukturálásával.

Elmondta, megyei szintről 1100 hatáskörből 900 átkerült a járásokhoz, a központi háttérintézmények, költségvetési szervek 535 határköréből pedig 66 a járásokhoz, 260 pedig megyei szintre került. Megjegyezte: a hatásköri rendszer átalakításával mintegy 2500 új munkatárs került a kormány- és járási hivatalokba, a béremelés rájuk is vonatkozik.

Az államtitkár példaként említette, hogy a béremelés eredményeként egy kezdő gyámügyes dolgozó 155 ezer forintos fizetése 220 ezer forintra nőtt, egy 18 éve a pályán lévő kormányablak-ügyintéző 230-240 ezer forintos fizetése pedig 310 ezer forintra. Kovács Zoltán hangsúlyozta: teljesítményen alapuló, differenciált béremelésről van szó, ami – a korábbi, végzettségen és szolgálati időn alapuló rendszerrel szemben – jobban közelít a versenyszféra rendszeréhez.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: az önkormányzatok jelentős részében történt béremelés, sőt egyes jobb helyzetben lévő önkormányzatok az illetményalapot is megemelték. Megjegyezte: amennyiben készül javaslat az önkormányzati dolgozók béremelésére, úgy azt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon megtárgyalják.

A háttérintézmények további bevonására vonatkozó kérésre elmondta, már csak a „turbó államkincstár” létrehozatala van háta, vagyis a nyugdíjfolyósító és az egészségbiztosítási pénztár egyesülése az államkincstárral.

A közigazgatási bürokráciacsökkentésről szólva elmondta: a 2,5 milliárd forintos programot – amiben elsősorban illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak csökkentéséről van szó – szerdán tárgyalja a parlamenti szakbizottság. Jelezte: készül az autós társadalmat érintő csomag is, amiben szintén az illetékek és szolgáltatási igazgatási díjak csökkentéséről lesz szó.

Emlékeztetett: a 2016-ban hatályba lépett állami rezsicsökkentés mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelentett az állampolgároknak és 2,5 milliárd forintnyit a vállalkozásoknak.”

Forrás:
Már az emelt fizetést kapják a kormányhivatali dolgozók is; Miniszterelnökség; 2017. február 14.

Megkezdődött az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér próbaüzeme

„Elindult az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) éles próbaüzeme, az ellátó intézményeket, orvosokat, gyógyszerészeket a betegadatokkal összekapcsoló rendszer növeli a betegbiztonságot – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
Ónodi-Szűcs Zoltán a rendszert bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: az eeszt-nek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal rendelkezésére áll az orvosnak, a gyógyszerésznek, és segítségével könnyen megismerheti a teljes betegutat. Könnyen belátható, hogy ez növeli a betegbiztonságot – mondta a politikus, hozzátéve: a rendszer a felelősséget is egyértelművé teszi, hiszen ezután „egyetlen rossz döntés sem fogható információhiányra”.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) irányításával kifejlesztett, felhőalapú elektronikus rendszer összekapcsolja egymással a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, a gyógyszertárakat, a mentőszolgálatot, az ágazatirányítást és a lakosságot. Az eeszt-hez két portál tartozik, az ágazatin keresztül a kezelőorvosok, a gyógyszerészek láthatják az adott beteg egészségügyi adatait – egyebek mellett a betegutat, az esetleges allergiát, a laboreredményeket és más ellátási dokumentumokat -, de csak azokat, amelyekre végzettségük és munkahelyük feljogosítja őket, továbbá amelyek hozzáférését a beteg nem tiltotta le.

Az eeszt.gov.hu címen elérhető lakossági portálra ügyfélkapus hozzáférés birtokában, a saját TAJ-azonosító megadásával lehet belépni. A felhasználó megtekintheti a számára felírt e-recepteket és e-beutalókat, értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például e-beutalóval lefoglalt vizsgálati időpontja, helyszíne, intézmény elérhetősége, rendelési idő). Letöltheti az egészségügyi dokumentumait, leleteit, zárójelentéseit, valamint lekérhetővé válnak képi vizsgálatainak eredményei (röntgenfelvétel, CT vizsgálat) is.

Fontos szolgáltatás még az e-profil, amely a sürgősségi ellátásban dolgozók számára adott esetben életmentő, állandó információkat tárol a betegről: vércsoport, esetleges allergia, gyógyszerérzékenység, krónikus betegségek – hangzott el. A saját internethozzáféréssel nem rendelkező betegeknek a kormányablakok által válik elérhetővé az e-egészségügy.

Szabó Bálint fenntartási és üzemeltetési főosztályvezető azt mondta: a rendszer egy információs sztráda, amelyen az összes ellátó intézmény összes betegadata a lehető legbiztonságosabban és leggyorsabban eljut a beteget aktuálisan ellátó helyre. A próbaüzem augusztus 15-éig tart, szeptember elsején kezdődik a közfinanszírozott egészségügyi intézmények szabad csatlakozása, majd november elsejétől csatlakozásuk kötelezővé válik – ismertette.

A lakossági portál funkciói közül kiemelte az adatkezelésről való rendelkezést. Mint mondta, az alapbeállítás szerint egy kezelőorvos eleve csak a szakterülete szerint rá tartozó adatokhoz férhet hozzá – például egy kardiológus nem látja a pszichiátriai kezelés adatait -, de a beteg a portálon keresztül szűkítheti vagy bővítheti a hozzáférhető adatokat. Emellett a felhasználó értesítést kérhet őt érintő dokumentum feltöltésekor, és azt is nyomon követheti, az adataihoz ki és mikor kért hozzáférést – sorolta. A beállítások bármikor módosíthatók – tette hozzá.

Szabó Bálint hangsúlyozta, hogy a rendszer használata nem jelent számottevő adminisztrációs többletterhet az orvosoknak és a gyógyszerészeknek. A próbaüzem alatt egyelőre csak azok az adatok kerülnek be a rendszerbe, amelyek a próbaüzemben részt vevő intézményekben keletkeznek – mondta. A tervek szerint később az ellátó intézményeknek öt évre visszamenőleg fel kell majd tölteniük az adatokat az eeszt-be.

Osztopáni Krisztián, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársa arról tájékoztatott, hogy a hatóság 2015-ben csatlakozott a projekthez, és a vizsgálatuk alapján szükséges változtatásokat mind átvezették. A rendszer megfelel az adatkezeléshez szükséges öt feltételnek – megfelelő jogi környezet, az adott adatkezelési tevékenységhez tartozó konkrét cél, időtartam és a lehető legszűkebb adatkör, valamint a felhasználók tájékoztatása -, ezért a hatóság hitelesítette azt.

Ónodi-Szűcs Zoltán kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendszer elindítását uniós forrásból, 7,2 milliárd forintból fedezték, amelynek nagy részét az egészségügyi intézmények használták fel saját informatikai kapacitásuk növeléséhez. A rendszer fenntartása az ÁEEK feladata lesz – tette hozzá…”

Forrás:
Megkezdődött az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér próbaüzeme; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. február 14.

még50év konferencia: okos városok, vagy elnéptelenedő falvak? Mire készüljön az urbanisztika a következő 50 évben?

„Még 50 év, amiről érdemes előre gondolkodni. Hogy miért?

Mert az éghajlatváltozás mindenre hatással van, és bár a megemelkedő tengerszint közvetlenül nem érinti Magyarországot, nekünk is fel kell készülnünk olyan energiagazdálkodási, vízügyi és demográfiai változásokra, amik a következő fél évszázadban teljesen átalakíthatják környezetünket. Ha erről nem kezdünk el időben, felelősséggel gondolkodni, 50 év múlva egy másik Magyarországban találjuk magunkat: elnéptelenednek a falvak, kiszárad a Balaton, a jelentősen emelkedő átlaghőmérséklet pedig a mezőgazdaságra is kihat.

Ezek a változások azonban előrejelezhetők. Erről szól a brit Royal Town Planning Institution (RTPI) gondozásában, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) égisze alatt megjelent Planning Horizons kötetsorozat is, amit egy maréknyi lelkes önkéntes csapat magyarra fordított, lehetőséget teremtve ezzel a hazai kontextus brit perspektívából történő újragondolására.

Egy évvel az első kötet magyar fordításának megjelenése után hamarosan a másik négy kötet is olvasható magyar nyelven. Ennek apropóján a MUT az RTPI-jal együttműködésben most egy olyan konferenciát szervez, ahol képviselik magukat az állami szféra szakértői, az MTA, MRTT, a Lechner Tudásközpont, a házigazda RTPI és MUT szakértői, valamint szociológus, geográfus és urbanista szakértők. A neves előadók sorát brit tervezőirodák munkatársai egészítik ki, akik bemutatják, milyen gyakorlatokat alkalmazva készülnek fel ők a következő 50 évre. Az esemény nívóját tükrözi, hogy a konferencia védnöke Áder János köztársasági elnök, és Ian Lindsay brit nagykövet.

Olyan aktuális témák kerülnek feldolgozásra, mint például a Smart City program, a fenntartható fejlődés nemzetközi irányelvei, a várható és előrejelezhető éghajlat-, energia-, vízügyi, demográfiai és gazdasági változások, valamint, hogy mindez mit jelent a várostervezés, az urbanisztika jövőjére nézve.

Erre a szakmai párbeszédre invitálunk minden kedves érdeklődőt: gondolkodjunk együtt a szakma legkülönbözőbb területeiről érkező képviselőivel a következő, még 50 évről!

még50év konferencia
időpont: 2017. 02. 24. 10-17 óráig
helyszín: KÉK (Contemporary Architecture Centre), Bartók Béla út 10-12., Budapest, 1111
program: http://bit.ly/2l0UCyZ
jegyek és regisztráció: http://bit.ly/2jPVu6h
A szervezők igény esetén szinkrontolmácsot biztosítanak.

még50év konferencia – tervezett program
Moderátorok: Csaba Ders és Szemerey Samu
10:00 – 11:00 Megnyitó – mi is az a „még50év”

  • Caitlin Jones, brit nagykövet-helyettes asszony védnöki beszéde
  • Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár: Mi az, hogy nemzeti településpolitika? – felkérve
  • Körmendy Imre, MUT, elnök: A házigazda bevezetője

11:00 – 12:00 Blokk 1 – Információ

  • Alföldi György, MUT, Alelnök: Tervezni a jövőt
  • Czirfusz Márton, MTA KRTK, tudományos munkatárs: Egy lehetséges Magyarország-jövőkép 2050-2100-ban
  • Ungvári Gábor, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, kutató főmunkatárs: A Víz
  • Rab Judit, Lechner Tudásközpont, Smart City szakértő: Ma még innovatív, 50 év múlva bevett gyakorlat
  • Baranyai Nóra, Varjú Viktor, MTA KRTK, tudományos munkatárs: Mit érzékel ebből a társadalom?

12:00 – 13:00 Szendvicsebéd

13:00 – 14:00 Blokk 2 – Intézmények/ Institutions

  • Stephen Wilkinson, RTPI elnök: A Planning Horizons sorozat és 21. század kihívásai a tervezésben – angol nyelven
  • Jim Coleman, Buro Happold London, a Közgazdasági Intézet vezetője: Milyen kihívásokkal szembesülnek a világ városai és hogyan közelítsük meg a megoldást? – angol nyelven
  • Henrieta Sanislova, Satellite Applications Catapult Ltd, Kis- és közepes vállalkozások és pénzügyi hálózatok menedzsere és Phil Cooper, SterlingGeo, igazgató: Hogyan tudjuk új technológiákkal támogatni városainkat a kihívások kezelésében? – angol nyelven
  • Józsa Viktória, NORD CONSULT Kft., ügyvezető: Intézményi kapcsolatok a gazdaság szereplőivel a magyarországi nagyvárosokban

14:00 – 14:30 Kávészünet

14:30 – 17:00 Blokk 3 – Emberek
5 ember, 6 kérdés

  • Kocsis János Balázs, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, egyetemi docens
  • Salamin Géza, BCE Geostratégiai Központ, mesteroktató
  • Kolossa József, Területrendezési és Településügyi Főosztály, főosztályvezető – felkérve
  • Gauder Péter, urbanista
  • Koszorú Lajos, Város-Teampannon Kft., ügyvezető, területi tervező, településrendező tervező

Kérdések, moderál műhelybeszélgetés
17:00 Lezáró gondolatok
Ongjerth Richárd, urbanista, MUT elnökségi tag házigazdai lezárója”

Forrás:
Okos városok, vagy elnéptelenedő falvak? Mire készüljön az urbanisztika a következő 50 évben?; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2017

Közigazgatás, politika

Békés Megyei Kormányhivatal: átvette hivatalát az új főigazgató

„Szerdán kezdte meg munkáját a Békés Megyei Kormányhivatal új főigazgatója, Dr. Takács Árpád. Az új hivatalvezető egyik legfontosabb célja, hogy egységes és gyors ügyintézést tudjon biztosítani a megye minden lakosa számára.

Ahogy már arról korábban beszámoltunk, Dr. Takács Árpádot nevezte ki február 15. hatállyal a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatójává Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerdán délelőtt fejeződött be a megyei kormányhivatal átadás-átvétele, mellyel megkezdte munkáját az új főigazgató.

–Békés megyéből indultam, majd haza jöttem. Ebben az egészben ez a legjobb, hogy haza jöttem. Mégpedig olyan feladatra vállalkoztam, amely nagyon komoly kihívás, mind a szakmai életem során, mind pedig egyébként vezetői, emberi és mindenféle jellemzői alapján. – mondta el Takács Árpád.

A főigazgató kinevezése első napján az idén január 1-től hatályba lépett szervezeti átalakításokról tájékoztatott. Magyarország Kormánya ugyanis a közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében átalakította az államigazgatási szervezetrendszerét. Ezzel a megyei kormányhivatalon belül is 7 szakmai főosztály jött létre.

–Az első és legfontosabb, hogy az új szervezeti rendnek megfelelően integráljuk azokat az új feladatokat, és szervezeti elemeket, amelyek január 1-től kerületek a kormányhivatalhoz, illetve megerősítsük a járási hivataloknak azt a tevékenységét, amelyet a jogszabályok a hatáskörök újra osztásával rájuk bízott. Ez talán az egyik legfontosabb feladat. Másrészt pedig fel kell készülnünk a jövő évtől bevezetendő új közigazgatási rendtartással kapcsolatos jogszabályi háttérre. – hangsúlyozta Takács Árpád.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egykori főigazgató-helyettese kiemelte, hogy az olyan nyitott hatóság híve, amely konstruktívan együtt tud működni a lakossággal.”

Forrás:
Átvette hivatalát az új főigazgató; Zámbori Eszter; Békéscsabai Médiacentrum; 2017. február 15.

Megjelent Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikája

A Magyar Közlöny 2017. évi 18. számában jelent meg a 1062/2017. (II. 8.) Korm.határozat Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikájáról. előírva, hogy Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikáját a kormányzati portálon tegyék közzé. Ezt a feladatot teljesítette most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Forrás:
Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikája; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. február 14. (pdf)
Lásd a kormányhatározatot: A Kormány 1062/2017. (II. 8.) Korm. határozata Magyarország Elektronikus Hírközlés-politikájáról

A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok jelentek meg

Újabb három, a helyi gazdaságfejlesztést, közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázati felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), összesen 38,85 milliárd forint értékben – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

A helyi gazdaságfejlesztést célzó felhívás 8,1 milliárd forint értékben támogatja az önkormányzatok és az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások kisléptékű termék-előállításhoz, rövid ellátási láncokhoz kötődő logisztikai fejlesztéseit. A cél az önkormányzatok és vállalkozások által megtermelt mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatását segíteni, és a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatásával agrárlogisztikai beruházások valósulhatnak meg. Támogatási kérelem benyújtására önállóan jogosultak a helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és társulásaik, területfejlesztési önkormányzati társulási, nem kis-és középvállalkozás kategóriába tartozó, többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozások, nonprofit gazdasági társaságok. Önállóan nem, kizárólag konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az önkormányzati hivatalok, valamint egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, amelyben az önkormányzat közvetve vagy közvetlenül 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A „Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” című, 21,9 milliárd forint értékű felhívás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg településeken és települések között, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi és települési környezet kialakulásához.

Támogatási kérelem benyújtására jogosultak önállóan a helyi önkormányzatok, illetve konzorciumi partnerként közösségi közlekedést közszolgáltatási szerződés alapján ellátó gazdasági társaságok, a NIF Zrt, a Magyar Közút NZrt, központi költségvetési szervek és intézményeik, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok.

A települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztéseket támogató, 8,7 milliárd forint értékű felhívás célja a települések belterületi csapadékvíz elvezetési, -gazdálkodási rendszerének kialakítása, fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, a belterületek ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzése. A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be a helyi önkormányzatok önállóan, vagy konzorciumvezetőként. Konzorciumi partner lehet a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a megyei önkormányzat, az önkormányzati hivatal, a nonprofit gazdasági társaság, szervezet, vagy vállalkozás, amelyben az állam vagy önkormányzat – együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül – 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik. – ismertette az államtitkár.”

Forrás:
A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatok jelentek meg; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. február 17.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi gazdaságfejlesztés” című (TOP-1.1.3-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2017. február 16.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” című (TOP-3.1.1-16 kódszámú) felhívás; Széchenyi 2020; 2017. február 16.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” című (TOP-2.1.3-16 kódszámú) felhívás.; Széchenyi 2020; 2017. február 16.

Március végéig az összes terület- és településfejlesztési uniós forrás kerete megnyílik

„Az első negyedév végéig az összes terület- és településfejlesztési uniós forrás kerete megnyílik, 188 milliárd forint jut megyei beruházásokra, 70 milliárdra pedig közvetlenül a megyei jogú városok pályázhatnak. Kiemelt terület a bölcsőde- és óvodafejlesztés.

Március 31-ig 258 milliárd forint értékben 25 felhívás jelenik meg a Terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) – közölte a Világgazdasággal a Miniszterelnökség. Ez az ütemterv összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy az idei év első negyedévének végéig az irányító hatóság a többi operatív programhoz hasonlóan a TOP-ban is meghirdeti a teljes 2014–2020-as forráskeretet.

A 258 milliárd forintból 188 milliárd jut megyei fejlesztésekre, 70 milliárd pedig közvetlenül a megyei jogú városok számára válik elérhetővé. Ennek az operatív programnak a forrásaiból a hét magyar régió közül csak az uniós fejlettségi átlag 90 százalékát meghaladó Közép-Magyarország nem részesülhet, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl viszont pályázhat.

Szerdán meg is jelent egy 8,8 milliárd forintos új TOP-pályázat kitöltőprogramja: a Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése című felhívás a bölcsődei és óvodai ellátás javítását célozza meg országszerte. Infrastrukturális fejlesztés címszóval az épületgépészeti, -villamossági és -szerkezeti fejlesztés is támogatható, az eszközbeszerzés pedig az udvari játékokra és játéktárolókra ugyanúgy vonatkozhat, mint a nevelői munkát segítő informatikai eszközökre és kapcsolódó szoftverekre. A 150 millió forintot meghaladó építési beruházást tartalmazó projekteknél a tervezés-kivitelezés során négy–nyolc mérföldkövet kell meghatározni, 150 millió alatt elegendő hármat.

Az évtized végéig tartó fejlesztési ciklusban a legfrissebb adatok szerint eddig összesen 28 ezer 872 pályázat érkezett be 7067 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, ebből a terület- és településfejlesztés hatezer beadványt és 1188 milliárd forintnyi kérelmet ölel fel.

A TOP hét alegysége közül 1715 beérkezett pályázattal és 387 milliárd forintos támogatási igénnyel az első prioritás a legnépszerűbb, amely a térségi gazdasági környezet fejlesztésére és a foglalkoztatás elősegítésére irányul. Az Európai Bizottság és a magyar kormány előzetes megállapodásának értelmében erre a fejlesztési célra 818 millió eurót bocsát a brüsszeli testület a hat vidéki régió rendelkezésére 85 százalékos támogatási intenzitással.

A Terület- és településfejlesztési operatív program hatodik prioritása a második legfelkapottabb, de a 241 milliárdos támogatói igény mögött mindössze 535 pályázat áll. Ez az alprogram a megyei jogú városok fenntartható városfejlesztését ösztönzi, a tervezett beruházásokhoz szintén 85 százalékos arányban járul hozzá az EU. A keresleti oldalon 208 milliárd forintnyi kérelemmel és 1459 beadvánnyal a harmadik prioritás következik, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést szorgalmazza.”

Forrás:
Tavaszra felpörög a településfejlesztés; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság Online; 2017. február 16.

Tovább erősödik az agrártárca háttérintézményei közötti együttműködés

„Új együttműködések kialakítását és a működési költségek csökkentését célozta az az értekezlet, amelyet Fazekas Sándor miniszter hívott össze a Földművelésügyi Minisztérium kötelékébe tartozó több mint nyolcvan intézmény vezetője számára a Herman Ottó Konferencia Központba, 2017. február 14-én.

Közel 85 szervezet biztosítja azt a bázist, amely a Földművelésügyi Minisztérium mindennapi munkáját megkönnyíti, feladataik végzése pedig széles skálán mozog, többek között ide tartoznak az agrárszakiskolák, nemzeti parkok, génmegőrző intézmények, erdészetek – mondta el az intézményvezetői értekezleten Fazekas Sándor.

A földművelésügyi miniszter hozzátette: reményei szerint hasznos tanácskozásoknak ad alkalmat a rendezvény, amely elsősorban azt szolgája, hogy azok az intézmények, szervezetek és cégek, amelyek az agrár tárca kötelékébe tartoznak megismerjék egymás erőforrásait, adottságait, képességeit, és ezeket kiaknázva új együttműködéseket alakíthassanak ki.

A tanácskozáson Zsigó Róbert az általa vezetett Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság munkáját ismertette, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal öt évvel ezelőtti létrejötte előtt nem volt jól beazonosítható állami szereplője a szakterületnek. Az egységes központi rendszer működése a gyors és pontos munkavégzés lehetőségét garantálja – részletezte az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

A Közigazgatási Államtitkárság munkájáról Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár tájékoztatott, míg Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes-államtitkár szervezeti egysége tevékenységét részletezte. A Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság feladatait és erőforrásait Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár előadásán keresztül ismerhették meg a résztvevők.

A fenntartó minisztérium részéről megfogalmazott iránymutatás szerint a Herman Ottó Intézet weboldalán kialakítottak egy központi adatbázist, amely erősítheti a háttérszervezetek közötti együttműködéseket, segíti a már meglévő erőforrások feltérképezését, ezek hatékonyabb hasznosítását.

A adatbázis eddigi tapasztalatairól Mezőszentgyörgyi Dávid nyújtott tájékoztatást. Az ügyvezető igazgató előadásában részletesen bemutatta a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működését és a Nagytétényi úton megnyitott konferencia központot ”

Forrás:
Tovább erősödik az agrártárca háttérintézményei közötti együttműködés; Földművelésügyi Minisztérium; 2017. február 16.
Háttérintézmények erőforráskezelője; Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Közigazgatási, politikai informatika

Kiberbűnözők elleni nyomozókat toboroz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)

„Már folyik a nyomozók toborzása a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni főosztályára, tudta meg a Magyar Idők. A főosztály létszámát száz fővel növelik, mondta a múlt héten Papp Károly országos rendőrfőkapitány a testület 2016-os munkájának évértékelőjén. Az altábornagy az InfoRádióban pedig arról beszélt, hogy a specialista nyomozóknak az átlagnál magasabb fizetést ígér Pintér Sándor belügyminiszter.

– A készenléti rendőrségnél elkezdődött a toborzás, meglátjuk, milyen lesz a jelentkezési aktivitás. Bírom a belügyminiszter ígéretét, amely szerint az átlagnál magasabb fizetést tudunk biztosítani, ami a piaci bérekhez is közelít. Sok olyan területe van a rendőri hivatásnak – például az orvosok, a közbeszerzési szakemberek munkája –, ahol igyekszünk a piaci mértékhez igazítani az illetményeket – mondta az országos rendőrfőkapitány. Papp Károly úgy érvelt: „2014-ben látszott egy markáns emelkedés a kiberbűnözés, elsősorban a számítógépes csalások területén. A számítástechnika terjedése arra ösztökél, hogy a kiberbűnözési egység létszámát száz fővel növeljük. A következő évek-évtizedek egyik nagy kihívása a magyar, az európai és a világ rendőrségei számára a kiberbűnözéssel szembeni hatékony és határozott fellépés.” Az altábornagy leszögezte: ezt a munkát mindig a nemzetközi és a hazai társszervekkel együtt végzik a hatóságok.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság máris reagált a központi tervekre, Bucsek Gábor vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány évértékelőjén közölte: a kiberbűnözés ellen létrehozzák a csúcstechnológiai bűnözés elleni önálló osztályt.

A kiberbűnözés – villámgyors terjedése miatt – a 2016-os Kriminálexpónak is az egyik központi témája volt. Polt Péter legfőbb ügyész a rendezvény megnyitóján jelentette ki, hogy különleges jelentőségűnek tartja a kiberbűnözést, amely az élet valamennyi területét átformálja. Mint fogalmazott: sokan úgy gondolják, hogy a bűnüldözés mindig egy lépéssel a bűnözés mögött jár, ám ez bizonyos területeken épp fordítva van, a bűnüldözésben alkalmazott technikai újdonságok meglepetésként érhetik a bűnözőket. Ugyanakkor a legfőbb ügyész szerint a kiberbűnözés területén teljesen más szemléletmód és gondolkodás szükséges a hatóságok részéről.”

Forrás:
Toborozzák a kiberbűnözés elleni nyomozókat Budapesten; Szemán László János; Magyar Idők; 2017. február 13.

München vezetése visszatérne a Windowshoz

„Ahogy az átálláskor, most sem teljesen világos a szereplők és a döntéshozók álláspontja, mivel egy technikai-gazdasági döntés politikai szintre emelkedett.

Mára annyi mindent leírtak arról a projektről, mely a németországi Münchenben zajlott, és amelynek kezdeti fázisa az volt, hogy az önkormányzat nyílt forrásra, Linux-alapra helyezte informatikai rendszereit, hogy újdonságot alig lehet mondani – illetve eddig nem lehetett, ám a múlt héten megjelent a sajtóban egy tervezet, amely szerint a hivatalokban használt asztali gépeken végképp meghátráltak, és visszatérnének a Windowshoz.

Az egyelőre még javaslat szintjén álló szöveg szerint az önkormányzati informatikai rendszerekben a jövőben olyan fejlesztéseket kell végezni, melyek a Windowsra épülnek, mint olyan sztenderdre, amelyik biztosítja az egyéb rendszerekhez (pl. SAP) való problémamentes kapcsolódást – és kiemelik, hogy minderre elsősorban a költségek mérséklése miatt van szükség. Erre az át(vissza)állásra határidőt is szabnak, 2020 végéig kell kialakítani azt az irodai környeztet, melyben a Windows lesz az alap, legyen az szövegszerkesztő, táblázatkezelő program, e-mail kliens vagy böngésző. Ugyanakkor a használt Linux disztribúció átmenetileg egyelőre még használatban marad. (Azt fontos megjegyezni, hogy itt az asztali gépekről van szó, a szerveroldalon a globális piacon is mérföldekkel vezető Linux-változatok lecserélése szóba sem került.)

A müncheni önkormányzat körülbelül egy évtizede döntött arról, hogy a hivatalokban használt mintegy 15 ezer PC-re az Ubuntu egy variánsát, a LiMux nevű rendszert telepítik, és az átállás állítólag több mint 30 millió euróba került. A történtek újraértékelése egy új polgármester, a Windowst a kompatibilitás miatt pártoló Dieter Reiter megválasztásával kezdődött, aki 2014-ben rendelte el a rendszer felülvizsgálatát. Tavaly készült el egy tanulmány – elkészítésében többek között a Microsoft partnere, az Accenture is közreműködött –, mely azt javasolta, hogy a hivatalnokoknak meg kell adni a lehetőséget a Windows 10 és a Microsoft Office használatára is. De ebből a megállapításból is látszik, hogy valójában nem egyértelmű visszaállásra gondolnak, hanem egyfajta vegyes, alternatív használatra – ahogy erre helyi szakértők is felhívták a figyelmet.

A javaslatról a testület a héten szavaz, és valószínűleg nagy vitára lehet számítani a döntés meghozatala előtt, mivel a változtatás terve erős politikai megosztottságot hozott létre.”

Forrás:
Új fejezet a müncheni Linux-sztoriban; Dajkó Pál; IT café; 2017. február 13.
Lásd még: Münchenben a jövő héten a Windowshoz való visszatérésről szavaznak; HUP.hu; 2017. február 12.
Kiegészítés: „Ahogy arról korábban szó volt, Münchenben ma szavaztak arról az indítványról, amely a Windowshoz való visszatérést javasolta. A TechRepublic friss cikke szerint a város politikusai ma megegyeztek abban, hogy felkészülnek a 2021-ig bezárólag lezajló visszaváltásra. A tanács által támogatott javaslat szerint a városvezetés megvizsgálja, hogy mennyi időt venne igénybe és mennyibe kerülne a visszatérés Windowsra. Amint végeznek ezzel, újból szavaznak, hogy eldöntsék, lecseréljék-e 2021-ig bezárólag a LiMux-ot. A visszaváltást ellenző, zöld párti Dr. Florian Roth szerint erősen valószínű, hogy München visszavált, szerinte a jövőbeli szavazás már csak formaság…”
München felkészül a Windowsra való visszatérésre; HUP.hu; 2017. február 15.
Linux champion Munich takes decisive step towards returning to Windows; Nick Heat; TechRepublic; 2017. február 15.

Fény a közműalagút végén?

„Komoly változások előtt áll az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer, 2017 második felétől előreláthatóan jóval egyszerűbb lesz az egyeztetési folyamat. Ugyan a közműhálózatok üzemeltetőit már kötelezték az adatszolgáltatásra, ennek elmulasztása eddig nem járt következményekkel – ez most meg fog változni. Rigó Mihály vitaindító cikkére Hokker Gábor reagál.

Ugyan a közműhálózatok üzemeltetőit az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013-as kormányrendelet már négy éve adatszolgáltatásra kötelezte, annak elmulasztása eddig következmény nélkül maradt. A 2016. novemberében megjelent, az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításáról szóló 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet értelmében a felügyeleti hatóságok nyár elejétől pénzbüntetéssel sújthatják a kötelességét elmulasztó üzemeltetőt.

A tavasszal induló új elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer hatékonyságának kulcsa az országos lefedettség és a nyilvántartások folyamatos frissítése. Ennek biztosítására a hatóságok hatásköre felszólítási és szankcionálási jogosultsággal is bővül. 2017. április elsejétől két hónapig regisztrálhatják magukat a közműhálózatokat üzemeltető szervezetek a megújult e-közműnyilvántartásba. Az elektronikus hírközlés esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a vízi közművek, villamos energia-, szénhidrogén- és távhőhálózatok esetében pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) végzi a közművezeték-üzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzését. A regisztrációs periódus leteltével a hatóságok bírságot szabhatnak ki.

Az elektronizált építésügynek köszönhetően július elsejétől már nem üzemeltetőnként külön-külön, eltérő ügyintézési idővel és költségekkel, hanem egyesítve igényelhetünk majd közműnyilatkozatot az egyablakos információs pontként működő felületen. Az itt indított összesített közműnyilatkozat-kérelem a rendszeren keresztül éri el a közművezeték-üzemeltetőket, akik szintén itt adják meg válaszukat. Az e-közmű a tervezők munkáját vektoros hálózati adatokkal is támogatja, a tervezéshez szükséges adatokat tervezői jogosultsággal rendelkező, regisztrált tervező igényelhet és tölthet le.

Jelenleg az egyes üzemeltetők különböző részletezettségű és pontosságú adatokat tartalmazó nyilvántartásokat vezetnek, az e-epites.hu oldalról elérhető megújult e-közmű rendszer mindezeket egységes szemlélettel megalkotott követelményeken keresztül foglalja majd egységbe. Más szavakkal, ha egy felületen, online térképen ábrázolva elérhetőek a közműadatok, bárki, akár házszintig rákereshet a hálózatok pontos elhelyezkedésére helyrajzi szám, vagy cím alapján.

A rendszer nem csupán a felelősségi köröket tisztázza majd, de – a látszat ellenére – a közművezeték-üzemeltetők számára is hasznos és hosszabb távon kifizetődő. Hiszen egyszerre több üzemeltető által használt, különböző közműszakág vezetékei, kábelei futhatnak a föld alatt, így minden szereplő érdeke egy olyan közös rendszer, ahol egyes üzemeltetők nem csak a saját hálózatuk adatait érhetik el. A felelősség kérdése is sok vitára adott okot, egy egységes megoldással ez a rendkívül fontos terület is átláthatóvá válik. Ugyanis, amennyiben a kivitelező kárt tesz a térképen látható hálózatban, úgy felelőssé tehető a károkozásért. Ugyanakkor, ha olyan hálózatban keletkezik kár, amelyről az üzemeltető nem, vagy pontatlanul szolgáltatott adatot, úgy övé a felelősség.

Az építésben érdekelt tervezői szakma, valamint az építtető lakosság számára régóta várt, egyértelmű nyereséggel kecsegtető változás eredményeképpen kevesebb várakozás és utánajárás után, alacsonyabb szolgáltatási díjért kaphatják meg az igényelt közműnyilatkozatokat az ügyfelek. [A szerző a Lechner Tudásközpont kommunikációs vezetője.]”

Forrás:
Fény a közműalagút végén?; Hokker Gábor; epiteszforum.hu; 2017. február 10.
Előzmény: Közműkáosz; Rigó Mihály; epiteszforum.hu; 2017. február 7.

Okosszemélyire töltik fel a vonatbérletet

„Két-három hónap múlva a MÁV-Start teljes hálózatán használhatják majd csipkártyás személyi igazolványukat a havi bérlet felmutatására az utasok – tudta meg lapunk. A technológia alkalmas rá, hogy a többi közösségi közlekedési szolgáltató – például a BKV – bérleteit is csipkártyán hordozzuk magunkkal.

– Kérek egy Kelenföld–Százhalombatta teljes árú bérletet – hangzott el kedden egy tesztvásárlás során a Déli pályaudvar erre a célra kijelölt pénztárában. A pénztáros számítógépen kiállította a bérletet, de nem nyomtatta ki, hanem egy kártyaterminál segítségével a vevő elektronikus személyigazolványának erre a célra kialakított tárhelyére helyezte. A vevő a kártyát ezután átadta a demonstrációs céllal megjelent kalauznak (vasutas szakkifejezéssel: jegyvizsgálónak), aki a nála lévő mobilterminál segítségével ellenőrizte, megvan-e, és ha igen, érvényes-e a bérlet.

Ezt a folyamatot mától minden utas kipróbálhatja a Budapest–Pusztaszabolcs-vonalon úgy, hogy egyelőre három helyen, Budapesten a Déliben, valamint a pusztaszabolcsi és a százhalombattai mobilpénztárban van lehetőség elektronikus bérlet váltására a 2016. január 1-jével bevezetett eSzemélyivel. A 2016. november 14. előtt kiállított okmányokra az első bérletvásárlás előtt egy applikáció telepítése szükséges. Ezt az akcióban szereplő jegypénztáraknál elvégzik, csak meg kell adni hozzá a személyi PIN-kódját. (Ha az utas esetleg nem tudja a kódot, a vásárlás előtt el kell mennie egy okmányirodába vagy kormányablak ügyfélszolgálatra, és új kódot kell kérnie.)

A Budapest–Pusztaszabolcs-vonalon jelenleg tesztüzemben működik az elektronikus havi bérlet kiadása. Azért választották ezt a vonalat, mert jól elkülönül a MÁV hálózatának többi részétől, így könnyen vizsgálható és értékelhető – mondta Kazai Katalin, a MÁV-Start értékesítési igazgatója. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a jelenlegi tesztüzem 2-3 hónapig tart, azután a teljes országos hálózatra kiterjesztik.

– Az eSzemélyi nemcsak vasúti bérletek tárolására alkalmas – mondta el Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára, hanem a többi közösségi közlekedési szolgáltató jegyeit, bérleteit is képes kezelni, ha az érintett cég elvégzi a szükséges fejlesztéseket. Mint közismert, a BKV évek óta tervezi bevezetni az e-jegyrendszert. [Magyar Idők]”

—-

„A Budapest–Pusztaszabolcs vonalszakaszon már elektronikus bérletet is válthatnak az új típusú, 2016. január 1-jével bevezetett személyazonosító igazolvánnyal (eSzemélyi) rendelkező utasok. Az okmány a vizuális és elektronikus személyazonosítás, valamint az elektronikus aláírás mellett alkalmas a TAJ (társadalombiztosítási azonosító jel) és az adóazonosító jel tárolására is.

A bérlet ebben az esetben nem egy nyomtatott dokumentum: a MÁV-START pénztárosai az eSzemélyin található chipre „írják fel”, vagyis azon rögzítik digitálisan a megvásárolt terméket. A vonatokon szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók – a nyomtatott menetjegyekhez hasonlóan – a modern jegyértékesítési rendszerrel együtt bevezetett új fedélzeti eszközökkel tudják ellenőrizni, elektronikusan kiolvasni a bérlet érvényességét.

Az eSzemélyire írt bérlet óriási előnye, hogy az utasnak nem kell papíralapú bérletet őriznie, magánál tartania, ráadásul 3% kedvezményt kap annak árából! A sokoldalú, új típusú személyazonosító igazolvány egy újabb funkcióját a vasúttársaság – a tapasztalatgyűjtés, a lehetőség későbbi országos kiterjesztésének előkészítése érdekében – innovatív megoldásokra nyitott utasaival együtt kívánja tesztelni.

Az elektronikus személyivel rendelkező utasok egyelőre három helyszínen – a budapesti Déli pályaudvaron, a százhalombattai állomás melletti mobil jegypénztárban és Pusztaszabolcs állomáson – vehetik igénybe a vasúttársaság új szolgáltatását.

A vasúttársaság új szolgáltatásáról bővebb információ a MÁV-csoport honlapján, az alábbi linken olvasható: https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/utazzon-eszemelyivel-budapest-pusztaszabolcs-vonalon. Az utasok érdeklődhetnek a Déli pályaudvar, a pusztaszabolcsi és a százhalombattai jegypénztárban, vagy a MÁVDIREKT telefonos ügyfélszolgálatnál is. [MÁV]”

Forrás:
Okosszemélyire töltik fel a vonatbérletet; Jámbor Gyula; Magyar Idők; 2017. február 15.
Tartsa bérletét új típusú személyazonosító igazolványán!; MÁV; 2017. február 14.
Utazzon eSzemélyivel a Budapest-Pusztaszabolcs vonalon!; MÁV; 2017. február

Milliárdos informatikai fejlesztés az Alkotmányvédelmi Hivatalnál

„Mintegy 1,5 milliárd forintból komplex informatikai rendszert vezet be az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), amelynek célja a jelenleg papír alapú nemzetbiztonsági ellenőrzések ügyintézésének egyszerűsítése, a korrupciógyanús esetek automatikus kiszűrése – közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében nyerte el a vissza nem térítendő támogatást.

A tárca közleményében azt írta: az Alkotmányvédelmi Hivatal által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés és cégellenőrzés célja az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működésével összefüggésben a kockázatot jelentő emberek és gazdasági társaságok kiszűrése.

Kiemelték, a jogszabályi változások eredményeként a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerének koncepcionális jellegű átalakításával napjainkra egy dinamikus ellenőrzési rendszer jött létre.
A projekt keretében a nemzetbiztonsági és cégellenőrzésekhez kapcsolódó informatikai környezet teljesen megújul: korszerűsítik a szoftveres és hardveres hátteret, amely a Belügyminisztérium szerint nagymértékben elősegíti a korrupció és a hasonló jellegű visszaélések visszaszorítását. A jogszabályi és infrastrukturális változások együttesen hozzájárulnak az átláthatóság növeléséhez, elősegítik a gazdaság kifehérítését – tették hozzá.

A projekt eredményeként elektronikus lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a cégellenőrzéshez kapcsolódó ügymenet. Az ügyfelek számára lehetőség nyílik a nemzetbiztonsági és a cégellenőrzési kérdőív elektronikus kitöltésére, továbbítására, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál pedig a beérkezett kérdőívek elektronikus kezelésére és feldolgozására.

A korrupció elleni tevékenység eredményességének növekedését egy modern kockázatelemző informatikai megoldás bevezetése garantálja – tartalmazza a tárca közleménye.

A projektet keretében vállalt fejlesztéseket az év végéig valósítják meg.”

Forrás:
Milliárdos informatikai fejlesztés az Alkotmányvédelmi Hivatalnál; Magyar Idők; 2017. február 15.

Informatika, távközlés, technika

Fellebbez a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a Vodafone miatt

„Megfellebbezi a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) azt a közbenső bírósági végzést, amely felfüggesztette azon KDB-határozat végrehajtását, amely jóváhagyta a Vodafone kizárását egy közelmúltbeli állami mobilszolgáltatási tenderből.

A tendert a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) írta ki, amely az eljárásból kizárta a Vodafone Zrt.-t, a mobilszolgáltató szerint „túl alacsony árajánlatra hivatkozva”. A KEF az eljárás nyertesével, a Magyar Telekommal február 6-án megkötötte a szerződést. A Vodafone jogorvoslati kérelmét a KDB 2017. január 17-én elutasította, így lezárult a szerződéskötési tiltás, és ezzel az időponttal megnyílt az ajánlatkérő számára a szerződéskötés lehetősége.

A Vodafone a döntés felülvizsgálatára irányuló keresetet nyújtott be a döntőbizottsághoz január 23-án. A KDB-határozat végrehajtását a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy közbenső végzéssel (az ítélethozatal előtt) február 9-én felfüggesztette, de már a szerződés megkötését követően – áll a KDB írásos válaszában. A KDB hangsúlyozza, hogy a bíróság ideiglenes intézkedése nem jogerős. A döntőbizottság, élve a törvény adta lehetőségével, a rendelkezésre álló 15 napon belül megfellebbezi a közbenső végzést.

A Vodafone korábban közölte, hogy polgári peres eljárást is indít a Magyar Telekom és a KEF ellen. A Magyar Telekom szintén pert indít a Vodafone ellen, „rosszhiszemű és valótlan állítások” közlése miatt.”

Forrás:
Fellebbez a Vodafone miatt a döntőbizottság; Magyar Idők; 2017. február 15.

Okostelefon válthatja a bankkártyát az ATM-eknél készpénzfelvételkor

„A bankok felismerték a mobiltelefon nélkülözhetetlenségét, és már rá is kattantak erre a trendre. Azok az ügyfelek, akik nem akarnak hosszasan kotorászni tárcájukban bankkártya után, vagy olyan helyre tették el a legutóbbi használat után, ki tudja, hányadszor, hogy már maguk sem emlékeznek rá, rövidesen telefonjukkal nyithatják meg a pénzkiadó automaták csapját – legalábbis az Egyesült Államokban.

Az USA-ban a legtöbb, 18 ezer ATM-mel rendelkező bank, a JPMorgan Chase néhány száz ATM-jénél máris aktiválta ezt a technológiát négy nagyvárosban, többek között Miamiban és San Franciscóban, további hatezer tudja már ezt az eljárást, és csak az indulásra vár. A Bank of America és a Wells Fargo is azt tervezi, hogy az év végéig képessé teszi pénzkiadó automatáit a kártya nélküli kommunikációra – írja a The New York Times.

És bár a hagyományos bankkártya használata sem fárasztó, a bankok úgy gondolják, hogy anélkül még izgalmasabb lesz a pénzfelvétel. Jonathan Velline, a Wells Fargo ATM-főnöke szerint ha valaki elveszíti vagy otthon hagyja a kártyáját, nagy az esély rá, hogy a telefonja azért nála van.

Biztonsági aggodalmak
A pénzintézetek az ATM-ek megjelenése óta harcolnak a kártyavisszaélések ellen. A bűnözők egyik kedvenc trükkje a skimming, amikor a kártyaillesztő résbe egy szerkezetet telepítenek, amely leolvassa és továbbítja a bedugott kártya adatait, s ezek birtokában a bűnözők kifosztják a kárvallott bankszámláját. Jelentősen csökkent az ilyen esetek száma, miután a mágnescsíkot a nehezebben feltörhető csippel helyettesítették, ám a mobil új aggodalmakat vet fel.

A Chase egyik ügyfelének számlájáról például nemrég 2900 dollárt emeltek le a bank új kártyamentes rendszerén keresztül – anélkül, hogy az ügyfél egyszer is használta volna a telefonos megoldást. A tolvaj azt csinálta, hogy megszerezte az illető online bankolási felhasználói nevét és jelszavát, letöltötte a bank mobilapplikációját a saját telefonjára, majd a világ legtermészetesebb módján megfejte az ATM-et. Ez volt az ára annak, hogy a Chase nem követel meg négyjegyű PIN-kódot pénzfelvételkor.

A pénzintézet persze visszatérítette az összeget, és azonnal biztonsági intézkedéseket foganatosított – hogy milyet, arról nem szól a fáma, de PIN-t még mindig nem kérnek. Más bankok szerencsésebbek, s állítják, hogy a mobilos tranzakciókkal a visszaélések száma jóval alacsonyabb, mint a mágnescsíkosokkal elkövetett csalásoké. (Amerikában a csipes bankkártya kevésbé elterjedt, mint például Európában, ahol már minden új plasztiklapra kötelező rátenni.)

A technológia
A mobilos pénzfelvételi rendszer többféle lehet, bankoktól függ, sőt még ugyanazon bankon belül is változhat. A legtöbb nagybank érintkezésmentes NFC-technológiát alkalmaz, amelynek révén az eszközök rádióhullámokkal „beszélgetnek” egymással rövid távolságon belül. NFC-csipet a legtöbb modern okostelefon tartalmaz, s lehet mobilfizetésre is használni.

A Bank of America ügyfelei például úgy járnak el, hogy a digitálispénztárca-alkalmazással feltöltött, NFC-képes telefonjukat az ATM megfelelő paneljéhez közelítik, s ezzel azonosítják magukat. Ezután az ügyfél beüti PIN-kódját, s minden megy a szokásos módon. A Wells Fargo is teszteli az NFC-megoldást, ám a bank más megközelítést alkalmaz: egyszer használatos hozzáférési kódot ad. Ezt az ügyfél a banki applikáción keresztül igényelheti, s 30 percig érvényes. A Wells Fargo 900 mobilképes automatája fogad jelenleg ilyen kódot, amelynek megadása után ismét a PIN következik.
Szakértők szerint a mobil-ATM-es tranzakciók általában picivel gyorsabbak, mint a hagyományosan végrehajtottak, több esetben azonban jelentős a sebességbeli különbség. A Wintrust szövetkezeti bank rendszere lehetővé teszi, hogy az ügyfél a telefonján előre beállítsa a kivétet, az ATM-nél pedig csak egy QR-kód beolvasására van szükség, s máris pénzhez lehet jutni. Ezzel a módszerrel átlagosan tíz másodpercre csökkenthető a tranzakciós idő a korábbi 45-ről.

Várakozó álláspont
Egy sor más bank egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett a kártya nélküli bankautomatákkal kapcsolatban. Bár készen akarnak állni arra az időszakra, amikor az emberek már nem hordanak magukkal sem bankkártyát, sem pénztárcát, de szerintük ez a vonal lassabban fejlődik, mint ahogy azt néhány éve gondolták. 2017 azonban fordulópont lehet. Az Egyesült Államokban található mintegy 425 ezer ATM 2,5 százaléka van felkészítve kártya nélküli tranzakciókra, s a Crone Consulting pénzügyi tanácsadó cég szerint ez az arány idén őszre 25 százalék lesz.
Technikai nehézségek azonban lehűthetik az ügyfelek lelkesedését. Az embereknek le kell tölteniük a mobiljukra bankjuk ATM-alkalmazását, s minden bank csak saját ügyfeleinek enged hozzáférést. Így például a Chase kuncsaftjai nem tudnak pénzt kivenni mobillal a Bank of America ATM-jeiből. Ez lehet, hogy idővel változik, hiszen kezdetben az egyes bankok ATM-hálózatai is zártak és elszigeteltek voltak. Ma már az összes bank ügyfele tudja egymás automatáit használni.

A tenyér mindig kéznél van
Némely bank bátran továbblépett, s azt mondja, már okostelefonra sincs szükség a pénzfelvételhez, a biometrikus azonosítás elegendő a művelethez – ráadásul az azonosítást közvetítő testrészünk valóban mindig velünk van. Az egyik legnagyobb brazil bank, a Banco Bradesco ügyfelei például tenyérazonosítással férhetnek hozzá az ATM-hez: a szkenner leolvassa az ügyfél tenyerének érmintázatát, amely éppen olyan egyedi, mint az ujjlenyomat. Ennek a biztonságáról csak annyit, hogy a rendszert kifejlesztő Fujitsu szerint az eddig több mint 700 millió tranzakcióból egyik sem volt csalási kísérlet. Japán és indiai bankok, de mások is, ujjlenyomat-azonosítást alkalmaznak. A Citibank két évvel ezelőtt íriszszkenneléssel is kísérletezett, be is mutatta egy ilyen azonosítást végző ATM prototípusát. A hatás fenomenális volt. „Leesett az emberek álla, azt hitték, csoda történt. Csak megálltak az ATM előtt, ránéztek, s már jött is ki a pénz” – mesélte a The New York Times tudósítójának Mark Gilder, a Citibank amerikai részlegének ATM-ekért felelős igazgatója. Ám miután felébredtek az első csodálkozásból, elkezdtek gondolkodni. Egy feltört bankkártya helyett újat lehet kiadni, ám ha egy hacker rájön, hogyan lehet lemásolni valakinek a szemgolyóját – ami az azonosítás szempontjából nem más, mint digitális másolat egy adatbázisban –, azt már nem lehet másikkal pótolni. Így a Citibank egyelőre jegelte a témát.”

Forrás:
Okostelefon válthatja a bankkártyát az ATM-eknél készpénzfelvételkor; Mártonffy Attila; Magyar Idők; 2017. február 18.

A magyar szolgáltatók mobilinternetes tarifái a legdrágábbak között vannak

„Korlátlan adatcsomagok, zero-rating és roaming: ezek ma a legneuralgikusabb pontjai a távközlési piacnak. Hol a legolcsóbb a mobil adat? Mit mutatnak a nemzetközi mérések Magyarországra nézve?

Ismét egyre nagyobb számban jelennek meg a korlátlan 4G-s adatcsomagok a mobilszolgáltatók kínálatában, ilyen ajánlata egy tavaly szeptemberi összesítés alapján 29 operátornak van, amelyek 11 uniós tagállamban és 3 nem uniós OECD-országban szolgáltatnak – derül ki a Digital Fuel Monitor (DFMonitor) most nyilvánosságra hozott mutatószámaiból. (A felmérést 2014. óta a Rewheel tanácsadó cég szakértői készítik az európai mobilszolgáltatók számára.) A korlátlanság néhányuk esetében megkötéseket is tartalmaz, de vannak valóban teljesen korlátlan díjcsomagok is.

Hol, mennyiért adják a 20 gigát?
A tanulmány grafikonokban és táblázatokban összesíti, hol mennyiért lehet bizonyos adatmennyiségekre előfizetni (tavaly szeptemberi állapotok szerint). Ezek alapján Magyarország jelenleg a sereghajtók között szerepel a mennyi gigányi adatforgalmat is adunk 30 euróért kategóriában. Utóbbi lényegében azt állapítja meg, hogy nálunk nem is létezik legalább 1000 perc hanghívást és SMS-ezést is tartalmazó, egy gigás előfizetés 30 euró alatt. A másik tarifatáblázat szerint sem rózsásabb a kép, ennek alapján ugyanis Magyarország adja az egyik legdrágábban a havi 20 gigányi adatforgalmat…[A szolgáltatók válaszai, továbbá grafikonok, elolvashatóak a cikk további részében. Szerk]”

Forrás:
A 4G hálózatunk világbajnok, az áraink már kevésbé; Sági Gyöngyi; Bitport.hu; 2017. február 17.
Unlimited mobile data is back. The state of 4G pricing and spectrum usage — 2nd half 2016; Digital Fuel Monitor (DFMonitor)
Country brief: Hungary (HU); Digital Fuel Monitor (DFMonitor)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Városi kommunikáció – kerekasztal

2017. február 23., 18:00-19.30
Budapest Projekt Galéria, Kossuth Lajos utca 14.

A kerekasztal beszélgetés kiindulópontját a kiállítás „Városi kommunikáció” és „Városi mobilalkalmazások” szekciói jelentik.

A design mint városi közösségeket alakító eszköz merül itt fel, olyan összetett felvetéseken keresztül, amelyek részben a tervezőgrafika, a rendszertervezés, és az UX design területeit mossák össze.

A Budapest Design-képletek kiállításon megjelenő tervezőgrafikai javaslatok messze túllépnek a grafika szűken értelmezett keretein, és a városi hangzavar vizualizációjától egészen a városi kertek, közösségek létrehozásáig terjednek. A plakátok rövid leírást és látványterveket tartalmaznak, amelyek egytől egyig komplex megközelítésről tanúskodnak. A diákok közt volt, aki a budapesti futókat támogatná burkolati jelekkel és az ivó-kutak kitáblázásával; egy másik kísérlet pedig a város rejtett zugait tárná fel egy GPS-koordinátákkal operáló kincskereső játék segítségével.

Ugyanígy a mobilalkalmazások között is találunk olyat, aminek a segítségével többet tudhatunk meg Budapest izgalmas épületeiről. Akadnak olyan javaslatok is, amelyek a köztéri sportoláson, közösségi kertészkedésen vagy a lakóközösségek jobb belső kommunikációján keresztül hoznák egymáshoz közelebb a város lakóit.

Az est vendégei tulajdonképpen arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként tehetjük gazdagabbá a városhoz fűződő mindennapi élményeinket a design eszközeivel.

A beszélgetés résztvevői:
Farkas Anna (tervezőgrafikus, anagraphic)
Flór Péter (a Színes Város Csoport főtitkára)
Fogarasy Tamás (UX designer, egyetemi óraadó) – a „Városi mobilalkalmazások” szekció projektvezetője
Vargha Balázs (tervezőgrafikus, egyetemi adjunktus, tanszékvezető) – a „Városi kommunikáció” szekció projektvezetője

Moderátor:
Horváth Gergely (rádiós műsorvezető, író)”

Forrás:
Városi kommunikáció; BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.

Szervezetfejlesztés az okos városban – SmartImpact projekttalálkozó Miskolcon

„Miskolc adott helyszínt a Manchester város által vezetett SmartImpact projekt harmadik találkozójának, amely részint a vállalt projekttevékenységek megvalósulását – a tapasztalatcserét és az integrált akciótervek elkészülését – segítette, részint pedig a szervezetfejlesztés témában mélyítette a résztvevők ismereteit. A Lechner Tudásközpont részéről mind az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont, mind az Okos város részleg munkatársai aktívan részt vettek a rendezvény tevékenységeiben.

A SmartImpact URBACT akciótervezési hálózat 10 országának képviselői 2017. január 31-én és február 1-én Miskolcon töltöttek együtt két napot. A projektben résztvevő városok a smart city modell adaptálásával próbálják hatékonyabbá, gazdaságosabbá, egy szóval „okosabbá” tenni működésüket, ezzel kedvező vállalkozási környezetet és magasabb életminőséget teremtve. Mindebben nagy szerepet játszik az okos technológiák alkalmazása és az egyre nagyobb mennyiségben keletkező adatok használata, az okos működés azonban a városüzemeltetés, az élet minden ágát érinti, és új szemléletet jelent a város jövőképének megvalósításában. A projekt tehát nem elsősorban a smart technológiák alkalmazására, hanem sokkal inkább a kormányzási struktúra, a városi folyamatok és az üzleti modellek elemzésére, fejlesztésére törekszik.

A SmartImpact városhálózatban 10 európai ország vesz részt, melyek mind méretüket, mind a smart city modell alkalmazásának tapasztalatait tekintve jelentős különbségeket mutatnak, és Európa minden térségét képviselik. A vezető partner a félmilliós lakosságú angol Manchester. Európa északi és nyugati részét képviseli Eindhoven, Stockholm és Dublin; Dél-Európát a spanyol Guadalajara és a portugál Porto; Közép- és Kelet-Európát pedig Miskolc, Zágráb, a román Suceava és a bolgár Smolyan. Vezető szakértője Alanus von Radecki, a stuttgarti Fraunhofer-Gesellschaft munkatársa. A miskolci találkozó az ő vezényletével és útmutatásaival zajlott le. A projekt 2016 májusától 2018 májusáig tart, így lassan félidejéhez közeledik.

Okos szervezeti felépítés
A projekt egyik kiemelt célja a városi önkormányzatok szervezeti struktúrájának elemzése az okos működés tükrében. A találkozó egyik feladatát jelentette a résztvevő városok szervezeti struktúrájának, kormányzási modelljének elemzése. Nagy népszerűségnek örvendett Eindhoven példája, ahol az elmúlt években a hivatali osztályok alá tartozó, hierarchikus, felülről lefelé épülő szervezeti struktúrát kvázi elforgatták 90 fokban, meghatározó tényezővé téve az osztályokon átívelő témákat, feladatokat, projekteket. 11 tematikus programmenedzser dolgozik mátrixszerűen, emellett Eindhoven 6 kerületéhez egy-egy kerületmenedzser is tartozik.

Az infokommunikációs technológiák egyre dominánsabb alkalmazása kapcsán felmerült a kérdés, hogy a projektben résztvevő városok kormányzási modelljében hol helyezkedik el az „IT Department”, vagyis az informatikai szolgáltató részleg. Alapvető kérdés például, hogy minden nagyobb szervezeti egység saját informatikai szolgáltató háttérrel rendelkezik, vagy egy központi informatikai csoport látja el a város működtetéséhez szükséges valamennyi informatikai feladatot? Képes-e az informatikai részleg követni a trendeket és innovátorként is helytállni?

A projekt szempontjából elődleges az a kérdés, hogy az okos város modell bevezetését, az okos megoldások koordinációját milyen szervezeti egység végzi. A vezető szakértő három működő példát mutatott be. Bécsben egy külső cég látja el a smart city feladatokat, de ebben a modellben nehézkes a politikai döntéshozás. Freiburgban a polgármester alá tartozik egy smart city osztály, ennek azonban nincs saját forrása, és a döntésekbe való beleszólása is tisztázatlan alapokon áll. A legműködőképesebb példa a New York Cityben alkalmazott modell, ahol az önkormányzat valamennyi osztályán alkalmaznak egy „okos” ügyekért felelős munkatársat, aki közvetlen kapcsolatban van a város külső smart city szolgáltató cégével.

Tanuló szervezetek
Az okos városi kormányzás feltételezi, hogy a városvezetés rugalmas, alkalmazkodó, tanuló „üzemmódban” működik és magas az innovációs képessége. A projekt vezető szakértője idézte Peter M. Senge Az ötödik alapelv című művének legfontosabb gondolatait, amelyek a „tanuló szervezetek” jellemzőit írják le. Ezek értelmében egy tanuló szervezetnek a következőkkel kell rendelkeznie.

  • Rendszergondolkodás (systems thinking), melynek célja, hogy gondolkodásunkat a nagyobb összefüggések átlátására irányítsa, döntéseinknél a hosszabb távú, tovagyűrűző hatásokra koncentráljunk, cselekedeteinket pedig a mélyben húzódó tendenciák és összefüggések ismeretében határozzuk meg.
  • Önfejlesztés (personal mastery), amelynek értelmében cél a szervezeti tagok tanuló- és fejlődőképességének kibontakoztatása, hiszen a tanuló szervezet egyéni alapját a személyes jövőképük elérése érdekében tevékenykedő alkalmazottak jelentik, a szervezet pedig csak a tanulni akaró embereken keresztül fejlődhet.
  • Közös jövőkép (shared vision), amely az önmegvalósító alkalmazottak erőfeszítéseinek közös irányt ad; csak az olyan szervezeti jövőképnek van mozgósító ereje, amely valóban közös és a személyes jövőképre épít. Ennek megalkotása nem egyszeri tevékenység, hanem állandó feladat.
  • Gondolati modell – attitűd (mental models), amely a szervezeti kultúra mélyebb rétegében található gondolkodásmód, szemlélet, és amely felülmúlja az egyéni gondolati mintákat, feltételezéseket, előítéleteket. Ennek frissítése is folyamatos munka.
  • Csoportos tanulás (team learning), mivel a munkavégzés és a tanulás alapegységei nem az egyes munkavállalók, hanem a különböző munkacsoportok, teamek, amelyek a dialóguson, a közös gondolkodáson keresztül fel tudják gyorsítani tagjaik egyéni fejlődését.

Bot és répa – szabályzók és ösztönzők
A projekt egyik vissza-visszatérő szimbóluma a szamár, amelynek haladását két tényező befolyásolja: hátulról a bot, elölről az elérni vágyott répa. A kép kapcsán azokat a „toló” és „húzó” tényezőket vizsgálták a részvevők, amelyek hatnak az önkormányzatokra a smart modell alkalmazása kapcsán. A partnerség csoportokban elemezte, hogy milyen módon „adható el” az okos város eszménye a városvezetésnek, valamint tágabb értelemben a város valamennyi szereplőjének, érintettjének.

A munkacsoportok számos tényezőt beazonosítottak. Fontosak az EU-s és nemzeti keretek, illetve az olyan intézmények, amelyek külső referenciapontokat jelentenek az átalakulásban (Magyarországon erre a szerepre hatalmazta fel a kormány a Lechner Tudásközpontot). Fontos, hogy mind a döntéshozók, mind a város főbb szereplői személyesen és intézményileg is motiválva legyenek, vagyis lássák azokat a nyereségeket, amelyeket számukra az átalakulás hoz. Ezek felismerésére szolgál a bevonás és a közös munka, az elvárt eredmények kommunikációja pedig már átvezet az egyre divatosabb design thinking, a tervezői gondolkodás irányába. (Kép forrása: http://open.mome.hu/design-thinking)

Kié az adat?
A találkozó újra és újra felmerülő kérdése volt, hogy az IKT eszközökben folyamatosan keletkező adatokat hogyan tudjuk felhasználni. A smart city modell egyik alapvetése, hogy a digitális technológiák elterjedésével elképesztő mennyiségű adat jön létre. Ezek nagy részét persze nem őrzi meg senki, de egy jól működő „big data” rendszerben az adatok egy részének tárolásával, tisztításával, összekapcsolásával és értelmezésével olyan fejlesztési lehetőségek nyílnak meg, amelyekre ma még talán nem is gondolunk (bevett módszer például, hogy az adatbázisok egy részét elérhetővé teszik innovatív programozók számára, akik úgynevezett hackathonok keretében alkalmazásokat fejlesztenek ezekre). Az adatok gyűjtése és birtoklása ugyanakkor számos kérdést felvet, és ezekre nem könnyű választ adni.

A projekt ír résztvevője például beszámolt arról, hogy a dublini közkerékpár-rendszer bevezetésekor elfelejtették szerződésbe foglalni, hogy a kerékpárok GPS-ének használatából keletkező információk kinek a tulajdonát képezik; a befektető cég a sajátjának tekinti, a város pedig most nem fér hozzá ezekhez a – számára értékes – adatokhoz. Hasonló kérdéseket vet fel a holland Eindhovenben privát befektető által felállított információs oszlopok kérdése, amelyek nem csak adatokat szolgáltatnak, de kommunikálnak is a felhasználók telefonjával, és ebből – igaz, személytelenített – adatbázist építenek.

A projekt előrehaladása a smart társadalom felé
A találkozó résztvevői megismerték Porto és Eindhoven készülő integrált akciótervét, és a „peer review” módszerével visszajelzéseket adtak. A módszer lényege, hogy a hallgatóság különböző szerepekkel (polgármester, osztályvezető, high tech vállalkozó, lakos, KKV stb.) azonosulva kérdéseket tesz fel, véleményeket fogalmaz meg. A bemutatott akciótervek egyelőre főként átfogó smart city modelleket és folyamatokat vázoltak fel, de a projekt végére konkrét tennivalókat is azonosítanak majd.

A smart city kifejezést eredetileg olyan nagyvállalatok karolták fel, mint az IBM és Cisco, amikor termékeiknek, szenzorokon alapuló technológiáiknak új piacot kerestek. A smart city gondolkodásmód egyik alapelve azonban, hogy nem a technológiaorientáció a lényeg, hanem a fő célközönség, a „smart városlakó” valós igényeinek kielégítése, a szolgáltatások pedig a kínálatvezérelt felől az igényvezérelt felé haladnak. A SmartImpact projekt igyekszik mérsékelni a smart city divat gyengeségeit: konkrét körzetre, városrészre szűkíti földrajzi fókuszát, és hangsúlyát az állampolgárokra helyezi. Nem a technológiával, hanem kormányzási modellekkel, beruházási szempontokkal, valamint a közösségi és a privát szektor együttműködésével foglalkozik.

A SmartImpact városhálózat következő találkozójára Zágrábban kerül sor, ahol a résztvevő városok a vezető szakértő segítségével az átalakulás újabb aspektusait elemzik ki, egy tematikus szakértő segítségével a finanszírozási modelleket, lehetőségeket tárják fel, miközben megismerik egymás gyakorlatait, törekvéseit. Nyár végéig elkészül a projekt félidős értékelése is, és szükség esetén módosítani lehet akár a munkatervet is. A projekt fennmaradó másfél évében valamennyi város a saját kihívásaihoz, helyzetéhez mérten vállal olyan célokat és tevékenységeket, amelyekkel működését okosabbá teheti.”

Forrás:
Szervezetfejlesztés az okos városban – SmartImpact projekttalálkozó Miskolcon; URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont/Lechner Nonprofit Kft.; 2017. február 14.
Előzmény: Nemzetközi partnerség az „okos” Miskolcért

Szakirodalom

A területfejlesztés intézményrendszerének változása Magyarországon

„…2015 decemberében jelentek meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első felhívásai, mellyel kezdetét vette a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak területi operatív programjaiban dedikált forrásainak felhasználása. A felhívások megjelenését megelőzően, a rendszerváltást követően sokadik alkalommal, a területfejlesztés intézményrendszerének teljes átalakítására került sor, azonban az eljárásrend részletszabályai csak a közelmúltban kezdtek véglegesedni. Jelen tanulmány a területfejlesztés intézményrendszerének változását mutatja be a rendszerváltástól napjainkig, kiemelten fókuszálva a szubszidiaritás alapelvének érvényesülésére az intézményrendszer felépítésében és döntéshozatali mechanizmusában…”

Forrás:
A területfejlesztés intézményrendszerének változása Magyarországon; Gálosi-Kovács Bernadett, Haffner Tamás; Területfejlesztés és Innováció; 11. évfolyam 1. szám; 2017. február 15.; 22-33. oldalak (pdf)

A közösségek által generált energetikai megoldások, mint a területfejlesztés eszközei

„A közösségek (így például lakóközösségek, tulajdonközösségek, szövetkezetek) energiagazdálkodásban betöltött szerepe korunkban rohamos gyorsasággal erősödik -legalábbis a nemzetközi színtéren. Noha ezen a területen a közösségi megoldások története csaknem 100 évre tekint vissza, vélhetően a centralizált energiarendszer és a műszaki szemléletmód uralmából fakadóan a hazai szakmai közösség mindeddig meglehetősen csekély aktivitást mutatott a téma feldolgozása, alaposabb megismerése terén. Az energiarendszer gyökeres átalakulása azonban egyre határozottabban irányítja figyelmünket a decentralizálás fontosságára, így a kisléptékű közösségi megoldásokra. Ezek legalább három területet érintenek, a) a megújuló energiaforrások alkalmazásait; b) a decentralizált energiatárolást; c) a közösségi alapú energiahatékonysági beavatkozásokat. Jelen tanulmány a felsorolt három terület közül csak az energiatermelésre összpontosít, annak nemzetközi helyzetét vázolja fel és főként hazai állapotát és lehetőségeit mutatja be a terjedelmi korlátok szabta lehetőségek között… ”

Forrás:
A közösségek által generált energetikai megoldások, mint a területfejlesztés eszközei; Harmat Ádám, Munkácsy Béla, Szalkai Lőrincz Ágnes, Ballabás Gábor, Csüllög Gábor, Horváth Gergely, Szabó Mária; Területfejlesztés és Innováció; 10. évfolyam 3. szám; 2016. december 30.; 3-13. oldalak (pdf)

OECD-tanulmány a közigazgatási innováció kormányzati felkarolásáról

„Az OECD közigazgatási innovációkat követő, elemző és azok tanulságait megosztó munkacsoportja, az Observatory of Public Sector Innovation az Egyesült Arab Emirátusok szakosodott intézményével – Mohammed Bin Rashid Centre for Government Innovation (MBRCGI) – együttműködve jelentette meg új esettanulmány-kötetét a legújabb, modellértékű kormányzati innovációkról. Az ’Embracing Innovation in Government – Global Trends’ című kötetet a Kormányzati Világtalálkozón (World Government Summit, WGS) mutatták be Dubaiban.

A kiadvány alapja egy világméretű kutatás volt, amelyben azt tárták fel a vizsgált országokban (amelyek között OECD-tagok és azon kívüliek is voltak), hogy miképpen alakítja át a kormányzati szektor saját működését, újszerű megoldásokkal javítva az emberek mindennapi életét. A kutatásokat segítette a ’Calls for Innovation’ elnevezésű nyílt felhívás is, amellyel az innovatív gyakorlatokra kerestek jó példákat a világ minden tájáról. A WGS, amely a világ legnagyobb, éves rendszerességű közigazgatás-szakmai csúcstalálkozója, nem csak az eredmények bemutatásának színteréül szolgált, hanem az egyik panelbeszélgetésen a tapasztalatokat is megvitatták. Terítékre kerültek mindazok a nehézségek, amelyek az adott innovatív eljárások bevezetése során jelentkeztek, azok megoldásával együtt. Szintén fontos vitatéma volt, hogy egy-egy ország bevált gyakorlatát mennyire lehet más országokra alkalmazni.

A kutatás során 46 ország 150 innovatív megoldását vették górcső alá, amelyek nagy részét a már említett innovációs felhívás keretében gyűjtötték össze. A kutatók a tapasztalatok alapján hat kulcsfontosságú trendet azonosítottak, amelyeket tíz innovatív megoldás esettanulmányán keresztül mutattak be a kiadványban.

  1. Az ember és a gép párosítása. A humán és a technikai megoldások kombinálása lehetővé teszi, hogy érvényesüljenek a komparatív előnyök, olyan módon, hogy az együttes képesség meghaladja azt, amit önmagában akár az ember, akár a gép produkálni tudna. A kormányzatnak ezzel kapcsolatban egyszerre kell törekednie az egyensúly megőrzésére, valamint a komparatív előnyök érvényesítésével a hatás fokozására.
  2. Nagyítás vagy kicsinyítés – a kormányzat méretre szabása. Az innovatív megoldások lehetővé teszik a közigazgatási szolgáltatások újraméretezését, a célzottabb hatás elérésére. Ez egyik esetben az állami részvétel zsugorítását, más esetben a kiterjesztését teszi lehetővé, az állampolgári részvétel és annak technikai támogatottságának függvényében.
  3. Állampolgárok szakemberi szerepkörben. Az emberek bevonásában rejlő lehetőségek messze túlmutatnak az átláthatóságon: módot ad speciális szakértelmek, ötletek, újító kezdeményezések becsatornázására is. A megoldások gyakran a közösségi hálón szerzett rutint aknázzák ki az innovatív közszolgáltatás-fejlesztésben.
  4. Tömeges személyre szabott szolgáltatások. Az innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy széles tömegek számára is személyre szabott módon jelenjenek meg egyes közszolgáltatások, egyéni igényekre és szükségekre szabva, elsősorban a helyi közösségekben.
  5. Kísérletező kormányzás. Az innovatív környezet lehetővé teszi, hogy maga a kormányzat biztosítson kísérleti terepet újszerű megoldások alkalmazására (mint pl. blokklánc-alkalmazásra szavazások során), ami azok széleskörű tesztelésére is alkalmas.
  6. A normák megtörése. Az innovatív megoldások elvezethetnek oda, hogy a közigazgatás megszokott rutinokat, normákat törjön meg a humán és pénzügyi források menedzselése területén, amelyek a közszolgáltatások „agyát” és „vérkeringését” biztosítják.

Az innováció motorja a folyamatos törekvés a fejlődésre és a kiválóságra. A kutatók négy javaslatot fogalmaztak meg arra nézve, hogy a közigazgatás vezetői hogyan tudják bátorítani, ösztönözni az innovációt az intézményrendszerben.

  1. Az innováció prioritássá emelése. Az innováció önmagában aligha ver gyökeret a kormányzati szférában. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a felső vezetők prioritásként hangsúlyozzák azt. Ez egyben annak a tudomásulvételét is jelenti a vezetés részéről, hogy adott esetben a hibák is elfogadható kimenetet jelenthetnek az újszerű megoldások kipróbálásakor, ami biztonságot ad a köztisztviselők részére, lehetővé téve a kockázatok reális kalkulációját.
  2. A kapcsolódások lehetővé tétele a kormányzati szférán belül és azon túl. A köztisztviselőknek biztosítani kell egymás elérésének lehetőségét, formális és informális úton egyaránt, csakúgy, mint a külső szereplőkkel. A rögzült határok meghaladását az intézményrendszert keresztbe metsző hálózatok, a szervezetek és szektorok közötti együttműködést lehetővé tevő platformok teszik lehetővé.
  3. A bizalom előmozdítása átláthatósággal és fogékonysággal. Az állampolgárok bizalma elengedhetetlen az innovációk sikeréhez. Enélkül valószínűtlen a felhasználó-centrikus együttműködés vagy az újszerű szolgáltatások elfogadtatása. A kormányzatok erősíthetik ezt a bizalmat azzal, hogy nyitottnak mutatkoznak az emberek aktivitása felé az őket érintő döntésekben. Ami többet jelent az átláthatóságnál – valódi inputokra tart igényt a polgárok részéről.
  4. Partnerség erősítése a releváns szereplők között. A kormányzat nem képes minden probléma megoldására. Ezért szükséges stratégiai partnerség kialakítása civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szakemberekkel és a széles nyilvánossággal. Mindegyik szereplőnek meglehet az egyedi erőssége és hozzáértése, így az innovációra akkor van a legnagyobb esély, ha minden releváns szereplőt sikerül bevonni a folyamatba. A köztisztviselőknek ezzel együtt szükséges megerősíteni azt a képességét, hogy egyensúlyt tartsanak a különböző érdekcsoportok versengő érdekei között, felhatalmazva őket a mederben tartáshoz szükséges döntések meghozatalára.

Forrás:
Launched Today — Embracing Innovation in Government: Global Trends; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), OECD; 2017. február 12.
Embracing Innovation in Government: Global Trends; World Government Summit/OECD; 2017. február (pdf)