Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Indul a Digitális Jólét Program 2.0
  Tárgyszavak: Digitális Jólét Nonprofit Kft., Digitális Jólét Pénzügyi Program, Digitális Jólét Program 2.0, Digitális Szakképzési és Felnőttképzési Módszertani Központ, Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégia, Gigabit Hungary Stratégia, Magyarország, Magyarország 5G Stratégiája, Magyarország Digitális Agrárstratégiája, Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája, Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiája, Magyarország Digitális Sport Stratégiája, Neumann Nkft.

Közigazgatás, politika

• Átadták a Pest megyei levéltár új épületszárnyát Budapesten
  Tárgyszavak: levéltárügy, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország, Pest megye, Rétvári Bence, Szabó Csaba, Tarnai Richárd
• A megújult NAV szolgáltatásait érdemes kihasználni
  Tárgyszavak: adóügyi támogató eljárás, digitális adóbevallások, digitális kormányzati szolgáltatások, e-szja, NAV-ablakok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, online adóügyi szolgáltatások, szolgáltató adóhivatal, Tállai András, ügyfélközpontúság

Közigazgatási, politikai informatika

• Vitafórumot szerveztek az e-kapcsolattartásról, mert nincsenek összehangolva megfelelően a digitális kormányzati rendszerek
  Tárgyszavak: Budapesti Ügyvédi Kamara, digitális háttérszolgáltatások, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-kapcsolattartás, e-ügyintézés, egységes egészként működő digitális kormányzat, igazságügyi informatika, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt
• Megyei főépítészek a Lechnerben
  Tárgyszavak: 2014-2020, adatközpontú közigazgatás, digitális egyeztető felület, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális térképészet, építészet, fejlesztéspolitika, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP), Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., megyei területrendezési tervek, szoftverfejlesztés, térinformatika, térségi tervezés, Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (4TR), területi főépítészek, területrendezési tervek, uniós társfinanszírozású projektek
• Jelentős levéltári fejlesztések indulnak jövőre
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, családtörténet, digitális bölcsészet, digitális humaniórák, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális levéltárak, digitális történelem, határon túli magyarok, Hoppál Péter, közadatok, kulturális örökség digitalizálása, levéltár-pedagógia, levéltárügy, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország
• A Cégkapu hiányosságaira figyelmeztet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete
  Tárgyszavak: Céginformációs Szolgálat, Cégkapu, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, e-ügyintézés, éves számviteli beszámoló, Igazságügyi Minisztérium, Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE), Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, szabályozás, Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF), szoftverfejlesztés, Ügyfélkapu

Informatika, távközlés, technika

• Új jegybanki platform a fintech fejlesztések ösztönzésére
  Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális pénzügyi ökoszisztéma, fintech, Magyar Nemzeti Bank, Magyarország, pénzügyi informatika, Pénzügyi Innovációs Platform, Pénzügyi Innovációs Tesztkörnyezet, regulatory sandbox, szabályozás
• Mesterséges intelligencia – nem véletlenül van előnyben Kína
  Tárgyszavak: adatközpontú világ, digitális gazdaság, Egyesült Államok, Kína, mesterséges intelligencia, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Teljes gőzzel a robotizált jövő felé
  Tárgyszavak: 3D-nyomtatás, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., digitális gazdaság, digitalizáció, dolgok Internete, Grasseli Norbert, IoT, Ipar 4.0, körforgásos gazdaság, Magyarország, robotika, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• Mobil IoT: gumifigyelő rendszer jön a Continentaltól
  Tárgyszavak: IoT, közúti fuvarozás, logisztika, mobil Internet, vezeték nélküli érzékelőhálózatok

Társadalom, gazdaság, művelődés

• 4 percben: amit a robotizált folyamatautomatizálásról (Robotic Process Automation, RPA, szoftverrobotok) tudni érdemes
  Tárgyszavak: chatbot, csevegőrobot, digitális átalakulás, digitális szervezet, digitalizáció, kognitív technológiák, mesterséges intelligencia, Robotic Process Automation (RPA), szervezeti informatika, szoftverrobotok, vállalati informatika
• Interneten is elérhető a pécsi egyházmegye levéltári iratanyagának egy része
  Tárgyszavak: adatpolitika, Baranya megye, családtörténet, ßdigitális bölcsészet, digitális humaniórák, digitális levéltárak, digitális történelem, e-levéltár, egyházi informatika, egyházi levéltárak, helytörténet, kulturális örökség digitalizálása, levéltárügy, Magyarország, nyílt adatok, Pécs
• Infokommunikációs akadálymentesítő program indult mozgáskorlátozottaknak
  Tárgyszavak: Czibere Károly, digitális szakadék, fogyatékosügy, infokommunikációs akadálymentesítés, Kovács Ágnes, Lezsák Sándor, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)

Információ röviden

• A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. március 26.
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, álhírek, blokklánc, csetbotok, csevegőrobot, digitális diplomácia, e-diplomácia, Egyesült Királyság, Facebook, információs hadviselés,  Izrael, közösségi média, Oroszország, puha hatalom, soft power, szoftverrobotok, Twitter
• A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. március 19-március 25.
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közbeszerzés, Magyarország

Szakirodalom

• Az Egyesült Államok és Kína harca a digitális fölényért
  Tárgyszavak: állam szerepe, digitális gazdaság, Egyesült Államok, informatikai óriáscégek, Kína, mesterséges intelligencia, piacvédelem, Trump Donald, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
• GeoDebates a negyedik ipari forradalom hatásairól
  Tárgyszavak: Afrika, Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, fejlődő országok, Ipar 4.0, iparpolitika, negyedik ipari forradalom, társadalmi egyenlőtlenségek, technika társadalmi-gazdasági hatásai
• Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása: havi 186 ezret hoz egy átlagos pesti Airbnb-lakás
  Tárgyszavak: Airbnb, Budapest, idegenforgalom, Magyarország, megosztáson alapuló gazdaság, sharing economy, statisztika, szabályozás, szálláskiadás, szállásmegosztás, szállodák, turizmus
• MNB: dinamikusan fejlődött 2017-ben a digitális fizetés
  Tárgyszavak: digitális fizetés, digitális gazdaság, fizetési módok, Magyar Nemzeti Bank, Magyarország, pénzügyi statisztika

Törvények, rendeletek

• 45/2018. (III. 19.) Korm. rendelet az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, közadatok, Közfeladat-kataszter, központi közigazgatási webhelyek, Magyarország, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Pest Megyei Kormányhivatal, szabályozás
• 47/2018. (III. 19.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, állam- és jogtörténet, digitális kormányzati szolgáltatások, jogi informatika, közadatok, központi közigazgatási webhelyek, Magyarország, Nemzeti Jogszabálytár
• 1107/2018. (III. 19.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Levéltár átfogó megújításának irányairól, kiemelten a levéltárpedagógiai feladatok és a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag kutatásának fejlesztésével összefüggő feladatokról
  Tárgyszavak: adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, digitális bölcsészet, digitális humaniórák, digitális levéltárak, digitális oktatás, határon túli magyarok, Kárpát-medencei Magyar Levéltárosok Módszertani és Oktatási Programja, közigazgatási nyilvántartás, közoktatásügy, levéltár-pedagógia, levéltárihungarika-kataszter, levéltárügy, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Indul a Digitális Jólét Program 2.0

„A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A Kormány a magyar társadalom és a magyar nemzetgazdaság digitális fejlődésének elősegítése, az infokommunikációs tárgyú fejlesztések összehangolása és a digitális oktatási fejlesztések hatékony végrehajtása érdekében működteti a Digitális Jólét Programot (a továbbiakban: DJP), és a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztése érdekében a Digitális Jólét Program 2.0-t (a továbbiakban: DJP2.0).”

2. § Az R. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Neumann Nkft. a 2. § a) pontja alapján közfeladatai körében] „a) ellátja az információs társadalom fejlesztésével, ezen belül kiemelten a digitális készségek fejlesztésével, és az e területen működő programok koordinációjával kapcsolatos feladatokat az iskolarendszeren kívüli képzések és egyéb, a lakosság különböző szegmensei és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztését célzó ismeretátadó foglalkozások vonatkozásában,”

3. § Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Neumann Nkft. az (1) bekezdésben meghatározott feladatait közszolgáltatási, illetve támogatási szerződés keretében látja el.”

4. § Az R. 4. § (1) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében ellátja Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája végrehajtásával összefüggő feladatokat, különösen:] „ad) közreműködik a Digitális Szakképzési és Felnőttképzési Módszertani Központ szakmai feladatainak ellátásában;”

5. § Az R. 4. § (1) bekezdése a következő h)–j) pontokkal egészül ki:
[A Digitális Jólét Nkft. a 2. § b) pontja alapján közfeladatai körében] „h) közreműködik a DJP2.0 végrehajtásában, a DJP2.0 intézkedési tervében meghatározott feladatok végrehajtásának koordinációjában;

i) ellátja a DJP2.0 intézkedési tervében meghatározott kormányzati stratégiák és szakmai anyagok kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, valamint közreműködik a stratégiákban meghatározott feladatok végrehajtásában, különösen az alábbi stratégiák esetében:

ia) Felsőoktatási intézmények informatikai infrastruktúra-fejlesztési stratégiája;

ib) Közgyűjtemények hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési stratégiája;

ic) Gigabit Hungary stratégia;

id) Magyarország 5G Stratégiája;

ie) Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégia;

if) Magyarország Digitális Agrárstratégiája;

ig) Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája;

ih) Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiája;

ii) Magyarország Digitális Sport Stratégiája;

j) ellátja a Digitális Jólét Pénzügyi Program keretében megvalósuló pénzügyi konstrukciók végrehajtása során beérkező támogatási igények előzetes vizsgálata keretében az egyes projektjavaslatok DJP stratégiákhoz történő illeszkedésének vizsgálatával összefüggő szakmai feladatokat, együttműködésben a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságával, valamint a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 24/B. §-a szerint az alapok alapját végrehajtó szervezettel.”

6. § Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Digitális Jólét Nkft. az (1) bekezdésben meghatározott feladatait közszolgáltatási, illetve támogatási szerződés keretében látja el.”

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Forrás:
49/2018. (III. 19.) Korm. rendelet a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 49/2018. (III. 19.) Korm. rendelete a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 38. szám; 2018. március 19.; 1778-1779. oldalak (PDF)

Közigazgatás, politika

Átadták a Pest megyei levéltár új épületszárnyát Budapesten

„Átadták a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Pest Megyei Levéltárának új épületszárnyát hétfőn Budapesten.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a 233 éves intézmény Vágóhíd utcai épülete 2300 négyzetméter hasznos alapterülettel, és az eddigi 16 ezer mellett további 8200 iratfolyóméternyi kapacitással bővült a könyvtári szárny megépítésével.

Azért, hogy a levéltárak több és több lehetőséget kínálhassanak mindenki számára a családi és nemzeti emlékezet írásos emlékeinek megismerésére, a kormány döntése alapján jövő évtől 90 millió forint plusz forrás épülhet be az MNL éves költségvetésébe – fűzte hozzá a politikus.

Emlékeztetett arra is: az elmúlt években országszerte több mint 250 millió forintból bővültek látogatóközpontokkal, a nagyközönség fogadására alkalmas épületrészekkel a levéltárak.

Rétvári Bence szerint nem csupán a külső veszélytől kell megvédeni a magyar kultúrát és identitást, hanem belülről is erősíteni kell, minél modernebb formában felmutatva a magyarság értékeit. Kiemelte: a teljes társadalmi közeget veszélyeztető modernkori népvándorlás külső nyomásának elhárításával párhuzamosan meg kell őrizni, digitalizálni és széles körben megismerhetővé kell tenni a magyar történelem és kultúra írásos emlékeit.

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója elmondta: a megyei levéltárak 2012-es integrációja óta a Pest megyei intézmény az ötödik, ahol új vagy megújult épületet adtak át.

Szép Tibor, a Pest megyei önkormányzat jegyzője felidézte: a levéltárat a rendi megye hozta létre 1785-ben, az intézmény mostani, Vágóhíd utcai épületét is a megye kezdeményezésére kezdték el építeni 1999-ben. A levéltár új épületének első szárnya 2000-ben készült el.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott az ünnepségen elmondta, hogy a megyei kormányhivatal naponta több tízezer határozatot hoz, amelyek a levéltárba kerülnek. Úgy vélte, a levéltár az államigazgatás „lelkiismerete”, hiszen az iratok évtizedes távlatból történelmi forrásként hasznosulhatnak majd.”

Forrás:
Átadták a Pest megyei levéltár új épületszárnyát Budapesten; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. március 19.

A megújult NAV szolgáltatásait érdemes kihasználni

„Számos új szolgáltatást nyújt ügyfeleinek az adóhivatal 2016-tól. A mellett, hogy ezek a könnyítések több mint ötmillió magánszemélyt, illetve mintegy egymillió vállalkozást segítenek az adóügyeik intézésében, a szolgáltatások nemzetközi szinten is példaértékűek, átvételük lehetőségét több uniós tagállam adóhivatala jelenleg is vizsgálja – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
2016. január 1-jétől megváltozott az ügyfelekhez való hozzáállás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), Tállai András szerint a hivatal szolgáltatóként segíti az adózókat abban, hogy az előírásoknak megfelelően és a lehető legkönnyebben teljesíthessék adókötelezettségeiket.

Idén a NAV 5 091 987 magánszemélynek készítette el az szja bevallási tervezetét, amelyek ügyfélkapun keresztül akár okostelefonról is elérhetőek – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy a NAV bevallás-kitöltési repertoárja 2018-ban tovább bővült, idén már harmadszor, márciusban is elkészítette mintegy 700 vállalkozásnak a jövedéki adóbevallás tervezetét.

2018-ban indult az adóhivatal egyik legkreatívabb vállalkozásfejlesztési programja, a mentorálás, amely fél éven keresztül a kezdő vállalkozásoknak nyújt speciális, akár személyre szabott segítséget. Március 23-ig már 27 ezer vállalkozás meg is kapta a NAV-tól az általános adózási tudnivalókról szóló levelét – hangsúlyozta Tállai András.

Emlékeztetett, hogy 2016-tól minősíti adózói életútjuk alapján a cégeket a NAV. A megbízható minősítés számos előnnyel jár, esetükben többek között az áfa kiutalási ideje 45 nappal rövidebb. Az intézkedés a mellett, hogy motiválja a cégeket a jó adózói státusz elérésére, az adómorált is javítja – emelte ki az államtitkár.

A családokat, illetve a lakosságot segíti az úgynevezett automatikus részletfizetés, amellyel eddig mintegy tízezren éltek. Hozzátette: félmillió forintos tartozásig csak kérni kell, és a NAV automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

Az ügyintézést teszi könnyebbé a tavaly július 1-jén indult úgynevezett NAV-ablak program, amelynek köszönhetően az adóhivatal 64 olyan településen is megjelenik, ahol a korábbiakban nem volt lehetőség a személyes ügyintézésre. Közölte, hogy február 28-ig már 98 ezren keresték fel a kormányhivatalban a NAV-ablakot.

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a szemléletváltás a végrehajtási szakterületen is – szögezte le Tállai András. A NAV, 1 millió forintos tartozásig előzetesen figyelmeztet, lehetőséget adva a tartozás rendezésére. 2016-tól 2018. március 23-ig mintegy 782 ezer fizetési felhívást küldött ki a hivatal, melynek hatására több mint 78 milliárd forintot fizettek be önkéntesen az érintettek, így még az államkassza is profitált a NAV szemléletváltásából.

A segítő, támogató szemlélet még a vámeljárásban is kifizetődő – hangsúlyozta a NAV vezetője. Egyre több kereskedő dönt úgy, hogy Magyarországon vámkezeltet, amely a munkahelyteremtés, és a logisztikai iparág ugrásszerű fejlődése mellett a költségvetésre is jótékonyan hat. Március 20-ig az előző év azonos időszakához képest 30 százalékkal nőtt a vámbevétel. Mintegy 16 milliárd forintnyi vámbevétel keletkezett itthon, amelynek húsz százaléka – 3,2 milliárd forint – gazdagította a magyar költségvetést, a többi az unió büdzséjébe került.

Az ellenőrzés átszervezése igazolta, hogy az állam, a hatóság és az adófizetők is akkor járnak a legjobban, ha a NAV több erőforrást fordíthat a segítségnyújtásra, mint a szankcionálásra. Tavaly az úgynevezett támogató jellegű ellenőrzések száma 160 ezret tett ki, a hagyományos revízióké viszont csak 130 ezret. Kiemelte az államtitkár, hogy az új rendszerben a hivatal előre bejelenti hol, mikor és mit vizsgál. Csak idén március 23-ig 153 adótraffipax volt, amely az államnak egy forintjába se kerül, de mégis százmilliókat hozhat a költségvetésnek. Sikeresnek nevezte a papírmentes, online ellenőrzési rendszert is, hiszen másfél hónap alatt majd 9 ezer dokumentum érkezett „egy kattintással” elektronikusan a hivatalba.”

Forrás:
A megújult NAV szolgáltatásait érdemes kihasználni; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2018. március 25.

Közigazgatási, politikai informatika

Vitafórumot szerveztek az e-kapcsolattartásról, mert nincsenek összehangolva megfelelően a digitális kormányzati rendszerek

„Az e-kapcsolattartás anomáliáról tartott március 5-én vitafórumot az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület a BÜK székházában. Az egyesület szerint az e-rendszer bevezetése annak ellenére derült égből villámcsapásként érte az ügyvédeket, hogy a vonatkozó jogszabály már 2015-ben megszületett.

2018. január 1-jétől az ügyvédek már csak elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal és a hatóságokkal, nemcsak a polgári peres, hanem a büntető- és a közigazgatási eljárásban, valamint a területi ügyvédi kamarákkal való kommunikációban is. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kapcsolattartás minden hatósággal külön elektronikus felületen történik, így alkalmanként a SZÜF, a KAÜ, az ÁVDH, a JÜB2, az RNY, az ÁNYK, az E-papír, a Cégkapu és az Ügyvédkapu rendszerén keresztül vezet az út egy-egy dokumentum, irat, kereset sikeres beadásához, de az ezek közötti átjárás nem mindig egyszerű. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) szerint ezek az anomáliák nemcsak a jogi szakma képviselőinek okoznak jelentős problémákat, de áttételesen az ügyfelek, az állampolgárok jogait is csorbítják. A felmerült problémákról és a lehetséges megoldásokról az egyesület március 5-én hétfőn, nyílt vitafórumot szervezett a szakma képviselői számára a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) dísztermében, ahol nagyjából 100 ügyvéd vett részt.

Dr. Gerő Tamás, az ÜDE elnöke, a vitafórum moderátora bevezetőjében emlékeztetett arra, szervezetük tavaly októberben tartotta első konferenciáját az új ügyvédi és büntetőeljárási törvények hatályba lépésével kapcsolatban, hisz ezek jelentős változásokat hoztak az ügyvédek védői kirendelésének szabályozásában. Az akkori konferenciát ugyancsak a BÜK dísztermében tartották, és az új szabályozás nagy jelentőségű részletkérdéseit járták körbe.

Jóllehet a március 5-ei rendezvényt a budapesti mellett a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) is támogatta, ám annak ellenére csonka vitafórum maradt, hogy arra nemcsak az érintett hivatásrend kapott meghívót, hanem a hazai igazságszolgáltatás szinte minden szereplője, alakítója. A meghívottak közül egyedül a NISZ Zrt. képviseltette magát.

Dr. Réti László, a BÜK elnöke kifejtette, a területi kamarák fő célja az ügyvédek piacának és jogainak védelme, a hatóságok előtti eljárás egyenlőségének biztosítása. Réti László szerint nem az e-eljárást kell megkérdőjelezni, hanem annak gyakorlati alkalmazását. Félelem van ugyanis az ügyvédi karban, hogy az anomáliák miatt nem tudják időben és jól kiszolgálni az ügyfeleiket.

dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd, címzetes egyetemi docens, az ÜDE szakértője szerint amellett, hogy sok a nyitott kérdés, a rendszerek hibái is akadályozzák a munkát. A rendszerhibák többek között jogbizonytalanságot eredményeznek, mivel a jogorvoslatokra előírt határidőket a gyakorlatban nem lehet tartani.

Dr. Homoki Péter ügyvéd, a MÜK témafelelőse, informatikai szakjogásza az érintett jogterületek és a rendszer működtetéséért felelős informatikusok párbeszédét sürgette. Mint mondta, az e-ügyintézésnek a meglévő folyamatokhoz kellene igazodnia, figyelembe véve a több tíz- vagy százezres alkalmazói kör mindennapi gyakorlati igényét.

Dr. Nehéz-Posony Márton a BÜK elnökségi tagja hangsúlyozta, ő régóta híve az e-ügyintézésnek, ami az összes nehézsége, gyermekbetegsége ellenére kényelmes munkát tesz lehetővé egy teljes praxis számára. Itt utalt például a 2006-ban bevezetett e-cégeljárásra, vagy a későbbi, fizetési meghagyások elektronizálására, amit hasonló ellenállás fogadott, de mára bejáratódott. A baj az, hogy ezek a rendszerek egymástól függetlenül lettek kitalálva és fejlesztve, a szerteágazó e-ügyintézés munkafolyamatainak összefésülése elmaradt.

Dr. Nehéz-Posony Márton is a párbeszédet szorgalmazta, kijelentve: nem az informatikai fejlesztés a fő kérdés, hanem az, hogy az igazságszolgáltatás szereplői közösen gondolják végig, egy-egy ügyhöz milyen folyamatokra, adatokra van szükség. Csak így garantálható egy átgondolt, hatékony rendszer létrejötte.

Végül Molnár Emil, az e-kapcsolattartási rendszer kidolgozásáért és működtetéséért felelős NISZ Zrt. szakértője igyekezett megmagyarázni a felvázolt helyzet okait. Mint fogalmazott, sok mindenkivel egyeztettek és egyeztetnek, hiszen csak a Cégkapuban mintegy 430 ezer regisztrált ügyfél van. A NISZ rendszereit például bankok, adószakértők, könyvelők, a jogi-közigazgatási terület számos szereplője használja, ám olyat, ami a törvényi előírások mellett mindegyiküknek maradéktalanul megfelel, szinte lehetetlen kifejleszteni. A mostani átállásnak január elsejétől el kellett indulnia, a finomhangolás a következő időszak feladata lesz.”

Forrás:
Vitafórumot szerveztek az e-kapcsolattartásról; Jogászvilág; Kálmán Attila; 2018. március 19.

Megyei főépítészek a Lechnerben

„A megyei területrendezési tervek felülvizsgálatának elején a folyamattal kapcsolatos kérdésekről, a partnerség fontosságáról, a térképi állományok követelményeiről tartott információs napot és térinformatikai oktatást március 14-én a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint a Lechner Tudásközpont.

Zsúfolásig telt a Lechner nagyterme az ország 17 megyéjéből érkezett főépítészekkel, akiknek kulcsfontosságú szerepe van a megyei területrendezési tervek készítésében. Miután Dr. Sik András, a térbeli szolgáltatások igazgatója röviden köszöntötte a jelenlévőket, Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (ÉHÁT) Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője vette át a szót.

– A megyei területrendezési terv akkor jó, ha friss adatokra épül, megfelel a hatályos jogszabályoknak és a legszélesebb körű társadalmasítással kerül elfogadásra – mondta, azt is hangsúlyozva, hogy a helyettes államtitkárság szakmai támogatást, a Tudásközpont pedig technikai segítséget nyújt a feladathoz a főépítészek és a tervkidolgozás valamennyi érintettje számára.

Az egyik legjelentősebb technikai segítség a Lechner által fejlesztett digitális egyeztető felület, ami a megyei területrendezési tervek jogszabályban előírt egyeztetéséhez áll majd rendelkezésre.

A digitális egyeztető felület kialakítása először a 1567/2015. (IX. 4.) kormányhatározatban szerepelt, használatát pedig a megyei területrendezési tervek egyeztetési rendjét tartalmazó 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet 2017. IX. 22-i módosítása írta elő.
Hosszú távon nemcsak a területrendezési egyeztetést, hanem a térségi tervezés teljes folyamatát, a tervezéstől az elfogadásig elektronizálja majd a Lechnerben a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” nevű KÖFOP projekt részeként fejlesztés alatt álló és 2019-re megvalósuló, webes felületen elérhető Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer (röviden 4TR).

A főosztályvezető rámutatott a partnerség fontosságára, valamint annak szükségességére is, hogy egymás jó tervezési gyakorlatait a szereplők megismerjék. – A partnerség a települések között, a területi kamarákkal, a megyei önkormányzati és állami főépítészekkel, a helyettes államtitkársággal és a Lechnerrel egyre fontosabb – szögezte le. A szakmai-technikai háttér-infrastruktúra sok lehetőséget ad, de elemi érdek, hogy falvak-városok is figyeljék egymás tevékenységét, a kamarák, a főépítészek képesek legyenek egymástól tanulni, működő gyakorlataikat egymásnak átadni. A megyei területrendezési terv keretet ad a települési szabályozáshoz, egzakt körülményeket teremt, melyekhez igazodni lehet – de akkor igazán jó, ha a jogszabályi megfelelés mellett széleskörű társadalmasítással kerül elfogadásra.

– A települések „öntudatossága” lényeges tényező lesz a jövőben. – fejtette ki Kolossa József. – A fejlődés már most is sok esetben azon múlik, hogy egy település mennyit tesz tudatosan magáért, mennyire jó a lehetőségek felkutatásában és megragadásában. A helyi szükségletek okos felmérése után a helyi vállalkozások, erőforrások bevonásával lehet hosszú távon előrébb lépni, a minőségi szakmai jelenlét fokozásával. A helyi tervezési szaktudás igénye megyei szintű tudásközpontokat hív várhatóan életre, ami a vidék számára a fejlődés záloga lehet. Ha ugyanis van helyi szaktudás, elég a megyei szintig elmenni a főváros helyett, ami a kis települések számára hatalmas nyereség és szakmai tőke.

A helyettes államtitkárság főosztályvezetőjének tájékoztatója után a Lechner szakemberei a megyei területrendezési tervek térképes állományainak kezelésére alkalmas térinformatikai szoftver használatába vezették be a főépítészeket. Olyan gyakorlati példák megoldását próbálhatták ki az ingyenes és szabadon hozzáférhető QGIS programmal, amelyek a területrendezési munkájuk során felmerülhetnek, de eddig jellemzően csak a megyei területrendező tervező tudta elvégezni a szükséges műveleteket.

A térinformatikai oktatás az egyik lépése annak a Miniszterelnökség és a Lechner által képviselt célkitűzésnek, hogy minden érintett szereplő számára – a tervek megrendelőjétől a tervezőkön, szakigazgatási szerveken, főépítészeken át az érintett lakosságig – segítséget nyújtsunk. Ezt a célkitűzést hosszú távon a tervezést, egyeztetést, tájékoztatást segítő 4TR rendszer teljesíti ki.

4TR – Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszer: A készülő 4TR egy olyan online rendszer lesz, amely a térségi tervezéssel foglalkozók számára nyújt segítséget. Tájékoztató, egyeztető és tervezői modulja segítségével elektronikusan támogatja majd a terület- és településrendezéssel, illetve -fejlesztéssel összefüggő tervezés teljes folyamatát. A térségi tervezésnek olyan tervezési, információ-szolgáltatási és monitoring rendszere lesz, amely segíti az adatfeltöltést, a tervek feltöltését, a vektoros térképi állományok online szerkesztését, a teljes egyeztetési folyamat végig vitelét, a folyamatok összehangolását és mindezek térképes megjelenítését.

A 4TR egyik fontos eredménye a rendezési tervek térképi állományainak webes megjelenítése lesz, aminek kialakításához a megyei főépítészek április elején kézhez kapják a Tudásközpont által kidolgozott úgynevezett séma és formátumot. Ez a térképi rétegek műszaki előírásait, elnevezésének, attribútum-tartalmának követelményeit rögzíti. A megyei területrendezési tervek térinformatikai szoftverrel történő elkészítése jogszabályban rögzített követelmény, hiszen a különböző szintű tervek összevethetősége, a tervek érvényesülésének – a megyei főépítészek számára is fontos – követése csak adatbázis-jellegű információkat használva lehetséges.

Az információs nap végeztével a résztvevők az oktatás tematikájával, gyakorlati használhatóságával kapcsolatos elégedettségüknek adtak hangot.”

Forrás:
Megyei főépítészek a Lechnerben; Lechner Tudásközpont; 2018. március 20.

Jelentős levéltári fejlesztések indulnak jövőre

„A következő években összesen csaknem 270 millió forintot biztosít a kormány a Magyar Nemzeti Levéltárnak a határon túli magyar írásos emlékek feltárására, digitalizálására és magyarországi hozzáférhetővé tételére, valamint a levéltár-pedagógiai tevékenység megújítására ‒ mondta el az MTI-nek Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

A történelmi Magyarország területén lévő dokumentumok fennmaradására és kutathatóságára jövőre 100 millió forintot, a Szovjetunióba hurcolt magyarok adatbázisának elkészítésére 108 millió forintot biztosítanak. A kiegészítő támogatásból 90 millió forint hosszú távon beépül az intézmény költségvetésébe.

Hoppál Péter hangsúlyozta: a nemzeti emlékezet része, az érintett családok és az egész magyar társadalom szempontjából pótolhatatlan jelentőségű a határon túli magyar területeken lévő iratanyag kutathatósága, fennmaradása.

A magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagok eddigi kutatásainak eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) jelenleg mintegy 8 millió mikrofilmet és digitális felvételt őriz, ezek több mint 90 százaléka az egykori Magyarország ‒ jelenleg részben határon túli ‒ területének levéltáraiból származik. Mivel a magyar vonatkozású iratok fennmaradásának biztosítása elsősorban a magyar állam érdeke, a határon túli intézmények bevonásával levéltári kutatási programot indítanak 2019-ben 100 millió forint, az azt követő években pedig 60-60 millió forint kormányzati támogatásból.

„Az 1944 után mintegy 700-800 ezer szovjet kényszermunka-táborba elhurcolt magyar állampolgár közül alig 66 ezer emberről rendelkezünk valamilyen információval, ezért a kormány 108 millió forinttal támogatja az oroszországi levéltárakban őrzött iratanyagban a magyar állampolgárokra vonatkozó dokumentumok digitalizálását és hozzáférhetővé tételét”‒ tette hozzá az államtitkár.

Hoppál Péter emlékeztetett arra: a magyar embereknek joguk van megismerni a történelem elhallgatott eseményeit, a magyar családoknak pedig joguk van ismerni az igazságot hozzátartozóik sorsával kapcsolatban. Ezért nagyon fontos megmenteni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni az írásos emlékeket, történelmi jelentőségű személyes dokumentumokat.

Az államtitkár szólt arról is: a levéltárakban őrzött kultúrkincs szélesebb körben való hasznosításához új levéltár-pedagógiai eszközökre van szükség, melyek kifejlesztését a kormány jövőre több mint 60 millió forinttal támogatja.

A levéltári szakmai fejlesztést a Magyar Nemzeti Levéltár infrastrukturális megújulása is kíséri. Március 19-én adták át a Pest Megyei Levéltár új épületszárnyát, amely révén jelentősen nő az intézmény raktározási kapacitása.”

Forrás:
Hoppál Péter: jelentős levéltári fejlesztések indulnak jövőre; OrientPress/MTI; 2018. március 24.

A Cégkapu hiányosságaira figyelmeztet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

„A számviteli beszámoló közzétételéről több rendelet is szól. Az egyik ilyen rendelet szerint az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Itt szó sincs arról, hogy a beküldőnek a cég képviseleti jogával rendelkező személynek kell lennie, de arról sincs szó, hogy cégkapu hozzáféréssel kellene rendelkeznie. Tehát a számviteli beszámoló cégkapun keresztüli ügyintézését tehát jelenleg egyetlen jogszabály se írja elő!

UPDATE: Kiderült, hogy egyesületünk kérésére késlelteti a minisztérium a „szigort”. Dávid-Damó Ágnes főosztályvezető asszony levele szerint „tekintettel arra, hogy az IM Céginformációs Szolgálata természetesen mindenben szeretné a cégeket támogatni a Cégkapu használata mellett még egy rövid átmeneti ideig biztosítani fogja a beszámolók Ügyfélkapun keresztüli megküldését is.”

Az átmeneti időszak hosszát a főosztályvezető asszony nem határozta meg.

A közzététel nem közigazgatási cselekmény, így az nem minősül kérelemnek, de a közzététel elmulasztásához súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el. Ezért se lenne logikus, hogy az amúgy is elképesztően sok szabály eredményeként létrejött beszámoló közzétételét hozzáférési szabályokkal akadályozzák.

A beszámolókat 2018.03.22-től azonban már csak az a KAÜ-n keresztül belépett személy teheti közzé, aki a vállalkozás cégkapumegbízottja, vagy cégkapu-ügykezelője!
A cégkapun keresztüli megküldés – azon kívül, hogy azt jogszabály nem írja elő – jelenleg azért is hibás kormányzati intézkedés, mert sajnos a „cégkapu nincs kész”. Azon kívül, hogy a cégkapu számos kényelmetlen elemet tartalmaz, nem kezeli a közös cégjegyzési jogot, az ügyvezető megszűnésekori cégkapu-törlést és ebből fakadóan hiányzik az archívum és a korábbi ügykezelők visszaemelése. Mégis, a legfontosabb hiányossága a cégkapunak az, hogy az ügykezelők szerepét nem lehet szűkíteni. Jelenleg az ügykezelő kizárólag teljes jogosultságú lehet! Miután a beszámolókat nagy számban közzétevő könyvelők általában nem vállalják a cégkapu feletti ingyenes „őrködést”, így az egyébként igencsak bonyolult ügykezelőként való felvételük is kizárt. A vállalkozások vezetői viszont – a könyvelői tapasztalatok alapján – túlnyomórészt alkalmatlanok a cégkapu kezelésére.

Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és illetékes főosztályvezetője szerint a könyvelő „igazán használhatná” az ügyvezető ügyfélkapus kódjait. Az ügyfélkapu login neve és jelszava viszont személyes adat, más általi használata személyes adattal való visszaélés gyanúját veti fel, illetve jogosulatlan adatkezelés okán akár bűncselekményt is jelenthet. Az ügyvezető utólag meggondolhatja magát és a login nevét és jelszavát használó könyvelőt jelentős érdeksérelem okozásával is megvádolhatja.

Elfogadva, de nem megengedve, hogy a Cégszolgálat érvelése helyes és a beszámolót cégkapun keresztül kellett volna közzétenni, megállapítható, hogy 2018.01.01 óta jogszabálysértően működött az OBR. Ennek fényében rejtélyes, hogy hova siet a Cégszolgálat, ha az két és fél hónapig problémamentesen működött.

A megoldást az eddig közel 1,2 MdFt-os projekt részét képező Cégkapu 2.0 fogja jelenteni, amit leghamarabb 2018 májusára ígérik a NISZ Zrt. illetékes vezetői. A Cégkapu 2.0 már tudni fogja az ügykezelői jogosultságok szűkítését, amivel ki kellett volna várni a beszámolók közzétételének cégkapuhoz való kötését is.”

Forrás:
Cégkapu kell a beszámoló közzétételéhez!; Magyar Könyvelők Országos Egyesülete; 2018. március 21.
Lásd még a Napi.hu cikkét sok érdekes részlettel (Dzindzisz Sztefan, 2018. március 24.)

Informatika, távközlés, technika

Új jegybanki platform a fintech fejlesztések ösztönzésére

„Budapest, 2018. március 20. – Az MNB mától Pénzügyi Innovációs Platform elindításával támogatja az új fintech kezdeményezések biztonságos, a pénzügyi stabilitás megőrzésével történő elterjedését a pénzügyi piacokon. Az új kezdeményezést Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnöke és Szombati Anikó ügyvezető igazgató ma szakmai konzultáción mutatta be fintech cégek, pénzügyi intézmények és érdekképviseletek vezetőinek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017 folyamán átfogó kutatást végzett a fintech innovációs piaci folyamatok felmérésére. Első körben a pénzügyi innovációkkal kapcsolatos hozzáállás áttekintése a bankokra, fintech cégekre, kockázati tőketársaságokra és a fogyasztókra terjedt ki, majd a jegybank a biztosítókat, pénztárakat és pénzügyi közvetítőket is bevonta a kutatásba. A felmérések igazolták: a hazai pénzügyi közvetítőrendszerben keresleti és kínálati oldalon is jelentős igény van az innovatív pénzügyi szolgáltatások biztonságos alkalmazására.

A jegybank ennek előmozdítására a nemzetközi gyakorlattal is összhangban álló megoldási javaslatokat dolgozott ki. A fenntartható felzárkózást segítő innovatív ötletek megvalósulását egy, az MNB honlapján mától elérhető Pénzügyi Innovációs Platform (Innovation Hub) támogathatja hatékonyan, később pedig egy Pénzügyi Innovációs Tesztkörnyezet (Regulatory Sandbox) is felállítható itthon. Az új jegybanki kezdeményezésről szóló részletes információkat az MNB ma szakmai konzultáción mutatta be fintech cégek, pénzügyi intézmények és érdekképviseletek vezetőinek.

A Pénzügyi Innovációs Platform egyrészt folyamatosan frissülő információs tárházként támogatja a fintech megoldások terjedését. A különböző pénzügyi szolgáltatások kapcsán a szabályozói, felügyelési elvárások jelennek itt meg, és az új piaci szereplők számára is áttekinthetővé, jól kereshetővé válnak. Emellett kommunikációs platform funkciója révén információmegosztó felületként szolgál a teljes fintech ökoszisztémának (pl. fintech cégek, bankok, biztosítók, jogi irodák, kockázati tőkealapok részére).

A honlap szabályozói támogató platformként is működik: az MNB iránymutatásokkal nyújt segítséget a fintech innovátorok számára az újításaikkal kapcsolatban felmerülő pénzügyi tárgyú jogi kérdések tisztázására. Időközben megkezdődött a fintech témakörben aktív, tapasztalatokkal rendelkező külföldi társhatóságokkal való kapcsolatfelvétel is, így a felület nemzetközi kooperációs platform feladatokat is elláthat a jövőben.

A fintech megoldások révén javítható a pénzügyi szektor költséghatékonysága és versenyképessége. Az innováción keresztül történő hatékonyságnövekedés pozitívan hathat a pénzügyi stabilitásra, az intézmények működésére, s a pénzügyi termékek, szolgáltatások felhasználói számára is előnyökkel járhatnak. Így érdemben támogathatja a fenntartható gazdasági felzárkózást is.

Megfelelő szabályozói és felügyeleti kontroll hiányában bizonyos technológiai innovációknak kedvezőtlen hatásai is lehetnek, pénzügyi stabilitási, prudenciális és fogyasztóvédelmi kockázatokat is teremtve. Ezért olyan keretrendszerek kialakítása szükséges, amelyek a potenciális kockázatok minimalizálásával képesek megfelelően támogatni az innovációk terjedését. A cél megtalálni a túlzottan megengedő és tiltó hozzáállás közti egyensúlyt, a pénzügyi stabilitás megőrzésével ösztönözni a fintech innovációkat a szabályozó, pénzügyi felügyelő hatóság és a piac együttműködésével.”

Forrás:
Új jegybanki platform a fintech fejlesztések ösztönzésére; Magyar Nemzeti Bank; 2018. március 20.

Mesterséges intelligencia – nem véletlenül van előnyben Kína

„A gyorsabb számítógépek, a növekvő adatmennyiség és a jobb szoftverek miatt egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges intelligencia. A technológiában Kína vezető szerepre tör.

Az Amerikai Egyesült Államok és az ázsiai állam között egy ideje komoly verseny zajlik abban a tekintetben, hogy ki fejleszt gyorsabban mesterséges intelligencia megoldásokat és ki tudja azokat több területen praktikusan alkalmazni. Dong Tao, a Credit Suisse ázsiai menedzsere egy hongkongi befektetői konferencián vett részt és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy végül a Kína fogja uralni ezt a technológiát. Az üzletember szerint mindez azért következhet be, mert az ázsiai országban nincsen komoly adatvédelem, ezáltal a vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek.

Tao kiemelte: nem állítja, hogy a kínai cégek jobbak az amerikaiaknál, miként azt sem, hogy a helyi mérnökök jobbak lennének az amerikai kollégáiknál. De az tény, hogy Kínában nincs komoly adatvédelmi törvény, s ez előnyös pozícióba juttathatja az ezzel foglakozó vállalatokat és az államot a mesterséges intelligencia és a Big Data területén. Példaként említette a Tencent technológiai konszernhez tartozó WeChatet, amely naponta 7 milliárd fotót dolgoz fel és ezzel komoly előnybe kerülhet a képfelismerés területén. A kutatók hatalmas adatbázisokon, szabadon tesztelhetik ötleteiket, kisérleteik eredményeit pedig azonnal a gyakorlatba is át tudják ültetni.

A kínai modell azért is működik jól, mert a helyiek sokkal gyakrabban és szélesebb körben alkalmazzák a mobiltelefonjaikat és az alkalmazásaikat, mint a nyugat-európai vagy az amerikai felhasználók. Az 1,4 milliárd kínaiból 800 millió használja rendszeresen az internetet, azaz például a digitális fizetési piac ötvenszer akkora, mint az amerikai. A kormány célzottan is fejleszti a területet, Pekingben 2,12 milliárd dollárért épülhet fel az a mesterséges intelligenciát kutató ipari park, amelyben akár 400 vállalkozás is otthonra lelhet.

Mindazonáltal Tao szerint idővel az ázsiai országban is szigorítanak majd a szabályozáson, és kihívás lesz a hatóságoknak a szektor növekedése és a felhasználók védelme közötti egyensúly megtalálása. Addig is elképesztő növekedésnek örülhetnek, a Tencent egy évtizede még „csak” 13 milliárd dollárt ért, ma pedig már 491 milliárd dollár a tőzsdei kapitalizációja. A gazdasági növekedés terén már ott is csak álom a kétszámjegyű bővülés, és ez meglepő módon pont, hogy segíti a tech-ágazatot, mert csak az innovatív és az informatikát kiemelten kezelő cégek tudják csak fenntartani a tempójukat.

Az amerikai jegybank szakemberei feltették a kérdést, hogy vajon Kína innovatívabb-e az USA-nál; Ana Maria Santacreu és kollégái kiszámították, hogy az ázsiai ország immár a GDP-je több mint 2 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre. Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány 2,8 százalék, az elmúlt több mint 20 évben gyakorlatilag semmit sem változott, ezzel szemben Kínában közel a négyszeresére emelkedett. A szakértők azt is megnézték, hogy hány szabadalmat jegyeztettek be amerikai és kínai társaságok: már 2015-ben 90 százalékkal több volt a kínai szabadalom-bejelentések száma. Ugyan a növekedés elsősorban az állami támogatásoknak köszönhető és a találmányok minősége is kérdéses, de az adat akkor is elgondolkodtató.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia – nem véletlenül van előnyben Kína; SG.hu; 2018. március 24.

Teljes gőzzel a robotizált jövő felé

„Ahol megjelennek a robotok, ott a gyárakat is át kell alakítani, ami egyre több logisztikai megrendelést generál a vállalatok részéről – mondta a Világgazdaság kérdésére Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezetője.

Idén huszonöt éves a kutatóközpont. Melyek azok a már maguk mögött hagyott technológiai mérföldkövek, amelyek az induláskor elképzelhetetlennek tűntek?
Az alapítvány 1993 januárjában kezdte meg működését, és a nyolcvanas évek végén megszűnt ipari kutatóintézetek után keletkezett űrt volt hivatott betölteni a német Fraunhofer Intézet mintájára. Bár a technológiai környezet folyton változik, a hitvallásunk ma is ugyanaz: biztosítani a magyar vállalatok számára a kutatás-fejlesztési hátteret. Idővel a fókuszpontok is kicserélődtek. Amíg például a kilencvenes évek első felében vízzel vágtuk a különféle anyagokat, így a fémeket, köveket, addig ma már a lézeres vágásé a főszerep. Régebben a vidék- és területfejlesztés, illetve a genetika is kulcsterület volt, ám a vállalkozói igények változásával ma már az ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság a fő mozgatórugó. Utóbbi arra irányul, hogy a termelés során keletkező hulladék is közel száz százalékban újrahasznosuljon, így kapcsolódhat össze közvetve például a mezőgazdaságban a cukorgyártás az algatenyésztéssel. De az iparban is újra ki lehet nyerni a fémeket egy nyomtatott áramkör esetén.

Árbevételi szempontból a pályázati pénzből megvalósuló fejlesztések vagy a közvetlen ipari megbízások szerepe a meghatározóbb?
Nagyjából 50-50 százalékos arányban járulnak hozzá ahhoz, hogy az egyszeri állami tőkeinjekció után a kutatóintézet hosszú ideje önfenntartóan működik. A mintegy százhúsz alkalmazott kutató, fejlesztő szakember munkája révén hozzávetőleg hatmillió eurós forgalmat bonyolíthatunk le évente. Számottevő európai uniós, illetve állami finanszírozású pályázati konstrukcióban veszünk részt, jelenleg mintegy negyven nemzetközi projektben működünk közre. Volt már az Európai Űrügynökség által finanszírozott programunk, de több együttműködésünk a kontinens határain is túlnyúlik, említhetném például a dél-koreai vagy indiai partnereket.

Mely tevékenységüknél a legmeghatározóbb a digitalizáció, a robotika térhódítása?
Eddig egyértelműen a járműiparban vezettük be a legtöbb digitális rendszert, itt a leghangsúlyosabb a robotok összehangolt munkája. Nemcsak a nagy autógyárakkal, hanem azok beszállítóival is vannak közös fejlesztéseink, például a Suzuki gyárral éppúgy, ahogy az egri ZF-fel vagy a Bosch csoport tagvállalataival.

A járműgyártás nemcsak a feldolgozóiparon belül zászlóshajó, hanem a magyar gazdasági növekedés egyik motorja is. Mely részeiben a legaktívabbak?
Egyre több logisztikai típusú megrendelést kapunk, ahol ugyanis megjelennek a robotok, ott a gyárakat is át kell alakítani. Gyakori eset, hogy az egyazon futószalag mellett dolgozó ember és robot munkájának hatékonyságán kell csiszolni, de az anyagfejlesztés is slágertéma. Például a szigorú szén-dioxid-kibocsátási szabályoknak a legtöbben úgy próbálnak megfelelni, hogy az alkotóelemeket hasonlóan ellenálló, de könnyebb anyagokkal váltják ki; a tesztelések, modellezések döntő hányada erre irányul.

Mekkora fejtörést okoz a szakemberhiány? Megbirkóznak vele?
Ma már cégmérettől és iparágtól függetlenül mindenütt jelen van ez a probléma, igaz, mi korábban is csak elvétve találtunk az elvárásainknak száz százalékig megfelelő szakembereket a piacon. Ezért nemcsak a belépési küszöb magas, hanem hangsúlyt fektetünk a belső képzésekre is, így munkatársaink döntő többsége házon belül sajátítja el a speciális kompetenciák többségét. Versenyelőnyt jelent számunkra, akár a nagyvállalatokkal szemben is, hogy változatosak a projektek, sok mérnök vagy informatikus épp azért próbál nálunk szerencsét, mert megunta, hogy öt-tíz éve mindennap ugyanazt a két-három feladatot végzi el.

Várhatóan mik lesznek a kutatások mozgatórugói öt-tíz év múlva?
Erősödik a 3D-nyomtatás szerepe. Az alkatrészek utángyártásában rövidesen a mainál jóval szélesebb körben alkalmazzák majd ezt a technológiát. Az autóiparban például az oldtimereknél gordiuszi csomót vág át a módszer, hisz ma már könnyen reprodukálhatók azok az elemek is, amelyek akár évtizedek óta hiánycikknek számítanak. De a mezőgazdaságtól kezdve a széles körű ipari felhasználásig mindenütt felértékelődik a 3D, ahol komolyabb munkagépek vannak. A másik jelentős új csapásirány a dolgok internete. A gyártástechnológiában már ma is hihetetlen mennyiségű adat, információ áll rendelkezésre, ám ez a fajta tudás csak a közeljövőben halmozódik fel igazán.”

Forrás:
Teljes gőzzel a robotizált jövő felé; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2018. március 23.

Mobil IoT: gumifigyelő rendszer jön a Continentaltól

„A Vodafone mobil IoT-platformjára épülő gumiabroncsállapot-figyelő rendszerrel segíti a járműflotta üzemeltető vállalatok gazdálkodását a Continental – jelentette be a Vofafone.
A „dolgok internete” (IoT) egyik legújabb gyakorlati megvalósulásaként létrehozott ContiConnect szolgáltatás valós időben teszi lehetővé a flottakezelőknek, hogy figyelemmel kísérjék járműveik gumiabroncsainak fontosabb fizikai paramétereit – abroncsnyomás, hőmérséklet -, és szükség esetén beavatkozzanak.

Az optimális keréknyomással például nem csak üzemanyagot lehet megtakarítani, ami egyúttal a járművek károsanyag-kibocsátását is csökkenti, de defekteket is meg lehet előzni.
Az optimális keréknyomás 80 százalékán futó gumiabroncsok haszongépjárműveknél például száz kilométerenként közel egy literrel több üzemanyagot igényelnek.

A járművek átlagosan évi 120 ezer kilométeres futásteljesítményével számolva tehát minden egyes abroncsra számítva több mint ezer literrel magasabb üzemanyag-fogyasztást jelent az optimálisnál alacsonyabb keréknyomás.

A gumiabroncsok fizikai paramétereit mérő SIM-kártyás egység adatait a ContiConnect vezeték nélküli hálózaton keresztül egy központi internetes felületre továbbítja.

Ha az adatok alacsony hőmérsékletet vagy magas guminyomást mutatnak, a rendszer automatikusan e-mail vagy SMS figyelmeztetést küld a központi flottakezelőnek, javaslatot téve a probléma megoldására.
A járműflotta hatékonyságát és az egyes járművek biztonságos közlekedését egyaránt segítő szolgáltatás jelenleg az Egyesült Államokban, Kanadában, Malajziában és Thaiföldön érhető el, de az elkövetkező években az európai és az ázsiai piacokra is bevezetik.”

Forrás:
Gumifigyelő rendszer jön a Continentaltól; Világgazdaság/MTI; 2018. március 22.

Társadalom, gazdaság, művelődés

4 percben: amit a robotizált folyamatautomatizálásról (Robotic Process Automation, RPA, szoftverrobotok) tudni érdemes

„Egyre többször emlegetik a robotizált folyamatautomatizálást (Robotic Process Automation, RPA) mint egy jó technikát a folyamatok hatékonyságának javítására. Nagyon sokan nagyon lelkesen kívánják ezt az új módszert kipróbálni, de közben kérdések is merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit is takar, miért és mire lenne jó alkalmazni. Spoiler: alábbiakban alapinformációkat ismertetünk.

Mi az az RPA? Mit értünk egy folyamat „robotizálása” alatt?
A folyamatok „robotizálásakor” az emberek által végzett tevékenységek kiváltására kerül sor egy szoftverrobot segítségével, amely tevékenységekre kettő (vagy több) informatikai alkalmazás használatával kerül sor.
Egyszerűen kifejezve olyan szoftverekről van szó, amelyek lemásolják az emberi tevékenységeket.

Ez egy picit elvont. Milyen tevékenységeket lehet robotizálni?
Jellemzően olyan feladatoknak a robotizálása célszerű, amelyek gyakran, standard módon zajlanak le, előre rögzített szabályok szerint, nem túl komplexek, s nem a vállalat, intézmény szempontjából a legkritikusabbak. Ezek jellemzően azok a feladatok, amelyeket el kell végezni, de végrehajtásuk nem okoz különösebb motivációs többletet a munkatársak számára.

Példa: tipikusan ilyen robotizálható tevékenység egy emailben kapott információ rögzítése egy ügyviteli rendszerbe (vagy egy Excelbe), a csatoltan kapott file lementése megfelelő mappába, adott névkonvenció szerint.

Ez milyen előnyökkel jár?
A robot azt a feladatot hajtja végre, amire be van programozva, s akkor, amikor utasítás szerint az szükséges. Ezek alapján:

• Egy robot folyamatosan (akár „négy műszakban” is) tud dolgozni, megfelelő ütemezéssel akár több, különböző folyamaton.
• A robot munkaidőn túli működtetésével egyes kritikus rendszerek terhelése kiegyenlítettebbé válhat.
• Az adatok feldolgozásakor a hibák száma jelentősen csökkenthető a manuális feldolgozáshoz képest.
• A szoftverrobotok be fogják tartani azon szabályokat, amiket programozásukkor megadunk, ami egy compliance vizsgálat esetén előnyös lehet.
• Az átfutási idő csökken, tapasztalatok szerint akár 40%-kal.
• S a fentiek miatt a folyamati költségek is csökkennek (gyorsabb feldolgozás, kevesebb hibajavítás stb. miatt), egyes esetekben 80%-kal.

Jól hangzik – de akkor most mindenre az RPA lenne a megoldás?
Korántsem. Fel kell tudni ismerni, mikor van arra szükség, hogy

• a folyamatokat magukat gondoljuk újra radikálisan – hiszen nem egy rossz működést akarunk hatékonyságjavítás címszóval betonba önteni, vagy
• egy új tranzakciós vagy ügyviteli rendszert vezessünk be – ha a jelenlegi funkcionalitása felett eljárt már az idő, s nincs értelme „karácsonyfát építeni” köré, vagy
• workflow támogatást vegyünk igénybe, s persze
• robotokkal javítsunk a hatékonyságon.

S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy sok RPA szoftver érhető el, amelyek minimálisan ugyan, de eltérő funkcionalitással, jellemzőkkel bírnak.

A fentiek azt is sugallják, hogy – habár az RPA az IT aktív támogatása nélkül is bevezethető, s erre gyakran sor is kerül – amennyiben jelentős és fenntartható eredményeket kívánunk elérni, érdemes ezt a területet is bevonni.

Hallottam arról, hogy vannak különböző botok (pl. chatbot). Ezek hogyan kapcsolódnak az RPA megoldásokhoz?
Folyamatok robotizálásakor a fent leírt „szoftverrobotokat” használják. Ezeket össze lehet kapcsolni más megoldásokkal is. Például egy ügyfélszolgálat esetében, ha azt szeretnénk, hogy a strukturálatlanul beérkező üzeneteket könnyebben tudjuk feldolgozni (például éppen szoftverrobotok segítségével), akkor érdemes lehet chatbotban gondolkodni. Ezzel a korábban nehezen felismerhető, folyó szöveges üzeneteket lehet mederbe terelni, s ezáltal a megfelelő feldolgozási folyamatokat indítani.

Milyen fejlődés várható a robotokkal? Könyvekben, filmekben jóval többet tudnak, mint ami itt eddig le volt írva…
Így van, jelenleg egy fejlődési út elején vagyunk. Ezen a fejlődési úton megközelítésünk szerint a következő fázisok azonosíthatók:

• „Auto correction”: azon kívül, hogy a robotok nagy buzgón olvasnak, írnak és megtalálják a szükséges adatokat, információkat, felismernek mintákat is, ami alapján automatikusan tudnak hibákat javítani, tovább csökkentve ezáltal az élőmunka-igényt.
• „Cognitive Computing/ Autonomous Solutions”: a távolabbi jövőben várható, hogy olyan öntanuló rendszerekké váljanak robotjaink, amelyek egyre inkább maguktól (autonóm módon) tudnak működni. Idáig hosszú az út, és sok kérdést is felvet ez a megoldás – lásd például Tanács Zoltán kollégánk cikkét.

”

Forrás:
4 percben: amit az RPA-ról tudni érdemes; Bitó János; Menedzsment és Controlling Portál; 2018. március 20. [A szerző az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója.] Lásd még korábbi cikkeinket robotic process automation (RPA), szoftverrobotok témában: Hírlevél

Interneten is elérhető a pécsi egyházmegye levéltári iratanyagának egy része

„Immár az interneten is elérhető a pécsi katolikus egyházmegyei levéltár iratanyagának egy része: a többi között anyakönyvek, helytörténeti dokumentumok, jegyzőkönyvek váltak online hozzáférhetővé.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató kiemelte, hogy a levéltár igen gazdag iratanyaggal rendelkezik. Az egyházmegyei és a püspöki levéltár dokumentumai mellett a káptalani szövegek és a plébániák levéltári gyűjteménye is megtalálható a pécsi székesegyház melletti épületben.

Az iratok egy részét szakemberek digitalizálták az elmúlt három évben, hogy a kutatók a világhálón keresztül is hozzáférjenek a dokumentumokhoz.
Azok közül iktatókönyvek, 1895 utáni anyakönyvi másodpéldányok, az egykori egyházmegyei tanfelügyelőséghez köthető iratanyag, jegyzőkönyvek, helytörténeti dokumentumok, valamint a családfakutatásokhoz hasznos plébániai iratok – köztük keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek – kerültek a tárhelyre.

Kitértek arra is, hogy adat- és személyiségvédelmi megfontolások miatt az 1925 után keletkezett dokumentumok ugyanakkor nem kutathatóak.
A jelenleg elérhető állomány folyamatosan bővül; az e-archívum szolgáltatásai bankkártyás előfizetéssel vehetőek igénybe: a felhasználók kéthetes, negyedéves és egész éves előfizetés közül választhatnak.

A levéltári iratanyagok az e-archivum.pecsiegyhazmegye.hu oldalon keresztül hozzáférhetőek.”

Forrás:
Interneten is elérhető a pécsi egyházmegye levéltári iratanyagának egy része; Mandiner/MTI; 2018. március 24.

Infokommunikációs akadálymentesítő program indult mozgáskorlátozottaknak

„Mozgáskorlátozott embereknek indít infokommunikációs akadálymentesítő programot a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) – jelentették be a projekt nyitórendezvényén pénteken az Országházban.
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára elmondta, tavaly tavasszal hirdetett meg a kormány egy négymilliárd forintos keretösszegű pályázatot a Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjainak, ezen a kiíráson nyert a MEOSZ a Korlátok nélkül című program kidolgozására mintegy 730 millió forintot.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a fogyatékosügyi törvény 20 évvel ezelőtti elfogadása óta sok minden változott a jogszabályokban és az ellátórendszerben, de a legfontosabb változás a társadalmi szemléletben következett be. A társadalom a fogyatékossággal élőket egyre kevésbé tekinti nyűgnek, szociális tehernek, és egyre inkább értékteremtő emberként néz rájuk. Így a fogyatékos emberek aktív, látható, hallható, egyenjogú és egyenrangú tagja lehetnek a társadalomnak – fogalmazott Czibere Károly.

Hozzátette, a projekt címe is azt a szemléletváltozást tükrözi, miszerint nem a fogyatékos emberben van a hiány, hanem körülötte vannak akadályok, korlátok, amelyeket közösen kell lebontani.

Miklós Kata, a projekt szakmai vezetője közölte, a hároméves programba 600 súlyosan mozgássérült és a kommunikációs nehézségekkel küzdő embert vonnak be, akik laptopot vagy tabletet, valamint egyéni igényeknek megfelelő egyéb kiegészítőket – például joysticket vagy szemmel mozgatható egeret – kapnak.

Országszerte kialakítanak 20 szolgáltatási pontot is, amelyek összekötik majd a szakembereket és a programban részt vevő fogyatékkal élőket – tette hozzá.

A projektvezető kiemelte, az eszközök segítik a mozgáskorlátozott emberek társadalmi felzárkóztatását, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az önálló életvitelt.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke azt hangoztatta, hogy a szövetség több évtizedes tapasztalatának köszönhetően tud a szövetség minden új kihívásnak megfelelni, a Korlátok nélkül projekt pedig egy újabb mérföldkő a szervezet életében.

A program hátterében az a gondolat húzódik meg, hogy a fogyatékos embernek nem a fogyatékossága jelenti a hátrányt, hanem az a társadalmi, gazdasági és kulturális helyzet, amiben élnie kell. Ha azonban a törvényi előírások megfelelően valósulnak meg, akkor a fogyatékos emberek képesek kompenzálni a hátrányokat, és aktív, értékteremtő tagjai lehetnek a közösségnek.

Bíznak benne, hogy ha véget ér a hároméves projekt, akkor majd jogszabályokban és törvényekben láthatják viszont az eredményeket – mondta az elnök.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, a fogyatékossággal élő emberek nem lehetnek másodrendű polgárai az országnak, meg kell teremteni az akadálymentes élet lehetőségeit. Minden emberben van előhívható, erősíthető képesség, tehetség, és csak a környezeten múlik, hogy ez a tehetség ki tud-e bontakozni – fűzte hozzá.”

Forrás:
Infokommunikációs akadálymentesítő program indult mozgáskorlátozottaknak; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2018. március 23.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. március 26.

ERRŐL VITÁZIK MA A SZAKMA
Felkészülés a digitális jövőre – diplomatáéknál is
Sokszor és sokat idézett szakértőnk, az izraeli Ilan Manor legutóbbi blogposztjában a diplomáciai munka digitalizálásának soron következő feladatait vette számba. Kutatótársa, a román Corneliu Bjola professzor megállapításával egyetértve, miszerint a digitális diplomácia első korszaka nagyjából lezárultnak tekinthető, a lehetséges továbblépés kapcsán négy fő problématerület azonosított:

• Proaktivitás
  Nagyjából arról van szó, hogy a mögöttünk maradt pionírkorszakban a diplomaták alapvetően a technológiai fejlesztések nyomában haladva emeltek be újabb és újabb eszközöket, eljárásokat a saját (hagyományos) diplomáciai munkafolyamataikba. Az élet más területein kifejlesztett digitális technikákban rejlő lehetőségeket felismerve igyekeztek azokat a saját kívánalmaikhoz igazítani. Manor szerint a fejlesztések következő korszakában a proaktivitás lesz az egyik kulcsszó. Maguk a mennyiségek is előre tekintő tervezést igényelnek: becslések szerint ugyanis 2025-re mintegy 8 milliárd ember kapcsolódik majd az Internetre. A nemzetközi közvéleményt digitális csatornákon is tájékoztatni kívánó külügyi apparátusoknak tehát hírtelen óriásira duzzadt célközönséggel kell számolni, ami nyilvánvalóan új eszközöket, eljárásokat kíván majd meg. Ez egyfelől a digitalizációra szánt költségvetések drasztikus növekedését tételezi fel a minisztériumok büdzséjén belül. A manapság jellemző 2-3 fős digitális részlegektől ugyanis aligha várható el, hogy párbeszédet folytassanak több milliárd potenciális követővel. Gondos elemzést igényel az is, hogy az élet mely területein várható leginkább a digitális technológiák térhódítása, és a külügyi szervezeteken belül az ezekhez a fejlődési területekhez kapcsolható részlegek bővítésével kell elébe menni a megnövekvő igényeknek. A digitális szakma bizonyos abban is: a virtuális- és, a kiterjesztett valóság (AR) a következő évtizedben a mindennapok része lesz az egészségügyben, az oktatásban, és különösen a szórakoztatásban. Az izraeli kutató magától értetődőnek véli, hogy a VR-AR technológiák hasonló módon dinamizálhatják a diplomácia működési köréhez sorolható turizmust, ország-márka építést, vagy különösen a kríziskezelés társadalmasítható folyamatait.
• Multimédiás tartalmak
  Egyes kutatók, korunk médiafogyasztási szokásait elemezve, egyenesen a vizualitás forradalmáról beszélnek. Letagadhatatlan fejlemény, hogy az online párbeszédekben, a közösségi médiumokban folyó kapcsolatépítésben a vizuális tartalmaké a döntő hangsúly. A diplomáciát lehetőségeit online eszközparkkal kibővíteni kívánó külügyi szervezeteknek egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a (fokozottan a vizualitásra építő) multimédiás tartalmakra.
• Adatelemzés
  Az adatelemzésnek a mainál sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a modern diplomáciai szervezetek online működésében. Az adatok (méghozzá egyre inkább a big data) elemzése segítheti hozzá a minisztériumi szervezetek ahhoz, hogy azonosíthassák az online kommunikációjukat döntően meghatározó véleményvezéreket („befolyásolókat”), azokat az emberi „erősítő csomópontokat”, akik megsokszorozhatják a célközönségeik elérését. Az adatelemzők követik az online párbeszédek kibontakozását is, feltárva azt, hogy hogyan terjednek a számukra fontos narratívák, üzenetek (vagy éppen az azokhoz kapcsolódó ellentétes narratívák) a legfontosabb célközegekben. Ugyancsak az adatelemzőké lehet az oroszlánrész a személyre (azaz specifikus célcsoportra, közösségre) szabott kommunikáció kialakításában. Azt pedig mondanunk sem kell: az online tevékenységekkel kapcsolatos legfontosabb visszajelzések, hatékonysági és eredményességi mutatók felállításában is az adattömegeket elemezni képes specialistáké a legfontosabb szó.
• Adatgyűjtés
  Az adatokkal való eredményes munkához azonban, vélhetően már a közeli jövőben, ki kell terjeszteni a digitális diplomáciai szervezetek tevékenységét magára az adatgyűjtésre is. A közösségi platformokon áramló információk figyelésére, észlelésére, szűrésére, gyűjtésére ma már külön szakterület, a közösségi média hírszerzés vállalkozik, és ez a specializált tevékenység be kell, hogy épüljön a külügyi szervezetek munkafolyamataiba is. Például a digitális diplomáciában mind nagyobb fontosságot kapó online kríziskezelésben is a hatékony közösségi média információgyűjtés jelenti azt az alapot, amire valamennyi online részfolyamat (pl. kríziskommunikáció, döntéstámogatás) ráépülhet majd.

Forrás:
Preparing for the #Digital Future; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy; 2018. március 19.

Novicsok hadművelet – a londoni orosz nagykövetség twitter-diplomatáit vádolja a feszültség szításával a Yahoo
Már megint az oroszok – mondhatnánk egy brit és egy amerikai kutató szavaival, akik a londoni orosz nagykövetség Twitter-fiókjának közleményeit vették szemügyre. Persze, nem csak úgy általában vizsgálódtak, hanem a nemzetközi köröket mostanában lázban tartó mérgezési ügyhöz köthető posztokat nézték meg. A kutatást – amely eredetileg a The Conversation portálon jelent meg, sietve tette közzé a Yahoo News portálja is.
A brit és amerikai kutatóból álló páros az orosz nagykövetség digitális zászlóshajójának számító Twitter-fiók üzeneteinek elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy az orosz külügy kifejezetten provokatív közlemények megosztásával jelentősen hozzájárult a nemzetközi feszültség fokozásához. Az eredetileg a szovjet felderítésnek dolgozó, majd a brit hírszerzés szolgálatába szegődő Szergej Skripal rejtélyes megmérgezése nyomán eleinte tényszerű közlemények jelentek meg a bejelentésekre reflektáló orosz diplomáciai mikroblogon. Később azonban, állítják a kutatók, az orosz digitális diplomácia „összeesküvés elméletekkel”, sőt fenyegető üzenetekkel válaszolt a brit politikai és média elit sűrűsödő vádjaira. Az ezzel kapcsolatban idézett orosz poszt arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek során, rejtélyes körülmények között Angliában meggyilkolt orosz állampolgárok mindegyike a brit hírszerzés alkalmazásában állt. És mindegyik haláleset vizsgálati anyaga titkos maradt. Ami legalábbis különös. A másik, a nyugati szakértők által egyenesen fenyegetőnek minősített orosz diplomáciai Twitter-poszt pedig arra hívta fel a figyelmet: bizonyítékok nélkül a vádaskodás csupán arra alkalmas, hogy a brit hatóságok lejárassák az orosz kormányt. Ami, valljuk be, higgadt és logikus álláspontnak látszik.
Noha az említett orosz Twitter-bejegyzések, első látásra, nem látszanak különösebben feszültségkeltőnek, az angol-amerikai kutatópáros úgy véli, ezek jól tükrözik az orosz digitális diplomácia „agresszív hozzáállását”. A londoni nagykövetség Twitter-fiókja már a múltban is felhívta magára a figyelmet polémikus bejegyzéseivel. A kutatók úgy vélik: a digitális médiumokat természetesen más államok diplomatái is mind szívesebben használják a közvéleménnyel folytatott párbeszédre. Míg azonban más országok követségei jellemzően a külföldi turisták, vendégmunkások tájékoztatására, illetve általában a nemzetek közötti kapcsolatok javítására használják a közösségi platformokat, addig az oroszok feszültségkeltésre, a nemzetközi közvélemény félretájékoztatására használják a digitális médiát.
A témához kapcsolódó érdekes adalék lehet az a médianyilatkozat, amelyben a brit külügyminiszter, Boris Johnson a Skripal-ügy kapcsán egyenesen a náci Németországhoz hasonlította napjaink Oroszországát. Ami azért – vélik néhányan – szintén alkalmas lehet a feszültség keltésre.
Forrás:
Sergei Skripal attack: Russian Embassy is fuelling tensions with some very undiplomatic tweet; Nicholas Robinson, Kate M. Miltner; Yahoo News; 2018. március 20.
Comparing Russia to Nazi Germany is ‘disgusting’ – Kremlin on Johnson’s ‘Hitler’ remarks; Russia Today; 2018. március 22.

A közösségi médiát káoszba döntő robotkatonáknak most már maguk a hackerek üzennek hadat
Nem sokkal ezelőtt még csupán bosszantó, apró kellemetlenségnek látszottak a „bot”-ok, a számítógépes programok által kreált, nem létező Twitter-fiókok, amelyek magukat hús-vér embereknek álcázva szemetelik tele a közösségi médium információfolyamait különféle hírekkel, hozzászólás morzsákkal. Mára azonban a jelenség olyan méreteket öltött, ami komolyan kezdi fenyegetni a kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban, tájékozódásban kulcsszerepet játszó mikroblog hitelességét, sőt végső soron működését. Az információk manipulálására szolgáló botok ellen a közösségi médiaszolgáltató Twitter cég mindeddig nem sokat tett. Többen úgy vélik: nem véletlenül. Éppen a The Intercept hírportál mutatta be tavaly év végén, hogy a Twitter cég – az üzletfejlesztési részlegük vezetésével – tudatosan szemet huny a hamis Twitter-fiókok, a manipulatív robotkártevők felett. Az ok nyilvánvaló: a botok milliói ugyancsak feltornázzák a cég felhasználói statisztikáit – ami a dollárbevételek (egyik) kulcstényezője.
A botok kártétele azonban ma már alapjaiban veszélyezteti a mikroblog használhatóságát, ezért a kibertér fenegyerekei, a hackerek üzentek hadat a jelenségnek. Egymás után jelennek meg a magánfelhasználók (esetleg civil szervezetek) által írt „botvadászó algoritmusok”, amelyek célja a Twitter-folyamokban megbújó „álfelhasználók” leleplezése és kigyomlálása. Rövid idő alatt tízezer számra derítették fel a legitim felhasználók életét akár tudtuk nélkül is megkeserítő botokat. A magánkezdeményezések nyilvánosságra hozott eredményei nyomán a Twitter cég is mozdulni kényszerült, s így az elmúlt évben több – elsősorban pornográfia terjesztésére szakosodott – robothálózattól tisztították meg az online rendszert.
Forrás:
Hackers are so fed up with Twitter bots they are hunting them down themselves.; Yael Grauer; The Intercept; 2018. március 16.
How Twitter Secretly Benefits From Bots and Fake Accounts; David Dayen; The Intercept; 2017. november 6.

Meglepő siker Izrael eurovíziós nevezése – méghozzá éppen az arab világban
Az Eurovíziós Dalfesztivál a népi tömegkultúra egyik legsikeresebb eseményévé vált. Milliók nézik, követik, szurkolnak a fellépőknek – és beszélgetnek róluk az online térben, elsősorban a közösségi média platformokon. Ami az idei versenyt illeti, a fogadóirodákban máris az egyik legsikeresebb jelölés az izraelieké, és ez még nem minden! Az Izrael Állam által nevezett versenyző, Netta Barzilai népszerűsége ugyanis napról napra növekszik – méghozzá a Közel-Kelet arab országaiban, ami a térség hagyományos, elszánt Izrael-ellenességét ismerve legalábbis meglepő.
A digitális diplomácia elméleti és gyakorló szakemberei egyaránt jól tudják: az Izraeli Külügyminisztérium egyike a szakterület leginkább innovatív szereplőinek, és különösen a közösségi média újszerű, külkapcsolati célú alkalmazásában jár messze az élen. Az ország geostratégiai helyzetének megfelelően, az izraeli külügy erőfeszítéseinek középpontjában hagyományosan a környező, térségbeli arab államok állnak. A digitalizáció azonban itt tényleg valami egészen újat hozott. Az online világ, ezen belül elsősorban a közösségi média platformok alkalmazásában forradalmi eszközt láttak meg, ami alkalmas lehet arra, hogy közvetlen kapcsolatokat építsenek a környező térség arab közösségeivel. Tehát: miközben a hagyományos diplomácia világába tartozó államközi kapcsolatok jegesek, vagy többnyire nem létezőek, addig a közösségi szintű „népi diplomácia” szépen fejlődik – hála a digitalizáció új eszközeinek.
Az Eurovíziós Dalfesztivál (amelyre Izrael, bár a kontinensen kívüli állam, rendre meghívót kap) különösen alkalmas országimázs építő eszköz. Még pedig – gondolták az izraeli szakemberek – több „irányban” is. Egyfelől nyilván magukban az európai államokban, az európai közösségek körében növelheti az ország ismertségét, elfogadottságát. Ugyanakkor alkalmasnak tartották a népszerű, látványos, jelentős médiaeseménnyé növekedett, és a közösségi médiumokban széles körben követett eseményt arra is, hogy az izraeli „soft power” eszközeként javítsa a zsidó állam megítélését a Közel-Kelet arab népessége körében is.
Az Izraeli Külügyminisztérium, rendkívül népszerűvé vált arab nyelvű Facebook oldalán megosztotta a fesztiválra nevezett előadóművész „Tov” című produkciójának felvételét. A posztot azóta elárasztották az arab kommentelők hozzászólásai. Bár, természetesen, akadnak kritikus vélemények is, a nagy többség rendkívül pozitívan fogadta az alkotást. A dal, az egész előadásmód – mondják a térség kultúrájának szakértői – alapvetően közel áll az arab női lélekhez is. Sok hozzászóló írta: bár nem kedveli Izraelt, ez a dal az ő szívéből is szól. Hogy a fesztiválon nyerni fog-e, azt persze ma még nem tudni. De, hogy a nemzetek, népek közötti kapcsolatépítésben kevés ilyen sikeres ötlet jut ma az eszünkbe, az egészen biztos.
Forrás:
From Iraq to Yemen: Israel’S Eorovision Entry Draws Unexpected Support from the Arab World; Itay Stern; Haaretz; 2018. március 18.

Blokklánc-diplomás diplomaták
Első ízben kaptak – hagyományos kereskedelmi diplomáciai oklevelük mellé – külön blokklánc-diplomát a Diplo Foundation genfi tanfolyamán végzett szakemberek.
A külügyi szakmai képzésekben kiemelkedő szervezet (együttműködésben a CUTS International Geneve szervezettel, valamint az International Trade Center és a Geneva Internet Platform-mal) napokban véget ért, hathetes gazdaság-diplomáciai kurzusát a Brit Külügyminisztérium finanszírozta. A tanfolyamon – zömében gyakorló diplomatáknak – a digitális kereskedelem speciális tématerületének áttekintésére vállalkozott a nemzetközi előadói gárda.
A vegyes képzési módszertanú (online elemeket és hagyományos, szemináriumi formákat ötvöző) tanfolyamon az e-kereskedelem kérdésköréhez kapcsolódó témák széles körét tekintették át a hallgatók.
A tanulmányozott kérdések voltak, egyebek mellett:

• feltörekvő online üzleti modellek;
• e-fizetések rendszere;
• kriptovaluták;
• az e-kereskedelemhez kapcsolódó speciális adózási kérdések;
• kiberbiztonság az e-kereskedelmi rendszerekben;
• titkosítás;
• személyiségi jogok és adatvédelem;
• határon átnyúló adatmegosztás;
• adat lokalizáció;
• regionális kereskedelmi egyezmények.

Az e-kereskedelem szokásos témaköreihez képest újdonságnak számító tananyag elemekre tekintettel, a tanfolyamot elvégzetteknek speciális, a blokklánc ismeretanyagban való jártasságot tanúsító oklevelet is átadtak.
Forrás:
Diplomats Receive Blockchain Certificates for Digital Commerce Course; Diplo Foundation; 2018. március 15.

Hogyan politizál a közösségi média?
Az online tájékoztatásban, de főleg a párbeszédben, a „közösségi párbeszédben” (magyarul beszélgetésben) ma már kulcsszerepet játszó közösségi média platformok működését mind inkább beárnyékolja néhány kellemetlen jelenség: a tavalyi év az álhírek, a mindent elborító „fake news” éveként vonul be az online annalesekbe. Újságírók, médiaszakemberek, digitális fejlesztők, programozók vizsgálják a témát, és persze különösen a védekezés lehetőségeit. Annyi mára egyértelműen kiderült, hogy egyszerű (egyben könnyen gépesíthető, automatizálható) védelemről kár is álmodni. Egyfelől rendkívül mély, ősi emberi jelenségek, attitűdök, viselkedési és gondolkodási sémák állnak az „álhír”-özön hátterében. Másrészt – és talán ez teszi igazán nehézzé az ügyet – egyfajta valóságértelmezési kérdésről van itt szó: mi az igaz, és mi a hamis? És főleg: ki dönti el, hogy mi a valós, és mi az álságos?
A probléma mindazonáltal velünk van, és egyre inkább aggodalommal tölti el egyebek mellett a politikai-hatalmi eliteket is. Nem csoda, ha a megoldást keresők egyik csoportja a jogi eszközök világában tapogatózik. Magyarán: hogyan lehetne jogi szabályozókkal visszaszorítani a közösségek életét felforgató, fenyegető valótlan információk terjedését? Több ország törvényhozása máris lépéseket tett, amin ne csodálkozzunk, hiszen egymást érték, érik tavaly és idén a parlamenti- és elnökválasztások kontinensünkön. Sokan azonban a szakértői körökből (és ebben a szakmai érdekvédelmi szervezetek is jelentős szerepet játszanak például Franciaországban) az ilyen „megoldási” kísérletek veszélyeire hívják fel a figyelmet. Úgy vélik, az álhírek elleni küzdelem jogi eszköztárának megteremtésével maga a probléma aligha oldható meg – viszont a cenzúra elterjedését vonhatja maga után.
A hazai sajtó egyik figyelemre méltó orgánuma, a Mandiner a múlt héten egy másik, nem különben fontos – és hasonlóan aggasztó aspektusra irányította a figyelmet. Mi is sokszor írtunk már szemléinkben az online világ meghatározó vállalatóriásainak sokszor esetleges, sokszor részrehajló, és szinte mindig monopolisztikus és (definíció szerint) antidemokratikus megmozdulásairól, amelyekkel – politikai, geopolitikai, vagy ideológiai megfontolásokból – beleavatkoznak az elvben tisztán piaci alapon szerveződő szolgáltatásaik működésébe.
A Mandineren megjelent írás szerzője, Orbán Balázs egyenesen úgy fogalmaz: ma már az „új típusú (közösségi) média nemhogy negyedik hatalmi ágat, hanem egy szinte a politika felett őrködő diskurzuscenzúrát képez az Interneten.”
A szerző – részben egyébként a hazai közösségi média világban felbukkanó esetek nyomán – elsőként a Facebook közösségi média szerkesztési gyakorlatát, értsd tartalomkorlátozási elveit veszi vizsgálat alá. Rámutat arra, hogy a világcég ezzel kapcsolatos gyakorlata nélkülözi az átláthatóság szükséges kívánalmait; sokszor önkényesnek tekinthető; de- és ez a legsúlyosabb szempont – deklarált jogérvényesítése során valójában más alapjogokba ütközik a ténykedése.
Orbán fontos megállapítása, hogy a Facebook cég tartalomszabályozási-tartalomkorlátozási gyakorlata mögött egyértelműen kimutatható egy politikai-ideológiai beállítódás, illetve egy ehhez kapcsolódó „agenda”. A tartalmak szűrése tehát korántsem értéksemleges alapon történik, hanem egy „progresszív”, vagy „liberális” beállítódás vélt értékei mentén zajlik.
Forrás:
Orbán Balázs; Mandiner; 2018. március 21.

KÖNYVSZEMLE – ÚJ MEGJELENÉS
Erbschloe, Michael (2017): Social Media Warfare. Equal Weapons for All. Boca Raton-London-New York, CRC Press.
Napjainkra a közbeszéd egyik leggyakoribb fordulatává vált az „információs háború” kifejezés. Kezdetben ezt, vélhetően, inkább csak drámai hasonlatként használták, mára azonban senkinek sincs különösebb kételye az iránt, hogy az online térben valóságos háború dúl. A fegyverek, az eszközök persze mások, és vér sem folyik (legalábbis nem láthatóan), de az alapvető szándékok, az alapvető módszerek mégis azonosak.
Ezen a héten egy abszolút újdonságot ajánlunk olvasásra: új abban az értelemben is, hogy egészen friss megjelenés, de új azért is, mert gyökeresen elüt az utóbbi években megjelent, ilyen-olyan „infohadviselési” írásoktól. A szerző valódi tudományos alapossággal, és a kutatói világra jellemző színvonalú apparátussal mutatja be az információs hadszínteret – pontosabban annak egy szeletét. Ugyanis nem általában az online küzdőtér jelenségeit, eszközeit kívánja körbejárni, hanem kifejezetten csak a közösségi média világát. A ma már szinte mindenki által ismert, és a népesség zöme által naponta használt közösségi média platformok ugyanis különösen könnyen „fegyverré kovácsolható” eszköztárat biztosítanak, mégpedig szinte mindenkinek. A Facebook, vagy a YouTube, a Twitter ugyanis lényegét tekintve olyan felhasználóbarát felületet kínál, amelynek „hadicélokra” való felhasználása nem igényel különösebb számítástechnikai, programozási ismereteket.
A könyv a lehetséges felhasználói körök, csoportok sajátos szemszögéből nézve csoportosítja a közösségi média hadrafoghatóságának feltételeit, körülményeit és módszereit. Külön tárgyalja a közösségi platformok katonai célú alkalmazásának lehetőségeit; igazán bőséges áttekintést, alkalmazási példákat azonban a polgári felhasználók egyes szegmensei szerint ad.
És, hogy miért jutott eszünkbe éppen ez a könyv? Csu En-Laj, a Kínai Népköztársaság legendás külügyminisztere (egyben a KNK miniszterelnöke) mondta: „A diplomácia nem más, mint a háború folytatása, csak más eszközökkel”. Amire, szerintem, a nagy előd Clausewitz is rábólintott volna.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. március 19-március 25.

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ

„Területi államigazgatás egységes működését támogató rendszerfejlesztések – KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00045 sz.” projekt keretén belül RAS rendszer beszerzése és kialakítása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés célja két teljes mértékben azonos, két különböző NISZ adatparkban kialakítandó, georedundáns, IP alapú, magas rendelkezésre állású távoli hozzáférési rendszer (RAS) beszerzése, mely a Nemzeti Távközlési Gerinc (NTG) VPN-ek erőforrásainak elérésére biztosít hozzáférést biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül, szabályozott módon, intézményi/felhasználói profilok kialakításával, külső hálózatban lévő menedzselt munkaállomásokról az alábbi felhasználói kör számára:
1. NTG zárt VPN erőforrásaihoz való hozzáférés az adott intézmény vagy NISZ által üzemeltetett Microsoft Windows operációs rendszert futtató számítógépekről, az adott intézmény felhasználói számára.
2. NTG zárt VPN erőforrásaihoz való hozzáférés az adott intézmény vagy NISZ által üzemeltetett SUSE Linux operációs rendszert futtató notebook eszközökről, az adott intézmény felhasználói számára.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ehhez szükséges szoftver – és hardver elemeket.
Lásd bővebben

Előzetes tájékoztató – Meglévő Symantec végpontvédelmi licencek hosszabbítása 2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/56
Közzététel dátuma: 2018.03.21.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Lásd bővebben

AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS

K1870 Teljes körű bérszámfejtési, humánpolitikai és személyügyi nyilvántartási szoftver, és az ahhoz kapcsolódó bevezetési és támogató szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.01.
Rövid meghatározás: Teljes körű bérszámfejtési, humánpolitikai és személyügyi nyilvántartási szoftver, és az ahhoz kapcsolódó bevezetési és támogató szolgáltatások beszerzése, a meglévő aktív és archív adatok átvitele a bevezetendő rendszerbe. A beszerzendő, bevezetésre váró rendszernek kommunikálnia kell a már meglévő pénzügyi, illetve műszaki rendszereinkkel. Egyidejű felhasználó >150 Kezelt dolgozói létszám: 3.500 fő.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – „Villamos energia beszerzése az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. részére”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.17
Érték áfa nélkül: 111.311.942?- Ft
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás_Munkaállomások beszerzése KBF/8/2018.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.20.
Rövid meghatározás:
Munkaállomások beszerzése az alábbi részek szerint:
1. rész asztali munkaállomás
2. rész általános célú notebook
3. rész érintő kijelzős notebook
4. rész fejlesztői munkaállomás
Lásd bővebben

„Komplex portálfejlesztési tevékenység az nfsz.munka.hu felület megújításának érdekében”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/58
Közzététel dátuma: 2018.03.23.
Ajánlatkérő: Nemzetgazdasági Minisztérium
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.05.02.
Rövid meghatározás: vállalkozási szerződés keretében megvalósuló az nfsz.munka.hu felület teljes körű megújítása, a munkaügyi szervezet ügyfeleinek (álláskeresők, munkáltatók) célzott online tartalmak új honlapon történő elérhetővé tétele.
Lásd bővebben

Asztali és mobil munkaállomások, perifériák beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/57
Közzététel dátuma: 2018.03.22.
Ajánlatkérő: Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.26.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás – Tisztán elektromos üzemű gépjárművek beszerzése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kötelezett és önként csatlakozó intézmények részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/56
Közzététel dátuma: 2018.03.21.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.26.
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Keretmegállapodás (KM) – tisztán elektromos üzemű gépjárművek beszerzése
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: Érték áfa nélkül: 9.000.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Adatátviteli célú távközlési szolgáltatások igénybevétele (2018-2020)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/56
Közzététel dátuma: 2018.03.21.
Ajánlatkérő: HM Védelemgazdasági Hivatal
A közbeszerzés ismertetése: Adatátviteli célú távközlési szolgáltatások igénybevétele (2018-2020)
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei és intézményei részére bérelt publikus internet szolgáltatás (aszimmetrikus, szimmetrikus) biztosítása különböző sávszélességen, teljes országos lefedettséggel.
A keretösszeg összesen nettó: 220.338.982,-Ft + ÁFA = bruttó: 260.000.000,-Ft
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás/2015 Integrált Közétkeztetési Rendszer üzemeltetése ASP szolgáltatás keretében
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Debreceni Intézményműködtető Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.03.26.
1 db, 100%-ban internetes működésű Integrált Közétkeztetési Rendszerüzemeltetése a Debreceni Intézményműködtető Központ, a hozzá tartozó 33 óvodai intézmény (mindösszesen 49 db óvodai telephely) és 45 db iskolai intézmény (49 db feladat ellátási hely), illetve DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye (12 bölcsődei telephely) étkeztetési működésének támogatására a napi együttműködés vonatkozásában.
Lásd bővebben

A NIF Zrt. részére teljeskörű irattározási szolgáltatás biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/55
Közzététel dátuma: 2018.03.20.
Ajánlatkérő: NIF Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.04.04.
Lásd bővebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL

Tájékoztató eljárás eredményéről – Internet-előfizetés biztosítása az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztéséhez (WIFI eszköz) – 2
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes ajánlattevő: Magyar Telekom Nyrt.; T-Systems Magyarország Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 82.339.038,- Ft
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – Integrált adatbázis és tároló rendszer szállítása 2 részben (KFP-501)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás
Nyertes ajánlattevő: TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság; TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Rövid meghatározás:
A beszerzés célja az EKÁER rendszerhez kapcsolódóan általános célú adattárház (ATAR) és az online pénztárgép adatokat feldolgozó OPG adattárház (OPGDW) háttérkapacitásának növelése, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal integrált adattárházának kialakításához szükséges szerverek szállítása, üzembe helyezése, integrálása valamint kiegészítő szolgáltatásként az OPGDW adattárház környezet migrálása a leszállított szerverekre.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 1.759.962.400,- Ft
Lásd bővebben

BKK FUTÁR kompatibilis utastájékoztató kijelző szállítása keretszerződés alapján 47.000.000,- Ft keretösszeg erejéig
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: BKV Vasúti Járműjavító Kft.
Nyertes ajánlattevő: VULTRON Műszaki Fejlesztési és Kereskedelmi Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 47.000.000 ,- Ft
Lásd bővebben

„Kormányhivatalok, Kormányhivatali főosztályok, osztályok helyszíni router üzembe helyezése”_Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SCI-Hálózat Zrt.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Routerek helyszínre szállítása, üzembe helyezése, illetve e feladatokhoz tartozó tesztelések, üzembe helyezési dokumentációk (munkalap, fotó dokumentáció) elkészítése 64.135.000,- Ft keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben

Eredménytájékoztató – A megrendelőnél üzemszerűen működő „MONA” munkaidő nyilvántartó és elszámoló szoftverhez kötődő karbantartási, szoftver frissítési, testre szabási, fejlesztési feladatok ellátására
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/55
Közzététel dátuma: 2018.03.20.
Ajánlatkérő: NIF Zrt.
Nyertes ajánlattevő: UNITED CONSULT K2 Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – „Liferay licenszek gyártói supportjának beszerzése és kapcsolódó fejlesztési feladatok ellátása”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/55
Közzététel dátuma: 2018.03.20.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Webtown-Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről – ARIS rendszer követési szolgáltatása és kapcsolódó feladatok (oktatás, szakértői támogatás) elvégzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/55
Közzététel dátuma: 2018.03.20.
Ajánlatkérő: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Nyertes ajánlattevő: itelligence Hungary Informatika Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: A MÁV-START Zrt. vasútüzemi rendszerei továbbfejlesztéséhez és konszolidációjához kapcsolódóan meglévő adatbázis alapú folyamatmodellező (ARIS) rendszer követési szolgáltatása és kapcsolódó feladatok (oktatás, szakértői támogatás) elvégzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.491.844,- Ft
Lásd bővebben

Az AJBH iktató és iratkezelő ügyviteli szakrendszerének fejlesztése az egységes elektronikus ügyintézést biztosító funkciókkal és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/58
Közzététel dátuma: 2018.03.23.
Ajánlatkérő: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Nyertes ajánlattevő: e-Corvina Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 32.807.200,- Ft
Lásd bővebben

Szakértői erőforrás beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/58
Közzététel dátuma: 2018.03.23.
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Tigra Computer- és Irodatechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság; Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft.; Easyway Systems Tanácsadó és Szolgáltató Kft.; MultiContact Consulting Kft.; EN-CO Software Korlátolt Felelősségű Társaság; T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Keretmegállapodás szakértői erőforrás beszerzésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Véda rendszer KKEP eszközeinek karbantartása és üzemeltetési szolgáltatások nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/58
Közzététel dátuma: 2018.03.23.
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: ARH Informatikai Zrt.
Rövid meghatározás:
A VÉDA rendszer KKEP eszközeinek karbantartása és üzemeltetési szolgáltatások nyújtása 365 db FixKKEP és 160 db Vh KKEP eszközre vonatkozóan a szerződéskötéstől számított 60 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 4.744.575.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató eljárás eredményéről – „KÖFOP-1.0.0 VEKOP-15-2017-00052 számú „A bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság)” projekt (a továbbiakban: Projekt) keretében „Szakmai minőségbiztosítási szolgáltatás nyújtása-100717”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/57
Közzététel dátuma: 2018.03.22.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Magyar Informatikai Tanácsadó Kft.
A közbeszerzés rövid ismertetése: Ajánlatkérő a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00052 azonosítószámú „A bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság)” című kiemelt projekt megvalósítása keretében „Szakmai minőségbiztosítási szolgáltatás nyújtása – 100717” a dokumentációban lévő műszaki leírásban, valamint a szerződéstervezetben foglaltak szerint.
A független minőségbiztosító feladata, hogy a projekt keretében elkészült dokumentum és rendszerfejlesztési eredménytermékek minőségellenőrzési feladatait ellássa. A minőségbiztosítás célja hogy a projekt során elkészült dokumentum és rendszerfejlesztési eredménytermékek maradéktalanul megfeleljenek a projekt megvalósítója által támasztott követelményeknek, a TDL-eknek és az általános szakmai és minőségi elvárásoknak.
Véghatáridő 2018. december 31.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 54.450.000,- Ft
Lásd bővebben

ÖNKÉNTES ELŐZETES ÁTLÁTHATÓSÁGRA VONATKOZÓ HIRDETMÉNY/2015

Véda rendszer KKEP eszközeinek karbantartása és üzemeltetési szolgáltatások nyújtása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő:Országos Rendőr-főkapitányság
Nyertes ajánlattevő: ARH Informatikai Zrt.
Rövid meghatározás: A VÉDA rendszer KKEP eszközeinek karbantartása és üzemeltetési szolgáltatások nyújtása 365 db fixKKEP és 160 db Vh KKEP eszközre vonatkozóan a szerződéskötéstől számított 60 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 4.744.575.000,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény-MATLAB szoftverek követése 2 évre és opcionális licencbeszerzés (KBF/41/2018)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: GAMAX Laboratory Solutions Kft.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 78.268.154,- Ft
Lásd bővebben

„Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint – 2018.”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Fejér Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
Rövid meghatározás: A vállalkozás keretszerződés keretében szupport és bevezetési szolgáltatások ellátása összesen legfeljebb nettó 31.000.000 forint keretösszeg erejéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EKEIDR 2018. – Átláthatóság
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/55
Közzététel dátuma: 2018.03.20.
Ajánlatkérő: Tolna Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
Elnevezés: Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint, a Tolna Megyei Kormányhivatal számára – 2018.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/57
Közzététel dátuma: 2018.03.22.
Ajánlatkérő: Somogy Megyei Kormányhivatal
Nyertes ajánlattevő: SDA DMS Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 26.729.514,- Ft
Lásd bővebben

Az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR) moduljainak, rendszerelemeinek szupport szolgáltatásainak biztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/57
Közzététel dátuma: 2018.03.22.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Rövid meghatározás: AZ EKEIDR Rendszer Ajánlatkérő által jelenleg is használt elemeinek technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, valamint a későbbiekben elérhetővé váló, vagy már meglévő, de Ajánlatkérő által a jelen eljárás időpontjában még nem használt funkcionalitások, szolgáltatások lehívása a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.000.000,- Ft
Lásd bővebben

MEGHIÚSULT KÖZBESZERZÉSEK

EFOP -2.2.18-17 azonosító jelű projekt keretében egységes betegazonosító rendszer bevezetése érdekében szükséges eszközök és licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Állami Szívkórház
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást a Kbt. 53. § (1) bek-ben foglaltak alapján visszavonja.
Lásd bővebben

eljárás visszavonása – Egységes, fővárosi PIR-kompatibilis terepi telítettségjelző táblák és a rendszer architektúra szállítása, kialakítása és üzembe helyezése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/54
Közzététel dátuma: 2018.03.19.
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlatkérő az eljárást visszavonta!
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az Egyesült Államok és Kína harca a digitális fölényért

„Az Economist március 15-én megjelent számának – címlapsztoriként is kiemelt – elemzése nem kevesebbet állít, mint hogy Kína az Egyesült Államok informatika-technológiai hegemóniáját fenyegeti. Szembeállítva ezt az elmúlt évtized egyik jellemzőjével, amit az iPhone készülékek hátoldalán a dombornyomás úgy rögzített: tervezte az Apple Kaliforniában, Kínában összeszerelve. Vagyis ebben a modellben Amerika adta az agyat, Kína az izmot. Ennek az időszaknak már vége. Kína két világszínvonalú info-technológiai óriása, az Alibaba és a Tencent piaci értéke megközelíti az 500-500 milliárd dollárt, nagyjából a Facebook értékével megegyezőleg. – Az informatikai óriáscégek sorrendje így néz ki világviszonylatban, piaci kapitalizációjukat tekintve: Apple, Alphabet (a Google anyavállalata), Amazon, Tencent, Facebook, Alibaba. – Kínának van a világ legnagyobb online-fizetés piaca és a leggyorsabb szuperszámítógépe. Felépíti a világ leghatalmasabb kvantum-informatikai kutatóközpontját, műholdas navigációs rendszere pedig 2020-ra az amerikai GPS komoly versenytársa lesz.

Amerika összerezzent. Egy folyamatban lévő nyomozás szerint a szellemi tulajdon kínai lopása ezermilliárdos kárt okozott az amerikai vállalatoknak, amit büntetővámok követhetnek szankcióként. Korábban a Kongresszus törvényi erővel akadályozta meg, hogy két kínai távközlési cég, a Huawei és a ZTE kormányzati megrendelést kapjon. Az Alphabet korábbi elnöke arra figyelmeztet: Kína 2025-re lehagyja az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia (MI) terén. Március közepén Donald Trump elnök hirtelen beavatkozással akadályozta meg, hogy a Qualcomm amerikai chipgyártót ellenséges felvásárlással átvegye a szingapúri Broadcom, nemzetbiztonsági veszélyt látva abban, hogy az 5G területén Kína átvegye a vezetést. A lap úgy értékeli: Trump – mint oly gyakran – ezúttal is jól ismerte fel a problémát, az erre adott válasza viszont kontár volt. Kína technológiai felemelkedése nem reflexszerű reagálásokat, hanem stratégiai válaszokat igényelne.

A megfelelő stratégia kidolgozásának alapfeltétele a probléma pontos definiálása. Teljesen természetes, hogy egy kontinensméretű, gyors gazdasági növekedést felmutató ország, ahol a tudományos kutatásnak is fejlett kultúrája van, technológiailag újjászületik. Ma már Kínának van a legnagyobb mesterséges intelligenciát (MI) kutató klasztere, az internethasználók száma pedig eléri a 800 milliót – ami többek közt az MI fejlesztésekhez is hatalmas mennyiségű adatot biztosít. Az a reakció, amely csak arra irányul, hogy Kínát beszorítsa a hierarchiában „kijelölt” helyére, gyenge és összehangolatlan választ jelent, egyben a háborús kockázatot is megnövelve.
Amerikai részről fokozza a veszélyérzetet, hogy a kihívás olyan autoriter hatalomtól érkezik, amely magát egyre inkább alternatívaként mutatja fel a liberális demokráciákkal szemben, mindenek előtt az ázsiai térségben. Bár Kína ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy előretörése „win-win” helyzetet jelent minden országnak, ezt az értékelést Amerikában nem osztják.

Az Economist a helyes válasz mintájának az 50-es és 60-as évek gyakorlatát tekinti, amikor a Szovjetunió váratlanul elhúzott az űrtechnológiák és a fegyverkezés terén. Ekkor kormányzati programokkal és befektetésekkel kezdték erőteljesen fejleszteni az oktatást, a kutatást és a mérnöki tudományokat. Ez vezetett végül a Szilícium-völgy felemelkedéséhez is, ahol egymást erősítette a szabad kutatás, az élénk verseny és az egészséges kapitalista szemlélet [és a masszív állami befektetés]. Mindezt megfejelte egy olyan bevándorlási szisztéma (valójában „brain-drain”), amellyel a Föld minden részéről odavonzották a legkiválóbb koponyákat. Egy másik fontos válasz lenne a lap szerint a nemzetbiztonsági védelem korszerűsítése és erősítése Kína digitális fenyegetésével szemben, beleértve az Amerikában megvalósuló külföldi tőkebefektetésekkel foglalkozó bizottság (Committee on Foreign Investment in the US, CFIUS) hatáskörének kiterjesztését is, a brit gyakorlatot említve jó példaként. Ezek az eszközök nem helyettesíthetők „szemet szemért, fogat fogért” megközelítésű büntetővámokkal. Miközben a szövetségi kormány kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai a GDP csupán 0,6%-át éri el, ami alig harmada az 1964-es értéknek. Nem sok jót vetít előre, hogy az elnök költségvetési előterjesztése a katonai kiadásokon kívüli minden más terület költését 42,3%-kal akarja visszavágni 2028-ig, ami a kutatás-fejlesztés állami finanszírozását is kedvezőtlenül érintheti. Az elemzés szerint Amerikának minden oka megvan arra, hogy aggódjon Kína technológiai előretörésétől, de erre nem jó választ jelent hátat fordítani éppen annak, ami Amerikát naggyá tette.”

Forrás:
Az Egyesült Államok és Kína harca a digitális fölényért; The Economist; 2018. március 15.

GeoDebates a negyedik ipari forradalom hatásairól

„Március 21-én, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány székhelyén került megrendezésre a GeoDebates vitasorozat negyedik része, ami azt a kérdést járta körül, hogy áthidalható-e a globális fejlettségi szakadék a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai révén.

Az oxfordi típusú vita ez alkalommal is négy meghívottat látott vendégül, akik ketten-ketten a két álláspontot képviselték, vagyis, hogy „igen, csökkenhetnek az egyenlőtlenségek”, illetve a „nem fognak csökkenni az egyenlőtlenségek” az ipari forradalom legújabb szakaszának találmányai révén. Az esemény hallgatóságának a megérkezéskor volt lehetősége arra, hogy a kiinduló kérdéssel kapcsolatosan leadja szavazatát. A vita előtt a válaszadók kereken fele gondolta úgy, hogy az egyenlőtlenségek a legújabb technológiai vívmányok révén csökkenthetők.

A konferencia elején bemutatásra került a vitaindító tanulmány, melyből kiderült, hogy az ipari forradalom legújabb szakasza milyen hatással lehet a fejlődő világra – azon belül is elsősorban szubszaharai Afrikára, illetve Dél- és Délkelet-Ázsiára. A hatások a gazdaság, infrastruktúra és természeti környezet dimenziók mentén kerültek ismertetésre, melyekkel kapcsolatosan a konklúzió két pontban foglalható össze: egyrészt a vizsgált dimenziók egymással szoros kapcsolatban állnak, így bármiféle stratégia kidolgozása komplex, rendszer szemléletű megközelítést igényel. Másrészt a negyedik ipari forradalom hatásai nem egyöntetűen jók, vagy rosszak. Lehetőségekről és veszélyekről is egyaránt beszélhetünk.

A vitán az egyenlőtlenségek csökkenése mellett érvelt Haller Tamás, az IBM Global Technology Services szaktanácsadója, valamint Belényesi Pál, üzleti tanácsadó, egyetemi oktató. Meglátásuk szerint, bár az ipari forradalom kapcsán beszélhetünk kihívásokról, a lehetőségek száma jelentősebb, így a mérleg összességében pozitív, vagyis a technológiai vívmányok képesek lehetnek a fejlődő világ felzárkóztatására. Igaz ugyan, hogy ehhez is bizonyos feltételeknek kell teljesülnie, de ha ezek megvannak, akkor akár az élre is ugorhatnak a most még elmaradottnak számító térségek.

Az ipari forradalom egyenlőtlenségeket csökkentő hatásával szemben érvelt Szalavetz Andrea, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ főmunkatársa, az MTA doktora, valamint Alföldi György építész, várostervező és -fejlesztő, a BME Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese. Érvelésükben többek között elmondták, hogy az eddigi történelmi tapasztalatok alapján az ipari forradalom minden eddigi szakasza a társadalmi egyenlőtlenségeket növelte, így a mostani szakaszban is erre lehet számítani. Ráadásul az internet és a különböző technológiai innovációk bár széleskörű szolgáltatásokhoz engedik hozzáférni az embereket, valójában ez a fejlett országok fejlődő világban lévő piacát bővíti – fokozva ezzel gazdasági előnyüket –, míg az elmaradottabb térségben a gazdasági termelés ezen innovációk révén nem igazán modernizálódik, mivel annak különböző feltételei (mint például az infrastruktúra) nincsenek biztosítva. Így az egyenlőtlenségek fennmaradására, sőt akár fokozódására lehet számítani.

Az előadóknak viszonylag nehéz dolga volt az érvelések során, ugyanis sok esetben saját képviselt álláspontjukkal szembe helyezkedő érveket is megfogalmaztak, ami jól mutatja, hogy a negyedik ipari forradalom hatása nagyon diverz.

A konferencia végén újabb szavazásra került sor a hallgatóság körében, aminek eredménye merőben eltért az első felméréstől: a vita hatására a válaszadók 70%-a gondolta úgy, hogy a globális egyenlőtlenségek nem fognak csökkenni a negyedik ipari forradalom hatására.

A konferenciáról készült videó felvétel megtekinthető a következő linken.”

Forrás:
GeoDebates a negyedik ipari forradalom hatásairól; PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet; 2018. március 22.
Geo Debates: A negyedik ipari forradalom hatása a fejlődő világra; Czirják Ráhel, Klemensits Péter; PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet; 2018. március 12. (a vita tárgyát képező tanulmány)

Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása: havi 186 ezret hoz egy átlagos pesti Airbnb-lakás

„A megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fogalma ma már széles körben használt, jóllehet az értelmezése körüli vita még messze nem jutott nyugvópontra. A lehetséges kategóriák között szó van sajátos piaci mechanizmusról, új típusú együttműködési hálózatról, értékvezérelt társadalmi mozgalomról vagy akár alternatív gazdasági paradigmáról is. Kétségtelen, hogy a fogalommal összefüggésbe hozható folyamatok érzékelhetően befolyásolják egyre több gazdasági szereplő körülményeit. A vélt vagy valós negatív hatások pedig érthető módon felerősítik a szabályozás iránti igényeket. Problémát jelent ugyanakkor, hogy kevés megbízható adat áll rendelkezésre, így sokszor felszíni jelenségeken alapulnak az értékelések és a szabályozási elképzelések. A cikk a megosztáson alapuló gazdaság egyik emblematikus szereplője, az Airbnb budapesti tevékenységét vizsgálja. A cég honlapján 2014–2017-ben megjelent valamennyi fővárosi magánszálláshely adatainak automatizált, szisztematikus gyűjtésére alapozva értékeljük a budapesti szálláshelypiacon végbemenő változásokat, kitekintve a versenykörülményeket érintő szabályozási kérdésekre is.[Közgazdasági Szemle]”

—

„…A Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi docense, Jancsik András által vezetett kutatás azért is nagyon érdekes, mert a KSH által gyűjtött adatokban nem jelent meg külön a piacot elég jelentősen felforgató Airbnb, másrészt pedig az eddig hozzáférhető adatokban nem voltak benne a hatóságoknak be nem jelentett szállások…2017 elején a piaci szereplők visszajelzései és a hozzáférhető adatok alapján arról írtunk cikket, hogy Budapesten véget ért az Airbnb-láz, és már egyre kevesebben vesznek lakást kifejezetten azért, hogy rövid távra adják ki turistáknak. Azóta eltelt több mint egy év, és az új Közgazdasági Szemlében megjelent egy nagyon érdekes új kutatás, amiből kiderül, hogy a budapesti Airbnb-s férőhelyek ideiglenes stagnálása után megint nőni kezdett a platformon kiadott lakások száma. Olyannyira, hogy 2017 júniusára a pesti airbnb-s kínálat kis híján már elérte a szállodák kapacitását.
…
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Airbnb vendégéjszakákban is utolérte volna a szállodákat: még 2017 végén is több mint kétszer annyi vendégéjszakát töltöttek el turisták szállodákban, mint airbnb-s szállásokon.
…
Az adatok alapján is az derül ki, hogy nagyon sokan foglalkoznak professzionálisan Airbnb-s lakáskiadással. Konkrétan Budapesten az összes airbnb-n kiadott lakások több mint felét üzemeltetik olyan tulajdonosok, akik egyszerre legalább kettő vagy több lakást adnak ki.
…
Az adatok alapján az is kiderül, hogy minél több lakást üzemeltet valaki, arányosan annál több bevételt lehet összehozni lakásonként. Egy lakás esetén az átlagos havi jövedelem még csak 186 ezer forint körül alakul, de 11-nél több lakás esetén az egy lakásra jutó havi bevétel már csaknem 300 ezer forint körül van.
…
Kell-e közös szabályozás?
MIközben az Európai Unióban 2010 ás 2015 között csaknem 25 százalékkal nőtt a turizmus forgalma, Magyarország ennél jóval nagyobb, 50 százalékos volt a fellendülés. A tanulmányból kiderül, hogy ebből a fellendülésből talán a Airbnb-s szállásadók profitáltak a legtöbbet, ugyanakkor általában minden budapesti szállásadónak elég kedvező volt ez az időszak.

És bár a szállodások egy része Magyarországon is szerette volna, hogy szigorítsák az Airbnb-kre vonatkozó szabályokat, olyan komoly átszabályozásra vagy tiltásra végül nem került sor, mint amilyet néhány amerikai vagy nyugati-európai város vezetése tető alá hozott ebben az időszakban. Ennek a tanulmány szerint az is lehetett az oka, hogy minden szegmensben bővülés volt. Azt ugyanakkor megjegyzik a szerzők, hogy a megélénkülő turisztikai keresletre a budapesti szállodaipar nem reagált hatalmas kapacitásbővítéssel, ami alapján akár arra is következtethetnénk, hogy a fejlesztéshez szükséges extra bevételek az Airbnb felfutása miatt nem a szállodáknál kötöttek ki.

Ha viszont bebizonyosodna, hogy tényleg a lazább szabályozás mellett működő Airbnb-s szállások veszik el a piacot a szállodáktól, akkor egyből legitimmé is válna a szállodák szigorúbb szabályozásra irányuló igénye. A tanulmány szerint ugyanakkor csak annyi látszik, hogy a szállodai és a kisebb méretű magánszállások vendégeinek utazási szokásai nagyon hasonlítanak egymáshoz. A szerzők szerint egy esetleges újraszabályozás előtt azt lenne érdemes megnézni, hogy például középkategóriájú hotelek és jó minőségű, 2–4 férőhelyes lakások mennyire számítanak ugyanannak a piacnak.

Azt ugyanis elismerik, hogy a például 30-40 lakást üzemeltető Airbnb-zők már-már a hotelekéhez hasonló szervezési módszereket alkalmaznak, és a szállodák komfortszintjét igyekszik elérni, de arra is emlékeztetnek, hogy az egy nagy különbség, hogy a legtöbb Airbnb-ingatlan egyaránt megfelel szálláshelynek és lakásnak is. Emiatt gyorsan lehet ilyen lakások hosszú vagy rövid távú kiadása között váltani, amire például jó példa a tavalyi FINA-világbajnokság, amikor csúcson voltak a magánszállások kapacitásai. Egy túl szigorú szabályozással pedig a szálláspiac ilyen jellegű rugalmasságát egy csapásra tönkre lehetne tenni – figyelmeztetnek a szerzők.[Index.hu]”

Forrás:
Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása; Jancsik András, Michalkó Gábor Csernyik Márta; Közgazdasági Szemle; 2018, 65 (3); ISSN 0023-4346; 259-286. oldalak (PDF) (regisztráció után letölthető)
Havi 186 ezret hoz egy átlagos pesti Airbnb-lakás; Stubnya Bence; 2018. március 24.

MNB: dinamikusan fejlődött 2017-ben a digitális fizetés

„…A hazai kibocsátású fizetési kártyák száma a mintegy 2 százalékos, 170 ezer darabos emelkedés eredményeként év végére meghaladta a 9,1 millió darabot. Az összes kártyán belül az érintéses funkcióval rendelkező fizetési kártyák száma rendkívül dinamikusan, közel 18 százalékkal nőtt 2017 folyamán, aminek köszönhetően a kártyák 72 százaléka támogatja ezt a funkciót. Az év során a fizetési kártyás elfogadói infrastruktúra is nagymértékben bővült; a 25 százalékos növekedés a fizikai elfogadóhelyek számában azt jelenti, hogy 2017 végére már több mint 106 ezer helyen használhatjuk fizetésre kártyánkat. Az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma szintén hasonló mértékben (24 százalék) nőtt és a 136 ezer terminál több mint 83 százaléka támogatja az érintéses fizetést. Az internetes elfogadóhelyek száma egyenletesen (11 százalékkal) bővült az év folyamán, számuk 9400-ra emelkedett.

A 2017. évben minden korábbinál nagyobb mértékben, az előző évhez képest darabszámban 24,1 százalékkal, értékben közel 28 százalékkal nőtt a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított forgalom. A 606 millió darab vásárlási tranzakcióval több, mint 4300 milliárd forint értékben fizettek a kártyabirtokosok az év során. A vásárlási forgalmat tekintve tovább folytatódott az érintéses technológia térnyerése, amely már nem csak a kisértékű, hanem általában a kártyás fizetésekre jellemző. Az érintéses vásárlások száma 2017-ben 65 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ennek eredményeként pedig már az összes vásárlás kétharmada történt ilyen módon. Ezzel szemben a hagyományos fizikai vásárlási tranzakciók száma több mint negyedével csökkent 2016-hoz viszonyítva. A kártya fizikai jelenléte nélkül, elsősorban az interneten lebonyolított vásárlási forgalomban markáns, mind a darabszámot, mind pedig a tranzakciók értékét tekintve 35 százalékot meghaladó bővülés történt 2016-hoz képest, azonban az összforgalomhoz viszonyított arány továbbra is alacsony maradt (7 százalék a darabszámot, és 10 százalék az összértéket tekintve).”

Forrás:
2017-ben negyedével bővült a bankkártyás elfogadói hálózat; Magyar Nemzeti Bank; 2018. március 19. (PDF)

Törvények, rendeletek

45/2018. (III. 19.) Korm. rendelet az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről

„…1. § E rendelet alkalmazásában
…
3. közfeladat: az államháztartásról szóló törvény szerinti közfeladat,

4. közfeladat-kataszter: a hatékony állami feladatellátás biztosítása, továbbá a kormányzati döntéshozatal támogatása céljából az egyes közfeladatokat a teljesség igényével – a közfeladat ellátásáért felelős, valamint a közfeladatot megállapító jogszabály meghatározásával – leíró, deklaratív hatályú, internetes felületen elérhető és nyilvános digitális adatbázis,
…
2. § (1) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a Pest Megyei Kormányhivatal útján működteti a közfeladat-katasztert. A Pest Megyei Kormányhivatal ellátja a jogosultságkezeléssel, valamint a közfeladat-kataszter alkalmazásszintű működtetésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A közfeladat-kataszter informatikai üzemeltetését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi.

3. § (1) A közfeladat-kataszter tartalmának naprakészen tartását a 4. § (1) bekezdése szerint felelős személy köteles elvégezni.

(2) A közfeladat-kataszter tartalmát érintő változások átvezetését a vonatkozó jogszabályi rendelkezés hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell végrehajtani.

(3) Ha egy közfeladat tekintetében több, a 4. § (1) bekezdése szerint felelős személy érintett, a közfeladat-kataszter tartalmának naprakészen tartását a szabályozási területért első helyen felelős miniszter köteles elvégezni.
…
(2) A közfeladat-kataszterben új közfeladat rögzítését, a közfeladat-kataszterben lévő közfeladat tartalmi módosítását, illetve törlését a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – formai és tartalmi ellenőrzést követő – jóváhagyásával lehet végrehajtani. A formai és tartalmi ellenőrzést a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternél a rögzítési, a módosítási, illetve törlési javaslat megtételekor az (1) bekezdés szerint felelős személy kezdeményezi.
…
5. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

6. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

Forrás:
45/2018. (III. 19.) Korm. rendelet az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 45/2018. (III. 19.) Korm. rendelete az állami és önkormányzati közfeladat-kataszterről; Magyar Közlöny; 2018. évi 38. szám; 2018. március 19.; 1773-1775. oldalak (PDF)
Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról

47/2018. (III. 19.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

„…1. § (1) A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az igazságügyért felelős miniszter által meghatározott jogszabályfordításokat. Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a jogszabályfordítások előkészítéséről és rendszeres felülvizsgálatáról.”

(2) Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Az önkormányzati rendelet kivételével a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az 1989. október 23-án és azt követően kihirdetett valamennyi jogszabály kihirdetett szövegét.”

(3) Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Jogszabálytár szerkesztéséről, az önkormányzati rendelet kivételével a jogszabály és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti jogszabályfordítások közzétételéről – a 9. § szerinti közszolgáltatási szerződéssel – az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.”…”

Forrás:
47/2018. (III. 19.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 47/2018. (III. 19.) Korm. rendelete a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 38. szám; 2018. március 19.; 1776. oldal (PDF)

1107/2018. (III. 19.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Levéltár átfogó megújításának irányairól, kiemelten a levéltárpedagógiai feladatok és a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag kutatásának fejlesztésével összefüggő feladatokról

„A Kormány egyetért a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárpedagógiai és a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag (a továbbiakban: levéltári hungarika) kutatási feladatai fejlesztésének időszerűségével, valamint a Kárpát-medencei Magyar Levéltárosok Módszertani és Oktatási Programjával. E célok megvalósítása érdekében

1. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Nemzeti Levéltár útján – gondoskodjon a levéltári hungarika iratanyagok egységes kataszterének létrehozásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2018. december 31.

2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Nemzeti Levéltár útján – gondoskodjon a nemzeti identitás szempontjából meghatározó levéltári anyagok és a családfakutatás szélesebb közönség, különös tekintettel a köznevelésben részt vevők számára történő interaktív levéltárpedagógiai bemutatásáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2019. június 30.

3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Nemzeti Levéltár útján – gondoskodjon

a) a levéltári hungarika feltárásáról és gyűjtéséről,

b) az 1. pont alapján létrehozott levéltárihungarika-kataszter működtetéséről, valamint

c) a határon túli magyar levéltárosok önkéntes továbbképzésének megvalósításáról;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: az a) és a c) alpont tekintetében 2019. június 30.
a b) alpont tekintetében a létrehozást követően folyamatosan
…
6. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – a Magyar Nemzeti Levéltár útján – gondoskodjon a „Szovjetunióba hurcolt magyarok adatbázisa 1944–1960 projekt” végrehajtásának előkészítéséről;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2018. december 31…”

Forrás:
1107/2018. (III. 19.) Korm. határozat a Magyar Nemzeti Levéltár átfogó megújításának irányairól, kiemelten a levéltárpedagógiai feladatok és a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag kutatásának fejlesztésével összefüggő feladatokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1107/2018. (III. 19.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Levéltár átfogó megújításának irányairól, kiemelten a levéltárpedagógiai feladatok és a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag kutatásának fejlesztésével összefüggő feladatokról; Magyar Közlöny; 2018. évi 38. szám; 2018. március 19.; 1806. oldal (PDF)