Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Nem forog veszélyben a 2014–2020-as uniós ciklus hazai projektjeinek brüsszeli ellentételezése, egyelőre csak spekuláció a forrásvesztés

„Nem forog veszélyben a 2014–2020-as uniós ciklus hazai projektjeinek brüsszeli ellentételezése, és várhatóan 2021 és 2027 között sem csökken érdemben a magyar vállalkozások számára elérhető keret – mondta a Világgazdaságnak Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Úgy látja, a hatékonyságnövelésben az innovációs források eredményes felhasználása is kulcstényező, ezért algoritmust dolgoztak ki a sikeres projektek arányának növelésére.

Befolyásolhatja a Sargentini-jelentés elfogadása a 2021–2027-es uniós ciklusban Magyarországnak járó forrásokat?
Az előzetes tervek szerint a 2014–2020-as programozási időszakhoz képest elvileg 24 százalékkal is csökkenhet a Magyarországon felhasználható támogatás mértéke, de a végső összeg megállapítása alku tárgya, diplomáciai kérdés is. Sokak szerint a jövő májusi európai parlamenti választás kimenetele szintén változást hozhat. Ha a vállalkozások érdekeit tartjuk szem előtt, akkor jó eséllyel ugyanúgy 1500-2000 milliárd forint lesz közvetlenül elérhető számukra, mint a mostani ciklusban, az más kérdés, mennyiben változik az önkormányzati és infrastruktúra-fejlesztések mozgástere. A korábbi tapasztalatokból kiindulva fél-egy évvel előre azért már látni kellene az Európai Bizottság által kijelölt témajavaslatokat, fejlesztési prioritásokat, így 2019 közepére tisztulhat a kép: mire számíthat Magyarország?

Kell-e aggódnunk amiatt, hogy már a nemzetközi sajtó is arról cikkez: Brüsszel nem egyenlíti ki a magyarországi számlákat?
Ez a Sargentini-jelentéstől füg­get­­len, eu­ró­pai uniós jogszabályok által kordában tartott folyamat. Átmenetileg persze elő­fordulhat, hogy nagyobbra nyílik az olló a kedvezményezetteknek történő kifizetések és a tényleges lehívások között, ennek azonban a finanszírozás szempontjából a ciklus egészét tekintve nincs különösebb jelentősége. Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, azaz folyamatos az elszámolás az Európai Bizottsággal, így tehát a projektek előrehaladásával, tényleges teljesítésével le tudja hívni az ország az uniós forrásokat. Megkülönböztetünk időközi, vagyis számlaalapú kifizetéseket, illetve előlegeket. Inkább a ciklus első felében lehetett probléma, hogy a projektek abban a szakaszban még nem hozhattak teljesítésalapú számlákat.

Eközben az államháztartási hiányt jócskán növeli az EU-s támogatások előfinanszírozása. Vissza is vágták a támogatási előlegeket 50-ről 25, a kutatás-fejlesztési projekteknél 75-ről 50 százalékra. Ez fékezheti a folyamatban lévő beruházásokat?
Drámai hatása nem lesz, hiszen csak a szeptember 7. utáni támogatói szerződésekre vonatkozik, miközben a hatályos szerződések száma már a 13 ezret is meghaladta a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop). A közelmúltban 230 milliárd forintnyi szabad forrást azonosítottunk, az intézkedés az ezekre pályázóknak okozhat nehézséget. Az eddig 50 százalékot előre felvevő cég ki tudta fizetni megrendeléskor az adott eszközre, gépre a 10-30 százalékos előleget, a gyártás három-hat hónapja alatt pedig megszervezhette hozzá a finanszírozást, például hitelből vagy lízinggel. Ezek a beszerzések tényleges önerő nélkül akadályokba ütközhetnek az 50-ről 25 százalékra mérséklődő támogatói előleggel. A mostani szigorítás egy korábbi enyhítés eredménye: már nem kell bemutatni az önerőt egy bankszámlán, elég nyilatkozni a rendelkezésre állásáról. Ugyanígy lényegében el kellett költeni előre az önerőt, hogy támogatáshoz lehessen jutni, de ma már a saját forrás ráfordításáról is elég nyilatkozni. A pályázók pedig hozzászoktak ehhez a jóléthez.

Hogy látja a pályázatokon továbbra is aktív kis- és középvállalkozások lehetőségeit?
Bár több mint félmillió szereplőből tevődik össze a hazai versenyszféra, tapasztalataink szerint az elvileg szóba jöhető 40-50 ezer cég között 2-3 ezer olyan van, amely azonnal rárepül egy felhívásra, ha az elérhető támogatási összeg és annak célja, illetve a felhasználás feltételei egyaránt kellően csábítók. Azt is látni kell, hogy ugyanolyan adminisztrációs teher hárul rájuk, ha tízmillió forint a tét, mint amikor egymilliárd, ezért gyakran megfontoltak. Másfelől pedig egy cég reálisan két-három projektet valósíthat meg évente, így hiába szerepel a palettán hat-nyolc számára releváns lehetőség.

Vannak olyan pályázatok, amelyeket nagy reményekkel írtak ki egy-két éve, de túl nagy volt a keretösszeg, vagy nem volt elég hívogató a kiírás, ezért nem is lett kellő számú jelentkező. Az Iparjog (Ginop-2.1.3) vagy az Innovációs voucher (Ginop-2.1.4) című felhívást például többször módosították, hogy közelítsen a piaci igényekhez, az épületenergetikai pályázatot (Ginop-4.1.1 és 4.1.2) pedig leegyszerűsítették ugyan, de azzal is kellett számolni, hogy társaságiadó-kedvezményből is elérhető lényegében ugyanez a cél, vagyis a be nem fizetett adó tölti be a vissza nem térítendő támogatás szerepét. Ez ugyanígy járható út többek között a kutatás-fejlesztés, a beruházási támogatás vagy épp a környezetvédelem terén.

Látni szemléletváltást a kiírók oldaláról?
Előremutató, ha a visszajelzésekre reagálva finomhangolja pályázatait a kiíró. Az irányító hatóságok is abban érdekeltek, hogy ne évekig jegyezzen le a piac egy-egy kiírást, hanem négy-hat hónap alatt fogyjon el a keret, és vezényeljék is le az elbírálást. A kombinált termékek MFB Pontokon keresztüli megjelenésére is jól reagáltak a vállalkozások: a hitelfelvétellel párosuló kapacitásbővítési támogatás (Ginop-1.2.3) például azért vált népszerűvé, mert maga a projekt lehetett a fedezet. Ne feledjük, egy nullaszázalékos hitelnek is lehet 20-30 százalékos támogatási hatása, hiszen banki hitelt eközben mondjuk hét évre csak 3-4 százalékos kamatra kaphatnánk.”

Forrás:
Egyelőre csak spekuláció a forrásvesztés; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2018. szeptember 21.

György László az ITM stratégiájának meghatározó elemeiről

„…A következő négy-öt évben négyezermilliárd forintot fordít a kormányzat közútfejlesztésre, így 2023-ra nem lesz olyan település, ahonnan fél óra alatt ne lehetne elérni valamelyik gyorsforgalmi utat – közölte György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Válság után, válság előtt? című szakmai konferencián. Hozzátette: folytatódnak a vasútvillamosítások és az autópálya-építések, ez utóbbiak egészen az országhatárokig.

György László beszélt arról is, hogy a tárca négy nagy ügy elérését fogalmazta meg: az innovatív vállalkozások támogatását, a gyors és biztonságos közlekedést, a tiszta, okos és megfizethető energiát, valamint a tiszta országot. Ezen ügyek köré csoportosult az ITM stratégiája 15 nevesített programmal, az azokhoz rendelt több mint hatvan projekttel, amelyeket a következő 12 évben valósítanak meg.”

Forrás:
Törvényt készítenek elő a fenntarthatóságról; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. szeptember 21.
Lásd még: Válság után, válság előtt? A fenntartható fejlődés esélyei a világgazdasági válság után tíz évvel; Greenfo – Zöld iránytű a neten; 2018. szeptember 20.

Közigazgatás, politika

Egyelőre nincs jele annak, hogy az EU ne fizetné ki az EU-pénzeket, rövid távon a csúszás sem okozna gondot

„Egyelőre nincs jele annak, hogy az EU ne fizetné ki az EU-pénzeket, rövid távon a csúszás sem okozna gondot.
Az elmúlt hetekben 260 milliárd forintnak megfelelő eurót utalhatott át az uniós pénzek elszámolásaként Brüsszel – jelezte csütörtök délután a Portfolio azután, hogy a portál is szenzációként tálalta a Reuters tegnap esti cikkét, amely meg nem nevezett információkra hivatkozva arról írt, hogy az EU és hazánk közötti vitás kérdések rendezése későbbre csúszhat, s így az uniós átutalások is áttolódhatnak jövő évre. Az már az alaphírből is ismert volt – maga a forrás is jelezte –, hogy az elmúlt hónapok számottevő előlegfizetései ellenére a magyar oldal még nem küldte ki a számlákat, így viszont az utófinanszírozó EU nem is tud fizetni. Emlékezetes: az unió nagy csomagokban intézi az elszámolást, tavaly az év során beérkezett 900 milliárd forintból 560 milliárd forint az év utolsó napjaiban érkezett a számlák átvizsgálása után.
A Reuters cikke szerint az EU azt is mérlegeli, hogy bizonyos projektek teljes mértékben jogosultak-e az uniós finanszírozásra. Erre is volt már példa, ilyenkor rendszerint kétoldalú tárgyalásokon derül ki, mekkora is a ténylegesen visszafizetett összeg.

Most senki nem tudja megmondani a feleken kívül, hogy milyen fajsúlyú ügyről van szó. Az üzleti világban bevett gyakorlat, hogy az egyik szereplő úgy próbálja meg nehéz helyzetbe hozni a másikat, hogy vitatja a kifizetés jogosságát – emlékeztetett Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint tény, hogy Magyarország ma nem kedvelt az Európai Unió döntéshozói között, ám azt nehéz megítélni, hogy elszámolási vita van-e, az valódi-e, vagy egyfajta törlesztés húzódik meg mögötte. Parragh szerint nyilván akadnak hibák a hazai EU-pénzfelhasználásban, de nem gondolja, hogy a magyar viszonyok rosszabbak volnának a kelet-közép-európai átlagnál.

A késedelmes fizetés által okozott károk mértéke attól függ, hogy a magyar költségvetés mennyiben tud helytállni a nem fizető EU helyett. Ha teljesen, akkor a gazdaság szempontjából közömbös, honnan érkezik a forrás. Ez azonban nem tartható fenn a végtelenségig. Parragh szerint a büdzsé adatai jók, makroszinten átmenetileg nincs ok az aggodalomra, egyes ágazatokban azonban okozhat zavarokat egy ilyen periódus.

Ha az EU-források az idei évben eddig megfigyelt trendeknek megfelelően csordogálnak a költségvetésbe, akkor a pénzforgalmi hiány a GDP 5 százaléka felett lehet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kovács Mihály, az OTP Bank elemzője. Az uniós módszertan szerinti elszámolást (ESA) ez nem befolyásolja, a kormány tervei szerinti 2,4 százalék lehet az ESA-deficit – tette hozzá. Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének számítása szerint az eddigi 1650 milliárd forint hiány további 600-800 milliárd forinttal egészülhet ki év végéig, így nagyságrendileg a tavalyival megegyező lehet a pénzforgalmi hiány. Ezen módosíthat, ha a kormány leállít vagy 50 százalékos finanszírozásra módosít bizonyos projekteket, illetve, ha a fel nem használt forrásokat vissza kell fizetni a leállt projekteknél – ez utóbbi mintegy 300-500 milliárd forint bevételt jelentene az államkasszának.

Ha az EU büntetést ró ki, akkor ez megjelenik az európai módszertan szerint számolt adatban is – mondta Kovács Mihály. Ez az esedékes összegnek várhatóan legfeljebb 10 százaléka lehet, az ismert vitás tételek alapján 100 milliárd forintról van szó. A magas pénzforgalmi hiány az államadósságra is hatással van, hisz a kormányzatnak finanszíroznia kell a szóban forgó összeget. Ugyanakkor a kincstári egységes számla szokásos év végi leapasztásával, az államháztartási szerveknek és önkormányzatoknak adott, fel nem használt előleg visszafizetésével és az állampapír-kibocsátás visszavágásával elérhető a 73,2 százalékos adósságráta év végére.

Kerestük a Miniszterelnökséget és a Pénzügyminisztériumot is, de egyelőre nem akartak válaszolni.”

Forrás:
Az adósságrátának fájhat az EU-pénz; Világgazdaság; 2018. szeptember 21.
Lásd még:
Payment of EU funds to Hungary could be delayed: Commission source; Reuters; 2018. szeptember 19.
Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!; Weinhardt Attila; Portfolio.hu; 2018. szeptember 19.
Újra jött egy hatalmas adag EU-s pénzünk Brüsszelből; Portfolio.hu; 2018. szeptember 20.

Az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, fejleszteni kell a magyar versenyképességet

„A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az egyik legfontosabb teendő a termelékenység növelése Magyarországon.
Erősíteni kell a versenyképességen – mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára egy budapesti, versenyképességi konferencián. Szerinte olyan szakpolitikákat kell találni, amelyek egyrészt gyorsítják a gazdasági bővülést, de nem növelik a fiskális hiányt.
Utalt arra, hogy az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, ez most az egyik legfontosabb teendő. Úgy vélte: a gazdasági növekedést egyre inkább az innováció vezérli, kihívás a munkaerőpiac és az állam működése is.
Az államtitkár úgy látja: a gazdaság egyre több területén lehet érzékelni a munkaerőhiányt, a potenciális munkaerőtartalék pedig egyre szűkül. Problémát okoz a munkaerő mobilitásának alacsony szintje is.

Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora úgy vélte: a fejlődés fő gátjai az intézményrendszer, a termelékenység alacsony szintje és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Szerinte az intézményi környezet tekintetében Magyarország az utolsó helyet foglalja el a közép-kelet-európai régióban.
A magyarországi termelékenységi mutató a nyugat-európai fele, miközben tartósan nő a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek közötti jövedelmi különbség. Megjegyezte: kétségkívül fejlődött az elmúlt években a magyar gazdaság, de nem tudott felzárkózni Nyugat-Európához, miközben a nemzetközi gazdasági-pénzügyi környezet rendkívül kedvező volt. A professzor úgy véli: a V4-országok között a magyar gazdaság teljesítménye gyenge volt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztési főosztályvezetője, Szép-Tüske Rita utalt arra, hogy a külkereskedelmi áruforgalom 80 százalékát az Európai Unióval bonyolítja Magyarország, ám az utóbbi években jelentős, 20 százalékos volt a forgalombővülés a nyugat-balkáni országokkal.
A világ 33 országának egyikeként tavaly elértük a 100 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat.
A tárca a HGC-program révén 200 magyar kis- és közepes vállalkozást támogat. Megjegyezte: összességében kétezer vállalkozás teljesített Magyarországon 250 millió forintos üzemi eredményt, ebből mintegy 1100 hazai, ugyanakkor a TOP 100 között csak 7 magyar tulajdonú cég van, az első 50 között egy sem. December elején 5 regionális központ nyílik, amelyek segítik az export tevékenységet Belgrádban, Isztambulban, Moszkvában, Sanghajban és Tokióban.
Idén 270, jövőre 180 millió forint áll rendelkezésre vízügyi programok export költségeinek a támogatására, de anyagi segítséget kaphatnak mezőgazdasági gépeket külföldre szállító cégek is.

Andor László közgazdász, volt uniós biztos hangsúlyozta: Ausztria és Németország példája azt mutatja, hogy a jobb oktatás, képzés és munkanélküli segélyezés jobb munkaerőpiaci teljesítményt eredményez. Felhívta a figyelmet arra, hogy 10 évvel ezelőtt, majd az azt követő években, a válság idején Nagy-Britanniába és Németországba nagyon sokan mentek dolgozni számos országból, ám közben csökkent a munkanélküliség, ez versenyképesség szempontjából mindkét országnak előnyt jelentett. Jelezte: a mostani, 2014-20 közötti uniós költségvetési ciklusban 22 milliárd euró EU-támogatás érkezett Magyarországra, például infrastrukturális beruházásokra, vállalkozások fejlesztésére.
Megjegyezte azt is: az Európai Bizottság a humánerőforrás fejlesztésére az eddigieknél magasabb összeget, százmilliárd eurót kíván fordítani a 2021-27 közötti, következő költségvetési ciklusban az Európai Unióban.”

Forrás:
Fejleszteni kell a magyar versenyképességet; Vöő György; Világgazdaság; 2018. szeptember 21.

Kötelező erejű intézkedésekre lenne szükség a levegőminőségi tervekben

„A környezetvédelmi hatóság értelmezése szerint a levegőminőségi terveket nem közigazgatási eljárás keretében fogadják el, így azok nem minősülnek kötelező erejű határozatoknak; emiatt a tervekben megfogalmazott légszennyezettséget csökkentő intézkedések is csak ajánlásnak tekinthetőek. Mindez abból a hatósági tájékoztatásból derül ki, amelyet a Levegő Munkacsoport kapott válaszul a Budapest környékére készített terv felülvizsgálatára vonatkozó kérelmére.

Az Európai Unió légszennyezettséggel kapcsolatos szabályozásának egyik legfontosabb eleme a levegőminőségi terv. Ezt minden olyan zónában el kell készíteni, ahol szennyezettebb a levegő az előírt határértékeknél. A Levegő Munkacsoport szerint az uniós jogalkotó a tervek elkészítését úgy képzelte el, hogy a tagállamok nemzeti környezetvédelmi hatóságai kötelező erejű és rövid határidővel végrehajtandó intézkedéseket fogalmaznak meg ezekben a dokumentumokban a légszennyező források üzemeltetői, illetve az egyes kibocsátó szektorok felelősei felé. Ez azt is jelenti, hogy a tervekben megfogalmazott lépéseket minden ipari létesítménynek, helyi önkormányzatnak és egyéb érintettnek meg kellene tennie a légszennyezettség érdemi csökkentése érdekében, a végrehajtást pedig a hatóság ellenőrzi, és annak elmaradása vagy a határidők túllépése esetén szankciót alkalmaz.

A Levegő Munkacsoport egy európai környezetjogi szervezet, a ClientEarth (Ügyfél a Föld) támogatásával és a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) segítségével fordult az Érdi Járási Hivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályához Budapest és környéke levegőminőségi tervének felülvizsgálata érdekében. A hatóság válaszában kifejtette álláspontját, amely szerint a tervek készítése nem minősül közigazgatási eljárásnak, pusztán egy tervezési folyamat. A szakmai alapon, az érintettek bevonásával megfogalmazott intézkedések kikényszerítésére pedig nem rendelkezik megfelelő eszközökkel.

A civilek a felettes szervhez, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordultak, amely hasonló érvelést tartalmazó tájékoztatást adott. A civilek szerint azonban a hazai hatóságok értelmezése ezek alapján kiüresíti a levegőminőségi tervek intézményét, hiszen azok végrehajtása csupán a címzettek jóindulatától, illetve a szükséges pénzügyi források véletlenszerű rendelkezésére állásától függ. A végrehajtást senki nem ellenőrzi, az intézkedések elmaradásának pedig nincsenek következményei. Talán még ennél is nagyobb baj azonban, hogy a budapesti tervben a légszennyezés visszaszorítása érdekében megfogalmazott intézkedések hatékonysága is erősen kétséges. Nagy kérdés, hogy így ki és hogyan fogja érdemben csökkenteni a levegő szennyezettségét. A Levegő Munkacsoport a fentiek ellenére kitart álláspontja mellett, és tovább küzd azért, hogy a levegőminőségi tervek érdemi és rövid határidővel végrehajtandó intézkedéseket tartalmazzanak egészségünk védelmében.”

Forrás:
Kötelező erejű intézkedésekre lenne szükség a levegőminőségi tervekben; Levegő Munkacsoport; 2018. szeptember 5.

Ismét nagyon megnőtt a kórházi adósságállomány

„Augusztus végére megközelítette a 42 milliárd forintot a magyar kórházak lejárt tartozásainak összértéke. Az adósság csaknem felének (45 százalék) kifizetése több mint két hónapja csúszik – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból.

Augusztus végére közel 42 milliárd forintnyi lejárt fizetési határidejű számlát halmoztak fel az év elején 15 milliárdos adóssággal induló magyar kórházak. Egy hónap alatt az adósságállomány 3,6 milliárd forinttal gyarapodott, az első nyolc hónap során az átlagos növekedés 3,2 milliárd forintot tett ki.

Az adósságállomány szerkezetéből úgy tűnik, a kórházak már a konszolidációra várnak és tartalékolnak, a tartozás csaknem felét (45 százalék) ugyanis a két hónapnál régebben lejárt fizetési határidejű számlák teszik ki a MÁK adatai szerint. Míg a tavalyi konszolidációt követően, 2018 január végén alig több mint 4 milliárd forintnyi tartozás kifizetésére vártak több mint két hónapja a beszállítók, mostanra csaknem 19 milliárdra duzzadt ez az összeg. A lejárati időt 30-60 nappal meghaladó fizetetlen számlák értéke több mint 9 milliárd forint.

Listavezetők
A legnagyobb adósok listáját a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti 2,6 milliárd forinttal, amelyből több mint 1,7 milliárd forint két hónapnál régebben lejárt fizetési határidejű tartozás. Az egy havi növekedésben a Honvédkórház a listavezető, itt 635 millió forint az augusztusi gyarapodás, ezzel a március végi lényegében nulla tartozáshoz képest augusztus végére 1,7 milliárd fölé nőtt az intézmény adóssága. Egymilliárdot meghaladó tartozást 13 kórház halmozott fel, a már említett Péterfy és a Honvédkórház mellett a Debreceni Egyetem (1,6 milliárd), a Pécsi Tudományegyetem (1,8 milliárd) és a Szegedi Tudományegyetem (1,6 milliárd), több nagy, megyei kórház, a budapestiek közül pedig a Dél-pesti Centrumkórház (korábbi Egyesített Szent István Szent László), a Szent János kórház és a Bajcsy-Zsilinszky kórház.

A 40 milliárdot meghaladó tartozás, különösen annak szerkezete, azaz a két hónapon túl lejáratú számlák kifizetésének halogatása már fáj a beszállítóknak – kommentálta lapunknak a friss adatokat Rásky László, a beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Állítása szerint az orvostechnikai termékek számláinál általános a 120 napon túli követelés, ezek egy része behajthatatlannak tűnik, miután a jelek szerint a kórházak már a konszolidációra várnak.

Nem kellene várni a decemberi őrületre
Az érdekvédelmi-szakmai szervezet javaslata szerint érdemes lenne már szeptemberben felmérni, hogy a költségvetési tartalékból mennyit szánnak konszolidációra. Megnyugtató megoldást jelentene a beszállítóknak, ha első ütemben a szeptember 30-án fennálló, 30 napon túli tartozásokat október végéig kifizetnék, s egy következő lépésben, november végéig megkaphatnák az október végén fennálló, 30 napon túl lejárt követeléseiket.

Ellenkező esetben, a jelenlegi növekedési ütemet feltételezve november közepére meghaladja az 50 milliárdot a tartozás, ami jóval nagyobb, egy összegű konszolidáció szükségességét veti fel decemberben, ráadásul fokozott terhet jelent a két ünnep közötti időszakban az egyeztetéseket, elszámolásokat és utalásokat végző munkatársaknak – jegyezte meg az OSZ főtitkára.

Amennyi ténylegesen hiányzik
Az év végi menetrendszerű adósságrendezéstől függetlenül azonban az igazi kérdés, hogy 2019-ben mennyivel emelkedik ténylegesen az egészségügyi kassza, amelyik jelenleg az év második felére lényegében fizetésképtelenné válik. Tulajdonképpen évek óta könyörögni kell azért, hogy a leszállított és elhasznált termékekre plusz forrást találjanak, s hogy találnak-e, az a kormány, illetve a pénzügyminisztérium kegyeire van bízva – fogalmazott Rásky László.

Az adósságállomány ütemes növekedése pontosan jelzi, hogy mennyi hiányzik a rendszerből ahhoz, hogy az a jelenlegi szinten működjön. A színvonaljavítást célzó erőfeszítések, fejlesztések további plusz ráfordításokat igényelnek. Napi szinten hallhatóak becslések arról, hogy mekkora plusz forrást igényelne az egészségügy, a főtitkár azokat a becsléseket tartja helytállónak, amelyek egyhavi finanszírozásra szükséges összeggel, ez nagyjából 100 milliárd forint, kalkulálnak.”

Forrás:
Ez már fáj – ismét rossz hír jött a kórházakból; Szepesi Anita; Napi.hu; 2018. szeptember 19.

Törvény készül a fenntarthatóságról, tisztázni fogják, hogy pontosan mi tekinthető okosmegoldásnak

„A fenntartható fejlődés is az egyik fő témája volt az idei Európai mobilitási hét keretében Budapesten megrendezett Elektromobilitási fórumnak. Ez nem véletlen, hiszen az elektromos közlekedés térnyerését annak reményében segítik a döntéshozók és a piaci szereplők, hogy kiváltja az üzemeltetés során jelentős mennyiségű káros anyagot kibocsátó fosszilisüzemanyag-alapú módokat.

A fenntartható fejlődés fogalma nagymértékben érinti a nem megújuló forrásokra támaszkodó iparágakat, így a közlekedést is. A kétnapos Elektromobilitási fórum résztvevői olyan fejlődési folyamatokról osztották meg tapasztalataikat, amelyek érintik a városokat és általában az emberek élőhelyeit, és – a definíció szerint – kielégítik azok szükségleteit anélkül, hogy csökkentenék a jövendő generációk esélyeit saját igényeik kielégítésére.

– A fenntarthatóság témakörével külön államtitkárság foglalkozik az új kormány megalakulása óta – mondta Makai Martina, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a konferencia tegnapi, második napján.

Hozzátette: noha korábban is létezett az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa, de a kormányzat horizontális témaként, környezetvédelmi köntösbe ágyazva kezelte a területet. Azonban az a cél, hogy 2030-ra Magyarország élhető és biztonságos országgá váljon, csak úgy érhető el, ha minden egyes végrehajtott intézkedés egyben fenntartható is a helyettes államtitkár szavai szerint.

Ennek érdekében már középtávon szükség van a fenntarthatósági törvény megalkotására, amely 2020-ra készülhet el. Ez év végéig pedig megjelenne egy fenntartható okosváros útikalauz, amelyben elsősorban tisztáznák, pontosan mi tekinthető okosmegoldásnak. Sok esetben ugyanis nem egyértelmű – magyarázta Makai Martina –, hogy mi tartozik inkább az innováció, az informatikai fejlesztés vagy a digitalizáció kategóriájába.

De a meghatározás önmagában nem elég, hiszen létezhetnek olyan okosmegoldások, amelyek nem fenntarthatók. Az államtitkárság célja összegyűjteni azokat a nemzetközi és magyar tapasztalatokat, amelyek beváltak, közösségi célokat szolgálnak és fenntarthatók.

Ilyen például a Központi okosmérés program (KOM) – emlékeztetett a helyettes államtitkár –, amelyet a kormányzat európai uniós támogatással öt évvel ezelőtt indított el, hogy kiderítsék: kiterjeszthető-e országos szintre a rendszer. Mára egyértelművé vált, hogy szükség van rá országosan, és azok az önkormányzatok és közműszolgáltatók, amelyek részt vettek a most záruló mintaprojektben, már ismerik a megoldás előnyeit.

Az okosmérés alkalmazása az elektromos közlekedés támogatásához is elengedhetetlen lesz hosszú távon. Az iparágban kialakuló kép szerint olyan megoldások szükségesek majd, amelyek rugalmas áramtankolási lehetőséget biztosítanak az autósoknak.

Ugyanakkor az elektromos közlekedés, az e-mobilitás pusztán állami intézkedésekkel nem bővíthető, ezért a kormány támogató feltételrendszert szeretne kiépíteni, erősítené a lakosság fogadókészségét a fejlesztések iránt – erről az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára beszélt a fórum megnyitóján. Weingartner Balázs a távirati iroda szerint hangsúlyozta, hogy az utóbbi években rengeteg fejlődést és újítást felmutató elektromobilitási iparág számos területét nem kormányzati, hanem piaci oldalon kell szabályozni.

A szaktárca ezért az e-mobilitás fejlődését segítő Jedlik Ányos-terv felülvizsgálatánál a kormányzati szabályozókat indokolt esetekben visszavonja, és a szükséges irányokba tereli azokat. A legfontosabb állami teendők közül kiemelte a töltőtelepítéseket az ország teljes átjárhatósága érdekében, valamint az elektromos autók vásárlásának támogatási rendszerét. A szakterületért felelős ITM első intézkedései között a pályázati keretet 300 millió forinttal emelte és egyszerűsítette a feltételrendszert – tette hozzá…”

Forrás:
Törvényt készítenek elő a fenntarthatóságról; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. szeptember 21.

A cégek adminisztrációs terheinek csökkentését tervezi a PM

„A vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a kormány az adóadminisztrációs terhek csökkentését tervezi – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára Budapesten pénteken.
Az államtitkár az első Adótanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, ahhoz hasonló könnyítést kívánnak életbe léptetni a cégek számára, mint amit a magánszemélyek tapasztalhattak, amikor 5 millió adóbevallás elkészítését átvállalta az adóhatóság.

Egy közepes magyar vállalat évente 277 órát fordít az adminisztrációs kötelezettségek ellátására – jegyezte meg a Világbank felmérésére hivatkozva. Szerinte ez az idő jelentősen lerövidíthető lenne. A vállalkozásoknak 60 adónem változásait kell nyomon követniük, ezek számát is csökkenteni kívánja a PM – hangsúlyozta az államtitkár.

A tanácskozásra meghívott adószakemberek – nemzetközi adótanácsadó cégek munkatársai és a kisebb vállalkozások adóügyeit ismerő szakemberek – előzetesen elküldött felvetéseiből Izer Norbert szerint kiderül, hogy sok témában a szakma és a minisztérium egyformán gondolkodik. Példaként az adminisztrációs terhek csökkentését és az adónemek számának mérséklését emelte ki. Érkezett konkrét javaslat is például a népegészségügyi termékadó eltörlésére – emelte ki az államtitkár.

Az eltörlésnél figyelembe kell venni, hogy milyen költségvetési hatása van egy adónemnek – hangsúlyozta az államtitkár. Arra is kitért, hogy egyes adónemeknél nem is a bevétel nagysága, hanem például a fogyasztási szokásokra gyakorolt hatása a lényeg.

Érdekes felvetésként az adótanácsadóktól érkezett javaslatok közül az államtitkár az adóelőleg feltöltési kötelezettség eltörlését emelte ki. Szerinte erről az elképzelésről is lehet tárgyalni, ugyanakkor miután több száz milliárd forintos költségvetési hatása lenne a lépésnek, az időzítés fontos kérdés.

Az adószakemberek Izer Norbert szerint az egyablakos rendszer kiterjesztését jó iránynak tartják, támogatják, hogy “az adóhatóságon keresztül történjen minden intézkedés”. Közérthető szabályokat javasol továbbá az adószakma, ami elfogadható a kormány szempontjából – mondta az államtitkár utalva arra, hogy ez ügyben már történtek is lépések a jó irányba.

Ami a digitalizációval kapcsolatos teendőket illeti, a tanácskozás keretében a minisztérium ismerteti a résztvevőkkel az elképzeléseit és visszajelzéseket is vár – ecsetelte az államtitkár.

A tárca ugyanakkor számít a szakma visszajelzéseire a nemzetközi cégcsoportok adóelkerülésének visszaszorítására vonatkozó szabályozás magyar jogrendszerbe történő átültetésekor – tette hozzá.

A következő Adótanácskozásról az államtitkár annyit mondott, hogy a párbeszéd folytatását tervezik, de konkrét időpontot nem árult el a találkozások menetrendjéről.”

Forrás:
A cégek adminisztrációs terheinek csökkentését tervezi a PM; Pénzügyminisztérium; 2018. szeptember 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Ügyfél-elégedettség mérése az ügyfélszolgálati központokban – blokklánc segítségével

„…Az ügyfélszolgálati rendszereket fejlesztő Avaya arra használja a blokkláncot, hogy valós időben, titkosítva és biztonságosan tárolja rajta a felismerhető emberi érzéseket, reakciókat, és azokra megfelelően lehessen reagálni.

Az Avaya fejlesztését az inspirálta, hogy Dubai a világ legboldogabb városává szeretne válni, és ehhez elkezdtek kiépíteni egy elégedettséget mérő eszközökből álló infrastruktúrát, kezdve azzal, hogy a repülőtérre megérkező turista piros, sárga vagy zöld gomb megnyomásával értékelheti a határellenőrzést és más egyéb folyamatokat, egészen azzal bezárólag, hogy a közösségi médiában milyen visszajelzéseket adnak az emberek a látogatásukról, ajánlják-e az élményt az ismerőseiknek. Az Avaya pedig ezt a fajta kiszolgálást igyekszik blokkláncra építve elvinni a vállalati ügyfeleihez.

„Most pilot projektek futnak, egyrészt biztosnak kell lenni abban, hogy az emberek hozzászoknak, megismerik ezt a rendszert, és abban is biztosnak kell lennünk, hogy a megfelelő adatokat vizsgáljuk” – mondta el az Indexnek Ahmed Helmy, aki az Avayánál a fejlett rendszerek tervezését vezeti. Mint kifejtette, egyedül a blokklánc képes arra, hogy az információkat anonim módon és biztonságosan tudják tárolni, megosztani, és garantált legyen az adatok integritása.

Az adatgyűjtés több csatornán zajlik. A telefonos ügyfélszolgálati központokban lehetőség van beszédelemzésre, a személyes ügyfélszolgálatnál pedig intelligens biztonsági kamerák segítenek az ügyfél érzelmeinek, hangulatának felmérésében. Dubaiban több mint kétszáz különféle nemzetiségű ember él, ezért az elemzésekben a kulturális különbségeket is figyelembe kell venni.

Vannak dolgok, amelyekhez az arab világban és Európában másképp viszonyulnak az emberek, az egyik pozitívan, a másik negatívan.

Mivel az ilyen szintű ügyfél-monitorozás és elemzés igen komoly befektetést igényelhet, ehhez hasonló kezdeményezések azokban a városokban valósulnak meg, amelyek egyébként is okosvárosokká szeretnének válni – fejtette ki Ahmed Helmy. Hogy melyik országban és vállalatban milyen adatokat gyűjtenek be, elég nagy skálán állítható, és ebben nyilván szerepe van az európai GDPR-nak is, ami szigorú feltételekhez köti a személyes adatok felhasználását. Nem véletlen, hogy Ázsiában többen érdeklődnek az ilyen megoldások iránt, ahol a szabályozás sokkal rugalmasabb.

Dubaiban úgy működik a boldogságot monitorozó rendszer, hogy a kormány minden anonim adatot megkap, és az alapján látja az összképet, míg az adatok szolgáltatásában részt vevő iparági szereplők szűrt adatokhoz férnek hozzá, így a saját trendjeiket tudják valós időben nyomon követni, és gyorsabban tudnak reagálni az ügyfeleikkel kapcsolatos eseményekre.

Hogyan definiálható a boldogság?
Erre a kérdésre még a tudomány sem tud egyértelmű választ adni, de nem is ez a rendszer célja. „Az ügyfél megtartásáról van szó, hogy javítjuk-e a szolgáltatást, hogy évről évre visszamennek-e Dubaiba, hűségesek maradnak-e termékekhez és szolgáltatásokhoz, ajánlják-e azokat másoknak” – mondta Helmy. „Ha megértjük, jobban megismerjük az ügyfeleket, az végső soron nagyobb elégedettséget, boldogságot eredményez.””

Forrás:
Blokkláncra fűzik Dubajban a boldogságot; Tóth Balázs; Index.hu; 2018. szeptember 20.
Three essentials for digital customer experience success; Fadi Hani; ArabianBusiness.com; 2018. szeptember 15.
Háttér: Emirates Blockchain Strategy 2021; Government.ae; 2018. május 13.

„Smart Territory” fejlesztésekre pályázik a Kolozs Megyei Tanács

„A közigazgatási eljárások egyszerűsítésére és az intézményi szolgáltatások hatékonyabbá tételére „Kolozs megye – Smart Territory” elnevezésű pályázatot nyújt be a megyei önkormányzat a meghirdetett Adminisztratív Kapacitás Operatív Program 2014-2020 keretében.

A több mint 4 millió lej értékű pályázat informatikai fejlesztések révén elősegíti a különböző intézmények közötti együttműködést, egységes ügyfélkapu-szolgáltatás létrehozását az urbanisztikai osztály számára, digitalizált archívum megvalósítását.

„Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik az innovatív technológiák alkalmazására a mindennapokban és közigazgatásban is egyaránt. Minden új fejlesztés ezen a területen felhasználóbarát és egyszerű kell hogy legyen, ami megkönnyíti az ügyintézést a lakosok számára. Ennek a pályázatnak a célja a megyei közigazgatás és intézményrendszer kapacitásának fejlesztése infokommunikációs technológiák révén. Kolozs megye jelentős fejlődési potenciállal bír ezen a területen, és ha a lehetőségek tudatosan kerülnek kihasználásra, az itt élő lakosok érezhetik jobban magukat egy élhetőbb, környezetbarátabb megye szolgáltatásait élvezve” – nyilatkozta Szőcs Endre Kolozs megyei tanácsos.”

Forrás:
„Smart Territory” fejlesztésekre pályázik a Kolozs Megyei Tanács; Maszol; 2018. szeptember 20.

Első alkalommal rendez széles körű konzultációt a Pénzügyminisztérium, tovább csökkentenék az adóbürokráciát

„Az elfogadott jogszabályokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és a digitális kihívásokra adandó válaszok mellett az adóadminisztráció csökkentésének lehetőségei­ről egyeztet pénteken a Pénzügyminisztérium a szakma legfontosabb képviselőivel.
Pénteken első alkalommal rendezi meg a Pénzügyminisztérium az Adótanácskozást, amelyen a minisztérium szakemberei és az adószakma képviselői vitathatják meg az idén már hatályba lépett, illetve jövőre hatályba lépő, már ismert jogszabályokat, például az adózás rendjét meghatározó törvényeket vagy a jövedékiadó-törvény szabályait. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak elmondta: a tanácskozás remek lehetőséget teremt arra, hogy az adószakma képviselői jogalkalmazói oldalról is elmondhassák a tapasztalataikat, várakozásaikat, és az előírások finomhangolásánál mód legyen az ésszerű korrekciók végrehajtására. Mint hangsúlyozta, a tárca sokat vár az Adótanácskozástól, amely akár a döntés-előkészítés része is lehet. Ilyen előzetes egyeztető konzultációra még nem volt példa.

A tanácskozásra a Magyarországon működő, legnagyobb ügyfélkörű és tapasztalatú adótanácsadó cégek, illetve adószakmai szervezetek kaptak meghívót. Ennek alapján a minisztérium reményei szerint egy olyan új párbeszéd indul el, amelynek eredménye tovább segíti az ügyfélbarát adórendszer felépülését.
Az államtitkár a legnagyobb várakozással az eszmecsere azon pontjára tekint, amikor – reményei szerint – a szakma képviselői az adóadminisztráció további csökkentésére tesznek javaslatot. Izer Norbert emlékeztetett: az adóadminisztráció csökkentésében Magyarország az elmúlt két évben uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre: az adóhivatal tavaly 3,8 millió magánszemély helyett készítette el szja-bevallását, az idén pedig 4,8 millió polgárt mentesített az egyik legbonyolultabb adminisztrációs terhétől, az adóbevallástól. Ebben az évben már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezettek tervezete is elkészült, és azok helyett is a NAV dolgozott, akiknek egy éve még munkáltatójuk állapította meg az éves szja-t.

Az adóhivatal előzetes adómegállapításának hatékonyságát jelzi, hogy több mint hárommillió magánszemélynek érdemi lépés nélkül lett érvényes adóbevallása. Az elektronikus ügyintézés teret nyert: közel másfél millióan, azaz kétszer annyian küldték el az interneten szja-bevallásukat, mint tavaly, s az e-szja-felületen regisztrált látogatások száma is megduplázódott: 3,3 millió odakattintást regisztráltak. Ennek alapján az oldal az egyik leglátogatottabb magyar honlap lett, és a legnagyobb csúcsidőszakban is bírta a terhelést.

Miközben azonban az említett intézkedéseknek köszönhetően a magánszemélyek adóadminisztrációja csaknem nullára csökkent, a vállalkozásoké továbbra is magas. Izer Norbert emlékeztetett a Világbank legutóbbi felmérésére, amely szerint egy hazai vállalkozásnak évente átlagosan 277 órát kell adóadminisztrációval töltenie.
Már e téren is született eredmény: a tavaszi döntésekkel csaknem 10 százalékkal csökkentik az adónemek számát, így jövőre már nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba. További eredmény, hogy az idén a NAV már a jövedékiadó-bevallás elkészítését is segíti: mintegy 700 érintettnek küldi el havonta a bevallás kitöltéséhez szükséges adatokat.

A minisztérium nyitott arra, hogy a szakma nagy tekintéllyel és tapasztalattal rendelkező szervezetei segítsék a munkáját a további, a vállalkozások szélesebb körét érintő adóbürokrácia-leépítésben. Izer Norbert jelezte: a tárca minden ötletet hajlandó megvizsgálni, amely az adórendszer egyszerűsítését a tervezett állami és önkormányzati bevételek biztosítása mellett segítheti”

Forrás:
Tovább csökkentenék az adóbürokráciát; Nagy László Nándor; Világgazdaság; 2018. szeptember 18.

Informatika, távközlés, technika

Veszprémből indulhat az e-töltő forradalom

„Elektromos járművek és töltőhálózat tesztelésére, valamint későbbi piaci bevezetésére indul kísérleti projekt Veszprémben – közölték a rendszer fejlesztői és üzemeltetői hétfőn Veszprémben sajtótájékoztatón.
Csapó Balázs, a rendszert fejlesztő Servo Movement ügyvezetője elmondta: a projekt minden eleme kísérleti fázisban van, szeptember 17-től egy hónapon át ingyenes tesztüzemben kezd működni az elektromos hálózati elérések közösségi megosztása Veszprémben. Tesztelőik elektromos járművekkel – kerékpárokkal, kismotorokkal és rollerral – járják majd a várost, amelyekben az internetre kötött fedélzeti egységekkel kapnak visszajelzéseket a használatról.

Az ügyvezető üzleti modelljükről szólva azt mondta: a későbbiekben terveik szerint „nagyon kis összegért” lehetne használni a bővíthető töltőhálózatot, amelyek bevétele az elektromos hálózatot megosztók, az üzemeltetők és a rendszer fejlesztői közt oszlana meg.

Csapó Balázs elmondta: kezdeményezésük a globális piacra tervezett megoldás, a projektben svájci befektető vesz részt. Hozzátette: tapasztalataikat Kínában szerezték, ahol sok elektromos jármű közlekedik.

Temesvári Balázs, az üzemeltető Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta, Veszprémben hét helyszínen érhetők el töltőpontok, illetve Balatonalmádi központjába is tervben van egy kiépítése, amelyek a tesztüzem alatt ingyenesen hozzáférhetők, és az elektromos járművek mellett telefonok, laptopok töltésére is alkalmasak.”

Forrás:
Veszprémből indulhat az e-töltő forradalom; Világgazdaság; 2018. szeptember 18.
Lásd még:
Servo Movement
Magyar e-motor hódítaná meg a városokat; Index.hu; 2017. június 9.

Most már céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer, a RIGO bevezetésének

„Még jó pár évet várniuk kell a budapestieknek az elektronikus jegyrendszerre, a bevezetésnek már a céldátumát sem tudja megmondani a BKK.

Most már céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer, a RIGO bevezetésének – derül ki a BKK lapunknak küldött válaszából.

A közlekedési szervezet tájékoztatása szerint a projekt jelentős átütemezésére és újratervezésére volt szükség, mert az eredeti szerződések megkötését követően a beruházás lényeges elemeit érintő jogszabályok is megváltoztak, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni.

Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat.

A projekt ütemterve a fenti okok miatt átdolgozás alatt áll, végleges új formáját az említett szerződésmódosításokkal nyeri el, melynek része az EBRD és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása is. A rendszer üzembe helyezésének időpontját ezt követően lehet meghatározni – magyarázta a csúszás okát a BKK.
Jelenleg a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra telepítése, szoftverfejlesztések, oktatások, illetve tesztelési feladatok elvégzése zajlik. A tervezett 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel 29 buszra és trolibuszra (például a 76-os trolin), valamint a Deák téri és közvágóhídi (H6-os HÉV) állomáson is lehet már találkozni az érvényesítő készülékekkel és a beléptetőkapukkal…”

Forrás:
Elbukott Budapest nagy ígérete – a helyzet tovább romlott; Vég Márton; Napi.hu; 2018. szeptember 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Üzleti adatelemzési szolgáltatásokkal lép piacra a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

„Business Intelligence szolgáltatásokkal lép piacra a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. Az új üzletág az útdíjfizetéssel és úthasználattal kapcsolatos, növekvő tudományos és üzleti igényeket elégíti ki. Az üzletág fejlesztésért Kitta Gergely stratégiai és kormányzati kapcsolattartásért felelős igazgató felel a jövőben.
A közúti személy- és áruszállítás mértéke az Európai Unióban és Magyarországon is növekszik, ezért az útdíjfizetéssel kapcsolatos üzleti és tudományos célú adatok feltárása az elmúlt időszakban nyilvánvaló piaci igénnyé formálódott a NÚSZ Zrt.-nél. A társaság a díjfizetéshez kapcsolódó közlekedés és úthasználat tekintetében hatalmas adatvagyonnal bír, ami évente több mint 1 milliárd regisztrált eseményt és 10 terabyte elemezhető adatmennyiséget jelent.

„A big data elemzés jelentősége fokozatosan nő a világban. Egy állami vállalatnak gondos gazdaként kell bánnia a rábízott vagyonnal, és ez alatt – a kor szellemének megfelelően – az adatvagyont is értem, amit fejleszteni és hasznosítani szükséges. Az operáció mellett az innovációra helyezzük a hangsúlyt a NÚSZ-nál, amiben az üzleti intelligencia képesség erősítésének fontos szerepe lesz” – közölte Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója.

Kitta Gergely, a NÚSZ Zrt. stratégiai és kormányzati kapcsolattartásért felelős igazgatója hozzátette: „Az üzleti megrendelések teljesítése mellett idővel olyan elemzéseket szeretnénk széles körben, ingyenesen elérhetővé tenni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, társadalmilag hasznosak, és főként a tudományos életben dolgozók vagy a felsőoktatásban tanulók előmenetelét segítik.”

A tervek szerint a NÚSZ Zrt. business intelligence szolgáltatásait főként tanácsadócégek, fuvarozók, logisztikai, közlekedési és energetikai vállalkozások veszik majd igénybe. A társaság a szolgáltatás igénylőitől kizárólag a szakmai anyagok előállításának költségtérítését kéri el megbízási díjként.”

Forrás:
Üzleti intelligenciával erősít a NÚSZ Zrt.; Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.; 2018. szeptember 20.

Országosan egyedülálló inkubációs program kezdődik a Műegyetemen

„A képzés célja, hogy a BME hallgatói és fiatal kutatói gyakorlati tudást szerezzenek startup vállalkozás alapításához és indításához.

„Kölcsönös előnyt jelent ez az összefogás annak minden résztvevője számára” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a Műegyetem, a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., továbbá az Enterprise Hungary nonprofit szervezet közösen indított, Startup Campus BME Powered by Hiventures elnevezésű projektről szóló együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Kifejtette: a programmal a BME „szakértelmet” kap. Ennek segítségével a diákok már az intézmény falain belül gyakorlati tudást sajátíthatnak el arról, hogyan is működik a valóságban egy vállalkozás, míg a két cégnek lehetősége lesz közvetlenül megismerni a tehetséges fiatalokat és akár saját munkatársat válogatni közülük, ideális esetben megvárva a mesterképzés befejezését. Az akadémikus bízik abban, hogy a program eredményeit bemutathatják majd az európai egyetemek rektorainak következő konferenciáján, amelyet 2019. szeptember 13-14-én a Műegyetem rendezhet majd.

A rendezvényen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviseletében jelen volt Kotán Attila kancellár, Pakucs János, a BME Innovációs Tanács elnöke, Lengyel László, a Startup Campus BME műegyetemi kapcsolattartója, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) igazgatója, valamint Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

„Az együttműködés lehetővé teszi, hogy a jövő nemzedéke higgyen az innovatív ötletek megvalósításában” – beszélt a program jelentőségéről Uszkay-Boiskó Sándor, a Miniszterelnöki Kormányiroda pénzügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára, hozzáfűzve, hogy a startupötletek tőkefinanszírozása nemzetgazdasági érdek is.

A BME-program új elemként jelenik meg a startup ökoszisztémában, amely a többi egyetem számára is példaértékű lehet – hívta fel a meghívottak figyelmét Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, megjegyezve, hogy az új innovációs környezetben fontos lesz a felsőoktatási intézmények és a kkv-k célzott támogatása.

„A Műegyetem méltó partnere a kezdeményezésnek” – nyomatékosította Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, aki szerint a BME-re jellemző kreativitás támogatására érdemes forrást biztosítani.

Az együttműködés három szereplője közül a BME adja a helyszínt és a műszaki háttértudást, a Startup Campus Incubator a képzésben nyújt segítséget, a Hiventures pedig a finanszírozásért felel. Az Enterprise Hungary mindehhez az inkubációs hálózatot biztosítja – ecsetelte a részleteket Katona Bence, a Hiventures vezérigazgató-helyettese, míg Gémesi Zsolt, az Enterprise Hungary inkubációs vezetője a program két éve töretlen londoni népszerűségéről beszámolva reményét fejezte ki, hogy a siker Magyarországon is folytatódhat és további egyetemeken indulhat hasonló képzés.

A köszöntők után az ünnepélyes aláírás következett. Az együttműködési megállapodást Józsa János rektor, Kotán Attila kancellár, Kisgergely Kornél, a Hiventures vezérigazgatója, és Kovács Zsolt, az Enterprise Hungary ügyvezetője látták el kézjegyükkel. Az eseményt kerekasztal-beszélgetés zárta.

A Startup Campus BME programra 2018. október 10-ig jelentkezhetnek a hallgatók, ezután egy kiválasztási folyamat következik, október 13-án pedig értesítik a kiválasztott diákokat és elindul az 5 hetes (heti egy alkalmas) térítésmentes, angol nyelvű felkészítés (mentorálással és oktatással, több éves hazai és nemzetközi startupfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével). A csapatok november végén ún. Demo Day keretében mutathatják be ötleteiket befektetők és vállalati partnerek előtt, ahol a legjobbak 9 milliós forint támogatást is szerezhetnek.

További információk a projekt honlapján érhetők el.”

Forrás:

Országosan egyedülálló inkubációs program kezdődik a Műegyetemen; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2018. szeptember 20.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 24.

MINEK NEVEZZELEK? – Digitális közdiplomácia Latin-Amerikában
Beszámolóinkban mindeddig nem adtunk számot Latin-Amerika diplomáciai szervezeteinek digitális fejlettségéről. A „hiba” azonban nem bennünk volt: e sokszor rendkívül mozgalmas külpolitikai tér országai csak lassan építik be külügyi gyakorlatuk mindennapjaiba a digitalizáció eszközeit, eljárásait. Most örömmel pótoljuk ezt a hiányt, mivel a közelmúltban megjelent érdekes tanulmány végre bepillantást enged az „Amerikán kívüli Amerika” e-diplomáciai fejlesztéseibe.
A beszámolót régi rovatunkban helyeztük el, amelyben rendszerint a téma igen változatos, néha talán egyenesen ellentmondásos fogalmi kereteinek tisztázására törekszünk, de legalábbis a szakmai gyakorlatok széleskörű bemutatására. Nem véletlen, ugyanis Latin-Amerika már az elnevezésben is valami sajátosat produkál! A világban másfelé használt „digitális diplomácia”, vagy „e-diplomácia”, esetleg „kiber-diplomácia”, vagy éppen „Twitter-diplomácia” helyett ugyanis a latin-amerikai kontinens országaiban egy másik kifejezés honosodott meg. Itt, legalábbis az országok egy részében, ugyanis a „digitális közdiplomácia” az elterjedt fogalom.
Az informatikai „forradalom”, párhuzamban a latin-amerikai országok egy részében kibontakozó közigazgatás modernizációs törekvésekkel, a 2000-es évek első évtizedében vett komolyabb lendületet. Összhangban ugyanakkor a diplomácia kommunikatív funkciójának folyamatos erősödésével, az első fejlesztési időszak döntően a külügyi kommunikáció digitalizálásában teljesedett ki. Két ország – és két egyszerre teoretikus és gyakorló diplomata – határozta meg ezekben az években az e-diplomácia latin-amerikai fejlődési irányait. Az úttörő szerepet a kontinensen sok szempontból megkerülhetetlen Mexikó játszotta. A fejlesztések motorja a hajdani nagykövet, Arturo Sarukhán volt, aki máig is az ország „első digitális nagykövete” címével büszkélkedhet. Sajátos fogalmat kreált az új, 21. századi mexikói külügyi gyakorlat leírására: a közkeletű amerikai „statecraft” kifejezésre rímelve, egyfajta szójátékkal teremtette meg a „streetcraft” elnevezést. Az „utca diplomáciája” kifejezés arra utalt: napjaink diplomáciájának legfontosabb ismérve éppen az, hogy drámaian kiszélesedik a szereplők, a diplomáciai aktorok köre. Az új közdiplomácia fontos részeseivé válnak a civil világ szervezetei és egyénei is, ha úgy tetszik, az „utca embere”. A diplomáciai gyakorlat digitalizációjában kezdettől Chile számított a másik húzóerőnek. Itt a nemzetközi kapcsolatok kiemelkedő kutatója, egyben maga is gyakorló diplomata, Jorge Heine igyekezett lerakni az IKT-eszközökkel és digitális eljárásokkal modernizált külpolitikai gyakorlat elméleti alapjait. Ő a „hálózatos diplomácia” fogalommal írta le az új külügyi ökoszisztémát, hangsúlyozva, hogy a szűk, professzionális köröket összekapcsoló korábbi gyakorlattal ellentétben az „új diplomácia” nem állami szereplők, szervezetek, személyek szövevényes hálója köré épülhet.
A kezdeti úttörő kezdeményezések nyomán mára jelentősen kiszélesedett a digitalizációt külszolgálati gyakorlatába beépítő országok köre. A kontinens 11 országában találunk aktív digitális közpolitikát (és ezen belül digitális közdiplomáciát), egyes esetekben jogszabályi alapokon, máshol csupán létező, aktív gyakorlatként. Az utóbbi években, más térségekhez hasonlóan, dinamikusan növekszik a közösségi média közhasználatának jelentősége. Ugyanakkor Latin-Amerikában a külkapcsolatok egy speciális területén, a katasztrófa diplomáciában is folyamatosan erősödik a digitalizáció szerepe.
Digital Public Diplomacy in Latin America: Challenges and Opportunities; Daniel Aguirre Azócar, Matthias Erlandsen; Revista Mexicana de Política Exterior; 113, 2018. május-augusztus

Befolyásolási műveletek a lett választáson – a nagy meglepetés
A „választási szezon” nem ért véget, sőt. Most éppen a kicsi, de stratégiai szempontból jelentős Lettország felé fordul lassan a figyelem, ahol október elején tartják a soron következő parlamenti választásokat. Különösen árgus szemekkel vette vizsgálat alá a voksolást megelőző kampányt az erős NATO-elköteleződésű Atlantic Council „álhírfelderítő részlege”, a DFRLab. A deklaráltan az orosz információs manipuláció felderítésére, leleplezésére alakított amerikai elemző szervezet azt valószínűsíthette, hogy a politikai küzdelmekbe külső – elsősorban orosz – erők is beavatkozhatnak. A félelem amúgy nem is volna indokolatlan: a kevesebb, mint két millió lakosú balti ország népességének harmada (egyes számítások szerint akár 40%-a) ugyanis orosz nemzetiségű (illetve orosz ajkú). E számottevő, erős kulturális önazonossággal rendelkező nemzeti kisebbség jogait, lehetőségeit ugyanakkor rendkívül kedvezőtlenül érinti az újonnan elfogadott (és az ukrajnaihoz hasonló korlátozásokat bevezető) oktatási törvény. E szerint szeptember 1-től már a nemzetiségi oktatási intézményekben is csak az „államnyelven”, azaz lettül folyhat az oktatás. Az orosz nemzetiségű iskolásgyerekek – a kisebbségi iskolákban is – csupán az orosz nyelvet és irodalmat, illetve a „kultúrával és történelemmel összefüggő” egyes tárgyakat tanulhatják anyanyelvükön.
A kisebbségi jogok e súlyos csorbítása érezhetően megnövelte az országban élő orosz választók körében a feszültséget. A potenciális elégedetlenkedők külső befolyásolását felderíteni hivatott amerikai elemzők néhány figyelemre méltó, sőt egyenesen meglepő felfedezést tettek. Vizsgálataik egyértelműen arra utaltak, hogy a választásokon induló egyik politikai erő feltűnően erős közösségi média jelenlétet épített ki az elmúlt hónapokban. Az alig két éve alakult „Kam Pieder Valsts” nevű párt a szinte teljes ismeretlenségből a korszerű infokommunikációs csatornákra, mindenekelőtt a közösségi média platformokra támaszkodva igyekezett kiemelkedni. Ami érthető is, hiszen a párt elsősorban a fiatal városi szavazókat igyekszik megszólítani. A párt – akár csak képviselői – erős Facebook-jelenlétet épített ki, és jelentős számú követőt gyűjtött magához. Az újmédiumokra fordított figyelmük, energiájuk már önmagában is kiemelte őket versenytársaik köréből. Az igazi meglepetést azonban a kampány utolsó időszakában okozták: ekkor mozgósították ugyanis néhány leghatékonyabb fegyverüket. A pontos összefüggések – egyelőre – nehezen rekonstruálhatók. Ami azonban biztos: néhány nagyon népszerű közösségi média felület, és a fiatal korosztályok körében meghatározó erejű online „influencerek” egy része, egyik pillanatról a másikra a Kam Pieder Valsts választási üzeneteit kezdte továbbítani követőinek. Ráadásul – az amerikai kutatók vizsgálódása szerint – mindezt, mondjuk így, civilizált formában és stílusban. Nem tudhatjuk a pontos hátteret: hogy vajon a párt a kampány véghajrájára időzítve promóciós felületet vásárolt-e néhány népszerű közösségi média platformon. Vagy – és ezt valószínűsítik az amerikai kutatók – gondosan megtervezett kampányuk részeként, hónapokkal, akár évekkel korábban általuk elindított közösségi média felületeket (online piactereket, egészséges táplálkozással összefüggő oldalakat, humoros mémeket közzétevő fiókokat) működtettek úgy, hogy népszerű üzeneteikkel jelentős követői réteget gyűjtsenek maguk köré. A DFRLab-nál vizsgálódó amerikaiak két dolgot konstatáltak: egyfelől hangsúlyozták, hogy a KPV LV párt akciója abszolút legális, semmiféle törvényt nem sértett. (Kifogásolják ugyanakkor, hogy a választási időszakban hirtelen a választással összefüggő üzenetet is továbbító közösségi média fiókok „nem adtak magyarázatot ennek okáról” a követőiknek.) A másik meglepő dolog, amit a DFRlab vizsgálata felfedett, hogy ennek a „kreatív online kampánynak” a szálait nem a Kremlből mozgatták. Ez persze csak onnét sejthető, hogy a jelentésben (a DFRLab más anyagaival ellentétben) orosz befolyásolási kísérletről nem esik szó. A jelek szerint az információ ügyes kezelésére, a digitalizáció eszközeinek, lehetőségeinek kihasználására bármely más nép fiai is alkalmasak lehetnek. Méghozzá úgy, hogy a szimpla propaganda, netán manipuláció helyett a stratégiai közösségépítésben rejlő potenciálra építenek. Érdemes lehet hát erre készülni a jövőben másutt is.
ElectionWatch: Influencers on Facebook Pivot to Support a Latvian Party; Nika Aleksejeva; DFRLab; 2018. szeptember 7.

Jönnek az oroszok! – e felől kétség sincs az időközi választásokra készülő amerikai Newsweek-nél
Persze, aligha a kicsi Lettországra figyel mostanában a világ. Az USA időszaki választásainak közeledtével egyre nagyobb a nyugtalanság, hogy külső hatalmak – ezen természetesen alapvetően Oroszország értendő – megkísérelnek „beavatkozni” a világ vezető hatalma választási eredményeibe. Az ország politikai és médiaelitje egy részének e felől a legkisebb kétsége sincsen. A (még mindig meglehetősen) befolyásos Newsweek legfrissebb számának cikke jól mutatja ezt: kijelentő módban, stabil állításként jelzi, hogy Oroszország be fog avatkozni a választásba. A kérdés a Newsweek szerkesztőjének nem is ez, hanem inkább annak a módozata: hogyan lehetne megakadályozni az online csatornákon és eszközökön keresztül várható „belepiszkálást”?
A Kongresszus ugyan márciusban 380 millió dollárt szavazott meg a szövetségi államok számára a szavazás biztonságának fokozására. További 300 millió dollárt pedig kifejezetten az orosz kibermanipulációk elleni védekezésre különítettek el. A Newsweek ugyanakkor kiemeli: szakértők egy része szerint az USA választási rendszere ezzel együtt is roppant sérülékeny a külföldi beavatkozásokkal szemben.
Az amerikai újságíró a svéd kormányzat erőfeszítéseit állítja példaként. A svédországi parlamenti választások zökkenőmentes (értsd a választók meghatározó elektronikus befolyásolása által nem zavart) lebonyolítása ugyanis annak köszönhető, hogy a svéd kormány évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést. Stratégia tervet dolgoztak ki a védekezésre; hónapokon keresztül készítették fel (nem ritkán külföldi tanulmányutak, eszmecserék, workshopok keretében) a választások lebonyolításában résztvevő állami tisztviselőket. A Svéd Polgári Védelem (az ország pszichológiai védekező képességéért is felelős szervezetként) részletes, ám közérthető és használható kézikönyvet dolgozott ki az állampolgárok tájékoztatására és felkészítésére. A svéd állambiztonsági szervezetek a részben automatizált manipuláló eszközök (online botok) felderítésével és semlegesítésével járultak hozzá az ellenséges befolyásolási kísérletek elhárításához. Összességében ennek a hosszú távú, összehangolt felkészülésnek tudható be – véli a Newsweek harvardi szakértője – , hogy az orosz-barát, bevándorlás ellenes Svéd Demokraták nem arattak mindent elsöprő győzelmet.
Russia Will Interfere in US Midterm Elections and Sweden Can Show Us How to Respond, Experts Say; Cristina Maza; Newsweek; 2018. szeptember 7.

Izrael online rendelőt nyitott – a környező térség arab polgárainak
Az izraeli KÜM ismét jelét adta: arrafelé nem csak azt tudják, hogy mire jó a digitalizáció – de azzal is tisztában vannak, hogy mi a különbség a propaganda és a PR között. És ügyesen élnek a lehetőségekkel.
Az ország közkapcsolatainak, nemzetközi imázsának építését, ahogy azt már számos híradásunkban kiemeltük, roppant mód megnehezíti az a tény, hogy Izrael – egész egyszerűen nem áll diplomáciai kapcsolatban a térség arab országainak komoly részével. És ez még csupán az „érem hivatalos oldala”. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az arab országok médiaelitjei vagy kifejezetten ellenségesek, vagy legalábbis erősen tartózkodóak Izraellel szemben. Ennek fényében érthető, hogy Izrael állam különleges lehetőséget lát a valóságos fizikai tereket virtualizáló online megoldásokban. Ezek segítségével törekszik arra, hogy a hivatalos struktúrákat, illetve a hagyományos tájékoztatási csatornákat megkerülve, közvetlen párbeszédet építsen a vele szemben nem baráti környező arab közvéleményekkel. Hosszú ideje és jó néhány működési területen (katonai-, hírszerzési- és természetesen külügyi vonalon) egyaránt „piacvezetők” az izraeli online kezdeményezések. Az ország innovációs hírnevéhez méltóan jó néhány figyelemre méltó kezdeményezés született a környező térségekkel való „digitális hídépítés” érdekében. Akadnak természetesen módszertanilag, vagy éppen etikailag megkérdőjelezhető megoldások és akciók is az izraeli eszköztárban (mint például az izraeli hadsereg néhány hete általunk is bemutatott egyik közösségi média akciója). Persze, figyelemre méltó, sőt egészen egyedi ötletek is felbukkannak. Mindenesetre Izrael állam fókuszát, elköteleződését jól mutatja, hogy a Külügyminisztériumon belül jó ideje egy elkülönült, speciális szervezeti egység felel a 21. századi lehetőségeket hasznosító fejlesztésekért. Most éppen ennek a részlegnek a fiatal, tehetséges vezetője – akinek pályafutását, és természetesen különösen mostani hivatalát – korábbi szemléinkben már alaposan bemutattuk, adott hírt egy egészen friss kezdeményezésről. A minisztérium kutatás-fejlesztési igazgatója, egyben digitális diplomáciai megbízottja, Elad Ratson – stílszerűen – Twitterén adott hírt arról, hogy a Külügyminisztérium online rendelőt nyitott – a környező arab országok pácienseinek.
Az ötlet amilyen egyszerű, annyira nem csupán valamiféle online játék. Alapvetően egy arab nyelvű weboldalról van szó, amely egy alkalmas felületet kínál arra, hogy a térségben élő arab páciensek élő, valóságos, ráadásul kitűnő szakember izraeli orvosokkal konzultálhassanak egészségügyi problémáikról, természetesen ingyen. A fejlett egészségügyi rendszerrel, jó orvosokkal, továbbá számtalan innovatív egészségügyi felszereléssel és eljárással rendelkező Izrael számára kézenfekvő (ráadásul relatíve olcsó) kapcsolatépítési eszközt jelent ennek a potenciálnak a mozgósítása. A világban mindenfelé a legnépszerűbb webhelyek közé tartoznak az orvosi tanácsadást, felvilágosítást, online konzultációt kínáló oldalak. Az izraeli kezdeményezés átgondoltságát, professzionizmusát mutatja az is, hogy az induló szolgáltatás erősen fókuszált: nem csak úgy ötletszerűen vágtak bele valamiféle „szolgáltatásba”, hanem alapos probléma-térképezés nyomán alakították ki a koncepciót. Az újonnan indult oldal ugyanis döntően a cukorbetegségben szenvedőknek kínál konzultációt, tanácsadást. És ez telitalálat. A World Journal of Diabetes szerint ugyanis az ún. 2-es típusú (tehát a gyakori) diabétesz szinte futótűzként terjed az arab világban az utóbbi két évtizedben. Mára a Közel-Kelet arab népessége lett ennek a gyilkos népbetegségnek az egyik leginkább veszélyeztetett „célcsoportja”. Különösen riasztó a térségben a cukorbetegek számának növekedési rátája: ha nem történik változás, akkor 2030-ra megduplázódik a diabéteszben szenvedő arab népesség száma. Az új online kezdeményezéssel tehát az izraeli Külügyminisztérium egy valóságos, húsba vágó, rendkívül súlyos emberi problémára kínál költséghatékony, eredményes megoldást. Egy szóval, ennél erőteljesebb, és tegyük hozzá: hitelesebb kapcsolatépítő eszköz kevés képzelhető el.
Az online rendelő webhelye az alábbi linken érhető el: https://www.sehatuna.org/
Israeli doctors advise Arab world patients!; Elad Ratson; Twitter; 2018. szeptmber 9.
Lásd még: World Journal of Diabetes, 2016. ápr. 25.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2018. szeptember 17-szeptember 21.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Szakmai kutatások az MTÜ részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/180
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.09.18.
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.15.
Vállalkozási keretszerződés a „Magyarország, mint turisztikai márka népszerűsítését célzó kampány hatékonyságának növelését támogató szakmai kutatások” tárgyban európai uniós (GINOP-1.3.5-15-2015-00001) forrásból
Érték áfa nélkül: 323.688.666,- Ft
Lásd bővebben

ELEMZŐ SZOFTVEREK/ESZKÖZÖK BESZERZÉSE 29 RÉSZBEN
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/181
Eljárás fajtája: Nyílt eljárás
Közzététel dátuma: 2018.09.19.
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.16.
Lásd bővebben

Vezetékes adathálózati szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/182
Közzététel dátuma: 2018.09.20.
Ajánlatkérő: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.17.
A közbeszerzés ismertetése:
Szolgáltatás megnevezése: Vezetékes adathálózati szolgáltatások
Főbb tételek és tervezett mennyiségek:
1. Teljes adathálózat (jelenleg 99 különböző csatlakozás/végpont) biztosítása a szerződéses időszak alatt
2. A nem Társaság tulajdonában álló passzív vonalak biztosítása a szerződéses időszak alatt
3. Eseti hibajavítás a Társaság tulajdonában lévő rézhálózaton
4. Polgári védelmi hálózat üzemeltetése (Ajánlatkérő egyoldalú döntése alapján kerülhet sor megrendelésére)
5. Teljes támogatás a rendszer átállása kapcsán
Lásd bővebben

HLA Histotrac szoftver szoftvertámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/182
Közzététel dátuma: 2018.09.20.
Ajánlatkérő: Országos Vérellátó Szolgálat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.19.
Vállalkozási szerződés a Happymed Egészségügyi és Informatikai Szolgáltató Zrt. (1096 Budapest, Sobieski u 20-24. fszt. 4-5.) által kifejlesztett HLA immundiagnosztikai laboratóriumi alkalmazást támogató szoftver szoftvertámogatása tárgyában. A támogatási szolgáltatás keretében nyertes ajánlattevő köteles a szoftver használatával és működésével kapcsolatban felmerülő dokumentált hibák javítását elvégezni (hibajavítás), a felmerülő eseti igények (eseti megrendelés) alapján szoftverfejlesztést, valamint szoftverfrissítést végezni
Lásd bővebben

Szoftver licensz beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/183
Közzététel dátuma: 2018.09.21.
Ajánlatkérő: MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2018.10.26.
400 db ORACLE Enterprise Edition upgrade 400 NUP szoftver licenc beszerzése és azok egy éves gyártói támogatásának biztosítása adásvételi szerződéssel.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 85.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

RSOE – Hardver – Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/180
Közzététel dátuma: 2018.09.18.
Ajánlatkérő: Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Kft.
A Hajózási Információs Rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó hardverbeszerzési feladatok ellátása.
Adásvételi szerződés a Hajózási Információs Rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó hardverbeszerzési feladatok (kliens oldali és szerver oldali eszközök szállítás, beállítás, üzembe helyezés) ellátására.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 66.546.000,- Ft
Lásd bővebben

Keretmegállapodás területi emberi erőforrás-fejlesztési program komplex megvalósítására irányuló szakértői kapacitás rendelkezésre bocsátására I. rész (2018-K-02)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/180
Közzététel dátuma: 2018.09.18.
Ajánlatkérő: Dél-békési Kistérség Többcélú Társulása
Nyertes ajánlattevő: Inturbidus Konzorcium
A szerződés vagy a közbeszerzés(ek) tárgya, mennyisége:
Képzés: Gyakorlatorientált (duális) és e-learning alapú képzési szakértői szolgáltatások és képességfejlesztést támogató tanácsadói szolgáltatások a térség hátrányos helyzetű lakosságának felzárkóztatása és a foglalkoztatási szint növelése érdekében. A képzés fenntarthatóságát elősegítő felnőttképzési, oktatók fejlesztését szolgáló képzési szakértői szolgáltatások.
Mennyiség összesen: 1339 nap
Érték: 138.060.000,- Ft
Lásd bővebben

AZ MTVA KOMPLEX HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA – IV. ÜTEM
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/181
Közzététel dátuma: 2018.09.19.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Nyertes ajánlattevő: Teqtos Kft.; Varius Consulting Korlátolt Felelőségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 29.800.000,- Ft
Lásd bővebben

tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/181
Közzététel dátuma: 2018.09.19.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: CREANTEX Korlátolt Felelősségű Társaság
A vidéki népesség megtartása érdekében 38 db marketing akció szervezése az EFOP-1.5.3-16-2017-00071 számú pályázat keretében az alábbi tárgykörökben:
Helyi arcok
Bács-Kiskun hazavár
Nagyanyámtól tanultam
Mi otthonunk – ifjúsági és képzőművészeti pályázat
Boldogulj Bács-Kiskunban
MesélŐ
Kiskertem
Összetartozunk
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.960.300,- Ft
Lásd bővebben

tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/181
Közzététel dátuma: 2018.09.19.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: CREANTEX Korlátolt Felelősségű Társaság
A vidéki népesség megtartása érdekében 46 db marketing akció szervezése az EFOP-1.5.3-16-2017-00072 számú pályázat keretében az alábbi tárgykörökben:
Helyi arcok
Bács-Kiskun hazavár
Nagyanyámtól tanultam
Mi otthonunk – ifjúsági és képzőművészeti pályázat
Boldogulj Bács-Kiskunban
MesélŐ
Kiskertem
Összetartozunk
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.246.400,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/181
Közzététel dátuma: 2018.09.19.
Ajánlatkérő: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
Nyertes ajánlattevő: in-Fókusz Plusz Kft.
A GINOP-6.1.4-16-2017-00001 azonosító számú „Nyitok hálózat a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztéséért” című kiemelt projekt keretében Nyitott Tanulási Központok és NYITOK eMűhelyek (Magyarország közigazgatási területén 50 db Nyitott Tanulási Központ és 2 db NYITOK eMűhely, valamint Ajánlatkérő székhelye.) számára informatikai eszközök beszerzése.
Érintőképernyős táblagép/notebook 570
Irodai alkalmazás szoftver 570
Nyomtató 55
Nagyteljesítményű multifunkciós készülék 1
Tudásbázis elektronikus tárhely 1
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 139.469.016,- Ft
Lásd bővebben

„Kutatási célra nagyteljesítményű szerver és számítástechnikai eszközök beszerzése adásvételi szerződés alapján” eljárás eredményéről tájékoztató
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/181
Közzététel dátuma: 2018.09.19.
Ajánlatkérő: MTA Természettudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számitástechnikai Zrt.; Duna Elektronika Kft; Etiam Kft.
Kutatási célra nagyteljesítményű szerver és számítástechnikai eszközök beszerzése 3 részfeladatban:
1. rész 1 db 2U magasságú, rack szekrényben elhelyezhető házba szerelt 4 db azonos, bővíthető konfigurációjú HPC számító egységből álló rendszer összesen minimum 128 cpu maggal, összesen minimum 32×8 GB DDR4 memóriával,
+ opcionálisan 2 db egységenkénti minimum 8x16GB memóriabővítés és 1 db, 8 diszk fogadására alkalmas háttártároló egység minimum 2 db 6 TB-os diszkkel. A szerződés része a készülék kiszállítása és üzembe helyezése.
2. rész 2 db azonos konfigurációjú, DAQ kártya működtetésére alkalmas számítógép (Dell Optiplex 3050 vagy azzal egyenértékű, a műszaki leírásban részletezettek alapján) minimum 4 GB RAM-al, minimum 128 GB SSD tárhellyel, Windows 10 operációs rendszerrel. A szerződés része a készülék kiszállítása.
3. rész 1 db laptop (Macbook Air vagy azzal egyenértékű) minimum 256 GB SSD tárhellyel, OS-X operációs rendszerrel a meglevő saját fejlesztésű alkalmazások felhasználhatóságának biztosítására.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 8.362.900,- Ft
Lásd bővebben

Piackutatási szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/182
Közzététel dátuma: 2018.09.20.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: Kantar Hoffmann Kft.
Piackutatási szolgáltatások igénybevétele: tesztvetítés és fókuszcsoportos kutatás, valamint exit interjú és egyes marketing anyagokat vizsgáló kutatások megrendelése keretszerződés alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 30.000.000,- Ft
Lásd bővebben

tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/182
Közzététel dátuma: 2018.09.20.
Ajánlatkérő: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: CREANTEX Korlátolt Felelősségű Társaság
A vidéki népesség megtartása érdekében 50 db marketing akció szervezése az EFOP-1.5.3-16-2017-00009 számú pályázat keretében az alábbi tárgykörökben:
Helyi arcok
Bács-Kiskun hazavár
Nagyanyámtól tanultam
Mi otthonunk – ifjúsági és képzőművészeti pályázat
Boldogulj Bács-Kiskunban
MesélŐ
Kiskertem
Összetartozunk
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 9.833.300,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/183
Közzététel dátuma: 2018.09.21.
Ajánlatkérő: Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.
Nyertes ajánlattevő: Atoll Technologies Kft.
1 db iFORM űrlaptechnológia integrálása az ORFK inNOVA portálba a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025projekt keretében tárgyú fejlesztési szolgáltatás beszerzése Vállalkozási szerződés keretében. A teljesítés határidő a szerződés hatályba lépésétől számított 120. naptári nap, de legkésőbb a KAK SW projekt fizikai befejezésének napja. (KAK SW projekt: Közigazgatási szakrendszerek egységes eléréséhez és interoperabilitásához központi alkalmazás szintű szolgáltatások biztosítása megnev. KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00025 azonosító számú kiemelt projekt.)
Vállalkozó szerződés feladata:rendszerfejlesztés,tesztelés,részvétel próbaüzemben,oktatási feladatok ellátása, támogatási feladatok ellátása,ezen belül szakértői támogatás,leszállítandó termékek a projekt keretében:felhasználói kézikönyvek,oktatási anyagok,rendszer leírás,tesztelési tervek és tesztelési jegyzőkönyvek,logikai rendszerterv,fizikai rendszerterv,üzemeltetési kézikönyv,telepítési dokumentáció, felhasználói kézikönyv,fejlesztői leírás
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.900.000,- Ft
Lásd bővebben

EFOP-1.5.2-16-2017-00024 rendezvényszerv. feladat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/183
Közzététel dátuma: 2018.09.21.
Ajánlatkérő: Bük Város Önkormányzata
Nyertes ajánlattevő: Pragmatica Sanctio Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A közbeszerzés rövid ismertetése:
1.Család és gyermekjóléti szolgálatok prevenciós szerepének megerősítése érdekében indított preventív jellegű program„Anyatejes világnap”rendezvény szervezése, 2.Népmese napja/mesepszichológia r. szerv,lebony, 3.„Tavaszi feltöltődés” rend. szerv,lebony. 4.Szülők napja rend. szerv,lebony. 5.A hátrányos helyzetű csoportok elsődleges munkaerő piacra jutását támogató napja rend. „Iránytű” című prog. szerv,lebony. 6.A helyi életminőség javítását célzó, és a célcsoport helyben maradását ösztönző programok„Őszi közösségi és egészségnap” napja rend. szerv,lebony. 7.Kulturális napok„Nemzetiségi találkozók”c. prog szerv,lebony.8.A fiatalok helyben maradását ösztönző programok„Ifjúsági és gyermek napok, programok” napja rend. szerv,lebony.9.A helyi közösségekben való szerepvállalásra felkészítő programok „Kulturális napok” napja rend. szerv,lebony.A lakosság egészségmegtartásának fejlesztését célzó közösségi egészségnevelés napja r. szerv,lebony. 11.Fiatalok közösségépítése napja r. szerv,lebony
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.172.000,- Ft
Lásd bővebben

Meghiúsult közbeszerzések

AVDH és DHSZ szoftverkövetés, szoftvertámogatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/182
Közzététel dátuma: 2018.09.20.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
A közbeszerzés tárgyát képező rendszer feladata az elektronikus aláírással nem rendelkező állampolgárok számára elektronikusan aláírt dokumentumok létrehozása a közigazgatási ügyintézésben való felhasználásra.
Az alábbi rendszerszoftverekhez szoftverkövetés nélküli, a működéshez szükséges konfigurációs támogatás szükséges, illetve a rendszerszoftverek fenti verzióinak elavulása esetén nagyobb verzióra átállás esetén szükséges a többi szoftver komponens szükség szerinti módosítása.
Szerződés/rész odaítélésre került nem
A befejezetlen eljárás oka
x A közbeszerzési eljárást eredménytelennek minősítették
Az eredménytelenség indoka: Egyetlen ajánlat sem érkezett, ezért az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen.
Lásd bővebben

Szakirodalom

Városi útdíj: áttekintés kezdő érdeklődőknek

„Milyen tervek, milyen gyakorlati tapasztalatok vannak szerte a világon a kilométer-arányos városi útdíjról? Erre a kérdésre kereste a választ a Levegő Munkacsoport egyik gyakornoka, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesterszakos hallgatója, Beza Abebe Dress. Kutakodása megerősítette, hogy a városi útdíj bevezetésének nincsenek technikai vagy gazdasági akadályai: a technika egyre jobb, a fedélzeti egység egyre olcsóbb, és a dugók egyre többe kerülnek a városoknak. Egyelőre azonban csak Szingapúrban (ahol már a múlt században is volt elektronikus útdíjszedés, egy másik megoldással) döntöttek úgy, hogy – 2020-tól – bevezetnek egy útdíjrendszert a GPS fedélzeti rendszer által rögzített útvonal alapján. Ahhoz, hogy ez máshol – például Budapesten – is megtörténjen, társadalmi támogatás, illetve felvilágosult politikusok szükségesek. Ezért mindenkinek ajánlható, olvassa el Beza Abebe Dress dolgozatát (angol nyelven) arról, mégis mire és miért jó a városi útdíj.”

Forrás:
Városi útdíj: áttekintés kezdő érdeklődőknek; Levegő Munkacsoport; 2018. szeptember 3.
Urban road congestion toll; Beza Abebe Dress; Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Transportation Engineering and Vehicle Engineering; 2018. július(PDF)

A magyar önkormányzati rendszer autonómiájának empirikus elemzése

„…A 2010-es évtől kezdődően a magyar szakirodalom viszonylag széles körben foglalkozott az önkormányzati rendszer reformjával, számos olyan írás jelent meg, amely a változásokat mutatta be és értékelte. Ezek a munkák legtöbbször a reformok deskriptív feldolgozásait adták, a jogszabályok változásaiból indultak ki, és ezekből vontak le következtetéseket a rendszer (várható) működésére nézve. Dolgozatom is a változás megragadására törekszik, de munkámban az önkormányzati rendszer empirikus elemzésére vállalkozom. Ahhoz, hogy az elemzést el lehessen végezni, meg kell tudni mondani, hogy pontosan minek a változást is szeretném elemezni. Dolgozatomban az autonómia fogalmát állítom a középpontba, arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan változott az önkormányzati rendszer autonómiája Magyarországon? Ahogyan amellett az elméleti fejezetben érvelni fogok, az autonómia fogalma azért alkalmas a változások megragadására, mert magába foglalja az intézményrendszer formális szabályait, az önkormányzatok tényleges működési gyakorlatát és az önkormányzati rendszer szereplőinek viszonyrendszerét is.

Dolgozatomban igyekszem kerülni az autonómia normatív értelmezését, azaz nem arra akarok választ találni, hogy jó-e vagy sem az önkormányzati autonómia, illetve annak változása, hanem arra, hogy milyen mértékű. Nem állítom, hogy az előbbi nem fontos kérdés, de úgy gondolom, ahhoz hogy ebben a normatív kérdésben állást lehessen foglalni, szükséges a magyar önkormányzati rendszer autonómia-szintjének szisztematikus felmérése…”

Forrás:
A magyar önkormányzati rendszer autonómiájának empirikus elemzése; Dobos Gábor; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; 2018; A doktori disszertáció védésének időpontja: 2018-IX-25 13:15, helye: BCE C épület 510 (PDF)

Önkormányzati ASP. Az önkormányzati ASP-szakrendszerekre való felkészítés

„Jelen jegyzet célja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önszervező önkormányzat kurzusának keretében bemutassa az önkormányzati ASP rendszert és -technológiát, az ASP szakrendszereket, a szolgáltatások napi gyakorlatban elérhető előnyeit, illetve a mindezt megvalósító kiemelt projekteket…”

Forrás:
Önkormányzati ASP. Az önkormányzati ASP szakrendszerekre való felkészítés; Rupp Zoltán, Schindler Gábor; Dialóg Campus Kiadó; Önszervező önkormányzat 2.; ISBN 978-615-5845-69-7 (nyomtatott), ISBN 978-615-5845-70-3 (elektronikus); 2018 (PDF)

Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása

„Legutóbb 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban hagyományosan kormányzati támogatással jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA). Az atlasz elkészítését akkor is a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, még Szentágothai János elnöksége alatt, 1983-ban.

Most Lovász László elnöksége alatt 18 szerkesztő, 140 fejezetszerző, 219 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor munkája eredményeként készült el az új kiadás, amelynek első kötetét szeptember 27-én mutatják be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

Újdonságot jelent, hogy az MNA 2018-tól megjelenő kötetei nem csupán Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára (a Kárpát–Pannon-térségre) – tehát 12 ország kb. félmillió négyzetkilométernyi területére és 34 ezer településére – vonatkozóan mutatják be a természet, a társadalom és a gazdaság térszerkezetét.

Az atlasz új kiadásának tartalma a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével, Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében készült. A munkában számos kormányzati szerv, háttérintézmény és egyetem vett részt.

Az először hatezer példányban megjelent kiadvány nyomdaköltségeit az Emmi vállalta, és a terjesztését is támogatja. Háromezer kötet a tárca közreműködésével jut el a hazai és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez.

Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadásának sajtóbemutatóján a kötetet Lovász László, az MTA elnöke méltatja.”

Forrás:
Az MTA vezetésével elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása; Magyar Tudományos Akadémia; 2018. szeptember 20.

Közigazgatási szervezési alapismeretek

„…Jegyzetünk egy kivonat, amely több, a szellemi kutatóműhelyben tevékenykedő személy műveiből válogat azzal a céllal, hogy az önkormányzati szakemberek számára szélesebb szakmai rálátást biztosítson.
Munkánk nagyban épít Gáspár Mátyás Helyi önkormányzati menedzsment című művére.
A jegyzetben részletesebben idézünk Almásy Gyulának A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon című doktori disszertációjából, az Almásy, Belényesi, Csuth és Koronváry által szerkesztett A közigazgatási menedzsment alapjai című egyetemi tankönyv kéziratából, valamint az Almásy Gyula és Csuth Sándor szerkesztette A közigazgatási szervezéstan és technológia alapjai című egyetemi jegyzetből.

Nemcsak a tanszék oktatóinak munkáit mutatjuk be: Magyary Zoltán kiemelt szerepe miatt, többek között, Berényi Sándor Magyary Zoltán munkássága című tanulmánykötetét is felelevenítjük. Emellett a második, módszertani részben szintén egy teljes fejezetet szentelünk a tanszék kutatásaiban évtizedek óta meghatározó Gáspár Mátyás pályájának bemutatására. A közigazgatási minőségfejlesztési metodika elnevezésű módszert a már említett Helyi önkormányzati menedzsment című könyvéből emeltük át jegyzetünkbe. A tansegédlet célja kettős, az első részben a közigazgatási szervezés hazai múltját mutatjuk be, kiemelve Magyary Zoltán szerepét, iskolájának fontosságát és a folyamatszervezés magyarországi megjelenését. Ez a későbbi módszerek ismertetése miatt is kiemelt szerepet kap. A jegyzet második felében a közigazgatásban használt metódusokból válogatunk, amelyek segíthetik az önkormányzatoknál dolgozók napi munkáját, illetve ötleteket adhatnak a vezetők számára…”

Forrás:
Közigazgatási szervezési alapismeretek; Almásy Gyula, Csuth Sándor; Dialóg Campus Kiadó; ISBN 978-615-5877-93-3 (nyomtatott), ISBN 978-615-5877-94-0 (elektronikus); 2018 (PDF)
A Közigazgatási szervezési alapismeretek című tantárgy egyetemi tankönyve. Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak

Városi innovációs laborok, innovációs központok, közösségi munkaterek…milyen típusú innovációs közvetítőt válasszunk?

„A Svédországban alapított nemzetközi kitekintésű szakportál, az InnovationManagement.se oldalán megjelent írásban a szerzők – saját korábbi tipológiájukra alapozva – azt vizsgálják, hogy a hagyományos innovációs mintákat meghaladó, együttműködésen alapuló innovációs kezdeményezések és az ezekben kulcsszerepet játszó innovációs közvetítők közül a vállalatoknak melyiket érdemes választaniuk céljaik elérése érdekében. Mint írják: az innováció az üzleti siker „Szent Grálja”, ami a start-up cégektől a nagyvállalatokig a növekedéshez szükséges emeltyűt jelentheti.
Ugyanakkor még a legkreatívabb szervezetek is küzdenek azzal, hogy az újszerű munkafolyamatokkal, változó demográfiai viszonyokkal és a legújabb technológiákkal jellemzett környezetünkben hogyan menedzseljék az innovációs folyamatokat. A vállalatok az innovációs képességeik javítása érdekében ma már nem csak „házon belüli” innovációs tereket hoznak létre, ahol támogatást adhatnak az innovatív gondolkodóknak, hanem egyre inkább az innovációs közvetítők felé is fordítják tekintetüket. Ezek segítenek összekötni őket a változatos és dinamikus városi ökoszisztéma különböző szereplőivel, valamint katalizálják az innovációt és gyorsítják a tanulást. A városi innovációs közvetítők fogalmát a szerzők a következőképpen definiálják: olyan szervezet vagy testület, amely ügynökként működik közre két vagy több szereplő között bármely innovációs folyamatban.
Az innovációs közvetítők számos különböző formában tevékenykedhetnek. Szerepük jelentős a vállalatok számára, mert

  • felszabadítják az ügyfelek üzleti modelljében lévő potenciált;
  • elősegítik a belső és külső technológiák kereskedelmesítését;
  • pásztázzák a piacot potenciális start-up cégeket keresve;
  • szegmentálják a fogyasztói igényeket;
  • helyzetértékelést és előrejelzéseket végeznek a technológiai piacra nézve;
  • elősegítik a belső ismeret-feldolgozást, tudásgenerálást és ezek kombinációját;
  • segítik az ügyfelek igényeinek kifejezését.

A szerzők egyike, a magyar Füzi Anita egy korábbi írásában öt fő típusát különböztette meg az innovációs közvetítőknek, táblázatos formában foglalva össze az egyes típusok jellemzőit:

A kezdeményezés típusa Főbb jellemzők
Vállalati K+F műhely
(Corporate R&D lab
Vállalaton belüli kezdeményezés
Speciális kutatási területre, projektre hozzák létre
A legmodernebb IT-infrastruktúrát használja
Szoros együttműködés a munkatársakkal
Korlátozott, de rendelkezésre álló pénzügyi források
Ösztönző, inspiráló, reflektív légkör
A teljes K+F folyamat menedzselésére alkalmas
Közösségi munkatér / Innovációs központ
(Coworking space / Innovation hub)
Nyitott, rugalmas, változatos (különböző háttérből és tudományterületről érkezők egymásra hatása)
Költséghatékony (az irodai infrastruktúra biztosított, költségmegosztás a résztvevők között)
Lehetőség véletlenszerű szerencsés egymásra találásra
A különböző tevékenységekhez külön területet biztosít (tér az elegendő önreflexióra, együttműködési projektekre, a koncentrált tevékenységben elmerülésre)
Könnyített, elősegített online és offline környezet
Hozzáférés hálózatokhoz, együttműködő közösségekhez
Élő laboratórium
(Living lab)
Nyitott, rugalmas, az érdekeltek sokszínű csoportjai vehetnek részt (nem csak a vállalat alkalmazottai)
A végső felhasználók bevonása az innovációs folyamatba
Fizikai és virtuális hálózatosodás
Fenntartható finanszírozás
Innovációs laboratórium
(Innovation lab)
Nyitott vagy félig nyitott a sokszínű résztvevői körre (széles reprezentativitás)
Változatos módszertannal és eszközökkel elősegített együttműködés
Folyamatos bevonás a teljes innovációs folyamatba
Nagyívű innovációs kihívások megoldását ambicionálja
Rendszerszemléletű, hosszútávú perspektíva
Erős hatást céloz meg

Eredetileg az innováció lehetőség még a vállalaton belül is csak a kutatás-fejlesztési (K+F) részlegek munkatársai számára volt biztosítva, amit aztán a nyitott innováció paradigmája szélesített ki, első lépésben a más területeken dolgozók számára, amiből a vállalati K+F műhelyek alakultak ki.

A közösségi munkatér már más közreműködők (jellemzően szabadúszók, egyéni vállalkozók, start-upok) számára is nyitott, közösségi szemléletű osztott munkavégzési helyet jelent, amely lehetővé teszi a közös munkát, a tudásmegosztást és a kölcsönös tanulást, egyben üzleti lehetőséget is teremtve a résztvevők között. Az innovációs központ olyan együttműködési platform egyének és vállalatok között, amelyek erősen hisznek abban, hogy csak az emberek és a bolygó érdekét előmozdító profiton nyugodhat az üzleti élet jövője. Mindkét formára jellemzőek a gyorsító és inkubátorprogramok, amelyek az innováció eredményeit bekapcsolják a gazdaság körforgásába. A vállalatok saját dolgozóikat is motiválják a régi szokások és rutinok meghaladására, aminek érdekében ötletelő találkozókat, gyorstalpalókat (bootcamp), versenyt (hackathon) és hosszabb elvonulásokat szerveznek, amelyeken a résztvevők egy-egy speciális projekten dolgozhatnak.

Az innovációs laboratórium jellemzője, hogy egy adott, előre meghatározott társadalmi kihívás megválaszolására hozzák létre, gyökeres változást eredményező megoldások alkotására, kidolgozására és prototípusok előállítására. A résztvevők köre széles, átmetszve az iparágak, szakterületek, életkorok és kultúrák határait. Az élő laboratórium szervezetek hálózatában tölt be kulcsszerepet azzal, hogy összeköti az innovációs lánc megfelelő szereplőit a megfelelő helyen, bevonva a végfelhasználót is az innovációs folyamatba.
A következő ábra az innovációs közvetítők típusait két tengely mentén rendezi el: az elérni kívánt célok (egyéni vagy szervezeti) és a megcélzott hatások (üzleti vagy társadalmi nyereség) mentén.

Látható, hogy az innovációs központok és az innovációs laboratóriumok fókusza egyértelműen a társadalmi nyereség, míg a közösségi munkaterek és a vállalati K+F laboratóriumok elsősorban a profit növelését célozzák. Az élő laboratóriumok a kettő között helyezkednek el. Az innovációs központok és közösségi munkaterek elsősorban egyéni szakembereket és vállalkozókat vonnak be, és a hajtóerejüket is egyéni célok jelentik. Ezzel szemben az innovációs laboratóriumok, közösségi munkaterek és vállalati K+F műhelyek szervezeten belüli vagy szervezetek közötti formát valósítanak meg, jellemzően előre meghatározott célok megvalósítása érdekében, új termék vagy szolgáltatás, új koncepciók és megközelítések kidolgozása érdekében.
A megfelelő innovációs közvetítő kiválasztása a következőktől függ elsősorban:

  • a problémák és szükségletek összetettsége;
  • a szervezet partnert vagy megoldást keres-e;
  • a szándékozott együttműködés kiterjedésének mértéke.

A választást attól is függ, hogy az innovációs folyamat melyik szakaszában tartunk:

  • A felfedező szakaszban olyan inspiráló ötleteket keresünk, amelyek később üzleti lehetőségekké alakíthatók. Ebben a szakaszban különösen hasznosak a műhelymunkák, versenyek és a gyorstalpalók. Ajánlott közvetítő formák lehetnek az innovációs laboratóriumok ülései, kevésbé formálisan a közösségi munkaterek és innovációs központok. A vállalati K+F műhelyeknek is jól meghatározott szerepük lehet ebben a fázisban.
  • Az ötletformálás (ideation) szakaszában konkrét terméket, szolgáltatást vagy folyamatot határozunk meg a lehetőségek megragadására. Ebben a fázisban az innovációs laboratóriumok műhelymunkái, a közösségi munkaterek, az innovációs központok és a vállalati K+F műhelyek egyaránt ajánlhatók.
  • A végrehajtási szakaszban az ötleteket realizáljuk. A projektek végrehajtása, az innováció bevezetése és a hosszú távú befogadás fenntartása szempontjából a vállalati K+F műhelyek és az élő laboratóriumok jelentette környezet ajánlható elsősorban, különösen a termékfejlesztés és tesztelés fázisában.

Az innovációs közvetítők minden típusának vannak előnyei és hátrányai. Annak eldöntése, hogy a vállalatvezetés melyiket válassza, tudni kell, hogy melyik mire jó elsősorban, ami attól is függ, milyen célt akarnak elérni vele. A megfelelő típus kiválasztásához tehát a vállalatnak elsősorban az elérendő célt kell tisztáznia, az innovációs folyamat fázisainak függvényében.”

Forrás:
Urban innovation labs, hubs, coworking spaces…Which one to choose to boost your innovation?; Anita Fuzi, Lidia Gryszkiewicz, Dariusz Sikora; InnovationManagement.se; 2018. augusztus 22.
A Spectrum of Urban Innovation Intermediaries: from Co-working to Collaboration; Anita Fuzi; Limitless; 2018. július 18.
Lásd még:
Anita Füzi; Twitter
Innovation intermediary; Wikipédia

Törvények, rendeletek

1444/2018. (IX. 17.) Korm. határozat a „GSM-R távközlési hálózat kiépítése II. ütem megvalósítás” című IKOP – CEF projekt támogatásának növeléséről

„1. A Kormány – a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) és f) pontja alapján, a költségnövekmények vonatkozásában az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet 6/A. §-a alapján –
a) egyetért a „GSM-R rendszer kiépítés 2. üteme a magyarországi TEN-T vasúti törzshálózaton” című Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (a továbbiakban: CEF) finanszírozott projekt
aa) hazai költségvetési támogatása tervezett összegének növelésével,
ab) forrásszerkezetének módosításával a „GSM-R rendszer kiépítésének 2. üteme a magyar vasúti vonalak mellett” című projekt az elérhető legnagyobb uniós támogatás lehívásával történő komplex megvalósításának jóváhagyásáról szóló 1575/2016. (X. 19.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1575/2016. Korm. határozat) 2. melléklete szerint,
ac) hazai költségvetési támogatásának a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 1. melléklet XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 60. Európai uniós fejlesztési programok alcím, 1. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek jogcímcsoport terhére történő finanszírozásával;
Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
Határidő: a felmerülés ütemében…”

Forrás:
1444/2018. (IX. 17.) Korm. határozat a „GSM-R távközlési hálózat kiépítése II. ütem megvalósítás” című IKOP – CEF projekt támogatásának növeléséről, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1444/2018. (IX. 17.) Korm. határozata a „GSM-R távközlési hálózat kiépítése II. ütem megvalósítás” című IKOP – CEF projekt támogatásának növeléséről, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 140. szám; 2018. szeptember 17.; 29961-29966. oldalak (PDF)