Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányzati Eseménykezelő Központ: 6 832 db magyarországi felhasználói fiókot törtek fel

„A Kormányzati Eseménykezelő Központ tájékoztatót ad ki kompromittálódott felhasználói fiókokkal kapcsolatban.

2018.01.14-én a Pastebin.com weboldalon 6 832 db magyarországi felhasználói fiók adatait hozta nyilvánosságra egy felhasználó, az e-mail fiókokhoz tartozó jelszavakkal együtt. Jelenleg nem ismert, hogy mely oldal vagy oldalak adatbázisa került nyilvánosságra, de a kiszivárogtatott adatok között több állami és önkormányzati e-mail cím jelszó páros szerepel.

A GovCERT javasolja az informatikai biztonsági szabályzat (IBSZ) szerint, tudatosítani a felhasználókat a megfelelő jelszó használatról (kiemelt tekintettel az eltérő szolgáltatásokhoz történő eltérő jelszavak alkalmazására, illetve kerülve a munkahelyi rendszerek hozzáférésénél alkalmazott jelszavak munkahelyen kívül történő alkalmazására), valamint a hivatalos e-mail címek online szolgáltatásokra történő regisztrációjának veszélyeiről. Abban az esetben, ha ezek a szabályozások az Ön intézményére vonatkozó IBSZ-ben nem kellő hangsúllyal szerepelnek, javasoljuk annak módosítását, szükség szerint kiegészítését.

Amennyiben további kérdése van az esettel kapcsolatban, vagy az érintettségről tájékozódna, kérjük, keresse a Kormányzati Eseménykezelő Központot.[NEIH]”

„Több ügyvéd és ügyvédi iroda levelezésének érzékeny adatai, felhasználónevek és jelszavak is kikerültek a netre.

Valamilyen ügyvédi adatbázisból kerülhettek ki azok a címek, amelyeknél a tegnapi nap folyamán szokatlanul nagy forgalmat észlelt a Telekom. Hogy egészen pontosan milyen adatbázisról van szó, azt nem tudni, ahogy azt sem, hogy egészen pontosan milyen adatok találhatók meg benne. A mailcímek biztosan – bár ezeket publikus felületről is könnyű összegyűjteni.

A rendelkezésre álló információkból azonban úgy tűnik, jelszavak is vannak a lopott adatbázisban. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet információi szerint mintegy a Pastebin.com weboldalon 6832 db magyarországi felhasználói fiók adatait hozta nyilvánosságra egy felhasználó, az e-mail fiókokhoz tartozó jelszavakkal együtt. Ezt támasztja alá, hogy az egyik érintett a 168 órának azt úgy nyilatkozott: amikor észrevette, hogy nem tud belépni a telekomos levelezési fiókban tárolt e-maileihez, felhívta a szolgáltatót, ahol azt mondták neki, hogy feltörték a postafiókját. Szintén a jelszólopós forgatókönyvet erősíti, hogy a a Magyar Telekom PR Irodájánál kérdésünkre azt mondták: a szolgáltató “az érintett ügyfelei biztonságát szem előtt tartva azonnali jelszómódosítást kért az interneten nyilvánosságra került e-mail címek esetében, megelőzve azt, hogy illetéktelenek beléphessenek az adott fiókokba”. A telekomosok mellett például gmailes címek is érintettek.

A HVG ügyvédi körökből úgy értesült, több ügyvéd élt át hasonlót. Olyan is volt, akinek csak az tűnt fel, hogy az elmúlt egy napban a szokásosnál jóval több spamet kapott. Elképzelhető tehát, hogy az ellopott adatbázist már értékesítették spammereknek is…[HVG.hu]”

Forrás:
Kompromittálódott felhasználói fiókok; Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság; 2018. január 18.
Feltörték sok magyar ügyvéd e-mail-fiókját, a Telekom közbelépett; HVG.hu; 2018. január. 19-21.

Közigazgatás, politika

Több mint 600 milliárdot fizettek ki a Modern Városok program keretében

„Jó ütemben halad a Modern városok program, amelynek keretében már több mint 600 milliárd forintot fizettek ki – jelentette be a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kósa Lajos azt mondta, 23 megyei jogú várossal kötöttek szerződést. A program csaknem 250 projektet tartalmaz, a fejlesztés teljes értéke 3500 milliárd forintnál kicsit magasabb – közölte, megjegyezve: ebből több mint 600 milliárd értékben valósultak meg különböző projektelemek.

A miniszter szavai szerint a 250 projektből 60-ról született már kormánydöntés. Hozzátette ugyanakkor, ilyenre nincs minden esetben szükség, mivel bizonyos kérdésekben a tárca határozhat. Van 20 olyan projekt, amely zömmel nagy léptékű úthálózat-fejlesztésről szól; a cél az összes megyei jogú város bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, aminek jegyében vasúti korszerűsítéseket is megvalósítanak. Ezen projektek mindegyikében vagy az előkészítés folyik, vagy már a munkálatok zajlanak. További 75 projektről már született bizottsági döntés, és vagy hazai vagy uniós forrásból elindult a beruházás.

A városvezetők 50 projekttel kapcsolatban jelezték, hogy módosítanának valamit az eredeti szerződéshez képest, ezen esetekben tárgyalni kell, még nem tudták elkezdeni az építkezést. Kósa Lajos megjegyezte: közölte a Megyei Jogú Városok Szövetségével, hogy a kormány nem mereven ragaszkodik a fejlesztésekhez, szóljanak, ha változtatnának.

A fennmaradó 45 projektnek az előkészítése zajlik, ezekben az ügyekben még sem kormány-, sem bizottsági döntést nem hoztak – ismertette a miniszter. Főleg szegedi, hódmezővásárhelyi, győri és salgótarjáni projektekről van szó, mivel az említett településekkel csupán tavaly szerződtek.

Hangsúlyozta, hogy mivel 2022-re kell befejezni a Modern városok programot, időarányosan kifejezetten jól állnak.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jövő héten országjárásra indul két államtitkárával. Kérdésre elmondta, hétfőn Debrecenben és Nyíregyházán kezdenek. Áprilisig mind a 23 helyszínt többször is meglátogatják, addig ugyanis szeretnék sínre tenni a programot, mivel lejár a kormány mandátuma – tette hozzá.

Felidézte: a korábbi egyeztetések úgy zajlottak, hogy a polgármesterek mentek a minisztériumba. Most azonban ők mennének el az érintett városokba, és lehetőség szerint közgyűléseken is részt vennének, hogy közvetlenül tájékoztassák a képviselőket az őket érintő beruházások állásáról.

Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy kifejezetten jónak érzékelik a program fogadtatását. Szeretnék, ha annak lezárultával el tudnák mondani, hogy Magyarország eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programja, amely alapvetően a 23 megyei jogú városra összpontosított, sikeres, és segíti azon elképzelés megvalósulását, hogy az érintett települések “lépést tudjanak tartani”, népességmegtartó erejükkel és gazdasági, kulturális teljesítményükkel húzzák a vidéki Magyarországot, hozzájáruljanak annak felzárkóztatásához – nyomatékosította.

Kérdésre a miniszter azt mondta, Hódmezővásárhelynek mintegy 157 milliárd forint jut majd, ebből több mint 80-at ugyanakkor Szegeddel közösen kap a tram-trainre. Eddig 4 milliárdot fizettek ki a városnak.

Arra a kérdésre, hogy akkor is megérkeznének-e a források, ha nem a Fidesz és a KDNP jelöltjeként induló Hegedűs Zoltán jelenlegi alpolgármestert választanák polgármesternek, Kósa Lajos kiemelte, hogy Szegedre és Salgótarjánba is megérkeznek, pedig szocialista a polgármester. Ugyanakkor Hegedűs Zoltán támogatására biztatott, hangsúlyozva: azért kell rá szavazni, mert jó vezető és becsületes ember, szemben a független jelölttel, akiről egy hét alatt több fontos ügyben is kiderült, hogy “hazudozós”.

Egy újságíró felvetette, hogy vannak feszültségek, például Szegeden. A miniszter úgy reagált, hogy oda is mennek majd, és véleménye szerint el fogják tudni simítani a konfliktusokat.

Arról az 50 projektről, ahol a városvezetők módosítanának, kérdésre kiemelte, hogy tartalmi változtatásokról van szó. Lehet, hogy valahol korábban kőtárat terveztek, most azonban inkább közösségi házat építenének.

Jelezte, hogy mérnöki viták is zajlanak, például arról, hogy melyik megoldás vízzárása jobb. A 250 projektből sok esetében módosult jelentősen a műszaki tartalom.

Egyes projektek költsége nőtt, míg másoké csökkent. Jelenleg az látható, hogy a 3500 milliárd forintot 150 milliárdnál kevesebbel módosítja az esetleges áremelkedés, ez azonban “munkaszám”. Kósa Lajos megjegyezte, hogy a beruházásokról szóló döntések meghozatalakor az üzemeltetési költségeket is figyelembe kell venni: nem mindegy, hogy mit építenek, mert utána azt fenn is kell tartani.

A miniszter közölte, egymillióra nőhet a debreceni repülőtér utasforgalma, és ha ez bekövetkezik, új terminál kialakítása válik szükségessé.

Az idén 82 milliárd forintot fizetnek ki, de ez még a 2017-es áthúzódó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos. Ezenfelül időarányosan 40-80 milliárdra tudnak még kötelezettséget vállalni 2018 áprilisáig.

Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy eddig csak úgy vontak vissza döntéseket a Modern városok program keretében, hogy azok nem a projekt megszüntetésére vonatkoztak, hanem a megvalósító személyének változására…”

Forrás:
Több mint 600 milliárdot fizettek ki a Modern Városok program keretében; kormany.hu; 2018. január 16.

Huszonöt éves az állami főépítészi rendszer – a főépítészi rendelet megjelenésének 25. évfordulója

„Az építés – mióta az ember közösségben él és hajlékot emel magának – mindig is közügy volt. Az együttélés megkívánta az egyéni és a közösségi terek viszonyának szabályozását. Amilyen mértékben vált komplexebbé a társadalom, annál fontosabb és összetettebb lett ennek a kapcsolatrendszernek az alakítása, és az ehhez tartozó eszközök is eszerint differenciálódtak.

A társadalmi viszonyok szabályozása ma két pillérre épül: az önkormányzatokra és az államra. Az épített környezet alakítására vonatkozó jogi kompetenciák is megoszlanak a két igazgatási rendszer között. A jogosítványokhoz tartozó szakmai hátteret az önkormányzati szférában már vagy másfél évszázada – aktuális kifejezéssel – a települési főépítészek garantálják. Az állam sokáig csak a jogszabályok megalkotásával irányította ezt a területet. A feladatok sokasága azonban egy idő után megkövetelte azok decentralizálását. Magyarországon erre az 1960-as évek végén történt először egy rövid életű kísérlet. A rendszerváltás után röviddel ismét fölmerült annak az igénye, hogy az állami irányítás közelebb kerüljön az önkormányzati szférához. Ennek kielégítésére született meg – éppen huszonöt éve – 21/1992 (XII.4.) KTM rendelet, amely létrehozta a területi – ma államinak nevezett – főépítészi rendszert.

2017 decemberében közös munka értekezletet tartottak az egykori területi főépítészek és a mai megyei állami főépítészek a Miniszterelnökség építésügyi és építészeti helyettes államtitkárság részvételével a Lechner Tudásközpontban. A rendezvényen az Országos Főépítészi Kollégium képviselői is ott voltak. Ezt a párbeszédet 2018-ban folytatni fogják, átadva egymásnak a tapasztalatokat, megbeszélve az aktuális feladatokat.

Aki többet szeretne tudni a területi-állami főépítészi rendszerről a hatvanas évektől napjainkig, a mellékelt cikkeket töltse le és olvasgassa, szakmai körökben terjessze.”

Forrás:
Huszonöt éves az állami főépítészi rendszer; Zábránszkyné Pap Klára; Főépítészek.hu; 2017. december 20.
10 éves a területi főépítészi hálózat; Zábránszkyné Pap Klára; Falu Város Régió; 2003/3 (PDF)
Területi főépítészek – Kettős jubileum I. rész; Építésügyi Szemle; 2013/4; 2013. november (PDF)
Területi főépítészek – Kettős jubileum II. rész; Építésügyi Szemle; 2013/5; 2013. november (PDF)

Az Európai Bizottság fellépése a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szemben

„A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex ma közzétett harmadik értékelése azt jelzi, hogy az IT vállalatok a számukra bejelentett jogellenes gyűlöletbeszéd átlagosan 70 %-át eltávolították. Az értékelést nem kormányzati szervezetek és közintézmények végezték.

2016 májusa óta a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy a magatartási kódex révén fellépnek az ilyen tartalom Európán belüli elterjedése ellen. A harmadik nyomonkövetési szakasz azt mutatja, hogy a vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet. Mindazonáltal továbbra is mutatkoznak bizonyos problémák, különösen az, hogy a felhasználók nem kapnak minden esetben visszajelzést.

Az Instagram és Google+ a mai napon bejelentették, hogy csatlakoznak a magatartási kódexhez, így tovább bővül az annak alkalmazási körébe tartozó szereplők száma.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke üdvözölte ezeket az eredményeket: „A mai adatok egyértelműen azt jelzik, hogy az online platformok komolyan veszik azt a kötelezettségvállalásukat, hogy felülvizsgálják a bejelentéseket, és 24 órán belül eltávolítják a jogellenes gyűlöletbeszédet. Határozottan arra bátorítom az IT vállalatokat, hogy az általunk tavaly közzétett iránymutatásnak megfelelően javítsák az átláthatóságot és a felhasználóknak nyújtott visszajelzéseket. Fontos továbbá, hogy biztosítékok állnak rendelkezésre a túlzott mértékű törlés elkerüléséhez és az alapjogok, így a véleménynyilvánítás szabadságának védelméhez.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az internetnek biztonságosabbá kell válnia, valamint mentesnek kell lennie a gyűlöletbeszédtől, az idegengyűlölő és rasszista tartalomtól. A magatartási kódex mára sikeres eszköznek bizonyult a jogellenes tartalom gyors és hatékony eltávolítása tekintetében. Ez azt jelzi, hogy a technológiai vállalatok, a civil társadalom és a politikai döntéshozók közötti szoros együttműködéssel eredményeket érhetünk el, miközben megőrizzük a szólásszabadságot. Bízom abban, hogy az IT-vállalatok hasonló elszántságról tesznek majd tanúbizonyságot más fontos problémákkal, például a terrorizmus elleni küzdelemmel vagy a felhasználóikra nézve kedvezőtlen szerződési feltételekkel kapcsolatos együttműködés során is.

2016. májusi elfogadása óta a magatartási kódex folyamatosan eredményeket ért el a bejelentett jogellenes tartalom eltávolítása terén, amint arról a mai értékelés is tanúskodik:

  • Az IT vállalatok átlagosan 70 %-át eltávolították az összes jogellenes gyűlöletbeszédnek, amelyet az értékelésben részt vevő nem kormányzati szervezetek és közintézmények jelentettek be számukra. Ez az arány folyamatosan növekedett a 2016. évi első nyomonkövetési szakasz során kimutatott 28 %-ról, és a 2017. májusi második nyomkövetés során tapasztalt 59 %-ról.
  • Jelenleg minden részt vevő IT-vállalat maradéktalanul eleget tesz annak a célnak, hogy 24 órán belül felülvizsgálják a bejelentések többségét; az átlagos felülvizsgálati arány meghaladja a 81 %-ot. Ez a szám a kétszeresére nőtt az első nyomonkövetési szakasz óta, és tovább emelkedett az előző nyomonkövetési szakaszban regisztrált, a 24 órán belül megvizsgált bejelentésekre vonatkozó 51 %-os mértékről.

Min kell még javítani?
Bár a magatartási kódex fő vállalásai teljesültek, további javításokat kell elérni a következő területeken:

  • A bejelentések átlagosan közel egyharmada esetében a felhasználók továbbra sem kapnak visszajelzést – a válaszadási arányok IT-vállalatonként eltérőek. Az átláthatóság és a felhasználóknak adott visszajelzés olyan terület, ahol további javításokra lenne szükség.
  • A magatartási kódex kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló jogszabályt, amely előírja, hogy eredményesen kell fellépni a jogellenes online és offline gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek büntetőeljárás alá vonása érdekében. A vállalatoknak bejelentett ügyek átlag egyötödéről a nem kormányzati szervezetek bejelentést tesznek a rendőrségnek vagy az ügyészségnek is. Ez a szám több mint megkétszereződött a legutóbbi nyomonkövetési jelentés óta. A rendőrségnek megfelelően ki kell vizsgálnia az ilyen ügyeket. A Bizottság az együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló hálózatot alakított ki a nemzeti hatóságok, a civil társadalom és a vállalatok számára, valamint célzott pénzügyi támogatást és operatív iránymutatást nyújtott. Mostanra a tagállamok mintegy kétharmada létrehozta az online gyűlöletbeszédért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot. A Bizottság 2018 tavaszán a témával foglalkozó párbeszédet tervez a tagállami hatóságok és az IT-vállalatok között.

A következő lépések
A Bizottság a civil társadalmi szervezetek segítségével továbbra is rendszeresen nyomon követi a kódex informatikai vállalatok általi végrehajtását, és az a célja, hogy további online platformokra is kiterjessze az ellenőrzést. A Bizottság további intézkedéseket is fontolóra vesz majd, ha megtorpannak vagy alábbhagynak az erőfeszítések.

Háttér-információk
A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az EU-nak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelőssége van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az egész világon. Ugyanakkor ezen szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd.

Válaszul a rasszista és az idegengyűlölő online gyűlöletbeszédre, a az Európai Bizottság és négy nagyobb IT-vállalat (Facebook, Microsoft, Twitter és YouTube) 2016. májusban az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet fogadott el.

Ezt a harmadik értékelést 27 tagállam azon nem kormányzati szervezetei és közintézményei végezték, amelyek bejelentéseket tettek. 2016. december 7-én a Bizottság ismertette az első nyomonkövetési eljárás eredményeit a magatartási kódex végrehajtásának értékelése céljából. 2017. június 1-jén közzétette a második nyomonkövetési forduló eredményeit.

Szeptember 28-án a Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben iránymutatást nyújt a platformoknak a jogellenes online tartalom eltávolítására szolgáló bejelentési és intézkedési eljárásokról. Ez az útmutató kiemeli a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fontosságát, valamint azt, hogy folytatni kell a magatartási kódex végrehajtására irányuló munkát.

2018. január 9-én több európai biztos találkozott az online platformok képviselőivel, hogy megvitassák a jogellenes online tartalom, így az online terrorista propaganda, és az idegengyűlölő, rasszista gyűlöletbeszéd, valamint a szellemitulajdon-jogok megsértésének terjedése elleni küzdelemben elért eredményeket (lásd: együttes nyilatkozat).

További információk:
Tájékoztató – A magatartási kódex harmadik nyomonkövetése
Kérdések és válaszok

Forrás:
Fellépés a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szemben – a Bizottság kezdeményezése javulást eredményez, és további platformok is csatlakoznak hozzá; Európai Bizottság; IP/18/261; 2018. január 19.

Európai Bizottság: új, rugalmasabb áfaszabályok, kevesebb bürokrácia a kisvállalkozások számára

„*Frissítve a hivatalosan jóváhagyott bizottsági fordítás tükrözése érdekében*

Az Európai Bizottság a mai napon új szabályokra tett javaslatot, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak a hozzáadottérték-adó (héa) mértékeinek meghatározása, és a kkv-k gyarapodását elősegítő, kedvezőbb adózási környezet kialakítása terén.

A mai javaslatok azon intézkedéssorozat utolsó lépései, amelyek révén a Bizottság átalakítja a héaszabályozást és egységes uniós héaövezetet hoz létre, hogy döntően csökkentse az EU-n belüli héacsalás által okozott évi 50 milliárd eurós veszteség mértékét, miközben támogatja a vállalkozásokat és biztosítja az államháztartási bevételeket.

A tagállamok által 1992-ben elfogadott közös uniós héaszabályok elavulttá és túlságosan korlátozó jellegűvé váltak. Csak néhány ágazat és termék esetében teszik lehetővé, hogy a tagállamok kedvezményes héamértékeket alkalmazzanak. Ugyanakkor az uniós országok hasznos eszköznek tekintik a héamértékeket egyes politikai célkitűzéseik megvalósításához. A Bizottság ma annak az ígéretének tesz eleget, hogy nagyobb önállóságot biztosít a tagállamoknak az adókulcsok tekintetében. Az országok egyenlőbb helyzetbe kerülnek a szabályok alóli meglévő kivételek, az úgynevezett héaeltérések vonatkozásában.

A Bizottság a mai napon foglalkozott azon kisebb vállalkozások problémájával is, amelyek aránytalan hozzáadottérték-adó megfelelési költségeket viselnek. A határon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások 11 %-kal magasabb megfelelési költségekkel szembesülnek a kizárólag belföldön kereskedőkhöz képest, ami a kisebb szereplőket érinti a leghátrányosabban. Ez gátolja a növekedést, mivel a kisvállalkozások teszik ki az EU-n belüli vállalkozások 98 %-át. Ezért azt javasoljuk, hogy több vállalkozás vehesse igénybe az egyszerűbb héaszabályokat, amelyek jelenleg csak a legkisebb cégek számára elérhetőek. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos megfelelési költségek összességében véve évente 18 %-kal fognak csökkeni.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Három hónappal ezelőtt a Bizottság javaslatot tett az uniós héaszabályok átalakítására, előrelépést téve a végleges héarendszer irányába. Ez annak az elvnek a bevezetését jelenti, hogy a célországban számítják fel a héát. A héamértékekre vonatkozó mai javaslatot úgy ütemeztük, hogy a végleges héarendszer kialakítása után lépjen hatályba.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „A mai napon további lépést teszünk egy olyan egységes európai héaövezet kialakítása irányába, amelyben egyszerűbb szabályok vonatkoznak tagállamainkra és vállalatainkra. E javaslatok nagyobb szabadságot biztosítanak az unós országoknak ahhoz, hogy kedvezményes héamértékeket alkalmazzanak egyes termékekre vagy szolgáltatásokra. Ugyanakkor csökkentik a bürokráciát a több tagállamban működő kisvállalkozások számára, segítve őket a növekedésben és a munkahelyteremtésben. Hogy rövidre fogjam: a közös szabályok ott érvényesülnek, ahol szükség van azokra a belső piac működéséhez; és nagyobb rugalmasságot biztosítunk a kormányok számára, hogy megjeleníthessék politikai preferenciáikat a héamértékeiken keresztül.”

Nagyobb rugalmasság
A tagállamok jelenleg két külön termékkategóriában alkalmazhatnak mindössze 5 %-os kedvezményes adómértéket az országukon belül. Több tagállam különleges eltéréseket is alkalmaz további kedvezményes adókulcsokhoz.

A minimum 15 %-os általános héamérték mellett a tagállamok ezentúl bevezethetnének:

  • két kedvezményes adómértéket 5 % és a tagállam által választott általános mérték között;
  • egy héamentes mértéket (vagy nulla kulcsot);
  • egy kedvezményes mértéket a 0 %-os és a kedvezményes adómértékek között.

A kedvezményes adómértékek alkalmazási körébe tartozó áruk- és szolgáltatások jelenlegi bonyolult jegyzéke megszüntetésre kerülne, és azon termékek (például fegyverek, alkoholtartalmú italok, szerencsejáték és dohányáru) új listája lépne a helyébe, amelyekre mindig a 15 %-os általános vagy a feletti héamértéket alkalmaznák.

Az államháztartási bevételek megóvása érdekében a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell majd, hogy legalább 12 %-os legyen a héamérték súlyozott átlaga.

Az új szabályozás azt jelenti továbbá, hogy változatlanul kedvezményben részesülhet minden olyan áru, amely jelenleg az általános héamértéktől eltérő kulcs szerint adózik.

A héaköltségek csökkentése a kkv-k számára
A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok mentesíthetik a héafizetés alól a kisvállalatok értékesítését, feltéve hogy azok árbevétele nem lép túl egy országonként változó küszöbértéket. A növekvő kkv-k elveszítik jogosultságukat az egyszerűsítési intézkedések igénybevételére, amint átlépik a mentességi küszöbértéket. Továbbá e mentességeket csak a belföldi szereplők vehetik igénybe. Ez az jelenti, hogy az EU-n belüli kereskedelmet folytató kisvállalkozások esetében nem érvényesülnek egyenlő versenyfeltételek.

Bár a jelenlegi mentességi küszöbértékek fennmaradnának, a mai javaslatok az alábbiakat vezetnék be:

  • 2 millió eurós bevételi küszöbérték, amely alatt a kisvállalkozások hozzájutnának az egyszerűsítési intézkedésekhez, függetlenül attól, hogy mentesek-e a héa alól vagy sem;
  • Az a tagállami lehetőség, hogy mentesítsék a héamentességre jogosult kisvállalkozásokat a nyilvántartással, a számlázással, az adó nyilvántartásával, illetve a bevallással kapcsolatos héakötelezettségek alól;
  • A 100 000 eurós árbevételi küszöbérték, ami lehetővé tenné, hogy a több tagállamban működő vállalkozások is hozzájussanak a héamentességhez.

Következő lépésként a jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjesztik. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, amikor ténylegesen megtörténik a végleges rendszerre való áttérés.

Háttér-információk
A javasolt intézkedések előzményeként a Bizottság 2017. októberében előterjesztette az új, végleges, egységes uniós héaövezet alapvető elemeit, 2016 áprilisában pedig az egységes uniós héaövezet kialakítására irányuló, a héára vonatkozó cselekvési tervet.

A közös hozzáadottértékadó‑rendszer az európai egységes piac egyik fontos tényezője. A héa fontos és egyre jelentősebb bevételi forrást jelent az EU-ban: összege 2015-ben meghaladta az uniós GDP 7 %-ának megfelelő 1 billió EUR-t. Az EU egyik saját forrása szintén a héán alapul.

További információk
Kérdések és válaszok a kisvállalkozásokra vonatkozó héáról és a héamértékek meghatározásáról
A héára vonatkozó cselekvési terv – Úton egy egységes uniós héaövezet felé

Forrás:
HÉA: Rugalmasabb héamértékek, kevesebb bürokrácia a kisvállalkozások számára; Európai Bizottság; IP/18/185; 2018. január 18.

Közigazgatási, politikai informatika

Már az önkormányzatok 92 százaléka használja az ASP rendszert

„2018. január elsejétől újabb 1261 önkormányzat csatlakozott az ASP rendszert már tavaly is óta használó 1733 településhez, így az önkormányzatok 92 %-a, a települési önkormányzatok hivatalainak (polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok) már 85 százalékában az ASP rendszer által biztosított komplex, felhő alapú alkalmazáscsomag támogatja az ügyintézők munkáját, akik közül az év első napjaiban több mint tízezren vették igénybe a szolgáltatásokat.

Az elérhető szakrendszerek: az iratkezelési, a gazdálkodási, az adó, a hagyatéki leltár, az ingatlanvagyon-kataszter, valamint az ipar és kereskedelmi szakrendszer segítségével optimalizálhatóak a települések belső működési folyamatai. Az ASP projekt keretében került kialakításra az önkormányzati elektronikus ügyintézési platform (https://ohp.asp.lgov.hu), ahol online kitölthető és beküldhető űrlapok egyszerűsítik a hivatali ügyek indítását és nyomon követését. Az önkormányzatok számára elkészült a települési portál, amelyet opcionálisan választhattak az ASP rendszerhez való csatlakozás során.

Az ASP-hez való csatlakozás előnyei:

  • a térítésmentesen biztosított és központilag karbantartott programok segítségével hatékonyabbá válik az önkormányzati ügyvitel,
  • az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően egyre inkább háttérbe szorul a papír alapú adminisztráció,
  • emellett a települések néhány kattintással tehetnek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Az ASP rendszer teljes körű, országos kiterjesztése 2019-re fejeződik be.”

Forrás:
Az önkormányzatok 92 százaléka az ASP rendszert használja; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ); 2018. január 11.

Sikerrel zárult a „Hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer (HTMR) létrehozása”elnevezésű kiemelt projekt

„Sikerrel zárult a „Hálózatfejlesztés támogató monitoring rendszer (HTMR) létrehozása”elnevezésű kiemelt projekt, vagyis 2018. januárjától elérhető a Szupergyors Internet Program pályázatainak földrajzi és gazdasági összehangolására alkalmas, komplex és naprakész térinformatikai rendszer. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével készült fejlesztés 2,540 milliárd forint, vissza nem térítendő európai uniós támogatással valósult meg a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 keretében.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően kialakításra került a Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR), amely lehetővé teszi a 30 Mbps sebességű internetkapcsolatot országosan garantáló Szupergyors Internet Program (SZIP) pályázatainak hatékony koordinálását.

A SZIP jelentős gazdasági súlya, földrajzi kiterjedtsége, a közreműködők magas száma, valamint a megvalósítás több éves időtartama indokolta a műszakilag és logisztikailag komplex technikai rendszer fejlesztését. A magas rendelkezésre állással, 0-24 órában működő HTMR külön felületet biztosít a projekt munkatársak és az internet szolgáltatók számára, akik egyedi online azonosítást követően férhetnek hozzá a rendszerhez. A felhasználók támogatását, valamint az alkalmazások karbantartását és tesztelését a KIFÜ szakképzett alkalmazotti gárdája látja el, akik a főbb felhasználási jogosultságokat is kezelik.

A rendszer a pályázatok kiírásától kezdve, a pályázati adatok rögzítésén keresztül, a beérkezett pályázatok értékelését is elérhetővé teszi. A projekt haladását aktuálisan követő adatbázisa, egységes tervezéstámogató rendszere, és egyéb korszerű informatikai megoldásai által, a Szupergyors Internet Program hálózat tervezését és kivitelezését napra készen lehet követni, jegyzőkönyvezni. Az eredmények számtalan hasznos riport formájában lekérhetők, archiválhatók.”

Forrás:
Már elérhető a HTMR; IT Business; 2018. január 19.
KÖFOP-2.3.2-VEKOP-15 Hálózatfejlesztés Támogató Monitoring Rendszer (HTMR) létrehozása; Széchenyi 2020

Bulgáriában folynak az előkészületek a nagy adattömegeknek szentelt kiválósági központ létrehozására

„A Horizon 2020 Gate projektje („Big Data for Smart Society”) keretében Bulgáriában előkészítik a nagy adattömegeknek szentelt kiválósági központ létrehozását. A projektumot a Szófiai Egyetem és a Chalmers Műegyetem (Göteborg) vezeti.

A projekt stratégiai célja a műszaki innováció. Ahogy a városok infrastruktúrája egyre inkább adatközpontúvá válik, a módszeres adatgyűjtés és -feldolgozás segítheti a hatékonyabb városfejlesztést. Például a GPS-adatokra támaszkodva valós idejű megoldásokat lehet kidolgozni a közlekedési, urbanisztikai és ökológiai problémákra. Az adathasználat segíti a társadalmat és az üzeleti szférát egyaránt. Ezt még inkább támogatja Bulgária nyílatdat-politikájának további kibontakozása. A nyílt adatok kiterjesztése és más (nem köz)adatokkal való összekapcsolása lesz a következő szakasz, melynek közvetlen hatása lesz például a vízgazdálkodás ás árvízvédelem területén.
Az új kiválósági központ segíteni fog a (nyílt)adatokkal kapcsolatos tevékenységek minőségének és hatásának emelésében.”

Forrás:
How the GATE project lifts the role of data in Bulgaria; Európai Adatportál
Lásd még: GATE Big Data for Smart Society
BIG DATA FOR SMART SOCIETY; Cordis, Európai Bizottság

Szlovákia előrehalad az összekapcsolt nyílt kormányzati adatok intézményesítése területén

„Amint az egy online webináriumból kiderül Szlovákia komoly előrehaladást ért el az összekapcsolt kormányzati adatok területén. Az összekapcsolt kormányzati adatok fogalma részét képezi a szlovák digitális kormányzati stratégia (NKIVS), „Stratégiai prioritások – kiterjesztet és nyílt adatok” című részének.
Szlovákia rendelkezik az összekapcsolt nyílt kormányzati adatok megvalósításához szükséges fontos szakpolitikai intézkedésekkel és a szükséges infrastruktúrával, pl.:

  • a nyilvános szlovák közigazgatási erőforrásokra való hivatkozás szabványos formái (URI pattern);
  • közigazgatási nyilvántartások Nemzeti Ontológiai Modellje;
  • nyílt kormányzati adatokhoz szükséges interoperabilitási szintek meghatározásai.

Sőt, nyilvános közreműködéssel számos további szabványt készítenek elő, így például a DCAT-AP-SK-t.”

Forrás:
Slovakia progresses on linked data; Európai Adatportál
Slovak Linked Governement Data Webinar on 7 December 2017 (Dropbox, .mp4 fájl, letöltve 625 MB!)
Linked Government Data in Slovak Republic Report – 2017; Miroslav Líška; Semic – Semantic Interoperability Community, Joinup, Európai Bizottság; 2017. október 26.
Lásd még: Národná koncepcia informatizácie verejnej správy (2016); informatizacia.sk (NKIVS)

Teljesen nyílt forrású szoftverekre vált Barcelona városa

„Teljesen átáll a nyílt forrású szoftverekre Barcelona városa: a Windowst Ubuntu váltja, a Microsoft Office-t Libreoffice. A nyílt fejlesztésekkel a város más régiókat is támogatna.
Leváltja a Windows platformot a barcelonai városvezetés, a Microsoft rendszere helyett a város nyílt forrású alternatívák után néz – jelentette az El País. A stratégia első körben az, hogy minden, a város által használt szoftvert valamilyen nyílt forrású megoldással váltanak le, míg végül az azok alatt futó Windows marad az egyetlen zárt szoftver – utolsó lépésként pedig ezt is Linuxra cserélik. A tervek szerint teljes folyamat 2019 tavaszára zárul le.

A terv megvalósításához Barcelona a helyi kis- és középvállalkozásokra támaszkodik, illetve 65 új fejlesztőt is felvesz. A következő év során a város szoftverköltségvetésének mintegy 70 százalékát fekteti majd nyílt forrású alkalmazásokba, továbbá az egyik első, helyi cégeknek kiadott projektje lesz egy online digitális piactér létrehozása, ahol a kisvállalkozások elérhetik a nyilvános pályázatokat. Az elképzelés szerint a város az Outlook levelezőt és az Exchange Servert Open-Xchange-re, míg az Internet Explorert és a Microsoft Office-t Firefoxra és LibreOffice-ra cseréli majd. Nem meglepő módon a Windowst az Ubuntu váltja, a Linux disztribúcióval ugyanis Barcelona már korábban is közeli ismeretséget kötött, miután mintegy ezer számítógépén jelenleg is a nyílt forrású rendszer fut.

A lépéssel a város nem csak pénzt takarítana meg a jelentős szoftverlicenc-díjak megspórolásával, de a különböző szolgáltatóktól való függőségét is csökkentené. A Barcelona számára fejlesztett nyílt forrású megoldások továbbá máshol is használhatók lehetnek, egy-egy hasonló szoftvert később Spanyolország vagy akár más országok városai is gond nélkül használatba vehetnek. Erre már élesben is láthatunk példát, a Sentillo Platform névre hallgató, nyílt forrású szenzor- és aktuátorhálózatot, amelyet eredetileg a város számára fejlesztettek, már többek között Japánban és Dubaiban is használják.

Barcelona egyébként elsőként csatlakozott a Free Software Foundation Europe (FSFE) “Public Money, Public Code” programjához, amelynek célja, hogy a közpénzből finanszírozott fejlesztésű szoftverek forráskódja legyen publikusan elérthető. A kezdeményezés támogatói szerint az így átláthatóvá váló folyamatok elősegíthetik az innovációt, továbbá a hasonló alkalmazásokat nem kell minden alkalommal nulláról felépíteni, így az irányzat adómegtakarításokat is hozhat – a nagyobb kaliberű projekteknél pedig megoszthatóvá válnak az erőforrások és kiadások. A program mögé eddig 100 szervezet állt be, továbbá 15 ezer egyéni támogatót is begyűjtött.[HWSW.hu]”

—-

„…Átláthatóbb, hatékonyabb kormányzatot, megfizethető szolgáltatásokat, nyílt adatkezelést és olyan önkormányzati rendszert vár Barcelona a tavaly októberben meghirdetett digitális átalakítási tervétől, amely egyben maximálisan garantálja a magánélet védelmét is. Nagyon fontos cél a teljes technológiai függetlenség elérése.

Ennek szellemében 2019 tavaszáig a jelenlegi önkormányzati rendszerek 70 százalékát kívánja lecserélni a város önkormányzata nyílt forráskódúra. Így a Windows helyétt elfoglalja az Ubuntu, az Outlookét és az Exchange Serverét az Open-Xchange, a Microsoft Office-t a LibreOffice, az Internet Explorert pedig a Firefox váltja.

Barcelona egyébként több fronton is dolgozik a városi közszolgáltatások korszerűsítésén. Évek óta folyik például az az okosváros-projekt, melynek célja, hogy az évtized végéig megvalósítsák a város infrastruktúrájának teljes körű összekapcsolását. Lesz ún. “okos” közvilágítás, vízellátás, tömegközlekedés, parkolási rendszer, szennyvízkezelés is. Ettől az város energiafelhasználásának drasztikus csökkenését, és új munkahelyeket is remélnek.

72 millió euróból gazdálkodnak
Az önkormányzat komoly pénzforrásokat is rendelt a terv mellé. Összesen 72 millió eurót szavaztak meg a városatyák a transzformációs projektre, amelynek mintegy fele megy nyílt forráskódú fejlesztési projektekre. Ennek keretében több mint hatvan fejlesztővel bővítik az önkormányzati IT-csapatot, és lesz a városnak egy 300 fős, IKT-szolgáltatásokat nyújtó részlege is.

A város nem tartja meg magának a tudást: a terv az, hogy a projektek eredményeit a GitHubon teszik majd közzé.

A cél csak részben az, hogy a városi IT-szolgáltatások olcsóbbá váljanak – bár a licencdíjak megspórolása révén ezen a téren is várnak eredményeket –, hanem hogy növeljék a függetlenségüket a különböző szolgáltatóktól és beszállítóktól. A város technológiai és digitális innovációért felelős biztosa, Francesca Bria szerint az állami-önkormányzati forrásokat olyan rendszerekbe kell fektetni, melyek bárki által újrahasznosíthatók, és amelyek kellően nyitottak ahhoz, hogy szervesen kapcsolódjanak a helyi ökoszisztémába.

Maga a meghirdetett program is arra épít, hogy a megvalósításba bevonja a helyi kis- és középvállalkozásokat. Például a 2019 tavaszáig megvalósítandó feladatok között szerepel egy olyan portál kialakítása, amelyen a helyi vállalkozások elérhetik a nyilvános állami IKT-pályázatokat..[Bitport].”

Forrás:
Linuxra vált Barcelona; Hlács Ferenc; HWSW.hu; 2018. január 16.
Barcelonába költözik a Linux-pingvin Münchenből; Dervenkár István; Bitport.hu; 2018. 17.

Az olasz kormány online felületet hozott létre az álhírek bejelentésére

„Az olasz kormány egy online felületet hozott létre, amin keresztül bárki jelentheti, ha kamu hírbe fut bele az interneten. Az országban március elején választások lesznek, és sok más országhoz hasonlóan az olasz nyilvánosságot is elárasztották a különféle fake news tartalmak, melyekkel a választások kimenetelét próbálhatják meg befolyásolni.

A bejelentéseket az online bűncselekményekkel foglalkozó rendőrségi egység fogja kezelni. Külön csoportot hoztak létre erre a feladatra, akik előbb elemzik majd a jelentéseket, majd egy különleges szoftver segítségével feltárják a posztok forrását, és visszajeleznek, hogy valós volt-e a benne olvasható információ.

Marco Minniti belügyminiszter elmondása szerint a kezdeményezéssel nem akarnak belenyúlni a pártok kampányaiba, a cél csak az, hogy megvédjék az állampolgárokat a szándékosan hazug, félrevezető információktól.

Vannak, akik kritikusak a projekttel kapcsolatban: a kamuhírek kiszűrésére létrejött honlap, a Butac alapítója, Michelangelo Coltelli szerint nagyobb baj, hogy sokszor az újságírók se néznek rendesen utána a forrásaiknak, és így megjelenhetnek téves információk a rendes sajtóban is. Azért is aggódik, mert ugyan a rendőrség azt ígéri, hogy nem fognak beleavatkozni politikai kérdésekbe, a legtöbb előkerülő kamusztori a politikához kötődik, azaz muszáj lesz a rendőrségnek is állást foglalnia. ”

Forrás:
Az olasz kormány azt szeretné, ha az emberek a rendőrséghez fordulnának, ha kamuhírre gyanakszanak az interneten; Horváth Bence; 444.hu/Guardian; 2018. január 21.
Eredeti: Italians asked to report fake news to police in run-up to election; Angela Giuffrida; Guardian; 2018. január 19.
Szerkesztői megjegyzés: A kibontakozó politikailag motivált hisztériára példa még az index.hu cikke (a cikk maga és a tartalma is): 677 ezer twitterezőt hálózott be az orosz propaganda; Ráti József; Index.hu; 2018. január 21.

Gyakorlati tudást, gyakorlatban – a legfrissebb építészeti módszertanok a Lechner Tudásközpont kiválósági programjában

„A munkaerőpiacra belépő friss diplomásokat gyakran éri az a kritika, hogy tudásuk túl elméleti. Az ország hat egyetemén azonban olyan tudást sajátíthatnak el az építészhallgatók, amelyből rögtön elhelyezkedésük után profitálhatnak az őket alkalmazók. A Lechner Tudásközpont kiválósági programjának fiatal oktatói ugyanis a ma használatban lévő legfrissebb építészeti módszertanokat tanítják.

Debreceni, győri, pécsi és budapesti egyetemeken is oktatnak azok a fiatalok, akik korszerű és gyakorlati tudást adnak át a jövő építészeinek. Nagyjából egy éve, február elején vette kezdetét a Lechner Tudásközpont kiválósági programja, melynek során maroknyi fiatal építész hét hónapnyi tanulásba kezdett, hogy a Lechnerben folyó munkát az egyes szakmai területek mentorainak segítségével-alaposan elsajátítsák – ez volt a „képzők képzése”. Sikeres vizsgájukat követően a 2017/2018-as tanév kezdetén már hat kiváló munkatárs is a katedrán állt, hogy ezt a tudást minél hamarabb az új nemzedék kezébe adják. Szeptember óta debreceni, győri, pécsi és budapesti egyetemek hallgatói összesen több mint ezerszer fogadták be ennek a tudásanyagnak a különböző részeit.

A BME Építészmérnöki Karával, a Debreceni Egyetem Műszaki Karával, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával, a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karával, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem Design Intézetével zajló együttműködés értelmében az őszi szemeszterben megindultak a korszerű építészeti módszertanokat ismertető elméleti kurzusok, heti 90 percben.

A hallgatók olykor estébe nyúlóan a teremben maradtak, hogy újabb és újabb témákat vitassanak meg. Előfordult, hogy a kurzusra olyanok is bejártak, akik nem tudták azt felvenni, de érdekelte őket a téma és akadt, hogy a tanszéki oktatók is beültek meghallgatni az előadást. A kurzus során az egyetemisták megismerkedtek a Tudásközpont jelenleg működő informatikai rendszereivel, például az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat, elektronikus kérelem és tervbeadást, ügykezelést segítő ÉTDR alkalmazással, az adatvizualizációra alkalmas, térképes TeIR-rel; az építésügyi hatósági munkát segítő ÉMO-val; az elektronikus építési naplóval vagy az országos építésügyi nyilvántartás egyéb alkalmazásaival. Hallhattak olyan, a Lechnerben folyó KÖFOP projektekben tervezett alkalmazásokról is, melyek néhány év múlva minden építkezni vágyó, tervezésben érintett, vagy építésügyi hatóságnál dolgozó felhasználó számára nélkülözhetetlenek lesznek. Többet tudhattak meg a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága által képviselt szemléletváltásról is. Emellett a képzés részét képezte az olyan korszerű építészeti és adatkezelési technológiák megismertetése is, mint a drónos épületfelmérés, 3D pontfelhő kezelése, épületinformációs modellezés (BIM) és nem utolsó sorban a térinformatikai adatforrások felhasználása az építészeti és települési tervezőmunkában.

A program februártól folytatódik, az elméleti kurzusok mellett már gyakorlatiakkal is kiegészülve, ahol a hallgatók számítógépek előtt ülve próbálhatják ki az elméletben hallottakat. A Lechner által képviselt módszerek így beépülnek a jövő felhasználóinak tanulmányaiba, ezáltal megvalósítva a KÖFOP projektekben megfogalmazott szemléletformáló célkitűzéseket.

Az új szemeszterben új partner, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csatlakozik a mostani hat mellé. Az NKE belépésével a leendő köztisztviselők képzésébe is bekerülnek az építésügyi rendszerekre és az építészeti adatkezelésre vonatkozó alapvető ismeretek. Így mire a közszolgálati hallgatókból hatósági munkatárs lesz, mind engedélyezési, mind tervezési oldalról ismerni fogják azt a környezetet, ahol az építészek tervezési munkájukat végzik.”

Forrás:
Gyakorlati tudást, gyakorlatban; Lechner Tudásközpont; 2018. január 19.

Informatika, távközlés, technika

Szemléletváltás a kibervédelemben – a Deloitte Cyber Intelligence Központot létesített Budapesten

„A menedzselt kiberbiztonsági szolgáltatások iránti egyre növekvő keresletre válaszul a Deloitte kiberbiztonsági központot hozott létre Budapesten Cyber Intelligence Centre (CIC) néven, amely a közép-európai régiót fogja kiszolgálni. A budapesti CIC több mint húsz hasonló központból álló globális hálózathoz csatlakozik, amely Európa, a Közel-Kelet, Afrika, valamint az ázsiai és csendes-óceáni régió kiemelt helyszínein működve a nap 24 órájában kínál korszerű védelmi szolgáltatásokat.

„Az elmúlt hónapokban a térség számos vállalatának nyújtottunk segítséget ügyfeleik és a működési infrastruktúrájuk ellen intézett támadások kivédésében. A kockázat növekedése miatt napjainkra Magyarországon is egyre sürgetőbb feladat, hogy a cégek az eddigi reaktív biztonsági modellről egy felderítésen és korszerű szolgáltatásokon alapuló modellre térjenek át” – mondta el Artur Monteiro, a Deloitte Cyber Intelligence Centre igazgatója. Hozzátette: „A digitális átalakulás, az új szabályozások és a technológiai verseny következtében a kiberbiztonság is változik, ezért a szervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adatvédelemre, a jobb és biztonságosabb szoftverek alkalmazására, valamint az üzleti tevékenységük védelméhez szükséges biztonsági intézkedésekre.”

A legtöbb nagy cég alkalmaz valamilyen biztonsági protokollt és védelmi rendszert, a közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy a hagyományos kiberbiztonsági módszerek alkalmazása már nem elegendő: az egyre kifinomultabb kártékony szoftverek, a szervezett számítógépes bűnözés és az online feketepiac kínálata miatt szemléletváltásra van szükség. A cégek informatikai és csalásmegelőzési szakértőinek most már a külső kockázati tényezőkre és lehetséges veszélyforrásokra is oda kell figyelniük. Például, idén nyáron figyelmeztették a pénzintézeteket, hogy a támadók a legnagyobb bankok weboldalaihoz hasonló honlapokat hoznak létre, így próbálják félrevezetni a felhasználókat, és érzékeny adatokat kicsalni tőlük. Ezen oldalak egy része a cégekre szabott modulokat használt, melyek az online feketepiacon akár már húsz dollárért is hozzáférhetők a támadók számára.

A CIC segítséget nyújt a helyi és regionális cégeknek abban, hogy megvédjék a kritikus eszközeiket a már ismert és a még ismeretlen típusú fenyegetésekkel szemben. Ezt a célt a fenyegetések folyamatos nyomon követésével, valamint specializált, számítógépes bűnözés elleni szakértői szolgáltatások nyújtásával valósítja meg. A Deloitte EMEA-térségre kiterjedő kiberbiztonsági hálózata 1200 szakértőből áll, akik egytől egyig arra törekszenek, hogy ügyfeleik rendszereit biztonságosabbá, éberebbé és ellenállóbbá tegyék. Az új, dedikált központ létrehozásának köszönhetően ezek a szolgáltatások már Magyarországon és Közép-Európa más országaiban is elérhetőek.

A fenyegetések nemcsak a pénzintézetek ellen irányulnak, de más iparágakat is érintenek (így például az autógyártást, a gyáripart, az egészségügyet, a bányászatot, a telekommunikációt és a szórakoztatóipart is), a támadások célja pedig sokféle lehet, a zsarolástól az üzleti tevékenység megbénításáig.”

Forrás:
Szemléletváltás a kibervédelemben; Deloitte; 2018. január 15.

Újgenerációs internetes hálózatot építenek ki Zalaegerszeg térségében

„Zalaegerszeg térségében 33 települést lefedő, szupergyors internetezést biztosító informatikai hálózatot épít a Magyar Telekom és a Tarr Kft. konzorciuma, a beruházásra több mint 1,1 milliárd forint támogatást nyertek.
A legalább 30 megabites letöltési sebességű hálózat kiépítése a zalaegerszegi járásban 1,247 milliárd forintba kerül, amelyhez 1,123 milliárd forint támogatást nyertek – számolt be Tarr János, a Tarr Kft. ügyvezetője a kedden Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatón.

Ennek révén a legkorszerűbb, üvegszálas informatikai hálózattal érnek el közel 4100 háztartást, illetve minden önkormányzati, közigazgatási intézményt, ahol eddig nem volt lehetőség a fejlett informatikai szolgáltatások igénybe vételére.
Patona Győző, a Magyar Telekom regionális fejlesztési igazgatója elmondta: az újgenerációs vezetékes hálózatok 2015-ben indult fejlesztése révén együttesen 3 millió háztartásban érhető el a minimum 30 megabites internetsebesség, ebből 800 ezernél már gigabites sebességű a kapcsolat.

Az önerőből megvalósított fejlesztések mellett a Magyar Telekom országszerte 44 járás informatikai hálózatának fejlesztésére összesen 11,5 milliárd forintot nyert és 2018-ban újabb 300 ezer háztartást érnek el a legkorszerűbb szolgáltatásokkal.
Kele András projektvezető kifejtette: a Tarr Kft. szolgáltatási területén 8 megye 23 járásában több mint 200 településen végzett önerős fejlesztéseket a társaság, 7200 háztartást elérve. Mindebből 3700 háztartás található Zala megyében, azon belül 2500 a zalaegerszegi járásban.

Az országosan a Digitális jólét programban zajló fejlesztésekben – amelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar állam nyújtja a támogatást – a Tarr Kft. további 9 járás 70 településén hajt végre beruházásokat, amelyekkel újabb 6300 háztartáshoz juthat el a gyors internethálózat.

A projektvezető hozzátette: az eddig internetes szolgáltatásokkal legkevésbé ellátott területeken 100 százalékos lefedettségre törekszenek, és földfelszín alatti kábelezéssel minden háztartáshoz elviszik az üvegszálas összeköttetést. Mindezen felül a nemzeti távközlési gerinc zártláncú kormányzati hálózatának közintézményeket érintő fejlesztéseit is elvégzik, 9 járásban csaknem 30 végpontot alakítanak ki.”

Forrás:
Több mint egymilliárdból gyorsul az internet; Szabó Zsuzsanna; Világgazdaság/MTI; 2018. január 16.

Téradatok vizualizációja és elemzése

„Egyre több adat válik elérhetővé településeinkről, azonban jól működő adatbázis és hozzáértő elemzés nélkül az adatok önmagukban nem elegendőek a térségi tervek, fejlesztések és stratégiák kidolgozásához. Január 30-án, az idei év első LED – Lechner Education eseményén a téradatok vizualizációjának és elemzésének kulisszái mögé pillanthatnak be az érdeklődők.

A településekről és az ország egyes térségeiről egyre több adat áll rendelkezésre, melyek felhasználása szinte elengedhetetlen a megfelelő tervek, fejlesztések és stratégiák valamint okos város projektek kidolgozásához. Egy jól működő adatbázis felépítése azonban nem egyszerű feladat: a helyes mutatók kiválasztása és használata kihívás elé állítja nemcsak a tervezőket, hanem a döntéshozói oldalt is.

De hogyan kapcsolódnak össze a települések az adatokkal és honnan érhetőek el a mérőszámok? Milyen rendszerek és adatbázisok használata szükséges a térségi tervek, a fejlesztési stratégiák és a városi létet vizsgáló kutatások kidolgozásához? Hogyan lehet újrarajzolni Magyarország térképét TeIR adatok alapján? És egyáltalán, az adatalapú városüzemeltetéshez hogyan lehet megismerni az adatok természetét és működését?

A Lechner Tudásközpont és a Databánya közös szervezésben megvalósuló meetup jellegű LED-en az épített környezet alakításában jártas és az (adat)vizualizációs eszközöket napi szinten használó kutatók mutatják be legújabb eredményeiket. A Lechner Tudásközpont téradat-elemzési szakértője, Dr. Nagy András az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) alkalmazást mutatja be, Devecseri Anikó vezető térségi tervező pedig a TeIR gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről beszél. Tir Melinda, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatási asszisztense Helyi munkaerőpiacok körülhatárolása nagy felbontású földrajzi adatokkal címmel tart előadást. Az esemény zárásaként Korompai István, a Databánya szakértője az adatvizualizáció rejtelmeibe nyújt betekintést.

TeIR
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, vagyis a TeIR, olyan webes térinformatikai rendszer, amely segítségével a különböző adatgazdáktól származó, térben és időben szűrhető adatok kereshetők, lekérdezhetők és tetszőleges mutatók képzésével vizualizálhatók, azaz kartogramon, diagramon, táblázatok, riportok, vagy infografikák formájában megjeleníthetők. A rendszert a Lechner Tudásközpont üzemelteti.

Előadók:

  • Dr. Nagy András (téradat-elemzési szakértő, Lechner Tudásközpont, 3D Építésügyi Módszertani Osztály): Adatok aranybányája – A TeIR rendszer
  • Tir Melinda (kutatási asszisztens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont): Helyi munkaerőpiacok körülhatárolása nagy felbontású földrajzi adatokkal
  • Devecseri Anikó (vezető térségi tervező, Lechner Tudásközpont, Térségi Tervezési Osztály): Mit találtam a TeIR bányában? – Térségi tervező az adatok között
  • Korompai István (adatvizualizációs szakértő, Databánya): Városaink az “N dimenziós térben” – Az ország újrarajzolása

Helyszín: Lechner Tudásközpont, Ügyféltér (1111 Budapest, Budafoki út 59. E/3. sárga épület)
Időpont: 2018. január 30. (kedd) 18:00

Jelezz vissza a Facebookon és gyere el, a belépés ingyenes!

Lechner Education
A LED – Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozata. A prezentációs eseményen nemcsak izgalmas előadásokat hallhatsz egy adott témában, hanem fel is teheted a Tudásközpont kollégáinak a kérdést: ők hogyan csinálják? Az egyes alkalmakkor olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutatunk be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információs-technológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét.”

Forrás:
Téradatok vizualizációja és elemzése; Lechner Tudásközpont; 2018. január 17.

Hamarosan belép a lakossági vezetékespiacra a magyar Vodafone

„A lakosságnak is nyújtana vezetékes szolgáltatást a Vodafone, amely 2020 táján indulna el az 5G-technológiával – közölte a Világgazdaságnak adott interjújában Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigaz­gató-helyettese.

A Vodafone a Szupergyors internet programban (SZIP) két járásban kezd vezetékes hálózat építésébe. Ez egy új stratégia kezdete a Magyarországon jellemzően mobilszolgáltatást kínáló cég életében?
Magyarország az egyike azon kevés országnak, amelyekben a társaságunk nem nyújt a lakosságnak vezetékes szolgáltatást. Márpedig a technológia fejlődési iránya szerint az ügyfelek előbb-utóbb nem mobil- vagy vezetékes szolgáltatásokat választanak, hanem megoldásokat, amelyekhez viszont szükség van mindkét infrastruktúrára. Épp ezért elhatároztuk, hogy Magyarországon is belépünk a vezetékespiacra. Persze a közel országos lefedettség érdekében nagyon sok mindent kell tennünk. E feladatainknak csak egy nagyon kis szelete, hogy a kormány által meghirdetett SZIP-projektben sikeresen pályáztunk a ceglédi és a ráckevei járás vezetékes hálózatának kiépítési jogára, és ezeken a területeken megépítjük az új generációs hálózatot.

A SZIP-projekt azt a kormányzati elképzelést támogatja, hogy 2018-ra minden háztartás számára elérhető legyen a széles sávú internet. Hol tartanak e téren a Vodafone beruházásai?
Az egyik járásban már megkötöttük a partnerekkel a megvalósításhoz szükséges megállapodásokat, ott a végső tervezés folyik. A másikban pedig rövidesen megállapodunk a kivitelezővel. A tényleges építkezés – az időjárás függvényében – február végén, március elején elkezdődik, és a szerződött határidőre befejezzük az építkezéseket.

Hogyan tovább?
Sokféleképp lehet hálózathoz jutni, például vásárlással, bérléssel, vagy éppen nagykereskedelmi hozzáférésen keresztül. Az ezzel kapcsolatos terveink már alapvetően készen vannak, következhet a végrehajtás. Abban bízunk, hogy a vezetékes hálózat révén belátható időn belül konvergens szolgáltatókká válunk. Így a majdani vezetékes szolgáltatásainknak köszönhetően húzogathatjuk a versenytársak bajuszát, azaz ügyfeleinknek kiváló, teljes körű szolgáltatásokat nyújthatunk az élesedő versenyben. Ez valójában a lakossági piacra vonatkozik, mert a vállalati szegmens vezetékes telefon és fix internet iránti igényét már most is kiszolgáljuk.

Az említett három terjeszkedési lehetőség közül egy újabb országos vezetékes hálózat építésének van üzleti racionalitása?
Akadnak területek az országban, ahol ez indokolt, máshol viszont már több hálózatot is működtetnek. Ez utóbbi esetekben kedvező hatású lehet a piaci alapú vagy a szabályozott nagykereskedelmi hozzáférés, hiszen nem célszerű mindenhol nyolc párhuzamos hálózatot kiépíteni, érdemesebb a szolgáltatóknak osztozniuk a meglévő infrastruktúrán, illetve annak fenntartási költségein. Minden korábbinál indokoltabb lehet ez a következő mobiltechnológia, az 5G esetében, amelynek hálózatát – a végső specifikációktól függően – drágán lehet kiépíteni és fenntartani. Ezért a szereplőknek érdemes lehet megfontolniuk, hogy osztozzanak-e az infrastruktúrán, ahogyan – más esetekben – Nyugat-Európában ez már sok helyen nyílt hozzáférés (open access) keretében meg is valósul.

Hálózatot tehát egyre kedvezőbb szabályozott feltételekkel lehet majd bérelni, és ezek szerint építeni is érdemes. Van felvásárolható portéka a piacon?
Felrázta a piacot, hogy a Digi megvásárolta az Invitelt. További konszolidációt is elképzelhetőnek tartok, hiszen még mindig sok, főleg kis kábelszolgáltató működik.

A Vodafone két járásban rövidesen vezetékes hálózat építésébe kezd, egy napokban született jogszabály pedig kiemelt beruházásnak tekinti a 4G-, illetve a 4G+ és 5G-fejlesztéseket. Milyen hozadéka van mindennek?
Fontos lépés volt. A piaci szereplők várták, mert a jogszabály jelentősen lerövidíti az engedélyeztetéseket. Egyes beruházásoknál akár tíz-húsz szakhatóság is eljárhat, melyeknek eddig harminc-hatvan, de akár kilencven napjuk is volt arra, hogy például kiadjanak egy engedélyt. Természetesen eddig is akadtak olyan hatóságok, amelyek prioritásként kezelték az ügyeket, de olyanok is, amelyek nem, vagy pedig erőforrás hiányában nem tudtak gyorsan lépni. Az új kormányrendelet úgy szól, hogy ha egyéb jogszabály rövidebbet nem ír elő, az ügyintézési határidő legfeljebb nyolc nap.

Az új jogszabály miatt nem kell újratervezniük a beruházások ütemezését, finanszírozását?
Ebből a szempontból is végig kell gondolnunk a fejlesztéseinket. Előfordult ugyanis, hogy elkészült egy bázisállomásunk, de még akár hatvan napig sem tudtuk bekapcsolni, mert várnunk kellett egy szakhatósági papírra.

Milyen futó beruházásoknál hoz könnyítést a kormányrendelet?
A legutóbbi frekvenciapályázaton minden szolgáltató különböző ütemű fejlesztési kötelezettségeket vállalt, amelyeket még napjainkban is teljesítenünk kell. Az új rendeletnek köszönhetően ezek megvalósítási ideje is jelentősen csökkent. A jogszabály tehát most elősegíti a 4G-, 4G+ fejlesztéseket, de a majdani 5G-beruházásokhoz is hozzájárulhat.

Minden cég eljutott már valameddig a 4G-fejlesztésekben. Miért csak most érkezett meg ez a rendelet?
A cégek valóban jelentős lépéseket tettek. A Vodafone 4G-hálózata országos lefedettségű, a 4G+ pedig az összes nagy városban és a nagyobb turisztikai helyeken is elérhető. Folyamatosan fejlesztünk, és kapcsoljuk be a 4G+ hálózati elemeket. A kérdésre nem én vagyok hivatott válaszolni, de talán az áll a háttérben, hogy eddig a vezetékes hálózatok fejlesztésének adminisztratív támogatására fókuszált a kormány, és most jutott el a mobilhoz, amely egyébként világviszonylatban is nagyon fejlett, benne van a top 4-ben. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ahol a vezetékes technológiával fizikailag vagy gazdaságilag nem fedhető le a terület, arra vonatkozóan megjelenjen majd egy, a mobiltechnológiai fejlesztést támogató kormányzati pályázat.

Említette, hogy már az 5G-re is készülnek. Ön mikorra várja az éles premiert?
Azt gondolom, hogy itthon 2020 lehet az az időpont, amikor már nem kísérleti, hanem használati jelleggel elindul az 5G. Ezért is elengedhetetlenek azok a kísérletek, amelyeket a partnereinkkel, az egyetemekkel való együttműködésben mi is végzünk. Az is nagyon fontos, hogy a zalaegerszegi tesztpályát egyik szolgáltató se sajátíthassa ki, mindenki hozzájuthasson a saját szeletéhez.”

Forrás:
Hamarosan belép a lakossági vezetékespiacra a magyar Vodafone; Diószegi József; Világgazdaság; 2018. január 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Már a Facebookon is követhetőek a legújabb hazai és nemzetközi okos város fejlesztések

„Már a Facebookon is követhetőek a legújabb hazai és nemzetközi okos város fejlesztések. Az Okos Város Példatár összegyűjtött projektjei között nem csupán a technológiai újdonságokról lehet tájékozódni, hanem olyan mindenki számára elérhető fejlesztésekről és szolgáltatásról, mint a Miutcánk közösségépítő platformja vagy a közösségi eszközmegosztó szolgáltatás, a Peerby.

Elindult az okos város fejlesztések sokszínűségét bemutató Okos Város Példatár Facebook oldala. A nemzetközi szinten is egyedülálló gyűjtemény jó gyakorlatai között a technológiai megoldások mellett a társadalmi kezdeményezések fenntartható fejlesztését elősegítő projektek is nagy hangsúlyt kapnak.

A Miutcánk egy olyan közösségépítő platform, amivel könnyedén megismerhetik egymást az egymás szomszédságában élők és ezáltal felismerhetik a jó szomszédságban rejlő lehetőségeket. A TECHNIKA nyitott, közösségi faipari műhelyében pedig nem csupán eszközökhöz, szaktudáshoz és segítséghez is jutnak a barkácsolni vágyó városlakók. A holland közösségi eszközmegosztó Peerby alkalmazással rövidebb időtartamra szükséges eszközöket adhatnak kölcsön egymásnak a regisztrált felhasználók, nyomon követve a kölcsönadott tárgyak útját.

Az innováció nem csak technikai megoldásokat jelenthet, társadalmi igényeket is ki kell szolgálnia. A közel 500 hazai és nemzetközi projektet bemutató, angol nyelven is elérhető Okos Város Példatárban az életkörülmények, az emberek, a gazdaság, a kormányzás, a környezet és a közlekedés alrendszerek alapján is böngészhetünk a folyamatosan frissülő térképes adatbázisban.”

Forrás:
A jó példa ragadós; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2018. január 17.

Az Európai Bizottság új oktatási kezdeményezéseI: középpontban a kulcskompetenciák és digitális készségek, valamint az oktatás európai dimenziója

„A göteborgi csúcstalálkozó nyomán az Európai Bizottság a mai napon új kezdeményezéseket fogadott el abból a célból, hogy fejlessze az európai polgárok kulcskompetenciáit és digitális készségeit, népszerűsítse a közös európai értékeket és gyarapítsa a diákoknak az Európai Unió működésével kapcsolatos ismereteit.

Az új javaslatok mindössze két hónappal azt követően születtek, hogy az európai állam-, illetve kormányfők a 2017. novemberi göteborgi csúcstalálkozón megvitatták az oktatással, a képzéssel és a kultúrával kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ezen indítványokkal az EU a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket kívánja csökkenteni, mégpedig oly módon, hogy közben fenntartja a versenyképességet – mindezt egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa kialakítása érdekében.

Jyrki Katainen, a Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A mai kezdeményezésekkel az a célunk, hogy felruházzuk az embereket mindazokkal a készségekkel, amelyek ahhoz kellenek, hogy a körülményeikhez és lehetőségeikhez mérten a lehető legtöbbet ki tudják hozni magukból, továbbá hogy tisztességes és rugalmas gazdaságokat és társadalmakat alakíthassunk ki. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oktatás egész Európában eredményes legyen, hogy a változásokhoz mindenki alkalmazkodni tudjon és előnyére fordíthassa az új helyzeteket. Ez létfontosságú Európa fenntartható növekedése és versenyképessége szempontjából, és a jövőben még inkább az lesz. Készek vagyunk támogatni a tagállamokat és együttműködni velük ennek megvalósítása érdekében.”

Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa elmondta: „Európa oktatási és képzési rendszereinek minden embert fel kell vértezniük a szakmai fejlődéshez és sikerhez szükséges kompetenciákkal, szociális hátterüktől függetlenül, ugyanakkor azokkal a készségekkel is, amelyekre társadalmi szerepvállalásukhoz van szükség. Az oktatást arra is kell használnunk, hogy erősödjön a társadalmi kohézió és az összetartozás érzése. Ehhez közös értékrendünkre kell építenünk, és gondoskodnunk kell arról, hogy az oktatás révén a tanulók megélhessék a sokféleségben is megmutatkozó európai identitásukat, és jobban megismerjék Európát, a többi európai országot és végeredményben magukat is.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos szerint: „A digitális kor életünk minden területén érezteti hatását, és a digitális átalakulásra nem csak azoknak kell felkészülniük, akik az informatikai ágazatban dolgoznak. A digitális készségek terén tapasztalható lemaradás valós probléma. Noha a jövő munkahelyeinek 90%-a digitális jártasságot igényel, az európaiak 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem. A ma javasolt digitális oktatási cselekvési terv az európaiak, az oktatási intézmények és az oktatási rendszerek segítségére lesz abban, hogy jobban alkalmazkodni tudjanak az egyre digitálisabbá váló társadalmakhoz mind a mindennapi élet, mind a munka terén.”

Az új javaslatok beépülnek majd az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó napirendjébe, amelyre Navracsics Tibor biztos védnöksége alatt január 25-én Brüsszelben kerül sor „Az európai oktatási térség alapjainak megteremtése: innovatív, inkluzív és értékeken alapuló oktatás” címmel.

A Bizottság által javasolt három kezdeményezés a következő:

  1. A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról: a 2006-ban elfogadott, a kulcskompetenciákról szóló ajánlásra építve ez a javaslat több lényegi pontban újításokat tartalmaz, tekintettel a gyors fejlődés jellemezte oktatás és tanulás terén azóta bekövetkezett fejleményekre. A javaslat – az emberek életkorától függetlenül egész életük során – javítani kívánja a kulcskompetenciák fejlesztését, és iránymutatást nyújt a tagállamoknak e cél eléréséhez. Különös hangsúlyt fektet a vállalkozói kedv és az innováció-központú gondolkodás előmozdítására a személyes lehetőségek, a kreativitás és a kezdeményezőkészség kibontakoztatása érdekében. A Bizottság emellett bizonyos intézkedéseket ajánl a kompetenciák fejlesztésére a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, és több fiatalt kíván arra ösztönözni, hogy ezekre a területekre szakosodjanak. A ma tett javaslatok az európai oktatási rendszerek sürgős megreformálására irányuló azon intézkedéseknek is részét képezik, amelyekre a legutóbbi PISA-felmérés során azonosított kihívások leküzdése érdekében kerül sor. Az intézkedések általánosságban segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy jobban felkészítsék a diákokat a változó munkaerőpiaci követelményekre, és képesek tegyék őket az egyre sokszínűbbé és mobilabbá váló, a digitális eszközöket egyre kiterjedtebben használó globális társadalmakban az aktív polgári szerepvállalásra.
  2. Digitális oktatási cselekvési terv, amely felvázolja, hogy az EU hogyan lehet segítségére az európaiaknak, az oktatási intézményeknek és az oktatási rendszereknek abban, hogy a gyors digitális változások korában jobban alkalmazkodni tudjanak az új körülményekhez, mind a mindennapi élet, mind a munka terén. A következő intézkedések tartoznak ide:
    • a digitális technológiák megfelelőbb alkalmazása az oktatás és tanulás során;
    • a digitális átalakulás korában a mindennapi élethez és a munkavállaláshoz szükséges digitális kompetenciák és készségek (ki)fejlesztése; valamint
    • az oktatás javítása jobb adatelemzésekre és előrejelzésekre támaszkodva.

    A kezdeményezések többek között a következőkre terjednek ki: az iskolák hozzásegítése nagy sebességű, széles sávú internetkapcsolathoz; új eszköz kidolgozása az iskolák számára, amellyel értékelhetik magukat azon a téren, hogy milyen mértékben alkalmaznak oktatási és tanulási technológiákat (SELFIE); valamint az online biztonságra, a médiatudatosságra és a kiberhigiéniára vonatkozó figyelemfelkeltő kampány.

  3. A Tanács ajánlása a közös értékekről, az inkluzív oktatásról és a tanítás európai dimenziójáról: ez a kezdeményezés arra tesz javaslatokat, hogy az oktatás miként segítheti a fiatalokat abban, hogy megértsék az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett közös értékek jelentőségét és tiszteletben tartásának fontosságát. A cél egyrészt a társadalmi kohézió erősítése, másrészt a populizmus, az idegengyűlölet, a megosztó nacionalizmus és az álhírek terjesztése elleni küzdelemhez való hozzájárulás. Az ajánlás emellett megerősíti az inkluzív oktatást annak érdekében, hogy a minőségi oktatás valamennyi tanuló számára elérhető legyen, és a gyerekek megtapasztalhassák az oktatás európai dimenzióját, vagyis megismerhessék Európa közös örökségét és sokféleségét, és jobban megértsék az EU működését. A fenti célok támogatása érdekében a Bizottság lépéseket fog tenni, hogy a sikeresen működő e-Twinning hálózaton keresztül növelje az iskolák közötti virtuális cserekapcsolatok számát, valamint az Erasmus+ program keretében ösztönözze az iskolai mobilitást.

Háttér-információk
Az állam-, illetve kormányfők a 2017. novemberi göteborgi szociális csúcstalálkozón informális úton megvitatták az oktatási és képzési kérdéseket, „Az európai identitás erősítése az oktatás és kultúra révén” című bizottsági közleményre támaszkodva. Ennek eredményeként a 2017. december 14-i Európai Tanács következtetéseiben felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy karolják fel a Göteborgban megvitatott napirendben szereplő kérdéseket. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló 2006. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatának esedékességét a 2016 júniusában elfogadott Új európai készségfejlesztési program jelentette be. A Bizottság 2017-ben nyilvános konzultációt indított, és konferenciára hívta az érdekelt feleket, hogy előkészítse idevágó javaslatát.

A közös értékek, az inkluzív oktatás és a tanítás európai dimenziójának előmozdításáról szóló javasolt tanácsi ajánlás a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozaton alapul, amelyet az oktatási miniszterek 2015. március 17-én Párizsban tartott informális találkozóján fogadtak el. Az ajánlást már az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló, 2016. június 14-i bizottsági közlemény is bejelentette. A Bizottság 2017-ben nyilvános konzultációt folytatott a javaslat előkészítése érdekében.

További információk

Forrás:
Új intézkedések a kulcskompetenciák és a digitális készségek fejlesztésére és az oktatás európai dimenziójának megerősítésére; Európai Bizottság; IP/18/102; 2018. január 17.
Új oktatási kezdeményezések: középpontban a kulcskompetenciák és digitális készségek, valamint az oktatás európai dimenziója; Európai Bizottság Magyarországi Képviselet

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 22.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
„Magán közdiplomácia” – értelmes fogalom, vagy fából vaskarika?
Minden szakma, szakterület nagy előszeretettel gyártja a maga szakszavait. A Diplo Foundation fiatal kutatója most egy paradoxonnak tűnő kifejezést, az elsőre kicsit furán hangzó „magán közdiplomácia” fogalmát igyekezett jobban körüljárni. Mindjárt azzal az alapkérdéssel kezdte: tulajdonképpen mit is értsünk ezen a szokatlan összetételen, és egyáltalán: értelmes-e egy ilyen fogalom bevezetése?
Lebbentsük fel mindjárt a fátylat: valójában a magán közdiplomáciáról beszélve, a nemzetközi életben, kapcsolatokban valamiféle szerepet vállaló cégek működésére kell gondolnunk. Senkiben nem merülhet fel a kétség szikrája sem: egy-egy jelentős vállalat, vagy akár számottevő márkanév (ahogy a marketingesek mondják: óriás brand) bizony nem is akármilyen mértékben járulhat hozzá egy-egy város, gyártórégió, vagy akár egy egész ország külföldi reputációjának, ismertségének alakításához. De nem különösebben nehéz példát találni arra sem, amikor egy magánszervezet (akár cég, vagy még inkább alapítvány) nagy horderejű, nemzetközi horizontú társadalmi ügyek (például a környezetvédelem, vagy az emberi jogok védelme) érdekében jár el. A szereplők egyértelműen magán entitások, miközben a célok, területek tipikus közdiplomáciai vetületek.
Még azt is hozzá tehetjük, hogy a magánszektor ilyesfajta – nemzetközi hatókörű – közéleti szerepvállalása (ami persze sokszor nem is aktív „vállalás”, a szó legszorosabb értelmében, hanem sokkal inkább egyfajta „mellékhatása” egy vállalat működésének), tehát az ilyesfajta magán közdiplomácia nem is olyan újkeletű jelenség. Ráadásul van például egy másik, szintén régóta létező formája is: az úgy nevezett tiszteletbeli konzulok működése. Ezek a szokványos, állami diplomáciai szervezeteken tulajdonképpen kívül eső külképviselők, jellemző módon a „fogadó” országok tekintélyes, és tegyük hozzá, viszonylag jómódú üzletemberei közül kerülnek ki. Tipikus példáját szolgáltatva annak, amikor magánszereplők járnak el – a nemzetközi kapcsolatok terepén – közösségi érdekek, célok ügyében.
Korunk – részben éppen a digitalizáció lehetőségei folytán – rohamosan társadalmasodó külkapcsolati rendszerében azonban olyan fejleményeknek lehetünk tanúi, amelyek messze túlmutatnak a magán és a közszféra fentebb említett együttműködésein, szimbiózisán. A fiatal szlovák kutató éppen hazája példáját említve vázolja fel a területre jellemző érdekes törekvéseket. Szlovákia ugyanis, egy átfogó ország-márka kialakításán fáradozva, a „Jó ötlet. Szlovákia” szlogen központi szerepének hangsúlyozásával lényegében az ország innovációs potenciálját, modern üzleti jellegét állítja az imázsépítés középpontjába. Itt tehát, állítja a kutató, ismét a vállalati (magán-) szféra közdiplomáciai, nemzetközi közkapcsolati szerepvállalásának lehetünk tanúi – ám a korábbi jelenségektől gyökeresen eltérő, alapvetően a közszféra felől kiinduló formában.
Is private public diplomacy a thing?; Michal Brichta; Diplo Foundation blog; 2018. január 2.

A közel-keleti sikátorok útvesztőjében. Egy bonyolult viszonyrendszer látványos magyarázata
A választ az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy ki kivel van, vagy éppen kit gyűlöl kérlelhetetlenül a Közel-Kelet határok, etnikumok, vallások, vagy akár felekezetek, és persze ideológiák mentén össze-vissza szabdalt, tartósan puskaporos térségében, azt még a téma avatott szakértői sem mindig tudják – de legalábbis nem naprakészen. A geopolitikai realitások sakkjátszmához hasonló „játékmenetének”, pillanatnyi változásainak megfelelően változhatnak, és változnak is a lojalitások, szimpátiák, szövetségi kapcsolatok, és a mindig jelenlévő konfliktusrendszerek.
A nemzetközi politikának, mint általában a politikai kapcsolatoknak, sőt még általánosabb érvénnyel minden társadalmi viszonyrendszernek a leírására, és ezt követően értelmezésére, magyarázatára vállalkozik – tegyük hozzá, rendkívül sokrétű egyéb alkalmazási lehetőségei mellett – a hálózatkutatás tudományos-szakmai diszciplínája. A koncepció, és annak társadalmi problémákra való alkalmazása természetesen nem újkeletű: a szociometria már egy bő generációval ezelőtt felhasználta a hálózati modelleket az emberek közösségeiben zajló viszonyok és jelenségek bemutatására. Valódi robbanásszerű fejlődésen azonban – nem lesz meglepő – a digitalizáció, az infotechnológiák elterjedése óta ment át ez a módszertan.
Most a Huffington Post tett közzé egy nagyon érdekes, és módfelett tanulságos – valóban interaktív – hálózati térképet, amely a nyugtalan és átláthatatlan Közel-Kelet mintegy 40 legfontosabb szereplőjét (államokat, nemzetközi entitásokat, és persze terrorszervezeteket) mutatja be hálózatba kapcsolva: láthatóvá téve a köztük lévő sokféle, bonyolult, sokszor ellentmondásos viszonyrendszereket. Az egyes szereplők nevére kattintva rögtön világossá válik az őket mindenki máshoz fűző etnikai kapcsolat, illetve az imádattól a gyűlöletig terjedő attitűdrendszer. Az ábra, noha önmagában is hasznos és informatív, kiválóan demonstrálja a hálózatelemzés, és nem mellesleg az információ vizualizáció, mint önálló szakterület erényeit, hasznát a diplomáciában is.
Midle East Relationships, Explained Through an Interactive Map; Nick Robins-Early; Huffpost; 2017. december 6.

Íme Tabarnia, a katalán „ellen-szeparatisták” által elszabadított lidércnyomás
Az elmúlt év utolsó heteiben többször is hírt adtunk a katalán válságról, fókuszunknak megfelelően elsősorban természetesen arra koncentrálva, hogyan használják a spanyolországi tartomány függetlenedését szorgalmazó politikai erők a digitalizációban rejlő lehetőségeket arra, hogy – különösen a nemzetközi porondon – szimpátiát, elfogadást, támogatást szerezzenek törekvéseikhez. Láthattuk azt is: az ibér ország egységét megőrizni kívánó politikai formációk, elsősorban természetesen a központi kormányzat erői, kezdeti tétovázásuk után, hogyan nyúltak maguk is a „kiberharc” fegyvertárához.
Az utóbbi napok fejleményei, rövid ideig tartó reménykedést követően, most ismét egy baljós végkifejlet felé mutatnak inkább ebben a krízisben. A feszültségek ismételt fokozódásával párhuzamosan, újabb fejezet nyílott a szembenálló erők digitális frontvonalán is. Most ismét, sokadszori ütemcsere újabb váltásaként, megint a függetlenség (más olvasatban az elszakadás) ellenzői ragadták magukhoz a kezdeményezést. A hazai és nemzetközi közvéleményt tájékoztató orgánumokban, részben spanyolul, részben azonban angol nyelven változatos infografikák, digitálisan alkotott térképvázlatok jelentek meg, függetlenséget követelve Tabarniának. Senki ne lepődjön meg, ha elsőre nem ugrik be ez a név: ez a földrajzi-politikai-etnikai „egység” ugyanis, néhány hete még nem létezett! Tabarnia, vagy ahogy „hivatalosan” szerepel: Tabarnia Autónóm Régió itt közzétett lobogóját sem sokan ismernék fel, ahogy az önálló térség sokfelé ismertetett statisztikai adatai sem csengenek ismerősen. A térség, amelynek immár „elnöke” is van, Albert Boadella színigazgató személyében, lényegében Barcelónát, és a körülötte fekvő tengerparti sávot öleli fel. Tehát, azokat a katalán vidékeket, ahol a közelmúltban tartott szavazáson is az ország egységét fenntartani kívánók kerültek többségbe.
A Tabarnia-mozgalom Karácsony másnapján kezdett terjedni a digitális térben, gyakorlatilag a Katalóniától való elszakadást hirdetve célul, amennyiben Katalónia a Spanyol országból való kilépés mellett döntene. A katalán függetlenség hívei „Katalónia nem Spanyolország” jelszóval kampányoltak jó ideje; most az „ellen-szeparatisták” erre azzal válaszolnak, hogy „Tabarnia viszont nem Katalónia”! És ha kell, akkor elszakadnak az elszakadóktól…
Meet Tabarnia, Catalonia’s Counter-Separatist Nightmare; Frank Jacobs; Bigthink; 2018. január 17.

Kína többfrontos digitális kampányban szorítaná vissza a tajvani nacionalizmus.
A Kínai Népköztársaság fokozza, és egyben diverzifikálja is a Tajvanra gyakorolt nyomást. A Kínai Kibertér Hatóság láthatóan azt tűzte ki célul, hogy adminisztratív eszközökkel kényszerítse a külföldi cégeket arra, hogy a szakadár szigetet – ellentétben az elterjedt nyugati gyakorlattal – ne nevezhessék önálló „országnak” a digitális térben:
a Mariott Szállodalánc webhelyét és mobil alkalmazását időlegesen blokkolta az illetékes kínai hatóság, arra hivatkozva, hogy ott önálló „államként” szerepeltették Tajvant, Tibetet, Hong Kongot és Macaut. Az ügyben indított eljárás egyébként tovább folytatódik;
nem sokkal korábban a kínai repülésügyi hatóság figyelmeztette a Delta Airlines repülőtársaságot Tajvan és Tibet számukra elfogadható online megnevezésére;
a Zara spanyol divatcéget szintén a kínai kiberhatóság szólította fel arra, hogy elfogadhatatlan, hogy a cég webhelyén Tajvan önálló országként szerepel;
hasonló módon szólították fel az amerikai Medtronic gyártócéget a Tajvan megnevezésével kapcsolatos kínai követelésre;
A kínai hatóságok egyértelművé tették – és ezt a hivatalos Xinhua Hírügynökség is leszögezte – , hogy „elemi elvárásnak” tekintik, hogy a külföldi cégek tiszteletben tartsák Kína nemzeti érdekeit. Nem hagyva kétséget afelől sem, hogy e tekintetben a kibertér éppen olyan politizált terület immár, mint a fizikai környezet.
China’s Multi-pronged Campaign Against Taiwanese Nationalism; Lucas Niewenhuis; Supchina; 2018. január 18.

Így lehet kicselezni a Facebook céget, ha az – hamarosan – „kigyomlálja” a hírfolyamokból az RT híreit
Az online tér „hidegháborús övezetté” való változtatása gőz erővel folyik másfelé is. Ennek jeleként lendületes tempóban növekszik a feszültség az amerikai tulajdonú technológiai (internet-, vagy közösségi média-) globális óriáscégek és az egyes számú ellenség szerepkörébe beágyazott Oroszország között. A kiberharc újabb epizódjaként az amerikai, nyugat-európai és közel-keleti médiapiacokon egyre aktívabb, és egyre népszerűbb RT televíziós hírszolgáltató – amelyet a hivatalos nyugati megfogalmazás „orosz propagandaadóként” címkéz – arra figyelmezteti most felhasználóit, hogy a Facebook cég hamarosan bevezetendő új algoritmusa minden bizonnyal arra szolgál majd, hogy „hátrébb sorolja”, vagy egyenesen elrejtse a konkurensnek, sőt ellenségnek tekintett hírszolgáltató híreit.
Az RT cég a fenti lépések ellensúlyozására tippeket is ad: a „hátrébb soroló” algoritmus kicselezésére javasolja a csatorna (illetve az egyes hírek) lájkolását, illetve az RT csatorna preferált beállítását. Mindez persze – tudatja az RT információja is – aligha képes boldogulni azzal, ha az amerikaiak komolyan szeretnék „kigyomlálni” az RT-t a Facebook hírfolyamaiból.
Ideális megoldásként ezért azt javasolják, hogy az érdeklődő felhasználó töltse le a cég dedikált mobil hír-alkalmazását. Hasonlóan javasolt megoldás a Twitter fiók nyitása, és a mobil értesítés lehetőségének bekapcsolása. Ugyan így célszerű eljárnia annak, aki a YouTube-on keresztül szeretné nézni a csatorna hírfolyamát.
A közeljövő fejleményeit illetően az orosz hírcsatorna szerkesztői nem túl bizakodók: a nyugati fősodratú médiumoknak veszélyes konkurenciát, sőt alternatívát kínáló orosz tájékoztatási vállalat az „elektronikus hadviselés” további eszkalációjával számol. Mivel a csatorna adása Amerikában és Nyugat-Európában egyaránt a kábelhálózatokon át jut el a felhasználók zöméhez, ezért az RT a csatorna közvetlen online elérhetőségét is megadja, arra az esetre, ha a kábelszolgáltatók „kigyomlálnák” az általuk továbbított csomagokból az orosz hírcsatorna adását.
Facebook will soon filter out RT news, so this is how to fix it; RT.com; 2018. január 17.
Az RT hírcsatorna online elérhetősége

A hálózatok digitális kapuőrei
Múlt heti szemlénkben – a szakmai műhelyeket felvonultató rovatunkban – az e-diplomáciai közösség egyik legfontosabb szakmai központját, az Izraeli Külügyminisztérium kötelékében működő Kutatási és Fejlesztési Részleget mutattuk be olvasóinknak. Ez a szervezeti egység felel Izraelben az informatikával „forradalmasított” diplomácia technológiai hátteréért, a mostanában néha már egyenesen „algoritmus alapú diplomáciának” is nevezett külkapcsolati tevékenységekért. Felvázoltuk a szervezeti egység történetét, bemutattuk a fiatal – alig két éve működő – iroda „alapító atyját”, egy eredendően informatikus végzettségű, ifjú hivatásos diplomatát. Szót ejtettünk legfontosabb fejlesztésükről is: „Olyan alapszintű algoritmusokkal kezdtünk kísérletezni, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy gátolják az erőszakos agitáció, a gyűlöletbeszéd terjesztését a közösségi médiumokban, illetve amelyek elősegítik a pozitív üzenetek továbbítását a felhasználókhoz.” – fogalmazta meg az alapító, Elad Ratson a kezdeti időszak feladatait. A rendkívül érdekes, ám igencsak szűkszavú leírásnak magunk is igyekeztünk utánajárni. Most a digitális diplomácia talán legeredetibb szakértőjének – a szintén izraeli – Ilan Manornak néhány további információjával tudjuk kiegészíteni az Izraeli KÜM feltehetően úttörő szoftverfejlesztéséről szóló képet.

A minisztérium korábban bemutatott kutatórészlege átfogó hálózatelemzési vizsgálatokkal igyekszik feltérképezni a külkapcsolati munkák során az információforgalomba bekapcsolódó egyének hálózatait. Korábbi kutatások általában az egyes emberi hálózatok központi alakjait, a feltételezett kulcsszereplőket igyekeztek azonosítani, illetve vizsgálni. Úgy vélték, hogy ezek a központi alakok – értelem szerűen – központi, azaz meghatározó szerepet játszanak az adott közösség (hálózat) mozgatásában, alakításában. Az izraeli kutatók azonban úgy találták: az igazi „fontos emberek” az egyes hálózatok úgy nevezett „kapuőrei”. Ezek nem a hálózatok központi alakjai, még csak nem is a legtöbb kapcsolódási ponttal rendelkező személyek. Szerepük mégis meghatározó, mivel többnyire ők azok, akik (személyükön keresztül) egymástól különálló hálózatokat kötnek össze. Tehát: bár saját hálózatukban nem ők kötnek össze mindenkit, hálózatuk egészét mégis ők kapcsolják össze más, hasonló hálózatokkal.

Az izraeli külügyi apparátus stratégiája tehát az online hálózatok „kapuőreire” fókuszál. Megpróbálják ezeket az embereket azonosítani, majd kapcsolatot próbálnak kiépíteni velük. Az ő megnyerésük révén az izraeli diplomácia két irányba is fel tud lépni: az elsődleges cél, hogy – a hálózatokat egymáshoz kapcsoló „kapuőrök” segítségével – megállítsák az antiszemita információk hálózatok közötti tovaterjedését (mintegy elszigeteljék az ellenséges híreszteléseket terjesztő hálókat). Ugyanezen kulcsszemélyek révén azonban aktív befolyásolásra is képes az izraeli külügyi apparátus: a hálózatokat összekötő „kapuőrök” szimpátiájának, együttműködésének elnyerése folytán pozitív információk továbbítására is felhasználják ezeket az összekötőket. Ez egyrészt a világban élő izraeli diaszpóra tagjaival való kapcsolattartást segíti, ám felbecsülhetetlen előnyt jelent az olyan (Izrael állammal hivatalosan „barátságtalan”, vagy éppen ellenséges viszonyban álló államokban élő) közönségekkel való kommunikációban, amelyeket a szokványos diplomáciai tájékoztatási eszközökkel nehezen lehetne elérni.
The New Network Gatekeepers; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2018. január 15.

SZAKMAI MŰHELYEK – Befolyásolás a képlékeny digitális világban. Digitális diplomáciai „téli tábor” Hágában
A szakma elismert műhelyének tartott Holland Külügyminisztérium egynapos „unkonferenciát” szervez a jövő hónap elején, Hágában.
A 2018. február 2-án, reggel 9.30-kor kezdődő egész napos „digitális diplomáciai téli tábor” a befolyásolás új lehetőségeit igyekszik körüljárni az online tér (ma még) meglehetősen képlékeny világában.
A diplomácia hagyományos tevékenységét gyökerestül forgatják fel napjaink fejlesztései, eseményei. Az új technológiák nyomán új, szokatlan szereplők kapcsolódnak be a nemzetközi kapcsolatépítés és – menedzselés intézményrendszerébe. Olyan fogalmak keringenek a diplomácia hajdan méltóságteljes, elzárkózó köreiben is mint a „big data”, vagy a „gépi tanulás”, a „mesterséges intelligencia”. És ez, gyaníthatóan, még csak a kezdet. A lehetőségek tekintetében éppen úgy, mint az ezzel együtt járó kihívásokéban.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, csupán előzetes regisztrációhoz kötött.
The Hague Digital Diplomacy Camp. Jan Melissen; Clingendael; 2018. január 22.

Összeállította és szemlézte: Nyáry Gábor

Szakirodalom

Az állami termelékenység mérésének nehézségei és lehetőségei

„Ha a gazdaság termelékenységéről beszélünk, megkerülhetetlen az állam szerepe, amely – szabályozó feladatai mellett – egyes szolgáltatások területén a legnagyobb, esetenként egyedüli szereplőként jelenik meg. Az állami szektor termelékenységének számszerűsítése tehát fontos lenne a teljes nemzetgazdaság hatékonyságának felméréshez, mégis meglehetősen ritka nemzetközi szinten is. Az állami termelékenység mérése ugyanis számos nehézségbe ütközik, elsősorban abból adódóan, hogy az értéke nehezen becsülhető. Az alábbiakban bemutatjuk az állami szolgáltatások termelékenységének koncepcióját, lehetőségeit és akadályait, valamint a leginkább releváns nemzetközi felméréseket.”

Forrás:
Az állami termelékenység mérésének nehézségei és lehetőségei; Bókay Márton, Domokos Péter; Magyar Nemzeti Bank; 2018. január 17. (PDF)

Az új ipari forradalomból következő kormányzati feladatok – OECD

„Az OECD 2017 májusában közzétett tanulmányában (The Next Production Revolution – Implications for Governments and Business) azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó (a tudománytörténet szerint a negyedik, immár folyamatban lévő) új ipari forradalomnak az üzleti világra, és hogy milyen feladatai vannak a kormányzatoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják.

A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de új gyártási anyagok (mint a bio- vagy nano-alapúak) és új folyamatok (mint pl. az adatvezérelt termelés, mesterséges intelligencia, szintetikus biológia) terjedését is. Mindezek jelentősen átalakítják a termelést, ami hatással van a termelékenységre, a foglalkoztatásra, a készségekre, a jövedelemelosztásra, a kereskedelemre, a jólétre és a környezetre is.

A termelékenységre gyakorolt és a munkaerőpiaci hatások tekintetében az új technológiák mindenképpen kihívást jelentenek a már piacon lévő cégeknek, ami veszteseket és nyerteseket egyaránt kitermel. Az OECD szerint azoknak az országoknak lesz nagyobb a megújulási és jólét-teremtő képessége, amelyek előretekintő szakpolitikákkal készülnek a változásra, valamint jól működő intézményekkel, jól képzett és informált polgárokkal rendelkeznek, ahogy a kritikus technológiai kapacitásokkal is. Az új technológiák „zöldebb” termelést, biztonságosabb munkavégzést, új és jobban eladható termékeket, szolgáltatásokat és gyorsabb növekedést biztosíthatnak. Ezeknek az előnyei ugyanakkor ma még korlátozottan kihasználtak – ami van, az is inkább a nagy cégekre jellemzően. Időbe telik, ameddig a technológiai diffúzió széles körben megvalósul.

A technológiai diffúziónak nem csak a hardverekre kell kiterjednie, hanem azokra a kevésbé megfogható feltételekre is, amelyek segítenek teljes mértékben kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket, a szükséges készségektől az új szervezeti formákig. Ez különösen nagy kihívást jelent azon kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében, amelyek nem a digitális korszak jegyében születtek. E téren jelenthetnek segítséget azok az intézmények, amelyek a korszerű technikai megoldások terjedését segítik (technical extension services), amelyek azonban jellemzően kisebb figyelmet kapnak az innovációs szakpolitikákban. A gyors technológiai változások alkalmazhatósága a képzési rendszerekben is jelentős változást igényel, ami felértékeli az élethosszig tartó tanulás és a munkahelyi képzések fontosságát, csakúgy, mint az általános készségek fejlesztését.

Az OECD tanulmánya szerint az adatgazdálkodásnak központi jelentősége van a 21. századi termelésben. Az e téren eszközölt befektetéseknek jelentős tovagyűrűző hatása van a gazdaságban, ami miatt érdemes felülvizsgálni az adatok újrafelhasználásának akadályait, a személyiségi jogok és biztonsági feltételek figyelembe vételével. Az adatgazdálkodás előnyeinek kiaknázásában fontos szerepe van a közszféra és a versenyszféra együttműködésének, valamint a tudományos élet szereplőinek bevonásának.

Az új technológiák hasznának optimalizálásában döntő fontosságú a társadalmi bizalom a tudományos intézményekben csakúgy, mint a szabályozó hatóságokban. Ehhez reális várakozásokat kell megfogalmazni, és a közvélemény számára érthetően kell megfogalmazni a tudomány üzeneteit is.

Végül a hosszútávú gondolkodás jelentőségét emeli ki a jelentés, amelynek során az üzleti életnek, az oktatásnak, a szakszervezetnek és a kormányzatnak is választási ciklusokon túlnyúló szakpolitikai kereteket kell kidolgoznia.

A technológiai diffúzió érdekében teendő kormányzati feladatokat tekintve az OECD jelentése két fontos célt emel ki: egyrészt megkönnyíteni az ennek jegyében létrejött új cégek piacra lépését, valamint a már piacon lévők körében a technológiai váltás támogatását. Az új technológiák terén fokozottan igazak azok a kormányzati beavatkozást alátámasztó klasszikus érvek, mint az egyenlőtlen informáltság és más piaci kudarcok. A kormányzati politikában ugyanakkor reális időtávokat kell megfogalmazni, a gyors és kockázatmentes megtérülések mellett hosszabb távon érvényesülő hatásokra is hangsúlyt téve. Fontos az is, hogy a támogatás ne csak azokra a látványos eredményekre fókuszáljon, amelyek a legkorszerűbb technológiák korai alkalmazásával lehet elérni, hanem a már elérhetők szélesebb körű terjedésére is. Már csak azért is, mert az előbbi elsősorban a nagy multinacionális cégekre jellemző elsősorban, míg utóbbi a kis- és középvállalkozások széles körét is. ”

Forrás:
The Next Production Revolution. Implications for Governments and Business; OECD; 2017. május
Olvasható, de le nem tölthető formában ingyenes, a szabadon letölthető változat az EISZ-hálózaton belül érhető el (pl. egyetemek).

A gépjárműpiac 2030-ig radikális változásokon megy át

„Elemzésünk szerint a gépjárműpiac 2030-ig radikális változásokon megy át. Az új megosztási módok elterjedése miatt a gépkocsik száma Európában 280 millióról 200 millióra, míg az Egyesült Államokban 270 millióról 212 millióra csökkenhet. Ezzel szemben Kína gépkocsiállománya 2030-ig 180 millióról 280 millió darabra nő.

Tanulmányunkban – amely az „eascy – The five dimensions of automotive transformation” címet viseli – látszólag egymásnak ellentmondó megállapítások olvashatóak. Így amíg a gépkocsiállomány Európában és az USA-ban 2030-ig drámai mértékben csökkenhet, a közúti forgalom az eddiginél is nagyobb lesz. A forgalomba helyezések száma jelentősen nő, ugyanakkor a tradicionális gyártók és beszállítók fokozott nyomás alá kerülnek.

2030-ig minden harmadik levezetett kilométer közös gépkocsihasználat során történhet
„Ez csak első pillantásra tűnhet ellentmondásosnak. Ez egy olyan autóipari forradalom, amelynek során számos, az elmúlt évtizedekben az autóiparban megszokottá vált szabály teljesen megváltozhat” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető partnere.

Különösen fontos ezek közül a költségmegosztáson alapuló módszerek PwC által előre jelzett térnyerése. „Mindössze néhány év leforgása alatt a ma általános norma, miszerint a legtöbben maguk vezetik a saját gépkocsijukat, csupán egy lesz a sok mobilitási lehetőség közül” – tette hozzá Osztovits Ádám. Tanulmányunk szerint akár már 2030-ra a levezetett kilométerek több mint egyharmada valamilyen „megosztásos” rendszerben történik.

Az elektromos és az önvezető autók fokozzák a változás ütemét
A megosztási trend két másik autóipari technológiai megatrenddel párosul: az egyik a vezetési rendszerek villamosítása, a másik az önvezető autók kifejlesztése terén elért óriási előrelépések. Előrejelzésünk szerint 2030-ra az új gépkocsik 55%-át elektromos autók adják, míg a hagyományos belső égésű motor lassan kihal.

Az Európában és az USA-ban várható fejlemények nagyjából azonos ütemben történnek, ezzel szemben Kínában a megosztott és az önvezető közlekedési módok a nyugati világhoz képest gyorsabban fognak elterjedni. Ezzel Kína válhat az autóipari átalakulás vezető piacává.

A különböző trendek egymást erősítik, például az elektromos járművek egyszerűbb meghajtórendszerüknek köszönhetően kevésbé hajlamosak a meghibásodásra – ez jelentős előny a megosztott és intenzívebben használt járművek esetében. Az önvezető autók így „robot taxikká” válhatnak, amennyiben valamilyen megosztásos rendszerben használják őket.

A közúti forgalom radikális megváltozása
A különböző megatrendek együttes hatásaként a közúti forgalom egésze radikális változásoknak néz elébe. Miután egyre többen élnek a közös autóhasználat lehetőségével, 2030-ra valószínűleg sokkal kevesebb lesz az autótulajdonosok száma, azonban az egyéni közlekedés mértéke erőteljesen növekszik. Az egyénileg megtett kilométerek száma Európában 2030-ig 23%-os mértékben, mintegy 5,88 milliárd kilométerre növekedhet. Az előrejelzések szerint az USA-ban hasonló, 24%-os növekedés, míg Kínában 183%-os növekedés várható.

A népességnövekedés mellett ennek az is oka, hogy az önvezető autókat azok is igénybe veszik majd, akik ma még saját maguk nem tudnak vezetni. A teljes mértékben önvezető autók kifejlesztése azt is jelenti, hogy valószínűleg lesznek üres járatok, mivel a „robot taxiknak” először össze kell szedniük az új utasokat.

„Az utak egész biztosan zsúfoltabbak lesznek” – jegyezte meg Osztovits Ádám. Ennek ellenére káoszra nem kell számítani – épp ellenkezőleg: „A növekvő összekapcsoltságnak köszönhetően az egyéni közlekedés megszervezése sokkal könnyebb feladat lesz a jövőben.” Ezek alapján a PwC tanulmánya a negyedik megatrendet – az elektromos járművek, az önvezető autók és a megosztásos közlekedési módok mellett – az összekapcsoltságban látja.

2024-ig harmadával nő az új forgalomba helyezések száma – de ki fog ebből profitálni?
Mit jelent ez a trend a gyártók és a beszállítók számára? A PwC forgatókönyve feltételezi, hogy 2030-ig az évenkénti új forgalomba helyezések száma Európában a harmadával, vagyis több mint 24 millió autóra növekedhet; ez lenne az egyetlen mód a meglévő autók közös gépkocsihasználat miatti fokozott igénybevételének ellensúlyozására. Az USA tekintetében a PwC Autofacts 2030-ig 20%-os növekedést és az új gépkocsieladások 22 milliós növekedését veszi alapul. Kína vonatkozásában több mint 30%-os növekedéssel számolnak, ami 35 millió eladott gépkocsit jelent.

Ez a nagy mennyiség az autógyártóktól és beszállítóktól további beruházásokat követel az új gyártási és fejlesztési kapacitás kialakítása érdekében, amellyel új koncepciójú, nagymértékben specializált járművek fejleszthetők ki az eddiginél sokkal alacsonyabb áron.

„Az autóipari vállalatcsoportoknak és beszállítóiknak kritikus fontosságú döntéseket kell meghozniuk a következő években” – mondta Végh Bálint, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának szakértője. Egyrészt míg csökkenő árréssel kell számolniuk – aminek oka főként a vezető flottaoperátorok által kifejtett nyomás –, másrészt jelentős mértékben kell növelniük az új gyárakkal, az elektro-mobilitással és más megatrendekkel kapcsolatos beruházásaikat.

Ezzel egyidőben az új technológiai versenytársak is felfedezik a piacra való benyomulás lehetőségét. A PwC stratégiai tanácsadó cége, a Strategy& által készített párhuzamos tanulmány előrejelzése szerint a hagyományos szereplők globális iparági profitból való részesedése 2030-ig a jelenlegi 85%-ról kevesebb, mint 50%-ra eshet vissza. „Ebben az esetben csak azok a vállalatok maradnak fenn hosszú távon, amelyek egyértelmű vezető szerepet töltenek be a termékoldali innovációban, továbbá azok, amelyek felismerik, hogy a mobilitás már nem csupán termék, hanem szolgáltatás, és olyan szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleiknek, amelyek kényelmesek, jutányosak és egyszerűen használhatók” – tette hozzá Végh Bálint. ”

Forrás:
Kevesebb autó, nagyobb közúti forgalom Európában és az USA-ban; PricewaterhouseCoopers; 2018. január 16.
Five trends transforming the Automotive Industry (PDF)